Tíz éves a Tempus Közalapítvány 1996-2006 by TKA Könyvtár

Tíz

éves a Tempus Közalapítvány

1996–2006

Tíz

éves a Tempus Közalapítvány

1996–2006

TARTALOM DR. GALAMBOS GÁBOR:

CSERNOVITZ ADÉL:

Elõszó – Gondolatok a Tempus Közalapítvány

Világ – Nyelv: a nyelvoktatás fejlesztéséért

megalapításának 10. évfordulóján

JUHÁSZ ZOLTÁN:

HALÁSZ GÁBOR:

Jó úton haladunk! Az Útravaló programról

Tempus Közalapítvány – Tíz éve az európai

GARAI KATALIN:

integrációért

Lépéselõny az EU-ban –

KEMÉNY GABRIELLA:

A Tempus Közalapítvány Képzõközpontja

A mi történetünk –

KARDOS ANITA:

A Tempus Közalapítvány 10 éve

Tudásközpont

KARDOS ANITA:

DR.

Óvodától egyetemig, iskolán belül és kívül

CSERNOVITZ ADÉL:

KURUCZ KATALIN:

KLEKNER BÍBOR:

Információval a kutatók szolgálatában „Jelentés” helyett

A Tempus Közalapítvány 10 éve – Bírálói szemmel

Európából jöttünk, mesterségünk címere –

DUDÁS FERENCNÉ:

A Leonardo da Vinci programról

Együtt az Ajtósi Dürer sortól a Váci útig

CSERNOVITZ ADÉL:

KOZSIK EDINA:

Sikeres regionális együttmûködések

Ilyen volt – ilyen lett

CSERNOVITZ ADÉL: Versenyképes magyar egyetemek az Erasmus Mundus-ban

HLAVNYAI ÁGNES:

TORDAI PÉTER:

a CEEPUS programban

FARKAS JÓZSEFNÉ:

Tempus – Ahonnan minden indult Mire tanított Socrates?

´´ ELOSZÓ GONDOLATOK A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY MEGALAPÍTÁSÁNAK 10. ÉVFORDULÓJÁN Nem tagadom, hogy amikor 1999-ben egy FFK ülésen felvetõdött annak a lehetõsége, hogy a konferencia jelöl a Tempus Közalapítvány kuratóriumába tagként, több kollégát megkérdeztem arról, hogy mi e szervezet fõ profilja. Ma már nagyon hálás vagyok azoknak, akik komolyan bátorítottak arra, hogy fogadjam el a jelölést. Ha jól emlékszem, akkor mindössze három olyan program volt, amelyet már évek óta gondozott a Közalapítvány. 1999-ben a Socrates, CEEPUS és a Tempus mellett azonban már a Leonardo is új feladatként jelentkezett számunkra. Az azóta eltelt évek alatt a Közalapítvány dinamikusan fejlõdött, és ma már nyugodtan mondhatjuk azt, hogy az ország egyik legnagyobb pályáztató és lebonyolító szervezete lett. Feladataink évrõl évre fokozatosan szaporodtak. Egyre többen választottak bennünket partnerként az országon belül és az uniós tagállamokból egyaránt. Ez elsõsorban annak a jól szervezett, minõségi szempontokat kiemelten kezelõ munkának köszönhetõ, amelyet az iroda munkatársai mindig is szem elõtt tartanak. Azt sem hallgathatom el, hogy elnökként mindig büszke lehettem arra, hogy a Közalapítvány kuratóriumában olyan munkatársakkal dolgozhatok együtt, akik a szakmaiságot és a döntések tisztaságát kikerülhetetlen szempontként kezelik. Tíz év egy szervezet életében lehet sok és lehet kevés is. Abban bízok, hogy mi még az út elején járunk. Uniós tagságunkból adódó feladataink, szervezetekben elfoglalt helyünk és hazai megbecsülésünk egyaránt megalapozza ezt az optimizmust. Kívánom, hogy a Kedves Olvasó ugyanolyan örömmel tudja forgatni ezt a rendhagyó, szubjektív írásokat tartalmazó kiadványt, mint amilyennel az egyes cikkek szerzõi írták azt.

GALAMBOS GÁBOR, a Tempus Közalapítvány elnöke

TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY TÍZ ÉVE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓÉRT HALÁSZ GÁBOR, az OKI fõigazgatója, a Tempus Közalapítvány kuratóriumának tagja

Jól emlékszem az új közalapítvány megszületésének körülményeire. A többi uniós tagjelölt országhoz, sõt a régebbi tagállamok némelyikéhez is hasonlóan, kemény viták voltak arról, vajon szabad-e az Unió akkoriban elindult és a csatlakozó országok számára megnyitott új programját, az immár erõs közoktatási elemet is tartalmazó Socrates-t olyan szervezetre bízni, amely korábban kizárólag a felsõoktatással foglalkozott. Azt gondolom, az akkori döntéshozókat egyértelmûen igazolta az idõ. Mint ahogy igazolta azokat is,

akik kezdettõl fogva azt gondolták, hogy ugyanahhoz a szervezethez kell helyezni a szakmai képzést célzó uniós oktatási programokat is. A most születésnapját ünneplõ Tempus Közalapítvány a hazai oktatásügy azon ritka szereplõi közé tartozik, amely egyszerre képes figyelni az alapoktatásra, a szakképzésre, a felsõoktatásra és a felnõttképzésre, és ahol – ennek megfelelõen – magától értetõdõvé válhatott az ágazatközi gondolkodás. Az alapítvány kuratóriumának munkájában kezdettõl fogva részt vevõ szakértõként nyugodtan mondhatom: a különbözõ területek egyidejû jelenlétének és a közöttük folyó kommunikációnak óriási pozitív hozadéka van. Az oktatás egyes alágazatai közötti kommunikációs gátakat mindig nehéz áttörni, de ott, ahol mégis sikerül, hamar érzékelni lehet ennek áldásos hatását. Nem túlzás azt állítani, hogy a Tempus Közalapítvány tíz éve alatt a hazai oktatásügy egyik meghatározó szereplõjévé vált. Ez mindenekelõtt természetesen ahhoz a tágabb feladathoz kapcsolódik, amely annak idején az alapítók számára minden bizonnyal a legfontosabb volt: Magyar-

TÍZ ÉVES A TKA | TKA – Tíz éve az európai integrációért

A Tempus Közalapítvány 2006-ban ünnepli tíz éves születésnapját. Fontos tudnunk: e szervezet nem a semmibõl születetett tíz évvel ezelõtt. Elõdje – amelynek bázisán 1996-ban megalakult – akkor már több éve sikeresen koordinálta Magyarországon az Európai Uniónak azt a programját, amely a volt szocialista országok felsõoktatási rendszereinek az európai felsõoktatási közösségbe való visszavezetését szolgálta. A tevékenység sikerét többek között az mutatta, hogy az alapítók e program nevét, vagyis a Tempus-t adták az új szervezetnek.

TÍZ ÉVES A TKA | TKA – Tíz éve az európai integrációért

ország európai uniós felkészülésének és csatlakozásának támogatása az oktatás területén. A Tempus tevékenységének nyomán iskolák százai, tanulók és tanárok ezrei kerültek kapcsolatba azzal a közösséggel, amelynek 2004 májusában válhattunk teljes jogú tagjává. Sok száz azoknak a szakértõknek a száma is, akik a pályázatok elbírálásába bekapcsolódva az elmúlt években megismerhették a közösség oktatási gondolkodását. A Tempus kulcsszerepet játszott a magyar oktatásügy integrációs felkészülésében, és ma is meghatározó a szerepe nemcsak abban, hogy iskoláink és egyetemeink kihasználhassák az uniós tagságból fakadó elõnyöket, hanem abban is, hogy Magyarország a közösségi oktatáspolitika és oktatásfejlesztés aktív és konstruktív alakítójává válhasson.

és akiknek munkastílusukat és munkakultúrájukat hozzá kellett igazítaniuk az uniós munkastílushoz és munkakultúrához. A Tempus már a kilencvenes évek második felében, évekkel a csatlakozás elõtt, egyfajta uniós szigetté vált Magyarországon, ahol hozzá lehetett jutni a közösségi oktatáspolitika alakulásával összefüggõ információkhoz, ezekrõl vitatkozni és beszélgetni lehetett, és ahol feltárulhattak azok a perspektívák, amelyek felõl az uniós tagországok nézik saját oktatási rendszerüket és oktatáspolitikájukat. Az uniós oktatási programokkal természetesen nemcsak pénz áramlott be az országba, hanem az a fajta oktatásfejlesztési gondolkodásmód is, amely mögött egy koherens közösségi oktatáspolitika húzódik meg, és amelyet többek között éppen az oktatási programok stratégiai dokumentumai rögzítenek.

A Tempus funkciója eredetileg alig terjedt túl az uniós forrásokra épülõ pályázati pénzek kezelésén és a pályázás megszervezésén. Ugyanakkor a kezdetektõl fogva tudni lehetetett, hogy egy olyan szervezetben, amely az uniós oktatási pályázatokat menedzseli, azaz alapvetõen technikai feladatokat lát el, benne rejlik egy olyan potenciál, amely messze túlmutat a technikai feladaton. Mindenekelõtt, ez az egyik olyan szervezet, amely Magyarországra behozhatta a projekttervezésnek, az együttmûködésnek, a közös forrásszerzésnek és a projektmenedzsmentnek azt a kultúráját, amely ma a fejlett világban általánosan elterjedt, és – ezt érdemes külön hangsúlyozni – amely az oktatási rendszerek belsõ, nemzeti szintû fejlesztésének és kormányzásának is nélkülözhetetlen elemévé vált. Abban, hogy az oktatás hazai világa megnyílt e kultúra felé, a Közalapítványnak meghatározó szerepe volt. E szervezet munkatársai voltak továbbá az elsõk, akik – jóval a csatlakozásunk elõtt – folyamatos és napi munkakapcsolatba kerültek az uniós szervekkel,

Az elmúlt évtizedben a Tempus az oktatási programok és az ezekhez kapcsolódó pályáztatás menedzselésén túl sokféle módon segítette Magyarország uniós felkészülését, és segíti ma is az uniós tagságból fakadó feladatok ellátását az oktatás területén. A Tempus egyik elsõ olyan, ugyancsak a tíz évvel ezelõtti alapítás elõtti idõre visszanyúló kezdeményezése, amely túlmutatott az egyszerû pályázatszervezésen, és amely jelezte a magyar integrációs felkészülés tágabb perspektívában történõ támogatását, az Alumni for Europe hálózat létrehozása volt. Ebbe az interaktív hálózatba azok a Közalapítvány által koordinált európai ösztöndíjas képzési programokban részt vett diákok, fiatal diplomások kapcsolódhattak be, akik e programok keretében legalább 3 hónapot külföldön töltöttek. A kilencvenes évek elejétõl kezdve e fiatalokra úgy lehetett tekinteni, mint akikre fontos feladatok várhatnak a majdan uniós taggá váló Magyarország gazdasági és társadalmi életében.

Korábban utaltam arra, hogy a Tempus összességében több mint tíz éves mûködésének egyik nagy hozadéka a korszerû projekttervezési és menedzselési kultúra behozatala és elterjesztése a magyar oktatásügyben. Érdemes ehhez hozzátenni: e kultúrát a Közalapítvány többek között saját szervezetén és saját mûködésének megszervezésén keresztül honosította meg. Azok, akik az elmúlt évtized folyamán nyomon követhették e szervezet mûködését, és a feladatok gyors bõvülését kísérõ belsõ átalakításokat, bámulattal láthatták nemcsak e szervezet menedzsment-teljesítményét, de tanulásra és alkalmazkodásra való képességét is. A Tempus a magyar oktatásügy egyik elsõ olyan tanuló szervezete lett, amely képes ar-

ra, hogy mûködése biztonságát és kiszámíthatóságát ötvözze a változásra való képességgel, és amelyben szinte tapintható módon jelen van az, amit szervezeti intelligenciának is szoktunk hívni. A korszerû vezetési és szervezési technikák alkalmazásával – mint amilyen a mátrix-menedzsment vagy a tudásmenedzsment – a feladatok komplexitásának robbanásszerû növekedése és ezek menynyiségi bõvülése ellenére a szervezet mindig képes maradt a megbízható mûködésre és a minõség folyamatos biztosítására. Nem meglepõ, hogy az a fajta szakértelem és munkakultúra, amely az európai oktatási programok magyarországi szervezése során halmozódott fel a Tempus Közalapítványban, vonzóvá tette ezt a szervezetet olyan hazai fejlesztési programok számára is, amelyek közvetlenül nem kapcsolhatóak az Európai Unióhoz, és nincs (vagy csak közvetett módon van) nemzetközi vonatkozásuk. Így lett a Közalapítvány – pontosabban már annak elõdje – a közép-európai egyetemközi együttmûködési program, a CEEPUS gazdája, és így lett az elmúlt években olyan hazai programok koordinálója, mint az idegennyelv-tanulás fejlesztését szolgáló Világ – Nyelv vagy a hátrányos helyzetû tanulók támogatását szolgáló Útravaló. A Tempus Közalapítványt az uniós pályázati rendszerek menedzselésében szerzett tapasztalata – és az a képessége, hogy megfeleljen ezek magas szintû minõségi követelményeinek – teszi vonzóvá minden olyan kezdeményezés számára, amely pályázati úton kíván erõforrásokat elosztani. Fontos megemlíteni: a Közalapítvány számára ez akár csapdahelyzetet is rejtegethet, amelyrõl – akkor, amikor a tizedik születésnaphoz kapcsolódva mérleg készül a múltról és megfogalmazódnak a „merre tovább” kérdései – érdemes elgondolkodni. A pályáztatás lebonyolításában

TÍZ ÉVES A TKA | TKA – Tíz éve az európai integrációért

De gondolhatunk arra a szerepre is, amelyet a Tempus a legutóbbi években a strukturális alapok fogadására történõ felkészülés területén játszott. Oktatásügyi vezetõk és szakértõk sokasága jutott hozzá a Tempus által szervezett tanfolyamokon a strukturális alapokkal kapcsolatos releváns tudáshoz, és ily módon váltak képessé arra, hogy az uniós csatlakozást követõen saját intézményüket vagy szûkebb közösségüket maguk tegyék képessé olyan programtervek megalkotására, amelyeket közösségi támogatásokból valósíthatnak meg. Vagy gondoljunk azoknak a konferenciáknak a sorozatára, amelyek ugyancsak az elmúlt években lehetõvé tették a hazai oktatási szereplõk számára azt, hogy megismerjék a közösségi oktatási törekvéseket, és véleményt alkothassanak róluk. E funkciót részben azok a rendezvények is szolgálták, amelyeket az egyes oktatási programok közvetlen promóciója érdekében kezdeményeztek, de ezek mellett a Tempus több alkalommal szervezett olyan programokat, amelyek az Unió átfogó oktatási törekvéseihez kapcsolódtak, így például a lisszaboni vagy a Bolognafolyamathoz.

