Future Skills for Volunteering / FutVol by Janos Palotas

FutVol Készségek modellje ....................................................................... 3 Az egymástól tanulás modellje .................................................... 31 Az előrelátás eszköze ................................................................... 45 A jövőt előrevetítő műhelymunka megszervezése ...................... 57 STAR-sablon ................................................................................. 65 Oklevél az önkéntesek jövőbeni jártasságairól ............................ 69

FutVol Készségek modellje

2017-1-FI01-KA204-034696 sz. projekt Nyilatkozat Ezen dokumentum szerzői minden rendelkezésükre álló eszközzel biztosítják, hogy annak tartalma pontos, helytálló és jogszerű. Azonban sem a projectkonzorcium, sem pedig jelen dokumentum létrehozásában és publikálásában egy vagy más módon részt vevő egyes partnerek nem vállalnak felelősséget arra az esetre, ha annak tartalmát mások felhasználják. Ez a kiadvány az ERASMUS+ Program támogatásával jött létre. Annak tartalma egyedül a FutVol konzorcium felelőssége alá tartozik, és semmiképp sem tekinthető az ERASMUS+ Program nézeteit tükröző kiadványnak.

JÁRTASSÁGOK, MELYEKRE SZÜKSÉGÜK LESZ AZ ÖNKÉNTESEKNEK A JÖVŐBEN KÉSZSÉGMODELL A jövőbeni kihívások kezelése érdekében az önkénteseknek és szervezeteiknek speciális jártasságokra van szükségük. A készségmodellek azzal kapcsolatos információkat tartalmaznak, hogy milyen jártasságok szükségesek a sikeres önkéntességhez manapság, illetve a jövőben. Ezeknek a „jövőbeni jártasságok” nevet adtuk. Az önkéntes munkához szükséges jövőbeni jártasságok (Future Skills for Volunteering – FutVol) című Erasmus+-projekt partnerszervezetei kutatásokat végeztek erre vonatkozólag: tíz európai ország önkéntes szervezeteinek tapasztalatait, munkáját hasonlították össze, és tizennégy olyan különböző jártasságot tudtak beazonosítani, melyek egész Európában lényegesnek tekinthetők a jövőben önkéntes munkát vállalók számára. Annak érdekében, hogy ezek egy szélesebb európai kontextusba helyezhetőek legyenek, az élethosszig tartó tanulás keretein belül megfogalmazottak szerint, európai kulcskompetenciákként írták le azokat. Ezt alapul véve jelen útmutató azt próbálja bemutatni, hogy az önkéntesek miként tudják feletteseiknek/felügyelőiknek prezentálni ezeket a jártasságokat, hogyan tudnak egy kötetlen értékelési folyamaton átmenni annak érdekében, hogy bizonyítványuk legyen arról, teljesíteni tudják az önkénteskedéshez szükséges jövőbeni készségbeli jártasságukat. Másrészt ez az útmutató arra nézve is iránymutatást ad, hogy a szervezetek milyen készségekre vonatkozó támogatást adjanak, pl. tréningek révén, hogyan juttassák munkájukkal kapcsolatos sikerélményhez az önkénteseket, és hogyan helyezzék magukat stratégiailag előnyös helyzetbe. A tanulmánynak két része van. Az első az egyéni jártasságok leírását tartalmazza: röviden bemutatja a készséget és azokat a kritériumokat, melyek ahhoz szükségesek, hogy az önkéntes megszerezze ezt a jártasságot. Ötleteket ad az önkéntesek feletteseinek és menedzsereinek ahhoz, hogyan lehet a jártasság birtokába jutni oly módon, hogy a folyamat korrekt legyen, és az eredmények tükrözzék az önkéntes elsajátított kompetenciáit. A második rész kétféle megközelítést mutat be az értékelési eredmények dokumentálásához: egy jártasságokról szóló igazolást, melyet az önkéntes szervezet írhat alá, valamint egyet olyan szervezetek számára, melyek kitűzőket/jelvényeket kívánnak létrehozni önkénteseik számára. FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

1. RÉSZ Jövőbeni jártasságok A jövőbeni jártasságokkal kapcsolatban végzett kutatások és műhelymunka révén a lentebb leírt tizennégy jártasságot mint a jövőbeni önkéntesség Európa-szerte lényeges elemét azonosították be. Tekinthetünk ezekre útmutatóként a szervezetek számára, vagy kiindulópontként az önkénteseknek ahhoz, hogy meg tudják mutatni jártasságaikat, illetve el tudják végezni jártasságaik értékelését. Az értékelés egy olyan folyamatot jelent, melynek során az egyén bizonyítani tudja az önkéntesség területén szerzett jártasságait és kompetenciáit (ezeket – kötetlenebb formában – felettesük, ill. – hivatalosabb formában – egy oktatási intézmény mérheti fel. A jártasságok hivatalos és nem-hivatalos értékelése – a CEDEFOP-útmutatónak megfelelően – négy fázisban történik: 1) beazonosítás (az egyén, például egy önkéntes, beazonosítja azt, amit el tud végezni); 2) dokumentáció (leírja jártasságait, bemutatja azt portfólióval, videókkal, munkavégzés során stb.); 3) felmérés (részben önmagának a mérése, részben mások – profi szakemberek, felettesek – által végzett mérések) és 4) bizonyítvány adása. Az általunk bemutatott modellben vannak ötletek az ellenőrök számára arra vonatkozólag is, hogy miként kérdezzék ki az önkénteseket képességeikkel kapcsolatban, valamint az önkéntesek számára arra vonatkozólag, hogy milyen módon mutassák meg azokat. Minden jártasságot maga az eredmény igazol (mivel jár az, ha az illető birtokában van annak), és segíti az ellenőröket abban, hogy felbecsüljék, értekeljék azokat. Modellünkben egy jelölt képzett önkéntessé válik azáltal, hogy a tizennégy jártasságból legalább négynek a birtokában van, illetve bajnok/mester önkéntessé azáltal, hogy legalább nyolcnak a birtokában van. A bemutatott értékelési módszereket bármely önkéntes szervezet lemásolhatja, és tevékenysége során felhasználhatja. Meg kell azonban említenie publikációiban, hogy ezeket a módszereket a Future Skills for Volunteering (FutVol) című, 2017-1-FI01-KA204-034696 számú Erasmus+ projekt fejlesztette ki.

FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

A tizennégy beazonosított jártasságról először is lista készült, mely kapcsolódik az élethosszig tartó tanulás európai kulcskompetenciáihoz 1. A továbbiakban pedig mindegyikkel kapcsolatban javaslatokat adunk a dokumentálásra vonatkozóan. 1. Konfliktuskezelés: az anyanyelven és idegen nyelveken folyó kommunikációt, a tanulási folyamat ismeretét, a társasági és polgári kompetenciák elsajátítását, kezdeményezőkészséget, valamint vállalkozási készséget értjük alatta. 2. Tisztelet: az anyanyelven és idegen nyelveken folytatott kommunikációra, a tanulási folyamat ismeretére, a társadalmi és polgári kompetenciákra, a kulturális tudatosságra és kifejezőkészségre vonatkozik. 3. Aktív és passzív kommunikáció: az anyanyelven és idegen nyelveken folytatott kommunikációra vonatkozik. 4. Kritikus gondolkodás: a matematikai kompetenciákra, a tudomány és technológia területén szerzett alapkompetenciákra, a tananyag-elsajátítás folyamatának ismeretére, a társadalmi és polgári kompetenciákra, kulturális tudatosságra és kifejezőkészségre utal. 5. Empátia és altruizmus: az anyanyelven és idegen nyelveken folytatott kommunikációra, a tananyag elsajátítási folyamatának ismeretére, a társadalmi és polgári kompetenciákra, kulturális tudatosságra és kifejezőkészségre utal. 6. Interkulturális megértés: az anyanyelven és idegen nyelveken folytatott kommunikációra, a tananyag elsajátítási folyamatának ismeretére, társadalmi és polgári kompetenciákra, kulturális tudatosságra és kifejezőkészségre utal. 7. Digitális kompetencia: az anyanyelven és idegen nyelveken folytatott kommunikációra, valamint a digitális kompetenciára utal. 8. Alkalmazhatóság / alkalmazkodóképesség: a tanulási folyamat elsajátítására, társadalmi és polgári kompetenciákra, kezdeményezőkészségre és vállalkozókészségre utal. 9. Csapatmunka: az anyanyelven és idegen nyelveken folytatott kommunikációra, a tanulási folyamat elsajátítására, kezdeményezőkészségre, valamint vállalkozókészségre utal. 1

Az egész életen át tartó tanulás kulcskompetenciái a következők: 1. anyanyelvi kommunikáció; 2. idegen nyelvi kommunikáció; 3. matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák; 4. digitális kompetencia; 5. a tanulás tanulása; 6. személyközi és állampolgári kompetenciák; 7. vállalkozói kompetencia; 8. kulturális kompetencia (Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák) FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

10. Az egyén jártasságainak felbecsülése és megismerése/elismerése: a tanulási folyamat elsajátítására vonatkozik. 11. Időgazdálkodás: a társadalmi és polgári kompetenciákra, kezdeményzőkészségre, valamint a vállalkozói készségre utal. 12. Problémamegoldás: a tanulási folyamat elsajátítására, társadalmi és polgári kompetenciákra, kulturális tudatosságra, kifejezőkészségre utal. 13. Kezdeményezés: a társadalmi és polgári kompetenciákra, kezdeményezőkészségre, valamint vállalkozókészségre utal. 14. Szervezőkészség: az anyanyelven és idegen nyelveken folytatott kommunikációra, a tanulási folyamat elsajátítására, a társadalmi és polgári kompetenciákra, kezdeményezőkészségre és vállalkozókészségre utal. Ezen jártasságoknak és az alkalmasságnak felbecsülése magában foglalhat autentikus szituációkat. Az a fontos, hogy az önkéntes feladatai ellátására, illetve azoknak teljesítésére alkalmazni tudja az adott készséget. Készíthetnek portfoliókat vagy megjegyzéseket / észrevételeket. Ebben a tanulmányban bemutatjuk a STAR-módszert (szituációs feladat, cselekvési eredmény), aminek alkalmazása során az önkéntes bemutat egy olyan szituációt, melyben egy bizonyos jártasságot alkalmazott és eredményt ért el. Ez a módszer a társadalmi munkában széles körben használt. Az önkéntes vagy felettese egyéb lehetőséget is találhat arra, hogy az önkéntes igazolni tudja készségeit, ami bizonyítja, hogy megfelel az egyes jártasságokra vonatkozó kritériumoknak. Az alábbiakban mutatunk egy példát, ami bemutatja egy önkéntes empátiaképességét, valamint felettese megjegyzéseit, értékelését. KÉRDÉS

Mondjon egy esetet, amikor félreértette ügyfelének szükségletét? Mi volt az, hogyan oldotta meg, és milyen érzést váltott ki?

