Pályázati Pavilon by TKA Könyvtár

tka hu PÁLYÁZATI pavilon

a Tempus Közalapítvány magazinja

mindenkinek

2006. január

közoktatásról felsôoktatásról felnôttoktatásról szakképzésrôl nyelvtanulásról képzésekrôl kutatásról pályázatokról és még rengeteg fontos dologról

A tartalomból: Európai disszeminációs projektek

Boldog születésnapot, Socrates! Partnerkeresô szemináriumok Pedagógustovábbképzés

Pályázati melléklet

Fókuszban: INNOVÁCIÓ

Fókuszban 4 P á l y á z a t o k 18 K é p z é s e k 50 Tu d á s k ö z p o n t 5 4 P á l y á z a t i f e l h í v á s o k 66

¼ ¼ ¼

TARTALOMJEGYZÉK 4

FÓKUSZBAN

45 Munka által önállóbban – Új kihívások elôtt állnak a fogyatékos

Innováció

46 Leonardós tapasztalatok – A mobilitás munkaigényes, de megtérül a

Egyszerûbben, célzottabban, hatékonyabban – Megkezdôdött az Unió

Európai disszeminációs projektek – A Socrates program eredményei-

A szakoktatók változó szerepe – A Leonardo projektek hozzájárulása

személyekkel foglalkozó szakemberek

új oktatási és képzési akcióprogramjának kidolgozása

beruházás 48 Készenlétben Németországban

nek terjesztése 50 KÉPZÉSEK

a szakoktatók (tovább)képzésének megújításához 8

Projekttermékek a világhálón

PLANT-PRO: Legjobb védekezés a tanulás

50 EU támogatások felhasználására felkészítô képzések a Tempus Közalapítványnál

11 Rendkívüli történelem

51 A tanultak a gyakorlatban

12 Számítógépes nyelvoktatás – A gyerekek élvezik az órákat

51 Mentorképzés

14 Boldog születésnapot, Socrates!

52 Klubnapok, szakmai rendezvények és partnerségépítés

17 Versengés a legjobb Comenius honlap címért

52 Pedagógus-továbbképzés 53 Projektvégrehajtás 53 KÉPZÉSI KUPON

18 PÁLYÁZATOK 18 Házunk tájáról

54 TUDÁSKÖZPONT

18 ISO 9001:2000 hírek 19 Egyenlô esélyekkel

54 Kitekintés

19 Comenius pályázati statisztikák – Alulreprezentált régiók

54 Bábel vagy angolszász imperializmus? Angol nyelvû programok és

21 Izgalmas témák az Út a tudományban pályázatban 22 Eredmények a Világ – Nyelvben. Pályázati program a nyelvoktatás fejlesztéséért 24 Felsôoktatási pályázatok Európán túl 26 Tudta Ön, hogy a Tempus Közalapítványnál EU6 Keretprogram információs iroda is mûködik? 27 ERA-MORE Hálózat

nyelvpolitika az európai felsôoktatásban 57 Finomhangolás az európai felsôoktatásban – Összefoglaló a Tuning Educational Systems in Europe projektrôl 60 Az Európai Kutatói Charta és a Kutatók Felvételi Eljárásának Magatartási Kódexe 61 A tudományos utánpótlás képzésének problémái Európában és Magyarországon

28 17 ország a sikeres Grundtvig partnerkeresô szemináriumon 29 Utolsó pályázati év a Leonardo program második pályázati szakaszában

63 Könyvespolc 63 Új navigációs eszköz a felnôttoktatásban

30 EUROPASS: az európai útlevél újdonságai

64 A pohár félig tele van

32 Díjazzuk a minôséget – 2006-ban újra európai „Minôség a mobili-

65 Újabb témák a hírlevelekben

tásban” nívódíjak 32 80 szakképzési intézmény a Leonardo partnerkeresô szemináriumon

65 Új információs honlap – Az Európai Unió és az oktatás 65 Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ

34 Projekttükör 34 Magyar mesék Európában 35 Szelíd nyelvi nevelés 36 Az elmélet és a gyakorlat egységében – Üzleti gazdaságtan angolul 37 Parlez-vous français? Francia nyelvoktatás Tiszaújvárosban 38 Multi-kulti és kukázás Brémában – A legjobb Erasmus-élménybeszámoló verseny gyôztes írása 41 A nemzetközi megmérettetés ösztönzi a diákokat – Intenzív programok a Budapesti Mûszaki Fôiskolán 44 Így csinálják ôk: „E-learning a víz- és környezetgazdálkodás oktatásában” – projektbemutató a MEDA régióból

Pályázati Pavilon 2006. január

66 MELLÉKLET: A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATI FELHÍVÁSAI

wWw

hu tka KEDVES OLVASÓ!

Impresszum A képen behavazott biciklik valahol SvédországFôszerkesztô: Kardos Anita Szerkesztôk: Cseke Bettina, Csernovitz Adél, Gyôrpál Zsuzsanna, Kurucz Katalin, Tordai Péter, Vilimi Katalin, Vörös Andrea Felelôs kiadó: Kemény Gabriella Grafikai tervezés, tördelés: Vilimi Katalin Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda Kiadja: Tempus Közalapítvány, 2005 A kiadványban illusztrációként felhasználtuk a projektek résztvevôinek fényképeit is. Kiadványunk megjelenését az Oktatási Minisztérium és az Európai Bizottság támogatta. A kiadványban foglaltak nem szükségszerûen tükrözik az Európai Bizottság álláspontját. Minden jog fenntartva. Tempus Közalapítvány 1134 Budapest, Váci út 37. Postacím: 1438 Budapest 70., Pf. 508. Infóvonal: (06 1) 237 1320 Telefon: (06 1) 237 1300 Fax: (06 1) 239 1329 E-m mail: info@tpf.hu Internet: www.tka.hu Ügyfélfogadás: hétfô-csütörtök 900–1700 ISSN 1786-1616 A Tempus Közalapítvány minden pályázataival kapcsolatos információt, pályázati ûrlapot, egyéb dokumentumot térítésmentesen bocsát az érdeklôdôk rendelkezésére, azok kereskedelmi forgalomba nem hozhatók.

ban. Egy másikon jókedvû asztaltársaság. Egy hegedû, folyón átívelô híd, könyvhalmok egy kisváros fôterén, szemüveges lány egy hirdetôoszlop mögé húzódva, félig nyílt zsalugáter, ácsorgás egy párizsi metrómegállóban, rengeteg színes üzenet több rétegben egymás fölé tûzve. Erasmus ösztöndíjas diákok emlékképei, amelyeket egy fotópályázatnak köszönhetôen megosztottak velünk. Jó nézni ezeket a képeket, és tudni, hogy egy kicsit nekünk is részünk volt abban, hogy valaki valahol megélhette ezeket a pillanatokat. Bármelyik másik pályázati program résztvevôit is kiemelhetnénk persze – és a magazin további oldalain ezt meg is tesszük. A magunk módján így is próbálunk segíteni abban, hogy az egyes projektek eredményeit minél többen megismerjék, hasznosítsák. És hogy a projektek mögött láthatóvá váljon az is, akikért megvalósult, akik számára adott valamit egy-egy kezdeményezés. A magazinnak – több más fontos információ átadása mellett – mindig is egyik nem titkolt célja volt, hogy mûködô példák bemutatásával tegye kézzelfoghatóvá, élettelivé az absztrakt pályázati formákat. A válogatás természetesen szubjektív, de reméljük, a cikkek között minden olvasónk talál kedvére valót.

A fôszerkesztô

Fókuszban

INNOVÁCIÓ

EGYSZERÛBBEN, CÉLZOTTABBAN, HATÉKONYABBAN – MEGKEZDÔDÖTT AZ UNIÓ ÚJ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI AKCIÓPROGRAMJÁNAK KIDOLGOZÁSA

Pályázati Pavilon 2006. január

MIKÖZBEN AZ EURÓPAI UNIÓ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI PROGRAMJAINAK 2007-TÔL INDULÓ, ÚJ GENERÁCIÓJÁRA VONATKOZÓ ELÔTERJESZTÉS 2005 ÔSZÉN MÁR AZ EURÓPAI PARLAMENT ELÉ KERÜLT, MEGINDULT A PROGRAM RÉSZLETEINEK KIDOLGOZÁSA IS.

A jelenlegi megoldással szemben – miszerint a programot létrehozó Tanácsi Határozat szabályozza az összes fontos részletkérdést is – az új Tanácsi Határozat keretjellegû lesz, vagyis csak a program szerkezetét, céljait, a fôbb pályázattípusok megnevezését tartalmazza majd, a többi kérdésrôl alacsonyabb szintû dokumentumok rendelkeznek. Ezzel kiküszöbölhetôvé válik a mostani struktúra egyik nagy hátránya, a rugalmatlanság, vagyis az, hogy a Tanácsi Határozat túlzott részletezettségének következtében olyan elemek is „kôbe vésettek”, amelyeket aztán a gyakorlat nem igazolt – az eljárás nehézkessége miatt azonban esély sem volt arra, hogy a szükséges korrekciót cikluson belül lehessen elvégezni. 4

Annak érdekében, hogy az új integrált akcióprogram operatív részleteinek kidolgozásakor kellô hangsúlyt kapjanak a jelenlegi programok megvalósításával kapcsolatos tapasztalatok, az Európai Bizottság 11 munkacsoportot hozott létre. Az egyes munkacsoportok – az Európai Bizottság képviselôin kívül – az érintett nemzeti hatóságok, a szociális partnerek, a szakmai szervezetek és a nemzeti irodák munkatársaiból kerültek ki. Fontos cél volt, hogy a munkacsoportok mérete ne gátolja az érdemi munkát, így azok átlagosan 17 fôbôl állnak, vagyis a programokban részt vevô 31 országnak csak mintegy a fele lehet jelen egy-egy munkacsoportban. Magyarország számára egyértelmûen sikernek, a magyar szerepvállalás elismerésének tekinthetô, hogy képviselôink 8 munkacsoportban is jelen lehetnek, hiszen ennél több képviselôvel csak a nagy tagállamok (Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, és Olaszország) és két különösen aktív ország (Finnország és Írország) bírnak, míg a velünk összemérhetô lélekszámú országok átlagosan csak 3–7 szakértôt delegálhattak az egyes bizottságokba.

¼¼

Szeptemberben és októberben a munkacsoportok elfogadták saját munkatervüket és a feladatok ütemezését, megállapodtak a csoporton belüli munkamegosztásról, és meghatározták azokat a kulcsfontosságú témákat, amelyeket feltétlenül tárgyalniuk kell. A munkacsoportok tájékoztatást kaptak az új akcióprogram elfogadásával kapcsolatos fejleményekrôl. A lisszaboni célkitûzések jegyében a tagállamok körében ugyan széles körû konszenzus övezi az új, jócskán megemelt költségvetésû integrált program bevezetését, az Unió 2007–2013 közötti költségvetésével kapcsolatos viták miatt az eredeti ütemtervhez képest csak jelentôs csúszással, 2006 legvégére várható a vonatkozó Tanácsi Határozat elfogadása és az új program hivatalos indítása. Ennek ellenére a munkacsoportoknak a javaslataikat végsô formában már 2006. februárra el kell készíteniük, hogy a programok tényleges indulásának tervezett idejére, 2007 elejére a pályázati dokumentáció valamennyi eleme publikálható legyen. A munkacsoportok egyik legfontosabb feladata, hogy a Tanácsi Határozat tervezete által szinte csak felsorolt pályázattípusokat valós tartalommal töltsék meg, vagyis ezeknek a bizottságoknak kulcsszerepe lesz például abban, hogy a jövôben milyen feltételekkel lehet majd mobilitási projekteket megvalósítani, vagy hogy valójában mit is jelent majd a Leonardo tervezett új, partnerség megnevezésû pályázattípusa. Az elôzetes anyagokból egyértelmûen kiviláglik, hogy az új program és az oktatás- és szakképzéspolitika közötti összefüggés erôsebb lesz a korábbinál, illetve hogy a pályázók adminisztratív terhelése ésszerûsödni fog – ez különösen a kisebb projektek esetében eredményezhet érdemi könnyebbséget.

TORDAI Péter peter.tordai@tpf.hu

Az egész életen át tartó tanulás integrált akcióprogramjának elôkészítésére életrehívott munkabizottságok, a magyar képviselôkkel:

¼ Comenius ¼ Grundtvig ¼ Erasmus I – Bokodi Szabolcs (Tempus Közalapítvány) ¼ Erasmus II (az egyetemek és a gazdaság közötti kapcsolatok) – Kemény Gabriella (Tempus Közalapítvány) ¼ Leonardo – Tordai Péter (Tempus Közalapítvány) Pályázati Pavilon 2006. január

¼ Szakmapolitikai fejlesztések – Balázs Éva (Országos Közoktatási Intézet, Kutatási Központ) ¼ Europass, Euroguidance, Naric, Arion, Cedefop tanulmányutak ¼ Információs és kommunikációs technológiák – Kárpáti Andrea (ELTE TTK) ¼ Nyelvi projektek – Morvai Edit (Goethe Intézet) ¼ Disszemináció és az eredmények kiaknázása – Kurucz Katalin (Tempus Közalapítvány) ¼ Jean Monnet akció – Balázs Péter (Corvinus Egyetem) 5

EURÓPAI DISSZEMINÁCIÓS PROJEKTEK A SOCRATES PROGRAM EREDMÉNYEINEK TERJESZTÉSE E-Quality – Európai Minôségi Díj hatásvizsgálata AZ E-QUALITY – EURÓPAI MINÔSÉGI DÍJ TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY / SOCRATES NEMZETI IRODA AZ OSZTRÁK, OLASZ, BRIT, NÉMET, CSEH ÉS HOLLAND IRODÁKKAL KÖZÖSEN VETT RÉSZT. A nemzetközi projekt célja a Socrates programban részt vett, kiemelkedôen jó minôségû decentralizált projektek és mobilitási tevékenységek elismerése és díjazása. Az E-quality Díj hozzájárul olyan célok eléréséhez is, mint a Socrates program népszerûsítése, a minôségi projektek szélesebb körben való megismertetése, illetve a leendô projektkoordinátorok ösztönzése minôségi projektek megvalósítására. quality A www.sokrates.at/download/e-q honlapról letölthetô a partnerországok sikeres pályázataiból készült nemzetközi kiadvány. PROJEKTBEN A

Összeállította: KURUCZ Katalin katalin.kurucz@tpf.hu

Projektalapú oktatás – a Comenius 1 nyelvi projektek tapasztalatainak felhasználásával A PROJEKTALAPÚ OKTATÁS CÍMÛ KURZUST A CSEH, LENGYEL, SZLOVÁK ÉS MAGYAR SOCRATES NEMZETI IRODÁK DOLGOZTÁK KI 2005-BEN AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG TÁMOGATÁSÁVAL.

Pályázati Pavilon 2006. január

A továbbképzés közvetlen célja, hogy a résztvevôk aktív közremûködésével, meglévô ismereteikre és tapasztalataikra építve tudatosítsa a projektalapú oktatásban rejlô lehetôségeket, frissítse, rendszerezze és bôvítse a témába vágó ismereteket és gyakorlatias feladatok segítségével mozdítsa elô ezek gyakorlatba történô átültetését, valamint a projektalapú oktatás minél szélesebb körû alkalmazását. Hosszabb távon a továbbképzés a résztvevôk projektkompetenciájának fejlesztése révén a magyar közoktatási intézményekben a tanítási-ttanulási kultúra megújulásához, és a kooperatív tanulási formák súlyának növeléséhez kíván hozzájárulni. A képzés részletesen tárgyalja a következô témákat: A projekt fogalma || A pedagógiai projekt jellemzôi || Témák és célok || Érintettek és célcsoportok || Tevékenységek, projekttermékek, eredmények || Források || Kockázatok || Monitoring és értékelés || Disszemináció 6

A tanártovábbképzô kurzust két formában is elkészítettük: ¼ 30 órás, folyamatos jelenlétet kívánó tréning A tréning pedagógus-továbbképzési akkreditációja jelenleg folyamatban van. 2006 elsô félévében várhatóan 6 alkalommal szervezzük majd meg, Budapesten és néhány nagyobb vidéki városban. ¼ 90 órás e-llearning kurzus A kurzus 9, közel azonos terjedelmû modulból áll. A résztvevôk munkáját, mely egyénileg, párban, valamint kiscsoportban végrehajtott feladatokból áll, szakértô mentor irányítja. A mentor nem csak ellenôrzi, de tanácsaival, szöveges értékeléseivel folyamatosan segíti is a tananyag feldolgozását. Kik vehetnek részt a képzésen? Az e-learning tanfolyamra jelentkezhet a közoktatási intézményekben oktatási, nevelési tevékenységet folytató bármely pedagógus, pedagógiai tevékenységet segítô munkatárs, illetve felsôfokú képzésben tanuló bármely tanár szakos hallgató. A szabad hozzáférésû területen ingyenesen kipróbálhatja, hogy milyen jellegû feladatokat tartalmaz a kurzus. A zárt terület bejelentkezést igénylô terület, amely részletesen tárgyalja a fent említett témákat. TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: www.tka.hu

European Shared Treasure – Közös Európai Kincs A KÖZÖS EURÓPAI KINCS

CÍMET VISELÔ PRO-

JEKT EGY OLYAN HASZNOS ESZKÖZT HOZOTT LÉTRE, AMELY SEGÍTI A NEMZETI IRODÁKAT KÖNNYEN ÉS EGYSÉGESEN HASZNOSÍTANI A

SOCRATES PROGRAM DECENTRALIZÁLT AKCIÓIBAN (A COMENIUS 1 ISKOLAI EGYÜTTMÛKÖDÉSEKBEN ÉS GRUNDTVIG 2 TANULÁSI KAPCSOLATOK PROJEKTEKBEN) FELHALMOZÓDOTT HATALMAS MENNYISÉGÛ TAPASZTALATOT. Ez az egyes nemzeti adatbázisok összekötésével lehetôvé teszi, hogy több ország projektjei között keressünk. Az adatbázis tartalmazza a megvalósult projektek címét, a partnereket, a projektek témáját és a projekttermékek leírását. Ezen szempontok szerint kereshetôk is az egyes projektek, amelyeket az adatbázis az Oktatás és Képzés 2010 cél-

kitûzéseihez való hozzájárulás szerint is csoportosít. A rendszer egyelôre az olasz, osztrák, lengyel és görög Socrates pályázatokat tartalmazza, de a magyar Socrates Nemzeti Iroda is tervezi, hogy hamarosan csatlakozik ehhez a kezdeményezéshez. TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: http://est.indire.it

Comenius & Technology (CAT) – Comenius projektek és az új technológiai eszközök A CAT

PROJEKT RÉVÉN AZT KÍVÁNTÁK BEMUTAT-

NI A RÉSZTVEVÔ

SOCRATES

NEMZETI IRODÁK,

HOGYAN LEHET FELHASZNÁLNI AZ ÚJ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁKAT A NEMZETKÖZI ISKOLAI EGYÜTTMÛKÖDÉSEKBEN, ÉS NÉHÁNY KIEMELT PÉLDÁN KERESZTÜL ÉRZÉKELTETNI PRÓBÁLTÁK A PROJEKTEK EREDMÉNYEIT A NÉGY RÉSZT VEVÔ ORSZÁGBAN. A CAT projekt elérhetô CD-ROM-on és az interneten keresztül is. A CD-rôl az egyszerûség és a jobb terjeszthetôség érdekében ki is lehet nyomtatni a projektleírásokat, azokat az érdeklôdô pedagógusok a saját óráikon is felhasználhatják. Ízelítôként az alkotók videófelvételt készítettek valós idejû projekttevékenységekrôl, míg a „Források” részben útmutatást és hasznos linkeket adnak meg a technológiai eszközök használatához. Jó tudni, hogy az internetes oldalhoz képest a CD-n még több a videóklip, így bôvebb betekintést nyerhetnek az együttmûködésen alapuló oktatásba és az információs technológiák alkalmazásába.

ProTeachers A 2004/5-ÖS TANÉVBEN A SZLOVÁK SOCRATES IRODA, AZ IZLANDI, LITVÁN, PORTUGÁL ÉS DÁN IRODÁVAL KÖZÖSEN AZT VIZSGÁLTA, HOGY MILYEN HATÁSA VAN A COMENIUS 1 PROJEKTEK-

MAI FEJLÔDÉSÉRE.

A vizsgálat alapján ezt a hatást láthatóvá kívánta tenni a szakmai közönség (nemzeti vagy helyi oktatási döntéshozók, a média, oktatási szakértôk, az Európai Bizottság, nemzetközi együttmûködésben tapasztalattal nem bíró tanárok) számára is. A következô területeken mérték a pedagógusok szakmai fejlôdését: ¼ a tanárok tervezési és megvalósítási készségei (menedzsment készségek) ¼ a vezetés és a pedagógusok nyitottsága az új tanítási módszerek iránt ¼ azoknak az új tanítási segédanyagoknak a használata, amelyeket a Comenius projekt során hoztak létre ¼ az újítások és az IKT használata ¼ a nemzetközi együttmûködések hatása a nyelvtanulásra az egyes országokban (módszerek, segédanyagok) ¼ a projekt együttmûködés hatása a tanárok személyes fejlôdésére (pl. szociális készségek, a tanár-diák viszony javulása, a tanár saját önérvényesítése az iskolában és más szinteken, stb.). A felmérés összefoglalóját szakmai konferencia és kiadvány keretében ismertették. A kiadvány letölthetô a www.saaic.sk/proteachers/ honlapról.

Increasing student and teaching staff mobility in an enlarged European Union – A hallgatói és az oktatói mobilitás növelése a kibôvült Európai Unióban A 2004/5-ÖS TANÉVBEN A NÉMET SOCRATES NEMZETI IRODA (DAAD) KOORDINÁLÁSÁBAN 10 ORSZÁG – KÖZTÜK MAGYARORSZÁG – RÉSZVÉTELÉVEL ZAJLOTT LE EGY ERASMUS DISSZEMINÁCIÓS PÁLYÁZAT, MELYNEK TÉMÁJA AZ EURÓPAI UNIÓ KIBÔVÜLÉSÉT KÖVETÔ HALLGATÓI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NÖVELÉSE VOLT. A projekt keretében számos konferenciát szerveztek a részt vevô országok, így 2004 júniusában Magyarország is, azért, hogy a kibôvített Unióban a „régi” és az „új” tagországok közötti mobilitási ten-

denciákat elemezzék, azonosítsák, bemutassák a legjobb intézményi gyakorlatokat, és ezáltal növeljék a mobilitási együttmûködések számát és minôségét. A konferenciák jó alkalmat kínáltak arra, hogy az Erasmus mobilitás szervezésében leginkább érintett szereplôk (intézményvezetôk, nemzetközi referensek, oktatók, Nemzeti Irodák képviselôi) tapasztalatot és információt cseréljenek egymással a következô évek mobilitási lehetôségeirôl.

GenERAtion – A jó gyakorlatok terjesztése az Erasmus program népszerûsítése céljából AZ ELÔZÔ PROJEKT FOLYTATÁSAKÉNT, ILLETVE MÁR A KÖVETKEZÔ KÖZÖSSÉGI PROGRAMGENERÁCIÓ CÉLKITÛZÉSEIT IS FIGYELEMBE VÉVE, MAGYAR KOORDINÁCIÓVAL INDULT DISSZEMINÁ-

2005/2006-OS TANÉVBEN. Ez az eddigi Erasmus mobilitás tapasztalatokra, jó gyakorlatokra építve kíván hozzájárulni ahhoz a célhoz, mely szerint 2011-ig a hallgatói és oktatói mobilitásban részt vevô személyek létszámának a jelenlegi háromszorosára kell növekednie.

CIÓS PROJEKT A

A projekt hat fô témát dolgoz fel, melyek kulcsfontosságúak a mobilitás növelése szempontjából: ¼ gazdaság és élethosszig tartó tanulás ¼ oktatók motiválása és elismerése a hallgatói mobilitás növelése érdekében ¼ szakmai gyakorlatok ¼ közös diplomák – akkreditáció – akadémiai elismerés ¼ globális mobilitás – a felsôoktatás marketingje ¼ felsôoktatási intézmények és országok abszorpciós kapacitása A hat témát hat eltérô európai helyszínen, mûhelymegbeszélések keretében vitatják meg a partnerek. Jól mutatja, menyire aktuális a téma, hogy 21 európai ország vállalkozott rá, hogy részt vegyen a projektben.

Összeállította: KURUCZ Katalin katalin.kurucz@tpf.hu

Pályázati Pavilon 2006. január

Az internetes oldal a www.leargas.ie/cat címen érhetô el. A CD-t az ír Socrates nemzeti irodától, a projekt koordinátorától lehet igényelni az alábbi címen: koregan@leargas.ie.

BEN VALÓ RÉSZVÉTELNEK A PEDAGÓGUSOK SZAK-

A SZAKOKTATÓK VÁLTOZÓ SZEREPE A LEONARDO PROJEKTEK HOZZÁJÁRULÁSA A SZAKOKTATÓK (TOVÁBB)KÉPZÉSÉNEK MEGÚJÍTÁSÁHOZ A finn Leonardo Nemzeti Iroda koordinálásával és az osztrák, cseh, dán, észt, ír, izlandi, magyar és svéd Leonardo nemzeti irodák részvételével 2005 szeptemberében indult a The changing role of VET teachers and trainers címû, az Európai Bizottság társfinanszírozásával megvalósuló valorizációs projekt. Az egyéves futamidejû projekt fô eseménye a 2006. április 3–4-i valorizációs konferencia, amelyre szakképzési döntéshozókat, projektgazdákat, szakoktatókat, szociális partnereket várnak a szervezôk a www.ttvet.org címen. Ezen a rendezvényen mutatják be a szakoktatóképzés, illetve továbbképzés megújításának céljával megvalósított Leonardo kísérleti és mobilitási projektek vizsgálata alapján készített tanulmány elsô verzióját. Ezt a részt vevô országok javaslatára bevont szakértôk írják a projektdokumentációk és projekttermékek, valamint a projektgazdákkal készített interjúk alapján. A konferencia után a tanulmány véglegesítésére és európai szintû, valamint a részt vevô országokon belüli terjesztésére kerül sor. Ez utóbbi többek között nemzeti disszeminációs rendezvényeken valósul meg. A magyar Leonardo Nemzeti Iroda várhatóan 2006 májusában vagy júniusában mutatja be a tanulmányt és a valorizációs projekt egyéb eredményeit a hazai érintett szereplôk körében. HAJDU Bianka bianka.hajdu@tpf.hu

PROJEKTTERMÉKEK A VILÁGHÁLÓN ELÔZÔ

SZÁMUNKBAN RÖVID ÁTTEKINTÉST ADTUNK ARRÓL, MIT JELENT A VALORIZÁCIÓ, VAGYIS A KÖZÖSSÉGI OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI PROGRAMOKBAN

ELÉRT EREDMÉNYEK TERJESZTÉSE, HASZNOSÍTÁSA, ÉS EURÓPAI SZINTEN MILYEN KEZDEMÉNYEZÉSEK INDULTAK ENNEK SEGÍTÉSÉRE.

A folyamat elsô lépése: hozzáférhetôvé kell tenni a projektek termékeit a széles szakmai közönség számára. Az erre szolgáló adatbázisok segítenek áttekinteni, hogy egy adott szakterületen milyen fejlesztések folynak, ötleteket adhatnak a pályázni készülôknek, illetve adott esetben azok is felhasználhatják a projektek konkrét termékeit (pl. tananyagokat, módszertani eszközöket), akik maguk nem akarnak pályázni, de nyitottak az újítások iránt. Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – néhány hasznos internetes oldalt és adatbázist ajánlunk olvasóink figyelmébe. MAGYAR NYELVEN

Pályázati Pavilon 2006. január

¼ Adatbázis a magyar koordinálású Leonardo projektekrôl és

termékeikrôl: www.tka.hu >> Pályázatok >> Pályázati programok >> Leonardo da Vinci >> Eredmények >> Adatbázis a magyar koordinálású Leonardo projektekrôl vagy http://www.tpf.iif.hu/pages/content/index.php?page_id=254 ¼ Módszertani ötletgyûjtemény pedagógusoknak:

www.tka.hu >> Tudásközpont >> Eredmények, projekttermékek >> Módszertani ötletgyûjtemény pedagógusoknak vagy http://www.tka.hu/pages/idea/index.php?page_id=375 8

NEMZETKÖZI HONLAPOK ÉS ADATBÁZISOK ¼ Az Európai Bizottság disszeminációs és valorizációs oldala:

http://europe.eu.int/comm/dgs/education_culture/ valorisation/index_en.html ¼ Az Európai Bizottság Leonardo termékadatbázisa:

http://europa.eu.int/comm/education/programmes/ leonardo/new/leonardo2/products/recherche_prod_en2000.cfm ¼ Osztrák–német–holland Leonardo termékadatbázis:

http://www.leonardodavinci-p projekte.org ¼ European Shared Treasure (EST): Comenius 1 és Grundtvig

2 termékadatbázis, az olasz Socrates Nemzeti Iroda koordinálásával, az osztrák, a görög és a lengyel iroda közremûködésével: http://est.indire.it ¼ ISOC: centralizált Socrates projektek adatbázisa:

http://www.isoc.siu.no

Összeállította: KARDOS Anita anita.kardos@tpf.hu

PLANT-PRO LEGJOBB VÉDEKEZÉS A TANULÁS 2005

ÔSZÉN ZÁRULT LE AZ A LEONARDO KÍSÉRLETI PROJEKT, MELYNEK

KERETÉBEN A

TREBAG KFT.

KOORDINÁLÁSÁVAL EGY NEMZETKÖZI KON-

ZORCIUM TAGJAI MODERN, MULTIMÉDIÁS NÖVÉNYVÉDELMI TANANYAGOT FEJLESZTETTEK KI TÖBB NYELVEN.

2002-BEN

EGYÜTTMÛKÖDÉSRÔL A

BEADOTT PÁLYÁZAT KOORDINÁTORÁT,

KÖVESD ANDREÁT

KÉRDEZTÜK.

Hogyan vetôdött fel a projekt ötlete? Milyen konkrét igények alapozták meg a tananyagfejlesztés tervét? Európában a modern mezôgazdasági termelési technológiák egyre inkább naprakész, versenyképes tudást követelnek a növényvédelem területén is, ezzel együtt a kilencvenes évek végétôl megnôtt az egyéni és kisebb társas vállalkozások szerepe a mezôgazdasági termelés struktúrájában. A Trebag Kft. 2000 óta veszt részt EU-projektekben, mind a kutatás-fejlesztés, mind pedig az oktatás területén, ekkor kapcsolódtunk be a Leonardo programba is. A PLANT-PRO projekttel olyan tananyag elôállítása volt a célunk, amely együttesen kezeli a növénybetegségeket, állati kártevôket és gyomokat, illetve az ezekhez kapcsolódó növényvédelmi kezeléseket. A mindennapi életben a termelôk többször találkoznak olyan elváltozásokkal, amelyek nem betegségek, hanem fiziológiai torzulások, amelyeknél a vegyi kezelés teljesen felesleges. Nagyon fontos, hogy a gazdálkodók a különbözô tünetek alapján pontosan meg tudják határozni a kártevôket, illetve felismerjék a növény fejlôdésének azon fázisait, amikor leginkább számíthatnak a kártevôk és kórokozók megjelenésére, és hogy mikor lehet ellenük a leghatékonyabban védekezni.

Hogyan találtak partnereket a tervezett projekthez? A pályázat partnerei öt országból érkeztek: Csehországból, Szlovákiából, Görögországból, Spanyolországból és Magyarországról. A részt vevô partnerek: a prágai és a nyitrai Agrár-

tudományi Egyetem, agrár szakképzô intézmények (a nagykanizsai Cserháti Szakképzô Iskola, a georgiki Anaptixi Agrárszakképzô Intézet, a Global Interface képzô intézet), a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamra és a Malagai Megyei Tanács. Közülük a prágai Agrártudományi Egyetemmel több projektben vettünk már részt közösen, az agrárkamara elnökét személyesen ismertük, a többi partner pedig a Leonardo partnerkeresô segítségével kapcsolódott be a projektbe. A partnerek két nagy csoportban dolgoztak, az egyik a tananyag moduljait dolgozta ki, a másik pedig az eredményeket terjesztette a gazdálkodók körében. Kiknek ajánlják a PLANT-PPRO tananyagot? A tananyag nem csak a gyakorló gazdáknak, hanem kamarai tanácsadóknak, oktatási szakembereknek is segít az integrált növényvédelemben. Az oktatási anyag elôször angolul készült el, ezt fordította és adaptálta minden ország a saját nyelvére, körülményeire. 16 modult tartalmaz, a következô növényekhez kapcsolódóan: árpa, búza, burgonya, kukorica, napraforgó, dinnyefélék, gyökérzöldségek, káposzta, paprika, paradicsom, uborka, alma, csonthéjasok, szôlô, citrusfélék, olajbogyó. Ezek a legfontosabb termesztett növények az adott országokban. A magyar, a cseh és a szlovák változatból a mediterrán növények kimaradtak, míg az angol, görög és spanyol változat mind a 16 modult tartalmazza. A tananyagot minden gazdálkodónak ajánljuk, aki frissíteni szeretné tudását, illetve új, korszerû ismereteket szeretne szerezni. A legtöbb partner és a projektbe bevont szakértôk a saját fényképanyagukkal tették teljesebbé az oktatási anyagot. A képek nagyban segítik a betegségek és a kártevôk azonosítását, így a projekt azoknak is segítséget tud nyújtani, akik nem tanfolyam keretében sajátítják el a tananyagot, hanem otthon, önállóan tanulnak.

Pályázati Pavilon 2006. január

Mennyiben jelent újdonságot a projekttermék a gyakorlati növényvédelemmel foglalkozó, meglévô tananyagokhoz képest? A meglevô tananyagok külön kezelik a növényi kártevôket, kórokozókat és gyomokat – általában tudományos besorolás szerint tanítanak, nem pedig növényenként integrálva, s nem rendelkeznek ilyen sok modullal. Külön kiemelném a keresôrendszert, amely 3-4 lépcsôn át segít a tünetek beazonosításában és

¼¼

a kártevôk felismerésében. Ugyanis nem mindegy, hogy amikor egy növény például elsárgul, mi okozza azt. Okozhatja vírusos, baktériumos fertôzés, de tartós vízhiány is, s nem mindegy, tudunk-e vagy lehet-e egyáltalán hatásosan védekezni a károkozó ellen. A tananyag könnyen áttekinthetô, a modulok szerkezeti felépítése hasonló: morfológiai, élettani, vírusos, bakteriális, gombás betegségek, állati kártevôk, gyomok, fenológiai táblázat és gyorskeresô rendszer a fô menüpontok. A tananyag népszerûsítésére egyébként készítettünk egy demo változatot is a CD-rôl, amelyben a dinnye és a citromfélék modulján keresztül mutatjuk be a mûködését. Ez a projekt honwww.plantprotection.hu) érhetô el angol és magyar nyellapján (w ven. A közel 3 éves együttmûködés milyen többletet jelentett a résztvevôknek? Az elkészült tananyagot a partnerek szinte mindegyike beépítette az oktatási tevékenységébe. Lehetôségük nyílott arra, hogy összehasonlítsák magukat más intézményekkel, s nemzetközi szinten is meg tudták ítélni értékeiket. Néhány partner pedig egyéb, kétoldalú együttmûködést is kialakított.

Melyek voltak a legnagyobb kihívások? A projekt folyamán derült ki, hogy legalább 1500 oldalnyi anyag készült nyelvenként, s ezt nem csak lefordítani, hanem adaptálni is kellett az adott ország viszonyaira. Ugyanis mind a kártevôk, mind a kórokozók között nagy különbségek mutatkoztak. Nemcsak a mediterrán és a közép-európai országok között, hanem Magyarország és a szomszédos országok is eltértek néhány dologban egymástól.

e további fejlesztéseket, Leonardo projektet? Terveznek-e A projekt befejezô fázisában teszteltük az elkészült anyagot a gazdák körében. Ebben nemcsak Magyarország, hanem a többi partner is részt vett, így átfogó képet kaphattunk a munkánkról. A tapasztalat azt mutatta, hogy sikeresen oldottuk meg a feladatot, a kérdôívek kiértékelése alapján a megkérdezettek több mint 90%-a venné meg és használná az elkészült tananyagot. Sôt, speciális igények is kiderültek a felmérések során, többen jelezték, hogy bôvíthetnénk a tananyagot, és azt is, milyen további növények védelmére lenne igény. A további munkánk két irányban indult el, a felsôfokú képzés igényeinek megfelelôen e-learninges megoldás kifejlesztésére adtunk be új pályázatot 2005 folyamán, a másik pedig a gyógynövényekkel és a fûszernövényekkel foglalkozik. Mindkét pályázatban többen is részt vesznek a mostani partnerek közül.

TÓTH Csenge csenge.toth@tpf.hu

Pályázati Pavilon 2006. január

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: www.plantprotection.hu

RENDKÍVÜLI TÖRTÉNELEM A PÉCSI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁBAN 2004 ÔSZÉTÔL KEZDTÉK KIDOLGOZNI A TARTALOMALAPÚ NYELVOKTATÁS PROGRAMJÁT. A VILÁG – NYELV/VÁLTOGATÓ/KÍSÉRLETI OKTATÁSI PROJEKTEK PÁLYÁZAT KERETÉBEN MEGVALÓSÍTOTT PÁLYÁZATRÓL

HARKAINÉ PINTÉR ADRIEN

Iskolánkban a történelem tantárgy részben angol nyelven történô oktatására dolgoztuk ki a programot, mely a HECS-project (History of the European Culture and Society) elnevezést kapta. Ezt a 7. és 8. osztályos tanulók számára készítettük elô, figyelembe véve a 13–14 éves korosztály nyelvi és történelmi háttérismeretét, érdeklôdését. A tanmenetet 21 órában állapítottuk meg, ami a történelem tantárgy éves óraszámának 30%-a. A 21-bôl 12 órát a négy nagy témakörre, 9 órát pedig összegzésre, valamint számonkérésre és értékelésre szántunk. A projekt végén külön órakeretet biztosítottunk az ünnepélyes „diplomaosztónak” is. A programot nemcsak a pályáztató által elôre meghatározott keretrendszer – a tantárgy idegen nyelven történô oktatása – tette különlegessé. Célul tûztük ki, hogy teljes körû munkát végzünk a projekt során, ami kiterjed a tematika, a tananyag és a módszer újszerû megközelítésére egyaránt. Ennek megfelelôen a projekt alapvetô elemévé vált az innováció több vonatkozásban is. A tartalomalapú nyelvoktatás már önmagában is igazi kihívás azon szaktanárok számára, akik eddig a hagyományos, fôleg a grammatikus nyelvtanítás útját járták. Most egészen új megközelítésben kellett a megszokott tematikától eltérô, társadalomismereti témákat feldolgozniuk.