TÍZ ÉVES A TKA | TKA – Tíz éve az európai integrációért

mutatott sikeresség vonzó kísértést jelent mind a szervezet, mind azon döntéshozók számára, akik abban a helyzetben vannak, hogy meghatározhatják a szervezet feladatait és alakíthatják a rendelkezésére bocsátott erõforrásokat. Felvetõdik azonban a kérdés: vajon hol húzódik meg a határvonal egyfelõl a hatékony pályáztató szervezet szerepe, másfelõl a magyar oktatásügy nemzetközi integrációjának szolgálatát jelentõ szerep között. Abban a korban, amikor az oktatás fejlõdését egyre inkább meghatározzák a globális és regionális nemzetközi hatások, és amikor a nemzetköziesedés folyamata már nem csak a felsõoktatást és szakképzést érte el, hanem az általános alapoktatást is, hallatlan mértékben felértékelõdnek azok az oktatásügyi szereplõk, amelyek közvetítõi és szûrõi tudnak lenni a nemzetköziesedés folyamatának. Számos országban léteznek olyan szervezetek, amelyek az oktatás területén kulcsszerepet játszanak a nemzetközi együttmûködési feladatok szervezésében, elõsegítve a tág értelemben vett oktatási technológiák és javak importját és exportját, hozzájárulva a nemzeti oktatási rendszerek minõségének és versenyképességének az erõsítéséhez. Az ilyen szervezetek gyakran aktívan szerepet vállalnak a fejlõdõ országok felé irányuló támogatási programok szervezésében is (egy fejlett nemzetközi közösség tagjaként e területen a jövõben Magyarországnak is a korábbiaknál jóval aktívabb szerepet kell játszania). Nem kétséges, hogy a Tempus Közalapítvány rendelkezik azzal a potenciállal, hogy a magyar oktatásügy nemzetközi integrációjának egyik legfontosabb támogató szervezetévé váljon. E tekintetben is nagy jelentõsége van annak, hogy portfóliójában ott van mindegyik oktatási alágazat, hiszen – ahogy az eddigi tapasztalatok jól mutatják – az egyik területen szerzett tapasztalatok könnyen átvihetõek a másik területre. Fontos tar-

talékot jelent a Közalapítvány számára az, hogy tagja annak az európai konzorciumnak (Academic Cooperation Association – ACA), amely éppen azokat a nemzetközi együttmûködési feladatok szervezéséért felelõs nemzeti szervezeteket fogja össze, amelyekrõl korábban szó volt. Annak azonban, hogy a Tempus Közalapítvány ezen a területen valóban kulcsszereplõvé váljék, van néhány fontos feltétele. A legfontosabbnak azt tartom, hogy legyen az alapítónak, a Magyar Köztársaság Kormányának olyan stratégiája, amely megpróbálja megfogalmazni azokat a kihívásokat, amelyek egy olyan korban érik a magyarországi oktatást, amelyre egyre intenzívebb nemzetközi kommunikáció és az oktatási javak egyre gyorsuló nemzetközi áramlása – beleértve ebbe a velük való kereskedelmet is – jellemzõ, és amely megpróbál e kihívásokra konkrét válaszokat megfogalmazni. Egy ilyen stratégia nyilván kijelölné a Tempus Közalapítvány helyét is, építve mindazokra a tapasztalatokra és arra a felhalmozott tudásra, amelyekre ez a szervezet az elmúlt évtizedben szert tett. A Tempus Közalapítvány a magyar oktatásügy sikertörténeteinek egyike. A tíz éves évforduló alkalmat adhat arra, hogy ezt a történetet jobban megismertessük azokkal, akik ez idáig nem kerültek kapcsolatba a szervezettel, vagy akik munkájának csak egy-egy apró szeletét ismerhették meg. Azt remélem, az évfordulós figyelem hatására egyre többen ismerik meg alaposabban ezt a szervezetet, beleértve ebbe nemcsak a pályázó intézményeket és személyeket, hanem azokat a döntéshozókat is, akik meghatározzák a Közalapítvány jövõjét. Boldog születésnapot és további sikereket kívánok a Tempus-nak!

A MI TÖRTÉNETÜNK – A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY 10 ÉVE KEMÉNY GABRIELLA, a Tempus Közalapítvány igazgatója

1996 Magyarország aláírja az Európai Közösséggel a European Agreementet. A korábbi Tempus Magyarországi Iroda feladatait – egy Magyarországon is csak néhány éves múlttal bíró új szervezeti formában – a Tempus Közalapítvány veszi át. A módosítás fõ célja: a közpénzek felhasználásának ellenõrizhetõbb, átláthatóbb keretek közé helyezé-

se. Komoly viták után végül a Közalapítvány nyitott marad a Tempus program koordinálásán kívüli más feladatokra is. A Közalapítvány kuratóriumának 7 tagja van, elnöke DR. KISS ÁDÁM. A Közalapítvány irodájának élére új, ambiciózus és tehetséges igazgató kerül HILBERT ATTILA személyében. Az iroda munkatársainak száma 5 fõ, akik fõként az információterjesztéssel, a pályázatok bírálatának megszervezésével, a futó Tempus projektek nyomonkövetésével, szakmai támogatásával és a program megvalósításának átfogó értékelésével foglalkoznak. Ez az év fordulópont a Tempus program életében is. Az Európai Bizottság is új alapokra helyezi a programot – ugyancsak a követhetõ forrásfelhasználás jegyében, és kezdetét veszi az ún. demand-driven szakasz, azaz a kezdeményezés az érintett országok felsõoktatási rendszerének igényeit tartja szem elõtt.

1997 Magyarország csatlakozik az Európai Közösség Socrates és Leonardo da Vinci programjaihoz.

TÍZ ÉVES A TKA | A mi történetünk – A TKA 10 éve

Ezt az áttekintést egy Brüsszelbe tartó repülõn ülve írom. Errõl eszembe jut az, hogy a legendárium szerint a Közalapítvány névadó programjának elnevezése is egy ilyen járaton született meg egy magyar professzor – DR. LAJOS TAMÁS – agyában több mint 15 évvel ezelõtt. Sok minden változott azóta. Már annak is 10 éve, hogy a Tempus Közalapítvány megkezdte a munkáját. Ez a kötet errõl a 10 évrõl szól – egy kicsit másként. Az alábbiakban egyfajta szubjektív párhuzamos történelemírással kísérletezem, és egyszerre próbálom bemutatni a Tempus Közalapítvány által kezelt programok és kezdeményezések mérföldköveit és a Közalapítvány mûködésének fõbb állomásait.

TÍZ ÉVES A TKA |

A mi történetünk – A TKA 10 éve

A Tempus Közalapítvány stabil felsõoktatási hálózatára alapozva, a szervezet kezelésébe kerül a Socrates program legnagyobb költségvetéssel rendelkezõ komponense, az Erasmus. A program bevezetésére a május és szeptember közötti rövid idõszak áll rendelkezésre. Ennek ellenére a magyar felsõoktatási intézmények több mint 60%-a pályázik a programban. Augusztusban az MKM a Közalapítványhoz szervezi ki a CEEPUS program mûködtetését is. Az 1994 óta futó közép- és kelet-európai felsõoktatási csereprogramban Magyarország közepes forráskihasználással mûködik. Az iroda létszáma a két új feladat miatt 11 fõre bõvül, és a Professzorok Házának épületében bérelt iroda területét is kinövi, s ezért az év végén tágasabb helyre költözik, alig négy utcányira elsõ székhelyétõl. Elkészül a Közalapítvány saját honlapja, szeptemberben kezdetét veszi a szervezet elsõ információs kampánya, és megszületik a volt ösztöndíjasokat tömörítõ Alumni for Europe hálózat.

A CEEPUS program forráskihasználása ugrásszerûen megnõtt a korábbi évekhez képest, a Socrates programban pedig összesen 735 pályázat érkezik. Az Európai Unió 1997-ben a Phare program költségvetésébõl a Socrates, a Leonardo és a Youth programok forrásait kiegészítõ ún. End-User Support (végsõ felhasználói támogatás) alapot képez. 1998-tól kezdve a Közalapítvány programjaiban kerül felhasználásra e keretek minimum 90%-a.

1999 A Tempus Közalapítvány tevékenységi köre – és ezzel célcsoportja is – a Leonardo da Vinci programmal bõvül, valamint néhány regionális szeminárium megszervezésével a Közalapítvány egy új tevékenységi körének, a képzések szervezésének és lebonyolításának alapjait teremti meg az ESZA-MKK (Európai Szociális Alap Magyar Képzõközpont) létrehozásával. A kuratórium tagsága – a célcsoportok körének bõvülését követve – átalakul, létszáma 9 fõ. A kuratórium korábbi elnöke a felsõoktatási ügyekért felelõs helyettes államtitkári feladatokra cseréli pozícióját, helyét DR. MÉRAY LÁSZLÓ veszi át. A Közalapítvány igazgatójának személye is megváltozik: a posztot a korábbi PR-vezetõ veszi át. A Közalapítvány munkatársainak száma meghaladja a 30 fõt, a kezelt támogatás mértéke a 2 milliárd forintot, a beadott pályázatok száma az 1500-at.

1998 A Socrates program két magyarországi nemzeti irodájának összevonása révén, az eddig kizárólag a felsõoktatás fejlesztésében érintett Tempus Közalapítvány tevékenységének fókusza új és nagy volumenû célcsoportokkal – a köz- és a felnõttoktatással – bõvül. Külön PR egység kezdi meg munkáját, amelynek különösen nagy kihívás a Socrates program pályázati lehetõségeinek megismertetése a célcsoportok körében. A Tempus programban a magyar résztvevõk kivételes megbecsülést élveznek – ettõl az évtõl kezdve csak magyar partnerintézmény által koordinált pályázatokat lehet benyújtani a programban.

2000 A magyar felsõoktatási intézmények – a többi csatlakozás elõtt álló országhoz hasonlóan – utoljára pályázhatnak a Tempus programban. Kezdetét veszi a Socrates és a Leonardo da Vinci programok második szakasza.

2001 A Közalapítványt újabb feladattal bízzák meg: a Miniszterelnöki Hivatal által kezelt Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíjprogram kezelésével (EKKÖ). Bár a program magyar kezdeményezésû, és nem mobilitási, hanem tanulmányi ösztöndíjat ad, ugyanakkor egyaránt illeszkedik a szervezet pályáztató és képzõ tevékenységéhez, illetve az Alumni for Europe kezdeményezéshez.

A magyar Erasmus hallgatók száma meghaladja a 2000-et. Az Oktatási Minisztérium jóvoltából a szociálisan hátrányos helyzetû hallgatók Erasmus programban való részvételét 150 millió forinttal tudja kiegészíteni a Közalapítvány. Ettõl az évtõl nem pályázhatnak magyar felsõoktatási intézmények a Tempus programban. A Közalapítvány zárókonferenciát szervez ebbõl az alkalomból. Az Európai Unió Tempus programja a magyar felsõoktatás fejlesztéséhez tíz év alatt 118 millió euróval járult hozzá. A program 10 év leforgása alatt összesen 372 magyar Közös Európai projektet támogatott, amelyek átlagszínvonaluk tekintetében a többi Tempus által támogatott Phare országban futó projektek közül is kiemelkedõnek mondhatók. A projektek keretében több mint 8 000 magyar diák és 12 000 magyar oktató utazhatott az Európai Unióba ösztöndíjas hallgatóként, oktatóként, illetve szakmai egyeztetések és tanulmányutak céljából. A program során rendkívül jelentõs infrastrukturális beruházások váltak lehetõvé, közel 7 milliárd Ft értékben. Az Oktatási Minisztérium által támogatott Kommunikációs és információs technológiák a közoktatásban (2001. február 16.) címû konferencia megszervezésének célja olyan magyar és nemzetközi iskolai és nemzeti szintû gyakorlatok bemutatása volt, amelyek jó példaként segítségül szolgálhatnak a magyar iskoláknak. Ebben az évben lát napvilágot a Leonardo programértékelõ tanulmánykötet angol és magyar nyelvû kiadása, amely az elsõ átfogó értékelését adja a program magyarországi megvalósításának. A Közalapítvány, a dán EURA-val közösen – a dán Külügyminisztérium támogatásával – bi-

TÍZ ÉVES A TKA | A mi történetünk – A TKA 10 éve

A Közalapítvány újabb feladatot kap: az Európa-tanulmányi Központok hálózatának koordinálását. Ezzel részben nyitási lehetõséget kap egy újabb szerep – a tudásközpont – kialakításához, részben kiváló alapot kap képzési tevékenységének erõsítéséhez. Elõször kerül sor elõször a CEEPUS Miniszteri Díj odaítélésére, melyet egy magyar koordinációjú pályázatnak ítéltek meg a programban részt vevõ országok oktatásért felelõs miniszterei, és így van ez máig: eddig minden évben magyar koordináló intézményhez került a díj. A Tempus Közalapítvány elsõ ízben dolgozza ki a Strukturális és Kohéziós Alapok felhasználásának sikerességét elõkészítõ Nemzeti Képzési és Információs Tervet. Az Oktatási Minisztérium az Európai szabványok érvényesítése az oktatási statisztikában projekt megvalósításához a Közalapítványnak támogatást biztosít. A projekt zárótanulmányát egy nagyszabású szakmai konferencia résztvevõi vitathatják meg. A Közalapítvány 2000-ben 86 rendezvényt szervez, új logót vezet be, és kiadványainak száma eléri a 43-at. Méray professzor úr halálát követõen helyét a kuratórium egyik tagja, DR. GALAMBOS GÁBOR veszi át.

TÍZ ÉVES A TKA | A mi történetünk – A TKA 10 éve

laterális kompetenciafejlesztõ projektet dolgoz ki és valósít meg a Strukturális Alapok, és azon belül különösen az Európai Szociális Alap magyarországi kezeléséhez. A Tempus Közalapítvány az Európa Szilveszter 2001 Jótékonysági Gála és Bál bevételének kedvezményezettje. A befolyt összeget a Közalapítvány a hátrányos helyzetû célcsoportok támogatására fordítja.

A Közalapítvány bekapcsolódik a norvég Linking Up elnevezésû, a szakképzési mobilitást támogató kezdeményezésbe.

2003 A Közalapítvány kezelésébe kerül az Oktatási Minisztérium Világ – Nyelv pályázati programcsomagja, melynek keretében 2003-ban a Közalapítvány 493 projektet támogat, összesen több mint 366 millió Ft értékben. A magyar iskoláknak hozzávetõlegesen hatszáz külföldi intézménnyel van mûködõ kapcsolatuk a Comenius 1 program keretében a 2003/2004-es tanévben. A Leonardo mobilitási pályázati keret felhasználási mutatója eléri a 99,8%-ot, a nyertes projektek keretében kiutazók száma pedig meghaladja a 940 fõt. A Tempus Közalapítvány koordinációjában és aktív részvételével végrehajtjuk a MATRA holland–magyar bilaterális képzési programot, amelynek keretében 470 potenciális pályázó kap felkészítést, hogy sikeresen tudjon pályázatokat készíteni és projekteket végrehajtani a Strukturális és Kohéziós Alapok forrásaiból. Az ESZA-MKK – kibõvítve tevékenységi körét a Strukturális és Kohéziós Alapok egészére – átalakul Strukturális Alapok Képzõközponttá (SAKK). A Közalapítvány a Felnõttképzési Akkreditációs Testület döntése alapján akkreditált felnõttképzõ intézménnyé válik. Ettõl kezdve a Közalapítvány minden kurzusára külön akkreditációt szerez. Az Oktatási Minisztérium a legnagyobb volumenû mobilitási programokat koordináló szervezetet, a Tempus Közalapítványt bízta meg a Mobilitás és európai együttmûködés címû, az Európai Bizottság számára készült nemzeti jelentés összeállításával.

2002 Újabb célcsoport kerül a szervezet látóterébe: a kutatók. Ezzel együtt hangsúlyos feladatként jelenik meg a magyar részvétel növelése az EU 5. számú K+F Keretprogramjában. A Közalapítvány feladata elsõsorban a kutatói mobilitást támogató programkomponensek széles körû megismertetése. A Közalapítványhoz kerül az Európa Tanács Tanár-továbbképzési pályázata is. 2002. december 17-én kiállítással egybekötött konferencia hivatott bemutatni a Leonardo da Vinci program magyarországi eredményeit. A rendezvény keretében Magyarországon elsõ ízben osztják ki a Mobilitási Nívódíjat, amelyet a független szakértõk által példaértékûnek ítélt 11 mobilitási projekt képviselõi vehettek át. A magyar pályázók elõször versenyezhetnek az Európai Nyelvi Díj címért. A Tempus Közalapítvány az Oktatási Minisztérium megbízásából 2002. május 30–31-én nemzetközi tanácskozást szervez Humánerõforrás-fejlesztés és foglalkoztatáspolitika a V4 és Quadrilaterale országokban címmel. A tanácskozás résztvevõi a visegrádi és Quadrilaterale országok humánerõforrás-fejlesztéssel (oktatásügy, foglalkoztatáspolitika) és európai integrációval foglalkozó minisztériumainak és tudományos intézményeinek képviselõi voltak.

A Közalapítvány alapító okirata 3 alkalommal is változik ebben az évben. A Kuratórium tagjainak száma 19-re bõvül. A Közalapítvány munkatársainak létszáma: 50 fõ. A Közalapítvány – helyszûke miatt – ismét új épületbe költözik. 2003-ban nyújtott be sikeres pályázatot a TKA az Európai Bizottsághoz a kutatói mobilitást segítõ Európai Kutatói Mobilitási hálózat (ERA-MORE) magyarországi hídfõ intézményeként, a magyarországi mobilitási hálózat felállítására.