Szituáció

Egy közösségi szolgáltatás önkéntes projekt- Besorolás:

(körvonalazza a

menedzsereként dolgoztam, amikor felkere- •

kielégítő

szituációt)

sett egy ügyfél, akit bosszantott valami. Pa- •

nem kielégítő

naszkodott szolgáltatásunk színvonala miatt. •

nem befejezett / fo-

Bosszús voltam, mivel ingyenes ellátást, se-

lyamatban

gítséget nyújtottunk számára, mégis panasz-

FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

kodott, és elmondta, mit kellene még tennem, hogy segítsem őt. Nem adtam jelét bosszúságomnak, viccel ütöttem el, hogy oldjam a helyzet komolyságát. Azonban nem nevetett, ehelyett ugyanúgy folytatta. Így hangot adtam egyet nem értésemnek, de amint tovább akartam lépni, észrevettem, hogy egyre elkeseredettebb. Majd azt mondta, azt hitte, segíteni akarok neki. Ez a megjegyzése meglepett, megalázó volt számomra, mert természetesen segíteni akartam. Ezért vagyok most itt. Feladat

Figyelmesen meg kellett hallgatnom, félre Kielégítő:

(írja le, mire volt

kellett tennem személyes sértettségemet, Az önkéntes reagált egy

szükség)

amit a viselkedése és modora váltott ki ben- helyzetre. Változtatott nem. Profinak, érettnek és előítélettől men- megközelítésén, reagált tesnek kellett lennem. Így felkértem, hogy ül- az ügyfél érzelmeire és jünk le és beszéljünk, amit meg is tett. Újra igényeire, ezáltal emmeghallgattam, amint elmesélte aggodalma- pátiát tanúsított. Ezt it. A „tükörtechnikát” alkalmaztam, megismé- követően önzetlenségtelve mindent, amit mondott. Ez azt a hatást ről tett tanúbizonysákeltette benne, hogy teljesen megértem őt, got a megfelelő változilletve hogy meghallgatták. Azért éreztem tatások és lépések seezt, mert már kevésbé volt izgatott, érezte, gítségével. A végeredhogy együttérző vagyok történetét illetően, mény az a közös döntés és érezte, hogy segítek neki a megoldásban.

volt, hogy áttekintik a

Tevékenység

Beszélt nekem a magányáról és arról, hogy szolgáltatást, hátha

(magyarázza el,

gyakran félreértik. Mindennek a mélyén egy mások is hasonló ne-

mit tett, hogyan

súlyos adósság rejtőzött. Egyértelmű volt, hézségeket tapasztal-

tette és miért)

hogy értékelte a szolgáltatást, de nehezen tanak. lált olyan profi szakembert, aki visszajelzést

FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

adott a támogatásról. A párbeszéd eredményeként beszéltem a másik projektmenedzserrel, és megegyeztünk abban, hogy 12 héttel meghosszabbítjuk a szolgáltatást. Ez elegendő időt biztosít számára ahhoz, hogy profi csoportot találjon. Felajánlottunk neki egy adósságtanácsadó-szolgáltatást, amihez a mi szervezetünkön belül fordulhat. Végül elhatároztam, hogy szóba hozom az ügyet a projektmenedzseri értekezleten, hogy átnézhessük ezt a szolgáltatást arra az esetre, ha más ügyfelek is hasonló nehézségekkel szembesülnének. Eredmény

Nagyon örült, hogy kiszélesítettük a szolgálta-

(mutassa be te-

tást. Azt is mondta, hogy úgy érzi ez a szolgál-

vékenységének

tató tényleg törődik az emberekkel és a kö-

eredményét spe-

zösséggel. Elutasította az adóssággal kapcso-

ciális példák se-

latos tanácsot, mert már talált munkát, de

gítségével)

nagyon örültem, hogy meg tudtam hallgatni sérelmeit és segíteni tudtam.

A 2. részben az érvényesítéshez szükséges bizonyítási eszközöket mutattuk be: egy jártasságot bizonyító igazolást és digitáliskitűző-mintákat. Az a véleményünk, hogy az az önkéntes, aki ezen jártasságok, alkalmasságok közül legalább néggyel rendelkezik, képzett jövőbeni önkéntes bizonyítványt kapjon, nyolc ilyen esetén pedig „mester” jövőbeni önkéntes bizonyítványt. 1 - KONFLIKTUSKEZELÉS ●

A jártasság leírása:

Az önkéntes képes kezelni és megelőzni egy konfliktushelyzetet, fel tudja oldani azt, nem növeli a feszültséget. FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

●

Útmutató a jártasság felméréséhez:

Az önkéntesek vagy a STAR-sablon használatával tehetnek tanúbizonyságot konfliktuskezelői alkalmasságukról, vagy úgy, hogy először a kommunikációban mutatnak empátiát és tiszteletet, majd a partnerek fölött álló harmadik személyként képesek érvelni és megvitatni egy szituációt annak érdekében, hogy objektívabb (és kevésbé szubjektív) rálátásuk legyen az ügyre. Ezért alapvető a mediációs (közvetítési) szabály alkalmazása a párbeszédben pozitív kicsengésű mondatok révén, ahogy ezt már korábban említettük: „Igen, értem, mire gondol, de szeretném még hozzátenni, hogy…”; emellett legyen eredményorientált, időpocsékolás nélkül keressen korrekt megoldást. A felügyelő kiindulópontként használhatja a következő példákat: KÉRDÉS: Jelölje X-szel a szituációra adott válaszokat a következő skálán (egyáltalán nem értek vele egyet (- -), teljesen egyetértek (+ +)

Besorolás: • kielégítő • nem kielégítő • befejezetlen

Szituáció Felkérik, hogy segítsen és mondjon véleményt egy nyolc (körvonalazza embert érintő, Tanzániában készülő új infrastruktúra létreazt a szituációt, amibe be- hozásáról (amit az önkéntesek fognak megvalósítani a kölekerült) vetkező évben). Az önkéntesek képviselője azt követeli, hogy növeljék a beruházás összegét, hogy jobb tartózkodási feltételeket tudjanak biztosítani az önkéntesek számára, és elkerüljék a közöttük létrejövő feszültség kockázatát, aminek esélye – a felügyelő meglátása szerint – nagyobb abban az esetben, ha a beruházás az adott terveknek és árkalkulációnak megfelelően valósul meg. Heves vita alakul ki a két fő csoportra bomló nyolc fő között. Az egyik az összeg növelése mellett, a másik az ellen foglal állást. A. Úgy dönt, hogy az önkéntesek képviselője mellé áll, aki becsületes személy benyomását keltette, olyannak tűnt, aki tényleg törődik az önkéntesek jólétével. Jelölje be, hogy mit mondana ebben a szituációban. ( - - / - / -/+ / + / ++ ) B. Úgy dönt, hogy valamilyen ürüggyel félbeszakítja a vitát, FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

hogy a kedélyek lenyugodhassanak, vállalva azt is, hogy letámadják és esetleg elzavarják a megbeszélésről. Írja le, mit mondana az adott szituációban. (- - / - / -/+ / + / ++) C. Úgy dönt, hogy elhagyja a helyiséget, ily módon elkerülve azt, hogy belefolyjon a vitába. Írja le, mit mondana az adott szituációban. ( - - / - / -/+ / + / ++ ) Feladat (írja

A következőt tettem…

Kielégítő:

le, mit kellett

Az önkéntes

tennie)

képes arra,

Eredmény

Az az eredmény, amit a konkrét részek felbecsülése és meg- hogy felismerje

(konkrét pél-

jegyzései alapján vártam, az A-változat…

dákkal mu-

Az az eredmény, amit a konkrét részek felbecsülése és meg- meket és

tassa be te-

jegyzései alapján vártam, a B-változat…

vékenységé-

Az az eredmény, amit a konkrét részek felbecsülése és meg- melyek negatív

nek eredmé-

jegyzései alapján vártam, a C-változat szerint…

azokat az eleszereplőket, hatással vannak egy

nyét)

adott konfliktushelyzetre, és képes tudatosan és racionálisan elvállalni azt a szerepét és döntését, mellyel fel tudja oldani a konfliktust. 2 – TISZTELET A KOMMUNIKÁCIÓBAN ●

A jártasság leírása:

Az önkéntes képes tisztelettudóan viselkedni eltérő forgatókönyv esetén és empatikusan megítélni dolgokat. FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

●

Útmutató a jártasság felméréséhez:

Az önkéntes képes arra, hogy egy adott szituációban felbecsülje az empátia jelenlétét vagy annak hiányát, és képes az empátia hiányából az empátia meglétét elérni. Az önkéntesek vagy a STAR-sablonnal tudják bizonyítani az empátia iránti fogékonyságukat és tiszteletüket, vagy egyéb eszközökkel, pl. úgy, hogy másokkal folytatott beszélgetésekben vesznek részt anélkül, hogy negatív megnyilvánulásokat tennének (pl. a „nem, nem hiszem” vagy „nem, nem értek egyet” helyett pozitív értéktartalmú megnyilvánulásai vannak mint pl. „igen, értem, hogy mit akar ezzel mondani, de azt szeretném hozzáfűzni, hogy…”), ezzel bizonyítva empátiáját és eltérő véleményét is. 3 – AKTÍV ÉS PASSZÍV KOMMUNIKÁCIÓ ●

A jártasság leírása:

Az önkéntes képes aktív (írás, beszéd) és passzív (olvasás, hallgatás) kommunikációra a feladat végrehajtása során. Képes faladatok teljesítésére úgy, hogy egyidejűleg alkalmaz aktív és passzív kommunikációt. Figyelembe kell venni, hogy az aktív és passzív kommunikáció nem csupán verbális kommunikációt jelent, hanem nem verbálisat is (mint pl. az egyének viselkedése). Azaz folytatunk aktív kommunikációt, mely magába foglalja a beszélgetést és a passzív kommunikációt is, ami tartalmazza az aktív hallgatást és az egyén viselkedését. ●

Útmutató a jártasság felméréséhez:

Az önkéntesek bizonyítják kommunikációs jártasságukat egy szituáció bemutatásával, amikor a STAR-sablont alkalmazták; „nyilvánosság előtt tartott beszéddel” vagy „szónokok sarka”-módszerrel, aminek során teljes mértékben kifejtik a témát (az idő betartásával, értéket hozzáadva a megbeszéléshez) mind aktív, mind passzív módszerrel vagy akár egyéb eszközökkel. 4 – KRITIKUS GONDOLKODÁS •

A jártasság leírása:

Az önkéntes képes tisztán és racionálisan gondolkodni, megérteni az elgondolások közötti logikai kapcsolatot elmélkedő, független gondolkodás és érvelés segítségével.

FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

Háttér: A kritikai gondolkodás azt jelenti, hogy az érintett személy sokkal inkább aktív gondolkodó, mintsem passzív információ-befogadó. Ez egyben tiszta, racionális, logikus és független gondolkodás, mely analizálással, felbecsüléssel és rekonstruálással alakítja ki véleményét. Önirányítással, önkorrekcióval való gondolkodást is jelent. A kritikus gondolkodás magában foglalja a figyelmes kommunikációt, problémamegoldást és az előítélettől, egocentrikus tendenciáktól való mentességet is. Mindenféle témára, problémára vagy helyzetre alkalmazható a kritikus gondolkodás. Egy kritikusan gondolkodó önkéntes képes arra, hogy tisztában legyen saját gondolataival, megértse mások gondolatait, észrevegyen különbségeket és felismerje a környezetet. •

Útmutató a jártasság felméréséhez:

Az önkéntes a STAR-sablon alkalmazásával vagy egyéb, a felettesével/felügyelőjével egyeztetett, módon bizonyítani tudja kritikai jártasságát. A felügyelőnek a következő szempontokat kell megvizsgálnia: Probléma-felismerés: A kritikus gondolkodási jártasságot illetően az önkéntesnek képesnek kell lennie cselekedni vagy olyan döntéseket hozni, melyek a tevékenysége során felmerülő problémák feloldására képesek. Ha egynél több feloldandó szituációval szembesül, fontossági sorrendet kell kialakítania a legfontosabb előrevételével. Fókuszált megfigyelés: a kritikus gondolkodási jártasság javítása érdekében az önkéntesnek jobban rá kell hangolódnia a környezetére, hogy a lehető leghatékonyabb módon információt szerezzen be arról, mi zajlik körülötte; hallgassa meg, hogy mit mondanak környezetében, és személyesen gyűjtsön információkat. Célok felállítása: Ez a következő fontos jártasság, ami lehetővé teszi a hatékony problémamegoldást. A célok meghatározása segít abban, hogy a dolgok megtörténjenek. Források keresése: A kritikus gondolkodás pontos információbirtoklását jelent, mivel a megoldások és döntések minősége csak annyira lehet jó, amennyire a meghozatalukhoz használt információ. Képes-e erre az önkéntes?

FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

5 – EMPÁTIA ÉS ÖNZETLENSÉG •

A jártasság leírása:

Az önkéntes képes mások fájdalmának, nehézségeinek vagy ellenvéleményeinek megértésére, hajlandóságot mutat és motivált a segítség felajánlására. Azt is meg kell értenie, hogy saját érzelmi reakciója pozitív vagy negatív hatással lehet másokra. Az empátia pszichológiai képesség arra, hogy átérezzük azt, amit egy másik személy érezne ugyanebben a helyzetben. Olyanokból tevődik össze, mint érzések és érzelmek megértésére tett próbálkozás, más érzéseinek objektív és racionális módon történő megtapasztalása. Kapcsolódik az önzetlenséghez – mások szeretete, figyelembe vétele – és a segítőkészséghez. Amikor egy önkéntes mások helyzetébe való beilleszkedéssel megtapasztalja a fájdalmat vagy szenvedést, segíteni akar, és erkölcsi elvek alapján cselekszik. •

Útmutató a jártasság felméréséhez:

A felügyelő, aki ezt a jártasságot próbálja felbecsülni, az ehhez szükséges jártasságra fog fókuszálni. Szükséges jártasságok: •

Figyelmes, empatikus megfigyelő-képesség.

•

Mások érzéseinek, gondolatainak és viselkedésének pszichológiai beazonosítása.

•

Saját gyakorlatra (és elméletre) történő reflektálási képesség.

•

Alkalmasság arra, hogy kifejezésre juttassa mások iránti érzékenységét még abban az esetben is, ha hátterük, kultúrájuk és életvitelük eltérő.

•

Önzetlenségre való képesség. Az önzetlenségre vonatkozó bibliai idézet szerint: „…alázatosan egymást különbeknek tartván ti magatoknál. Ne nézze kiki a maga hasznát, hanem mindenki a másokét is.” (Filippi 2:3-4).