Az innováció harmadik eleme az volt, hogy többféle módszert alkalmaztunk az értékelésre. Minden résztéma után más-más módszerrel mértük fel a diákok tudását. Alkalmaztunk írásbeli

(teszt), szóbeli (szónoki gyakorlat, kiselôadás) és a kreativitásra építô (házi dolgozat) feladatokat is. Igyekeztünk olyan komplex értékelô rendszert kidolgozni, mely teljes mértékben feltárja a diák teljesítményét. Ezért több szempontot soroltunk az értékelendô elemek közé, és nem osztályzatban, hanem százalékban adtuk meg a diákok teljesítményét. Így a diákok láthatták, hogy az összteljesítmény mögött olyan részképességek értékelése is fellelhetô, ami a hagyományos pedagógiában nehezen fejezhetô ki. Értékeltük a lelkiismeretes és kitartó részvételt, a házi dolgozatok színvonalát, a munkafüzet és az önálló jegyzetek tartalmát, valamint a teszt- és vizsgaeredményeket. Ez az értékelési módszer pozitív visszhangra talált a diákoknál, hiszen teljesen kizárja az egyoldalú osztályzatok okozta frusztrációt. Az írásbeli teszteknél a kooperativitásra helyeztük a hangsúlyt, ami lehetôvé tette, hogy a diákok egymásra támaszkodhassanak a tudáspróba során, és valóban a közös és egyéni tudást, nem pedig – a hagyományos mérésekre jellemzôen – a nem-tudást mérhettük fel. A projekt ünnepélyes zárásaként a diákok az egész iskolai közösség elôtt vehették át „diplomájukat”, mely a nyelvtanulási naplójuk egyik fontos dokumentuma lehet. A tananyag összeállításakor újszerû kezdeményezés volt, hogy autentikus dokumentumokkal, hanganyagokkal dolgoztunk , amelyekre hagyományos nyelvi órán nincs lehetôség. Így olvashattuk a Függetlenségi Nyilatkozatot, Dickens és Jane Austen sorait, hallgathattunk I. világháborús éneket és megismerhettük George Bush szeptember 11-i beszédét. A módszertani fejlôdés és újszerûség legszembeötlôbb oldala a digitális tananyag kidolgozása volt. Sikeresen ötvöztük a hagyományos táblatechnikai oktatást a számítógép és a projektor nyújtotta lehetôségekkel. A digitális technikának köszönhetôen komplex módon tudtunk körbejárni egy-eegy kort: megszólalhatott Chopin a romantikus festményekkel együtt, és a Marseillaise is felcsendült Robespierre filmbéli halála után. Akadálytalanul gördülhettek elô térképek, karikatúrák és dallamok a számítógépbôl, és az internetes információszerzésre is építettünk. A prezentációs technika oktatási célú felhasználásának kidolgozása a program egyik legnagyobb eredménye. Maga az a tény, hogy számítógépes animációkkal, filmrészletekkel, internetes forrás11

Pályázati Pavilon 2006. január

A tematika újdonságának másik eleme a társadalomismereti szempontú megközelítés. A hagyományos történetoktatás kronológiai, idôrendi ok–okozati lépésenként építi fel tematikáját. Az általunk összeállított tematika témacsoportokra épít és egy fontos végeredményre fókuszál, ami nem más, mint a közös Európa. Bár az idôrendiséget mi sem borítottuk fel teljesen, alapvetô célunk az volt, hogy végigvezessük a diákokat azon az úton, melyet Európa beárt az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatától az Európai Unióig. Így a következô témák köré építettük fel a tanmenetet: (1) a kettôs forradalom kora, (2) parlamentarizmus és demokrácia, (3) a nagy háborúk kora, (4) és végül napjaink témája, a globalizáció.

PROJEKTKOORDINÁTOR SZÁMOLT BE.

anyaggal dolgozunk, önmagában is vonzóerôt jelentett a diákság számára. A tartalomalapú nyelvoktatás bevezetésének fô célkitûzése a diákok nyelvtanulási kedvének növelése volt. Az újfajta tematika lehetôséget adott arra, hogy használhatóbbá, életszerûbbé tegyük a nyelvet a diákok számára, hogy sikeresebb idegennyelvhasználók legyenek. A programnak köszönhetôen olyan tanulók, akik a hagyományos nyelvoktatási módszerrel nem tudtak sikereket elérni, sikerélményhez juthattak például szövegértelmezésben, vagy a szókincsre épülô feladatokban.

A projekt olyan sikeres volt, hogy beépítettük a pedagógiai programunkba, és így a hetedik és nyolcadik osztályos angol csoportos diákok órarend szerint tanulhatják a 2005/2006-os tanévtôl.

HARKAINÉ PINTÉR Adrien projektkoordinátor és KOVÁCS Eszter eszter.kovacs@tpf.hu pecs.sulinet.hu AZ ISKOLA HONLAPJA: www.reformatus-p

A HECS-project erôs ösztönzô erôvel bír nemcsak a tanulók, hanem a programban dolgozó pedagógusok számára is. A nyelvtanárok számára hármas kihívást jelentett a tartalomalapú oktatás bevezetése. Egyrészt ösztönözött arra, hogy kidolgozzák azokat a módszertani technikákat, amelyek lehetôvé teszik az általános iskola nem nyelvtagozatos, felsôbb évfolyamos diákjai számára a tananyag megismerését és élvezetes elsajátítását angol nyelven is. Másrészt a program elmélyült forráskutatásra inspirált, amely alapfeltétele volt a tematika és a tanmenet összeállításának. Harmadrészt a számítógép órai alkalmazásának bevezetése intenzív informatikai tudásbôvítést kívánt meg. Az önképzés magas szintû lehetôségét nyújtotta tehát a tartalomalapú nyelvoktatási program, emellett a programot figyelemmel kísérô szaktanároknak is jelentôs szakmai inspirációt nyújtott.

Minden jó, ha a vége jó... az élcsapat a diplomákkal

SZÁMÍTÓGÉPES NYELVOKTATÁS A GYEREKEK ÉLVEZIK AZ ÓRÁKAT MANAPSÁG

A KÖZÉLETET IS ERÔTELJESEN FOGLALKOZTATÓ TÉMA: HO-

GYAN REFORMÁLJUK MEG AZ OKTATÁST?

VÁLTOZÁS, AZ ÚJÍTÁS ELKE-

RÜLHETETLEN, ÍGY NAGYON FONTOS, HOGY ENNEK HATÉKONY ESZKÖZEIT IS MEGTALÁLJUK.

KÜLÖNÖSEN

A NYELVOKTATÁSBAN LÉNYEGES,

HOGY A NYELVET INNOVATÍV MÓDSZEREK SEGÍTSÉGÉVEL ÉLÔVÉ TEGYÜK, SZEM ELÔTT TARTVA A NYELVTANULÁS LEGFONTOSABB CÉLJÁT: A MÁS NÉ-

Miért tartja innovatívnak a számítógépes nyelvoktatást? Már maga az eszköz, annak használata is innovatív. Interaktív módon integrál többféle készséget – ezt más eszköz jelenleg nem tudja nyújtani. A számítógépes nyelvoktatás lényege, hogy a tanár monitor funkciót tölt be, tehát a diák munkáját koordinálja és segíti, miközben a tanuló önállóan dolgozik.

PEKKEL VALÓ KOMMUNIKÁCIÓ KÉPESSÉGÉT ÉS EZÁLTAL A KAPCSOLAT-

Pályázati Pavilon 2006. január

TEREMTÉST A KÜLÖNBÖZÔ KULTÚRÁK ÉS KÉPVISELÔIK KÖZÖTT. REKSZIK A

VILÁG – NYELV

PROGRAM JÓ GYAKORLAT:

ÓRÁK SZERVEZÉSE PÁLYÁZATTÍPUSA IS.

ERRE TÖBEMUTATÓ NYÍLT-

PROGRAM KERETÉBEN AZ EGYIK

LEGNAGYOBB ÉRDEKLÔDÉSRE SZÁMOT TARTÓ TERÜLET A SZÁMÍTÓGÉPPEL TÁMOGATOTT NYELVOKTATÁS.

EBBEN A TÉMÁBAN TARTOTT BEMUTATÓ SEK BUDAPEST ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SPANYOL NYELVTANÁRA ÉS EGYBEN IGAZGATÓHELYETTESE, GIDRÓ GABRIELLA. ÓRÁKAT A

Hogyan teszi élôbbé a számítógép a nyelvoktatást? Az interneten egyszerûen hozzá lehet jutni a legváltozatosabb autentikus anyagokhoz, naprakész információkhoz, melyek nagyon életszerûvé teszik a tanulást, hiszen ha külföldre utazunk, ott is ömlesztve kapjuk az információkat, melyekbôl magunknak kell kiszûrni a lényeget. Így ehhez a diákok is hozzászoknak, fejlôdik a lényeglátásuk. A tanulót motiválja, ha például egy útitervet nem fiktív módon kell megterveznie, hanem megnézheti, hogy másnap ténylegesen mikor indulna a repülôgépe.

Nagy segítséget nyújt a számítógép a differenciálásban: használatával teljes mértékben figyelembe lehet venni a tanulók egyéni érdeklôdését és képességeit. Ez sokszor nagyon nehezen oldható meg egy normál tantermi óra keretein belül. A tanulók hogyan fogadják az új módszert? A diákok számára teljesen természetes ez a közeg, sokkal biztonságosabban mozognak a számítógép világában, mint mi, és mernek kísérletezni is. De meg kell ôket tanítani arra, hogy ne kalandozzanak el, ne internetezzenek munka helyett – még nincsenek hozzászokva az ilyenfajta szabadsághoz. A gyerekek élvezik, hogy a számítógép olyan ingergazdag környezetet biztosít, amilyenhez a mai világban hozzászoktak, de amit a hagyományos módszerekkel nem lehet megteremteni.

Hogy viszonyulnak a tanárok a számítógépes nyelvoktatáshoz? A nyílt óráim után nagyon pozitívak voltak a visszajelzések, azt tapasztaltam, hogy a tanárok szívesen részt vennének számítógépes képzéseken. Ugyanakkor kiderült, hogy akik idegenkednek a számítógép használatától, azok a váratlan szituációktól félnek leginkább: mi történik, ha elromlik a számítógép, vagy ha nem tudnak válaszolni a tanuló kérdésére?

Milyen új módszertant, készségeket kell elsajátítaniuk a tanároknak és a diákoknak? A tanárnak nagyon felkészültnek kell lennie és folyamatosan ellenôriznie kell a munka menetét, illetve az elkészült anyagokat is. A diáknak pedig lépésrôl lépésre kell eljutnia addig, hogy önállóan tudjon dolgozni. Meg kell szokni, hogy az eszköz, amit addig szórakozásra használtak, most munkaeszköz. A számítógépes nyelvtanítást mindenképpen érdemes kombinálni a hagyományos módszerekkel. A számítógép nem helyettesíti a tanárt, nem tudja például kezelni, ha a gyereknek rossz napja van. Fontos, hogy a tanulók megtanulják, hogy az információkeresésnél ne a mennyiségre, hanem a minôségre törekedjenek: inkább kevesebb anyagot töltsenek le, viszont azt sajátítsák el, mert ez feltétele a jó prezentációnak.

kiküszöbölni, hogy mindig készül baj esetén bevethetô alternatív feladattal. Teljesültek a projekttel kapcsolatos elôzetes elképzeléseik? Igen, elégedett vagyok. A diákok nagyon megszerették a módszert, igénylik és kérik is a tanároktól. Most indult a 2 éves nemzetközi érettségi programunk, melynek egyik fontos feltétele, hogy a gyerek önállóan dolgozzon, egyedi munkákat, prezentációkat készítsen, amire az internet kiválóan alkalmas. Az új magyar érettségihez is nagy segítséget nyújt a világháló, hiszen itt is hatalmas mennyiségû információt kell feldolgozni.

Hogyan látja a számítógépes nyelvoktatás jövôjét az iskola szintjén, illetve globálisan? Iskolánkban egyre több tanár egyre gyakrabban használja a számítógépet a tanításban. Szerencsére adottak a feltételek: van számítógépterem és digitális zsúrkocsi is. Globálisan remélhetôleg általánosan használt eszközzé válik majd a számítógép, azt azonban nem hiszem, hogy túlsúlyba kerül a számítógépes oktatás a hagyományossal szemben, hiszen nem pótolhatja a személyes kapcsolatot.

TURI Éva eva.turi@tpf.hu

AZ ISKOLA HONLAPJA: www.sek.hu

Rendelkezésre állnak megfelelô anyagok az interneten, vagy a tanárnak magának kell azokat kidolgozni? Az interneten elérhetô anyagok száma nyelvek szerint változó, angolból szinte végtelen, spanyolból kevés. Több olyan feladat van, amelynek elkészítése a számítógép segítségével gyerekjáték, anélkül viszont szinte lehetetlen. Ilyen az egyik nyílt órán bemutatott gyakorlat: a torzított képek felhasználása a valószínûség kifejezésének gyakorlására, ami Photoshoppal könnyen megoldható volt. Természetesen sokat számít a vizuális hatás, hiszen a fénymásolt képek nem nyújtják ugyanazt az élményt, mint a jó minôségû, színes webes képek.

Pályázati Pavilon 2006. január

Milyen nehézségek léphetnek fel számítógépes nyelvoktatás során? Különösebb hátrányát nem tapasztaltam. Igaz, bármikor elôfordulhat, hogy a technika ördöge közbelép. A tanár ezt úgy tudja

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT, SOCRATES!

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

OKTATÁSI EGYÜTT-

MÛKÖDÉSI PROGRAMJÁNAK

10.

SZÜLINAPJÁRA

TÖBBNAPOS RENDEZVÉNYSOROZATOT SZERVEZTÜNK, AMELYNEK MINDEN NAPJA A

SOCRATES

PROGRAMBAN MEGVALÓSÍTOTT

PROJEKTEK VÁLTOZATOSSÁGÁRÓL, A PÁLYÁZATOKBAN REJLÔ LEHETÔSÉGEKRÔL ÉS A TÉMÁK SOKSZÍNÛSÉGÉRÔL SZÓLT.

Felfedeztük Európát! Németországban, Olaszországban, Dániában, Finnországban és Svédországban járt Erasmus hallgatók osztották meg élményeiket és tapasztalataikat az érdeklôdôkkel.

Egy ilyen kerek születésnapon torta is dukál! A feketeerdei édesség gyorsan elfogyott.

Erasmus NAP

Pályázati Pavilon 2006. január

A Socrates Héten pályázati információkkal is elláttuk az érdeklôdôket, hogy a jövôben azok is tanulhassanak külföldön, akik eddig nem vettek részt az ösztöndíjprogramjainkban.

Akinek bejött: Sárosdi Eszter. Az ismert híradós mûsorvezetô lelkesen mesélt a Belgiumban töltött boldog Erasmus-os hónapokról, amikor külföldi barátaival bejárták fél Európát.

Az Erasmus Nap európai táncházzal zárult, ahol Sás Annamária (képünkön) flamencót, Roczkó Zsuzsanna pedig görög és balkáni táncokat tanított a fáradhatatlan közönségnek.

Táj, városkép kategória, 1. helyezett: KOLOSSVÁRY Dávid – A fény tartalma; Finnország

nyertes Erasmus fotók Portré kategória, 1. helyezett: MAJOR Virág – Önarc kép a fény városában; Franciaország

Emberi kapcsolatok kategória, 1. helyezett: LYKOVCÁN Balázs – Nemzetközi kapcsolat; Svédország

Pályázati Pavilon 2006. január

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT, SOCRATES!

Nyílt NAP

A Pannónia Filmstúdió munkatársai megmutatták, hogyan is kelnek életre a gyerekek által rajzolt figurák, képek. A rajzfilmtrükkök óriási sikert arattak!

A Kréta magazin szerencsekerék játékán ajándékot kapott, aki helyesen válaszolt az irodalmi, zenei, földrajzi vagy kémiai témájú kérdésekre.

A különbözô kultúrák hagyományait és népzenei elemeit ötvözô Makám együttes koncertjén fergeteges volt a hangulat! A gyerekek dalokat tanultak és megismerkedtek a hangszerekkel, miközben Szindbád titokzatos története bontakozott ki elôttük.

A Socrates programban évrôl évre mind többen vesznek részt. 2004-ben mintegy 1400 pályázat érkezett a programot kezelô Tempus Közalapítványhoz, és a hatmillió eurós éves pályázati keret 3000 kedvezményezett támogatását tette lehetôvé. A legnépszerûbb, legismertebb pályázati forma az Erasmus felsôoktatási

A Socrates Hét fôvédnöke Jordán Tamás volt. A színmûvész az ünnepségsorozat zárásaként Socrates védôbeszédét adta elô. A mesedélelôttön több mint száz kisiskolás eregette a színes lufikat a programok közötti szünetekben – a Comenius program tiszteletére.

ösztöndíj, amellyel mára több mint 2300 hallgató él évente Magyarországon. Emellett több száz iskolai együttmûködési, nyelvi és iskolafejlesztési projektet valósítanak meg a közoktatásban is a Comenius 1 program segítségével, amely 2004-ben 200 általános és középiskolás diák, Pályázati Pavilon 2006. január

valamint tanár mobilitását, külföldi iskolákkal történô közös munkáját segítette. Comenius tanártovábbképzésen több mint 150-en vettek részt, és 40 nyelvtanárasszisztens tölthette szakmai gyakorlatát külföldi iskolában a program keretében. 16

A kézmûves foglalkozások keretében Horn Ákos origami mûvész segítségével madarak, lepkék, lovak és egyéb állatok készültek. Összeállította: GYÔRPÁL Zsuzsanna zsuzsanna.gyorpal@tpf.hu

Versengés a legjobb Comenius honlap címért

Magyar nyelvû kategóriában az oroszlányi Ságvári Endre Általános Iskola bizonyult a legjobbnak. Honlapjuk a www.sagvari.oroszlany.hu oldalon érhetô el. Az iskola második éve dolgozik együtt finn, litván és görög partnerekkel „Víz az életünkben és környezetünkben” témában. A portálon amellett, hogy bemutatják az iskola mindennapjait és pedagógiai programját, részletesen tájékozódhatnak a Comenius projekt történéseirôl, eredményeirôl, sôt még bioritmusunkat is napról napra nyomon követhetjük. Idegen nyelvû kategóriában a pilisvörösvári Templom Téri Általános Iskola szerezte meg az elsô helyet www.branches.uw.hu). Az iskola (w „Branches of Culture” címû projektjében hét ország nyolc iskolája vesz részt. Már a honlap kezdôlapja is sokatmondó, a rajta szereplô fa jól szimbolizálja a témát. Ez a honlap nagyszerûen mutatja be különbözô nemzetek együttmûködését, nyomon követhetô a már elvégzett munka, illetve az elôttük álló feladatok is. A tapasztalatok szerint a diákok számára motiváló hatású, hogy szinte azonnal viszontláthatják

a munkájukat az interneten, és összevethetik azt másokéval is. A Tempus Közalapítvány honlapján (www.tka.hu) linkgyûjteményt állítottunk össze a honlapversenyre érkezett pályázatokból. Érdemes megnézni ôket!

CSEKE Bettina bettina.cseke@tpf.hu 17

Pályázati Pavilon 2006. január

A Socrates Héthez kapcsolódva a Tempus Közalapítvány/Socrates Nemzeti Iroda honlapversenyt hirdetett Comenius 1 projekttel rendelkezô iskolák számára. A pályázat célja elsôsorban az volt, hogy felhívjuk a figyelmet a Comenius iskolai együttmûködések keretében megvalósított projektekre, illetve hogy ösztönözzük az iskolákat az internet nyújtotta lehetôségek kiaknázására. A legjobb magyar és idegen nyelvû honlapok bemutatásával példát kívántunk állítani jelenlegi és leendô pályázóink számára, valamint bátorítást nyújtani az új információs és kommunikációs technikák alkalmazására. A késôbbiekben ezeket az iskolákat – idegen nyelvû honlapjuk segítségével – népszerûsíteni szeretnénk a potenciális külföldi partneriskolák, illetve a Comenius nyelvtanár-asszisztensi támogatást nyert külföldi hallatók körében is.

Pályázatok

Házunk tájáról Projekttükör

HÁZUNK TÁJÁRÓL

ISO 9001:2000 HÍREK Az ISO 9001:2000 tanúsítvány 2004-es megszerzését követôen a TKA munkatársaiként továbbra is azon vagyunk, hogy a velünk kapcsolatban álló partnereknek magas színvonalú, folyamatosan bôvülô szolgáltatásokat nyújtsunk. 2005 októberében a Közalapítványnál sor került az évente esedékes ISO felülvizsgálati auditra. Az audit során górcsô alá vették, hogy a minôségirányítási rendszerünk továbbra is megfelel-e a szabvány követelményeinek. Az audit pozitív eredménnyel zárult, hiszen megállapítást nyert, hogy mindenben eleget teszünk a szabvány elôírásainak.

Pályázati Pavilon 2006. január

A munka ezzel természetesen nem áll meg: megvalósításra váró fejlesztô ötletekbôl nincs hiány a következô évre sem.

KOZSIK Edina edina.kozsik@tpf.hu

EGYENLÔ ESÉLYEKKEL AZ

TEMPUS KÖZALA2003 ÓTA AZ NÔK ÉS FÉRFIAK ESÉLY-

ESÉLYEGYENLÔSÉG KÉRDÉSE ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE A

PÍTVÁNY TEVÉKENYSÉGÉBEN FONTOS SZEREPET TÖLT BE. ALAPÍTÓ OKIRAT FELADATKÉNT HATÁROZZA MEG A

EGYENLÔSÉGNEK ELÔMOZDÍTÁSÁT ÉS A FOGYATÉKKAL ÉLÔK IGÉNYEINEK

¼ Kizárólag a tágabban vett környezetünk – oktatási, képzési

KIELÉGÍTÉSÉT, VALAMINT A RASSZIZMUS ÉS AZ IDEGENGYÛLÖLET LEKÜZDÉ-

és K+F ágazatok – és az általunk kezelt programok, kezdeményezések keretein belül értelmezzük cselekvési körünket az esélyegyenlôség vonatkozásában.

SÉNEK ELÔSEGÍTÉSÉT A MAGYAR OKTATÁSBAN.

2005-ben több olyan változás is történt a szervezet életében, amelyek a korábbinál még hangsúlyosabbá tették az esélyegyenlôség kérdését. Az Oktatási Minisztérium a TKA-t bízta meg az Útravaló ösztöndíjprogram pályáztatásával, koordinálásával, amelynek három alprogramja (Út a középiskolába, Út az érettségihez, Út a szakmához) a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetû diákok tanulmányaihoz nyújt segítséget. Mivel a Közalapítvány az eddigieknél még hatékonyabb munkát kíván végezni a hátrányos helyzetû célcsoportok esélyeinek növelése érdekében, a 2005–2008-ig tartó idôszakra esélyegyenlôségi stratégiát dolgoz ki a következô alapelveknek megfelelôen:

¼ Pályáztató, képzési és információs tevékenységünk során egyaránt az esélyegyenlôségre törekszünk. ¼ Pályáztató tevékenységünk során egyenlô esélyt biztosítunk a hátrányos helyzetû pályázóknak, és a lehetôségekhez mérten igyekszünk speciális forrásokat biztosítani számukra. ¼ Nagy hangsúlyt fektetünk a helyes gyakorlat és a tapasztalatok széles körû terjesztésére. ¼ Együttmûködünk más, az esélyegyenlôséget elôsegítô szervezetekkel.

Az esélyegyenlôségi stratégiával összhangban a Tempus Közalapítvány egyik célja a releváns információk eljuttatása a hátrányos helyzetûek, illetve az ôket képviselô szervezetek, intézmények felé. Ennek érdekében elindítottuk a vakok és gyengénlátók számára a Tempus Közalapítvány honlapjának vakbarát verzióját. A vakbarát honlapon megtalálhatók az aktuális hírek, a Közalapítvány által kezelt pályázati programok ismertetôi, a tudásközpont, valamint a képzések és rendezvények dokumentumai. 2005 ôszétôl havonta jelenik meg az elektronikus esélyegyenlôségi hírlevél (vakbarát változatban is), tartalmazva a hazai és nemzetközi aktualitásokat, pályázati lehetôségeket, illetve a különbözô pályázati programok támogatásával megvalósult esélyegyenlôségi vonatkozású projektek bemutatását. A hírlevélre – a Tempus Közalapítvány többi tematikus hírleveléhez hasonlóan – a www.tka.hu címen található honlapunkon iratkozhatnak fel a téma iránt érdeklôdôk. CSEH Tímea timea.cseh@tpf.hu

COMENIUS PÁLYÁZATI STATISZTIKÁK ALULREPREZENTÁLT RÉGIÓK 2005 AUGUSZTUSÁBAN MEGSZÜLETETT AZ EREDMÉNY A 2005/2006OS TANÉVBEN MEGVALÓSULÓ COMENIUS 1 PROJEKTEKRÔL. A STATISZTIKAI ÖSSZESÍTÉSEK AZT MUTATJÁK, HOGY AZ EGYES PROJEKTTÍPUSOKKÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEI.

A viszonylag kisszámú Comenius 1 nyelvi projektek területi eloszlása egyenletesnek mondható: megyénként átlagosan 2–3 pályázat kapott támogatást. Az iskolafejlesztési és iskolai projektek tekintetében azonban már nagyobb a szórás. Az összesítésbôl kiderül, hogy a legtöbb pályázatot mindhárom projekttípusban idén is Budapestrôl kaptuk. Az elsô helyeken áll-

A pályázási kedvet irodánk szeretné élénkíteni azáltal, hogy a közoktatási pályázati lehetôségeinkrôl szóló információkat közelibbé, elérhetôbbé teszi azon lehetséges pályázók számára is, akik még nem kapcsolódtak be a Socrates programba. A pályázati felkészítés során külön figyelmet fordítunk azokra az isko-

¼¼

Pályázati Pavilon 2006. január

BAN ELTÉRÔ MÉRTÉKBEN VESZNEK RÉSZT AZ EGYES MEGYÉK ÉS RÉGIÓK

nak még Pest, Bács-Kiskun, Csongrád, Gyôr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok megyék a beadott projektek számát tekintve. Vannak ugyanakkor olyan régiók, ahol a pályázati aktivitás továbbra is elmarad az iskolák számának arányától, így fôként a dunántúli régiókban, valamint Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben.

lákra, ahol az átlagosnál több a hátrányos helyzetû tanuló. Minden ôsszel számos vidéki városban tartunk tájékozató elôadásokat, amelyeket mostantól fokozottan ki fogunk egészíteni olyan bemutatókkal, amelyek megrendezését az iskolák vagy az önkormányzatok kezdeményezik. Kellô számú érdeklôdô esetén munkatársaink szívesen tartanak elôadást, pályázatíró szemináriumot a hátrányos helyzetû településeken.

bírálata során is vannak lehetôségek az esélyegyenlôség érvényesítésére. Így például az elért pontok arányában többletpont adható azokra a pályázatokra, amelyben a pályázó intézmény hátrányos helyzetben lévô településen, kistérségen mûködik. Kérjük olvasóinkat, hogy használják ki ezeket a lehetôségeket, illetve, ha tudják, hívják fel az érintett intézmények figyelmét a pályázati és konzultációs alkalmakra.

Mivel irodánk elsôdlegesen a minôségi pályázatoknak nyújt támogatást, a pályázati felkészítésre, tanácsadásra helyezzük a hangsúlyt. Azonban a pályázati felkészítésen túl, a pályázatok

MÁTYUS Edina edina.matyus@tpf.hu

Borsod-Abaúj-Zemplén 3 2

Nógrád 6

1 2

1 1

1 2

2 3

10 7 10 16 Budapest

3 3

Veszprém 8

4 5

3 3

0 1

2 3

0 0

3 4

2 2

Hajdú-Bihar

3 1

Jász-NagykunSzolnok

Pest

Fejér

4 4

2 3

Komárom-Esztergom

Vas

1 2

1 2 11 13

1 1

2 4

5 6

2 2

0 0

Békés

Bács-Kiskun

Zala

10 2

Somogy

0 2

Tolna 4

1 3

2 2

1 1

13 20

2 2 1 2

1 1

0 0

Csongrád

4 6

0 0

9 14

Baranya 0 0

1 1

Nyelvi projektek (2005) LP összes

LP nyertes

Pályázati Pavilon 2006. január

Iskolafejlesztési projektek (2005) SDP összes

SDP nyertes

Iskolafejlesztési projektek (2005) SP összes

1 1

0 1

4 4

SzabolcsSzatmár-Bereg

Heves

Gyôr-Sorpron-Moson 2 3

1 2

SP nyertes

8 11

IZGALMAS TÉMÁK AZ ÚTRAVALÓ

PROGRAM

ÚT

A TUDOMÁNY-

HOZ ALPROGRAM CÉLJA A TERMÉSZETTUDO-

¼ Az avar népesség antropológiája ¼ Az ember mint biológiai lény kap-

MÁNYOK, A MÛSZAKI TUDOMÁNYOK ÉS A MATEMATIKA TERÜLETE IRÁNT KIEMELKEDÔ ÉRDEKLÔDÉST MUTATÓ DIÁKOK TEHETSÉGGONDOZÁSA.

ENNEK

KERETÉBEN EGY-EGY

TANÁR ÉS A VELE KÖZÖSEN KUTATÓMUNKÁ-

BAN RÉSZT VENNI SZÁNDÉKOZÓ DIÁKOK BÁRMILYEN KUTATÁSI, INNOVÁCIÓS TÉMÁVAL

PÁLYÁZHATNAK. PÁLYÁZATI

A 2005. JÚNIUS 15-I HATÁRIDÔIG 56 INTÉZMÉNYTÔL

85 PÁLYÁZATI PROJEKT ÉRKEZETT BE A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNYHOZ, AMELYBÔL 77 MEGVALÓSÍTÁSÁRA KERÜLHET SOR. A nyertes projektek a következô témákban indulnak:

¼ ¼ ¼ ¼ ¼ ¼ ¼

¼ ¼ ¼ ¼ ¼ ¼ ¼ ¼ ¼ ¼

¼ ¼

csolata természetes és mesterséges környezetével – környezeti nevelés Az Univerzum felépítése a mikrótól a makróig Biocellák: a mezôgazdasági termékek elektromos erejének vizsgálata Borvizsgálati módszerek alkalmazása helyi termelôk mintái alapján Botanikai és ökológiai vizsgálatok a Dél-Dunántúli régióban Debrecennek van egy vize (A Tocópatak komplex vizsgálata) Élettani mérések, gyakorlatok: fizika Felhagyott fás legelô másodlagos szukcessziójának vizsgálata Felszín és felszín alatti vizek vízminôségének vizsgálata a Felsô-Tisza mentén Holló és vetési varjú: különös házasság Kombinatorikus kémia alkalmazása a kémiai biológiában. Kísérletek, peptidekkönyvtárak szintetikus elôállítása Komplex ökológiai-etológiai és biológiatörténeti kutatások Környezetünk társulásai Lakóhelyünk környezeti problémái Lepidopterológiai vizsgálatok Barcs környékén Madártani kutatás az iskolai parkban Magyarország ökológiai helyzetének és szennyezettségének felmérése Monor és környékének élôvilága Monor és környékének talajvizsgálata Mozgalmas univerzum Múltunk és éltetônk a Holt-Körös. Projekt a fenntartható fejlôdés szemléletének bemutatására, a helyi problémák feltárására és a megoldások keresésére. Oknyomozás egy orvosi szempontból érdekes problémáról, a Crohnbetegségrôl Rágógumi- és kozmetikai reklámok természettudományos hátterének vizsgálata

¼ Reakcióidô szervezése. Az ingerület¼ ¼ ¼ ¼ ¼ ¼ ¼ ¼ ¼ ¼ ¼ ¼

vezetés új modellje, a reakcióidô szervezési lehetôségei Régi háziállataink genetikai tartalékainak felmérése, nagyhatású génjeinek megôrzése és hasznosítása Szeged város természetes élôhelyeinek jellemzése néhány indikátor-élôlény vizsgálatának segítségével Szem elôtt a szemét (Debrecen hulladékügyei) Társulástani vizsgálatok a KeletMecsekben Távcsôvel a csillagok világába: távcsöves megfigyelések és fotókészítés Tehenek anatómiai sajátosságai és a tôgygyulladások gyakorisága közötti összefüggések vizsgálata Természeti értékek, természetességi mutatók vizsgálata a Csokonyvisontai Fás Legelô területén Természettudományos kísérletek, jelenségek és folyamatok számítógépes interaktív szimulációja Természettudományos szakkör: érdekes jelenségek köre Városklíma Kiskunhalason Vízminôség vizsgálatok a Tisza és vízgyûjtôterületének szegedi szakaszán Zalaegerszeg hulladékgazdálkodásának és felszíni vizeinek környezettanulmánya

¼¼

Pályázati Pavilon 2006. január

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ¼ A bácsalmási Kígyós patak vízminôsége, növény és állatvilágának vizsgálata ¼ Abakér állapotfelmérése és állapotának javítását célzó rövid távú terv kidolgozása ¼ A Dongéri-fôcsatorna és a Sóstó vizének vizsgálata ¼ A folyadékok szerepe a fizikában, a technikában és környezetünkben ¼ A Galga-patak és környezetének növénytani, állattani és ökológiai felmérése ¼ A gyümölcsök vitamintartalmának vizsgálata ¼ A Kôérberki-patak és környékének minôsítése bioindikációs módszerekkel ¼ A Pesti-síkság kavicsüledékeinek geostatisztikai vizsgálata ¼ A Szeremlei-Duna ökológiai állapotának felmérése ¼ A Zichy Mihály Múzeum parkjának természetvédelmi feltérképezése, tanösvény kialakítása ¼ Adott terület talajtani adottságainak vizsgálata ¼ Arabidopsis tip120/cand1 mutáns vonal fenotípusos és genotípusos jellemzése

ÚT A TUDOMÁNYHOZ PÁLYÁZATBAN

¼ Innovációs kör: a tanulók projekt¼ MÛSZAKI TUDOMÁNYOK ¼ 3D-s szimuláció a fizikában ¼ A hatékonyság növelése és a kreativitás fejlesztése multimédiás leckék forgatókönyvének szerkesztésével és alkalmazásával ¼ A szociális körülmények hatása a tanulók életpályájára ¼ Autisták kommunikációs akadálymentesítése ¼ Elektromos liftvezérlés készítése, modellezése ¼ E-naplózás ¼ Építészeti értékmegôrzés ¼ Fotovillamos rendszer összeállítása, tanulmányozása és mûködtetése ¼ Héjszerkezetû alkotóház kivitelezése ¼ Informatikai szolgáltatások fejlesztése

¼ ¼ ¼ ¼ ¼

¼ ¼ ¼ ¼

ötleteinek kidolgozása Irányítani könnyû? Alkalmazott számítástechnika, PLC az oktatásban Lézer a köbön a fény évében Multimédia-kulcs a tanuláshoz Oktató áramkörök kifejlesztése Papírrestaurálás – több millió porladó könyvlap megmentése Radioaktív sugárzás: az atomenergia-termelés hatásai és következményei Magyarországon, a DélDunántúlon Révai Matematikai Kutatóprogram Riasztórendszer tervezése és kivitelezése Tudománytörténet: a magyar rádiózás 80. évfordulójának méltó megünneplése Válaszkeresés korunk kihívásaira: robotok tervezése, megalkotása és programozása

¼ Valószínûségszámítás és matematikai statisztika a fizikában MATEMATIKA

¼ Egyén a csapatban. Matematikai ¼ ¼ ¼ ¼ ¼

tehetséggondozás Magyarországon és Finnországban feladatok tükrében Maple használata a középiskolai matematika oktatásban Matematikai, informatikai, nyelvi készségek fejlesztése feladatkészítéssel, fordítással Számelmélet és alkalmazásai Számítógép a matematikaoktatásban Statisztikai vizsgálatok a sajtóban és intézményünkben

q EREDMÉNYEK A VILÁG – NYELVBEN PÁLYÁZATI PROGRAM A NYELVOKTATÁS FEJLESZTÉSÉÉRT A VILÁG – NYELV

PROGRAM

2005-ÖS

PÁLYÁZATI ÉVE SZÁMOS LEHE-

TÔSÉGET KÍNÁLT A PÁLYÁZÓKNAK, HOGY INNOVATÍV PROJEKTEK KERETÉBEN FEJLESSZÉK AZ INTÉZMÉNYÜKBEN FOLYÓ NYELVOKTATÁST.

A FEL2005. FEBRUÁR ELEJÉN JELENT MEG, ÍGY TAVASSZAL ÖSSZESEN 8 ALPROGRAM 14 PÁLYÁZATTÍPUSÁBAN LEHETETT PÁLYÁZATOT BENYÚJTANI. AZ ALÁBBIAKBAN BEMUTATOTT PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A 2005. ÔSZI PÁLYÁZATI FORDULÓ EREDMÉNYEIT MÉG NEM TARTALMAZZÁK, A LAPZÁRTA IDÔPONTJÁBAN CSAK A BEADOTT PÁLYÁZATOKRÓL TUDUNK SZÓLNI. Pályázati Pavilon 2006. január

HÍVÁS

Kiemelhetô, hogy az Élesztô: Új idegen nyelv oktatásának bevezetése nagyon népszerû volt, mintegy kétszer annyi pályázatot adtak be ebben a pályázattípusban, mint az elôzô pályázati évben. Sajnos azonban idén kevesebb projekt támogatására volt lehetôség a szûkös források miatt. Az elôbbi tendencia a Satöbbi alprogramról is elmondható. A pályázati kiírás szerint ebben a pályázati körben kiemelten, többletpontok megítélésé22

#Kqu8 D>E#K quu8D KquKq u8D8D E#Kquu 8D>EE #Kquu 8Dqu#

vel támogattuk azokat az intézményeket, amelyek hátrányos helyzetû diákokat is bevonnak a projektekbe. Emellett a Világ – Nyelv program külön alprogramot is szentel a sajátos nevelési igényû és a szociálisan hátrányos helyzetû tanulók idegen nyelvi oktatásának. A Nyelv + szakma középfokon és a Nyelv + szakma felsôfokon, illetve a Mesterfokon/Külföldi tanárjelöltek fogadása magyar középfokú szakképzô intézményekben pályázattípusokat a Munkaerô-piaci Alap képzési alaprészébôl támogatjuk, ezért a 2005/2006-os tanévben a szakképzô intézmények támogatása elôtérbe került a Világ – Nyelv programban. A szakképzô intézmények pályázati aktivitása közel azonos, mint a korábbi években, de a pályázatok száma nem nôtt meg jelentôs mértékben azzal, hogy az adott pályázattípusokban csak ilyen intézmények pályázhattak. Ez azt mutatja, hogy a szakképzô intézményeknek

# K q u 8 D > E # K q uu8 DK q u K q u8D8DE#KqK néhány pályázattípus – pl. oktatási segédanyagok kidolgozása – esetében nagy erôfeszítést jelent a projektek megvalósítása. Felmerült ezért a gondolat, hogy érdemes lenne olyan multiplikátori rendszert kialakítani és mûködtetni, mint amilyen 2005 január és június közti idôszakban már sikerrel mûködött. Ezek a szakértôk az ország minden megyéjében támogatták a Világ – Nyelv nyertes és leendô pályázóinak munkáját. A szakképzô intézményeket segítô multiplikátorok tevékenysége a szakképzésben folyó nyelvoktatás területén releváns témákra koncentrálhatna. A Nyelv + szakma középfokon: Alapfokú nyelvtanfolyamok esetében már most 30 intézménnyel szerzôdtünk, ennek keretében 259 pedagógus kap lehetôséget a nyelvtanulásra. A választott tanulni kívánt nyelvek az angol (189 fô), a német (64 fô) és a francia (6 fô). Az ôszi határidôvel összesen 40 intézmény pályázott további mintegy 270 fô beiskolázására. A Nyelv + szakma felsôfokon: Tantervfejlesztés is népszerû pályázattípusnak bizonyult. Összesen 15 projekt indult a 2005/2006-os tanévben gazdaságtan, nemzetközi üzleti tanulmányok, élethosszig tartó tanulás, kulturális menedzsment, EU állategészségügy és állatvédelem, élelmiszertudomány, szaknyelvoktatás, informatika, társadalomföldrajz és területfejlesztés, polgári jogi alapismeretek, gasztronómia, valamint matematika szakterületeken. A legnépszerûbb nyelv az angol, emellett többen német és egy esetben orosz nyelven dolgozzák ki az anyagokat. Az év során két új pályázattípus is megjelent, amelyek a februári pályázati felhívásban még nem szerepeltek. A Mesterfokon/Külföldi tanárjelöltek fogadása magyar középfokú szakképzô intézményekben nagy érdeklôdést váltott ki az érintettek körében. Ennek keretében szakmai tantárgyakat oktató tanárjelölteket és

ALPROGRAM 1. Forrás 2. Elôre fuss

3. Élesztô 4. Mesterfokon 5. Mértékelés

6. Nyelv + szakma középfokon

7. Nyelv + szakma felsôfokon 8. Satöbbi ÖSSZESEN :

A másik új lehetôség a Nyelvi elôkészítô évfolyamon folytatott jó gyakorlat bemutatása pályázattípus, ennek beadási határideje még nem járt le lapzártakor. A pályázati eredmények 2006. márciusban válnak nyilvánossá. A legtartalmasabb leírásokat példatárban jelentetjük meg, amely a Tempus Közalapítvány és az Oktatási Minisztérium honlapján is elérhetô. Összegezve elmondható, hogy a Világ – Nyelv program hosszútávon hatékonyan tudja támogatni a hazai idegennyelv-oktatás fejlesztését. A program közvetlenül ad válaszokat az Európai Unió „Oktatás és képzés 2010” munkaprogramjában meghatározott irányelvekre és szakmapolitikai ajánlásokra. Az Oktatási Minisztérium által útjára indított kezdeményezés európai szinten is jó példának számít, hiszen több alprogramja is bemutatásra került a LINGO program keretében elkészült gyûjteményben, amely a kiemelkedô európai nyelvoktatási gyakorlatokat teszi közzé.

