Játszd együtt, éld meg együtt! Bevezetés a Speciális Olimpia labdarúgó sportágába és egyesített sportprogramjába
2015 Kiadványunk a FIFA Football for Hope programjának támogatásával készült
FIFA FFH Oktatási anyag
Elérhetőségek, bővebb információk Elnök LENGYEL LAJOS lengyel.lajos@msosz.hu, msosz@msosz.hu Országos sportigazgató DR JÁDY GYÖRGY jady.gyorgy@msosz.hu, msosz@msosz.hu
Magyar Speciális Olimpia Szövetség 1146 Budapest Istvánmezei út 1/3. Telefon: 06 1 460 6896 Fax: +36 1 460 6987 msosz@msosz.hu www.msosz.hu facebook.com/specialolympicshungary
Nemzetközi igazgató KÁRPÁTI ORSOLYA karpati.orsolya@msosz.hu, msosz@msosz.hu Irodavezető MEDNYÁNSZKI SZILVIA msosz@msosz.hu Kommunikációs igazgató SZŐKE VIKTÓRIA +36 30 535 2824 szoke.viki@msosz.hu Családi program koordinátor HAMMERNÉ GUSZTICS MAGDOLNA +36 30 252 2164 hammer.magdi@msosz.hu „Szállj be te is” és önkéntes program vezető VOITH PETRA +36 30 574 8025 voith.petra@msosz.hu
Labdarúgás szakágvezető MARTON GERGŐ +36 30 574 8308 marton.gergo@msosz.hu Labdarúgás szakágvezető helyettes JANEBA MIKLÓS +36 20 958 7749 janeba@t-online.hu Labdarúgás szakág munkatársai SIMON KAROLINA MAGDOLNA +36 30 974 8841 sikama@freemail.hu HANZLINÉ KALICZKA BERNADETT +36 20 565 4681 hanzline790106@freemail.hu
FIFA FFH Oktatási anyag
Tartalomjegyzék
I. II.
Előszó
A Speciális Olimpia II/1. A Speciális Olimpia bemutatása II/2. Tagság, versenyengedélyek, versenyzés
III. Egyesített sport IV. Labdarúgás szakág IV/1. Szakági bemutató IV/2. Világ,- és Európa Játékok, nemzetközi versenyek IV/3. Versenyszabályok IV/4. Divízionálás, divízionáló feladatok
V. FIFA FFH projekt bemutatása VI. Eredményeink VII. Edzésvezetés, a labdarúgó edző VIII. Szövetségünk speciális programjai
I. Előszó Lengyel Lajos
I. Előszó
Kedves Érdeklődők! Egy nagyszerű és hasznos program megismerésére hívom fel figyelmüket! A Magyar Speciális Olimpia Szövetség elnökeként a szakemberekkel és gyógypedagógusokkal együtt az álmunk az, hogy minél több értelmi fogyatékossággal élő társunk jusson életcélhoz, emberi kapcsolatokhoz a sporton vagy akár közös programokon keresztül. Szeretnénk, ha elfogadnák őket, ha ők is esélyt kapnának arra, hogy teljes életet éljenek. Ők semmiben nem különböznek tőlünk, sőt hozzánk hasonló szükségleteik, olykor terveik vannak. A lényeg, hogy megtalálják a sportban azt, ami nekik mindig örömet okoz, akár hosszú éveken keresztül. Továbbra is célunk, hogy a jelenlegi társadalmi gondoskodás miatt kirekesztetté, kiszolgáltatottá vált embertársaink minél többször kerüljenek előtérbe, sőt integrációs programjaink során, a tudatosítás és az elfogadás egyes lépcsőfokain keresztül egyre közelebb kerüljenek ép társaikhoz.
A kutatásban 5, az egyesített sportprogramot alkalmazó SO program vett részt, közöttük a magyar Speciális Olimpia is. Remélem és hiszem, hogy minél több egyesített sportrendezvény megvalósítása segít átlépni azokon a láthatatlan és valós falakon, amelyek mindezidáig megakadályozták fogyatékossággal élő embertársaink teljes értékű részvételét a társadalomban. Szeretnénk, ha elfogadnák őket, ha ők is esélyt kapnának arra, hogy teljes életet éljenek. Pontosan ez az, amit mindannyian igénylünk. Egykori aktív sportolóként különösen fontosnak érzem, hogy segítsem a hazai speciális olimpia mozgalmat és minél több fórumon hírt adjak értelmi fogyatékossággal élő társainkról. Ezek az emberek otthon vagy az intézetben magányosan élnek, ha nem lenne valami, jelen esetben a sport, a mozgás, amelynek segítségével sokkal nyitottabbá válnak, egészen más ember lesz belőlük, kinyílnak. Ők hajszálpontosan tudatában vannak helyzetükkel és onnantól kezdve, ha elhiszik, meg tudják csinálni ugyanazt, mint ép társaik, akkor felérkeznek a csúcsra. A Speciális A Speciális Olimpia egyesített sportjaiban –labdarúgás, kosárlabda, atlétika Olimpia mozgalom a sporttal, mozgással változtatja meg az emberek életét. - az értelmi fogyatékossággal élő (SO sportolók) és az ép sportolók (part- Buzdítja és erőt ad az értelmi fogyatékossággal élőknek, küzd elfogadásukért, nerjátékosok) egy csapatban edzenek és versenyeznek. Az észak-írországi egymás megértésének és tiszteletének fontosságát hangsúlyozza világszerte. Ulster Egyetem szociológusainak bevonásával 2010-ben lezajlott kutatómunka célja volt, hogy mélyebben vizsgálja, hogyan segíti elő az egyesített sporton keresztül az értelmileg sérült fiatalok integrációját a közösségbe, beleértve az iskolákat, közösségi rekreációs programokat, valamint tovább építse Lengyel Lajos a jövőbeni terjeszkedési területeket. Elnök Magyar Speciális Olimpia Szövetség
II.
A Speciรกlis Olimpia Dr. Jรกdy Gyรถrgy
II/1. A Speciális Olimpia bemutatása
Bemutatkozik a Magyar Speciális Olimpia Szövetség
A Magyar Speciális Olimpia Szövetség fő célja a sportolási és versenyzési lehetőségek biztosítása az értelmi fogyatékossággal élő emberek számára, kihasználva a sport sokoldalú fejlesztő lehetőségeit. (Versenyzési lehetőségeket 8 éves kortól biztosítunk.)
Szövetségünk, több mint 25 éve, 1989. óta szervez versenyeket az értelmi fogyatékossággal élő emberek számára. 2015-ben közel 100 tagszervezetünk, csaknem 2000 igazolt sportolója számára több mint 100 sportrendezvényt szerveztünk.
II/1. A Speciális Olimpia bemutatása
A sportolás fejlesztő ereje A sportolás és versenyzés eszköz az értelmi fogyatékossággal élő sportolók komplex fejlesztésére. A sportolás és versenyzés olyan kedvező hatásokat eredményez, amelyek más eszközzel nehezen pótolhatók.
3
Fejlődés érzelmileg
csapatszellem, kapcsolatok kialakítása más sportolókkal, stb.
egyes sportszituációk fegyelmezett elviselése, stb.
Társadalmi jelentősége, integrációs lehetőség: Bemutatja a társadalomnak, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek milyen teljesítmények elérésére képesek.
2
Fejlődés testileg
Fejlődés értelmileg
állóképesség, erő, ügyesség sportágspecifikusan, stb.
szabályok betartása, összpontosítás, stb.
4
Fejlődés szociálisan
6
1
5 Önértékelés, önbecsülés megerősödése, büszkeség az elért sportteljesítményekre
7
Integráció egyesített sport által: az értelmi fogyatékossággal élő és ép értelmű emberek közös sportolása/versenyzése, a közös élmények hatékony eszköz a másság elfogadására.
II/1. A Speciális Olimpia bemutatása
Versenyrendszerünk sajátosságai Versenyrendszerünkben a sportot eszközként és nem abszolút célként használjuk a fentiekben vázolt célok elérésére. Ennél fogva sajátosságok tapasztalhatók versenyszabályzatunkban, amelyek elsősorban három fő területre terjednek ki: a sportági versenyszabályokra, a versenyzők csoportosítására és a versenyzői teljesítmények elismerésére (díjazásra).
Módosított versenyszabályok Az alap a nemzetközi sportági szakszövetség versenyszabályzata (pl. labdarúgásban a FIFA versenyszabályai az irányadók). Bizonyos esetekben azonban indokoltak módosítások. Ezek történhetnek az értelmi fogyatékos sportolók testi épségének védelme érdekében. Pl. Speciális Olimpia labdarúgásban tilos a fém stopli használata, tiltott a becsúszó szerelés. Judoban tiltott technika a balesetveszélyes fojtás és a karfeszítés. Hogy a gyengébb képességű sportolók is részesülhessenek a sportolás, versenyzés, mérkőzés örömeiben - precízen körülírt, kön�nyített versenyszabályokat vagy egyszerűbb versenyszámokat alkalmazhatunk. Pl. atlétikában, gyengébb mozgáskészségű sportolóknak lehetőségük van arra, hogy helyből távolugrásban vagy 50 méteres síkfutásban versenyezzenek. Az alkalmazandó könnyítéseket, vagy éppen tiltásokat az adott sportág versenyszabályzata tartalmazza.
Versenyzők csoportosítása nemek, életkor és képesség szerint A versenysportban általános a résztvevők csoportosítása. Külön kategóriában versenyeznek a nők és a férfiak, továbbá megvalósul az osztályozás életkor szerint, nem versenyeznek egymás ellen a felnőtt és a serdülő korcsoportok. Ez a csoportosítás megvalósul a Speciális Olimpia versenyrendszerében is.
Korcsoportok Egyéni sportágak I. korcsoport II. korcsoport III. korcsoport IV. korcsoport V. korcsoport
8 - 11 év közötti versenyző 12 -15 év közötti versenyző 16 - 21 év közötti versenyző 22 - 29 év közötti versenyző 29 évesnél idősebb versenyző
Csapatsportok I. korcsoport II. korcsoport III. korcsoport
16 éves kornál fiatalabb játékos 16 - 21 év közötti játékos 21 évesnél idősebb játékos
II/1. A Speciális Olimpia bemutatása
Képesség (teljesítmény) szerinti csoportosítás - divizionálás Filozófiánk szerint valódi versenyhelyzet csakis egyenlő képességű vagy megközelítően hasonló képességű ellenfelek között alakulhat ki. Nem biztosít igazi versenyélményt, ha az egyik fél megsemmisítően nagy különbséggel győzi le a másikat. Ez frusztráció a vesztes számára és kétes értékű dicsőség a győztesnek. Igazi fejlődést, valós élményt, értékes erőfeszítést igazán a hasonló képességű felek küzdelme eredményez. Ebből a megfontolásból a versenyszabályzatunk a nemek szerinti és életkori csoportosítás mellett előírja a képességek szerinti csoportosítást. (Idegen kifejezéssel divizionálás.) Ennek az eljárásnak lényege, hogy a verseny megkezdése előtt felmérik a sportolók képességeit, s ennek eredménye alapján csoportosítják őket. Az alábbi táblázat szemléletesen mutatja be a csoportba rendezést (divizionálást).
Sportág: atlétika Versenyszám: súlylökés Korcsoport: 16-21 év
1. divízió Sportoló rajtszáma 010 252 490 115 620 331 915 807
Életkor 16 17 16 18 21 19 18 20
Felmért eredmény 10,0 m 9,8 m 9,8 m 9,5 m 9,5 m 9,3 m 9,1 m 9,0 m
II/1. A Speciális Olimpia bemutatása Az objektíven mérhető eredmények (idő, távolság, magasság stb.) esetében viszonylag egyszerű a csoportosítás, ugyanez bonyolultabb a más alapelveken nyugvó sportágak esetében. Pl. tenisz, judo, labdarúgás, kosárlabda. Ezekben az esetekben különböző részfeladatok és az összkép pontozásos értékelése jelöli ki a csoportosítás alapját. (Pl. tenisz sportágban az adogatás, az alapütések illetve rövid játékszituáció értékelésének számbavétele határozza meg a csoportok ös�szetételét.) A labdarúgás divizionálását kiadványunk labdarúgás sportszakmai fejezete ismerteti. Egy csoportban (divízióban) maximálisan 8 versenyző/csapat kerülhet, minimálisan legalább 3 versenyző/ csapat kell legyen. Ettől eltérni csak rendkívüli esetekben lehetséges. Mindegyik csoport külön versenyegységet jelent, minden divíziót külön kell értékelni, azaz mindegyik divízión belül a versenyző/csapat elért helyezésének megfelelő érmet vagy helyezési szalagot kell kapnia. Ha valaki sokkal jobb eredményt ér el a versenyen, mint az előzetes felmérés során – pl. az előző táblázatban bemutatott súlylökő eredményekre visszatérve, 9.3 méteres dobását követően 15 métert dob - kizárásra kerül. Az edző, ha látja, hogy tanítványa gyengébb eredményt ért el tudásánál a felmérésen, kérheti, hogy tanítványát
- az általa megadott jobb eredmény alapján - erősebb csoportba helyezzék. Így jobb eredmény elérése esetén nem kerül kizárásra. A felkészítőnek tehát a tanítványai csoportba helyezése (divizionálása) szempontjából is nagy felelőssége van a verseny során. A kizárt versenyző részvételi szalagot kap.
A versenyzői teljesítmények elismerése Mivel a sport nem végcél, hanem eszköz sportolóink fejlesztésére, nemcsak a kivételes képességű versenyzők, hanem minden egyes résztvevő fontos számunkra. Ez tükröződik a versenyzői teljesítmények elismerése és az eredményhirdetés során is. Az eredményhirdetéshez mindenkit kiszólítunk. Minden résztvevőt értékelünk, az első három helyezett érmet, a 4-8. helyezett szalagot kap. A versenyből kizárt (pl. nem volt érvényes kísérlete, túl nagy volt a teljesítményének javulása a felmérésben elért eredményéhez képest) sportoló részvételi szalagot kap. Nem kap szalagot a fegyelmi okból kizárt versenyző. Arra törekszünk, hogy az eredményhirdetés minél ünnepélyesebb legyen, növelve versenyzőink büszkeségét elért eredményeikre.
II/1. A Speciális Olimpia bemutatása
Sportágaink Nyári sportágaink (16 szakág)
Atlétika
Asztalitenisz
Bocsa
Bowling
Erőemelés
Görkorcsolya
Judo
Kerékpár
Kézilabda
Kosárlabda
Labdarúgás
Mozgásélmény
Tenisz
Tollaslabda
Torna
Úszás
II/1. A Speciális Olimpia bemutatása
Sportágaink Téli sportágaink (5 szakág)
Alpesi sí
Gyorskorcsolya
Hófutás
Műkorcsolya
Padlóhoki
II/1. A Speciális Olimpia bemutatása
A fő célkitűzések megvalósítását elősegítő Speciális Olimpia programok
Egyesített sport program
Kölyöksportoló program
Családi program
Az értelmi fogyatékossággal élő és ép értelmű em- 2-8 éves gyermekek mozgásalapozó, bevezető A Speciális Olimpia versenyrendszerében sportolók berek együtt sportolását elősegítő program. Rész- programja családtagjainak összefogása, érdekeik képviselete. letesebben lásd kiadványunk későbbi fejezetében.