•

Interperszonális jártasság igazolni tudása.

•

Döntéshozási képesség a következő lépésre vonatkozóan.

6 – INTERKULTURÁLIS MEGÉRTÉS •

A jártasság leírása:

Az önkéntes képes hatékonyan és megfelelően kommunikálni a más kultúrákból érkezőkkel, és megérti a kulturális különbségeket. •

Útmutató a jártasság felméréséhez:

FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

Az önkéntes akár a STAR-sablon, akár a felügyelővel egyeztetett egyéb módon bizonyítani tudja interkulturális készségeit. Ajánlatok a felügyelő számára: Ennek a készségnek a felmérésére a legalkalmasabb módszer, ha valós élethelyzetekben figyeli meg az önkéntest, illetve az általa alkalmazott gyakorlatot; valódi kulturális környezetben és olyan emberekkel való bánásmódjában, akik eltérő kulturális háttérrel rendelkeznek. Így az önkéntes néhányat bizonyítani tud az alábbiakból: -

Kommunikációs képesség (idegen nyelven történő meghallgatás és beszéd).

Eltérő vélemények és perspektívák elfogadása a megvitatott témával kapcsolatban az önkéntes munka során.

Felelősségvállalás és mások felelősségvállalásának elfogadása.

Ösztönök, elsődleges érzelmek fölötti uralom (tiszteletet kiváltó magatartás a szociális interakció része).

Érdeklődés más kultúrák iránt.

Fizikai megváltoztatás kerülése.

Hatékony konfliktuskezelés.

7 – DIGITÁLIS KOMPETENCIA •

A jártasság leírása:

Az önkéntes képes arra, hogy az információs és kommunikációs technológiát magabiztosan és kritikusan használja önkéntesi feladatainak teljesítése során. •

Útmutató a jártasság felméréséhez:

Az önkéntes akár a STAR-sablon, akár a lejjebb bemutatandó teszt megoldásával és a felügyelőnek történő bemutatásával (megegyeznek a listán található 2-3 feladat megoldásában), akár egyéb – a felügyelővel történt megállapodás alapján – igazolni tudja digitális kompetenciáját (pl. e-mail-ek vagy egyebek bemutatásával). A felügyelőnek a következő jártasságokat kell megvizsgálnia: •

Kommunikációs eszközök alkalmazása: mobiltelefon, funkciók (pl. skype, messenger vagy chat) használata, hangüzenet küldése és fogadása (SMS, e-mail, szöveges üzenet).

•

Online eszközöket alkalmazó önkéntes-toborzás.

•

Online keresés és kommunikáció használata.

FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

Ideális esetben a felmérés úgy történik, hogy az önkéntes e-mail-ben, skype-on vagy messengeren válaszol. Kommunikáció: •

Milyen kommunikációs eszközöket használ (hangüzenet, SMS, skype, email, chat, messenger, egyéb)?

•

Kérjük, adja meg elérhetőségeit: pl. skype: kovacs.istvan; messenger: kovacs.istvan).

•

Milyen közösségi médiaoldalakat használ (Facebook, Twitter, Netlog, egyéb)?

•

Amennyiben nem aktív Facebook-felhasználó, kérjük, keresse meg és lájkolja a „Future3skills”-oldalt vagy saját szervezetének az oldalát.

•

Szokott rendszeresen megosztani fájlokat, oldalakat, fotókat és videókat? Ha igen, mit?

•

Él-e a következő online szolgáltatások nyújtotta előnyökkel: hivatalos adminisztráció, banki szolgáltatások, vásárlás?

•

Tudja-e használni vagy használja-e a csapatmunkához szükséges eszközöket (pl. mások által létrehozott, megosztott dokumentumokon végzett munka)?

•

Tisztában van-e azzal, hogy digitális eszközök használatakor be kell tartania bizonyos kommunikációs szabályokat (kommentek, személyes adatok védelme: netikett)?

Információszerzési jártasság: Kérdések: •

Milyen fajta keresőprogramokat használ? Használ-e különféle keresőprogramokat bizonyos információk megszerzése céljából? Használ-e szűrőket?

•

Tisztában van-e azzal, hogy nem minden internetes tartalom megbízható? Szokott-e összehasonlítani különféle forrásokat annak érdekében, hogy elbírálhassa az ily módon talált információ megbízhatóságát?

•

Tudja-e, hogy információkereséskor bizonyos kulcsszavak használata rendkívül fontos? Érdemes különböző szavakat kipróbálni.

•

Tud-e elmenteni és tárolni fájlokat és tartalmakat majd újra megnyitni azokat (pl. szöveget másolni, elmenteni azokat, linkeket bemásolni, fotókat és videókat elmenteni és tárolni)?

FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

•

Szokta-e az információkat mappákba és fájlokba csoportosítani annak érdekében, hogy azok később könnyen megtalálhatók legyenek?

•

Készít-e biztonsági másolatokat az elmentett információkról?

Teszt: •

Kérjük, keressen rá az „önkéntes munka” és az „önkéntesség” kifejezésekre vagy ugyanezekre az anyanyelvén.

•

Másolja be az ön által legmegfelelőbbnek tartott linket a messengerbe.

•

Keressen egy képet vagy fotót az önkéntesek munkájáról, és küldje el azt egy üzenetben.

Tartalom létrehozása: •

Digitális tartalom létrehozása: szöveg, táblázat, képek, hangfájlok digitális eszközökkel való létrehozása.

•

Tartalom szerkesztése és megformálása.

•

Anyagokra való hivatkozás jogi védelem mellett.

Teszt: ● Készítsen vagy töltsön le egy képet/videót, és írjon néhánysort arról, hogy miért azt választotta. ● Válasszon ki egy bekezdést egy irodalmi műből vagy versből, és készítsen vagy találjon egy hozzáillő képet, amit egyfajta illusztrációként használhat. 8 – ALKALMAZHATÓSÁG / ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG •

A jártasság leírása:

Az önkéntes képes gyors ismeretszerzésre és jártasságok elsajátítására (pl. mások megfigyelése révén), a tanultakat azonnal alkalmazni tudja a gyakorlatban. Képes alkalmazkodni a változó környezeti elvárásokhoz, és szükség esetén gyorsan cselekedni. Az alkalmazkodás az a képesség, amivel az önkéntes a szükség és helyzet adta körülményekhez igazodik, melyekkel munkája során találkozik. •

Útmutató a jártasság felméréséhez:

Az önkéntes, a STAR-sablon használata mellett, egy szituáció bemutatásával, egy alább bemutatandó kérdőív kitöltésével vagy egyéb, a felügyelővel egyeztetett módon, bizonyítani tudja alkalmazkodási képességét. FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

Az előnyben részesített tanulási stílusok, melyeket A. Mumford és P. Honey fejlesztett ki, D. A. Kolba gyakorlatban kipróbált tanulási modelljén alapul, mely szerint a tanulási folyamat hatékonysága szoros kapcsolatban áll a személyes kötődéssel. Azon a feltételezésen alapul, hogy mindegyikünk másképp tanul, és az, ha tisztában vagyunk saját tanulási stílusunkkal, maximális hatással van a gyakorlatra, személyiségi és szakmai fejlődésünkre (a kérdőív elérhető itt). 9 – CSOPORTMUNKA •

A jártasság leírása:

Az önkéntes képes felismerni a csoporton belüli szerepeket, ki tudja választani azokat a szerepeket, melyek megfelelőek, és hatékonyan tud kommunikálni a többiekkel. A csapatmunka leírható úgy is, mint az önkéntes arra vonatkozó képessége, hogy egy csoporttal egy témában együtt tud dolgozni. A csapatmunka lehetővé teszi az ismeretek cseréjét, a közös cél elérése érdekében tett erőfeszítéseket, mivel optimalizálja azt az időt, melyet az érintett személyek eltöltenek, valamint hozzájárul az érintett egyének közötti kapcsolatok fejlesztéséhez, gyarapítja tudásukat, segíti a megszerzett tudás elmélyítését és fejlesztését. •

Útmutató a jártasság felméréséhez:

Az önkéntes vagy a STAR-sablon alkalmazásával bemutatott szituáció leírásával, vagy az alább leírt teszt megoldásával és az eredmény felügyelővel történő megvitatásával, vagy egyéb – a felügyelővel egyeztetett – módon tudja bizonyítani jártasságát. A kérdéses teszt Meredith Belbin csapatszereptesztje (ez egy olyan teszt, amely egy egyénnek természetes hajlamát és vonzalmát határozza meg egy konkrét feladat teljesítésére vonatkozóan a csoportmunka során). 10 – AZ EGYÉN JÁRTASSÁGAINAK FELMÉRÉSE ÉS FELISMERÉSE •

A jártasság leírása:

Az önkéntes képes saját preferenciáinak, jártasságainak, hozzáállásának a felismerésére. Bízik önmagában és felismeri teljesítőképességét. Vegyük figyelembe, hogy az önkéntesek nemcsak felismerik saját képességeiket, de korlátaikat is fel tudják mérni ennek az önvizsgálatnak segítségével. FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

•

Útmutató a jártasság felméréséhez:

Az önkéntes a STAR-sablon használatával tudja bizonyítani jártasságát, vagy az egyik lentebb bemutatott teszt megoldásával, vagy egyéb – a felügyelővel egyeztetett – módon (pl. egy olyan eset, amelyen az önkéntes dolgozott, és visszajelzést is kapott róla, jó lehet). Számos online kérdőív áll rendelkezésre, melyekkel tesztelni lehet, hogy az egyén „önkéntes típus”-e. Legtöbbjük viszonylag humoros, amiknek eredményét nem kell biztosra venni, de jó kiindulópont lehet a megítéléshez. Javasoljuk a „Milyen típusú önkéntes vagyok?” c. kérdőívet, melyet a Holland Szociális Fejlesztési Központ (Netherlands Center for Social Development – MOVISIE) fejlesztett ki. Ez alapján négyféle önkéntestípus létezik: 1) vállalkozó, 2) stimuláló, 3) szolgáltatást nyújtó és 4) felügyelő/ellenőrző. Mindegyikük ereje és gyengesége jól le van írva, így egy speciális feladat esetén, ahol különféle emberek érintettek, jobban felismerhető az igény. Példaként egy ilyen játékos kérdőív elérhető: itt. 11 – IDŐGAZDÁLKODÁS •

A jártasság leírása:

Az önkéntes képes megtervezni tevékenységét és azokat a forrásokat, melyekre a teljesítéshez szüksége van. Felállíthat prioritásokat és menetrendet. Képes a munkamódszereket szelektálni és meghatározni. Az önkénteseknek tudniuk kell hatékonyan beosztani a rendelkezésükre álló időt, továbbá tudniuk kell prioritásokat megfogalmazni, munkarendjüket megtervezni és -szervezni, átruházni azt, ami átruházható. Ennek az egésznek a kiindulópontja a jó önszabályozás és azok az ismeretek, melyekkel meg tudják határozni az elvégzendő feladatok sorrendjét, illetve azt, mi igazán fontos, mely feladatok időigényesek, hogyan végezzék el az adott feladatot. Ha az önkéntesek képesek ezeknek a feladatoknak az elvégzésére, az jó helyzet. Háttér: Jó szervezőkészséggel lehet legjobban kihasználni az időt. Szervezettséggel csökkenthető az az idő, melyet a fontos információk megszerzésére kell fordítani. Ha például ötpercenként ellenőrzi az önkéntes az e-mail-jeit, akkor áttérhet a napi kétszeri e-mail-ellenőrzésre, hogy hatékonyabb legyen az időkihasználása. Ez a jártasság is magába foglalja az átruházást és a prioritások megfogalmazását.

FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

•

Útmutató a jártasság felméréséhez:

Az önkéntes a STAR-sablon használatával vagy a felügyelővel egyeztetett egyéb módon tudja bizonyítani időbeosztási jártasságát. Például felhasználhatnak feladatokat (egy sor dokumentum elemzése, ezek felhasználása az munkaterv előkészítéséhez és megvalósításához). Másik módszer lehet naptár vezetése és bemutatása, így az önkéntesek nem szalasztanak el megbeszéléseket; a megbeszélések és egyéb kötelezettségeik mellett tervezni tudják folyamatos munkájukat. 12 – PROBLÉMAMEGOLDÁS •

A jártasság leírása:

Az önkéntes képes visszajelzést adni és elfogadni azt. Képes különböző perspektívából látni egy problémát. Próbálja megérteni a másik fél érveit annak érdekében, hogy a cél vagy egy kompromisszum elérése érdekében ellenérveket tudjon megfogalmazni. Az önkéntesnek szembe kell néznie a problémákkal, foglalkoznia kell a problémás helyzetekkel annak érdekében, hogy mindkét fél számára kielégítő eredmény szülessen, mégpedig a lehető legegyszerűbb és leghatékonyabb módon. Háttér: Az önkéntesek mindig problémákkal találják magukat szemben, tudniuk kell, hogyan kezeljék azokat, és úgy kell tekinteniük azokra, mint olyan kihívásokra, amiket le tudnak győzni. Azok közül a problémák közül, melyekkel a munkahelyünkön találkozunk, sokhoz közelíthetünk az élet öt kulcsfontosságú jártasságával, melyek közé a motiváció, az önbizalom, az önmenedzselés, a csapatmunka és a kommunikációs készség tartozik. A kommunikációra való igény, a gondolatcsere és a probléma részelemeinek felismerése az első lépés, ami a szervezeten belül közös felismeréshez, ellenőrzéshez és a probléma átvilágításához vezet. A problémát meg kell osztani a szervezeten belül, minden tagnak egyet kell értenie a cselekvési tervvel, a források kezelésével és a koordinációval kapcsolatban. A megoldáshoz vezető folyamatot ellenőrizni, a különböző választási lehetőségeket értékelni kell, ha szükséges, a terveket újra kell fogalmazni és elhatározni, hogyan kell együttműködni, haladni pozitív és negatív visszajelzés esetén. Az együttműködés lényeges, megértési jártasságra van szükség a probléma megértéséhez, a feladatok és speciális elvárások elemzéséhez.

FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

•

Útmutató a jártasság felméréséhez:

Az önkéntesnek tanúsítania kell problémamegoldó készségét, mely történhet vagy egy olyan szituáció leírásával, melyben használni kellett a STAR-sablont, vagy egyéb – a felügyelővel egyeztetett – módon. Az egyik módja ezen jártasság igazolásának lehet egy játék, melyben az a feladat, hogy egy fiktív dolgot indokoljon meg (pl. mit vinnél magaddal a Holdra vagy a sivatagba?). 13 – KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉG •

A jártasság leírása:

Az önkéntes képes anélkül dolgozni, hogy meg kellene mondani neki, mit tegyen. Megmutathatja önmenedzselési készségét, rugalmasságát és határozottságát. Azok, akik kezdeményezőkészséget mutatnak, képesek az önálló gondolkodásra és szükség esetén adekvát módon cselekednek. Háttér: A kezdeményezőkészség kreativitással jár együtt. Az önkéntesek számára fontos, hogy aktívak, kezdeményezők legyenek a munkában, innovatív megközelítéssel, különböző módon végezzék el azt. Állandóan új megoldásokat, hatékonyabb módszereket, megközelítéseket és kezdeményezéseket kell keresniük. Ha a szervezet küldetéséhez illő új ötleteik vannak, azokat meg kell osztaniuk másokkal. Ahhoz, hogy kezdeményezők legyenek, az önkénteseknek tudniuk kell, hogyan működnek a dolgok, és hogyan lehet azokon javítani. Ebből kifolyólag, amennyire csak tudják, meg kell figyelniük a körülöttük folyó dolgokat. A kíváncsiság, a kérdezés, az egyes helyzetek elemzése új ötletekhez és módszerekhez vezet, melyek egyre jobban hozzájárulnak a szervezet fejlődéséhez. •

Útmutató a jártasság felméréséhez:

Az önkéntes ezt az alkalmasságát vagy egy olyan szituáció bemutatásával tudja bizonyítani, melyben kezdeményezőkészségre volt szüksége (a STAR-sablon alkalmazásával), vagy egyéb – a felügyelővel egyeztetett – módon. Ötletek a felügyelőnek: Mondjon példát arra, hogyan birkóztak meg egy projekttel az önkéntesek egy bizonyos idő alatt, és vitassa meg, hogyan álltak hozzá a feladat tervezéséhez és végrehajtásához. Tud-e olyan példát mondani, amikor egyikük olyat tett, amire nem volt szükség, de megtette, mert azt hitte, meg kell tennie? FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

Interjú a következő kérdések feltevésével: -

Mi olyat tettek az önkéntesek, ami kezdeményezőkészségre utal?

Mit tettek az önkéntesek személyes fejlődésük érdekében az elmúlt három év során?

Tudnak-e mondani valamit olyan közelmúltbeli projektről, melyben dolgoztak és ami élvezetes volt, de egyben kihívást is jelentett?

Az interjúban az önkénteseknek bizonyítaniuk kell határozottságukat, és olyan példá(ka)t kell említeniük, amikor ők kezdeményeztek egy projektet/ötletet/folyamatot. 14 – SZERVEZŐKÉSZSÉG •

A jártasság leírása:

Az önkéntes képes önmenedzselésre. Erős szervezőkészséggel rendelkezik az idő megtervezése és a munkateher elosztása terén. Mások feladatainak megszervezésére való képessége is kimutatható. A szervezőkészéggel rendelkező egyén jellemzője, hogy az olyan szituációkban, melyekben egyedül kell helytállnia, meg tudja oldani a feladatot, nem igényel ehhez külső eligazítást. Háttér: Az időbeosztástól kezdve a feladatok közötti prioritás kialakításáig a megszervezendő feladatok segítik az önkéntest abban, hogy fejlessze alkalmasságát. Egy felkészült önkéntes tudja, hogy mit és mikor kell tennie, tud listát összeállítani, naptárt vagy naplót készíteni, és abba a megbeszéléseket bejegyezni. Fel tudja sorolni azokat a teendőket, amiket nap mint nap tennie kell, elég időt biztosítva arra, hogy feladatait ellássa, továbbá képes megszervezni, véghezvinni azokat az élet és munka minden területén. •

Útmutató a jártasság felméréséhez:

Az önkéntes igazolni tudja ezt akár egy szituáció bemutatásával, ahol szervezőkészségét kell bemutatnia a STAR-sablon használatával, akár a felügyelővel egyeztetett egyéb módon. Ötletek a felügyelő számára: A tervezés fontos az önkéntesek számára, időben kell megtervezniük feladataikat, majd sikeresen kell teljesíteniük azokat. Kérjen példákat. Az időterv azért szükséges, hogy megfelelő időtartamot biztosítsunk egy-egy speciális feladatra, majd kiosszuk azokat bizonyos személyeknek. Kérdezzen rá olyan példákra, amikor az önkéntes szervezőket és időtervet használt speciális feladatok megoldásához.

FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

Más önkénteseknek a koordinálása egy másik fontos szervezőkészség, kérjen példákat a feladatkiadásra stb.

FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

2. RÉSZ BIZONYÍTVÁNY Ha egy önkéntesnek megerősítették jártasságait és alkalmasságát, bizonyítványra van szüksége. Ez segítséget nyújt neki tanulmányaiban, abban, hogy állást találjon vagy tovább önkénteskedjen. Az önkéntes jövőbeni jártasságára vonatkozóan kétféle igazolást mutatunk be az alábbiakban. 1. A jártasságot igazoló bizonyítvány Az igazolás első formája egy „Jövőbeni jártasságok” bizonyítvány, melyet vagy úgy lehet használni, ahogy van: minden jártasság látható, és a relevánsak ki vannak pipálva, vagy úgy, hogy csak azok szerepelnek rajta, amelyek bizonyítást nyertek. A minta lemásolható bármely szervezet részére, de ne feledje megemlíteni, hogy ezt a jártassággal kapcsolatos koncepciót a Future Skills for Volunteering (FutVol) c. Erasmus+-projekt (2017-1-FI01-KA204-034696) fejlesztette ki. Minta Future Skills in Volunteering Certificate  N. N. (írja be a nevet) a következő jövőbeni jártasságokat és készségeket szerezte meg és bizonyította szervezetünknél önkéntesi tevékenysége során. A szervezet neve: Az önkéntes képes a következő feladatok elvégzésére: Konfliktuskezelés [ ] Konfliktushelyzetet kezelni és megelőzni, feloldani azt, nem pedig növelni a meglévő feszültséget. Tisztelet a kommunkációban [ ] Empatikus viselkedés és megítélés.

FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

Aktív és passzív kommunikáció [ ] Aktív (írás, beszéd) és passzív (olvasás, hallgatás) kommunikáció alkalmazása különböző feladatok végrehajtásánál. Kritikus gondolkodás [ ] Világos, racionális gondolkodás, a dolgok közötti logikai kapcsolat megértése, elmélyült, független gondolkodás és érvelés. Empátia és önzetlenség [ ] Megpróbálja megérteni mások nehézségeit vagy ellentéteit, hajlandóság és motiváció a segítségnyújtásra saját érzelmi reagálása eredményeként. Interkulturális megértés [ ] Hatékony, megfelelő kommunikáció más kultúrákból származókkal, a kulturális különbségek megértése. Digitális kompetencia [ ] Az információk bizalmas és kritikus felhasználása, a kommunikációs technológiák ismerete. Alkalmazkodóképesség [ ] Új tudnivalók és jártasságok gyors elsajátítása, a változó környezethez való alkalmazkodási képesség, szükség esetén gyors cselekvés. Csoportmunka [ ] A szerepek újraosztása egy csapatban, megfelelő szerepek kiválasztása, hatékony kommunikáció másokkal. Jártasságok/készségek felmérése és elismerése [ ] Saját preferenciáinak, jártasságainak, viselkedési módjának ismerete, magabiztosság, saját potenciáljának felismerése. Időgazdálkodás [ ] A tevékenységek és prioritások megtervezése, időbeosztási vázlat készítése a teljesítéshez szükséges eszközökről. Problémamegoldás [ ] Egy probléma különböző perspektívákból történő megértése, érvek és cselekvés a cél vagy kompromisszum elérése érdekében.

FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

Kezdményezőkészség [ ] Utasítások nélküli munkavégzés, önmenedzselési jártasság, rugalmasság és határozottság. Szervezőkészség [ ] Önmenedzselés, mások feladatainak megszervezése, a munkateher hatékony megtervezése. Hely, idő: ___/___20___,__________________________________________________ Aláírás: Név és a szervezetben betöltött pozíció: A jövőbeni jártasságok koncepciót és az értékelési módszereket a Future Skills for Volunteering (FutVol) c. Erasmus+-projekt (2017-1-FI01-KA204-034696) fejlesztette ki. 2. A jártasságot igazoló kitűző A másik módszer a nyilvános (nyílt) kitűző (jelvény, igazolás) használata, ami olyan digitális jelvény, melyet jártasságokért, eredményekért vagy megfelelő hozzáállásért kaphat az önkéntes. Jelvényplatform használata szükséges a jelvény kibocsátásához (sok ilyen áll rendelkezésre, némelyik használata ingyenes: pl. Open Badges). A nyilvános jelvények információban gazdagok. Ez azt jelenti, hogy adatcsomagot tartalmaznak a jártasságra, a kritériumokra és a kibocsátóra vonatkozólag. Ezekre a jelvényekre két mintát dolgoztunk ki: „Képzett jövőbeni önkéntes”, melyhez az önkéntesnek a tizennégy jártasságból néggyel kell rendelkeznie, és a „Mester jövőbeni önkéntes”, melyhez nyolc jártassággal kell rendelkeznie. A jelvény elnyeréséhez két út vezet: vagy a felügyelő felé bizonyítja az önkéntes jártasságait, aki jelvénnyel jutalmazza azt, tanúbizonyságot téve jártasságairól, vagy az önkéntes beküldi kérvényét jelvényre, melyben bemutatja azokat a szituációkat, melyekben a STARsablon használatával (mellékelhető) vagy egyéb eszközökkel jártasságait alkalmazta. A megkapott jelvények portfólióként is alkalmazhatók.

FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

A jelvénnyel kapcsolatos leírások ingyen használhatóak, de ne felejtse el megjegyezni, hogy a jövőbeni jártasságok koncepcióját a Future Skills for Volunteering (FutVol) c. Erasmus+ projekt (2017-1-FI01-KA204-034696) fejlesztette ki. „Képzett jövőbeni önkéntes” igazolás (kitűző) önkéntesek számára (minta): Ennek a jelvénynek a birtokosa olyan kompetenciákkal rendelkezik (jártasság, tudás, attitűd), melyek azt bizonyítják, hogy alapszinten kezelni tudja a jövőbeni önkéntesség kihívásait. Adományozási kritériumok: Odaítéléséhez szükséges, hogy birtokosa a következő jártasságok közül legalább négyben rendelkezzen megfelelő kompetenciákkal, azokat egy online portfolióban példákkal és hivatkozásokkal igazolja, vagy egy olyan autentikus helyzetben, melyet kompetens önkéntes-koordinátor vagy felnőttoktató felmért. Konfliktuskezelés: konfliktushelyzet kezelése és megelőzése, határozottság annak feloldásában, nem pedig a feszültség növelése. Tisztelet a kommunikációban: empatikus viselkedés és elbírálás. Aktív és passzív kommunikáció: aktív (írás, beszéd) és passzív (olvasás, hallgatás) kommunikáció alkalmazása különféle feladatok teljesítése közben. Kritikus gondolkodás: világos, racionális gondolkodás, a dolgok közötti logikai összefüggés megértése, elmélkedő, független gondolkodás és érvelés. Empátia és önzetlenség: törekvés mások nehézségeinek, ellentéteinek megértésére, segítésre való hajlandóság és motiváció, saját érzelmi reagálás. Interkulturális megértés: hatékony és megfelelő kommunikáció más kultúrákból jövőkkel, a kulturális különbségek megértése. Digitális kompetencia: az információs és kommunikációs technológia megbízható, kritikus alkalmazása. Alkalmazkodókészség: új tudás és jártasságok gyors elsajátítása, változó környezethez való alkalmazkodóképesség, szükség esetén gyors cselekvőképesség. Csoportmunka: szerepek felismerése egy csoporton belül, megfelelő szerepek kiválasztása, hatékony kommunikáció másokkal.

FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

Jártasságok felmérése: saját preferenciáinak, jártasságainak, attitűdjének felismerése, a saját potenciál felmérése. Időgazdálkodás: a tevékenységek és prioritások megszervezése, időbeosztási terv készítése a teljesítéshez szükséges eszközökről. Problémamegoldás: problémák különböző perspektívából történő szemlélése, érvelés, cselekvés a cél vagy kompromisszum elérése érdekében. Kezdeményezőkészség: önálló munkavégzés, önmenedzselési jártasság, rugalmasság és határozottság bizonyítása. Szervezőkészség: önmenedzselés, mások feladatainak megszervezése, a tevékenységek során adódó munkateher hatékony megtervezése. Ezt a jártasságokra vonatkozó koncepciót a Future Skills for Volunteering (FutVol) c. Erasmus+ projekt (2017-1-FI01-KA204-034696) projekt fejlesztette ki. „Mester jövőbeni önkéntes” igazolás (kitűző) önkéntesek számára (minta):

Ennek a jelvénynek a birtokosa olyan kompetenciákkal (jártasságokkal, tudással, attitűddel) rendelkezik, melyek bizonyítják, hogy haladó szinten tudja kezelni az önkéntesség területén várható jövőbeni kihívásokat. Az odaítélés kritériumai: A jelvény megszerzéséhez a következő jártasságok közül legalább nyolcból megfelelő kompetenciákkal kell rendelkezni, amit egy online portfolióban példákkal és hivatkozásokkal kell bizonyítani olyan autentikus helyzetben, melyet egy kompetens önkéntes-koordinátor vagy felnőttoktató igazol. Konfliktuskezelés: konfliktushelyzet kezelése és megelőzése, alkalmasság a feloldásra, nem pedig a feszültség növelése. Tisztelet a kommunikációban: empatikus viselkedés és elbírálás. Aktív és passzív kommunikáció: aktív (írás, beszéd) és passzív (olvasás, hallgatás) kommunikáció használata a különféle feladatok teljesítése során. Kritikus gondolkodás: világos, racionális gondolkodás, a dolgok közötti logikai összefüggés megértése, elmélyült, független gondolkodás és érvelés. Empátia és önzetlenség: törekvés mások nehézségeinek, ellentéteinek megértésére, segítésre való hajlandóság és motiváció, saját érzelmi reakció. FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

Interkulturális megértés: hatékony és megfelelő kommunikáció más kultúrákból érkezőkkel, a kulturális különbségek megértése. Digitális kompetencia: az információs és kommunikációs technológia kritikus alkalmazása. Alkalmazkodóképesség: új tudás és új jártasságok gyors elsajátítása, változó környezeti követelményekhez való alkalmazkodóképesség, szükség esetén gyors cselekvés. Csoportmunka: szerepek felismerése a csoportban, alkalmas szerepek kiválasztása, hatékony kommunikáció másokkal. Jártasságok felmérése és felismerése: saját preferenciák, jártasságok, viselkedési mód felismerése, a saját potenciál felmérése. Időgazdálkodás: a tevékenységek és prioritások megszervezése, időbeosztási terv készítése a teljesítéshez szükséges eszközökről. Problémamegoldás: a problémák különböző perspektívából történő szemlélése, érvelés, cselekvés a cél vagy kompromisszum elérése érdekében. Kezdeményezőkészség: önálló munkavégzés, önmenedzselési jártasság, rugalmasság, határozottság bizonyítása. Szervezőkészség: önmenedzselés, mások faladatainak megszervezése, a tevékenység során adódó munkateher hatékony megtervezése. Ezt a koncepciót a Future Skills for Volunteering (FutVol) c. Erasmus+ projekt (2017-1-FI01Ka204-034696) fejlesztette ki. 3. Egyéb dokumentációs eszközök Az ön szervezete rendelkezhet egyéb igazolási eszközökkel is az önkéntesek számára. Ezeket alkalmazni lehet a meglevőkhöz, de kérjük, említse meg, hogy a koncepciót a Future Skills for Volunteering (FutVol) c. Erasmus+ projekt (2017-1-FI01-Ka204-034696) dolgozta ki.

FutVol – Készségek modellje Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

FutVol Az egymástól tanulás modellje

A MODELL MŰKÖDÉSE A jövőben szükséges jártasságok felismerése az önkéntes munka nagyon fontos részévé vált. Az önkéntességgel foglalkozó menedzserek és az önkéntesek tudatában vannak annak, hogy minden szinten minőségi és hatékony munkára van szükség. A szervezeten belüli oktatásra és autonóm munkára irányuló tendencia a minőség és hatékonyság felelősségét az önkéntesekre irányította. Az önértékelésnek lényeges szerepe van az önkéntesek erősségeinek és gyengeségeinek felismerésében, jártasságaik minőségének javításához vezet, ami a munkában is jelentkezik. De nem feledkezhetünk meg az önkéntes szervezeteken belül létező különböző kultúrákról, ezért ezt a folyamatot baráti és befogadó légkörben kell végezni. Ezért a szervezetben a nem formális módon végzett önértékelés vagy önértékelő tanulás fontosabb, mint az iskolai és egyetemi tanulás. A FutVol c. ERASMUS+ projekt, melynek célja az, hogy létrehozza az egymástól tanulás modelljét, melynek középpontjában az önkéntesek jövőben szükséges jártasságai állnak, és magába foglalja az önértékelést mint a tervező gondolkodás (design thinking) eszközét. Az egymástól tanulás modellje az önkéntes szervezet minden résztvevőjének segíteni kíván abban, hogy szisztematikusan önértékelést végezhessen saját munkáját, a munkájában és szervezetében betöltött szerepét illetően, és munkálkodhasson saját maga szakmai fejlesztésén. Önértékelés Az önértékelés egy önmagunk által kezdeményezett, belülről szervezett és önmagunk által szabályozott folyamat. Célja a szervezet céljai elérésének javítása a döntéshozatal professzionálisabbá tétele révén. Szervezhető egyénileg vagy a szervezeten belüli csoportok segítségével: •

egyénileg pl. az önkéntes, önkéntes menedzser,

•

egyének csoportjai révén, pl. egy csapat önkéntes, az önkéntesek menedzsmentjének csapata.

Az értékelés akkor minősül önértékelésnek, ha az önkéntesek a mérési folyamatban csak a saját szerepüket vizsgálják.

FutVol - Peer Learning Model Project np 2017-1-FI01-KA204-034696

Tervező gondolkodás (design thinking) A tervező gondolkodás egy speciálisan az emberi igényeknek megfelelően kialakított módszer (1. ábra), ami rugalmasságot biztosít a meglévő korlátok közt végzett munkához. Ez egy folyamatosan alakuló, változó, tesztelő folyamat, ami azután átformálja nézeteinket arra vonatkozóan, hogy mi az, ami működik.

1. ábra: Tervezési folyamat Ne számítsunk arra, hogy elsőre helyesen oldjuk meg. Terelgetnünk kell magunkat a siker felé, és hinnünk kell abban, tudunk változtatni annak érdekében, hogy új, releváns megoldásokhoz jussunk, melyek pozitív hatásúak lesznek. Négy, a tervező gondolkodáshoz kapcsolódó, lépés segít bennünket ebben a folyamatban. Ezek adják meg azokat az eszközöket és képességeket, melyek révén megérthetjük, milyen fajta jártasságokat kell kifejlesztenünk annak érdekében, hogy jelentős változást érhessünk el személyes fejlődésünkben és munkavégzésünkben: 1) felismerés, 2) interpretáció, 3) ötletek kialakítása, 4) prototípus létrehozása. Az egymástól tanulás modellje (peer learning model) Önkéntesként máris megtervezi minden egyes napját. Vajon vannak-e új módszerek a hatékonyabb munkavégzésre, képességeinek más módon történő alkalmazására, új jártasságok kifejlesztésére, a kollégákkal való újfajta kapcsolatokra vagy a szervezet számára új megoldások létrehozására? Ez a modell, ami a tervező gondolkodás koncepcióján alapul, arra invitál, hogy kísérletezzünk a tervezési folyamatokkal. A már korábban kifejlesztett készségmodellünk révén (lsd. a Jártasságok, melyekre szükségük lesz az önkénteseknek a jövőben c. fejezetet itt) már rendelkezünk a jártasságokról, készségekről szóló leírással és értékelési útmutatóval, amely az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) euró-

FutVol - Peer Learning Model Project np 2017-1-FI01-KA204-034696

pai kulcskompetenciáinak mutatóit követi. Ezt a készségmodellt fogjuk kiindulópontként használni a tervezési összejövetel előkészítésekor (2. ábra).

Jártasság leírása

Értékelési útmutató

(Képességek)

(Indikátorok)

2. ábra: Készség- vagy jártassági modell – az önkéntesség jövőben szükséges készségei De mindegyik készségen belül meghatározhatunk egy sor elemet és azt a lényeges vagy figyelemre méltó jártasságot, melyre szükségünk van ahhoz, hogy elmondhassuk, hogy ön mint önkéntes, rendelkezik-e ezzel a képességgel. A végső ponton, a minőségi kritériumok alapján, meghatározhatjuk azt, hogy ön milyen mértékben rendelkezik az adott készséggel/jártassággal (3. ábra).

A mi modellünk FEDEZZE FEL

HATÁROZZA MEG

FEJLESSZE

TOVÁBBÍTSA

A készség leírása 

Elemek 

Értékelési útmutató 

Minőségi kritérium

(Képességek)

(Cselekvést jelző jártasság / viselkedés)

(Indikátorok)

(Mennyire jól?) 3. ábra

A FOLYAMAT: Hogyan teremthet olyan szituációt vagy feladatot, amely segít abban, hogy jobban megértsük az önkéntesek jövőben szükséges jártasságait? A „hat kérdőszavas” módszer nagyon egyszerű, de rendkívül hatékony eszköz a hatások és okok, valamint a megoldások és a rövid idő alatt elérhető gyors eredmények elemzésére. A „ki, mi, miért, mikor, hol és hogyan” együttesen mutatja be ezt az egész szituációt, és elvezet bennünket a szükséges megoldáshoz.

FutVol - Peer Learning Model Project np 2017-1-FI01-KA204-034696

•

Miért? – a szituáció

Mielőtt felismerjük a jövőben szükséges jártasságokat, biztosak kell lennünk abban, hogy ezek léteznek. A meglévő jártasságok felismerése, megértése, a munka során való viselkedés és tapasztalat fogja biztosítani azt az alapot és irányt, amire szükségünk van. Például: Miért

kell az önkénteseknek tudniuk a jövőben szükséges készségeikről?

•

Miért

engedik az önkéntesek, hogy ez történjen?

Miért

van erre szükség napjainkban?

Miért

ez a legjobb forgatókönyv?

Mi? – az információ, amit meg kell osztanunk (információcsere)

Ez a szakasz a kommunikáció eszköze. Az információcserére azért van szükség, hogy megértsük a helyzettel kapcsolatos összképet. Például:

•

Mik

az erősségek és a gyenge pontok?

Milyen

más perspektíva létezik?

a leginkább/legkevésbé fontos?

Mit

tehetünk egy pozitív változás érdekében?

Ki? – az érintett

Meg kell értenünk ennek a változásnak az érintettjeit és azt, hogy kire van szükségünk a kommunikációhoz. Például:

•

az, akinek ez hasznára válik?

az, aki ezzel kapcsolatos döntéseket hoz?

Kit

érint legközvetlenebbül?

lenne a konzultációra legalkalmasabb személy?

Hol? – található további információ

Most meghatározzuk a szituáció minden egyes részének a szerkezeti természetét.

FutVol - Peer Learning Model Project np 2017-1-FI01-KA204-034696

Például:

•

Hol

van erre a legnagyobb szükség?