CSERNOVITZ Adél adel.csernovitz@tpf.hu

BEÉRKEZETT

NYERTES

PÁLYÁZATOK

Támogatás a tanulóközpontok fenntartására Kísérleti oktatási projektek szociálisan hátrányos helyzetû, különösen roma tanulók idegennyelv-oktatásának fejlesztésére Kísérleti oktatási projektek sajátos nevelési igényû tanulók idegennyelv-oktatásának fejlesztésére Új idegennyelv-oktatási program bevezetése Mentori munka támogatása: Gyakorlat teszi a nyelvtanárt Jó gyakorlat: Bemutató nyílt órák szervezése Doktori kutatómunka támogatása: Idegen nyelvi nyelvpedagógia és alkalmazott nyelvészet témák területén külföldi könyvtári kutatómunkát végzô hallgatók részére Kísérleti oktatási projektek Oktatási segédanyagok elôállítása Alapfokú nyelvtanfolyamok Iskolai hálózatok létrehozása Tantervfejlesztés

48 11

31 3

35 1 18 3

10 1 15 3

7 3 33 0 22

7 3 30 0 15

Konferenciák, szakmai szemináriumok szervezése Szakmai kiadványok elôállítása

26 20

7 5

234

134

PÁLYÁZATTÍPUS

* Az ôszi forduló pályázati eredményeit várhatóan 2005 decemberében zárják le, a lapzártakor még nem ismertek.

2005.

OKTÓBER

10-I

HATÁR -IDÔRE BEADOTT PÁLYÁZATOK *

1 2 40 1

Pályázati Pavilon 2006. január

# K q u 8 D > E # K q u u 8 D K q u K q u

fiatal, kevés tapasztalattal rendelkezô tanárokat fogadhatnak magyar iskolák 2–5 hónapra. 43 magyar fogadó iskolai pályázat érkezett, és 100 pályázatot adtak be tanárok, illetve tanárjelöltek. A programba a partnerországok széles körét vontuk be, és végül Ausztráliából, Kanadából, Németországból, Olaszországból, Spanyolországból és Ausztriából érkeztek a tanárjelöltek, illetve tanárok pályázatai. A bírálati folyamat eredményeként elôzetesen 22 fogadó iskola tanárjelölt-tanár párosát tudtuk támogatni – bár az eredmények akkor válnak véglegessé, ha az intézmények és a jelöltek közötti egyeztetés lezajlott.

FELSÔOKTATÁSI PÁLYÁZATOK EURÓPÁN TÚL AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG PROGRAMJAI KÖZÜL TALÁN KEVÉSSÉ ISMERTEK AZOK, MELYEKBEN A TÁMOGATOTT ORSZÁGOK KÖZÖTT NEM ELSÔSORBAN UNIÓS ORSZÁGOK SZEREPELNEK, PEDIG AZ ELMÚLT ÉVEKBEN SZÁMOS ILYEN KEZDEMÉNYEZÉS SZÜLETETT AZ OKTATÁS ÉS KULTÚRA TERÜLETÉN FEJLESZTÉSEKET MEGVALÓSÍTÓ PÁLYÁZATI PROGRAMOK FORMÁJÁBAN.

Pályázati Pavilon 2006. január

Elôzô számainkban már olvashattak a csatlakozásunk óta Magyarország számára ismét igénybe vehetô Tempus, illetve a 2004-ben indult Erasmus Mundus programról is, melyekben az utóbbi pályázati körök során több magyar felsôoktatási intézmény is nyertes projektekkel büszkélkedhet. A 2005/2006-o os tanévben 5, magyar partnert tartalmazó Tempus JEP (Joint European Project – közös európai projekt), valamint a Debreceni Egyetem két karának vezetésével két magyar koordinációjú együttmûködés nyert támogatást. A Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Marketing és Üzleti Tanszék az AHEAD (Agribusiness Higher EducAtion Development) címet viselô, összesen 12 partner részvételével megvalósuló tantervfejlesztési projekt koordinátora. A kedvezményezett országokból a fô partner a Zágrábi Egyetem Agrárés Élelmiszer-tudományi Kara. A téma teljes mértékben illeszkedik a CARDS régióbeli partnerország által megszabott prioritásokhoz. Az együttmûködés keretében tervezik többek között egy agrárüzleti bachelor és masters képzés bevezetését, valamint sor kerül egy élelmiszerbiztonsági bachelor képzésre, illetve továbbképzésre is. A másik nyertes JEP projekt szintén a Debreceni Egyetem nevéhez kötôdik, környezetvédelem és fenntarthatóság szakterületen. A projekt fô célkitûzése a Bologna-folyamattal összhangban lévô 2 éves masters kurzus kidolgozása, egy Környezetvédelmi Központ kialakítása, valamint az adott szakterülethez kapcso24

lódó felsôoktatási képzés fejlesztése az adott partnerországban. Az Erasmus Mundus az Európai Bizottság új felsôoktatási együttmûködési és mobilitási programja, mely 2004-ben indult útjára. Célja az európai felsôoktatás vonzerejének növelése, valamint új nemzetközi kapcsolatok kialakításának elôsegítése, magas színvonalú, nagy múlttal rendelkezô Erasmus Mundus Masters kurzusok, valamint az oktatók és a hallgatók mobilitásának támogatásán keresztül. A projektek legalább három egyetem részvételével valósulhatnak meg. A diákok a kurzusokat elsô évben jellemzôen a koordinátor intézményben hallgatják, majd minden, a konzorciumban részt vevô egyetem tart képzéseket a saját intézményében. A hallgatók a kurzus elvégzését követôen a részt vevô intézmények által kiadott közös diplomát kapnak. Az Erasmus Mundus programot négy akcióra osztották, melyeken keresztül a világ összes országa számára tartogat pályázati lehetôséget – innen ered a beszédes Mundus elnevezés. mundus cíA program honlapja a www.europa.eu.int/erasmus-m men érhetô el. A magyar felsôoktatási intézmények rögtön az elsô körben sikerrel szerepeltek: nyertes mesterkurzusa van a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek, hidro-informatika és vízgazdálkodás témakörben, illetve a Közép-Európai Egyetemnek környezetvédelem, politika és menedzsment témában, ez utóbbi kurzus saját honlappal is rendelkezik a www.mespom.org címen. A Corvinus Egyetem két különbözô tanszéke is partnerként vesz részt egy-egy sikeres konzorciumban. A borászati kurzus (amelyrôl elôzô számunkban részletesen írtunk) színes és tartalmas honlapja a www.vintagemaster.com, a Trentói Egyetem koordinációjában megvalósuló másik projekt honlapja pedig a www.mastercode.unitn.it címen érhetô el.

A következô programok még kevésbé ismertek a magyar felsôoktatás számára, de segítségükkel a jövôben gyümölcsözô szakmai együttmûködéseket alakíthatnak ki távoli országokkal, kultúrákkal.

Az ERASMUS MUNDUS

PROGRAM

az ún. „ázsiai ablakokon”

keresztül külön támogatást nyújt a különbözô ázsiai országokból érkezô diákokat fogadó, nyertes Mundus kurzussal rendelkezô konzorciumok számára. Ez is tükrözi az Európai Bizottság új politikáját, amely célul tûzi ki stratégiai partnerség kialakítását az ázsiai országokkal, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok erôsítésén túl kiemelt helyen kezelve a kultúra és az oktatás területén való együttmûködést is.

Az Európai Bizottság fentebb említett stratégiájához kapcsolódik az Asia Link program, melyet a EuropeAid iroda koordinál. A program célja a 25 EU-ttagország és 19 ázsiai ország felsôok tatási intézményei közti együttmûködések, hálózatok kialakításának támogatása. Az egyes ázsiai országokkal kapcsolatos speciális információkat az Európai Bizottság kihelyezett delegációitól lehet megszerezni, ezek elérhetôsége letölthetô a EuropeAid honlapjáról: www.europa.eu.int/comm/europeaid. A következô pályázati felhívás megjelenése 2006 elején várható. Hasonló célokkal, de más országokat megcélozva mûködik az ALFA (América Latina – Formación Académica) latin-a amerikai felsôoktatási és képzési program, mely az Unió és 18 latinamerikai ország közötti felsôoktatási együttmûködéseket támogat. Sajnos a program aktuális pályázati fordulóit törölték, a már futó nyertes projektekrôl szintén a EuropeAid honlapján találhatnak információkat az érdeklôdôk. Az Európai Bizottság Oktatás és Kultúra Fôigazgatóságának koordinációjában számos olyan program mûködik még, amely a felsôoktatás számára nyújt pályázati lehetôségeket. Ezek közül érdemes kiemelni a Kanadával, az Egyesült Államokkal és a Japánnal történô együttmûködéseket támogató programokat, melyekrôl részletes információ az alábbi honlapon található: http://europa.eu.int/comm/education/index_en.html

A programban részt vevô konzorciumok legalább 6 partner részvételével jöhetnek létre, legalább három különbözô EUtagállam és az USA három tagállamából, illetve Kanada három tartományából származó felsôoktatási vagy szakképzô intézmény együttmûködésével. Pályázásra jogosultak a felsôoktatási intézményeken kívül egyéb szervezetek, vállalatok, üzleti vállalkozások, nem állami finanszírozású közintézmények, iparkamarák és kutatóintézetek. Az Európai Unió és Japán közti közös programban legalább három EU-tagországbeli és három japán felsôoktatási intézmény részvétele szükséges a konzorcium kialakításához, melynek keretein belül megvalósul a mobilitás és a közös egyetemi, illetve posztgraduális diploma megszerzése. Az Európai Bizottság a költségek 75%-át finanszírozza, az uniós intézmények részére három éves együttmûködés esetében a maximálisan adható támogatás 300 000 euró. Ezek a Magyarország által eddig kihasználatlan pályázati programok mind nyitva állnak a hazai felsôoktatási intézmények elôtt is. Reméljük, hogy ezzel a rövid áttekintéssel sikerült ráirányítanunk a figyelmet eddig ismeretlen célországokra és lehetôségekre.

HIDY Réka reka.hidy@tpf.hu

Pályázati Pavilon 2006. január

Az „Együttmûködési program az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok, valamint az Európai Unió és Kanada között a felsôoktatás és szakképzés területén” (röviden EU–USA és EU–Kanada programok) elsôdleges célja a jó kapcsolat kialakítása, valamint a humánerôforrás-fejlesztés minôségének javítása. Ennek érdekében a program olyan többoldalú, innovatív és diákközpontú projekteket támogat, melyek tényleges hosszú távú együttmûködéseket eredményeznek a felsôoktatás és a szakképzés területén. 25

TUDTA ÖN, HOGY A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNYNÁL

EU6 KERETPROGRAM INFORMÁCIÓS IRODA IS MÛKÖDIK? KIADVÁNYOK A kutatóintézetek és doktori iskolák szakmai kutatási tevékenységét angol nyelven a 2005 novemberében megjelent Hungarian Research Directory címû kiadványban mutattuk be. Ez a kiadás a 2003-as kötet frissített és kibôvített tartalommal megjelenô második kiadása, melyben már több mint 220 kutatóintézet, kutatócsoport és doktori iskola, valamint a kutatás és fejlesztés területén is tevékenykedô 10 cég mutatkozik be. Az intézmények adatai térítésmentesen kerültek be a gyûjteménybe. Az ingyenes kiadványt elsôsorban külföldön terjesztjük, ebben segítségünkre lesznek a 25 EU-tagállamban, valamint Izlandon, Izraelben és Törökországban mûködô Kutatói Mobilitási Hálózatok is. A kiadványt megkapták a nagykövetségek tudományos és technológia attaséi, valamint külföldi kutatóintézetek, a külföldi magyar kulturális intézetek és Collegium Hungaricumok is. Elektronikus formában letölthetô a Nemzeti Kutatói Mobilitási Portálról: http://eracareers-hungary.tpf.hu/ vagy a TKA honlapjáról: www.tka.hu.

AMIT A TUDÁSKÖZPONT AJÁNL ÖNNEK: ¼ Személyre szabott pályázati tanácsadás a Marie Curie pályázatokról ¼ Nemzeti Kutatói Mobilitási Portál szolgáltatásai (http://eracareers-h hungary.tpf.hu/) ¼ Kutatói álláshelyek közvetítése a portálon keresztül ¼ Havi hírlevél a legfontosabb információkkal (több mint 2100 regisztrált olvasó)

A Tempus Közalapítvány feladatainak sorában a kutatás-fejlesztés területe is fontos helyet foglal el. Ennek értelmében létrehoztuk az Európai Unió 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjával foglalkozó információs irodát. A 2003 tavasza óta mûködô központ elôsegíti Magyarország és a magyar kutatók aktív részvételét a Keretprogramok pályázataiban, valamint népszerûsíti a magyar kutatóintézetek, kutatócsoportok és doktori iskolák szakmai tevékenységét. Hozzájárul továbbá a tudás és a technológiák cseréjéhez, a kutatók mobilitásán keresztül az Európai Unió tagállamai és harmadik országok között is, ezzel is elôsegítve az Európai Unió versenyképességének növelését.

Pályázati Pavilon 2005. szeptember

Teszi mindezt regionális információs kampány keretében tartott elôadások és bemutatók segítségével, melyek során a Marie Curie pályázati lehetôségekrôl is tájékoztatjuk az érdeklôdôket. A személyes konzultációk és a pályázati tanácsadás iránti igényt a research@tpf.hu e-mail címen lehet bejelenteni. A központ angol nyelvû kiadványok megjelentetésével is elô kívánja segíteni a Magyarországon folyó kutatás és fejlesztés nemzetközi bemutatkozását, a külföldi kutatók magyarországi munkavállalását, és ily módon az ország bekapcsolódását az Európai Kutatási Térségbe. A Magyarországot célállomásként megjelölô kutatók és hallgatók eligazodását segíti elô a szintén angol nyelvû Users' Guide to Hungary kiadványunk, melyet minden évben frissített tartalommal jelentetünk meg. A magyar kutatás és fejlesztés részletes bemutatása mellett sor került a felsôoktatási rendszer ismertetésére és túlélési tanácsok is helyet kaptak a füzetben. Megtudhatjuk például, hogy mit is takar a lecsó és a BKV bérlet kifejezés. 26

A kutatói mobilitási pályázatokról, a Marie Curie ösztöndíjakról, az aktuális pályázati felhívásokról az érdeklôdôk a Tempus Közalapítvány honlapján (www.tka.hu) az „EU K+F 6 Keretprogram” menüpont alatt, illetve az ügyfélszolgálaton tájékozódhatnak. Annak érdekében, hogy a beadott pályázatok minél sikeresebbek legyenek, a beadási határidôk elôtt speciális kurzusokat és tanfolyamokat szervezünk, amelyekrôl bôvebb információ 2006 januárjától lesz hozzáférhetô a honlapon.

DR. KLEKNER Bíbor bibor.klekner@tpf.hu

ERA-MORE HÁLÓZAT A

KUTATÓI MOBILITÁS ELÔSEGÍTÉSE ÉRDEKÉ-

BEN AZ

EURÓPAI BIZOTTSÁG EURÓPA-SZERTE

HÍDFÔINTÉZMÉNYEK ÁLTAL KOORDINÁLT MOBILITÁSI HÁLÓZATOK LÉTREHOZÁSÁT ÉS MÛKÖDÉSÉT TÁMOGATJA.

A projektnek része az Európai Bizottság támogatásával létrejött Európai Mobilitási Portál megismertetése a kutatókkal és a kutatásban érdekelt intézményekkel. A 28 nemzeti mobilitási központ elérhetôségét biztosító portálon keresztül nemzetközi szinten találhatnak egymásra a hálózaton regisztrált kutatók és kutatóintézetek. A Mobilitási Portál elérhetôsége: http://europa.eu.int/eracareers A magyar hálózat két hídfôintézménybôl és hét regionális kontaktpontból áll. A hídfôintézmények általános és régióspecifikus koordináló szerepet töltenek be, mely magában foglalja a hálózaton belüli és kívüli információáramlás biztosítását, rendezvények szervezését, szóróanyagok készítését, a portál általános karbantartását. A kontakpontok helyi szinten, az adott felsôoktatási intézményekbe integrálva végzik hasonló tevékenységüket, melynek szerves része a tartalomszolgáltatás, elsôsorban az alábbi kérdésekben: ¼ vízum, munkavállalási engedély, tartózkodási engedély, adózás, TB, nyugdíj ¼ kutatók számára nyitott munkalehetôségek, vendégkutatói pozíciók és ösztöndíj-lehetôségek ¼ szállás, iskoláztatás, nyelvtanulási lehetôségek, kulturális események

A koordináló hídfôintézmény a Tempus Közalapítvány, a Közép-Magyarországi régió kontaktpontjának szerepét is betöltô másik hídfôintézmény a TéT Alapítvány. A további regionális kontaktpontok: ¼ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ: Miskolci Egyetem ¼ KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ: Veszprémi Egyetem ¼ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ: Debreceni Egyetem ¼ NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ: a Nyugat-Magyarországi és a Gyôri Egyetem ¼ DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ: Kaposvári Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem ¼ DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ: Szegedi Tudományegyetem

A magyar portálon keresztül a következô szolgáltatások, linkek érhetôk el:

¼ intézeti regisztráció: részvétel az

¼ ¼ ¼ ¼ ¼ ¼ ¼

Az európai portál által kínált lehetôségeket igazán emberközelivé és országra, személyre szabottá a komplex, jól strukturált informatív nemzeti mobilitási portálok teszik.

¼ ¼

A Magyar Kutatói Mobilitási Portál elérhetôsége: http://eracareers-h hungary.tpf.hu

európai on-line adatbázisban, megüresedett kutatói álláshelyek feltöltésének lehetôsége kutatói regisztráció: részvétel az európai on-line adatbázisban, önéletrajz feltöltésének lehetôsége a nemzeti hálózat intézeti kapcsolattartói, információ a régiókról a magyar kutatás-fejlesztés intézményi, jogi háttere virtuális iroda: mobilitással kapcsolatos információk a külföldön szerzett tapasztalatok megosztását szolgáló fórum a vonatkozó jogszabályokat, törvényeket tartalmazó elektronikus könyvtár az Európai Bizottság által prioritásként kezelt kérdések és kapcsolódó dokumentumok az Európai Kutatói Karta és a Kutatók Felvételi Eljárásának Magatartási Kódexe a Tempus Közalapítvány angol nyelvû honlapja az Európai Bizottság Europe 4 Researchers címû, szeptemberben indított hírlevele MOHÁCSI Vanda vanda.mohacsi@tpf.hu

Pályázati Pavilon 2006. január

17 ORSZÁG A SIKERES GRUNDTVIG PARTNERKERESÔ SZEMINÁRIUMON

A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY / SOCRATES NEMZETI IRODA GRUNDTVIG SZEMINÁRIUMOT SZERVEZETT

PARTNERKERESÔ

ALSÓPÁHOKON

FOGYATÉKOS FELNÔTTEK OKTATÁSÁVAL FOGLALKOZÓ SZAKEMBEREK SZÁMÁRA.

A 2005.

SZEPTEMBER

29.

ÉS OKTÓBER

KÖZÖTT TARTOTT RENDEZVÉNYEN

17 SOCRATES

ORSZÁG KÉPVISELETÉBEN

RÉSZTVEVÔT KÖSZÖNTHETTÜNK.

Pályázati Pavilon 2006. január

A partnerkeresô szemináriumokon az elsô este mindig az ismerkedésé, ami hagyományosan egy úgynevezett European Fair (európai piac) keretében zajlik: a részt vevô szervezetek képviselôi bemutatták tevékenységüket, eddig elért eredményeiket, és ízelítôt nyújtottak országuk jellegzetes ételeibôl-italaiból is. Ez remek alkalom volt a kollégák megismerésére, a kötetlen beszélgetésre, tapasztalatcserére. A szeminárium két napja alatt a résztvevôk megismerkedhettek a Socrates/ Grundtvig program nyújtotta egyik pályázati lehetôséggel, a tanulási kapcsolat projekttípussal, elméletben és gyakorlatban egyaránt. Néhány plenáris elôadás és a résztvevôk projektötleteinek áttekintése után kisebb csoportokra oszlott a társaság, és megkezdôdött a projektötletek megvitatása, a tervek részletesebb kidolgozása. A csoportos munka során hét projektterv született, melyeket 28

reményeink szerint 2006 márciusában valódi tanulási kapcsolat pályázatként is benyújtanak.

aktív bevonását is tervezi, ami a Grundtvig tanulási kapcsolat projektekben kiemelten fontos elem.

A tervezett projektek témája széles skálán mozog: van, amelyik a munkaerôpiaci esélyek javítását tûzi ki célul, de van olyan is, amelyik közös kreatív, mûvészeti tevékenységeket tervez kifejezetten sérült felnôttek részvételével. Különösen nagy örömünkre szolgál, hogy a projektek többsége a felnôtt tanulók

A résztvevôk egybehangzó véleménye szerint a szeminárium szakmai szempontból eredményes volt, és a szabadidôs programok (borkóstoló, magyar táncbemutató és balatoni hajókirándulás) is osztatlan sikert arattak. TURÓS Éva eva.turos@tpf.hu

UTOLSÓ PÁLYÁZATI ÉV A LEONARDO PROGRAM MÁSODIK SZAKASZÁBAN A 2006-OS

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS AZ UTOLSÓ A LEONARDO DA

VINCI PROGRAM MÁSODIK SZAKASZÁBAN, ÍGY 2005. SZEPTEMBER 30-I HATÁRIDÔB (KÍSÉRLETI, SZAKNYELVI, NEMZETKÖZI HÁLÓZATOK) ÉS A C ELJÁRÁS (TEMATIKUS PROJEKTEK, REFERENCIAANYAGOK KÉSZÍTÉSE) KERETÉBEN. MIVEL A C TÍPUSÚ PÁLYÁZATOKAT AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG KEZELI, AZ ALÁBBIAKBAN CSAK A B TÍPUSÚ PÁLYÁZATOKRÓL LESZ SZÓ. VEL LEHETETT UTOLJÁRA BENYÚJTANI ELÔPÁLYÁZATOKAT A

A pályázati aktivitás az elôzô évhez képest nagyobb volt, a teljes programszakaszra vetítve pedig átlagosnak mondható: összesen 36 (33 kísérleti és 3 szaknyelvi) pályázat érkezett. Az elsô három év (2000–2002) lényegesen magasabb pályázati aktivitása ana Leonardo da Vinci program második szakaszában nak köszönhetô, hogy a program prioritásai ezekben az években általánosak 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 voltak: foglalkoztathatóság, együttmûköKísérleti 47 52 24 35 31 20 33 dés, társadalmi beilleszkedés, alkalmazNyelvi 14 10 7 7 4 3 3 kodóképesség és vállalkozói kedv, új Hálózati 1 0 2 3 2 1 0 technológiák, átláthatóság – gyakorlatiÖsszesen 62 62 33 45 37 24 36 lag szinte bármilyen szakképzési témában lehetett pályázni. A 2003–2004-es években a prioritások konkrétabbak lettek (bár a második prioritás tágabb teret adott a pályázati ötleteknek): a tanulás elismerése, a tanulás új formái, alapkészségek a szakképzésben, orientáció és tanácsadás – ez a beadott pályázatok számának csökkenésében érzékelhetô. További jelentôs csökkenést hozott a 2005-ös pályázati év, hiszen a 2005–2006-rra vonatkozó prioritások egészen pontosan behatárolják a témákat: képesítések átláthatóságának támogatása, a szakképzési rendszerek és gyakorlatok minôségének fejlesztése, releváns és innovatív e-learninges tartalomfejlesztés, tanárok és oktatók továbbképzése. Mindezek fényében a 2006-os pályázati év 36 pályázata igen jó eredménynek számít. A pályázati aktivitás a B eljárás alá tartozó projektek esetében

A B pályázati eljárás alá tartozó nemzetközi együttmûködési projektek keretében, több külföldi partner bevonásával lehet pályázni. Idén a legnépszerûbb partnerországok a következôk voltak: Németország (17 partner), Szlovákia (16), Románia (14), Ausztria (12) és a sorból (földrajzi szempontból) kilógó Spanyolország (11). Érdekesség, hogy Észtország kivételével valamennyi európai uniós tagország és csatlakozásra váró ország képviseli magát a partnerek között. Idén a hagyományosan sok partnerintézményt felsorakoztató Hollandia és Egyesült Királyság „hátraszorult” (8-8 partnerintézménnyel). A romániai, valamint szlovákiai partnerek számának jelentôs mértékû megnövekedése összefüggésbe hozható az európai uniós csatlakozással, hiszen azt a feltételt, hogy minimum egy EU-állam legyen a partnerségben, a magyar fôpályázó önmagában teljesíti, így a korábban esetleg technikai okokból elhanyagolt partnerországokkal megnôtt az együttmûködés. Fontosnak érezzük azonban felhívni a figyelmet arra, hogy ezen országok esetében a partnerek jelentôs számban külhoni magyar intézmények. A választott partnerországok száma

Pályázati Pavilon 2006. január

A program prioritásai közül a legtöbb pályázat a korábbi évekhez hasonlóan idén is a 3-as prioritáshoz, vagyis a releváns és innovatív e-llearninges tartalomfejlesztéshez kapcsolódik. A tavalyi évhez képest jelentôs mértékben megnôtt a 2-es prioritáshoz tartozó pályázatok száma, amelyek a szakképzési rendszerek és gyakorlatok minôségének fejlesztését célozzák meg. Sajnos továbbra is kevés pályázat (mindössze 3) érkezett a tanárok és oktatók továbbképzése prioritáshoz (4. prioritás) kapcsolódóan.

Ami a célokat illeti, ezek közül többet is meg lehet jelölni egy-egy pályázatban. A legtöbb esetben az „a” célkitûzést, vagyis a „szakmai tudás fejlesztését a szakmai alapképzésben részt vevôk körében” jelölték meg a projekt céljaként.

A prioritások és a célok százalékos megoszlása az összes pályázat vonatkozásában:

Témájukat tekintve a projektek rendkívül szerteágazóak, a felsorolás szintjén az alábbi szakterületeket érintik: informatika – az alterületek széles skálájával (6), mezôgazdaság (4), agrármenedzsment (2), mûszaki terület (4), rendvédelem (4), turizmus (3), szociális ágazat (3), közigazgatás (2), kis- és középvállalkozások (2), továbbá vegyipar, egészségügy, könyvtár, vasúti dolgozók képzése, biztosítási ügynökök képzése, minôségügyi képzés (témánként egy-egy pályázat). Az elôpályázati fordulón sikeresen túljutott pályázatokat a Leonardo Nemzeti Iroda teljes pályázat benyújtására kéri fel, melynek határideje 2006. február 10. Végsô eredmények 2006 nyarán várhatók.

HEGYI Erzsébet és JAKABNÉ BAJÁN Ilona erzsebet.hegyi@tpf.hu, ilona.bajan@tpf.hu

EUROPASS AZ EURÓPAI ÚTLEVÉL ÚJDONSÁGAI HAZAI INDULÁS Az uniós csatlakozással hazánkban is elérhetôvé vált a külföldi szakmai gyakorlatok igazolására szolgáló Europass Szakképzés dokumentum. 2005. január 1-tôl az Europass keretrendszer megújult, 5 elembôl álló dokumentumcsomaggá bôvült, amely igyekszik az egyén szakmai életpályáját, tanulmányait, tapasztalatait teljes egészében lefedni. Az 5 dokumentum (önéletrajz, nyelvi útlevél, diplomamelléklet, bizonyítványkiegészítô, mobilitási igazolvány) az Europass portfolió nevet viseli. A velük kapcsolatos információszolgáltatás, a promóció és az egyes elemeket koordináló intézmények munkájának összehangolása a Nemzeti Europass Központ feladata. 30

¼¼¼¼¼¼¼¼

A korábbi Europass Szakképzés utódja az Europass mobilitási igazolvány lett, ami már nem csak külföldi szakmai gyakorlatok, hanem tanulmányi célú kiutazások igazolására, tartalmának részletezésére is szolgál. A dokumentum, melynek hazai koordinációja a Tempus Közalapítvány feladata, a 2005. január 1. után kezdôdött tanulmányi vagy gyakorlati célú kiutazásokra adható ki. TÁJÉKOZTATÁS Annak érdekében, hogy az Europass portfoliót, azon belül is kiemelten a mobilitási igazolványt minél többen megismerjék, a Tempus Közalapítvány/Leonardo Nemzeti Iroda munkatársai több helyszínen is tartottak tájékoztatást 2005 ôszén.

A már évek óta rendszeresen megtartott információs kampány keretében 8 alkalommal, 7 különbözô helyszínen ismertették az Europass mobilitási igazolvánnyal kapcsolatos tudnivalókat. A magyar küldô intézmények részletes tájékoztatására két további fórum szolgált. A 2005. október 27-én megrendezett információs napon a Leonardo, Socrates/ Comenius, illetve más mobilitási pályázatot koordináló részvevôk elôtt hangzottak el gyakorlati tudnivalók az igazolvány igénylésével és kitöltésével kapcsolatban, illetve a Nemzeti Europass Központ meghívott elôadója igyekezett áttekintô képet adni az Europass portfolió egészérôl. Mivel a szakmai gyakorlatra utazókon kívül az Europass mobilitási igazolvány másik nagy célcsoportja a Socrates/ Erasmus program keretében külföldi tanulmányokat végzôk, így további információs lehetôségként a 2005. november 17–18-án megrendezett Erasmus koordinátori találkozó szolgált. Ezen a rendezvényen szintén az igazolvány igénylésével és kitöltésével kapcsolatban hangzottak el hasznos információk, kiegészítve az igénylést megkönnyítô adatbázis részletes ismertetésével.

EUROPASS ADATBÁZIS A Tempus Közalapítvány a Nemzeti Europass Központként mûködô Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht-val szorosan

együttmûködve egy adatbázist fejlesztett ki annak érdekében, hogy a mobilitási igazolványok igénylése és elérése folyamatos és zökkenômentes legyen. Az adatbázis kifejlesztésénél a két szervezet igyekezett minden lehetséges szempontot figyelembe venni. A célunk az volt, hogy az adatbázis mind a szakmai gyakorlatok, mind pedig a tanulmányok kapcsán igazolványt kérôk igényeit kielégítse, az Európai Unió oktatási és képzési programjainak, illetve más intézményi együttmûködésnek a keretében megvalósuló kiutazásokat lefedje, és az igazolványokat teljes egészében ezen az adatbázison keresztül lehessen igényelni. Az adatbázis ennek érdekében két részre oszlik: szakmai gyakorlatok, illetve tanulmányok – ez utóbbinál az Erasmus program keretében kiutazókon van a hangsúly. Ennek megfelelôen az adatbázis használata is különbözik: a szakmai gyakorlatra utazóknál az igazolvány kitöltése elsôsorban a magyar küldô és a külföldi fogadó intézményre hárul, mivel itt a kiutazók sokszor középiskolai tanulók, munkájukról, az elvégzett tevékenységekrôl pedig szöveges elemzés és értékelés készül. A tanulmányi célból külföldre utazók esetében azonban az igazolvány kitöltése a kiutazó feladata, mivel ebben az esetben már felsôoktatási hallgatókról van szó, továbbá nincs szükség szöveges elemzésre: egy táblázat tartalmazza a felvett kurzust, az azért járó kreditpontokat és a megszerzett érdemjegyet. A tábláza-

COMENIUS 2.2.B NYELVTANÁRASSZISZTENSEK Az Európai Bizottság igyekszik segíteni az Europass kezdeményezés meggyökeresedését. Ehhez hozzátartozik az is, hogy az uniós oktatási és képzési programok esetében egyértelmû legyen, hogy milyen programok keretében megvalósult kiutazásoknál lehet és érdemes Europass mobilitási igazolvány igényelni. Így a Leonardo da Vinci mobilitási és a Socrates/ Erasmus programok mellett lehetôség nyílik a Socrates/Comenius nyelvi projek tek és az Ifjúság 2000–2006/Európai Önkéntes Szolgálat keretében lezajlott kiutazásoknál is a mobilitási igazolvány igénylésére. Ez a kör most – a Socrates Nemzeti Irodákkal történt egyeztetést követôen – a Comenius 2.2.B programban nyelvtanárasszisztensi ösztöndíjjal kiutazókkal bôvült, tehát a nyelvtanárasszisztensként külföldön töltött hónapok szakmai tartalma is részletezhetô az Europass mobilitási igazolvány segítségével. Az Europass portfolió minden elemérôl – köztük a mobilitási igazolványról – minden információ megtalálható a www.europass.hu weboldalon.

BALLA Ágnes agnes.balla@tpf.hu

Pályázati Pavilon 2006. január

(RÉSZ)EREDMÉNYEK A 2005 júniusi indulás és terjesztés óta novemberig 55 intézmény fordult a Tempus Közalapítványhoz mobilitási iga zolványért, ami 530 db kiadott dokumentumot jelent. Az igénylôk elsôsorban Leonardo mobilitási programot koordináló intézmények közül kerültek ki, de akadt Socrates/Comenius programot, szakiskolai mobilitást vagy éppen intézmények közötti együttmûködés keretében megvalósuló kiutazást koordináló igénylô is. Mivel a Socrates/Erasmus programot koordináló intézmények tájékoztatására november közepén került sor, így a tanulmányi céllal kiutazók mobilitási igazolvány igénylése még elenyészô volt novemberben, ennek növekedése inkább a tavaszi kiutazások megkezdésével várható.

tot a küldô és a fogadó intézmény is aláírásával hitelesíti, amivel az a célunk, hogy az eddig használt, nehézkes és nem egységes formátumú „Learning Agreement” nevezetû dokumentumot kiváltsuk, egy egyszerûbb, könnyebben használható elektronikus verziót kínálva helyette.

DÍJAZZUK A MINÔSÉGET 2006-BAN ÚJRA EURÓPAI „MINÔSÉG A MOBILITÁSBAN” NÍVÓDÍJAK OLVASÓINK

BIZONYÁRA EMLÉKEZNEK MÉG AZ EURÓPAI

„MINÔSÉG

MOBILITÁSBAN” NÍVÓDÍJJAL KAPCSOLATOS HÍRADÁSAINKRA, MELY KEZDEMÉNYEZÉS A NEMZETKÖZI VISZONYLATBAN IS KIEMELKEDÔEN MAGAS SZÍNVONALÚ

LEONARDO

VINCI

MOBILITÁSI PROJEKTEK ELISMERÉSÉT

TÛZTE KI CÉLUL.

Az elsô ízben 2005 januárjában, Oslóban rendezett díjátadó ünnepségen a magyar mobilitási projektek rendkívül sikeresen szerepeltek, az európai szinten kiemelkedô színvonalon megvalósított 20 legjobb projekt között 4 magyar szerepelt, amelyek közül az oktatói csereprogramok kategóriájában a Békés Megyei Munkaügyi Központ nívódíjban részesült. A kezdeményezést mind a Leonardo nemzeti irodák, mind az Európai Bizottság nagyon sikeresnek ítélte, elsôsorban azért, mert reflektorfénybe helyezi a szakképzéshez kötôdô mobilitást, és olyan jó példákat vonultat fel, melyek rávilágítanak a mobilitás minôségi szempontjainak jelentôségére. A kezdeményezés továbbvitelét 2006-ra az osztrák Leonardo Nemzeti Iroda vállalta. 2006 májusában, az Unió soros osztrák elnökségének égisze alatt kíván még nagyobb nyilvánosságot biztosítani a Leonardo program mobilitási pályázattípusának. A díjátadó ünnepség 2006. május 10-én, Graz-ban lesz egy nagyszabású nemzetközi konferencia keretében, melynek témája a szakképzés és a felsôoktatás minôsége. A nívódíjakat 2006-ban is a Leonardo da Vinci program mobilitási pályázattípusának célcsoportjai szerint ítélik oda, vagyis a

szakmai alapképzésben tanuló fiatalok, a felsôoktatási hallgatók, a fiatal dolgozók, valamint az oktatók és HR szakemberek számára szervezett legjobb mobilitási projekteket díjazzák. Újdonságként azonban megjelenik egy horizontális téma is: a gazdasági szereplôk által megvalósított mobilitási projektek legjobbika is nívódíjat kap. A nemzeti irodák által jelölt projektek elbírálását 2006-ban is a Leonardo nemzeti irodák munkatársaiból, külsô szakértôkbôl és az Európai Bizottság képviselôibôl álló nemzetközi zsûrik végzik. A tervek szerint a 2006-os díjátadó rendezvény fényét tovább emelendô, a Leonardo programban részt vevô minden ország delegálhat egy olyan kedvezményezettet, akinek külföldi gyakorlata, illetve oktatói tanulmányútja különösen sikeres volt. A kedvezményezettek megjelenítése emberközelivé teszi a programot, hiszen a Leonardo mobilitási programtípus nem csak és nem is elsôsorban az intézményekrôl szól, hanem azokról a személyekrôl, akik részt vesznek a gyakorlatokon és tanulmányutakon, és általuk olyan ismeretekhez, élményekhez jutnak, melyek akár egész életükre kihatással lehetnek. Az európai „Minôség a mobilitásban” nívódíjjal kapcsolatos eseményekrôl, eredményekrôl folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat.

HERMÁNDY-B BERENCZ Judit judit.hermandy@tpf.hu

80 SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNY A LEONARDO PARTNERKERESÔ SZEMINÁRIUMON A

FLAMAND ÉS A MAGYAR LEONARDO NEM-

ZETI IRODÁK EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN, AZ

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 2005.

OKTÓBER

VISEGRÁDON

8–11.

TÁMOGATÁSÁVAL KÖZÖTT

RENDEZTÜK MEG

AZ ELSÔ MAGYARORSZÁGI LEONARDO PARTNERKERESÔ SZEMINÁRIUMOT.

Az ötlet elôször kétoldalú, flamand–magyar kezdeményezésként merült fel, késôbb azonban a szervezô Leonardo nemzeti irodák megállapodása alapján további országok bevonásával valóban európai léptékû rendezvénnyé bôvült. A rendezvényen 8 ország (Belgium – a flamand területek, Csehország, Hollandia, Németország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Magyarország) 80 szakképzéssel foglalkozó intézménye, valamint Leonardo nemzeti irodái képviseltették magukat. A szeminárium fô célja a részt vevô intézmények közti kapcsolatfelvétel elôsegítése és közös Leonardo projektek megalapozása volt, a rendezvény azonban kiváló lehetôséget nyújtott a 2007-tôl az új integrált program keretei között induló, megnövekedett keretekkel bíró mobilitási tevékenységek beharangozására is.