2005 2005 májusában a Közalapítvány újabb feladat-

A mi történetünk – A TKA 10 éve

A Leonardo programban a legjelentõsebb kihívást az ugrásszerûen (114 százalékkal) megnövekedett mobilitási pályázati keret (2003: 1.162.400 euró, 2004: 2.483.096 euró) jó minõségû pályázatokkal történõ lekötése jelenti, amelyet – többek között a Közalapítvány strukturált és célzott információs tevékenységének és felkészítõ munkájának köszönhetõen – sikerrel vesznek a magyar pályázók. Áprilisban indul az a projekt, amelyre 2003 nyarán a TKA sikeresen pályázott az Oktatási Minisztériumnál: az EU 6 Keretprogram 7. prioritásának (Állampolgárok és kormányzás a tudásalapú társadalomban), valamint a Keretprogram Humán kutatói erõforrások és a kutatói mobilitás elõsegítése horizontális komponens információs és tanácsadó irodájának a mûködtetésére nyert támogatást. A Közalapítvány közbeszerzési eljáráson indulva elnyeri a Gazdasági Minisztérium megbízását a multiplikátor képzési programra, melynek keretében több mint 1200 fõ képzését biztosítják. A Közalapítvány 2004-ben 9 tematikus elektronikus hírlevelet bocsát útjára, melyek több mint 5000 több címzetthez jutnak el havonta. A potenciális és a nyertes pályázók széles körû tájékoztatása érdekében szervezett rendezvények száma – a képzéseket nem számolva – több mint 60 volt, amelyek között 7 nagy konferencia is szerepelt. A rendezvényeken több mint 3200-an vettek részt. Az ügyfélszolgálathoz beérkezõ regisztrált megkeresések száma 2004-ben meghaladta a 4200-at. A Közalapítvány – sok más európai Socrates és Leonardo nemzeti irodát megelõzve – megszerzi az ISO 9001:2000 tanúsítványt.

TÍZ ÉVES A TKA |

2004 Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozik az Európai Unióhoz. A magyar felsõoktatási intézmények ismételten részt vehetnek a Tempus programban. A megvalósítás érdekében Tempus Nemzeti Kapcsolattartó Pont alakul a Tempus Közalapítványon belül. Elindul az Európai Bizottság Erasmus Mundus programja, amelynek célja az Európán kívüli térségekbõl Európába irányuló felsõoktatási mobilitás elõsegítése. A programmal kapcsolatos feladatokat a Tempus Közalapítvány látja el. 2004. október 1-jén kezdte meg mûködését a Tempus Közalapítvány szervezeti keretein belül a Europass Training Nemzeti Kapcsolattartó Pont. Csak 2004-ben több mint 700-an igényelték a külföldi szakmai gyakorlatukat igazoló Europass Szakképzés dokumentumot. A Közalapítvány 3 sikeres pályázatot nyújt be az Európai Bizottsághoz a Socrates projektek eredményeinek hasznosítását célzó disszeminációs pályázati felhívásra, és ugyancsak sikeresen pályázik a Bologna tanácsadói hálózat kialakítására.

TÍZ ÉVES A TKA |

A mi történetünk – a TKA 10 éve

ra, az Útravaló Ösztöndíjprogram kezelésére kap megbízást az Oktatási Minisztériumtól. A program nagy kihívás elé állítja a Közalapítványt: több mint 30 ezer pályázati ûrlap feldolgozását és elbírálását kell elvégeznie alig két hónap alatt. A Socrates program és a kiegészítõ támogatás keretében közvetlenül a Tempus Közalapítvány által és a közvetve a felsõoktatási intézmények által támogatott egyéni tanulmányutak mintegy 3700 fõt és csaknem 500 oktatási intézményt érintenek. A lekötött támogatás 7,3 millió euró – szemben a 2004. évi 6 millió euróval. A Leonardo da Vinci programot illetõen az elõzõ év legfontosabb tendenciái folytatódnak, a korábbi ugrásszerû növekedés után ebben az évben további jelentõs (18%-os) emelkedést mutató mobilitási pályázati keret áll rendelkezésre. A szakiskolák lehetõségeit ezen kívül tovább bõvíti, hogy az Országos Szakképzési Tanács javaslatára az oktatási miniszter elfogadta a TKA elõterjesztését a szakiskolai mobilitási program 160 millió forintos kerettel történõ folytatásáról. Kiemelkedõ eredmény, hogy e programok támogatásával 1772 fõ külföldi tanulmányútja, szakmai gyakorlata valósul meg. 2005 az elsõ olyan év, amelyben a Közalapítvány képzési tevékenységét nem támogatja állami forrás. 2005-ben 12 féle tematikus elektronikus hírlevelet jelentet meg a Közalapítvány rendszeresen, amelyek összesen több mint 11 000 regisztrált érdeklõdõhöz jutnak el. Az ügyfélszolgálathoz beérkezõ regisztrált megkeresések száma 2005-ben meghaladja a 6700-at. Elkészül a TKA honlap vakbarát-akadálymentes verziója. 2005-ben összesen 586 cikk jelent meg a Tempus Közalapítvány programjaival kapcso-

latban a nyomtatott sajtóban és az internetes médiában, ami az elõzõ évi megjelenésekhez képest 156%-os növekedést jelent. A Közalapítvány alapító okirata ebben az évben ismét változik, s ennek értelmében 2006ban 10 fõre csökken a kuratórium létszáma. A munkatársak száma 63.

Összegzés Nehéz 10 esztendõ történéseit röviden összefoglalni. A cikk végére érve ezt bizonyosan állíthatom. Minden évben lényegesen több dolog történt a Tempus Közalapítvánnyal, mint ami itt olvasható, és talán nem is lehetne egy történetbe foglalni mindezeket, hiszen minden kurátornak, minden munkatársnak, minden pályázónak, minden partnerünknek megvan a maga története. Ha ez a rövid összefoglaló ahhoz elég volt, hogy ezeket a történeteket elõcsalogassa az olvasókból, elégedett lehetek.

ÓVODÁTÓL EGYETEMIG, ISKOLÁN BELÜL ÉS KÍVÜL KARDOS ANITA, a Tempus Közalapítvány PR egységének vezetõje

mánerõforrás-fejlesztés területére merészkedtünk át az oktatás-képzés világából, aztán ahogy egyre gazdagodott a képzési kínálatunk, egyre szélesebb lett azoknak a köre is, akiket ezek a tréningek résztvevõként érinthetnek. A bázisról, azaz a felsõoktatásból indulva igyekeztünk becserkészni a kutatókat, majd az akadémiai és vállalati kutatóhelyeket, és ez olyan jól sikerült, hogy ma már a TKA tölti be az ERAMORE Hálózat hídfõintézményének szerepét is. Miért érdekes mindez? A programok mellett éppen a célcsoportok sokszínûsége érzékelteti leginkább, mennyire összetett és változatos a TKA tevékenysége. Mert pályázatokkal, mobilitással, képzésekkel foglalkozunk – végsõ soron pedig mindig emberekkel, akiknek igényeit, beállítottságát ismernünk kell ahhoz, hogy segíteni tudjuk õket az elképzeléseikhez illõ lehetõség kiválasztásában, céljaik megvalósításában. Mindenkit, az óvodától az egyetemig, sõt, az élethosszig tartó tanulás jegyében még azon is túl.

TÍZ ÉVES A TKA | Óvodától egyetemig

Minden a felsõoktatással kezdõdött – az elsõ programok ugyanis az egyetemek, fõiskolák, illetve az oktatók és a diákok számára kínáltak különbözõ pályázati lehetõségeket. Elõször kicsit gyanakodva fogadtak minket: ugyan mit tudhatnak ezek a fiatalok, akik nemrég még maguk is a padokat koptatták, a felsõoktatás mûködésének rejtelmeirõl? Aztán egyre több intézmény ébredt rá, milyen elõnyökkel jár részt venni egy-egy ilyen pályázatban – és hogy ebben a TKA munkatársai hatékony segítséget nyújtanak számukra. Aztán következett a közoktatás. Mikor elõször szembesültünk a számokkal, miszerint majdnem 5000 általános és középiskola van Magyarországon, ijesztõen nagynak tûnt a feladat. Ma már különbözõ adatbázisok, több mint kétezer pedagógus által olvasott elektronikus hírlevelek, partnerszervezetekkel kialakított jó kapcsolat segíti az információ terjesztését, 1998-ban azonban, a hõskorban, mindezt a semmibõl kellett létrehozni. A következõ nagy falat a szakképzés volt, ezt az akadályt, mondhatni, már rutinosan vettük. Mikor belevágtunk a képzések kidolgozásába és megvalósításba, kezdetben a szomszédos hu-

TEMPUS – AHONNAN MINDEN INDULT

TÍZ ÉVES A TKA | Tempus – Ahonnan minden indult

CSERNOVITZ ADÉL programvezetõ, Tempus Közalapítvány

A Tempus program (Trans European Mobility Programme for University Studies) neve ismerõsen cseng, hisz Magyarország 1990–98 között aktívan részt vett a programban. A Tempus programot az Európai Közösségek Miniszteri Tanácsa hozta létre 1990-ben a PHARE segélyprogram keretében, amely támogatást biztosított többek között az oktatás terén is a magyar és lengyel gazdasági és szociális reformfolyamat elõsegítésére. A már mûködõ közösségi programok után a felsõoktatási integráció kereteit a közép- és keleteurópai régió felé is kiterjesztették: a támogatott tevékenységek közé kerültek a Közös Európai Projektek (Joint European Project, JEP), az egyéni hallgatói és oktatói mobilitások, valamint a kiegészítõ együttmûködések. A magyar felsõoktatási intézményrendszer reformjának igényére az Európai Unió egy nyitott, a preferált szakterületeket prioritásokkal meghatározó pályázati rendszer bevezetésével válaszolt. A JEP-ek keretein belül került sor a magyar intézményi struktúrafejlesztésre, új karok, szakok alapítására, valamint több felsõoktatási intézmény együttmûködésének kiépítésére is. Új oktatási programokat vezettek be

például a számítástechnika, a közgazdaságtan, a menedzsment és a marketing területén. Sok magyar fõsikola és egyetem vett részt európai uniós tagokkal közösen megvalósított tantervfejlesztési projektekben, látványos fejlõdés ment végbe a nemzetközi kapcsolatok terén, mely magával hozta többek között az azt támogató adminisztráció átalakulását is. A 2000-tõl 2004-ig tartó idõszakban hazai intézmények már nem adhattak be pályázatot, illetve nem kaphattak támogatást, kizárólag önköltségi alapon vehettek részt a programban, mivel Magyarország ebben az idõszakban az EU társult országa volt. A Tempus III programszakasz utolsó harmadában, a 2004-es csatlakozást követõen teljes jogú európai uniós tagként ismét aktívan kapcsolódhatnak be a magyar pályázók a programba, és segíthetik a Tempus III partnerországok felsõoktatásának fejlesztését. A Tempus Közalapítvány programmal kapcsolatos tevékenysége némiképpen átalakult a legutóbbi idõkben, hiszen míg a kezdetekkor Tempus

Magyarországi Irodaként mûködtünk, és aktív szerepet játszottunk a pályázatok szelekciójában, pénzügyi menedzsmentjében és monitorálásában, addig jelenleg Tempus Nemzeti Kapcsolattartó Pontként mûködik az iroda, és feladata elsõsorban az információs tevékenységek ellátása. A leendõ pályázókat folyamatosan tájékoztatjuk, az információkat közzétesszük a honlapon, illetve különbözõ kiadványokban, információs napokat rendezünk és konzultációs lehetõséget biztosítunk.

A Tempus program keretében az összes pályázat centralizált, azaz a pályázatok kezelését és bírálatát a torinói székhelyû Európai Képzési Alapítvány Tempus Irodája végzi az Európai Bizottsággal együttmûködve. A programban továbbra is népszerû az egyéni mobilitási pályázati forma, azonban a 2005. évben a magyar pályázók figyelme inkább a hosszabb futamidejû projektek felé fordult. Strukturális és Kiegészítõ tevékenységek keretében sikeresen pályázott a Pécsi Tudományegyetem, és így partnerként vesz részt a Szabadkai Egyetem által koordinált Implemen-

Bár a 2006. évi pályázati eredmények még nem ismertek, élénk érdeklõdés tapasztalható a Tempus III program iránt a magyar felsõoktatási intézmények részérõl. Ez a programszakasz 2006ig tart, a nyertes projektek még 2008 végéig futnak majd a jelenlegi feltételek mellett. A Tempus program 2006 utáni jövõje még nem ismert minden részletében, de annyit lehet tudni, hogy az Európai Bizottság tervei szerint a program megszûnik önálló jogi alapon létezni, és integrálódik az ún. Új Szomszédsági Politika támogatási eszközei közé. Ez a politika része az egyszerûsítési törekvéseknek, melyeknek köszönhetõen a közös tevékenységek finanszírozását egyetlen pénzügyi eszköz, az ENPI (European Neighbourhood and Partnership Instrument), azaz Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz biztosítja majd. Ennek a stratégiának a keretében továbbra is folytatódhatnak a jelenlegi CARDS – TACIS – MEDA országokkal való együttmûködések.

TÍZ ÉVES A TKA | Tempus – Ahonnan minden indult

A Tempus III program keretében az európai uniós tagországok az ún. harmadik országok egy bizonyos körével mûködhetnek együtt, amelyek alapvetõen három régióban találhatóak. A nyugatbalkán országok (CARDS) körébe tartoznak: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Szerbia és Montenegró. A kelet-európai és közép-ázsiai országok (TACIS) a következõk: Azerbajdzsán, Belorusz Köztársaság, Grúzia, Kazahsztán, Moldávia, Mongólia, Orosz Föderáció, Örményország, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán. A tevékenységek megvalósíthatók a mediterrán-térség (MEDA) országaival is: Algéria, Egyiptom, Izrael (önköltségi alapon), Jordánia, Libanon, Marokkó, Palesztin Nemzeti Hatóság, Szíria, Tunézia.

tation of ECTS at Universities in Serbia címû Szabadkai Egyetem által koordinált projektben. Közös Európai Projektekre (JEP) két esetben pályázott sikeresen fõpályázóként magyar felsõoktatási intézmény. A koordinátori szerepet mindkét esetben a Debreceni Egyetem munkatársai töltik be, a projektek a 2005/2006-os tanévben vették kezdetüket. A Master Programme on Environmental Management, Policy and Sustainibility címû tantervfejlesztési projektet a Természettudományi Kar Környezetgazdálkodási és Környezetpolitikai Központja koordinálja. A projektben görög, holland, ír és horvát partnerek vesznek részt. Az Agribusiness Higher Education Developement címû, ugyancsak tantervfejlesztési projektet az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Marketing és Üzleti Tanszéke koordinálja, a hároméves projektben horvát, brit, német és holland partnerek vesznek részt.

MIRE TANÍTOTT SOCRATES?

TÍZ ÉVES A TKA | Mire tanított Socrates?

KURUCZ KATALIN programvezetõ, Tempus Közalapítvány

való csatlakozásunk népszerûsítésének. Meggyõzõdésem, hogy máig azon kevesek közé tartozunk, akik értik, mire is való – a magyar felfogástól erõsen eltérõ – Grundtvig akció, mely elsõsorban az általános, szakmától független közismeretek oktatását támogatja, és inkább az életminõség, mint az életszínvonal javulását eredményezi.