Hol

szerezhetünk be még több információt?

Hol

vannak azok a területek, melyek javíthatók?

Hol

láthatjuk mindezt a valós életben?

Mikor? – az időrend

Szükséges az időrend meghatározása, mégpedig nem csupán az első napra, hanem a készségek kialakulásának idejére is. Mik a kiindulópontok? Ki fogja vezetni a folyamatot? Például:

•

Mikor

fog ez jót tenni a munkánknak/társadalomnak?

Mikor

elfogadható/elfogadhatatlan?

Mikor

fogjuk megtudni, hogy sikeresek voltunk-e?

Mikor

számíthatunk a változásra?

Hogyan? – történik

A fent említett információtípusokat szükséges finomítani, összetevőire lebontani. Például: Hogyan

profitálhatunk ebből mi/mások?

Hogyan

látjuk ezt a jövőben?

Hogyan

változtathatjuk mindezt a javunkra?

Hogyan

fogjuk megközelíteni ezt?

A „tervező gondolkodás” és a „hat kérdőszavas” módszer alkalmazásával most már elkezdhetjük az egymástól tanulást a jövőben szükséges önkéntesi jártasságok felfedezése érdekében.

FutVol - Peer Learning Model Project np 2017-1-FI01-KA204-034696

1. SZAKASZ A JÁRTASSÁGOK LEÍRÁSA – KÉPESSÉGEK / FELISMERÉS Az önkéntesi jártasságok beazonosítása Az önkéntesek számára az a kihívás, hogy önértékelés és a csoporton belüli párhuzamok vonásával beazonosítsák készségeiket: a jelenlegi készségek összevetése múltbéli és jelenlegi teljesítményükkel, illetve más önkéntesek tapasztalataival való összehasonlítás révén. 1. feladat (használja az 1. sz. mellékletet) Alakítsanak kört, majd kövessék a következő irányelveket: •

Pár percben gondoljon egy olyan szituációra, melynek a megoldásában vagy egy speciális feladat teljesítésében aktívan részt vett, majd azonosítsa be azokat a készségeket, melyeket alkalmazott, és azokat, melyeket tudott volna alkalmazni.

•

Ezeket egyesével ossza meg a csoporttal.

•

Vizsgálja meg ugyanezt a többi önkéntesre vonatkozóan (az 1. sz. mellékletben található táblázat segítségével).

•

Fűzzön véleményt a társai által használt készségekhez, illetve azokhoz, melyeket használhattak volna az általuk bemutatott szituációban.

MEGJEGYZÉS: Minden szakaszban a legfontosabb a készségek felismerése és értékelése, nem pedig az emberek önbecsülésének fenntartása: értékelje saját készségeit és saját szerepét a szervezeten belül, és dolgozzon szisztematikusan saját szakmai fejlődésén.

FutVol - Peer Learning Model Project np 2017-1-FI01-KA204-034696

2. SZAKASZ ELEMEK / MEGHATÁROZÁS Értékelje jelenlegi készségeit Már sikerült beazonosítania egy sor készséget, melyek korábbi tapasztalatai során keletkeztek. Most vessen egy pillantást a következő készséglistára: 1.

KONFLIKTUSKEZELÉS

TISZTELET

AKTÍV ÉS PASSZÍV KOMMUNIKÁCIÓ

KRITIKUS GONDOLKODÁS

EMPÁTIA ÉS ALTRUIZMUS (ÖNZETLENSÉG)

INTERKULTURÁLIS MEGÉRTÉS

DIGITÁLIS KOMPETENCIA

ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉG

CSAPATMUNKA

10.

KÉSZSÉGEK FELBECSÜLÉSE ÉS FELISMERÉSE

11.

IDŐGAZDÁLKODÁS

12.

PROBLÉMAMEGOLDÁS

13.

KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉG

14.

SZERVEZŐKÉSZSÉG

Vizsgálja meg, hogy a beazonosított készségek egybeesnek-e és/vagy beleillenek-e a listán szereplőkkel. A készséget jelző számot helyezze be az 1. sz. melléklet élethosszig tartó tanuláson alapuló „14 készség”-oszlopába, és vitassa meg a többiekkel, hogy miért helyezte be azokat oda. Ezt követően egyénenként haladjanak tovább a 2. feladatban leírt önértékeléssel. 2. feladat (használja a 2. sz. mellékletet) Az önkéntesek SWOT-analízis (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) alkalmazásával megvitatják készségeik és munkájuk erős és gyenge pontjait, valamint legfőbb lehetőségeiket és az őket fenyegető veszélyeket.

FutVol - Peer Learning Model Project np 2017-1-FI01-KA204-034696

A fő cél: erősségeink további fejlesztése vagy megtartása, gyengeségeink és azon veszélyek kiküszöbölése, melyek a gyengeségekhez vezetnek. •

Töltse ki a 2. sz. melléklet táblázatát a fenti készséglista alkalmazásával akár úgy, hogy behelyezi azokat a táblázatba, akár úgy, hogy a nyílt kérdések megválaszolásakor azokat használja fő referenciáiként.

Üdvözlünk minden más arra vonatkozó kérdést, amely segít nekünk a négy kritériummal kapcsolatban. Az erősségeket és gyengeségeket mind belső, mind pedig külső szempontból figyelembe kell venni. A javasolt kérdések segítségével elkezdődhet az önkéntesség jövőben szükséges készségeivel kapcsolatos vita.

STAGE 3. SZAKASZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ / FEJLESZTÉS A jövőben szükséges önkéntesi kézségek Saját fejlődésünkhöz és a szervezet fejlődéséhez szükséges, sikerhez vagy bukáshoz vezető kulcsfontosságú készségek elkülönítésével és vizsgálatával az önkénteseknek el kell képzelniük a jövendő önkéntes profilját. Ezeknek kell azon mutatóinknak lenniük, melyek azt bizonyítják, hogy elértünk valamit. A létfontosságú cél az, hogy az információt a készségek javítására használjuk akkor, amikor azokat még használjuk, felvázoljuk annak a hasznát, amit tanultunk, és tanácsot adjunk az önkénteseknek. A felmérési útmutató eredményei felhasználhatóak arra, hogy bemutassuk a készségek megtalálásának hatékonyságát, beazonosítsuk azokat a módszereket, melyekkel ezek a jövőben javíthatók. 3. feladat (használja a 3. mellékletet) •

Válassza ki azokat a készségeket, melyeket a legmegfelelőbbnek gondol, és a táblázatban jelölje x-szel a szükséges kompetencia szintjét/fokát.

Ne felejtse, hogy a táblázat egy „jó” önkéntest mutat be, nem pedig egy „tökéleteset”. A jó önkéntesnek már vannak releváns készségei, de mindig van, amiben még javulnia kell. FutVol - Peer Learning Model Project np 2017-1-FI01-KA204-034696

Ebben a szakaszban az önkéntesek kidolgozhatnak egy tervet arra vonatkozóan, hogy hogyan kívánják elérni azokat a jövőbeni készségeket, és hogyan kívánják azokban képezni magukat.

4. SZAKASZ MINŐSÉGI KRITÉRIUMOK / TERJESZTÉS Az önkéntesnek – a jövőben szükséges készségek felismerésekor – el kell képzelnie a jövőbeni önkéntes profilját. Felvázolhatják jövőbeni profiljukat és azt is, hogy az mennyiben különbözik a jelenlegitől, végezhetnek önelemzést a tőlük a jövőben elvárt készségekkel kapcsolatos helyzetükről. Ebben a szakaszban az önkéntesek összehasonlíthatják jelenlegi készségeiket a jövőbeniekkel. 4. feladat (használja a 4. mellékletet) A baloldali oszlopban készítsen listát a jövendő profiljához szükséges készségekről. A jobboldalon pontozzon egytől tízig minden egyes készséget vagy kompetenciát aszerint, hogy az mennyire szükséges ahhoz a munkához, amit éppen elemez. Ha a pontozással elkészült a dokumentum, tollal kösse össze a pontokat, mely révén egy vonalat kap. Ez a vonal képviseli az ehhez a tevékenységhez vagy szervezethez a jövőben szükséges készségeket. A feladat befejezéséhez az önkéntesnek a saját elemzését is el kell végeznie egy ugyanilyen szerkezetű új lap használatával az elfogadott korábbi készségeire és kompetenciáira vonatkozóan. Így a kiválasztott tulajdonságok pontozása után kapott pontok összekötésével meg kell kapnia saját vonalát.

FutVol - Peer Learning Model Project np 2017-1-FI01-KA204-034696

1. MELLÉKLET NÉV

pld. Péter

HELYZET

pld. határidős jelentés

FutVol - Peer Learning Model Project np 2017-1-FI01-KA204-034696

HASZNÁLT KÉSZSÉGEK

pld. íráskészség és szervezet

KÉSZSÉGEK, AMIKET FEL LEHETETT VOLNA HASZNÁLNI pld. másokkal való együttműködés

14 KÉSZSÉG

pld. 3, 9, 11

2. MELLÉKLET SWOT ANALÍZIS

Erősségek

• •

Mit csinálok jól? Mik a legjobb készségeim, amiket alkalmazni tudok

Gyengeségek

•

Milyen készségeken tudnék javítani?

•

Hogyan tudom hasznosítani erősségeimet?

•

Milyen tényezők hátráltatnak?

Lehetőségek

Veszélyek

FutVol - Peer Learning Model Project np 2017-1-FI01-KA204-034696

3. MELLÉKLET Milyen fajta készségeket szeretnénk figyelembe venni akkor, amikor azt halljuk, hogy valaki jó önkéntes? JÖVŐBENI KÉSZSÉGEK

Jól tudja végezni

El tudja végezni, de képzést igényel

Már csinálta, de javulnia kell

Könnyen tanul

SZEMÉLYES KÉSZSÉGEK

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

4. MELLÉKLET JÖVŐBENI KÉSZSÉGEK / KOMPETENCIÁK

FutVol - Peer Learning Model Project np 2017-1-FI01-KA204-034696

IMPORTANCE 4 5 6 7 8

FutVol - Peer Learning Model Project np 2017-1-FI01-KA204-034696

Az előrelátás eszköze

2017-1-FI01-KA204-034696 sz. projekt

Nyilatkozat Ezen dokumentum szerzői minden rendelkezésükre álló eszközzel biztosítják, hogy annak tartalma pontos, helytálló és jogszerű. Azonban sem a projectkonzorcium, sem pedig jelen dokumentum létrehozásában és publikálásában egy vagy más módon részt vevő egyes partnerek nem vállalnak felelősséget arra az esetre, ha annak tartalmát mások felhasználják. Ez a kiadvány az ERASMUS+ Program támogatásával jött létre. Annak tartalma egyedül a FutVol konzorcium felelőssége alá tartozik, és semmiképp sem tekinthető az ERASMUS+ Program nézeteit tükröző kiadványnak.

AZ ELŐRELÁTÁS ESZKÖZE Ennek az eszköznek az a célja, hogy ötvözze a szervezet érintettjei, azaz az emberek és a szervezetek különböző csoportjai számára, a rendelkezésre álló információkat. Ezen információk elindítanak egy vitát, mely képessé teszi a szervezetet arra, hogy akciótervet alakítson ki. A cél az, hogy információt találjanak arról, az egyes emberek milyen történéseket képzelnek el a jövőben magukra vonatkozóan (azaz önkéntesek közösségében vagy szervezetében), és hogy a különböző elképzelések összegzése révén láthatóvá váljék, mi várható a jövőben. Az önkéntes megtudhatja, hogy mit gondolnak eszközeink (módszereink) és ötleteink használatáról az egyes érintettek, vagy felhasználhatják saját ötleteiket is. Rendelkezésre áll egy irányelv, mely modellünk alkalmazásával lehetővé teszi az előrelátható/jövőbeni műhelymunkát. Egy környezetvédelemmel foglalkozó helyi NGO (nem kormányzati/civil szervezet) példáján keresztül adunk néhány gyakorlati példát arra vonatkozóan, hogy hogyan végezzük el ezt a feladatot.

