Pályázati Pavilon

tka hu PÁLYÁZATI pavilon

a Tempus Közalapítvány magazinja

mindenkinek közoktatásról

felsôoktatásról felnôttoktatásról szakképzésrôl nyelvtanulásról képzésekrôl kutatásról pályázatokról és még rengeteg fontos dologról

A tartalomból: ! Egész életen át tartó tanulás program Kutatók éjszakája

!

Útravaló

! !

Tanítsunk projektmódszerrel!

Pályázati melléklet

2006. szeptember

Fókuszban:

Indul a második évtized

Fókuszban 4

4 FÓKUSZBAN 4

Indul a második évtized

4

Tíz éve az európai integrációért – A Tempus Közalapítvány 10. születésnapjára Tíz éves a TKA! A mi történetünk – A Tempus Közalapítvány 10 éve Ösztöndíjasok régen és most Jók között a legjobbak Változatlan minõségben – Magyar Leonardo sikerek az Európai Mobilitási Nívódíj átadásán Díjaztuk a kiemelkedõ Socrates projekteket Startra kész – Az egész életen át tartó tanulás programjának fõbb pályázati akciói 7. Keretprogram – Az EU fõ eszköze a kutatás-fejlesztés támogatására

P á l y á z a t o k 14

7 8 12 13 14 15 16

K é p z é s e k 61

19

21 PÁLYÁZATOK 21 Házunk tájáról – közoktatás, tanárképzés 21 Elõkészítõ látogatással könnyebb – Mirõl árulkodnak a Comenius 1 statisztikák?

22 Mérlegen az Útravaló 24 Házunk tájáról – felsõoktatás, K+ F

Tudásközpont

69

24 Generation – Erasmus disszeminációs projekt eredményei és ajánlások 27 Új lendületet kapott az Alumni 28 Az Erasmus hallgatók szociális háttere 29 Erasmus Mundus diáktalálkozó másodszor 30 Mester szintû Erasmus Mundus kurzusok Magyarországon 32 A három ciklus bevezetésének európai tapasztalatai 34 Kutatók éjszakája – Gondolta volna, hogy a kutatók is evilági lények?

35 Házunk tájáról – szakképzés

Vendégoldal 73

35 Lezárult az utolsó pályázati forduló a Leonardo da Vinci program jelenlegi szakaszában 37 „Itt a kilincs is aranyból van, de mi többet tudunk” – mûszaki témájú mobilitási projektek tapasztalatcseréje 38 A szaktanárok és a szakoktatók változó szerepe 40 Egy éves a Nemzeti Europass Központ – Egy éve elérhetõek hazánkban az Europass dokumentumok 41 Projekttükör – közoktatás, nyelvoktatás

P á l y á z a t i f e l h í v á s 77

41 Parzival és az élet nagy kérdései 42 „Életem legjobb négy hónapja volt!”– Nyelvtanárasszisztensek Európa-szerte 43 Szakmát idegen nyelven – Ausztrál és német vendégtanárokkal 45 Forrás-háló, avagy a tanulóközpontok összekapcsolódnak 46 Útravaló a napenergia hasznosításához 47 Az elsõ sikerek – Mentorok tapasztalatai az Útravaló program elsõ évérõl 49 Szakmai szemináriumok az Útravaló ösztöndíjprogram mentorainak

2

! ! !

TARTALOMJEGYZÉK

50 Projekttükör – felsõoktatás, K+F 50 Európai Minõségi Díj felsõfokon – Interjú az E-Quality díjas felsõoktatási intézmények Erasmus koordinátoraival 53 Európából hazatérõ kutatók?! Igen!

54 Portfólió-szemlélet és Nyelvtanulási napló külföldön és itthon 56 Projekttükör – szakképzés 56 57 59 60

Módszertani megújulás aktív táblával Fából vaskarikát A svédasztaltól a nívódíjig Projekttükör – fenõttoktatás

60 Emlékmentés uniós támogatással 62 Bevezetés a családi tanulásba

63 KÉPZÉSEK 63 65 67 68

Önállóság és kreativitás – Tanítsunk projektmódszerrel!

Támogatott képzések pedagógusoknak is Segítünk segíteni – Útravaló mentortréning E-learning képzés indul az Útravaló ösztöndíjprogramban nyertes mentoroknak 69 Idõugrás pályázati segítséggel 70 Távoktatás kismamáknak

71 TUDÁSKÖZPONT 71 Kitekintés 71 Élethosszig tartó tanulás flamand módra 73 Mobilitási programok a svéd szakképzési rendszerben – Egy CEDEFOP tanulmányút tapasztalatai 74 Könyvespolc 74 Hogyan látják az európai felsõoktatást Európán kívül?

74 Röviden 74 Virtuális ügyfélszolgálat a TKA-nál

75 VENDÉGOLDAL 75 Egyedül nem megy – Vendégünk a Közösségfejlesztõk Egyesülete 76 A ReferNet Hálózat létrejötte és mûködési struktúrája 78 Középpontban a fiatalok – Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének munkája

79 PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK

wWw

hu tka KEDVES OLVASÓ!

Impresszum

Mozgalmas ez az év a Tempus Közalapítvány számára.

Fõszerkesztõ: Kardos Anita Szerkesztõk: Csernovitz Adél, Garai Katalin, Gyõrpál Zsuzsanna, Juhász Zoltán, Kurucz Katalin, Tordai Péter Felelõs kiadó: Kemény Gabriella Grafikai tervezés, tördelés: Baukó Bernadett, Vilimi Katalin Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda Kiadja: Tempus Közalapítvány, 2006

Májusban lettünk tíz évesek, és ez a kerek évforduló alkalmat adott a visszatekintésre.

Tíz év önmagában is nagy idõ egy szervezet életében, ráadásul micsoda tíz év volt ez! Hogy mást ne említsek: tíz évvel ezelõtt legtöbbünk számára még csak valami távoli, homályos lehetõség volt Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása, ma pedig teljes jogú tagállamként mûködünk, magától értetõdõen. És ebben – az oktatás és képzés területén legalábbis – nagy szerepet játszott a Tempus Közalapítvány, amire mindannyian nagyon büszkék vagyunk.

Egy évtized alatt alaposan megváltozott körülöttünk a világ, és a Tempus Közalapítvány mindig készen állt az új lehetõségekre, képes volt megújulni és elébe menni a változásoknak. Megéltük, hogy milyen egy néhány programot kezelõ, családias légkörû kis közösségbõl a legnagyobb magyarországi mobilitást lebonyolító nagy szervezetté válni – úgy, hogy közben megõriztük a lényeget. Ahogy a pályázati formák egyre szélesebb kör felé nyitottak, úgy lett egyre ismertebb a Tempus Közalapítvány neve is az oktatási berkekben. Az eltelt idõben sok száz intézmény és több ezer diák, tanár számára biztosított részvételi lehetõséget a különbözõ nemzetközi vagy nemzeti programokban.

A tizedik születésnap adja a Pályázati Pavilon jelen számának fókusztémáját is: számba vettük a szakmai eredményeket, nosztalgiáztunk kicsit, és természetesen nem feledkeztünk meg a pályázókról sem, hiszen nélkülük nem jött volna létre ez a történet…

Illusztrációként felhasználtuk a projektek résztvevõinek fényképeit is.

A magazin megjelenését az Oktatási Minisztérium és az Európai Bizottság támogatta.

A kiadványban foglaltak nem szükségszerûen tükrözik az Európai Bizottság álláspontját.

Minden jog fenntartva.

ELKÖLTÖZTÜNK! Új címünk: Tempus Közalapítvány 1093 Budapest, Lónyay u. 31.

Postacím: 1438 Budapest 70., Pf. 508.

Infóvonal: (06 1) 237 1320 Telefon: (06 1) 237 1300 Fax: (06 1) 239 1329 E-m mail: info@tpf.hu Internet: www.tka.hu Ügyfélfogadás: hétfõ-csütörtök 900–1700

A Tempus Közalapítvány minden pályázataival kapcsolatos információt, pályázati ûrlapot, egyéb dokumentumot térítésmentesen bocsát az érdeklõdõk rendelkezésére, azok kereskedelmi forgalomba nem hozhatók.

Reméljük, az olvasók közül sokan velünk tartanak az elõttünk álló következõ évtizedekben is!

A fõszerkesztõ 3

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

ISSN 1786-1616

A történet, amely folytatódik – új helyszínen, a régi lelkesedéssel és minõségben. Talán nem túlzás szimbolikus jelentõséget tulajdonítani annak, hogy szeptembertõl új székhelyre költözünk, és ezentúl ott, a Lónyay utcában várunk minden érdeklõdõt. Idén minden eddiginél több pályázat érkezett a közösségi programok támogatásaira, jövõre indul az új Egész életen át tartó tanulás program, nyakig vagyunk több disszeminációs projektben, készülünk az elsõ évét sikeresen záró Útravaló program folytatására, elindítottuk a máris óriási népszerûségnek örvendõ Projektalapú oktatás kurzust és a kismamáknak szóló távoktatási tanfolyamot.

FÓKUSZBAN

!

INDUL A MÁSODIK ÉVTIZED

INDUL A MÁSODIK ÉVTIZED

TÍZ ÉVE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓÉRT

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY 10. SZÜLETÉSNAPJÁRA A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY 2006-BAN ÜNNEPLI TÍZ ÉVES SZÜLETÉSNAPJÁT. FONTOS TUDNUNK: E SZERVEZET NEM A SEMMIBÕL SZÜLETETETT TÍZ ÉVVEL EZELÕTT. ELÕDJE – AMELYNEK BÁZISÁN 1996-BAN MEGALAKULT – AKKOR MÁR TÖBB ÉVE SIKERESEN KOORDINÁLTA MAGYARORSZÁGON AZ EURÓPAI UNIÓNAK AZT A PROGRAMJÁT, AMELY A VOLT SZOCIALISTA ORSZÁGOK FELSÕOKTATÁSI RENDSZEREINEK AZ EURÓPAI FELSÕOKTATÁSI KÖZÖSSÉGBE VALÓ VISSZAVEZETÉSÉT SZOLGÁLTA. A TEVÉKENYSÉG SIKERÉT MUTATTA AZ, HOGY AZ ALAPÍTÓK E PROGRAM NEVÉT, VAGYIS A TEMPUST ADTÁK AZ ÚJ SZERVEZETNEK.

alapoktatásra, a szakképzésre, a felsõoktatásra és a felnõttképzésre, és ahol – ennek megfelelõen – magától értetõdõvé válhatott az ágazatközi gondolkodás. Az alapítvány kuratóriumának munkájában kezdettõl fogva részt vevõ szakértõként nyugodtan mondhatom: a különbözõ területek egyidejû jelenlétének és a közöttük folyó kommunikációnak óriási pozitív hozadéka van. Az oktatás egyes alágazatai közötti kommunikációs gátakat mindig nehéz áttörni, de ott, ahol mégis sikerül, hamar érzékelni lehet ennek áldásos hatását.

Jól emlékszem az új közalapítvány megszületésének körülményeire. A többi uniós tagjelölt országhoz, sõt a régebbi tagállamok némelyikéhez is hasonlóan, kemény viták voltak arról, vajon szabad-e az Unió akkoriban elindult és a csatlakozó országok számára megnyitott új programját, az immár erõs közoktatási elemet is tartalmazó Socratest olyan szervezetre bízni, amely korábban kizárólag a felsõoktatással foglalkozott. Azt gondolom, az akkori döntéshozókat egyértelmûen igazolta az idõ. Mint ahogy igazolta azokat is, akik kezdettõl fogva azt gondolták, hogy ugyanahhoz a szervezethez kell helyezni a szakmai képzést célzó uniós oktatási programokat is. A most születésnapját ünneplõ Tempus Közalapítvány a hazai oktatásügy azon ritka szereplõi közé tartozik, amely egyszerre képes figyelni az

Nem túlzás azt állítani, hogy a Tempus Közalapítvány tíz éve alatt a hazai oktatásügy egyik meghatározó szereplõjévé vált. Ez mindenekelõtt természetesen ahhoz a tágabb feladathoz kapcsolódik, amely annak idején az alapítók számára minden bizonnyal a legfontosabb volt: Magyarország európai uniós felkészülésének és csatlakozásának támogatása az oktatás területén . A Tempus tevékenységének nyomán iskolák százai, tanulók és tanárok ezrei kerültek kapcsolatba azzal a közösséggel, amelynek 2004 májusában válhattunk teljes jogú tagjává. Sok száz azoknak a szakértõknek a száma is, akik a pályázatok elbírálásába bekapcsolódva az elmúlt években megismerhették a közösség oktatási gondolkodását. A Tempus kulcsszerepet játszott a magyar oktatásügy integrációs felkészülésében, és ma is

4

meghatározó a szerepe nemcsak abban, hogy iskoláink és egyetemeink kihasználhassák az uniós tagságból fakadó elõnyöket, hanem abban is, hogy Magyarország a közösségi oktatáspolitika és oktatásfejlesztés aktív és konstruktív alakítójává válhasson.

A Tempus funkciója eredetileg alig terjedt túl az uniós forrásokra épülõ pályázati pénzek kezelésén és a pályázás megszervezésén.

Ugyanakkor a kezdetektõl fogva tudni lehetetett, hogy egy olyan szervezetben, amely az uniós oktatási pályázatokat menedzseli, azaz alapvetõen technikai feladatokat lát el, benne rejlik egy olyan potenciál, amely messze túlmutat a technikai feladaton.

Mindenekelõtt, ez az egyik olyan szervezet, amely Magyarországra behozhatta a projekttervezésnek, az együttmûködésnek, a közös forrásszerzésnek és a projektmenedzsmentnek azt a kultúráját, amely ma a fejlett világban általánosan elterjedt, és – ezt érdemes külön hangsúlyozni – amely az oktatási rendszerek belsõ, nemzeti szintû fejlesztésének és kormányzásának is nélkülözhetetlen elemévé vált. Abban, hogy az oktatás hazai világa megnyílt e kultúra felé, a Közalapítványnak meghatározó szerepe volt. E szervezet munkatársai voltak továbbá az elsõk, akik – jóval a csatlakozásunk elõtt – folyamatos és napi munkakapcsolatba kerültek az uniós szervekkel, és akiknek munkastílusukat és munkakultúrájukat hozzá kellett igazítaniuk az uniós munkastílushoz és munkakultúrához. A Tempus már a kilencvenes évek második felében, évekkel a csatlakozás elõtt, egyfajta uniós szigetté vált Magyarországon, ahol hozzá lehetett jutni a közösségi oktatáspolitika alakulásával összefüggõ információkhoz, ezekrõl vitatkozni és beszélgetni lehetett, és ahol feltárulhattak azok a perspektívák, amelyek felõl az uniós tagországok nézik saját oktatási rendszerüket és oktatáspolitikájukat. Az uniós oktatási programokkal természetesen nemcsak pénz áramlott be az országba, hanem az a fajta oktatásfejlesztési gondolkodásmód is, amely mögött egy koherens közösségi oktatáspolitika húzódik meg, és amelyet többek között éppen az oktatási programok stratégiai dokumentumai rögzítenek.

szülés területén játszott. Oktatásügyi vezetõk és szakértõk sokasága jutott hozzá a Tempus által szervezett tanfolyamokon a strukturális alapokkal kapcsolatos releváns tudáshoz, és ily módon váltak képessé arra, hogy az uniós csatlakozást követõen saját intézményüket vagy szûkebb közösségüket maguk tegyék képessé olyan programtervek megalkotására, amelyeket közösségi támogatásokból valósíthatnak meg. Vagy gondoljunk azoknak a konferenciáknak a sorozatára, amelyek ugyancsak az elmúlt években lehetõvé tették a hazai oktatási szereplõk számára azt, hogy megismerjék a közösségi oktatási törekvéseket, és véleményt alkothassanak róluk. E funkciót részben azok a rendezvények is szolgálták, amelyeket az egyes oktatási programok közvetlen promóciója érdekében kezdeményeztek, de ezek mellett a Tempus több alkalommal szervezett olyan programokat, amelyek az Unió átfogó oktatási törekvéseihez kapcsolódtak, így például a lisszaboni vagy a Bologna folyamathoz.

Korábban utaltam arra, hogy a Tempus összességében több mint tíz éves mûködésének egyik nagy hozadéka a korszerû projekttervezési és menedzselési kultúra behozatala és elterjesztése a magyar oktatásügyben. Érdemes ehhez hozzátenni: e kultúrát a Közalapítvány többek között saját szervezetén és saját mûködésének megszervezésén keresztül honosította meg. Azok, akik az elmúlt évtized folyamán nyomon követhették e szervezet mûködését, és a feladatok gyors bõvülését kísérõ belsõ átalakításokat, bámulattal láthatták nemcsak a szervezet menedzsment-teljesítményét, de tanulásra és alkalmazkodásra való képességét is. A Tempus a magyar oktatásügy egyik elsõ olyan tanuló szervezete lett, amely képes arra, hogy mûködése biztonságát és kiszámíthatóságát ötvözze a változásra való képességgel, és amelyben szinte tapintható módon jelen van az, amit szervezeti intelligenciának is szoktunk hívni. A korszerû vezetési és szervezési technikák alkalmazásával – mint amilyen a mátrix-menedzsment vagy a tudásmenedzsment – a feladatok komplexitásának robbanásszerû növekedése és ezek mennyiségi bõvülése ellenére a szervezet mindig képes maradt a megbízható mûködésre és a minõség folyamatos biztosítására.

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

Az elmúlt évtizedben a Tempus az oktatási programok és az ezekhez kapcsolódó pályáztatás menedzselésén túl sokféle módon segítette Magyarország uniós felkészülését, és segíti ma is az uniós tagságból fakadó feladatok ellátását az oktatás területén. A Tempus egyik elsõ olyan, ugyancsak a tíz évvel ezelõtti alapítás elõtti idõre visszanyúló kezdeményezése, amely túlmutatott az egyszerû pályázatszervezésen, és amely jelezte a magyar integrációs felkészülés tágabb perspektívában történõ támogatását, az Alumni for Europe hálózat létrehozása volt. Ebbe az interaktív hálózatba azok a Közalapítvány által koordinált európai ösztöndíjas képzési programokban részt vett diákok, fiatal diplomások kapcsolódhattak be, akik e programok keretében legalább 3 hónapot külföldön töltöttek. A kilencvenes évek elejétõl kezdve ezekre a fiatalokra úgy lehetett tekinteni, mint akikre fontos feladatok várhatnak a majdan uniós taggá váló Magyarország gazdasági és társadalmi életében.

De gondolhatunk arra a szerepre is, amelyet a Tempus a legutóbbi években a strukturális alapok fogadására történõ felké5

Nem meglepõ, hogy az a fajta szakértelem és munkakultúra, amely az európai oktatási programok magyarországi szervezése során halmozódott fel a Tempus Közalapítványnál, vonzóvá tette ezt a szervezetet olyan hazai fejlesztési programok számára is, amelyek közvetlenül nem kapcsolhatóak az Európai Unióhoz, és nincs (vagy csak közvetett módon van) nemzetközi vonatkozásuk. Így lett a Közalapítvány – pontosabban már annak elõdje – a közép-európai egyetemközi együttmûködési program, a CEEPUS gazdája, és így lett az elmúlt években olyan hazai programok koordinálója, mint az idegennyelv-tanulás fejlesztését szolgáló Világ – Nyelv vagy a hátrányos helyzetû tanulók támogatását szolgáló Útravaló. A Tempus Közalapítványt az uniós pályázati rendszerek menedzselésében szerzett tapasztalata – és az a képessége, hogy megfeleljen ezek magas szintû minõségi követelményeinek – teszi vonzóvá minden olyan kezdeményezés számára, amely pályázati úton kíván erõforrásokat elosztani.

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

Fontos megemlíteni: a Közalapítvány számára ez akár csapdahelyzetet is rejtegethet, amelyrõl – akkor, amikor a tizedik születésnaphoz kapcsolódva mérleg készül a múltról és megfogalmazódnak a „merre tovább” kérdései – érdemes elgondolkodni.

A pályáztatás lebonyolításában mutatott sikeresség vonzó kísértést jelent mind a szervezet, mind azon döntéshozók számára, akik abban a helyzetben vannak, hogy meghatározhatják a szervezet feladatait és alakíthatják a rendelkezésére bocsátott erõforrásokat. Felvetõdik azonban a kérdés: vajon hol húzódik meg a határvonal egyfelõl a hatékony pályáztató szervezet szerepe, másfelõl a magyar oktatásügy nemzetközi integrációjának szolgálatát jelentõ szerep között. Abban a korban, amikor az oktatás fejlõdését egyre inkább meghatározzák a globális és regionális nemzetközi hatások, és amikor a nemzetköziesedés folyamata már nem csak a felsõoktatást és szakképzést érte el, hanem az általános alapoktatást is, hallatlan mértékben felértékelõdnek azok az oktatásügyi szereplõk, amelyek közvetítõi és szûrõi tudnak lenni a nemzetköziesedés folyamatának. Számos országban léteznek olyan szervezetek, amelyek az oktatási területen kulcsszerepet játszanak a nemzetközi együttmûködési feladatok szervezésében, elõsegítve a tág értelemben vett oktatási technológiák és javak importját és exportját, hozzájárulva a nemzeti oktatási rendszerek minõségének és versenyképességének erõsítéséhez. Az ilyen szervezetek gyakran aktívan szerepet vállalnak a fejlõdõ országok felé irányuló támogatási programok szervezésében is (egy fejlett nemzetközi közösség tagjaként e területen a jövõben Magyarországnak is a korábbiaknál jóval aktívabb szerepet kell játszania).

Nem kétséges, hogy a Tempus Közalapítvány rendelkezik azzal a potenciállal, hogy a magyar oktatásügy nemzetközi integrációjának egyik legfontosabb támogató szervezetévé váljon. E tekintetben is nagy jelentõsége van annak, hogy portfóliójában ott van mindegyik oktatási alágazat, hiszen – ahogy az eddigi tapasztalatok jól mutatják – az egyik területen szerzett tapasztalatok könnyen átvihetõek a másik területre. Fontos tartalékot jelent a Közalapítvány számára az, hogy tagja annak az európai konzorciumnak (Academic Cooperation Association – ACA), 6

amely éppen azokat a nemzetközi együttmûködési feladatok szervezéséért felelõs nemzeti szervezeteket fogja össze, amelyekrõl korábban szó volt. Annak azonban, hogy a Tempus Közalapítvány ezen a területen valóban kulcsszereplõvé váljék, van néhány fontos feltétele. A legfontosabbnak azt tartom, hogy legyen az alapítónak, a Magyar Köztársaság Kormányának olyan stratégiája, amely megpróbálja megfogalmazni azokat a kihívásokat, amelyek egy olyan korban érik a magyarországi oktatást, amelyre egyre intenzívebb nemzetközi kommunikáció és az oktatási javak egyre gyorsuló nemzetközi áramlása – beleértve ebbe a velük való kereskedelmet is – jellemzõ, és amely megpróbál e kihívásokra konkrét válaszokat megfogalmazni. Egy ilyen stratégia nyilván kijelölné a Tempus Közalapítvány helyét is, építve mindazokra a tapasztalatokra és arra a felhalmozott tudásra, amelyekre ez a szervezet az elmúlt évtizedben szert tett.

A Tempus Közalapítvány a magyar oktatásügy sikertörténeteinek egyike. A tíz éves évforduló alkalmat adhat arra, hogy ezt a történetet jobban megismertessük azokkal, akik ez idáig nem kerültek kapcsolatba a szervezettel, vagy akik munkájának csak egy-egy apró szeletét ismerhették meg. Azt remélem, az évfordulós figyelem hatására egyre többen ismerik meg alaposabban ezt a szervezetet, beleértve ebbe nemcsak a pályázó intézményeket és személyeket, hanem azokat a döntéshozókat is, akik meghatározzák a Közalapítvány jövõjét. Boldog születésnapot és további sikereket kívánok a Tempusnak! "

HALÁSZ Gábor A Tempus Közalapítvány kuratóriumának tagja

A születésnap alkalmából játékos honlap készült sok képpel és egy kvízzel, aminek második fordulója szeptemberben indul:

http://szuletesnap.tka.hu

T Í Z É V E S A TKA !

A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY 2006-BAN ÜNNEPLI FENNÁLLÁSÁNAK 10. SZÜLETÉSNAPJÁT. MÁJUS 23-ÁN NAGYSZABÁSÚ FOGADÁST SZERVEZTÜNK ENNEK TISZTELETÉRE.

A KultúrPont Irodától „EU-kék” tortát kaptunk a szülinapunkra.

Mi is kedveskedtünk a partnereinknek: kvízjátékunk nyerteseit 10 éves Tokaji borral ajándékoztuk meg.

Az oktatási miniszter nevében Köpeczi Bócz Tamás államtitkár emléklapot adott át a Tempus Közalapítvány 10 év alatt végzett kiemelkedõ színvonalú tevékenységéért.

100 pezsgõspohár csilingelt a Közalapítvány 10. születésnapján.

A születésnapi fogadást a hangulatos Európa Hajón tartottuk, ahol ínycsiklandó falatok várták a vendégeket.

7

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

A csupa csoki születésnapi tortát Kemény Gabriella igazgató és dr. Galambos Gábor kuratóriumi elnök vágta fel.

Esze Jenõ zenekara mellett kollégáink is szórakoztatták a közönséget: volt, aki jazzénekesként mutatkozott be, láthattunk szatmári verbunkost és csárdást, majd a TKA varieté mûsorát hastáncbemutató zárta.

A MI TÖRTÉNETÜNK – A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY 10 ÉVE EZT

AZ ÁTTEKINTÉST EGY

BRÜSSZELBE

TARTÓ REPÜLÕN ÜLVE ÍROM.

RÕL ESZEMBE JUT AZ, HOGY A LEGENDÁRIUM SZERINT A

ERKÖZALAPÍTVÁNY

NÉVADÓ PROGRAMJÁNAK ELNEVEZÉSE IS EGY ILYEN JÁRATON SZÜLETETT MEG EGY MAGYAR PROFESSZOR MINT

15

MÁR

ANNAK IS

ÉVVEL EZELÕTT.

10

SOK

– DR. LAJOS TAMÁS –

AGYÁBAN TÖBB

MINDEN VÁLTOZOTT AZÓTA.

ÉVE, HOGY A

TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY MEGKEZDTE AZ ALÁBBIAKBAN EGYFAJTA SZUBJEKTÍV PÁRHUZAMOS TÖRTÉNELEMÍRÁSSAL KÍSÉRLETEZEM, ÉS EGYSZERRE PRÓBÁLOM BEMUTATNI A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY ÁLTAL KEZELT PROGRAMOK ÉS KEZDEMÉNYEZÉSEK MÉRFÖLDKÖVEIT ÉS A KÖZALAPÍTVÁNY MÛKÖDÉSÉNEK FÕBB ÁLLOMÁSAIT.

A MUNKÁJÁT.

"

"

"

"

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

"

"

8

1996 Magyarország aláírja az Európai Közösséggel a European Agreementet.

A korábbi Tempus Magyarországi Iroda feladatait – egy Magyarországon is csak néhány éves múlttal bíró új szervezeti formában – a Tempus Közalapítvány veszi át. A módosítás fõ célja: a közpénzek felhasználásának ellenõrizhetõbb, átláthatóbb keretek közé helyezése. Komoly viták után végül a Közalapítvány nyitott marad a Tempus program koordinálásán kívüli más feladatokra.

A Közalapítvány kuratóriumának 7 tagja van, elnöke dr. Kiss Ádám. A Közalapítvány irodájának élére új, ambiciózus és tehetséges igazgató kerül Hilbert Attila személyében. Az iroda munkatársainak száma 5 fõ, akik fõként az információterjesztéssel, a pályázatok bírálatának megszervezésével, a futó Tempus projektek nyomonkövetésével, szakmai támogatásával és a program megvalósításának átfogó értékelésével foglalkoznak.

Ez az év fordulópont a Tempus program életében is. Az Európai Bizottság is új alapokra helyezi a programot – ugyancsak a követhetõ forrásfelhasználás jegyében, és kezdetét veszi az ún. demand-driven szakasz, azaz a kezdeményezés az érintett országok felsõoktatási rendszerének igényeit tartja szem elõtt.

"

1997 Magyarország csatlakozik az Európai Közösség Socrates és Leonardo da Vinci programjaihoz. A Tempus Közalapítvány stabil felsõoktatási hálózatára alapozva, a szervezet kezelésébe kerül a Socrates program legnagyobb költségvetéssel rendelkezõ komponense, az Erasmus. A program bevezetésére a május és szeptember közötti rövid idõszak áll rendelkezésre. Ennek ellenére a magyar felsõoktatási intézmények több mint 60%-a pályázik a programban.

Augusztusban az MKM a Közalapítványhoz szervezi ki a CEEPUS program mûködtetését is. Az 1994 óta futó közép- és kelet-európai felsõoktatási csereprogramban Magyarország közepes forráskihasználással mûködik.

"

"

"

"

"

"

"

Az iroda létszáma a két új feladat miatt 11 fõre bõvül, és a Professzorok Házának épületében bérelt irodaterületét is kinövi, s ezért az év végén tágasabb helyre költözik, alig négy utcányira elsõ székhelyétõl.

Elkészül a Közalapítvány saját honlapja, szeptemberben kezdetét veszi a szervezet elsõ információs kampánya, és megszületik a volt ösztöndíjasokat tömörítõ Alumni for Europe hálózat.

1998 A Socrates program két magyarországi nemzeti irodájának összevonása révén, az eddig kizárólag a felsõoktatás fejlesztésében érintett Tempus Közalapítvány tevékenységének fókusza új és nagy volumenû célcsoportokkal – a köz- és a felnõttoktatással – bõvül.

Külön PR egység kezdi meg a munkáját, amelynek különösen nagy kihívás a Socrates program pályázati lehetõségeinek megismertetése a célcsoportok körében.

A Tempus programban a magyar résztvevõk kivételes megbecsülést élveznek – ettõl az évtõl kezdve csak magyar partnerintézmény által koordinált pályázatokat lehet benyújtani a programban.

A CEEPUS program forráskihasználása ugrásszerûen megnõtt a korábbi évekhez képest, a Socrates programban pedig összesen 735 pályázat érkezik.

Az Európai Unió 1997-ben a Phare program költségvetésébõl a Socrates, a Leonardo és a Youth programok forrásait kiegészítõ ún. End-User Support (végsõ felhasználói támogatás) alapot képez. 1998-tól kezdve a Közalapítvány programjaiban kerül felhasználásra e keretek minimum 90 %-a.

1999 A Tempus Közalapítvány tevékenységi köre – és ezzel célcsoportja is – a Leonardo da Vinci programmal bõvül, valamint néhány regionális szeminárium megszervezésével a Közalapítvány egy új tevékenységi körének, a képzések szervezésének és lebonyolításának alapjait teremti meg az ESZA-MKK (Európai Szociális Alap Magyar Képzõközpont) létrehozásával.

"

"

"

"

"

"

"

"

"

"

"

"

2000 A magyar felsõoktatási intézmények – a többi csatlakozás elõtt álló országhoz hasonlóan – utoljára pályázhatnak a Tempus programban.

Kezdetét veszi a Socrates és a Leonardo da Vinci programok második szakasza.

A Közalapítvány újabb feladatot kap: az Európa-tanulmányi Központok hálózatának koordinálását. Ezzel részben nyitási lehetõséget kap egy újabb szerep – a tudásközpont – kialakításához, részben kiváló alapot kap képzési tevékenységének erõsítéséhez.

Elõször kerül sor a CEEPUS Miniszteri Díj odaítélésére, melyet egy magyar koordinációjú pályázatnak ítéltek meg a programban részt vevõ országok oktatásért felelõs miniszterei.

A Tempus Közalapítvány elsõ ízben dolgozza ki a Strukturális és Kohéziós Alapok felhasználásának sikerességét elõkészítõ Nemzeti Képzési és Információs Tervet.

Az Oktatási Minisztérium az Európai szabványok érvényesítése az oktatási statisztikában projekt megvalósításához a Közalapítványnak támogatást biztosít. A projekt zárótanulmányát egy nagyszabású szakmai konferencia résztvevõi vitathatták meg.

A Közalapítvány 2000-ben 86 rendezvényt szervez, új logót vezet be, és kiadványainak száma eléri a 43-at.

Méray professzor úr halálát követõen helyét a kuratórium egyik tagja, dr. Galambos Gábor veszi át.

2001 A Közalapítványt újabb feladattal bízzák meg: a Miniszterelnöki Hivatal által kezelt Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíjprogram (EKKÖ) kezelésével. Bár a program magyar kezdeményezésû, és nem mobilitási, hanem tanulmányi ösztöndíjat ad, ugyanakkor egyaránt illeszkedik a szervezet pályáztató és képzõ tevékenységéhez, illetve az Alumni for Europe kezdeményezéshez.

A magyar Erasmus hallgatók száma meghaladja a 2000-et.

Az Oktatási Minisztérium jóvoltából a szociálisan hátrányos helyzetû hallgatók Erasmus programban való részvételét 150 millió forinttal tudja kiegészíteni a Közalapítvány.

Ettõl az évtõl nem pályázhatnak magyar felsõoktatási intézmények a Tempus programban. A Közalapítvány zárókonferenciát szervez ebbõl az alkalomból. Az Európai Unió Tempus programja a magyar felsõoktatás fejlesztéséhez tíz év alatt 118 millió euróval járult hozzá. A program 10 év leforgása alatt összesen 372 magyar Közös Európai projektet támoga-

"

"

"

"

"

"

tott, amelyek átlagszínvonaluk tekintetében a többi Tempus által támogatott Phare országban futó projektek közül is kiemelkedõnek mondhatók. A projektek keretében több mint 8000 magyar diák és 12 000 magyar oktató utazhatott az Európai Unióba ösztöndíjas hallgatóként, oktatóként, illetve szakmai egyeztetések és tanulmányutak céljából. A program során rendkívül jelentõs infrastrukturális beruházások váltak lehetõvé, közel 7 milliárd Ft értékben.

Az Oktatási Minisztérium által támogatott Kommunikációs és információs technológiák a közoktatásban (2001. február 16.) címû konferencia megszervezésének célja olyan magyar és nemzetközi iskolai és nemzeti szintû gyakorlatok bemutatása volt, amelyek jó példaként segítségül szolgálhatnak a magyar iskoláknak.

Ebben az évben lát napvilágot a Leonardo programértékelõ tanulmánykötet angol és magyar nyelvû kiadása, amely az elsõ átfogó értékelését adja a program magyarországi megvalósításának.

A Közalapítvány, a dán EURA-val közösen – a dán Külügyminisztérium támogatásával – bilaterális kompetenciafejlesztõ projektet dolgoz ki és valósít meg a Strukturális Alapok, és azon belül különösen az Európai Szociális Alap magyarországi kezeléséhez.

A Tempus Közalapítvány az Európa Szilveszter 2001. Jótékonysági Gála és Bál bevételének kedvezményezettje. A befolyt összeget a Közalapítvány a hátrányos helyzetû célcsoportok támogatására fordítja.

2002 Újabb célcsoport kerül a szervezet látóterébe: a kutatók. Ezzel együtt hangsúlyos feladatként jelenik meg a magyar részvétel növelése az EU 5. számú K+F Keretprogramjában. A Közalapítvány feladata elsõsorban a kutatói mobilitást támogató programkomponensek széleskörû megismertetése.

A Közalapítványhoz kerül az Európa Tanács Tanár-továbbképzési pályázata is.

9

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

"

A kuratórium tagsága – a célcsoportok körének bõvülését követve – átalakul, létszáma 9 fõ. A kuratórium korábbi elnöke a felsõoktatási ügyekért felelõs helyettes államtitkári feladatokra cseréli pozícióját, helyét dr. Méray László veszi át.

A Közalapítvány igazgatójának személye is megváltozik: a posztot a korábbi PR-vezetõ veszi át.

A Közalapítvány munkatársainak száma meghaladja a 30 fõt, a kezelt támogatás mértéke a 2 milliárd forintot, a beadott pályázatok száma az 1500-at.

"

"

"

"

"

"

"

"

"

"

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

"

"

"

10

2002. december 17-én kiállítással egybekötött konferencia hivatott bemutatni a Leonardo da Vinci program magyarországi eredményeit. A rendezvény keretében Magyarországon elsõ ízben osztják ki a Mobilitási Nívódíjat, amelyet a független szakértõk által példaértékûnek ítélt 11 mobilitási projekt képviselõi vehettek át.

A magyar pályázók elõször 2002-ben versenyezhetnek az Európai Nyelvi Díj címért.

A Tempus Közalapítvány az Oktatási Minisztérium megbízásából 2002. május 30–31-én nemzetközi tanácskozást szervez Humánerõforrás-fejlesztés és foglalkoztatáspolitika a V4 és Quadrilaterale országokban címmel. A tanácskozás résztvevõi a visegrádi és Quadrilaterale országok humánerõforrás-fejlesztéssel (oktatásügy, foglalkoztatáspolitika) és európai integrációval foglalkozó minisztériumainak és tudományos intézményeinek képviselõi voltak.

A Közalapítvány bekapcsolódik a norvég Linking Up elnevezésû, a szakképzési mobilitást támogató kezdeményezésbe.

2003 A Közalapítvány kezelésébe kerül az Oktatási Minisztérium Világ – Nyelv pályázati programcsomagja, melynek keretében 2003-ban a Közalapítvány 493 projektet támogat, összesen több mint 366 millió Ft értékben.

A magyar iskoláknak hozzávetõlegesen hatszáz külföldi intézménnyel van mûködõ kapcsolatuk a Comenius 1 program keretében a 2003/2004-es tanévben.

A Leonardo mobilitási pályázati keret felhasználási mutatója eléri a 99,8%-ot, a nyertes projektek keretében kiutazók száma pedig meghaladja a 940 fõt.

A Tempus Közalapítvány koordinációjában és aktív részvételével végrehajtjuk a MATRA holland–magyar bilaterális képzési programot, amelynek keretében 470 potenciális pályázó kap felkészítést, hogy sikeresen tudjon pályázatokat készíteni és projekteket végrehajtani a Strukturális és Kohéziós Alapok forrásaiból.

Az ESZA-MKK – tevékenységi körét kibõvítve a Strukturális és Kohéziós Alapok egészére – átalakul Strukturális Alapok Képzõközponttá (SAKK).

A Közalapítvány a Felnõttképzési Akkreditációs Testület döntése alapján akkreditált felnõttképzõ intézménnyé válik. Ettõl kezdve a Közalapítvány minden kurzusára külön akkreditációt szerez.

Az Oktatási Minisztérium a legnagyobb volumenû mobilitási programokat koordináló szervezetet, a Tempus Közalapítványt bízta meg a Mobilitás és európai együttmûködés címû, az Európai Bizottság számára készült nemzeti jelentés összeállításával.

A Közalapítvány alapító okirata 3 alkalommal is változik ebben az évben. A Kuratórium tagjainak száma 19-re bõvül. A Közalapítvány munkatársainak létszáma 50 fõ. A Közalapítvány – helyszûke miatt – ismét új épületbe költözik.

2003-ban nyújtott be sikeres pályázatot a TKA az Európai Bizottsághoz a kutatói mobilitást segítõ Európai Kutatói Mobilitási hálózat (ERA-MORE) magyarországi hídfõintézményeként, a magyarországi mobilitási hálózat felállítására.

"

"

"

"

"

"

"

"

"

2004 Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozik az Európai Unióhoz.

A magyar felsõoktatási intézmények ismételten részt vehetnek a Tempus programban. A megvalósítás érdekében Tempus Nemzeti Kapcsolattartó Pont alakul a Tempus Közalapítványon belül.

Elindul az Európai Bizottság Erasmus Mundus programja, amelynek célja az Európán kívüli térségekbõl Európába irányuló felsõoktatási mobilitás elõsegítése. A programmal kapcsolatos feladatokat a Tempus Közalapítvány látja el.

2004. október 1-jén kezdte meg mûködését a Tempus Közalapítvány szervezeti keretein belül az Europass Training Nemzeti Kapcsolattartó Pont. Csak 2004-ben több mint 700-an igényelték a külföldi szakmai gyakorlatukat igazoló Europass Szakképzés dokumentumot.

A Közalapítvány 3 sikeres pályázatot nyújt be az Európai Bizottsághoz a Socrates projektek eredményeinek hasznosítását célzó disszeminációs pályázati felhívásra, és ugyancsak sikeresen pályázik a Bologna tanácsadói hálózat kialakítására.

A Leonardo programban a legjelentõsebb kihívást az ugrásszerûen (114 százalékkal) megnövekedett mobilitási pályázati keret (2003: 1 162 400 EUR, 2004: 2 483 096 EUR) jó minõségû pályázatokkal történõ lekötése jelenti, amelyet – többek között a Közalapítvány strukturált és célzott információs tevékenységének és felkészítõ munkájának köszönhetõen – sikerrel vesznek a magyar pályázók. Áprilisban indul az a projekt, amelyre 2003 nyarán a TKA sikeresen pályázott az Oktatási Minisztériumnál: az EU 6 Keretprogram 7. prioritásának (Állampolgárok és kormányzás a tudásalapú társadalomban), valamint a Keretprogram Humán kutatói erõforrások és a kutatói mobilitás elõsegítése horizontális komponens információs és tanácsadó irodájának mûködtetésére nyert támogatást.

A Közalapítvány közbeszerzési eljáráson indulva elnyeri a Gazdasági Minisztérium megbízását a multiplikátor képzési programra, melynek keretében több mint 1200 fõ képzését biztosítják.

A Közalapítvány 2004-ben 9 tematikus elektronikus hírlevelet bocsát útjára, melyek több mint 5000 címzetthez jutnak el havonta.

"

"

A potenciális és a nyertes pályázók széles körû tájékoztatása érdekében szervezett rendezvények száma – a képzéseket nem számolva – több mint 60 volt, amelyek között 7 nagy konferencia is szerepelt. A rendezvényeken több mint 3200-an vettek részt. Az ügyfélszolgálathoz beérkezõ regisztrált megkeresések száma 2004-ben meghaladta a 4200-at.

A Közalapítvány – sok más európai Socrates és Leonardo nemzeti irodát megelõzve – megszerzi az ISO 9001:2000 tanúsítványt.

"

"

"

"

2005 az elsõ olyan év, amelyben a Közalapítvány képzési tevékenységét nem támogatja állami forrás.

12 féle tematikus elektronikus hírlevelet jelentet meg a Közalapítvány rendszeresen, amelyek összesen több mint 11 000 regisztrált érdeklõdõhöz jutnak el. Az ügyfélszolgálathoz beérkezõ regisztrált megkeresések száma 2005-ben meghaladja a 6700-at. Elkészül a TKA honlap vakbarát-akadálymentes verziója.

2005-ben összesen 586 cikk jelent meg a Tempus Közalapítvány programjaival kapcsolatban a nyomtatott sajtóban és az internetes médiában, ami az elõzõ évi megjelenésekhez képest 156%-os növekedést jelent.

A Közalapítvány alapító okirata ebben az évben ismét változik, s ennek értelmében 2006-ban 10 fõre csökken a kuratórium létszáma. A munkatársak száma 63.

ÖSSZEGZÉS Nehéz 10 esztendõ történéseit röviden összefoglalni. A cikk végére érve ezt bizonyosan állíthatom. Minden évben lényegesen több dolog történt a Tempus Közalapítvánnyal, mint ami itt olvasható, és talán nem is lehetne egy történetbe foglalni mindezeket, hiszen minden kurátornak, minden munkatársnak, minden pályázónak, minden partnerünknek megvan a maga története. Ha ez a rövid összefoglaló ahhoz elég volt, hogy ezeket a történeteket elõcsalogassa az olvasókból, elégedett lehetek.

KEMÉNY Gabriella gabriella.kemeny@tpf.hu "

"

"

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

2005 2005 májusában a Közalapítvány újabb feladatra, az Útravaló ösztöndíjprogram kezelésére kap megbízást az Oktatási Minisztériumtól. A program nagy kihívás elé állítja a Közalapítványt: több mint 30 ezer pályázati ûrlap feldolgozását és elbírálását kell elvégeznie alig két hónap alatt.

A Socrates program és a kiegészítõ támogatás keretében közvetlenül a Tempus Közalapítvány által és a közvetve a felsõoktatási intézmények által támogatott egyéni tanulmányutak mintegy 3700 fõt és csaknem 500 oktatási intézményt érintenek. A lekötött támogatás 7,3 millió EUR – szemben a 2004. évi 6 millió euróval.

A Leonardo da Vinci programot illetõen 2005-ben az elõzõ év legfontosabb tendenciái folytatódnak, a korábbi ugrásszerû növekedés után ebben az évben további jelentõs (18%-os) emelkedést mutató mobilitási pályázati keret áll rendelkezésre. A szakiskolák lehetõségeit ezen kívül tovább bõvíti, hogy az Országos Szakképzési Tanács javaslatára az oktatási miniszter elfogadta a TKA elõterjesztését a szakiskolai mobilitási program 160 millió forintos kerettel történõ folytatásáról. Kiemelkedõ eredmény, hogy e programok támogatásával 1772 fõ külföldi tanulmányútja, szakmai gyakorlata valósul meg.

11

ÖSZTÖNDÍJASOK RÉGEN ÉS MOST ANDRÁS ÉS SAROLTA NÉMETORSZÁGI EGYETEMEK BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARAIN TANULTAK, A KÉT ÖSZTÖNDÍJ KÖZÖTT AZONBAN MAJDNEM EGY ALUMNI HÁLÓZATUNK TAGJAINAK BESZÁMOLÓIBÓL KIDERÜL, HOGY AZ EGYKORI DIÁKOK MILYEN TAPASZTALATOKKAL TÉRTEK HAZA NÉMETORSZÁGBÓL.

ÉVTIZED TELT EL.

Vincze András Ösztöndíj: Tempus Helyszín: Göttingen Fogadóintézmény: Georg-A August Universität Idõpont: 1993. õszi szemeszter Tématerület: amis társadalom

TANULMÁNYOK A göttingeni egyetemen nagy hangsúlyt fektettek a külföldi hallgatók német nyelvi képzésére, és a szokásos nyelvtani kurzusok mellett az íráskészségem is sokat fejlõdött.