Nyolc éve, hogy együtt élek a Socrates-rõl elnevezett pályázati programmal, és mára az életem részévé vált. Visszanézve ezekre az évekre (életem negyedére!) rádöbbenek, milyen sokat is tanultunk mi egymástól. Hadd mondjam el, mit tanultam én a Socrates programtól. Elõször is: alaposan felforgatta a Tempus Közalapítvány életét! Mikor dolgozni kezdtem a TKA-nál, ez egy kicsi, mindössze hétfõs szervezet volt. A Socrates program érkezése rövid idõn belül megduplázta a létszámunkat, jelentõs szervezeti átalakulást is hozott, s a korábban „kockás füzetekben” vezetett nyilvántartásoktól fájdalmas búcsút véve áttértünk az egyre profibb adatbázisokra és a minõségbiztosítási rendszer alkalmazására. A kilencvenes évek végén a Tempus Közalapítvány jelentõs tapasztalatokkal rendelkezett ugyan a felsõoktatás területén, de nem értett sem a közoktatáshoz, sem pedig a felnõttoktatáshoz. Hamarosan mindkét területen úttörõivé váltunk az európai dimenzió terjesztésének (jelentsen ez bármit... ld. Wikipédia) és az Európai Unióhoz

Egyik kedvenc szerzõm, Marguerite Duras, azt írta az egyik regényében, hogy a történet nem létezik, csak emlékezetes pillanatokból jön létre, az ember fejében utólag. Emlékezetesek a munkamegbeszélések, a stratégiai ülések, az infónapok, a tréningek, a disszeminációs konferenciák és projektek, emlékezetesek a Socrates hetek. Az elsõ ilyenen lufit eregettünk a többi európai országgal közösen, amely során a magyar diákok lufira kötözték az európai társaiknak szóló üzeneteiket, és minden országban egyszerre engedték a levegõbe. Nehezen felejthetõ az a pillanat, amikor rájöttünk, hogy bármilyen nemes is a cél és jó az ötlet, a fizika törvényei nem engedik, hogy az egyik üzenetekkel telezsúfolt

A Socrates volt egyébként az elsõ olyan oktatási program, amelyben az EU-tagállamokkal egyenrangú félként (és nem segélyezett, szegény rokonként) vehettünk részt. Ez persze új kihívások elé állította a pályázókat csakúgy, mint a programért felelõs nemzeti hatóságokat. Személyesen nekem azt volt igazán nehéz megtanulni, hogyan is kell egy 10-12 fõs csoportot úgy vezetni, hogy azt ne a non-profit szféra bájos amatõrizmusa vagy az államigazgatás diszkréten bürokratikus attitûdje jellemezze, hanem a fentebb emlegetett európai kommunikációs mód, a profi szolgáltatási színvonal, a rugalmas, de szabályozott demokrácia és az egyenlõ esélyek érvényesítése. Remélem, sikerült legalább a törekvést érzékeltetni. (A résztvevõi visszajelzések mindenesetre némi reményre jogosítanak fel.) A Socrates pályázók úgy jellemeztek minket a 2003-as idõközi programértékelésben, hogy „szigorúak, de korrektek” vagyunk. Ezzel együtt tudok élni, fõ-

TÍZ ÉVES A TKA | Mire tanított Socrates?

luftballon két méternél magasabbra emelkedjen, miközben a többi sok száz, könnyebb társa már a Duna fölött repült. Bizony, a súlyos üzenetek más csatornák után kiáltanak. Emlékezetes tulajdonképpen a pályázóknak szóló összes információs nap (ezekbõl mostanra túl vagyunk 250-en, körülbelül tízezer résztvevõvel), hiszen alkalmat adnak a személyes találkozásra a pályázókkal, és külön öröm, ha idõnként találkozunk a diákokkal is. Számomra emlékezetes pillanatok az éves statisztikai összesítések, hiszen ezek foglalják össze az elõzõ évben elvégzett munkánkat, és néha igencsak meglepõ eredményeket mutatnak. A program magyarországi elindulása, azaz 1997 óta a felsõoktatásban több mint tizenötezer egyetemi és fõiskolai hallgatónak adtunk Erasmus ösztöndíjat, összesen mintegy négymilliárd forint értékben. Aztán 2002-ben már Európa-szerte az egymilliomodik Erasmus hallgatót ünnepeltük, akik közül körülbelül hatezer korábban Magyarországon tanult. Soha nem gondoltam volna, hogy egy európai program kapcsán meg kell majd tanulnom maga-

zint és honlapot szerkeszteni, de mégis így lett; sõt, egy idõben még beszédórára is jártam, hogy feltartóztathatatlan hadarásomat levetkõzve végre mások számára is befogadható módon tudjak elõadni. Nos, ez utóbbi nem lett sikerprojekt. A felsõoktatási intézményekkel, számos közoktatási intézménnyel, több ezer tanárral és diákkal együtt megtanultam én is, hogyan kell Európában, az ottani színvonalnak és elvárásoknak megfelelõen kommunikálni. Vagy egy kicsit talán még a régi tagállamoknál is jobban, hiszen nekik már nem kell bebizonyítaniuk, hogy méltó tagjai a „klubnak”. (Azt az inherens tiszteletet szeretem a legjobban az európai kommunikáció módjában, amellyel a beszélgetõpartnerük felé fordulnak. Tudják, és elismerik, hogy minden álláspont relatív, és fontos, hogy az érdekek pillanatnyi ütközése nem jelenti feltétlenül az alapvetõ értékek ütközését is (vö. „verébre nem lövünk ágyúval”).

TÍZ ÉVES A TKA | Mire tanított Socrates?

ként, ha számításba veszem, hogy a hazai intézmények mellett sok más Socrates nemzeti iroda is hozzánk jár tanulmányozni a programok mûködtetésének jó gyakorlatát. Európai találkozókon példaként emlegetnek minket arra, hogyan lehet jól mûködtetni a programot, és hozzájárulni ahhoz, hogy az eredményei elterjedjenek, és alkalmazásuk magától értetõdõvé váljon a nemzeti oktatás mindennapjaiban. Ezen kívül is sokat tanultam Európáról, és – bármennyire közhelyszámba is megy a jelzõ – valóban hallatlanul sokszínû ez a kontinens! Az itt töltött évek alatt én is megismertem Európa csaknem minden országát, és mindenhonnan magammal hoztam valami emléket találkozásokról, közös projektekrõl, munkamegbeszélésekrõl, szakmai és adminisztratív vitákról, véleménycserékrõl és érdekegyeztetésekrõl. Talán triviálisnak tûnik, de jól jellemzi a sokszínûséget a vendéglátó országok „gasztronómiai értékeivel” való ismerkedés. Így kóstoltam már erdélyi áfonyapálinkát, meglehetõsen sokféle belga sört, litván füstölt malacfület (egész jó!), dán viszkit, metaxát, madeirát és portóit, spagettit pesto szósszal, norvég lazacot és francia camambert-t, török baklavát, egy egész napra elegendõ angol reggelit pirított vesével és paradicsomos babbal (bár a híres cream tea még hátra van). Gyakorlatilag nincs olyan édesség Európában, amelybõl még ne hozott volna egy-egy munkatársam kóstolót. A chilis csoki a kedvencem….

El kell mondanom azt is, hogy ez a történet lassan véget ér, hiszen a Socrates program jelenlegi szakasza lezárul, csakúgy, mint ez az emlékezés. Hátra van azonban még egy fontos szakasz: a 2006-os pályázatok értékelési folyamata. Ez egyébként a kedvenc idõszakom az évben, amikor az értékelõ ülésen jelen lévõ közel ötven szakértõ adja hozzá a tudását, véleményét, jó szándékát a programhoz, mindezt meglehetõs fesztivál hangulatban (bár persze, teljesen józanul), és én minden évben újabb és újabb dolgokat tanulok gyerekekrõl, emberekrõl, hibákról, értékekrõl. Ahogy mondtam, 2006 végén a Socrates programot felváltja az Egész életen át tartó tanulás programja, amely körül még sok a bizonytalanság, de az bizonyos, ez is számtalan ember életminõségét fogja javítani. Mi legalábbis ezen fogunk dolgozni a következõ hét évben.

Most, hogy mindezeket összerendezgettem, talán Önök elõtt is kibontakozik ennek a történetnek a körvonala!

EURÓPÁBÓL JÖTTÜNK, MESTERSÉGÜNK CÍMERE A LEONARDO DA VINCI PROGRAMRÓL TORDAI PÉTER programvezetõ, Tempus Közalapítvány

Az elmúlt hét évben a pályázati rendszer megszilárdult, a résztvevõk száma sokszorosára növekedett, a támogatott tevékenységek kibõvültek. A Leonardo program legnépszerûbb pályázattípusát a külföldi szakmai gyakorlatokat és oktatói csereprogramokat támogató mobilitási projektek alkotják. A Leonardo program mögöttünk álló tíz pályázati fordulója során folyamatosan bõvült mind a benyújtott, mind a támogatásban részesülõ projektek száma. A projektek hatását vizsgálva elmondhatjuk, hogy az intézmények nagy része új, tartósnak ígérkezõ intézményi kapcsolatra tett szert. Mára kialakult egy olyan stabil intézményi kör, amely a nemzetközi együttmûködéseket szervesen beépítette a tevékenységébe, és intenzíven bekapcsolódott az egyre markánsabban formálódó európai szakképzési térségbe. A projektek közvetlen hatása volt az intézmény presztízsének emelkedése, és ezzel összefüggésben a beiskolázás során megnyilvánuló nagyobb keresettsége is.

TÍZ ÉVES A TKA | Európából jöttünk, mesterségünk címere

Hét esztendõ hosszú idõ, még az emberek életében is, hát még egy programéban. A Tempus Közalapítvány 1999. szeptember 1-jével vette át a Leonardo program magyarországi koordinálását a Nemzeti Szakképzési Intézet keretében mûködõ Magyar Leonardo Irodától. A programban részt vevõ országok abban az idõszakban készültek fel a 2000. január 1-jén megindult második programszakaszra, amely egy sor lényeges változást hozott. A legfontosabb újítás a decentralizáció volt, vagyis az, hogy a fejlesztõ típusú pályázatok (kísérleti és szaknyelvi projektek, nemzetközi hálózatok) mintegy 80–90 százalékának a koordinálása is nemzeti szintre került – a mobilitási projekteknél bevált gyakorlathoz hasonlóan. De világosabb lett a program struktúrája, cél- és prioritásrendszere is, és jelentõsen bõvült a költségvetés. Az azóta eltelt idõ igazolta, hogy a reformok beváltak, könnyebbé vált a kapcsolattartás pályázó és pályáztató között, a pénzügyi és adminisztratív elemek mellett több idõ jutott a szakmai-tartalmi kérdésekre, gördülékenyebben zajlott a szerzõdéskötés, a támogatások átutalása és a beszámolók bírálata.

Évrõl évre emelkedett a kiutazók száma is, 1997-hez képest mára több mint nyolcszorosára, de a mostani programszakasz indulásához képest is két és félszeresére. A legnagyobb célcsoportot a szakközépiskolások és a szakiskolások jelentik, a tíz év alatt közülük 5374 fõ vett részt külföldi szakmai gyakorlaton, az összes kiutazó 55 százaléka.

TÍZ ÉVES A TKA | Európából jöttünk, mesterségünk címere

A nyertes mobilitási projektek kedvezményezetteinek száma (1997–2006)1

Szakmai alapképzésben részt vevõk Egyetemisták/Fõiskolások Fiatal dolgozók és friss diplomások Oktatók, foglalkoztatási tanácsadók, HR vezetõk Összesen

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

20062

154

247

304

460

524

388

578

805

850

1091

15 15

57 10

71 32

136 92

126 78

152 81

282 122

250 203

260 168

205

135

201

214

200

227

276

361

359

231

482

506

764

966

792

1038

1485

1664

1878

A látványos mennyiségi növekedés mellett az elmúlt fél évtized legfontosabb, a mobilitáshoz kapcsolódó változása a minõségi kritériumrendszer kikristályosodása és megerõsödése. A program indulásakor az általános vélekedés gyakran az volt, hogy a Leonardo egyfajta utaztató program. Szép és jó dolog világot látni, bizonyosan a nyelvtudást is fejleszti, de ennél nincs többrõl szó. Mára azonban általánosan elfogadottá vált, hogy a mobilitás egy sajátos, mással nem helyettesíthetõ pedagógiai eszköz. A programban részt vevõ országok konszenzusa nyomán világos minõségi kritériumrendszer alakult ki. Támogatásban csak azok a projektek részesülhetnek, amelyek a kiutazók nyelvi, szakmai, kulturális és lélektani felkészítésére kellõ hangsúlyt fordítanak, részletesen bemutatják a szakmai gyakorlat vagy a tanulmányút célját és szakmai programját, a kiutazók pedagógiai és gyakorlati kérdésekben történõ tá-

1 A táblázat 2003-ig bezárólag a záróbeszámolók alapján a ténylegesen megvalósult adatokat tartalmazza, azt követõen az elfogadott pályázatok tervszámait. 2 Elõzetes adatok

mogatására mentort, illetve tutort biztosítanak, és biztosítják a külföldön szerzett kompetenciák hazai elismerését. A minõségelvû szemlélet megerõsödésének nyomán kezdõdött meg a mobilitási nívódíjak odaítélésének gyakorlata, eleinte osztrák kezdeményezésre még csak nemzeti szinten, majd két éve már európai szinten is. Magyarország kezdettõl fogva aktív szerepet vállalt ebben a folyamatban. 2002 óta kerül sor nemzeti nívódíjak kiadására, és részt veszünk a kapcsolódó nemzetközi munkacsoportokban is. A hazai mobilitási pályázatok legnagyobb elismerését az jelenti, hogy Magyarország szerepelt meszsze a legjobban az eddigi két európai mobilitási nívódíjért folyó versenyben. A díjak odaítélése cél-

nyozhat annak kiemelése, hogy a program magyarországi megvalósításában milyen meghatározó szerepe volt a hazai forrásoknak. Egyrészt az uniós csatlakozás elõtt a programban való részvétel feltétele ún. éves részvételi díj befizetése volt, ennek mintegy a felét a Munkaerõ-piaci Alap szakképzési alaprészének terhére finanszírozta Magyarország. Másrészt a program megvalósításának megkönnyítésére és hatékonyabbá tételére ugyanezen forrásból az Országos Szakképzési Tanács javaslatára az oktatási miniszter több lépcsõben kiegészítõ finanszírozást biztosított. Így vált lehetõvé a hátrányos helyzetû kiutazók emelt szintû támogatása, az eredmények terjesztésének elõsegítése, a nemzetközi kapcsolatok elmélyítése elõkészítõ látogatások és partnerkeresõ szemináriumok által, illetve önálló, a Leonardo program mobilitási pályázatait jól kiegészítõ nemzeti mobilitási kezdeményezések elindítása (szakiskolai mobilitási program, norvég–magyar bilaterális együttmûködés, középtávú szakképzési kutatások). A külön támogatás együttes értéke 453 millió Ft. A pályázóktól, a programot Magyarországon felügyelõ nemzeti hatóságoktól és az Európai Bizottságtól, valamint a külsõ értékelõktõl érkezõ visszajelzések szerint az elmúlt hét év valóban sikeres volt, a pályázók és a pályázati rendszer egyaránt meg tudtak felelni a kihívásoknak. Az újabb szakaszhatáron, a 2007-tõl kezdõdõ integrált oktatási és képzési együttmûködési program küszöbén így joggal kerülhet be a bizonyítványba: magasabb osztályba léphet.

A Leonardo program jelenlegi szakaszának hét pályázati fordulója alatt összesen 27,3 millió euró (mintegy 7 milliárd Ft) támogatásban részesültek a magyar fõpályázók által benyújtott mobilitási és fejlesztõ típusú projektek. Egy ilyen rövidre szabott áttekintésbõl sem hiá-

TÍZ ÉVES A TKA | Európából jöttünk, mesterségünk címere

csoportonként történik. Országonként és célcsoportonként egy-egy projektet lehet nevezni, majd egy nemzetközi zsûri választja ki célcsoportonként a legjobb öt, nívódíjra jelölt projektet, és közülük mindössze egy lesz a díjazott. A programban részt vevõ 31 ország közül egyedül Magyarország volt képes arra, hogy a lehetséges kilencbõl a két évben együttesen 8 jelölést, valamint három nívódíjat szerezzen (a további sorrend: Belgium 6, Németország 5, Olaszország és Litvánia 4-4 jelöléssel, illetve Csehország 2, Belgium, Bulgária, Észtország, Németország 1-1 nívódíjjal). Szinte mindegyik kedvezményezett úgy érezte, hogy szakmailag és nyelvileg is sokat profitált a programból. A nyelvi készségek fejlõdése annál markánsabb volt, minél jobb induló nyelvtudással vett részt a kedvezményezett a projektben. A résztvevõk úgy érezték, hogy külföldön olyan tudásra is szert tettek, amelyre itthon nem lett volna lehetõségük. Csaknem teljes körûnek mondható az egyetértés azt illetõen, hogy a résztvevõk (diákok, tanárok) szemléletváltása az egyik, ha nem a legnagyobb nyeresége a Leonardo programnak. A kísérleti és szaknyelvi pályázatok esetében a magyar intézmények az európai átlagnál, illetve az országnak a Leonardo befizetés által meghatározott súlyánál nagyobb mértékû forráshoz jutottak. A felhasználási mutató jónak tekinthetõ, a létrejött termékek minõsége egy-egy kivételtõl eltekintve a külsõ szakértõk értékelése szerint jó, illetve kiváló.

