Szakmák és utak Európában by TKA Könyvtár

SZAKMÁK ÉS UTAK EURÓPÁBAN A LEGJOBB LEONARDO RÉSZTVEVŐI BESZÁMOLÓK

2006

Impresszum

Szerkesztõk: Balla Ágnes, Berkes Blanka, Horváth Zsófia, Mézes Angéla, Tordai Péter, Tóth Csenge, Veress Mariann Felelõs kiadó: Kemény Gabriella Grafikai tervezés, tördelés: Baukó Bernadett Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Kiadja: Tempus Közalapítvány, 2006 A kiadvány megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az Európai Bizottság támogatta. A kiadványban foglaltak nem szükségszerûen tükrözik az Európai Bizottság álláspontját. Minden jog fenntartva. Tempus Közalapítvány 1093 Budapest, Lónyay u. 31. Postacím: 1438 Budapest 70., Pf. 508. Infóvonal: (06 1) 237 1320 Telefon: (06 1) 237 1300 Fax: (06 1) 239 1329 E-mail: info@tpf.hu Internet: www.tka.hu

Tartalomjegyzék

Elõszó

Szakmai alapképzésben részt vevő tanulók

Felsőoktatási hallgatók

Fiatal dolgozók és friss diplomások

Humánerőforrás vezetők, szakképzési vezetők és

munkatársak, oktatók, foglalkoztatási tanácsadók

Alapképzés

ELÔSZÓ Gondolt már arra, hogy repülőgép-szerelőként kisrepülőgépek szervizelését gyakorolja Finnországban? Vagy, hogy frissen végzett restaurátorként egy neves olasz műhelyben középkori festményeket varázsoljon újjá? Vagy akár egy norvégiai szánhúzó-kutya farmon szerezzen tapasztalatokat a vidéki turizmus működéséről? A Leonardo da Vinci mobilitási program évente immár több, mint ezer szakképzésben részt vevő fiatalt, hallgatót, friss diplomást és fiatal dolgozót, valamint oktatót, szakképzési szakértőt, HR-vezetőt és foglalkoztatási szakembert segít hozzá ahhoz, hogy egy másik európai országban betekintést nyerhessenek szakmájuk munkafolyamataiba, és ezáltal értékes nemzetközi szakmai tapasztalatokkal gazdagodjanak. A Leonardo program rengeteg különböző célcsoportot és szakmát ölel fel. Bár ezeket lehetetlen egyetlen kiadványban mind bemutatni, de az a 15 kedvezményezetti beszámoló, amelyekből ebben a brosúrában részleteket közlünk, jó képet adnak arról, hogy mit takar valójában egy leonardós szakmai gyakorlat vagy tanulmányút, milyen hatással van a kiutazók személyes, nyelvi és szakmai fejlődésére, karrierlehetőségeire, és milyen élményeket tartogat számukra. A Leonardo program által biztosított támogatás egyedülálló lehetőséget teremt fiatalok és idősebbek, pályakezdők és munkavállalók számára ahhoz, hogy munkatapasztalatot szerezzenek egy idegen országban. Ezáltal nemcsak új készségekre, kompetenciákra tesznek szert, hanem önállósodnak, és megtanulnak alkalmazkodni egy idegen nyelvű és kultúrájú környezethez. A szakoktatók, szakképzési szakértők és tanácsadók számára a program lehetőséget nyújt arra, hogy tapasztalatokat cseréljenek egy másik európai országban dolgozó kollégáikkal. A Leonardo Nemzeti Iroda idén immár harmadik alkalommal ítéli oda a Legjobb Kedvezményezetti Beszámoló Díját azoknak a személyeknek, akik az elmúlt egy évben egy Leonardo mobilitási projekt keretében külföldi szakma gyakorlaton vagy tanulmányúton jártak Európa valamely országában, és élményeiket élvezetes, olvasmányos és színvonalas beszámolóban örökítették meg. Ez a kiadvány az ő írásaikból nyújt válogatást. Reméljük, jó példát mutatnak a jövő Leonardo kiutazói számára, és sokak kedvét meghozza ahhoz, hogy részt vegyenek ebben az egyedülálló programban. Köszönjük a kedvezményezetteknek, hogy színvonalas írásaikkal lehetővé tették a kiadvány megjelenését. Horváth Zsófia Tempus Közalapítvány / Leonardo Nemzeti Iroda

Alapképzés

SZAKMAI ALAPKÉPZÉSBEN RÉSZT VEVÔ TANULÓK

Szakmai alapképzés

Hajdu Lajos

Kedvezményezett neve: Hajdu Lajos Kedvezményezett itthoni tanulmányainak szakterülete: Repülőgépszerelő Küldő intézmény neve: Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Középiskola Fogadó intézmény neve: Lapin Ammattiopisto Gyakorlat helye: Finnország, Rovaniemi Gyakorlat hossza: 3 hét

LAJOS 3 HETET TÖLTÖTT TÁRSAIVAL EGY FINNORSZÁGI VÁROSBAN, AHOL KIS MOTOROS REPÜLőGÉPEK SZERELÉSÉT GYAKOROLTA. A KINN TÖLTÖTT IDő ALATT SOK SZÉP HELYET IS FELKERESTEK.

IDÉZETEK A BESZÁMOLÓBÓL (NAPLÓRÉSZLETEK):

Április 18. Újból munkanap, végre! A Maule M-6 típusú könnyűrepülőgép nagyjavítását folytattuk a szárnybekötés ellenőrzésével, majd ezután a sítalpak leszerelése, és a kerekek ellenőrzése, időszakos karbantartása következett. Április 19. Munka után délután bicikliket kaptunk, melyeket azonnal üzembe is állítottunk, és estig bringáztunk a városban. Fura volt megszokni, hogy az autósok az itthon megszokottnál sokkal jobban figyelnek a gyalogosokra és a biciklisekre. Vigyázni kell majd, ha újra Magyarországon akarunk biciklivel közlekedni. Érhetnek meglepetések… Április 22. Nagy kerülővel felbicikliztünk arra a hegyre, ahol néhány nappal ezelőtt autóval jártunk. (...) A sípálya melletti hotel tetejéről balra láttunk egy kilátószerű építményt. Kb. egy 4-5 km-es gyalogtúrával sikerült eljutnunk oda, amikor is kiderült, hogy nem kilátó, hanem egy sípályának az indulóháza. Innen még szebb kilátás nyílt minden irányba. Amerre a szem ellát fenyőerdők. Rengeteg… Gyönyörű látvány volt. Kattogtak a fényképezőgépeink. Kicsit aggódtunk a kerékpárjaink miatt, mert azokat úgy 4 km-rel arrébb hagytuk el lezárva. De természetesen mindegyik ott volt, ahol hagytuk. Ez Finnország!

Alapképzés

Április 23. Az éjszakában az volt a furcsa, hogy már szinte egy percig sem volt koromsötét. Még éjfélkor is csak alkonyat látszott a horizonton. Alighogy lement a nap, már jött is fel. Fura volt ez egy közép-európai ember számára. Néha megnehezítette az alvást. Április 24. Erikkel egy Cessna 172P-n kezdtünk el dolgozni. A baloldali pilóta ülés sínjeit kellett kicserélni. De az új beépítése előtt meg kellett erősíteni a sínek alatti padlózatot, mivel az előző javítás során szabálytalanul össze-vissza kifúrkálták a padlót, mert egy ebbe a gépbe nem illő sínt építettek be. Nem volt könnyű munka. Nehezen fértünk hozzá a padló aljához, mert a szerelőnyílások a padlón nem voltak túl nagyok. Rendesen meg kellett tervezni, legyártani az erősítő lemezeket, azokat a helyükre illeszteni, majd a lyukakat kifúrni, aztán a furaton keresztül ideiglenesen odaerősíteni. És csak ezután jöhetett a szegecselés. Persze itt is pontosan meg kellett tervezni a szegecsek helyét. Könnyen el tudtuk volna rontani, figyelnünk kellett. A baloldali sín alatti lemez erősítésével még aznap kész lettünk, de letelt a műszak, befejeztük a munkát, elpakoltuk a szerszámokat, átöltöztünk, és indultunk. Fáradtan értünk haza. Április 27. Estére finn barátaink szerveztek programot nekünk. Egyik jó barátjuk a Santa Parkban dolgozik, és elintézte, hogy mi is bemehessünk. Az egész park egy kisebb hegy gyomrában található, 59 ezer m3 sziklát kellett kitermelni, hogy megépülhessen a park. Teremből terembe érve láthattuk, ahogy a Mikulás segítői szorgalmasan készítik, festik, raktározzák a játékokat. Karácsonykor a Mikulás ezeket a játékokat osztja ki a gyerekeknek. Jópofa, és mulatságos részleteket láttunk a Mikulás és társai életéből. Majd amikor nekem is lesznek gyerekeim, biztosan el fogom őket vinni az „igazi” Mikuláshoz, és az ő parkjába!

Alapképzés

Kelemen Kinga

Kedvezményezett neve: Kelemen Kinga Kedvezményezett itthoni tanulmányainak szakterülete: virágkötő – berendező Küldő intézmény neve: Magyar Gyula Kertészeti Szakközép és Szakiskola Fogadó intézmény neve: Ingvar Standhs Blomsterskola Gyakorlat helye: Svédország, Oxie Gyakorlat hossza: 4 hét

KINGA 4 HETET TÖLTÖTT A SVÉDORSZÁGI OXIEBEN, AHOL VIRÁGKÖTő – BERENDEZő SZAKMAI GYAKORLATA ALATT AKTÍV TAGJA VOLT ANNAK A MűHELYCSOPORTNAK, AMELY LÉTREHOZTA A „VIRÁGKÖTÉSZETI KOMPOZÍCIÓK ÉS HATÁSUK AZ EMBERI ÉRZÉKSZERVEKRE” CÍMű KIÁLLÍTÁST.