Maga az oktatás – ahogy így 13 év távlatából visszatekintek – meglehetõsen hasonló formában zajlott, mint Szegeden. Sok minden, amit akkor én ott újdonságként vagy kuriózumként éltem meg, azóta nálunk is hétköznapivá vált, ilyen például a diákhitel vagy a kreditrendszer bevezetése. Érdekes különbség volt viszont az ottani bölcsészhallgatók többségét rettegésben tartó latin szigorlat, és az is, hogy a tanárképzésben a gyakorlati képzést sokkal komolyabban vették, mint nálunk.

EGYETEMI ÉLET Sosem hagytak minket magunkra, így egy percre sem éreztem magam elszigetelve.

Hatalmas választék volt egyesületekbõl, sportolási lehetõségbõl, kulturális rendezvénybõl. A német hallgatók nagyon nyitottak, érdeklõdõek voltak, és sok rendezvényt, klubestet, kirándulást szerveztek a külföldi diákoknak. Különösen élvezetesek voltak a több ezer fõt megmozgató óriásrendezvények, mint a Mikulás napi buli, ahol a szimfonikus koncerttõl az együtt táncolós, ugrálós és mutogatós Rocky Horror Picture Show-ig nagyon sok minden megfért egymás mellett.

TAPASZTALATOK Nagyon tetszett, hogy a német hallgatók mennyire elkötelezettek a környezetvédelem és a fejlõdõ világ problémái iránt. A tudatos vásárlási szokások, a szelektív hulladékgyûjtés, a víz- és energiatakarékosság mind magától értetõdõ részei voltak a hétköznapoknak.

Németh Sarolta Ösztöndíj: Erasmus Helyszín: Düsseldorf Fogadóintézmény: Heinrich Heine Universität, Düsseldorf Idõpont: 2001–2002. tanév Tématerület: germanisztika

TANULMÁNYOK Ugyanúgy elõadások és szemináriumok formájában zajlott a képzés, mint itthon, csak sokkal „lazábban”. A németek jellemzõen 2-3 tanegységet vettek fel egy félévben, néhányan azt is tologatták. Én a félévente felvett 7 tanegységemmel (ezeket itthon sikerült is elismertetnem) túlterheltnek számítottam, holott itthon akár 25-30 tanegységem is volt egy félévben.

A német felsõoktatás javára írandó, hogy gyakorlatibb a képzés, bár ez a bölcsészettudományok területén nehezen tud megmutatkozni. A kinti órákon sokszor olyan alapszinten folyt az oktatás, amilyet itthon az erõsebb gimnáziumokban tapasztalni.

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

EGYETEMI ÉLET A németek rendkívül precízek és megbízhatóak, de néha kifejezetten merevek. A kollégiumban viszont nagyon sokféle emberrel kerültem barátságba. Velük naponta szerveztünk programokat: sport, kultúra, bulik, vagy csak egy bevásárlás; mindenkinek mindig volt egy jó ötlete. Ezen kívül az egyetem egyik intézete folyamatosan szervezett külföldi ösztöndíjasok számára kirándulásokat, például Belgiumba, a Berlini Filmfesztiválra vagy hajóval a Rajnára.

VERESS Mariann mariann.veres@tpf.hu 12

TAPASZTALATOK Nagyon sokféle náció él Düsseldorfban, a lakosság majdnem fele született vagy már többedik generációs külföldi. Így aztán színesek és érdekesek az emberek, viszont a kultúrák ilyen mélységû keveredése miatt lassan elvesznek a hagyományos német jellemzõk. "

JÓK KÖZÖTT A LEGJOBBAK KIVÁLÓ PROJEKTEK A PÁLYÁZATI PROGRAMOKBAN CEEPUS MINISZTERI DÍJ: A LEGJOBBAKNAK JÁRÓ ELISMERÉS A KÖZÉP-EURÓPAI FELSÕOKTATÁSI CSEREPROGRAM (CEEPUS) MINISZTERI KONFERENCIÁJA AZ EREDMÉNYEK MIND SZÉLESEBB KÖRBEN TÖRTÉNÕ MEGISMERTETÉSE ÉS HATÉKONY ALKALMAZÁSA ÉRDEKÉBEN KÖZÖS

MINISZTERI DÍJ

ALAPÍTÁSÁT HATÁROZTA EL

2001-BEN. A HÁLÓCEEPUS

ZATI PROJEKTEK MINÕSÉGI MEGVALÓSÍTÁSÁT ELISMERÕ DÍJAT A

TAGORSZÁGOK SZAKÉRTÕINEK KÖZÖS DÖNTÉSE ALAPJÁN ÉVENTE EGY ALKALOMMAL ÍTÉLIK ODA A LEGJOBB HÁLÓZATNAK.

A Miniszteri Díjat eddig öt alkalommal osztották ki, melybõl a címet négyszer nyerte el magyar, és egyszer osztrák koordiná ciójú projekt, amelyben négy magyar felsõoktatási intézmény is részt vett.

2002-b ben a Moholy-N Nagy Mûvészeti Egyetem (korábban Magyar Iparmûvészeti Egyetem) által koordinált H-41 hálózatnak ítélték oda a díjat. A hálózati együttmûködés elsõsorban alapképzéses hallgatók cseréjére épül, melyet évrõl-évre kiegészít egy-egy meghatározott témára (pl. linómetszés, rézkarc, diafilm) koncentráló nyári egyetem is. Kezdetben a vizuális kommunikációra és az ipari formatervezésre, késõbb a kerámia-, bútor- és textildizájnra koncentráltak, majd új partneregyetemek bevonása után tovább bõvültek a lehetõségek a belsõépítészettel, ékszertervezéssel, fémmûves formatervezõ és szilikát szakiránynyal, így az együttmûködés mára felöleli a mûvészeti oktatás szinte teljes spektrumát.

ben az Eötvös Loránd TudoA legjobbnak járó elismerést 2004-b mányegyetem, Informatikai Kar, Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék által koordinált H-81 hálózat nyerte el.

Elsõdleges céljuk a részt vevõ intézmények közötti oktatási együttmûködés szintjének emelése, közös tantervfejlesztés, valamint az eredmények megjelentetése. A partnerek különbözõ szak-

ben díjazott A-4 hálózat osztrák koordinációban mûA 2005-b ködik az Universität Wien vezetésével, fõ profilja a holland nyelv és kultúra, valamint magyar, illetve hungarológia szakos hallgatói és oktatói mobilitás lebonyolítása, de ezen túlmenõen germanisztika, finnugrisztika és szláv nyelv szakosok is pályázhatnak az ösztöndíj elnyerésére. Több nyári egyetem is megvalósult már a program keretében, és a közös tanterv-, valamint tananyagfejlesztésnek is jó alapul szolgál az együttmûködés. Magyar részrõl négy intézmény vesz részt a hálózatban: a Debreceni Egyetem Germanisztika Tanszéke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Irodalom és Néderlandisztika Tanszéke, a Károli Gáspár Református Egyetem Néderlandisztika Tanszéke és a Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalom Tanszéke.

2006-b ban a Miskolci Egyetem Matematika Intézetének Analízis Tanszéke által koordinált H-127 hálózat nyerte el a legjobb CEEPUS hálózatnak járó díjat. A hálózat keretein belül alapképzésben részt vevõk, PhD-hallgatók, és oktatók mobilitásán kívül több nyári egyetem és intenzív kurzus valósult már meg, de tervezik közös diploma program kidolgozását is. A hálózatban együttmûködõ partnerek célul tûzték ki, hogy egyetemeiken meghonosítják a SEFI (European Society for Engineering Education) Matematikai Munkacsoportja által összeállított Core Curriculumot, mely a mérnökképzésben minden országban használható matematikai törzsanyagot jelent. Az együttmûködõ partnerek körét a 2006/2007-es tanévben tovább bõvítik, így az újonnan csatlakozott országok közül Albánia, Szerbia és Montenegró felsõoktatási intézményei is képviseltetik magukat. " TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A NYERTES HÁLÓZATOKRÓL : WWW .CEEPUS .INFO

TÓTH Krisztina krisztina.toth@tpf.hu 13

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

ban a Pécsi TudományA CEEPUS tagországok szakértõi 2003-b egyetem Analitikai Kémia Tanszéke által koordinált H-76 hálózatot választották nyertesnek. Kezdetben az állandó fejlõdésben levõ analitikai technika, a kapilláris elektroforézis fejlesztése és oktatása volt a téma, azóta ez jelentõsen kiszélesedett, így ma már a bioanalitika teljes területén folyó oktatási, tanulási és kutatási témák egyaránt szerepelnek a megcélzott feladatok között. A hálózat indulása óta eltelt idõ alatt számos közös publikáció látott napvilágot, és több PhD-hallgató is megvédte doktori fokozatát, mely általában közös témavezetésben folyó munkát jelentett.

területeken járulnak hozzá a hálózat tevékenységéhez, mint az objektum-orientált szoftverfejlesztés, fordítóprogramok felépítése, programozáselmélet és párhuzamos programok tervezése, mesterséges intelligencia, stb. A vendégoktatók elõadásai általában a fogadó egyetemek hivatalos tanrendjében is szerepelnek, tananyaguk teljes féléves tematikát fed le. Intenzív szakmai kurzusokat, nyári egyetemeket is rendszeresen szerveznek.

VÁLTOZATLAN MINÕSÉGBEN MAGYAR LEONARDO SIKEREK AZ EURÓPAI MOBILITÁSI NÍVÓDÍJ ÁTADÁSÁN AZ EURÓPAI MOBILITÁSI NÍVÓDÍJ AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL TÁMOGATOTT KEZDEMÉNYEZÉS, AMELYNEK CÉLJA, HOGY ELISMERÉSBEN RÉSZESÍTSE A LEONARDO DA VINCI PROGRAM KERETEIN BELÜL MEGVALÓSÍTOTT LEGKIVÁLÓBB SZAKKÉPZÉSI MOBILITÁSI PROJEKTEKET, AMELYEK MODELLKÉNT SZOLGÁLHATNAK MÁS PÁLYÁZÓK SZÁMÁRA, UGYANAKKOR KÉZZELFOGHATÓ PÉLDÁKKAL MUTATJÁK BE A LEONARDO PROGRAM EREDMÉNYEIT ÉS HATÁSÁT A SZÉLES SZAKMAI KÖZÖNSÉG SZÁMÁRA. Az Európai Mobilitási Nívódíj kiosztását az osztrákok által 2001ben elindított, majd Európa-szerte elterjedt nemzeti mobilitási nívódíjak mintájára kezdeményezte a norvég Leonardo Nemzeti Iroda 2004-ben. Az elsõ európai szintû díjakat 2005 januárjában Oslóban adták át, a 2006-os díjátadó ceremóniának pedig Graz adott otthont májusban.

A Nívódíjra a Leonardo nemzeti irodák jelölhetik országuk már lezárult projektjeit, valamennyi nevezési kategóriában: szakmai alapképzésben részt vevõ fiatalok, egyetemisták és fõiskolások, fiatal dolgozók és friss diplomások szakmai gyakorlata, továbbá oktatók és HR szakemberek tanulmányútja, illetve 2006-ban elõször kis- és középvállalkozások projektjei. A jelöltek közül nemzetközi zsûri választja ki a legjobb ötöt kategóriánként, melyeknek képviselõi meghívást kapnak a díjátadásra. Az, hogy az egyes célcsoportokban ki kapja a legjobbnak járó Európai Mobilitási Nívódíjat, csak az ünnepélyes díjkiosztón derül ki a több száz európai meghívott jelenlétében.

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

!

A kezdeményezés hamar népszerûvé vált a Leonardo programban részt vevõ országok körében, nagy a verseny a díjakért, amelyek elnyerése presztízst és ismertséget jelent mind a nyertes intézménynek, mind az országnak. Ezért is kiemelkedõ a magyar ben egyedül Magyarország projektgazdák teljesítménye: 2005-b jelöltjei jutottak mind a négy nevezési kategóriában a legjobb 5 közé , 2006-ban pedig Magyarország mellett mindössze Németország büszkélkedhetett azzal, hogy jelöltjei 4 kategóriában is bejutottak a döntõs projektek közé.

A 2005-ös Nívódíj-átadáson nagyon szoros verseny után a magyar jelöltek közül végül a Békés Megyei Munkaügyi Központ projektjének koordinátorai vehették át a legjobbnak járó díjat az oktatók és trénerek kategóriájában.

2006-ban a szigorú nemzetközi zsûrik legnagyobb örömünkre 2 kategóriában is a magyar projektet ítélték a legjobbnak: a fiatal dolgozók és friss diplomások kategóriájában a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, a vállalkozások által megvalósított projektek között pedig a Pergamo Bt. kapta a díjat. Ezzel az Európai Mobilitási Nívódíj történetében Magyarország azzal a páratlan eredménnyel büszkélkedhet, hogy két év alatt az euró pai jelölések mintegy ötöde és a kiosztott minõségdíjak egyharmada magyar intézményé lett. " HORVÁTH Zsófia , Leonardo Nemzeti Iroda zsofia.horvath@tpf.hu

A 2005-Ö ÖS EURÓPAI MOBILITÁSI NÍVÓDÍJRA JELÖLT MAGYAR LEONARDO PROJEKTEK CÉLCSOPORT

PROJEKTGAZDA

PROJEKT

Vendéglátó, Idegenforgalmi és Kereskedelmi Középiskola és Szakiskola, Budapest

Vendéglátó ipari és szállodai kihelyezés fiatalok részére 2001–2002

Szakmai alapképzésben részt vevõ tanulók

Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Francia Tagozat, Budapest

Stages des étudiants de 1ére année de la Filiére Francophone de l'USTEB (Francia nyelvû képzésben résztvevõ diákok szakmai gyakorlata)

Felsõoktatási hallgatók

Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, Budapest

Fiatal építõipari szakmunkások egyéves franciaországi szakmai továbbképzése

Fiatal dolgozók és friss diplomások

Békés Megyei Munkaügyi Központ, Békéscsaba

Munkaerõ-p piaci igényeket figyelembe vevõ pályaorientációs, pályaválasztási rendszer modelljének kialakítása

Tanárok és trénerek

14

CÍME

!

A 2006-O OS EURÓPAI MOBILITÁSI NÍVÓDÍJRA JELÖLT MAGYAR LEONARDO PROJEKTEK CÉLCSOPORT

PROJEKTGAZDA

PROJEKT

Budapesti Gazdasági Fõiskola Külkereskedelmi Fõiskolai Kar, Budapest

Kommunikációs, szakmai és nyelvi képességek fejlesztése Spanyolországban az EU csatlakozás küszöbén

Felsõoktatási hallgatók

Bács-K Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Kecskemét

Fiatal dolgozó ápolók szakmai tudásának fejlesztése

Fiatal dolgozók és friss diplomások

Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola, Budapest

A tradicionális virágkötészet összehasonlítása a Flornet mobilitás keretében

Tanárok és trénerek

Pergamo Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., Budapest

Az Európai Uniós elõírásoknak és jogszabályoknak megfelelõ korszerû termékenyítési és állattenyésztési rendszer adaptálása Magyarországra

Vállalkozások

!

A MAGYAR MOBILITÁSI PROJEKTEK EREDMÉNYESSÉGE AZ EURÓPAI MOBILITÁSI NÍVÓDÍJON

NÍVÓDÍJ ÉVE

CÍME

ÁTADÁS

KATEGÓRIÁK (DÍJAK) SZÁMA

ÖSSZES

JELÖLT

PROJEKT SZÁMA

DÍJRA

JELÖLT MAGYAR

PROJEKTEK SZÁMA

LEGJOBB 5

NYERTES

MAGYAR

KERÜLT MAGYAR

MAGYAR PROJEKTEK

MAGYAR JELÖLÉSEK ÖSSZES KIOSZTOTT

PROJEKTEK SZÁMA

SZÁMA

KÖZÉ

DÍJAK ,

MAGYAR DÍJ

2005

4

71

4

4

1

25%

25%

2006

5

83

4

4

2

50%

40%

DÍJAZTUK A KIEMELKEDÕ SOCRATES PROJEKTEKET

JÁNOSIK Orsolya orsolya.janosik@tpf.hu

2005-B BEN 5 MAGYAR INTÉZMÉNY NYERTE EL AZ E-Q QUALITY DÍJAT Comenius projektek: " a gyõrújbaráti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Mûvelõdési Ház és Könyvtár A Virtual Backpack Journey in Europe címû projektje " a zalakarosi Móra Ferenc Általános Iskola, Zeneiskola, Napközi Otthonos Óvoda és Könyvtár Wie lebt die Jugend im Herzen Europas? – 3 Tourismusorte im Vergleich címû projektje Erasmus mobilitási tevékenységet lebonyolító hazai felsõoktatási intézmények: " Budapesti Corvinus Egyetem " Pécsi Tudományegyetem " Budapesti Mûszaki Fõiskola A fenti felsõoktatási intézmények mobilitási tevékenységérõl részletesen olvashatnak a Projekttükörben a 48–50. oldalon.

15

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

Mint arról korábbi számainkban már olvashattak, Magyarország 2004 óta vesz részt Quality Európai Minõségi Díj elnevezésû nemzetközi projektben. Az E-Quality kezaz E-Q deményezés keretében a Socrates program decentralizált akcióiban kiemelkedõ teljesítményt nyújtó projektek részesülnek elismerésben.

Az idei évben immár másodszorra díjaztuk a kimagasló minõségû Comenius és Erasmus projekteket. A díj odaítélésekor a nemzetközi projekt keretében kidolgozott szempontrendszernek megfelelõen vizsgáltuk, hogy a pályázó intézmények mennyire nyitottak az innovációra, és mennyire látszik biztosítottnak az elért eredmények és a szellemi haszon beépülése a pályázó intézmények (és környezetük) életébe és tevékenységeibe. Mindezeken túl fontos értékelési szempont volt még a jól mûködõ és körültekintõen szervezett projektmenedzsment, valamint az eredmények fenntarthatóságának biztosítása.

Az E-Quality Díjat idén Magyarországon kívül Ausztriában, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban is kiosztották a kimagasló eredményt nyújtó intézményi projekteknek. Az elismerésben részesült hazai és külföldi intézményekrõl és projektjeikrõl részletesebben olvashatnak a honlapunkról letölthetõ négynyelvû nemzetközi kiadványunkban: www.tka.hu > Pályázatok > Pályázati programok > Socrates > EQuality Európai Minõségi Díj > E-Q Quality nemzetközi kiadvány – a legjobb díjazott projektek bemutatása (2005). "

DÍJAK ,

STARTRA KÉSZ AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS PROGRAMJÁNAK FÕBB PÁLYÁZATI AKCIÓI AZ EURÓPAI UNIÓ OKTATÁST TÁMOGATÓ SOCRATES ÉS A SZAKKÉPZÉST LEONARDO DA VINCI PROGRAMJA 2007-TÕL MEGÚJULT FORMÁBAN FOLYTATÓDIK, AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS PROGRAMJA KERETÉBEN (LIFELONG LEARNING PROGRAMME). TEKINTETTEL ARRA, HOGY A PROGRAM ELFOGADÁSA A 25 EU-TAGÁLLAM ÉS AZ UNIÓS SZERVEZETEK EGYÜTTES DÖNTÉSÉT KÍVÁNJA MEG, ELKÉPZELHETÕ, HOGY AZ ALÁBBIAKBAN VÁZOLTAKHOZ KÉPEST BIZONYOS MÓDOSÍTÁSOKKAL INDUL MAJD EL AZ ÚJ PROGRAMGENERÁCIÓ, AZONBAN JELEN TÁMOGATÓ

CIKK LEZÁRÁSÁNAK IDEJÉRE AZ ALAPVETÕ KÉRDÉSEKBEN MEGSZÜLETETT A KONSZENZUS.

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

Az LLL négy „szektoriális” programból áll, amelyek az oktatás és képzés egy-egy területén nyújtanak majd pályázati lehetõségeket. A Comenius akció a közoktatást támogatja, egészen az érettségi szintjéig. Az Erasmus a felsõoktatás, a Leonardo a szakmai képzés minden más, a felsõoktatáson kívül esõ szintjén és területén, míg a Grundtvig a szakmától független felnõttkori tanulás számára biztosít forrást.

Ezen kívül létrehozták a program „transzverzális” részét is, amely négy kulcstevékenységbõl áll. Ezek lefedik a szakmapolitikai célokat, különösen a nyelvoktatás és az új technológiák alkalmazása területén, ahol ezek kívül esnek a négy fõ pályázati akció által támogatott tevékenységeken, gondoskodnak az eredmények hatékonyabb terjesztésérõl, és a Jean Monnet programon keresztül támogatják az európai integráció megvalósulását az oktatás és képzés területén.

A pályázatok konkrét célja, hogy a programban részt vevõ, az adott oktatási szinten tanuló diákoknak, hallgatóknak, pedagógusoknak, oktatási szolgáltatóknak és döntéshozóknak több és jobb mobilitási lehetõségük legyen a következõ tevékenységekben való részvételre: " egyéni mobilitás oktatóknak vagy tanulóknak; partnerségek (nemzetközi együttmûködés két vagy több kü" lönbözõ országban mûködõ oktatási intézmény között) – ezek jellemzõen decentralizált, azaz nemzeti szinten kezelt pályázatok; többoldalú projektek (nemzetközi intézményi együttmûkö" dés, de a hangsúly a projekt konkrét eredményén, termékén van) – ezek jellemzõen centralizált, azaz európai szinten kezelt pályázatok; tematikus szakmai hálózatok (nagy létszámú, sok európai " ország részvételével zajló, más intézmények által létrehozott együttmûködések támogatása, a jó gyakorlatok összegyûjtésére és terjesztésére).

16

COMENIUS PROGRAM A Comenius a közoktatásban részt vevõ tanulókat, közoktatási intézményeket, pedagógusokat és az iskola más dolgozóit célozza meg, valamint civil szervezeteket, kutatóintézeteket, a helyi, regionális, nemzeti szinten mûködõ, a közoktatás mûködtetésével foglalkozó személyeket és intézményeket, valamint a pályaorientációs és pályaválasztási tanácsadással foglalkozó testületeket.

A program a tagállamok közoktatási intézményei közötti nemzetközi együttmûködések megvalósítását támogatja, célja, hogy 2013-iig legalább 3 millió tanulót vonjanak be a programba.

Ennek érdekében négyféle tevékenységtípus megvalósítását támogatja 2007-tõl.

! Egyéni

és csoportos mobilitásra a Comenius program költségvetésének legalább 80 %-át kell majd fordítani (tanulók és pedagógusok csereutazása; tanulók külföldi tanulmányútja, illetve tanárok külföldi szakmai gyakorlata vállalkozásoknál; pedagógusok külföldi szakmai továbbképzése; tanulmányutak és elõkészítõ látogatások a mobilitási és a nemzetközi együttmûködési projektekhez; tanárok és tanárjelöltek külföldi szakmai gyakorlata). " Nemzetközi iskolai együttmûködések (Comenius iskolai projektek: közös tanulási projektek iskolák között; Comenius régió partnerségek: a közoktatás bármely területéért felelõs szervezetek közötti együttmûködés, a regionális együttmûködés elõmozdítása érdekében). # Többoldalú projektek (az innováció és a jó gyakorlatok létrehozása vagy átvétele érdekében indított projektek, amelyek hozzájárulnak az oktatási rendszerek fejlesztéséhez, különösen a tanárképzés és -továbbképzés területén). $ Hálózatok létrehozása és mûködtetése.

ERASMUS PROGRAM Az Erasmus program a felsõoktatást célozza meg, ezen belül a hallgatókat, a felsõoktatási intézményeket, illetve azok oktatóit, trénereit és egyéb oktatási személyzetét, civil szervezeteket, kutatóintézeteket, a helyi, regionális, nemzeti szinten mûködõ, a felsõoktatás mûködtetésével foglalkozó köz- vagy magánintézményeket, valamint a pályaorientációs és pályaválasztási tanácsadással foglalkozó testületeket.

A program konkrét célja az európai hallgatói és oktatói mobilitás nagyságrendjének növelése és minõségének a javítása úgy, hogy 2012-rre az Erasmus hallgatók száma elérje a 3 milliót (az Erasmus korábbi szakaszaival együttesen).

Az Erasmus a következõ tevékenységtípusok megvalósítását támogatja majd: ! Egyéni mobilitás " hallgatói ösztöndíjak tanulási vagy képzési céllal egy másik EU-tagálllam felsõoktatási intézményében, illetve szakmai gyakorlatok1 vállalatoknál, képzõközpontokban, kutatóintézetekben vagy más szervezeteknél; " oktatói mobilitás egy másik EU-tagállam felsõoktatási intézményében oktatás céljából vagy képzési céllal; " a felsõoktatási intézmények egyéb munkatársainak és vállalatok munkatársainak mobilitása tanítási, képzési céllal; " többoldalú intenzív programok szervezése.

Az Erasmus költségvetés legalább 80%-át kell majd mobilitásra fordítani. " Többoldalú projektek, amelyek az innováció és a jó gyakorlatok átvétele érdekében hozzájárulnak a felsõoktatás fejlesztéséhez. # Tematikus szakmai hálózatok.

A Leonardo program jelenlegi, népszerû pályázattípusai tovább folytatódnak, a támogatható tevékenységek a következõk lesznek: ! Mobilitás A külföldi szakmai gyakorlatok, illetve a tanárok és oktatók, humánerõforrás-fejlesztési szakemberek külföldi továbbképzését szolgáló csereprogramok támogatása még hangsúlyosabbá válik, a teljes Leonardo költségvetés 60%-át teszi majd ki a mobilitás. " Kísérleti projektek Megújult formában folytatódnak a fejlesztõ típusú, a szakképzési innovációt támogató projektek. A másutt bevált modellek adaptálását elõsegítõ ún. innovációtranszfer pályázattípusok nemzeti hatáskörbe kerülnek, míg az európai szinten újítást jelentõ innovációfejlesztések az Európai Bizottság hatáskörében maradnak. # Tematikus hálózatok $ Partnerségek 2008-tól új pályázattípussal, a Comenius és Grundtvig jelenlegi szakaszában már bevált, az intézmények közötti együttmûködést és tapasztalatcserét támogató tevékenységtípussal egészül ki a pályázati lehetõségek sora.

GRUNDTVIG PROGRAM A Grundtvig a felnõttoktatás szereplõit célozza meg, ezen belül a felnõtt tanulókat, a felnõttek számára tanulási lehetõségeket nyújtó intézményeket és szervezeteket, ezek oktatóit és egyéb munkatársait. A célcsoportba tartoznak még a felnõttoktatásban érdekelt egyesületek és képviselõk, a pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadással vagy tájékoztatással foglalkozó testületek, a helyi, regionális, nemzeti szinten mûködõ, a felnõttoktatás mûködtetésével foglalkozó intézmények, kutatóintézetek.

A program célja, hogy a felnõttoktatásban részt vevõk mobilitási létszáma 2013-rra elérje az évi 7000 fõt.

1 Ezt korábban a Leonardo da Vinci program támogatta.

17

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

LEONARDO DA VINCI PROGRAM A Leonardo a felsõoktatáson kívüli szakképzés együttmûködési programja. Célcsoportját a szakképzésben tanulók, illetve a tanárok és oktatók, a képzõintézmények és a tanári, tanulói, szülõi szervezetek jelentik, a munkaerõ-piaci szereplõkkel, vállalkozásokkal, munkaadói és munkavállalói szervezetekkel, kamarák-

kal, pályatanácsadással foglalkozó szervezetekkel, kutatóintézetekkel és a helyi, regionális, illetve nemzeti szintû szakmapolitikai döntéshozókkal együtt. A célcsoporthoz tartoznak a felsõoktatási intézmények és a nonprofit szervezetek is.

A program célja a szakképzés minõségének fejlesztése és az innováció támogatása, a szakképzés vonzóvá tétele, és a munkavállalók, illetve gyakornokok mobilitásának elõsegítése.

A program célul tûzi ki, hogy 2013-rra évi 80 000 fõre emelked jen a külföldi szakmai gyakorlaton résztvevõk száma, ami lényegében a mostani szint megduplázását jelenti.

A Grundtvig programban a következõ tevékenységtípusokat támogatják majd: ! Egyéni mobilitás (pl. tanulmányutak, látogatások, tanáraszszisztensi ösztöndíjak2, a felnõttoktatásban részt vevõk csereutazása, ide értve az oktatókat is), különösen a nemzetközi együttmûködések és projektek keretében. " Partnerségek (a korábbi Grundtvig Tanulási Kapcsolatok projektek tartoznak ide).

A Grundtvig költségvetésének legalább 55%-át kell majd mobilitásra és partnerségekre fordítani. # Többoldalú projektek (az innováció és a jó gyakorlatok átvételével hozzájárulnak a felnõttoktatási rendszerek fejlesztéséhez). $ Tematikus hálózatok.

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

TRANSZVERZÁLIS PROGRAM A transzverzális program ösztönözni kívánja az európai együttmûködést azokon a területeken, amelyek egynél több szektoriális programot érintenek, és hozzá kíván járulni a tagállamok oktatási és képzési rendszereinek átláthatóságához, minõségük javításához.

A program konkrét céljai és a támogatott tevékenységtípusok a következõk: ! az európai szintû politikafejlesztés és együttmûködés támogatása az egész életen át tartó tanulás terén („Oktatás és képzés 2010” munkaprogram, a bolognai és koppenhágai folyamat és azok utódai) – egyéni mobilitás, többoldalú projektek és hálózatok tevékenységtípus keretében; " összehasonlítható adatok, statisztikák és elemzések biztosítása az egész életen át tartó tanulás politikája fejlesztésének alátámasztására – tanulmányok és összehasonlító kutatás, mutatók és statisztikai felmérések kidolgozása, Eurydice Naric, Ploteus, Europass; # a nyelvtanulás elõmozdítása és a tagállamok nyelvi sokszínûségének támogatása – többoldalú projektek az új nyelvtanulási segédanyagok és tanártovábbképzõ kurzusok kidolgozására; $ az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKTalapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztésének támogatása – többoldalú nemzetközi projektek, hálózatok; % az Egész életen át tartó tanulás program eredményeinek széles körû terjesztése és hasznosítása – egyoldalú és nemzeti projektek, többoldalú nemzetközi projektek a már lezárt projektek eredményeinek a hasznosítására, referenciaanyagok létrehozása.

2 Ezt a Comenius program is támogatja

18

JEAN MONNET PROGRAM A Jean Monnet programban rész vehetnek az Unió területén felsõoktatásban részt vevõ hallgatók és kutatók, valamint az európai integráció kérdéseivel foglalkozó, az EU-n belüli és kívüli kutatóközpontok és szervezetek.

A program az európai integrációs tanulmányokkal kapcsolatos kutatásban való kiválóságra ösztönöz, bõvíti az integráció kérdéseivel kapcsolatos ismereteket, és erõsíti a tudatosságot az erre szakosodott felsõoktatási szakemberek, valamint általánosságban az európai polgárok körében. Támogatja az európai integráció kérdéseivel foglalkozó kulcsfontosságú európai intézményeket, valamint az oktatás és képzés területén tevékenykedõ, kiváló minõséget képviselõ európai szövetségek fennállását.

A tevékenységek a következõ formákban valósulhatnak meg: ! Egyoldalú és nemzeti projektek (Jean Monnet tanszékek, kiválósági központok és tanítási modulok). " Az európai integrációra szakosodott professzorok és más, a felsõoktatásban dolgozó oktatók, valamint kutatók szövetségeinek vagy fiatal kutatóknak a támogatása. # A Közösséghez kapcsolódó tájékoztatási és kutatási tevékenységek az európai integráció folyamatáról szóló vita, reflexió és ismeretek ösztönzése céljából. $ Többoldalú projektek és hálózatok, amelyek magukban foglalhatják többoldalú kutatócsoportok létrehozásának támogatását az európai integráció területén. % Mûködési támogatás az európai érdekeket szolgáló intézményeknek: Európa Tanulmányok Szakkollégiuma (College of Europe); Európai Egyetemi Intézet, Firenze; Európai Közigazgatási Intézet, Maastricht; Európai Jogi Akadémia, Trier.

AZ ÚJ PROGRAM INDÍTÁSA Annak érdekében, hogy az új program 2007. január 1-jjétõl elindulhasson, a politikai döntéshozatallal párhuzamosan zajlik a program operatív elõkészítése. 2006 novemberére várható az Európai Parlament és az Európai Tanács programot szentesítõ határozatának hivatalos elfogadása. Ekkorra informálisan megszületik az új pályázati dokumentáció (pályázati felhívás, ûrlapok, útmutatók) és megkezdõdhet a pályázók felkészítése. A pályázati felhívás hivatalos köz zététele 2007 februárjára, az elsõ beadási határidõk 2007 áprilisára várhatók.

A Tempus Közalapítvány folyamatosan beszámol az új program bevezetésével kapcsolatos tudnivalókról és 2006 novemberében információs rendezvénysorozatot indít a pályázók felkészítésére. "

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KURUCZ Katalin , katalin.kurucz@tpf.hu és TORDAI Péter , peter.tordai@tpf.hu

7. KERETPROGRAM: AZ EU FÕ ESZKÖZE A KUTATÁSFEJLESZTÉS TÁMOGATÁSÁRA AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG A KUTATÁS-FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS KÖZÖSSÉGI EGYÜTTMÛKÖDÉSEK TÁMOGATÁSÁRA KERETPROGRAMOKAT HOZOTT LÉTRE, MELYEK KÖZÜL A 6. EZ ÉV VÉGI LEZÁRULÁSÁT KÖVETÕEN 2007. JANUÁR ELSEJÉTÕL ÉLETBE LÉP A 7. KERETPROGRAM. A PROGRAM IDÕTARTAMA ELÕRELÁTHATÓLAG 7 ÉV, ÖSSZHANGBAN AZ EURÓPAI PARLAMENT KÖLTSÉGVETÉSI IDÕSZAKÁVAL. A PROGRAM TELJES KÖLTSÉGVETÉSE 55,6 MILLIÁRD EURÓ LESZ, MELYBÕL AZ ALÁBBIAKBAN RÖVIDEN BEMUTATOTT SZERKEZET ALAPJÁN NÉGY SPECIFIKUS PROGRAM KERETÉBEN ÍRJÁK MAJD KI A PÁLYÁZATOKAT.

AZ

ELSÕ FELHÍVÁSOK LEGKORÁBBAN

2007

ELEJÉN VÁRHATÓAK.

I. EGYÜTTMÛKÖDÉS A program célja a határokon átívelõ európai és Európán kívüli együttmûködések támogatása, mind közös kutatási tevékenységek, mind a kutatási programok koordinációja által.

KUTATÁSI EGYÜTTMÛKÖDÉSEK: EURÓPAI KIVÁLÓSÁG Kutatási együttmûködések építésére együttmûködési projektek, kiválósági központok, koordináló és támogatási akciók által kínált támogatási eszközök vehetõk majd igénybe.

Azokban a kutatási-innovációs témákban, ahol Európa versenyképessége, gazdasági növekedése és jóléte kutatási és technológiai fejlesztéshez kötött, létrehozták az Európai Technológiai Platformokat: " Új technológiák, melyek egy szektor átalakítását eredményezhetik (pl. ipari biztonság platform) " Különbözõ politikák célkitûzéseinek egyeztetése, tekintettel a fenntartható fejlõdésre (pl. nanotechnológiák orvosi alkalmazása platform) " Új technológián alapuló, társadalmi és gazdaság jelentõsséggel bíró termékek és szolgáltatások (pl. mobil és vezeték nélküli kommunikációs platform) " Kiemelkedõ stratégiai és gazdasági jelentõségû, technológiai áttörést biztosító hitech platformok (pl. ûrtechnológiai platform) " Új technológiák alkalmazása a hagyományos iparágakban (pl. acéltechnológiai platform) KÖZÖS TECHNOLÓGIAI KEZDEMÉNYEZÉSEK Bizonyos technológiai témákban és kutatási célterületeken a köz- és magánszféra partnerségén alapuló együttmûködésekre van szükség, ezek a Közös Technológiai Kezdeményezések. Ezen projektek anyagi hátterét részben magánbefektetõk, részben a nemzeti és európai kutatási programok részére nyújtott támogatási összegek, illetve az Európai Befektetési Banktól kapott kölcsönök biztosítják majd.

sabb területei: 1) Egészségügy 2) Élelmiszeripar, mezõgazdaság, biotechnológia 3) Információs és kommunikációs tech nológiák 4) Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudományok és új gyártási technológiák 5) Energia 6) Környezetvédelem és éghajlati változások 7) Közlekedés és repüléstechnika 8) Társadalom-,, gazdaság- és humán tudományok 9) Biztonság 10) Ûrkutatás

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

NEMZETI PROGRAMOK KOORDINÁCIÓJA A nemzeti programok koordinációja az ERA-NET, illetve a Közösség támogatásával létrejött közös projektek révén fog megvalósulni.

Az ERA-NET célkitûzései: " Együttmûködési keret biztosítása közcélú kutatási programok résztvevõi számára – koordinációs céllal (új és meglévõ, továbbfejleszthetõ ERA-NET-ek támogatása) " A nemzeti és regionális programok számára létrehozandó közös pályázati felhívások meghirdetését vállaló pályázók számára többlettámogatás biztosítása (ERANET Plus)

KUTATÁSI TERÜLETEK A tudomány és a technológia legfonto-

19

II. ÖTLETEK A program célja az alapkutatás/felderítõ kutatás (Frontier research) erõsítése és támogatása, az európai kutatás dinamizmusának, kiválóságának elõmozdítása.

A program alapelvei: " Az egyes kutatócsoportok támogatása minden tudományterületen, beleértve a mérnöki, társadalmi és humán területeket is " Versenyszellem kialakítása " Kiválóság támogatása " Kreativitás, új tudás létrehozása a társadalmi, gazdasági kihívások kezelésére

A 7. Keretprogram mellett az innováció területén az Európai Közösség meghirdeti a Versenyképesség és Innováció Keretprogramot, mely 2007–13 közötti idõszakban szolgáltatja majd a szükséges hátteret az európai és nemzeti szintû innováció támogatásához. A program egységes keretbe foglalja majd a közösségi szinten végrehajtandó tevékenységeket az alábbi területeken: "

Kis- és középvállalkozások

"

Ipari versenyképesség

"

Innováció

"

Infokommunikációs fejlesztések és felhasználás

"

Környezetbarát technológia és intelligens energiafelhasználás

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A VERSENYKÉPESSÉG ÉS INNOVÁCIÓ KERETPROGRAMRÓL:

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

http://cordis.europa.eu/innovation/en/ policy/cip.htm

A 7. Keretprogrammal kapcsolatos aktuális információk: http://cordis.europa.eu/fp7/ A Tempus Közalapítvány K+F aloldalán (www.tka.hu) a programokhoz kapcsolódó aktualitásokról és pályázati felhívásokról is tájékozódhatnak.

20

A program végrehajtásáért a Tudományos Tanács felelõs. Elkészíti az európai szintû tudományos stratégiát, éves munkaprogramot állít össze, meghatározza az értékelési folyamatokat, nyomon követi a programok megvalósítását, és minõségellenõrzést végez.

Az alapkutatások területén végzett tevékenységek végrehajtásáért európai szinten az Európai Kutatási Tanács felel majd, melynek feladatai: a Tudományos Tanács által kidolgozott éves munkaprogram megvalósítása, a szakmai értékelési és kiválasztási folyamatok végrehajtása, a támogatások pénzgazdálkodásának biztosítása.

III. EMBERI ERÕFORRÁSOK (MARIE CURIE AKCIÓK) A program a kutatói mobilitás és a kutatók továbbképzésének középpontba állításával négy fõbb területre összpontosít: " Kezdõ kutatók továbbképzése a Marie Curie hálózatok keretében, amelyek a tudásés technológiatranszfer útján egy kutatási tématerületen képeznek tovább kutatókat. " Élethosszig tartó tanulás (LLL) és karrierfejlesztés: egyéni ösztöndíjak keretében európai és nemzetközi kutatóintézetekben van lehetõség kutatásokat folytatni, és a kutatási idõszak után visszatérni a küldõ intézménybe. " Az ipari szféra hatékonyabb bevonása a kutatási együttmûködésekbe a humánerõforrás fejlesztés területén. " Nemzetközi dimenzió megerõsítése: harmadik országbeli kiváló kutatók Európába vonzása.

A Marie Curie akciók célja továbbá, hogy a tehetséges kutatók továbbképzésén keresztül népszerûsítése a kutatói életpályát és ösztönözze mind a fiatal, mind a tapasztalt kutatókat az Európán belüli és nemzetközi tapasztalatcserében való aktív részvételre. A Marie Curie hálózatok keretében létrehozott szellemi termékek hasznosítása a Közösség versenyképességének növeléshez járul hozzá.

IV. KAPACITÁSOK A program az európai kutatási és innovációs kapacitások, lehetõségek maximális kihasználását tûzte ki célul.

A program 6 fõbb területet foglal magában: " A kutatási infrastruktúra javítása " A kis- és középvállalkozások javára végzett kutatások " Tudásrégiók kialakítása, regionális kutatási klaszterek támogatása " A kutatási potenciál kiaknázása az átalakuló régiókban " Tudomány a társadalomban " Nemzetközi együttmûködés A program továbbá elõ kívánja segíteni az Együttmûködések programhoz és a közösségi döntéshozáshoz kapcsolódó politikák összehangolt fejlesztését. Emellett a regionális és kohéziós politikákhoz, a strukturális alapokhoz, az oktatás-képzés témaköréhez, illetve a Versenyképesség és Innováció Keretprogramhoz való illeszkedés is a célok között szerepel.

Kapcsolódó tevékenységek: " a kutatáshoz kapcsolódó politikák és ipari stratégiák nyomon követése és elemzése " a kutatási politikák koordinációja államközi szinten. " MOHÁCSI Vanda vanda.mohacsi@tpf.hu

Pályázatok

HÁZUNK TÁJÁRÓL

! !

Házunk tájáról Projekttükör

közoktatás, tanárképzés

ELÕKÉSZÍTÕ LÁTOGATÁSSAL KÖNNYEBB MIRÕL ÁRULKODNAK A COMENIUS 1 STATISZTIKÁK? A 2006-OS

PÁLYÁZATI FORDULÓ EREDMÉNYEINEK FELDOLGOZÁSAKOR

AZT VIZSGÁLTUK, VAJON AZ ELÕKÉSZÍTÕ LÁTOGATÁSON RÉSZT VEVÕ IS KOLÁK MENNYIRE EREDMÉNYESEK A PROJEKTPÁLYÁZATON, ILLETVE MEKKORA A LEMORZSOLÓDÁS AZ ISKOLAI ÉS ISKOLAFEJLESZTÉSI PROJEKTEKET TEKINTVE.

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

A többévesre tervezett projekteknél megfigyelhetõ némi lemorzsolódás. Az iskolai projektek esetében ez az arány elenyészõ, mindössze 2%, az iskolafejlesztési projektek esetében valamivel magasabbnak tûnik (6%), ez azonban szám szerint mindössze 2 projektet jelent.

Ezek az adatok arra engednek következtetni, hogy az intézmények tapasztalata pozitív a nemzetközi projektben való részvétellel kapcsolatban, kevesen hagyják félbe az elsõ vagy második év után a megkezdett munkát.

A 2005/2006-ban elõkészítõ látogatást megvalósított intézményeknek csak 78%-a adott be a február 1-jei határidõre projektpályázatot. Az elõkészítõ látogatások jelentõsége a projektek eredményes elõkészítésében egyértelmû: azon esetekben, ahol a projektpályázat beadását elõkészítõ látogatás elõzte meg, a pá21

nyek számára. A külföldi kapcsolatokkal még nem rendelkezõ iskolák gyakran panaszkodnak a partnerkeresés nehézségeirõl.

A szemináriumok kiváló alkalmat teremtenek kapcsolatok létesítésére, érdemes tehát kihasználni ezt a lehetõséget. Honlapunkon folyamatosan frissítjük az aktuális szemináriumok listáját, melyekre jelentkezni irodánkon keresztül lehet.

lyázatok 82%-át javasolták a hazai szakértõk támogatásra, míg azon új pályázatokat tekintve, ahol nem volt elõkészítõ látogatás, ez az arány mindössze 65%. Érdekes adat, hogy nagyon alacsony a partnerkeresõ szemináriumokon részt vett iskolák száma. A nemzeti irodák számos szemináriumot szerveznek igen változatos témákban a különbözõ típusú közoktatási intézmé-

Tapasztaltabb pályázóink figyelmét is felhívjuk arra, hogy 2006 januárjától újra pályázhatnak azon intézmények is elõkészítõ látogatásra, amelyek korábban már megvalósítottak Comenius 1 projektet. A feltétel az, hogy az intézménynek nem lehet azonos típusú futó projektje. " MÁTYUS Edina edina.matyus@tpf.hu

MÉRLEGEN AZ ÚTRAVALÓ AZ ÚTRAVALÓ ÖSZTÖNDÍJPROGRAM A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÁLTAL 2005-BEN LÉTREHOZOTT, AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELÜGYELETE ALÁ TARTOZÓ PÁLYÁZATI LEHETÕSÉG. A PROGRAM ÁTFOGÓ CÉLJA AZ ÖSZTÖNDÍJRENDSZER MEGÚJÍTÁSA, A HÁTRÁNYOS HELYZETÛ TANULÓK ESÉLYEGYENLÕSÉGÉNEK ELÕSEGÍTÉSE, A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ÉRDEKLÕDÉSÛ TANULÓK TEHETSÉGGONDOZÁSA, MELYNEK MEGVALÓSÍTÁSÁRA 4 ALPROGRAM ÁLTAL KÍNÁLT PÁLYÁZATI LEHETÕSÉGEKEN KERESZTÜL NYÍLIK

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

LEHETÕSÉG.

CÉLOK Út a középiskolába, Út az érettségihez, Út a szakmához alprogramok Az ún. esélyegyenlõségi alprogramok célja a mélyszegénységben élõ, tartós munkanélküli, gazdaságilag versenyképtelen társadalmi réteg gyermekei számára a társadalmi és gazdasági életben való sikeres integráció az oktatási rendszeren keresztül.

A program keretében a hátrányos helyzetû és halmozottan hátrányos helyzetû, az átmeneti nevelésbe vett, az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint az utógondozói ellátott diákok támogatására nyílik lehetõség. Az egyes alprogramok célja igazodik a pályázó célcsoportokhoz: ! az Út a középiskolába alprogram célja az általános iskola 7. vagy 8. évfolyamát végzõ tanulók felkészítése érettségit adó középiskolában való továbbtanulásra, " az Út az érettségihez alprogram célja a középiskolai tanulók támogatása tanulmányaik során a középiskola sikeres befejezése céljából, # az Út a szakmához alprogram célja pedig a szakképzésben részt vevõ, hiányszakmát tanuló diákok esetében megteremteni a kapcsolatot a munkaerõpiac és a beiskolázás között.