Szállj be te is! program
Egészséges sportoló program
Diákok érzékenyítése a fogyatékkal élő emberek Kiemelkedően nagy létszámú versenyek összekapirányában, a Speciális Olimpia filozófiájának és csolása a sportolók egészségügyi szűrővizsgálataival céljainak bemutatása célzott, iskolai beszélgetések (főként szemészeti és fogászati vizsgálatok). keretében.
Sportoló szóvivő program Értelmi fogyatékossággal élő, Speciális Olimpia sportolói is megjelenjenek a nyilvánosság előtt, szóvivőként hangot adhassanak sportolóink véleményének.
II/2. Tagság, versenyengedélyek, versenyzés
Versenyzés és a versenyzés feltételei a Magyar Speciális Olimpia Szövetségben Versenytípusok
A versenyzéshez szükséges adminisztrációs feltételek
Hazai versenyek
A Magyar Speciális Olimpia Szövetség által kiírt szakági versenyeken a tagszervezetek érvényes versenyengedéllyel és érvényes orvosi igazolással rendelkező, szabályosan benevezett sportolói indulhatnak.
Regionális (területi), országos versenyek, Nemzeti Játékok - több sportág versenyei azonos keretben, egy időben, egy helyen. Nemzetközi versenyek Meghívásos nemzetközi versenyek, egysportágas Európa-bajnokságok, többsportágas Európa Játékok azonos keretben, egy időben, egy helyen; többsportágas Világ Játékok azonos keretben, egy időben, egy helyen A nemzetközi versenyekre történő válogatás irányelveit „A válogatás alapelvei” dokumentum tartalmazza, amely megtalálható Szövetségünk honlapján.
Tagszervezetek – a sporttörvényben meghatározott A versenyengedélyek kiváltásához a következő szervezeti formák lehetnek, ezek: sportegyesület, 3 dokumentum szükséges: diáksportegyesület, alapítvány. 1. Pontosan kitöltött adatlap minden egyes sportoA felvételt kérő szervezetnek be kell nyújtania a fellóról digitális fényképpel. Letölthető a honlapról. vételi kérelmet és a bíróság által kiadott, 30 napnál 2. Versenyengedély-összesítő. Letölthető a honnem régebbi kivonatot arról, hogy valóban működő lapról. szervezet kéri felvételét. A felvételi kérelemre vo- 3. Befizetést igazoló dokumentum másolata. (pl. bankkivonat, posta csekk feladónál maradó natkozó nyomtatvány megtalálható honlapunkon. szelvény másolat). Az első versenyengedély A tagszervezeteknek tagsági díjat kell fizetniük. A kérelmekkel együtt be kell fizetni az éves tagéves tagsági díj mértéke jelenleg 10.000 Ft/év. sági díjat is.A versenyzők csak érvényes orvosi igazolással vehetnek részt a versenyeken. A neVersenyengedélyek vezés feltételeit az adott versenyre kibocsájtott Érvényességük március 1-étől a következő év februárjának utolsó napjáig terjed. (Függetlenül attól, versenykiírások tartalmazzák. hogy márciusban vagy szeptemberben váltják ki a kártyát.) A versenyengedély ára jelenleg 400 Ft/db/év. A versenyengedély kártya hivatalos ára 1.000 Ft/fő lenne. Tekintettel a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő emberekre, ebből 450 Ft-ot a Magyar Olimpiai Bizottság fizet ki. Így 550 Ft lenne a kártyaár. A Magyar Speciális Olimpia Szövetség minden egyes versenyengedély árához hozzájárul 150 Ft-tal, így alakul ki a 400 Ft-os kártyaár.
III.
Egyesített sport Kárpáti Orsolya
III. Egyesített sport
Az egyesített sport meghatározása A Speciális Olimpia egyesített sportprogramjában az értelmi fogyatékkal élő és ép játékosok (partnerjátékosok) egy csapatban edzenek és versenyeznek. Az SO sportolók és partnerek korcsoporti és képességbeli megfelelését sportáganként határozzuk meg. Az egyesített sport inkluzív program, mely 3 modellt kínál a versenyzők számára: • versenysport modell, • sportoló fejlesztési modell, • rekreációs modell
A partnerjátékos alkalmassága Bár partnerjátékos lehet olyan személy is, aki nem értelmi, hanem más fogyatékossággal él, az egyesített sportot azért fejlesztettük ki, hogy az SO sportolók tartalmas közösségi élményt szerezhessenek ép társaikkal együtt. Az egyeített sport akkor teljesíti küldetését, ha a csapat partnerjátékosai ép emberek.
III. Egyesített sport
Szabályok Mint a Speciális Olimpia valamennyi sportágában, a sportági szakszövetségek szabályai az irányadók, amennyiben nem ütköznek a Speciális Olimpia módosításaival. Az akuális szabályok megtalálhatóak a Speciális Olimpia honlapján. www.specialolympics.org
Az egyesített sport elemi szabályai:
1
2
3
4
5
A csapat összetétele: SO sportolók és partnerjátékosok arányos részvétele.
A verseny során a csapat felét az SO sportolók, a másik felét a partnerek adják. Páratlan számú csapat esetén (pl. a kispályás, vagy a 7 fős foci) eggyel több az SO sportolók száma (3-2 vagy 4-3 arány).
A csapatok divízionálása elsődlegesen a teljesítményen alapul.
A csapat minden tagja kap érmet/szalagot.
A csapat edzője nem lehet csapattag (játékos).
Az egyesített sport születésének körülményei 1983
Pilóta projektek a Speciális Olimpia anyagi támogatásával.
A washingtoni főhadiszállás támogatásával több állam indított el egyesített sportot: softball, röplabda, kosárlabda és labdarúgás sportágakban.
1989
Egyesített sportverseny a Speciális Olimpia Nyári Világjátékán.
Az első nemzetközi egyesített sportverseny Minneapolisban zajlott, softball, röplabda, labdarúgás és bowling sportágakban.
1996
Massachusetts “integrált” Softball program indítása.
Az akkori intézményvezetők, sportvezetők, a kor szellemének megfelelőn, igényt támasztottak olyan sportolási forma iránt, ahol a sérült és ép sportolók együtt, egy csapatban küzdenek. Ebben az időben az USA-ban felkapott szakkifejezéssé vált a szociális integráció. Az integrált sport elnevezést 1989-ben váltotta fel az egyesített sport kifejezés.
1988
Az egyesített sport hivatalosan bekerül a Speciális Olimpia programjai közé. Az SOI bejelenti, hogy az egyesített sportot felvette hivatalos sportágai közé.
1991
A Speciális Olimpia Hivatalos Szabálykönyvébe bekerülnek az egyesített sportok szabályai sportáganként.
Nemzetközi egyesített labdarúgó edzőképzés Budapesten.
Ez az esemény adta meg a kezdőlökést a hazai egyesített sportprogram beindításához. Elsőként a labdarúgásban, majd később a kosárlabda sportágban alakultak meg egyesített csapatok, ma pedig már asztalitenisz, tollaslabda, gör- és gyorskorcsolya, tenisz sportágakban is versenyeznek integrált párosok. 2007 óta különféle pályázati források (EU, UEFA, Football for Hope, Vodafone Foundation, ERSTE Foundation) segítségével fejlesztjük egyesített sportprogramunkat.
1999
III. Egyesített sport
Az egyesített sportban részvevők számának bővülése
854 090
Globálisan
800 000
700 000
SO sportolók
Észak-Amerika SO sportolók Partnerek
600 000
Összes
407 863
Partnerek
68 813 70 282 139 095
446 227
Összen
854 090
Európa/Eurázsia
Kelet-Ázsia
SO sportolók
SO sportolók
Partnerek Összes
38 185 28 433 66 618
Partnerek Összes
184 301 249 841 434 142
500 000
400 000 Ázsia/Csendes-óceáni térség SO sportolók
300 000
Partnerek Összes
200 000 Latin-Amerika
100 000
SO sportolók Partnerek Összes
0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
16 366 7847 24 213
Afrika SO sportolók Partnerek Összes
15 456 10 528 25 984
Közel-Kelet SO sportolók Partnerek Összes
11 850 7515 19 365
72 892 71 781 144 673
III. Egyesített sport
Az egyesített sportok értéke Az egyesített sport egy újabb eszköz arra, hogy a Speciális Olimpia küldetését beteljesítsük. A csapatokat úgy állítjuk fel, hogy a felkészülés és a versenyzés minden sportoló számára tartalmas kihívást és részvételt jelentsen. Ezen lehetőségek gyakran az egyéni készségek fejlődéséhez, nagyobb önbecsüléshez, kapcsolatok, barátságok kialakulásához és az egyenlőség elvének gyakorlati megvalósításához vezetnek.
Sportspecifikus képességek fejlődése – Egy felkészült edző irányítása mellett az egyesített sport résztvevői egyéni képességeiket is fejleszthetik, erősíthetik.
Átjárhatóság és szabad választás - az egyesített sporton keresztül az értelmi fogyatékkal élő sportolók bekapcsolódhatnak az épek verseny- és szabadidős sportjába.
Versenyzési tapasztalat szerzése – Az egyesített sportban részt vevők új fizikai és mentális tapasztalatokat szereznek, jobban felkészülhetnek az iskolai, vagy egyéb sportversenyekre, akár a Speciális Olimpián kívül is.
Társadalmi tudatformálás - az egyesített sport hathatósan formálja a közvéleményt az értelmi fogyatékkal élő emberek képességeit, tehetségét és bátorságát illetően.
Tartalmas közösség lét – A sportáganként meghatározott irányelvek az életkor és teljesítményszintre vonatkozóan biztosítják, hogy a csapat minden tagja fontos, tartalmas és értékes szerepet játszon a csapatban.
A családok bekapcsolása a mozgalomba - az egyesített sport értékes lehetőséget nyújt az SO sportolók testvéreinek, hogy partnerként vagy edzőként bekapcsolódjanak a mozgalomba. Ugyanakkor figyeljünk arra, hogy a családtagokat melyik sportágban melyik szerepbe kívánjuk bevonni: például a golf, tenisz és bowling sportágaknál a szülő, mint partner részvétele teljes mértékben jó és elfogadható. Ugyanakkor számos sportágnál nem, ahol a csapattagok életkora és csapattársi egyenlőség feltétel (pl. labdarúgás).
Közösségi alapú részvétel – az egyesített sport program értékes tárgyi, anyagi, személyi segítséget kap sportlétesítményektől, iskoláktól, ifjúsági és egyéb közösségi szervezetektől. Ez a partnerség pedig lehetőséget kínál az értelmi fogyatékkal élő embereknek arra, hogy a társadalom Egyéni fejlődés - önbecsülés erősödése, baráti aktív részévé váljanak. kapcsolatok kialakítása, a másság és azonosság megértése.
III. Egyesített sport
Az egyesített sportok 3 modelljének összehasonlítása Verseny modell • A csapattagok hasonló életkora és képessége • A csapattagok mindegyike rendelkezik a sportágra vonatkozó szabály- és játékismerettel • Az SO sportági szabályai nem módosíthatók • Az eredményhirdetés és díjazás az SO szabályai szerint • Felmenő versenyrendszer: területitől a világjátékokig
Sportolófejlesztési modell • A csapattagok hasonló kora • A jobb képességű csapattagok mentorként segítik a gyengébb képességűeket • A szabályok módosíthatók a következő célok érdekében: játékosok szerepének meghatározása, tartalmas részvétel biztosítása, domináns játék megakadályozása • Az eredményhirdetés és díjazás lehet helyi specialitású (saját érem, oklevél, stb) • Legmagasabb szint: országos verseny
Rekreációs modell • Inkluzív, rekreációs jellegű sportesemények, ahol a részvevők legalább 25%-a SO sportoló • Célja: társadalmi inklúzió elősegítése, sportbeli képességek és ismeretek erősítése • Legkevésbé strukturált: nem igényli a minimális edzési/versenyzési követelményeket, a szabályszerű csapat összeállítást. • Kezdőpontja lehet a sportolói fejlesztési és verseny modelleknek • Helyszínei: iskolák, klubok, sportszervezetek, közösségi helyek
III. Egyesített sport
Az egyesített sportprogram sikerének 7 kulcsa
1
A tartalmas részvétel elve, amikor is minden részvevő: • Rendelkezik megfelelő sport specifikus ismeretekkel, készséggel • Hozzájárul a csapatmunkához saját egyéni tudásával • Játéka nem veszélyezteti a többi csapattag biztonságát • Szabályokat ismeri és a szerint játszik
A megfelelő sportág kiválasztása, a következő szempontok figyelembe vételével: • az SO sportolók és partnerjátékosok érdeklődése • a meglévő sporteszközök/létesítmények • a rendelkezésre álló képzett edzők • a játékosok képességszintje • verseny lehetőségek
2
Nem sikerül elérnünk a tartalmas részvételt, ha néhány játékos (gyakran partnerjátékos): • A többiekhez képest kiugró teljesítménnyel bír. • Jellemzően edzőként viselkedik a pályán, csapattag helyett. • A játék kritikus pontjain irányító szerepet játszik. • Nem jár rendszeresen az edzésekre, csak a versenyeken tűnik föl. • Jelentősen korlátozza saját teljesítményét, hogy ne sértsen meg másokat, vagy ne játszon irányító szerepet.