´´ SIKERES REGIONÁLIS EGYÜTTMUKÖDÉSEK A CEEPUS PROGRAMBAN

´´ TÍZ ÉVES A TKA | Sikeres együttmuködések a CEEPUS-ban

CSERNOVITZ ADÉL programvezetõ, Tempus Közalapítvány

„ösztöndíj-hónapot” finanszíroz, azaz összesen hány hónapra fogad külföldi hallgatókat és oktatókat. A CEEPUS program pályázati kerete 2005ben 50 millió forint volt, melyet a beérkezõk ösztöndíjára, a kiutazók útiköltség támogatására, és a magyar koordinációban mûködõ hálózatok koordinációs találkozóinak támogatására fordítottunk.

Az idén tizenegy éve mûködõ CEEPUS program a közép-európai felsõoktatási mobilitást támogatja. Célja, hogy lehetõvé tegyen a részt vevõ országok felsõoktatási intézményei számára oktatói és diákcseréket, nyelvi és szakmai kurzusokon, valamint nyári egyetemeken való közös részvételt, és hogy erõsítse a közép-európai értelmiség szakmai kapcsolatait.

A csereprogram mûködését a kezdeti 5 éves periódus után meghosszabbították (1998. február 7én, Budapesten), azonban ez a 2004 végéig tartó szakasz a program struktúráját tekintve nem hozott újat, csupán idõbeli meghosszabbítás történt. Mivel a csereprogram minden részt vevõ országban sikeresnek és eredményesnek bizonyult, a partner országok újabb távlatot nyitottak, mely egyelõre 2009. december 31-ig biztosítja a program jövõjét. A második szakasz már magában hordoz néhány újdonságot, például a közös diplomaprogramok kidolgozását, illetve a kötelezõ ECTS vagy azzal kompatibilis kreditrendszer használatát, ami a magyar felsõoktatásnak is hoszszú távú, stratégiailag fontos fejlesztési perspektívát adhat.

A CEEPUS tagországok köre folyamatosan bõvül, a 2005/2006-os tanévben tíz (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia és Montenegró, Szlovákia, Szlovénia), a 2006/2007-tõl pedig már 12 (az elõzõekben felsoroltakon kívül még Albánia és Macedónia) országba lehet utazni CEEPUS ösztöndíjjal, amely így szinte a teljes közép-európai régiót lefedi. A program költségeit a CEEPUS országok kormányai finanszírozzák oly módon, hogy az országba érkezõ külföldi CEEPUS hallgatók ösztöndíját a fogadó ország fedezi. Minden részt vevõ ország deklarálja, hogy az adott évben hány

kelet-európai felsõoktatási intézményekkel is létrejöhessenek együttmûködések, amelyek országai hivatalosan még nem tagjai a programnak. Az együttmûködés célja a régióból hazánkba érkezõ, valamint Magyarországról a régióba irányuló egyéni mobilitás támogatása. A 2004/2005-ös tanévben a 20 felajánlott hónapot 5 fõ teljes mértékben felhasználta, a még futó 2005/2006-ös tanévben 10 hónap áll rendelkezésre, melynek felhasználása folyamatban van. Magyarország a program kezdete óta meghatározó szerepet tölt be a CEEPUS programban. A hálózatok magas kihasználtsággal mûködnek, és jelentõs szakmai eredményeket tudnak felmutatni. Ezt mi sem támasztja alá jobban, mint hogy a CEEPUS országok oktatási minisztériumai által a legeredményesebb hálózatnak kiosztott Miniszteri Díjat többször is magyar felsõoktatási intézmény kapta. Immár negyedik alkalommal nyerte el magyar koordinációjú hálózat, sorrendben a Magyar Iparmûvészeti Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és legutóbb a Miskolci Egyetem.

A célországok között vezetõ helyen Ausztria, Románia és Csehország áll. A Magyarországra érkezõk esetében a megoszlás kicsit vegyesebb képet mutat, hiszen legtöbben Romániából érkeznek ugyan, de közel azonos számban jönnek osztrák, szlovák, lengyel és cseh ösztöndíjasok is. A legnépszerûbb szakterületek között említhetjük a gépgyártás-technológiát, az informatikát, a matematikát, az orvosi biokémiát, az állatorvostudományt, de ugyanígy megtalálható a mûvészet, a néprajz, az irodalomtörténet és a nyelvészet is a palettán. A CEEPUS program lehetõséget kínál arra is, hogy Tematikus Hálózatok keretében olyan dél-

TÍZ ÉVES A TKA | Sikeres együttmuködések a CEEPUS-ban ´´

Magyarország, mint a hat alapító ország egyike, az 1994/95-ös tanévtõl kezdõdõen aktív résztvevõje a programnak, jelentõs szerepet vállalva mind a befelé, mind a kifelé irányuló mobilitás lebonyolításában. A CEEPUS sikerességét bizonyítja, hogy az országokban évrõl-évre nõ a felajánlott fogadási hónapszám, és a programban részt vevõ intézmények száma is egyre gyarapszik. A tagországok által felajánlott fogadási keret a kezdeti 725 hónapról a 2005/2006-os tanévre több mint hatszorosára nõtt, ezen belül Magyarországon 150-rõl 540-re növekedett. Ezzel párhuzamosan a programhoz egyre több partnerintézmény is csatlakozott, a 2005/2006-os tanévben mûködõ 35 hálózatban 44 magyar intézmény valamely tanszéke, kara vagy intézete szerepel partnerként. A program kezdetekor 54 beutazó és 62 kiutazó ösztöndíjas vett részt a cserében Magyarországon, a 2004/2005-ös tanévre azonban ennek mintegy hatszorosára nõtt az ösztöndíjasok száma: 335 beutazó és 348 kiutazó pályázó kapcsolódott be a programba.

VERSENYKÉPES MAGYAR EGYETEMEK AZ ERASMUS MUNDUS-BAN

TÍZ ÉVES A TKA | Erasmus Mundus

CSERNOVITZ ADÉL programvezetõ, Tempus Közalapítvány

kívüli egyetem is, 17 országból (többek között Amerikából, Ázsiából, valamint Ausztráliából).

Az Erasmus Mundus az Európai Bizottság felsõoktatási együttmûködési és mobilitási programja, mely 2004-ben indult útjára. Célja az európai felsõoktatás vonzerejének növelése, valamint nemzetközi kapcsolatok kialakításának elõsegítése magas színvonalú, Erasmus Mundus Masters kurzusok, illetve oktatók és hallgatók mobilitásának támogatásán keresztül. A projektek legalább három egyetem részvételével valósulhatnak meg. A diákok a kurzusokat elsõ évben jellemzõen a koordinátor intézményben hallgatják, majd minden, a konzorciumban részt vevõ egyetem tart képzéseket a saját intézményében. A hallgatók a kurzus elvégzését követõen a részt vevõ intézmények által kiadott közös diplomát kapnak.

A magyar felsõoktatási intézmények rögtön az elsõ körben sikerrel szerepeltek: nyertes mesterkurzusa van a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek, a Közép-Európai Egyetemnek, valamint a Corvinus Egyetem két különbözõ tanszéke is partnerként vesz részt egy-egy sikeres konzorciumban. Az európai felsõoktatás népszerûsítését támogató akcióban további 2 sikeres magyar pályázat született az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány részérõl.

A programban részt vevõ egyetemek, a támogatott kurzusok és a kiutazó diákok, illetve tudományos kutatók száma folyamatosan nõ. Eddig 21 uniós ország 190 egyeteme csatlakozott az Erasmus Mundus-hoz 57 mesterkurzussal, így egy-egy tanévben több ezer diák és kutató folytathat tanulmányokat európai egyetemeken. A programhoz csatlakozott 38 Európai Unión

VILÁG – NYELV: A NYELVOKTATÁS FEJLESZTÉSÉÉRT CSERNOVITZ ADÉL programvezetõ, Tempus Közalapítvány

Nemzetközi elismerések, díjak Az Európai Bizottság által támogatott LINGO projekt keretében, amely a nyelvoktatás területén meglévõ hasznos, bevált gyakorlatok összegyûjtését célozza, több nemzetközi példa mellett a Világ – Nyelv egyes pályázattípusait is bemutatják. A közeljövõben megjelenõ LINGO katalógusban az ötven legjobbnak ítélt európai példa között szerepel a Világ – Nyelv program, amelyet hat nyelven mutatnak be, ezzel is elõsegítve a különbözõ országok közötti tapasztalatcserét. Az Európai Bizottság és az Oktatási Minisztérium által támogatott Európai Nyelvi Díjat 2004-ben a

magyarországi pályázó intézmények közül a veszprémi Dózsa György Általános Iskola Elõre fuss pedagógia csoportja nyerte el, amely a Világ – Nyelv projektjük megvalósítása során végzett kiemelkedõ munka kézzelfogható elismerése. Díjat nyert 2005-ben a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola Elõre fuss, Oktatási segédanyagok elõállítása, és Nyelvi elõkészítõ évfolyam indítása projektekkel. Emellett több intézmény olyan programja kapott elismerést, melyek fejlesztéséhez a Világ – Nyelv pályázattípusai – pl. tantervfejlesztés, oktatási segédanyagok elõállítása, konferenciaszervezés és szakmai kiadványok elõállítása – is hozzájárultak. Az ilyen módon díjazottak között említhetjük a Kodolányi János Fõiskolát, a Vocational Academy Alapítványt és a „Habakukk a gyermekekért” Alapítványi Óvodát. A pályázat támogatási kerete A pályázati csomag felépítése és a támogatás nagysága a három év során változott: a 2003-as év 411 millió forintos támogatási kerete a második évre jelentõsen visszaesett (105 millió Ft), majd 2005ben már csak 47,5 millió Ft állt rendelkezésre.

TÍZ ÉVES A TKA | Világ – Nyelv: a nyelvoktatás fejlesztése

A kormányprogram részeként mûködõ Világ – Nyelv program célja a hazai nyelvoktatás és nyelvtanulás minõségének fejlesztése, az idegen nyelvet beszélõ magyar állampolgárok számának növelése. Az átfogó idegennyelv-oktatási stratégia hangsúlyos része a pályázati lehetõségeket tartalmazó csomag, amely olyan hiányterületeket fed le, amelyek hosszú távon biztosíthatják az idegennyelv-oktatás fejlesztését a közoktatásban, illetve a felsõ- és felnõttoktatásban.

TÍZ ÉVES A TKA | Világ – Nyelv: a nyelvoktatás fejlesztése

A pályázók érdeklõdése a program iránt azonban töretlen, amit az is mutat, hogy a három pályázati körben mintegy 1000 projekt nyert támogatást. Az intézmények közel 85%-a vidéki, és részt vesz a programban számos hátrányos helyzetû régióból származó kisiskola is, amelyek más pályázati program esetében nem vállalnák a projektek megvalósítását. A három pályázati év eredményei Több mint 2000 munkavállaló alap- és középfokú nyelvtanfolyamon való részvételére biztosított támogatást a program (a 2003. évi pályázati kiírás a közoktatásban dolgozók mellett egyéb közfeladatokat ellátó intézmények munkatársainak is biztosította a lehetõséget, míg 2005-ben a szakképzõ intézmények fõállású oktatói részesültek támogatásban). Mintegy 60 tanárképzõs hallgató európai mobilitása, és ennek keretében áthallgatása vagy tanítási gyakorlaton való részvétele valósult meg a 2003/2004-es tanévben. Közel 100 tanár vett/vesz részt olyan külföldi és hazai akkreditált tanártovábbképzéseken, amelyeknek speciálisan a Világ – Nyelv programhoz alakított témái elõsegítik az újszerû módszertani ismeretek elsajátítását, és hozzájárulnak egy új pedagógiai szemlélet kialakításához. 80, az önálló tanulást lehetõvé tévõ, autentikus nyelvi anyagok beszerzését, illetve könyvtár kialakítását és mûködtetését vállaló Forrás tanulóközpont jött létre 2003-ban és 2004-ben – megyénként közel egyenlõ arányú eloszlással; és a központok mintegy fele a késõbbiekben is támogatást nyert fenntartási pályázatok keretében. A hátrányos helyzetû, sajátos nevelési igényû tanulók idegen nyelvi felzárkóztatása céljából 21 kísérleti oktatási projekt született az elmúlt két évben, s további 7 vette kezdetét 2005-ben

(a célcsoportban roma tanulókat, diszlexiás, diszgráfiás gyerekeket, vak és gyengénlátó, illetve siket és nagyothalló diákokat és egyéb tanulási zavarral küzdõket találunk). A tartalomalapú nyelvoktatás bevezetésére, a közismereti, illetve a szaktárgyak részben idegen nyelven történõ oktatására eddig 29 nyertes intézmény vállalkozhatott. A kísérleti oktatási projektek hátterét adó oktatási segédanyagot a tavalyi és az idei év során összesen 23 intézmény dolgozott/dolgoz ki, elõsegítve a tartalomalapú nyelvoktatás bevezetését. Az ún. kisnyelvek tanítását az intézmény egy új tanulócsoportjának oktatását az elmúlt két tanévben 39 iskolában valósították meg, 2005/ 2006-ban 10 intézmény vállalkozhatott rá. A mentori munka támogatásának céljából 47 közoktatási intézmény nyelvtanára irányíthatta a megszokottnál magasabb óraszámban tanárjelöltek gyakorlatát. Jelenleg 50, a felsõoktatási intézményekben mûködõ, vagy éppen kialakításra kerülõ, a szaknyelvi oktatást elõsegítõ tantervfejlesztési projektek száma. Eddig 28 konferenciát rendeztek és 15 kiadványt jelentettek meg Világ – Nyelv támogatással, 2005/2006-ban további 7 szakmai találkozó és 5 kiadvány foglalkozik a nyelvoktatás aktuális kérdéseivel. A 2004-es programcsomag új részeként jelent meg az Alap-osan, illetve Nyelv + számítógép alprogram az általános iskolai fejlesztések és a számítógéppel támogatott nyelvoktatás témakörében. Az elõbbiben 19 nyertes pályázat született, míg az utóbbiban 26 iskola szakkönyvbeszerzést valósított meg. Nyílt órák megtartására, vagyis a jó gyakorlat széles körben való terjesztésére 2005-ben 15 iskola vállalkozott.

Szintén új kezdeményezésként a nyelvpedagógia, valamint az alkalmazott nyelvészet területén PhD tanulmányokat folytató hallgatók (13 fõ) könyvtári kutatómunkáját is támogathattuk. A 2005. évi programcsomag újdonságaként lehetõség nyílt 24 külföldi vendégtanár fogadására magyar középfokú szakképzõ intézményekben. Az Ausztriából, Ausztráliából, Németországból, Olaszországból és Spanyolországból érkezett tanárjelöltek, illetve frissen végzett tanárok angolul vagy németül oktatják a szakmai tantárgyakat.

Összegzés A Világ – Nyelv pályázati tevékenységek szorosan kapcsolódnak az európai és hazai oktatáspolitika aktuális fejlesztési irányaihoz. A program egyes pályázattípusai képviselik az Európai Unió oktatási és képzési munkaprogramjának (Oktatás és Képzés 2010) nyelvoktatást érintõ célkitûzéseit, valamint az Európai Bizottság által készített aktuális nyelvpolitikai ajánlásokat (Nyelvi Akcióterv 2004–2006). Ezek között említhetjük többek kö-

A Világ – Nyelv program pályázói és a programiroda között az elmúlt három évben hatékony munkakapcsolat alakult ki. A pályázók megszokták, hogy bizalommal fordulhatnak a programirodához bármilyen szakmai és szervezéstechnikai kérdéssel, és ezekre az iroda igyekszik a lehetõ legrövidebb idõ alatt megfelelõ megoldást adni. Mivel a programiroda a Közalapítvány kereteibe integráltan mûködik, közvetlenül tudja hasznosítani a közösségi programokat kezelõ irodák tapasztalatait is. Ezáltal a Világ – Nyelv Programiroda saját pályázói körének közvetlen megszólításával tudja elõsegíteni további pályázói célcsoportok közösségi programokba való bevonását, illetve olyan hátrányos helyzetû intézmények részvételét is megalapozza, amelyek eddig nem tudtak bekapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe.