A program sajátossága, hogy az ösztöndíjas diákokat mentorok segítik tanulmányaik során, így az õ közbenjárásukkal a diákok az anyagi ösztönzés mellett közvetlen segítséget is kapnak.

22

Út a tudományhoz alprogram Az alprogram célja a természettudományos, mûszaki és matematikai tehetségek gondozása, az ugyanis egyértelmû, hogy az EU célkitûzéseinek megvalósítása érdekében hazánkban a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni arra, hogy a diákok (és a pedagógusok) nagyobb érdeklõdést tanúsítsanak a fenti terültek iránt, és nagyobb vonzerõt jelentsenek számukra azok a pályák, ahol ezen ismeretek alkalmazása szükséges.

A program támogatásával egy tanár vezetésével maximum 5 diákból álló kutatócsoportok végezhetnek közös munkát a tanév folyamán.

EREDMÉNYEK Tavaly az Útravaló program keretében 2005. június 15-i és 2005. október 7-i határidõvel lehetett pályázatokat benyújtani: az elõbbi határidõ esetében mind a 4 alprogramban, míg utóbbi esetben az Út az érettségihez és Út a szakmához alprogramokban.

Esélyegyenlõségi alprogramok – a nagy számok programjai Az esélyegyenlõségi alprogramok keretében a két pályázati fordulóban az Út a középiskolába program esetében 9 898, az Út az érettségihez program esetében 14 755, az Út a szakmához program keretében pedig 2 908 tanuló nyújtotta be pályázatát, tehát összesen 27 561 diák kívánt élni az ösztöndíj lehetõségével.

A számokból látható, hogy legtöbben az érettségi megszerzését segítõ Út az érettségihez programra jelentkeztek, ami minden bizonnyal annak is köszönhetõ, hogy mindkét pályázati körben lehetõség volt pályázat benyújtására ezen alprogram keretében.

Megjegyzendõ, hogy a második körben annak ellenére rendkívül nagy volt az érdeklõdés, hogy csak egy szûk kör (általános iskolai tanulmányaikat befejezõ, középiskolai/szakiskolai tanulmányaikat a 2005/2006-os tanévben megkezdõ diákok) számára nyílt lehetõség pályázásra.

Nagy számban jelentkeztek diákok az Út a középiskolába alprogram esetében is – annak ellenére, hogy a pályázati felhívás alapján csak 2 évfolyamra (7. és 8. osztályosok) volt szûkítve a pályázók köre.

Az Út a szakmához alprogram esetében a pályázók viszonylag alacsony száma egyértelmûen annak köszönhetõ, hogy a pályázatban régiónként meghatározott hiányszakmák jelentõsen behatárolták a pályázásra jogosultak körét. Út a tudományhoz alprogram – kiemelkedõ támogatási arány Az Út a tudományhoz alprogram esetében 56 oktatási intézmény összesen 85 pályázatot nyújtott be, melyben összesen 335 diák kívánt részt venni. Témakörüket tekintve a pályázatok megoszlása egyenlõtlennek tûnik, hiszen 55 természettudományos, 23 pedig mûszaki témájú, és csak 7 pályázat érkezett a matematika területérõl, de a projektek egy része több tudományterületet is érintett.

Az alprogram keretében rendkívül magas volt a jó minõségû pályázatok száma, így végül 53 intézmény 77 projektje kapott támogatást. A nyertes pályázati projektek megvalósításában 306 diák vehetett részt.

A benyújtott esélyegyenlõségi pályázatok megyék szerinti megoszlását vizsgálva egyértelmûen kitûnik a keleti országrész aktivitása, ugyanis a megyék szerinti rangsor elsõ négy helyén sorrendben Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye áll.

Az esélyegyenlõségi alprogramok esetében a formai és jogosultsági bírálatot követõen a két fordulóban összesen 1 675 közoktatási intézményben 20 045 diák és 7 739 mentor nyert támogatást.

A nyertes pályázók földrajzi eloszlása alapvetõen tükrözi a benyújtott pályázatok megoszlását, a dobogós helyeket itt is BorsodAbaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyék foglalják el mindhárom esélyegyenlõségi pályázattípus esetében.

A projektek tudományterületek közti megoszlását vizsgálva a természettudományok túlsúlya érezhetõ, ugyanis amíg errõl a területrõl 49 intézmény örülhetett nyertes pályázatának, addig a mûszaki terület esetében csak 22, a matematikai területen pedig mindössze 6.

Az Útravaló program szempontjából elsõ, 2005/2006-os tanév végeztével a pályázói visszajelzések, beküldött szakmai beszámolók fényében egyértelmûen elmondható, hogy a megfogalmazott célkitûzések elérése felé vezetõ út akadályait a programban részt vevõ diákok és mentorok döntõ hányada egyaránt sikerrel vette.

JUHÁSZ Zoltán zoltan.juhasz@tpf.hu

23

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

Az esélyegyenlõségi alprogramok keretében ösztöndíjban halmozottan hátrányos helyzetû és hátrányos helyzetû diákok részesülhetnek. A hátrányos helyzet, illetve a halmozottan hátrányos helyzet kritériumai közül a támogatott diákok döntõ hányada rendszeres gyermekvédelmi támogatásban (is) részesült.

Reményeink szerint az elsõ év csak az elsõ lépés volt a program sikereinek útján, a következõ években újabb eredmények és sikerek fémjelzik majd az ösztöndíjprogram minden pályázati lehetõségét. "

HÁZUNK TÁJÁRÓL

felsõoktatás, K+F

GENERATION ERASMUS DISSZEMINÁCIÓS PROJEKT EREDMÉNYEI ÉS AJÁNLÁSOK A PROJEKTBEN RÉSZT VEVÕ ORSZÁGOK: Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Németország, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Görögország, Hollandia, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia

A PROJEKT KERETÉBEN RENDEZETT NEMZETKÖZI SZEMINÁRIUMOK: Antwerpen 2005.október 14–15.

Helsinki 2006. január 13–14. (finn-norvég közös) Ljubjlana 2006. március 1–3.

Vilnius 2006. március 17–18.

Athén 2006. március/április 31–1.

Sopron-Eisenstadt 2006. április 28–29. (osztrák–magyar közös)

2005 MÁJUSÁBAN A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KEZDEMÉNYEZÉSÉRE ÉS KOORDINÁLÁSÁBAN EGY 21 ORSZÁGOT KÉPVISELÕ KONZORCIUM ERASMUS DISSZEMINÁCIÓS PÁLYÁZATOT NYÚJTOTT BE AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ. A PÁLYÁZATI ANYAG EGY ZÁRTKÖRÛ FELHÍVÁSRA VÁLASZUL SZÜLETETT, MELYET AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG A SOCRATES PROGRAMOT KOORDINÁLÓ NEMZETI IRODÁKNAK CÍMZETT. A pályázat motivációja az volt, hogy a felsõoktatás európai és hazai fejleményeinek tükrében reflektáljon arra az európai politikai célkitûzésre, mely 3 millió hallgató bevonását szeretné elérni az Erasmus programba 2012-ig.1 A projekt fõ kérdése ennek megfelelõen így hangzott: az Erasmus program eddig felhalmozódott európai tapasztalatainak fényében, hogyan lehetséges elérni a kiutazó Erasmus hallgatókra vonatkozó bûvös 3 milliós számot?

Mit is jelent ez a szám? Az Erasmus program indulásának elsõ évét jellemzõ pár ezres kiutazói létszám évrõl-évre növekedett, és a fokozódó népszerûségnek köszönhetõen mára évente több mint 140 000 Erasmus hallgatóról beszélhetünk Európa-szerte. Az Erasmus program 1987-es indítása óta eltelt másfél évtizedben napjainkig 1,7 millió hallgató vett részt külföldi részképzésben az Erasmus keretei között. Ez a szám kétségtelenül az Európai Bizottság egyik legsikeresebb kezdeményezésévé emelte az Erasmust.

A 3 milliós célkitûzés azonban azt jelenti, hogy kevesebb mint egy évtized alatt (2007–2012 között) nagyjából ugyanannyi diáknak kellene bekapcsolódnia a mobilitásba az Erasmus keretén belül, mint az elmúlt másfél évtizedben összesen. Ez jelentõs kihívást jelent, és nem feltétlenül csak a pénzügyi feltételek biztosítása szemszögébõl, hanem a hallgatói mobilitás szervezeti és szervezési kérdései miatt is. A GenERAtion projekt elnevezése maga is utal azokra a körülményekre, melyek között a partnerek összefogása megvalósult. Utal az Európai Bizottság 2007–2013 közötti új programgenerációjára a képzés és oktatás terén.2 Utal arra, hogy további együttmûködéseket kell generálni a felsõoktatás és a gazdaság szereplõi között, és utal az európai felsõoktatás új érájára, amennyiben minden fejlemény kapcsolódik az európai Bologna folyamathoz.

Ezeket a szempontokat is figyelembe véve a projekt legfontosabb célkitûzése az volt, hogy az Erasmus program eddigi eredményeit terjessze és a lehetõségeit minél szélesebb körben megismertesse.

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

A projekt keretében hat nemzetközi szemináriumon közel 80 elõadás hangzott el, és az eddigi tapasztalatokat és jó gyakorlatokat a 21 ország felsõoktatási intézményeinek és felsõoktatási szervezeteinek képviselõi, összesen közel ötszázan vitatták meg.

A szervezett hallgatói és oktatói mobilitás részarányának növelése és a 3 millió kiutazó Erasmus hallgató elérése érdekében kormányzati szinten és intézményi hatáskörben is sokat lehet tenni olyan szabályzók kialakításával, melyek növelik a felek érdekeltségét az oktatás és képzés nemzetköziesítésében. A résztvevõk elõadásai és a hozzászólások

24

1 Az Európai Bizottság eredeti célkitûzése 2011 volt, de az Európai Unió 2007–2013-as költségvetési kompromisszuma következtében a dátumot egy évvel el kellett csúsztatni.

2 Lásd cikkünket a 16–18. oldalon

alapján számos ajánlást fogalmaztunk meg a kormányzatok és a felsõoktatási intézmények számára, melyeket az alábbiakban mutatunk be. A ajánlásokat alapul véve minden ország és intézmény a helyzete és motivációi alapján saját intézkedéseket dolgozhat ki.

FÕBB TÉMÁK? "

Tantervfejlesztés és mobilitás kapcsolata

"

Közös diplomák létjogosultsága és hozzáadott értéke

"

A felsõoktatás és a munkáltatók közötti együttmûködés kihívásai az új Erasmus program keretében, különös tekintettel a szakmai gyakorlatok megszervezésére

"

Egyetemi vezetés és oktatók elkötelezettsége a munkáltatókkal történõ együttmûködésre

"

Hallgatói szakmai gyakorlatok elismerése és minõsége

"

Hallgatói szakmai gyakorlatok szerepe és értéke

"

Erasmus hallgatók foglalkoztathatósága

"

Oktatók motivációja, elismerése, illetve módszertani készségek az oktatói mobilitásban

"

Egyensúly az oktatás és a kutatás között

"

Oktatói mobilitás új perspektívái az új Erasmusban

"

Vendégelõadók óráinak beépítése a tantervbe

"

Marketing: „mit”, „miért” és „hogyan”, eszközök és célok

"

Infrastrukturális kérdések: szállás és a mobilitás adminisztrációja

"

Interkulturális és nyelvi felkészítés, akadémiai szolgáltatások a bejövõ hallgatók részére

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

AJÁNLÁSOK A NEMZETI HATÓSÁGOK/KORMÁNYZATOK SZÁMÁRA " Növelni kell az Erasmus ismertségét a munkáltatók körében és a társadalom egészében. Az Európai Unió által mûködtetett Erasmus céljai és lehetõségei manapság már általánosan ismertek a felsõoktatási intézmények elõtt, azonban a munkáltatók és a szélesebb közvélemény számára jórészt még mindig ismeretlen. Az új programgenerációban az oktatás és a gazdaság közötti együttmûködés sokkal nagyobb hangsúlyt kap az Erasmus programban, ezért ezen a helyzeten változtatni kell. Ezt segítheti a program mûködésének és céljainak kormányzati kommunikációja a munkáltatók képviselõi és szervezetei felé. A munkáltatók igényeljék leendõ munkavállalóiktól, hogy tanulmányaik során vegyenek részt mobilitásban, és megfelelõ szociális és szakmai készségekkel rendelkezzenek. " Nem szabad az Erasmus szerepét és hatását alábecsülni. A kormányok biztosítsák teljes támogatásukról az európai együttmûködési programokat, melyek a külföldi résztanulmányok idejére mentesítik a tandíjfizetés alól a részt vevõ hallgatókat. Ennek felismerése különösen fontos az egyre inkább üzleti megközelítést elõtérbe helyezõ európai felsõoktatási folyamatokban. " Növelni kell a szervezett mobilitásban részt vevõ hallgatók számát, mert a növekvõ szociális kompentenciákkal rendelkezõ Erasmus hallgatók egyértelmûen elõnyt jelentenek az adott ország és a régió számára. " A kiutazó és beutazó hallgatók nyelvi és interkulturális felkészítését ösztönözni kell a felsõoktatási intézmények részérõl, el kell érni, hogy a lehetõ legtöbb kiutazó és beutazó hallgató számára elérhetõ legyen – ez egyébként az intézményi és országmarketing miatt is jelentõs hozadékkal bír. " Az országmarketingnek a vidéki városokat és régiókat is meg kell ismertetnie a külföldi partnerekkel, a fõvárosok iránt túl nagy a kereslet, nem tudnak több hallgatót fogadni, de vidéki egyetemi városokban még vannak kihasználatlan kapacitások. " Az adott terület tanulási eredményeinek (learning outcome) részét kell képezze a nyelvi és interkulturális felkészítés, jóllehet ezeknek a beépítéséhez tanácsot és útmutatást várnak az intézmények. " A szálláshelyek korlátozott száma a hallgatói mobilitás növelésének egyik legfõbb akadálya, ezen a téren további erõfeszítésekre és befektetésre van szükség. " A közös diploma programok (joint degrees) hasznos eszközök az oktatás minõségének javítására, ezért magáról a közös diplomák jelenségrõl is tájékoztatást kell nyújtani, terjeszteni és ösztönözni kell a felsõoktatási intézmények körében, hiszen kevesen tudnak errõl a lehetõségrõl, melyet ma Európában a kétciklusú képzés szûkebb idõkerete és a mobilitás fokozódó követelménye közötti ellentmondás feloldására alkalmas egyik eszköznek tekintenek. Egyúttal el kell hárítani azokat a nemzeti jogi akadályokat, melyek gátolják a közös diploma programok kialakítását és mûködtetését. Elõ kell készíteni a megfelelõ mintadokumentumokat, eljárásokat, kellõen rugalmas akkreditációs és finanszírozási keretrendszert kell kialakítani annak érdekében, hogy az országok közötti eltérések áthidalhatóak legyenek. Támogatni kell az akkreditációs rendszerek közötti fokozottabb nemzetközi együttmûködést. " Elengedhetetlen, hogy a nemzeti felsõoktatási politika ösztönözze és elismerje az oktatói mobilitást, mint a humánerõforrás javításának és ezáltal az oktatás minõségi fejlesztésének egyik fontos eszközét. A kormányok alakítsanak ki olyan keretrendszert, mely érdekeltté teszi az intézményeket és az oktatókat a nemzetközi mobilitás fokozásában. Az oktatói mobilitásban részt vevõ oktatók számára a kiutazást megelõzõen megfelelõ módszertani és pedagógiai felkészítést szolgáló lehetõséget és képzési kereteket kell biztosítani. Szükségesnek tûnik, hogy az Európai Unió által biztosított oktatói mobilitásra felhasználható forrásokat nemzeti társfinanszírozás is kiegészítse.

MELYEK VOLTAK A MEGVITATOTT

25

"

"

"

AJÁNLÁSOK A FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA A kétciklusú képzésre történõ átállás folyamata mindenképpen felveti annak a szükségességét, hogy a felsõoktatási intézmények és a munkáltatók/gazdasági szereplõk között intenzív és széles körû együttmûködés bontakozzon ki. Ez megnyilvánulhat tantervfejlesztésben, hallgatói szakmai gyakorlatok biztosításában, vendégelõadók meghívásában, oktatók szakmai gyakorlati képzésében, közös diploma programok kialakításában, mind Bachelor, mind Master szakon. Az új tantervek és kurzusok kidolgozása valóban növeli a mobilitásban részt vevõ hallgatók számát, a növekvõ mobilitásnak pedig jelentõs hatása van az oktatás minõségére. Tanácsos a BA és MA programok kialakításába és fejlesztésébe a munkáltatókat is bevonni, az akadémiai tartalomért az intézmény felel, a munkáltatók pedig témákat és szakmai gyakorlatokat tudnak biztosítani. " Akkor kap mindez különös jelentõséget az Európai Unió által finanszírozott szervezett mobilitás szempontjából, ha a munkáltató egy külföldi intézmény hallgatóit fogadja szakmai gyakorlaton. A szakmai gyakorlatok száma és helye még országon belüli szakmai gyakorlati követelmények esetében is kihívást jelent, mindezt nehezíti, hogy az Erasmus támogatási célja országok közötti hallgatói és oktatói cserékre irányul. Az együttmûködésnek a felsõoktatási intézmény, a munkáltató és a hallgató szemszögébõl is haszonnal kell járnia, az érdekek kölcsönös figyelembe vétele nélkül nem tartható fenn sikeres együttmûködés. " Az Erasmus hallgatók általában is jobb helyzetben vannak, ha álláskeresésrõl van szó, rövidebb idõ alatt találnak pozíciót, de a közös diploma programok egyértelmûen tovább javítják a végzõs hallgatók munkaerõ-piaci esélyeit. " Fejleszteni kell az intézmények humánerõforrását a külsõ együttmûködések és kapcsolatok kialakításával, ennek hozadéka lesz a felajánlható szakmai gyakorlati helyek számának növelése is. Hagyni kell a munkáltatókat, hogy megismerjék jövõbeli munkavállalóikat, a projekt és szakdolgozat alapú együttmûködésekben még vannak kiaknázatlan lehetõségek. Az intézményi stratégia kialakításánál különös figyelmet kell fordítani az üzleti információk bizalmas kezelésére. " A felsõoktatási intézmények közötti partneri együttmûködések száma rohamosan növekedett az elmúlt években, a változó felsõoktatási környezetben a partnerség stratégiai kérdéssé vált, ezért körültekintõen kell partnerintézményeket választani, csak a minõség és a specialitás számít. " Az ECTS dokumentumok (ECTS információs csomag, Tanulmányi szerzõdés és Átirat) megfelelõ és teljeskörû alkalmazása nélkülözhetetlen. A kurzusinformációk megfelelõ idõben és tartalomban történõ közreadása pedig alapvetõ minõségi követelmény, hogy a mobilitási együttmûködések gördülékenysége és a hallgatói tanulmányi szerzõdések naprakész tartalma biztosítható legyen. A patnerintézmények a kétoldalú megállapodások során garantálják egymás számára az aktuális kurzusinformációk elérhetõségét. " Az intézményi vezetésnek kitûnõ tervezõ és menedzsment kapacitást kell kiépítenie, hogy a nemzetközi mobilitásban megalapozza helyét, a nemzetközi irodák megerõsítése és szerepe ebben a folyamatban elengedhetetlen. Azonosítani kell az intéz"

Az intézmények közötti sikeres együttmûködés alapjait jelentõ tényezõk: "

egyértelmû intézményi profil és pozícionálás

"

egyértelmû megállapodások, célok és határidõk

"

egyértelmûen meghatározott követelmények

"

egyértelmû útmutatás a teljesítmény értékeléséhez

"

fejlesztési igények rendszeres

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

áttekintése

26

Egy olyan akadémiai és jogi keretrendszert kell kialakítani, mely elõsegíti a mobilitási kultúra meghonosodását a felsõoktatási intézményekben.

Nem szabad a felsõoktatási intézményeket csak a teljes tandíjat fizetõ külföldi hallgatók toborzására kényszeríteni, ehelyett egy fenntartható felsõoktatás-finanszírozási politikát kell kidolgozni, melyben helye és szerepe van az európai együttmûködési programok keretében utazó hallgatóknak és a teljes tandíjat fizetõ hallgatóknak is.

A felsõoktatás finanszírozásának ösztönzõket kell tartalmaznia annak érdekében, hogy a felsõoktatási intézmények érdekeltté váljanak az oktatási tevékenységük nemzetköziesítésében. A felsõoktatási intézmények finanszírozásának részben olyan indikátorokon kellene alapulnia, mint a nemzetköziesedés mértéke és a nemzetközi mobilitás az intézményekben.

"

"

"

"

mény azon jellegzetességét vagy specialitását, mely egyedivé teszi, csak ez vezet el egy sikeres marketingstratégiához.

Az intézményi marketingstratégia kialakításánál mindenképpen figyelembe kell venni a leendõ Erasmus hallgatókat, nem szabad csak a teljes tandíjat fizetõ külföldi hallgatókat megcélozni. Minden esetben értéket kell nyújtani a pénzért, akárhonnan is jön, mert az elégedett hallgatók az intézmény legjobb „nagykövetei”, a jó hírnév nyit újabb lehetõségeket. Minden esetben ajánlott, hogy az intézményi szolgáltatásokat elõször az Erasmus hallgatókon tesztelje az intézmény, építsen a hallgatók viszszajelzéseire és véleményére, csak ezt követõen érdemes a globális piacra kilépni.

Törekedni kell az oktatók megfelelõ elismerésére, akár oktatói, akár kutatói tevékenységrõl van szó, ezért az oktatói mobilitásnak a belsõ teljesítményértékelés részévé kell válnia. Az intézmény mobilitásban elért eredményeit is kommunikálni kell mind intézményen belül, mind a külvilág felé (pl. az oktatói elõadások írásos formában történõ kiadásával).

A kiutazó és beutazó hallgatók interkulturális és nyelvi felkészítése szükséges és feltétlenül hasznos, de nem szabad mindent készen kínálni a hallgatónak, mert ez az egyéni leleményesség, a készségek és a személyes autonómia fejlesztésének rovására mehet.

Csökkenteni kell a szervezett mobilitáshoz kapcsolódó papírmunkát, mert csak ezen az úton lehet több idõt fordítani a mobilitás minõségére. Az on-line eszközök elterjedése és használata elkerülhetetlen, különös tekintettel a tanulmányi szerzõdések és a tanulmányi átiratok mérhetetlen mennyiségére. Ez ma túlzott adminisztrációs kapacitásokat köt le, minden intézménynek törekednie kell olyan eljárások kidolgozására, melyek a minõségi kérdések kezelésére több idõt engednek. Olyan belsõ keretrendszert kell biztosítani és olyan belsõ szabályzatokat kell alkalmazni, melyek garantálják az akadémiai elismerést a szervezett mobilitásban részt vevõ hallgatók számára.

A projekt végkövetkeztetése, hogy a fennálló akadályok ellenére vannak elõremutató jó példák, nagyon sok szabályozási és eljárási kérdés megoldása nem igényel többletforrásokat, a döntéshozók elkötelezettsége az európai együttmûködés iránt azonban meghatározó tényezõ. Megállapítottuk, hogy lehetséges a szervezett mobilitásban részt vevõ hallgatók számának további növelése, hogy 2012-ben valóban elérhessük a 3 milliós célt. "

BOKODI Szabolcs szabolcs.bokodi@tpf.hu

ÚJ LENDÜLETET KAPOTT AZ ALUMNI

VERESS Mariann, mariann.veress@tpf.hu 27

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

Az idei évtõl az Alumni for Europe Iroda kiemelt hangsúlyt fordít arra, hogy programjain a magyar Alumni tagok mellett minél nagyobb számban vegyenek részt Magyarországon tanuló külföldi diákok is. Az Iroda célja ezzel az, hogy a közös programokon keresztül lehetõséget biztosítson a magyar és a külföldi ösztöndíjasoknak egymás – ezáltal minél több kultúra – megismerésére, tapasztalatcserére, illetve a hazatért magyar diákoknak az „erasmusos feeling” meghoszszabbítására. Úgy gondoltuk, hogy egy kötetlen összejövetel kiváló lehetõség az ismerkedésre, ezért elõször egy ilyen rendezvényen találkozhattak az Erasmus Mundus, a Világ – Nyelv, a Comenius programban részt vevõ külföldi és magyar ösztöndíjasok. Az esten Magyarország kultúrájáról, történelmérõl szóló vetélkedõ mellett néhány külföldi ösztöndíjas is elõadást tartott saját nemzete kultúrájáról, valamint egy magyar népzenei együttes koncertje és táncháza teremtett fergeteges hangulatot. A következõ rendezvényen, ahol már Erasmus diákok is képviseltették magukat, a jelenlévõk különféle magyar népi mesterségeket (korongozás, tojásfestés, nemezelés, bõrözés, kosárfonás) ismerhettek meg, illetve saját kezûleg ki is próbálhatták õket. Késõbb Alumni kirándulás keretében egy 60 fõs csapat töltött együtt egy hétvégét, és látogatott el Fertõdre, Sopronba és Kõszegre.

Mivel a külföldi munkavállalás gondolata igen sok tagunkat foglalkoztatja, ezért a Munkavállalás külföldön címû rendezvényen külföldi ösztöndíjasok elõadásai által képet kaphattunk Oroszország, Ausztrália, Olaszország, Németország és Spanyolország munkavállalási helyzetérõl, valamint egykori magyar ösztöndíjasok meséltek ír munkavállalási, valamint német gyakornoki tapasztalataikról, élményeikrõl.

Az Alumni filmklub keretében igyekszünk minél több nemzet filmjét bemutatni, s ezáltal többféle kultúrát közel hozni a résztvevõkhöz.

A filmeket angol felirattal vagy angolul vetítjük, ami egyfajta nyelvgyakorlást is jelent a nézõknek.

A jövõben hasonló programok mellett egy „tandem hálózat” létrehozását tervezzük (részben a honlapunk segítségével), amely lehetõséget nyújtana a magyar Alumni tagoknak az itt tanuló külföldi diákokkal való kapcsolattartásra, így kölcsönös segítségnyújtással tökéletesíthetnék az általuk kiválasztott idegen nyelvet, és õk is hozzájárulhatnának partnereik magyar vagy esetleg más nyelv tanulásához. "

AZ E R A S M U S H A L L G A T Ó K SZOCIÁLIS HÁTTERE AZ ERASMUS, AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG FELSÕOKTATÁSI MOBILITÁSI PROGRAMJA NAGY NÉPSZERÛSÉGNEK ÖRVEND A HALLGATÓK KÖRÉBEN. A 2004/05-ÖS TANÉVBEN 31 ORSZÁGBÓL ÖSSZESEN 144 058 DIÁK VETT RÉSZT A PROGRAMBAN, MAGYARORSZÁGRÓL 2 316-AN FOLYTATTAK EGYETEMI/FÕISKOLAI RÉSZTANULMÁNYOKAT KÜLFÖLDÖN. AZ ÉLEN NÉMETORSZÁG ÁLL 22 427 HALLGATÓVAL, EZT KÖVETI FRANCIAORSZÁG (21 561) ÉS SPANYOLORSZÁG (20 819).

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

2006 tavaszán az Európai Bizottság felmérést készített egykori Erasmus hallgatókkal szociális és anyagi hátterükrõl. A vizsgálat során 15 513 hallgató töltötte ki az EB kérdõívét. Az elemzésbõl kiderül, hogy a válaszadók 30,3 %-a üzleti tanulmányokat folytat, melyet a nyelvi/nyelvészeti tanulmányok követnek 22,01%kal, majd a társadalomtudományok (16,08%) és a mérnöki tanulmányok (15,7%) következnek. Az Erasmus diákok 60,6%-a nõ, csaknem 93%-uk egyedülálló, és kevesebb mint 1%-uknak van gyereke. A válaszadók közel 64%-a 21–23 éves (87% 20–24 éves).

Az Erasmus ösztöndíj megítélése Az Erasmus ösztöndíj összege maximálisan 500 EUR/hó lehet. A megítélt támogatás Cipruson a legmagasabb (498 EUR), majd szorosan ezután következik Törökország, Málta és Bulgária.

Magyarországon átlagosan 252 EUR támogatásban részesültek a hallgatók havonta. A legkevesebb ösztöndíjat Csehországban, Franciaországban, Ausztriában és Spanyolországban kapják a hallgatók, itt nem éri el a 100 EUR-t az egy fõre jutó támogatás, ami részben a kiutazó hallgatók magas számának, részben a nemzeti kiegészítõ forrásoknak (Ausztria, Csehország) tudható be. Az Erasmus diákok mintegy fele nem tartja elegendõnek a kapott támogatást, s a külföldi tanulmányok többletkiadásai még mindig sok hallgatót riasztanak el az Erasmus programban való részvételtõl. A válaszadók 27%-ának nem voltak financiális problémái az Erasmus idõszak alatt. Mindennek ellenére, a diákok anyagi helyzete összességében véve kielégítõ az Erasmus idõszak alatt. Mindenestre, mint azt a fenti számok is mutatják, e tekintetben jelentõs eltérések vannak az egyes országok között.

Az átlagosnál több hallgatónak voltak anyagi gondjai a Bulgáriából, Magyarországról, Izlandról, Írországból, Olaszországból, Máltáról, Lengyelországból, Portugáliából, Romániából, Szlovéniából, Spanyolországból és Törökországból kiutazók között. Érdekes, hogy a felsorolt országok között olyanok is szerepelnek, ahol az átlagos havi támogatás igen magas, pl. Bulgária, Törökország vagy Málta.

28

Az Erasmus hallgatók 11,1%-a ítéli nagyon jónak anyagi helyzetét az Erasmus tanulmányok ideje alatt, 26,4% jónak és 43,8% megfelelõnek. 15,3% vallja magát szegénynek, 3,4% nagyon szegénynek. A válaszadók több mint 20%-a vallotta magát szegénynek vagy nagyon szegénynek Észtországban, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában, Olaszországban, Spanyolországban, Máltán, Izlandon és Magyarországon.

Családi háttér Ami a családi hátteret illeti, jellemzõen magasan képzettek az Erasmus hallgatók szülei. Csaknem a hallgatók 2/3-ának dolgozik legalább az egyik szülõje vezetõ beosztásban vagy szakemberként.

Mégha az Erasmus támogatás nem is szociálpolitikai eszköz, a felmérés azt mutatja, hogy a családok anyagi helyzetét figyelembe véve megfelelõen kerül felosztásra. Az Erasmus hallgatók többségének a családból elsõként van lehetõsége külföldön tanulni.

Az Erasmus hallgatók idegennyelv-ttudása Az Erasmus diákok idegennyelv-tudása igen magas szintû, a külföldön töltött idõszak nagymértékben hozzájárul nyelvtudásuk fejlõdéséhez, nagyon gyakran több nyelvet illetõen is. 97% legalább két, 75% három és 31% négy idegen nyelven beszél. Külföldi tapasztalatukat nagyon hasznosnak és fontosnak értékelik, és a legtöbben új értékekkel és vágyakkal térnek haza. Új értékek és ambíciók A felmérés szerint a külföldön töltött Erasmus idõszak nagy hatással volt a hallgatók értékrendjére, képzettségére. A hallgatók 52,1%-ának fejlõdött az általános képzettsége, és 40,9%-uk szerint változott a karrierhez való hozzáállásuk és változtak ezzel kapcsolatos vágyaik. 74% vallja, hogy jobban érti a más kulturális, vallási környezetben élõ embereket, és 54,9% szerint változott az önértékelése. " TURI Éva eva.turi@tpf.hu

ERASMUS MUNDUS D I Á K T A L Á L K O Z Ó MÁSODSZOR 2006.

választottak egy 7 tagú, jelenlegi és már végzett hallgatókból álló bizottságot, amely nagy szerepet tölt majd be az Erasmus Mundus diákok összefogásában és támogatásában. Az Alumni Hálózat mûködtetése során a jövõben különféle konferenciákat rendeznek, évente kétszer magazint jelentetnek meg, az EM programmal kapcsolatos információkat tartalmazó hírlevelet küldenek a diákoknak, valamint a már létrehozott weboldal segítségével biztosítják a tagok közti kommunikációt és az információáramlást.

16–17-ÉN RENDEZTÉK MEG ERASMUS MUNDUS DIÁKTALÁLKOZÓT, AMELYEN KÖZEL 140-EN VETTEK RÉSZT: TÖBBSÉGÜK A PROGRAMBAN RÉSZT VEVÕ DIÁK, DE KÉPVISELTETTÉK MAGUKAT A PROGRAM KOORDINÁTORAI, VALAMINT AZ ERASMUS MUNDUS INFORMÁCIÓS IRODÁK IS. JÚNIUS

A MÁSODIK

A szemináriumról általánosságban elmondható, hogy amellett, hogy hozzájárult az Erasmus Mundus program színvonalának emeléséhez, lehetõséget adott a részt vevõ diákoknak az ismerkedésre és a tapasztalatcserére. " sadalmi integrálódás, viszont többségüknek már szembe kellett néznie különféle adminisztratív problémákkal, melyek közül legjelentõsebb a vízumkérdés.

A diákok jelentõs részének nehézséget okoz az Európán belüli mozgás, amely viszont elkerülhetetlen számukra, mivel tanulmányaikat több különbözõ európai országban folytatják. A hallgatók jelentõs része még nem döntött arról, hogy a kurzus végeztével hazatér-e. Az ittmaradás mellett döntõen a Phd-tanulmányok szólnak. A szemináriumon részt vevõ hallgatók közül többen a program feladatának tartanák azt is, hogy nyújtsanak segítséget a diákoknak a munkakeresésben.

VERESS Mariann mariann.veress@tpf.hu

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

A program 2004-es indulása óta másodszor szervezett szeminárium célja, hogy az Erasmus Mundus (EM) diákok visszajelzései, véleményei segítségével az európai felsõoktatás minõsége tovább javuljon, vonzereje növekedjen, valamint erõsödjön köztük az interkulturális megértés.

A rendezvényen bemutatták a harmadik (azaz Európán kívüli) országok diákjaival készített kérdõívek eredményeit. A tanulmányok két kérdéskörrel foglalkoztak: mi a véleménye a diákoknak az európai felsõoktatásról, illetve az Erasmus Mundus programról. A válaszokból kiderült, hogy az orosz és latin-amerikai országok diákjai a „hagyományos és kulturális” Európát preferálják a „dinamikus” USA-val és Ausztráliával szemben, míg az ázsiai országok esetében ennek a fordítottja igaz, aminek fõ oka, hogy Európa nagy részén nem az angol az anyanyelv.

A harmadik országból érkezõ ösztöndíjasok többsége az oktatás színvonala és a diploma elismertsége alapján dönt, míg a földrajzi elhelyezkedés nem játszik döntõ szerepet a külföldi ösztöndíj kiválasztása során. A megkérdezettek szerint nem jut el hozzájuk elegendõ információ az európai tanulási lehetõségekrõl, ezért ennek népszerûsítését mindenképpen szükségesnek tartják. Az Erasmus Mundus program megítélése kedvezõ a részt vevõ diákok körében: döntõ többségük elégedett a kurzusa színvonalával és az ösztöndíj mértékével. A felmérésekbõl kiderült továbbá, hogy az ösztöndíjasok számára nem jelent különösebb problémát a szociális, tár-

Az EM programmal kapcsolatos visszajelzések mellett a szemináriumon sor került az Erasmus Mundus Alumni Hálózat létrehozására, valamint a mûködésével kapcsolatos fõ kérdések megvitatására is. A résztvevõk meg29

MESTER SZINTÛ ERASMUS MUNDUS KURZUSOK MAGYARORSZÁGON AZ ERASMUS MUNDUS PROGRAMRÓL MÁR ELÕZÕ SZÁMAINKBAN IS OLVASHATTAK AZ ÉRDEKLÕDÕK, A MOSTANI ÖSSZEÁLLÍTÁSBAN SZERETNÉNK EGY ERASMUS MUNDUS MASTERS KURZUSOKRÓL, MELYEK MAGYAR FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNY RÉSZVÉTELÉVEL MÛKÖDNEK. JELENLEG NÉGY ILYEN EGYETEMI KONZORCIUM LÉTEZIK, KETTÕ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, EGY A BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉS EGY A KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEM (CEU) EGYÜTTMÛKÖDÉSÉVEL. A PROGRAM KIVÁLÓ MINÕSÉGÛ, ÚGYNEVEZETT MASTERS KURZUSOKAT TÁMOGAT ÉS CÉLJA AZ EURÓPAI EGYETEMEK ÉS FÕISKOLÁK VONZEREJÉNEK NÖVELÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HARMADIK ORSZÁGOKRA. PILLANATFELVÉTELT ADNI AZOKRÓL A SIKERESEN MÛKÖDÕ

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

VINTAGE MASTER Közös MSc programunk fõ célja szakembereket képezni a szõlõbor ágazat részére, akik a szõlõtermelés és borászat nemzetközi dimenzióira és az európai sajátosságokra egyaránt fogékonyak, és a képzés alatt elsajátítják úgy a technikai, technológiai, mint az ökonómiai, szervezési, stratégiai, marketing és fogyasztási megközelítésû ismereteket. Mindezt pedig a gazdag hagyományú és sokszínû borászattal rendelkezõ tagegyetemeken elvégzett modulok miatt egyfajta multikulturális megközelítés is fémjelzi. Az a tény pedig, hogy a képzés ma már Erasmus Mundus képzés is, és például a jelenlegi elsõ évfolyam 26 tagjából 18 fõ Európán kívülrõl érkezett, elõsegíti a dialógust és a közös munkát az európai termelõ országok közt, másrészt a fogyasztó (de nem termelõ) országokkal és fõként az Európán kívüli, feltörekvõ termelõ országokkal (Ausztrália, Dél-Afrikai Köztársaság, Argentína, stb.).

A konzorcium részesei a Budapesti Corvinus Egyetemen kívül a Bolognai, a Piacenzai, az Angers-i, a Valenciai, a Vila Reali és az Athéni Egyetemek (két társult tagunk is van, Bukarest és Changins).

A Vintage Master képzés a konzorcium egyetemeinek széles körû kooperációjával valósul meg, amit az ESA – Angers (Franciaország) koordinál. A képzés 9 modulból áll: ebbõl 7 oktatási modul, egy tanulmányút, egy pedig a diplomamunkakészítés idõszaka. Mindez lehetõvé teszi a hallgató számára, hogy megértse az európai szõlõtermelés és borászat sokarcúságát. A kiválasztott egyetemek szervezik meg a képzés egyes moduljait, a konzorcium rájuk bízza a képzés lebonyolítását, miután elõzetesen ellenõrizte azoknak a programjait. Mindegyik modul oktatása során számos oktató és szakember cseréje történik a konzorcium tagjai között, lehetõvé téve a hallgatók nemzetközi képzését a kurzus teljes ideje alatt, és azoknak a konzorciumi tagországoknak az ágazati ismereteit is közvetíteni, ahová nincs lehetõség eljutni a képzés ideje alatt.

Különleges és népszerû színfolt az említett három hetes tanulmányút, ahol a hallgatóság 3-3 évente más ország szõlõ- és borkultúráját, híres termõhelyeit ismeri meg. Így például 2004 30

nyarán hazánk is részese volt egy ilyen tanulmányútnak, s elmondhatjuk, hogy Tokaj, Eger s más borvidékeink is bizonyították, semmivel nem gyengébbek ismertebb dél-európai társaiknál. 2007-ben ismét rajtunk lesz a sor…

A szõlészet-borászat területén Európa történelmileg létrejött vezetõ szerepe következtében, továbbá az ágazat tudományos, technikai, gazdasági és kulturális gazdagsága, valamint a bor gasztronómiai megbecsültsége miatt is, ez a képzés jelentõs vonzerõt gyakorolhat a harmadik országok hallgatóira és egyetemi szakembereire, minthogy számukra Európa ebben a szektorban referencia értékû.

PÁSTI György Corvinus Egyetem, Borászati Tanszék

CODE – T E R Ü L E T F E J L E S Z T É S I M E S T E R K É P Z É S

MESPOM: ERASMUS MUNDUS MESTERKÉPZÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNY-P POLITIKA ÉS MENEDZSMENT SZAKON

SIPOS Réka CEU

SZÁNTÓ Zoltán Corvinus Egyetem

31

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

A MESPOM Erasmus Mundus kurzusa 2005 szeptemberében indult a CEU környezettudományi és környezetpolitikai tanszékén. A kétéves, interdiszciplináris programot a CEU három társintézménnyel közösen mûködteti, nevezetesen a Lundi Egyetemmel (Svédország), a Manchesteri Egyetemmel (Anglia) és az Aegeai Egyetemmel (Görögország). Ki-ki azzal kapcsolódik a programhoz, amiben különösen erõs; a négy helyszínen az alapkérdés négy speciális, illetve regionális aspektusát lehet majd tanulmányozni. A CEU, értelemszerûen, a közép-európai nézõpontot nyújtja, különös tekintettel a környezetpolitikának az új demokráciákban betöltött szerepére; Lundban az ipari tevékenység környezetvédelmi vonatkozásai kerülnek a középpontba, mégpedig alapvetõen észak-európai látószögbõl; Manchester mindehhez általános környezettudományi áttekintést és néhány speciális nyugat-európai szempontot ad hozzá, míg Aegean a fenntartható fejlõdés kérdésére és annak dél-európai perspektívájára összpontosít.

A MESPOM diákjai elsõ évüket Budapesten, a CEU-n töltik. Ezután választhatnak, hogy Lundban vagy Manchesterben folytatják-e a kurzust (a második év elsõ szemeszterében), illetve hogy a négy partnerintézmény közül melyiket kívánják látogatni az utolsó félévben.

A MESPOM programja kezdettõl fogva igen kedvelt volt a jelentkezõ diákok körében. Elsõ harminc hallgatója öt kontinens húsz országából érkezett, többek között Ausztráliából, Bolíviából, az Egyesült Államokból, Kanadából, Kínából, Indiából, Indonéziából, Kenyából, Malajziából, illetve európai országokból (Németországból, Magyarországról, Bulgáriából, Görögországból) és a volt Szovjetunió országaiból. Huszonöt diák kapja meg közülük az Európai Unió Erasmus Mundus ösztöndíját; ennek az a célja, hogy a legkiemelkedõbb tehetségeket Európába vonzza. A CEU ezenfelül – ugyancsak a MESPOM program részeként – az Egyesült Államokból, Oroszországból, Brazíliából és Kínából látott vendégül néhány kiváló ösztöndíjast, akik a tanításhoz és a kutatómunkához járultak hozzá az egyetemen.

A MESPOM jótékony hozadéka tehát többszörös. A CEU azzal, hogy mûködteti ezt a programot, kiváló hallgatókat vonz ide a világ minden tájáról, erõsíti az együttmûködést a kimagasló európai partnerintézményekkel, és a mesterképzés új szempontjainak nyit utat az egyesített Európában és a globalizálódó világban.

A Comparative Local Development címû mesterkurzus a Trentói Egyetem koordinációjával és kezdeményezésére, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Regensburgi Egyetem, valamint a Ljubljanai Egyetem partnerségével valósul meg. A multidiszciplináris társadalomtudományi program közgazdaságtani, szociológiai, politikatudományi, szociálpolitikai, jogi, pénzügyi és nemzetközi ismeretek modulokat foglal magában, a helyi és kistérségi fejlesztés témaköréhez kapcsolódóan.

A CoDe program 2004-ben Local Development for the Balcans címmel indult, az olasz külügyminisztérium támogatásával, majd ebbõl a programból fejlõdött ki a 2006 szeptemberétõl Erasmus Mundus kurzusként induló Comparative Local Development címmel futó mesterszintû képzés.

2006 szeptemberétõl mintegy 40 diákkal indulnak majd a kurzusok, akik közül 25-en Erasmus Mundus ösztöndíjasok, többek között Indiából, Nepálból, Afrikából, Dél-Amerikából, valamint bekapcsolódnak balkáni régióból származó hallgatók is, akiknek az olasz külügyminisztérium biztosít majd ösztöndíjat. A konzorciumnak a fent említett európai uniós partnerintézményein túl vannak harmadik országbeli partnerei is, a Belgrádi és Szarajevói Egyetem, valamint egy dél-afrikai és egy mozambiki egyetem.

A diákok minden évben Trentóban, valamint az éppen soron következõ partnerintézményben folytatják tanulmányaikat: az elsõ évfolyam 2007 elsõ szemeszterében Regensburgban, a következõ évfolyam Budapesten, majd a harmadik Ljubljanában és így tovább. A Corvinus Egyetemen a településfejlesztés közgazdaságtudományi, szociológiai és szociálpolitikai vonatkozásaira oktatják majd az ösztöndíjasokat, különös tekintettel a fejlesztési projektek elõkészítésének és hatásvizsgálatának módszereire.

A Corvinus Egyetem ezen kívül vendégoktatók küldésével is hozzájárul a nemzetközi együttmûködéséhez, aktív szerepet vállal a hallgatók szakdolgozatának vezetésében és véleményezésében, valamint az ösztöndíjasok magyarországi szakmai gyakorlatának megszervezésében és lebonyolításában.

Tapasztalataink alapján a nemzetközi felsõoktatási piacon folyó versenyben egy ilyen nemzetközi szintû egyetemi összefogás erõsebb és versenyképesebb képzést tud kínálni, többek között azáltal, hogy jó hírû európai egyetemek az általuk legmagasabb színvonalon mûvelt szakterület oktatásával járulnak hozzá a közös képzés sikeréhez. Fontos még megemlíteni, hogy az együttmûködés nem csak az oktatás, de a kutatás terén is jelentõs mértékben gazdagítja a részt vevõ intézmények és oktatók szakmai tapasztalatait. A Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézete számára például az Erasmus Mundus pályázat keretében évente nyílik lehetõség külföldi kutató meghívására és közös kutatások indítására. "

A HÁROM CIKLUS BEVEZETÉSÉNEK EURÓPAI TAPASZTALATAI ÁPRILISBAN TANÁCSKOZÁST SZERVEZTEK A BOLOGNA TANÁCSADÓI HÁLÓZATOK HÁROMCIKLUSÚ KÉPZÉSEKBEN JÁRTAS NEMZETI KAPCSOLATTARTÓ PONTJAI SZÁMÁRA BRÜSSZELBEN. A TALÁLKOZÓN FELVETÕDÖTT KÉRDÉSEKRÕL, AZ ISMERTETETT ELÕADÁSOK TÉMÁIRÓL KÉRDEZTÜK AZ EGYIK RÉSZTVEVÕT, DR. NAGY SÁNDORT, AZ ELTE KÉMIAI INTÉZETÉNEK EGYETEMI DOCENSÉT. Az Európai Bizottság számos fórumon bemutatta a 2010-iig új oktatási szerkezetként létrehozandó Európai Képesítési Keretrendszert (EKKR). Milyen észrevételek hangoztak el a Bologna Tanácsadók részérõl a keretrendszerrel kapcsolatban?