Az előrelátás modellje Mielőtt nekikezd annak, hogy megismerje az érintettek jövővel kapcsolatos elképzeléseit, együtt eltöltött időre van szüksége ahhoz, hogy megismerje, kik is ők. Minden önkéntes szervezetnek vannak olyan érintettjei, akiknek az érdeke és elvárásai a szervezet küldetésének a részét alkotják. A szervezet végső célja célkitűzéseinek az elérése (pl. a helyi környezet jobbítása) és az érintettek szükségleteinek a kielégítése. Az speciális összetételű elvárások félreértelmezése rövid vagy közép távon kritikus helyzeteket eredményezhet, hosszú távon pedig egzisztenciális krízishez vezethet. Ebből az okból kifolyólag stratégiai fontosságú a speciális összetételű érintettek elemzése. Ez a következőképpen teszi lehetővé a speciális kapcsolatot (1. ábra):

1. ábra

A legfontosabb érintettekre vonatkozó kérdés: Mennyire tudjuk kielégíteni érintettjeink elvárásait? Annak érdekében, hogy választ tudjunk adni erre a kérdésre, fontos további kérdések felvetése a négy említett alapvető lépés megtétele révén: Első lépés: Kik is pontosan az érintettek? A munka megkezdése előtt tisztázni kell, kik önkéntes szervezetünk speciális érintettjei, akiket be tudunk sorolni az 1. ábra négy típusa közé. Kik azok, akik közvetlenül vagy közvetve munkánk célszemélyei? Kik azok a személyek és/vagy azok a szervezetek, akik a helyi közösséget alkotják? Közéjük tartozik-e az önkormányzat, más önkéntes szervezetek? Még kik? Megtudjuk-e még specifikusabban határozni a „társaságot”?

Második lépés: Az egyes típusokba sorolt érintetteket rangsorolni kell az önkéntes szervezet fontossági sorrendje szerint. Ez a fontossági sorrend eltérő lehet az elemzés céljának megfelelően, és magába foglalja a 2. ábrában bemutatott leírást. Ezt azért kell megtenni, hogy átgondolhassuk, hol van szükség változtatásra, valamint hogy megtervezhessük a források használatát. ÉRINTETTEK ERŐS ÉRDEKELTSÉG

GYENGE BEFOLYÁS Segít akkor, ha a

ERŐS BEFOLYÁS Össze kell hangolni

szervezet támogatóivá válnak GYENGE ÉRDEKELTSÉG

A szervezetre kevés

A szervezetre

vagy semmi hatással

veszélyes, ha érdekli

nincs

őket

Gyakorlati példa: A környezetvédelmi civil szervezet úgy látja, hogy a helyi politikusok egy újrahasznosítást népszerűsítő kampány nagyon fontos érintettjei lehetnek. Az újrahasznosítás bővítését a következő öt év fontos célkitűzésének tartják. Az a probléma, hogy a döntéshozók kevéssé érdeklődők ez iránt, mivel költséges. A szervezet úgy gondolja, hogy bölcs dolog lenne meghallgatni őket, és olyan megoldásokat kitalálni, melyek a kitűzött cél eléréséhez segítséget adnának. 2. ábra Harmadik lépés: Mennyire fontosak érintettjeink? A rangsorolást követően a következő kérdésekre kell választ adnunk: •

Milyen elvárásaink vannak az egyes érintettekkel szemben, tekintettel szervezetünkkel való kapcsolatukra?

Ez befolyással lehet a 2. lépésben elvégzett eredeti rangsorolásra, és változtatásokhoz vezethet. Negyedik lépés: Mennyire vagyunk jók az érintettek elvárásainak való megfelelésben?

Be kell azonosítanunk, miként tudunk megfelelni ezeknek az elvárásoknak: •

Mit teszünk ennek az érdekében? Tudjuk-e, hogyan lehet ezeket kielégíteni? Mi jó? Mi lehetne jobb? Mit fogunk tenni?

Az érintettek meghatározása után hozzá lehet kezdeni elképzeléseik megismeréséhez. Az egyes emberek ötleteinek/elképzeléseinek összevetésére készített modellünk a következőképpen működik: Szerintem mi történhet velünk

Más önkénteseink és szervezetünk szerint mi történhet velünk

Az önkéntesek felteszik a kérdést maguknak

Az önkéntesek más Az önkéntesek azoknak teszik önkénteseknek teszik fel a fel a kérdést, akikkel együtt kérdést dolgoznak Szövetségünkben vagy szervezetünkben (tagok száma stb.) lévő trendek elemzés

Közösségünk szerint mi történhet velünk

A társadalom szerint mi történhet velünk

A városunkban stb. történtek megfigyelése

Hírek megfigyelése: online keresés pl. a „jövő” szóra

Ügyfeleink szerint mi történhet velünk

Mi fog valójában történni Elemzés Cselekvési terv

Már beazonosította az érintetteket. Álljon itt egy konkrét példa arra nézve, hogyan lehet beazonosítani ügyfeleinket.

Gyakorlati példa: A környezetivédelmi NGO (civil szervezet) potenciális ügyfelei közé tartoznak a helyi családok és iskolák, akiknek tudniuk kell, hogyan lehet helyileg óvni a környezetet. Még mielőtt nekilátnak az elképzelések megismerésének, meghatározzák a közösségüket képviselő helyi politikusokat és a társadalmat képviselő helyi médiát.

Ötletek más érintettek nézeteinek megismerésére. Ön ezeket felhasználhatja, de lehet saját kérdéseket és módszereket is alkalmazni. 1. Szerintem mi történhet velünk? •

Mit gondol, milyen lesz az önkéntes munka 10, 20, 30 év múlva? Írja le gondolatait!

•

Milyen lesz a saját jövője?

2. Más önkénteseink és szervezetünk szerint mi történhet velünk? •

Kérdezzen meg más önkénteseket, szerintük milyen lesz az önkéntes munka 10, 20, 30 év múlva.

•

Keressen a Google-n „az önkéntes munka jövője” kifejezésre; sok, az önkéntesség jövőjével kapcsolatos, találathoz, cikkhez jut el.

•

Keressen önkéntes centrumokat városában, és beszélgessen el azokkal, akik az önkénteseket válogatják. Szerintük mit tartogat a jövő az önkéntesség számára?

•

Lépjen kapcsolatba más önkéntesekkel a közösségi média (Facebook, Twitter stb.) segítségével. Nekik milyen gondolataik vannak a jövővel kapcsolatban? Megosztódnak a vélemények vagy a legtöbb ember egyetért néhány elképzelésben?

•

Keressen szervezetében statisztikákat! Hány tag volt korábban, és hányan vannak most? Kik csatlakoztak korábban, és kik most? Mit csináltak az önkéntesek korábban, és mit most? Ez alapján az információ alapján mi történhet a jövőben?

•

Vegye fel email-ben a kapcsolatot más NGO-kkal, és tegyen fel olyan kérdéseket, mint: „Több vagy kevesebb önkéntesük lesz 10 év múlva?” – „Az önkéntesség népszerűbb lesz-e a jövőben?” – majd hasonlítsa össze a különböző szervezetek által adott válaszokat.

•

Az elvégzett kutatás alapján milyennek látja az önkéntesség jövőjét? A lehetséges történések inkább pozitívak vagy negatívak?

Gyakorlati példa: A környezetvédelemmel foglalkozó NGO-kban úgy érezték az önkéntesek, hogy ez főleg az embereknek a környezetről kialakított általános nézetétől függ. Ha gond van, több az önkéntes. Azt is észrevették, hogy növekszik az online mikro-önkéntesség. Interjút készítettek egymással, ötletekért pedig a Google-t használták.

3. Ügyfeleink szerint mi történhet velünk? 1. kérdés: Kik az ügyfeleink? Változhat-e a jövőben ügyfeleink profilja? A kérdésekre adott válasz a következőktől függ: •

A szervezet profilja, munkájának területe és kiterjedése: helyi, speciális helyű vagy regionális?

•

Hogyan aktivizálja és éri el ügyfeleit: direkt módon vagy informatikai eszközök (pl. közösségi háló, weboldalak) révén?

2. kérdés: Mi az önkéntesek szerepe a szervezet ügyfeleivel kapcsolatban? Milyen természetű az önkéntes munka? A válaszok a következőktől függhetnek: •

Az önkéntes kompetenciái: technikai kompetenciáktól egészen az „emberekkel dolgozni”ig. Ezek közül mely kompetenciákra lesz szüksége, vagy lesz-e szükség valami másra?

•

Az önkéntes preferenciái: pl. az önkéntesek hány százaléka szeret emberekkel foglalkozni?

•

Hogyan végzi munkáját a szervezet ügyfeleivel?

Fontolóra kell vennie olyan kérdéseket, mint: A jövőben kapcsolódni fog-e az önkéntes munka a technológiai kompetenciához? Az „emberekkel való foglalkozás” az önkéntes munka permanens eleme lesz-e? 3. kérdés: Kik az önkéntesek? Mik az önkéntesek fő társadalmi-demográfiai jellemzői? •

Vannak-e generációs/kulturális különbségek az adott szervezetben?

•

Mik az önkéntesek kompetenciái a különböző korcsoportokban? Pl. mit tudnak a 20+ vagy 50+ korúak tenni, és hogyan szeretnének ügyfeleinkkel dolgozni?

•

Ezek a különbségek generálhatnak-e konfliktusokat?

Hol találhatók ilyen információk? •

Weboldalak és szervezetek áttekintése: A civil szervezetek tevékenységének analízise. A szervezet ügyfeleinek beazonosítása a szervezet profiljától függően. Az önkéntesek számára tett javaslatok elemzése: mit ajánlanak fel a szervezetek? Milyen gyakran jelent az önkéntesség a szervezet ügyfeleivel való közvetlen munkát? Milyen fajta emberekre van a szervezetnek szüksége? Mi az önkéntes szolgálat ajánlata? Milyen kompetenciákat használnak ezekben az ajánlatokban?

•

Statisztikai adatok, kutatás: Maguknak az önkénteseknek az elemzése társadalmi, demográfiai, kulturális jellemzők vonatkozásában? Kik ők, mik a különböző generációs csoportok értékei és szükségletei?

Gyakorlati példa: A környezetvédelmi civil szervezetek szerint ügyfeleik a helyi családok és iskolák. Jelenleg főként a közösségi hálón érhetőek el, mivel jelenlegi önkénteseik igen fiatalok, kevés a közvetlen kapcsolat. Az ügyfelek érdeklődése az általános környezettel kapcsolatos attitűdtől függ.

4. Közösségünk szerint mi történhet velünk? Az információgyűjtés lehetséges módjai: •

Hírek megfigyelése: kövesse a híreket (tv, rádió, újság, online) néhány napon keresztül. Válasszon ki két olyan hírt, mely a jövőben érintheti önkéntesként önt vagy szervezetét. Elemezze ezeket a következő kérdések megválaszolásával:

1. Pozitívan vagy negatívan érinti önkéntesi munkámat, esetleg semleges hatású? 2. Pozitívan vagy negatívan érint bennünket (szervezetünket), esetleg semleges hatású? 3. Mit árul el ez a hír a körülöttünk lévő világról? •

Látogasson el a helyi könyvtárba, közösségi centrumba vagy egyéb olyan helyekre, ahol az emberek összejönnek. Kérdezze meg őket, szerintük mi történhet a jövőben. Ezek alapján mi történhet önnel vagy szervezetével a jövőben?

•

Mikor barátaival, családjával van együtt az otthonában, kávézás, születésnapi összejövetelek alkalmával, kérdezze meg, szerintük mi történhet a jövőben? Van valami olyan, ami az ön önkéntességével kapcsolatos?

•

Nézze meg önkormányzata és a helyi közösségi média weboldalát. Van-e valami olyan, ami a jövőben érintheti? Próbáljon meg választ adni a következő kérdésekre:

1. Ez pozitívan, semlegesen vagy negatívan érinti önkéntes munkámat? 2. Ez pozitívan, negatívan vagy semlegesen érinti szervezetünk munkáját? 3. Mit árul el ez a hír a körülöttünk lévő világról?

Gyakorlati példa: A környezetvédelmi civil szervezet úgy vélte, a helyi politikusok lényeges résztvevői helyi közösségüknek. Kikeresték döntéseiket a város weboldalán, és úgy találták, hogy nem sok olyan történt, ami a helyi környezetvédelemmel kapcsolatos lett volna. Ezt a nyilvánosság szempontjából problémásnak találták.

5. A társadalom szerint mi történhet velünk? Az információgyűjtés lehetséges módjai: •

Hírek megfigyelése: kövesse a híreket (tv, rádió, újság, online) néhány napon keresztül. Válasszon ki két olyan hírt, amely a jövőben érintheti önkéntesként önt vagy szervezetét. Elemezze ezeket a következő kérdések megválaszolásával:

Megfigyelések online kereséssel

Használjon online kereső rendszert. Keressen rá olyan kifejezésekre, mint „az önkéntesség jövője”, „önkéntesség” vagy olyasmire, ami kapcsolódik önkéntesi munkájához. Nézze végig a keresés eredményeit, és válasszon ki két olyan forrást, amit érdekesnek vagy hasznosnak talál. Elemezze azokat a következő kérdések megválaszolásával: 1. Ez pozitívan vagy negatívan érinti önkéntesi munkámat, vagy semleges hatású? 2. Ez pozitívan vagy negatívan érint bennünket (szervezetünket), vagy semleges hatású? 3. Mit árul el ez a szöveg a körülöttünk lévő világról? •

Megfigyelések a közösségi portálokon

Ha olyan közösségi portálokat használ, mint a Facebook, Twitter, Instagram, Snapchat, YouTube és egyebek, szánjon kis időt arra, hogy követi az idővonalát. Miről beszélnek az emberek, milyen tartalmakat osztanak meg? Van-e valami, ami önkéntesi szempontból releváns? Ez hogyan érintheti szervezetét a jövőben?