IDÉZETEK A BESZÁMOLÓBÓL: Az első két hetet az Oxiében található Ingvar Strandhs Blomsterskolában töltöttük. Itt részt vettünk a FLORNET hálózat svéd virágkötészeti oktatási modulján, a „Floristry and Exposure” („Virágkötészet és Kiállítás”) c. gyakorlati programban. A két hetes gyakorlati programra öt különböző országból érkeztek résztvevők (Finország, Magyarország, Németország, Norvégia és Svédország). A résztvevők tudásszintjüket tekintve nagyon különbözőek voltak, volt köztük mestervirágkötő, bolttulajdonos, de középiskolai virágkötő tanuló is. Ez a sokszínűség érdekessé tette az együttes munkát, mert itt tényleg közös munkáról volt szó. A program angol nyelven zajlott és igazán nemzetközi volt a hangulat. Az első héten szakmai előadásokat hallgattunk meg, melyeken leginkább a posztmodern irányzatot ismertették meg velünk, valamint helyi kiállításokra is ellátogatunk. Miután kellő mennyiségű információt gyűjtöttünk a posztmodern stílusirányzatról, új technikai megoldásokról, színpadrendezésről, fénytechnikáról, és megtanultuk a dekorálás és a kiállítás közti különbségeket, meghatároztuk a kiállítás témáját: „Virágkötészeti kompozíciók és hatásuk az emberi érzékszervekre”. Nagyon érdekes volt, hogy egy meghívott színésznő kisebb improvizációkat adott elő nekünk, ezzel is segítve, hogy közelebb kerüljünk a posztmodern irányzathoz.

Alapképzés

A második hét elején megbeszéltük az ötleteket Runi Kristoffersen virágkötő-művésszel, aki elmondta, mit tart megvalósíthatónak és mi az ő elképzelése az adott kiállítási helyszín adottságait figyelembe véve. Ezt követően az iskolában a gyakorlati munkáinkhoz szükséges anyagokat és kellékeket gyűjtöttük össze. Meglátogattuk a helyi virágpiacot is, ahol vágott virágokat és növényanyagokat vásároltunk kiállításhoz. A virágpiac nagyon hasonló volt a Magyarországihoz, talán a választék bőségesebb volt az itthoninál. A hét második felében következett az alkotások teljes elkészítése, és a kiállítás építése. Izgalmas munka volt. Mindenkinek volt saját terve, elképzelése, de a kivitelezésben gyakran segítettük egymást. A modul és a kiállítás után az volt az érzésem, hogy a svédekhez közelebb áll a művészet, a művészi kifejezésmód, mernek alkotni, megvalósítani. Nálunk ritka az a virágkötészeti kiállítás, ahol a művészet ennyire fontos szerephez jutna, inkább a szépség és eladhatóság játszik főszerepet. Nagyon sokat láttunk, tapasztaltunk, tanultunk ez alatt az egy hónap alatt! Szerintem szakmai tudásunk mellett angol nyelvtudásunk is gyarapodott. Ajánlom mindenkinek ezt a programot, aki nyitott egy másik kultúra megismerésére, aki kicsit szeretne szakmailag fejlődni, idegen nyelv tudását használni. Nekem biztosan életem egyik legszebb élménye marad ez az időszak, ezek az élmények.

Alapképzés

Nyers József

Kedvezményezett neve: Nyers József Kedvezményezett itthoni tanulmányainak szakterülete: közbiztonság Küldő intézmény neve: Eötvös Loránd Műszaki Középiskola Fogadó intézmény neve: Bereitschaftspolizei Sachsen Gyakorlat helye: Németország, Lipcse Gyakorlat hossza: 3 hét

JÓZSEF 12 OSZTÁLYTÁRSÁVAL 3 HETET TÖLTÖTT LIPCSÉBEN A HELYI KÉSZENLÉTI RENDőRSÉG VENDÉGSZERETETÉT ÉLVEZVE. EZ ALATT AZ IDő ALATT NÉMET DIÁKTÁRSAIK SEGÍTSÉGÉVEL MEGISMERKEDTEK A RENDőRSÉG MUNKÁJÁVAL ÉS AZ ÁLTALUK ALKALMAZOTT FEJLETT TECHNIKAI ESZKÖZÖKKEL.

IDÉZETEK A BESZÁMOLÓBÓL: Osztályfőnökünk nem akarta a véletlenre bízni a dolgokat, szinte 100%-ra felkészített minket. A felkészítő tanfolyam után is voltak megbeszélések, sőt még egy ún. riadó láncot is kialakítottunk telefonon. Mihelyst új fejlemény volt, értesítettük egymást. Ez nagyon hatásosnak bizonyult. Eilenburgban (…) speciális autókat láttuk, melyek óriásiak voltak. A rendőri járművek, amikről szó van, segítenek tűzoltásnál. A jármű egy kicsit bonyolult, de rendkívül nagy segítség a rendőröknek. A járműben található felszerelést mi is láthattuk, sőt a szerelésben is segíthettünk. Nagyon jól éreztük magunkat. A közlekedési felügyeleten voltunk, ill. ki-ki máshol. Csoportokba lettünk beosztva. Két társam és én az autópálya-rendőrségnél tevékenykedtünk. Én egy rendőrrel voltam kint az autópályán. Rengeteget beszélgettünk a munkájáról, családjáról. A kommunikációval úgy érzem nem volt semmi baj. Pénteken sebességet mértem egy másik rendőrrel, megismertem a technikát. Nagyon érdekes technikát használnak. Kamerákkal figyelik meg az utat, kazettára rögzítik, és megnézik. A 2. hét nagyon hosszú volt, mert ezen a héten mi is részt vettünk a tanulásban. A hétfői napon megismerkedtünk a német diákokkal, akik ha híreink igazak voltak, már vártak minket. Mindenkinek meg volt a párja. 12 magyar, 12 német tanuló. Nagyon fárasztó volt, főleg azért is, mert végig koncentrálnunk kellett, és ha kérdeztek, válaszolni kellett.

Alapképzés

Vasárnap Drezdába utaztunk, városnézésre. Drezdában már vártak minket, egy idegenvezető lett megbízva azzal a feladattal, hogy mutassa be nekünk a várost. Ez a vezető tulajdonképpen rendőr, a drezdai rendőrségnél dolgozik. Nála is észrevettük azt, ami minden németre jellemző. A vezetés során annyi információt kaptunk, hogy történelemből ott helyben leérettségizhettünk volna. Szóval nagyon precíz volt. (…) meglátogattuk Lipcse repülőterét, ami ismét nagy élményt jelentett számunkra. Ráadásul az itteni tűzoltók felszerelésével is megismerkedtünk. Rá kellett döbbenünk, hogy bizony nekünk még fejlődnünk kell mindenféle szinten. A repülőtér területe óriási, az irányítótorony pedig ultra modern. Ami külön élményt jelentett számunkra, az az volt, hogy felhúzhattuk a tűzoltók ruháját, és még egy teszten is részt vehettünk. (…) volt egy olyan nap, mikor (a német diáktársaink) „gyakoroltak”. Begyakorolt szituációk voltak, például közúti ellenőrzés. Ők csinálták, mi pedig jegyzeteltünk. Lövészeten pedig bemutatták a fegyvereket, hogyan kell őket használni, mi a hátrányuk és mi az előnyük. Úgy érzem, ez a 3 hetes németországi gyakorlat sok hasznos dolgot adott számomra. Természetesen tudást, annyit, hogy leírni szinte nem is lehet. És bár úgy tűnhet, hogy ez nem is volt olyan nehéz, higgyék el, az volt. 3 hétig kint lenni Németországban, nem mindenkinek adatik meg. Tanultunk, tapasztalatokat gyűjtöttünk, barátokat szereztünk, és szerintem méltóképpen képviseltük hazánkat. És bármennyire is kemény volt a tanulás, sok mindennek kellett megfelelni, sok volt a feladat, de megérte. A nyelvtudásom talán a csúcspontjára ért ezzel az úttal. Ami számomra nagyon jó érzés volt, hogy mi nem a „magyarok” voltunk, hanem a „magyar barátok”, vendégek. Így hívtak minket. Ez nagyszerű érzés.

Alapképzés

Kedvezményezett neve: Nyikos Nóra

Nyikos Nóra

Kedvezményezett itthoni tanulmányainak szakterülete: idegenforgalom Küldő intézmény neve: Taverna Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Fogadó intézmény neve: Hermann Hesse Kolleg, Hotel Hoeri am Bodensee Gyakorlat helye: Németország, Horb Gyakorlat hossza: 14 hét

NÓRA 5 HETES NÉMETORSZÁGI NYELVTANFOLYAMOT KÖVETőEN EGY HORBI SZÁLLODÁBAN TÖLTÖTTE 9 HETES IDEGENFORGALMI GYAKORLATÁT, AMELYNEK SORÁN LEHETőSÉGE VOLT BEPILLANTÁST NYERNIE EGY HOTEL ÖSSZETETT RECEPCIÓS RENDSZERÉBE ÉS TAPASZTALATOT SZEREZNI AZ EZZEL KAPCSOLATOS FELADATOKBAN.

IDÉZETEK A BESZÁMOLÓBÓL: A nyelvtanfolyam nagyon izgalmasan telt, megvolt az órának egy menete, de mivel mi hárman a legjobb csoportba kerültünk, így ott már sokat beszéltettek minket az órán. Tetszett, hogy nagyon kreatívak voltak az órák. Volt például Németországot megismertető társasjáték, és egyszer még egy rövidfilmet is forgattunk. Ezen kívül minden órán beszéltünk egy adott témáról. Mivel a csoportban több országból is voltak diákok (Mexikó, Dél-Korea, Amerikai Egyesült Államok, Izland, Svájc, Ukrajna), sok érdekességet tudhattunk meg más kultúrákról, és ezáltal más gondolkodásmódokról is. Azt hiszem, emiatt volt ez a nyelvtanfolyam olyan nagyszerű, mert eszmei értéke egyszerűen megfizethetetlen. Felbecsülhetetlen az a kulturális sokk, amire én ebben az öt hétben szert tettem. A nyelviskola szombatonként szervezett különböző kirándulásokat német kisvárosokba, amikért nekünk egy fillért nem kellett fizetnünk. Elmentem mindig ezekre a programokra, aztán később, amikor már dolgoztam, akkor is folytattam ezt a hagyományt. Igyekeztem az összes szabadnapomat utazással tölteni. Sok helyre és különböző irányokba eljutottam: Zürich, Basel, Stein am Rhein, Frankfurt, Rüsselsheim, Ulm, München, Stuttgart. Lenyűgözött a német közlekedés, volt, hogy nyolc órát utaztam és abszolút nem voltam fáradt a jó minőségű, nem rázós vonatoknak köszönhetően. Az utazásokra és az emberek toleranciájára, kedvességére ha gondolok, akkor mindig sajog a szívem.