Többen kifogásolták, hogy az EKKR 8 fokozatú skálája nem tekinthetõ a dublini 3 fokozatú skála kiterjesztésének, mert egyrészt a 6., 7. és 8. fokozat nem teljesen ugyanazt jelenti, mint amit a Dublin descriptorok által körülírt alapképzés (B), mesterképzés (M) és doktori képzés (D) szintek kifejeznek, másrészt az EKKR nem szól az ECTS kreditekrõl sem. Ezen a ponton a vita több irányban szétágazott.

Voltak többen, akik praktikus okokra hivatkozva elutasították az EKKR-t, mondván: örüljünk annak, hogy Bologna jegyében végre megegyezés látszik kibontakozni a háromlépcsõs felsõfokú képzés tekintetében, márpedig az EKKR bevezetése mindent újra visszaállítana a kezdõpontra, ami lényegében Bologna halálát jelentené.

Az EKKR által biztosított skálabõvítéssel kapcsolatban megjegyeztem, hogy erre valószínûleg vevõk lennének a felsõoktatási intézmények (továbbá – gyakorló apaként mondom, szülõi értekezleteken elhangzottakra hivatkozva – a középiskolák is), hiszen könnyebb lenne számukra bizonyos kompetenciák megszerzésének felelõsségét alacsonyabb képzési szintre hárítani. („Nehogy már nekem kelljen írni-olvasni-beszélni tanítani a hallgatókat!” – hallhatjuk gyakran egyetemi oktatóktól.) "

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

"A

nonformális és informális tanulás az új képesítési rendszerben hasonló hangsúllyal szerepel, mint a formális tanulási módszer.

Hogyan ismerhetik el ezeket a módszereket az intézmények?

Ami a nem iskolaszerû képzést (pl. az önképzést) illeti, a B és az M szinten is fölösleges a kreditek megadása még akkor is, ha az illetõ személy bármely okból fontosnak találja a munkaadó által (az alkalmazás tényével de facto) elismert felsõfokú kompetenciáit formális diplomával is alátámasztani. Problémás lehet ugyanakkor az, hogy a szint teljesítését ellenõrzõ intézmény (egyetem, fõiskola) milyen feltételekkel vállalja majd (ha vállalja egyáltalán) a megfelelõ oklevél kiadását. Iskolarendszeren kívüli elbírálásra ugyanakkor léteznek példák hazai egyetemeken is. Gondoljunk például a habilitációra vagy az egyéni úton, doktori iskolán kívül készített PhD-disszertációk védésére.

32

A tavaszi hónapokban véglegesítette az Európai Parlament az Unió költségvetését. Hangzottak-ee el errõl konkrétumok a megbeszélésen?

Az új Egész életen át tartó tanulás programban az Európai Bizottság (EB) által koordinált hosszas egyeztetések alapján igényelt 13 milliárd eurós támogatás helyett az Európai Tanács 5,6 milliárd euró támogatást javasolt. Ezt az Európai Parlamentnek sikerült 6,7 milliárd euróra emelni, így ez lesz az új program költségvetése.

Peter van der Hijden (EB) a rendezvényt bevezetõ megállapításával, miszerint „Európának sokkal többet kellene költenie az oktatásra”, mindenki egyetértett, és támogatta az erre irányuló bizottsági erõfeszítéseket.

Ez elõzõ kérdésre visszatérve, a Peter van der Hijden által szorgalmazott „Több EU pénzt az oktatásra!” elv érvényesítése valószínûleg csökkentené az intézmények feltételezhetõ vonakodását a non-formális, informális tanulmányok elismerésétõl. A vonakodásnak ugyanis egyebek közt anyagi okai vannak, hiszen az intézmények jobban járnak, ha maguk készítik fel a megfelelõ szintre hallgatóként a pályázót, mintha csak a szintellenõrzés marad rájuk. "

Hogyan értékelték az Európai Kredittranszfer Rendszert (ECTS) a jelen levõ bizottsági szakértõk és Bologna tanácsadók?

Peter van der Hijden megjegyezte, hogy az ECTS használata általános elfogadásra lelt a B és az M szinten, viszont kifogásolta, hogy a D szinten gyakorlatilag sehol sem jelenik meg. Ehhez sokan hozzászóltak, mégpedig gyakorlatilag abban az értelemben, hogy a B és az M szinttel ellentétben a D szinten nincs is szükség kredit-hozzárendelésre.

Személy szerint kissé vigasztalónak, mindazonáltal – itáliai egyetemrõl lévén szó – különösen mulatságosnak találtam Giunio Luzzatto (University of Genoa) mások által (általam is) többször hivatkozott ironikus megjegyzését, aki a náluk zajló bolognásítást tömören úgy jellemezte, hogy a B szintre átkeresztelt elsõ három évben „a professzorok elkezdtek gyorsabban beszélni”. Értsd: azért, hogy minden és mindenki beleférjen a B képzésbe, aki és ami korábban belefért az egy ciklusú képzésbe. "

" Milyen személyes tapasztalatai vannak az egyes szinteken alkalmazott kreditek munkaerõ-p piaci elismertségérõl?

Gyakran úgy tûnik, hogy az ECTS nálunk bevezetett válfaja – mely abszolút mértéke a hallgatói munkának – már csak azért is nagyon hasznos a B és az M szinten, mert a munkaadók elsõsorban a formális képzésben részesültek körébõl választják ki leendõ alkalmazottaikat a felsõfokú ismereteket igénylõ munkakörökbe. Ez akkor is így történik, ha ez nincs rendelet vagy törvény által szabályozva. A munkaadók egyik fontos, általános elvárása, mely független a szakmai tartalomtól, hogy az alkalmazott kemény munkára legyen fogható. Márpedig az abszolút ECTS kredit a munka mennyiségérõl árulkodik. A B és az M programok mögött iskolaszerû képzés áll mindenütt, ezért a kredithozzárendelés releváns és hasznos ezen a területen.

Doktori képzésben is hasonló kreditalapú elismerést vezettek be az európai felsõoktatásban. Itt is hasonlóak a tapasztalatok?

A D szinten, legalábbis ami a természettudományokat illeti, a kimeneti elvárások szempontjából irreleváns, hogy mennyi izzadság árán produkálta az illetõ azokat a tézisekbe foglalt eredményeket, amelyeket az adott terület tudományos közössége eredeti tudományos eredményeknek ismer el. Egy egyszerûsített példával ez így érzékeltethetõ: egy matematikus elvileg két hét alatt is ki tud hozni valamit, amit a szakterülete a D szint teljesítéseként értékelhet. Ugyanakkor, bár ma már létezik „doktori iskola” Magyarországon, e mögött nem az a fajta struktúra áll, amely bizonyos konkrétan meghatározott, konkrét munkamennyiséggel jellemezhetõ feladatok teljesítése alapján garantálhatná a D szint teljesítését. A sikeresség szempontjából nagy szerepe van a témavezetõ személyének, alkalmasságának, a témaválasztásnak stb. Ezért inkább csak egy körülbelüli képzési idõtartamot lehet a D szinthez rendelni azon az alapon, hogy ha valaki igazán tehetséges és nem túl peches, akkor ennyi idõ alatt esetleges témaváltás esetén is össze tud hozni olyan eredményt, amelyet a tudományos közösség elfogad. Ami a munkaadót illeti, tudja, hogy az illetõ nemcsak kreatív és tehetséges, de kemény munkára is fogható, hiszen csak a B és az M szintet elérve juthatott el a D-re. "

" Az európai felsõoktatás legnagyobb szépsége és egyben az egységes felsõoktatási térség kialakulásának egyik akadálya is az oktatási nyelvek sokasága. A hallgatói mobilitás ösztönzésére számos országban oktatják az egyes tantárgyakat idegen nyel ven, párhuzamosan a nemzeti nyelvû órákkal. Milyen észrevételek hangzottak el ezzel kapcsolatban a tanácskozáson?

Josef Koubek (Institute of Chemical Technology in Prague) vetette fel ezt a kérdést a mobilitással kapcsolatban. Rossz megoldásnak érezte ugyanis azt a rájuk (is) jellemzõ gyakorlatot, hogy a külföldi hallgatókat külön blokkban oktatják angolul. Úgy vélte, hogy a külföldieket elegyíteni kellene a hazaiakkal, ami összefügg a saját hallgatók nyelvi képzésével.

Nagyon érdekesnek találtam ezzel a kérdéssel összefüggésben a török példát, amelyrõl Lerzan Özkale (Istanbul Technical University) számolt be. Náluk az egyetemi tanulmányok 30%-át angolul kell abszolválniuk a török hallgatóknak. Nem többet és nem kevesebbet. A teljes képzést azért nem kaphatják angolul a hallgatók, hogy ne haljon ki a török szakmai nyelv. Nem az amerikai „akkreditátorok” támasztják a nyelvi követelményt: az egyetem saját hallgatóinak szakmai boldogulását igyekszik ezzel támogatni. A százalékon lehet vitatkozni, de a koncepcióval teljes mértékben egyetértek és követendõ példának gondolom.

A másik végletet Szlovénia képviseli, amit a mellettem ülõ szlovén delegált, Irena Mlinariè-Rašèan (University of Ljubljana) mondott el nekem: náluk törvény mondja ki, hogy a felsõoktatás nyelve csakis a szlovén lehet, ami meglehetõsen agresszív módja a szakmai nyelv védelmének. Hozzátette, és el is hiszem neki, hogy a törvény nem a nemzeti kisebbségek ellen irányul.

Remélem, a Bizottság kellõ figyelmet szentel majd a nyelvi kérdéseknek, hiszen ezek összefüggésben vannak a Bologna által fontosnak ítélt mobilitással. " Végezetül mesélne néhány szóban a résztvevõkrõl?

Feltûnõ volt számomra a delegáltak heterogén összetétele. Fõleg a balti államokra volt jellemzõ, hogy olyanok jöttek el, akik a Nemzeti Irodához hasonló operatív csoport tagjai voltak, s maguk is szemináriumokat, konferenciákat, roadshow-kat rendeztek az érintett témákból. Mások valamilyen egyetemet vagy egyetemek közötti szervezetet képviseltek.

Mindenki más-más szegmensét látta hazája felsõoktatásának, vagy legalábbis más perspektívából. Más-más volt a kulturális háttér is, illetve a „kondicionálás”, ahogy én fejeztem ki, amikor az egyik szervezõnek arról beszéltem, hogy nem lehet könnyû az elhangzott résztvevõi hozzászólások értékelése.

Az eltérések ellenére a résztvevõk egybehangzóan a bolognai célok 2010-es megvalósítása mellett foglaltak állást. "

www.bolognafolyamat.hu

Az interjút készítette: HURI Arnold arnold.huri@tpf.hu

33

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:

PROGRAMOK BUDAPESTEN ÉS GYÕRBEN SZEPTEMBER 22-É ÉN:

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA

Tempus Közalapítvány

GONDOLTA VOLNA, HOGY

"

" "

"

A TKA kreatív versenyfelhívásaira beérkezett alkotásokból készült kiállítás megnyitója a Jövõ Háza Teátrumában Érdekes kutatási eredmények bemutatója a Millenáris Parkban Kutatók kocsmája, benne: tehetséges kutatók fellépése valamint beszélgetés volt Marie Curie ösztöndíjasokkal a Jövõ Háza Teátrumában Hulladék-újrahasznosítással foglalkozó, hulladék-újrahasznosítást népszerûsítõ, illetve környezetvédelmmel foglalkozó civil szervezetek bemutatkozása a Millenáris Parkban

Mindentudás Egyeteme: " "

On-line kvízjáték Kvízjáték és díjkiosztó televíziós felvétele a Jövõ Háza Teátrumában

Eötvös Loránd Tudományegyetem "

Délelõtti, délutáni és esti bemutató elõadások, beszélgetések és kalandos vizsgálódások az ELTE épületeiben és más budapesti helyszíneken.

Témák: negyedik dimenzió, a Nap, lakható világunk, globális és regionális klímaváltozás, természeti katasztrófák, olvasás a fák évgyûrûiben, a tudomány jelentése, drágakövek, matematikai csodák, vulkánkutatás, barlangok és termálfürdõk titkai, geofizikai kalandok a Dunán, csillagvizsgálat.

Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem " "

Szemtõl szemben a radioaktivitással – látogatás a BME oktató reaktorában Látogatás a BME repülésszimulátorában

Széchenyi István Egyetem, Gyõr " " "

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

"

Nyílt nap a gyõri campus 20 laboratóriumában Érdekes bemutató elõadások az egyetemen Foucault-féle ingakísérlet Randevú a csillagokkal – vidám esti programzárás

A részletes programok megtalálhatók a Tempus Közalapítvány, valamint a Kutatók Éjszakája honlapján: www.tka.hu www.kutatokejszakaja.hu TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: http://ec.europa.eu/research/researcher sineurope/index_en.htm Következõ számunkban bemutatunk néhányat a kreatív versenyek díjazott alkotásai közül.

A KUTATÓK IS EVILÁGI LÉNYEK? A PÁLYÁZATI PAVILON OLVASÓI PONTOSAN EGY ÉVVEL EZELÕTTI SZÁMUNKBAN OLVASHATTAK A KUTATÓK ÉJSZAKÁJA EURÓPAI PROGRAMSOROZATRÓL. AKKOR A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY CSAK ÍRT EZ ESEMÉNYRÕL, IDÉN VISZONT MÁR KOORDINÁLJA AZ ÖT PARTNER ÁLTAL KÖZÖSEN BENYÚJTOTT PÁLYÁZATOT A 2006- OS PROGRAMOK MEGSZERVEZÉSÉRE. VAN PROGRAMOD SZEPTEMBER 22 -R RE? Aki eddig úgy gondolt a kutatókra, tudósokra, mint a világtól elzárkózó, laboratóriumokban élõ, csak a saját tudományos munkájukkal foglalkozó fura szerzetekre, most meggyõzõdhet ennek ellenkezõjérõl. Európa minden országában ugyanazon az estén, szeptember 22-én, a kutatóké a fõszerep, de ez alkalommal egy kicsit másképp ismerhetjük meg õket! Az egész napos esemény fõ célja a kutatás és tudomány népszerûsítése és a kutatói életpálya vonzóbbá tétele a minden korosztálynak szóló fesztivál jellegû, szabadtéri események, interaktív találkozók és különbözõ versenyek segítségével.

A Kutatók Éjszakája programsorozat Magyarországon is az Európai Bizottság támogatásával valósul meg, a Tempus Közalapítvány mint koordinátor, a Mindentudás Egyeteme, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a gyõri Széchenyi István Egyetem közös munkája révén.

A programok helyszíne az egyetemek épülete, Budapesten a Jövõ Háza Teátruma, valamint a bemutató elõadások témájától függõen budapesti barlangok, fürdõk és a Duna vize.

A Tempus Közalapítvány a szelektív hulladékgyûjtés és hulladék-újrahasznosítás témája köré szervezi a programjait. Három kreatív versenyfelhívást tettünk közzé, amelyben általános iskolástól a fiatal kutatóig megszólítottunk minden diákot és fiatalt, hogy valamilyen módon hívja fel a figyelmet a szelektív hulladékgyûjtés fontosságára, illetve a tudomány szerepére környezeti értékeink megóvásában.

Az általános iskolás és középiskolás diákokat arra kértük, hogy tervezzenek a szelektív hulladékgyûjtés fontosságát hirdetõ plakátokat, és ezáltal a szelektív hulladékgyûjtõ szigeteket is ismertebbé tegyék.

A 18–25 éves fiatalokat arra buzdítottuk, hogy küldjenek fotókat a Tudomány lencsevégen elnevezésû fotópályázatra, melyben bemutatják egy-egy tudományterület vagy tudományos tevékenység lényegét, érdekes, eddig kevéssé ismert vonását. A felhívások szelleméhez hûen a környezetvédelem, a környezettudatos gondolkodás közvetítését ábrázoló képeket részesítettük elõnyben.

A 14–25 éves korosztálytól olyan eredeti, saját készítésû alkotásokat (szobrokat, kaspókat, ékszereket, játékokat stb.) vártunk, amelyek nem mérgezõ, az egészségre nem veszélyes fémhulladékból készültek, ezáltal felhívják a figyelmet a fémhulladék újrahasznosításának egy-egy módjára és a hulladék-újrahasznosítás fontosságára.

A beérkezett alkotásokból szeptember 22-én, a Kutatók Éjszakáján kiállítás nyílik, melynek a Jövõ Háza Teátrumában található Galéria ad helyet erre a napra. A szakértõ zsûri által kiválasztott és értékelt plakátokat, fémtárgyakat és fotókat bárki megtekintheti szeptember 22-én délután a helyszínen.

Emellett szeretnénk bebizonyítani, hogy a köztünk élõ kutatók igenis evilági lények, ezért meghirdettük a Tehetséges kutatók versenyét. A felhívásra jelentkezõ, különbözõ mûvészeti ágakban jeleskedõ kutatók szeptember 22-én a Jövõ Háza Teátrumában berendezett Kutatók Kocsmájában mutatják be tudásukat az érdeklõdõ közönségnek. " SZABÓ Csilla csilla.szabo@tpf.hu

HÁZUNK TÁJÁRÓL

szakképzés

LEZÁRULT AZ UTOLSÓ PÁLYÁZATI FORDULÓ A LEONARDO DA VINCI PROGRAM JELENLEGI SZAKASZÁBAN AZ

IDEI,

2006-OS

LEONARDO DA VINCI PROGRAM MÁSODIK SZAKASZÁBAN. B PÁLYÁZATI ELJÁRÁS (KÍSÉRLETI, SZAKNYELVI, NEMZETKÖZI HÁLÓZATOK), VALAMINT C ELJÁRÁS (TEMATIKUS PROJEKTEK, REFERENCIAANYAGOK KÉSZÍTÉSE) ALATT ELÕPÁLYÁZATOKAT 2005. SZEPTEMBER 30-I HATÁRIDÕVEL, MOBILITÁSI PÁLYÁZATOKAT 2006. FEBRUÁR 10-I HATÁRIDÕVEL LEHETETT UTOLJÁRA BENYÚJTANI. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS VOLT AZ UTOLSÓ A

Célok, prioritások A pályázók többsége, élve a szabályok adta lehetõséggel, több célt jelölt meg, melyek közül a szakmai készségek és kompetenciák fejlesztését választotta csaknem mindegyik pályázó (18-ból 16-an).

FEJLESZTÕ TÍPUSÚ PROJEKTEK (B ÉS C ELJÁRÁS) A pályázati aktivitás lényegesen nagyobb volt a tavalyi évhez képest, a teljes programszakaszra vetítve azonban átlagosnak mondható: összesen 36 elõpályázat érkezett, 33 kísérleti és 3 szaknyelvi pályázat. Az elõpályázatok bírálata csak nemzeti szinten folyt. Ezen a fordulón 21 pályázat jutott át sikeresen, közülük 18 nyújtott be teljes pályázatot, melybõl 17 kísérleti, 1 szaknyelvi pályázat. A teljes pályázatok bírálata nemzeti, valamint európai uniós szinten történt.

Partnerség Az alábbi diagramm a programban részt vevõ országokat mutatja aszerint, hogy az adott országból hány intézmény szerepelt partnerként a benyújtott pályázatokban (teljes oszlop), illetve sötétkékkel jelöltük azt, hogy az elfogadott pályázatokban ez az arány hogyan alakul.

A prioritásokat szemléltetõ ábrán a teljes oszlop a beadott pályázatok számát, a sötétzöld rész az elfogadott pályázatokat jelöli. A megjelölt prioritások közül nálunk is, az európai tendenciáknak megfelelõen, az e-learning (3-as prioritás) magasodik ki. Sajnos kevés a pályázat a tanárképzés és a transzparencia témában.

1.prioritás: 2.prioritás: fejlesztése 3.prioritás: 4.prioritás:

A képesítések átláthatóságának támogatása A szakképzési gyakorlatok és rendszerek minõségének Releváns és innovatív e-learninges tartalomfejlesztés Tanárok és oktatók továbbképzése

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

A nagyobb lélekszámú államok képviselete a magyar vezetésû projektekben is jelentõs: Németország (10), Egyesült Királyság (10) és Olaszország (7) vezeti a sort. Elsõsorban földrajzi és kulturális okokkal magyarázható Szlovákia (8), valamint Románia (7) nagy arányú részvétele. Némileg meglepetés a sok görög partner (7). Az egyébként hagyományosan népszerû partnerek, mint Spanyolország (5) vagy Ausztria (5), ebben a fordulóban viszonylag alacsonyabban reprezentáltak.

a. szakmai készségek és kompetenciák fejlesztése b. a szakmai továbbképzés minõségének és a képzéshez való hozzáférésnek a fejlesztése c. elõsegíteni és megerõsíteni a szakmai képzésnek az innováció folyamatához való hozzájárulását

A pályázatok témája rendkívül sokszínû. Több pályázat született a következõ témákban (beadott pályázat / elfogadott pályázat): mezõgazdaság (2), kis- és középvállalkozások képzése (2/1), mûszaki (4/2), szociális (4/2), illetve egy-egy pályázat érkezett könyvtár, közlekedés, turizmus (1/1), vegyipar (1/1), egészségügy (1/1), tanárképzés témában.

Eredmények A bírálat eredményeképp 7 magyar koordinációjú projekt nyert támogatást, valamennyi kísérleti típusú.

A Leonardo program második szakaszának pályázati aktivitását (benyújtott pályázatok száma), valamint a nyertes pályázatok számát bemutató táblázatból látszik, hogy az idei eredmény a korábbi évek eredményeinek tükrében átlagosnak mondható. A magyar koordinációjú projektekre jutó Leonardo támogatás öszszege a 2006-os évben 2 174 063 euró.

2000 2001 2002

2003

2004

2005 2006

Kísérleti

47

52

24

35

31

20

33

Nyelvi

14

10

7

7

4

3

3

Hálózati

1

0

2

3

2

1

0

Összesen

62

62

33

45

37

24

36

Nyertes

6

5

5

6

11

7

7

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

Nemzetközi összehasonlításban eredményünk országunk méretéhez viszonyítva jónak mondható. A következõ országokban született több nyertes pályázat, mint Magyarországon: Olaszország (29), Egyesült Királyság (27), Németország (23), Spanyolország és Franciaország (18), Törökország (14), Hollandia (12), Svédország, Lengyelország és Ausztria (10), valamint Finnország (9). Összesen 263 pályázat nyert támogatást.

A nyertes projektek 2006 októberében indulnak, és várhatóan 2008 szeptemberében zárulnak.

MOBILITÁSI PÁLYÁZATOK A 2006. február 10-i határidõre rekordszámú mobilitási pályázat érkezett be, a 235 pályázat csaknem 50 százalékos emelkedést jelent a tavalyi adatokhoz képest, és újfent igazolta azt, hogy Magyarországon folyamatosan emelkedik a szakképzési mobilitásra vonatkozó igény. Örvendetes, hogy tovább csökkent a formailag hibás pályázatok száma a beadott pályázatok számának jelentõs növekedése ellenére is (0,85 %). A beadott pályázatok 14%-a kiváló, 57%a jó minõsítést szerzett, és összességében a minõségelvû szelekció elvét szem elõtt tartva a beadott pályázatok 67%-a kapott támogatást (159 pályázat).

Bár a mobilitási pályázatok támogatására rendelkezésre álló pénzügyi keret 2006-ban a megelõzõ évhez képest 18%-kal nõtt (3,47 millió EUR), a kiváló és jó minõségû pályázatok támogatási igénye még így is 38%-kal haladja meg a rendelkezésre álló forrást, így a nagyobb költségvetésû projekteket csak a kiutazói létszám csökkentésével lehetett elfogadni.

36

Leonardo támogatás

A kedvezményezettek létszáma

A támogatott projektek száma

Külföldi gyakorlatok

3 026 373

1 487

121

Szakmai alapképzésben részt vevõ fiatalok

1 774 586

1 054

84

Felsõoktatásban tanuló diákok

728 236

260

17

Fiatal dolgozók/friss diplomások

543 551

173

20

Csereprogramok

391 225

379

38

HR vezetõk, szakképzési vezetõk/munkatársak, oktatók, foglalkoztatási tanácsadók

337 511

344

33

Szaknyelvet oktatók, szaknyelvi tanácsadók

53 714

35

5

Összesen

3 417 598

1 866

159

Hátrányos helyzetûek kiegészítõ támogatásának kerete

53 402

A pályázók által már a pályázatban feltüntetett hátrányos helyzetû kedvezményezettek számára 336 esetben ítéltünk meg többlettámogatást. Arra a célra, hogy a projektgazdák a projekt futamideje alatt igényelhessenek többlettámogatást további hátrányos helyzetû kedvezményezettek bevonása esetén, a Nemzeti Iroda 53 402 eurót tett félre, ezáltal megoldható, hogy nehezebb szociális helyzete miatt senki ne szoruljon ki a programból.

Az elfogadott projektek tematikáját tekintve örvendetes, hogy miközben jelentõs maradt a korábbi népszerû területek jelenléte (idegenforgalom, kereskedelem/vendéglátás, mezõgazdaság), a korábban valamelyest alulreprezentált mûszaki területrõl is sok projekt indult.

A mobilitási projektek korábbi hatástanulmányainak tükrében pozitív fejlemény az is, hogy a külföldi szakmai gyakorlatok hossza mind a szakmai alapképzés, mind a felsõoktatás esetében valamelyest nõtt a megelõzõ évhez képest, míg a fiatal dolgozók/friss diplomások esetében az átlag ugyan valamelyest csökkent, azonban még így is messze meghaladja a minimális idõtartamot. Ez lehetõvé teszi a projektek pozitív hatásainak fokozottabb érvényesülését (a nyelvtudás javulása, önállóbb feladatok elvégzése, stb.). Átlagos idõMinimálisan elõírt idõtartam tartam (2005) (hét) Szakmai alapképzés Felsõsoktatás Fiatal dolgozók/friss diplomások

3 13 9

5,6 16,8 20

Átlagos idõtartam (2006) 5,85 17,04 17,41

Összességében a pályázati eredmények alapján optimistán tekinthetünk az új programszakasz elébe, hiszen mind a pályázatok iránti érdeklõdés folyamatos emelkedése, mind a beadott projektek jó minõsége azt jelzi, hogy a Leonardo pályázóknak jó esélyeik vannak arra, hogy kihasználják a 2007-tõl induló új program kínálta lehetõségeket. " HEGYI Erzsébet , TORDAI Péter erzsebet.hegyi@tpf.hu, peter.tordai@tpf.hu

„ITT A KILINCS IS ARANYBÓL VAN, DE MI TÖBBET TUDUNK…” – MÛSZAKI TÉMÁJÚ MOBILITÁSI PROJEKTEK TAPASZTALATCSERÉJE A LEONARDO NEMZETI IRODA

TEMATIKUS MONITORING SZEMINÁRIUMÁRA

–

FOLYTATVA A

2005

NOVEMBERÉBEN A VENDÉGLÁTÓ-IPARI ÉS IDEGEN-

FORGALMI TERÜLETEN MEGVALÓSÍTOTT MOBILITÁSI PROJEKTEKKEL ELKEZDETT RENDEZVÉNYSOROZATOT TAK MEGHÍVÓT.

A 2006.

GRAMBAN SZERZETT

31-ÉN TAPASZTALATAIKAT. MÁJUS

– IDÉN A MÛSZAKI PROJEKTEK KÉPVISELÕI KAP-

MEGRENDEZETT SZEMINÁRIUMON RÉGI ÉS ÚJ PÁLYÁZÓK OSZTOTTÁK MEG EGYMÁSSAL A LEONARDO PRO-

Az itthoni és a külföldi munkahelyek végzõs diákokkal, hallgatókkal szemben támasztott szakmai és idegen nyelvi követelményei miatt a projektkoordinátorok arra törekednek, hogy a külföldi gyakorlatokon részt vevõk tudása olyan új, magasabb szintû szakmai ismeretekkel bõvüljön, amelyek megszerzésére itthon nincs lehetõség. A kiutazók számára éppen ezért jól felszerelt tanmûhelyeket, gyakorlati helyeket választanak, ahol modern eszközökkel, addig soha nem látott technikákkal dolgozhatnak. A mûszaki projektek konkrét céljainak megfogalmazásában nagy segítséget nyújt a régiók vállalkozásaival, a területi iparkamarákkal folytatott párbeszéd, amelynek során kikristályosodnak a leendõ munkahelyek elvárásai, igényei.

projektkoordinátorok azonban jó esélyt látnak arra, hogy a jövõben lépésrõl lépésre sor kerül a problémák orvoslására, hiszen bizonyos területeken már érezhetõ a pozitív irányba való elmozdulás.

A külföldi fogadó helyek elismerõen nyilatkoznak a magyar diákok és hallgatók teljesítményérõl, hozzáállásáról, szívesen fogadnák õket hosszabb gyakorlati idõre is. Dicsérik otthonról hozott szakmai tudásukat, szorgalmukat, lelkesedésüket. Elõfordul, hogy a náluk gyakorlatot teljesítõ fiatalt visszavárják a következõ évre is, vagy végzés után munkát ajánlanak neki.

A mûszaki területen mûködõ középiskolák, egyetemek, fõiskolák és szakmai szervezetek közötti kapcsolatépítés szükségessége, a külföldi szakmai gyakorlat tapasztalatainak konferenciák, kiadványok és egyéb eszközök révén történõ megosztása iránti igény többször is megfogalmazódott a szemináriumon. Ehhez az igényhez kapcsolódva a Leonardo Nemzeti Iroda tematikus monitoring szemináriumok rendezésével is szeretné elõsegíteni a hálózatosodást, a különbözõ szakterületeken mobilitási projekteket megvalósító intézmények közötti tapasztalatcserét. A mûszaki szeminárium keretei között nem csak a tapasztalatok, eredmények bemutatására volt lehetõség, az új pályázók számos hasznos gyakorlati tippet is kaptak a régiektõl (pl. diákok bevonása a projektcsapatba, munkanapló formája és tartalma, intézményvezetéssel folytatott kommunikáció), amelyek segítségével eredményesebben lehet megvalósítani egy projektet. "

A szeminárium résztvevõi fontosnak tartják, hogy a mobilitás szerves részét alkossa az intézmény életének. A külföldi szakmai gyakorlatok izolációját egyrészt azzal lehet megelõzni, hogy a fiatalokat olyan szakmai gyakorlatokra küldik ki, amelyek ugyan kapcsolódnak az intézményi képzéshez, mégis valamilyen szintû elõrelépést, specializációt jelentenek az adott szakterületeken. A mobilitás elszigeteltségének oldásában emellett nagy szerepet játszik a hatékony disszemináció, valamint a diákok által megszerzett ismeretek tanórai és tantervi beépítése. A mûszaki projektek jelen lévõ képviselõi szerint ez utóbbi két területen vannak még elmaradások, mivel a projektkoordinátorok többsége „kifullad”, mire a megszerzett ismeretek terjesztésére és hasznosítására kerül(ne) sor. Szükség lenne a diákok által birtokolt többlettudás, a külföldön szerzett tapasztalatok összegyûjtésének és képzésbe való beépítésének érdekében alkalmazott módszerek fejlesztésére is. A

A május 31-i rendezvényrõl készült rövid szakmai elemzés és a kompendiumokból összeállított kiadvány a Tempus Közalapítvány honlapján olvasható: www.tka.hu

MÉZES Angéla angela.mezes@tpf.hu 37

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

A külföldön eltöltött néhány hét hatalmas élmény a diákok számára: szakmai és nyelvi ismereteik gazdagodása mellett személyiségük is fejlõdik. Mivel gyakran más nemzetiségû diákokkal kell együttmûködniük hetekig egy adott munkafolyamatban, megtanulnak csapatban dolgozni, alkalmazkodni. Az iskolában megszerzett tankönyvízû nyelvtudás életszerû helyzetekben csiszolódik, amelyek legyõzése különösen olyan fiatalok esetében nagy teljesítmény, akik eddig alig mozdultak ki saját településük megszokott világából, még soha nem jártak külföldön.

A szakmai gyakorlat alatt önállóbbá, magabiztosabbá válnak, eltûnik a külföldtõl való félelem. A könnyebb munkavállalás reménye, a külföldet megjárt osztálytársak beszámolói, szemmel látható tudás- és személyiségbeli gyarapodása

rendkívüli módon motiválja, jobb iskolai teljesítményre ösztönzi a többi tanulót, sok hallgató pedig szívesen halaszt évetfélévet annak érdekében, hogy külföldi szakmai gyakorlatra mehessen.

A SZAKTANÁROK ÉS A SZAKOKTATÓK VÁLTOZÓ SZEREPE A

SZAKKÉPZÉSBEN RÉSZT VEVÕ TANULÓKAT ÉS TANÁROKAT KÖRÜLVEVÕ

TANULÁSI KÖRNYEZET A KÖZELMÚLTBAN RÖVID IDÕ ALATT GYÖKERESEN MEGVÁLTOZOTT.

A

MUNKA VILÁGÁBAN ZAJLÓ FOLYAMATOS MUNKA-

SZERVEZÉSI ÉS TECHNOLÓGIAI ÚJÍTÁSOK, A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MEGÕRZÉSE FOLYAMATOS TANULÁST ÉS MEGÚJULÁST KÍVÁN A SZAKTANÁROKTÓL ÉS SZAKOKTATÓKTÓL.

A SZAKMAI TANÁROK EURÓPAI UNIÓ SZINTJÉN IS PRIORITÁS, AMELY A KOPPENHÁGAI1 ÉS A MAASTRICHTI2 NYILATKOZATOKBAN EGYÉRTELMÛEN NAGY HANGSÚLYT KAPOTT.

KÉPZÉSE AZ

A finn Leonardo Nemzeti Iroda koordinálásával, az osztrák, cseh, dán, észt, ír, izlandi, magyar és svéd Leonardo nemzeti irodák részvételével 2005 szeptemberében indult a The changing role of VET teachers and trainers (A szakoktatók változó szerepe – a Leonardo projektek hozzájárulása a szakoktatók (tovább)képzésének megújításához) címû, az Európai Bizottság társfinanszírozásával megvalósuló valorizációs, vagyis az eredmények hasznosulását vizsgáló projekt. A projekt célja a szakmai tanárképzés, tanártovábbképzés témájában Európa-szerte megvalósított Leonardo fejlesztõ típusú és mobilitási projektek diszszeminációja (az eredmények terjesztése) és a szereplõk (tanárképzõk, projektgazdák, szaktanárok, döntéshozók, képzésfejlesztõk) közötti kapcsolatépítés elõsegítése.

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

2005 szeptemberében a Leonardo Nemzeti Iroda összegyûjtötte a témában megvalósított, terjesztésre érdemes magyar koordinálású fejlesztõ típusú és mobilitási projekteket, és összefoglalót készített róluk a tanulmányt készítõ finn szakértõk számára. A 2005. decemberi hazai disszeminációs konferenciára meghívott projektekbõl és az ott elhangzott elõadásokból, kerekasztalbeszélgetésbõl angol–magyar nyelvû kompendium készült, amely letölthetõ a Tempus Közalapítvány honlapjáról: www.tka.hu >> Tudásközpont >> Könyvtár.

Az egyéves futamidejû projekt fõ eseménye a 2006. áprilisi 3–4-i valorizációs konferencia volt Helsinkiben, amelynek résztvevõi többnyire szakképzési döntéshozók, projektgazdák, szakoktatók voltak, kisebb létszámban képviseltették magukat a cégeknél 1 A szakképzésért és a szakoktatásért felelõs európai miniszterek, valamint az Európai Bizottság Nyilatkozata a szakképzés és szakoktatás terén folyó kiemelt európai együttmûködésrõl, Koppenhága, 2002. november 29–30. (www.om.hu/letolt/nemzet/koppenhaga.pdf) 2 Maastrichti Kommüniké a szakképzés és szakoktatás terén folyó kiemelt európai együttmûködés jövõbeli prioritásairól, Maastricht, 2004. december 14. (http://europa.eu.int/comm/education/news/ip/docs/maastricht_com_en.pdf, angol nyelven) 38

mûködõ gyakorlati oktatók és a szociális partnerek. Ezen a rendezvényen mutatták be a szakoktatóképzés, illetve -továbbképzés megújításának céljával megvalósított Leonardo kísérleti és mobilitási projektek vizsgálata alapján készített tanulmányt. Az angol nyelvû tanulmány elérhetõ a projekt honlapján (www.ttvet.org), vagy nyomtatott formában igényelhetõ a Tempus Közalapítványtól.

A konferencia mûhelybeszélgetései teret adtak a tanárképzés terén megvalósított mintegy húsz Leonardo projekt bemutatásának. Hazai adaptálásra alkalmas lehet például az a Talent elnevezésû finn mobilitási projekt, amelyben egy finn tartomány oktatási szövetsége a hozzá tartozó szakképzõ intézmények oktatóit küldte 3–6 hetes külföldi munkahelyi gyakorlatra. A projektnek elõzménye volt többek között a szakoktatók finn cégeknél, munkahelyeken töltött szakmai gyakorlata, amelyet az EU Strukturális Alapjaiból finanszíroztak, és amely remekül szolgálta a képzés megújítását, munkaerõ-piaci igényeknek való jobb megfelelését. Ezt követõen részben magukban az oktatókban Kiadványok:

merült fel az igény a munkahelyi gyakorlat külföldre való kiterjesztésére, amelyhez a Leonardo program biztosította a finanszírozást. A külföldi munkahelyi gyakorlatok többek között svéd munkaügyi központban, spanyol étteremben, francia lovasfarmon és holland textilüzemben zajlottak. A projekt eredményeként az oktatók szilárdabb szakmai ismeretekkel, gyakorlatorientáltabb hozzáállással rendelkeznek, nemzetközi kitekintést kaptak és motiváltabban folytatták oktatói munkájukat szakképzõ intézményükben.

A konferencia után került sor a tanulmány véglegesítésére és európai szintû, valamint a részt vevõ országokon belüli terjesztésére. Ez utóbbi többek között nemzeti disszeminációs rendezvényeken valósult meg. A magyar Leonardo Nemzeti Iroda 2006. május 25-én egész napos konferencia keretében mutatta be a tanulmányt és a szakmai tanár(tovább)képzéshez kapcsolódó hazai jó gyakorlatokat a releváns hazai célcsoportoknak. A konferencia 120 résztvevõjének többsége intézményve-

A május 25-i konferencia elõadásai, a panelbeszélgetések összefoglalásai és az elõadók elérhetõségei szintén letölthetõk a Tempus Közalapítvány honlapjáról (Pályázatok >> Pályázati programok >> Leonardo da Vinci >> Eredmények).

HAJDU Bianka bianka.hajdu@tpf.hu 39

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

zetõ, szaktanár, szakoktató volt, de képviseltették magukat szakmai tanárképzést nyújtó felsõoktatási intézmények, szakképzési döntéshozók, kamarai szakképzési vezetõk, tantervfejlesztõk is.

A konferencia apropóján a Leonardo Nemzeti Iroda linkgyûjteményt állított össze a szakmai tanár(tovább)képzésben érintettek számára, amely szintén elérhetõ honlapunkon (Pályázatok >> Pályázati programok >> Leonardo da Vinci >> Linkek).

A konferencián gyakorlati példákon keresztül világítottunk rá a szakmai tanár(tovább)képzésben kívánatos új szemléletekre és fejlesztési irányokra. A Magyar Oktatási Observatory Iroda munkatársa, Mészáros Krisztina bemutatta az eTTCampus-t, egy virtuális tanulási teret és közösséget szaktanárképzõk, szaktanárok, szakoktatók számára az IKT oktatásban történõ használatához, amely 2006 szeptemberétõl válik mindenki számára szabadon elérhetõvé. Nagy Zoltán a gyöngyösi Károly Róbert Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzõ Iskola szakács szakoktatója elmondta, hogy az elmúlt években õ és kollégái 4 országban vettek részt olyan tanulmányutakon, amelyeknek része volt a munka közbeni tanulás (on-the-job learning), vagyis az

oktatók bekapcsolódtak éttermek, pizzériák, kávézók mindennapi munkájába. A külföldi tapasztalatok közül számosat beépítettek saját oktatói gyakorlatukba, pl. az elektronikus szakácskönyvet vagy a tanulók bevonását a bevásárlásba.

A szakoktatók és a vállalatok közötti együttmûködések fontosságára, a téma aktualitására világított rá a rendezvényt záró moderált beszélgetés. A résztvevõk elõször a cseh Skoda gyár széles körû szakképzési szerepvállalását ismerték meg, majd két hazai jó gyakorlat következett: egy hajdúböszörményi példa értelmi sérült fiatalok munkavállalásának elõkészítésére, amelyben az iskola helyi cégekkel mûködik együtt, valamint egy budapesti példa mérnöktanárok és szakoktatók együttmûködésére a MALÉV-vel és a Lufthansa Technik Kft-vel. Elhangzott, hogy a konferenciáról hiányolják a munkaadókat: hiába próbálkoznak az iskolák képzési színvonaluk munkaerõ-piaci elvárásokhoz való igazításával, ha az elvárásokat a munkaadók nem közvetítik. A kamara jelen lévõ képviselõje elmondta, hogy katalizátor szerepet próbálnak betölteni ezen a területen, az iskolák elméleti megújulását folyamatosan szorgalmazzák, de a gyakorlat képviselõit nehéz bevonni, mivel a vállalkozók állandó idõhiánynyal küzdenek. Pedig segítséget jelentene az iskola számára, ha az oktatási tematikák összeállításába a gyakorló szakembereket is be tudnák vonni, valamint ha szakoktatóik is részt vennének gyakorlati továbbképzésen a vállalatnál, mint ahogy teszik azt a Kossuth Lajos Kéttannyelvû Fõvárosi Gyakorló Mûszaki Középiskola (www.kossuth-csepel.hu) oktatói Ferihegyen. Az intézmény igazgatója elmondta, hogy autós területen is próbálnak megfelelõ partnert találni, hiszen ezzel a módszerrel a munkáltatóknak is gyarapodik a tapasztalata, és könnyebben találnak jól képzett és megbízható munkatársakat. "

E G Y É V E S A N E MZ E TI EUROPASS KÖZPONT EGY ÉVE ELÉRHETÕEK HAZÁNKBAN AZ EUROPASS DOKUMENTUMOK MOZGALMAS ÉV VAN A NEMZETI EUROPASS KÖZPONT (NEK) MÖGÖTT. A 2005. MÁJUS 1- JÉVEL MEGALAKULT SZERVEZET AZ ELMÚLT EGY ÉVBEN SOKAT DOLGOZOTT ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY AZ EUROPASS DOKUMENTUMOK ISMERTTÉ VÁLJANAK HAZÁNKBAN. AZ EUROPASS ÖNÉLETRAJZ, A NYELVI ÚTLEVÉL, AZ OKLEVÉLMELLÉKLET ÉS A BIZONYÍTVÁNY-KIEGÉSZÍTÕ, ILLETVE A MOBILITÁSI IGAZOLVÁNY TELJES EGÉSZÉBEN LEFEDI AZ ADOTT EGYÉN SZAKMAI ÉLETÚTJÁT ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY EZZEL SEGÍTSE AZ ÁTLÁTHATÓSÁGOT ÉS ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁGOT AZ EGYES EURÓPAI ORSZÁGOK KÉPZÉSI RENDSZEREI KÖZÖTT.

A DOKUMENTUMOK HASZNÁLATA ÖNKÉNTES, ALKALMAZHATÓK EGYÜTT

ÉS KÜLÖN-KÜLÖN IS ARRA, HOGY AZ OKTATÁSBAN ÉS A KÉPZÉSBEN SZERZETT SZAKTUDÁSOKRÓL, KÉPZETTSÉGEKRÕL, ILLETVE KÉSZSÉGEKRÕL A MUNKAADÓK RÉSZLETESEN TÁJÉKOZÓDNI TUDJANAK.

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

Egy kis statisztika A tavalyi indulás óta több mint egymillió érdeklõdõ látogatott el a központi honlapra, és a böngészõk fele letöltötte az Europass önéletrajzot. Magyar részrõl is élénk az érdeklõdés: 45 000 magyar látogató nézte meg az oldalt, akiknek majdnem a fele – kb. 20 000 fõ – szintén elmentette magának az önéletrajzsablont.

A hazai felhasználást tekintve 2006 elsõ félévében: " 11 716-an töltöttek ki Europass önéletrajzot, " 1 360 fõ részletezte nyelvtudását a nyelvi útlevélben, " Idén már több ezer fõ kap a diplomája mellé oklevélmellékletet is, hiszen a dokumentum kiadása 2006. március 1-tõl kötelezõ a felsõoktatási intézmények számára, " 1 000 db fölött van az OKJ-s végzettségérõl bizonyítvány-kiegészítõt igénylõk száma – errõl negyedévente frissülõ statisztika olvasható a kiadást koordináló Nemzeti Szakképzési Intézet honlapján: www.nive.hu/nrk/HU/ " 640 fõ kapott külföldi szakmai gyakorlatáról, tanulmányáról vagy önkéntes munkájáról mobilitási igazolványt.

40

A NEK – amely az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. keretein belül mûködik – feladata az 5 Europass dokumentummal kapcsolatos tájékoztatás és tanácsadás, az Europass portfólió központi információs rendszerének létrehozása, a magyar nyelvû internetes honlap kidolgozása és mûködtetése, illetve a dokumentumok kiadását végzõ szervezetek munkájának koordinálása.