Sportági jellemzők és példák
egymásra utaltság és interaktív konfrontáció
3
• • • •
Képzett edző, felkészítő – aki a sportszakmai tudáson felül: érti és elősegíti a társadalmi inkluziót biztosítja, hogy minden játékos hozzájáruljon a csapatmunkához olyan feladatokat ad a csapattagoknak, melyek mindegyik játékos számára kihívást jelentenek • úgy válogatja össze a csapat tagjait, hogy képességszintjük megfeleljen a csapatban betöltött szerepüknek • csapattaktika alkalmazásával fokozza a gyengébb játékosok erejét
• • • • • •
kosárlabda labdarúgás padlóhoki röplabda páros tenisz páros tollaslabda
függetlenség & egymásra utaltság, konfrontáció nélkül
• •
atlétika úszás
egymásra utaltság konfrontáció nélküL
• • • •
bowling bocsa hófutás váltó gyorskorcsolya és görkorcsolya váltó
III. Egyesített sport
4
Csapattagok toborzása, kiválasztása: • Mi alapján: a jelentkezők készsége, képessége (mentális; fizikai; szociális) • Hol: család, baráti kör, általános és középiskolák, felsőoktatási intézmények, közösségi szervezetek • Hogyan: képességfelmérő tesztek, felmérő mérkőzések • Megfelelő egyesített sport modell kiválasztása
Hol kezdjük a partnerjátékosok toborzását? hogy azokat a partnereket tartsuk egyesített sport lehet egy ilyen feladat meg, akik hasonló képességűek az SO annak is, aki a mindennapi életben nem sportolóinkkal (és a többi partnerjá- sportol versenyszerűen.) tékossal). Kapcsolódás a közösségi sportprogOktatási intézmények felkeresése ramokhoz, sportszervezetekhez Amikor iskolákból próbáljuk felépíteni Itt azon személyek jöhetnek szóba, az egyesített sport csapatunkat, fon- akik szívesen sportolnának közösségi tos, hogy bevonjuk a testnevelőket és keretek között, de jelenleg nem játszaolyan pedagógusokat, akik ismerik a di- nak semmilyen csapatban. Működjünk ákok teljesítményét, képességszintjét. együtt a közösségi szervezetek vezeA partnerjátékos keresése során min- tőivel, illetve keressük meg az edzőket dig hangsúlyozzuk ki a csapattagság és az aktív csapattagokat, kérjünk tőelőnyeit. Igen lényeges, hogy a diákok lük javaslatokat olyan jelöltekre, akik megértsék: csapattagok lesznek és esetleg nem rendelkeznek kiemelkedő nem edzők. képességekkel, de érdekelné őket a csapatsport. A potenciális partnerjáA testneveléssel és rekreációval fog- tékosok összegyűjtése után mutassuk lalkozó felsőoktatási intézmények be nekik az egyesített sport koncepciterepei lehetnek új partnerjátékosok óját és filozófiáját, a partnerjátékosok megtalálásának, de az edzőképzésnek szerepét, jellegét. Szervezzünk meg is. egy közös edzést az SO sportolókkal, illetve végezzük el az egyéni szintfelAz újabb jelöltek megjelenését követő- (Számos országban a diploma meg- méréseket en szervezzünk egy felmérő programot szerzését többek között ahhoz is kötik, nekik is. Ismételten: nagyon fontos, hogy a diák önkéntes munkát végez. Az Személyes ismeretségek A meglévő SO csapatok tagjainak környezetében nézzünk szét, keressünk ott partnerjátékosokat. Kérjünk javaslatot, hangsúlyozva a leendő partnerjátékos hasonló korát és képességét. Tervezzünk meg egy napot, amikor minden jelöltet elhívunk, felmérjük az egyéni képességeket, megszervezünk egy mini edzőmérkőzést a megfelelő partner kiválasztásához. Ne feledjük, azzal csak kárt okozunk, ha a partnerjátékosok képességszintje sokkal magasabb az SO sportolókénál! Ha további partnerjátékosokra van szükségünk, következő terep az SO önkénteseinek köre lehet. Kérdezzük meg őket, akár játékos is lehet belőlük, vagy javaslatot tudnak tenni megfelelő csapattagokra. Egyértelműen írjuk le nekik, milyen személyeket keresünk, és milyeneket nem.
A hasonló képességű személyeket kérjük fel csapattagságra. Bár nehéz dolog elutasítani a kiemelkedő képességű játékosokat, akik ráadásul érdeklődnének is, mindig tartsuk szem előtt, hogy az egyesített sportnak tartalmas részvételt kell biztosítani minden játékos számára. Ha számunkra is működik a dolog, kérjük fel inkább őket edzőnek, segédedzőnek. Az a legjobb csapat, ahol minden játékos (SO sportoló és partnerjátékos egyaránt) felelős szerepben hozzájárul a csapat sikeréhez.
III. Egyesített sport
5 Rendszeres edzés és versenyzés
6 Az SO szabályainak betartása
7 Források hozzárendelése: • Szövetségi szinten: anyagi forrás, edzőképzés, versenyrendezés • Helyi szervezetek, egyesületek szintjén: edzés, helyi versenyek szervezése, létesítmény/felszerelés biztosítás • Edzők részéről: kellő sport- és szabályismeret, önképzés, csapattagok alapos ismerete (képesség, személyiség)
III. Egyesített sport
A korcsoport és a teljesítmény Bár az egyesített sport akkor a legsikeresebb, ha a sportolók és partnerek hasonló korúak és képességszintűek, a választott sporttól függően azonban van némi rugalmasság. Természetük, karakterisztikájuk és a csoportdinamika alapján a sportágakat a következő két kategóriába sorolhatjuk, melyek saját sztenderddel bírnak a korra és képességre vonatkozóan.
1
csoport
2
csoport
| asztalitenisz | kézilabda | kosárlabda | | labdarúgás | padlóhoki | röplabda | | softball | tenisz | tollaslabda |
| atlétika | bocce | bowling | erőemelés | | golf | görkorcsolya | gyorskorcsolya | | hófutás | kerékpár | lovaglás | műkorcsolya | sífutás | | torna | úszás | vitorlázás |
Ezeknél a sportágaknál alapvető a sportolók és partnerek életkorának és képesség szintjének hasonlósága (azonossága). A nem megfelelő választás számos rossz tapasztalatot és edzés, ill. versenyzés közbeni sérülést okozott már.
Ezeknél a sportágaknál a hasonló életkor és képességszint preferált, de nem alapvető. Ezen sportágak verseny környezetéből adódóan, csak minimális sérülésveszély áll fönn, ha a sportolók és partnerek képesség szintje nagyon eltérő.
III. Egyesített sport
A Speciális Olimpia Sportszabályzata 1. cikkely M. Fejezet Speciális Olimpia egyesített sportok Az egyesített sport program három sport modellt foglal magába: egyesített sportok; egyesített sport - játékosok fejlesztése; rekreáció. Mindhárom modellben együtt, csapattagként vesz részt az értelmileg sérült és ép játékos. Mindhárom modell kulcs folyománya a társadalmi inklúzió, a struktúrájuk és formájuk azonban eltérő.
Játékosok fejlesztése A modellben közel egyenlő számú értelmileg sérült sportoló (SO sportoló) és ép sportoló (partnerjátékos) csapattagként vesz részt mind az edzéseken, mind a versenyeken. Nem előírás azonban a hasonló képességszint. A magasabb szintű játékosok segítik gyengébb társaikat a megfelelő sportkészségek és taktikák elsajátításában, a sikeres csoportkörnyezet kialakításában. Az életkori megfelelőség kritériuma sportáganként meghatározott, lásd a fejezet végi táblázatot. A csapattagoknak követniük kell az egyesített sport szabályait, kivétel ez alól az életkori hasonlóság. A szabályok módosítása nem veszélyeztetheti a csapattagok tartalmas részvételét a játékban.
Egyesített sportok
Rekreáció
Versenymodell, melyben közel egyenlő számú értelmileg sérült sportoló (SO sportoló) és ép sportoló (partnerjátékos) csapattagként vesz részt mind az edzéseken, mind a versenyeken. Minden játékosnak el kell sajátítania a szükséges sportkészségeket és taktikát, hogy a Speciális Olimpia hivatalos Sportszabálya szerint versenyezzenek, bármiféle módosítás nélkül. Az egyesített sport egy inkluzív program. Egy egyesített csapat sosem csak SO sportolókból áll. Az SO sportolók és partnerjátékosok hasonló életkorúak és képességűek. Az életkori és képességbeli megfelelőség kritériuma sportáganként meghatározott, lásd a fejezet végi táblázatot. A másik két modell, a játékos fejlesztését célzó, illetve rekreációs modell, megengedi a Sportszabályzat módosítását. Ezen programok nem részei a regionális és világjátékok hivatalos versenyprogramjának. További információ az Egyesített Sportok kézikönyvében található.
Inkluzív rekreációs sportlehetőség értelmileg sérült és ép sportolók részére. Célja a társadalmi inklúzió előre mozdítása, a sportkészségek és tudás fejlesztése. Az ilyen jellegű csapatok kevésbé strukturáltak, mint az előző két modell esetében. Ezen csapatoknak nem kell megfelelni a Sportszabályzat 1. cikkelyében megfogalmazott edzési, versenyzési feltételeknek. Működhetnek iskolákban, klubokban, közösségekben és bármely egyéb magán- vagy civil szervezetben.
III. Egyesített sport
Egyesített sport szabályok
1 Egészség és biztonság
3 A versenyek lebonyolítása
a. Az edzők felelősek a játékosok egészségéért és biztonságáért, mely min- a. Valamennyi SO szabály egyformán vonatkozik az SO játékosokra és partnerjátékosokra. Kivétel: a partnerjátékosoknak ki kell tölteni egy nyilatkozatot, den esetben elsődleges. Ez a felelősség segítheti az edzőket a megfelelő mely tartalmazza az orvosi igazolását, hozzájárulását adatai kezeléséhez a játékosok kiválasztásában, az egyesített csapat összeállításában. b. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a csapattagok a lehető Speciális Olimpia által. leginkább hasonlóak legyenek, különösen azon sportágakban, ahol az erő, b. Az egyesített sport versenyeket a Sportszabályzat irányítja. a gyorsaság és a méret fontos tényező. A képességszintek hasonlósága c. A tartalmas részvételre irányuló erőfeszítés optimalizálhatja a csapattagok csökkenti a sérülés veszélyét és tartalmas sportélményt biztosít. részvételét azon az elven, hogy minden játékosnak hozzá kell járulnia a csapat sikeréhez. Minden játékosnak rendelkeznie kell a szükséges sportspecifikus készségekkel. A csapatban nem lehet olyan domináns játékos, aki megakadályozza a többieket a siker elérésében, vagy egészségügyi, biztonsági kockázatot jelent a játéka. Ha megengedjük egy játékosnak a dominanciát, az nagymértékben korlátozza a többiek szerepét és lehetőségét. Ez pedig ellentétes az egyesített sport filozófiájával és szabályzatával. d. A mint a játékvezető domináns játékost észlel, szankcionálnia kell a játékost és/vagy edzőjét. Ez lehet: figyelmeztetés; „beidézni” a játékost és/ vagy edzőjét sportszerűtlen viselkedésért, vagy kizárni a játékost és/vagy edzőt a versenyből. a. Az SO sportolók és partnerjátékosok közel kell álljanak egymáshoz képesség e. Az egyesített csapatokat a Speciális Olimpia divízionálási szabálya szerint, és életkor tekintetében. képesség és életkor alapján csoportokba kell sorolni. b. A csapattok képesek demonstrálni a sportág alapvető készségeit és stratégiáját. f. Díjkiosztásnál mind az SO játékosok, mind a partnerjátékosok megkapják c. Bár speciális szabályok vonatkoznak a versenyen részvevő csapat SO sportoaz SO hivatalos díját, az SO hivatalos eredményhirdetési szabály szerint. ló – partnerjátékos számra, az edzőnek közel azonos számú SO sportolóval és partnerjátékossal kell dolgoznia (ha lehetséges, fele-fele aránnyal). Ez csökkentheti annak a veszélyét, hogy egy versenyen nem tudja kiállítani az előírt SO sportoló – partner arányt, valamint ez segít megvalósítani az egyesített sport alapelvét mind a felkészülés során, mind a versenyeken.
2
A csapat összetétele
III. Egyesített sport
SPECIÁLIS OLIMPIA – EGYESÍTETT SPORTOK SPORTSPECIFIKUS PARAMÉTEREK
Sport
Formátum
Hasonló életkor
Hasonló képesség
SO sportoló – partner a versenyen (a pályán)
K= kötelező A = ajánlott (előnyösebb)
SO játékos száma
partner száma
Csapatsportok Kosárlabda Krikett Labdarúgás Labdarúgás Labdarúgás Kézilabda Netball Softball Röplabda Padlóhoki
csapat csapat 5 fős 7 fős 11 fős csapat csapat csapat csapat csapat
K K K K K K K K K K
K K K K K K K K K K
3 6 3 4 6 4 3 5 3 3
2 5 2 3 5 3 2 5 3 3
III. Egyesített sport
SPECIÁLIS OLIMPIA – EGYESÍTETT SPORTOK SPORTSPECIFIKUS PARAMÉTEREK Sport
Formátum
Hasonló életkor
Hasonló képesség
SO sportoló – partner a versenyen (a pályán)
K= kötelező A = ajánlott (előnyösebb)
SO játékos száma
partner száma
Egyéni sportok Úszás Atlétika Tollaslabda Bocsa Bocsa Bowling Bowling Kerékpár Golf kajak Görkorcsolya Görkorcsolya Görkorcsolya Vitorlázás Asztalitenisz Tenisz Sífutás Műkorcsolya Műkorcsolya Hófutás Gyorskorcsolya
váltó váltó páros/vegyes páros páros csapat páros/vegyes páros csapat tandem, időmérő csapat K-2 páros páros/tánc váltó (4 fő) váltó (2 fő) 3 fős csapat páros/vegyes páros páros/vegyes páros váltó páros Jégtánc Váltó váltó
A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A K
A A K A A A A A A K A A A A K K A K K A A
2 2 1 1 2 1 2 1 1 1 1 2 1 2 1 1 2 1 1 2 2
2 2 1 1 2 1 2 1 1 1 1 2 1 1 1 1 2 1 1 2 2
III. Egyesített sport
Az egyesített sport edzője Az egyesített sport sikerének szempontjából legfontosabb személy az edző. Egy hatékony és sikeres edző nem csupán az, aki győzelemre viszi csapatát. Ugyanolyan fontossággal bír tudása a tanítás, fejlesztés, ösztönzés, sporkészségek alkalmazása, csapatépítés, sportszerűség kiformálása, pozitív értékek nevelése terén. Ugyancsak kritikus szerepe van a sportolók kiválasztásában.
III. Egyesített sport
Kiterjedt ismeretek szükségesek az alábbi területeken
Az edző nem lehet egyben játékos is!
Sport – mélyreható ismeretek az adott sportágról és annak szabályairól, valamint ezen ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. Folyamatos önképzés.
A csapatsportágak (kosárlabda, softball, labdarúgás, röplabda, padlóhoki, kézilabda) megkövetelik, hogy az edző ne játsszon a csapatban. Ezeknél a sportágaknál az edző kiemelten fontos szerepe a csapattagok közötti interakció szervezése és irányítása. Amennyiben kívülről, nem játékosként végzi feladatát, úgy biztosan nem téveszti szem elől ezt a nagyon fontos aspektust.
Speciális Olimpia – részvétel a Speciális Olimpia edzőképzésein, kapcsolatépítés más SO edzőkkel.
Elkötelezettség a rendszeres, folymatos edzés mellett a rendszeres edzéssel fejleszthető a sportolók készsége, így lehet erősíteni a csapatmunkát és összetartást, és csiszolni a versenyeken való teljesítményt.
A megfelelő csapattagok kiválasztása Az adott sportágnál meghatározott korú és képességű sportolók beválogatása. A sportolók felkészítése arra, hogy megértsék és elfogadják társaik szerepét, s a Speciális Olimpia filozófiája szerint sportszerűen vegyék ki részüket a csapatmunkából.
Az edzésen és versenyzésen túlmutató értékek Támogassuk a sportolók törekvését, ami a versenyen kívüli közös programjaikat is szolgálja. Az egyesített sport mottója: “A versenyen csapattagok vagyunk, a verseny után barátok!”
Mindenkit edzzünk a csapatban! Találjuk meg a módját, hogyan vonjunk be minden sportolót az erősítésbe, a különféle készségek fejlesztésébe és a csapatmunkába.
Követeljük meg a csapatmunkát! Ahhoz, hogy mindenki képessége legjavával szolgálja a csapat teljesítményét, nem engedhetjük meg , hogy bámelyikük is domináljon a versenyen. Az első edzéstől kezdve következetesen dolgozni kell a csapatmunka megvalósításán.