Alapképzés

Összevetve azt hiszem elmondhatom, hogy három hónap alatt, mint az egy szállodában normális, alulról kezdtem a ranglétrát. Ha azt nézem, hogy számomra csak három hónap adatott ebben a szállodában, és azalatt a pókhálópucolástól eljutottam egészen odáig, hogy az utolsó hónapban már egy egész műszakot bíztak rám a recepción, azt hiszem azt munkahelyi elismerésnek tekinthetem, mint ahogy ezt a kollégáim is megerősítették. Két hét után a kollégáim kezdtek kisebb feladatokkal megbízni, amelyeket igyekeztem mindig teljesen 100%-osan megoldani. Kezdtem elsajátítani a hotel számítógépes rendszerét, és egy idő után a dolgok, amiket megmutattak, már nem okoztak nehézséget, mert természetesen igyekeztem mindent, amilyen gyorsan csak lehet, megjegyezni. Egy idő után már engedtek a vendégekkel kibontakozni, mert feltűnt nekik, hogy egészen sok mindent megértek, a kolléganőim a recepción kezdtek rám bízni immáron nagyobb fontosságú dolgokat, mint például a vendég érkezésének lebonyolítása kezdve a köszöntéstől, papírok intézésén keresztül az információadáson át a számítógépbe való bevitelig mindent. Ott már kezdtem érezni, hogy érek valamit, és hogy van értelme az ott tartózkodásomnak. Amikor pedig rám bíztak egy egész műszakot, azt egy nagyon nagy kihívásnak de elismerésnek is betudtam. A három hónap alatt megtapasztaltam a hotelszakma minden nyűgjét-baját, de ugyanakkor, ami nagyobb szerepet játszik az az, hogy megízleltem a benne fellelhető legtöbb szépséget és örömet, amit a szakma csak nyújthat. Olyan élményeket szereztem a vendégekkel kapcsolatban főleg, amiket szerintem egész hátralevő életemben nem fogok elfelejteni. Lassan egy éve, hogy hazajöttem, és egy ideig nagyon hiányzott Németország. Hiányzott az ottani életem, hogy egyedül intéztem a saját a dolgaimat, hiányoztak az ottani ismerősök. A mai napig, ha belegondolok abba a négy hónapba, annyira szabadnak sohasem éreztem magam azóta sem.

Alapképzés

Veisz Róbert

Kedvezményezett neve: Veisz Róbert Kedvezményezett itthoni tanulmányainak szakterülete: mezőgazdaság Küldő intézmény neve: Lippai János Szakközépiskola Nyíregyháza Fogadó intézmény neve: Gartenbau&Umweltberatung Gyakorlat helye: Németország, Sanitz Gyakorlat hossza: 6 hét

RÓBERT

EGY KÉTHETES NÉMETORSZÁGI NYELVTANFOLYAMOT KÖVETőEN NÉGY HÉ-

TEN ÁT TÁRSAIVAL EGY SANITZI FARMON TÖLTÖTTE GYAKORLATÁT, AHOL AZ ÁLLATTARTÁSSAL KAPCSOLATOS MINDENNAPI TEENDőKET LÁTTÁK EL, KEMÉNY MUNKÁT VÉGEZVE.

IDÉZETEK A BESZÁMOLÓBÓL: A kiválogatási procedúra napokig izgalommal töltött el. Diáktársaimhoz hasonlóan jómagam is pályázatot nyújtottam be. Részt vettem egy személyes elbeszélgetésen is, ahol rátermettségemről, nyelvtudásomról kellett számot adnom, és meggyőznöm tanáraimat arról, hogy kétség nem férhet hozzá, nekem a kiutazó csoportban a helyem. Elszántságomat siker koronázta, s bekerültem az 5 fős csoportba. Végre elérkezett az indulás pillanata. Ez volt életemben az első alkalom, hogy hosszabb ideig távol kerültem családomtól. A hosszú utunk végállomása Klein Wehnendorf volt. Kedves vendéglátónk, Edda és családja meleg vacsorával várt bennünket. Fertődi diáktársainkkal együtt tízen kezdtük el a kéthetes nyelvtanulást. Délelőtt tanultunk, délután kirándultunk. Edda egy személyben kiváló vendéglátó, nyelvtanár és idegenvezető volt számunkra. Az általa szervezett kirándulások alkalmával megismerkedtünk Drezda, Berlin, Rostock nevezetességeivel, az ott élő emberek szokásaival, életvitelükkel. A kéthetes kellemes időtöltést négy hét farmgyakorlat követte. Kemény fizikai munkát végeztünk társaimmal egy szarvasmarha telepen. Lovakkal és tehenekkel foglalkoztunk. A telepet gyönyörűen rendbe hoztuk. Az állatok körüli napi teendőkön (etetés, itatás, almozás, stb.) túlmenően a farmkörüli egyéb munkálatokat is elvégeztük (festés, kertépítés, parkosítás, stb.).

Alapképzés

Nemcsak pontosan, de időre is kellett dolgoznunk. A farmon a tulajdonos jelezte, hogy nagyobb létszámú szarvasmarha állományt vár. Az állatok megérkezéséig a közel százhektáros legelőt kerítéssel kellett ellátnunk. Nem kímélve magunkat, versenyt futva az idővel keményen ástuk a gödröket az oszlopoknak, majd feszítettük a drótkerítést. Sikerült! Minden feladatnál meg akartunk felelni a német precizitásnak, és minden alkalommal bizonyítani akartunk. Meg akartuk mutatni, hogy a magyarok szívósak, nagy munkabírásúak. Esténként jókat beszélgettünk. Büszkén meséltünk kis hazánkról, az otthonunkról, családunkról, iskolánkról. A becsülettel ledolgozott 4 hét után fáradtan, de boldogan, tele élményekkel tértünk haza Nyíregyházára. Itthon várt az otthon melege, a finom hazai ízek. Visszatekintve, igen hasznosnak találtam a gyakorlatot mind szakmai, mind nyelvtanulás szempontjából. Minden diáknak csak javasolni, illetve tanácsolni tudom, hogy mérettesse meg magát. A 6 hét felnőtt emberré gyúrt. A kétkezi munka felértékelődött előttem. Megtapasztaltam, hogy milyen keményen kell dolgozni egy farmernek ahhoz, hogy a birtoka rendben legyen.

Felsőoktatás

FELSÔOKTATÁSI HALLGATÓK

Gál Melinda

Felsőoktatás

Kedvezményezett neve: Gál Melinda Kedvezményezett itthoni tanulmányainak szakterülete: Építészet Küldő intézmény neve: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fogadó intézmény neve: A/S Tobias Jensen Production Gyakorlat helye: Dánia, Koppenhága Gyakorlat hossza: 22 hét

MELINDA 5

HÓNAPON ÁT DOLGOZOTT

DÁNIÁBAN. ELEINTE

EGY GYÁRTÓ CÉGNÉL

GYAKORNOKOSKODOTT, MAJD FőNÖKE KEZDEMÉNYEZÉSÉRE BELEKÓSTOLHATOTT EGY TERVEZő IRODA MUNKÁJÁBA IS.

IDÉZETEK A BESZÁMOLÓBÓL: A Tobias Jensen Production cégnél dolgoztam Broendbyben. A cég többek között ipari nyílászárók és tolóajtók alkatrészeit gyártja. (…) Az első hónapban rengeteg dolgom volt, a meglévő termékeken végrehajtott kisebb módosításokat, új termékeket rajzoltam meg az AutoCAD-ben.(…) Októberben kezdtem el 3 dimenzióban modellezni bizonyos termékeket. (…) Ezután rajzoltam meg az összeszerelési útmutatókat a vevők számára ezekhez a rendszerekhez. Ez elég nagy munkának bizonyult. Eddig az ilyesmiket egy külső cégtől vették (…), de úgy gondolták, hogy akkor mostantól én is meg tudnám csinálni… . Eleinte kétségbeestem, főleg hogy én értettem csak a programhoz, de be kell ismerjem, élesben többet tanultam egy nap alatt azzal, hogy egyedül kellett rájönnöm dolgokra, mint korábban egy fél év alatt. Nagyon jó érzés volt, amikor kész lettem a három különböző összeszerelési útmutató renderelésével és összeállításával. Azt be kell ismernem, hogy megszakadni a munkától nem szokás, még ha el is voltunk havazva, mindig szakítottak időt kávé, süti, gumicukor(!) szünetre. Az is nagyon pozitív, hogy mindig odafigyelnek egymásra az emberek. Fura volt látni, hogy annyira nem hierarchikus a rendszer, eleinte még csodálkoztam, amikor reggel arra érkeztem, hogy a vezérigazgató porszívózik, de aztán már láttam, hogy már csak így megy ez itt. (…) október végére jött el az a pont, hogy végeztem az összeszerelési útmutatókkal. (…) A főnök azt mondta, hogy igazából már most megtérült nekik, hogy gyakornoknak fogadtak, és szeretnék, ha valamit a tervezői oldalról is tanulnék , így ha lenne kedvem hozzá, akkor elküldi az életrajzom a tervező ismerőseinek is, és elmehetek heti egy-két napot dolgozni tervező

Felsőoktatás

irodához is. (…) örültem, hogy más téren is kipróbálhatom magam, és nagyon rendes dolognak tartottam, hogy ennek külön ők maguk jártak utána, csak azért, hogy én még többet tanulhassak. Az biztos, hogy szerencsém volt a főnökeimmel, mert mindig ezt hangoztatták, hogy azért vagyok itt, hogy minél több mindent lássak, és kapcsolatokat építsek. A tervező irodánál (…) emlékszem egyszer fél napig gondolkoztunk, hogy milyen legyen egy pénztárpult fiókjainak a fogantyúja, ami így utólag viccesen hangzik, de ha belegondolok, valakiknek ezeket a pici részleteket is meg kell tervezniük. Bepillantást nyertem a skandináv design és bútortervezés világába: amellett hogy az asztalossal a maguk által tervezett bútorokat elkészíttették, azokat a székeket, foteleket is sokszor beletervezték pl. egy bank várójába, amiket én addig csak a design múzeumban láttam.