Az eredményekrõl bárki meggyõzõdhet a www.europass.hu, illetve a http://europass. cedefop.eu.int honlapon egyaránt. Ez utóbbi az Európai Bizottság által mûködtetett központi Europass honlap magyar nyelvû változata, amelyen keresztül így már 18 nyelven tölthetõk le az Europass önéletrajzok, nyelvi útlevelek, olvashatók példák oklevélmellékletre, bizonyítvány-kiegészítõre vagy mobilitási igazolványra. Ezen kívül az Europass önéletrajz és a nyelvi útlevél online módon is kitölthetõvé vált.

A Tempus Közalapítvány szerepe Az 5 dokumentum közül az Europass mobilitási igazolvány kiadásáért a Tempus Közalapítvány/Leonardo Nemzeti Iroda felel. A tavalyi indulás óta már több mint 1200 fõ kapott a külföldi szakmai gyakorlatáról vagy tanulmányáról mobilitási igazolványt, amely a többi Europass dokumentumhoz hasonlóan Európa-szerte egységes formátumú részletes igazolás a megvalósult tevékenységrõl. A Közalapítvány elsõsorban az uniós oktatási és képzési programokról állít ki ilyen dokumentumot, de lehetõség van egyéb, intézmények közötti együttmûködésen alapuló programok elismerésére is. Mivel ezekre a kisebb programokra a Közalapítványnak nincsen rálátása, ezért ha ilyen tevékenységet koordinál, vagy ilyen együttmûködésben vett/vesz részt, akkor annak elismerési lehetõségeirõl a www.europass.hu oldalon, a mobilitási igazolvány menüpont alatt tájékozódhat.

A jövõ A NEK következõ nagy feladata a dokumentumok széles(ebb) körû megismertetése a munkáltatókkal, a humánerõforrás-felelõsökkel. Ennek elsõ lépéseként a honlapon külön pontban kaphatnak átfogó tájékoztatást az Europass dokumentumok alkalmazásának elõnyeirõl a munkáltatók. Ezen felül pedig külön, az adott célcsoportnak szóló, az Europass dokumentumokat részletesen bemutató szórólap és tájékoztató anyag készült. A NEK emellett igyekszik megjelenni a nagyobb HR vonatkozású rendezvényeken, mint például a 2006 novemberében megrendezendõ Personal Hungary által szervezett Emberierõforrás-menedzsment szakkiállításon, illetve a munkavállalói mobilitás európai éve alkalmából rendezett különbözõ konferenciákon. A vonatkozó információk folyamatosan frissülnek a www.europass.hu oldalon, illetve az említett információs anyag kérhetõ a központ információs vonalán és e-mailen is: +36 1 477 3150, info@europass.hu " BALLA Ágnes agnes.balla@tpf.hu

PROJEKTTÜKÖR

közoktatás, nyelvoktatás

PARZIVAL ÉS AZ ÉLET NAGY KÉRDÉSEI WOLFRAM VON ESCHENBACH PARZIVALJA IHLETTE AZT A SZÍNDARABOT, MELYET A WALDORF ISKOLA DIÁKJAI DÁN TÁRSAIKKAL KÖZÖSEN MUTATTAK BE 2006. ÁPRILIS 6-ÁN AZ ISKOLÁBAN. A Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Mûvészeti Iskola és Gimnázium elsõ alkalommal vett részt a Socrates programban: a dán Rudolf Steiner Iskola kezdeményezésére született meg nyelvi projektjük, melynek címe: Parzival – lovagi erények és utak a mai ifjúság szemével. A közös témaként választott darab világszerte az összes Waldorf iskola tananyagának kötelezõ eleme, és olyan kérdéseket, problémákat vet fel, melyek alapvetõk egy 17 éves diák személyiségfejlõdésében.

A Waldorf-módszer szerint egyenlõ módon és mértékben fejlesztik a gyermek intellektuális, érzelmi és a cselekvésben megnyilvánuló gyakorlati készségeit. A mûvészeti tárgyak legalább akkora jelentõséggel bírnak a tanárok és tanulók életében, mint a hagyományos középiskolai tárgyak. A mûvészeti tárgyak között szerepel a drámaoktatás is, így a projekt tökéletesen illeszkedett az iskola pedagógiai programjához. Mivel a Waldorf iskolák tanmenete eltér a hagyományos iskolákétól, sokkal kevésbé kötött, a fõ tárgyak többségét tömbösítve, 2–3 hetes blokkokban tanulják, a projektmunkát elég könnyû volt beilleszteni a tantervbe.

A hazatérés után Balassa Bálint, az iskola magyartanára fûzte történetté a Dániában létrehozott kis jeleneteket. Az így született színdarab címe: The Quest (nehezen lefordítható, keresést, egy cél elérése érdekében megtett viszontagságos utat jelent).

A magyarországi látogatás során történt a színdarab begyakorlása, a jelmezek, díszletek elkészítése, majd a látogatás zárásaként került sor a bemutatóra. A Waldorf iskolákban hagyomány, hogy az osztályok színdarabokat mutatnak be a különbözõ évfolyamokon. Legkomolyabb a tizenkettedikes osztálydarab, melynek színrevitele során már alapvetõen a színházi szempontok dominálnak. A Parzival projekt jól sikerült színházi kísérlet, mely olyan módszerekkel készült, melyekkel pár éve már próbálkoznak az iskolában. Ez volt az elsõ eset, hogy a gyerekek improvizációin alapuló szerkesztési stílus az egész darabon végigvonult, és ezt a módszert követendõnek tartják a jövõben a tizenkettedikes darabokra nézve is.

A partnerek eredetileg nem terveztek projekttalálkozót a cserelátogatások elõtt, ami kissé megnehezítette a munkát, mivel e-mailben elég nehézkes volt a szempontok és módszerek egyeztetése, és az elsõ találkozó elején sok idõt vett igénybe egymás iskolájának, a megközelítési módoknak a megismerése.

Maga a Waldorf-képzés nemzetközi hálózatot alkot, a Waldorf iskolák folyamatos kapcsolatban állnak egymással, így a hálózaton belül és nemzetközi tanári konferenciáik révén is terjeszteni tudják a projektben szerzett tapasztalatokat. Jövõre szó lesz errõl a solymári Waldorf tanárképzés kurzusán, és többek között egy amerikai tanárképzés drámaszekciója is érdeklõdve várja az elkészült dvd-t. " MÁTYUS Edina és KISS Péter, a projekt koordinátora edina.matyus@tpf.hu 41

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

A cserelátogatásokat megelõzõen mindkét intézményben megismerkedtek a feldolgozandó mûvel. A magyar iskolában ezt részletenként teszik, a diákok nem kapják a kezükbe az egész történetet, az egyes szakaszok végén õk próbálják meg kitalálni, mi lesz a folytatás. Egy-egy elemet, epizódot kiemelnek, az adott problémát átültetik napjainkba, lehetséges megoldásokat keresnek. A dánok ezzel szemben mindössze magával a történettel ismerkedtek meg a találkozásig. A két intézmény megközelítési módja alapvetõen különbözõ volt: a magyar intézményben a drámapedagógiának van igen nagy szerepe, míg a dánok a hangsúlyt inkább a külsõ megjelenítésre (jelmezek) és a mûvészi beszédre helyezték.

Az elsõ, dániai látogatás alkalmával a diákok vegyes csoportokban helyzetgyakorlatokat, irányított improvizációkat végeztek, melyek során a gyerekek alapanyagként pár soros szöveget, vagy egy konkrét helyzetet, konfliktust, motívumot kaptak a mûbõl, ebbõl kellett saját fantáziájuk alapján jeleneteket alkotni. A munka angol nyelven folyt, az együttlétek során a tanulók rá voltak kényszerítve az idegen nyelvû kommunikációra. Ez elõsegítette, hogy a nyelvelsajátítás nem intellektuális képességei fej-

lõdjenek, amelyek más módon nem fejleszthetõk, csak az intenzív nyelvhasználat során. Ezzel nemcsak a tanulók nyelvtudása fejlõdött, de a továbbiakban nagyobb értelmet nyer számukra a nyelvtanulás, motivációt jelent, hogy érzik annak kommunikatív szükségszerûségét.

„ÉLETEM LEGJOBB NÉGY HÓNAPJA VOLT!” NYELVTANÁRASSZISZTENSEK EURÓPA-S SZERTE

„LETELT

A TANÁRASSZISZTENSI IDÕSZAKOM,

HAZAÉRTEM.

HAMAROSAN

KÜLDÖM A BESZÁ-

MOLÓKAT.

ÉLETEM LEGJOBB NÉGY HÓNAPJA EZT A RÖVIDEN IS BESZÉDES LEVELET KÜLDTE AZ EGYIK SPANYOLORSZÁGBÓL HAZATÉRÕ COMENIUS NYELVTANÁRASSZISZTENS.

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

VOLT!”

A beszámolókból persze nem ismerünk meg minden részletet, talán azokat az élményeket sem, melyekre a legszívesebben emlékeznek majd a hazatérõ aszszisztensek még sok év múlva is, de ez persze nem baj. Számunkra az a lényeg, hogy a külföldi gyakorlat során megerõsödjön bennük a tanítás iránti elkötelezettség, s ehhez olyan eszközöket kapjanak, melyekben õk is, leendõ diákjaik is örömüket lelik majd. Ahogy egyre több beszámoló jut el hozzánk, s egyre többet tudunk meg az asszisztensek által elvégzett munkáról, azt látjuk, hogy a legtöbb esetben ez így is történik: a módszertani ismereteik bõvülésén túl a tanítási készségük, szakmai kompetenciáik is jelentõsen fejlõdnek. A tanítás módszertanában elért fejlõdés azonban csak egy a lehetséges és kívánatos eredmények közül.

42

A pályázó iskolák közt itthon és külföldön egyaránt még ma is erõsen tartja magát az a tévhit, hogy a Socrates/ Comenius 2.2.b alprogram anyanyelvi nyelvtanárasszisztensek közvetítésére szolgál. Ez, bár esetenként van rá példa, szerencsére távol áll a valóságtól.

Tavaly nyáron kissé vonakodva egyezett bele az egyik iskola, hogy lengyel származású asszisztenst fogadjanak francia nyelv tanítására. Aztán egyre jobb hírek érkeztek az iskolából, míg végül idén örömmel láttam friss pályázatukban, hogy Lengyelországot elõkelõ helyen jelölték meg azok között az országok között, ahonnét asszisztenst fogadnának.

Az õ példájuk is bizonyítja, hogy az elmélet, melyet a Socrates nemzeti irodák munkatársai idõnként az iskolákkal szemben is képviselnek, a gyakorlatban is mûködik.

Abban valószínûleg teljes a konszenzus, hogy a magyarországi nyelvtanulók legsúlyosabb gondja nem a kiejtésbeli pontatlanság, bizonyára így van ez a legtöbb tagállamban. Az „egy tanítási gyakorlat – három kultúra” stratégiájának céljai ennél sokkal ambiciózusabbak, s az európai kohéziós törekvéseken túl pont az olyan országoknak kínálnak egyedülálló lehetõséget, mint amilyen Magyarország is. Gondoljunk csak bele, hogy ha nem ezek a szempontok érvényesülnének, mekkora eséllyel találnánk külföldi fogadó iskolát az évi 40-45 magyar nyelvtanárasszisztensnek. Bár természetesen az is elõfordul, hogy a külföldi iskolák kifejezetten magyar asszisztenst kérnek, de nem ez a jellemzõ. Azt viszont egyre gyakrabban látjuk, hogy a pályázatokban tanítandó nyelvet igen, de küldõ országot nem jelölnek meg preferenciáik között, kifejezve ezzel nyitottságukat, no meg azt is, hogy ismerik és – valószínûleg pozitív tapasztalataik alapján – támogatják is a program céljait.

Az asszisztenseknek pályázatukban Magyarország, a magyar kultúra megismertetésére vonatkozó terveiket is be kell mutatniuk. Bár a hangsúly itt is a tartalmi kérdéseken van, a gyakorlati megvalósulás formái egyáltalán nem elhanyagolhatóak. Ez történhet tanórákon vagy azokon kívül, de a legszerencsésebb, ha kooperatív munkaformák, projektek keretében valósul meg. Az országismeret közvetítésének jelentõségét nehéz lenne túlbecsülni, kiváltképpen, ha arra gondolunk, hogy gyakran még a közeli Ausztriában is milyen szegényes és felszínes a rólunk kialakult kép.

Az elmúlt öt évben 17 országban közel 180 magyar Comenius nyelvtanáraszszisztens tanítási gyakorlata valósulhatott meg Socrates támogatással. Ha gyakorlatonként átlag 100 diák bevonásával számolunk, azt az eredményt kapjuk, hogy a programnak köszönhetõen közel 20 000 diák, szülõ, pedagógus szerzett személyes benyomásokat országunkról, kultúránkról, rólunk. " JENEI János janos.jenei@tpf.hu

SZAKMÁT IDEGEN NYELVEN – AUSZTRÁL ÉS NÉMET VENDÉGTANÁROKKAL A VILÁG – NYELV / MESTERFOKON

PÁLYÁZATI PROGRAM KERETÉBEN

LATOT MAGYAR SZAKKÉPZÕ INTÉZMÉNYEKBEN.

A

2006

TAVASZÁN KÜLFÖLDI VENDÉGTANÁROK VÉGEZHETTEK TANÍTÁSI GYAKOR-

PROGRAM A KÖZÉPFOKÚ SZAKKÉPZÕ INTÉZMÉNYEK SZAKMAI ÉS NYELVI OKTATÁSÁNAK FEJLESZTÉSÉT

HIVATOTT SEGÍTENI. AZ IDEI TANÉVBEN 24 ISKOLA FOGADOTT EGY-EGY KÜLFÖLDI VENDÉGTANÁRT KÜLÖNBÖZÕ ORSZÁGOKBÓL: NÉMETORSZÁGBÓL, AUSZTRIÁBÓL, OLASZORSZÁGBÓL, SPANYOLORSZÁGBÓL ÉS AUSZTRÁLIÁBÓL. AZ ALÁBBI TÜKÖRINTERJÚ EGY-EGY VENDÉGTANÁR-MENTOR PÁROSSAL KÉSZÜLT. ELIZABETH WATT ÉS MENTORA, KURUCZ PÁLMA AUSZTRÁL, NOREEN WACHSMUTH ÉS MENTORA, SZAJCZ BORBÁLA PEDIG NÉMETORSZÁGI HÁTTÉRKULTÚRÁVAL ÉLHETTÉK MEG A 2006- OS TANÉV TAVASZI FÉLÉVÉNEK KÖZÖS MUNKÁJÁT.

A VENDÉGTANÁROK: Elizabeth Watt, ausztrál vendégtanár Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Budapest

"

"

Noreen Wachsmuth, német vendégtanár Toldi Miklós Élelmiszeripari Középiskola, Nagykõrös

Noreen

Elizabeth " Milyen elõzetes elképzelésekkel pályáztatok a programra?

Elizabeth: Meglehetõsen nehéz felidézni az elvárásaimat. Korábban soha nem jártam a tengeren túl, nem tanítottam iskolai környezetben, és soha nem jártam Magyarországon. Így nem tudtam, mi vár rám, és mindenre fel voltam készülve.

Noreen: Nagyon izgalmasan hangzott, hogy magyar gyerekeknek szaktárgyakat oktathatok német nyelven. Sokat vártam a gyakorlattól, mert Németországban kevés olyan iskola van, ahol egy-egy szaktárgyat idegen nyelven lehet tanítani.

képetek? Jártatok már itt valaha? " Milyen volt korábban a Magyarország-k " Be kell ismernem, hogy nagyon keveset tudtam Magyarország-

" Elõzõleg útikönyvekbõl és az internetrõl tájékozódtam Ma-

ról, mielõtt megpályáztam ezt az ösztöndíjat. Csak annyit, hogy Budapest a fõvárosa, és valahol Európában van. Mielõtt beadtam a pályázatomat, elõ kellett vennem egy Világatlaszt a pontos beazonosítás céljából! De miután némi internetes kutatómunkának köszönhetõen megtudtam pár dolgot az ország történelmérõl, kultúrájáról, földrajzáról, izgalommal vártam a lehetõséget, hogy itt élhessek.

gyarországról. Sokat írnak a színes tájakról, a pipacsmezõkrõl, az ízes ételekrõl és a magyar vendégszeretetrõl. Csupa olyan dolog, ami igazán vonzóvá tette számomra ezt az országot. Arról is hallottam, hogy szép kerékpártúrákat lehet itt tenni, ezért magammal hoztam a biciklimet is, hogy két keréken fedezhessem fel a magyar tájakat.

" Milyen feladataitok voltak az iskolában? Milyen szakmai tapasztalatokat szereztetek? " Heti 10 órában angolt és környezetvédelmet tanítottam. A ta-

" Mivel 7 különbözõ évfolyam oktatásában vehettem részt, rengeteg tapasztalatot szerezhettem a különbözõ életkorú tanulók oktatását illetõen. Megtanultam, hogy idõnként szigorúnak kell lenni ahhoz, hogy dolgozzanak a tanulók. Megfigyeltem, hogy a gyerekek motivációja mennyire más egy hétfõi, keddi vagy szerdai napon. Érdekes volt a magyar iskolai hétköznapokat megélni! A fogadó iskolámban van egy speciális rendszer, amely a 9. évfolyamon a nyelvi képzésre koncentrál (nyelvi elõkészítõ évfolyam). Ezek a tanulók rendkívül érdeklõdõek, nyitottak, óriási élmény volt velük dolgozni. Ittlétem alatt megtanultam azt is, hogyan készüljek fel hatékonyabban az óráimra. Ennek köszönhetõen – bár még mindig van bennem egy kis izgalom az órák elõtt – már nem izgulok annyira, rutinosabb lettem.

43

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

nulók, akikkel foglalkoztam, 14–21 évesek, 9–14. évfolyamokon tanulnak. Részt vettem hetente egyszer egy angol nyelvû teadélután szervezésében is, az iskola idegen nyelvi könyvtárában (Forrás tanulóközpont). Heti egyszer szakköri foglalkozásokat tartottam, angol társalgási és játékos nyelvi anyagokkal. Ezen felül szükség szerint korrepetáltam. Részt vettem egyéb iskolai rendezvényeken is, például a Margitszigeten rendezett sportnapon – a tanári csapatban versenyeztem, és a futóversenyben utolsó lettem. Alkalmam volt tapasztalatokat szerezni a kooperatív oktatásban (egy osztályt közösen vittem két másik tanárral).

Ez nagyszerû alkalmat adott arra, hogy a különbözõ elképzeléseinkrõl és a tanítási módszerekrõl folyamatosan tapasztalatokat cserélhessünk.

" Milyen különbségeket láttok a magyar és az otthoni oktatási kultúrák, oktatási rendszerek között?

Elizabeth: Sok a hasonlóság, de talán még több az eltérés. Ausztráliában az iskolanap kilenctõl háromig tart. Négy fõ periódus van a tanévben, amelyeket 2-2 hetes szünetek választanak el, egy 6 hetes (nyári) karácsonyi szünettel a végén. A teljes állású tanároknak heti 40 órája van, és bent kell lenniük az iskolában minden nap 8–16-ig. A tanári karnak minden héten van egy közös munkamegbeszélése, és évente egyszer van egy szülõ-tanár találkozó is. Az iskolákban általában rendszeresen tartanak helyi módszertani továbbképzéseket. Komoly tendencia mutatkozik a tantárgyanként dupla (összesen 90 perces) órák bevezetésére, a tantárgyközi integrációra (pl. történelem és irodalom egy órán belül), a hátrányos helyzetû tanulók integrációjára. Megfigyelésem szerint nálunk a tanulók aktívabbak az órákon, elterjedtebb a csoportmunka is, a nyelvoktatás pedig kevésbé nyelvtanorientált.

Noreen: Németországban a szakképzés rendszere kettõs: a tanulók egy vállalkozásnál dolgoznak 2-3 hétig, és havonta csak egy-két hetet töltenek az iskolában elméleti oktatással. Ezzel a vállalkozási szféra és a szakiskola közösen viseli a felelõsséget a szakképzés minõségéért. Magyarországon ez a kettõs rendszer hiányzik, amely érezhetõ a szakmával szembeni motiváció hiányában. Ugyancsak motiválatlansághoz vezet az, hogy a tanulók nem lehetnek biztosak abban, hogy késõbb el tudnak-e helyezkedni a tanult szakmában.

" Szerintetek nyelvileg mennyit fejlõdtek a gyerekek az óráitokon? " Sikerként könyvelem el, hogy a tanulók a félév során érezhe" Remélem, tanultak valamit! Igyekeztem arra ösztönözni õket,

hogy érezzenek felelõsséget a saját tanulási folyamatuk iránt. Remélem, bõvült a szókincsük, tanultak valamit abból, hogyan kell szöveget értelmezni, véleményt alkotni különbözõ társadalmi kérdésekrõl, állást foglalni dolgokban, és mindezt angolul. De fõként azt remélem, hogy autentikussá tettem számukra az angol nyelvet, és megkedveltettem velük annyira, hogy az motiválja õket tanulásra a késõbbiekben is.

tõen legyõzték attól való félelmüket, hogy németül beszéljenek.

Megtanulták, hogy nyelvtanilag hibás mondatokkal is képesek beszélgetni velem, és hogy bármit mondanak nekem németül, annak örülök.

A MENTOROK: "

Kurucz Pálma, Elizabeth mentora

"

Szajcz Borbála, Noreen mentora

" Milyen új módszereket hozott magával a vendégtanár a külföldi oktatási kultúrát képviselve ?

Kurucz Pálma: Elizabeth órái humorosak és fesztelenek voltak.

Még a szárazabb anyagrészeket is képes volt érdekesebbé tenni egy-két játékkal, illetve a hétköznapi életbe átültetve. Sokszor alkalmazott drámajátékokat, melyeket a diákok nagyon élveztek, és ezeket még videóra is felvették.

Szajcz Borbála: Noreen a szokásosnál interaktívabb órákat tartott. Különféle játékos feladatokkal segítette elõ a diákok nyelvtanulását. Nagyon jó gyakorlati ötletei voltak. A pék-cukrászokkal például elment a tanmûhelybe, és ott tartottak német órát, szemléltetve az egyes eszközöket, eljárásokat.

" Hogyan egyesítették a projekt keretében a szaktárgyi tartalmakat és az idegen nyelvet? " A szakmai idegen nyelv volt az a tantárgy, ahol ez egyesül" A szakmai tartalom elsõsorban a környezetvédelmi szakórákon

jelent meg, amikor is sikerült hatékonyan felvázolni, átbeszélni az adott leckét, legyen az légkörzés vagy a talajfajták hazánkban, illetve világszerte. A diákokkal nagyon lelkesen hasonlítgatták öszsze Magyarország és Ausztrália természeti adottságait, valamint a hulladék-újrahasznosítás módjait a két országban.

hetett. Ez történt például a marketing- és reklámügyintézõ szakon, ahol a diákok heti 5 órában tanultak gazdasági németet.

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

" A tanulók hogyan fogadták a vendégtanárt? Milyen új ismeretekre, készségekre tettek szert neki köszönhetõen? " A diákok eleinte féltek megszólalni az órákon, nehogy valamit " Valamennyi diákunk nagy örömmel fogadta e távoli országból

érkezõ vendégtanárt, hiszen sokuk még az országhatárt sem hagyta el. Mivel Ausztráliáról nem sok ismeretük volt, így a bevezetõ órákon nagy lelkesedéssel hallgatták az ország kulturális, történelmi és földrajzi jellegzetességeirõl szóló elõadást. Vannak diákjaink, akiket most már jobban motivál az angol nyelv tanulása, hiszen ráébredtek, hogy mennyivel színesebb lehet a világ, ha egy másik nyelv révén ismerhetnek meg embereket, kultúrákat.

rosszul mondjanak, de utána egyre jobban belejöttek, és még a leggyengébb tanulónak is sikerült egész jól kifejeznie magát.

Mivel rá voltak kényszerülve a német nyelv használatára, így nagyon sokat fejlõdtek. Bõvült a szókincsük és nyelvtanilag is fejlõdtek, de nagyon érdekelte õket a német kultúra is, amirõl szintén sokat sikerült megtudniuk Noreennak köszönhetõen.

" Zárásként egy személyes vélemény? " Csak bátorítani tudom az intézményeket, hogy vágjanak bele

egy ilyen program megvalósításába, hiszen rengeteg dolgot lehet belõle profitálni, és tényleg kellemes élményekkel zárul, úgy gondolom, mindkét fél részérõl.

" Nagyon örültem neki, hogy Noreen itt volt. Sokat fejlõdtem mellette és egy jó barátot is nyertem a személyében. Remélem, ezt õ is így érzi. "

44 A közölt interjúk rövidített változatok. A teljes interjúk eredeti nyelveken hozzáférhetõk a www.tka.hu honlapon, a Pályázatok >> Pályázati programok >> Világ – Nyelv >> Hasznos információk útvonalon.

KOVÁCS Eszter eszter.kovacs@tpf.hu

FORRÁS-H HÁLÓ, AVAGY A TANULÓKÖZPONTOK ÖSSZEKAPCSOLÓDNAK

"

Az Oktatási Minisztérium Világ – Nyelv programjának Forrás alprogramja idegen nyelvi könyvtárak, tanulóközpontok létrehozását segíti. Ezek hozzáférhetõk a támogatott intézmények környékén található más iskolák számára is. Az idegen nyelvi tanulóközpontot mûködtetõ iskolák az elmúlt tanévben információs hálózatot alakítottak ki annak érdekében, hogy szakmai inspirációt adjanak egymásnak a beszerzett anyagok sokoldalú használatához. A koordinátori hálózat egyik információs csatornája az az internetes oldal, amely a Tempus Közalapítvány honlapján keresztül érhetõ el a Pályázatok >> Pályázati programok >> Világ-N Nyelv >> Forrás koordinátori hálózat útvonalon.

A hálózat honlapján részletek találhatók a központokban folyó mûhelymunka terméseibõl. Elérhetõek az elmúlt években a Tempus Közalapítvány szervezésében megrendezett Forrás szakmai szemináriumok anyagai, és hozzáférhetõ számos Forrás tanulóközpont könyvtári katalógusa, amely segíti az országban elérhetõ idegen nyelvi anyagokról szóló információk hozzáférését. Egy olyan – talán a legszélesebb körû érdeklõdésre számot tartó – linkgyûjteményt is kínál a felület, amely egyrészt a nyelvoktatást érintõ aktuális hazai és európai nyelvpolitikai kérdésekbe ad betekintést, másrészt pedig a gyakorlati nyelvok-

Forrásközpontok hazai elhelyezkedése

tatást és nyelvtanulást segítõ honlapokra vezeti tovább a böngészõt.

A Forrás koordinátori hálózat nyelvtanárok és könyvtáros tanárok kapcsolati hálója. Azoké a pedagógusoké, akik az egyes Forrás iskolákban gondoskodnak a tanulóközpont szakmaitechnikai mûködtetésérõl. A fentebb említett közérdekû nyelvoktatási-módszertani információk közzétételén keresztül azonban az eredetileg zártkörû rendszer nyitni kíván a szélesebb szakmai közönség, elsõsorban a gyakorló nyelvtanárok felé is.

A Világ – Nyelv program 2006-os pályázati évében újabb 15 iskola kapott lehetõséget tanulóközpont kialakítására. Ezzel a 2006/2007-es tanévben 95-re nõ a nyilvánosan is hozzáférhetõ idegen nyelvi Forrás központok száma az országban, amelyek egyenletes földrajzi eloszlása a mindenkori bírálati szempontok egyik legfontosabbika volt. " KOVÁCS Eszter eszter.kovacs@tpf.hu

45

ÚTRAVALÓ A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁHOZ SOKSZOR

MONDJÁK, HOGY

MAGYARORSZÁG

BÕVELKEDIK TEHETSÉGEKBEN.

AZ ÚTRAVALÓ ÚT

A

TUDOMÁNYHOZ ALPROGRAMJÁBAN RÉSZT VETT KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK TÖBBSÉGÉT NYUGODTAN SOROLHATJUK IDE, HISZEN AZ ALPROGRAM CÉLJA A REÁLTUDOMÁNYOK IRÁNT ÉRDEKLÕDÕ TANULÓK TEHETSÉGGONDOZÁSA.

A Gödöllõi Premontrei Szent Norbert Gimnáziumban intenzív tehetséggondozási munka folyik. Az intézmény tanulói a 2004/2005-ös tanévben számos tanulmányi versenyen szerepeltek nagyon szép sikerekkel, míg a Szent István Egyetem együttmûködésével kutató jellegû munkában is részt vesznek.

Az iskola két nyertes pályázattal is részt vett az Útravaló ösztöndíjprogram Út a tudományhoz alprogramjában, melyek közül az egyik témája a napenergia hasznosítása.

Magyarországon ez a technológia sajnos kevésbé ismert, és a projektet vezetõ tanár, dr. Seres István szerint mindaddig nem is fog elterjedni, amíg a közgondolkodásban nem válik általánossá. Éppen ezért lenne fontos már az iskolákban megismertetni a diákokat a napenergia-hasznosítás elõnyeivel és lehetõségeivel.

Ebbõl az alaphelyzetbõl kiindulva döntött úgy a vezetõ tanár, hogy néhány, a fizika iránt nagy érdeklõdést mutató diákkal együtt részt vesznek az Út a tudományhoz pályázattípusban és megvalósítják projektjüket. Egy villamos rendszert állítottak össze, melyben a villamos áramot egy napelem szolgáltatta. A megvásárolt napelemet az iskola udvarának legnaposabb pontján állították fel, így az iskola diákjai nem csak a tanórákon, hanem akár a szünetekben is tanulmányozhatják annak mûködését. A felállított rendszert nem csak oktatási célra használják, azon a diákok önálló kutató munkát is folytattak. Rengeteg mérést végeztek, melynek eredményeit közvetetten oktatási célra is hasznosítani tudják. Megvizsgálták többek között a napsugarak beesési szöge és a termelt energiamennyiség közötti összefüggéseket.

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

A megvalósításban részt vett tanulók közül hárman a projekthez kapcsolódóan más tevékenységben is bizonyíthatták kreativitásukat. Egyszerû fémdrótok és rézlemezek segítségével sikerült házilag elõállítaniuk egy kisteljesítményû napelemet, és ezt az ötletüket 2005. novemberében a TUDOK regionális konferenciáján a szakmai zsûri kiemelt 1. díjjal jutalmazta. Nem mellesleg pedig bejutottak a TUDOK országos döntõjébe is, ahol elõadásukkal elnyerték a konferencia különdíját. A diákok a szakmai fejlõdésen túl nagyon fontosnak tartják, hogy az elmúlt kilenc hónapban megtapasztalhatták, hogyan kell másokkal együtt dolgozni, ráadásul a közös munka során igazi csapattá kovácsolódtak.

A megvalósított projekt egy folyamat kezdete. A résztvevõk a munkát mindenképpen folytatni szeretnék a már meglévõ rendszer fejlesztésével. Végsõ célként egy oktatási célokat szolgáló megújuló energiaközpontot kívánnak létrehozni, melyben a nap- és szélenergiát hasznosító berendezéseken kívül kis teljesítményû hõszivattyú és hidrogéncella is mûködne.

Ez a projekt csak egyike annak a 77-nek, amely megvalósításra került a 2005/ 2006-os tanévben. A beérkezett beszámolókhoz csatolt, olykor már-már a szakdolgozatok színvonalát elérõ munkák alapján ugyanakkor kijelenthetõ, hogy az Út a tudományhoz alprogram sikeres volt, és a támogatást az alprogram céljainak megfelelõen használták fel az intézmények. " BALOGH Tamás tamas.balogh@tpf.hu

AZ ELSÕ SIKEREK – MENTOROK TAPASZTALATAI AZ ÚTRAVALÓ PROGRAM ELSÕ ÉVÉRÕL MÁR TÖBB MINT EGY ÉVE, 2005 NYARÁN JELENT MEG ELÕSZÖR AZ ÚTRAVALÓ ÖSZTÖNDÍJPROGRAM PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA, ÍGY MÁRA TÚL VAGYUNK A PROGRAM ELSÕ TELJES TANÉVÉN. AZ ÉV KEZDETÉN DIÁK ÉS TANÁR EGYARÁNT IZGALOMMAL ÁLLT A FELADAT ELÕTT, MIVEL AZ ÖSZTÖNDÍJÉRT KÖZÖSEN KELLETT MEGDOLGOZNIUK. A TAPASZTALATOK AZT MUTATJÁK, HOGY MINDEN DIÁK ESETÉBEN MÁST ÉS MÁST JELENTETT A TANÁRI SEGÍTSÉG, ÍGY A TANÉV SORÁN RENGETEG MEGOLDANDÓ FELADATTAL SZEMBESÜLTEK AZ ÖSZTÖNDÍJASOK. AZ ÚTRAVALÓ PROGRAMIRODA MUNKATÁRSAI AZ ÉV SORÁN NAP MINT NAP HALLOTTAK KÜLÖNBÖZÕ POZITÍV ÉS NEGATÍV ÉLMÉNYEKET, TAPASZTALATOKAT. A TANÉV VÉGEZTÉVEL MEGKÉRTÜNK NÉHÁNY MENTORT, HOGY AZ ELMÚLT ÉV TAPASZTALATAIRÓL, ÉLMÉNYEIRÕL RÖVIDEN MESÉLJENEK AZ OLVASÓK SZÁMÁRA IS, MONDJÁK EL, HOGY SZÁMUKRA MIT IS JELENT AZ ÚTRAVALÓ PROGRAM. „Különösen nagy segítség volt a családlátogatás” A mentorálás során sokkal közelebb kerültem a diákokhoz és szüleikhez. Különösen nagy segítség volt a családlátogatás, mert a kollégiumi nevelõ ritkán találkozik a szülõkkel. Nincs információja ilyen mélységben a családról, a problémáikról.

A diákokkal való foglalkozás kapcsán mód nyílik az egyéni problémák feltárására, bizalmasabb beszélgetésre. Személyesebb kapcsolat alakul ki, jobban igyekszik a diák megfelelni. A több törõdés miatt nagyobb felelõsséggel látták el a feladataikat.

Menyhártné Kohner Andrea

„Ha választanom kellene, hogy mivel tudnám jó szívvel ajánlani a pályázatot és a mentorálást a kollégáknak, akkor az a siker élménye lenne” Ma Magyarországon kétféle középiskola létezik: az ún. elitgimnázium és a befogadó jellegû középiskola, amely a középfokú oktatási rendszer nagy részét teszi ki. Akik ilyen típusú iskolában dolgoznak, tudják, hogy egy átlagos középiskolai diák milyen szocio-kulturális háttérrel rendelkezik, s azzal hogyan lehet/tud boldogulni, hiszen kevés az olyan lehetõség, amely esélyt kíván adni a hátrányos helyzetû diákoknak, hogy megvalósítsák magukat. Ebben a tekintetben nagy hiányt hivatott pótolni az Útravaló ösztöndíjcsomag.

Egy év távlatából visszatekintve nyugodtan elmondható, hogy az ösztöndíjrendszer kinõtte gyermekbetegségeit, s ez vonatkozik mindenkire, aki az Útravalóban dolgozik. A kezdeti nehézségeket könnyû leírni: finom szkepticizmus lengte be a pályázatba vetett hitet a leendõ mentorok részérõl, illetve a pályázatírás mikéntjébe beletanulni és a Tempus Közalapítvány által támasztott hivatali adminisztrációnak megfelelni nem könnyû feladat, és még sorolhatnám az akadályokat. Ám év végén a mérleg mégis megmutatja az Útravaló jelentõségét: egy somogyi kisváros középiskolája 3,5 millió forintot szerzett ezen a pályázaton, amelyben 42 diák és 20 tanár vett/vesz rész mentorként. Úgy gondolom, ez a pályázat azoknak a kollégáknak szól, akik ismerik diákjaikat – mert a rendszer a bizalomra és a másikba vetett hitre épít, s bevallom, ilyesmivel korábban nem találkoz47

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

„Az adminisztráció az egyetlen rossz számomra” Az Útravaló nagyon jó program! Az elsõ olyan program – nyilván az én ismereteim nagyon hiányosak e téren –, amelyben oda jut el a pénz, ahol tényleg rászorulnak. Tetszik, hogy a pénz nem elvárás nélkül, munka nélkül „jár” a gyereknek, hanem keményen meg kell dolgoznia érte. Aki sokat dolgozik a pénzért, hamarosan megtanulja megbecsülni a munkát és beosztani a pénzt. Fontos az is, hogy érzik a gyerekek, hogy valaki folyamatosan figyel a munkájukra, az elõmenetelükre.

Bár a pedagógusok pénz nélkül is törõdnek a tanulókkal, de a támogatás miatt még lelkiismeretesebben dolgoztak és igyekeztek még több idõt tölteni a gyerekkel – méghozzá nagyon rendszeresen. Jó ötlet ez az „egymásrautaltság”.

Azt gondolom, mindegy, milyen okokból kezd el tanulni – és a mentor magyarázatával, illetve nevelõ tanácsaival sok idõt eltölteni – egy gyerek, az eredmény elõbb-utóbb látványossá válik mindenki számára. Az a gyerek, akire végre valaki sok idõt fordít, hamarosan fejlõdni kezd. Ez a fejlõdés nem mindig számszerûsíthetõ, de az egyén társadalomban elfoglalt helyét javíthatja.

Az adminisztráció az egyetlen rossz számomra ebben a programban, de belátom, hogy valami módon el kell számolni a

pénzzel, a munkával és az idõvel. Másrészt úgy gondolom, jövõre már könnyebb lesz, mert ez az év volt a tanulóidõm. Nagy segítség az elektronikus adatkitöltõ program, szívesen használom. Örülök, hogy valaki segített a mentoroknak ezzel!

Farkasné Kurucz Ágnes

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

tam. Nem az adja a kapcsolat lényegét, hogy egy diák valamelyik tanárát választja, hanem az, kiben bízik meg annyira, hogy jobban meg merjen nyílni, mint például az osztályfõnökének, hiszen ma már nincs családlátogatás elõírva egy középiskolai osztályfõnöknek – a Tempus erre viszont kéri a mentorokat, és ennek nagy haszna van: segít abban, hogy megértse a mentor a diákját.

Diákokkal és mentorokkal beszélgetve arra lettem figyelmes, hogy egy idõ után háttérbe szorultak az anyagiak, és elõtérbe kerültek a közös élmények. Nem tudom elsorolni, hányszor voltam szem- és fültanúja egy-egy sikeres dolgozat vagy felelet elújságolásának és a közös örömnek, hogy sikerült – és ha választanom kellene, hogy mivel tudnám jó szívvel ajánlani a pályázatot és a mentorálást a kollégáknak, akkor az a siker élménye lenne. Ma egy pedagógusnak ebbõl jut talán a legkevesebb, s ez lassan frusztrál mindenkit. Az Útravalóban nem a lehetetlent kell megvalósítani, hanem olyan személyes kapcsolatok kiépítésére szolgál, amelyben mindkét fél odafigyel a másikra. Sokak számára álljon itt ennek egy ékes bizonyítéka: mentoraink mesélték, hogy diákjaik kikérték véleményüket, mire fordítsák ösztöndíjukat. Nem beleegyezést kértek tõlük, hanem tanácsot, hiszen az összeg szabad felhasználású, ami nagy jelentõségû, hiszen nem könyvet vesz valaki, amikor télikabátra van szüksége – azaz az esetek nagy hányadában az ösztöndíj jó helyre került.

Polgár László

„Útravaló a tarisznyába” 2006. pedagógusnap, Salgótarján – megy az ünnepség. Nézem a volt tanítványokat – már hetedikesek –, akik valami oknál fogva a volt tanítójuk szemét keresik, nekik mondják a köszöntõt. Ott áll közöttük Vivien, Oláh Vivien, volt tanítványom, most a mentora vagyok. Kedves, mosolygós, pörgõs nyelvû romalány. Õ volt, aki megkeresett, mikor én még nem is hallottam az Útravaló ösztöndíjprogramról, arról a speciális programról, ami egybecsengett az én régebbi gondolatommal. Találó az elnevezés is, „Útravaló”. Igen, minden, amit mi pedagógusok tanítunk, vagy szívünkbõl jõve nevelõ szóval elmondunk, legyen ott a gyerekek tarisznyájában útravalóként. Talán ezt érezte meg Vivien is, amikor engem, az alsós tanító nénijét keresett meg a felkéréssel, hogy legyek a mentora. Akkor még csak a tanulási problémáival jött hozzám. Nehezen ment a történelem, nem tudta az évszámot az eseménnyel és személlyel együtt megjegyezni.

48

Elõvettük a szótárfüzetet, és történelemfüzet lett belõle. Egyik hasábba került az évszám, mellé a hozzá kapcsolódó személy és esemény. Késõbb már a volt osztályról is beszéltünk, fiúkról, lányokról, tanárokról. Majd a családlátogatás alkalmával egyértelmû volt, hogy javaslatomra a továbbtanulás hogyanjakor elfogadták, ne fodrásztanuló legyen a lányból, hanem tanító. Innentõl kezdve tanácsomra Vivien lelkesen vett részt szövegértõ, helyesíró és versmondó versenyeken.

Nézem õt, milyen szép nagylány lett a pajkos, szószátyár kisdiákból és arra gondolok: remélem õ lesz az elsõ roma tanítványom, aki az utódom lesz. Hiszem, hogy ez a program lehetõséget ad arra, hogy megtalálja élete kiteljesülését akár az övéi között is.

Tolmácsiné Godó Gabriella (tanító néni) „Megerõsödtek benne olyan érzelmi jellegû törekvések, amelyek serkentik és irányítják kitûzött céljai elérését” Én is pályáztam, a pályázatom sikeres lett, így több tanuló mentorálására kaptam lehetõséget. Bízom abban, hogy ez lehetõséget ad az álmom valóra váltására, ami egy vagy több diákom diplomához való jutása.

Egyik diákom nagyon nehezen illeszkedett be az új iskolájában, és egy verekedés miatt szigorú megrovásban részesítették. Zolit az eset nagyon megviselte, de a folyamatos közös munkának köszönhetõen a tanulásban szerencsére nem esett vissza, aminek eredménye az év végi 4 egész feletti teljesítménye. Tanult az esetbõl, amihez sikerült hozzásegítenem a rendszeres beszélgetésekkel, melyek során nagyon sokat foglalkozunk a személyes és szociális kompetencia fejlesztésével. Olyan konfliktushelyzeteket dolgoztunk fel, amelyben döntésre kényszerült, amely fejlesztette értékrendjét, önkontrollját, alkalmazkodó képességét, mások megértésének képességét, konfliktuskezelõ képességét, társas készségeit. Mindezek hozzájárultak az erkölcsi szabályok rendszerének kiépítéséhez. Úgy látom, sokat fejlõdött Zoliban az a képesség, amely lehetõvé teszi, hogy kezelni tudja belsõ állapotát, érzéseit.

Ugyancsak sokat fejlõdtek azok a készségek, amelyek lehetõvé teszik, hogy másokból az általunk kívánt reakciót váltsuk ki.

Megerõsödtek benne olyan érzelmi jellegû törekvések, amelyek serkentik és irányítják kitûzött céljai elérését. „Jövõnket nagyrészt az álmaink és azok a küzdelmek határozzák meg, amik az álmokat valósággá alakítják.” (Csikszentmihályi Mihály) Benke Béla

Összeállította: SÓS Tímea (timea.sos@tpf.hu) TURÁKNÉ SZIKI Krisztina (krisztina.sziki@tpf.hu)

SZAKMAI SZEMINÁRIUMOK AZ ÚTRAVALÓ ÖSZTÖNDÍJPROGRAM MENTORAINAK

A Tempus Közalapítvány 2006 áprilisában hirdette meg pályázatát az Útravaló Ösztöndíjprogram nyertes intézményei számára a három esélyegyenlõségi alprogram megvalósítását segítõ országos mentori hálózatban való részvételre.

A pályázatra kizárólag olyan intézmények jelentkezhettek, amelyeknek legalább egy mentora elvégezte a Tempus Közalapítvány által szervezett, Mentorok a hátrányos helyzetû gyermekekért – Mentorpedagógusok képzése címû tréninget, és a képzés követelményeit teljesítette. A pályázaton támogatást nyert intézmények feladata meghatározott idõszakban legalább hat, két-három órás szakmai szeminárium szervezése az Útravaló ösztöndíjprogram nyertes mentorai számára az adott megyében, illetve egyéb olyan tevékenységek szervezése, amelyek segítik az Útravaló programban megjelenõ mentori jó gyakorlat széleskörû terjesztését és a mentorok folyamatos tapasztalatcseréjét.

A mentorok problémái és a program megvalósítása iskolánként változó, ezért a programokon jelen lévõk rengeteg segítséget kaphatnak egymástól, kezdve akár olyan alapvetõ dolgok megfogalmazásától, mint hogy ki a jó mentor, és mi a feladata.

A hálózati központok 2006/2007-es tanévre tervezett szemináriumai közt rengeteg érdekes téma vár megvitatásra.

A Gyõr-Moson-Sopron megyei és Komárom-Esztergom megyei mentorok a szeptember végi szakmai szemináriumon például a tanulási és magatartási problémák felismerésérõl, illetve a fejlesztés lehetõségeirõl és a feszültségoldás módjáról hallhatnak.

A 2006/2007-es tanév elsõ félévi programjain a mentorok továbbra is megoszthatják egymással egyre bõvülõ

tapasztalataikat, ötleteiket, aktívan hozzájárulva a hálózat, illetve mentortársaik munkájának sikeréhez.

A Tempus Közalapítvány minden eszközt megragad, hogy segítse az országos mentori hálózat népszerûsítését, a mentorok kommunikációját, együttmûködését, minden érdekelt, különösképp az Útravaló ösztöndíjprogramban részt vevõ „bátortalanabb”, esetenként bizonytalankodó mentorpedagógusok körében.

Egy megrázó film tartalmának összefoglalójában olvastam a következõ mondatot, mely kifejezi a hálózat lényegét: „Erõt csak magunkból, de egymás által meríthetünk…”

Az országos mentori hálózatot alkotó és egyben a programokat szervezõ intézmények kapcsolattartóinak elérhetõsége megtalálható a Tempus Közalapítvány honlapján, az Útravaló ösztöndíjprogram mentori hálózatával kapcsolatos információk között.