III. Egyesített sport
Bármilyen csapatsportban a csapat sikerét kritikus mértékben befolyásolja a csapatszellem, az összetartás. A játékosok közötti pozitív interakció nem mindig jön magától létre. Az edző feladata, hogy előmozdítsa ezt a kölcsönhatást. Az egyesített sportban, mint ahogy bármely sportágban, nem csupán filozófiai értelemben elérendő cél a csapatmunka, a sikeres teljesítmény egyik alapköve is.
A csapatösszetartást szolgáló technikák
III. Egyesített sport
A csapat első találkozása rendkívül fontos. A csapatösszetartás felépítése már az első foglalkozás középpontja kell legyen. Előre készítsünk tervet erre.
Minden egyes játékossal ismertessük meg az egyesített sport filozófiáját és céljait. Ne feltételezzük azt, hogy minden sportolónk ismeri a program célját. Az edző döntésén múlik, hogy a partnereket és az SO sportolókat együtt, vagy külön tájékoztatja a tudnivalókról.
Egyenlően kezeljünk mindeN játékost Amikor a csapattagokhoz beszélünk, ne címkézzük őket „SO sportolónak” vagy „partnerjátékosnak”. Mindenki csapattag, vagy játékos. Az edzésen is osszuk meg a felelősséget a játékosok között
Mindenkit edzzünk a csapatban A játékosoknak érezniük kell, hogy az ő képességeiket is fejlesztjük az edzés alatt.
III. Egyesített sport
Vonjunk be minden csapattagot az edzésbe. Használjunk más és más sportolót a nyújtó gyakorlatok vezetéséhez, mutassunk be nekik szórakoztató páros gyakorlatokat, ezzel is ösztönözve az interakciót, és biztosítsuk a párcserét, hogy mindenki megismerhesse a másikat.
A begyakoroltatás legyen érdekes és kihívás is egyben. Cserélgessük az együtt dolgozó párokat. Olyan feladatokat adjunk nekik, melyek kihívást jelentenek, anélkül, hogy kisebbítenénk a gyengébb képességű játékosok szerepét.
A kommunikáció biztosítása érdekében szervezzünk edzőmérkőzéseket. Mindegyik játékosnak adjuk meg a lehetőséget arra, hogy ő is kapitány lehessen. Ösztönözzük őket a kommunikációra, úgy hogy példát nyújtunk rá. Kérjük a csapattagok visszajelzését.
A partnerek játékosként, És nem edzőként vesznek részt a csapatmunkában. Az egyesített sportban alapvető egy vagy több segédedző jelenléte. Máskülönben előfordulhat, hogy az edző a partnerjátékoson keresztül instruál.
A versenyen mindegyik csapattagot irányítsuk. Óvakodjunk attól, hogy csak az SO sportolókat látjuk el instrukcióval. A partnereket olyan pozícióba helyezzük, ami kiegészíti az SO sportolókét. (csak úgy, mint az edzésen).
Szocializációs szerep. Tervezzünk edzésen és versenyen kívüli közös programokat.
III. Egyesített sport
Útmutató az egyesített csapattagok részére Az a legjobb csapat, ahol minden játékos (SO sportoló és partnerjátékos egyaránt) felelős szerepben hozzájárul a csapat sikeréhez.
III. Egyesített sport
Egy jó csapatban mindenki:
2 Ismeri a szabályokat
1 Elkötelezett Egy csapat tagjának lenni jó szórakozás, de komoly elkötelezettséget is megkíván. A csapattagoktól elvárjuk, hogy rendszeresen járjanak edzésre. Az edzés a fizikai erőnlét, a sportkészségek, a játék stratégia a csapatmunka és a csapatszellem fejlődésének alapköve.
A Speciális Olimpia minden egyes versenye az SO szabályai szerint bonyolódik. A szabályok szerinti játék és sportszerűség biztosítja a pozitív tapasztalatokat.
4 3 A legjobb formáját nyújtja A csapat minden tagja teljesítményének legjobbját nyújtja a versenyeken. Azon csapattagokat, akik dominánsakká válnak, át kell helyezni az ő teljesítményüknek megfelelő csapatba, helyükre pedig új játékosokat szükséges toborozni.
Jó csapattag és jó csapatjátékos A csapat tagjának felelőssége, hogy kapcsolatot alakítson ki társaival, és együtt küzdjön velük a versenyen. Az edzés és versenyzés csak egy része a sport adta tapasztalatoknak. Használjuk ki az időt az edzések/versenyek előtt vagy után közös programok szervezésére, melyek elősegítik egymás jobb megsimerését.
IV.
Labdarúgás szakág Marton Gergő
IV/1. Szakági bemutató
Regionális és országos versenyek:
Erzsébet tábor:
Szövetségünk éves szinten 8-10 versenyt rendez, melyből 2015-ben 6 regionális (Homok, Darvastó, Szigetvár, Zsira, Csákánydoroszló, Hódmezővásárhely) és 3 országos (Vác, Budapest, Tapolca) szerepelt a versenynaptárban.
Az Erzsébet program keretein belül tagszervezeteink versenyengedéllyel bíró sportolói immár két éve vehetnek részt a Balaton partján a Speciális Focitáborban. A tábor ideje alatt évente 60 sportoló vesz részt napi két edzésen, és élvezi a Balaton partjának minden szépségét. Az edzéseken a koordináció, labdaérzékelés fejlesztése mellett a páros, kis játékokkal a csapaton belüli együttműködés fejlesztését tűzzük ki célul.
A regionális tornáink egy naposak, Versenyszámok: A nemzetközi trend az országos tornákat általában 2-3 alapján egyre több versenyünkön a naposra szervezzük. 6+1-es létszámú csapatok versenyének is lehetőséget adunk a hagyományos Ezen versenyeken tagszervezeteink 4+1-es létszámú mellett. A tornákon versenyengedéllyel rendelkező csapa- egyesített csapatok lépnek pályára. tai vehetnek részt. A csapatok létszáma Elérhető: egy-egy versenyen 6- 30 csapatig ter- A versenyek rendezési feltételeit mihttp://specialolympics.hu/portal/ jed. 2014-ben összesen 24, míg 2015- den esetben a MSOSZ és helyi renwp-content/uploads/2016/01/2016_ ben 38 különböző egyesület látogatta dező egyesület teremti meg, több versenynaptar_v02_160106.pdf versenyeinket. napos versenyeken a tagszervezetek, sportolók az MSOSZ által támogatott részvételi díjat fizetnek.
Elérhetőség: http://erzsebetprogram.hu/
Grassroots tornák, grassroots program: Az UEFA a kétezres évek elején indította el Grassroots - programját, hogy jelezze, a labdarúgás ugyanannyira az amatőröké, mint a profiké, a szabadidősport egyenlő szinten van a professzionális futballal. A Grassroots fogalmának pontos jelentése Magyarországon egyelőre kevéssé ismert a labdarúgásban jártas drukkerek számára is, pedig a Grassroots - labdarúgás nagyságrendekkel több embert érint, mint a profi futball. A Grassroots az amatőr, vagy más néven szabadidős labdarúgás különféle válfajainak a gyűjtőfogalma, amelybe
belefér a gyerekek, a felnőttek, a veteránok, a futsal, a fogyatékkal élők és a nők játéka is. Az Európai Szövetség, az UEFA Grassroots - programján keresztül is igyekszik erősíteni azon meggyőződését, mely szerint a labdarúgás nem az elit sportja, éppen ellenkezőleg: bárki számára könnyen hozzáférhető, hasznos szabadidős tevékenység.
Céljai és alapelvei: 1. A labdarúgás mindenkié 2. Mindenki, aki focizni akar tehesse azt a saját igényei, képességei és ambíciói szerint. 3. Diszkriminációtól mentesen, tekintet nélkül fajra, vallásra, nemre és társadalmi helyzetre.
A program a verseny megrendezésén kívül a sportolók részére étkezést, és utazási támogatást is biztosít!
Ezen célok és alapelvek mellett kerül megrendezésre 10-15 tornánk az ország minden részén időjárástól függetlenül teremben és szabadban is! Ezen rendezvényeinken a sportolók SO tagság, versenyengedély nélkül, de orvosi engedéllyel szerepelhetnek.
A tornák két részre bonthatók: az értelmileg akadályozottak számára több éve bonyolítjuk őket, 2015. őszétől bevezetésre kerül a speciális szakiskolák tanulásban akadályozott tanulói számára is.
Versenyhelyszínek: Győr, Kaposvár, Pécs, Nyíregyháza, Tiszaföldvár-Homok, Békéscsaba, Pilismarót, Érd, Budapest.
IV/2. Világ,- és Európa Játékok, nemzetközi versenyek
Világ,- és Európa Játékok A Speciális Olimpia kiemelt rendezvényei az Európa és Világ Játékok. Sportolóink célja, természeten saját korlátaik leküzdése után elsődlegesen az, hogy ezeken a világeseményeken képviseljék hazájukat, megméressék magukat! A téli és nyári sportágak világ és, európai versenyei is négyévente kerülnek megrendezésre. Óriási hírverés, sok ezer sportoló, edző, önkéntes, és szurkoló részese e fantasztikus eseménynek! Szakágunkat 2015-ben Los Angelesben a Világ Játékokon egy női egyesített csapat képviselte, amely „7 a side” kategóriában (6+1 fő) indult a versenyen, és csoportjában bronzérmet szerzett. A csapat tagjai az alábbi egyesületekből adódtak: Ezen kiemelt nemzetközi versenyeken a sportolóknak, és vezetőknek nagyon komoly válogatási Staféta DSE Győr, Balla DSE Pápa, Horizont SE Szi- feltételeknek kell megfelelnie: getvár • versenyengedély a Magyar Speciális Olimpia Szövetségnél A 2014-es Antwerpeni Európa játékokon egy hagyo- • állandó versenyzés a Nemzetközi Játékot megelőző években mányos női csapat képviselte hazánkat, amely „7 a • válogató versenyen való részvétel side” kategóriában (6+1 fő) indult a versenyen, és • válogató versenyen való kiemelkedő teljesítmény diviziójában aranyérmet szerzett. • megfelelő pszichés és mentális állapot • amennyiben szükséges pénzügyi hozzájárulás a versenyen való részvételhez A csapat tagjai az alábbi egyesületekből adódtak: • felkészülési és protokolláris eseményeken való megjelenések vállalása kiválasztás esetén Staféta DSE Győr, Balla DSE Pápa, Horizont SE Szi- • a nemzetközi szövetség elvárása, hogy a sportolók hasonló korúak legyenek getvár • az egyesített sport alapelve, hogy a kiválasztott sportolók képességekben hasonlóak legyenek
IV/2. Világ,- és Európa Játékok, nemzetközi versenyek
Nemzetközi versenyek A Speciális Olimpiának vannak csak tisztán labdarúgó eseményei a nemzetközi színtéren. Ezek az Európa – bajnokságok, Világkupák többféle csapattípusnak és erősebb, vagy akár gyengébb képességű sportolóknak is meghirdetettek voltak az utóbbi években:
SvájcAusztria
2008. május 2-8. Nagypályás foci EB
Koppenhága, Dánia
2012. június 28 – július 2. Labdarúgó EB (7 FŐS)
Lisszabon, Portugália
2009. május 6-11. labdarúgó EB (7-fős)
Varsó, Lengyelország
Isztambul, Törökország
2010. április 21-25. Vodafone ifjúsági egyesített foci EB
Szoros együttműködés alakult ki a Szlovák és a Cseh Speciális Olimpia Szövetség labdarúgó szakágaival, aminek köszönhetően csapataink kölcsönösen meghívást kapnak az adott ország Nemzetközi Egyesített Teremlabdarúgó Tornájára. A részvételt mindkét ország esetében pályáztatja szövetségünk, a nyomtatvány a MSOSZ honlapján érhető el. Az elmúlt évek résztvevői:
Csehország, Zlin
2014 A magyar szövetség által delegálva: Kastély SE Diósjenő Meghívott résztvevők: Győr FÉS
Kruisstraat, Hollandia
2015. május 29 – június 1. 2013. június 5-9. Nagypályás Labdarúgó EB (7 fős) kvalifikációs torna (a riói világkupára)
A Gothia Kupa a világ talán legrangosabb, évente megrendezett labdarúgó utánpótlás tornája. Több mint 1000 csapat nevezése és részvétele színesíti az 1975-ben útjára indult tornát Göteborgban, Svédországban. A torna része a fogyatékos sportolók számára kiírt Kim Källström Trophy. A részvételt pályáztatja szövetségünk, a nyomtatvány a MSOSZ honlapján érhető el.
2015 A magyar szövetség által delegálva: Bukfenc Egyesület -Dunakeszi Meghívott résztvevők: Kastély SE Diósjenő, Győr FÉS
Szlovákia, Puchov
2015 A magyar szövetség által delegálva: Balla DSE Pápa 2014 A magyar szövetség által delegálva: Tiszaföldvár – Homok
Az elmúlt évek résztvevői: 2015. július 12-16. Győri Esély SE, Csalogány DSE 2013. július 14-18. Válogatott csapat - Szigetvár, Győr FÉS 2011. július 17-21. Válogatott csapat – Szolnok Esély SE, Pápa Balla DSE
IV/3. Versenyszabályok
5 - a - side Football 4+1 létszámú csapatok SO szabályzata
A Speciális Olimpia a FIFA szabályait alkalmazza, kivéve, ha ellentmondásba kerülnek a Speciális Olimpia szabályaival. Ilyen esetben a Speciális Olimpia szabályai érvényesülnek!
A Speciális Olimpia ezt a játékformulát ajánlja az alacsonyabb képességű sportolóknál, és helyi szinten, viszont nem ajánlja a világjátékokon.
a. A játéktér: SCORER 1. Pályaméret: maximális mérete: 50×35 m minimális méret: 40×30 m
8m
Alacsonyabb képességű csapatoknál a kisebb pálya ajánlott.
30-35 m
7m
12 m
Goal 4×2 m
10 m
2. A kapu mérete: 3×2 m, maximum 4×2 m 3. A büntetőterület: 8×12 m. A büntetőpont távolsága 6 m a kisebb méretű, 7 m a nagyobb méretű kapunál. 4. A javasolt játékfelület: fű.
40-50 m
IV/3. Versenyszabályok
b. A labda:
e. A játékvezető:
i. Labda játékban és játékon kívül:
1. 8-12 év között: Méret: 4-es labda, nem több, mint 66 cm, és nem kevesebb, mint 63,5 cm. 2. Az idősebb korosztályban: Méret: 5-ös labda, nem több, mint 70 cm, és nem kevesebb, mint 68 cm.