A 3 napos rendezvény kulturális programmal indult, melyhez a Dunakanyarban fekvô történelmi városaink kiváló helyszínt kínáltak. Esztergom és Visegrád történelmi emlékeinek megismerését csapatépítô feladat követte lovagi torna formájában. A célbadobás, falmászás, íjászat fáradalmait késôbb a visegrádi reneszánsz étterem lovagi lakomája feledtette az akkorra már összekovácsolódott társasággal. A rendezvény szakmai programját Farkas Józsefné, az Oktatási Minisztérium osztályvezetôje nyitotta meg. Ezt követôen a flamand és magyar Leonardo nemzeti irodák munkatársai tartottak rövid ismertetôt a Leonardo da Vinci programról és az Europass kezdeményezésrôl. A rendezvényen az Európai Bizottság Leonardo da Vinci mobilitási Blockot is elôadóként üdvözölhettük, projektekért felelôs tisztségviselôjét, Ute Haller-B aki az új integrált programról tartott bevezetôt a résztvevôk számára. A plenáris ülést két projektgazda, Pótáriné Hojcsi Zsuzsa (Corvin Mátyás Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola, Hódmezôvásárhely) és Els Driessen (Provinciale Secundaire School, Hasselt) elôadásai zárták, melyekbôl két igazán sikeres, a Leonardo programban példaértékû projekteket megvalósító intézmény tapasztalataiba nyerhettünk bepillantást. A rendezvény további részében mûhelymegbeszélések keretében nyílt lehetôség a részt vevô intézmények bemutatkozására és a Leonardo mobilitási projektek legfontosabb minôségi szempontjainak (projekttervezés, a külföldi szakmai gyakorlatok elôkészítése és nyomonkövetése, az eredmények hasznosítása) megvitatására. A mûhelymegbeszéléseket a Leonardo nemzeti irodák munkatársai moderálták, változatos példákkal illusztrálva a projektek megvalósításának gyakorlatát. A résztvevôk visszajelzései alapján egy igazán sikeres, oldott hangulatú szemináriumot zártunk, ahol szinte minden intézmény részérôl megindult a kapcsolatfelvétel és a konkrét projektötletek megvitatása, sôt egyes esetekben még a pályázati anyag megírására is sor került. A rendezvénynek helyet adó Dunakanyar eszményi hátteret biztosított a szemináriumhoz. A rendezvény honlapja, melyen megtalálható a szeminárium összefoglalója és programja, az elhangzott prezentációk, valamint a részt vevô intézmények adatait tartalmazó kompendium, a Tempus Közalapítvány honlapján (www.tka.hu) érhetô el, a Pályázati programok >> Leonardo da Vinci >> Partnerkeresô menügomb alatt, illetve az angol változat „Partner Search” rovatában.

HERMÁNDY-B BERENCZ Judit judit.hermandy@tpf.hu

Pályázati Pavilon 2006. január

PROJEKTTÜKÖR

MAGYAR MESÉK EURÓPÁBAN DUDÁS PALKÓ

A TEHÉNPÁSZTOR LÁNYÁNAK TÖRTÉNETÉT DOLGOZKARINTHY FRIGYES ÁMK ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKJAI. A MAGYAR NÉPMESÉKET ANGOLRA FORDÍTOTTÁK, RAJZOKKAL ILLUSZTRÁLTÁK, ÉS TANÁRAIK SEGÍTSÉGÉVEL FELADATGYÛJTEMÉNYT KÉSZÍTETTEK, ÍGY LENGYEL, ÍR ÉS ÉSZAK-ÍR TÁRSAIK IS MEGISMERHETIK NÉPMESEHÔSEINKET, ÉS KÖZELEBB KERÜLHETNEK A MAGYAR KULTÚRÁHOZ, A HAGYOMÁNYAINKHOZ. A PALKO THE PIPER ÉS A THE COWHERD'S DAUGHTER MÁR NYOMTATÁSBAN IS ELKÉSZÜLT, ÉS A KÜLFÖLDI DIÁKOK NAGY ÉRDEKLÔDÉSSEL FOGADTÁK. ÉS

Pályázati Pavilon 2006. január

TÁK FEL ANGOLUL A

A budapesti iskola egy éve vesz részt a háromévesre tervezett Comenius 1 iskolai együttmûködési programban. Projektjükkel az európai mesék eredetét, hasonlóságaikat és különbségeiket kívánják feltárni, miközben a projektpedagógia módszerét alkalmazva új ismereteket vezettek be, és új lehetôségeket tártak fel az oktatásban. A SCEAL – Európai Mesék címû projekt fô célja a gyerekek anyanyelvi és idegen nyelvi képességeinek fejlesztése volt. Az általános iskolás gyerekek figyelmét ugyanis maximálisan lekötik a mesék, és szinte észre sem veszik, hogy tanulnak is, miközben a hôsök cselekedeteit értékelik, a személyiségüket elemzik, vagy a mese tanulságait szedik csokorba. Pedig ezekkel a feladatokkal fejleszthetô a kreativitásuk, a tervezôkészségük, a csoportmunkában javul a szociális alkalmazkodó képességük, és természetesen a nyelvi ismereteik is nagymértékben bôvülnek. Mind a magyar mesékkel, mind az angol szövegekkel folyamatosan foglalkoztak a tanárok és a gyerekek. A fordítási feladatok mellett megismerték a gyermeki szlenget, az ír dialektust és az anglicizmusok használatát, így a magyar nyelvtani tudásuk is sokat fejlôdött, hiszen a nyelvhasználat, a fogalmazás és a stilisztika, de maga az idegen nyelv tanulása is pozitív hatással van 34

az anyanyelvi ismeretek fejlôdésére. S mivel a nyelvtanulás során valós kommunikációs helyzetekbe kerültek a gyerekek (történetmesélés, beszélgetés, idegen nyelvû levelezés), ugrásszerûen fejlôdött az angol nyelvi kifejezôkészségük is az elmúlt egy évben. Ráadásul a projektben részt vevô gyerekek felének tartós barátságot sikerült kiépítenie külföldi levelezôpartnerével, sôt, cserelátogatásokra is sor került. Volt olyan tanuló, aki a nyári szünetben a családjával együtt elutazott Írországba, hogy meglátogassa új barátját. A nyelvi fejlôdést az iskola által szervezett nyári tábor is nagyban segítette, ahol az angol nyelvû meseírás és mesemondás volt a fô program, de közben játékos kvízfeladatokat is megoldottak, és elkészítettek egy bemutatkozó filmet. A Magyarországról és az iskoláról szóló videót eljuttatták lengyel, ír és észak-ír partnereiknek, ahol ezáltal a gyerekek autentikus ismereteket kaptak az országról, az oktatási rendszerrôl és a kultúráról, valamint a velük egyidôs korosztály iskolai életérôl. A magyar iskola is kapott ilyen kiadványokat és felvételeket. Ezeket remekül tudják használni országismeret órán, amelyet az iskolában új tantárgyként vezettek be a projekt keretében. Az európai országok – közülük elsôsorban a gyerekekkel közvetlen kapcsolatban álló partnerországok – tudatos megismerése ugyanis nagyon fontos az Európához tartozás, az európaiság érzésének kialakításában. A projekt keretében kiemelkedô szerepet kaptak a mûvészeti (rajz, ének-zene), az informatika, a magyar nyelv és irodalom, a történelem és az angol nyelvi tantárgyak is. Az oktatásba új módszerként került be a projektpedagógia, melynek eredményeként a gyerekek önállóan, kreatívan tudnak együtt dolgozni. A gyerekek fejlôdésében elért eredmények hatására a projektben részt vevô tanárok úgy látják, a jövôben többször, és más területeken is alkalmazni fogják a csoportmunkát. Szerintük a siker záloga, hogy érdekes, motiváló, kihívást jelentô feladatokat kell kapniuk a gyerekeknek, ekkor számíthatunk arra, hogy lelkes, aktív résztvevôi lesznek a munkának. A „sceal” kelta eredetû szó, jelentése: történet

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A KARINTHY FRIGYES ÁMK ÁLTALÁNOS ISKOLÁRÓL: www.karinthyamk.sulinet.hu

GYÔRPÁL Zsuzsanna zsuzsanna.gyorpal@tpf.hu

SZELÍD NYELVI NEVELÉS A KORAI NYELVI NEVELÉST SZOLGÁLÓ HELYI PROGRAMOT A „HABAKUKK A GYERMEKEKÉRT” ALAPÍTVÁNYI ÓVODA IDEGENNYELVI NEVELÉSÉVEL FOGLALKOZÓ KOLLEKTÍVÁJA DOLGOZTA KI SZERTANI TANÁCSADÓ VEZETÉSÉVEL, HORVÁTH ANNA ÓVODAVEZETÔ KOORDINÁLÁSÁVAL. A SZAKMAI MUNKA RÉSZLETEIRÔL TOLNAI KATALIN PROGRAMFELELÔST KÉRDEZTÜK. Mitôl „szelíd” a nyelvi nevelés a Habakukk Óvodában? Mik a program alapelvei? Mielôtt a kérdésre válaszolnék, Szépe professzor szavait szeretném idézni: „a «szelíd» nyelvi nevelés alapfeltétele a «szelíd» nyelvpolitika, mely nem a központi hatalom érdekeibôl indul ki, hanem a gyermekek, a családok és a közösségek (adott embercsoportok) érdekét tekinti irányadó kiindulási pontnak”. Szépe professzor gondolatát folytatva attól lehet szelíd a kisgyermekek nyelvi nevelése, ha az nem a társadalom és a szülôk érdekeibôl indul ki (bár azokat sem hagyhatja figyelmen kívül), hanem a kisgyermek mindenkori szellemi, lelki fejlôdésébôl és szociális érdekébôl. Ehhez pedig elengedhetetlen az idegennyelvi nevelés kisgyermekekre gyakorolt hatásának ismerete. Egyfelôl vigyáznunk kell arra, hogy ne zavarja meg a gyerekek egészséges testi és lelki fejlôdését, és ne rójon rájuk újabb terheket. Másfelôl keresnünk kell a nyelvi nevelés minél természetesebb módjait, melyek az anyanyelv elsajátításához minél közelebb állnak, minél „szelídebbek”. Ezért a programunk alapelve, hogy a gyerekek életszerû helyzetekben, az óvodai életbe integrált módon ismerkedjenek az adott idegen nyelvvel, mint ahogy azt annak idején az anyanyelvük tanulásakor tették. Alapvetô célunk, hogy az idegen nyelvre ráhangolódjanak, hogy annak megszerettetésén keresztül alapozzuk meg a gyerekek késôbbi használható nyelvtudását.

MÓD -

Milyen tapasztalatokat szereztek a program alkalmazása során? Ezeket hogyan építik be a további tevékenységükbe? Helyi programunkat a Habakukk Óvoda szellemi termékének tekintjük, melyet az óvoda idegennyelvi neveléssel foglalkozó kollektívája dolgozott ki, és azóta is folyamatosan dolgozik rajta. A program kialakításához, mûködtetéséhez és további finomításához elengedhetetlenek a tapasztalatcserék, az ötletbörzék, módszertani délelôttök, melyek a további tevékenységünkbe esetenként beépülnek, illetve azt frissítik.

Már több szakmai találkozót, konferenciát szerveztek és kiad ványokat is készítettek a szelíd nyelvi nevelés népszerûsítése céljából. Mik a további terveik ezen a téren? Az érdeklôdôk hol és hogyan ismerkedhetnek meg a programmal? Fontosnak tartjuk, hogy élô kapcsolatunk legyen az idegennyelvi neveléssel foglalkozó óvodapedagógusokkal, hogy módunk legyen rendszeres eszmecserékre, hogy kölcsönösen tájékozódni tudjunk az óvodákban folyó idegennyelvi nevelésrôl. Szakmai kapcsolatokat ápolunk, a Német Iskolaegylet rendezvényein igyekszünk részt venni. Az érdeklôdôk tájékoztatását szolgálja óvodánk honlapja, a Habakukk módszertani füzetek és a nyílt napok, bemutatók. A szakmai szervezetek és a kollegák a konferenciákon ismerhették meg programunkat. Bemutató foglalkozásokon, szakmai füzetekbôl, újságcikkekbôl, Internetrôl nyerhetnek betekintést nyelvi nevelésünkbe.

Mit jelent a nemrégiben elnyert Európai Nyelvi Díj az óvoda életében? Az elnyert Európai Nyelvi Díj a munkánkba vetett hitünket erôsíti, és igazolja, hogy megfelelô irányba haladunk.

TURÓS Éva eva.turos@tpf.hu 35

Pályázati Pavilon 2006. január

Hogyan merült fel a szelíd nyelvi nevelés ötlete? Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, kiegyensúlyozott betagolódásunk, de hazánk nyelvi izoláltsága is arra ösztönöz bennünket, hogy az anyanyelvünk igényes használata mellett minél többen beszéljünk idegen nyelveket. A cél eléréséhez fontos, hogy a gyerekek egyre korábban elkezdjék az elsô nyelvvel való ismerkedést, lehetôleg már óvodás korban. Ennek intézményi kerete is adott, hiszen a nemzetiségi óvodák tapasztalatokban gazdag nyelvi nevelése nagy múltra tekint vissza. Ez az életkor az idegennyelvi nevelés szempontjából nagyon kedvezô lehetôségeket kínál, amelyek csak a kisgyermekkorban meglévô képességekbôl adódnak. Ha ebben az életkorban a nyelv elsajátítása megfelelô tartalmakon keresztül, játék és változatos tevékenységek közben, megfelelô módszerek segítségével történik – összhangban az életkori sajátosságokkal –, akkor a nyelvelsajátítás folyamata a gyerekeknek örömet, sikerélményt szerez. Már a kezdeti idôktôl fogva az volt a célunk, hogy a megfelelô óvodai gyakorlatot és módszert saját elképzeléseink alapján alakítsuk ki, de az akkori idôk is kedveztek helyi programunk

kialakulásának. A kilencvenes évek nem csak a nagy rendszerek változását jelentette, hanem az élet legapróbb területein is lehetôség nyílt a „másként gondolkodásra”, hogy a vállalkozó kedvû emberek kiélhessék kreativitásukat.

AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT EGYSÉGÉBEN – ÜZLETI GAZDASÁGTAN ANGOLUL PROJEKTJÜK

CÍME IS MUTATJA, HOGY A GYÔRI

VOCATIONAL ACADEMY KÉTTANNYELVÛ KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN FOLYÓ ANGOL A PROGRAMOT AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS RÉSZESÍTETTE, ENNEK RÉSZLETEIRÔL KÉRDEZTÜK MOLNÁR MELINDÁT, AZ ISKOLA MUNKATÁRSÁT.

NYELVÛ SZAKMAI ELMÉLETI KÉPZÉS ÉS AZ ANGLIAI SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVES EGYSÉGET ALKOTNAK. AZ

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

ELISMERÉSBEN

Mi adja az elmélet és a gyakorlat egységének különlegességét az iskola programjában? A gyakorlatok elsô hetében a tanulók az angol partnerintézményben, a Grantham College-ban az Üzleti gazdaságtan angolul tantárgy keretében szakmai ismereteket tanulnak, ezután pedig alapvetô pénzügyi-könyvelési feladatokat, illetve általános irodai teendôket végeznek angol vállalkozásoknál. Az angliai szakmai gyakorlatok ideje alatt a tanulók számára kötelezôen elvégzendô feladatok segítik a tudatos szaknyelvi ismeretek elsajátítást. Angol nyelvû üzleti dokumentumokat, bizonylatokat gyûjtenek a gyakorlat idôtartama alatt, melyeket a következô tanévben rendszereznek és feldolgoznak, ezáltal átismételhetik és elmélyíthetik a külföldi gyakorlat során megszerzett ismereteket. A szakmai gyakorlat tapasztalataira építve egy üzleti témájú esszét is készíteniük kell angol nyelven, melyet a szakmai gyakorlatot követô tanítási órákon oktatási segédanyagként felhasználnak az érintett tananyagegység ismételt feldolgozásakor. Szintén az elmélet és a gyakorlat egységét erôsíti, hogy a tanulók egy szakmai portfolióval érkeznek az angliai munkahelyükre, amely tartalmazza a szakmai elméleti órákon már elsajátított ismereteik, készségeik felsorolását. A portfolió segíti az angol vállalkozásoknál a magyar diákok szakmai munkáját koordináló mentort abban, hogy a tanulók számára megfelelô feladatokat jelöljön ki.

A diákok hogyan hasznosítják a program során megszerzett szakmai és nyelvi tudásukat? Érettségi után jellemzôen tovább tanulnak vagy elhelyezkednek? A program keretében elsajátított, érettségivel záródó ismeretanyag, az angol nyelven megszerzett tudás és képességek kiegészítik az általános és közgazdasági szakmai mûveltség részét képezô magyar nyelvû közgazdasági alapismereteket. Elôkészítik továbbá a tanulók esetleges késôbbi angol nyelvû szakmai tanulmányait, illetve segítik a leendô munkavállalók angol munkakörnyezetben való boldogulását. A programban részt vevô diákoknak lehetôségük van nemzetközi könyvelôi bizonyítvány – Diploma in Computerised Bookkeeping – megszerzésére is, mivel a program követelményei felölelik a bizonyítvány kiállítója, az International Association of Book-keepers (IAB) által megadott nemzetközi vizsgakövetelményeket. A középiskola diákjai az érettségi megszerzését követôen jellemzôen szakirányban tanulnak tovább, így a diplomához elôírt üzleti szaknyelvi vizsga megszerzése is könnyebb a programban részt vevô diákok számára.

Pályázati Pavilon 2006. január

Úgy tudom, hogy az iskolában tanító tanárok továbbképzésére különösen nagy hangsúlyt fektetnek. Milyen keretek között zajlik ez? A programban részt vevô tanárok szakmai tudásuk gyarapítása céljából továbbképzéseken vehetnek részt mind Magyarországon, mind Angliában. Az angol partnerintézménnyel kötött együttmûködés a magyar iskola tanárainak továbbképzésére is kiterjed. Ennek keretében az egyik tanárunk fél éves üzleti kurzuson vett részt Angliában, és a szükséges vizsgákat sikeresen teljesítve, errôl bizonyítványt is szerzett. A szakmai gyakorlatok során kísérôtanárként az iskola szaktanárai utaznak Angliába. A gyakorlat elsô hetének oktatási programját így személyesen is figyelemmel kísérhetik, de lehetôségük van szakmai és módszertani tapasztalatcserére is, ami a program további részének megvalósításához hatékony segítséget nyújt. A Vocational Academy-nél szervezünk belsô továbbképzéseket, amelyeket az angol nyelvû szakmai program vezetôje tart a programban részt vevô többi tanár részére.

Hogyan tervezik a program továbbfejlesztését? Van igény arra, hogy más nyelvekre is adaptálják a programot? Már elkezdôdött a program átültetése az informatika oktatására, továbbra is szem elôtt tartva az elmélet és gyakorlat fentebb bemutatott komplex egységét. Folyamatban van továbbá a program adaptálása idegenforgalmi, turisztikai ismeretek angol nyelven történô tanítására is. Azt nem tervezzük, hogy más nyelvekre is kiterjesztjük a programot, mivel a középiskola fô profilja a szakmai tantárgyak angol nyelvû oktatása.

Mit jelent az Európai Nyelvi Díj az iskola életében? Az Európai Nyelvi Díj óriási szakmai elismerést jelent az iskola számára. Úgy érezzük, hogy az általunk kidolgozott angol nyelvû szakmai program létjogosultságát és többletértékét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy e rangos díjjal hivatalosan is elismerték. Az Európai Nyelvi Díjjal járó oklevél az iskola aulájába kerül, ahol mindenki számára láthatóvá válik és büszkén hirdeti szakmai programunk elismerését.

TURÓS Éva eva.turos@tpf.hu

A VOCATIONAL ACADEMY HONLAPJA: www.vocational.hu

HAZÁNKBAN

2003/2004-ES

TANÉV ADA-

TAI SZERINT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN NYEL-

91,3%-A, A KÖZÉPISKOLÁ89,1%-A ANGOLUL VAGY NÉMETÜL TANUL. A MARADÉK 8,7, ILLETVE 10,9%-ON OSZTOZIK A TÖBBI NYELV. AZ VET TANULÓK

BAN TANULÓK

INTÉZMÉNYÜKBEN OKTATOTT IDEGEN NYELVEK PALETTÁJÁNAK BÔVÍTÉSÉRE VÁLLALKOZOTT A

EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZÔ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM, AZZAL, HOGY A 2003/2004-ES TANÉVBEN SIKERESEN PÁLYÁZOTT A VILÁG – NYELV PROGRAMBAN MEGHIRDETETT ÉLESZTÔ PÁLYÁZATTÍPUSBAN. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL KÔTELEKI TÜNDE NYELVTANÁRT KÉRDEZTÜK. TISZAÚJVÁROSI

Miért vállalkoztak a projekt megvalósítására? Intézményünkben az orosz nyelv leépítése után az elsô idegen nyelv az angol, a második a német lett. Félévente több osztályozó vizsgás tanulónk is volt, akik esetében nem volt megoldott a francia nyelv oktatása. Az Élesztô program meghirdetésében jó esélyt láttam e probléma megoldására, és egyben nagy kihívásnak tekintettem. Akkori igazgatóm támogatásáról biztosított, és engedélyezte a pályázatot.

FRANCIA NYELVOKTATÁS TISZAÚJVÁROSBAN

Milyen konkrét elvárásokkal, célkitûzésekkel kezdték a projekt megvalósítását? Kiscsoportos, kommunikatív nyelvoktatást terveztem, autentikus és multimédiás segédanyagok (hanganyagok, videó, újságok, internet) használatával, valamint a frankofón kultúra megismertetését is célul tûztem ki. Szerettem volna, hogy a gyerekek találkozhassanak és beszélhessenek anyanyelvi lektorral is.

Mennyiben hozott újat a projekt a többi nyelvórához képest? A projektet eredetileg kilenc tanulóval kezdtem el, akikhez csatlakozott öt angol tagozatos diák. Óráink eleinte délutánonként voltak, de ma már beépültek az órarendbe. A legnagyobb különbség a támogatott és a többi nyelvi csoport között a lehetôségekben volt, hiszen itt módomban állt új módszereket és segédanyagokat kipróbálni, rendezvényeket szervezni, ezekkel is motiválva a gyerekeket. Az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetôen használhattam audiovizuális anyagokat, az újságok és különféle módszertani segédanyagok vásárlása után pedig számos kiegészítô anyagot is bevihettem az órákra. A leglátványosabb eredmény talán a francia tanterem kialakítása, mely szintén a projektnek köszönhetô. Nagy motivációt jelentettek a rendezvényeink a diákoknak, ezek egyben hagyományteremtôek

is voltak, hiszen a mai napig folytatódnak, mint például a francia karácsonyi ünnep, a Frankofónia Ünnepe, a Filmnap, valamint a lektori órák. Ilyenkor amellett, hogy játékosan, szórakozva tanulnak, a gyakorlatban is kipróbálhatják a tudásukat. Bemutatná néhány mondatban a Frankofónia Ünnepét az olvasóknak? A Frankofónia Ünnepének rendezvényeihez a 2001/2002-es tanévben csatlakoztunk. Ez egy országos program, amit a Francia Intézet koordinál, és célja a frankofón kultúra terjesztése és a francia nyelvet beszélô országok megismertetése. A rendezvényt évente egyszer, márciusban rendezik meg, megyénkben olyan gimnáziumokban, melyekben francia nyelvoktatás folyik. Minden évben másmás település, környék mutatkozik be, a pályázat évében például Saint-Étienne-t és környékét ismerhettük meg. Iskolánk minden tanulója és dolgozója elôtt nyitott volt a rendezvény, de leginkább olyanok vettek részt, akik már tanultak franciául, vagy a késôbbiekben szeretnének franciául tanulni. A rendezvény fogadtatása nagyon pozitív volt mind a diákok, mind a tanárok körében. A diákokra rendkívül motiválóan hatott, hogy egész jól értették az anyanyelvi elôadót. Számomra is meglepô volt, hogy diákjaim az elôadás közben és után is na-

Pályázati Pavilon 2006. január

Miért éppen a francia nyelvre esett a választás? Angol szakos tanárként kerültem a gimnáziumhoz, de mivel angol és francia szakon végeztem az egyetemen, szerettem volna mindkét nyelvet tanítani. Ma már látom, mennyire különbözô egy-egy idegen nyelv oktatásának helyzete, lehetôsége hazánkban. Két idegen nyelv alapszintû (de kommunikatív) elsajátítására még fiatalon szükség lenne, és az öt földrészen ez a kommunikáció legtöbbször angolul, spanyolul vagy franciául folyik. Emellett a francia a diplomácia és a nemzetközi jog nyelve is, de az Európai Unió döntéshozatala is angolul és franciául zajlik. Ehhez képest hazánkban méltánytalanul háttérbe szorul a francia nyelv oktatása, pedig igény lenne rá.

PARLEZ-VOUS FRANÇAIS?

gyon aktívak voltak, bátran tettek fel kérdéseket. Az év végi értékelés során ezt a rendezvényt jelölték meg legtöbben az év legemlékezetesebb élményeként. Hogy sikerült anyanyelvi lektort bevonniuk az oktatásba? Egy tanár kollegám javaslatára megkerestem a miskolci Alliance Française vezetôjét, Raymond Lardelier-t, aki nagyon készséges volt, szívesen tett eleget a felkérésnek, és az év folyamán három órát tartott a csoportnak. A diákok elôször egy kicsit megilletôdve fogadták az új szituációt, azonban a következô találkozáskor már sokkal oldottabbak voltak,

többet beszéltek, ami a lektornak is feltûnt. Az ô segítségével diákjaim sokat fejlôdtek a kommunikáció terén, valamint a hallás utáni szövegértésben. Önbizalmuk növekedésére is nagy hatással voltak az órák, segítette ôket abban, hogy ne féljenek használni megszerzett szókincsüket. Én úgy gondolom, hogy minél késôbb találkoznak a diákok anyanyelvi emberrel, annál nehezebben mernek majd megszólalni. Teljesültek-ee a projekttel kapcsolatos elképzeléseik, elvárásaik? A projekt megvalósításával elégedettek lehetünk, hiszen immár harmadik éve dolgozunk együtt csoportommal – egyre eredményesebben. Az elsô év sikere után továbbra is igényt tartanak az audiovizuális anyagokra, újságokra és rendezvényekre. Kommunikációs szintjük is egyre jobb, így esélyük van, hogy érettségire elérjenek egy alapszintû, használható nyelvtudást. Az intézményre a rendezvényeink mellett a francia nyelvi terem tet-

te a legnagyobb hatást, hiszen így vált nyilvánvalóvá e nyelv oktatása az intézményen belül. A Frankofónia Ünnepének kedvezô visszhangja volt mind a helyi sajtóban, mind a helyi TV-ben. A kedvezô fogadtatást és érdeklôdést jelzi az is, hogy a tavalyi és az idei tanévben is három francia nyelvi csoport indult. Milyen terveik vannak a program lezártát követôen? A fentiek ellenére a jövôkép még bizonytalan, hiszen nemrég értesültem arról, hogy a következô tanévben a vezetôség ismét csak az angolt és a németet hirdeti meg idegen nyelvként. De bízom abban, hogy az eredményeink és a közösen végzett többéves munka meggyôzô érv lehet abban, hogy ez az elhatározás megváltozzon.

CSESZTREGI Eszter eszter.csesztregi@tpf.hu

MULTI-KULTI ÉS KUKÁZÁS BRÉMÁBAN

Pályázati Pavilon 2006. január

A LEGJOBB ERASMUS-ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ VERSENY GYÔZTES ÍRÁSA Bizonyosan nem voltam ítélôképességem teljes birtokában, amikor leadtam a tanszéki Erasmus pályázatomat. Németül soha nem tudtam igazán jól. Szegény alföldi falu nem éppen leggazdagabb családjának sarjaként nem vagyok ideális jelölt egy külföldi ösztöndíjra. Csakhogy világcsavargó ôseim vérét örökölve, engem is vonz a távoli világ. Majd' megszakadtam, amikor barátnôm egy évre a Sorbonne egyetemre ment Párizsba. Nem a kedves személy elveszítésének érzése volt a domináns, hanem a sárga összes árnyalatában játszó irigység, mert nekem itthon kellett maradnom. Az Erasmus pályázatom leadásának legfôbb mozgatórugója valószínûleg az irigység volt, bár pályázatokkal fog38

lalkozó ismerôsöm tanácsára ennek bevallását a motivációs levélben bölcsen elkerültem. A pályázat megnyerésére egyáltalán nem számítottam, ezért 20 centivel a föld felett lebegtem, amikor egyik este értesültem a brémai ösztöndíj elnyerésérôl. Egybôl el is határoztam, hogy a nyáron normálisan megtanulok németül, pénzt gyûjtök, és már nyár közepén keresek szállást. Lelkesedésemet növelte, hogy a tavaszi szünetben barátnôm meghívására Párizsba utazhattam, ahol annak ellenére nagyon élveztem a világ minden tájáról összeverôdött társaságot, hogy egy megveszekedett szót sem beszélek franciául.

Elég beijedt állapotban szálltam fel a Hamburg felé tartó buszra a Népligetben. Nyáron minden próbálkozásom ellenére nem sikerült szállást kerítenem, nem sikerült magas fokon elsajátítanom a német nyelvet, és nem sikerült elég pénz összegyûjtenem. Lelki szemeim elôtt ezért az utcán alvás, a gimnázium második osztályában német nyelvbôl történt bukfenc és az éhezés lebegett. Hamburgba érkezvén már azt is elfelejtettem németül, amit addig tudtam. Brémában rögvest egy nagyon kellemetlen ténnyel szembesültem. A városban az összes diákszállás foglalt volt, mert zenefesztivál zajlott. Csak nehezen értettem meg a diákszálló lengyel portását, aki közölte, hogy kár is próbálkoznom a szálláskereséssel. A hajléktalanság rémlátomása rövid úton beigazolódni látszott. Aztán mégsem aludtam az utcán, mivel életemben elôször meg mertem szólítani egy ismeretlent, és szállást kértem tôle. Az elsô brémai éjszakámat albán egyetemista lányok között töltöttem.

Már az elsô héten rájöttem, hogy Paullal nagyon jól jártam. Ugyan a lakás többi része is üres volt, bútorokkal csak elvétve futottam össze, csak a lámpák felében volt villanykörte és egy-egy tányér jutott mindkettônkre, de kulturális különbsége-

Paul a kameruni diákok szövetségének vezetôjeként népszerû figura Brémában. Lakásán folyamatos volt a jövés-menés. Kameruniak szinte állandóan voltak nálunk, néha negyven ember között egyedüliként voltam fehér színû. Kameruni ismerôseim eleinte csak furcsa pillantásokat vetettek rám, de megenyhültek irányomban, amikor kiderült, hogy nem vagyok német. Magyarországról még egyikük sem hallott, de jó pontot jelentett, hogy hozzájuk hasonlóan idegen vagyok. Akkor lettem nagyon népszerû, amikor egy focimeccsnézô házibulin sikerült szó szerint átültettem németre a Schalke 04–Ferencváros mérkôzésen a magyar szurkolók által skandált versikét, melynek idézésétôl most pironkodva eltekintenék. Október végére már hiányoltak, ha nem voltam otthon. Paul kameruni honfitársai mellett a legkülönfélébb diákok fordultak meg az albérletben. Indiaiak, dél-amerikai indiánok, kínaiak, oroszok, madagaszkári lányok, lengyel srácok, és rengetegen, akiknek nyelvét vagy származási helyét megtippelni sem tudtam. A lakás azonban továbbra is nagyon kopár volt, a vendégek a szônyegen ültek. Sokszor már nekem is kellemetlen volt, hogy egy-egy összejövetelre a vendégek maguknak hoznak poharat. November közepén éjfél körül bandukoltam haza az egyetemrôl, mert az utolsó busz már régen elment. Átvágtam a negyed közepén álló Brémai Rádióról mérhetetlen fantáziával Radio Bremenre keresztelt városrészen, hogy a hazafelé tartó 5 kilométeres gyalogutat lerövidít-

sem. Az út mellett csinos kis halmokba rakva sorakoztak a lomtalanításra kikészített holmik. Könyvek, fotelek, ágyak, szekrények, mûszaki cikkek. Az utcai lámpák fényénél megvizsgálva egy-egy tárgyat beláttam, hogy nyugaton az emberek sokkal könnyebben szívvel válnak meg a kidobásra ítélt holmiktól. Jó állapotban lévô bútorok és lakberendezési tárgyak várakoztak a sorsukra a sötétben. Egyszer csak kiemeltem a lomok közül két jó állapotban lévô fémvázas széket. Végignéztem és láttam, hogy semmi hibájuk nem volt. Úgy határoztam, hogy hazaviszem ôket. Feldobtam hát a nyakamba és hazafelé indultam a zsákmánnyal. Éjjel 1 óra után értem az albérletbe, ahol akkor 15 kameruni és meghatározhatatlan származású emberke viháncolt még egy albi-buli keretében. Bevittem az egyik széket a szobába. Elkerekedett szemek meredtek rám. Elmagyaráztam, hogy a széket az utcán találtam és még több is van ott, csak el kell menni érte.

Fél perc alatt mindenki felöltözködött és kitódultunk az utcára. Elindultunk Radio Bremen felé és megkezdôdött a vadászat. Az éjjel közepén nevetve válogattuk át a lomokat. Nem csak Paul albérlete szorult rá a berendezésre, hanem a jelek szerint a diáktársaké is. Rögtön az elején lecsaptam egy heverôre, amelynek ágynemûtartójába 39

Pályázati Pavilon 2006. január

Másnap elzarándokoltam az egyetemi szállásoló irodára, ahol egy kedves, Ming-Jie nevû kínai lány foglalkozott velem. Ming-Jie boldogan közölte, hogy egy barátjánál talált nekem szállást, bizonyos Paul Da-Yang nevû srácnál. Telefonáltam a neve alapján hongkongi diáknak gondolt Paulnak, aki megígérte, hogy eljön értem az egyetemre. Fél óra múlva elôttem állt a legnagyobb termetû és legfeketébb ember, akit valaha láttam. Paul nem hongkongi, hanem kameruni, és kb. 40 centiméterrel magasabb nálam. Megszeppenve bandukoltam utána, mivel álmomban sem gondoltam, hogy afrikaiak között kötök ki. A szobám meglehetôsen szerény berendezését (1 db matrac, szekrény) a szoba ára (180 €) tette vonzóbbá. Ráálltam a vásárra és beköltöztem.

inket meghazudtolva remekül megértettük egymást. Paul szegény észak-kameruni család sarja, idôsebb testvérei adták össze a pénzt a család benjáminjának, hogy Európában informatikát tanulhasson. Jól beszél angolul, németül, franciául, spanyolul és természetesen az anyanyelvén: tuporiul. Paul is megkönynyebbülten vette tudomásul, hogy nem egy különleges igényekkel elôálló albérlôt fogott ki. Egy idô után már egymásra fôztünk, és esténként órákig beszélgettünk a legbanálisabb dolgokról is.

gyûjtöttük a „kincseket”. Amikor megtelt, szinte diadalmenetben indultunk hazafelé. Még kétszer fordultunk Paullal azon az éjjelen Radio Bremen és az albérlet között, mindannyiszor értékesnek ítélt szerzeményekkel térve haza. Vicces látvány lehetett, amikor a világ minden nyelvén kántáló és nevetô tarka társaság egy csomó lommal a vállán vonult át az éjjeli utcákon. Nem hiszem, hogy rajtam kívül túl sok magyar mondhatná el magáról, hogy kukázott már afrikaiakkal együtt. Másnap reggelre berendeztük a lakást. Hirtelen lett TV-szekrény, ruhásszekrény, sarokgarnitúra, tükrös borotválkozószekrény, asztal, fogas a kabátoknak, de a legnagyobb örömünk egy hiányos étkészlet volt. Ismerôseink is alaposan kivették a részüket a zsákmányból. Az ágyról lemondtam Paul javára.

Pályázati Pavilon 2006. január

Hasonlóan a kukázás kategóriába tartozik a pár nappal a lomtalanítás után bekövetkezett eset. A magyar híradásokba is bekerültek a Brémára és környékére lecsapó tengeri vihar okozta károk. A vihar felborított lakóhelyünk közelében egy üres üvegeket szállító kamiont a hemelingeni kikötô mellett. A kamiont másnap elszállították, de az út meredek rézsûjén a bokrok közé szóródott üvegeket már nem szedték össze. Kíváncsiságból felvettem egy üveget és elvittem a közeli nagyáruházba, ahol azon nyomban be is váltották. Készpénzre. Üvegenként 50 centet adtak. Azon nyomban felfogtam, hogy elképesztô nyereséggel kecsegtetô üzleti

lehetôség kapujában állok. Egy kamionnyi ötvencentes üvegpalack gurult le az út szélén és senkinek nem volt annyi esze, hogy összeszedje! Az ezt követô napokban életem legjobb órabérét keresve, rengeteg üveget gyûjtöttem és váltottam be. Minimális befektetéssel jutottam napi 10-15 € bevételhez. A hirtelen jött pénzforrásról tájékoztattam Pault is, aki boldogan betársult a programba. Sejtésem sincs, hogy mennyi üveget váltottunk vissza az elkövetkezô hetek folyamán a különbözô áruházakban, de annyi bizonyos, hogy gond nélkül ki tudtam fizetni a karácsonyi hazautazásom költségét.

Miért éppen ezt a két történetet választottam ki? Mert ezek alapján tudom elmagyarázni egy kívülálló személynek, hogy a hazaitól mennyire elütô élethelyzetek várnak egy magyar diákra egy nyugat-európai nagyvárosban. Más élethelyzetek, más megoldások. Egy város, ahová senkiként érkezünk, és meg kell teremteni az ottani önmagunkat. Egy ország, ahol idegenek vagyunk. Egy környezet, amelyre Magyarországon nem lehet felkészülni. Emberek, akiknek megszerezhetô a barátsága. Mindössze kukázásból és házibulikból állt volna az ösztöndíjam??? Természetesen nem. Bejártam egész Alsó-Szászországot, Hamburgot és Brémát. Gyalogoltam a Vatt-tengerben és a parti dûnéken, hajóztam az Elbán, óriás óceánjárókat bámultam a brémai világkikötôben. Láttam vándormadár-

felhôket, vihardagályt a Weser folyón, szélerômûveket Frízföldön. Vadon élô fókákat cserkésztem be Bremerhavennél. Hat ország professzorainak elôadását jegyzeteltem le, és magam is tartottam egy elôadást. Napokig készültem a könyvtárban az órákra. Megfelelô szintû nyelvtudásra tettem szert ahhoz, hogy gond nélkül megértsem az egyetemi elôadásokat. Teljesen új gondolatok támadnak a fejemben, másként vélekedek dolgokról, mint az utazás elôtt. Tudatosodott bennem az „európaiság” szó értelme. Úgy érzem, nagyobb rálátásom van bizonyos dolgokra, mint a külföldön huzamos ideig nem tartózkodó társaimnak. Tudom, hogy lesz életemnek olyan szakasza, amikor életvitelszerûen egy másik országban élek és dolgozom majd, pedig ez a gondolat egy évvel ezelôtt teljesen idegen volt tôlem. Büszke vagyok a diplomadolgozatomra, melyet Brémában írtam meg Frízföld településhálózatának fejlôdésébôl. És mégis... A legtöbbre ezeknek a fura, „egzotikus” embereknek a barátságát értékelem, akik búcsúzóul egy hazájukban népviseletnek számító zsákruhával és egy oklevéllel leptek meg, amelyben a „Brémai Kameruni Diákszövetség Tiszteletbeli Tagja” címmel ruháztak fel. A komaság persze ma is él, érvényes meghívásom van szilveszterre Brémába, Pault viszont én hívtam meg jövô nyárra.