Az intézmények elsõ visszajelzései alapján úgy tûnik, hogy a hálózati központok hatékonyan mûködnek. Bízunk benne, hogy a hálózat létrejötte, aktív fórummá fejõdése minden eddiginél jobban segíti az ország Útravaló ösztöndíjas mentorainak eredményes és sikeres munkáját. " SPANYÁR Krisztina krisztina.spanyar@tpf.hu

49

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

A beérkezett pályázatok közül megyénként egy-egy intézményt választottunk ki – kivéve Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, ahol tekintettel a mentorok rendkívül magas számára, két-két pályázatot fogadtunk el.

A 20 központból álló országos mentori hálózat munkájának eredményességét a megvalósuló programok lebonyolítását követõen megküldött beszámolók és a mentorok által kitöltött értékelõ kérdõívek tükrözik. Az Útravaló Programiroda minden tõle telhetõt megtesz a beszámolókban megfogalmazott, mentori hálózat mûködtetésével kapcsolatos fejlesztési javaslatok hasznosításáért.

A hálózat hatékonysága azonban leginkább a szakmai szemináriumokon részt vevõ mentortanárok létszámától, aktivitásától, lelkesedésétõl, hozzáállásától függ.

A Tempus Közalapítványhoz érkezett visszajelzések alapján – és a mentori hálózat keretében megvalósított rendezvényeken részt vett kollégák egyöntetû véleménye szerint is – az országos mentori hálózat népszerû a mentorok körében. Az elõadások többnyire „teltházasak”. Több megyei hálózati központ esetében elõfordult, hogy a rendezvényrõl tudósított a helyi televízió. Az ország azon településein, ahol a mentorok elszigeteltebben dolgoznak, nincs egyéb fóruma a tapasztalatcserének, különösen nagy érdeklõdés kísérte az eddig szervezett szemináriumokat.

PROJEKTTÜKÖR

felsõoktatás, K+F

EURÓPAI MINÕSÉGI DÍJ FELSÕFOKON INTERJÚ AZ E-Q QUALITY DÍJAS FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ERASMUS KOORDINÁTORAIVAL A SOCRATES DECENTRALIZÁLT PROJEKTEK KÖRÉBEN MEGHIRDETETT EQUALITY DÍJ ERASMUS SZEKCIÓJÁBAN HÁROM FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNY NYERT DÍJAT TELJESÍTMÉNYÜK ELISMERÉSEKÉPPEN. KÍVÁNCSIAK VOLTUNK, HOGY A NYERTES KOORDINÁTOROK HOGYAN VÉLEKEDNEK A DÍJRÓL, A DÍJHOZ VEZETÕ ÚTRÓL, ILLETVE MILYEN TOVÁBBI TERVEIK VANNAK. A KÖVETKEZÕKBEN A CSALA JUDITTAL (BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM), NÉMETH JUDITTAL (PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM) ÉS DUDÁS FERENCNÉVEL (BUDAPESTI MÛSZAKI FÕISKOLA) KÉSZÜLT INTERJÚ ÖSSZEFOGLALÓJÁT OLVASHATJÁK.

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

" Hogyan értékeli intézménye sikerét az elnyert Európai

Minõségi Díjjal kapcsolatban?

Corvinus: A Budapesti Corvinus Egyetem az 1990-es évektõl folyamatosan törekedett arra, hogy a határok megnyitása után a pályázati lehetõségek teljes kihasználásával minél több hallgató számára biztosítsa a külföldi részképzés lehetõségét. Az idegen nyelvû képzés létrehozásával pedig a külföldi partneregyetemek hallgatói érkezhettek egyre nagyobb számban. Kezdetben a mobilitás mennyiségi növelése volt a cél. A mobilitásban részt vevõk viszont egyre inkább igényelték, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzünk a minõségi fejlesztésekre is. A díj az eddig elért eredmények elismerése, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének további tennivalóink.

PTE: A PTE 1998 óta az Erasmus program meghatározó résztvevõje, s mind a hallgatói és oktatói mobilitásában, mind pedig a ki- és beutazás tekintetében komoly eredményeket ért el. A díj visszajelzést nyújtott arról, hogy kitûnõ színvonalon végezzük a munkánkat, s ez természetesen nagy örömöt jelent az Erasmus programban részt vevõ minden kollégánk és hallgatónk számára is. Továbbá iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy mely területeken kell esetleg változtatnunk az eddigi gyakorlaton.

BMF: A díj elnyerése nem csak az Erasmus pályázat koordinálását végzõ kollégákat töltötte el sikerélménnyel, hanem magát a fõiskolát is. Az Erasmus pályázatokban végzett közel 10 éves kemény és következetes munka meghozta a gyümölcsét, s az intézmény megerõsítést kapott arról, hogy jó úton jár a prog50

ram megvalósításában. A díj elnyerése kapcsán érzett örömet és büszkeséget a BMF tudatni akarta az intézmény minden hallgatójával és dolgozójával, valamint külsõ partnereinkkel, így több fórumon (pl. a BMF újságban vagy a BMF honlapon) is olvashattak a sikerrõl. " Mi volt a fõ motiváció a pályázat benyújtásakor?

Corvinus: Nagyon jó ötletnek tartjuk az Európai Minõségi Díj létrehozását. Az egyetemeken egyre nagyobb jelentõséggel bír a nemzetköziesedés, és ennek egyik fontos része az oktatói és a hallgatói mobilitás szervezése. A díj felhívja a figyelmet e tevékenység fontosságára, és mindenki számára jelzi az elért sikereket. Úgy gondoljuk, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem jelentõs eredményeket ért el ezen a területen. A 2004-es díj egy koordinátori találkozón került átadásra, így értesültünk a létezésérõl, és vártuk a következõ pályázati kiírást.

PTE: A pályázat nagyszerû lehetõséget biztosított, hogy átgondoljuk az egyetemen folyó Erasmus mobilitási program pozitív hozadékait, és megnéztük, hogy melyek azok a területek, ahol további lehetõségek vannak az elõrelépésre. Átvizsgálva az elmúlt hét tanév eredményeit és tapasztalatait, a programban részt vevõk számára is fontos tapasztalatokat vontunk le. A magyarországi egyetemek közül az egyik legnagyobb kiutazó hallgatói létszámmal bíró, és a vidéki egyetemek közül az egyik legtöbb bejövõ hallgatót fogadó egyetemként úgy éreztük, hogy az elmúlt évek statisztikai adatait, valamint a külföldi partnerek viszszajelzéseit figyelembe véve a Pécsi Tudományegyetem méltó lehet az Európai Minõségi Díj elnyerésére. A díj elnyerésével az Erasmus program intézményen belüli megítélése is pozitív irányba változott.

BMF: Visszatekintve az elmúlt 10 év tapasztalataira, mind minõségben, mind pedig mennyiségben nagy fejlõdés ment végbe a BMF Erasmus tevékenységében. Ezt a fejlõdést, az idõszak alatt elért eredményeket összegezve döntöttünk úgy, hogy megpróbáljuk a külsõ megmérettetést is, és benyújtjuk az E-Quality pályázatot.

" Az intézmény mely értékeit emelték ki a pályázatban?

Corvinus: A pályázatban a hallgatói mobilitás mennyiségi és minõségi bemutatására helyeztük a hangsúlyt. Az idegen nyelvû kurzusok indítása mellett a programban részt vevõk tájékoztatásában és a mobilitással kapcsolatos adminisztráció fejlesztésében tudunk kimagaslóan jó eredményt felmutatni, melynek során a legújabb kommunikációs és információs technológiákat is alkalmazzuk.

PTE: Mi leginkább a programban elért eddigi kimagasló mobilitási eredményeket és tapasztalatokat emeltük ki a pályázatban.

Az intézmény kiemelt fontosságúnak tartja az Erasmus mobilitási programot, fenntarthatóságra törekszik, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az ösztöndíjasok tapasztalatai és véleménye hozzájáruljanak az európai dimenzió erõsítéséhez. A program sikeres lebonyolítása érdekében összehangolt munka folyik.

BMF: Mi az intézményi stratégiát, illetve a fõiskola küldetésnyilatkozatát tartottuk a legfontosabbnak. Ebbõl idéznék most is: „Fõiskolánk tevékenyen és elkötelezetten részt kíván venni az európai tudásalapú társadalom és gazdaság létrehozásában, csatlakozva az európai felsõoktatási térhez. Felkészülünk, és kezdeményezõ szerepet vállalunk a Bologna folyamat hazai kísérleti beindításában és megvalósításában.” " Milyen jó gyakorlatokat tudna említeni az Erasmus program

" Hogyan tudják biztosítani a program minõségi meg -

valósítását?

Corvinus: A programot a Nemzetközi Iroda koordinálja. A mobilitás szervezésével kapcsolatos feladatok nagy része is itt jelentkezik. A karokon kari koordinátorok segítik a program megvalósítását. A sajátosságok figyelembe vételével egységes rendszerek kialakítására törekszünk (pl. egységes pályáztatási rendszer kari szóbeli fordulóval) mind a kiutazók, mind a beutazók tekintetében. Az általános kötelezettségeket a szabályzatok részévé tesszük.

PTE: Munkánkat a PTE Erasmus Szabályzata segíti, amely a programban részt vevõ egységek hatáskörét és feladatait szabályozza. Erre épül a karok saját Erasmus szabályzata, amely meghatározza a hallgatók és oktatók feladatait a pályázástól a mobilitás lezárásáig, valamint a hallgatók tanulmányi programjának kereteit. A szemeszterenként megrendezésre kerülõ Erasmus kari koordinátori találkozón ismertetjük az elõzõ szemeszter statisztikáit, kiemelkedõ mobilitási eredményeit, tapasztalatait. A félévek végén készített statisztikai elemzés során értékeljük a karok és a partnerintézmények teljesítményét, szolgáltatásait. A bejövõ hallgatók részére készített kérdõíven vizsgáljuk a külföldi hallgatók elégedettségét.

BMF: A BMF jogelõd intézménye az elsõ évben 16 hallgatót küldött ki, a 2005/06. tanévben már 84 kiutazó hallgatónk volt.

Hasonló növekedés tapasztalható a bejövõ hallgatók számában és az oktatói mobilitásban is. Már a kezdetek is komoly csapatmunkát igényeltek, de a létszámok növekedésével ez még intenzívebb és szervezettebb kari és intézeti részvételt igényelt. A Nemzetközi Képzési Ügyek Központja, illetve az intézményi koordinátor tartja kézben a program szervezését, de a minõségi megvalósítás nem mûködne az intézmény vezetése, a kari és intézeti koordinátorok, a hallgatók, valamint a programhoz szükséges szervezeti keretek támogatása nélkül. A minõség feltétele a pénz is, ezért a BMF karai, illetve intézetei törekednek anyagilag is támogatni a hallgatókat és oktatókat.

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

megvalósításával kapcsolatban, amit feltétlenül ajánlana a többi intézménynek is?

Corvinus: Különösen hasznosnak bizonyult az egyetemen kifejlesztett információs és adminisztrációs on-line rendszer, hiszen a speciális, igényeink szerint kialakított funkciói egyaránt segítik a hallgatókat és a koordinátorokat, sõt, szinte elengedhetetlenekké váltak a mobilitásban részt vevõk nagy létszáma miatt. Szintén fontos a Yahoo levelezõlista létrehozása a bejövõ hallgatók számára. A listán keresztül a hallgatók könnyedén felvehetik egymással a kapcsolatot már az ideérkezést megelõzõen, és így a szálláskeresés sem jelent akkora gondot.

PTE: Az egyes szemeszterek végén feldolgozott hallgatói és oktatói beszámolók alapján a fogadó országokról és partneregyetemekrõl szóló hasznos tanácsok felkerülnek az Erasmus honlapra, hogy a jövõben utazó ösztöndíjasok ügyintézésének könnyítését szolgálják. A bejövõ Erasmus hallgatók részére orientációs napot szervezünk a karok és az Egyetemi Hallgatói Külügyi Bizottság bevonásával, illetve 2000-tõl minden évben idegen nyelvi felkészítõ kurzust indítunk, amely a magyar mint idegen nyelv tanulását és a magyar kultúra megismerését segíti. A szemeszterek során Erasmus információs találkozót szervezünk az egykori és a következõ szemeszterben kiutazó magyar hallgatók és a jelenleg az egyetemen tanuló külföldi hallgatók részvételével, melynek lényege a tapasztalatcsere és a leendõ hallgatók felkészítése, valamint a külföldi hallgatók bevonása a PTE diákéletébe.

BMF: Leginkább a mobilitási tevékenység nagyon pontos megszervezését, az információban gazdag és folyamatosan karban tartott honlap mûködtetését, a pontos szabályzatok kidolgozását, a publikus hallgatói beszámolókat, a „buddy” szervezet létrehozását és folyamatos mûködtetését, valamint a nemzetközi

estek szervezését tudnánk a többi intézmény számára ajánlani.

Ezekben a programokban természetesen egyaránt támaszkodunk a bejövõ hallgatókra és oktatókra, valamint a hozzánk látogató koordinátorokra. Rendkívül fontosnak tartjuk a hallgatói ösztöndíjak elosztási elveinek kidolgozását, figyelembe véve a célországokra vonatkozó költségeket és a hallgatók szociális hátterét.

51

" Milyen, a mobilitáson túlmutató haszna volt az intézmény

számára az Erasmus programban való részvételnek?

Corvinus: A nagy számban érkezõ külföldi hallgatók kurzusigényeinek kielégítésére a diplomát adó idegen nyelvû képzésen kívül a karok további kurzusokat kínáltak. Ezeken együtt vehetnek részt a magyar és külföldi hallgatók. A külföldi hallgatók beilleszkedését segítõ, egyetemünkön igen népszerû Tandem program az Erasmus programmal együtt indult. A program során olyan „termékek” jöttek létre, amelyek az egyetem nemzetközi láthatóságát, publicitását segítették: ilyen például az ECTS Katalógus vagy az angol nyelvû honlap.

PTE: Növekszik az egyetem presztízse a hallgatók és oktatók körében, hiszen ezáltal bekapcsolódhatnak az Európai oktatási térségbe. Az Erasmus oktatói mobilitás révén például egyetemközi kapcsolat indult Graz és Pécs között, melynek eredménye egy közös diplomához vezetõ program kidolgozása és beépítése a tantervbe. Az Erasmus kapcsolatok egyik legfontosabb hozadéka, hogy több területen kezdõdtek meg és a magyar mesterképzés kialakulásával párhuzamosan valósulnak meg a joint degree-k. Ezen felül az Erasmus ösztöndíj lejárta után számos külföldi hallgató visszatért egyetemünkre, hogy további tanulmányokat folytasson nálunk, oktatóink pedig nemzetközi kapcsolatokat építettek ki, s közös nemzetközi pályázatokban vettek, vesznek részt.

BMF: A BMF tapasztalatai is hasonlóak. Szinte nincs az Erasmusnak olyan alprogramja, melyben az intézmény ne vett volna részt. A decentralizált hallgatói és oktató mobilitáson túl az intézmény sikeres Intenzív Program pályázatokat nyújtott be koordináló intézményként, több Európa Modulban vett részt, oktatóink tematikus hálózatok tagjai, jelenleg elbírálás alatt van egy nagyléptékû tantervfejlesztési pályázatunk. Számos külföldi partnerünk biztosan számol éves oktatási programjában a tõlünk kiutazó Erasmusos oktatókkal, elõre beépítve elõadásaikat oktatási programjaikba.

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

" Mennyire fontos az Erasmus koordinátor szerepe egy ilyen

nagy tömeget megmozgató programban?

Corvinus: Az Erasmus koordinátor nagyon fontos személy, hiszen õ látja át az egész kapcsolatrendszert és magát a programot, rengeteg információval rendelkezik a partnerekrõl, tanácsadással tudja segíteni a program résztvevõit. Nem utolsósorban õ figyel arra, hogy a mobilitási alapelvek maradéktalanul megvalósuljanak az egyetemen.

PTE: Az intézményi Erasmus koordinátor és az asszisztens szerepe kulcsfontosságú egy ekkora intézmény esetében, tulajdonképpen õk azok, akik a teljes programért felelnek a pályázat benyújtásától a beszámolók leadásáig. A program szabályos, sikeres megvalósítása érdekében igazi összehangolt csapatmunkára van szükség. Az Erasmus koordinátor legfõbb feladata és célja, hogy az intézmény Erasmus programban való részvétele a kimenõ hallgatók és oktatók, valamint az egyetemre érkezõ hallgatók és oktatók számára is a lehetõ leghatékonyabban mûködjön.

BMF: Az intézményi koordinátor szerepe nálunk is mindenütt jelentõs. Egyrészt a koordinátor kapocs az intézményi vezetés és a karok, valamint a hallgatók és oktatók között, másrészt kapocs 52

az intézmény és a Nemzeti Iroda között. Ismernie kell az intézmény stratégiai terveit, a Socrates program jelenlegi és jövõbeni mûködését, a hazai és külföldi végrehajtási lehetõségeket.

Mindezen ismeretek birtokában mozgatórugóként kell mûködni, megszervezni az információáramlást, kitalálni és megszervezni a program mûködésének kereteit az intézményen belül. A koordinátor felel a pályázatok megírásáért és végrehajtásáért, tartalmi és gazdasági szinten, törekszik a folyamatos minõségi és mennyiségi fejlõdésre. Az Erasmus program vezetése tehát nagy felelõsség, de egyben nagyon sok örömet is jelent. " Milyen feladatok várnak még Önökre az elkövetkezendõ

években, milyen nemzetközi tervei vannak az intézménynek?

Corvinus: Az egyetemi integráció részeként át kell alakítani a részképzésre utazó hallgatók pályáztatási rendszerét, folyamatos feladatként jelentkezik a külföldi hallgatók fogadásának minõségi továbbfejlesztése, s infrastrukturális és személyi feltételeket kell biztosítani ahhoz, hogy a karokon a magyar hallgatókhoz hasonlóan foglalkozzanak a külföldi hallgatókkal is. A mennyiségen túlmenõen a minõségé lesz a fõ szerep. 2005-ben a Financial Times által felállított rangsorban egyetemünk gazdálkodástudományi képzése az európai hasonló képzést nyújtó intézmények között a rangos 23. helyet foglalta el. Szeretnénk ezt a helyet megõrizni, s ha lehet, elõbbre lépni.

PTE: Mi a 2007–2013 közötti új program kihívásainak való megfelelést, az új lehetõségek kiaknázását, a jelenlegi partneregyetemekkel történõ szélesebb körû együttmûködést, az eddigi jól mûködõ kapcsolatok fenntartását tûztük ki. Ezen kívül szeretnénk, ha minél több hallgató és oktató jönne a Pécsi Tudományegyetemre a programhoz újonnan csatlakozott országokból.

BMF: A BMF stratégiai tervei között szerepel az MSc képzés beindítása és egy doktori iskola szervezése. Ezt, valamint a jelenleg bevezetett BSc képzést kell harmonizálni a közeljövõben induló Egész életen át tartó tanulás programmal. Ennek szellemében kívánjuk oktatásunkat és nemzetközi partnerkapcsolatainkat lépésrõl lépésre megújítani, és egyre jobban megfelelni a hazai és nemzetközi kihívásoknak. Stratégiai céljaink közé tartoznak a közös diplomát adó programok, több közös, jelenleg még centralizált program fejlesztése és a mobilitási számok jelentõs növelése. "

Az interjút készítette: ANTAL Krisztina krisztina.antal@tpf.hu

EURÓPÁBÓL HAZATÉRÕ KUTATÓK?! IGEN! A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY / K+F INFORMÁCIÓS IRODÁBAN A PÁLYÁZATI TANÁCSADÁS ÉS INFORMÁCIÓS TEVÉKENYSÉG SORÁN SZÁMOS, A MARIE CURIE ÖSZTÖNDÍJ SEGÍTSÉGÉVEL KÜLFÖLDÖN JÁRT ÉS HAZATÉRT, TAPASZTALT KUTATÓVAL TALÁLKOZTUNK. EZ ADTA AZ ÖTLETET, HOGY A FIATAL KUTATÓK AZ ÉLMÉNYEIN KERESZTÜL MUTASSUK BE A TÖBBIEKNEK: ÉRDEMES MEGPÁLYÁZNI A MARIE CURIE ÖSZTÖNDÍJAT! A HAVONTA MEGJELENÕ ELEKTRONIKUS K+F HÍRLEVELÜNK KUTATÓI INTERJÚ KÜLÖNSZÁMÁBAN EDDIG NÉGY FIATAL KUTATÓ KUTATÁSI TERÜLETÉT, ILLETVE A KINT ELTÖLTÖTT 1 IDÕSZAK SZEMÉLYES ÉS SZAKMAI TAPASZTALATAIT MUTATTUK BE.

1 A KIK a www.tka.hu oldalon a Hírlevelek menüpont alatt található. Feliratkozni ugyanitt lehet.

„Mindenkinek azt javasom, ha van lehetõsége, próbáljon meg egy külföldi ösztöndíjat, mert nagyban megváltoztatja az ember világszemléletét. Csak gazdagodni lehet: szellemileg, szemléletben, tudásban, tapasztalatokban.” – Molnár Judit, Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz (Belfast, Írország) „Minden fiatal magyar kutatónak tanácsolom, hogy töltsön el néhány évet, lehetõleg még pályája elején, egy jól felszerelt és felkészült külföldi laboratóriumban. Ha megismer egy más típusú, másképpen szervezett és felépített kutatási rendszert, egy ilyen tanulmányút mindenképpen hasznára válik, sok esetben elengedhetetlen feltétele a késõbbi elõmenetelének. Fontosnak tartom, hogy a fiatal kutató térjen is haza a külföldi tanulmányutat követõen, keresse meg a képzettségének és elképzeléseinek legmegfelelõbb kutatóintézetet, és kamatoztassa a külföldön tanultakat itthon.” – Nyitrai Miklós – Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Biofizikai Intézet (Canterbury, Anglia) „Megérte, mert szakmai szempontból rengeteg új ismeretre és ismeretségre tettem szert, és a doktori munkámban is nagyot léptem elõre. Kitartó munkával sikerült keresztüljutnom a felmerülõ problémák erdején, sikerélményt és önbizalmat adott. Sokat fejlõdött a nyelvtudásom is, ami különösen hasznos, hiszen a tudomány nyelve az angol. A magánéletben sokkal magabiztosabbá tett a külföldön eltöltött idõ, és sokat tágult a látóköröm is azáltal, hogy – egyetemi kutatóhely lévén – számos különbözõ kultúrából származó embert ismertem 53

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

Általános vélekedés az ma a tudományos életben, hogy fiatal, tehetséges kutatóként külföldre menni sokkal könnyebb, mint hazatérni. A problémát elsõsorban nemzeti szinten lehet kezelni, azonban az Európai Bizottság K+F keretprogramjai által megpályázható Marie Curie ösztöndíjak keretében van lehetõség a hazatérés elsõ évére kiegészítõ forrást szerezni. Az Európai Reintegrációs Ösztöndíj (European Reintegration Grant – ERG) és a Nemzetközi Reintegrációs Ösztöndíj (International Reintegration Grant – IRG) éppen ezt a célt szolgálta a 2006. december 31-én lezáruló 6. keretprogramban. A Marie Curie ösztöndíjjal, vagy bármilyen más, a közösségi kutatási programok keretében külföldön eltöltött idõszak után a hazatérést elõsegítõ pályázat egy évre nyújt támogatást, a fogadóintézménynek pedig minimum két éves szerzõdést kell kötnie a kutatóval. Magyarországon ez a pályázati forma a legsikeresebb, a legutóbbi adatok szerint (NKTH forrás, 2005. május) az EU országaiból hazatérni kívánó 16 magyar pályázó, valamint az Unión kívüli országokból pályázó öt fõ mindegyike elnyerte a támogatást. Az összes pályázót tekintve is ennek a pályázatnak a legmagasabb a eredményességi rátája (91%).

A pályázati forma sikerességére való tekintettel a Bizottság a következõ öt évre elõter jesztett 7. Kutatás és Fejlesztési Keretprogramjában minden egyéni Marie Curie mobilitási akció kötelezõ részévé teszi a reintegrációs idõszakot, amely jelentõsen hozzájárulhat a magyar kutatók hazatéréséhez.

„Akinek lehetõsége van, próbálja meg!

A volt ösztöndíjasokkal való kapcsolatfelvétel szintén az egyik legjobb módja a tájékozódásnak.” – Bokor Árpád, Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar (Wageningen, Hollandia)

meg. Úgy érzem, hogy jobban kitágult számomra a világ, és ebben magamat és saját hazámat is jobban el tudom helyezni. Nagyon örülök tehát, hogy lehetõségem volt néhány hónapot külföldön tölteni. Úgy gondolom, minden fiatal kutatónak érdemes volna megpályázni egyegy külföldi ösztöndíjat.”

– Szekér Krisztina, Központi Élelmiszertudományi Kutató Intézet, élelmiszer-mikrobiológia (Nottingham, Anglia)

A magyar pályázók sikeressége is alátámasztja tehát azt, hogy a fiatal magyar kutatók szeretnének hazatérni Magyarországra, ám ez sokaknak most is csak úgy lehetséges, ha az ösztöndíj idõtartamára az õket alkalmazó itthoni egyetem, kutatóintézet elengedi õket fizetés nélküli szabadságra. A Kutatói interjú hírlevélben bemutatott kutatók mind itthoni intézményük beleegyezésével, sõt erõs támogatásával tudtak külföldön területükhöz fontos kutatásokat végezni. A kint töltött idõszak mind a kutató, mind az õt küldõ itthoni intézmény számára számos egyértelmû szakmai elõnnyel járt. A kutató a jól felszerelt laborokban új kutatási módszerekkel ismerkedett meg, külföldi kutatókkal folytatott, mindennapos konzultációk során új irányok bukkantak fel a kutatási területen, miközben a személyes kapcsolatok kialakításán keresztül az intézmények közötti nemzetközi együttmûködések lehetõsége is felmerült.

Hazatérve a kutatók mind arról számoltak be, hogy újra beilleszkedni nem volt egyszerû, részben a távollétük alatt kialakult új rendszerek miatt, részben pedig azért, mert a külföldön töltött idõszakot a kutatók egyetemi karrierjében kiesett idõként kezelték.

Ennek megváltoztatásához nem elegendõ a külföldön töltött kutatói mobilitási idõszakkal kapcsolatos hozzáállás formálása, a hazatérõknek támogatást nyújtó pályázati rendszerek hatékonyságát felül is kell vizsgálni. " DR. KLEKNER Bíbor bibor.klekner@tpf.hu

PORTFÓLIÓ-S SZEMLÉLET ÉS NYELVTANULÁSI NAPLÓ KÜLFÖLDÖN ÉS ITTHON

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

BANDINÉ LISZT AMÁLIA, A BALATONFÛZFÕI IRINYI JÁNOS ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MÛVÉSZETI ISKOLA IGAZGATÓJA, A VILÁG – NYELV PROGRAM DOKTORI KUTATÓMUNKA TÁMOGATÁSA ALPROGRAMJÁNAK KERETÉBEN KÉT HETET TÖLTÖTT SVÁJCBAN. KUTATÁSA AZ IDEGENNYELVPEDAGÓGIÁNAK EGY ÚJ TERÜLETÉRE IRÁNYUL, A CÍME: „PORTFÓLIÓSZEMLÉLET. A KÖZÖS EURÓPAI REFERENCIAKERETRE ÉPÍTÕ EURÓPAI NYELVTANULÁSI NAPLÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI IDEGENNYELV-OKTATÁS MINÕSÉGBIZTOSÍTÁSÁBAN”. " Mit jelent a portfólió-sszemlélet?

A portfólió-szemlélet a tanítási-tanulási folyamatnak egyfajta módszertani megközelítése. A portfólió az önszabályozó tanulás eszköze, amelyhez azonban külsõ kritériumok szükségesek. A magyar közoktatásban 1998-ban az Európai nyelvi portfólió (European Language Portfolio – ELP) bevezetésével indultak el a portfólió-szemlélet hivatalos kísérletei. Az ELP az Európa Tanács nyelvpolitikája alapján készített, a Közös Európai Referenciakeretre épített eszköz, amelyben a nyelvtanulási és az interkulturális tapasztalatok bármely életkorban és nyelvi szinten nyilvántarthatóak és hivatalosan elismerhetõek. Magyarországon az Oktatási Minisztérium a portfólió szót kerülendõ az Európai nyelvtanulási napló elnevezést fogadta el. A Nyelvtanulási napló elsõsorban önértékelési eszköz, amelynek segítségével a nyelv54

tanuló saját maga ítélheti meg nyelvtudásának szintjét és nyelvi készségeit. A Nyelvtanulási napló hozzáértõ használatához a megfelelõ tanuláselméleti megközelítések elfogadása és alkalmazás szükséges, amelyeket a mai magyar nyelvpedagógiai gyakorlat kevéssé ismer. " Miért fontos ez a téma?

A kutatásom témája a portfólió-szemlélet elméleti megalapozása és jelen gyakorlatának bemutatása. Azért választottam ezt a témát, mert úgy gondolom, a kutatás eredményei bõvíthetik nyelvpedagógiai ismereteinket, a portfólió-szemlélet népszerûsítése, alkalmazásának professzionális bemutatása pedig újabb lehetõségeket adhat az újra fogékony nyelvpedagógusok kezébe. Kutatásom az Európai nyelvtanulási naplóról szól, de az eredmények mintául szolgálhatnak a pedagógia valamennyi területén. " Milyen szerepet játszott ez a két hetes külföldi kutatómunka a

teljes kutatásában?

Az idõ viszonylagos rövidsége ellenére az ismeretháttér feldolgozásában pótolhatatlan szerepe volt. Megkönnyítette a témával kapcsolatos szakirodalom feltárását. Lehetõséget adott arra, hogy nemzetközi összehasonlításokat tegyek, és új aspektusokra világított rá.

Olyan szakirodalmi forrásokhoz juthattam hozzá, amelyeket itthonról nem tudtam volna elérni. Ezen kívül volt alkalmam megismerni azokat a pedagógiai kutatókat és gyakorlati szakembereket, akik részt vettek az ELP kifejlesztésében. Így elsõ kézbõl kaphattam olyan autentikus információkat, amelyeket még nem publikáltak, vagy talán nem is szándékoznak publikálni. A svájci továbbképzõ intézet munkatársai kollégaként fogadtak, és minden lehetõséget megteremtettek ahhoz, hogy a lehetõ legjobban kihasználhassam a rendelkezésre álló idõt. Saját munkahelyet kaptam számítógéppel, internetcsatlakozással, fénymásolási és nyomtatási lehetõséggel. Sok tanáccsal láttak el, hogy mit érdemes még megnézni, és abban is segítettek, hogy hospitálhassak idegen nyelvi órán, és olyan osztályokban, ahol alkalmazzák a portfólió-módszert.

Munka mellett nagyon nehéz ilyen sok idõt egybefüggõen a kutatásra szánni. Ezért nagy segítség volt az elnyert ösztöndíj, mert lehetõvé tette az elmélyült munkát. " Milyen következtetésekre jutott?

A svájci szakirodalom, az elméleti megalapozás a portfólióhoz – de nem az Európai nyelvi portfólióhoz – sokkal szélesebb körû, mint nálunk. Több angol nyelvû munkát is lefordítottak németre, ezeket egyik nyelvbõl sem fordították még le magyarra. A Nyelvi portfólió, azaz Nyelvtanulási napló implementációjában azonban sokkal megfontoltabban, lassabban járnak el, mint Magyarországon. Elsõsorban a felnõtteknek készítették el, és csak 2005 õszén adták ki a fiataloknak kifejlesztett verziót. Ennek a próbája, a tanárok felkészítése zajlott az idén. Kisgyermekkori naplójuk még nincsen. Tekintetbe véve, hogy az általános iskolák alsó osztályaiban viszont dolgoznak a portfólió-módszerrel a pedagógusok, bizonyára könnyebb lesz majd a Nyelvtanulási napló beillesztése a tanulási folyamatba, mint hazánkban.

kalmazási lehetõségét. Ehhez esettanulmányt készítettem. A projekt-portfólió alkalmazása támogatja a tantárgyköziséget, tanuló- és produktumorientált, továbbá különbözõ munkaformák, tanítási módszerek, eljárások, eszközök és anyagok beépítésére ad lehetõséget. A nyelvpedagógusok számára fontos tudnivaló, hogy az Európai nyelvtanulási napló önmagában nem elégséges eszköz, ha a tanulói önreflexiókat és a társak, valamint a pedagógus értékelését is rögzíteni akarjuk. A naplóban a tanulás tanulásában elért eredmény sem dokumentálható. Így a használatát is eredményesebbé tehetjük, ha a hivatalos (akkreditált) verziót kiegészítjük saját készítésû – a tanulóinkkal együtt tervezett – portfóliókkal. Másik lehetõségünk, ha tanulási naplót vezettetünk.

Az eddigi tapasztalatok alapján igazolható, hogy a magyar nyelvtanárok hasonló problémákkal szembesülnek a naplóval kapcsolatban, mint a svájciak. A megkérdezettek idõhiányról számolnak be, hiányolják a részcélok megfogalmazását, a kiegészítõ anyagokat, feladatlapokat, mérõlapokat, feladatsorokat. Többen úgy ítélik meg, hogy sok felkészülést igényel ez a fajta szemlélet, nehezen kezelhetõnek tartják a naplót és keveslik a továbbképzési lehetõséget. "

CSESZTREGI Eszter eszter.csesztregi@tpf.hu

" Milyen publikációi jelentek meg eddig errõl a témáról?

A Kecskeméti Fõiskola gondozásában, 2005-ben megjelent Projektpedagógia – Projektmódszer V. címû könyvben és az ugyancsak általuk kiadásra elõkészített, azonos címmel, de VI. kötetként hamarosan megjelenõ kiadványban publikáltam ebben a témában. A munkámról, kutatási eredményeimrõl rendszeresen beszámolok különbözõ hazai és nemzetközi pedagógiai és nyelvpedagógiai konferenciákon. " Az eddigi kutatási eredmények mirõl árulkodnak?

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

Azokban az országokban járnak elõbbre az Európai nyelvtanulási napló bevezetésében, ahol a portfólió-módszer vagy egyéb tanulói autonómiát fejlesztõ tanítási és tanulási módszerek már részei az iskolai napi gyakorlatnak. Kutatásom a nyelvpedagógia elméleti ismeretanyagának növekedéséhez járul hozzá a hazánkban ismeretlen irodalmak összegzésével, közzétételével. Az interkulturális kompetencia fejlesztésének lehetséges folyamata, a tananyagszerkesztés eljárása, a tanulási fázisok leírása hozzáférhetõvé válik magyar nyelven. A kutatásom olyan elméleti megalapozást képvisel, amely a portfólió-szemlélet és a projektpedagógia kapcsolódási lehetõségeire világít rá. Ennek keretében kidolgoztam a projekt-portfólió elmélet al55

PROJEKTTÜKÖR

szakképzés

MÓDSZERTANI MEGÚJULÁS AKTÍV TÁBLÁVAL

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

A KELENFÖLDI MÛSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA NÉGY MÁSIK BUDAPESTI MÛSZAKI SZAKKÉPZÕ ISKOLÁVAL, A FÕVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZETTEL (FPI) ÉS A BMF KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI KAR HUMÁNFEJLESZTÉSI ÉS MÓDSZERTANI INTÉZETÉVEL EGYÜTTMÛKÖDVE KÉTHETES RÓMAI TANULMÁNYUTAT SZERVEZETT 12 SZAKTANÁRNAK ÉS 2 FELSÕOKTATÁSI OKTATÓNAK AZ INSTITUTO TECHNICO INDUSTRIALE STATALE ENRICO FERMI SZAKKÉPZÕ INTÉZMÉNYBE, AMELYNEK TÉMÁJA AZ AKTÍV TÁBLA PEDAGÓGIAI HASZNÁLATA VOLT. A KÉT HÉT ALATT AZ AKTÍV TÁBLA ÚJ PEDAGÓGIAI HASZNOSÍTÁSAIT ISMERTÉK MEG, VALAMINT KISCSOPORTOS MUNKÁBAN KIDOLGOZTÁK EGY-EGY AKTÍV TÁBLA SEGÍTSÉGÉVEL FELDOLGOZANDÓ TÉMA TANÓRAI FORGATÓKÖNYVÉT.

A projekt lehetõvé tette egy korszerû oktatási eszköz megismerését olyan környezetben, ahol alkalmazása már rutinnak számít. Az oktatási eszköz neve magyar fordításban aktív tábla, és olyan új módszertani lehetõséget kínál, amely a tanulók motiválását, órai aktivitását növelheti a közismereti, illetve a szakmai órákon egyaránt.

A tábla eszköztára biztosítja azokat a szolgáltatásokat, melyek kiegészítik a tanóra tartalmi elemeit, és kiemelésekkel, tanári magyarázó ábrák figyelemfelkeltõ eszközeivel egyben ráirányítja a figyelmet a tananyagtartalom részleteire.

Az informatikai hardver és szoftver szükséges, de nem elegendõ feltétele a tábla alkalmazásának. Biztosítani kell az adott tantárgy olyan tartalmi kidolgozását, amelybe könnyen beilleszthetõ az új módszertani alkalmazás. A közös munka során bebizonyosodott, hogy a kis csoportokban kidolgozott témák mindegyike alkalmas a tábla eszköztárának kihasználására. Az egyes munkacsoportok öt tantárgy (történelem, elektronikai alapismeretek, kémia, vizuális nevelés, szakmai gyakorlat – áramkörtervezés) egyegy témakörét dolgozták fel az aktív tábla segítségével, illetve elkészítették egy tanóra programját.

A fenti tananyagtartalmak az utazás elõtt óravázlat szinten kerültek kidolgozásra, nyitva hagyva az egyéni megoldások lehetõségét a tartalom feltöltésében.

56

Mivel a kerületben mûködõ oktatási intézmények között jó a munkakapcsolat, nem volt nehéz kiutazó partnereket toborozni. A résztvevõk kiválasztásánál elsõdleges szempont volt, hogy mindazok az intézmények képviselve legyenek, amelyek közremûködése nélkülözhetetlen a pedagógiai tartalmi-módszertani fejlesztés szempontjából. Ezért az öt hasonló profilú szakképzõ intézmény mellett az FPI és a BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar mérnöktanárképzõ intézetét is bevonták. A tanulmányút programját a résztvevõk teljes körével több fázisban, munkamegbeszélések keretében egyeztették, így mire az utazásra sor került, jól összeszokott, szakmailag egységes fejlesztõ csoport alakult ki. A kiutazást angol nyelvi felkészítés elõzte meg, amely sokat segített az önálló külföldi munkavégzésben és konzultálásban.

Mivel a Kelenföldi Mûszaki Szakközépiskola és Szakiskola már több éve rendelkezik aktív táblával, mind a tervezéselõkészítés, mind a felkészülés idõszakában biztosítani tudta a konkrét kipróbálási lehetõséget. Így Rómába már letisztult programmal érkezett a csoport és már „csak” a helyi specialitásokat kellett elsajátítani. A részt vevõ iskolákból kétfõs csoportokban összesen öt munkacsoport dolgozott ki egy-egy tanórányi témát, amelyet az aktív táblára „ráültetett”. A tartalmi munkát az FPI és a BMF módszertani szakemberei segítették.

A római tartózkodás során mindenkinek volt lehetõsége a tábla kipróbálására és készségszintû alkalmazásának elsajátítására.

Idõközben a projektben részt vevõ valamennyi intézmény – a decentralizált szakképzési hozzájárulás keretében – hozzájutott aktív táblához, a FPI módszertani közremûködésével a többi pedagógus is megismerte az eszközt, és a már tapasztalattal rendelkezõ kollégák támogatásával megkezdte annak használatát. A kintartózkodás során az elõre elkészített óravázlatok alapján készültek az aktív táblára alkalmazható részletes tananyag-feldolgozások. Ennek során az egyes csoportok arra törekedtek, hogy a tábla minél több funkciója alkalmazásra, kipróbálásra kerüljön, ügyelve arra, hogy a feldolgozás módszertani tematikus egysége megõrzõdjön. A munka során a munkacsoportok egymással is és a szakértõkkel is folyamatosan konzultáltak, az egyes anyagok elkészültét követõen minden csoport bemu-

tató óra keretében adott számot a többieknek az elkészített tananyagról.

Végül az utolsó két napban kihasználva a tábla videó-, hang- és képrögzítõ funkcióját, felvétel készült az egyes tananyagokról, amelyet minden résztvevõ megkapott. A Rómában kidolgozott módszertani anyagok jól segítették, és jelentõsen megkönnyítették az eszközt elõször használó kollegák felkészítését.

Ezt a DVD-re rögzített anyagot minden részt vevõ intézmény megkapta, a tantestületi megbeszéléseken minden kolléga megismerte. A munkaközösségek feladata a tábla alkalmazásának széles körben való elterjesztése, és olyan további tananyagtartalmak készítése, amelyek a tábla kínálta lehetõségekre építenek.

A római két hét, amellett, hogy a tanárok pedagógiai, módszertani eszköztárát gazdagította, újabb erõforrást nyújtott ahhoz, hogy a kollégák és a diákok körében is népszerûsítsék az aktív táblát mint jól használható órai segédeszközt.

A partnerek által kidolgozott modellértékû oktatóanyagok, feldolgozási metodikák bevezetésével és terjesztésével metodikai paradigmaváltás indult meg a részt vevõ szakképzõ intézményekben, amely a korábbiaknál jobb minõségû, motiváló, szemléletes oktatást tesz lehetõvé. " Kontakt: VIZI György vizi.gyorgy@kmki.hu

FÁBÓL VASKARIKÁT FEKETE ZOLTÁN AZ ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ÁLTAL KOORDINÁLT LEONARDO MOBILITÁSI PROGRAMBAN VETT RÉSZT 2002–2003-BAN, ÉPÜLETASZTALOS KÉNT TÖLTÖTT EGY ÉVET FRANCIAORSZÁGBAN. A SZAKMAI GYAKORLATRÓL KÉSZÍTETT ÍRÁSÁVAL 2004-BEN ELNYERTE A LEGJOBB KEDVEZMÉNYEZETTI BESZÁMOLÓ DÍJÁT. SZEMÉLYES TÖRTÉNETE TANULSÁGOS PÉLDA ARRA, HOGY EGY HOSSZABB-RÖVIDEBB KÜLFÖLDI TANULÁSI IDÕSZAK MILYEN MÉRTÉKBEN BEFOLYÁSOLJA A HAZAI SZAKMAI ELÕMENETELT, ELHELYEZKEDÉST, MENNYIRE MEGVÁLTOZHAT A KIUTAZÓ ÉLETSZEMLÉLETE, VILÁGLÁTÁSA.

" Miért döntött úgy, hogy jelentkezik a Leonardo szakmai gyakorlatra?

Idestova hat esztendeje szakmai tanárnõm hívta fel a figyelmemet erre a kissé titokzatos, de mégis nagy lehetõségeket rejtegetõ csereprogramra. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által kiírt pályázat egyesztendõs franciaországi továbbtanulást biztosított tehetséges szakmunkások (ácsok, asztalosok, kõmûvesek, stb.) számára a Les Compagnons Du Devoir mesteriskola különbözõ intézményeiben.

Nehezen hoztam meg a döntést. A mérleg egyik serpenyõjében az otthon, a család, s mindaz, aki voltam, a másik tálcán pedig egy ismeretlen titokzatos világ, s az, aki lehetek. A mérleg nyelve végül a fejlõdés irányába billent. " Egy évet töltött Franciaországban. Mennyi tapasztalatot lehet szerezni ennyi idõ

alatt?

A hosszú távollét nem volt könnyû, de mivel késõ estig tartott az oktatás, kevés idõm maradt arra, hogy eltöprengjek azon a távolságon, ami köztem és a hazám között volt.

Emberileg és szakmailag viszont szinte „megduplázódtam”.

Tanulságos egy esztendõ volt, hisz a szakmai oktatás már az elsõ napon megkezdõdött, ha beszéltem a nyelvet, ha nem. Eleinte vizualizálható feladatokat kaptam, amit elsõ ránézésre, szinte magyarázás nélkül megérthettem. Ahogy haladtam a nyelvtanulással, az oktatóim egyre bonyolultabb szakmai feladatokat bízhattak rám. " A szakmai gyakorlat egy részét az úgynevezett Compagnon házak biztosították. Mit

57

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

érdemes tudni ezekrõl?

Ezeket az intézményeket úgy tudnám legszemléletesebben bemutatni, mint egy olyan kollégiumot, ahol a diákok nem csak megszállhatnak, hanem jól felszerelt mûhelyekben napi feladataik elvégzése után szabadon gyakorolhatják a szakmájukat. Természetesen megfelelõ szakmai felügyelet mellett. A javarészt ezekben a mûhelyekben dolgozó diákok tudják és elfogadják a ház szabályzatát (meghatározott idejû munka, pontos étkezés, szabadon vállalt feladat a hét hat napján), illetve a munkájukkal kapcsolatos elvárásokat. Mindkettõ komoly kihívás elé állítja az itt tanulni kívánó diákot.

Ezekben a házakban nem csak egy adott szakma diákjai szállnak meg és tevékenykednek, hanem szinte minden mesterség képviselteti magát egy színes közösségben.

„Nagyon ösztönzõ volt számomra, hogy olyan trükköket mutogattak nekünk az idõsebb mesterek, amiket magamtól nem igazán találtam volna ki. Ez alapjaiban változtatta meg a szakmámról alkotott képemet. Sokkal nyitottabb és racionálisabb lettem munka közben. Ennek köszönhetõen manapság egészen más megoldások is eszembe jutnak ugyanarra a problémára, mint azoknak a kollégáknak, akik csak egy stílust ismernek.

Nyilván jobb és egyszerûbb megoldások, azok pedig életképesebbek. Szó, ami szó: a Compagnonnál rengeteg érdekes szakfogást tanulhattam meg. Viccesen mondhatnám, hogy itt megtanultunk a fából vaskarikát készíteni.”

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

„Az oktatást az idõsebb Compagnonok végzik esténként, hétvégenként. Természetesen nem pénzért. Mi, fiatalok sem fizetünk az oktatásért. Az idõsebbeket nyilván a szakma szeretete ösztönzi arra, hogy munka után, fáradtan is, de eljöjjenek a Compagnon házba, hogy valamit elmagyarázzanak a fiataloknak. Hisz ha a fiatalok nem értenek majd a szakmához, és az idõsebbek már nyugalomba vonultak, akkor ki fog a szakmában dolgozni?”