Minden mérkőzést egy főbíró vezet, aki teljes jogkörrel érvényesíti a játékszabályokat a mérkőzésen, amelyre kinevezték.
f. Asszisztensek:
1. Ha a labda az oldalvonalnál hagyja el a pályát berúgás következik 2. Ha a labda az alapvonalon hagyja el a pályát kirúgás vagy szögletrúgás következik. 3. Ha a labda teljes terjedelmében áthalad a vonalon, akkor van játékon kívül.
c . A Játékosok száma, cserék:
Nemzetközi versenyekre két asszisztenst kell jelölni!
j. A kapus hozza játékba a labdát:
1. A nevezhető játékosok számát a versenybizottság határozza meg. A Speciális Olimpiai Játékokon a játékosok száma nem haladhatja meg a 10 főt. Egyesített csapatoknál 6 fő SO + 4 fő partner sportoló az arány 2. A játékot két csapat játssza, melyek mindegyike öt játékost jelöl, akik közül az egyik a kapus. Legalább három játékos legyen a pályán egy időben. 3. Cserék korlátlanul végrehajthatóak (játékosok visszatérhetnek többször a pályára). Cserélni lehet bármikor, amikor a labda elhagyta a pályát, vagy nincs játékban, sérülés esetén. Az edzőnek kell jelezni, a bíró vagy a vonalbíró felé, hogy a cserélni szeretne. A lecserélt játékos csak akkor jöhet be a pályára, ha engedélyt kap, a játékvezetőtől. 4. Egyesített csapatoknál a pályán tartózkodók közül 3 fő SO, 2 fő partner (ép) sportoló lehet
d. A játékosok felszerelése: 1. A mezek számozottak legyenek. 2. Sípcsontvédő használata kötelező. 3. Fém stoplis focicipő nem megengedett.
A helyi, és országos versenyeken ugyanez ajánlott, de két játékvezető is elegendő, ha nincs megfelelő számú asszisztens.
g. Játék időtartama: 1. A játék időtartama kétszer tizenöt perc, a félidő öt perc. A játékvezető felelős a játékidő pontos betartásáért. 2. Ha a rendes játékidő végén döntetlen állás van, kétszer ötperces hosszabbítás következik. Ha a játék még mindig döntetlen, büntető rúgások döntenek.
h. A játék megkezdése: A labdát előre kell rúgni a kezdőpontból, mielőtt a második játékos hozzáér. Középkezdésből közvetlenül érhető el gól.
1. Amikor a labda áthalad az alapvonalon (nem gól), és utoljára egy támadó játékos ért hozzá, a kapusnak a saját büntetőterületén belülről kell a labdát kézzel játékba hoznia a büntetőterületen kívülre, de nem tovább, mint a félpálya vonala (azaz a labdának érintenie kell a talajt, vagy egy másik játékost a felezővonal elérése előtt). A labda akkor van játékban, amint a büntetőterületen kívülre jut. 2. A fenti szabályok érvényesek, ha a kapus megszerzi a labdát, és a labda még mindig játékban van. 3. A szankciók: a) Ha a kapus túljuttatja a labdát a saját térfelén anélkül, hogy először megérintett volna egy játékost, vagy a talajt , a játékvezető közvetett szabadrúgást ítél az ellenfél csapatának a felezővonal bármely pontjáról. b ) A kapus kidobja a labdát, de a labda valamelyik játékost a büntető területen belül érinti, akkor a dobást meg kell ismételni.
IV/3. Versenyszabályok
k. Gólnak számít: Ha a labda teljes terjedelmében átlépte a gólvonalat, az gólnak számít
l. Szabálytalanságok és fegyelmezések Nincs les Felrúgás, lökés -, kezezés, vagy a becsúszás miatt a közvetlen szabadrúgás jár. Akadályozás vagy veszélyes játék esetén közvetett szabadrúgás. Ha egy játékost kiállítanak a játékból (két sárga lap, vagy piros lap), az a játékos nem térhet vissza a játékba. Csapatának két percig emberhátrányban kell játszani, ha az ellenfél gólt szerzett a két perc letelte előtt, ebben az esetben a következőket kell alkalmazni: a) Ha a nagyobb létszámú csapat gólt szerez, akkor a kisebb létszámú kiegészülhet a két perc lejárta előtt b) Ha mindkét csapat négy játékossal játszik, és gólt érnek el, mindkettő kiegészülhet . c) Ha öt játékos ellen játszik három, vagy négy ellen három, és a nagyobb létszámú csapat gólt ér el, a három játékossal szereplő csapat játékosainak számát lehet növelni egy további játékossal csak . d) Ha mindkét csapat három játékossal játszik, és gólt érnek el , mindkét csapat egy játékossal egészül ki e) Ha az a csapat szerez gólt, amelyikben kevesebb játékos van, a játékot folytatni kell, a játékosok száma változatlan marad.
A két perces büntetés leteltének jelzése a negyedik játékvezető, vagy a jegyzőkönyvvezető feladata. A játékos, aki visszatér a játékba, a két perc elteltével, ezt csak a játékvezető hozzájárulásával teheti meg, amikor a labda játékon kívülre kerül.
m. Játék újraindítása: Amennyiben a védekező csapat a saját büntetőterületén belülről végez el szabadrúgást, a büntetőterületet el kell hagynia a következő érintés előtt.
n. Szabadrúgás: 1. Az ellenfél játékosoknak legalább 5 méterre kell a labdától állnia minden szabadrúgásnál. 2. Ha közvetett szabadrúgás jár a támadó csapatnak az ellenfél büntetőterületén belül 5 méteren belül a gólvonaltól, a játékvezetőnek a labdát 5 méterre a gólvonaltól kell lehelyeznie.
o . Büntetőrúgás: A büntetőt 7 méterről kell lőni. Büntető lövésekor a kapuson és a lövő játékoson kívül mindenkinek el kell hagyni a büntetőterületet. A kapusnak meg kell állni a gólvonalon a büntetőrúgás elvégzéséig.
p . Oldalberúgások 1. Amikor a labda teljes terjedelmével áthalad az oldalvonalon, akkor onnan hozható játékba, ahol átlépte a vonalat (a pálya szélén). A labdának álló helyzetben kell lennie, mielőtt berúgták. A berúgó játékos nem érhet újra hozzá, amíg nem érintett egy másik játékost. Az ellenfél játékosának legalább 5 méterre kell állnia a labdától. 2. Gólt nem szerezhetnek közvetlenül oldalberúgásból 3. A kapus nem foghatja mega labdát saját játékosa oldalberúgásánál. 4. A kapus nem foghatja meg a labdát saját játékosa passzánál.
q. Oldalberúgás szabályainak megsértése: Ha az a játékos, aki a rúgást elvégzi, még egyszer a labdához ér, mielőtt azt megérintette egy másik játékos, közvetett szabadrúgás jár az ellenfélnek attól a ponttól, ahol a jogsértés megtörtént.
r. Sarokrúgás: Az ellenfél játékosoknak legalább 5 méterre kell a labdától állnia.
s. Ivószünet Abban az esetben, ha rendkívüli meleg van, a versenybizottság jelezheti a játékvezetőnek, hogy vezessenek be egy ivószünetet (maximum három percig tartó) körülbelül a félidők felénél.
IV/3. Versenyszabályok
t. Hosszabbítás, büntetők Ha a játék még mindig döntetlenre áll, miután a hosszabbítás véget ér, akkor büntető rúgásokkal kell dönteni a) A bíró választja ki a kaput, amelynél a rúgásokra sor kerül b) A játékvezető pénzfeldobással sorsol, amelyik kapitány nyer, dönthet arról, hogy az első vagy a második rúgást szeretné c) Minden csapat 5 játékost választ azokból, akik a pályán voltak a mérkőzés végén. El kell dönteni, milyen sorrendben rúgják. d) A magasabb pontszámot elérő csapat lesz a büntető rúgások győztese . A játékvezető tartja nyilván a rúgásokat. e) A rúgásokat felváltva végzik a csapatok f) Abban az esetben, ha mielőtt a csapatok elérik az öt-öt rúgást, valaki több gólt szerez , mint a másik még szerezhet, nincs több rúgás, nem kell lerúgni a maradék büntetőket. g) Ha azt követően, hogy mindkét csapat elvégezte az öt rúgást, ugyanaz a gólok száma, vagy egyik sem szerzett gólt, a rúgásokat tovább kell folytatni ugyanabban a sorrendben, amíg az egyik csapat eggyel több gólt szerez, mint a másik az azonos számú rúgásból. h) Ha a kapus megsérül a büntetőrúgások közben, és nem tudja folytatni, megnevezhető egy helyettesítő.
i) Ha a mérkőzés végén az egyik csapatban nagyobb a játékosok száma , mint az ellenfélnél, akkor a játékosok számát egyenlővé kell tenni, tehát a nagyobb létszámú csapatból is csökkenteni kell a sportolók számát. A csapat vezetőjének kell tájékoztatni a játékvezetőt a leküldött játékos nevéről és számáról. j ) Miután minden büntetőt más végzett el, és mindenki elvégzett egyet, azután rúghat csak másodszor egy játékos. k) Ha már minden jogosult játékos rúgott egy büntetőrúgást, nem kötelező ugyanabban a sorrendben újrarúgni a büntetőket l) Egyesített labdarúgásnál, az első büntetőrúgásokat az SO sportolóknak kell elvégezni
u. Vezetői kispadzóna 1. Egy csere területet kell biztosítani minden csapat részére. 2. Ez egy téglalap alakú terület, 5 méterre az oldalvonaltól, 15 m hosszú, és 10 m van a felezővonaltól. 3. Minden csapatnak egy cserepadot kell adni az egyes területen. 4. Az edzők és cseréknek belül kell maradniuk a területen minden alkalommal. Csak egy edző állhat. Ha nem tartják be, elküldik őket a játéktérről.
v. Edzői magatartás A játékosok szóbeli bántalmazása, vagy hivatalos személyzet felé tanúsított túlzott kiabálás, véleménynyilvánítás a pálya szélén is tekinthető sportszerűtlen magatartásnak és okozhat figyelmeztetést a játékvezető részéről. Ha az ilyen viselkedése továbbra is fennáll, a bíró a jogsértő edzőt elküldheti a csereterületről.
IV/3. Versenyszabályok A Speciális Olimpia a FIFA szabályait alkalmazza, kivéve, ha ellentmondásba kerülnek a Speciális Olimpia szabályaival. Ilyen esetben a Speciális Olimpia szabályai érvényesülnek!
7 - a - side Football 6+1 létszámú csapatok SO szabályzata
a. A játéktér: SCORER 1. Pályaméret: maximális mérete: 70×50 m minimális méret: 50×35 m
8m
Alacsonyabb képességű csapatoknál a kisebb pálya ajánlott.
35-50 m
7m
20 m
Goal 5×2 m
10 m
2. A kapu mérete: 5×2 m 3. A büntetőterület: 8×20 m. A büntetőpont távolsága 7 m. 4. A javasolt játékfelület: fű.
50-70 m SPECTATOR AREA
IV/3. Versenyszabályok
b. A labda:
e. A játékvezető:
i. Labda játékban és játékon kívül:
1. 8-12 év között: Méret: 4-es labda, nem több, mint 66 cm, és nem kevesebb, mint 63,5 cm. 2. Az idősebb korosztályban: Méret: 5-ös labda, nem több, mint 70 cm, és nem kevesebb, mint 68 cm.
Minden mérkőzést egy főbíró vezet, aki teljes jogkörrel érvényesíti a játékszabályokat a mérkőzésen, amelyre kinevezték.
f. Asszisztensek:
1. Ha a labda az oldalvonalnál hagyja el a pályát berúgás következik 2. Ha a labda az alapvonalon hagyja el a pályát kirúgás vagy szögletrúgás következik. 3. Ha a labda teljes terjedelmében áthalad a vonalon, akkor van játékon kívül.
c . A Játékosok száma, cserék:
Nemzetközi versenyekre két asszisztenst kell jelölni!
j. A kapus hozza játékba a labdát:
1. A nevezhető játékosok számát a versenybizottság határozza meg . A Speciális Olimpia Játékokon a játékosok száma nem haladhatja meg a 12 főt. Egyesített csapatoknál 7 fő SO + 5 fő partner sportoló az arány 2. A játékot két csapat játssza, melyek mindegyike hét játékost jelöl, akik közül az egyik a kapus. Legalább öt játékosnak kötelező a pályán lenni egy időben. 3. Cserék korlátlanul végrehajthatóak (játékosok visszatérhetnek többször a pályára) . Cserélni lehet bármikor, amikor a labda elhagyta a pályát, vagy nincs játékban, sérülés esetén. Az edzőnek kell jelezni, a bíró vagy a vonalbíró felé, hogy a cserélni szeretne. A lecserélt játékos csak akkor jöhet be a pályára, ha engedélyt kap a játékvezetőtől. 4. Egyesített csapatoknál a pályán tartózkodók közül 4 fő SO, 3 fő partner (ép) sportoló lehet.
d. A játékosok felszerelése: 1. A mezek számozottak legyenek. 2. Sípcsontvédő használata kötelező. 3. Fém stoplis focicipő nem megengedett.
A helyi, és országos versenyeken ugyanez ajánlott, de két játékvezető is elegendő, ha nincs megfelelő számú asszisztens.
g. Játék időtartama: 1. A játék időtartama kétszer húsz perc, a félidő öt perc. A játékvezető felelős a játékidő pontos betartásáért. 2. Ha a rendes játékidő végén döntetlen állás van, kétszer ötperces hosszabbítás következik. Ha a játék még mindig döntetlen, büntető rúgások döntenek.
h. A játék megkezdése: A labdát előre kell rúgni a kezdőpontból, mielőtt a második játékos hozzáér. Középkezdésből közvetlenül érhető el gól.
1. Amikor a labda áthalad az alapvonalon (nem gól), és utoljára egy támadó játékos ért hozzá, a kapusnak a saját büntetőterületén belülről kell a labdát kézzel játékba hoznia a büntetőterületen kívülre, de nem tovább, mint a félpálya vonala (azaz a labdának érintenie kell a talajt , vagy egy másik játékost a felezővonal elérése előtt). A labda akkor van játékban, amint a büntetőterületen kívülre jut. 2. A fenti szabályok érvényesek, ha a kapus megfogja a labdát, és a labda még mindig játékban van. 3. A szankciók: a) Ha a kapus túljuttatja a labdát a saját térfelén anélkül, hogy először megérintett volna egy játékost, vagy a talajt , a játékvezető közvetett szabadrúgást ítél az ellenfél csapatának a felezővonal bármely pontjáról. b ) A kapus kidobja a labdát, de a labda valamelyik játékost a büntető területen belül érinti, akkor a dobást meg kell ismételni.
IV/3. Versenyszabályok
k. Gólnak számít: Ha a labda teljes terjedelmében átlépte a gólvonalat, az gólnak számít.
l. Szabálytalanságok és fegyelmezések Nincs les Felrúgás, lökés, kezezés, vagy becsúszás miatt a közvetlen szabadrúgás jár. Akadályozás vagy veszélyes játék esetén közvetett szabadrúgás. Ha egy játékost kiállítanak a játékból (két sárga lap, vagy piros lap), az a játékos nem térhet vissza a játékba. Csapatának két percig emberhátrányban kell játszani, ha az ellenfél gólt szerzett a két perc letelte előtt, ebben az esetben a következőket kell alkalmazni: a) Ha a nagyobb létszámú csapat gólt szerez, akkor a kisebb létszámú kiegészülhet a két perc lejárta előtt. b) Ha mindkét csapat hat játékossal játszik, és gólt érnek el, mindkettő kiegészülhet. c) Ha hét játékos ellen játszik öt, vagy hat ellen öt, és a nagyobb létszámú csapat gólt ér el, az öt játékossal szereplő csapat játékosainak számát csak egy további játékossal lehet növelni. d) Ha mindkét csapat öt játékossal játszik, és gólt érnek el , mindkét csapat egy játékossal egészül ki. e) Ha az a csapat szerez gólt, amelyikben kevesebb játékos van, a játékot folytatni kell, a játékosok száma változatlan marad.