Szakmai szempontból azt hiszem a számítógépes rajz és design programok terén tanultam a legtöbbet, illetve szerencsés voltam, hogy a szakma két egymástól távol álló részébe is bepillantást nyerhettem. Ez a félév nagyon tanulságos volt, rengeteg tapasztalatot szereztem; először éltem egyedül, ráadásul mindezt egy idegen országban. Azt hiszem abban is sokat fejlődtem, hogy kiálljak az érveim mellett, vagy hogy talpraesettebben mondjam el, hogy mit gondolok. Azt is nagyon jó volt látni, hogy igenis ér valamit az a tudás, amit az egyetemen szereztem. Nagyon jó, hogy valamit az ember elé raknak, és eszébe jut, hogy ja igen, ez volt az egyetemen, ez itt a hangszigetelés, ez meg egy álmennyezet. Önállóbb is lettem sokkal, eleinte féltem, hogy nagy feladatokat bíztak rám, de jó érzés volt, hogy kérdezni mindig lehetett és ahhoz fogható örömöt, mint amikor sikerült egyedül megcsinálni egy-egy feladatot, még talán soha nem éreztem. (…) így távol az otthonomtól más szemmel láttam a mi kultúránkat, most láttam meg, hogy mennyi minden jó dolog is van itthon, amit mindig természetesnek vettem. Jó érzés volt, amikor Magyarországról kérdeztek, és megtanultam még jobban értékelni és szeretni Budapestet, a kultúránkat. Összességében, nagyon örülök, hogy így sikerült ez a félév. Többet tanultam, mint amit reméltem. Már sokkal kevésbé félek a nagybetűs Élettől, vagy attól hogy milyen lesz majd munkába állni. Nagyon jól érzés volt, hogy mindkét helyen pozitív végszóval váltunk el, hiányoznak is a kollégák.

Felsőoktatás

Kedvezményezett neve: Izsák Izabella Alexandra Kedvezményezett itthoni tanulmányainak szakterülete: –, és egészségturizmus szakirány Küldő intézmény neve: Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája Fogadó intézmény neve: Tromsø Villmarkssenter (téli), Norlandia

Alexandra

Izsák Izabella

Idegenforgalmi és szálloda szak; térségi menedzsment, wellness

Andrikken Hotell (nyári) Gyakorlat helye: Norvégia, Tromsø és Andenes Gyakorlat hossza: 21 hét

IZABELLA 21 HETET TÖLTÖTT EL ÉSZAK-NORVÉGIÁBAN 3 ÉVFOLYAMTÁRSÁVAL A KINN TARTÓZKODÁSA EGY TÉLI ÉS EGY NYÁRI SZAKMAI GYAKORLATRA OSZLOTT, A KETTő KÖZÖTT EGY HÓNAPON ÁT ANGOL ÉS NORVÉG NYELVTANFOLYAMON VETT RÉSZT. A TÉLI IDőSZAKBAN EGY SZÁNHÚZÓ KUTYÁKAT TENYÉSZTő VADASPARKBAN, NYÁRON PEDIG EGY TENGERPARTI SZÁLLODÁBAN DOLGOZOTT.

EGYÜTT.

IDÉZETEK A BESZÁMOLÓBÓL: Téli gyakorlat: A Villmarkssenter vadaspark Håkøybotn-ban, Tromsø városától 24 kilométerre található, festői környezetben, melyet egy házaspár (…) igazgat. Ezen a helyen élnek gyermekeikkel és azzal a 160 alaszkai husky-val, amelyeket két célra használnak: versenyzésre, illetve a turisták körében méltán népszerű kutyaszánozásra. Feladataim Villmarkssenterben: évfolyamtársammal, Judittal együtt sokrétű feladatokat láttunk el, így betekintést nyertünk az egész szervezeti rendszer működésébe. Munkaidőnk rugalmasan alakult, a csoportok beosztása és létszáma határozta meg. A csoportok érkezése előtt elő kellett készíteni mindent. (…) a fogadóhelyiség (…) rendben tartása a mi feladatunk volt. Itt tároltuk a turisták számára kölcsönzött speciális ruhákat, melyeket minden nap méret szerint sorba kellett rendeznünk. Majd ellenőrizni és tisztán tartani a padlózatot, a konyhát, és az illemhelyet. A turisták érkezése előtt fél órával meg kellett raknunk a tüzet a sátrakban, elrendezni a rénszarvasbőr ülőhelyeket, meggyújtani az olajlámpákat és mécseseket, kaviccsal felszórni a jégtől síkos közlekedő utakat. A csoportban érkező turistákat csokis süteménnyel, teával, kávéval, házi készítésű bogyós gyümölcsízű szörppel szolgáltuk ki a lavoo-ban (sátorban), így az ehhez szükséges eszközök kosárba készítése is a mi feladataink sorát bővítette. Esetenként segédkeztünk a kutyák felszereléseinek kihordásában, rendbetételében, a szánok bekészítésében.

Felsőoktatás

Gyakran érkeztek óvodás, illetve iskoláskorú gyermekcsoportok, az ő számukra nem is a kutyaszánozás volt lényeges, hanem a játékos időtöltés a szabadban a kutyák közelében. A részükre megrendezett sportos és tréfás vetélkedők előkészületeiben és levezetésében megfigyelőként és segítőként jeleskedtem. A Villmarkssenter véleményem szerint az idegenforgalom azon ritka gyöngyszemei közé tartozik, amelyről méltán példát vehetnénk, s mely egyszerűsége miatt a hazai falusi turizmus gyakorlatába is adaptálható. A tulajdonosok együtt élnek alkalmazottaikkal, az állatokkal, minden egy helyen, de mégis szeparáltan létezik, ami lehetővé teszi, hogy minden egyes munkafolyamatot ellenőrzésük alatt tarthassanak. Mindezek ellenére a vezetői struktúra nem hierarchikus felosztású, a demokratikus együttműködés mindenben az irányadó. Minden dolgozó tisztában van a saját jogkörével és kötelezettségeivel, a szerepek és funkciók egyértelműek. Ez maga után vonja azt is, hogy a magasabb beosztásban lévők is végeznek alacsonyabb rendű munkát (pl. az illemhelyek tisztán tartása mindig az adott időpontban szabadidővel rendelkező munkatárs feladata, minden nap más ember végzi). Juditot és engem az első pillanattól kezdve partnerként kezeltek, felelős munkaköröket bíztak ránk, sőt, gyakran teljes csoportokat navigáltunk egyedül, ahol nem csak a kötelezettségek, hanem a döntési jogkör is a kezünkben volt az adott helyzet megoldásában. Mindig ügyeltek a pozitív megerősítésre, sohasem marasztaltak el, igaz, aktív hozzáállásunkkal, precíz munkavégzésünkkel mi is igyekeztük a legjobbat nyújtani.

A téli szakmai gyakorlat ideje alatt rengeteg értékes és hasznos szakmai tapasztalatot gyűjthettem. Lenyűgözött az a szervezettség és kooperáció, amellyel norvég (és külföldi) kollegáim munkájukat végezték. A nyári szakmai gyakorlat számos ismerettel gazdagított az emberi kapcsolatok terén, annak ellenére, hogy főnökömet a szakmai gyakorlat mennyiségi és nem minőségi teljesítése foglalkoztatta, s hogy szakmai téren kevés lehetőség nyílt önálló és kreatív munkavégzésre. Pozitív hozzáállásomat, lelkes érdeklődésemet itt is értékelték. Mindezek fényében örülök, hogy a program szerencsés kiválasztottja lehettem, mivel a két helyszín ellentétes volta miatt mind szakmai, mind emberi szempontból fejlődhettem, és hozzászoktam a kemény munkavégzéshez, ami a későbbi életem során bizonyára hasznomra válhat.

Rohrer Balázs

Felsőoktatás

Kedvezményezett neve: Rohrer Balázs Kedvezményezett itthoni tanulmányainak szakterülete: Idegenforgalom és szálloda szak Küldő intézmény neve: Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája Fogadó intézmény neve: Park Hotell, Alta; Információs központ, Andenes; Kemping, Buksnesfjord Gyakorlat helye: Norvégia, Alta, Andenes, Buksnesfjord Gyakorlat hossza: 21 hét

BALÁZS 21

HÉTIG TARTÓZKODOTT

NORVÉGIA

ÉSZAKI RÉSZÉN.

IDő ALATT TÖBB

FOGADÓHELYEN IS MEGFORDULT, AHOL A VIDÉKI TURIZMUS TÖBB VÁLFAJÁVAL IS MEGISMERKEDETT, ÉS HASZNOS TAPASZTALATOKAT SZERZETT A VENDÉGLÁTÁS TERÜLETÉN.

TÉLI ÉS A NYÁRI GYAKORLAT KÖZÖTT RÉSZT VETT EGY NYELVTAN-

FOLYAMON.

IDÉZETEK A BESZÁMOLÓBÓL:

Téli szakmai gyakorlat (egy hotelben) A gyakorlat során lehetőségem nyílt az összes beosztási időben kipróbálni magam. Az itt eltöltött időszakban a következő feladatokat láttam el: recepciósok segítése, be- és kijelentkezések elvégzése, helyi szoftver megismerése, konferenciaterem bekészítése, reggeli, vacsora előkészítése, konyhai munkák elvégzése, készletek éjjeli feltöltése, takarítás, a vendégek tájékoztatása, kiszolgálása. A gyakorlatomnak ebben a szakaszában jól hasznosíthattam a főiskolán szállodaismeretből szerzett elméleti tudásomat, valamint az otthoni szállodai felkészítés is megkönnyítette a beilleszkedésemet. A nyelvtanfolyam alatt Mód nyílt arra is, hogy szabadidőnkben nyelvtanárunkkal megtekintsük a helyi látványosságokat. Elsőnek a Rocket Range nevű kutatóbázisra mentünk, ahol különböző méretű rakétákat bocsátanak fel a légkör és az időjárás tanulmányozására. Európa minden részéről érkeznek ide diákok, hogy itt tanuljanak. A Rocket Rangehez tartozó (…) kutatóbázisra is ellátogat-

Felsőoktatás

tunk. Rengeteg radarral, lézerrel és egyéb mérőműszerrel rendelkeznek, szintén azért, hogy minél többet megtudjanak a légkör összetételéről és annak folyamatairól. Végül pedig közös programjaink egyikeként egy nagyon élvezetes kajaktúrán vettünk részt, ahol evezésünk közben még fókákkal is találkoztunk. Számomra ezek a kirándulások azért is voltak rendkívül hasznosak, mert a nyelvtanfolyam után a város turistainformációs irodájában kezdtem meg a munkát, és így a későbbiekben személyes élményeim is segítettek egyegy program ajánlásában, tájékoztatásában.