„Amikor nekivágtam az útnak, tele voltam félelemmel, gátlásokkal. Ezt szerencsére sikerült levetkõznöm. Megtanultam az emberekkel kommunikálni. Arról pedig könyvet lehetne írni, hogy szakmailag mennyit fejlõdtem.”

58

" Mennyiben más az ottani képzés, mint Magyarországon?

Az oktatás önképzõ rendszerben folyik, ahol a diák határozza meg, mit tanul, milyen sorrendben veszi a szakmai szinteket, de a megszerzett tudásról folyamatosan számot ad. Meghatározott idõszakonként házi vizsgákon, az itthoni diplomavédéshez hasonlóan be kell mutatni és meg kell védeni az általunk készített szakrajzot vagy munkát az idõsebb mesterek elõtt. Ez folyamatosan arra ösztönzi az embert, hogy egyre jobban teljesítsen. " Szakmailag mi volt a leghasznosabb tapasztalat?

Szakmai tapasztalataim között nem lehet rangsort felállítani, hiszen minden, amit tanultam, egyaránt a hasznomra vált és válik a mai napig. Azonban mégis kiemelnék egy fontos dolgot: megtanultam önállóan irányítani a saját munkám és más emberek munkáját is.

e a külföldi szakmai gyakorlat az itthoni elhelyezkedésben, szakmai fejlõdés " Segített-e ben?

Elsõ hallásra jól hangzik, hogy egy külföldrõl hazatérõ, mesterlevéllel rendelkezõ diák Magyarországon keres munkát. Itthon azonban nem túl közismert szó a compagnon.

Ennek a szónak három jelentése van: társ, utazó és átvitt értelemben mester. Újra be kellett bizonyítanom, hogy a mesterlevelem nem csak egy papír, hanem komoly szakmai tudás és tapasztalat rejlik mögötte. A Franciaországban megszerzett alapok biztos bázist nyújtanak szakmai téren, és erre alapozom itthoni, mindennapi munkámat is.

A franciaországi diákév alatt sok kapcsolatra tettem szert, amelyek a mai napig is elõnyömre válnak. Ehhez társul a nyelvtudásom, ami megkönnyíti a külföldi munkák elvállalását. Néhány napja hallhattunk egy Sant Nasaire-ban frissen felavatott luxus óceánjáró hajóról, amelyre egyedüli magyar cégként sikerült munkákat készítenünk.

Jelen pillanatban úgy néz ki, minden esélyünk megvan a folytatásra. Talán személyes tapasztalataim is hozzájárulhattak ahhoz, hogy sikeresen vettük fel a harcot a luxusiparra jellemzõ, igencsak komoly konkurenciával. " A hétköznapi életét mennyire befolyásolta ez a hosszú külföldi tartózkodás?

A nyelvvel együtt a kultúra is erõsen hatott rám. Rengeteg baráttal lettem gazdagabb, nem csak a saját szakterületemen belül, hanem az élet minden területén. Sokat változtam, fejlõdtem. Úgy érzem, jobban értem a világban történõ dolgokat, és ez annak köszönhetõ, hogy világot láttam. " Az interjút készítette: TÓTH Csenge csenge.toth@tpf.hu

A SVÉDASZTALTÓL A NÍVÓDÍJIG A

KRÚDY GYULA KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKSZAKISKOLA KÖZÉPFOKÚ SZAKKÉPZÕ INTÉZMÉNY, MELY A VENDÉGLÁTÁS ÉS A KERESKEDEM TERÜLETÉN SZAKKÖZÉPISKOLAI, SZAKISKOLAI RENDSZERBEN BIZTOSÍT SZAKMAI ALAPKÉPZÉST, VALAMINT FELSÕFOKÚ SZAKKÉPZÉST. AZ INTÉZMÉNY AZ EURÓPAI UNIÓS INTEGRÁCIÓ JEGYÉBEN AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN SZÉLES NEMZETKÖZI KAPCSOLATRENDSZERT ÉPÍTETT KI. AZ INTEGRÁCIÓ EGYRÉSZT AZ OKTATÓK TAPASZTALATCSERÉJE, MÁSRÉSZT A DIÁKOK KÜLFÖLDI SZAKMAI GYAKORLATA ÉS NEMZETKÖZI SZAKMAI VERSENYEKEN, FÓRUMOKON TÖRTÉNÕ RÉSZVÉTELE ÁLTAL VALÓSUL MEG. SZEGEDI

KÖZÉPISKOLA ÉS

Fõ célkitûzésünk, hogy tanulóinkat olyan EU-kompatibilis elméleti és gyakorlati ismeretekkel és készségekkel lássuk el a kereskedelem, a vendéglátás és legalább egy szakmai idegen nyelv elsajátítása terén, melyek segítségével versenyképesek lesznek a munkaerõpiacon. Az intézmény európai uniós szakmai csereprogramjaival, külföldi szakmai gyakorlataival ezen célkitûzést kívánja megvalósítani.

Az iskola elõször 1999-ben pályázott a Leonardo program keretein belül európai uniós támogatásra: ekkor egy svéd szakmai gyakorlatra épülõ csereprogramot valósítottunk meg az elnyert támogatás segítségével a göteborgi Burgardens Utbildningscentrum vendéglátó-ipari szakképzõ intézménnyel. A svéd intézmény azóta legfontosabb partnerünkké vált.

Az 1999/2000-es tanévtõl közel 30 sikeres külföldi szakmai gyakorlatot és csereprogramot valósítottunk meg fõként svéd, francia és olasz partnerekkel együttmûködve. E pályázatok keretében a krúdys diákok négy-hatfõs csoportokban vettek részt külföldi gyakorlaton. A háromhetes idõtartam a kötelezõ nyári szakmai gyakorlat részét képzi, ugyanakkor a diákok a tanév menetébõl sem maradnak ki jelentõsen, s távollétük nem okoz behozhatatlan lemaradást az itthoni tananyag elsajátításában, ami azért nagyon fontos, mert többnyire végzõs diákokról van szó. Az eddigi tapasztalatok alapján a külföldi gyakorlóhelyek maradéktala-nul elégedettek voltak a magyar diákok munkájával.

Többször elõfordult, hogy a diákokat az iskola befejezése után visszahívták magukhoz dolgozni.

Az iskola a projekteknek köszönhetõen jó kapcsolatokat alakított ki a gazdasági szereplõkkel is. A francia partnerrel 2003ban megvalósított projektünk keretében például 400 fõ részvételével nemzetközi szakképzési konferenciát szerveztünk, amihez több magyar cég is segítséget nyújtott, a rendezvényen pedig magyar részrõl részt vett Erdõs André, Magyarország francia nagykövete, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviselõje is.

Iskolánk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy fogadja a Leonardo program keretében külföldi partnereit. Rendszeresen vendégül látunk szakmai gyakorlatra svéd, olasz és francia diákokat, valamint tapasztalatcserére intézményvezetõket, szakoktatókat, kamarai és gazdasági szakembereket.

Helyi szinten is erõsödött a vendéglátó-ipari egységek kapcsolata az intézménnyel és külföldi partnereivel a projektek eredményeképpen. Nagyszabású nemzeti (svéd, francia) vacsoraesteket szerveztünk szegedi éttermekkel és szállodákkal karöltve, melyek során a programokban részt vett diákok és szakoktatók, valamint a partnerintézmények delegációi nem csak az adott ország ételeivel ismertették meg az érdeklõdõ közönséget, de ízelítõt adtak annak kultúrájából, valamint a szakmai gyakorlatok tapasztalataiból is.

Az elmúlt évek intenzív Leonardo pályázati tevékenységének eredményeként olyan egyéni, személyre szabott, intézményes külföldi szakmai gyakorlati lehetõségeket nyújtottunk tanulóinknak és oktatóinknak, melynek tapasztalatait a kedvezményezettek itthon, a gyakorlati munkában, majd az elhelyezkedésükkor kamatoztathatnak.

Intézményünket 2004-ben az Oktatási Minisztérium és a Tempus Közalapítvány / Leonardo da Vinci Nemzeti Iroda Mobilitási Nívódíjjal tüntette ki. Ez a díj hatalmas megtiszteltetést jelent számunkra, de egyben további új utak keresésére ösztönöz bennünket. Az iskola mindenképpen ápolni és fejleszteni szeretné jól mûködõ nemzetközi kapcsolatrendszerét, valamint az ezek keretében kialakult együttmûködést a régió és Európa gazdasági szervezeteivel. " EGYÜD Jánosné Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

A kedvezményezettek a gyakorlatok során megismerik a helyi specialitásokat, a hazaitól eltérõ szakmai újdonságokat, a helyiek étkezési szokásait, a helyi vállalkozói környezetet. Hazájukat képviselve megismertetik vendéglátóikkal a magyar gasztronómiát, a magyar specialitásokat. Szakmai gyakorlatuk végére képessé válnak a tanult ismeretek önálló alkalmazására, a szakképesítéshez kötött munkaköröket megfelelõen be tudják tölteni. El tudják készíteni az egyes speciális svéd, francia vagy olasz ételcsoportok jellemzõ készítményeit (például a tradicionális svédasztal fogásait), emellett innovációs készségük is fejlõdik, és alkalmazkodni tudnak a vendégek különleges kívánságaihoz vagy a változó fogyasztói szokásokhoz. A külföldi gyakorlatnak köszönhetõen a tanult szakmai idegen nyelvet is biztonsággal, magas szinten képesek alkalmazni.

A csereprogramokban részt vett szakoktatók elsõsorban a szakmai tananyagok tervezésekor tudják felhasználni külföldön szerzett tapasztalataikat. Emellett a külföldi tapasztalatcsere során szerzett és az itthoni oktatás során felhasznált plusz ismeretek a gyakorlati oktatás színvonalának emeléséhez jelentõs mértékben hozzájárulnak, a külföldrõl hozott szemléltetõ anyagok pedig elõsegítik a szakmai elméleti, gyakorlati és a szaknyelvi oktatás színvonalának emelkedését.

PROJEKTTÜKÖR

felnõttoktatás

EMLÉKMENTÉS UNIÓS TÁMOGATÁSSAL AZ OROSHÁZI PETÕFI KULTURÁLIS KHT. EGY ÉVE VESZ RÉSZT EGY GRUNDTVIG 2 TANULÁSI KAPCSOLAT PROJEKTBEN, MELYNEK KERETÉBEN ELSÕSORBAN AZ IDÕSEBB KOROSZTÁLYNAK KÍNÁL TANULÁSI LEHETÕSÉGEKET. TANULÓKÖREIBEN A II. VILÁGHÁBORÚ ESEMÉNYEIT DOLGOZZÁK FEL A RÉSZTVEVÕK, SZEMÉLYES EMLÉKEIK ALAPJÁN. A FINN, DÁN, ÉSZT ÉS MAGYAR RÉSZVÉTELLEL ZAJLÓ EGYÜTTMÛKÖDÉSBEN A PARTNERORSZÁGOK TANULÓKÖREI MÓDSZEREIK ÖSSZEHASONLÍTÁSA MELLETT EREDMÉNYEIKET IS MEGOSZTJÁK EGYMÁSSAL. A PROJEKTRÕL CSIZMADIA ERIKÁT, A PETÕFI KULTURÁLIS KHT. MUNKATÁRSÁT KÉRDEZTÜK. " Mi a projekt célja, miért kapcsolódtak be az együttmûködésbe?

" A Petõfi Kulturális Kht. irányításával több tanulókör vesz részt

A projekt célja az idõs emberek tanulás általi aktivizálása. Az intellektuális, szellemi aktivitás megtartása mellett szeretnénk elérni, hogy továbbra is a társadalom tevékeny tagjainak érezhessék magukat, és ne fenyegesse õket a szociális és pszichológiai kirekesztés.

A projekt keretén belül emlék-, illetve hagyománygyûjtõ csoportok alakultak négy országban. A csoportvezetõk segítségével folyik az idõs emberek emlékeinek rögzítése, adatok, fotók, és egyéb tárgyi emlékek gyûjtése. A csoportokban gyûjtött információkat többféleképpen használjuk fel: kiadványt készítünk, megjelentetjük õket szervezetünk honlapján, és felajánljuk iskoláknak, múzeumoknak is további hasznosítás, bemutatás céljából.

Már egy korábbi projektben is dolgoztunk együtt a finn és észt partnereinkkel, és pozitív tapasztalatokat szereztünk az együttmûködés során. Hagyományõrzõ csoportjaink és tanulóköreink fontos szerepet játszanak a város életében, rajtuk keresztül pedig közvetlen kapcsolatban állunk sok idõs emberrel, akiknek az emlékeit szeretnénk az utókor számára megõrizni.

a projektben, melyek tagjai személyes emlékeik alapján dolgoz zák fel a második világháború Orosháza környékén zajlott eseményeit. Miért választották ezt a témát?

A II. világháború részesei és túlélõi ma már nagyon kevesen vannak, bár adataink szerint az orosházi térségbõl közel 10 ezer katona és polgári személy került kapcsolatba a világháború során a harci eseményekkel. Orosháza volt a korszak legnagyobb Békés megyei katonavárosa, ám a háború során a katonai alakulatokról szóló dokumentumok megsemmisültek, a hadtörténeti levéltárakban is csak elenyészõ mennyiségû anyag található.

A túlélõk, akiknek száma napjainkban mintegy száz fõ, rendkívül érdekes, másképpen nem reprodukálható, történelmi jelentõségû emlékekkel, élményekkel rendelkeznek. A visszaemlékezések segítségével szeretnénk rekonstruálni a Békés megyei harcoló katonai alakulatok (a 19. és 49. magyar királyi honvédgyalogezred, a 66. magyar királyi határvadászezred, valamint a 18. könnyû tüzérosztály és a 66. határvadász tüzérosztály) háborús részvételét. Nagyon fontos, hogy a még élõ katonák által vezetett harctéri naplók alapján nyomon kövessük a frontokon történt eseményeket, mert az összes többi dokumentumhoz hasonlóan az alakulatok naplói sem maradtak meg.

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

" Kik a tanulóköri tagok és milyen módszerekkel dolgoznak?

Az egyik tanulókör Orosházán a Teréz utcai szociális otthon lakói között alakult meg, ahol a még élõ frontkatonák közül többen is laknak. Ugyanitt él még 15 egykori katonafeleség is, akik szintén nagyon sok fényképpel és emlékkel járulnak hozzá a közös munkához. A másik tanulócsoport Csorváson mûködik. Õk három éve foglalkoznak ezzel a témával, gyûjtési eredményeikrõl eddig két kiadvány jelent meg: Felettünk lángol az ég… címmel frontkatonák visszaemlékezései, valamint a Csorvásiak a XX. század világháborúiban. A harmadik csoportot két hónapja Kaszaper községben hoztuk létre.

60

Mindhárom csoportban elsõdleges módszerünk a csoportos, közös, irányított beszélgetés, emellett az egyéni megkeresések, beszélgetések is jellemzõek. " Mi történik az ilyen módon összegyûjtött emlékekkel?

Az összegyûjtött emlékeket, ahogyan már eddig is tettük, kiadvány formájában kívánjuk megjelentetni, emellett a településeken mûködõ helytörténeti gyûjteményeknek, valamint a helyi Szántó Kovács János Területi Múzeum szakembereinek ajánljuk fel. Tervezzük, hogy Orosházán és Kaszaperen kiállításokat szervezünk az összegyûjtött anyagokból. " A tanulóköri munka, az „idõutazás” során a tervezett végered -

ményt vagy a folyamat minõségét tartják inkább szem elõtt?

Amint már említettem, az eredményeket többféleképpen is hasznosítjuk, ezért azok minõségére különös hangsúlyt fektetünk.

Ugyanakkor mindig szem elõtt tartjuk magát a folyamat minõségét is, hiszen ezáltal járulunk hozzá a résztvevõk életminõségének javulásához, mentálhigiénés egészségük megõrzéséhez.

A tanulóköri munka által az idõs emberek újból érzik a hasznos tevékenység élményét; azt, hogy szükség van az évek folyamán felhalmozódott ismereteikre.

" Miért vontak be külföldi partnereket?

A külföldi partnerek mindegyike eltérõ módszert alkalmaz a saját csoportjaiban, amelyek megismerésével új ötleteket kapunk, illetve az új módszereket akár most, akár egy késõbbi projekt alkalmával már tudatosan fel is használhatunk. Dán partnereinktõl például sokat tanultunk a digitalizálásban rejlõ lehetõségekrõl, melyeket azóta mi is igyekszünk kihasználni.

" Vannak további terveik hasonló témában vagy ugyanezekkel

a partnerekkel?

A projekt során nagyon együttmûködõ és jó partneri kapcsolat alakult ki a négy ország képviselõi, csoportvezetõi között. Mindezek tudatában továbbra is szándékunkban áll új projektek indítása. Szeretnénk új tagokat is bevonni, hogy elõsegítsük és támogassuk, népszerûsítsük a még „gyerekcipõben” járó élethosszig tartó tanulást Magyarországon is. "

Az interjút készítette: TURÓS Éva eva.turos@tpf.hu

A projektrõl további információ található a www.memtra.frac.dk oldalon vagy a Petõfi Kulturális Kht honlapján: http://www.pmk.oroshaza.hu

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

61

BEVEZETÉS A CSALÁDI TANULÁSBA

Közhely, de igaz, hogy a család az elsõdleges és legfontosabb nevelõ közösség, amely értékrendszert, viselkedéskultúrát, szokásokat, hagyományokat közvetít. Amit családunktól tanultunk gyermekkorunkban, azt magunkkal hordozzuk egész életünkön keresztül. Az ismereteink lexikális részét az iskolában sajátítjuk el, de ez a tudás a család által közvetített mintákon keresztül nyer értelmet: a kisiskolás gyermek tanulmányai elsõ évében megtanul olvasni, de az olvasás szeretetét a családjától, a közvetlen környezetében élõ felnõttektõl veszi át. Tény, hogy támogató családi háttér, segítség nélkül az oktatás hatékonysága nagymértékben csökken, ezért már több európai országban bevett gyakorlat a szülõk bevonása az iskolai munkába.

A családi tanulás ugyanolyan érzelmi tartalommal bír, mint bármely más közös tevékenység, melyet egy család tagjai jó érzéssel végeznek együtt. A közös tanulás is olyan élményt ad a családtagoknak, mint a közös kirándulás vagy egy jó hangulatban együtt elköltött családi ebéd. Az érzelmileg telített és ezáltal hatékonyabb tanulási folyamat egyúttal hozzájárul a családtagok közötti bensõséges viszony ápolásához, a család kohéziójának fenntartásához is.

A családi tanulás gyakorlatában Európa többi része a britek példáját igyekszik követni. Az Egyesült Királyságban a családi tanulást segítõ programok körülbe-

lül tizenöt éves múltra tekinthetnek viszsza, és ma már az iskolák, helyi közösségek nagy részében jelen vannak. Az ilyen programok általában kettõs célt tûznek ki maguk elé: miközben megtanítják a szülõket arra, hogy hogyan segítsék gyermeküket a tanulásban, aközben újra bevonják a felnõtteket is a tanulásba és új ismereteket közvetítenek a szülõk felé is.

A gyakorlatban a családi tanulás például úgy valósulhat meg, hogy elõször egy idõben, de külön teremben tanulnak a szülõk és a gyerekek ugyanarról a témáról. Legyen ez a szemléletesség kedvéért a matematikából jól ismert ûrmértékek és súlymértékek átváltása. A gyerekekkel a saját tanáruk, a szülõkkel egy felnõtteket tanító tanár foglalkozik. A szülõk megtanulják, hogyan vihetik közelebb a gyerekeikhez az adott témát, hogyan találjanak alkalmat a játékos gyakorlásra és hogyan használják ezeket az ismereteket a mindennapi életben.

A következõ alkalommal irányított kereteken belül egyesül a két csoport, a szülõk saját gyermekeikkel tanulnak, használják a megszerzett tudást. Például egy foglalkozás során süteményt készítenek, miközben mérik a hozzávalókat, használják a súlymértékeket, ûrmértékeket.

Ideális esetben a folyamat otthon, családi körben folytatódik, a szülõk maguk teremtenek alkalmat arra, hogy ugyanez a téma többször elõkerüljön és tudatosan keresik a lehetõségeket a közös gyakorlásra.

Magyarországon gyakorló tanárként nem egyszer tapasztaltam, hogy a szülõ tehetetlenül áll gyermeke mellett, úgy érzi, a legjobb szándékkal sem tud segíteni neki a tanulásban. Ennek oka lehet az, hogy a szülõk annak idején nem tanulták, vagy másként tanulták ugyanezt az ismeretanyagot, esetleg az idõ során elhalványult a tudásuk, nem elég biztosak az ismereteik ahhoz, hogy át tudják

adni õket. Különösen igaz ez napjainkban, mikor a gyerekek sok olyan ismeretet, képességet sajátítanak el az iskolában, melyek szüleik idejében még nem voltak a tananyag részei, sõt, lehet, hogy teljesen ismeretlenek voltak. Az ilyen helyzetek sokszor konfliktust okoznak a szülõ-gyermek-pedagógus háromszögben, és az esetek többségében hosszú távon is feloldatlanok maradnak. A családi tanulás programok lehetõvé teszik, hogy a szülõk tudatosan, határozottan tudjanak segíteni gyermeküknek, vagyis betemetnek egy szakadékot kettõjük között, és új kommunikációs csatornákat nyitnak meg a szülõ-gyerek kapcsolatban. A családi tanulás természetesen a pedagógusok munkáját is megkönnyíti.

Való igaz, hogy a jelenlegi iskolai keretek között sok akadályba ütközik a megszervezése, az európai tapasztalat mégis azt mutatja, érdemes nekivágni ennek az akadálypályának.

Hazánkban a Comenius Mûhely Egyesület, az EPA (European Parents’ Association) tagja tervezi, hogy aktívan népszerûsítse a családi tanulást és hozzájáruljon a jó gyakorlatok elterjesztéséhez.

Az egyesület nevében 2006 februárjában a Socrates program támogatásával lehetõségem nyílt részt venni Finnországban egy tanfolyamon, melyen elsajátíthattam a családi tanulás alapismereteit és technikáit. Hat másik európai országból is érkeztek érdeklõdõk, akik közül többekkel a további, immár szervezeti szintû együttmûködést tervezzük.

Bízom benne, hogy ez a család központú szemlélet hamarosan nálunk is népszerûvé válik és sikerül a benne rejlõ lehetõségekkel élvezetesebbé tenni a tanulást szülõknek, gyerekeknek, pedagógusoknak egyaránt. " MAKKAI Márta cme@comeniusmuhely.hu www.comeniusmuhely.hu

Képzések ÖNÁLLÓSÁG ÉS KREATIVITÁS – TANÍTSUNK PROJEKTMÓDSZERREL! NAGY SIKER FOGADTA A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY ELSÕ AKKREDITÁLT PEDAGÓGUS -TOVÁBBKÉPZÉSÉT, A PROJEKTALAPÚ OKTATÁST. A RÉSZTVEVÕK KÖZÜL NÉHÁNYAN MÁR ISMERTÉK A PROJEKTMÓDSZERT, MÁSOK A KÉPZÉSEN TALÁLKOZTAK VELE ELÕSZÖR, DE EGYÖNTETÛEN ÚGY ÉREZTÉK, HOGY AZ ELSAJÁTÍTOTT ISMERETEK SEGÍTSÉGÉVEL IZGALMASABBÁ TEHETIK A TANÓRÁKAT, A DIÁKOKAT MOTIVÁLTTÁ, ÖNÁLLÓBBÁ, AZ ÍGY MEGSZERZETT TUDÁSUKAT PEDIG ÉLÕVÉ, AKTÍVVÁ.

A RÉSZT VEVÕ TANÁROK KÜLÖN ÉRTÉKELTÉK, HOGY A KÉPZÉST AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM OM 175 / 265 / 2005 SZÁMON NYILVÁNTARTÁSBA VETTE, ÍGY AZ ELVÉGZETT 30 ÓRA BESZÁMÍTHATÓ A 120 ÓRÁS KÖTELEZÕ, HÉTÉVENKÉNTI TANÁRTOVÁBBKÉPZÉSBE.

BAMBUK LÁSZLÓ (magyar, esztétika, számítástechnika)

"

GÉMES ANGÉLA (fizika)

"

KRUCSÓ JÁNOSNÉ (pályaorientáció, kereskedelmi ismeretek)

"

STÉGNER PÉTER (német)

"

VALENTYIKNÉ SZAKÁL MÁRTA (fejlesztõpedagógia, egészségtan)

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

AZ ELSÕ KÉPZÉST 2006 MÁJUSÁBAN A DABASI KOSSUTH ZSUZSANNA SZAKKÉPZÕ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUMBAN SZERVEZTÜK. REFERENCIAKÉPZÉSÜNK NÉHÁNY RÉSZTVEVÕJÉT KÉRDEZTÜK A KÉPZÉSRÕL ALKOTOTT VÉLEMÉNYÉRÕL, AZ OTT ELTÖLTÖTT IDÕRÕL, ÉS A MEGSZERZETT ISMERETEK HASZNOSULÁSÁRÓL.

"

63

Bambuk László: Az egyik elõadóval nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítani. A tanfolyam lezárása óta is számíthatok rá, szakmai kérdésekben többször nyújtott segítséget.

Krucsó Jánosné: A megszerzett tudásanyag és a projekttervek nagyon jól hasznosíthatók így, hogy a saját iskolában készültek. " TKA: Ajánlaná a képzést mást kollégáinak?

" TKA: Ön szerint miért volt érdemes részt venni a képzésen?

Bambuk László: A projektalapú oktatást hatásos képzési módszernek tartom. Tetszett, amit korábban hallottam róla, és szerettem volna jobban megismerni. Ráadásul így, hogy a képzést a lakóhelyemhez közel szervezték, még nagyobb kedvvel indultam neki, és a megszokott környezetben jobban is forgott az agyam.

Valentyikné Szakál Márta: Mindenképpen. Több továbbképzésen vettem már részt, ahol az elmélet dominált, ezért nem is számítottam rá, hogy így megdolgoztatnak minket. Elõször furcsa is volt, hogy ezen a tanfolyamon nagyon rövid elméleti részek után sokat kell önállóan vagy csoportban dolgoznunk. Utólag természetesen örülök, hiszen amellett, hogy az idõ így gyorsabban telt, sokkal hatékonyabb is volt a képzés. Szóval, ne ijedjenek meg a kollégák az aktív részvételtõl, mert nagyon hasznos!

Valentyikné Szakál Márta: Fontosnak tartom a módszertani kultúra bõvülését. Munkám során tapasztaltam, hogy a frontális oktatással nem érünk el megfelelõ eredményeket, a tanulók viszont sokkal aktívabbak, ha közösen dolgozunk fel feladatokat.

A tevékenységközpontú pedagógia, a kooperatív technikák alkalmazása talán motiváltabbá teszi tanulóinkat.

Stégner Péter: Persze, hiszen a néha fárasztónak tûnõ munka mellett nagyon sok örömöt és élményt is jelentett az egész csapat számára a közös munka. És mivel a Pedagógus Akkreditációs Testület is nyilvántartásba vette a képzést, garantált, hogy országosan is elismert tréningen vehetünk részt.

Gémes Angéla: Letisztultak a projektalapú oktatás alapfogalmai.

Az elsajátított ismeretek alapján elmondható, hogy a tanítási módszerek alapvetõen különböznek a hagyományosaktól: nagyobb szerepet kap a tanulók önálló kutatómunkája, és a tantárgyak közötti kapcsolatok is szorosabbá válnak, ezek pedig nagyon fontos szerepet játszanak az oktatásban.

" TKA: Mi az az öt szó vagy szókapcsolat, mely a képzésrõl

Stégner Péter: Pontosan megtanulható, hogy milyen szempontokra kell figyelni a projekt megtervezése során. Az itt tanultakat pedig nagymértékben felhasználhatjuk a mindennapi munka során, így élvezetesebbé és hasznosabbá tudjuk tenni a diákok és tanárok számára az órákat.

Stégner Péter: Naprakész és pontos oktatók, emberközelség, aktualitás és jó felépítés.

e valamilyen járulékos eredményt a képzésen " TKA: Hozott-e

elõször eszébe jut?

Krucsó Jánosné: Jól felkészült elõadók, jókedv, nyugalom, otthonosság, munka.

Bambuk László: Jól felépített, jó hangulatú, izgalmas, érdekes, rövid.

Gémes Angéla: Motiváló, érdekfeszítõ, gondolatébresztõ, jó hangulatú, céltudatos.

Valentyikné Szakál Márta: Hozzáférés-elérhetõség, szakértelem, rugalmasság, aktualitás, partnerség (a szó valódi értelmében). "

eltöltött idõ?

Valentyikné Szakál Márta: A saját bõrünkön tapasztaltuk meg, hogy milyen csoportban dolgozni. Néhány kollégámmal azelõtt kizárólag munkakapcsolatban voltam, most pedig egészen új oldalról is megismerhettem õket.

Mi a különbség?

PályázatiPavilon Pavilon2006.

2006.szeptember szeptember Pályázati

A nyilak berajzolásával jelölje a tanár és a diákok közötti kommunikáció, interakció lehetséges irányait a két eltérõ oktatásszervezési modellben! Próbálja ki, hogy tudja-e mi a különbség a két módszer között. (A mi megoldásunkat a következõ oldalon találja.)

Frontális oktatás

64

Kooperatív oktatás és tanulás

Az interjút készítette: PEHARTZ Judit judit.pehartz@tpf.hu

Megoldás a 66. oldalon

A projektalapú tanulás átfogó tanítási módszer, amely kitartó, együttmûködésen alapuló vizsgálódásra készteti a diákokat (Bransford & Stein, 1993).

A projektalapú tanulás keretében a diákok együttmûködnek, közösen dolgoznak annak érdekében, hogy megértsék, mi is történik. A hangsúly a diákok saját produktumain van, melyek segítségével bemutatják a megszerzett ismereteiket.

PROJEKTALAPÚ TANULÁS

A diákok nem mindennapi problémákra keresnek megoldást, mely során " kérdéseket tesznek fel és finomítanak " ötleteket vitatnak meg " elõrejelzéseket készítenek " terveket készítenek és/vagy kísérleteket terveznek " adatokat gyûjtenek és elemeznek " következtetéseket vonnak le " másokkal megosztják ötleteiket és eredményeiket " új kérdéseket tesznek fel " új produktumokat készítenek (Blumenfeld et al., 1991) A projektnek két nélkülözhetetlen eleme van: 1. Egy kiinduló kérdés vagy probléma, mely olyan tevékenységek szervezését szolgálja, vagy olyan tevékenységek mozgatórugója, amelyek együttesen egy jelentéssel teli projektet alkotnak.

2. Végtermék(ek) vagy produktumsorozatok bemutatása (személyes kommunikáció – Krajcik), vagy olyan szükségszerûen következõ feladat, mely jelentéssel bíró módon közelíti meg a kiinduló kérdést. (Brown & Campione, 1994).

TÁMOGATOTT KÉPZÉSEK PEDAGÓGUSOKNAK IS 2005. MÁSODIK FÉLÉVÉBEN ÚTNAK INDULT A REGIONÁLIS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 3.1.2 KOMPONENSE, AMELYNEK KERETEIN BELÜL 5 TERÜLETFEJLESZTÉSBEN ÉRINTETT CÉLCSOPORT, KÖZTÜK AZ ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VEZETÕ BEOSZTÁSÚ KÖZALKALMAZOTTAI IS KÉPZÉSI TÁMOGATÁST IGÉNYELHETTEK. A TÁMOGATOTT RÉSZTVEVÕK 250.000 FT- OT KAPHATNAK, AMELYBÕL AKÁR 2, VAGY 3 AKKREDITÁLT KÉPZÉS IS ELVÉGEZHETÕ A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNYNÁL. A TÁMOGATÁS ÖSSZEGE OLYAN KÉPZÉSEKRE FORDÍTHATÓ, AMELYEK SEGÍTENEK AZ UNIÓS FELADATOK SIKERES ÉS HATÉKONY ELLÁTÁSÁBAN, PROJEKTEK TERVEZÉSÉRE, PÁLYÁZATOK KÉSZÍTÉSÉRE ÉS PROJEKTEK VÉGREHAJTÁSÁRA KÉSZÍTENEK FEL.

Ennek megfelelõen 2006 márciusa óta az önkormányzati intézmények és állami (költségvetési) intézmények minden beosztott közalkalmazottja (pedagógusa) is jogosult pályázni a ROP 3.1.2 komponensbe.

65

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

Eleinte, a kiírásnak megfelelõen, csak az iskolák igazgatói és egyéb vezetõ beosztású munkatársai pályázhattak támogatásért. Sokszor azonban nem a döntéshozók feladatkörébe tartozik, hogy intézményük számára aktívan közremûködjenek a pályázatírási tevékenységben. Így felmerült az igény, hogy a támogatottak köre bõvüljön mindazon beosztott pedagógusokkal, akik részt vesznek a pályázatkészítõi napi munkában.

A Tempus Közalapítványnál a következõ képzésekre fordítható képzési támogatás: A Strukturális Alapok felhasználása Magyarországon (30 tanóra, 4 nap) " Projektciklus-menedzsment alapjai (24 tanóra, 3 nap) " Projektmenedzsment lépésrõl lépésre (60 tanóra, 6 nap) " Projektek szakmai és pénzügyi végrehajtása (60 tanóra, 6 nap) " Közbeszerzési Alapismeretek (24 tanóra, 3 nap) "

PEDAGÓGUSOK RÉSZVÉTELE A KÉPZÉSEKEN A Tempus Közalapítvány pályáztató tevékenysége révén 10 éve áll kapcsolatban a közoktatás szereplõivel, így a pedagógusokkal is. Az együtt töltött évek tapasztalatait felhasználva képzéseinket kifejezetten az õ célcsoportjuk sajátosságaihoz igyekszünk igazítani. Olyan átfogó felkészítést kívánunk nyújtani számukra, amelynek segítségével a végzett hallgatók megismerik és alkalmazni tudják a humánerõforrás-fejlesztési, oktatás-képzési ágazat integrált fejlesztési céljait, valamint ezek figyelembe vételével képesek az EU-s és hazai támogatási forrásokat felhasználó projektek tervezésére és végrehajtására.

2006. elsõ félévben beiratkozott összes hallgatónk 52%-a a pedagógus volt (269 fõ). „Nekünk is hasznos megismerni a pályázás tudományát! Ilyen lehetõséghez sem mi, tanárok, sem pedig az iskola nem juttathatott volna hozzá. Köszönet a lehetõségért és színvonalas képzésért!” „Az iskolák sajnos nem bõvelkednek anyagiakban, így a színvonalas munka fenntartásához nélkülözhetetlenek a pályázati pénzek. Feltett szándékom, hogy a képzés elvégzésével magam is hozzájárulok iskolánk fejlesztéséhez!”

KÉPZÉSEK ORSZÁGSZERTE A képzési tevékenység végrehajtásában igénybe vettük a Tempus Közalapítvány koordinációjával mûködõ Európa-tanulmányi Központok Hálózatának közremûködését, így eleget tehettünk annak a széles körû igénynek, hogy akkreditált felnõttképzési programjaink valamennyi érdeklõdõ számára elérhetõek legyenek országszerte, mégpedig helyi tudásbázis felhasználásával. Így legalább 15 (legfeljebb 30) fõ együttes jelentkezése esetén, például tantestületek számára, a képzést az igénynek megfelelõ helyszínen és idõpontban indítjuk az ország bármely pontján.

34 képzési csoportból 14-eet kihelyezett helyszínen tartottunk 2006-b ban. „Azzal, hogy a képzés „házhoz jön”, sok idõt utazási és szállás költséget takaríthatunk meg, és mindenki a saját megszokott környezetében töltheti az erre szánt idõt.” "

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

Garai Katalin katalin.garai@tpf.hu

A mi megoldásunk: Frontális oktatás

66

Kooperatív oktatás és tanulás

A képzések minõségének ellenõrzése és folytonos javítása érdekében résztvevõink a képzési blokkok, illetve képzések végén értékelõ kérdõívet töltenek ki, melynek segítségével, a tapasztalataik beépítésével õk is aktívan részt vesznek a képzés tartalmi kialakításában.

A hallgatók értékelése alapján képzéseink színvonala 94%-ban felel meg résztvevõink elvárásainak, az oktatókat, a képzés technikai hátterét, a képzésszervezõk munkáját, a segédanyagok minõségét és a program összeállítását illetõen. „Miután éveken keresztül voltam koordinátor egy iskolában, volt már tapasztalatom, de most láttam csak meg igazán, hogy hogyan is lehetett volna ezt a munkát végezni. Talán kötelezõvé kellene tenni ezt a továbbképzést minden koordinátornak.”

SEGÍTÜNK SEGÍTENI ÚTRAVALÓ MENTORTRÉNING A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY ÚTRAVALÓ PROGRAMIRODÁJA A MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZETEK KÖZREMÛKÖDÉSÉVEL 2005 DECEMBERÉBEN INDÍTOTTA EL MENTOROK A HÁTRÁNYOS HELYZETÛ GYERMEKEKÉRT – ELMÉLETI, MÓDSZERTANI ÉS GYAKORLATI FELKÉSZÍTÉS A MENTORI TEVÉKENYSÉGRE CÍMÛ PEDAGÓGUS -TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMJÁT. AZ INGYENESEN ELVÉGEZHETÕ ORSZÁGOS MENTORKÉPZÉSI PROGRAMOT AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL A KÖZALAPÍTVÁNY AZON PEDAGÓGUSOK SZÁMÁRA FEJLESZTETTE KI, AKIK MENTORKÉNT RÉSZT VESZNEK AZ ÚTRAVALÓ ÖSZTÖNDÍJPROGRAM ESÉLYEGYENLÕSÉGI ALPROGRAMJAIBAN. A képzési lehetõség iránt rendkívül nagy érdeklõdés mutatkozik, hiszen már az elsõ, 2005 novemberében megjelent pályázati felhívásra is 440 mentor jelentkezett az ország különbözõ területeirõl. Az akkreditációs dokumentációban meghatározott képzési létszám alapján maximálisan 18 fõ részvételét támogathattuk csoportonként, így a pályázatok formai és tartalmi bírálatát követõen országosan 19 helyszínen 335 fõ kapott lehetõséget a részvételre.

A nagy érdeklõdésre való tekintettel 2006 áprilisában a Tempus Közalapítvány újabb kört hirdetett, így tavasszal 311 pályázó közül 292 fõ vehetett részt a képzésen.

A két képzésen megyénként a következõ volt a nyertes pályázatok megoszlása: Megye Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Somogy Csongrád Fejér Hajú-Bihar Budapest Pest Heves+Nógrád összevont Gyõr-Moson-Sopron Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Veszprém Zala+Vas összevont Összesen

Nyertes pályázók száma 30 36 28 72 31 29 17 54 36 36

A képzések pedagógiai módszertani fejlesztõ tréningek, amelyek segítik a magyar alap- és középfokú oktatási intézményekben dolgozó tanárok szemléletváltását a hátrányos helyzetû, ezért különleges figyelmet igénylõ diákok oktatásában és nevelésében.

A program célja, hogy sajátélményû tanulással a részvevõk pedagógusi önképének tudatosítását erõsítse meg. Fókuszában az interperszonális, szemtõlszembe helyzetekben alkalmazható, szakmailag hiteles megoldások elsajátítása áll. A képzés fõ tematikai elemei segítik a mentorált diákok hátrányos helyzetének feltárását és a segítségnyújtást: a résztvevõk közelebbrõl megismerik a mentori munka sajátos jegyeit és bõvíthetik módszertani ismereteiket.

36 16 36 72 35 33 30 627

" Nagyon felkészült, tájékozott, a pedagógustársadalomról reális képpel bíró, a változásokat segítõ tanárral ismerkedtünk meg. Köszönjük. " A tréning jól felépített, tartalmas volt.

Megismertem a projektmódszert, különféle teszteket, méréseket, drámapedagógiai módszereket, a konfliktuskezelések módjait, a családmodelleket, a nevelési attitûdöket és a hátrányos helyzetû diákoknál alkalmazható különféle tanulási módszereket. Sokat profitáltam belõle. " A tréningen nagyon jó hangulat volt.

A jó csapatnak, és az oktatónak köszönhetõen kiváló munkaszellemben folyt a tanulás. Köszönöm, hogy itt lehettem. " Megítélésem szerint, a leghasznosabb egymás mentori munkájának megismerése, a tapasztalatok átadása volt.

A pedagógiai fejlesztési tervek bemutatása segítséget nyújtott a saját fejlesztési tervek elkészítéséhez. " Folytatása indokolt, a rendszeres kapcsolattartás elengedhetetlen kelléke a sikeres mentori munkának. " Maximális segítséget kaptam a munka elvégzéséhez. Külön öröm volt számomra, hogy a kooperatív technikát megismerhettem, és gyakorlatban is alkalmaztuk. A segédanyagok irányvonalat adtak a további munkámhoz. Köszönöm! " Nagyon örültem, hogy valóban hasznos négy napon vettem részt. Sosem volt holtidõ, az elõadók nagyon felkészültek voltak. Változott a szemléletem. Ajánlom mindenkinek! " Legyen folytatása a mentorképzéseknek, félévente szervezzenek összejöveteleket, ahol tapasztalatcsere, sikerek, kudarcok – hogyan tovább lenne a fõ téma.

67

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

A mentorképzés teljesítésének és a tanúsítvány kiadásának feltétele a négynapos tréningen való aktív részvétel mellett a mentorpedagógiai fejlesztési terv elkészítése.

A képzés folyamán a második modulrészben a fejlesztési terv vázlatát kell elkészíteni, amelyet a trénerrel és az opponens párokkal közösen értékelnek, majd a végleges változatot a képzést követõen juttatják el a Közalapítványnak.

A tréning akkreditált, így a pedagógusoknak lehetõségük van arra, hogy beszámíttassák a kötelezõ 120 órás tanártovábbképzésekbe.

A program eredményes végrehajtása érdekében a résztvevõk elégedettségmérõ kérdõíveket töltöttek ki. Ezek a vélemények segítették a Közalapítványt abban, hogy mind tartalmában, mind a technikai részleteket illetõen a résztevõk igényeihez igazítsa a következõ képzéseket.

Az alábbiakban néhány hallgatói véleményt olvashatnak a decemberi tréningrõl:

E- LEARNING KÉPZÉS INDUL AZ ÚTRAVALÓ

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

ÖSZTÖNDÍJPROGRAMBAN NYERTES MENTOROKNAK A Tempus Közalapítvány 2006 nyarán indította el e-learninges mentorpedagógiai képzési programját az Útravaló ösztöndíjprogramban nyertes pályázattal rendelkezõ mentorai számára.

Az információ és tudás átadásában a távoktatás kiemelkedõen hatékony eszközként szolgál, hiszen lehetõvé teszi a gyors, egyéni idõbeosztáshoz és szokásokhoz igazodó tanulást. A kurzus tananyagát az érdeklõdõk számítógépeik elõtt ülve, az interneten keresztül, egyéni ütemezéssel sajátíthatják el. Elvégzéséhez regisztráció szükséges, majd a résztvevõk saját felhasználónévvel és jelszóval léphetnek be az úgynevezett képzési felületre.

A kurzus elsõsorban mentorpedagógiai alapismeretek átadására szolgál, átfogó tematikája érinti a mentorálás fogalmát, tartalmi elemeit, a hátrányos helyzet szociológiáját, a hátrányos helyzetû tanulók, családjuk és az iskola kapcsolatát, képességfejlesztésüket, az iskoláskor gyakori traumáit, ezen túlmenõen gyakorlati ismereteket nyújt a hátrányos helyzetû gyerekek szociokulturális hátterének feltárásához.

A tananyag elsajátításával tehát a hátrányos helyzetû diákokat mentoráló tanárok – az Útravaló Programiroda egyéb információs és képzési csatornáival szemben – a mentoráláshoz szükséges elméleti ismereteket sajátíthatják el, ami reményeink szerint még inkább hozzásegíti õket az eredményes és hatékony mentori munkához.

A kurzus hat modulból áll, az egyes modulok elvégzése körülbelül 40–60 percet vesz igénybe. A tananyag könnyen áttekinthetõ struktúrája megteremti a hatékony tanulás feltételeit. A résztvevõk a tanfolyam elvégzésérõl oklevelet kapnak.

Az ingyenesen elvégezhetõ tanfolyam kizárólag az Útravaló ösztöndíjprogram mentorai számára elérhetõ, a következõ honlapon: http://elearning.async.hu/. A regisztrációhoz a mentori referenciaszám megadása szükséges. " KVASSAY Krisztina krisztina.kvassay@tpf.hu 68

A beérkezett értékelések alapján egyértelmûen kijelenthetõ, hogy már az elsõ képzési kör is rendkívül sikeres volt, az értékelések ugyanis 4,5 feletti átlagot mutattak. Az újabb tréningek megszervezésekor ugyanakkor figyelembe vettük a korábbi tréningek tapasztalatait és az értékelésekben esetlegesen megfogalmazott építõ jellegû hallgatói kritikákat – így biztosítva a képzések színvonalának további emelkedését.

Kurucz Ágnes, a 2006. május–júniusban Kaposvárott megtartott mentortréningünk résztvevõje pedig így vélekedett a képzésrõl: „A kecskeméti idõpont nekem és kollégáimnak nem volt alkalmas, ezért kértük, hogy Pécsre mehessünk továbbképzésre. Jól választottunk! Egy nagyon kedves, talpraesett, lelkes mentori társaságba kerültünk. Láttam mindenkin, milyen nagy lendülettel vágtak bele a mentori munkába.

A tréning három okból volt számomra érdekes és hasznos: elõször is nagyon sok fontos dolgot tanultam meg a mentori munkámhoz. Másodszor, a csoport vezetõi, elõadói kiválóan látták el munkájukat, jól összetartották a csoportot, sokat tanultam tõlük. A harmadik pedig, hogy tapasztalt kollégák mondták el élményeiket, javaslataikat a mentori munkáról.

Most jut eszembe a negyedik jó dolog is: végre találkozhattam a Tempus képviselõjével, aki készségesen válaszolt minden kérdésünkre. Úgy telt el a négy nap, hogy végig tartalmas munkát végeztünk, és fáradtan, de elégedetten jöttünk haza minden nap. Ilyen továbbképzéseken, tréningeken a jövõben is szívesen részt vennék!”