A két perces büntetés leteltének jelzése a negyedik játékvezető, vagy a jegyzőkönyvvezető feladata. A játékos, aki visszatér a játékba, a két perc elteltével, ezt csak a játékvezető hozzájárulásával teheti meg, amikor a labda játékon kívülre kerül.
m. Játék újraindítása: Amennyiben a védekező csapat a saját büntetőterületén belülről végez el szabadrúgást, a labdának a büntetőterületet el kell hagynia a következő érintés előtt.
n. Szabadrúgás: 1. Az ellenfél játékosoknak legalább 5 méterre kell a labdától állnia minden szabadrúgásnál. 2. Ha közvetett szabadrúgás jár a támadó csapatnak az ellenfél büntetőterületén belül 5 méteren belül a gólvonaltól, a játékvezetőnek a labdát 5 méterre a gólvonaltól kell lehelyeznie.
o . Büntetőrúgás: A büntetőt 7 méterről kell lőni. Büntető lövéskor a kapuson és a lövő játékoson kívül mindenkinek el kell hagyni a büntetőterületet. A kapusnak meg kell állni a gólvonalon a büntetőrúgás elvégzéséig.
p . Oldalberúgások 1. Amikor a labda teljes terjedelmével áthalad az oldalvonalon, akkor onnan hozható játékba, ahol átlépte a vonalat (a pálya szélén). A labdának álló helyzetben kell lennie, mielőtt berúgták. A berúgó játékos nem érhet újra hozzá, amíg nem érintett egy másik játékost. Az ellenfél játékosának legalább 5 méterre kell állnia a labdától. 2. Gólt nem szerezhetnek közvetlenül oldalberúgásból. 3. A kapus nem foghatja mega labdát saját játékosa oldalberúgásánál. 4. A kapus nem foghatja meg a labdát saját játékosa passzánál.
q. Oldalberúgás szabályainak megsértése: Ha az a játékos, aki a rúgást elvégzi, még egyszer a labdához ér, mielőtt azt megérintette egy másik játékos, közvetett szabadrúgás jár az ellenfélnek attól a ponttól, ahol a szabálysértés megtörtént.
r. Sarokrúgás: Az ellenfél játékosoknak legalább 5 méterre kell a labdától állnia.
s. Ivószünet Abban az esetben, ha rendkívüli meleg van, a versenybizottság jelezheti a játékvezetőnek, hogy vezessenek be egy ivószünetet (maximum három percig tartó) körülbelül a félidők felénél.
IV/3. Versenyszabályok
t. Hosszabbítás, büntetők Ha a játék még mindig döntetlen, miután a hos�szabbítás véget ér, akkor büntető rúgásokkal kell dönteni a) A bíró választja ki a kaput, amelynél a rúgásokra sor kerül. b) A játékvezető pénzfeldobással sorsol, amelyik kapitány nyer, dönthet arról, hogy az első vagy a második rúgást szeretné. c) Minden csapat 5 játékost választ azokból, akik a pályán voltak a mérkőzés végén. El kell dönteni, milyen sorrendben rúgják. d) A magasabb pontszámot elérő csapat lesz a büntető rúgások győztese . A játékvezető tartja nyilván a rúgásokat. e) A rúgásokat felváltva végzik a csapatok f) Abban az esetben, ha mielőtt a csapatok elérik az öt-öt rúgást, valaki több gólt szerez , mint a másik még szerezhet, nincs több rúgás, nem kell lerúgni a maradék büntetőket. g) Ha azt követően, hogy mindkét csapat elvégezte az öt rúgást, ugyanaz a gólok száma, vagy egyik sem szerzett gólt, a rúgásokat tovább kell folytatni ugyanabban a sorrendben, amíg az egyik csapat eggyel több gólt szerez, mint a másik az azonos számú rúgásból. h) Ha a kapus megsérül a büntetőrúgások közben, és nem tudja folytatni, megnevezhető egy helyettesítő.
i) Ha a mérkőzés végén az egyik csapatban nagyobb a játékosok száma , mint az ellenfélnél, akkor a játékosok számát egyenlővé kell tenni, tehát a nagyobb létszámú csapatból is csökkenteni kell a sportolók számát. A csapat vezetőjének kell tájékoztatni a játékvezetőt a leküldött játékos nevéről és számáról. j ) Miután minden büntetőt más végzett el, és mindenki elvégzett egyet, azután rúghat csak másodszor egy játékos. k) Ha már minden jogosult játékos rúgott egy büntetőrúgást, nem kötelező ugyanabban a sorrendben újrarúgni a büntetőket. l) Egyesített labdarúgásnál, az első büntetőrúgásokat az SO sportolóknak kell elvégezni.
u. Vezetői kispadzóna 1. Egy csere területet kell biztosítani minden csapat részére. 2. Ez egy téglalap alakú terület, 5 méterre az oldalvonaltól, 15 m hosszú, és 10 m van a felezővonaltól. 3. Minden csapatnak egy cserepadot kell adni az egyes területen. 4. Az edzők és cseréknek belül kell maradniuk a területen minden alkalommal. Csak egy edző állhat, ha nem tartják be, elküldik őket a játéktérről.
v. Edzői magatartás A játékosok szóbeli bántalmazása, vagy hivatalos személyzet felé tanúsított túlzott kiabálás, véleménynyilvánítás a pálya szélén is tekinthető sportszerűtlen magatartásnak és okozhat figyelmeztetést a játékvezető részéről. Ha az ilyen viselkedése továbbra is fennáll, a bíró a jogsértő edzőt elküldheti a csereterületről.
IV/4. Divízionálás, divízionáló feladatok
A Speciális Olimpia szabályrendszerének egyik sajátossága a versenyzők megfelelő csoportosítása a divízionálás. A szövetség célja, hogy minden szintű, képességű versenyzőt részvételre buzdítson, ezért a versenyeken hasonló képességű sportolók, csapatok versenyeznek egymással.
nemek szerint
életkor szerint
Általános alapelv, hogy a sportolókat szétválasztjuk Az alsó korhatár a betöltött 8. életév. A csapat kornemek szerint (férfi és női csapatok). csoportját a csapat legidősebb tagjának a verseny kezdőnapján betöltött kora határozza meg. Azon vegyes összetételű csapatoknál, ahol legalább Korcsoportok (csapatsportoknál): egy férfi sportoló szerepel a csapatban, a csapatot 1. korcsoport: 8 - 15. év a férfiak közt versenyeztetjük. 2. korcsoport: 16 – 21. év 3. korcsoport: 22 évnél idősebb Abban az esetben, ha egyik nemben kevés számú Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő csapat csapat nevezett (1-2 csapat), a csapat besorolható egy-egy korcsoportban a csoportok összevonhatók, más nemű, de hasonló korú és képességű divízióba. de a képességeket figyelembe kell venni.
képesség (teljesítmény szerint)
A képesség szerinti beosztás egy nagyon fontos faktora a Speciális olimpiának. Labdarúgás sportágban ez kivitelezhető előzetesen elvégzett képességfelmérő tesztekkel, vagy helyben lefolytatott osztályozó mérkőzésekkel. A felmérő mérkőzések után 3-8 csapatos csoportokat alakítunk ki. A felmérő mérkőzéseken minden sportolónak szerepelni kell, aki ezeken nem vesz részt, az a csoportmérkőzéseken sem szerepelhet. A csapatoknak, sportolóknak becsülettel, maximális intenzitással kell küzdeni a felmérő mérkőzéseken. A labdarúgás nem mérhető sportág, ezért minden edzőn óriási felelősség van, hogy ezt az erőfeszítést elérje, hiszen csak így lehet megfelelő csoportokat kialakítani!
IV/4. Divízionálás, divízionáló feladatok
Labdarúgás képességfelmérő teszt Ezeket a teszteket a szövetség azért írhatja elő, hogy segítségükkel előzetes képet alkothasson a tornára benevezett csapatok képességének fokáról. Ez teszi lehetővé a bizottságnak, hogy már előzetesen osztályozza a csapatokat a helyi értékeléshez. Amennyiben sok csapat nevez az adott versenyre, ezek a tesztek kritikusak lehetnek a lebonyolítás, csoportbeosztás sikerét tekintve.
IV/4. Divízionálás, divízionáló feladatok
Labdavezetés (12m szlalom)
éko át
2m
Előkészítés 12 méter hosszú szlalom pálya: 5 bója elhelyezése egymástól 2 méter, a középvonaltól pedig 0,5 méter távolságban. 3-5 labda a startvonalnál.
Teszt Idő: 1 perc/fő A játékosok a labdával végigszlalomozzák a pályát, amilyen gyorsan csak tudják, a bójákat kívülről megkerülve. A célvonalat átlépve lábbal megállítják a labdát, majd egyenesen visszafutnak a startvonalhoz. Ha az 1 percből maradt még idő, újabb labdát indíthatnak. 1 perc leteltével vége a tesztnek.
0,5 m
éko át
s
J
s
J
éko át
s
J
12 m
Pontozás 5 pontot ér minden bója kívülről történő megkerülése. Így ideális esetben egy szlalommal 25 pont kapható.
IV/4. Divízionálás, divízionáló feladatok
Vis
alö sz
Kapura lövés
8m
éko át
5m
éko át
s
J
s
J
J
vő
s
éko át
Vis
al sz ö
vő
Előkészítés Teszt 4-8 labda szükséges, továbbá 1-2 ember, aki vis�- A játékosok 8 méterre felsorakoznak. Egyenként végzik a tesztet. Lábbal a büntető területig vezetik szalövi a labdákat. a labdát, majd onnét kapura lőnek úgy, hogy a labda levegőbe emelkedve érjen a kapuba. A játékos eldöntheti, hogy milyen távolságról lő, de belül kell, hogy legyen a büntető területen. Amint elrúgta a labdát visszatér, és újra kezdi. 1 perc áll rendelkezésre játékosonként.
Pontozás 10 pont jár azért a lövésért, amikor a labda a levegőből érkezik a kapuba. 5 pont jár azért, ami a földről gurul be a kapuba.
IV/4. Divízionálás, divízionáló feladatok
J J
éko át
7m
s
5m
V
s
J
3m
éko át
10 m
s
éko át
ő öv
Kontroll és passz (Direction on Cue)
z iss al
őnké v.
ző Ed
Vis
ntes
vő
Előkészítés Két bójából jelöljünk ki egy “átjárót”, mely 5 m széles és 7 m távolságra van a startvonaltól. További bójákkal jelöljünk két célkaput, ahogy a rajzon látható.
szalö
Teszt Pontozás Idő: 1 perc/fő Az edző vagy önkéntes közepes sebességgel pas�- 10 pont jár minden, kapuba érkező sikeres lövésért. szolja a labdát a játékosnak. A játékos vagy meg- Az is számít, ha a labda a bóját érintve kerül a kapuba. várja, hogy a labda odaguruljon, vagy elindul érte, amint azt ellőtte az edző. Lábbal átveszi a labdát, majd átvezeti az átjárón. Az edző ekkor jelzi, hogy melyik irányba kell vinnie a labdát tovább (a jobb vagy a baloldali kapu felé). A játékos olyan közel viszi a kapuhoz a labdát, amennyire csak akarja, majd belövi. Ezután újrakezdik, amíg az 1 perc tart.
IV/4. Divízionálás, divízionáló feladatok
Pont táblázat Egyesület: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felmérés időpontja: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Név 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
Partner/Speciális
1. feladat
2. feladat
3. feladat
Összesen
IV/4. Divízionálás, divízionáló feladatok
Előzetes divizionáló nyomtatvány labdarúgó csapat szintfelméréséhez Nemzetközi versenyeket megelőzően a sportolókat egy, a divizionálást bemutató DVD anyag alapján kell besorolni.
A delegáció neve:
A labdarúgó csapat képesség szintje
az alább feltüntetett 4 kategóriából a csapatára jellemző, átlagos szintnek megfelelő számot karikázza be
Egyéni erőnléti állapot: állóképesség, fizikai állapot, testfelépítés, életkor Egyéni technikai képesség: cselezés, labdabiztonság és átadás, lövés, fejelés, szerelés/védekezésg a játékkal való együttélés és tudatosság, helyezkedés, a labdakezelés (stopping) és védés, a labda biztonságos A kapus minősége: megfogása, labda játékba hozatala 4-es szint: minimális térbeli tudatosság, minimális csapatmunka és összjáték a a játékosok között, minimális taktikai elem helyezkedésben és játékhelyzetben. 3-es szint: viszonylag jobb térbeli tudatosság, magasabb szintű együttműködés a csapattársak között, csapatmunkára törekvés a védekezésben, alap taktikai elemek alkalmazása játékhelyzetben. 2-es szint: jó szintű térbeli tudatosság és magas szintű együttműködés a játékosok között, csapatként működnek Csapatmunka védekézésben és tudatosan figyelemmel követik az ellenfelek mozgását, az egész csapatra vonatkozó taktikát alkalmaznak és tudatosan helyezkednek a játékosok. 1-es szint: kiváló térbeli tudatosság jellemzi őket a játékterület minden részén, kiváló csapatmunkát valósítanak meg támadásban és védekezésben egyaránt, még az ellenfél nagy nyomása alatt is, a mérkőzés szituációnak megfelelően alkalmazzák és módosítják a csapat taktikáját és a játékosok helyezkedését. Edző neve Edző aláírása
4= gyenge 3= közepes 2 = magas 1 = kiemelkedő
1 2 3 4 1 2 3 4
(karikázandó) (karikázandó)
1 2 3 4
(karikázandó)
1 2 3 4
(karikázandó)
IV/5. Versenyek lebonyolítása
Versenyek lebonyolítása Tornáinkat a megfelelő igazolások ellenőrzése után a képességek felmérésével kezdjük. A divízionálás után kialakított csoportok 3-8 tagúak lehetnek, versenyeinken azonban leginkább 3-5 csapatos csoportokat alakítunk ki. Ezekben az együttesek az alábbiak szerint küzdenek:
3 CSAPAT
Minden csapat kétszer mérkőzik meg egymással, ez alapján alakul ki a végső sorrend. A. csapat/ Team: ........................................................... B. csapat/ Team: ........................................................... C. csapat/ Team: ........................................................... 1. A............................ - B........................ ______-_______ 2. A............................ - C........................ ______-_______ 3. C............................ - B........................ ______-_______ 4. A............................ - B........................ ______-_______ 5. A............................ - C........................ ______-_______
4 CSAPAT
5 CSAPAT
Körmérkőzések után a csoport első két helyezett- A csapatok körmérkőzéseket játszanak, ez alapján je az aranyéremért, a harmadik, negyedik a bron- alakul ki a végső sorrend. zéremért játszik. A. csapat/ Team: ........................................................... A. csapat/ Team: ........................................................... B. csapat/ Team: ........................................................... B. csapat/ Team: ........................................................... C. csapat/ Team: ........................................................... C. csapat/ Team: ........................................................... D. csapat/ Team: ........................................................... D. csapat/ Team: ........................................................... E. csapat/ Team: ........................................................... 1. A............................ - B........................ ______-_______ 1. A............................ - B........................ ______-_______ 2. C............................ - D........................ ______-_______ 2. C............................ - D........................ ______-_______ 3. A............................ - C........................ ______-_______ 3. E............................ - A........................ ______-_______ 4. D........................... - B........................ ______-_______ 4. C............................ - B........................ ______-_______ 5. A............................ - D........................ ______-_______ 5. E............................ - D........................ ______-_______ 6. C............................ - B........................ ______-_______ 6. A............................ - C........................ ______-_______ 3. - 4. hely 7. E............................ - B........................ ______-_______ 7. 3............................ - 4........................ ______-_______ 8. A............................ - D........................ ______-_______ Döntő 9. E............................ - C........................ ______-_______ 8. 1............................ - 2........................ ______-_______ 10. B......................... - D........................ ______-_______
6. C............................ - B........................ ______-_______
A végső sorrend megállapítása pontegyenlőség esetén: 1. Gólkülönbség 2. Több rúgott gól 3. Egymás elleni eredmény(ek) 4. Sorsolás
V.