Nyári szakmai gyakorlat Május 18-án kezdtem meg első munkanapomat a turistainformáción. Az első hetekben előkészítő munkákkal teltek a napok. A prospektusok tanulmányozása, menetrendek összeállítása, árak összegyűjtése, idegenvezetői anyag megismerése és tájékoztatók készítése tartozott feladataim közé. Pár nap elteltével már önállóan szolgáltam ki a vendégeket, a turistákat. Rövid idő elteltével pedig idegenvezetéssel is foglalkoztam. Hamarosan annyira sikerült megismernem a munkakört, hogy már e-mailben is én tájékoztattam az érdeklődőket. Az idő előre haladtával feladataim és felelősségi köröm egyre bővült, így főnökömtávollétekor teljesen egyedül vezettem a turistainformációt. Andenes Nordland régióban (Közép-Norvégia), Vesteralen megyében, Andoy sziget legészakibb pontján elhelyezkedő város. Az elmúlt húsz évben nem sok turista fordult meg ezen a településen. Ebben az időszakban a turistákat és a városba érkezőket motivációjuk alapján három kategóriába lehetett besorolni. Az egyik csoportba azok tartoztak, akik távolabb költöztek, és csak azért jöttek vissza, hogy családtagjaikat meglátogassák. A turisták másik részéhez azok a katonák tartoztak, akik a hidegháború idején itt állomásoztak, és nosztalgiázás céljából érkeztek ide. A harmadik kategóriába pedig azok tartoztak, akik tulajdonképpen a Lofoten-szigetekre akartak menni, csak rossz irányba indultak el, és eltévedtek. Mára ez a helyzet gyökeresen megváltozott. Egy évben közel húszezer turista keresi fel Andenest, és hagy itt minimum 765 koronát, hogy tengeribetegséget kapjon, de nem utolsósorban azért, hogy részt vegyen a bálnaszafarin. A szakmai gyakorlatom során többször láthattam a sarki fényt, az „aurora borealis”-t, és a sziget északi sarkkörön túli elhelyezkedésének köszönhetően lehetőségem volt a gyönyörű éjféli napsütést is megcsodálni. Mindkét természeti jelenség különleges élményt nyújtott számomra. Életem egyik meghatározó, különleges élményét élhettem át Norvégiában ezalatt a közel fél esztendő alatt, és nagyon sok szakmai tapasztalatot is szereztem. (…) Megtanultam alkalmazkodni a folyamatosan változó körülményekhez és munkatársakhoz, más kultúrájú emberekhez és egy nekünk szokatlan időjáráshoz. A szakmai gyakorlat során bizonyossá vált számomra, hogy az idegenforgalmi szakterülettel foglalkozó szakemberek és diákok számára is elengedhetetlenül fontos a távoli országok, tájak megismerése, hogy kellő tapasztalattal és élményeik alapján hatékonyabban szervezzenek ezekbe az országokba programokat.

Román László

Felsőoktatás

Kedvezményezett neve: Román László Kedvezményezett itthoni tanulmányainak szakterülete: építészet Küldő intézmény neve: Széchenyi István Egyetem Fogadó intézmény neve: Maaskant en Van Velsen Architecten Gyakorlat helye: Hollandia, Amszterdam Gyakorlat hossza: 38 hét

LÁSZLÓ 38 HETES AMSZTERDAMI SZAKMAI GYAKORLATA SORÁN LAKÓ- ÉS IRODAHÁZAK TERVEZÉSÉVEL FOGLAKOZOTT. A GYAKORLAT LEHETőSÉGET NYÚJTOTT NEKI ARRA, HOGY EGY NAGY ÉPÍTKEZÉSI PROJEKTBE IS BEKAPCSOLÓDJON, AMELY SORÁN RENGETEG TAPASZTALATOT GYűJTÖTT.

IDÉZETEK A BESZÁMOLÓBÓL:

Előszó A héten véget ér a leonardos szerzödésem is. Kilenc hónap Amsterdamban, hidegben, szélben, jégviharban, napsütésben, fent és lent, elveszve, ráeszmélve, szárazföldön és vizen, gyalog és tekerve, fáradtan és felfrissülve. Nélkülözve, és jóllakottan, Marokkóban és Borneon, az Északi-tengerben, szürkegémek közt, komppal reggelente, parkokban megpihenve, látogatva, latogatottan. Elhagyva és hazatérve Amszterdamba. Rendkívül hasznos ez a program. Az igazi szépség, hogy megtanuljuk más szemmel is nézni a dolgokat, magunkat, a hazánkat. A város multikulturális adottságainak köszönhetöen volt szerencsénk rengeteg különbözö embert, kultúrát, ha nem is megismerni, de közel kerülni hozzá. A hollandon kívül görög, angol, német, iraki, egyiptomi, török, ír, francia, olasz, spanyol, portugál, kínai, indonéz, japán, dán és orosz emberekkel volt alkalmunk beszélni, kevesebbet, többet, felszinesebbet, mélyebben, komolyan, vagy marháskodva. Legtöbbjük ugyanolyan utazó, mint mi. Szerencsét próbálnak, utaznak, keresnek valamit, tanulnak, menekülnek, álmodoznak.

Felsőoktatás

2005-09-26 A munkahely, mert ugye ezért (is) vagyunk itt. Eleinte főként makettoztam, de azóta már csináltam egy felmérést is, amit fel is vittem gépre, AutoCAD-del!!! Munka szempontjából benne vagyok a mélyvízben, de nem bánom, hadd szóljon! 2005-12-16 Tegnap megtartottuk az évzáró céges vacsorát, ami éjfélig elhúzódott, de nagyon tartalmas beszélgetés bontakozott ki a világ dolgairól, Keletről, Nyugatról, Európáról. Az ételük nem túlságosan bővelkedik ízekben, de egy marék só és bors csodákra képes. 2006-02-12 Tegnap házibuli volt nálunk, egy tradicionális olasz étellel, melyet Rudy és Andrea maguk készítettek, mi csak besegítettünk, a derelye szerű „táskák” hajtogatásában. Délután kettőkor kezdtük el és este nyolcra lettünk meg vele, a vendégek negyed kilencre jöttek, összesen kilencen voltunk, két portugál, két holland, két olasz, két magyar és egy orosz srác. Még sosem beszéltem egy orosszal, és hogy pont angolul, de érdekes volt, Szentpétervárról jött, és itt tanult, aztán itt szerzett PhD-t. Sikerült választ kapnom eddig számomra nem ismert tényekről, hogy miért van Nagy Péter cár szobor Rotterdamban, és hogy miért van Caar Peter straat Amszterdamban: ugyanis itt járt inkognítóban, és hajóépítőként dolgozott, bár állítólag sokan tudták, hogy ki is ő valójában. 2006-04-18 A héten három szabadnapom volt, keukenhofi tulipán túladagolásomat pénteken egy könynyed építész kirándulással csillapítottam a közeli Ijburgban. Ijburg egy jelenleg is épülő új város rész, voltaképpen ez is egy sziget, melyet az Ij (ejtsd ej) ölel körül, ami nem egy tó, nem egy folyó, hanem víz. A Leonardo program kezdetén, építészetre kiéhezett szemem válogatás nélkül nyelte a rengeteg jó holland épületet, mostanra úgymond jóllaktam és válogatósabbá is váltam. Ijburgnak rendkívül kritikusan álltam neki, akadt is néhány modernnek látszó giccs (persze a kivitelezés és a minőség kifogástalan volt minden épületnél), volt egy két szinte már unalmas „tökéletes” holland lakó épület, (értsd: jól bevált trendi, modern, egy millió van belőle és a mintha már láttam volna érzés jár mellé), de igazi csemegéket is találtam, igazi provokatív lakóház építészetet, hiszek benne, hogy van ilyen, nem csak középület-építészet.

Szalontai Bálint

Felsőoktatás

Kedvezményezett neve: Szalontai Bálint Kedvezményezett itthoni tanulmányainak szakterülete: építészet Küldő intézmény neve: Széchenyi István Egyetem Fogadó intézmény neve: Charles-Henri Tachon architect Gyakorlat helye: Franciaország, Párizs Gyakorlat hossza: 25 hét

BÁLINT FÉL ÉVEN ÁT DOLGOZOTT A FRANCIA FőVÁROS EGYIK ÉPÍTÉSZ IRODÁJÁBAN GYAKORNOKKÉNT. A PÁRIZSBAN TÖLTÖTT 6 HÓNAP ALATT NEMCSAK AZ ÉPÍTÉSZ MESTERSÉGÉT, HANEM A FRANCIA KÖRNYEZET SZÉPSÉGEIT IS IGYEKEZETT MINÉL ALAPOSABBAN MEGISMERNI.