A következõ mentorképzés 2006 õszén indul, melyre szeretettel várjuk minden, az Útravaló Ösztöndíjprogramban nyertes pályázattal rendelkezõ pedagógus jelentkezését! Kérjük, figyeljék honlapunkat (www.tka.hu), ahol várhatóan szeptember elején jelenik meg az új pályázati kiírás! " KVASSAY Krisztina krisztina.kvassay@tpf.hu

IDÕUGRÁS PÁLYÁZATI SEGÍTSÉGGEL

A Nemzeti Fejlesztési Hivatal megbízásából 2006 elsõ félévében szervezett akkreditált felnõttképzési programon a 2007– 2013 közötti tervezési idõszak programozási és végrehajtási folyamatában érintett államigazgatási és regionális szereplõk vehettek részt.

Két képzés közül lehetett választani. Az egyik projektmenedzsment témájú, gyakorlatiasabb jellegû, a másik az EU támogatáspolitikájáról szól, és inkább elméleti síkon fut. Ez utóbbin vett részt Lakézi Gábor, a Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztályának osztályvezetõje, aki a képzésen szerzett tapasztalatairól mesél. " Ön munkája során részt vesz a terve-

" Milyen változást vár a következõ terve-

zési idõszaktól?

Számos projektet készítünk elõ azzal a céllal, hogy uniós támogatások igénybevételével valósítsuk meg õket, biztosítva ezzel városunk fejlõdését. Rengeteg el-

" Mennyi információt nyújtott az Ön szá-

mára a képzés az újdonságokról?

Tágabb, pontosabb képet kaptam az Uniós támogatási rendszerekrõl. Bár a képzés idõzítése (a hazai intézményi háttér lehetséges átalakulása) miatt sok bizonytalanság nehezítette az elõadó dolgát, mégis úgy érzem, a lehetõségek szabta határokon belül nagyon információgazdag volt a képzés. Sokféle képzés, konferencia van már mögöttem, és a tapasztalataim miatt többnyire szkeptikus vagyok. Ne vegye puszta udvariaskodásnak a véleményemet, de ez nagyon jó képzés volt egy kitûnõ elõadóval – és ezzel a többi kolléga álláspontját is tolmácsolom.

" Mit vár a tanúsítvány megszerzésétõl?

Nem a tanúsítvány számomra az elsõdleges, hanem a megszerzett ismeretek, amit a munkámban bizonyosan használni tudok majd. Úgy gondolom, az a másodlagos ismeretanyag, hogy „mit hol keressek” szintén nagyon hasznos lesz a késõbbiekben. "

Az interjút készítette: TAKÁCS Zsuzsanna zsuzsanna.takacs@tpf.hu 69

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KÉPZÕKÖZPONTJA KÖZTISZTVISELÕI TOVÁBBKÉPZÉST SZERVEZETT ÁLLAMIGAZGATÁSI ÉS REGIONÁLIS SZEREPLÕK RÉSZÉRE. A KÉPZÉSSOROZATBAN EDDIG TÖBB MINT 60 FÕ VETT RÉSZT, ÉS A SZEPTEMBERBEN INDULÓ UTOLSÓ PROJEKTMENEDZSMENT TÉMÁJÚ KÉPZÉSEN MÉG TOVÁBBI 15 FÕ TOVÁBBKÉPZÉSÉRE VAN LEHETÕSÉG.

zési folyamat bizonyos szakaszában. Pontosan mi a feladata, és ebben hogyan tudja majd hasznosítani az itt elhangzot takat?

Szombathely város felkészítése a 20072013-as tervezési idõszakra, a folyamatban lévõ ISPA- és Kohéziós Alap pályázatok végrehajtása és koordinációja, valamint a stratégiai-tervezési feladatok mind az irányításom alá tartozó osztály feladatkörét képezik. Az elkövetkezendõ hét év az ország és ezen belül az önkormányzatok számára sok szempontból sorsdöntõ lehet. Nyilvánvalóan meghatározó jelentõségû lesz, hogy milyen mértékben és milyen hatékonysággal tudjuk elérni és felhasználni a strukturális alapok és a Kohéziós Alap számunkra megnyíló forrásait. Fontosak ehhez azok az ismeretek, amiket például ezen a képzésen sajátíthattunk el. Mai idõhiányos, túlterhelt világunkban könnyen elmehetünk a lehetõségek mellett, ha csak ötletszerûen keresgéljük a megoldásokat. Az önkormányzatok jó pályázati stratégiája meghatározó a felzárkózás folyamatában.

Egyszeri lehetõség ez számunkra: ekkora fejlesztési lépcsõt nem léphetünk meg többé.

maradt fejlesztés, rekonstrukció történhet, pótolva ezzel több évtized súlyos mulasztását. Egyfajta idõugrást hajthatunk végre. Saját forrásokból sok évtized keserves erõfeszítése lenne szükséges ehhez, miközben az úgynevezett fejlett világ reménytelen messzeségbe elõzne le bennünket.

TÁVOKTATÁS KISMAMÁKNAK A Tempus Közalapítvány 2006. elsõ negyedévében távoktatást szervezett Az EU kohéziós politikája, a támogatások felhasználása Magyarországon címmel, az anyasági ellátásban részesülõk számára (terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj). Olyan oktatási lehetõséget kívántunk nyújtani a célcsoport számára, ami rugalmasabb tanulási formát biztosít a hagyományos, tantermi oktatáshoz képest. A képzésre pályázat útján kerülhettek be a hallgatók.

A nagy érdeklõdést mutatja, hogy 126 fõ jelentkezett a meghirdetett 75 helyre, legtöbben a közép-magyarországi régióból. A jelentkezés feltétele a számítógéphez való hozzáférés volt, mivel a résztvevõk a tananyagot CD-n kapták meg, így számítógépeik elõtt ülve, egyéni ütemezéssel végezhették el a képzést.

A vizsga elõtt a kismamák lehetõséget kaptak arra, hogy konzultációs napon vegyenek részt, ahol a téma szakértõi válaszoltak a kérdéseikre, illetve a témához kapcsolódó elõadásokat hallgattak.

A résztvevõkkel a konzultációs napokon értékelõ kérdõívet töltettünk ki, hogy meggyõzõdjünk véleményükrõl.

A résztvevõk írásbeli vizsgán bizonyították tudásukat, összesen 101 fõ vizsgázott le sikeresen, ebbõl 15 fõ kiválóan teljesítette a vizsgakövetelményeket. Értékelõ kérdõív kérdése:

1-5 skálán: 4,7 átlag

%-ban:

Elégedett-e a képzési program tematikájával?

4,4 átlag

88 %

Mennyire elégedett az elõadókkal?

4,9 átlag

98 %

Mennyire elégedett a képzés- 4,8 szervezõk munkájával? átlag

96 %

Mennyire elégedett a képzés színvonalával?

4,7 átlag

94 %

A képzés szakmai értékelése a résztvevõk véleménye alapján:

4,7

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

Hasznosnak érezte-e az elõadásokban elhangzott információkat?

70

94 %

94%

AKTÍV TANULÁS OTTHON Szilné dr. Bottyán Tünde Szegeden él férjével és 3 gyermekükkel. Jogász végzettségû, de hosszú évek óta GYES-en van a gyerekekkel. Az otthon töltött idõt a gyermeknevelés mellett igyekezett tanulásra is használni, hogy késõbb könynyebb legyen az újbóli munkába állás: ez idõ alatt munkaügyi kapcsolatok szakjogászi másoddiplomát és felsõfokú angol nyelvvizsgát szerzett.

Miért döntött úgy, hogy részt vesz a képzésben?

A kismamák számára különösen fontos, hogy karbantartsák szellemi kapacitásukat is, mert egyrészt kicsit kikapcsolódhatnak a gyermeknevelés 24 órás készenlétébõl, másrészt ily módon nem szakad meg teljesen a munka világával való kapcsolatuk, és nem érzik úgy, hogy kiestek a gyakorlatból, vagy lemaradtak a kollégáik mögött. Sõt, az újabb tudás, ismeret megszerzése szerintem egyfajta önbizalmat is ad, így bebizonyíthatjuk magunknak és a külvilágnak, hogy a kismamaság egyáltalán nem hátráltató tényezõ, mint ahogy ezt sajnos a legtöbb munkáltató manapság kezeli.

Magyarország uniós csatlakozása óta az EU ténylegesen is az életünk részévé vált, tehát mindenképpen szükségesek a rá vonatkozó ismeretek. Ahhoz pedig, hogy az ember kvalifikáltabb munkahelyet találjon, mindenképpen komolyabb, mélyebb szintû EU-s tudás kell. Ez utóbbi inspirált engem arra, hogy jelentkezzem erre a képzésre.

Munkaüggyel foglalkozik: milyennek látja a kismamák munkaerõ-p piaci esélyeit?

Sajnos egyre nehezebb a kismamák helyzete, ha újra munkába akarnak állni.

Sokáig én is munkát kerestem, de augusztus elsejétõl a felsõoktatásban fogok jogászként dolgozni, ami meglehetõsen

komoly szakmai kihívást jelent számomra.

Mindettõl függetlenül úgy gondolom, hogy a folytonos tanulás mindenképpen komoly segítség lehet abban, hogy a kismamáknak legyen újra állásuk, vagy a meglévõ munkahelyüket szülés után is meg tudják tartani.

Véleménye szerint hol és hogyan tudja majd hasznosítani a tanultakat?

Nagyon tetszett a kismamabarát megoldás: a távoktatásos forma. A CD-n meg-kapott anyag és a konzultáció tematikája is jól hasznosítható elméleti ismereteket nyújtott. Az egész képzés színvonalával, minõségével nagyon elégedett vagyok, s ha mindez a közeljövõben kiegészülhetne gyakorlati ismereteket közvetítõ újabb modullal, tényleg csak gratulálni tudnék Önöknek, és természetesen azonnal jelentkeznék erre a képzésre is.

Az EU pénzügyi forrásainak hatékony felhasználása, s az ehhez szükséges minõségi pályázatok elkészítése ugyanis a legtöbb munkahelyen komoly kihívást jelent, tehát az elméleti tudás mellett mindenképpen szükségesnek tartom a gyakorlati ismeretek elsajátítását is. Én személy szerint a képzés-oktatás, illetve a közigazgatás területén szeretném a megszerzett tudást hasznosítani. " CSEH Tímea timea.cseh@tka.hu

Tudásközpont KITEKINTÉS

ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS FLAMAND MÓDRA A 2006 ÁPRILISÁBAN SZERVEZETT CEDEFOP TANULMÁNYÚT KÖZPONTI TÉMÁJA AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS ÉS AZ IDÕSEBB KOROSZTÁLYHOZ TARTOZÓ DOLGOZÓK ÚJRAFOGLALKOZTATÁSA VOLT – MINDEZ A FLAMAND RÉGIÓRA VETÍTVE, AZ OTT TALÁLHATÓ LEHETÕSÉGEKET ÉS ALKALMAZOTT ESZKÖZÖKET BEMUTATVA. A PROGRAM IGEN RÉSZLETESEN, A KÉPZÕKÖZPONTOK, A SZAKSZERVEZETEK ÉS A MUNKAADÓK OLDALÁRÓL IS BEMUTATOTT EGY VAGY TÖBB PÉLDÁT, MELYEKEN KERESZTÜL LÁTHATÓVÁ VÁLT, HOGY

FLANDRIÁBAN

HOGYAN TEREMTIK MEG AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS HÁTTERÉT ÉS FELTÉTELEIT

–

ÉS EZZEL HOGYAN ADJÁK MEG A LEHETÕSÉGET ÉS A NA-

GYOBB KEDVET AZ EMBEREKNEK A TANULÁSHOZ. Pályázati Pavilon 2006. szeptember

A meglátogatott hat képzõközpont, egy multinacionális cég és a rengeteg elõadás közül két képzõközpontot emelnék ki, amelyeknek az élethosszig tartó tanulást támogató tevékenysége eltér a hazánkban alkalmazott általános gyakorlattól, de éppen ezzel szolgálhat jó példaként a hazai hasonló tevékenységet végzõ szervezetek számára.

A képzõközpontokat és azok szervezettségét, felszereltségét, anyagi és egyéb feltételeit tekintve általánosságban elmondható, hogy kedvezõbb anyagi feltételek mellett mûködnek, mivel 71

CVO De Oranjerie (Centre for Adult Education) www.deoranjerie.be A képzõközpontot a korszerû számítógépekkel felszerelt és hanFVB (Fonds voor Vakopleiding in de Bouwnijverheid – Service gulatosan kialakított Piazzán, vagyis a nyitott tanulási központban for Professional Training in Construction), www.fvbffc.be mutatták be. A központ elsõsorban az idõsebb, az iskolapadot Az FVB az építõiparban dolgozók képzésének, továbbképzésé- már régen elhagyó és most munkát vagy új perspektívát kenek szervezésével foglalkozó központ, amely maga nem nyújt resõknek nyújt segítséget széles körû képzési lehetõségeivel és jól képzéseket, hanem a vállalatok és a képzõközpontok között te- felszerelt oktatótermeivel. Évente több mint 3000 „diák” végez itt remti meg a kapcsolatot. Felméri a vállalatok és a szektor kép- el valamilyen képzést, amelynek idõtartama fél évtõl akár a telzési követelményeit, ehhez mérten koordinálja a képzési kínála- jes képzést nyújtó 3 évig is terjedhet. A képzések több szinten tot, és folyamatosan tájékoztatja a célcsoportot a tanulási, kép- zajlanak: a még középiskolai végzettséggel nem rendelkezõk elzési lehetõségekrõl. sajátíthatják az alaptantárgyakat, kiegészítve szakmai oktatással: Flandriában az építõiparban 160 ezer ember dolgozik, akiknek irodai vagy gyermekgondozói végzett-séget szerezhetnek. A kökb. 9%-a az építõiparon belül vált munkát, 15%-uk pedig a szek- zépfokú végzettséget adó oktatás keretében nyelve-ket (pl. holtoron kívülrõl jön: a középiskolát befejezve vagy más szektort ott- land, angol, francia, német, spanyol, olasz, török) és szakmai hagyva. A képzési igény és kényszer tehát több ezer embert is tantárgyakat (szoftverüzemeltetõ, számítástechnikai, üzleti, szépérinthet. Ennek megvalósulásához az ségápolás, fodrász, stb.) ta-nulhatnak a FVB elsõsorban anyagi támogatással résztvevõk. Ezen kívül a már középfokú A CEDEFOP tanulmányutak elsõdleges célja, hogy a járul hozzá, emellett adatbázist vezet a végzettséggel rendelkezõk könyvelést, szakképzéssel foglalkozók, döntéshozók közötti gyakornoki lehetõségekrõl, (tovább)taszámítástechnikát és marke-tinget tanulvélemény- és tapasztalatcserét elõsegítsék egy európai nulási lehetõséget biztosít az oktatóknak hatnak. Egy speciális lehetõ-séget is ország szakképzési rendszerének bemutatásán is, valamint publikációkat, kiadványokat nyújt a központ, ami nagyon gyakorlakeresztül. jelentet meg a témában. A szektor vál- A program elsõsorban olyan szakképzéssel foglalkozó tias megoldás: azok, akik régóta a szalalatai a dolgozók bruttó fizetésének szakembereknek szól, akiknek utána lehetõségük van kmában dolgoznak, tapasztaltak és jól 0,6%-át kötelezõen befizetik, és ebbõl, a tanulmányúton szerzett információkat és tapasztala- ismerik a gyakorlati fogásokat, emellett tokat szélesebb körben továbbadni. illetve egyéb támogatásokból tudja a pedig tanári affinitást is éreznek magukA program hazai gazdája az képzési igények költségét kigazdálkodni ban, némi pedagógiai képzés után, akár a szervezet. középfokú végzettséggel is gyakorlati Oktatási és Kulturális Minisztérium Alapkezelõ Igazgatósága, Évente kb. 6000 fõ végez az adott szakoktatóként vehetnek részt a központ mában. Az iskolák a szektorba belépõ – munkájában. melynek honlapján (www.omai.hu) olvasható bõvebb tehát nem a végzett, hanem a ténylegeKülön kiemelendõ, hogy a képzõközinformáció a pályázattípussal kapcsolatban. sen a szakmában dolgozó – minden pont biztosítja az egyéni tutorálás egyes diák után 500 eurót kapnak. Ez lelehetõségét. Ez akkor válik különösen hetõvé teszi, hogy az iskolák megfelelõ színvonalon, jó és korsze- fontossá, mikor az iskolát már régen elhagyó, ott – például tanrû felszereltséggel készítsék fel a diákokat a munkaerõ-piaci el- ulási nehézségek miatt – csak kudarcélményeket szerzõket is visvárásokra. Ugyanezt a célt, a munkaerõ-piaci igényekhez való sza tudja ültetni az iskolapadba, segít feloldani ezeket a probjobb igazodást szolgálja a mentor kijelölése is. Azok a vállalatok, lémákat, és így új végzettséghez és sikerélményhez juttatja az amelyek vállalják, hogy frissen végzett diákot alkalmaznak, és embereket. " egy tapasztalt dolgozót biztosítanak mellé, aki mentorként szakBALLA Ágnes mai tanácsokkal segíti õt az elsõ évben, 2 500 eurót kapnak. agnes.balla@tpf.hu

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

tevékenységüket az állam és/vagy a munkaadói, munkavállalói oldal – meghatározott összegekkel – egyaránt támogatja.

72

MOBILITÁSI PROGRAMOK A SVÉD SZAKKÉPZÉSI RENDSZERBEN Egy CEDEFOP tanulmányút tapasztalatai A svéd szakképzési rendszer jelentõsen eltér a hazaitól. Svédországban a gyerekek számára 7 éves korukban kezdõdik a kötelezõ általános iskolai oktatás. Az általános iskolába (compulsory school) 9 évig, azaz 16 éves korukig járnak. Az általános iskola befejezése után a diákok továbbtanulhatnak a középiskolában (upper secondary school). A középiskolai oktatás 3 éves, mindenki számára ingyenes és nyitott 16–20 éves korig. Svédországban, sok más európai országtól eltérõen, nem válik el egymástól a középiskola és a szakközépiskola, hanem integráltak az intézmények, szakiskola pedig nem létezik. A középiskolában ún. nemzeti programok keretében zajlik a tanítás. Az összesen 17 nemzeti program szakterületenként különül el. Ezek közül néhány az elméleti tudományokra koncentrál (pl. mûvészetek, természettudományok és társadalomtudományok), és egyértelmûen a felsõoktatásban való továbbtanulásra készít fel, többségük viszont (pl. építõipar, vendéglátás, egészségügy, stb.) kombinálja az elméleti és gyakorlati ismeretek oktatását, és magában foglal egy kötelezõ 15 hetes szakmai gyakorlatot. Ennek elvégzése után is lehetõségük van a tanulóknak felsõoktatási intézményekben folytatni tanulmányaikat, de továbbtanulhatnak felsõfokú szakképzési (advanced vocational education) vagy felnõttoktatási kurzusok (adult education és post-secondary education) keretében is. Valamennyi nemzeti program azonos módon épül fel: kötelezõ általános tantárgyak, kötelezõ programspecifikus tantárgyak és egy projektmunka alkotják. A tanulási nehézségekkel küzdõ tanulók számára fenn-tartanak speciális középiskolákat, ahol a többi középiskolához hasonló módon nemzeti programok keretében oktatnak, jellemzõen szakképzés-orientált szakterületeken.

A svéd középiskolai rendszer erõsen decentralizált, az iskolákat – érdekes módon a magánintézményeket is – az önkormányzatok tartják fenn, és õk határozzák meg, hogy mely nemzeti programokat oktatják az egyes iskolákban. A gyerekek 98%-a tanul tovább középiskolában, 13%-uk magánintézményben.

A 2002 óta évente meghirdetésre kerülõ APU-U (külföldi szakmai gyakorlat) mobilitási program a Leonardo „kistestvére”,

A NordPlus programban kizárólag három északi ország (Svédország mellett Norvégia és Finnország) középiskolái vehetnek részt. A program iskolák közti csereprogramokat tartalmazó együttmûködéseket támogat, amelyek különbözõ témák köré épülnek.

15 svéd középiskola vesz részt a 18 fejlõdõ országgal zajló SMUL bilaterális csereprogramban. A program célja, hogy egyrészt a svéd diákok ellátogassanak egy fejlõdõ országba (pl.

Indiába, Kenyába, stb.), és ott néhány hétre egy idegen közösség életébe beilleszkedve megtapasztalják a kultúrák közti különbséget, másrészt a fejlõdõ országok diákjai is megismerkedhessenek Svédországgal.

Bár a Youth Skills Sweden nem kimondottan mobilitási program, mégis érdemes itt megemlíteni, mert ez a Svédországban rendkívül népszerû kezdeményezés – amelyet a svéd kormány, a munkavállalói és munkáltatói szervezetek 2004 óta finanszíroznak minden évben és számtalan szakmában – teszi lehetõvé, hogy a szakmát tanuló diákok közül a legtehetségesebbek a nemzetközi World Skills versenyen összemérhessék tudásukat más nemzetek tanulóival, és ezáltal közvetve népszerûsítsék a szakképzést és növeljék presztízsét. " HORVÁTH Zsófia/ Leonardo Nemzeti Iroda zsofia.horvath@tpf.hu A svéd oktatási rendszerrõl angolul bõvebben a Svéd Nemzeti Oktatási Hivatal honlapján lehet olvasni, ahol a svédországi középiskolák között is lehet keresni: www.skolverket.se A svéd oktatási rendszert bemutató interaktív ábra az alábbi linken érhetõ el: http://skolnet.skolverket.se/polopoly/utbsys-eeng/ 73

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

A svéd oktatási rendszer nagy jelentõséget tulajdonít a nemzetközi mobilitási programoknak.

A legnépszerûbb és legelterjedtebb mobilitási program a svéd szakképzésben hazánkhoz hasonlóan a Leonardo da Vinci program, amelynek keretében 2005-ben kb. 500 svéd tanuló vett részt külföldi szakmai gyakorlaton.

amelynek keretében évente majdnem annyian utaznak néhány hetes külföldi szakmai gyakorlatra a világ minden tájára, mint a Leonardo keretében. A programot a svéd oktatási minisztérium azért hívta életre, hogy mobilitási programokban való részvételre ösztönözze azokat a középiskolákat, amelyek azért nem pályáztak a Leonardo programban, mert nem akarták vállalni az azzal járó adminisztrációs terheket. Az APU-U, hasonlóan a magyar Leonardo Nemzeti Iroda által mûködtetett Szakiskolai Mobilitási Programhoz, ugyanazt kínálja, mint a Leonardo, de egyszerûbb pályázati rendszerrel. A program sikerét mutatja, hogy 2004-ben már 150 iskola vett részt benne.

KÖNYVESPOLC

HOGYAN LÁTJÁK AZ EURÓPAI FELSÕOKTATÁST EURÓPÁN KÍVÜL? AZ INTERNETEN IS ELÉRHETÕ AZ ACA PERCEPTIONS OF EUROPEAN HIGHER EDUCATION IN THIRD COUNTRIES (AZ EURÓPAI FELSÕOKTATÁS AZ EURÓPÁN KÍVÜLI ORSZÁGOK SZEMÉVEL) CÍMET VISELÕ TANULMÁNYA. A TAVALY ÉV VÉGÉN LEZÁRT KUTATÁS SORÁN AZT VIZSGÁLTÁK, HOGYAN LÁTJÁK A DIÁKOK ÉS MÁS ÉRINTETTEK EURÓPÁT ÉS AZ ITTENI FELSÕOKTATÁST A KONTINENSEN KÍVÜLI ORSZÁGOKBAN. A FÕ CÉL ANNAK MEGÁLLAPÍTÁSA VOLT, HOGY MILYEN MARKETINGET KÍVÁN AZ EURÓPAI FELSÕOKTATÁS, MILYEN ÜZENETEK ÉS ESZKÖZÖK SZÜKSÉGESEK EGY „EURÓPAI FELSÕOKTATÁSI MÁRKA” MEGTEREMTÉSÉHEZ. A széleskörû felmérés során diákokat és más érintetteket kérdeztek meg hat célországban (Brazíliában, Mexikóban, Kínában, Indiában, Oroszországban és Thaiföldön), illetve az Internet segítségével az egész világon.

A vizsgálat legfontosabb eredményei a következõk: Európát gazdasági és politikai szempontból egységként érzékelik, a felsõoktatás tekintetében azonban nem ez a helyzet. Ha a felsõoktatásról van szó, az önálló országokra (általában a nagyobbakra) figyelnek. " Az európai felsõoktatási intézmények jó minõsítést kaptak. Néhány területen viszont, mint például az intézmények elismertsége, a végzettségek elfogadása a munkaerõpiacon, vagy a dinamizmus és innováció, csak a második az Amerikai Egyesült Államok mögött. " A tanulmányok helyszínének kiválasztásakor a döntést befolyásoló legfontosabb elemek közé tartozik az oktatás minõsége, az intézmény és az általa kibocsátott diploma ismertsége, valamint a megfizethetõség és a biztonság. " A válaszolók szerint kifejezetten információhiány van az európai tanulmányi lehetõségekkel kapcsolatban.

A tanulmány elérhetõ az Európai Bizottság honlapjának Erasmus Mundus oldalán az alábbi címen: http://ec.europa.eu/education/programmes/mundus/index_en.html

RÖVIDEN

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

VIRTUÁLIS ÜGYFÉLSZOLGÁLAT A TKA-N NÁL Pályázati információk átadására és ezekhez kapcsolódó témák megvitatására szolgál a Tempus Közalapítvány honlapjának új szolgáltatása, a chatszoba. A megszokottól eltérõ formájú konzultáción a Közalapítvány munkatársai és felkért szakértõk élõben válaszolnak az érdeklõdõk kérdéseire. Az on-line szolgáltatás elõnye, hogy a pályázók és pályázni készülõk az adott területen leginkább jártas szakértõktõl kaphatnak azonnali választ a felvetéseikre. A Tempus Közalapítvány ezzel az újdonsággal tanácsadói tevékenységét bõvíti ki, változatos témákat ajánlva az oktatásban, képzésben, kutatásban érintettek számára.

Júniusban öt alkalommal volt nyitva a virtuális ügyfélszolgálat, ahol különbözõ témákban, élõben kérdezhették munkatársainkat és szakértõinket a Bologna folyamattal bekövetkezõ változásokról, pedagógusnak szóló továbbképzéseinkrõl, ösztöndíjas kutatók és nívódíjas pályázók tapasztalatairól.

A diskurzusok szerkesztett változatai megtalálhatók a honlapunkon, ahol maga a chatszoba is elérhetõ:

www.tka.hu 74

hat chat chat chat chat c

"

Vendégoldal EGYEDÜL NEM MEGY – VENDÉGÜNK A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÕK EGYESÜLETE A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÕK EGYESÜLETE 1989-BEN

ALAKULT, ÉS ATTÓL

KEZDVE VEZETÕ SZERVEZETE AZ ORSZÁGBAN FOLYÓ KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSNEK, KÖZÖSSÉGI MUNKÁNAK.

ERÕFESZÍTÉSEINEK

JÓ RÉSZÉT ARRA FORDÍT-

JA, HOGY SZÉLESKÖRÛVÉ TEGYE A TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL FEJLESZTÉSÉT, ÉS ELÉRJE, HOGY A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS EGYRE SZÉLESEBB KÖRBEN ALKALMAZOTT DEMOKRÁCIAFEJLESZTÕ KONCEPCIÓVÁ ÉS MÓDSZERRÉ VÁLJON

MAGYARORSZÁGON,

A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI RÉGIÓBAN ÉS

EURÓPÁBAN. mai segítést, de civil szervezetek is egyre több közösségi eszközt alkalmaznak társadalmi befolyásuk növelése céljából. Közmûvelõdés, szociális munka és szociálpolitika, szocio-kulturális animáció, vidékfejlesztés, társadalmi tervezés – ma ezek a közösségfejlesztéssel legszorosabban összefüggõ, együttmûködõ szakterületek.

Ahhoz, hogy a közösség általi fejlesztés folyamatában a fõszerep valóban a közösség tagjaié, az állampolgároké lehessen, nagyon komolyan kell vennünk a képessé tételt, s azon belül is a képzést. A közösségfejlesztési folyamatban való részvétel egyben egy tanulási folyamatot is jelent, a közösségi cselekvés során szerzett új tapasztalatok új képességek kiépülését eredményezik, s mindezek megint csak új szükségleteket szülnek: a folyamat megállíthatatlanul gerjeszti önmagát. Szükséges a folyamat közben néha megállni és egy-egy tárgyra erõsebben koncentrálni, vagyis szervezett képzéseket is beiktatni. Ilyeneket végez például 75

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

A közösségfejlesztés Magyarországon egy másutt ismeretlen foglalkozásból, a népmûvelésbõl fejlõdött ki, mely eredetileg a lakossági önszervezõdést volt hivatott pótolni, majd késõbb egyre növekvõ kulturális, szabadidõs, amatõr mûvészeti és ismeretterjesztõ-felnõttképzõ tartalommal töltõdött fel. Másutt, elsõsorban Nyugat-Európában és Amerikában, a modernizáció és az urbanizáció során kialakult szegénynegyedek gondjainak enyhítésére születtek az elsõ közösségfejlesztõ kezdeményezések. Késõbb ez az új szakterület a szegénység mérséklésének eszközévé lett, miközben a multikulturálissá váló európai társadalmak is egyre több közösségi beavatkozást igényeltek.

Az utóbbi néhány évben, az EU-bõvítés folyamataival párhuzamosan, a közösségfejlesztés szükségességét Magyarországon is egyre több társadalmi szereplõ ismeri fel, és örvendetesen tágulni kezdett a közösségfejlesztést alkalmazók köre. Napjainkban a fejlesztéssel kapcsolatos társadalmi tervezés, a szervezetek közötti kommunikáció és együttmûködés igényel közösségi szak-

az egyesületünk által alapított Civil Kollégium Alapítvány (www.civkol.hu).

A Közösségfejlesztõk Egyesülete 1991 óta tagja számos nemzetközi közösségfejlesztõ szervezetnek – közülük a legfontosabb a CEBSD (Combined European Bureau for Social Development), melynek koordinálásával részt veszünk egy Socrates/ Grundtvig hálózatban. Az Európai Bizottság által támogatott projekt címe: Training and Learning for Community Development. Hálózatunk célja, hogy az európai jó gyakorlatok megosztása által hozzájáruljunk a közösségi alapú tanulás fejlesztéséhez, és elmélyítsük a felnõttoktatás, felnõttképzés és a közösségfejlesztés kapcsolatát. A közös munka jelenleg is zajlik, partnereinkkel és meghívott vendégeinkkel legutóbb egy Budapesten megrendezett nemzetközi szemináriumon találkoztunk (www.cebsd.org). 2001-ben kezdeményeztük az azóta is aktívan

mûködõ közép-kelet-európai közösségfejlesztõ hálózatot (Central and Eastern European Citizens Network).

Aktív kapcsolatunk van az Egyesült Királyság-beli Northern College-dzsal és más európai partnerekkel is, akikkel együtt egy akkreditált felnõttképzési tananyagot dolgoztunk ki az aktív állampolgárságról egy másik, már lezárult Socrates/Grundtvig program keretében. " DR. VERCSEG Ilona elnök TOVÁBBI INFORMÁCIÓ a közösségfejlesztés honlapján található: www.kka.hu. Kérdéseire szívesen válaszolunk az egyesület e-m mail címén: kofe@kka.hu.

Az egyesület címe: 1011 Budapest, Corvin tér 8., tel.: (06 1) 201 5728, fax: (06 1) 225 6013.

A REFERNET HÁLÓZAT LÉTREJÖTTE ÉS MÛKÖDÉSI STRUKTÚRÁJA A REFERNET HÁLÓZATOT A CEDEFOP (EURÓPAI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KÖZPONT) HOZTA LÉTRE 2002-BEN TEVÉKENYSÉGEI TÁMOGATÁSÁRA, ELSÕSORBAN AZZAL A CÉLLAL, HOGY KIELÉGÍTSE AZ EU-TAGORSZÁGOKBAN TÖRTÉNÕ FEJLESZTÉSEK ÉS ALKALMAZOTT SZAKPOLITIKÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁT LEHETÕVÉ TEVÕ INFORMÁCIÓK IRÁNTI EGYRE NÖVEKVÕ IGÉNYEKET.

A

HÁLÓZAT A SZAKKÉPZÉS TÉMAKÖRÉHEZ KAPCSOLÓDÓ IN-

FORMÁCIÓK GYÛJTÉSÉT, ELEMZÉSÉT ÉS TERJESZTÉSÉT VÉGZI EGY DECENT-

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

RALIZÁLT HÁLÓZAT FORMÁJÁBAN.

A ReferNet az egyes tagállamokban felállított nemzeti konzorciumokból épül fel, melyek a szakképzés területén tevékenykedõ legjelentõsebb intézmények – közigazgatási szervezetek, társadalmi partnerek, kutatóintézetek, stb. – képviselõibõl állnak össze. Minden konzorciumot egy nemzeti koordinátor irányít, mely felelõs a konzorciumért, és azért, hogy a hálózat feladatai kielégítõ módon megvalósuljanak.

A hálózat olyan szervezeteket tömörít, melyek közös érdeke a szakképzési és tanulási lehetõségek fejlesztése. Ösztönzi az információcserét, és támogatja a társulások létrejöttét, miközben a konzorcium tagjainak lehetõséget biztosít arra is, hogy kiszélesítsék kapcsolataikat más nemzetközi szervezetekkel Európán belül és kívül.

A magyar Nemzeti ReferNet Konzorcium jelenleg 14 taggal mûködik, vezetõje az Oktatási Minisztérium Alapkezelõ Igazgatósága keretein belül mûködõ Magyar Oktatási Observatory Iroda.

A konzorcium tagjai az alábbi szervezetek: " Budapesti Gazdasági Fõiskola, Felnõttképzési Intézet " Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Mûszaki Pedagógia Tanszék " Budapesti Mûszaki Fõiskola, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fõiskolai Kar, Humánfejlesztési és Módszertani Intézet 76

Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalomtudományi Kar, Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet " Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Foglalkoztatási és Felnõttképzési Helyettes Államtitkárság " Központi Statisztikai Hivatal, Életszínvonal és emberierõforrásstatisztikai fõosztály " Magyar Kereskedelmi és Iparkamara " Miskolci Egyetem, Kihelyezett Társadalomkutató Központ " Nemzeti Felnõttképzési Intézet " Nemzeti Szakképzési Intézet " Oktatási Minisztérium " Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont " Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. " Tempus Közalapítvány, Leonardo da Vinci Nemzeti Iroda "

A ReferNet magyarországi honlapja a www.refernet.hu internet címen érhetõ el.

A ReferNet tevékenységei Dokumentálás és információterjesztés: Információgyûjtés és bibliográfiai adatbázisok frissítése, valamint információs szolgáltatások (többek között a Cedefop által végzett tevékenységek eredményeinek megismertetése és elterjesztése, továbbá promóciós tevékenységek, például konferenciák és szemináriumok szervezése). " Információgyûjtés és elemzés: A szakképzési rendszerekrõl szóló naprakész információk gyûjtése és a kapcsolódó témák elemzése (RefeNet országjelentések és részletes, tematikus elemzések). " Kutatás: A hálózat a kölcsönös információcserén keresztül a nemzeti és európai szakképzéssel kapcsolatos témák kutatásának nagyobb átláthatóságát, szinergiáját és eredményeinek terjesztését biztosítja. "

A program során fejlesztett adatbázisok és jelentések a European Training Village (ETV) honlapon érhetõk el a www.trainingvillage.gr címen. Az egyes tagállamok által elkészített angol nyelvû ReferNet országjelentések és részletes elemzések az online adatbázisban megtekinthetõk országonként, illetve 1-1 téma külön is kiválasztható és megtekinthetõ egyes országok vagy az összes tagállam vonatkozásában.

ReferNet termékek I. Dokumentáció és információterjesztés " VET-Bib (bibliográfiai), VET-eLib (digitális könyvtár) és VET-iR (internetes források) adatbázisok: A szakképzés kurrens nemzeti és angol nyelvû szakirodalmának, illetve internetes forrásoknak a bibliográfiai adatai és angol nyelvû kivonata. A VETBib adatbázis jelenleg több mint 500 magyar vonatkozású rekordot tartalmaz. " VET-Instit intézményi adatbázis: Az egyes EU országok szakképzési kulcsszereplõinek, állami és civil szervezeteinek elérhetõsége és fõ tevékenységük megjelölése. Az adatbázis jelenleg 73 magyarországi intézményrõl tartalmaz információt.

III. Kutatás ERO (European Research Overview) adatbázisok: " Directory of Experts (kutatói adatbázis) " Project Base (kutatási adatbázis) " Paper Base (kutatással kapcsolatos dokumentumok, tanulmányok adatbázisa) Az ETV honlapon elérhetõ adatbázisok jelenleg közel 50 magyarországi kutató és 100 magyar vonatkozású kutatás adatait és rövid angol nyelvû összefoglalóját tartalmazzák. " ERO National Research Report: Évente frissített rövid, elemzõ jelentés a szakképzéshez és humánerõforrás-fejlesztéshez kapcsolódó kutatásokról, például a kutatás és szakpolitika kapcsolata, kutatások finanszírozása, jellemzõ kutatási tematika, stb. kérdésekben. A szakképzési, HR-fejlesztési kutatási és fejlesztési tevékenységek magyarországi kontextusát tárgyaló elemzés az ERO Paper Base adatbázisából érhetõ el. "

A ReferNet és a Leonardo Nemzeti Iroda A ReferNet hálózat tevékenységéhez a Tempus Közalapítvány Leonardo Nemzeti Irodája 2005-ben kapcsolódott. A kapcsolódási pontot az jelenti, hogy a magyarországi Leonardo Nemzeti Iroda alapvetõ tevékenysége és eddigi tapasztalatai alapján (szakképzés támogatása nemzetközi szintû együttmûködések megvalósulásával) a konzorcium tudásbázisának egy új dimenzióval való fejlesztéséhez járulhat hozzá. Ennek megfelelõen a konzorciumban a következõ tevékenységeket végzi: " VET-Bib bibliográfiai adatbázisok fejlesztése, " a VET-Instit (kulcsfontosságú szakképzés területén érintett szervezetek) adatbázisának fejlesztése, " segítségnyújtás az OMAI részére a CEDEFOP által/közvetítésével feltett kérdések megválaszolásában, dokumentumok, bibliográfiai és statisztikai adatok és hasznos címek megadásával, " a CEDEFOP információs szolgáltatásainak ellátása, " kiállítások, konferenciák és szemináriumok, " információterjesztés nemzeti szinten. " SZENTES Dorottya dorottya.szentes@tpf.hu 77

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

II. Információgyûjtés és elemzés Thematic Overview (országjelentés): Az egyes EU tagállamok szakmai képzési rendszerének rövid lélegzetvételû bemutatása 11 témakör köré csoportosítva. Az évente frissített ReferNet országjelentés helyzetjelentést ad: " a szakképzés (szakmai képzés) tágabb gazdasági, társadalmi és politikai kontextusáról, intézményi rendszerérõl, " a szakpolitikáról és reformokról, " a szakmai alap- és továbbképzésekrõl, " a szakmai tanár- és szakoktatóképzésrõl, " a szakképzés tartalmi és módszertani innovációiról, " a formális, nemformális és informális tanulás mérésének és beszámításának helyzetérõl, " a pályatanácsadásról, " a szakképzés finanszírozásáról, valamint röviden tárgyalja az e területekhez kapcsolódó trendeket, szakmai vitapontokat és szakpolitikai kezdeményezéseket is. A magyarországi ReferNet országjelentés frissítése jelenleg folyik, publikálása az ETV honlapon 2006. nyár folyamán várható. " Detailed Thematic Analysis (részletes elemzések): A ReferNet országjelentés 7 témájának részletes elemzései. A magyarországi elemzések közül A szakmai tanárok és szakoktatók képzése (Training of VET teachers and trainers) címû jelentés jelenleg is elérhetõ az ETV honlapon, az „Elsõ/ifjúsági” szakképzés (Initial Vocational Education and Training) és a Szakmai továbbképzés (Continuing Vocational Education and Training) részletes elemzései jelenleg kidolgozás alatt állnak, publikálásuk 2006. nyár folyamán várható. " Comparative Thematic Analysis (európai szintû összehasonlító elemzések): A Cedefop, illetve megbízott külsõ szakértõk által készített és az ETV honlapon publikált összehasonlító elemzések a ReferNet tagok részletes elemzései alapján készülnek. " Cedefop Info (évente három alkalommal, angol, német és francia nyelven, nyomtatott és elektronikus formában megje"

lenõ szakmai folyóirat): A ReferNet tagok cikkeket írnak a folyóirat számára a hazájukban a szakképzés, szakmai képzések területén folyó reformokról, új kezdeményezésekrõl, újdonságokról. " A Cedefop az EU-tagállamok szakképzésért felelõs legfõbb irányítóinak félévente megrendezett találkozójára készített, az Európai Unióban a szakképzés, szakmai képzés területén végbement fejlesztéseket, új kezdeményezéseket összefoglaló jelentését nagy részben a ReferNet tagok által megírt féléves beszámolók alapján készíti el.

KÖZÉPPONTBAN A FIATALOK

Pályázati Pavilon 2006. szeptember

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG MAGYARORSZÁGI KÉPVISELETÉNEK MUNKÁJA 2004. május 1-jével Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává vált, és ezzel egy idõben megkezdte mûködését az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete. A teljes diplomáciai mentességet élvezõ delegáció képviselte 1990 és 2004 között a Bizottságot a magyar kormánnyal fenntartott kapcsolatokban, aktívan segítette Magyarország felkészülését az Európai Unióhoz való csatlakozásra, koordinálta a Bizottság elõcsatlakozási programjaival kapcsolatos feladatokat, s az Európai Bizottság bõvítési kommunikációs stratégiája keretében tájékoztatta a magyar állampolgárokat a csatlakozási folyamatról. A sokak által ismert korábbi Delegációhoz képest az új intézménynek megváltozott feladatokkal és új kihívásokkal kell szembenéznie.

Elsõdleges feladata az Európai Bizottság politikáinak, lépéseinek, véleményének, a vele kapcsolatos eseményeknek a közvetítése a magyar média, a társadalmi és gazdasági körök és a nyilvánosság számára, valamint az Európai Bizottság tájékoztatása a magyarországi fejleményekrõl. Ezt a kétirányú tájékoztatási folyamatot tükrözi a Képviselet felépítése is, mely az adminisztráción kívül egy politikai és egy sajtóosztályból áll. A 18 fõbõl álló csapatot 2005. szeptember 1-jétõl György Gábor személyében elõször irányítja magyar vezetõ.

A 2004-tõl mûködõ Barroso Bizottság kiemelt figyelmet fordít a kommunikációs munkára, amelynek kiteljesítésére és öszszefoglalására több dokumentumot is készített. Ezek közül a legfontosabb az ún.

Fehér könyv, aminek konzultációja jelen pillanatban is zajlik az interneten, és amihez bárki bármikor hozzászólhat.

Felismerve a kommunikáció fontosságát, a Bizottság a képviseleteket is megerõsítette. A magyar képviseletre különös felelõsséget helyezett, és arra ösztönözte, hogy elsõként, úttörõként valósítsák meg a kommunikációs célkitûzéseket.

Természetesen a magyar állampolgárok tájékoztatása az Unió aktuális kérdéseirõl és véleményeik, gondolataik meghallgatása meghaladja 18 ember munkáját, ezért a Képviselet a különbözõ társadalmi célcsoportokkal az ún. multiplikátorokon és véleményformálókon keresztül is kommunikál. Közhelyszerû, noha igaz a kijelentés, hogy a diákok a jövõ uniós polgárai, így a velük folytatott kommunikáció elengedhetetlen fontossággal bír, hozzájuk az út pedig a legtöbb esetben a pedagógusokon keresztül vezet.

Még az idén elindul új, átstrukturált honlapunk, melyen külön oldalt tervezünk létrehozni a pedagógusok számára, ahol módszertani ötletekkel szeretnénk Önöket arra buzdítani, hogy dolgozzák fel az EU-s kérdéseket is a tanórákon. Természetesen az oldalt – a Bizottság kommunikációs elképzeléseit követve – dinamikusnak és párbeszédre alkalmasnak szánjuk, várva az Önök javaslatait és megoldásait is.

Bizonyítva, hogy az EU nem csupán Brüsszelt jelenti, a bizottsági tisztviselõk pedig nem a világtól elzárt elefántcsonttoronyban dolgoznak, a Képviselet havonta tart nyílt napokat, melyre szívesen lát vendégül általános és középiskolás osztályokat. Az éppen aktuális nyílt nap témájáról honlapunkon (www.eu.hu) kaphatnak információt. Örömmel mondhatom, hogy nyílt napjainkat általában nagy érdeklõdés övezi, hiszen sokak számára újdonság, hogy Brüsszelen kívül is találkozhatnak eurokratákkal, akik ráadásul magyarul beszélnek!

A tavalyihoz hasonlóan idén is tervezzük az „Alkoss kéket!” kreatív pályázat meghirdetését, melyre tavaly az Európa jövõjét megjelenítõ mûvészi alkotásokat vártuk. Az idei kiírás részleteirõl nemsokára honlapunkon olvashatnak.

Kíváncsian várjuk az Önök javaslatait is: miben, hogyan könnyíthetnénk meg munkájukat, hogyan többszörözhetnénk meg erõfeszítéseinket annak érdekében, hogy az európai üzenet minél több diákhoz és pedagógushoz juthasson el. Ebben a tekintetben sem szeretnénk egyirányú közlekedést: Képviseletünk feladata az is, hogy eljuttassa az Önök és diákjaik üzenetét az európai döntéshozatali központokba, pedagógus nyelven tehát nemcsak frontális információadás a célunk, hanem valódi párbeszédre törekszünk. Szeretnénk, ha az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletére mint nyitott, együttmûködésre kész partnerre gondolnának, ahol minden, az európai ügy népszerûsítését szolgáló kezdeményezésük bátorításra és segítségre talál. " GEGES Adrienn a sajtóosztály vezetõje

Elérhetõségünk: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete " Az Európai Unió Háza " 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 15. " Tel.: 209 9700, 209 9710 " Fax: 466 4221 " E-mail: press-rep-hungary@ec.europa.eu " honlap: www.eu.hu

78

A FEHÉR KÖNYV ELÉRHETÕSÉGE: http://ec.europa.eu/communication_white_paper/index_hu.htm