FIFA Football For Hope Projekt Marton Gergő
V. FIFA Football For Hope Projekt
A projekt célja:
A támogatás:
Az értelmi fogyatékkal élő emberek a világ legsebezhetőbb populációja. Mind az oktatásban, mind a munkavállalásban a legkevésbé kezelik őket egyenrangúan, és ők azok, akik leginkább ki vannak téve a bántalmazásnak és erőszaknak. Az egyesített labdarúgás hozzájárul az értelmileg sérült emberek társadalmi integrációjához, különösen olyan országokban (így Magyarországon is), ahol még mindig szegregált az oktatási rendszer. Célunk ezen integráció minél fokozottabb elősegítése, valamint a Speciális Olimpia minél szélesebb körű népszerűsítése, sportolói bázisunk növelése egy új generáció felépítésével.
• Sportfelszerelés: labdák, jelzőtrikók, jelzőbóják • Egységes mez a csapatnak • Utazási és szállástámogatás az országos versenyeinkre • Edzői oktatás • Edzői bér • Versenyzési lehetőség biztosítása
A projektben résztvevők: Az MSOSZ azon meglévő, vagy belépni kívánó tagszervezeteinek 10-18 éves sportolói, akik versenyengedéllyel rendelkeznek. Az egyesületeknek minimum 12 fős egyesített csapata, melynek összetétele 7 SO, valamint 5 ép sportolóból áll fel.
A projekt időtartama:
Az elvárások: • A projekt időtartama alatt (július és augusztus kivételével) hetente két edzés megtartása, melyen a fogyatékos és az ép sportolók is részt vesznek. • Az edzések dokumentálása • Felmérések végzése • Részvétel az MSOSZ 2 regionális és 2 országos versenyén • Az edzők részvétele a MSOSZ edzőképző konferenciáin
További információ: Marton Gergő A projekt 2×1 éves. A 2015. és a 2016. évben is +36 30 574 8308 10 – 10 csapat bevonásával működik. marton.gergo@msosz.hu
VI.
Eredményeink Marton Gergő
VI. Eredményeink
A Speciális Olimpia kiemelt rendezvényei az Európa és Világ Játékok. Sportolóink célja, természetesen saját korlátaik leküzdése után elsődlegesen az, hogy ezeken a világeseményeken képviseljék hazájukat, megméressék magukat! A téli és nyári sportágak világ és, európai versenyei is négyévente kerülnek megrendezésre. Óriási hírverés, sok ezer sportoló, edző, önkéntes, és szurkoló részese e fantasztikus eseménynek! Jelentőségéről talán a 2015. évi Los Angelesi Játékok adatai szolgálhatnak! 165 ország képviseletében 6500 sportoló, 2000 edző, 30 000 önkéntes és 500 000 néző jelenlétében július 25. és augusztus 2. között Los Angelesben zajlottak a 2015-ös Speciális Nyári Világjátékok versenyei. Ez volt az év legnagyobb létszámú sport és humanitárius eseménye a világon. Hasonlóan fontos rendezvény, mint az 1984-es, Los Angelesben rendezett Nyári Olimpia. A 2015-ös Világjátékokat a speciális olimpikonok lelkesedése, a csapatmunka, a házigazdák vendéglátása tette naggyá. 24 olimpiai helyszínen zajlottak a megmérettetések. Az ünnepélyes megnyitót a történelmi Los Angeles Memorial Coliseumban rendezték. A kolosszeum a 93 607 fős nézőterével az USA nyugati-parti vidékének legnagyobb labdarúgó stadionja, mely az 1932-es és az 1984-es olimpia helyszíne volt. A rendezvényen a 86 fős magyar delegáció 66. országként vonulhatott be a hatalmas épületbe.
165 ország
A ceremónián a Nemzetközi Speciális Olimpia Szövetség elnöke, Timothy Shriver mellett Eva Longoria és Ed Harris filmszínészek, valamint a korábbi többszörös profi világbajnok ökölvívó, Oscar De La Hoya köszöntötte a résztvevőket, de tiszteletét tette még a stadionban Colin Farrell filmszínész, Nadia Comaneci olimpiai bajnok tornász és Novak Djokovics világelső teniszező is. Mindannyian a társadalmi integráció fontosságát hangsúlyozták és az elfogadásra buzdítottak mindenkit. A megnyitón fellépett Avril Lavigne énekesnő és Steve Wonder zenész-énekes is.
A Los Angeles-i játékokat az amerikai elnök felesége Michelle Obama nyitotta meg, aki kiemelte, a Világjátékok befejezéséig egyfajta csodát láthat a világ, hiszen a speciális olimpikonok felszínre juttatják tehetségüket, küzdeni tudásukat és általuk mi is szeretetet és megbecsülést kapunk. Magyarországot 86 fős delegáció képviselte az “Angyalok városában”. Versenyzőink 14 sportágban (atlétika, asztalitenisz, bocsa, bowling, erőemelés, görkorcsolya, judo, kerékpár, kosárlabda, labdarúgás, tenisz, tollaslabda, torna, úszás) vették fel a küzdelmet.
6500 sportoló
2000 edző
30 000 önkéntes
500 000 néző
VI. Eredményeink
Időpont
Helyszín
Esemény
Résztvevők
Eredmények
VILÁGJÁTÉKOK 1995. 06. 25 – 07. 13. 1997. 02. 01-08. 1999
USA, New Haven Kanada, Toronto USA, Észak-Karolina
9. Nyári Világjátékok 6. Téli Világjátékok 10. Nyári Világjátékok
7 sportág, 14 egyesületből 41 sportoló, 14 edző/kísérő 3 sportág, 3 egyesületből 22 sportoló, 10 kísérő 9 sportág, 12 egyesületből 39 sportoló, 20 kísérő
2001
USA, Anchorage
7. Téli Világjátékok
3 sportág, 4 egyesületből 20 sportoló, 9 edző/kísérő
2003
Írország, Dublin
11. Nyári Világjátékok
2005. 02. 26 – 03. 05. 2007. 09. 28 – 10. 12.
Japán, Nagano Kína, Sanghaj
8. Téli Világjátékok 12. Nyári Világjátékok
2009. 02. 04-13.
USA, Idaho
9. Téli Világjátékok
2011. 06. 20-07. 04.
Athén, Görögország
13. Nyári Világjátékok
15
11
13
21
14
6
7
5
2
8 sportág, 27 egyesületből 52 sportoló, 20 edző/kísérő
40
22
17
5 sportág, 9 egyesületből 27 sportoló, 13 edző/kísérő 68 sportoló, 28 edző/kísérő 5 sportágban, 37 sportoló 15 egyesületből, 12 edző, 2 fő delegációvezetés, 2 sajtós 13 sportágban, 32 egyesülettől 76 sportoló, 30 edző, 3 fő delegációvezetés, 1 sajtós
11
11
8
6
11
13
51
32
25
2013. 01. 26 – 02. 06.
PyeongChang/Gangneung, Koreai Köztár- 10. Téli Világjátékok saság
5 sportágban, 8 egyesületből 27 sportoló, 11 edző/kísérő, 2 fő delegációvezetés, 1 sajtós
11
4
6
2015. 07. 21. – 08. 02.
Los Angeles, USA
14 sportágban, 27 egyesületből 58 sportoló, összesen 86 fős delegáció
31
30
20
3
2
2
14. Nyári Világjátékok
EURÓPA JÁTÉKOK 1996. 03. 16-20.
Ausztria
Téli Európa Játékok
2 sportág, 14 kőszegi és darvastói sportoló, 4 kísérő
2000. 05. 27 – 06. 05.
Hollandia, Groningen
7 sportág, 10 egyesületből 48 sportoló, 17 edző/kísérő
18
13
5
2006. 09. 30 – 10. 05.
Olaszország, Róma
Európa Játékok Európa Játékok (ifjúsági korosztálynak)
5 sportág, 17 egyesületből 39 sportoló, 12 edző/kísérő
15
18
9
2010. 09. 18-24.
Varsó
Európa Játékok
40
23
25
2014.10. 09-20.
Antwerpen
Európa Játékok
20
21
26
9 sportág, 64 sportoló 24 egyesületből, 18 edző, 1 sajtós, 1 sportigazgató, 2 fő delegációvezetés 10 sportág, 60 sportoló 21 egyesületből, 19 edző, 2 sajtós, 1 sportigazgató, 2 delegációvezető, 1 kísérő
VI. Eredményeink
Időpont
Helyszín
Esemény
Résztvevők
Eredmények
LABDARÚGÓ EURÓPA - BAJNOKSÁGOK 2001. 06. 27 – 07 01. 2001. 07. 29 – 08.04. 2002. 08. 20-25. 2004. 05. 28-06. 01. 2004. 10. 21-24. 2005. 08. 18-22.
Lengyelország, Varsó Norvégia, Oslo Csehország, Zlin Luxemburg, Ettelbruck Törökország, Antalya Belgium, Kortrijk
Labdarúgó EB (nagypályás) Labdarúgó EB (egyesített) Labdarúgó EB (egyesített) Labdarúgó EB Labdarúgó EB (nagypályás) Női Labdarúgó EB
Albertirsa és Csobánka válogatottja Hársfa és Vízipók csapata Derecske csapata Darvastói és magyar- szerdahelyi sportolók 14 sportoló, Kőszeg, Kastélyosdombó, Darvastó, 4 kísérő 10 sportoló, Nyírbátor, Balmazújváros, Regöly, Tapolca, 3 kísérő
2007. 04. 27-05. 1.
Kecskemét
Női Labdarúgó EB
18 ország 20 csapata, 4 magyar csapat
2007. 06. 08-10.
Finnország, Helsinki
Labdarúgó EB
2008. 05. 02-08.
Svájc-Ausztria
Nagypályás foci EB
2009. 05. 06-11.
Portugália, Lisszabon
7-fős labdarúgó EB
2010. 04. 21-25.
Törökország, Isztambul
Vodafone ifjúsági egyesített foci EB
2012. 06. 28 – 07. 02.
Koppenhága, Dánia
Labdarúgó EB (7 fős)
2013. 06. 05-09.
Varsó, Lengyelország
Nagypályás labdarúgó kvalifikációs torna (a riói világkupára)
2015. 05. 29 – 06. 01.
Kruisstraat, Hollandia
Labdarúgó EB (7 fős)
10 sportoló, Szeged és Derecske, 4 edző/kísérő Válogatott: darvastói, pápai és zirci játékosok. Czémán Imre és Szalai Dezső edzők, Rába István delegációvezető Válogatott: Homok, Csákány doroszló, Darvastó sportolói, Simon Karolina Magdolna és Hunya Krisztina edzők, dr. Szabó Balázs delegációvezető, Kárpáti Orsolya delegált 16-25 év közötti játékosok: Győr, Pápa, Tapolca, Velence sportolói Janeba Miklós edző, Rába István delegációvezető, és Hrutka János foci nagykövetünk. Zsira, Darvastó, Mozsgó és Győr válogatottja, Czémán Imre és Marton Gergő edzők, Hrutka János delegációvezető Pápai, győri, szigetvári válogatott. Czémán Imre, Szalai Dezső, Szünstein Mónika edzők, Kovács Péter delegátus, Hrutka János delegációvezető Zsira, Diósjenő, Csákány- doroszló sportolói Marton Gergő, Hanzliné Kaliczka Bernadett edzők, dr. Molnár Andrea delegációvezető
VI.
3
1
IV.
VI. Eredményeink
Időpont
Helyszín
Esemény
Résztvevők
Eredmények
NEMZETKÖZI LABDARÚGÓ VERSENYEK és EGYÉB NEMZETKÖZI VERSENYEK 1995. 12. 08-10.
Szlovákia, Pozsony
Labdarúgó torna
Csobánka és Szigetvár válogatottja
1996. 06. 20-22.
Szlovákia, Trencsén
Szlovák Nemzeti Játékok
Putnok egyesített labdarúgó csapata, 7 versenyző, 2 kísérő
1996. 07. 03-07.
Csehország
Cseh Nemzeti Játékok
úszás és labdarúgás, 39 fő Csobánkáról és Andornaktályáról
1996. 10. 11-14.
Lengyelország,
Labdarúgó torna
6 játékos, 2 edző Táplánypusztáról
1996. 10. 31 – 11. 03.
Spanyolország, Reis
Spanyol Nemzeti Játékok
labdarúgás, 9 játékos és 3 kísérő Polgárdiból
1997. 10. 02-05.
Olaszország, Nápoly
Labdarúgó verseny
8 sportoló, Tornanádaska
1997. 12. 05-07.
Szlovákia, Pozsony
Labdarúgó verseny
8 sportoló, Polgárdi
1998
Németország, Stuttgart
Labdarúgó verseny
8 sportoló, Regöly
2003. 12. 04-07.
Szlovákia, Liptószentjános
Labdarúgó verseny
regölyi csapat
2004. 04. 21-27.
Franciaország, Carpentras
Labdarúgó verseny
Kőszegi csapat részvétele, 8 sportoló, 4 kísérő
2004. 04. 23-28.
Bosznia
Dél-Kelet-Európai Barátság Játékok
labdarúgás, úszás, asztalitenisz, atlétika, 20 sportoló, 7 kísérő
2004. 05.
Svájc, Genf
labdarúgó verseny
Regölyi csapat részvétele
2005. 09. 24-28.
Románia, Constanta
Dél-Kelet-Európai Barátság Játékok
16 sportoló, atlétika, asztalitenisz, labdarúgás, 5 edző/kísérő
2008. 05. 29-30.
Ausztria, Weiz
Meghívásos egyesített ifjúsági labdarúgó torna
2 tapolcai csapat
2009. 04. 07-08.