IDÉZETEK A BESZÁMOLÓBÓL:

2006. március 17. A munkahelyem Párizs egyik izgő-mozgó kerületében, nagy nemzetköziségben, fodrászüzletek, éttermek, pályaudvarok, egy kisebb diadalív, és éjjeli pillangók által dekorált környezetben található. (…) A profil nem egységes. Egykori egyetemi jó barátok töltik meg tartalommal ezt a hosszú, földszintes kis stúdiót. Zömmel önállóan dolgoznak a saját, különböző projektjeiken, de akad azért köztük egy-egy, aki más építészeket is alkalmaz. No, az én főnököm is ebbe a kategóriába tartozik. Végül is velem együtt hárman dolgozunk az ő munkáin. Mint kiderült, vegyesen tervez minden félét. Legutóbb egy kilátó- és múzeumépületen és egy műteremházon dolgozott, jelenleg pedig egy negyvenlakásos társasház van az asztalon. Én, személy szerint a múlt héttől kezdve, egy lyoni lakás belsőépítészeti térszervezésén fáradozom. 2006. április 17. Örömmel tölt el, hogy az angol mellett kezdek tudni hosszabb mondatokban is franciául beszélni, és hogy kezdenek lecsillapodni a dolgok körülöttem. Nem kell már azon aggódnom, mit várnak el tőlem, valamint, hogy mennyi valójában a nekem szánt munkaidő intervalluma. Egyre rutinosabban használom a tervezőprogramot, és igyekszem megoldani saját kútfőből az éppen aktuális problémákat, igyekszem ráhangolódni a valós építészeti tervek formájára, követelményeire. Ezekkel az elején küzdöttem a nyelv miatt sokat.

Felsőoktatás

Párizsi élményeim egyik legkedvesebbike sokszor maga az utazás. Nem nagyon telik el úgy nap, hogy a metrón, vagy az RERen (a távolsági metrón) ne zenélne, vagy énekelne valaki. Rengeteg utcazenész száll fel egy vagy két dal erejéig, hogy pénzhez jusson. A legáltalánosabb a gitáros zenész, de akad olyan is, aki dalol, és vannak itt a szomszédaink közül is, akik a saját slágerükre rappelnek. Nem ritka a hétköznapi, sajt kedvére dalra fakadó polgár sem (…). Ez is azon nagyon kedves élményeim egyike, amit jó lenne Magyarországon is megtapasztalni (…).

2006. május 3. Újdonság került az előtérbe építészeti munka téren. A lakásügy most háttérbe szorult, helyette egy Párizshoz közeli Goincourt nevezetű kis település viszonylag nagyméretű kastélyának tervein dolgozom. A város rendezési terve előírja a kastély egészére és parkjára is vonatkozó komplett felújítást. Egy új funkció meghatározása most a nagy kérdés. Az én feladatom egyelőre a régi tervek számítógéppel való újrarajzolása, majd pedig a lehetséges tervjavaslatok megtétele lesz. 2006. június 20. Egy számomra kedves hírt is kaptam ezen a héten, miszerint befejeződött a tavasszal tervezett lyoni lakás belsőépítészeti munkája. Ez azt jelenti, hogy megszületett életem első háromdimenziós tere, melyben emberek élik majd a mindennapjaikat. Hát, nekem ez nagy élmény, és egyben iszonyú nagy felelősségérzet is elkapott vele együtt, amit még nem nagyon tudok hova tenni. Mivel színekre vonatkozó javaslatot nem tettünk, nem tudom mi fogad majd, ha megnézem. Mindenesetre a terek, a méretek, a szobák hangulata, a beépített bútorok használhatósága most élőben is világossá válik. 2006. augusztus 7. (megnézte az általa tervezett, immár beépített lakást) Nagyszerű volt végre valamiféle kézzel foghatóan is valódi, „saját” térben sétálni. Tudom, hogy utólag már nem nagyon lehet változtatni semmin, de gondolkodni eztán lehet csak igazán. Most látom jobban, miként használható ez a tér. Jól? Rosszul? Nem tudom. Nem árulok el nagy csodát azzal, ha bevallom, hogy hat hónapnyi szakmai gyakorlatom során nem csak izgalmas helyzeteket éltem át. Tarka volt ez jótól, kevésbé jótól, kellemetlen és felemelő érzésektől, és tele volt komoly pillanatokkal éppúgy, mint felhőtlen hétvégékkel. Egy szó mint száz, életszagú volt és ugyanakkor meseszerű is egyben. Meseszerű, mert Párizs. És meseszerű azért, mert egy ilyen ösztöndíj, nem mindennapi módon segíti hozzá az embert ahhoz, hogy lehetőségeihez mérten, – viszonylag kis életszerű terhekkel a nyakában- próbálhassa ki egy addig ismeretlen társadalomba való beilleszkedésnek minden szép- és árnyoldalát.

Fiatal dolgozók friss diplomások

FIATAL DOLGOZÓK ÉS FRISS DIPLOMÁSOK

Zsuzsanna Zsanett

Fiatal dolgozók

Kauderer

Kedvezményezett neve: Kauderer Zsuzsanna Zsanett Kedvezményezett itthoni tanulmányainak szakterülete: cukrászat Küldő intézmény neve: Magyar Iparszövetségi Oktatási Központ Alapítvány Fogadó intézmény neve: CFA Louis Prioux Gyakorlat helye: Franciaország, Epinal Gyakorlat hossza: 52 hét

ZSUZSA EGY 1 ÉVES, ÁLLAMILAG ELISMERT VENDÉGLÁTÓ IPARI KÉPZÉSBEN VETT RÉSZT FRANCIAORSZÁGBAN, MELYNEK VÉGÉN CUKRÁSZVIZSGÁT TETT. A KÉPZÉS SORÁN HAVONTA EGY HÉTIG ISKOLAI OKTATÁSON VETT RÉSZT, A TÖBBI 3 HÉTBEN PEDIG EGY CUKRÁSZMűHELYBEN DOLGOZOTT.

IDÉZETEK A BESZÁMOLÓBÓL: A munkatársaim rögtön befogadtak és segítettek mindenben, nemcsak a munkában, hanem a mindennapi életben is. Egyedül a fő főnököm nem beszélt velem, a többiek azt mondták azért, mert nincs türelme hozzám (85 éves a bácsi). A munkahelyemen nagyon sok új dolgot tanulhattam meg. Szerencsés voltam, hogy ide kerültem, mert a termékeket, amiket itt készítettünk, a vizsgán is ismerni kellett, és így könnyebb volt az elkészítésük. Véleményem szerint a francia cukrászat 90%-ban eltér a magyar cukrászattól. Hasonló dolgok akadnak, de itt minden mégis más. Itt inkább a krémesebb, édesebb (…) dolgokat szeretik az emberek, teljesen más az ízlésviláguk, mint a miénk. Sok-sok új alapanyagot ismerhettem meg, amiről Magyarországon csak tanultam, vagy még azt sem. Örülök, hogy elsajátíthattam ezeket a dolgokat, és ha hazamegyek, biztosan fogom őket használni otthon is, keverve a magyar dolgokkal. Minden tiszteletem a tanároké, akik teljes türelemmel dolgoztak velünk. Ha kellett, százszor is elmondták az anyagot, hogy megértsük. Minden problémánkat segítettek megoldani. Örülök, hogy részt vehettem a programban. Ez szerintem egy nagyon nagy lehetőség volt. Hihetetlen, hogy nem a saját anyanyelvemen beszélgethetek az osztálytársaimmal (csehek, lengyelek, németek), akik szintén nem a saját anyanyelvükön

Fiatal dolgozók

beszélnek. Ez a program egy nagyon jó dolog. Megismerhetek egy más kultúrát, gasztronómiát, megtanulhatok egy idegen nyelvet, az osztálytársaim által megismerhetem az ő kultúráját is, mindezt francia nyelven. Szerencsésnek érzem magam, hogy itt lehetek, teljesen jól érzem magam, ezért is döntöttem úgy, hogy maradok még és megtanulok még egy szakmát, így tanulhatom tovább a francia nyelvet is a következő 2 évben, aztán meglátom még, hogy mi lesz a jövőben. Itt nagyon sok tapasztalatot gyűjthettem össze, mind a szakmámban, mind az élet terén. Voltak negatív és pozitív élményeim is. Szerencsére a pozitív sokkal több volt. Ha újra kezdhetném, megint ezt választanám. Ezt a lehetőséget szerintem nem lehetett kihagyni.

Tanácsaim az „utódoknak”: Igazából, ami szerintem a legfontosabb, hogy mindig magunkat adjuk, történjék bármi is. Csak akkor indulj neki az útnak, ha tényleg ezt akarod, ha nem fordítasz hátat az első negatív élmény után! Kedv nélkül ne vágj neki! Amit tudnod kell, hogy amik itt történnek majd veled, mind-mind a hasznodra válnak életed további részében, új tapasztalatokat szerzel majd, bővítheted szakmai tudásodat, tanulhatsz egy idegen nyelvet, új barátokat ismersz meg, utazhatsz, szórakozhatsz, de ne felejtsd el, hogy tanulni jössz, fel kell állítani a fontossági sorrendet. Szerintem, ha pozitívan állsz a dolgokhoz, nem lehet majd semmi gond. Bár tudnod kell, hogy az eleje nehéz lesz, egyedül érzed majd magad, honvágyad lesz, erre, tudom, nem lehet felkészülni, egyszerűen csak túl kell élni. Utána hidd el, jól fogod érezni magad!

Fiatal dolgozók

Kedvezményezett neve: Kun-Szabó Mariann Kedvezményezett itthoni tanulmányainak szakterülete: közigazgatás Küldő intézmény neve: Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar

Mariann

Kun-Szabó

Fogadó intézmény neve: Pavlikeni Önkormányzat Gyakorlat helye: Bulgária, Pavlikeni Gyakorlat hossza: 16 hét

MARIANN A 4 HÓNAPOS PAVLIKENI SZAKMAI GYAKORLATA SORÁN – TÁRSAIVAL – MEGISMERHETTE A BOLGÁR ÖNKORMÁNYZATOK FELÉPÍTÉSÉT, MűKÖDÉSI MECHANIZMUSÁT ÉS A KÖZTISZTVISELőK MUNKASTÍLUSÁT.