HORNYÁK Sándor

A NEMZETKÖZI MEGMÉRETTETÉS ÖSZTÖNZI A DIÁKOKAT INTENZÍV PROGRAMOK A BUDAPESTI MÛSZAKI FÔISKOLÁN A BUDAPESTI MÛSZAKI FÔISKOLA SZÁMOS JÓ TAPASZTALATTAL RENDELKEZIK AZ ERASMUS INTENZÍV PROGRAMOK (IP) TERÜLETÉN – FÔISKOLÁNK, ILLETVE ELÔDINTÉZMÉNYEI AZ ERASMUS PROGRAM MAGYARORSZÁGI BEVEZETÉSE ÓTA FOLYAMATOSAN SZERVEZTEK IP-KET, ILLETVE VETTEK RÉSZT AZOKBAN. AZ ALÁBBIAKBAN KÉT INTENZÍV PROGRAMOT SZERETNÉNK BEMUTATNI – AZ EGYIKBEN RÉSZTVEVÔ, A MÁSIKBAN KOORDINÁTOR VOLT A BUDAPESTI MÛSZAKI FÔISKOLA.

Egy ilyen együttmûködés nem olcsó, így a magyar fél részérôl jött az ötlet, hogy próbáljuk meg a szervezést EU-ss pályázattal támogattatni. Szakmai kereteit tekintve erre legalkalmasabbnak az Erasmus IP látszott. Biztatásunkra 2003-ban az egyik partner, a franciaországi Jean Monnet Egyetem (Saint Etienne) adott be egy sikeres egyéves Intenzív Program pályázatot.1 A francia egyetem elôre jelezte, hogy kapacitás hiányában szeretné, ha a következô évben más nyújtana be pályázatot. A BMF Neumann Kara vállalta a megmérettetést, és sikerrel járt.

Az intézményünk által koordinált pályázat címe MIKI: Matlabalapú Intelligens Képadatbázis Indexelése témában nyári iskola szervezése. A pályázatot 2005 márciusában adtuk be, a megvalósításra 2006 nyarán fog sor kerülni.

Nagy kedvvel fogtunk neki az IP pályázat megírásának, emellett persze hatalmas elônyünk is volt: tudtuk, hogy mire vállalkozunk, és rengeteg ötletet, tapasztalatot hoztunk a korábbi évekbôl. Ezek közül is szeretnénk most néhányat átadni, abban a reményben, hogy egyre több pályázatot fognak magyar felsôoktatási intézmények beadni ebben az igen hasznos és izgalmas formában.

Az Intenzív Program benyújtásának komoly elôzményei voltak. A németországi Friedrich-Alexander Universität Erlangen-Nürnberg Informatika Tanszéke kétévenként – DAAD támogatással – képfeldolgozó nyári iskolát szervezett. Bár szervezôként mindig az egyetem és annak egy kara vagy tanszéke jelenik meg, egy ilyen iskola létrejötte mégis mindig azon múlik, hogy egy-eegy professzornak, oktatónak van-ee valamilyen speciális, korszerû kutatóterülete. Elengedhetetlen, hogy a téma elég kihívást jelentsen ahhoz, hogy nyári szünetük egy részét feláldozva hallgatók és oktatók több országból összejöjjenek tanulni és tanítani. Másfelôl a témát vezetô professzornak is kellô lelkesedéssel kell rendelkeznie, hogy egy ilyen komoly szervezési feladatot vállaljon. Ez Erlangenben adott volt, Dietrich Paulus professzor nevéhez köthetôk az elsô ilyen képfeldolgozó nyári iskolák.

Véleményünk szerint pozitívan értékelték a bírálók, hogy egymást ismerô intézmények pályáznak együtt. Az IP egyik kritériuma, hogy „ösztönözze a hatékony és multinacionális oktatást olyan speciális témakörökben, amelyeket egyébként egyáltalán nem vagy csak igen kevés egyetemen oktatnak”. Szerencsések vagyunk, hogy olyan tudományterületen, a képfeldolgozás, számítógépes látás területén szerveztünk programot, mely a tudományterület viszonylag új jellege miatt ennek a kritériumnak tökéletesen megfelel. Meggyôzôdésünk azonban, hogy régebbi múltra visszatekintô tudományterületeknél is számos olyan újdonság, kutatás van, ami még nem került be a mindennapok oktatásába, egy jól szervezett IP-vel viszont számos hallgatónak lehet komoly szakmai kitekintést adni. Másik fontos kritérium, hogy „lehetôséget adjon a hallgatóknak és oktatóknak, hogy nemzetközi csoportokban dolgozzanak együtt”. Ha arra próbálnánk meg rávenni a hallgatókat, hogy a nyári szünetben nemzetközi csoportban napi 8 óra elôadást hallgassanak végig, halálra ítélnénk az IP-t. Szerencsére a hallgatók napi 8 órás szenvedésére nem kerülhet sor, ugyanis egy 41

Pályázati Pavilon 2006. január

Egyik tanárunk, dr. Csink László szoros szakmai kapcsolatban állt Paulus professzorral, így az Erasmus program indulásakor azonnal bilaterális szerzôdést kötöttünk az erlangeni egyetemmel. Ez a kapcsolat azóta is él, számos hallgatónk fordult meg Erlangenben, és aktív oktatócsere is zajlott. Ennek a kapcsolatnak lett az eredménye, hogy hallgatóink és oktatóink meghívást kaptak a nyári iskolába. Paulus professzor közben váltott, az Universität Koblenz-Landau Informatika Karának lett a dékánja, és Erasmus kapcsolatunk – bár azóta is sikeresen folytatódik Erlangennel – kibôvült a Koblenz-i egyetemmel. Ez természetesen nem csak a két említett egyetemet jelentette, hanem azoknak az egyéb, francia, finn, spanyol egyetemeknek az oktatóival, kutatóival történô együttmûködést is, akik a németországi nyári iskolákon részt vettek.

Az elsô ilyen tanács, hogy a pályázat megírásánál legyünk tömörek, mutassuk meg, mi az új a pályázati ötletünkben, de ne hallgassuk el az elôzményeket sem. Mi leírtuk a korábbi nyári iskolákat, hangsúlyoztuk, hogy ezek tapasztaltára is építünk, de a kutatócsoport újdonságaira alapozzuk jelen pályázatunkat.

ilyen programot a bírálók már eleve elutasítanának. Az informatika jellemzôen olyan terület, ahol nemzetközi teamekben dolgoznak a fejlesztôk. Így az IP jó lehetôséget ad arra, hogy a résztvevôk a nyári iskola alatt kialakított nemzetközi csoportokban dolgozzanak, erôsítve ezzel a majdani munkaterületen is kialakítandó, szociálisan és gazdaságilag egyenértékû fejlesztô csoportokat. Nem elhanyagolható aspektus az angol nyelvû teammunka gyakorlása sem. Fontos tehát, hogy már a pályázat írásakor készítsük el a pontos tanmenetet, és komoly óraszámot adjunk a hallgatóknak teammunkára, projektfejlesztésre. Mi a pályázat beadásakor már pontos órarendet is leírtunk, ahol precízen látszottak az oktatandó modulok (színes számítógépes látás, színes képek zajszûrése, színes képek normalizációja, Matlab Image Processing Toolbox használata, képi adatbázisok indexelése) és azok felelôsei. Pontosan megfogalmaztuk, hogy a délelôtti elôadásokat délután gyakorlat követi, ahol a hallgatók egy feladatot nemzetközi teamben fejlesztenek. Ahhoz, hogy a 2006 nyarára tervezett órarendet 2005 tavaszán leírhassuk, komoly elôzetes egyeztetésre volt szükség. A partnerekkel való konzultáció mellett számos egyéb dolgot is át kellett gondolni – például a laborkapacitást, a humán erôforrást és több hasonló szervezési kérdést.

Pályázati Pavilon 2006. január

A hallgatók nagyon élvezik a nemzetközi teammunkát, de értékelést is igényelnek, rövid és hosszabb távon. Rövid távú az az értékelés, amikor a teameknek be kell mutatniuk a második hét végén a fejlesztés eredményét, és ezt a nemzetközi oktató- és hallgatócsapat közösen értékeli. A kedvet persze jutalommal is lehet fokozni – Franciaországban a legjobb csapat egy üveg pezsgôt, a „leggyengébb” pedig egy üveg márkás ásványvizet kapott. Hosszabb távra szól az az értékelés, amit írásban kap meg minden diák – tehát a kurzus végére célszerû egy szép „diplomát” készíteni, amit minden hallgató megkap, és ebben persze az elôre meghatározott kreditszámnak is szerepelnie kell. Az IP további célja az, hogy „ezen keresztül egy olyan speciális tanulási és oktatási környezetbôl profitáljanak, amely nem hozható létre egyetlen intézményen belül, valamint hogy a tanulmányozott témával kapcsolatban új nézôpontokat ismerjenek meg”. Minél szûkebb egy adott szakterület valamilyen része, annál nagyobb a valószínûsége annak, hogy egy intézmény nem képes arra, hogy ezt teljes aspektusában oktassa. Ha informatikából adnánk be pályázatot, ez olyan tág fogalom, hogy szinte nincs felsôoktatási intézmény, ahol ezt ne oktatnák, még a nem szakos hallgatók is tanulnak valamit. A képfeldogozás, számítógépes látás már egy jóval szûkebb szakterület, de ennek is vannak további, immár nagyon speciális alcsoportjai, melynek szakértô tanárai, kutatói vannak, de ez már a specializáció olyan része, ahol valóban hangsúlyos az, hogy egy-egy egyetemnek, illetve professzorának, kutatócsoportjának mi a konkrét területe. A pályázatban leírt órarendünkbôl az is látszik, hogy melyik ország melyik területet mûveli és viszi majd tovább az IP-ben is. Ehhez kapcsolódik az IP egy további meghatározása, miszerint „lehetôséget biztosítson az oktatóknak arra, hogy kicseréljék az 42

oktatás tartalmát és az új tantervi megközelítéseket illetô nézeteiket, valamint hogy a tanítási módszereket nemzetközi tantermi környezetben próbálják ki”. Pályázatunkban világosan igyekeztünk megfogalmazni, hogy az IP jellegébôl adódóan integrált oktatási programot fejleszt és oktat. Ezeket a tananyagokat a projekt weblapján elérhetôvé tesszük, amely mind hagyományos, mind távoktatási formában szabadon felhasználható a késôbbiekben. Különösen fontos számunkra, hogy ebben az IP-ben nem fôiskolákkal, hanem egyetemekkel vagyunk kapcsolatban, de a magyar hallgatók és oktatók felkészültsége állta a versenyt, és reméljük, hogy az itt felgyülemlett tudást a jövôben majd MSc képzés bevezetésekor is kamatoztatni tudjuk. Az, hogy hallgatóink állták a versenyt, nem véletlen. Mi az IP-t egy fajta tudásközpontnak tekintjük, ami nem elképzelhetô az adott felsôoktatási intézményben magas szinten mûvelt tehetséggondozás nélkül. Ezért az IP-re jelentkezô hallatók is szigorú felvételi eljáráson esnek át, és többségük a TDK-án résztvevôk közül kerül ki. Fôiskolánk informatika karán Vámossy Zoltán – aki maga is oktatott IP-n, Koblenzben – fogja össze a kar tudományos diákköri munkájában részt vevô hallgatókat. A hatékonyan felkészített, ambiciózus diákok igyekezetére jótékonyan hat, hogy nemzetközi megmérettetésben is részük lehet az IP-k kapcsán, ugyanakkor magas szintû tudásuk vonzerôt jelenthet a nálunk folytatott tanulást mérlegelô külföldi hallgatók számára. Néhány gondolat az IP hazai szervezésrôl: a hallgatókat idôben tájékoztatni kell az IP-rôl, hogy jelentkezhessenek, és részletesen ismerjék a szakmai és privát programokat. Ezért már készül az IP önálló honlapja, melyet 2006 januárjában nyitunk meg. És ha már szóba kerültek a privát programok: a tanulás mellett fontosnak tartjuk azt is, hogy a vendégek ismerjék meg Magyarországot, érezzék jól magukat, és ne csak szakmai, hanem vidám, szép, nemzetközi és magyar élményekkel térjenek haza. Ezért számos kulturális és sportprogramot szervezünk. Ezekbe nagymértékben bevonjuk a kar hallgatóit, bízván abban, hogy legközelebb már az Erasmus pályázati jelentkezéskor látjuk újra a nevüket. Nem elhanyagolható kérdés a pénz sem. Itt nem csak arra gondolunk, hogy átgondolt, reális költségvetési táblázatot kell készíteni, hanem arra is, hogy a szervezô intézménynek anyagilag semmit nem hoz egy IP, sôt hozzájárulást kell vállalnia. Nem mindegy tehát, hogyan gyôzzük meg az intézményi vezetést, hogy megéri szervezni, rengeteg munkát beletenni a pályázatírással, a megvalósítással és a pályázatzárással, valamint az esetleges folytatással kapcsolatos feladatokba úgy, hogy az egyetlen fizetség nemzetközi elismertségünk növekedése lesz. Összefoglalva: pályázatunk sikeres volt, átléptünk a megvalósítás szakaszába, és bízunk benne, hogy egy év múlva már egy sikeresen lezárt szakaszról, és esetleg egy eredményesen megpályázott folytatásról adhatunk számot.

A másik IP, amelyben partnerként veszünk részt, a Hanzehogeschool Groningen által benyújtott Biomedical Engineering in a European Perspective címû IP volt.2 Az elôzmény itt is hasonló volt – a Fachhochschule Oldenburg/Ostfriesland/Wilhelmshaven (FH OOW) wilhelmshaveni kara 1998 óta az egyik legsikeresebb Erasmus partnerünk. Számos hallgatói és oktatói csere után szinte természetes volt, hogy felkértek minket a részvételre. Az IP egyik érdekessége az, hogy bár holland a benyújtó, de Németország, Wilhelmshaven a helyszínt adó vendéglátó. Másik érdekessége, hogy a résztvevôk között nem csak európai, Erasmus országból érkezô hallgatók voltak, hanem kameruni, kínai, arab, dél-a amerikai diákok is, akiket a szervezôk IP-n kívüli forrásokból támogattak. Mindenki számára kötelezô volt az orvosi képfeldolgozás és a dizájn modul, választható volt viszont a hallgatók elôképzettségének megfelelôen az orvosi elektronikával és lézeralkalmazásokkal kapcsolatos két modul, vagy pedig az orvosi mûszerek és protézisek biztonságával, illetve az emberi test modellezésével foglalkozó biomechanika modul. Az IP elôkészítésekor Magyarországról olyan oktatót kértek, aki a képfeldolgozás területén járatos. A korábbi tapasztalatok alapján Sergyán Szabolcs személyében ennek a nem túl nagy személyi állománnyal rendelkezô területnek olyan tagja ment ki oktatni, aki már az informatikai IP-n is tanított. A 2005 augusztusában szervezett IP-rôl hallgatóink közül kettô már haza sem jött, hanem tovább folytatják tanulmányaikat Wilhelmshavenben. Tehát a dolgok összefüggnek. A hajdani szakmai kapcsolatok Erasmus szakmai kapcsolatokat generáltak, az Erasmus kapcso latok Intenzív Programokat, a TDK munkában kiemelkedô hallgatók IP-kk résztvevôivé, az IP-kken részt vevô hallgatók pedig Erasmus-o os diákká váltak – és a kör reményeink szerint nem zárul be, hanem szélesedik.

jóval hatékonyabb lehetne. Mivel a legtöbb egyetem nem képes minden szakterületet a legmagasabb szinten mûvelni, hanem kiemelt területekre koncentrál, ugyanakkor hallgatóit minden területen a legkorszerûbb tudással kívánja ellátni, az IP-k hálózata kínálkozik korszerû megoldásnak.

DR. CSINK László fôiskolai tanár, BMF Neumann János informatikai Fôiskolai Kar DUDÁS Ferencné fôiskolai docens, BMF Nemzetközi Képzési Ügyek Központja igazgató

1 A pályázat szakmai eredményeirôl részletesebben a http://www.ligiv.org/IPCV/ honlapcímen lehet olvasni, rövid beszámolót pedig a http://erasmus.bmf.hu hallgatói oldalán, a „Kinti élmények” fejezetben. 2 Részletes leírást a http://www.fh-o oow.de/fbi/studium/icbmt/ címen lehet olvasni, a tavalyi évben szervezett IP-rôl pedig egy hallgatói beszámolót a http://erasmus.bmf.hu hallgatói oldalán, a "Kinti élmények" fejezetben.

Ez a szélesedô kör segítséget jelenthet egy állandóan visszatérô probléma, a Magyarországról kiutazó és az országba bejövô hallgatók arányának javításához is: az IP-re érkezô külföldi hallgatók kedvezô tapasztalatokat szerezhetnek mind a fogadó országról, adott esetben Magyarországról, mind a szervezô magyar egyetem vagy fôiskola magas színvonaláról, és ezáltal esély van arra, hogy kedvet kapnak a magyarországi tanulmányokhoz. Célszerû lenne, ha az IP-k szokásos szociális programjai keretében a a magyarországi tanulmányi lehetôségekrôl is hallhatnának a diákok.

Pályázati Pavilon 2006. január

Végül egy gondolat, ami többször foglalkoztatta az IP pályázatíróit: az IP-k sikerességéhez hozzátartozik, hogy nem általános, hanem speciális szakmai területeken szervezôdjenek, melyeken az adott témában kompetens, európai tekintélyû felsôoktatási intézmények vegyenek részt. Ily módon a szakmai színvonal és a magas hallgatói látogatottság nehezen elégíthetô ki egyszerre. Ha azonban sikerülne az IP-ket egy európai hálózatba szervezni oly módon, hogy az IP-ket a szakmailag legkompetensebb egyetemek szervezzék, de a hallgatóság a teljes hálózat egyetemeirôl verbuválódjon, akkor az IP-k eredményeinek terjesztése

ÍGY CSINÁLJÁK ÔK:

„E-LEARNING A VÍZ- ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS OKTATÁSÁBAN”

PROJEKTBEMUTATÓ

A ZAGAZIG EGYETEM (EGYIPTOM), A POLITECHNICO DI TORINO (OLASZORSZÁG) ÉS AZ RWTH – RHEINISCH-WESTFÄLISCHE TECHNISCHE HOCHSCHULE (NÉMETORSZÁG) EGYÜTTMÛKÖDÉSÉRE ÉPÜLÔ TEMPUS KÖZÖS EURÓPAI PROJEKT (JEP) A MÁSODIK ÉVÉT KEZDTE MEG A 2005/2006-OS TANÉVBEN. A Zagazig Egyetemen folyó víz- és környezetgazdálkodás oktatásban tapasztaltak azt mutatták, hogy az egyiptomi egyetemen nem rendelkeznek megfelelô mennyiségû és minôségû nyomtatott tananyaggal az adott szakterületen, a diákok ezért csak az elôadások során készített jegyzeteikbôl tudnak tanulni. A hiányzó tananyagok miatt csekély az önálló tanulás hatékonysága, illetve a diákok nem juthatnak hozzá fontos aktuális ismeretet tartalmazó jegyzetekhez. A Zagazig Egyetem részérôl ezért felmerült az igény, hogy egy nemzetközi projekt keretében hozzanak létre olyan új és korszerû tananyagokat, amelyek a diákok számára könnyen hozzáférhetôek. A projektötlet megfogalmazása után sor került az együttmûködésben részt vevô európai uniós partneregyetemek megkeresésére. A pályázat kidolgozásakor merült fel az a gondolat, hogy hiányzó tananyagok e-learning kurzusok formájában készüljenek el. Ezt indokolta az is, hogy az egyiptomi fiatalokat érdekli a számítógép és az internet használata, ezért minden bizonnyal szívesen kapcsolódnak majd be a projektbe.

Pályázati Pavilon 2006. január

A projekt fôbb céljai: ¼ A technikai felszereltség fejlesztése, elsôsorban a partnerországbeli (egyiptomi) egyetem szoftver és hardver állományának növelése ¼ A meglévô tananyagok digitalizálása és fejlesztése, speciális kurzusok létrehozása ¼ Új multimédiás tananyagok létrehozása ¼ Megbízható e-learning rendszer kidolgozása Az egyiptomi egyetem kiválasztott munkatársaiból informatikai csoportot hoztak létre, akik egy képzés után el tudták látni az informatikai rendszer felügyeletét. Összesen két számítástechnikai labort hoztak létre, ahol 120 számítógépre telepítették fel a megfelelô programokat, és beállították a rendszer mûködtetéséhez szükséges szervereket és hálózatokat. Ezt a tréninget követte Aachenben az egyiptomi oktatók egy csoportjának képzése, akik ezután otthon a saját oktató kollégáiknak adták tovább tudásukat. A projektben központi szerepet játszik, hogy a hallgatókat bevonják a tananyagok használatába és tesztelésébe. A tananyagokat egy közös honlapról lehet letölteni, a rendszer naplózza az anyagok használatát. A tanárok így nyomon tudják követni, hogy az egyes diákok hogyan haladnak a tanulással, vagyis melyik diák mennyi idôt tölt az anyagok tanulmányozásával, illetve milyen dokumentumokat tölt le. Az e-learning kurzusok minden projektben részt vevô partner részére elérhetôek, így a projekt eredményeibôl nemcsak a partnerország egyeteme, hanem az olasz és német felsôoktatási intézmény hallgatói is részesülnek. A kidolgozott elektronikus oktatási felületek késôbb új szaktárgyi tartalommal is megtölthetôk, ezért a befektetett energia többszörösen is megtérülhet. A webszerverek használatával nem csak a tananyagok letöltése válik lehetôvé, hanem az egyiptomi hallgatók saját egyetemükön on-line kapcsolaton keresztül is követni tudják a német vagy olasz egyetemen zajló elôadásokat. A konzorciumi tagok sok gondot fordítanak a folyamatos kommunikációra, annak érdekében, hogy a projekt megvalósítása zavartalan legyen. Létrehoztak egy internetes kommunikációs felületet, ahol minden fontos pályázati és egyéb dokumentum megtalálható, és az együttmûködô egyetemek nyomon tudják követni az egyes intézményekben zajló tevékenységeket. aachen.de/fb3/TEST/index.php A PROJEKT HONLAPJA: www.rwth-a

MEDA

RÉGIÓBÓL

JÓ TANÁCSOK MEDA PÁLYÁZÓKNAK A SIKERES MEDA PÁLYÁZÓTÓL:

¼ A pályázat megírásakor érdemes figyelembe venni: - A folyamatos e-mail kommunikáció biztosítása - Jobb, ha a projektötlet a partnerországtól származik - A partnerország nemzeti Tempus irodája véleményezze a projektet - Ha nem a saját intézményünk írja meg a pályázatot, akkor pontosan át kell nézni a szöveget aláírás elôtt, hogy tényleg csak vállalható feladatok legyenek benne

¼ Tapasztalatok a projekt megvalósítása alatt: - Eltérô kultúra és kommunikációs szokások - Idôzítés és határidôk: minden lépésre érdemes hosszabb idôt szánni, és a ténylegesnél korábbi határidôket megadni - Webszerverek használata - Kulturális ismeretek bôvítése fontos (eltérô társadalmi szerepek) - Informális kapcsolatok kiépítése - Készpénz használata banki átutalás helyett - Váratlan, bizonylatokkal nem fedezhetô kiadásokra készülni kell

Forrás: 15. éves Tempus konferencia a DAAD szervezésében. 2005. szeptember 29–30. Projektfelelôs: Dr. Hani Sewilam, RTWH Aachen, Németország. Összeállította: CSERNOVITZ Adél adel.csernovitz@tpf.hu

MUNKA ÁLTAL ÖNÁLLÓBBAN

ÚJ KIHÍVÁSOK ELÔTT ÁLLNAK A FOGYATÉKOS SZEMÉLYEKKEL FOGLALKOZÓ SZAKEMBEREK MAGYARORSZÁGON A TÖRVÉNYEK ÉS A TÁRSADALOM VÁLTOZÁSÁVAL MÓDOSULTAK A FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK ELLÁTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK: AZ ÁPOLÁSRÓL A HANGSÚLY AZ OKTATÁS-FOGLALKOZTATÁS FELÉ TOLÓDOTT EL. EZ ÚJ KIHÍVÁSOK ELÉ ÁLLÍTOTTA A FOGYATÉKOSOKKAL FOGLALKOZÓ SZAKEMBEREKET. A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK OTTHONA (BÓLY) 2004-ES LEONARDO PROJEKTJE AZ INTÉZMÉNY 3 MUNKATÁRSA SZÁMÁRA TETTE LEHETÔVÉ, HOGY TOVÁBBKÉPEZHESSÉK MAGUKAT, S A KIHÍVÁSOKNAK MEGFELELJENEK.

Fô partnerük, a francia AGORA hátrányos helyzetû emberek – fôleg fiatalok – integrációját, beilleszkedését segíti oktatással és különbözô ellátásokkal, a mindennapi élettel és a munkavállalással kapcsolatos alapvetô ismeretekre tanítva ôket. Egyik munkatársa, magyar származású lévén, néhány éve a bólyi intézményben írta szakdolgozatát. Már akkor elhatározták, hogy ha alkalom adódik, együttmûködnek. A francia CAT APAJH egy munkaterápiás központ mûhelyekkel, ahol a fogyatékos személyek külsô szolgáltatásokat (pl. takarítás, kerti munka) végeznek, így készítik fel ôket a szabad munkaerôpiacon való munkavállalásra. A munkájukhoz szükséges alapvetô ismereteket az AGORA intézmény szakemberei tanítják meg nekik. A spanyolwww.ivadis.com) egy mûhelyeket, bentlakásos országi IVADIS (w otthonokat mûködtetô foglalkoztató központ, egy másik projektben már együtt dolgozott az AGORA-val, így kerültek kapcsolatba a bólyi projektgazdával. A németországi Diakonie Stetten www.diakonie-sstetten.de) egyesületi keretekben mûködô evan(w gélikus szervezet, mely a legkülönbözôbb korú és súlyossági fokú fogyatékos személyeknek nyújt széles körû segítséget: lakhatást, terápiát, gyógypedagógiai ellátást, oktatást, foglalkozást, munkát, ambuláns segítséget, tanácsadást, családsegítést stb. A Baranya–Rems Murr-i partnerkapcsolat keretében találtak rájuk. A partnerek rövid egyhetes látogatásokat tettek egymásnál, így a magyar résztvevôk jártak Spanyolországban, Franciaországban és Németországban.

A program során tapasztalt és jónak talált módszereket, például a képességfelmérési teszteket saját módszereikkel, ötleteikkel ötvözve beépítették a gondozottak fejlesztési terveibe. Pályáztak a Szociális és Családügyi Minisztériumnál egy mûhely kialakítására, ahol – a Franciaországban tapasztaltak alapján – díszdobozokat gyártanának borospalackok számára. A francia intézményhez hasonlóan a bólyi is bortermelô vidéken található, így a bólyiak azt feltételezik, hogy a termékre itthon is lenne helyi igény. Az elôzetes piacfelmérés biztató volt, reményeik szerint az elkö-vetkezendô évben már sor is kerülhet a dobozok gyártására. Ez már komoly piacra termelô munka lenne, amit a szociális törvény jelenleg folyó változásai is támogatnak. A programban résztvevôk tudásukat, tapasztalataikat nem tartják meg maguknak, hanem folyamatosan átadják kollégáiknak, munkatársaiknak. A részlegértekezleteken, továbbképzéseken elmondják a tapasztaltakat, vitát kezdeményeznek arról, hogyan lehetne ezeket nálunk bevezetni. A projekt folyamán szerzett tapasztalatokat más intézményeknek is átadják, a 2005. áprilisi Esélyekért a munka világában címû konferencián és két megyei szintû rendezvényen is bemutatták tapasztalataikat. A projekt során a részt vevô szakemberek tudása, munkájuk színvonala nôtt, ami végsô soron a szociális terület elismertségét erôsíti. A mobilitási projekt sikere abban is mérhetô, hogy elin45

Pályázati Pavilon 2006. január

A kedvezményezettek a fogyatékos gondozottakkal foglalkozó menedzser, egy pedagógus és egy szociális munkás voltak. A vezetô átfogó képpel rendelkezik az intézményrôl, a jogi háttérrôl, a lehetôségekrôl, emellett foglalkoztatásszervezôi munkakört is ellát, ezeket vizsgálta a fogadó intézményekben is. A szociális munkás részt vesz a fogyatékosok ellátásában, hivatalos ügyeiket intézi, a partnereknél azt tanulmányozta, hogy ezt a munkát hogyan végzik, illetve hogyan lehet megtanítani a sérült embereket ügyeik önálló intézésére. A pedagógus a különbözô oktatási módszereket figyelte meg, és a látottak alapján új módszereket alakított ki. Mindhárman évtizede, illetve több évtizede dolgoznak az intézményben, végzettségüket munka mellett szerez-

ték, vállalkozókedvûek, nyitottak az újítások iránt. A projekt során új módszereket ismertek meg, a partnerintézmények szakembereivel élénk eszmecserét folytattak. A három résztvevô jól beszélt németül, de a projekt folyamán rá kellett jönniük az angol nyelv fontosságára. A tapasztalatcserék eredményein felbuzdulva ketten közülük intenzív angol nyelvtanfolyamot végeztek. Megismerkedtek a spanyol, a német és a francia kultúra értékeivel, az ôket fogadó szakemberek révén az ottani emberek mentalitásával, szokásaival, viselkedésével. Az utazások során a szállodában „együttlakva” során jobban megismerték egymást is.

dult egy kísérleti Leonardo projekt, amelynek a francia AGORA a projektgazdája. Ez a mobilitási projekt folytatása, kiszélesítése, a fogyatékos emberekkel foglalkozó szakemberek készségeinek fejlesztésére. Ennek a projektnek a keretében esettanulmányok, összehasonlító elemzések készülnek, munkamódszereket dolgoznak ki, módszertani kézikönyvet, tantervet, pedagógiai jegyzeteket készítenek. A mobilitási projekt során tapasztalt rendkívül jó együttmûködés, a közös munka alapján az AGORA szakemberei felkérték a bólyi intézmény munkatársait, hogy vegyenek részt benne, amit az elért eredmények alapján elvállaltak. A kísérleti projektben már 7 ország (Franciaország, Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Spanyolország, Norvégia, Skócia) 10 intézménye dolgozik együtt: egyetemek és fogyatékos személyek intézményei egyaránt. Az egyetemek az elméleti alapokat nyújtva, a gyakorlati intézmények pedig a közösen kidolgozott oktatási modulok kipróbálásával, tesztelésével teszik teljes körûvé a munkát. VARGA Lászlóné, vargadir@boly.hu HAJDU Bianka, bianka.hajdu@tpf.hu

LEONARDÓS TAPASZTALATOK A MOBILITÁS MUNKAIGÉNYES, DE MEGTÉRÜL A BERUHÁZÁS A

TURIZMUS VITATHATATLANUL NEMZETKÖZI SZOLGÁLTATÁSI TERÜLET,

AHOL A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÉS TAPASZTALATOK KOMOLY VERSENYELÔNYT JELENTHETNEK. ÍGY VAN EZ AZ IDEGENFORGALMI KÉPZÉSSEL IS

–

A NEMZETKÖZI SZAKMAI GYAKORLATOK ÚGY A GYAKORNOK, MINT A KÉPZÔINTÉZMÉNY SZÁMÁRA SZÁMOS ELÔNNYEL

(SZAKMAI

ISMERETEK

SZERZÉSE, NYELVISMERET BÔVÜLÉSE, SZAKMAI KAPCSOLATOK MEGA-

EZT ISMERTE FEL A HELLER FARKAS GAZDASÁGI ÉS TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK FÔISKOLÁJA, AMELY MÁRA KÉPZÉSE SZERVES RÉSZÉVÉ TETTE A LEONARDO SZAKMAI GYAKORLATOKAT. LAPOZÁSA) JÁR.

Az intézmény mobilitási tapasztalatairól Kôvári István fôigazgató-helyettessel és Kovács Balázs nemzetközi irodavezetôvel beszélgettünk. Intézményük immáron harmadik éve valósít meg sikeres Leonardo mobilitási projekteket. Hogyan indultak 2003-b ban, mi adta a kezdô lökést az elsô pályázat benyújtásához? Kôvári István: A Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Fôiskolája 2001. évi alapítása óta kereste azokat az európai oktatási cégeket, amelyekkel összefogva nemzetközi idegenforgalmi szakmai gyakorlatot biztosíthat hallgatói számára. Új intézményként, kialakult kapcsolati tôke nélkül nehéz elindulni ezen a területen. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen nagyban megkönnyítette munkánkat az, hogy 2002 második felében sikerült két olyan tapasztalt partnert talál-

Pályázati Pavilon 2006. január

nunk, akiknek a Leonardo program megvalósításában már nagy gyakorlata volt. Az elsô tapogatózások az interneten keresztül történtek, majd az együttmûködések végsô formája a fôiskola menedzserei és a cégek vezetôi közötti személyes tárgyaláson alakult ki. Legújabb norvég partnerünk megtalálásában nagy segítségünkre volt a Leonardo program 2004 novemberében megrendezett bécsi disszeminációs konferenciája. A program népszerûsége a hallgatók körében arra bátorított bennünket, hogy azóta évrôl-évre pályázzunk. A turizmus területén elengedhetetlen a külföldi tapasztalat, hiszen a gyakorlati ismeretszerzésen túl a célországból érkezô vendégek szokásait, igényeit is fel lehet így térképezni. A projek tjeikben szereplô fogadó országok kiválasztásakor milyen szem pontok vezérelték Önöket? Kovács Balázs: Elsônek a német Hermann-Hesse-Kolleg és az olasz Sistema Turismo képzô cégekkel valósítottuk meg pályázatainkat. A német partner kiválasztása stratégiai döntés volt. Második legfontosabb idegen nyelvként a hallgatóink közel egyharmada tanul németül, s a Magyarországra érkezô turisták jelentôs aránya is németajkú, a német turisták piaca a meghatározó. Persze joggal vetôdik fel a kérdés, miért nem Anglia, hiszen, az angolt mint modern lingua francát minden valamirevaló üzletembernek és turisztikai szakembernek kötelessége elsajátítani. Még ha a

szándék meg is lett volna, minden oktatási intézmény Anglia felé kacsingat, túlkereslet van az angol partnerek iránt. A szigetország pedig nem tudja egész Európát fogadni, induló intézményként nem lett volna reális esélyünk megbízható partnert találni 2003 elején. Mi elsôsorban kicsi, emberléptékû, ránk és diákjainkra fokozottan odafigyelô cégeket kerestünk, akik kisebb projektek megvalósításában is látnak fantáziát. A Sistema Turismót több olasz és spanyol cég közül azért választottuk ki a Leonardo da Vinci program nemzetközi internetes adatbázisából, mivel profilja egybeesett a miénkkel. Az olasz nyelvet tanulók motivációját is szerettük volna erôsíteni, tekintetbe véve, hogy az angol és a német mögött ez a harmadik legnépszerûbb nyelv. A 2005/2006-os tanévben elsô ízben norvég partnerrel is készítünk egy programot falusi turizmus témában, melynek a munkanyelve angol lesz. Ez a program az exkluzivitása miatt lehet szakmailag is érdekes, hiszen sokszor abból lehet a legtöbbet tanulni, ami gyökeresen eltér az általunk megszokottól. A falusi turizmus egészen más attrakciókat kínál az északi sarkkörtôl kétszáz kilométerre fekvô Andenes szigetén (partnerünk székhelyén), mint hazánkban. Nagyon örülnénk, ha a jövôben norvég diákokat fogadhatnánk egy párhuzamos projekt keretében. Kiutazó hallgatóik biztos idegennyelvtudással vágnak neki a külföldi szakmai gyakorlatuknak. Milyen felkészítô programot biztosítanak számukra a gyakorlatot megelôzôen? Kôvári István: A hallgatók nagy része már nyelvvizsgával a zsebében jelentkezik a fôiskolára, nálunk nyelvtudásukat nemcsak szinten tartják – négy féléven át általános nyelvet tanulnak –, hanem a szaknyelvet is elsajátítják két szemeszter alatt. A külföldi gyakorlat sikerének záloga, hogy a kiutazók nyelvileg felkészültek legyenek, rendelkezzenek a szükséges ország- és regionális ismeretekkel arról a vidékrôl, ahol 5 hónapot töltenek. A német és olasz nyelvközösségbe való beilleszkedés egyszersmind a sikeres szakmai munka feltétele is, különösen a mi szakterületünkön, az idegenforgalomban, ahol a gyakornokok közvetlen kapcsolatba kerülnek a vendégekkel. Ezért a kötelezô tanórákon kívül a hallgatók a kiutazást megelôzô héten egy intenzív felkészítô kurzust is elvégeznek a fôiskolán. Külföldi tartózkodásuk elsô hónapjában, az akklimatizálódás periódusa alatt pedig anyanyelvi környezetben intenzív szakmai idegen nyelvi képzésen vesznek részt.

Ön mint a projekt koordinátora, miben látja elsôsorban a Leonardo mobilitási pályázattípus hasznát a hallgatók és a fôiskola szempontjából? Kovács Balázs: A hallgatók számára óriási lehetôség, hogy idegen nyelvi környezetben szerezhetnek turisztikai munkatapasztalatokat, s gyakorlatuk második felére általában „kiérdemlik”, hogy igazi munkatársként tekintsenek rájuk. Nem egyszer az is elôfordult, hogy a hallgató olyan jó kapcsolatot alakított ki mentorával, hogy a szálloda visszavárta, s a második gyakornoki félévet is náluk töltötte. Az, hogy gyakornokként egy külföldi cégnél dolgozhat valaki, egyszerre felelôsségteljes és nehéz munka, hiszen önmaga egy intézményt és egy országot is képvisel, és sok helyzetet teljesen egyedül kell megoldania. Ugyanakkor biztonságérzetet adhat a gyakornok számára, hogy bármikor fordulhat a fôiskolához, amely azonnal a segítségére siet. A fôiskola szintén sokat köszönhet a Leonardo programnak, hiszen ezáltal indult meg a nemzetközi együttmûködés európai partnereinkkel, amit a jövôben a mobilitási projeketeken kívül a kutatás és fejlesztés területére is szeretnénk kiterjeszteni.

A Leonardo programban még nem pályázó felsôoktatási intézmények számára milyen jótanácsokat fogalmazna meg? Kôvári István: A gyakorlatorientált szakképzést nyújtó felsôoktatási intézmények számára fontos lehetôséget jelent a Leonardo program, hiszen a külfödre szervezett szakmai gyakorlat a képzés részeként elismerhetô, s a szakmai gyakorlatok jelentôsége az új típusú, bolognai bachelor képzéseknél még inkább növekedni fog. Munkaigényes, ugyanakkor megtérülô „beruházás”. A mi projekteink alapvetô tanulsága, hogy kisebb, tapasztalt partnerek is lehetnek a nagyobb intézmények elkötelezett és megbízható társai.