TÍZ ÉVES A TKA | Világ – Nyelv: a nyelvoktatás fejlesztése

Tapasztalatok és eredmények terjesztése széles körben Az elmúlt két év során összegyûlt szakmai tapasztalatok átadására, a nyelvoktatási szakmai hálózatok létrehozására nagy igény mutatkozik, így a 2006. év folyamán a disszeminációs tevékenységeket helyezzük elõtérbe. A Forrás alprogram esetében eddig is sor került szakmai szemináriumokra, a 2003-as programév szemináriuma az Európai Nyelvtanulási Napló jegyében telt, majd az autentikus anyagok használatának kérdései kerültek középpontba. 2005-ben szervezéstechnikai kérdések kerültek elõtérbe a projektciklus-menedzsment témájához kapcsolódva. A szakmai rendezvény eredményeként országos Világ – Nyelv Forrás koordinátori hálózat alakult.

zött a korai nyelvoktatást, a ritkán oktatott idegen nyelvek bevezetését, a kisebbségi, regionális és szomszédos országok nyelveinek oktatását, a tartalomalapú nyelvoktatást. Ugyancsak megjelenik a nyelvoktatás a felnõttképzésben az élethosszig tartó tanulás jegyében, a nyelvtanulást ösztönzõ környezet kialakítása az iskolákban, az önálló tanulásra nevelés, valamint a tanártovábbképzés. A Világ – Nyelv program törekvései a Tempus Közalapítvány által koordinált pályázattípusokkal kiegészítik egymást, felerõsítik egymás hatását. A több komponenst is magukban foglaló szakmai projektek önmagukban is átfogó fejlesztéseket tesznek lehetõvé, s ezáltal hatékonyan járulnak hozzá a célok eléréséhez.

JÓ ÚTON HALADUNK! AZ ÚTRAVALÓ PROGRAMRÓL

TÍZ ÉVES A TKA | Az Útravaló programról

JUHÁSZ ZOLTÁN programvezetõ, Tempus Közalapítvány

ségek ellen próbálnak tenni az iskolai kereteken túlmutató mentori segítségnyújtás eszközével: Az Út a középiskolába alprogram célja, hogy az általános iskola 7. vagy 8. évfolyamos tanulóit felkészítse az érettségit adó középiskolában való továbbtanulásra. Az Út az érettségihez alprogram célja, hogy az érettségit adó középiskolában tanulók támogatásával minél több diák számára elõsegítse a középiskola sikeres befejezését és az érettségihez jutást. Az Út a szakmához alprogram a szakiskolai képzésben részt vevõ tanulókra koncentrál, célja a munkaerõpiac és a beiskolázás közötti kapcsolat megteremtése. Az alprogram keretében a régiónként meghatározott hiányszakmát tanuló diákok és mentoraik részesülhetnek ösztöndíjban, biztosítva ezen foglalkozások szélesebb körben való elterjedését.

Az Útravaló Ösztöndíjprogram a Magyar Köztársaság által létrehozott, az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó pályázati lehetõség. A 2005-ös esztendõben útjára indított programot alapvetõen kettõs célkitûzéssel hívták életre: egyrészt a hátrányos helyzetû tanulók esélyegyenlõségének elõsegítése, a számukra elérhetõ ösztöndíjrendszer megújítása volt a cél, másrészt a természettudományos érdeklõdésû tanulók tehetséggondozását kívánták biztosítani. A mélyszegénységben élõ, tartós munkanélküli, gazdaságilag versenyképtelen társadalmi réteg gyermekei számára – az oktatási rendszeren keresztül – a társadalmi és gazdasági életben való sikeres integráció, ezzel az esélyegyenlõség elõsegítése kiemelt fontosságú feladat. Köztudott, hogy a PISA vizsgálatok Magyarországra nézve megdöbbentõ oktatáspolitikai tanulságokkal szolgáltak: az európai országok közül a magyar közoktatás biztosítja legkevésbé az egyenlõ esélyeket a szegényebb családból származó, alacsonyabb iskolai végzettségû szülõk gyerekeinek. Az Útravaló esélyegyenlõségi alprogramjai ezek ellen a különb-

Az ösztöndíjprogram negyedik pályázattípusának – az Út a tudományhoz alprogramnak – létjogosultságát az a tény adja, hogy Magyarországon a matematikai, természettudományos és mû-

A program a visszajelzések alapján egyértelmûen pozitív visszhangra talált az érintettek körében. A mentori segítségnek és a program által nyújtott ösztönzésnek köszönhetõen az esélyegyenlõségi alprogramokban részt vevõ diákok szinte mindegyikének nõtt a motivációja, javult a tanulmányi eredménye, ami fontos lépésnek számít a program céljainak megvalósulásához vezetõ úton.

Annak ellenére, hogy az Útravaló Ösztöndíjprogram még csak nemrégiben ünnepelte elsõ születésnapját, nyugodtan kijelenthetõ, hogy már most a magyar ösztöndíjrendszer meghatározó elemévé vált: az esélyegyenlõségi alprogramok keretében több, mint 20.000 szociálisan rászoruló tanuló és mentora, az Út a tudományhoz alprogram keretében pedig több mint 300 tehetséges diák kapott támogatást.

TÍZ ÉVES A TKA | Az Útravaló programról

szaki végzettséggel rendelkezõk száma 1999 óta folyamatosan csökken. Az EU célkitûzéseinek megvalósítása érdekében hazánkban a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni arra, hogy a diákok (és a pedagógusok) nagyobb érdeklõdést tanúsítsanak a fenti terültek iránt, és nagyobb vonzerõt jelentsenek számukra azok a pályák, ahol ezen ismeretek alkalmazása szükséges. Az alprogram keretében egy tanárból és maximum öt diákból álló kutatócsoportok valósíthatnak meg különbözõ témájú projekteket, ezáltal növelve ismereteiket, tapasztalataikat és kreativitásukat.

´´ LÉPÉSELONY AZ EU-BAN ´´ A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY KÉPZOKÖZPONTJA

´´ TÍZ ÉVES A TKA | A Tempus Közalapítvány Képzoközpontja

GARAI KATALIN, a Tempus Közalapítvány Képzõközpontjának vezetõje

zeti, illetve regionális konferenciák megszervezése, valamint információs tevékenység annak érdekében, hogy felkészítse Magyarországot mint tagjelölt országot is a csatlakozás után a Strukturális Alapokból, elsõsorban az Európai Szociális Alapból származó támogatások hatékony felhasználására.

A Tempus Közalapítvány Magyarország egyik legnagyobb pályáztató szervezeteként, egyedülálló nemzetközi projektmenedzsment tapasztalattal 1999 óta fejleszt, koordinál és hajt végre az EUtámogatások felhasználására felkészítõ képzéseket. A Közalapítványon belül 1999 óta mûködik képzési egység, amely korábban Európai Szociális Alap Magyar Képzõközpont (ESZA MKK), majd késõbb Strukturális és Kohéziós Alapok Képzõközpont (SAKK) néven folytatta kibõvített képzési tevékenységét, jelenleg pedig Tempus Közalapítvány Képzõközpont néven mûködik önfenntartási alapon. A folytonos változást mutatja az alábbi fejlõdéstörténet.

A Strukturális és Kohéziós Alapok KépzõKözpont (SAKK) az 1038/2003. (IV. 24.) Korm. Határozat alapján az Európai Szociális Alap Magyar Képzõközpont bázisán jött létre kibõvített feladatkörrel. A Tempus Közalapítvány a határozatnak megfelelõen alakította ki tevékenységét, képzési és képzéskoordinációs feladatait a Nemzeti Fejlesztési Hivatallal együttmûködve végezte. Célja az volt, hogy Magyarország EU csatlakozásának idõpontjára rendelkezésre álljanak azok a kiválóan felkészült szakemberek, akik mind a közigazgatásban, mind a magánszektorban sikeresen végrehajtják az integrációval kapcsolatos feladatokat, és képesek hatékonyan felhasználni az EU-tagság által nyújtott kedvezményeket, támogatásokat.

Egy kis kronológia Az Európai Szociális Alap Magyar Képzõközpont (ESZA MKK) 1999-ben kezdte meg mûködését az Oktatási Minisztérium támogatásával a Tempus Közalapítvány keretein belül. Feladatai közé tartozott az Európai Szociális Alapról szóló képzési terv és kurzus kidolgozása, megvalósítása, nem-

A fenti célok megvalósítását 2004 májusától más formában, vállalkozási tevékenységként folytattuk. A költségvetési takarékossági intézkedések miatt a Tempus Közalapítványnak váltania kellett a központi finanszírozásból megvalósított képzések fejlesztésétõl a piaci alapon mûködõ önköltséges képzések, azaz a vállalkozási tevékenység kibõvítése felé.

Képzések egyre szélesebb célcsoportoknak a. Köztisztviselõk és szakértõk, akik a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap felhasználásával kapcsolatban állami feladatokat látnak el. b. Potenciális pályázók, akik elméleti és gyakorlati ismereteket kívánnak szerezni az EU közösségi támogatásainak felhasználására, a projektmenedzsment és a pályázatírás területén, hogy képesek legyenek hatékonyan hozzájárulni az EU-tagság által nyújtott elõnyök és támogatások felhasználásához. c. Multiplikátorok, akik projektmenedzsmenttel és pályázatírással kapcsolatos tanácsokkal fogják ellátni a kis- és középvállalkozásokat. d. Hátrányos helyzetûek, valamint a hátrányos helyzetûeket képviselõ szakmai szervezetek, érdekképviseleti szervezetek. e. Pedagógusok: a pályáztató tevékenység kapcsán mindig fontos partnereink voltak az iskolák, és általuk a pedagógusok, 2005-ben azonban elkészítettük elsõ akkreditált pedagógustovábbképzésünket is.

1998-ban az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja és a Külügyminisztérium megállapodása alapján, PHARE pályázati támogatással 14 Európa-tanulmányi Központ jött létre magyar, államilag akkreditált képzést folytató felsõoktatási intézményekben, melynek koordinációs feladatait a Tempus Közalapítvány látja el. Az elmúlt években több intézmény is csatlakozott az Európa-tanulmányi Központok hálózatához, így 2005re ezek száma 17-re emelkedett. A központok országos mûködésének köszönhetõen képzéseinket Magyarország mind a 7 régiójában, kihelyezett formában is meg tudjuk tartani, alkalmazkodva a helyi igényekhez és fejlesztési elképzelésekhez. A Képzõközpont a megalakításakor kitûzött koncepciót, célokat megõrizve és kibõvítve, sokszor lecsupaszítva és újra felépítve 7 éve mûködik, mindig készen a megújulásra a körülöttünk folyamatosan változó környezetben. A napjainkban egyre erõteljesebben jelentkezõ igény a folyamatos tanulásra, az „új” varázsa az uniós csatlakozással megnyílt támogatások sikeres felhasználása érdekében, valamint résztvevõink elégedettsége ad létjogosultságot és további iránymutatást ahhoz, hogyan igyekezzünk megfelelni az elvárásoknak, és alakítani a Képzõközpont jövõjét.

TÍZ ÉVES A TKA | A Tempus Közalapítvány Képzoközpontja ´´

Ma képzõközpontunk az alábbi feladatokat látja el: Képzési programok kidolgozása Képzések végrehajtása Konferenciák, rendezvények szervezése potenciális és egykori résztvevõink számára Szakmai kiadványok elkészítse Kapcsolattartás a képzések célcsoportjaival, oktatókkal, szakértõkkel, partnerszervezetekkel

Eddig több, mint 5000 fõ, köztük 400 köztisztviselõ szerzett képzéseinken tanúsítványt.

TUDÁSKÖZPONT KARDOS ANITA, a Tempus Közalapítvány PR egységének vezetõje

nemzetközi konferencia keretében a felsõoktatás EU-csatlakozásban játszott szerepét vizsgáltuk a visegrádi országokban. A Nemzetközi Visegrádi Alap által támogatott kezdeményezés célja az volt, hogy bemutassuk az Európa-tanulmányok és a csatlakozásra való felkészülés addigi tapasztalatait, közös projekteket készítsünk elõ, és erõsítsük a visegrádi gondolatot a felsõoktatási szektorban. Ugyanebben az évben az Európai Bizottság támogatásával egy másik jelentõs nemzetközi szemináriumnak is házigazdái voltunk Budapesten, amelynek tárgya a férfiak és nõk közti esélyegyenlõség érvényesülése volt a Socrates program által támogatott projektekben. Az International Campus címet viselte a brüsszeli székhelyû Academic Cooperation Associationnel (amelynek a TKA maga is tagszervezete) és más partnerintézményekkel közösen szervezett budapesti konferencia 2004-ben.

TÍZ ÉVES A TKA | Tudásközpont

A Tempus Közalapítvány elsõsorban pályáztató, illetve képzési tevékenysége kapcsán ismert, azonban az utóbbi években egyre inkább erõsödik a szervezet tudásközpont szerepe is. Mit is jelent ez tulajdonképpen? Munkánk során számos érdekes, az alaptevékenységünkhöz szorosabban-lazábban kapcsolódó információ halmozódik fel nálunk: oktatással és az Európai Unióval kapcsolatos dokumentumok, tanulmányok, kutatási eredmények, vagy akár módszertani anyagok, szakmai publikációk, megvalósult pályázatok hozadékai. Ezek az anyagok szélesebb szakmai kör érdeklõdésére is számot tarthatnak, ezért igyekszünk õket strukturált formában közzétenni, továbbadni. A különbözõ kiadványok és konferenciák mellett ennek egyik legfontosabb fóruma a Tempus Közalapítvány honlapja, ahol elérhetõ a TKA virtuális könyvtára az összes kiadványunk elektronikus, letölthetõ változatával, valamint számos más dokumentum és háttéranyag.

Külön kiemelendõ az Európai Unió Oktatás és képzés 2010 Munkaprogramjához kapcsolódó munkánk. Az Oktatási Minisztérium megbízásából a TKA

Különbözõ témákban a Tempus Közalapítvány maga is nem egyszer pályázik. 2002-ben például

szervezte meg 2003-ban az oktatási és képzési rendszerek célkitûzéseinek megvalósítására irányuló EU Munkaprogram végrehajtását elõkészítõ konferenciát. A rendezvény jelentõsége abban állt, hogy összehozta azokat a szereplõket, akik az oktatás és képzés különbözõ területein dolgoznak, és akiknek meghatározó szerep jut a Munkaprogram végrehajtásában. A rendezvényen megtörtént a fõ feladatok kijelölése, ami fontos kiindulási pontot jelentett a stratégiai tervezéshez, illetve a tervek gyakorlatba való átültetéséhez, mind döntéshozói, mind végrehajtói szinten. Másik kiemelkedõ feladatunk ebben az évben – szintén az Oktatási Minisztérium megbízásából – a mobilitásról és az európai együttmûködésrõl szóló nemzeti jelentés összeállítása volt. E dokumentum célja a mobilitáshoz kapcsolódó, már folyamatban lévõ vagy tervezett tevékenységek bemutatása, a legjobb gyakorlatok összegyûjtése, valamint a nemzeti és uniós mobilitási stratégiára vonatkozó javaslatok kidolgozása volt.

A legutóbbi idõkben – az EU-s trendeknek is megfelelve – a disszeminációra és a valorizációra, azaz az eredmények terjesztésére és hasznosítására fordítunk kiemelt figyelmet. A TKA több nagyszabású pnemzetközi projektben is részt vesz koordinátorként vagy partnerként, a projektalapú oktatástól kezdve az Erasmus-tapasztalatokon át a szakoktatók képzéséig számos változatos témában.