EGYÜTT

IDÉZETEK A BESZÁMOLÓBÓL: Bulgáriában, annak is legszegényebb régiójában fogom eltölteni a négy hónapos szakmai gyakorlatomat? Vegyes érzelmek: a ’Balkán’ hallatán riadalom szeretteim részéről és makacs kíváncsiság az én részemről. Még sosem jártam azelőtt Európa e táján; nem ismertem a balkáni kultúrát, sem a dél-szláv népeket. Hallottam ezt is, azt is a volt-szocialista országról. Nem is olyan régen kezdtem tervezgetni, hogy egy germán és egy latin nyelv mellé szívesen megtanulnék egy szláv nyelvet is, bővítve ezzel kulturális ismereteimet, kitágítva horizontomat. Ezek a személyes okok, amiért Bulgária oly vonzóvá vált számomra a dacoló ’csak azért is Bulgáriába megyek’ érzésen felül. A szakmai okok is éppoly kecsegtetőek voltak. A főiskolán szakirányom az államigazgatás volt, ezen belül engem mindig is különösen érdekeltek a világban zajló folyamatok. Bulgária egy EU csatlakozás előtt álló ország, ezért az elkövetkező időszakban strukturális változtatásokat kell végrehajtania, mely igaz a közigazgatási szektorra is. Úgy gondoltam, hogy a négy hónapos gyakorlat egy kiváló lehetőség arra, hogy belelássak mind a bolgár – és így a balkáni – közigazgatási rendszerbe, mindabba a folyamatba, ami egy tagjelölt országban lezajlik a csatlakozás előtti időszakban. A nyelvtanulás szakmai szempontból is kedvezőnek tűnt tekintve azt, hogy az Európai Unió bővítésével a különböző külpolitikai folyamatok egyre inkább Kelet- és Délkelet-Európára fognak irányulni, ahol a szláv nyelv ismerete elengedhetetlen lesz. Ugyanakkor a szakmai gyakorlat alatt a munkanyelv az angol, így egyszerre két idegen nyelv használatára leszek rákényszerülve, ami nagyban megnöveli alkalmazkodó készségemet egy multikulturális környezetben. Gyakorlatom ideje alatt szerettem volna a helyiekkel megismertetni Magyarországot. Ennek érdekében egy képekkel illusztrált,

Fiatal dolgozók

érdekes információkat és adatokat tartalmazó PowerPoint prezentációt fordítottam le angolra. A prezentációt összesen három alkalommal négy osztálynak tartottuk meg. Nem várt érdeklődést tapasztaltunk a tanulók részéről, és a két óra pont elég volt az előadásra és utána a kötetlen beszélgetésre Magyarországról és Bulgáriáról. Mi beszéltünk a magyar diákok életéről, tanulási és ösztöndíjas lehetőségeikről, illetve az Európai Unió által kínált programokról. Ők beszéltek nekünk arról, hogy mit tanultak az iskolában Közép-Európáról, a magyar ’56-os forradalomról, és hogy mik az ő terveik Bulgáriában és Európában. Ezek a találkozások kiváló lehetőséget teremtettek arra, hogy megismerjük a helyi fiatalokat, és hogy új barátokat szerezzünk. Később az oktatók kérésére ketten részt vettünk egy téli kiránduláson a közeli kisvárosba, melynek során mi is felügyeltük a diákokat. Nem volt nehéz fenntartani érdeklődésüket, hiszen nagy szenzációnak számított, hogy nem beszéltünk bolgárul.

Kihívás volt számomra egy olyan környezetben dolgozni, ahol egy ember híján egyik munkatárssal sem beszéltem közös nyelvet. Ahol a hatékony munkához fontos volt megtalálni a megfelelő személyeket, jól kifejezni magam, és érvelni. Számomra legérdekesebbnek a munka ezen része bizonyult, ahol rajtam múlt, hogy egy-egy ötletemet mennyire tudom megvalósítani, mennyire tudom magam feltalálni akkor is, ha nincs mellettem angolul beszélő személy. Ha nem szerettem volna egy embertől függeni, meg kellett találnom a megoldást a többi munkatárssal való kommunikációra. Ez később bolgár nyelvtudásom előrehaladtával, és a munkatársak megismerésével folyamatosan tökéletesedett. A négy hónap alatt megismertem egy addig számomra idegen országot, annak kultúráját, az embereket és a nyelvet. Megtanultam, hogy emberek nyomorúságos körülmények között hogy lehetnek boldogabbak, mint nyugati társaik. Láttam gyönyörű, érintetlen tájakat; lehetőségeimhez képest próbáltam minden oldalról belefolyni a közösségi életbe – szakmai és társadalmi szinten egyaránt. Eloszlott minden előítéletem, és a kis elvárásokkal szemben végül sokkal többet kaptam vissza. A tanulság ebből az, hogy addig ne minősítsünk egy országot, amíg azt nem láttuk saját szemünkkel. A magyar városok egytőlegyig elutasították azt, hogy Bulgáriával bármiféle kapcsolatuk legyen. Holott nagyon sokat lehetne tanulni a bolgárok életszeretetéről, a természethez való viszonyukról, és törekvésükről. Ha azt szeretnénk, hogy felénk nyitottan közeledjenek, nekünk is nyitottnak kell lennünk. Mindenkinek ajánlom, hogy saját bőrén tapasztalja meg Bulgáriát, azt az országot, melyről a helyiek úgy tartják, hogy itt ér össze a hegy és a tenger…

Fiatal dolgozók

Szigethy Zsófia

Kedvezményezett neve: Szigethy Zsófia Kedvezményezett itthoni tanulmányainak szakterülete: közigazgatás Küldő intézmény neve: Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Fogadó intézmény neve: Frankfurt Önkormányzata, Környezetvédelmi Osztály Gyakorlat helye: Németország, Frankfurt am Main Gyakorlat hossza: 22 hét

ZSÓFIA 5 HÓNAPOT TÖLTÖTT EGY NYÜZSGő NÉMET NAGYVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI OSZTÁLYÁN, AHOL A KÖZIGAZGATÁS EGY ÉRDEKES TERÜLETÉVEL, AZ ÁRVÍZVÉDELEMMEL ISMERKEDHETETT MEG KÖZELEBBRőL.

IDÉZETEK A BESZÁMOLÓBÓL: A gyakorlatom igazából nem szeptember 1-jén kezdődött, hanem már korábban, mivel a gyakorlat előtt már voltak különböző előkészítők. Először is ott volt a német nyelvtanfolyam, melyen a szakmai szókincsünk bővítése volt a cél. Ezután pedig augusztus végén egy csapatépítő tréningen is részt vettünk, melyen a csapatmunkát, a problémamegoldást gyakoroltuk. Ez a felkészítő számomra nagyon hasznos volt, hiszen én elég zárkózott vagyok, és úgy érzem, ez is elősegítette a könnyebb beilleszkedésemet. Így a felkészítők után már bátrabban indulhattunk neki a „nagy útnak“. Kezdetben csak olvasnivalókat adtak nekem, hogy ismerkedjek a környezettel, illetve, hogy jobban átlássam a hivatal főbb tevékenységi köreit. Ez azért is volt jó, mert ezekkel az anyagokkal jelentősen tudtam bővíteni szakmai szókincsemet is. Aztán bevettek egy nagyobb projektbe, mely 2006 márciusára lett teljesen kész (de sajnos ekkor én már újra Budapesten voltam). Ez pedig egy lakossági tájékoztató elkészítése volt. Ennek célja az, hogy egy esetleges árvíz idején a lakosság tudja, mit kell tenni, hogy melyek azok az intézkedések, amelyeket saját maga is meg tud csinálni. A 2005-ös bajor árvíz után ugyanis egyértelmű lett, hogy szükség van a lakosság tájékoztatására. Először is a szöveges részt kellett elkészíteni, amihez én az internetről töltöttem le hasonló témájú brossúrákat. Ezekből merítve ötleteket írtam meg azt. Ez mára már többször módosítva lett, de lassan elnyerte végleges formáját.

Fiatal dolgozók

Az ittlétem legizgalmasabb pillanatai kétségkívül a különböző „terepszemlék“ voltak. Első alkalommal Frankfurt peremére mentünk, ahol egy vihar következtében a folyóba dőlt egy fa, és ezzel a folyó kénytelen volt új utat keresni magának. Az út, amit választott, sajnos az ott lakók pincéin, illetve kertjein folyt keresztül. A tűzoltók csak a vihar másnapján takarították el a fát. Mi a takarítás eredményét néztük meg, illetve néhány károsult pincéjébe is benéztünk. A következő alkalommal egy élelmiszerbolt raktárába mentünk, ahol a liftakna alatt kisebb mennyiségű olajat fedeztek fel. Kiderült, hogy az olaj az élelmiszerbolt melletti benzinkútból szivárgott át. Egyszer pedig egy olajbalesethez hívtak minket. 900 liter fűtőolaj ömlött ki. Itt aztán megtanulhattam, hogy mi a teendő ilyen esetben: kit kell értesíteni, mit kell megvizsgálni, és azt is láthattam, hogyan takarítanak el a tűzoltók ekkora mennyiségű olajat. El kell mondanom, hogy ez a kis „metropolisz“ vagy ahogy a németek mondják „Mainhattan“ az 5 hónap alatt igazán belopta magát a szívembe. Persze nem egy kis hegyi falu, de a Majna partján sétálva az ember felfedezheti a nyugalmat még egy ilyen nyüzsgő városban is. A sokféle ember, aki itt él, ugyan kicsit idegenné teszi a helyet, azonban bizonyítja, hogy az emberek képesek békességben megélni egymás mellett. Elvárásaim a gyakorlattal szemben maximálisan teljesültek, sőt igazából még kellemesen csalódtam is. Őszintén szólva, mikor kijöttem, tartottam attól, hogy nem nagyon fognak bevonni az itteni munkába, de szerencsére hamar kiderült, hogy ebbéli aggodalmam felesleges volt. Mindenki sokat foglalkozott velem, és törekedtek arra, hogy minél több lehetőségem legyen bizonyítani mind szakmai, mind nyelvi tudásomat. Így például kaptam telefonos feladatokat, melyeknél különböző dolgokat kellett telefonon megérdeklődnöm. Számomra ezek voltak a legnehezebb feladatok, mert idegen nyelven egy „idegennel” beszélni elég ijesztőnek tűnt, azonban ezekbe is hamar belejöttem. Így a végén már, ha valamit telefonon kellett megérdeklődni vagy megrendelni, azt rögtön rám bízták. Mindenkinek csak azt tudom tanácsolni, hogy ha lehetőségük adódik külföldön szakmai tanulmányokat folytatni, akkor semmiképp se hagyják ki! És egy plusz jó tanács a repülővel utazóknak: szerezzenek be olyan utazóbőröndöt, aminek a súlya maximum 2 kiló!