Az interjút készítette. HERMÁNDY-B BERENCZ Judit judit.hermandy@tpf.hu

Pályázati Pavilon 2006. január

A szakmai gyakorlatok nyomonkövetése, a hallgatók szakmai munkájának figyelemmel kísérése és szociális beilleszkedésük segítése a sikeres projektek záloga. Önök és együttmûködô partnerintézményeik hogyan biztosítják a külföldi gyakorlatok zavartalan lebonyolítását? Kovács Balázs: A nyelvtudás mellett a szociális és önismereti kompetenciák fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetünk. A hallgatók alapképzésében szerepelnek olyan tantárgyak, mint a kommunikáció, a protokoll, valamint a pszichológiai alapismeretek. Ezt kiegészítendô a kiutazást megelôzô felkészítés keretében tartunk egy egész napos multimédia tréninget, ahol a

csoport a délelôtt folyamán felvett videós bemutatkozásokat közösen elemzi egy pszichológia-kommunikáció szakos tanárnônk irányításával, s a visszacsatolásból a résztvevôk – a tréning rövidsége ellenére is – sokat profitáltak. Persze az önismeret nem azt jelenti, hogy nincsenek megoldandó problémák. A gyakornokok folyamatosan tartják a kapcsolatot a fôiskolával e-mailen, illetve telefonon keresztül. A gyakorlatot biztosító szállodákban a gyakornokok minden kérdésükkel bátran fordulhatnak a számukra kijelölt mentorukhoz, valamint a partner oktatási intézmény személyes monitoring látogatással is ellenôrzi a gyakornokok munkáját. Mi is igyekszünk minden évben legalább egy partnerhez ellátogatni a szakmai munka ellenôrzése céljából.

KÉSZENLÉTBEN NÉMETORSZÁGBAN A KAPOSVÁRI EÖTVÖS LÓRÁND MÛSZAKI KÖZÉPISKOLA A KÜLÖNBÖZÔ EGYÜTTMÛKÖDÉSI PROGRAMOK SEGÍTSÉGÉVEL MÁR ÉVEKKEL EZELÔTT ÓTA BEKAPCSOLÓDOTT A NEMZETKÖZI KÖRFORGÁSBA. 2005-BEN ELÔSZÖR A LEONARDO PROGRAM MOBILITÁSI PÁLYÁZATTÍPUSÁBAN IS SIKERESEN PÁLYÁZTAK, ÍGY KÖZBIZTONSÁGI SZAKOS TANULÓIK HÁROMHETES SZAKMAI GYAKORLATON VEHETTEK RÉSZT A LIPCSEI KÉSZENLÉTI RENDÔRSÉGNÉL. AZ INTÉZMÉNYNÉL A PROJEKTEK EGY HOSSZÚ TÁVÚ STRATÉGIA RÉSZÉT KÉPEZIK, A NEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉS EGYRE INKÁBB A TEVÉKENYSÉGÜK RÉSZÉVÉ VÁLIK. ENNEK HÁTTERÉRÔL ÉS AZ IS KOLA JÖVÔBENI TERVEIRÔL MALATINSZKYNÉ ZANATI ZSUZSANNÁT, A PROJEKTEK KOORDINÁTORÁT KÉRDEZTEM. Többféle nemzetközi együttmûködésrôl is beszámolhat... Igen, 1998 óta tudatosan törekszünk a nemzetközi projekttevékenység kiterjesztésére, így az elmúlt évek során sikeres partnerkapcsolatot építettünk ki több németországi, olaszországi, szlovéniai és romániai intézménnyel. A jó partneri együttmûködéseknek köszönhetôen az elmúlt idôszakban több sikeres nemzetközi projektet is megvalósítottunk. A mobilitási pályázat megvalósítására már hosszabb ideje kerestük a lehetôséget, mivel korábbi projektjeink keretében az eredményesen tevékenykedô tanulóink közül csak néhány számára tudtuk biztosítani a célországba történô kijutást. A 2005-ös pályázati fordulóban eredményesen pályáztunk a Leonardo program mobilitási pályázattípusában, így támogatást nyertünk a közbiztonsági és a gépész képzési területünkön a gyakorlati tevékenység Németországban történô megszervezéséhez. A projektnek köszönhetôen a közbiztonsági fakultációs tanulóink 2005 augusztusában három hetet a lipcsei készenléti rendôrségnél töltöttek nyári gyakorlaton.

Hogy találtak partnereket a projekthez? Olyan partnerintézményt, elsôsorban természetesen belügyi szervet kellett találnunk, ahol meg tudtuk valósítani a közbiztonsági fakultációs tanulóink nyári gyakorlatát. A partnerkeresésben az ORFK-tól és a Belügyminisztériumtól kaptunk segítséget. A miniszter asszony és a BM Nemzetközi Fôosztálya elôkészítô munkájának eredményeként a drezdai Belügyminisztérium közvetítô intézményként vállalta a projektünk támogatását. A szász Belügyminisztérium a készenléti rendôrség lipcsei csoportját kérte fel a nyári gyakorlat megszervezésére.

Gyakran halljuk elsô pályázatukat megvalósító intézményektôl, hogy viszonylag kevés a jelentkezô a diákok körébôl, mert még nem ismerik a külföldi gyakorlat elônyeit, és tartanak tôle. Önök hogyan motiválták a diákokat? A németországi nyári gyakorlat ötlete a korábbi Comenius 1 projektünkben részt vevô tanulóktól és a projektkoordinátortól származik, így nem kellett ôket meggyôzni a projekt szükségességérôl, hanem éppen ôk nyerték meg a szülôket és a partnerintézményeket a projekttevékenység támogatására. A projektcsapatunk (5 tanuló és a koordinátor) a valós tanulói igények alapján állította össze a programban szereplô célkitûzéseket, feladat-meghatározásokat. A projekt egyik erôssége, hogy a tanulók tevékenyen részt vesznek a projekt elôkészítésében, megvalósításában, értékelésében és népszerûsítésében.

Pályázati Pavilon 2005. szeptember

Ön mit tart a külföldi szakmai gyakorlatok legnagyobb elônyének a hazai lehetôségekkel szemben? A külföldi, németországi szakmai gyakorlat helyszíne, a lipcsei készenléti rendôrség bázisa, ideális helyszín volt a projektünk célkitûzéseinek megvalósításához. A gyakorlat során olyan elméleti és gyakorlati ismeretekhez jutottak a kedvezményezetteink, amelyeket a hazai képzés számára rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek birtokában nem tudtunk volna biztosítani. A lipcsei bázis vezetôi és Lipcse egyéb rendvédelmi szerveinek személyi állománya magas szintû ismereteket adtak át a nyári gyakorlaton részt vevô tanulóinknak. A nyári gyakorlat során jelentôs mértékben bôvült a tanulók szakmai ismeretanyaga a belügyi szervek által használt technikai eszközökkel kapcsolatban.

Rendkívül fontos eredménynek tartom, hogy a projektnek köszönhetôen jelentôs nemzetközi együttmûködés van kibontakozóban – már nem csak az iskolák, hanem a megyék között is. Mondana errôl néhány szót? Jó kapcsolatot sikerült kiépítenünk a készenléti rendôrség vezetôivel, akik mint a program mentorai több alkalommal elismeréssel nyilatkoztak a kedvezményezettek fegyelmezett munkavégzésérôl és magatartásáról. Az értékelés kapcsán még Lipcsében megfogalmazódott a készenléti rendôrség vezetôi részérôl a program továbbvitelének igénye. Az eredményes egyeztetések után 2005 októberében a szász belügyi szervek képviselôi Magyarországra látogattak és kooperációs partnerségi szerzôdést írtak alá iskolánkkal, valamint a Somogy Megyei Rendôrfôkapitánysággal. A szász belügyi szervek vezetôje a kooperáció feltételeirôl, illetve a német és a szász belügyi szervek között történô kapcsolatfelvételrôl a magyar belügyminiszterrel is konzultált, aki támogatásáról biztosította ôt.

Hogyan képzeli el a nemzetközi pályázatok jövôjét? Továbbra is szeretnének pályázni? A Leonardo program keretében még a tanév folyamán szeretnénk megvalósítani a másik nyertes pályázatunkat, a gépész szakképzéshez kapcsolódó mobilitási projektünket. Távlati céljaink között szerepel a mobilitási projektek folytatása, és egy kísérleti projektben való részvétel is.

Tudna olyan hasznos tanáccsal, jó ötlettel szolgálni a leendô pályázók számára, ami segítségükre lehet a pályázat kidolgozása során? Projektcsoportunk szívesen szolgál tanáccsal, jó ötlettel, a hasonló profilú középiskolák számára egy információs nap megrendezését is vállaljuk. A pályázat kidolgozásához a leendô pályázók számára ajánljuk a projekttevékenységgel kapcsolatos szakirodalom, a pályázati dokumentumok megismerését és a projekttevékenységhez kapcsolódó intézményi tárgyi és személyi feltételek megteremtését.

Az interjút készítette: JUHÁSZ Zoltán zoltan.juhasz@tpf.hu Pályázati Pavilon 2006. január

AZ ISKOLA HONLAPJA: www.elmki.sulinet.hu

Képzések EU TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁRA FELKÉSZÍTÔ KÉPZÉSEK A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNYNÁL KÉPZÉSEINKET CÉLCSOPORTJAINK KÖRÉBEN VÉGZETT RENDSZERES IGÉNYFELMÉRÉS EREDMÉNYEKÉNT ALAKÍTJUK KI, ÍGY AZOK ALKALMASAK MIND AZOK SZÁMÁRA, AKIK ELMÉLETI ISMERETEKET, ILLETVE GYAKORLATI TAPASZTALATOKAT KÍVÁNNAK SZEREZNI.

Pályázati Pavilon 2006. január

A képzések témája: ¼ EU-s és hazai támogatáspolitika ¼ Projekttervezés, pályázatkészítés ¼ Projektvégrehajtás ¼ Tanácsadói ismeretek ¼ Közbeszerzés ¼ Projektek szakmai és pénzügyi végrehajtása ¼ Pedagógus-továbbképzés Jelenleg a következô új képzések kidolgozásán dolgozunk: ¼ Az EU kohéziós politikája: fókuszban a tervezés-programozás ¼ Vállalkozói ismeretek

Képzési szolgáltatásaink segítségével szeretnénk még eredményesebbé tenni az Ön tanulását: Minden érdeklôdô: ¼ szintfelmérô tesztet tölthet ki; ¼ segítséget kérhet személyre szabott képzési tervének összeállításához; ¼ feliratkozhat aktuális és naprakész információkat tartalmazó havi hírlevelünkre. Hallgatóink: ¼ igénybe vehetik ingyenes e-learning kurzusainkat; ¼ hozzáférést kapnak elektronikus könyvtárunkhoz; ¼ konzultációs lehetôséget biztosítunk oktatóinkkal és szakértôinkkel; ¼ nevét kérésére feltüntetjük a Tempus Közalapítvány honlapján. Minden volt résztvevônk: ¼ tagja lesz a Képzési Klubnak, így ingyenesen részt vehet zártkörû szakmai rendezvényeinken; ¼ továbbra is megkapja a Tempus Közalapítvány információs kiadványait.

A TANULTAK A GYAKORLATBAN VOLT HALLGATÓNKAT, KOSKA DÁNIELT KÉRDEZTÜK, AKI A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV REFERENSEKÉNT DOLGOZIK AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUMBAN. Hogyan kapcsolódik a munkád az EU-ss projektekhez, pályázatokhoz? A Közoktatási Projektek Osztályán dolgozom, amelynek fô feladata a tervezés; fejlesztési programok, pályázatok kidolgozása, projektek generálása, koordinálása. Ezidôtájt fô feladataink egyike a Nemzeti Fejlesztési Tervben szereplô, közoktatási szakterülethez tartozó intézkedések gondozása. Ezek a Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program (HEF OP) 2.1: Hátrányos helyzetû tanulók esélyegyenlôségének biztosítása az oktatásban intézkedés; HEF OP 3.1: Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztése intézkedés, valamint a Regionális Fejlesztés Operatív Program 2.3 : Óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése intézkedés. Munkám közvetlenül kapcsolódik ezekhez, illetve a hozzájuk tartozó pályázatokhoz. Például az intézkedések elôkészítésén kívül részt vettem a pályázati dokumentációk elkészítésében, amely fontos része a képzésen elhangzott tananyagnak is.

Melyik képzésen vettél részt a Tempus Közalapítvány Képzôközpontnál? A Felkészülés a Strukturális Alapok felhasználására címû minôsített közigazgatási továbbképzésen 2003-ban, és A projektcik lus-m menedzsment alapjai címû képzésen 2005-ben.

Hogyan értesültél a lehetôségrôl? Mindkét esetben a munkahelyemen hallottam a lehetôségekrôl. Miután a képzések témája szorosan kapcsolódik a mindennapok során ellátott munkához, a minisztérium támogatta a részvételemet.

munkám során megszerzett ismeretek rendszerezésében. Persze rengeteg olyan információt is kaptam, amivel csak késôbb találkoztam a munkámban, és akkor nagyon jól jött, hogy nem ismeretlen dolgokkal állok szemben. A második képzésen különösen sok hasznos dolgot tanultunk, amelyeket például a pályázati dokumentáció elkészítésénél közvetlenül is hasznosítani tudtam. Ez nagy részben a képzést tartó tréner, Kellermann Éva széles körû és alapos ismereteinek is köszönhetô. Mindkét képzést csak ajánlani tudom mindenkinek, aki a Strukturális Alapokról szeretne alapvetô ismereteket szerezni, vagy a projektciklus menedzsment területén akar jártasságra szert tenni. Milyen számodra egy ideális képzés? Mindenek elôtt interaktív. Nem szeretem az olyan képzéseket, ahol csak ülni kell és hallgatni az elôadót, jobb esetben a kivetített szöveget olvasni. Azt sem szeretem, ha a megszerzett tudásról a képzés végén csak egy írásbeli vizsgán keresztül lehet számot adni. Ilyen szempontból nagyon tetszett a Projektciklusmenedzsment alapjai képzés: ott egy komplett projektet kellett összeállítani a tanultak alapján, logikai keretmátrixszal, tevékenység-, ütem- és költségtervvel. Szerintem az ideális képzés nem statikus, hanem a képzés során alakul, alkalmazkodik a hallgatók felkészültségeihez, igényeihez, és nem csak az a fontos, hogy az ismeretek elhangozzanak, hanem az is, hogy azt a képzés után a résztvevôk a gyakorlatban is alkalmazni tudják.

Ha legközelebb is támogatna a minisztérium, milyen típusú képzésre jönnél szívesen? Már kinéztem magamnak Közbeszerzési alapismeretek címû továbbképzést, de a Multiplikátor képzési program tanácsadói képzésére is kíváncsi lennék.

Mennyiben gazdagítottak a képzésen elhangzott információk? Az elsô képzésen nem sokkal azután vettem részt, hogy a minisztériumban kezdtem dolgozni. Akkoriban még csak ismerkedtem a Nemzeti Fejlesztési Tervvel, és a képzés sokat segített a

Az interjút készítette: GARAI Katalin katalin.garai@tpf.hu

A Tempus Közalapítvány az Útravaló ösztöndíjprogramban nyertes mentorait képzésekkel és tréningekkel segíti, hogy a programban való részvételüket hatékonyabbá tegye, illetve a jövôben hozzájáruljon minden érdeklôdô szakmai fejlôdéséhez. Ennek érdekében 30 órás tréninget dolgoztunk ki, amelynek pedagógustovábbképzési akkreditációja jelenleg folyamatban van.

A képzés célja a mentorok munkájának segítése, módszertani felkészítés a mentori munkára, a mentori tapasztalatok átadása, valamint a képzésen részt vett mentorokból egy megyei és országos szintû hálózat kiépítése. A témák közt szerepelnek a mentorpedagógia alapjai, a hátrányos helyzet pedagógiája, a konfliktuskezelés, illetve

a tanulást segítô módszerek. A képzés során a résztvevôk közelebbrôl megismerik a mentori munka sajátos jegyeit, bôvíthetik módszertani ismereteiket, és különbözô fejlesztô módszerek segítségével, a támogatott diák(ok) helyzetének elemzésével elkészítik a mentorálás pedagógiai fejlesztési programját. Az elsô tréningek 2005 decemberében indulnak a megyeszékhelyeken. 51

Pályázati Pavilon 2006. január

MENTORKÉPZÉS

KLUBNAPOK, SZAKMAI RENDEZVÉNYEK ÉS PARTNERSÉGÉPÍTÉS KÉPZÔKÖZPONTUNK A KORÁBBI SIKEREKEN FELBUZDULVA 2005-BEN IS FOLYTATTA A KIEGÉSZÍTÔ KÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSKÉNT FUNKCIO NÁLÓ KLUBOK, INFORMÁCIÓS ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSÉT. RENDEZVÉNYEINKEN 2005-BEN TÖBB MINT 200 FÔ VETT RÉSZT.

partnerségépítô szeminárium, melynek elsôdleges célja az volt, hogy az EUtámogatások felhasználásában érintett intézmények számára hangsúlyozza a partnerség fontosságát, valamint felhívja a figyelmet a partneri kapcsolatok kialakításának legfontosabb elônyeire.

A klubok témáit idén is a hallgatók által a kérdôíveken, igényfelmérôkben megjelölt legnépszerûbb, legérdekesebb vagy legaktuálisabb kérdéskörök alapján határoztuk meg. Ezek közé tartozott az NFT (Nemzeti Fejlesztési Terv) II. tervezése, az EU kohéziós politikája, valamint a Segítség, nyertem! szlogennel zajló, nyertes projektek végrehajtásával kapcsolatos tippek és trükkök tömegét felvonultató rendezvény. A legtöbb érdeklôdôt a Pályázatfigyelés, forrásteremtés címû kerekasztal-beszélgetés vonzotta, ahol szintén gyakorlati jótanácsokkal gazdagodhattak a pályázni vágyók.

Nagy örömünkre szolgált, hogy a rendezvényen szinte minden intézményfajta és terület képviseltette magát: önkormányzatok, vállalkozások, egyesületek, alapítványok, valamint oktatási intézmények képviselôi is jelen voltak.

Szakmai rendezvényeink közül kiemelkedô jelentôséggel és fontossággal bírt a szeptemberben elsô ízben megrendezett

A program keretében a résztvevôk elôadást hallhattak az NFT II. tervezésének menetérôl, és az intézményi bemutatkozásokon túl lehetôség nyílt kötetlen beszélgetésre, tapasztalatcserére. Az intézmények adatairól és elérhetôségeirôl készült dokumentumot minden résztvevô a helyszínen megkapta. A szeminárium anyagaival és elôadásaival a Tempus Közalapítvány honlapján zártkörû projektoldalt hoztunk létre.

A részt vevô intézmények pozitív visszajelzései alapján a Tempus Közalapítvány Képzôközpontja a továbbiakban is nagy hangsúlyt kíván fektetni az ilyen célú tevékenységekre, így várható, hogy 2006-ban folytatódik, sôt akár rendezvénysorozattá is válhat a partnerkeresô szeminárium. A folytatás mellett a visszacsatolást is nagyon fontosnak t artjuk, ezért a jövôben a lezajlott szemináriumok eredményességét is mindenképpen vizsgálni szeretnénk. A klubok, fórumok sikerét és magas szakmai színvonalát nemcsak a vissza-visszatérô hallgatóink, hanem a résztvevôk által kitöltött kérdôívek eredményei is alátámasztják.

TAKÁCS Zsuzsanna zsuzsanna.takacs@tpf.hu

Pályázati Pavilon 2006. január

PEDAGÓGUS-T TOVÁBBKÉPZÉS A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY 2006 ÁPRILISÁBAN ELINDÍTJA ELSÔ PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMJÁT PROJEKTALAPÚ OKTATÁS CÍMMEL.

A KÉPZÉS CÉLJA: A továbbképzés közvetlen célja, hogy a résztvevôk aktív közremûködésével, meglévô ismereteikre és tapasztalataikra építve

A továbbképzés tananyagát a cseh, a lengyel és a szlovák Socrates Nemzeti Irodákkal közösen egy, az Európai Bizottság által is támogatott projekt keretében dolgoztuk ki. Célunk az volt, hogy hozzájáruljunk a projektpedagógiai módszerek elterjesztéséhez a Comenius 1 Nyelvi projektekbôl nyert tapasztalatok alapján.

¼ tudatosítsa a projektalapú oktatásban rejlô lehetôségeket

¼ felfrissítse, rendszerezze és bôvítse a témába vágó ismereteket

¼ tréningszerû elemek segítségével segítse az ismeretek gyakorlatba történô átültetését, a projektalapú oktatás minél szélesebb körû alkalmazását.

A KÉPZÉS CÉLCSOPORTJA: A képzést a 277/1997 (XII. 22.) Kormányrendeletben elôírt kötelezô hétévenkénti továbbképzés keretében azoknak az újításra nyitott pedagógusoknak, az oktatásban dolgozó különbözô munkakörû, beosztású személyeknek, illetve felsôfokú képzésben tanuló bármely tanár szakos hallgatóknak ajánljuk, akik hozzá kívánnak járulni a tanítási-tanulási kultúra megújításához és a kooperatív tanulási formák súlyának növeléséhez a magyar közoktatási intézményekben, illetve elhivatottak a saját projektkompe-

tenciáik és kooperatív tanári attitûdjeik fejlesztése iránt. A KÉPZÉS TERVEZETT KÖLTSÉGE: 65 000 Ft/fô A KÉPZÉS TERVEZETT IDÔPONTJA: Az elsô csoport várhatóan 2006 áprilisában indul, amelyre minden érdeklôdôt szeretettel várunk. Az elsô 25 fô az alábbi kupon beküldésével a képzés árából 10% kedvezményt kap.

10% kedvezmény képzéseink árából!

A kupon beküldésével a Tempus Közalapítvány Projektalapú oktatás című képzésének elsô 25 jelentkezôje számára. Kérjük, hogy a kupont postai úton, a képzés kinyomtatott online jelentkezési lapjára ragasztva küldje vissza postacímünkre: 1438 Budapest, Pf. 508. A kupon érvényességi ideje: 2006. április 30. TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: GARAI Katalin, katalin.garai@tpf.hu, (06 1) 237 1300

PROJEKTVÉGREHAJTÁS A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY 2005 OKTÓBERÉBEN INDÍTOTTA EL ELSÔ ÍZBEN A PROJEKTEK SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSA CÍMÛ KÉPZÉSÉT. TAPASZTALATAINK AZT MUTATJÁK, HOGY BÁR SOKAN MEGTANULTÁK MÁR, HOGYAN LEHET PÁLYÁZATI ÚTON TÁMOGATÁSHOZ JUTNI, A VÉGREHAJTÁSI SZAKASZBA ÉRVE VISZONT GYAKRAN HIÁNYOSAK A PROJEKTGAZDÁK ISMERETEI. ÚJ KÉPZÉSÜNK ÉPPEN A NYERTES PROJEKTEK VÉGREHAJTÁSÁBAN RÉSZT VEVÔKET SEGÍTI HOZZÁ AZOKHOZ AZ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI ISMERETEKHEZ, AMELYEK A PROJEKTEK EREDMÉNYES ÉS SZABÁLYOS VÉGREHAJTÁSÁHOZ, ÍGY

nagyságáról. A képzés során nem csak a trénerek által behozott esettanulmányok feldolgozására, problémák elemzésére szorítkozunk, hanem a résztvevôk egymástól is tanulnak – igazi csoportként, mûhelyként segítik egymást a szakmai, eljárásrendi és pénzügyi problémák megoldásában. A magam részérôl a legfontosabbnak azt tartom, hogy az újonnan szerzett ismeretek, készségek birtokában megfelelô önbizalommal és felkészültséggel tudnak belevágni a pályázatban leírtak valóra váltásába.

EU-TAGSÁGUNK SIKERÉHEZ IS SZÜK-

SÉGESEK.

AZ ÚJ KÉPZÉS ELÕADÓI SZEMMEL Egyik trénerünket, Kellermann Évát kérdeztük

A tapasztalatok alapján milyen téren hiányosak a pályázók ismeretei? Milyen témakörökben kellene képezni ôket? A projektgazdák nem az általánosságokra és az elméletre kíváncsiak. Konkrét tanácsokat, tippeket, trükköket szeretnének kapni, amelyek a projektmenedzsment feladatok nagy részét kitevô válságkezelés során hatékony eszközt adnak a kezükbe a problémák megoldásához. A tipikus problémák elemzése során reális képet kapnak a folyamat buktatóiról, nehézségeirôl, a feladat

Miért döntött úgy, hogy elvégzi a képzést? Gyakorló pályázó és projektvezetô vagyok, és a munkám színvonalas végzéséhez meg kell ragadnom az alkalmakat a továbbképzésre. Országunk EU-tagsága rövid múltra tekinthet vissza, így érthetô, hogy gyakoriak a változások az EU-s projektekkel kapcsolatban, ezeket is követnünk kell.

Mennyiben érezte hasznosnak a képzésen elhangzottakat? Sok újat hallottam, különös tekintettel a HEFOP projektekre. Mivel éppen egy ilyen projekten is dolgozom, feltétlenül hasznos lesz, amit a képzésen tanultam. Mit értékelt a legjobban a képzésen? Örülök, hogy az egész EU-s pályázati struktúrát áttekintettük. Szintén jónak találtam a közös feladatok megoldását, a csoportmunkákat. Többnyire választ kaptunk egyéni kérdéseinkre is (ha nem, az valószínûleg nem a tanáron múlt). Az elôadókkal jól megtaláltuk a hangot, közösen gondolkodtunk az esettanulmányokon.

PEHARTZ Judit judit.pehartz@tpf.hu 53

Pályázati Pavilon 2006. január

Miért van szükség projektvégrehajtás témájú képzésre? A 2004–2006-os idôszakban rendelkezésre álló uniós források döntô többségét már pályáztatták, a projektek végrehajtása már zajlik. Most igazán idôszerû arról beszélnünk a sok-sok pályázatíró tréning után, hogyan is lehet sikeresen végrehajtani a projektet, szabályszerûen, maradéktalanul elkölteni a támogatást. Sokan azt gondolták, a pályázatkészítés a feladat legnehezebb része, és csak a végrehajtás során döbbentek rá, hogy a projektek tervnek megfelelô és szabályszerû megvalósítása legalább olyan kemény dió. A projektgazdák ehhez segítséget igényelnek, a piacon viszont elhanyagolható a projektvégrehajtásra felkészítô tréningek száma. A mi képzésünk tehát hiánypótló.

A KÉPZÉS RÉSZTVEVÕI OLDALRÓL Egyik hallgatónkat, dr. Kelemenné Farkas Mártát kérdeztük

Tudásközpont

Kitekintés Könyvespolc

KITEKINTÉS

BÁBEL VAGY ANGOLSZÁSZ IMPERIALIZMUS? ANGOL NYELVÛ PROGRAMOK ÉS NYELVPOLITIKA AZ EURÓPAI FELSÔOKTATÁSBAN AZ ACA (ACADEMIC COOPERATION ASSOCIATION) BRÜSSZELI SZÉKHELYÛ NEMZETKÖZI SZERVEZET, AMELYNEK FÔ TEVÉKENYSÉGI TERÜLETE A NEMZETKÖZI SZINTÛ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI EGYÜTTMÛKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA. AZ ACA JELENLEG 20 EURÓPAI ÉS 3 EURÓPÁN KÍVÜLI TAGSZERVEZETET SZÁMLÁL (KÖZTÜK A TEMUS KÖZALAPÍTVÁNYT IS), AMELYEK NEMZETI SZINTEN IS KÉPVISELIK AZ EGYES TAGORSZÁGOK OKTATÁSPOLITIKÁJÁT. AZ EGYÜTTMÛKÖDÉSEK FÔ TERÜLETE A FELSÔOKTATÁS, DE ALKALMANKÉNT ÉRINTHETIK AZ OKTATÁS EGYÉB SZINTJEIT IS. AZ ACA AKTUÁLIS EURÓPAI OKTATÁSPOLITIKAI KÉRDÉSEKKEL FOGLALKOZÓ SZEMINÁRIUMSOROZATÁNAK 2005. SZEPTEMBER 30-ÁN TARTOTT RENDEZVÉNYÉN A TÉMA AZ ANGOL NYELVÛ KÉPZÉSEK BEVEZETÉSÉNEK LEHETÔSÉGE VOLT Pályázati Pavilon 2006. január

AZ EURÓPAI FELSÔOKTATÁSBAN.

TÉMA FELVETETT OLYAN ÁLTALÁNOS

NYELVPOLITIKAI KÉRDÉSEKET IS, MINT PÉLDÁUL AZ ANGOL NYELV JÖVÔJE ÉS SZEREPE A SOKNYELVÛ

EURÓPÁBAN.

Az angol mint lingua franca , tehát mint Európa- és világszerte a legtöbbek által beszélt és megértett közvetítô nyelv, a felsôok tatásban is hordozza a maga elônyeit. Az angol nyelven folyó felsôoktatási képzési rendszerek hatékonyan segítik az európai 54

mobilitást azzal, hogy a hallgatók és oktatók számára Európaszerte utat nyitnak a mobilitási lehetôségeknek a fogadó ország hivatalos államnyelveitôl független rendszert kialakítva. Az angol nyelv ismerete egy-egy áthallgatás alkalmával az adott nemzeti nyelvek ismeretétôl függetlenül lehetôséget biztosít bármelyik európai ország kultúrájába való – bizonyos szintû – betekintésre. Az angol egyre több területen a nemzetközi érvényesülés feltétele is a tudományos életben, hiszen a nemzeti nyelveken meg fogalmazott gondolatok csak bizonyos határokon belül juthatnak el a tudóstársadalomhoz. Ugyanez érvényes a forrásirodalmakhoz való hozzáférésre: aki angolul ért, annak összehasonlíthatatlanul több lehetôsége van az adott tudományterületet érintô, nyilvánosságra hozott nézôpontok és vélemények megismerésére. Az angol nyelven folyó képzés tehát kétségtelenül jelentôs helyzetelônyt jelenthet az intézmény és a hallgató számára egyaránt, és még nem is beszéltünk az ilyen képzések világszerte magas presztízsérôl. A nemzetközi karrier ma már elképzelhetetlen az angol nyelv ismerete nélkül a tudományos életen kívül is.

Elhangzott ugyanakkor a szemináriumon az is, hogy az idegen nyelven folyó képzések bevezetése csak kellô körültekintéssel lehet sikeres. Bár a németországi Braunschweigi Mûszaki Egyetem felmérései szerint az angol nyelvû képzések – a fent felsorolt okoknak köszönhetôen – népszerûek a hallgatók és oktatók körében egyaránt, megfogalmazódtak olyan vélemények is, amelyek óvatosságra intenek. A megfelelô szintû nyelvtudás már a képzés kezdetekor mindenképpen szükséges úgy a tanulók, mint az oktatók körében, hiszen az idegen nyelven történô képzés nem folyhat a tartalom rovására. Sok esetben az anyanyelven is nehezen követhetô tartalmak idegen nyelven még nehezebben feldolgozhatók. Ugyanez érvényes a tudományos publikációkra is: az idegen nyelven fogalmazók kellô nyelvtudás hiányában hátrányba kerülhetnek az anyanyelvûekkel szemben, és ilyen módon olyan értékes nézôpontok is veszendôbe mehetnek, amelyek az anyanyelven megfogalmazva megfelelô mélységben és árnyalásban kerülhettek volna kifejezésre. Ez olyan tehetséges fiatal tudósok háttérbe szorulását eredményezheti, akiknek jó adottságaik vannak a szakterületükön belül, de kevésbé ügyesek az idegen nyelveket illetôen. Az angol nyelven folyó kurzusok tehát csak bizonyos határokon belül értelmezhetôk a nyelvtanulás egyfajta lehetôségeként: színvonalas megvalósíthatóságukhoz szükséges egy adott szintû nyelvtudás már a kezdetekkor. Ebbôl adódik, hogy a sikeres angol nyelvû képzések, amelyek úgy a nyelvtudást, mint a szaktudást érintôen minôségi követelményeket támasztanak, elitképzésnek minôsülnek.

Bár a szeminárium alapvetô témája az európai felsôoktatás angol nyelvû képzéseihez kapcsolódott, ez óhatatlanul is fel vetett olyan további kérdéseket, amelyek az angol nyelv jelen legi és jövôbeni szerepét boncolgatták a soknyelvû Európában.

Az Európai Unió immár 25 tagállamának gazdasági, politikai és kulturális együttmûködéséhez a legkidolgozottabb tolmács- és fordítórendszerek kiépítése és finanszírozása mellett is óhatatlanul szükség van egy olyan nyelvre, amely közvetítô médiumként szolgálhat két fél között, függetlenül az anyaországok nemzeti nyelveitôl. Bár az Európai Unió hivatalos állásfoglalásai arról a folyamatos törekvésrôl adnak számot, hogy hivatali nyelvekként egymás mellett kerüljön említésre az angol, a német, a francia (és esetleg a spanyol), párhuzamosan több lingua franca használata semmilyen szempontból sem gazdaságos. Az EU tagállamaiban az állampolgárok nyelvtudásáról készített legújabb felmérések az angol nyelv folyamatos térnyerésérôl számolnak be.1 E természetes folyamatok hátterében alapvetôen két, egy-másra kölcsönösen hatást gyakorló tényezô keresendô, amelyek együttesen különösen vonzóvá teszik az angolt mint idegen nyelvet. Elôször is tény, hogy Európában és világszerte egyaránt az angol médiumon keresztül lehet megszólítani a legtöbb embert, a kommunikáció nemzetközi környezetben tehát az esetek legnagyobb részében angol nyelven a leghatékonyabb. Mivel az angol a leghasznosabb idegen nyelvnek ígérkezik az érvényesülés szempontjából, egyben a leginkább tanulásra motiváló is. Az angol az a nyelv, amellyel legtöbbször van alkalma találkozni a nyelvtanulónak a nemzetközi környezettôl függetlenül: az angolszász kultúrák nyelvükben is megjelennek mindennapjainkban, az angol tehát a legkönnyebben elérhetô nyelv hazai – környezetben is. Ez tovább növeli a motivációt, a nyelvhasználathoz kötôdô sikerélményt, így a tanulás hatékonyságát is. Az angol nyelv lingua francaként való terjedése ezzel egy önmagát generáló, napjainkban már nehezen visszafordítható folyamattá vált, nemcsak a világban, de Európában is. Ez ellen nehéz lenne valós érveket találni. Csupán gyakorlati szempontokat figyelembe véve a közös kommunikációhoz tehát bôven elég volna egyetlen idegen nyelvként az angol ismerete. Az Európai Bizottság a többnyelvûségi politika képviseletében azonban a fentiek mellett fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az Európai Unió politikai és kulturális egysége szempontjából kulcsfontosságú szerepe van a többnyelvûség megôrzésének. Az EU immár közel 450 millió különbözô etnikai, nyelvi és kulturális hátterû európai otthona.2 Az Unió jövôje szempontjából a folyamatos bôvüléssel nemhogy csökken, de kulcsfontosságúvá válik a többnyelvûség értékeinek jelentôsége, hiszen ennek segítségével leszünk képesek megérteni egymás kultúráját is. Az idegen nyelvek tanulása nyitottsá55

Pályázati Pavilon 2006. január

Elhangzott a szemináriumon, hogy körültekintôen kell eljárni a képzési terület kiválasztásával is. Bizonyos tudományterületek hagyományosan az angolszász kultúrához kötôdnek (közgazdaságtan, üzleti tudományok), vagy éppen kultúrákat átívelôek (mûszaki tudományok), mások viszont egyszerûen nem alkalmasak a nemzeti nyelvtôl független oktatásra, mert tartalmaik mélyen gyökereznek a nemzeti kultúrákban (szociológia, jog, vagy az angoltól különbözô nyelvszakok). Megfogalmazódott az az aggodalom is, hogy egy-eegy tudományág „elangolosodása” oda is vezethet, hogy az anyanyelven megszûnik továbbfejlôdni a tudomány: az új fogalmak, terminusok nem találnak megfelelô kifejezést a nemzeti nyelven. Az angol nyelv túlsúlya nemcsak a terminológiát érintôen lehet fenyegetô: a nyelv a kultúra hordozójaként az angolszász modellek dominanciáját is eredményezheti egy-egy tudományterületen belül, ami hosszú távon tartalmi homogenitáshoz, a megújulás hiányához vezethet. A sikeres képzések kidolgozásához elengedhetetlenül szükséges a fentiekhez hasonló kérdések alapos átgondolása, és ennek fényében a tervezett képzés alapvetô céljainak, tartalmainak és módszereinek elôzetes meghatározása. Az idegen nyelvû képzést végzô oktatóknak nemcsak megfelelô nyelvtudással és szaktudással kell rendelkezniük, hanem meg kell ismerkedniük az idegen nyelven történô képzés speciális módszertanával is.

E kérdés súlyát az is mutatja, hogy az elhangzott öt elôadásból kettô ezeket képviselte.

got ad más kultúrák és nézôpontok megértéséhez. Bár valóban szükség lehet tehát egy mindenki által használt és megértett közös nyelvre, azonban ez az európai egység megteremtése szempontjából közel sem elég. Emiatt fogalmazza meg az Európai Bizottság azt az állásfoglalását, hogy minden európai állampolgárnak tanulnia kellene legalább két idegen nyelvet, amelyet nem lehet elég korán elkezdeni és elég késôn abbahagyni. A nyelvtanulás ezek szerint egy életen át elkísér bennünket, és csak egy szelete a felsôoktatás. Az angol nyelv mellett egy második idegen nyelv ismerete az európai kontinensen belüli mobilitás eredményességét és hatékonyságát mélyítheti: az adott környezetbe való tényleges beilleszkedés elképzelhetetlen a helyi nyelv ismerete nélkül. Hiába tudunk angolul kommunikálni a helyiekkel, ha azok egymás közötti kommunikációjukban – teljesen természetes módon – a nemzeti nyelvre váltanak, azonnal bezáródik elôttünk a társasági és kulturális lehetôségek kapuja. Az angolon kívül egy másik európai idegen nyelv tanulása üzenetet hordoz: azt, hogy tudunk és akarunk közvetlen szomszédainkkal kommunikálni. A nyelv kultúra. Európa nyelvi és kulturális sokszínûsége identitásának egyik meghatározó tényezôje, amely megkülönbözteti a világ más társadalmi és gazdasági egységeinek identitásától. A kulturális sokszínûség szellemi gazdagságot, kreativitást jelent, tehát olyan tôkét, ami a jövôben Európa versenyképességének kulcsa lehet a nemzetközi porondon. A versenyképesség szempontjából éppúgy szükség lesz a kölcsönös toleranciából fejlôdô egységes fellépésre, mint a közös nyelvre.

Pályázati Pavilon 2006. január

Az angol, mint a világ lingua franca-ja különbözik a többi nyelvtôl: ebben az értelmezésében nem feltétlenül egy adott nemzet kultúráját képviseli, hanem nemzetköziséget, mindannyiunk közös nyelvét. Ezzel az idegen nyelvek tulajdonságainak egyik legfontosabbját vetkôzi le, illetve értelmezi újra. A fentiek értelmében az Európai Bizottság hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a felsôoktatási intézmények biztosítsanak alternatívát az angol nyelvû képzések mellett az adott tartalmak oktatására nemzeti nyelveken is. A szemináriumon további javaslatok fogalmazódtak meg az Európai Bizottság részérôl, amelyek kevéssé az angol nyelvû programok, hanem inkább az idegen nyelvek tanulásának fontosságát hangsúlyozzák általában. Javasolt minden diák számára egy szemeszter biztosítása az áthallgatásra egy másik európai – de nem feltétlenül angol – egyetemen, és javasolt legalább egy idegen nyelv elsajátítása a diploma részeként. A felsôoktatási intézmények fontos feladata az is, hogy tudatosan kialakított nyelvpolitikájukkal segítsék a hallgatókat a számukra legmegfelelôbb idegen nyelvek kiválasztásában, a saját szakterületük igényeit és a speciális regionális szempontokat is figyelembe véve. 1 Eurobarometer 2005: http://europa.eu.int/comm/public_opinion/archives/ebs/ebs_237.en.pdf 2 Nyelvi Akcióterv 2004–2006: http://europa.eu.int/comm/education/doc/official/keydoc/actlang/act_lang_en.pdf

A SZEMINÁRIUM ELÕADÓI: Philippe van Parijs (Université Catholique de Louvain), Luca Tomasi (Európai Bizottság), Bob Wilkinson (University of Maastricht), Hilde de Ridder- Symoens (University of Gent), Claus Gnutzmann (Technische Universität Braunschweig).