TÍZ ÉVES A TKA | Tudásközpont

A 2004-es év eseményei közül jelentõs volt az a két egymásra épülõ rendezvény, amelyek az Oktatás és képzés 2010 folyamattal kapcsolatos figyelemfelkeltést szolgálták, elsõ lépésben a szûk szakmai körre, második lépésben a széles, szakmai és általános közönségre koncentrálva. A két komoly szakmai visszhangot kiváltó konferencia a Tempus Közalapítvány és az Oktatási Minisztérium közös szervezésében valósult meg. Az októberi szeminárium célja az volt, hogy szakértõi körben megismertesse az Oktatás és képzés 2010 Munkaprogram megvalósításán dolgozó munkacsoportok tevékenységét, eddig elért eredményeit és további feladatait. A második konferencián az oktatásban és képzésben érintett széles szakmai kör számára nyújtottunk tájékoztatást arról, hogyan tükrözõdik a Munkaprogram megvalósítása az ágazat munkájában, illetve az európai

célkitûzések hogyan jelennek meg a szakmapolitikai dokumentumokban. A Munkaprogram megvalósításához 2005-ben újabb két mobilitás témájú rendezvénnyel járultunk hozzá. Az elsõ mûhelymegbeszélésen szakértõi kör vitatta meg a nemzeti jelentés mobilitási fejezetét, és az elhangzott hozzászólások és javaslatok mentén alakult ki a végleges változat. A második, nagy érdeklõdés kísérte konferencia két központi témája a mobilitás minõsége, illetve a mobilitáshoz való hozzáférés volt. A rendezvény olyan, már megvalósult vagy folyamatban lévõ mobilitási projekteket és programokat mutatott be számos területrõl, amelyek példaértékû megoldásokkal mintaként szolgálhatnak döntés-elõkészítõk, szakértõk, mobilitással foglalkozó gyakorlati szakemberek számára egyaránt.

INFORMÁCIÓVAL A KUTATÓK SZOLGÁLATÁBAN DR. KLEKNER BÍBOR, Tempus Közalapítvány, K+F Információs Iroda

regionális kontaktpontjának koordinátora, ebben a szerepében igyekszik naprakész információval ellátni a ki- és beutazó kutatókat egyaránt.

TÍZ ÉVES A TKA | K+F tanácsadó tevékenység

A Tempus Közalapítvány feladatainak sorában ma már a kutatás és fejlesztés területe is különösen fontos helyet foglal el. Ahogy egyre inkább elmélyültek a kapcsolatok a felsõoktatás különbözõ szintjeivel, úgy vált egyértelmûvé, hogy ennek a célcsoportnak nagy szüksége van információs segítségre a kutatás területén is. Ennek értelmében létrehoztuk az Európai Unió 6. (késõbb 7.) Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjával foglalkozó, Kutatás és Fejlesztés (K+F) Információs Irodát.

Az információs tevékenységet az iroda regionális információs kampány keretében tartott elõadások és bemutatók segítségével végzi, melyek során a Marie Curie pályázati lehetõségekrõl is tájékoztatjuk az érdeklõdõket. A központ angol nyelvû kiadványok megjelentetésével is elõ kívánja segíteni a Magyarországon folyó kutatás és fejlesztés nemzetközi bemutatkozását, a külföldi kutatók magyarországi munkavállalását, és az ország bekapcsolódását az Európai Kutatási Térségbe.

A 2003 tavasza óta mûködõ központ elõsegíti Magyarország és a magyar kutatók aktív részvételét a Keretprogramok pályázataiban, valamint népszerûsíti a magyar kutatóintézetek, kutatócsoportok és doktori iskolák szakmai tevékenységét angol nyelvû kiadványaiban. Hozzájárul továbbá a tudás és a technológiák cseréjéhez, a kutatók mobilitásán keresztül az Európai Unió tagállamai és harmadik országok között is, ezzel is elõsegítve az Európai Unió versenyképességének növelését.

A Tempus Közalapítvány honlapján létrehozott „Kutatás és fejlesztés” menüpont alatt található információk köre fokozatosan bõvült az utóbbi évek során, és ma már a kutatói mobilitási pályázatokról, a Marie Curie ösztöndíjakról tájékozódhatnak és a 7. Keretprogram tervezett programjairól is. A K+F iroda a doktori iskolák, a kutatók, a kutatóintézetek, illetve minden érdeklõdõ számára havonta elektronikus hírlevélben küldi el az aktuális kutatással kapcsolatos események tájékoztatóit, álláshirdetéseket, pályázatokat. A hírlevél az utóbbi években mind jobb és tartalmasabb formában kínál széles körû információkat, amelyre visszaigazolást jelent a növekvõ olvasószám is, mára már havonta 2600-an olvassák.

Mûködése alatt a K+F Iroda aktívan bekapcsolódott az Európai Bizottság kutatók mobilitását elõsegítõ és támogató kezdeményezésébe, az ERA-MORE Hálózatba. A hálózat Európa-szerte mobilitási központok által fenntartott és mûködtetett Mobilitási Portálok segítségével nyújt az élet minden területére kiterjedõ asszisztenciát (adózás, vízum, egészségbiztosítás), valamint információt az aktuális kutatói álláshelyekrõl, pályázatokról. A K+F Iroda a magyar hálózat hét

‚‚JELENTÉS’’ HELYETT FARKAS JÓZSEFNÉ, az Oktatási Minisztérium EU Koordinációs Osztályának vezetõje

Talán leegyszerûsítené a további bekezdések megfogalmazását, ha lemennék a minisztérium irattárába és kikeresném az elmúlt tíz év Tempus Közalapítvánnyal kapcsolatos tárgyú aktáit, és akkor szakszerûen, pontosan követve az eseményeket be tudnám mutatni az Oktatási Minisztérium (és jogelõdei) és a TKA közötti együttmûködés fõbb elemeit. Mivel azonban ezen do-

kumentumok többségének én voltam az ügyintézõje, így inkább nem írnék „jelentést”, hanem csak az emlékeim között lapoznék, mivel születésnap táján csak a szépre szeretnék emlékezni (a jelentést különben is a Tempus szokta benyújtani az OM-nek, és az éves beszámolókat bárki elolvashatja a Közalapítvány honlapján). Tíz év nagy idõ, különösen a Tempus életében, ahol mindig történik valami. A Közalapítvány alapító okiratának megfogalmazásában való részvételtõl napjainkig munkaköröm egy részét mindig az Oktatási Minisztérium és a Tempus Közalapítvány közötti kapcsolat biztosítása, az alapító jogkörében ellátandó feladatokhoz kötõdõ vezetõi döntések elõkészítése töltötte ki, így folyamatosan nyomon követhettem tevékenységüket. Amikor a közösségi programok – közismert néven a Socrates és a Leonardo – magyarországi bevezetése kapcsán 1997-ben ki kellett alakítani a mûködésükhöz szükséges nemzeti feladatokat ellátó intézményt, egyetlen olyan szervezetet találtunk, amely EU-s nemzetközi oktatási prog-

TÍZ ÉVES A TKA | ‚‚Jelentés’’ helyett

Amikor a Tempus Közalapítvány PR fõnökétõl kaptam egy e-mailt, hogy a tízéves születésnapjukra írjak pár sort, örömmel tettem eleget a kérésnek, mivel a születés pillanatától nyomon követhettem a tevékenységüket. Sok közös munkánk volt az elmúlt évtizedben, közösen megoldott gondokkal, problémákkal, nehézségekkel és sikerekkel. Statisztikák, kimutatások, részanyagok, a szokásos beszámolók – aztán „segítsetek ezt a konferenciát megszervezni”, „segítsetek ezt a pályázatot megírni”, „ugye tudnátok segíteni ennek a kiadványnak a megszerkesztésében?”. És mindig tudtak segíteni – de ez hosszú történet, kezdjük az elején, mert rámzúdulnak az emlékek, és egy kicsit sorba kell rakni a képeket.

megoldhatatlannak tûnõ ügy volt az elmúlt tíz évben a TKA körül, mivel sokszor nehéz és bonyolult feladatok elvégzésére kapott megbízást.

ramok terén szerzett tapasztalatokkal rendelkezett. Így aztán a kezdeti keresgélés után végül is mindkét programot – igaz, nem egy lépésben, hanem alaposan megfontolva, a meggyõzõ eredményekre alapozva – a Tempus Közalapítvány kezelésébe utalta az oktatásért felelõs tárca.

Az évek múlásával – ahogy az eredmények egyre meggyõzõbbekké váltak – sorra újabb és újabb feladatokkal bízta meg a Közalapítványt az alapító. A sorrendet már nem tudom pontosan, de a Tempus, a CEEPUS, a Socrates, a Leonardo, az Európa-tanulmányi Központok Titkársága, a Világ – Nyelv, a Strukturális Alapok Képzõközpont, az Útravaló jut most így hirtelen eszembe az elmúlt évek alatt többször módosuló alapító okiratban szereplõ feladatokból.

TÍZ ÉVES A TKA | ‚‚Jelentés’’ helyett

Szép és küzdelmes évek voltak ezek (és most is szépek). Együtt kellett megtanulni, hogy mik az elvárásaink egymással szemben. Talán ez volt a legnehezebb – legalábbis nekem. A szereplõk között nem lehet fontossági sorrendet meghatározni. Mindenkinek megvolt és megvan a saját felelõssége, szerepe, feladata. Hierarchiát is nehéz lenne felvázolni, mivel közalapítványról van szó.

Ma már a minisztérium szinte valamennyi szakterületével konkrét és közvetlen együttmûködést folytat a Tempus annak érdekében, hogy a kezelt programok megfelelõen illeszkedjenek a minisztérium szakmai tevékenységébe, segítsék az oktatási ágazat valamennyi szereplõjének nemzetközi együttmûködésben való hatékony részvételét, és ezáltal a hazai fejlesztések támogatását a nemzetközi programokban szerzett tapasztalatok révén, valamint hazai eredményeink megismertetését, terjesztését.

Elõször az Európai Unió, az Oktatási Minisztérium, a Tempus Közalapítvány (TKA) és a célcsoport (vagy ahogy magunk közt hívtuk õket eleinte: a „vevõk”) közötti kapcsolatrendszert kellett kialakítani. Az EU részére az OM-nek garantálnia kell, hogy a TKA megfelelõen mûködteti a közösségi programokat, a TKA-nak pedig biztosítania kell, hogy az alapító okiratban szereplõ feladatait ellátja. Ez így nagyon egyszerûen hangzik, de a gyakorlatban a TKA-nak közvetlenül is meg kell felelnie az EU elvárásainak, sõt az EU-val kötött kétoldalú szerzõdésben meghatározott feltételek keretei között kell mûködnie – és mindennek összhangban kell lennie a nemzeti jogszabályi környezettel és a célcsoport elvárásaival, lehetõségeivel, adottságaival.

A Tempus munkájának értékeléséhez a „szabványszövegünk” általában valami ilyesmi: fiatal, jól képzett munkatársakból álló, az új feladatok ellátására mindig nyitott szervezet, az Európai Unió, a nemzetközi és hazai partnerszervezetek, valamint a pályázók munkájukkal elégedettek, a kezelt programok pályázati eredményei mindezeket megfelelõen alátámasztják.

Ezeknek a feltételeknek ma már az esetek többségében szinte rutinszerûen megfelelünk, de ennek kialakítása hosszú, kitartó munka eredménye. És persze most is vannak olyan új feladatok, amik még megoldásra várnak, amiknek a megoldása várhatóan nem lesz könnyû, de visszatekintve az elmúlt évekre, számtalan, kezdetben

Szinte hihetetlen, hogy minden új programhoz hogyan lesz mindig nagyon gyorsan egy jó programvezetõ (általában a régi munkatársakból, akik már elsajátították a Tempus-tempót), és

Szándékosan egyetlen egy nevet sem írtam le, mert munkakörömnél fogva ugyan elsõsorban a programvezetõkkel dolgoztam együtt közvetlenül, de számtalan esetben tapasztaltam, hogy a Tempus valamennyi munkatársa elkötelezett, pontos, alapos munkát végez, lehet rájuk számítani. Ahogy az alapító okirat fokozatosan terebélyesedett – most már bevallhatom – minden újabb programnál egy kicsit aggódtam, hogy mi

lesz, ha nem jól csinálják, mi lesz, ha nem tudják megcsinálni. De aggodalmaim feleslegesnek bizonyultak. A Tempus Közalapítvány mindmáig eredményesen mûködik. Azt hiszem, nem könnyû a Tempus-ban dolgozni, de érdekes lehet, és tudom (saját tapasztalatból), hogy nem könnyû a Tempus-szal dolgozni, de szerintem érdemes. És mit kívánhatok még, hogy minél kevesebb gondunk legyen nekünk, OM-es munkatársaknak az alapítói vezetõi döntések elõkészítése során? Kívánok további sok sikert, eredményes munkát, hosszú, boldog életet a Tempus Közalapítványnak!

TÍZ ÉVES A TKA | ‚‚Jelentés’’ helyett

hogyan alakul a belsõ struktúra annak érdekében, hogy a mûködés mindvégig hatékony maradjon, és lehetõleg mindenki jól érezze magát. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a Tempus-hoz nem egyszerû bejutni dolgozni, a vezetõk nagy energiákat fordítanak az új munkatársak kiválasztására.

10 ÉVEN ÁT BÍRÁLÓKÉNT A TKA-NÁL

TÍZ ÉVES A TKA | 10 éven át bírálóként a TKA-nál

HLAVNYAI ÁGNES, szintén „tízéves” bíráló

kezdeni az ûrlap kérdéseivel, úgy vélték, hogy ami egyértelmû a számukra, azt nem is kell olyan részletesen kifejteni.

Már 10 gyertya van a tortán! Ilyenkor szokás azt mondani: mintha tegnap lett volna. Nos, ha a kezdetekre gondolok, természetesen tudom, hogy nem tegnap volt. De hogy már 10 éve! Minden történelem azóta. Magyarország teljes jogú tagja az Uniónak, ugyanúgy élhet az EU adta lehetõségekkel, mint bármelyik másik tagállam. Az oktatás szempontjából különösen hasznosnak tartom az együttmûködés különbözõ formáit. Az iskolában a napi munka mellett fontos a kitekintés, az összehasonlítás, az új szellem megjelenése, a közös munka adta színek.

Mára sokat változott a világ ezen a téren is. Igaz, a Tempus is megtette a magáét, a kezdetektõl fogva „pályázóbarát” módon segítette tanácsokkal, ötletekkel a hozzá fordulókat. Csak fordulni kellett bátran. A leendõ pályázók számára felkészítést szervezett, ahol mi bírálók is megszólaltunk, elmondtuk „legtitkosabb” szempontjainkat. Íme az enyémek: Ragadd meg a figyelmet – és tartsd is meg! Legyél magabiztos! (tennénk, szeretnénk, próbálkozunk – nem szeretem) Kezelhetõ méret/reális program Hitelesség Teljesség

Emlékszem az elsõ üléseinkre, mikor ismerkedtünk a feladattal és egymással, mi felkért bírálók. Kerestük a szempontokat, aminek alapján értékelhettük a benyújtott pályázatokat. Mindannyian hozzátettük a „szakértelmünket”, de személyes tapasztalatainkat is. Voltak köztünk elméleti szakemberek, gyakorló tanárok, minisztériumi munkatársak. Igyekeztünk igazságosak lenni, de sokszor nagyon fájt a szívünk egy-egy pályázóért. Maga a pályázás ténye is szokatlan volt a magyar intézményekben, nem sokan tudtak mit

A bírálat menete nálam a következõképpen zajlik (de biztosan nem ez az egyetlen üdvözítõ): Ránézek, nézegetem, forgatom, barátkozom vele. A külsõ sokat számít, már elárul valamit a készítõrõl.

Mennyi mindenkivel ismerkedtem meg a munka kapcsán: a kollégákkal az országból mindenfelõl, tehetséges fiatalokkal, akik az alapítvány munkatársai voltak hosszabb-rövidebb ideig. Jó érzés ismerõs arcokat látni, amikor eljön a következõ bírálati „szezon”. A „hõskor”, a kezdetek nosztalgikus emlékképek formájában jelennek meg ilyen ünnepi alkalmakon. Számok, adatok között mennyi ember, iskola, diák, tanár, hallgató, mennyi érdekes, egyedi, fantasztikus projekt! Mindannyiunk közös munkája! Az ünnepeltnek jókívánságokat illik mondani. Íme: legyen sok pályázati lehetõség, amelyre sokan jelentkeznek, így sok-sok munkát adnak a Tempus-nak, és nekünk bírálóknak is!