Fiatal dolgozók

Kedvezményezett neve: Török Adél

Török Adél

Kedvezményezett itthoni tanulmányainak szakterülete: festményrestaurátor Küldő intézmény neve: Magyar Képzőművészeti Egyetem Fogadó intézmény neve: Stefano Scarpelli, restauro dipinti Gyakorlat helye: Olaszország, Firenze Gyakorlat hossza: 30 hét

ADÉL 3 MÁSIK IFJÚ RESTAURÁTORRAL EGYÜTT FIRENZE EGYIK NEVES MESTERÉNEK MűHELYÉBEN MÉLYEDHETETT EL A RESTAURÁLÁS MűVÉSZETÉNEK REJTELMEIBEN.

KINN TÖLTÖTT HÓNAPOK ÖRÖKRE SZÓLÓ ÉLMÉNYT JELENTETTEK SZÁMUKRA.

IDÉZETEK A BESZÁMOLÓBÓL: Ha a restaurátorokat nézzük, Firenze kiváltságos helyzetben van. A reneszánsz bölcsője, az európai kultúra egyik központja. A világ minden tájáról özönlenek ide diákok, művészek és persze restaurátorok is. A városban számtalan restaurátor műterem van, ahová a diákok és érdeklődök boldogan elmennek dolgozni akár ingyen is, csakhogy olyan műtárgyakon dolgozhassanak, amelyek csak itt, Firenzében találhatóak. Nem ritka az sem, hogy ezek a diákok, vagy művészek nemhogy nem kapnak ellenszolgáltatást, de ők maguk fizetnek a mestereknek csak azért, hogy részt vehessenek a munkáikban. Abba a csoportba tartoztunk mi, akik ha nem is fizetést, de hozzájárulást kaptunk, mégis nagyon megtisztelve éreztük magunkat, és nemcsak a pénz miatt, hanem mert nem tanulóként, hanem teljes mértékben kollégaként viseltetett velünk szemben a Mester. A restaurálás menete általában a tárgy tisztításával kezdődik (leporolás, vászonkép leválasztása a vakkeretéről és a festett felület tényleges tisztítása). Ezután jön a dublírozás vászonképek esetében (ha ez szükséges), illetve táblaképek esetében a fa-hordozó szilárdítása és más asztalos munkák (ha szükségesek). Csak ezek után a lépések után következik a kép hiányainak tömítése, és végül a retusálás, ami megint csak több lépcsőből épül fel, és minden kép esetében más és más követelményeket támaszt.

Alapképzés

Az első héten egy barokk kereten kellett dolgoznunk. Az volt a feladatunk, hogy a keretről mechanikus úton (szikével) távolítsuk el azt az alapozóréteget, amit az eredeti fölé „mázoltak”, hogy a keret amúgy nagyon aprólékos és gazdag formavilága és eredeti aranyozása-ezüstözése is láthatóvá váljon. Mivel a későbbi alapozás természetesen erősen tapadt az eredetihez, és mert rengeteg maga alá forduló forma is volt, a tisztítás csak nagy odafigyeléssel volt végezhető. De még így is, az eredeti aranyozást csak kis mértékben lehetett megmenteni. Ennek ellenére az eredmény meglehetősen látványos lett. Itt kell megjegyeznem Scarpelliről, hogy mindvégig nagyon következetesen irányította a munkánkat. Vagyis figyelembe vette, hogy ki mennyi időt tölt nála, és ehhez mérten adta ki a feladatokat, gondosan ügyelve arra, hogy mindenki minden munkafázisba belekóstolhasson. Eleinte napi 4-6 órát töltöttünk nála, később, amikor már mindent megnéztünk Firenzéből és „nem volt mit csinálni”, rendszeresen napi 8 órát dolgoztunk, akárcsak a többiek, akik rendes fizetést kaptak. Persze mindezt nem kényszerből tettük, Scarpelli is mindig mondta, hogy nem dolgozni, hanem tanulni jöttünk ki, de mivel szerettünk a műteremben lenni, mert igen jó volt a hangulat, és mert nagyon szép munkákon dolgozhattunk, és nem utolsósorban a nyelvet is itt tanulhattuk meg igazán, nem beszélve, hogy társas életünk egyetlen forrása volt a műterem, ezért inkább bejártunk, ami így nemcsak hasznos volt, hanem kifejezetten kellemes is. Nincs is jobb érzés, mint a szeretett szakmát különösebb főfájás nélkül művelni! Ilyen szempontból az egész firenzei időszak mindannyiunk számára egy csoda volt, úgy értem nem volt gondunk a munka megszerzésére, nem kellett aggódnunk hogy jól csináljuk-e, mert bárminemű kérdésünk volt, a Maestro vagy valaki tapasztaltabb azonnal segített. Pénzügyi gondjaink sem voltak, hiszen megélhetésünk, még ha szerényen is, de előre biztosítva volt. Először nagyon el voltunk ragadtatva a kinti világtól, mindent, de mindent szebbnek és jobbnak láttunk. Aztán, ahogy jobban a kulisszák mögé néztünk, megértettük, hogy nincs mi után vágyakozni, mindenütt küzdelem az emberek sorsa, és ezt igazán jól esett felismerni. Rossz lett volna ugyanis azzal a tudattal hazajönni, hogy valahol máshol jobb. Talán csak az a fajta biztonság hiányzik idehaza, amit egy műterem közössége és egy jó vezető kölcsönös együttműködése jelent, az a bizonyosság, hogy az ember nem egyedül úszik az árral szemben, és így nem is annyira kiszolgáltatott.

Oktatók

OKTATÓK, SZAKKÉPZÉSI VEZETÔK ÉS MUNKATÁRSAK, HUMÁNERÔFORRÁS VEZETÔK, FOGLALKOZTATÁSI TANÁCSADÓK

Oktatók

Sipos József

Kedvezményezett neve: Sipos József Kedvezményezett itthoni munkájának szakterülete: méhészet Küldő intézmény neve: Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Fogadó intézmény neve: Sakarya Valiligi Hendek Halk Egitimi Merkezi Müdürlügü Tanulmányút helye: Törökország, Hendek Tanulmányút hossza: 1 hét

JÓZSEF KOLLÉGÁIVAL A NAGY MÉHÉSZETI MÚLTTAL RENDELKEZő TÖRÖKORSZÁGBAN TETT EGYHETES LÁTOGATÁST, AMELYNEK SORÁN SZÁMOS MÉHÉSZETET FELKERESTEK, VALAMINT A LEHETSÉGES JÖVőBELI EGYÜTTMűKÖDÉSRőL TÁRGYALTAK A TÖRÖK MÉHÉSZ SZAKMA KÉPVISELőIVEL.

IDÉZETEK A BESZÁMOLÓBÓL: Magyarországon a méhészetet régóta művelik, nagy a múltja, nagy az elméleti háttere és ismerete, de alig oktatják a magyar iskolákban. Régen népfőiskolában, méhésziskolákban oktatták. Különösen fontos volt számunkra, hogy az oktatás formáját, módszertanát megvizsgáljuk, hogyan tudjuk ezt hatékonyan fejleszteni? Fő célunk az volt, hogy megismerjük, mit és hogyan csinálnak mások? Csodálatos érzés, nem lehet leírni, milyen hatás éri az embert, hogy keleten van. Ez nem csak a rengeteg szebbnél szebb mecsetnek (melyből óránként hangszórókon imák hallatszanak) vagy a nyüzsgő egzotikus bazároknak köszönhető. Más a zene és az emberek is. Kedvességet, vendégszeretetet tapasztaltam és kaptam. Isztambulban (…) nagyon tetszett és jól látható volt az utcákon, hogy az ősi és modern építészeti jellegzetességek keveréke jól tükröződik. Az autóduda, a hordozhatós rádió és a mobiltelefonok zaja hallatszódik mindenfelől. Az idős férfiak állandóan füzért morzsolgatnak. Sok embert láttam, akik felváltva szívják a hookah pipát a kávézókban. Az utcán komor ruházatú fundamentalista fiatal nők elvegyülnek az őket néző farmeros nemzedék között.

Oktatók

(…) elindultunk Hendekbe. Útközben több helyen megálltunk, legemlékezetesebb, ahol gesztenyésben voltak méhészetek letelepülve. Zsongtak a dolgos méhecskék, jó volt közöttük lenni. Este tiszteletünkre távol Hendektől, egy pisztrángos tó melletti vendéglőben rendeztek vacsorát. Mérhetetlen szeretettel, barátsággal és nyitottsággal fogadtak bennünket. A Regionális Agrárszövetség Méhészeti Tagozatának vezetőjével Mustafa Ör Müdür úrral komoly és baráti beszélgetésbe kezdtem. Sokat-sokat kérdeztünk egymástól, még vacsora közben is. Úgy beszélgettünk, mintha már többször találkoztunk volna. (...) A nap végén méhészeti szakboltot tekintettünk meg, melyben a méhkezelés minden fázisához értékesítenek eszközöket. Szép, rendezett volt a bolt. Csak Törökországban gyártott méhészeti eszközöket forgalmaznak. Sok eszközt vásároltam, a repülőtéren ki is állítottak a sorból a hazautazás során, mert nem tudták, mire használom a fémből készült dobozt, amely méhetető volt. Mustafa Ör (…) előadása után, megkért, hogy holnap én is tartsak előadást a méhészeti konferencián. Nagyon örültem a felkérésnek. A konferencia bevezető gondolatai után én tartottam előadást az Európai Unió, Magyarország méhészete, mézminőségi követelmények, méhészképzés jövője címmel. Nagyon örültem, mert érdeklődve figyelték, és sok kérdést tettek fel. Útközben megálltunk a Sakarya Megyei Méhész Szövetség székházánál, ahol tiszteletbeli török méhésszé fogadtak bennünket, majd megmutatták a regisztrációs, nyilvántartási eljárásokat. Megbeszéltük a jövőbeli segítség, együttműködés lehetőségét folyamatát. A szakmai ismeretek teljessége mellett, mély emberi, baráti kapcsolatok is kialakultak. Az emberi érzéseknek, a szív hangjának, az országhatárok nem szabhatnak határokat! Nagyon értékes volt számomra az út, eredményesnek, jövőbeni közös tervek megvalósulásban bízva, nehéz szívvel köszöntünk el egymástól a repülőtéren.