A SZEMINÁRIUM PROGRAMJA: www.aca-ssecretariat.be/08events/Language%20Policies.htm

KOVÁCS Eszter eszter.kovacs@tpf.hu

FINOMHANGOLÁS AZ EURÓPAI FELSÔOKTATÁSBAN –

ÖSSZEFOGLALÓ A TUNING EDUCATIONAL SYSTEMS IN EUROPE PROJEKTRÔL A GLOBALIZÁLÓDÓ, ILLETVE NEMZETKÖZIESEDÔ TÁRSADALMAK SZÜKSÉGLETEI ALAPJÁN LÉTREJÖVÔ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGNEK MEGFELELÔEN FELMERÜLT A TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOKRA EGYARÁNT REFLEKTÁLNI KÉPES EURÓPAI FELSÔOKTATÁSI TÉRSÉG (EHEA) GONDOLATA. A MUNKAVÁLLALÓK ÉS A HALLGATÓK SZABAD MOBILITÁSA KITERMELTE A FELSÔOKTATÁS KOMPATIBILITÁSÁNAK, ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁGÁNAK ÉS VERSENYKÉPESSÉGÉNEK IGÉNYÉT. A HALLGATÓKNAK MINT LEENDÔ MUNKAVÁLLALÓKNAK ÉS A MUNKÁLTATÓKNAK EGYARÁNT SZÜKSÉGÜK VAN RELEVÁNS INFORMÁCIÓKRA ARRÓL, MIT ÉR EGY DIPLOMA, EGY VÉGZETTSÉG, EGY SZAKKÉPZETTSÉG A GYAKORLATBAN.

Ezekre a szükségletekre reflektálva nôtt ki a Tuning projekt a felsôoktatás Bologna-reformjának nevezett folyamatból. A Tuning Educational Systems in Europe címû projekt a Deusto Egyetem (Spanyolország) és a Groningen Egyetem (Hollandia) kezdeményezésére indult el 2000-ben a Socrates/Erasmus program támogatásával. A program vezetôi Julia Gonzales, a Deusto Egyetem nemzetközi rektorhelyettese és Robert Wagenaar, a Groningen Egyetem ügyvezetô tanácstagja. A projekt épít az 1987 óta mûködô Erasmus program tapasztalataira. A gesztor intézmények partnerként hívták programjukba az európai felsôoktatási intézményeket, az Erasmus programban részt vevôket és új partnereket is. A programban 26 európai ország mintegy 100 intézményébôl több mint 145 felsôoktatási szakember dolgozott, összesen kilenc képzési területi munkacsoportban (kémia, üzleti tudományok, neveléstudomány, Európa tanulmányok, ásvány- és földtudomány, történelem, matematika, fizika, ápolástudományok). Magyarországról két intézmény vett részt a munkában: a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fôiskolai Kara, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara és Társadalomtudományi Kara (ápolás, Európa-tudományok, ásvány- és földtudomány területeken).

A bevezetô plenáris üléseken megfogalmazott célkitûzések és feladatok, javasolt módszerek bemutatása után a munka a szakterületenkénti munkacsoportokban folyt. Az I. szakaszban (2000–2002) szakterületenként áttekintette a tanterveket, a képzési kimeneteket, általános és képzési területenkéni szakspecifikus kompetenciákat definiált. Ehhez közös megegyezés alapján meghatározta a kompetencia fogalmát: mindaz, amit a hallgatónak tudnia, értenie kell, és képesnek kell lennie megtenni, hogy alkalmazható munkaerô váljon belôle. Az oktatók mellett figyelembe vette a hallgatók, a végzett hallgatók és a munkaerôpiac képviselôinek a véleményét is. Kimenet alatt egy képzési program összesített kompetenciáit érti: milyen tudás, ismeretek és gyakorlati képességek várhatók el a hallgatóktól a tanulmányaik végén. Bevezette a „learning output” fogalmát, mely egy-egy tanulási egységben megszerzendô kompetenciákat jelent. Egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy mindenkor meg kell vizsgálni, milyen kurzusok, tanulmányi egységek tanítják az elôírt kompetenciákat, 57

Pályázati Pavilon 2006. január

Az oktatási rendszerek politikai elhatározástól függô kormányzati kérdések, az oktatás tartalma viszont az intézmények felelôssége. Ezért foglalkozik a Tuning projekt kizárólag az utóbbiakkal: az intézmények közös válasza a Bologna-határozatok kihívásaira, a legmesszebb menôkig figyelembe véve a nemzeti és intézményi sokszínûséget és autonómiát. A Tuning projekt a felsôoktatási struktúrákat próbálta meg feltárni. Következtetései ajánlások, ténymegállapítások – nem lehetnek kötelezô jellegûek, és nem adhatnak definitív értékítéletet egyetlen program vagy diploma tekintetében sem.

A projekt célkitûzése: ¼ a kétciklusú képzés megvalósításának lehetôségei (alapképzés mint I. ciklusú képzés és mesterképzés mint II. ciklusú képzés); ¼ a képzési folyamat intézményi struktúrába történô illesztésének lehetôségei; ¼ szakképzettség és akadémiai fokozat összeegyeztetése; ¼ az akadémiai fokozatok (végzettségek) tartalmának vizsgálata, átláthatóvá, érthetôvé tétele; ¼ a szakkifejezések tartalmának, jelentésének az egyeztetése: az egyes szakkifejezéseken az oktatásban érintett minden partner: végzett hallgatók, munkaadók, szakmai szervezetek, ugyanazt értse.

mert ez a biztosíték arra, hogy a kimeneti kompetenciák pontosan egybeessenek a programnak megfelelô végzettséggel. A kompetenciák flexibilitást és autonómiát engednek a kurrikulum kialakításában, ugyanakkor alapjai a közösen elfogadott indikátoroknak. A II. szakaszban (2003–2004) áttekintette és definiálta a tanítási, tanulási és értékelési tevékenységeket abból a szempontból, hogy ezek miként hangolhatók össze a képzési programok, és ezen belül az egyes szakok szándékolt képzési kimeneti követelményeivel. Vizsgálta, hogy a kompetenciaelvárások milyen módszerekkel érhetôk el. Mindehhez listázta a szükséges definíciókat is. A közös kompetenciák eléréséhez két megközelítést fogalmaztak meg az oktatók: egyes képzési területek külön modulként építették be az általános kompetenciák fejlesztését célzó programokat, mások a szakmai képzési programba integrálták ezt. Valamennyi munkacsoport megegyezett abban, hogy az általános kompetenciák közül (összesen 30 definiálódott) az alábbi nyolc a legfontosabb: analízis és szintézis képessége, az elméleti tudás gyakorlati alkalmazása, a képzési terület tudományági alapjainak az ismerete, információk megszerzése és elemzése, interperszonális készségek, önálló munkavégzés képessége, számítástechnikai készségek, kutatási készségek. Különös problémát jelentett a kompetenciák mérése, értékelése, hiszen a tudás hagyományos mérése a motorikus, végrehajtó tevékenységek értékelésére az esetek többségében nem megfelelô. Emellett vizsgálta a teljesítmény értékrendszerét is. Elmondható, hogy a paletta rendkívül színes, gyakran még egy intézményen belül is, és sok esetben képzési terület specifikus. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a munka is messzemenôen figyelt a nemzeti, kulturális, tradicionális sajátosságokra. Semmiképpen sem törekszik ezek megváltoztatására, csupán definíciókat, jelentéstartalmakat próbál meg tisztázni, összehangolni annak érdekében, hogy egy-egy kifejezésen mindenhol ugyanazt értsék.

Pályázati Pavilon 2006. január

A III. szakaszban vizsgálta az egyes kompetenciák eléréséhez szükséges hallgatói és oktatói munkaterhelést, és azt is, hogy ezeket az ECTS segítségével hogyan lehet átláthatóvá és összehasonlíthatóvá tenni. Jó példákat mutatott be az elektronikus nemzetközi kredittranszfer mûködésére az USÁ-ban, továbbá az (akadémiai) végzettségi szinteket leíró nemzeti képesítési keretrendszer tekintetében (Dániából). A Tuning bizonyította, hogy egy ilyen multinacionális, komplex feladatot, mint az európai felsôoktatási struktúrák és kurrikulumok áttekintése, is meg lehet oldani. A Tuning projekt eredményei további viták alapjául szolgálhatnak, és segítséget jelenthetnek az intézmények számára a helyi programok kidolgozásában, a képzési struktúrák és programok összehasonlításában.

AZ ÁPOLÓI MUNKACSOPORTBAN SZERZETT TAPASZTALA TOKRÓL Az ápolói munkacsoportban 14 országból 14 intézmény képviselôi vettek részt, oktató, kutató, fejlesztô, illetve nemzetközi koordinációval foglalkozó szakemberek. Tekintettel arra, hogy az ápolás az Európa-tudományokkal együtt csak a projekt II. fázisában került be a vizsgált szakterületek közé, a munkacsoport is csak a 2003-ban alakult meg, s az I. fázis munkáját menet közben pótolta be. A munkacsoport a szakmai kompetenciákat 23 pontban foglalta össze, melyeket az alábbiak szerint csoportosított: ¼ az ápolók szerepeihez és szakmai értékeihez kapcsolódó kompetenciák, ¼ az ápolók szakmai munkájához és döntéshozatalához kapcsolódó kompetenciák, ¼ tudás és kognitív kompetenciák, ¼ kommunikáció és interperszonális kapcsolatok kompetenciák, ¼ vezetés, menedzsment és csapatmunka kompetenciák. A tanítási-tanulási folyamat és ellenôrzés-teljesítmény értékelés tekintetében a hagyományos, általánosan használatos módszerek mellett részletesen foglakozott a klinikai gyakorlati oktatással. A képzés elôrehaladásával, és fôleg a mesterképzésben a hangsúly a hagyományos intuitív, elôíró módszer felôl a konstruktív, kollaboratív módszerek felé tolódik el. Kiemelte a kiscsoportos oktatás jelentôségét és a klinikai gyakorlatok minôségbiztosításának szempontjait, problémáit. Megállapította, hogy ezek speciális szempontokat és módszereket követelnek meg az elvárt kompetenciák eléréséhez. Egyetértett abban, hogy a klinikai gyakorlatok minôségbiztosításában és hatékonyságában nem nélkülözhetô a hallgatókkal való humánus bánásmód, a megfelelô csapatszellem és az idôsebb ápolók támogató, segítô magatartása. Többek között jó példaként tekintette át a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fôiskolai Karának bemutatott és oktatói módszertani kézikönyvvel dokumentált gyakorlatát. Javaslatot fogalmazott meg az ápoló alapképzés és mesterképzés, PhD képzés európai kereteire, kimeneti követelményeire vonatkozóan. Tekintettel a rövid idôre, a master és PhD képzés oktatási folyamataival kevésbé tudott foglakozni. Ebben a tapasztalat is kevesebb egyelôre. Mindenesetre ez a témája a genti kiegészítô munkacsoport értekezletnek. A Tuning projektben számos más kérdés is felmerült. Többek között az élethosszig tartó tanulás lehetôségei, a szakképzés és a felsôoktatás kapcsolata. A kép e tekintetben is nagyon változatos. A posztgraduális képzési programok leggyakoribb profiljai: egészségügyi vezetés, menedzsment, adminisztráció, ápolási szubspecialitások, az ápolástudomány újabb eredményei, kutatás. Ezekben a kérdésekben a munkacsoport nem tudott közös állásfoglalást kialakítani.

A kétciklusú képzés bevezetéséhez szükséges jogszabályi hátteret a 245/2004., majd a 381/2004. Kormányrendelet biztosítja, és folyamatban van a legújabb is „A többciklusú felsôoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályairól”. Ezen jogszabályok az egészségügyi képzési terület tekintetében a fenti javaslatokat figyelembe veszik. KÉPZÉSI

KÉPZÉSI ÁG

ALAPKÉPZÉSI SZAKOK

SZAKHOZ REN DELT KREDITEK

TERÜLET

SZÁMA

A MAGYARORSZÁGI REFORMFOLYAMAT ÉS A TUNING PRO JEKT AJÁNLÁSAI AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELSÔOKTATÁS SZEM PONTJÁBÓL A magyarországi reformfolyamat 3 pont köré csoportosítható: ¼ Új BSc/MSc lineáris szakstruktúra kialakítása ¼ Az új szakok képesítési követelményeinek közös kidolgozása, a szakok megalapítása, indítása ¼ Az ECTS-hez kapcsolódó egységes nemzeti kreditrendszer kidolgozása A magyarországi reformfolyamat közös alapelvei: ¼ A bachelor diplomától elvárás, hogy jogosítvány és tanúsítvány is legyen: azaz készítsen fel egy szakma mûvelésére, de adjon lehetôséget a tanulmányok további lineáris folytatására is. ¼ A bachelor szakok számát szûkíteni kell, míg a master programok számára a belépési lehetôségeket bôvíteni kívánatos. ¼ Fontos a képzési szerkezet képzési szintenként történô egységesítése: J alapozó képzés J szakmai képzés: szakmai törzsanyag/szakirányú képzés/szakmai specializáció J szabadon választható tantárgyak J diplomamunka

Fontos megjegyezni, hogy kiegészítô alapképpzési formában a megelôzô években beindultak az egyetemi ápoló és az egészségügyi szaktanár képzések, mintegy modellezve a lineáris képzési rendszert. Tehát az egészségügy a reformhoz már eleve rendelkezett bizonyos tapasztalattal.

egészségtudomány

Egészség-

ápolás és betegellátás (pl. ápoló, dietudományi tetikus, gyógytornász, mentôtiszt, szü-

240

lésznô szakirányok) egészségügyi gondozás és prevenció

210

(pl. népegészségügyi ellenôr és védô-

240

nô szakirányok) egészségügyi szervezô (pl. egészségbiztosítás, egészségügyi ügyvitel-szervezô, egészségturizmus-szervezô szakirányok) orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus (pl. orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus, képalkotó diagnosztika, orvosi kutatólaboratóriumi analitikus, optometria szakirányok)

Az elfogadott és többségében immár intézményi indítási engedélyekkel is rendelkezô, a fenti táblázatban részletezett szakstruktúrára építve, felhasználva a korábbi kiegészítô alapképzések tapasztalatait, látva a Tuning projektben is bemutatott nemzetközi tendenciákat, jelenleg folyamatban van a mesterképzés szakstruktúrájának a megalapítása és indításának kérelmezése. A Tuning szempontokkal egybeesô nagyon fontos tény, hogy a fentebb jelzett kormányrendelet külön mellékletben részletezi a végzettségi szinteket (alapképzés, mesterképzés) leíró általános (nem szakspecifikus) jellemzôket (kompetenciákat). A Nemzeti Bologna Bizottság által javasolt egységes szakszerkezet inkább azt sugallja, hogy ezen kompetenciáknak az alapozó képzési modulban van a helyük, az egészségtudományi programokban azonban ezek sok esetben részlegesen a szakmai törzsanyagba kerültek, amire az intézményi autonómia lehetôséget is ad. A Magyar Akkreditációs Bizottság által elfogadott – és a magyar felsôoktatás történetében elôször az intézmények közötti konszenzus alapján kidolgozott, a munkaadói szakmai testületek által is véleményezett – kimeneti követelmények valóban csak a szakmai kompetenciákat fogalmazzák meg és a képzési folyamatra vonatkozóan a tanulmányi területeket csak tudománycsoportok szerint, és a hozzávetôleges kreditkereteket írják elô, nagy szabadságot adva az intézményeknek. Ez a módszer a Tuning projekt elveinek megfelel, hiszen átlátható59

Pályázati Pavilon 2006. január

Az egészségügyi Bologna albizottság az elôkészítô munka során az alábbiakban egyezett meg: ¼ Az orvos, fogorvos, gyógyszerész képzés struktúrája egymással szorosan összefüggô alapozó és szaktárgyi (klinikai) tantárgyi modulokból áll, aminek következtében nem bontható fel BSc és MSc fokozatot adó végzettségi szintekre, tehát meg kell hagyni az egy ciklusú képzési rendszert. ¼ A hagyományos, úgynevezett egészségügyi fôiskolai képzések tekintetében a 240 kredites (8 féléve) elsô ciklusú alapképzés kreditrendszeren alapuló bevezetésére tesz javaslatot, melyre épülhetnek a 90–120 kredites master programok, majd a 180 kredites doktori (PhD) programok.

Orvos- és

vá, s reményeink szerint majd összehasonlíthatóvá is teszi a képzési struktúrát hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A tanulási-tanítási folyamat tekintetében a kompetenciák eléréshez használatos módszerekrôl Magyarországon az egészségügyi felsôoktatásban ez ideig áttekintô felmérés nem készült. Az azonban biztos, hogy a klinikai szakmai gyakorlatokkal minden intézménynek problémái vannak. A Tuning program tapasztalatai és tényfeltáró eredményei kiindulást jelenthetnek a magyarországi egészségügyi felsôoktatási intézmények számára is a megvalósulási programjaik átgondolására és az oktatási módszerek megújítására, a klinikai gyakorlatok minôségének fokozására. Erre sarkall a MAB intézményi akkreditációs követelményrendszere, továbbá a készülô Nemzeti Képesítési Keretrendszer is. Összefoglalva megállapítható, hogy a Tuning projekt a Bolognadeklaráció kihívásaira egy áttekintô pillanatfelvételt készített az európai felsôoktatásról a képzési struktúra, a tartalmak és a módszerek tekintetében. Messzemenôen reflektált az oktatók, a munkaadók, a végzett hallgatók és a szakmai testületek véleményére. Ajánlásokat fogalmazott meg a reális szükségletként felmerülô Európai Felsôoktatási Térség kialakítására. Különösen jelentôs eredménynek tekinthetô az ápolói munkacsoport tevékenysége, s számunkra intézményi képviseletünk e munkában. Peter van der Hijden, az Európai Bizottság Oktatás és Kultúra Fôigazgatóságának munkatársa a III. fázis nyitókonferenciáján jegyezte meg: „Az ápolói munkacsoport jelenléte fontos esemény, mert az ápolástudomány európai szintû hivatalos elismerését jelenti. Ezen belül Magyarország, amely a III. fázis konferenciájának helyet adott, a Semmelweis Egyetem által méltóképpen képviseli a magyar ápolásügyet és -tudományt.” Köszönöm prof. dr. Mészáros Juditnak, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fôiskolai Kar fôigazgatójának, hogy az intézményt a Tuning programban képviselhettem, s a Kar munkatársainak és a társkaroknak, a szakmai szervezeteknek, hogy a kérdôívek kitöltésével munkámat segítették.

DR. HOLLÓS Sándor tanszékvezetô fôiskolai tanár holloss@se-efk.hu

TOVÁBBI TUNING INFORMÁCIÓK: Pályázati Pavilon 2006. január

www.unideusto.org/tuning/ www.let.rug.nl/TuningProject/index.htm

AZ EURÓPAI KUTATÓI CHARTA ÉS A KUTATÓK FELVÉTELI ELJÁRÁSÁNAK MAGATARTÁSI KÓDEXE AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 2005. MÁRCIUS 11-ÉN AJÁNLÁSKÉNT MEGFOGALMAZVA FOGADTA EL AZ EURÓPAI KUTATÓI CHARTÁT, ILLETVE A KUTATÓK FELVÉTELI ELJÁRÁSÁNAK MAGATARTÁSI KÓDEXÉT. MIVEL MINDKÉT DOKUMENTUM AJÁNLÁS, KÖTELEZÔ JELLEGGEL NEM BÍRNAK, BETARTÁSUK ÖNKÉNTES A TAGÁLLAMOKRA NÉZVE. Az ajánlások megfogalmazására azért volt szükség, mert az Európai Unió felismerte, hogy a jól képzett európai kutatók számának növelése érdekében az egyik feltétel az, hogy a kutatói karrier – bizonyos ésszerû határok figyelembe vételével – kiszámítható, tervezhetô legyen. Ennek eszköze lehet a minôségbiztosítási elemek bevezetése a karrierfejlesztésbe, valamint egy következetes uniós karrier- és mobilitási szakpolitika kialakítása. A feltételek megteremtéséhez az Unió a vonzó, nyitott, következetes döntések által jellemzett közös európai munkaerôpiac kialakításával tud hozzájárulni. A Charta és a Kódex felfogásában a minôségbiztosítási rendszert átlátható, jól értelmezhetô elvek és követelmények betartásával lehet bevezetni és fenntartani a kutatók karrierfejlesztésben. A Kódex iránymutatást ad ezekhez az elvekhez és követelményekhez a kutatók (mint munkavállalók) és a kutatókat alkalmazó intézetek (mint munkaadók) közötti kapcsolat alakításában. Az Európai Kutatói Charta nem más, mint a kutatóknak és a kutatók alkalmazóinak a jogait, kötelezettségeit, felelôsségeit tartalmazó dokumentum. ¼ A kutatóktól elvárja, hogy J betartsák a nemzeti jogszabályokat, valamint az adott tudományterületre vonatkozó etikai normákat; J tartózkodjanak a máshol már elvégzett kutatások megismétlésétôl (költséghatékonyság miatt is); J biztosítsák a kutatási eredmények terjesztését, és ez által lehetôvé tegyék az elért eredmények más kutatásokba történô továbbvitelét, valamint segítsék elô a tudástranszfert (a tapasztalt kutatók és a kezdô kutatók között is!).

¼ A kutatóintézetektôl (munkaadóktól) elvárja, hogy J törekedjenek a lehetô legösztönzôbb kutatási és képzési környezet megteremtésére; J biztosítsanak megfelelô munkafeltételeket, pl. rugalmas munkaidôvel, távmunkával (ha lehetséges) vagy határozatlan idejû munkaszerzôdésekkel; J teremtsék meg az egyenlô esélyek feltételeit; J dolgozzanak ki egységes értékelési rendszert a szakmai teljesítmény mérésére. A Kutatók Felvételi Eljárásának Magatartási Kódexe pedig a munkaadók számára követendô alkalmazási alapkövetelményeket fogalmazza meg. A Kódex hangsúlyozza az átlátható és nemzetközileg is összehasonlítható felvételi eljárási rendszer kialakításának, illetve a pályázókkal való egyenlô bánásmódnak a szükségességét, pl. a felvételi kritériumok közzétételével, a betöltendô állások széles körû meghirdetésével, valamint a közzététel idôpontja és a jelentkezési határidô között megfelelô idôtartam biztosításával. A két dokumentum szövege az EU összes hivatalos nyelvén, így magyarul is elérhetô a Nemzeti Kutatói Mobilitási Portálokon. Az Európai Kutatói Mobilitási Portálon az érdeklôdôk véleményezhetik is a dokumentumokat egy on-line kérdôív segítségével.

A TUDOMÁNYOS UTÁNPÓTLÁS KÉPZÉSÉNEK PROBLÉMÁI EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON EURÓPAI TENDENCIÁK A 2006/2007-es tanévtôl 45 ország, köztük Magyarország is vállalta, hogy felsôoktatási rendszerét a bolognai folyamat alapelveinek megfelelôen fogja átalakítani. A felsôoktatással kapcsolatos diskurzusokban a doktori képzést eleinte mostohagyerekként kezelték, és elsôsorban a kétciklusú felsôoktatás (Bachelor és Master képzés) állt az érdeklôdés homlokterében. A legutóbbi Bologna-konferenciákon, Berlinben és Bergenben egyértelmû döntés született a doktori képzésrôl: harmadik ciklusként a felsôoktatás része, annak utolsó lépcsôje lesz és PhD-fokozattal zárul. A jelenlegi statisztikai adatokat tekintve megállapítható, hogy Európában kutatóhiány van, amelyet csak részben magyaráz az USA elszívó hatása. Sadlak (2004:7) szerint számos gazdasági szakember egyetért abban, hogy Európa gazdasági túléléséhez sürgôsen 600 és 800 ezer fô közötti kutatóra és tudósra lenne szükség, amely csak a tudományos pálya vonzerejének növelésével érhetô el. Jelenleg az alábbi folyamatok jellemzik a kutatás-fejlesztés területét: egyrészt az Európán kívüli országokból érkezô kezdô kutatók és PhD hallgatók a kedvezôbb feltételek miatt szívesebben dolgoznak az Egyesült Államok területén, mint Európában, sôt az USA erôteljes agyelszívó hatással van az európai kutatógárdára is. Másrészt az EU tagállamai versenytársaiknál kevesebbet fordítanak K+F tevékenységre, és e ráfordításokon belül az állami finanszírozás jelentôs.1 Emellett Európában alacsony szintû a nôk tudományos szerepvállalása. Míg a diplomával rendelkezôk között még több a nô, addig a tudományos fokozattal rendelkezôk körében a nôk már kisebbségbe kerülnek, ami fôként a mûszaki és természettudományokban szembetûnô. A piramis csúcsán álló professzorok között pedig mindössze 14 százalék a nôk aránya (1. ábra).

A Kódex és a Charta helyét még most keresik a nemzeti törvények szintjén, bár a folyamatnak már vannak eredményei: Olaszországban a Rektori Konferencia elfogadta a két dokumentum alkalmazását.

Pályázati Pavilon 2006. január

KURUCZ Katalin katalin.kurucz@tpf.hu NEMZETI KUTATÓI MOBILITÁSI PORTÁL: www.researchinhungary.hu EURÓPAI KUTATÓI MOBILITÁSI PORTÁL: http://europa.eu.int/eracareers

1 Az EUROSTAT (http://epp.eurostat.cec.eu.int) és az OECD (www.oecd.org) adatai alapján az EU 15 tagállama 2003-ban GDP-jének két százalékát fordította K+F tevékenységre (a jelenlegi 25 tagállam esetében ez nem éri el a két százalékot). A legfontosabb gazdasági versenytársak esetében ez az arány jóval magasabb: USA 2,76 százalék; Japán 3,12 százalék. Emellett az Európai Unióban a népességhez viszonyított szabadalomszám és a kutatók aránya is alacsonyabb, mint az USA és Japán esetében.

Pályázati Pavilon 2006. január

A tudományos utánpótlás képzésére az egyes európai országokban többféle alternatívát is alkalmaznak, sôt, nem ritkán többféle doktori képzés mûködik egymás mellett egy adott országon belül. Ennek oka abban keresendô, hogy Európa számos országában – fôként a föderális berendezkedésû államokban – a nemzeti szintû törvényi szabályozás gyengébb, és a tartományok, illetve a felsôoktatási intézmények nagyobb szintû autonómiával rendelkeznek. Ez a kettôség 2006-tól az egységes PhD képzés bevezetésével megszûnik. Európában az utóbbi évtizedben csaknem minden országban átalakult vagy átalakulóban van a doktori képzés. Ezeket a változásokat az alábbi tendenciák jellemzik (Kupfer–Moes 2004:16–23): ¼ Az 1990-es évek óta szinte minden európai országban ugrásszerûen nôtt a doktori képzésben részt vevôk száma. ¼ A doktori képzés egységesedik és strukturálódik. ¼ Másrészrôl a doktori képzés differenciálódik: egyes tudományágakban (fôként a mûszaki és természettudományokban) a doktorjelöltek az amerikai PhD mintáját átvéve vesznek részt a képzésben, míg más tudományágakban (bölcsészet- és társadalomtudományok) még a hagyományos doktori képzés zajlik: a jelölt egyénileg készül fel a fokozatszerzésre, általában munka mellett, ami gyakran nem kapcsolódik a disszertáció témájához. ¼ A doktori fokozattal rendelkezôk számának növekedésével megváltoznak a munkaerô-piaci kilátások: a piacképesebb természettudományi vagy mûszaki végzettséggel rendelkezôk esetében fokozottabb kereslet tapasztalható, míg a társadalom- és bölcsészettudományi területen doktoráltakat a privát szektor gyakran negatívan ítéli meg (gyakorlat hiánya, túlképzettség). MAGYARORSZÁGI HELYZET 2003-ban a Magyar Akkreditációs Bizottság A doktori iskolák helyzete és jövôje címû összefoglaló tanulmányában számolt be a doktori képzés elsô tíz évének tanulságairól (Róna-Tas 2003). A dokumentum többek között az alábbi fontosabb problémákat említi: hosszú képzési idô, nagy arányú lemorzsolódás, a képzés romló anyagi helyzete, nem mindig megfelelô minôségû képzés és témavezetés. Bár ezeket a problémákat fôként szabályozási szinten kell orvosolni, úgy vélem, hogy a valódi megoldáshoz elengedhetetlen a doktori képzésben részt vevôk helyzetének ismerete. Magyarországon a témában eddig egyetlen országos vizsgálatot végeztek Hallgatók a doktori képzésrôl címmel (1999) a MAB, az OM és az ODHT megbízásából (Fábri, 2001). E tanulmány szerzôje 2004 ôszén kismintás problémafeltáró vizsgálatot végzett a doktori képzésben részt vevôk körében, amelynek fôbb tanulságai a következôk (Fináncz 2005): ¼ A doktori képzésben részt vevôk szubjektív problémái fôként anyagi jellegûek, emellett sokan panaszkodnak információhiányról és az intézményi érdekképviselet elégtelenségérôl. ¼ A felmérés egyik fontos tanulságaként kell említeni a valódi motiváció hiányát. Meglepôen magas, több mint 40 százalék volt azok aránya, akik számára a doktori képzés „elôre62

menekülést” jelent. Ebbe a kategóriába tartoznak azok, akik a doktori képzéssel diákéveiket próbálják meghosszabbítani, illetve 3 évre biztos egzisztenciát remélnek, anélkül, hogy munkába kellene állniuk. Emellett ide sorolható a kérdezettek csaknem egytizede, akik, miután egyetemi diplomájukkal nem jutottak végzettségüknek megfelelô munkához, visszatértek az egyetemre annak reményében, hogy magasabb képzettségüket a késôbbiekben jobban tudják kamatoztatni a munkaerôpiacon (2. ábra).

¼ Ami a doktorjelöltek jövôbeli terveit illeti, elmondható, hogy körülbelül a minta negyede a felsôoktatásban szeretne oktatói és kutatói munkát végezni, kevesebb, mint ötöde terveiben szerepel állami kutatóintézetben végezendô munka, és mintegy hetede a magánszektorban kíván elhelyezkedni kutatás-fejlesztési területen. A kérdezettek 20 százaléka külföldön szeretne dolgozni, a gyakran emlegetett agyelszívás veszélye tehát fennáll. A minta további egyötöde egyéb területen képzeli el életét, gyakran olyan munkakörben, amelyhez egyáltalán nem szükséges a doktori fokozat (3. ábra).

¼ A kérdezettek négyötöde optimista a fokozatszerzést illetôen: az ismert magas lemorzsolódási arányszámok ellenére úgy vélik, hogy biztosan vagy nagy valószínûséggel sikerül a tudományos fokozat megszerzése. TANULSÁGOK A rendszerváltozás idôszakában a magyar oktatáspolitika felismerte a doktori képzés átalakításának szükségességét, így a reformok tekintetében több nyugat-európai ország elôtt jár. A tudományos utánpótlásképzés európai problémái (nagy arányú lemorzsolódás; több év telik el a képzés befejezése és a fokozatszerzés között; a tudományos pálya kevésbé vonzó a fiatalok számára) azonban Magyarországon is érzékelhetôk. Ezek kiküszöböléséhez fontos a doktori képzésben részt vevôk helyzetének ismerete, amely csak az érintettek közvetlen megkérdezésével válik lehetôvé.

FELHASZNÁLT IRODALOM Fináncz Judit 2005: A doktori képzésben részt vevôk helyzete Magyarországon. Educatio (megjelenés alatt) Fábri György 2001: Mit tudunk a doktoráltakról? – Helyzetfelmérô és módszertani tanulmány a Felsôoktatási és Tudományos Tanács számára a PhD-fokozattal rendelkezôk életpályaesélyeinek kutatásához. Forrás: www.ftt.hu (2004. 09. 18.) Kupfer, Antonia–Moes, Johannes 2004: Promovieren in Europa. Ein internationaler Vergleich von Promotionsbedingungen. 2. Aufl. Frankfurt am Main: Gewerkschaft Erziehung und Wissenschaft Róna-TTas András 2003: A magyar doktori iskolák helyzete és jövôje. MAB dokumentum. Forrás: www.mab.hu (2004. 10. 15.) Sadlak, Jan ed. 2004: Doctoral Studies and Qualifications in Europe and the United States: Status and Prospects. Bucharest: UNESCO – CEPES

FINÁNCZ Judit

KÖNYVESPOLC Új navigációs eszköz a felnôttoktatásban (Fluctuat nec mergitur) Magyarul is megjelent a kézikönyv, amely a felnôttoktatás területén induló nemzetközi együttmûködéseknek nyújt személyre szabott támogatást.

A kézikönyv szerzôi mindvégig szem elôtt tartották, hogy a tanulási kapcsolat projektek ideális „tanpályát” jelentenek a nemzetközi projektmunkában tapasztalatlan pályázók számára, ezért a

A kiadványon végigvonuló „kék szalag” számtalan projektpéldát tartalmaz, ezzel illusztrálva a lehetséges projekttémák sokszínûségét, a tanulási kapcsolatokban rejlô lehetôségeket. A Grundtvig Navigátor eredetiben, angol nyelven letölthetô az Európai Bizottság honlapjáról: http://www.europa.eu.int/comm/ education/programmes/socrates/ grundtvig/navigator.pdf A kiadvány magyar fordítása elérhetô a Tempus Közalapítvány honlapján www.tka.hu, Tudásközpont >> (w Könyvtár menüpont alatt), nyomtatott

változata pedig térítésmentesen megrendelhetô az info@tpf.hu címen. A kézikönyvet ajánljuk tehát azoknak, akik már részt vesznek tanulási kapcsolat projektben, és azoknak is, akik még csak fontolgatják a pályázást. A Grundtvig Navigátor használatához és a további nemzetközi együttmûködéshez sok sikert kívánunk mindenkinek!

TURÓS Éva eva.turos@tpf.hu

Pályázati Pavilon 2006. január

Az Európai Bizottság támogatásával elkészült a Grundtvig Tanulási Kapcsolat Navigátor, melynek célja a Grundtvig projekteket koordináló szervezetek, szakemberek munkájának segítése, a projektek keretében folyó munka minôségének javítása. A kiadvány nemcsak a pályázáshoz nyújt segítséget, de a támogatott projektek végrehajtását is jó tanácsokkal, gyakorlati ötletekkel segíti.

Grundtvig Navigátor egészen az alapoktól ismerteti a pályázás menetét, a projekt végrehajtásának lépéseit; hasznos tanácsokkal szolgál a partnerkereséstôl a nemzetközi találkozók szervezésén át a projektek értékeléséig. A gyakorlati tanácsokon túl a kiadvány többféle mintadokumentumot is tartalmaz, melyek jól használhatók a projektmunka során: meghívó projekttalálkozóra, találkozó emlékeztetôje, értékelôlap, szándéknyilatkozat, monitoringjelentés stb.

A POHÁR FÉLIG TELE VAN AZ

EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS ELÔSE-

GÍTÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN AZ UNIÓS OKTATÁS - ÉS SZAKKÉPZÉS-POLITIKAI TÖREKVÉSEK KÖZÉPPONTJÁBAN AZ ELÔZETES TUDÁS ÉRTÉKELÉSE ÁLL.

2002-BEN

HOLLAND KOORDINÁCIÓVAL JÖTT

LÉTRE EGY

LEONARDO

HÁLÓZAT A TÉMÁVAL

KAPCSOLATOS KUTATÁSOK ELVÉGZÉSÉRE ÉS A VONATKOZÓ TAPASZTALATOK ÖSSZEGYÛJTÉ-

A VALUATION (AND VALIDATION) OF PRIOR LEARNING – VPL (AZ ELÔZETES TUDÁS ÉRTÉKELÉSE) CÍMÛ MUNKA ZÁRÓTANULMÁNYA 2005 SZEPTEMBERÉBEN JELENT MEG. SÉRE.

Pályázati Pavilon 2006. január

A kötet alaptézise, hogy a kompetenciák értékelése pozitív hatással van az egyénre, hiszen elôsegítheti az egész életen át tartó tanulásba történô aktívabb bekapcsolódását, többek között azáltal is, hogy segít meggyôzni azon kompetenciáinak a létérôl és értékérôl, amelyeket addigi élete során – akár nem formális vagy informális tanulás útján – sajátított el. A szerzôk bemutatják az elôzetes tudás értékelése (VPL) használatának pozitív hatásait: a munkaerô-felvétel olyanok körébôl is megtörténhet, akik nem rendelkeznek formális képesítéssel; fenntartja a tanulás iránti motivációt; pozitív szemléletû, vagyis nem arra irányul, hogy mit nem tud, hanem arra, hogy mit tud az egyén (a 2000-ben megjelent, mérföldkônek számító holland tanulmány címével A pohár félig tele van (The glass is half full! – Werkgroep EVC) pénzügyileg elônyös, mert csökkenti a munkából kiesô idô hoszszát. Nem hallgatják el ugyanakkor azt sem, hogy vannak a VPL használatával kapcsolatos negatív tapasztalatok is , vannak olyan tényezôk, amelyek megakadályozhatják a VPL sikeres alkalmazását: az értékelés minôségével kapcsolatos bizalmatlanság; a munkaadói oldal aggályai, hogy a kvalifikáltabb munkaerôt nehezebb lesz megtartani; a merev szabályozási környezet; a ciklikusan változó gazdasági helyzet – igazi munkaerôpiaci perspektíva hiányában önmagában aligha lehet vonzó a VPL.

A VPL két fô változatát különböztetik meg a szerzôk: a szûkebb (ún. summative vagy retrospektív) megközelítésmód szerint az értékelés célja a megszerzett kompetenciák feltérképezése, értékelése és hitelesítése/elismertetése. A szélesebb (ún. formative) értelmezés ezen túlmutatva elôsegíti az egyének személyre szabott tanulási és karrierterveinek az elkészítését. Az elôzetes tudás értékelése összekapcsolja az egyéni tanulási folyamatot és a megszerzett egyéni kompetenciák társadalmi-g gazdasági hasznosítását. A VPL eljárás öt eleme a következô: 1. annak tudatosítása, hogy az egyén kompetenciái milyen értékkel bírnak, 2. a személyes kompetenciák azonosítása, 3. ezen kompetenciák értékelése, 4. (tanácsadás) a kompetenciák fejlesztése (érdekében), 5. a VPL strukturált alkalmazása. A könyv elsô fejezete azt írja le, hogy szervezeti szinten milyen lépéseken át lehet alkalmazni a VPL-t. A bemutatott modell lényege a garantált minôség, a széles körû hozzáférhetôség, és az, hogy portfolió alapú, mérhetô tanulást tesz lehetôvé. A második fejezetben a tanulmánykötet a VPL használatát hat különbözô tanulási kultúra viszonyában mutatja be: az angolszász, a kelet-európai, a német duális, a skandináv, a dél-európai és a vegyesnek nevezett francia, holland és belga rendszer vonatkozásában. A továbbiakban különbözô nemzeti megoldási módok kerülnek bemutatásra, így a csaknem másfél évtizedes francia példa vagy a különbözô szereplôk együttmûködésére építô norvég megoldás, illetve a holland önkéntes szektorban alkalmazott értékelési módszer.

Sajnálatos módon az új tagállamok hiányoznak a körképbôl, pedig tanulságos lenne képet kapni arról, hogy ebben a régióban milyen szórványos kezdeményezések történtek eddig az elôzetes tudás értékelésére, illetve hogy a posztkommunista oktatási és szakképzési rendszerek esetében miként lehetne ezt a fontos megoldást széleskörûen alkalmazni.