Románia, Arad
Meghívásos 7 fős egyesített labdarúgó torna
2011. 07. 17-21.
Svédország, Göteborg
GOTHIA Kupa, ifjúsági labdarúgó világbajnokság
2013. 07. 14-18.
Svédország, Göteborg
Kim Kallström Kupa (A Gothia világkupán belül), 7 fős labdarúgó bajnokság
2014. 05. 15-18.
Tbiliszi, Grúzia
Nemzetközi 7 fős labdarúgó verseny
2014. 11. 14-16.
Zlin, Csehország
Meghívásos egyesített labdarúgó torna
2014. 11. 27-29.
Puchov, Szlovákia
Meghívásos egyesített labdarúgó torna
2015. 07. 12-16.
Göteborg, Svédország
Kim Kallstrom Labdarúgó Kupa
2015. 10. 30 – 11. 01.
Zlin, Csehország
Meghívásos egyesített labdarúgó torna
A szolnoki Esély SE sportolói, Auner Zoltán és Sinka Lajos edzők, Gombkötő Borbála delegációvezető Válogatott csapat (szolnoki Esély SE + pápai Balla DSE), Auner Zoltán és Vaszilkó István edzők, Rába István delegációvezető Szigetvári, győri, mozsgói sportolók, Csók Ferenc és Marek Tamás edzők, Hrutka János delegációvezető. Győri Staféta SE női csapata, Jády György delegációvezető, Szünstein Mónika edző, Őze Tibor (MLSZ grassroots) A diósjenői Kastély SE részvétele. Marton Gergő delegációvezető A homoki B.G. Gyermekszervezet és DSK részvétele. Jády György delegáció vezető Győri Esély SE és budapesti Csalogány DSE részvétele, Werni Gábor delegáció vezető Dunakeszi csapat részvétele
1
2
1
11
5 IV.
5
6
4
2
V.
V.
IV.
VII.
Edzésvezetés, a labdarúgó edző
VII. Edzésvezetés, a labdarúgó edző
Futball oktatásának módszertana, edzésvezetés A módszer a tanítás leegyszerűsítése, előre tervezett folyamat. Fontos, hogy az edzéseken is mindent a mérkőzésekből vezessünk vissza. Modellezzük a mérkőzést, a kisjátékokat, a játékhelyzetek megoldásait. Természetesen a fogyatékos sportolóknál is a majdani játékszituációkból kell kiindulnunk, hiszen a cél az, hogy sportolóink mérkőzéseken, tornákon mérettessék meg magukat. Tapasztalatom szerint az ép sportolók edzés feladatait teljes mértékben beépíthetjük a fogyatékos sportolók foglalkozásaiba is. A feladatok elvégzésének intenzitása, az elsajátítás persze nem minden esetben azonos az épekével, de megfelelő türelemmel eredményeket érhetünk el. A fogyatékos sportolóknál különösen fontos, hogy minden apró játékelemet alaposan áttekintsünk, kiemelt szerepe van a minél lassabb és alaposabb, pontosabb bemutatásnak. Többször előforduló hiba, hogy az edző mondja és magyarázza a megoldandó feladatot a fogyatékos sportolónak, azonban Ő ezt nem érti, nem tudja megfelelően értelmezni. Mindent be kell mutatnunk, ha szükség van rá, be kell állítanunk a sportoló lábát, mozgatni azt a megfelelő mozdulatsorral.
VII. Edzésvezetés, a labdarúgó edző
Játékelem oktatásának lépései: 1. Bemutatás 2. Rövid magyarázat 3. Gyakorlás, hibajavítás 4. Alkalmazás
Játékok variálása: • játékforma célja • játékterület mérete • játék időtartama • játék dinamikája • játékosok száma Ezek a lépések vonatkoznak egy-egy labdaérintés, Egy-egy játékot nagyon sokféleképpen variálha- • kapuk száma átvétel, passz, labdavezetés, valamint a kis játé- tunk, mely a sportolót többféle helyzetre készíti • szabályok kok(1-1, 2-1, 2-2,…) oktatására is. fel, és az edzéseinket is színesebbé teheti. Ezen variációk célja mindig a tanítani kívánt játékhelyzet megfelelő megoldásának elősegítése kell, hogy legyen, és a könnyebb játékhelyzettől a nehezebb szituáció felé kell, hogy haladjon. Természetesen a megoldási lehetőségek számosak, és fontos, hogy a kitűzött cél mellett a szabad döntést, kreativitást támogassuk. Előfordulhat edzésen, hogy egy-egy játék során két azonos létszámú csapattal nem tudunk egyegy feladatot végrehajtani, vagy túl kicsi a terület, stb. nehézséget okoz, ebben az esetben a játékok szabályait, feltételeit is megváltoztathatjuk.
Egy-egy játékhelyzetet, kisjátékot megfelelő lépésekben, sorrendben kell, hogy oktassunk:
1 Játék területen (bóják által határolt területen)
2
3
4
Játék egy irányban (pl.: egy kapuval)
Játék választással (pl.: két kapuval)
Játék szabad döntéssel (pl.: több kapuval)
5 Játék mérkőzésszerűen
Ezeket a lépcsőfokokat az edzésen a következőképpen helyezzük el: Edzés felépítése: Bemelegítés Játékhelyzet megoldásához szükséges technikai elemek oktatása, gyakorlása
Cél 1 Kisjáték kiválasztása a játékhelyzethez: 1:1, 2:1, 2:2, 3:1,4:2 Játék területen Játék egy irányban Játék választással
Cél 2 Mérkőzésforma kiválasztása a játékhelyzethez: 5:5,7:7 Szabad döntés játéka Mérkőzésjáték létszámfölényben, létszámhátrányban Mérkőzésjáték azonos létszámban
Levezetés Értékelés Házi feladat Egyéni képzés
VII. Edzésvezetés, a labdarúgó edző
Az edzések e négy részének megvannak a sajátságos céljai, követelményei:
BEMELEGÍTÉS
CÉL 1
A bemelegítésnek természetesen a fogyatékos sportolóknál is kiemelt szerepe van. A labdás gyakorlatok mellett itt térhetünk ki azokra a feladatokra, melyek a sportolók kondícióját, koordinációját fejlesztik. Azt gondolom, hogy ennek kell az egyik legfontosabb célunknak lenni, hiszen sportolóink nagy része koordinációs problémákkal küzd, mely az élet más területeire is kihat. Természetesen fontos a kedvező állapot elérése az edzés, mérkőzés feladatok teljesítéséhez. A bemelegítés feladatait próbáljuk igazítani a CÉL 1,2-ben meghatározott feladatokhoz.
Az edzés azon része, ahol kisjátékokkal megalapozzuk a későbbi mérkőzésjátékokat.
Élettani: keringés – légzés fokozása hajszálérhálózat kinyitása testhőmérséklet növelése Pszichikai: izomfeszültség oldása rajtállapot elérése motivációs szint teljesítményre koncentrálás Szakmai követelmények: labdarúgó mozgásokra előkészítés izom-ideg koordinációs előkészítés
• • • • • • •
tanulási rész és hibajavítás oktató jelleg játékhelyzetek megoldása alapjátékok gyakorlása ellenállás: tér- idő- dinamika- ellenfél adja megoldási lehetőségek sorozata helyzetfelismerés és döntés
CÉL 2 A cél 1-ben tanultak alkalmazása, hasznosítása • hasznosítási rész • ismétlés és a tanultak alkalmazása • következtetések • mérkőzésjátékok • ellenállás: tér- idő- dinamika- ellenfél adja • megoldási lehetőségek sorozata • helyzetfelismerés és szabad döntés előtérbe helyezése
LEVEZETÉS • ha az intenzitás nagyobb volt , a levezetés futásból és könnyű játékos feladatból álljon • a játékosok hozzászoktatása az edzésen használt felszerelések összegyűjtésére • beszélgetések kezdeményezése az edzésről, mérkőzésről • ha az edzésfeladatok megoldásában sok hiba volt, akkor világosan rá kell mutatni a problémákra
VII. Edzésvezetés, a labdarúgó edző
Mérkőzésjáték: Kiemelt fontosságú, hogy edzéseink nagy részén Címszavakban így foglalhatók össze a labdabirtokló, és védekező csapat feladatai: legyen mérkőzés jellegű játék, itt tudjuk igazán felmérni, hogy ki mennyire érzi komfortosan magát egy nagy térben, mennyire tud társaival együttműködni, akár irányítás nélkül cselekedni. Sajnos több fogyatékos sportoló van, aki kiválóan végrehajt egy-egy technikai elemet, nagyon jó rugótechnikával rendelkezik, de a mérkőzésjáték alatt szinte egy helyben áll a pályán. Nekik is meg • a terület növelése helyezkedéssel • terület védése, párharc kell találni a megfelelő szerepet, és abban erősí- • játék szélességben és mélységben • a terület szűkítése helyezkedéssel • háromszögek létrehozása, kombinációs játék teni. • egymás biztosítása szélességben és mélységben • mélységi játék • az ellenfél építkezésének zavarása és az átadáA sportolók előtt mindig ki kell emelni, hogy a já- • helyzetkialakítás, gólszerzés sok megakadályozása ték győzelemre megy - támadni kell. Azonban a • együttműködés • a labdabirtokló megtámadása, a labda megszertámadás mellett ismerni kell a védekezés legfonzése tosabb tudnivalóit is: • együttműködés támadás: h átulról való támadásépítés, helyzetteremtés, gólszerzés
Labdabirtoklás:
védekezés: az ellenfél zavarása, megakadályozása a gólszerzésben, elvenni a labdát A sportolóknak össze kell kötni a két tevékenységet, miként lépjenek át a két játékhelyzet egyikéből a másikba: egyik csapat támad, a másik védekezik, a szerepek gyakran felcserélődnek: fontos az átváltások tanítása
Ellenfél labdabirtoklása:
Mint látható ezek az irányelvek, módszertani lépések teljesen az ép sportolók edzéseire épülnek. A feladatok teljesíthetőek, azonban munkánkat nehezítheti, hogy a végrehajtás tempója lassú, vagy az előrelépés csak nehezen, de lehet hogy nem is érzékelhető. A legfontosabb az, hogy a fogyatékos személy sportolónak érezze magát, és egy jó közösség része legyen.
VII. Edzésvezetés, a labdarúgó edző
Az edző Az edző személyének, viselkedésének kiemelt szerepe van mind az utánpótlás, mind a fogyatékosok felkészítésében. Az edző egy minta, egy példakép, akire a gyermek, és a sérült személy is felnéz. Ha kell edző, ha kell apa (anya), ha kell mentor, segítő. A legnehezebb pillanatokban – sportoló nem megfelelő munkája, viselkedése, hiba a mérkőzésen, rossz játékvezetői ítélet, szülői kritika… – is szem előtt kell tartanunk, hogy minta vagyunk. A Speciális Olimpia szlogenje vezéreljen bennünk a mindennapokban: „Mindenki győztes”, még ha adott esetben gyengébben szerepel egy tornán, de sokat kapott tőlünk, mert sportolt, elszakadt szűk lakókörnyezetétől, nem űzött káros szenvedélyeket rossz társaságban, és ép értelmű társakat ismerhetett meg, kapcsolatokat alakíthatott ki.
Az edző pedagógus személyének legfontosabb jellemzői: • Szenvedélyes • Becsületes • Közvetlen • Jól motivál • Türelmes • Magas fokú hivatástudat • Kötelességtudat • Szakmai felkészültség • Kötelezettségeit betartja
Az edző-pedagógus fő funkciói: • A gyakorlatok a sportolók fejlődését és fejlesztését szolgálják • A sportolók fejlesztése fejlettségi szintjüknek megfelelő legyen • Támogatást nyújt, mentorként, modellként viselkedik • Hajlandó odafigyelni a sportolókra • Foglalkozik a sportolók családjával A következő rövid felsorolás mutasson utat és iskolájával, egészségügyi állapotával nekünk fogyatékos sportolók edzőinek! • Minden pedagógiai feladatot ellát • Az edzés minden területét figyeli: technikai, taktikai, fizikai és mentális • Elsősegély és biztonság • Ismeri sportágának játékszabályait
Tanácsok az edzőnek Pozitív viselkedés: • Élvezze a munkát a sportolókkal • Ismerje meg a sportolót • Legyen példakép • Tűzzön ki reális célokat • Hallgassa meg a sportolót • Kommunikáljon folyamatosan • Erősítse az önbizalmat • Fejlessze a csapatszellemet • Támogassa az egyéni kezdeményezést • Biztatva tanítson Kerülendő viselkedés: • Agresszivitás, kiabálás • Elfelejteni, hogy a sportoló játszani szeret • Hosszú magyarázatok • Túlzott irreális célok • Unalmas gyakorlatok, edzések • Játékos túlzott kritizálása közösség előtt • Eredmény centrikusság Kiemelten fontos, hogy ismerjük sportolóink egészségi állapotát. Kérjünk segítséget szülőktől, intézményünk egészségügyi dolgozóitól, hogy egyes sportolóktól mit várhatunk el, milyen fizikai terhelést kaphatnak, mennyire sérülékenyek, milyen mozgás megengedett számukra. Látnunk kell sportolóink korlátait, túlzott elvárásainkkal nem tehetünk súlyt a vállukra, még ha ezeket a korlátokat néha meg is kell próbálnunk ledönteni.
VIII. Szövetségünk speciális programjai
VIII. Szövetségünk speciális programjai
„Szállj be Te is” program A „Szállj be te is” oktatási program egy szabad felhasználású tananyag, mely kapcsolatot teremt az oktatási intézmények - gyerekek, pedagógusok, szülők - és a Speciális Olimpia között.
Családi Program Hálózat Nem csak a Sportoló, de a Család is a csapat tagja! A hálózat célja, hogy a sportolóink családtagjait összefogva, segítsük egymást az élet bármely területén felmerülő problémák megoldásában és biztos hátteret teremtsünk a sportolóknak. A versenyeken felállított családi információs ponton átfogó tájékoztatást adunk a Szövetség felépítéséről, munkájáról, programjáról és a sportoltatási lehetőségekről.
A programon keresztül a tanulók megismerik a Speciális Olimpia tevékenységét és céljait. Megértik, hogy mekkora küzdelem és kitartás, micsoda értékek rejlenek a sportolók eredményei mögött és milyen hatalmas lehetőségeket kínál számukra mind a sport, mind az élet egyéb területein. A programban résztvevő tanulók és közösségek, osztályok részesei lehetnek mindennek, segíthetnek és segítséget kaphatnak.
Kölyök Sportoló program Játékos sportprogram 2-7 éves gyermekek számára, mely segítségével a kicsik elemi sportkészségeket sajátítanak el, megtanulnak együtt játszani másokkal, korosztályukbéli ép és sérült társaikkal. A családtagok aktívan részt vesznek a programban és lehetőségük nyílik a Speciális Olimpia megismerésére. A programot alkalmazva a szülők, gondozók, óvodapedagógusok könnyedén megtalálhatják a gyermeknek megfelelő sportformát, melyet aztán 8 éves kora után akár versenyszerűen is űzhet Szövetségünknél.