TÍZ ÉVES A TKA | 10 éven át bírálóként a TKA-nál

A legizgalmasabb az egész átolvasása, megismerése. Kinyílik elõttem egy ablak, amin keresztül betekinthetek egy intézmény vagy egy kolléga terveibe, elképzeléseibe, ötleteibe. És már ilyenkor formálódik a vélemény bennem. Nehogy elkerülje valami a figyelmemet, átolvasom még egyszer, nézem a szempontokat, keresem a válaszokat, megrágom a leírtakat, és hagyom, hogy hassanak bennem a szavak. Gonoszkodom is, próbálok a szavak mögé látni, vizsgálgatom, vajon a hasonló tartalomra vonatkozó, csak másként megfogalmazott kérdésekre adott válaszok nincsenek-e ellentétben egymással (mert az egyértelmû „lebukás”). A legfontosabb szempont szerintem az, hogy van-e értelme a nemzetközi együttmûködésnek, hoz-e valamit a „konyhára”, valóban együttmûködés-e a szó legszorosabb értelmében. Na és még egy, hogyan hasznosul a szûkebb és tágabb környezetben? Ezek után már csak publikálható, szalonképes formába kell önteni mindezt. Egyszerû ez igazán... nem megbántani, megsérteni senkit, de leírni a kifogásokat, dicsérni, de az ellentmondásokra rávilágítani, és végül kimondani a döntést: támogatásra javaslom-e vagy sem.

Szerencsére nagyon sokan tanultak meg pályázatot írni. Ma minden szabályozott, olajozottan megy a munka, van bírálói ûrlap, bírálói felkészítés, két bíráló is egyezteti a véleményét. Támogatás elnyerése, szerzõdés, nyomonkövetés, elszámolás, jelentés stb. Szóval megy minden, mint a karikacsapás. Tartjuk a határidõket, e-mailek jönnekmennek, on-line bírálunk, kattintunk és máris a helyére kerül minden. (Legfeljebb ha egyszeregyszer tréfál meg bennünket a technika ördöge – mert õ változatlanul létezik!)

EGYÜTT AZ AJTÓSI DÜRER SORTÓL A VÁCI ÚTIG

TÍZ ÉVES A TKA | Együtt az Ajtósi Dürer sortól a Váci útig

DUDÁS FERENCNÉ, pályázó

Budapesti Mûszaki Fõiskola

Pályázatíró múltam már volt korábbról, és tudtam, hogy a pályázatokat kezelõ irodák általában segítenek. De olyan mennyiségû segítségre, mint amennyit kezdetben – és azóta is – a Közalapítvány, illetve annak közben létrejött különbözõ irodái nyújtottak és nyújtanak, álmomban sem mertem gondolni. Akik részt vettünk annak idején az elsõ Erasmus pályázat írásában, azt hiszem, nem felejtjük el a beadás elõtti néhány hetet. Nem csak elvileg kellett végigmenni egy ismeretlen úton (pl. European Policy Statement), hanem gyakorlati problémák is voltak, pl. az akkori ûrlapfájlokba Brüsszel elfelejtette beépíteni a gördítõsávban kiválasztható intézményi kódok közé az újonnan csatlakozott magyar fõiskolákat és egyetemeket. Személyes emlékem, hogy az 1997. november 15-i beadási határidõ elõtti két hétben a fõiskolán minden nap bombariadó volt, ami sem a pályázatírást, sem a konzultációt a TKA-val nem könynyítette meg. Mai napig õrzöm Kemény Gabi levelét, amelyben a sok zûr és segítség után „bombajó” hétvégét kívánt.

Azt a megtisztelõ felkérést kaptam, hogy a Tempus Közalapítvány tízéves születésnapjára megjelenõ kiadványhoz írjak egy cikket az együttmûködés tíz évérõl, és lehetõség szerint legyek szubjektív. Örömmel próbálok eleget tenni a felkérésnek, több ok miatt. Részben azért, mert intézményem nevében a kezdetektõl részt veszek pályázóként a Közalapítvány által kezelt programokban, részben pedig azért, mert az együttmûködés – és ezt különbözõ programok koordinátoraként mondhatom – folyamatosan harmonikusnak bizonyult. Minden 1997 tavaszán kezdõdött, HILBERT ATTILA, a TKA akkori igazgatója és két nagyon fiatal (bár azóta még mindig fiatal) munkatársa, KEMÉNY GABI és KURUCZ KATI tartottak egy elõadást. A téma egyszerû volt – Magyarország csatlakozhat az úgynevezett Erasmus programhoz (akkor hallottunk róla életünkben elõször), és ehhez a következõ, viszonylag egyszerû lépéseket kell megtenni (kétórás elõadás). Mire vége lett, úgy álltam fel, hogy ezer dolog nem volt világos, csak egyet tudtam biztosan – bele kell vágni.

De nem csak ezt a levelet õrzöm, hanem nem kidobálós típus lévén, szinte mindegyiket. Az emailjeim között a TKA folderben több, mint ezer levél van, tehát szinte minden harmadik nap kaptunk valamit, felhívást, segítségkérésre választ, tippet, stb. És akkor a törölt leveleket még nem is számoltam… És még egy statisztika, egy 1998 januári levélbõl: tizenketten voltunk azon a levelezési listán, amin ma 50 körül szerepelünk – ez is a TKA által szervezett rengeteg információs nap egyik eredményét mutatja.

Az egyik dolog, ami megfogott, az a fiatalos, jó hangulatú, „bele kell vágni” lendület volt – én ugyan sajnos egy generációval odébb vagyok, de a TKA fiatal gárdája lendületet adott. A másik, szintén nagyon lényeges dolog, hogy ez a csapat jól felkészült volt: tisztában voltak azzal, hogy a program és az intézményi koordinátorok elsõ lépéseiket teszik meg, tehát nagyon sok információt kell összefogottan, jól átadni annak érdekében, hogy minél több sikeres pályázat szülessen. Ma már természetes fogalmak azok, hogy IC, EILC,

Két másik jellemzõ, hogy a TKA minél több intézményt akart megnyerni, lehetõleg minél több programra, illetve ezeknek a programoknak a növekedésével párhuzamosan nõtt a TKA belsõ programirodáinak száma is. Az általuk kínált lehetõségeknek nem lehetett ellenállni – így aztán mások is, mi is számtalan pályázatot adtunk be, köztük sok sikereset. A rendszeresen szervezett információs napoknak számos haszna volt – a sok pályázati lehetõség mellett megismertük egymás problémáit (amikrõl kiderült, hogy mindenütt hasonlóak, és ez mindenkit részleges megnyugvással töltött el), és ha megkeresést kaptunk külföldrõl, már tudtuk, mirõl van szó. Az információs napokon annyi megbeszélnivalónk akadt, hogy már nem fért bele egy szokványos délelõttbe. Így jött a következõ ötlet: kétnapossá váltak az Erasmus találkozók, és aki ezeken részt vett, csak azt várja, hogy mikor lesz megint ilyen. Mindeközben bizonyos dolgokat szervezettebbé kellett tenni. Felejthetetlen, hogy hányféle hallgatói ösztöndíjszerzõdés született 1998-ban. A TKA vette a koordinátoroktól beérkezett jelzéseket, és megkezdték az egységesen használható formanyomtatványok elkészítését. Megszületett a User`s Guide to Hungary címû kiadvány, a Mobilitási Alapelvek, egyre több, a napi munkát támogató kiadvány, statisztika, információ került ki a honlapjukra. És a mi kedvünk is megnõtt – így adtunk be Arion pályázatot Ruszthy Lívia és csapata segítségével, CEEPUS pályázatot Csernovitz Adél és Tóth Krisztina hathatós támogatásával, több

TÍZ ÉVES A TKA | Együtt az Ajtósi Dürer sortól a Váci útig

A sok segítség mögött pedig emberek, arcok vannak – Kurucz Kati, Vörös Andi, Csernovitz Adél, Bokodi Szabolcs, és munkatársaik – és ez még csak a Socrates/Erasmus csapat. Az 1997 novemberi pályázat után újabb „bomba” csapott be – Kurucz Kati felkérése, hogy részt venne-e intézményünk egy ECTS Pilot Projektben. Két intézményt ért a megtisztelõ felkérés, az akkori Debreceni Egyetemet és a Kandó fõiskolát. Továbbképzés is tartozott hozzá, hisz alig tudtuk akkor még, hogy mi az ECTS, és elsõ utunk Brüsszelbe vezetett. Ott elõször láttuk-éreztük meg, hogy mit jelent az Erasmus. Láttuk, hogy Európa-szerte közösek a gondok, de azonosak a célok, és létezik egy nagy nemzetközi csapat is a háttérben.

IP, EM, CD, ECTS, ismertek a pályázati formák, de nem volt ez mindig így. Köszönjük a segítséget!

ami azóta is az íróasztalom felett lóg. Ha bármi gond van, ránézek, és újra jókedvem lesz. Õszintén kívánom a TKA munkatársainak, hogy ha gondjuk van, gondoljanak a mi visszajelzéseinkre, és legyen újra jó a kedvük, hogy a húszéves évfordulón majd még több sikerre és jó együttmûködésre emlékezhessenek vissza.

Leonardo és Világ – Nyelv pályázatot, Erasmus IP-t, és amit csak lehetett…

TÍZ ÉVES A TKA | Együtt az Ajtósi Dürer sortól a Váci útig

A pályázatok eredménye egy rövid cikkben nehezen foglalható össze: rengeteg tapasztalat, új tananyagok és rendszerek, számos barát Európaszerte, kollégák, hajdani és jelenlegi diákok, akiknek nagyon sok örömet okoztak a különbözõ lehetõségek – és mindezek nem jöhettek volna létre, ha nincs (többek között) egy TKA.

Összefoglalva: nagyon jó évtized volt, nekem személyesen talán életem legszebb tíz éve a munkában töltött sok évtizedbõl. Ezért szívbõl kívánom a Tempus Közalapítványnak, hogy a következõ évtizedekben tovább erõsödjenek, soksok sikeres pályázatot kezeljenek, és kapcsolatrendszerük az intézményekkel maradjon olyan jó, mint eddig, hogy mindenki úgy érezze – érdemes együtt dolgozni. Happy Birthday, TKA!

Az Erasmus pályázat megírása a hajdani FoxPro-hoz és ûrlapokhoz képest mára ujjgyakorlattá vált, a beszámolók leegyszerûsödtek, a mennyiség – nálunk legalábbis – sokszorosára nõtt. Egyre több hallgatói és oktatói visszajelzést is õrzök. 1998 karácsonyán kaptam egy üdvözlõlapot két Németországban tanuló diákunktól,

ILYEN VOLT – ILYEN LETT KOZSIK EDINA, Tempus Közalapítvány

A Tempus Közalapítványt 1996-ban az Európai Unió Phare Tempus programjának végrehajtására hozta létre a Magyar Köztársaság Kormánya. Az elmúlt 10 év során a TKA profilja a pályáztatás mellett felnõttképzési tevékenységgel bõvült, valamint a szervezet a 10 év során felhalmozott szakmai tapasztalatokból építkezve tudásközpont szerepet is igyekszik betölteni.

A TKA által kezelt programok 2006-b ban Pályáztató EU-ss Tempus (1996) vonat- Socrates (1997 , 1998) kozású Leonardo da Vinci (1999) - Leonardo kiegészítõ támogatás (2003): - Elõkészítõ látogatások - Hátrányos helyzetûek önrész támogatása Európai Nyelvi Díj (2002) Erasmus Mundus (2004)

nem EU-ss vonatkozású

CEEPUS (1997) Európa Tanács Tanár-továbbképzési programja ET TTK (2002) Világ - Nyelv (2003) Szakiskolai mobilitási program (2003) Útravaló Ösztöndíjprogram (2005) Hosszú távú szakképzési kutatások (2005)

Nem pályáztató Európa-tanulmányi Központok - ETKT (2000) EU6 információs tevékenység (2002) Kutatói Mobilitási Központ - EraMore hídfõintézmény (2004) Europass Mobilitási Igazolvány (2004) Bologna Tanácsadók Hálózata (2004) Disszeminációs pályázatok: - GenERAtion: Erasmus disszeminációs projekt (2005) - E-Quality minõségi díj (2004) Alumni for Europe (1997) Képzések (1999)

A programok neve mellett szereplõ évszámok a feladat ellátásának kezdetét jelentik.

TÍZ ÉVES A TKA | Ilyen volt – ilyen lett

Programok száma Az általunk kezelt programok száma az 1996-os egyetlen programhoz képest nagyságrendekkel

megnõtt: 2006-ban már 20 különféle nemzeti és nemzetközi programot kezelünk. E programok közül 12 pályázati program, melyek 53 különféle pályázattípust foglalnak magukban. A kezelt pályázati programok nem pusztán számukban jelentettek változást életünkben, hanem a szakmai látókörünket is szélesítették: míg 1996-ban a Tempus programmal elsõsorban a felsõoktatás fejlesztésére koncentráltunk, addig mára az általunk koordinált programok a teljes oktatás, képzés és kutatás-fejlesztés ágazatot lefedik.

A TKA szervezeti felépítése 1996

Igazgató Programkoordináció

Pénzügy

Tanácsadó Bizottsáfgok

A TKA szervezeti felépítése 2006 Elnök

Kuratórium

Igazgató Belsõ ellenõr Ig. asszisztens, minõségirányítási koordinátor

Képzés, ETKT

Socrates, EU6, ET TTK, Eramore, Bologna

Szakértõi adatbázis

Esélyegyenlõségi koordinátor

TÍZ ÉVES A TKA | Ilyen volt – ilyen lett

Felügyelõ Bizottság

Alumni for Europe

Leonardo, Szakiskolai mobilitás, Hosszútávú szakképzési kutatások, Europass Mobilitási Igazolvány

Világ – Nyelv, CEEPUS, Tempus, Erasmus Mundus

Útravaló

Kommunikáció és ügyfélszolgálat Operatív struktúrák

Pénzügy Pénzügyi monitoring Központi szolgáltató egység: könyvelés, titkárság

Pályázatok száma Növekedésünk a hozzánk beadott pályázatok számában is megmutatkozik. 1996-ban a Tempus programban közel 150 pályázatot adtak be a programban részt venni kívánó felsõoktatási intézmények, melyek közül kevesebb mint 40 pályázat kapott támogatást. 2005-ben a TKA összes pályázati programjában 5700 pályázatot nyújtottak be, amelyek közül közel 4050 pályázat sikeres volt. 2005-ben a pályázatokat benyújtó intézmények a felsõoktatási intézmények mellett magukban foglalták a közoktatási, szakképzésben érintett, felnõttoktatási és felnõttképzési intézményeket, a

vállalkozási, gazdasági szférát, önkormányzatokat, valamint civil szervezeteket. Szervezeti felépítés Az 1996-os kezdetekkor Közalapítványunknak 5 munkatársa volt. A szervezet tevékenységének jelentõs bõvülése természetesen a munkatársak számának növekedésével is együtt járt: mára 66 munkatárs dolgozik nálunk. A szervezet növekedésével a szervezeti struktúra is jelentõs átalakuláson ment keresztül – ezeket a változásokat szemléltetik az 1996-ból, illetve 2006-ból származó organogrammok.

Székhelyek Tevékenységünk folyamatos bõvülése szervezetünk számára folyamatos költözést is jelentett, a mögöttünk lévõ 10 évben 4 székhelyen vártuk a hozzánk betérõket: Professzorok Háza a kezdetek

Ida utca – családias környezetben, 1998–2000

A fentiekbõl talán kitûnik, hogy igen mozgalmas, kihívásokkal teli 10 év áll mögöttünk. A tevékenységünk folyamatos bõvülése a Tempus Közalapítványt mára Magyarország legnagyobb mobilitást lebonyolító szervezetévé tette. A most induló második évtizedben célunk az eddig – meggyõzõdésünk szerint – ránk jellemzõ minõségi munka, partnerközpontú hozzáállás fenntartása és mind a pályáztatásban, mind a felnõttképzési tevékenységünkben, mind a tudásközponti szerepünkben szakmaiságunk folyamatos elmélyítése. Nagyvárad tér, 2000–2003

TÍZ ÉVES A TKA | Ilyen volt – ilyen lett

Váci út 37., jelenlegi lakhelyünk

Szerkesztette: Gyõrpál Zsuzsanna, Kardos Anita Kiadja: Tempus Közalapítvány, 2006. A kiadásért felel: Kemény Gabriella, igazgató Tempus Közalapítvány 1134 Budapest, Váci út 37. Postacím: 1438 Budapest 70., Pf. 508. Telefon: (06 1) 237 1300 Fax: (06 1) 239 1329 E-mail: info@tpf.hu Internet: www.tka.hu Ügyfélfogadás: hétfõ-csütörtök 900–1700 Tervezés, tördelés: Vilimi Kata Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda A kiadvány megjelenését az Európai Bizottság és az Oktatási Minisztérium támogatta. A kiadványban foglaltak nem szükségszerûen tükrözik az Európai Bizottság álláspontját. Minden jog fenntartva.