TORDAI Péter peter.tordai@tpf.hu

THE

UNFINISHED STORY OF

VPL

Valuation Validation of Prior Learning in Europe's learning cultures Szerkesztôk: Ruud DUVEKOT, Kees SCHUUR, Jos PAULUSSE Kiadó: Foundation EC-VPL Kenniscentrum EVC, Utrecht

A HÁLÓZATRÓL BÔVEBB INFORMÁCIÓ: www.europeancompetencenetwork.org

Újabb témák a hírlevelekben Nagy népszerûségnek örvendenek a Tempus Közalapítvány tematikus hírlevelei, a 13 különbözô témát átfogó elektronikus kiadványokat már több mint tízezren olvassák hónapról hónapra. Októberben két újabb hírlevelet is útjára indítottunk. Az esélyegyenlôségi hírlevelet az érdeklôdôk grafikus és vakbarát verzióban is olvashatják, míg az angol nyelven megjelenô TPF Newslettert külföldi partnerintézményeinknek és pályázóknak szánjuk. A hírlevelekre feliratkozni honlapunkon lehet: www.tka.hu.

Az érdeklôdôk az alábbi témák közül választhatnak: MAGYAR NYELVÛ: ¼ EU 6 keretprogram ¼ Felsôoktatás ¼ Közoktatás ¼ Szakképzés ¼ Élethosszig tartó tanulás ¼ Nyelvoktatás ¼ Esélyegyenlôségi (grafikus és vakbarát verzióban is) ¼ E-learning ¼ Képzések ¼ Alumni ANGOL NYELVÛ: ¼ TPF Newsletter ¼ Research in Hungary

ÚJ INFORMÁCIÓS HONLAP: az Európai Unió és az oktatás Az Európai Unió és az oktatás címmel új információs honlapot hozott létre az Oktatási Minisztérium. Az érdeklôdôk itt tájékozódhatnak többek között az Oktatás és képzés 2010 munkafolyamatról, az egész életen át tartó tanulásról, a Strukturális Alapok oktatási vonatkozású programjairól, hazai Európatanulmányokról vagy a közösségi programokról. A honlapot gazdag dokumentumtár és jogszabálygyûjtemény egészíti ki. Az oldal elérhetô az Oktatási Minisztérium honlapjáról (www.om.hu) az EU menüpont alatt, vagy közvetlenül a www.om.hu/eu címen.

Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ (HIK) A KEMPELEN FARKAS HALLGATÓI INFORMÁCIÓS KÖZPONT (HIK) AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM KÜLÖNLEGES HÁTTÉRINTÉZMÉNYE, A FELSÔOKTATÁS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJA. AZ INTÉZMÉNY CÉLJA, HOGY A FELSÔOKTATÁSBAN RÉSZVEVÔKNEK – HALLGATÓKNAK, OKTATÓKNAK, KUTATÓKNAK – KIEMELKEDÔ SZÍNVONALÚ SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJTSON MINIMÁLIS ÉVES DÍJ ELLENÉBEN.

¼ ¼ ¼

ügyfélszolgálat, amely naprakész adatbázisból a felsôoktatási létet érintô kérdésekre ad választ. Reggel 8 órától este 20 óráig várják többek között a diákhitellel, pályázatokkal, külföldi ösztöndíjakkal, különbözô diákkedvezményekkel, valamint a hallgatói léttel és életvitellel kapcsolatos kérdéseket személyesen, telefonon vagy e-mailben. Honlapjuk tudásbázisában is böngészhetnek az érdeklôdôk. Könyvtár A HIK könyvtárában kézikönyveket, tankönyveket, egyetemi és fôiskolai jegyzeteket, valamint folyóiratokat, magazinokat, napilapokat találnak az olvasók. Kizárólag helyben olvasásra van lehetôség. A könyvtárlátogatókat a kutatásban és a dolgozatok elkészítésében a folyamatosan bôvülô CD-ROM állomány is segíti. Kávézó Az aulában található kávézó a felfrissülés perceihez nyújt ideális helyszínt. Fénymásolás A fénymásoló szalonban –- regisztrált HIK tagok részére kedvezményes árakon – lehetôség van sokszorosításra és egyéb kötészeti munkálatok elvégeztetésére. Rendezvényközpont A Központ megnyitása óta számos konferencián és szakmai programon vehettek részt a felsôoktatás szereplôi, és a jövôben is várják az egyetemek és a diákszervezetek, illetve az Oktatási Minisztérium programjait.

Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ ¼ Budapest VIII. ker., Reviczky u. 6. ¼ Levélcím: 1447 Budapest, Pf.: 583. ¼ Tel.: (1) 411 57 70, (1) 411 57 71 ¼ Fax.: (1) 411 57 99 ¼ www.hik.hu ¼ Nyitva tartás: hétfôtôl szombatig 8–22h-ig

Pályázati Pavilon 2006. január

Látogatói az alábbi szolgáltatásokat vehetik igénybe: ¼ Infrastrukturális szolgáltatás Kellemes környezetben ideális tanulóhely (tágas, csendes, légkondicionált termek). 12 olvasóteremben és 3 oktatóteremben 350 nagyteljesítményû, internet-hozzáféréssel rendelkezô, multimédiás PC-n a legkorszerûbb technikai feltételek mellett tanulhatnak, dolgozhatnak a látogatók. mail cím és tárhely A számítógépeken lehet saját ¼ Saját e-m dokumentumokat, anyagokat is készíteni és tárolni, amelyeket akár floppy lemezen, vagy CD-re íratva is hazavihetik a felhasználók. Ezen kívül lehetôség van ezek kinyomtatására, illetve szkennelésre és sokszorosításra. ¼ EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás) Ha kutat, nyelvet tanul vagy szakdolgozatot ír, mindent megtalál egy helyen az EISZ-en. Az értékes nemzetközi online tudományos és kutatói adatbáziscsomag, valamint hazai tartalom 68 felsôoktatási és MTA intézményben érhetô el a hallgatók, oktatók és a kutatók számára. www.eisz.hu, www.hik.hu

¼ Felsôoktatási Információs Pont (FIP) Komplex felsôoktatási

Pályázati felhívások AZ

ITT SZEREPLÔ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK CSAK KI -

VONATOK .

K ÉRJÜK ,

MINDEN ESETBEN OLVASSA EL

A TELJES KIÍRÁST ÉS A PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓT , ÉS PONTOSAN TARTSA BE A PÁLYÁZATI ÛRLAPOK KITÖL TÉSRE V O N A T K O Z Ó E L Ô Í R Á S O K A T !

Socrates Az Európai Bizottság oktatási együttmûködési programja A Socrates program 2000-ben indult második szakaszának célja, hogy mindenki számára hozzáférhetô legyen a tudás. Két kulcsfontosságú alapgondolata az élethosszig tartó tanulás támogatása, illetve a „Tudás Európájának” megteremtése. A Socrates programban részt vevô országok: ¼ A 25 EU-tagállam: Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia; ¼ 3 EFTA ország: Izland, Liechtenstein, Norvégia; ¼ Bulgária, Románia és Törökország.

Comenius

Pályázati Pavilon 2006. január

Comenius 1 Nemzetközi iskolai együttmûködések A Comenius 1 akció a Socrates programban részt vevô államok közoktatási intézményei közötti partnerkapcsolatokat támogatja. A partnerek együttmûködése nemzetközi projektek révén valósul meg. A Comenius 1 akcióban megpályázható tevékenységek segítik az iskolákat nemzetközi kapcsolataik bôvítésében, ápolásában. Kik pályázhatnak? Az akció nyitott minden államilag elismert közoktatási intézmény számára, pályázhatnak tehát az állami, magán és egyházi óvodák, alap- és középfokú oktatási intézmények, kollégiumok stb. Projekttípusok A Comenius 1-ben három projekttípus támogatható: 66

¼ Comenius Iskolai projektek

Az Iskolai projektek lehetôvé teszik, hogy legalább 3 részt vevô országból 1-1 iskola együtt dolgozzon valamilyen közös témán. A munkába a lehetô legtöbb osztályt bevonják, a témát az iskolák pedagógiai programjához illesztik. Nagyon fontos a diákok aktív részvétele. ¼ Comenius Nyelvi projektek A Nyelvi projektekben egy magyar és egy európai iskola mûködik együtt. Cél a nyelvtanulás elôsegítése. Az EU ritkán használt nyelvei prioritást kapnak. A projektek keretében diákcserét is szerveznek, amelyben minimum 12 éves diákok vehetnek részt. ¼ Comenius Iskolafejlesztési projektek Az Iskolafejlesztési projektekben az iskolák intézményi szinten vesznek részt. A cél, hogy megosszák tapasztalataikat és öszszehasonlítsák a pedagógiai módszereiket, szervezeti felépítésüket, vezetési technikájukat, illetve hogy egyéb, közös érdeklôdésre számot tartó témában (pl. az iskolai erôszak megelôzése, különbözô szociális és kulturális környezetbôl jövô gyerekek integrált oktatása) dolgozzanak együtt. Prioritások 2006-ban A Socrates program általános prioritásait a 2006os Socrates pályázati felhívás tartalmazza. 2006-ban elsôbbséget élveznek azok az iskolai pályázatok, amelyek célja a Nyelvtanulást és a nyelvi sokszínûség erôsítését szolgáló akcióterv végrehajtása, különösen azok, amelyek a tartalomalapú nyelvoktatást (CLIL) kívánják bevezetni (http://europa.eu.int/comm/education/ doc/official/keydoc/actlang/act_lang_en.pdf)

A nyelvi akcióterv magyar fordítása letölthetô a Tempus Közalapítvány honlapjáról: www.tka.hu Pályázati határidô Mindhárom pályázattípusnál: 2006. február 1. Formai elôbírálati határidô: 2006. január 24. (beérkezés napja) A pályázatokat a Tempus Közalapítványhoz kell benyújtani. A projekteken kívül megpályázható egyéb tevékenységek 1. Elôkészítô látogatások Comenius 1 pályázatokhoz A Comenius pályázat benyújtásával és a projekt megszervezésével összefüggô közös teendôk összehangolása céljából pályázni lehet elôkészítô látogatásra, amely anyagi támogatást biztosít a beadandó pályázatot koordináló személy számára a partnerintézménybe tett látogatáshoz. A konkrét partnerrel nem rendelkezô, de pályázni kívánó intézmények nemzetközi partnerkeresô szemináriumokon is részt vehetnek. Ezek listája szerepel a TKA honlapján. Az elôkészítô látogatások maximális idôtartama 1 hét. A támogatás fedezi az útiköltségeket, és hozzájárul a külföldön való megélhetés (szállás, étkezés) költségeihez, de nem haladhatja meg az 1000 eurót. Pályázati határidô: folyamatos, 10 héttel a látogatás tervezett idôpontja elôtt. A pályázatokat a Tempus Közalapítványhoz kell benyújtani.

Az elnyerhetô pénzügyi támogatás

Támogatott idôtartam

ISKOLAI PROJEKTEK

NYELVI PROJEKTEK

ISKOLAFEJLESZTÉSI PROJEKTEK

1–3 tanév

1 tanév

1–3 tanév

Alaptámogatás (évente) Koordináló intézmény

2000 euró 1500 euró

1500/2000 euró 1500/2000 euró

Mobilitási támogatás Tanári mobilitás

Projekttalálkozó Tanárcsere Kihelyezés Igazgatói tanulmányút

Projekttalálkozó

max. 1 hét 1–4 hét 1–4 hét max. 1 hét

Tanulói mobilitás

Projekttalálkozó

Diákcsere

Projekttalálkozó

max. 1 hét min. 14 nap

2. Comenius nyelvi asszisztens fogadása A közoktatási és felnôttoktatási intézmények pályázatot nyújthatnak be nyelvtanárasszisztensek fogadására. A Socrates programban részt vevô országokból érkezô asszisztensek 3–8 hónapot tölthetnek a magyar intézményben, ahol nyelvtanítással összefüggô feladatokat látnak el heti 12–16 órában. Az aszszisztenst a program költségmentesen biztosítja az iskolák számára. Amennyiben az iskola nyelvtanárasszisztens fogadására kíván pályázatot benyújtani, azt a Comenius tervben fel kell tüntetni. Pályázati határidô: 2006. február 1. Formai elôbírálati határidô: 2006. január 24. A pályázatokat a Tempus Közalapítványhoz kell benyújtani.

Comenius 2.2.b Nyelvtanárasszisztensi ösztöndíjak leendô nyelvtanárok részére A Socrates/Comenius 2.2.B akció keretében leendô nyelvtanárok egy Socrates ország valamely közoktatási vagy felnôttoktatási intézményében 3–8 hónap idôtartamú nyelvtanáraszszisztensi megbízást nyerhetnek el. A fogadó intézményben a nyelvtanárasszisztensek feladata nemcsak az, hogy idegen nyelvet tanítsanak (anyanyelv és/vagy az EU egy más hivatalos nyelve), hanem az is, hogy általános országismereti tudnivalókat adjanak át hazájukról. A fogadó intézményeket a Tempus Közalapítvány/Socrates Nemzeti Iroda választja ki az asszisztensek számára.

Pályázati határidô: 2006. február 1. Formai elôbírálati határidô: 2006. január 24. A pályázatokat a Tempus Közalapítványhoz kell benyújtani. Az asszisztensi tevékenység a pályázat beadását követô tanévben folyhat.

Comenius 2.2.c Külföldi szakmai továbbképzés pedagógusoknak A Comenius 2.2.c akció célja az oktatók készségeinek fejlesztése, a szakmai kompetenciák javítása nemzetközi környezetben. Az akció 1–4 hetes, az Európai Unió valamely tagállamában tartott intenzív kurzusokon vagy szakmai és módszertani továbbképzési programokon való részvételhez nyújt egyéni ösztöndíjas támogatást pedagógusoknak. A program keretében kétféle típusú továbbképzô kurzusra lehet pályázatot benyújtani: ¼ általános tanártovábbképzô kurzusokra (1–4 hét), ¼ nyelvtanár-továbbképzô kurzusokra (minimum 2, maximum 4 hét). A pályázás módja A pályázó kiválasztja a számára megfelelô tartalmú tanártovábbképzô kurzust a Socrates programban részt vevô egyik országban, és beadja jelentkezését a kurzust szervezô intézménynél. A pályázó a kurzusra való jelentkezését önállóan intézi, és a pályázat beadásakor már rendelkeznie kell a tanfolyamot szervezô intézmény visszaigazolásával. Pénzügyi hozzájárulás Támogatást a tanfolyamdíjra (legfeljebb 750 euró összeghatárig), az utazási és szállásköltségre, valamint olyan más megélhetési költségek fedezésére lehet kérni, melyek közvetlenül a továbbképzéshez kapcsolódóan merülnek fel. A támogatás pontos mértéke a látogatott tanfolyam típusától, idôtartamától, valamint a résztvevôk tényleges utazási költségeitôl függ. A Socrates támogatás nem minden esetben fedezi a külföldi tartózkodás teljes költségét!

A Socrates program által támogatott tanártovábbképzéseken való részvétel a 185/1999. (XII.13.) Kormányrendelet 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján beszámít a pedagógusok számára kötelezô, hétévenkénti továbbképzésbe.

Comenius 2.1 A tanárok alap- és továbbképzésének fejlesztése A Comenius 2.1 célja olyan nemzetközi együttmûködésben megvalósuló projektek támogatása, amelyek hozzájárulnak a tanárok alap- és továbbképzésének fejlesztéséhez. Kik pályázhatnak? A projektekben elsôsorban a tanárok alap- és továbbképzésével foglalkozó intézmények vehetnek részt, de bekapcsolódhatnak pedagógiai intézetek, tanügyi tanácsadók továbbképzésével foglalkozó, illetve közoktatási intézmények is. Projekttípusok ¼ Tanártovábbképzô kurzusok létrehozása és lebonyolítása ¼ Tantervfejlesztés a tanárok alapképzésében ¼ Tanárjelöltek egyéni ösztöndíjas részképzésének megszervezése ¼ Tanítási módszerek, pedagógiai stratégiák kidolgozása, különös tekintettel a speciális tanulási igényû csoportokra (etnikai kisebbségek, fogyatékos vagy szociálisan hátrányos helyzetû tanulók, nemzetiségi oktatás, stb.) A projektek létrejöttéhez legalább 3 Socrates ország 1-1, a programban való részvételre jogosult intézményének együttmûködésére van szükség. Az egyik intézménynek koordinátori szerepet kell vállalnia. Pénzügyi feltételek A projektek idôtartama 1, 2 vagy 3 év lehet. A pénzügyi támogatás a projekt típusától függôen évi 20–100 ezer euró, amely minden esetben kiegészítô támogatás, azaz nem fedezi a projekt összes költségét. Pályázati határidô: 2006. március 1. A támogatást nyert projektek 2006. október 1-jével indulhatnak. A pályázatokat az Európai Bizottság – pályázati ûrlapon feltüntetett – címére kell benyújtani.

Pályázati határidô: 2006. február 1. Formai elôbírálati határidô: 2006. január 24. A pályázatokat a Tempus Közalapítványhoz kell benyújtani.

Pályázati Pavilon 2006. január

Kik pályázhatnak? Jogosult pályázatot benyújtani minden magyar állampolgár vagy Magyarországon érvényes letelepedési vagy huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezô vagy menekültstátusszal élô személy, ¼ aki igazolt nappali tagozatos státusszal rendelkezik egy olyan Magyarországon akkreditált felsôoktatási képzési formában, amely nyelvtanári szakképesítést ad, és a pályázat beadásának idején már legalább 3 szemesztert sikeresen elvégzett (arról, hogy a pályázó nyelvtanár szakos képzésben vesz részt, csatolni kell a Tanulmányi Osztály által kiállított igazolást); vagy ¼ aki már rendelkezik nyelvtanári diplomával, és ezt a diplomát a 2004/2005-ös tanév ôszi félévének végénél nem korábban szerezte (ez utóbbi esetben az intézmény pecsétje és az intézményvezetô aláírása nem alapvetô formai követelmény, azonban a diploma fénymásolatát csatolni kell a pályázati anyaghoz).

Pénzügyi támogatás A Comenius asszisztensek havi ösztöndíjat és utazási támogatást kapnak. A havi ösztöndíj összege országonként különbözô.

Erasmus Erasmus Tantervfejlesztés és intenzív programok Az Erasmus akció európai felsôoktatási intézmények együttmûködésében megvalósuló projektekhez nyújt anyagi támogatást. Pályázásra jogosultak köre Koordinátorként kizárólag azok az államilag akkreditált felsôoktatási intézmények nyújthatnak be projekttípusú pályázatot, amelyek elfogadott Erasmus University Charter (EUC) pályázattal rendelkeznek. Támogatható tevékenységek ¼ Tantervfejlesztési projekt létrehozása (új egyetemi alapképzési vagy posztgraduális – BA, MA, PhD – szakok, szakirányok közös kidolgozása vagy modul kidolgozása) ¼ Intenzív program indítása A pályázáshoz legalább 3 partner szükséges, három különbözô országból, melyek közül 1 EU-tagország. A pályázat határideje: 2006. március 1. A támogatást nyert projektek 2006. október 1. után indulhatnak. A pályázatot közvetlenül az Európai Bizottságnak kell benyújtani a pályázati ûrlapon megadott módon.

Grundtvig A Grundtvig program célja, hogy európai együttmûködési tevékenységek révén elôsegítse a felnôttoktatás európai dimenziójának kialakulását, és ezzel támogassa a szakmától független, általános ismeretek oktatását, népszerûsítse a felnôttkori tanulást, és hozzájáruljon az élethosszig tartó tanulás minôségének és hozzáférhetôségének növeléséhez. A program értelmezésében felnôttnek számítanak a 25 év feletti személyek, valamint azok a 16–24 éves fiatalok, akik nem részesülnek közép- vagy felsôfokú képzésben.

Pályázati Pavilon 2006. január

Grundtvig 2 Tanulási kapcsolat projektek – Középpontban a tanulási folyamat Pályázásra jogosultak köre A programban részt vevô 31 ország bármely iskolarendszeren belüli vagy kívüli felnôttoktatással foglalkozó intézménye és szervezete (népfôiskola, társadalmi, oktatási, mûvelôdési, kulturális intézmény vagy civil szervezet, alapítvány, egyház stb.) pályázhat. Támogatható tevékenységek A tanulási kapcsolat pályázattípus elsôsorban olyan intézmények részvételét támogatja, ame68

lyek még kevés tapasztalattal rendelkeznek a nemzetközi együttmûködés és a projektszerû munka terén. Az együttmûködés célja a felnôttek tanulási képességének fejlesztése, amely révén az egyén képes felismerni a személyes és szakmai fejlôdéséhez szükséges tanulási igényét, valamint kiválasztani, és eredményesen kihasználni a számára megfelelô tanulási lehetôségeket. Pályázati feltételek A projektekben legalább három, különbözô országbeli partner vesz részt, amelyek közül legalább egy EU-tagállamból származik. A projektek idôtartama egy vagy két év lehet. A támogatás mértéke Az éves támogatás mértéke intézményenként átlag 7–8000 euró. Pályázati határidô: 2006. március 1. Formai elôbírálati határidô: 2006. február 21. A pályázatokat a Tempus Közalapítványhoz kell benyújtani.

Grundtvig 3 Felnôttoktatói mobilitás Egyéni ösztöndíjak módszertani továbbképzéseken való részvétel támogatására Ez a pályázattípus felnôtt tanulókkal foglalkozó oktatók, tanácsadók, vezetôk továbbképzését teszi lehetôvé szervezett nemzetközi szeminárium vagy egy tetszôleges külföldi felnôttoktatási intézményhez történô látogatás keretében. A látogatás célja az oktató szakmai és nyelvi fejlôdése, valamint az intézmények közti együttmûködés és tapasztalatcsere ösztönzése. A kurzusok, tanulmányutak maximum 4 hétig tarthatnak, de a támogatás megpályázható rövidebb ideig (akár 2–4 napig) tartó eseményekre, például konferenciákra is. Pályázásra jogosultak köre Pályázásra jogosult minden felnôttoktatással (is) foglalkozó szakértô, tanár, tanácsadó, vezetô, aki a szakterületéhez kapcsolódó külföldi továbbképzésen, tanulmányúton vagy konferencián szeretne részt venni. A támogatás összege Az ösztöndíj a tanulmányút utazási és megélhetési költségeihez járul hozzá. A támogatás maximális összege 1500 euró, amelybôl a kurzusdíj nem haladhatja meg a 750 eurót. A pályázás menete A fogadó intézménnyel vagy a kurzusszervezôvel a pályázó veszi fel a kapcsolatot a pályázat benyújtása elôtt. A fogadó intézmény kiválasztásához segítséget nyújt a Tempus Közalapítvány honlapja, amelyen a Grundtvig kurzuskatalógus, valamint számos külföldi intéz-

mény képzési ajánlata tekinthetô meg. Az Arion kurzuskatalógus még szabad kurzusaira is nyerhetô Grundtvig 3 támogatás. A tanulmányutat 2005. augusztus 1. és 2006. július 31. között lehet megvalósítani. A pályázatokat a kiutazás elôtt legkésôbb 8 héttel kell benyújtani a Tempus Közalapítványhoz. A beérkezett pályázatok bírálata minden hónap elsô munkanapján kezdôdik.

Elôkészítô látogatások Comenius 2.1 és 3, Lingua, Grundtvig 1, 2 és 4 akciókhoz A pályázat benyújtásával és a projekt megszervezésével kapcsolatos közös teendôk összehangolása céljából pályázni lehet a partnerintézményhez történô elôkészítô látogatásra. A pályázatot a látogatás tervezett idôpontja elôtt legalább 10 héttel kell a kiutazónak a saját nemzeti irodájához postai úton eljuttatnia. Az elôkészítô látogatások maximális idôtartama 1 hét, intézményenként 1 fô pályázhat támogatásra. A támogatás fedezi az útiköltségeket, és hozzájárul a külföldi megélhetés (szállás, étkezés) költségeihez, de összege legfeljebb 1000 euró lehet. A támogatás felhasználható a Socrates Nemzeti Irodák által szervezett partnerkeresô szemináriumokon való részvételre is.

Leonardo da Vinci

Az Európai Bizottság szakképzési együttmûködési programja A program célja: ¼ a szakmai készségek és a szakmai tudás fejlesztése a szakmai alapképzés bármely szintjén részt vevôk – különösen a fiatalok – körében, fôként gyakorlati képzés segítségével, annak érdekében, hogy elôsegítse a munkaerôpiacra való belépésüket, illetve újbóli munkába állásukat; ¼ a szakmai továbbképzés minôségének fejlesztése, és az élethosszig tartó képzés jegyében mind szélesebb társadalmi rétegek bevonása ezen képzési formákba; ¼ a szakmai képzéssel kapcsolatos újítások támogatása, különösen a versenyképesség fejlesztése, a vállalkozói kedv bátorítása és új foglalkoztatási lehetôségek ösztönzése. Részt vevô országok köre: ¼ Az Európai Unió 25 tagállama; ¼ A 3 EFTA ország (Izland, Liechtenstein és Norvégia); ¼ Bulgária, Románia és Törökország.

A programban a szakmai képzésben érintett minden intézmény pályázhat: Szakképzô intézmények, beleértve a felsôoktatási intézményeket is; kutatóintézetek; vállalkozások (fôleg kis- és középvállalkozások); szakmai szervezetek (pl. kamarák); szociális partnerek; települési önkormányzatok; nonprofit, politikamentes szervezetek. Egyének, magánszemélyek csak intézményeken keresztül részesülhetnek Leonardo da Vinci támogatásban. Mobilitási projektek Mobilitási projektek keretében külföldi munkahelyi gyakorlatra (szakmai alapképzésben részt vevô diákok, felsôoktatásban tanuló hallgatók, fiatal dolgozók és friss diplomások részére) és szakmai továbbképzésre (oktatók, foglalkoztatási tanácsadók, HR vezetôk számára) nyílik mód. A hazai Leonardo Nemzeti Iroda által meghatározott nemzeti prioritások a mobilitási pályázatok számára: ¼ Szociálisan hátrányos helyzetû célcsoportok mobilitási projektjei ¼ Azok a mobilitási projektek, amelyek munkaerô-piaci vagy vállalaton belüli képzést egészítenek ki külföldi szakmai gyakorlattal ¼ A szakmai alapképzésben részt vevô fiatalok számára szervezett, legalább 8 hetes külföldi szakmai gyakorlatok ¼ Azok a csereprogramok, amelyekben az oktatók tényleges szakmai gyakorlaton vesznek részt, munkát is végeznek ¼ Azok a csereprogramok, amelyek a sajátos nevelési igényû (fogyatékos), illetve hátrányos helyzetû, különösen a roma tanulók integrált oktatása bevált módszereinek a tanulmányozását célozzák

Európa Tanács Tanár-továbbképzési Programok A Tempus Közalapítvány pályázatot hirdet közoktatási intézményekben, tanárképzésben és tanártovábbképzésben dolgozó pedagógusok részére az Európa Tanács tanár-továbbképzési szemináriumain való részvételre. A szemináriumokra, melyekrôl bôvebb információt az év során folyamatosan helyezünk el a TKA honlapján, az Európa Tanács kulturális együttmûködési egyezményét aláírt 47 tagállamból pályázhatnak. Pályázati feltételek ¼ a pályázó közoktatási intézményben, tanárképzésben vagy tanártovábbképzésben dolgozik, és a megadott pályázói célcsoportba tartozik; ¼ a pályázó a szeminárium munkanyelvén vitaképes, az adott nyelvet szakmai munkája során alkalmazni tudja; ¼ pályázó a szeminárium témájáról széles körû szakmai ismeretekkel rendelkezik, a témával nevelô-oktató és/vagy kutató munkája során foglalkozik; ¼ a pályázó a szemináriumon szerzett ismereteket pedagógiai szaklapban és/vagy a hazai tanártovábbképzés keretén belül terjeszti és a Tempus Közalapítvány, valamint az Európa Tanács és a rendezô fél részére írásos beszámolót készít; ¼ az intézmény vezetôje a pályázatot támogatja. Ebben a továbbképzési formában kétévente egyszer lehet részt venni. Az elfogadott pályázók szállás- és étkezési költségeit a fogadó fél fedezi, az útiköltséget a pályázónak vagy intézményének kell megelôlegeznie, és azt az Európa Tanács utólag téríti. Az Európa Tanács szemináriumain való részvétel a 185/1999. (XII. 13.) Kormányrendelet 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján beszámít a kötelezô, hétévenkénti továbbképzésbe.

A Leonardo Nemzeti Iroda elôzetes formai bírálatot végez a beadási határidô elôtt legalább 2 héttel beküldött pályázatok esetében. Esetleges formai hibák esetén a pályázónak a hivatalos beadási határidôig hiánypótlás keretében lehetôsége van javítani a hibákat, illetve pótolni a hiányzó dokumentumokat. A megjelölt idôpontnál késôbb beérkezô pályázatok esetében nincs lehetôség az esetleges formai hibák korrigálására, utólagos hiánypótlásra.

Erasmus Mundus Az Erasmus Mundus az Európai Bizottság által indított mobilitási és együttmûködési program a felsôoktatás területén, melynek célja, hogy megerôsítse az európai felsôoktatási intézmények közötti együttmûködést, és új nemzetközi kapcsolatok kialakítását segítse elô magas színvonalú, ún. Erasmus Mundus Masters kurzusok, valamint oktatók és hallgatók mobilitásának támogatásán keresztül.

Pályázásra jogosultak köre ¼ felsôoktatási intézmények (összes akció) ¼ felsôoktatási intézményben elsô diplomát (BSc) szerzett hallgatók (összes akció) ¼ oktatók és kutatók, akik felsôoktatási intézményben tanítanak vagy kutatnak (összes akció) ¼ egyéb szervezetek, melyek a felsôoktatás területén mûködnek (4. akció) A pályázati határidôvel kapcsolatban kérjük, kísérjék figyelemmel honlapunkat: www.erasmusmundus.hu A pályázás menete A pályázatokat az Európai Bizottság címére kell eljuttatni, kivéve az egyéni ösztöndíjak esetében (2. akció), melyekért a kiválasztott Erasmus Mundus Masters kurzust indító konzorciumhoz közvetlenül kell pályázni. Az aktuálisan futó kurzusok listája megtekinthetô az Európai Bizottság honlapján: http://europa.eu.int/comm/education/ programmes/mundus/projects/index_en.html A Tempus Közalapítvány információkkal és pályázati tanácsadással segíti a pályázók munkáját.

Tempus A program elsôdleges célja a részt vevô országok közti együttmûködéseken keresztül a felsôoktatási rendszerek fejlesztésének támogatása. Részt vevô országok ¼ A 25 EU ország: Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia

Pályázati Pavilon 2006. január

Pályázati határidô: Mobilitási projektek: 2006. február 10. (postai bélyegzô dátuma) A pályázatokat a Tempus Közalapítványhoz kell benyújtani.

A programban megpályázható tevékenységek 1. akció célja: magas színvonalú, egy vagy két éves, a pályázat beadását megelôzôen már létrehozott Erasmus Mundus Masters kurzusok mûködtetése. 2. akció célja: harmadik országból származó hallgatók és oktatók számára ösztöndíj-lehetôség Erasmus Mundus Masters kurzusokon való részvételre. 3. akció célja: harmadik országbeli intézmények bevonása a Masters kurzusokba, és a harmadik országbeli kurzuson részt vevô európai oktatók és hallgatók támogatása. 4. akció célja: az európai felsôoktatás népszerûségének és vonzerejének növelése.

¼ Kedvezményezett (partner) országok J Nyugat-balkán országok (CARDS):

Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Szerbia és Montenegró. J Kelet-európai és közép-ázsiai országok (TACIS): Azerbajdzsán, Belorusz Köztársaság, Grúzia, Kazahsztán, Moldávia, Mongólia, Orosz Föderáció, Örményország, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán J Mediterrán térség országai (MEDA): Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Palesztina, Szíria, Tunézia. ¼ Önköltségi alapon részt vevô országok J Az EU-tagjelölt országok: Bulgária, Románia, Törökország J 24-ek csoportjának Európai Unión kívüli tagjai: Ausztrália, Izland, Japán, Kanada, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Új-Zéland, USA. Pályázásra jogosultak köre Felsôoktatási intézmények, civil szervezetek (NGO), cégek, vállalatok, állami hatóságok. Pályázati határidôk ¼ Structural and Complemetary Measures

(SCM) – Strukturális és kiegészítô tevékenységek Rövidebb idôtartamú együttmûködések, néhány héttôl egy évig terjedôen. Speciális, a nemzeti reformtörekvések körébe tartozó fejlesztéseket támogat, amelyeket az adott ország prioritásként jelölt meg. Pályázati határidô: február15. és október 15. ¼ Individual Mobility Grant – Egyéni mobili-

tási ösztöndíj Egyéni munka támogatása, amely a reformtörekvésekkel harmonizál, a kiutazás 1–8 hétig terjedô idôtartamú lehet. A mobilitás az EU államokból a kedvezményezett országokba, illetve a kedvezményezett országokból az EU-országokba irányulhat. Pályázati határidô: február 15.

Pályázati Pavilon 2006. január

(június 1. és október 30. között megvalósuló mobilitás esetén) és október 15. (következô év február 1. és június 30. között megvalósuló mobilitás esetén) A Tempus pályázatok beadása centralizált módon történik, a pályázatokat a torinói székhelyû Európai Képzési Alapítvány címére kell megküldeni (European Training Found, ETF). A Tempus Közalapítvány információkkal és pályázati tanácsadással segíti a pályázók munkáját.

CEEPUS Közép-Európai Felsôoktatási Csereprogram A program célja A program célja, hogy lehetôvé tegye a részt vevô országok felsôoktatási intézményei számára hagyományos hálózati együttmûködés keretében és/vagy joint programok létrehozása érdekében vendégtanárok fogadását, diákcseréket, nyelvi és szakmai kurzusokon, nyári egyetemeken, hallgatói kirándulásokon való közös részvételt. Részt vevô országok ¼ CEEPUS országok: Albánia, Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Macedónia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia és Montenegró, Szlovákia, Szlovénia ¼ Tematikus hálózatokban részt vevô ország: Bosznia-Hercegovina Egyéni mobilitási pályázatok: 1. Hálózati együttmûködés keretén belüli mobilitások A hallgatói és oktatói mobilitás az elfogadott hálózatok keretein belül, a fogadó intézmény fogadási keretének erejéig valósítható meg. A küldô intézmény által kiírt pályázati felhívásnak megfelelôen a lehetséges ösztöndíjasok kiválasztását a hálózat helyi koordinátora végzi. 2. Hálózaton kívüli, freemover mobilitások Ha a pályázó a saját intézményében nem talál megfelelô CEEPUS hálózatot, akkor freemoverként van lehetôsége bekapcsolódni a programba. A freemoverek azonban kizárólag a hálózatok által fel nem használt hónapkeretekre pályázhatnak, és csak a második szemeszterre. 3. Tematikus hálózaton belüli mobilitások Bosznia-Hercegovinába, és onnan hazánk felé irányuló hallgatói és oktatói mobilitások finanszírozására a 2006/2007-es tanévben összesen 10 hónap áll a pályázók rendelkezésére. A megpályázható ösztöndíjidôszak: ¼ alapképzéses hallgatók: minimum 3, maximum 10 hónap ¼ diplomamunkát író alapképzéses hallgatók, posztgraduális és PhD hallgatók: min. l, max. 10 hónap ¼ oktatók: min. 1 hónap (technikai minimum 5 munkanap, amely alatt legalább 6 tanítási óra megtartása kötelezô), max. 10 hónap. A pályázatok beadásának módja, határideje: A pályázatokat on-line kell feltölteni a Központi CEEPUS Iroda honlapján keresztül: www.ceepus.info.

A 2006/2007-es tanév ¼ tavaszi szemeszterére való jelentkezés határideje: 2006. június 15. ¼ ôszi szemeszterére való jelentkezés határideje: 2006. november 15.

Az Európai Unió 6. kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramja Marie Curie pályázatok aktuális felhívásai Pályázásra jogosultak köre EU-tagállamban, társult tagjelölt országban, társult országban vagy – bizonyos esetekben – 3. országban alapított, kutatásban, kutatók képzésében aktív jogi személyek (egyetem, kutatóintézet, vállalat, kutatók stb.). Akciók fogadóintézmények számára Marie Curie konferenciák és kurzusok (SCF) Kezdô kutatók képzésének támogatása minimum négy év alatt négy konferencia, kurzus, nyári egyetem, továbbképzés, vagy ezek kombinált megszervezése révén, tapasztalt kutatók tudásának, tapasztalatainak átadásával. Beadási határidô: 2006. május 17.

Visszatérési, reintegrációs támogatások Marie Curie európai reintegrációs támogatás (ERG) Az EU 6. keretprogram mobilitási programjaiban, min. 2 éves projekt keretében részt vevô kutatók reintegrációját segíti a mobilitási projekt lezárulását követôen. Beadási határidô: 2006. január 19; április 19; július 19.

Marie Curie nemzetközi reintegrációs támogatás (IRG) Olyan európai kutatók visszatérését segíti az EU-tagországokba vagy társult országokba, akik legalább 5 évet dolgoztak harmadik országban. Beadási határidô: 2006. január 19; április 19; július 19.

A kiválóság támogatása, elismerése Marie Curie díjak (EXA) Az EU 6. keretprogram mobilitási akcióiban korábban részt vett, kiváló eredményeket elért kutatók elismerése. Évente öt darab 50 000 euró értékû díj kerül kiosztásra. Beadási határidô: 2006. február 15.

A pályázás menete A pályázatokat az EPSS rendszert használva (on-line módon) az Európai Bizottságnak kell megküldeni (http://fp6.cordis.lu). A Tempus Közalapítvány információkkal és pályázati tanácsadással segíti a pályázók munkáját (www.tka.hu; research@tpf.hu).

A Tempus Közalapítvány minden pályázataival kapcsolatos információt, pályázati ûrlapot, egyéb dokumentumot térítésmentesen bocsát az érdeklôdôk rendelkezésére, azok kereskedelmi forgalomba nem hozhatók. A Tempus Közalapítvány elôzetes formai bírálatot végez a beadási határidô elôtt, a formai bírálati határidôre beküldött pályázatok esetében, így a pályázónak a hivatalos beadási határidôig hiánypótlás keretében lehetôsége van javítani az esetleges formai hibákat. Az elôbírálati határidôket lásd az egyes pályázati formák kiírásában. A Tempus Közalapítvány pályázati programjaiban a döntések ellen – sem méltányossági, sem más alapon – fellebbezésre nincs lehetôség. A fenti, aktuális pályázati lehetôségekre vonatkozó részletes felhívások és a pályázati ûrlapok megtalálhatók a Tempus Közalapítvány honlapján.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: Tempus Közalapítvány 1438 Budapest 70., Pf. 508. Infóvonal: (06 1) 237 1320 Telefon: (06 1) 237 1300 E-m mail: info@tpf.hu Internet: www.tka.hu

vége

A Tempus Közalapítvány többéves szakmai múlttal rendelkezô, dinamikus és munkavégzésében igényes, kiemelten közhasznú szervezet, amelynek célja az európai értékek képviselete és közvetítése az oktatás és képzés területén, valamint a magyar oktatási és képzési rendszer megismertetése és érdekeinek képviselete nemzetközi környezetben. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a magyar oktatási-képzési szektort és az emberi erôforrásokat hozzásegítsük az európai integráció által kínált lehetôségek hatékony kiaknázásához, hazai és nemzetközi pályázati programok koordinálásával, képzések kidolgozásával és megvalósításával, valamint szakértôi segítségnyújtással. Munkatársaink szakmai felkészültsége, nemzetközi tapasztalatai biztosítják feladataink magas színvonalú ellátását. Partnereink igényeit szem elôtt tartva törekszünk az általunk végzett feladatok koherenciájának és szinergiájának megteremtésére. Szervezeti kultúránk alapértékei a megbízhatóság, objektivitás, átláthatóság és a pályázati esélyegyenlôség biztosítása.