•

Megfigyelések az iskolában/egyetemen/munkahelyen/bárhol

Ha dolgozik vagy diák, hallgassa meg, mit beszélnek az ön körül lévők. Miről beszélgetnek az emberek? Van-e valami olyan, ami az ön önkéntesi munkája szempontjából releváns? Ez hogyan érintheti az ön szervezetét a jövőben? •

„Gyenge pontok” kiderítése

Vett-e észre olyan apró dolgot maga körül, ami változhat vagy, amit zavarónak talál? Lehet, hogy ezek csak gyenge kis jelek, melyek érintik vagy nem is érintik önkéntesi munkáját. Írja fel ezeket néhány napon át, majd ossza meg barátaival. A következő kérdések segítségével kaphatnak ezek a jelek értelmet: 1. Pozitívan vagy negatívan érinti önkéntesi munkámat, vagy semleges hatással van arra? 2. Pozitívan vagy negatívan érint bennünket (szervezetünket), vagy semleges hatással van arra? 3. Mit árul el a körülöttünk lévő világról?

Gyakorlati példa: A helyi NGO (civil szervezet) megvitatta ezt, és a helyi médiát találta legfőbb segítségnek. A helyi újságban találtak egy cikket az újrahasznosításról. Úgy gondolták, ez a növekvő közérdeklődés pozitív jele.

6. Elemzés. Mi fog történni valójában? A begyűjtött információk elemzésekor egyeztetnie kell a különböző nézőpontokat, és meg kell beszélniük az érintettek elvárásait egymással. Figyelembe lehet venni azt is, hogy mik azok, amik hasonlóak az érintettektől beszerzett információkban, és hol vannak a nézeteik közötti eltérések. Az irányelv tartalmaz ennek a munkának az elvégzésére vonatkozó ötleteket, és itt bemutatjuk, hogyan lehet megközelíteni az érintettek nézőpontjait. 7. A tevékenység megtervezése Ha már megtörtént az információk elemzése, látni fogja az ön előtt álló tennivalókat. A terv elkészítéséhez a következő kérdésekre kell válaszolnia: •

Mit akarunk elérni? Hogyan fogják az előre látott dolgok segíteni vagy megakadályozni ennek az elérését?

•

Milyen jártasságokra van szükségünk? Már rendelkezünk ezekkel, vagy van még valami másra is szükségünk?

•

Mire van szükségünk ennek megtétele érdekében? Vannak-e megfelelő embereink, és elég emberünk van?

•

Kikkel kell együtt dolgoznunk céljaink elérése érdekében, és mit adhatunk nekik?

•

Milyen forrásokra van szükségünk? Ennek a megvitatása a következő eredményhez fogja eljuttatni:  Mit fog tenni szervezetünk?  Hogyan fogjuk ezt végrehajtani?

Gyakorlati példa: A szervezet úgy határozott, hogy a helyi iskolákkal, a médiával és a politikusokkal kell együttműködnie. Ehhez szüksége volt a döntéshozatallal és a jártasságokkal kapcsolatos információkra, hogy inspirálni tudja az iskolában a fiatalokat, hogy mobillal videókat készítsenek. Látták, hogy nem tudnak egyedül dolgozni, mert korlátoltak a forrásaik, ezért úgy döntöttek, felkérik a helyi lakószervezetet az együttműködésre és arra, hogy találjanak megfelelő képzési lehetőséget a hiányzó jártasságok pótlására.

A jövőt előrevetítő műhelymunka megszervezése

Nyilatkozat Ezen dokumentum szerzői minden rendelkezésükre álló eszközzel biztosítják, hogy annak tartalma pontos, helytálló és jogszerű. Azonban sem a projectkonzorcium, sem pedig jelen dokumentum létrehozásában és publikálásában egy vagy más módon részt vevő egyes partnerek nem vállalnak felelősséget arra az esetre, ha annak tartalmát mások felhasználják. Ez a kiadvány az ERASMUS+ Program támogatásával jött létre. Annak tartalma egyedül a FutVol-konzorcium felelőssége alá tartozik, és semmiképp sem tekinthető az ERASMUS+ Program nézeteit tükröző kiadványnak.

Ennek az útmutatónak az a célja, hogy segítse a civilszervezetek tagjait vagy előadóit egy jövőbeni műhelymunka megszervezésében oly módon, hogy FutVol-projekt által kifejlesztett eszközt alkalmaznak. Ez az eszköz a jelen útmutató segítségével kombinálja a különböző érintettek elvárásait, a levezető motiválni tudja a résztvevőket, és le tudja vezetni a vitát. Az útmutató először lépésről-lépésre történő útmutatást ad a műhelymunka megszervezésére vonatkozóan, azután ötleteket a csoport vezetéséhez. Lehet, hogy valaki másképp akar csinálni valamit, ebben az esetben nyugodtan tegye azt, hiszen ezek csak javaslatok. Élvezze a jövőbeni előrelátás eszközeivel történő felfedezést.

A MŰHELYMUNKÁT MEGELŐZŐEN KEZDÉSKOR -

Kezdje a műhelymunkát „brainstorming” tevékenységgel: Képzelje el szervezetünket 2-510 év múlva. Hogyan fog kinézni? Mit érünk el addigra? Dolgozzanak párokban, és osszák meg néhány meglátásukat (max. 15 perc).

Következő lépés: az érintettek beazonosítása Kiket fog érinteni tevékenységünk? Kik az érintettek? Szánjon némi időt (max. 10 perc) az érintettek megnevezésére. Kategorizálja az érintetteket (én, más önkéntesek / a mi szervezetünk, ügyfelek, a mi közösségünk, társadalom). Azután kövesse végig a kategóriákat és analizálja a jelenlegi helyzetet.

Vitassa meg a következő kérdéseket: 1.

Mennyire ismerjük őket?

Mennyire ismernek ők bennünket? Folyamatosan informáljuk-e őket a munkánkról?

Mik az elvárásaik?

Miután a párok megvitatták kérdéseiket, kerüljenek vissza a körbe. Minden pár adja elő, hogy milyen eredményre jutott.

A jövőt előrevetítő műhelymunka megszervezése Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

Először kérdezze meg a csoportot, hol találták az érintettek nézeteit azonosnak, és hol különbözőnek. Ez a rész max. 10 percig tartson. A következő rész szerkezete megváltozott annak érdekében, hogy az „előrelátás” eszközéhez megfelelő legyen. Kezdje mérlegelni, hogy mennyire tudunk megfelelni az érintettek elvárásainak. A különböző típusú érintetteket a szervezet szempontjából kívánatos fontossági sorrendben kell felsorolni (lsd. lenti ábra). Minden érintettet kérdezzen meg, hogy a témára gyakorolt hatásuk erős-e vagy gyenge. Próbáljon meg minden egyes érintett fontosságát illetően konszenzust kialakítani a résztvevők között. Ez segíteni fog az utolsó résznél. Gyakorlati példa Például egy helyi környezetvédelmi civilszervezet úgy dönt, hogy a helyi politikusok fontos érintettjei egy kampánynak, mely az újrahasznosítást népszerűsíti, és amit 5 év múlva fontos eredményként szeretnének elkönyvelni. A probléma az, hogy a politikusok érdeklődése csekély eziránt, mert ez költséges. A civilszervezet úgy véli, hogy bölcs dolog lenne meghallgatni őket, és olyan megoldásokat találni, amivel tudnának segíteni a probléma megoldásában. ÉRINTETTEK ERŐS ÉRDEKLŐDÉS GYENGE ÉRDEKLŐDÉS

GYENGE BEFOLYÁS Segítséget jelent, ha a szervezet támogatói lesznek Csekély vagy semmi hatásuk a szervezetre

ERŐS BEFOLYÁS Alkalmazandók Veszélyesek vagy nagy segítség a szervezet számára, ha érdekeltté válnak

Tegyük fel a kérdést: mennyire fontosak ezek az érintettek? A rangsorolást követően a következő kérdést kell megválaszolnunk: -

Mik az elvárások az egyes érintettekkel szemben az önkéntes szervezettel való kapcsolatukat illetően? A válasz befolyással lehet a második lépésben leírt rangsorolásra, és változtatásokat eredményezhet.

A jövőt előrevetítő műhelymunka megszervezése Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

Végül tegyük fel a kérdést: mennyire tudunk megfelelni az érintettek elvárásainak? A kiválasztott érintettekre vonatkozóan be kell azonosítanunk az elvárásainknak megfelelő lehetőségeket: -

Mit teszünk az érintettek elvárásainak kielégítése érdekében?

Tudjuk-e, hogyan lehet munkánkkal elégedettséget elérni? Mi az, ami jó? Mi az, ami lehetne jobb? Mit fogunk tenni?

Végül küldjük vissza a résztvevőket csoportjaikba, hogy gondolkodjanak azokról a kulcskérdésekről az egyes érintettekkel kapcsolatban, amelyek sikeressé tehetnék a szervezet munkáját (max. 15 perc).

SZERVEZZÜK MEG A FOLYAMATOT A folyamat megszervezésének három módja van: 1. Egyénileg otthon: Adjunk minden résztvevőnek otthoni gondolkodásra szánt feladatot. Ötleteiket bekérhetjük e-mail-ben, vagy megoszthatják elképzeléseiket úgy is, hogy azokat flipchart táblára felírják, amikor belátogatnak az irodába. Szervezhetünk szemtől szemben workshopot is, amit a későbbiekben mutatunk be. 2. Csoportmunka: •

Először kérjük meg az önkénteseket, hogy gondolkodjanak el azon, hogy mi történhet velük és önkéntes szervezetükkel kb. tíz év múlva. Írjunk fel néhány gondolatot a flipchartra.

•

Ezután alakítsunk ki a résztvevőkből négy kisebb csoportot: egy csoport kideríti, hogy más önkéntesek vagy a szervezetünk mit gondol, mi történhet velünk a jövőben; a másik azt, hogy mit gondolnak rólunk klienseink; a harmadik azt, hogy mit gondol a helyi közösség; a negyedik pedig azt, hogy mit gondol a társadalom (pl. a media, a politikusok).

•

Mint szervezők részt vehetünk az egyik csoport munkájában, vagy meglátogathatjuk az összes csoportot, és segíthetjük őket feladatuk megoldásában.

•

Ez a tevékenység max. 20 percig tartson.

3. A két tevékenység kombinálása: előzetes információgyűjtés otthon, és az információk elemzése műhelymunka során.

A jövőt előrevetítő műhelymunka megszervezése Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

AZ EREDMÉNYEK ELEMZÉSE – AKCIÓTERV KÉSZÍTÉSE 1. Akcióterv készítése Ha már megtörtént az információk elemzése és megvitatása, látható, hogy milyen megoldásra váró feladatok várhatók: ● Mit akarunk elérni? A várhatóan megtörténő dolgok mennyiben fognak segíteni vagy akadályozni bennünket mindezek elérésében? ● Milyen jártasságra van szükségünk? Ezekkel rendelkezünk-e már, vagy van még valami másra is szükségünk? ● Kikre van szükségünk ezek teljesítéséhez? Van-e elegendő számú és megfelelő minőségű emberünk? ● Kikkel kell együtt dolgoznunk céljaink elérése érdekében, és mi mit nyújthatunk nekik? ● Milyen forrásokra van szükségünk? Ez a vita a következő eredményekhez fog eljuttatni: � Mit fog tenni a szervezetünk? � Hogyan fogjuk ezt megvalósítani? Ez az egész rész 90 percet vehet igénybe.

A MŰHELYMUNKÁT KÖVETŐEN A műhelymunka befejezése után szervezetének vezetőtestülete vagy közgyűlése stratégiai tervezés céljából fel kívánja használni az eredményeket. Az eredmények hasznosításakor jó ötlet a műhelymunkában részt vevő emberek tájékoztatása, valamint köszönet kifejezése az általuk elvégzett munkáért. Ez alapvető annak érdekében, hogy a szervezet iránti elkötelezettségre ösztönözzük az önkénteseket.

ÖTLETEK A MEGVALÓSÍTÁSHOZ A csoport létrehozásának az indoka az, hogy tudjuk, maga a csoport rendelkezik az egyes problémák hatékony megoldásának kulcsával.

A jövőt előrevetítő műhelymunka megszervezése Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

A hatékony csoportmunka olyan levezetőt igényel, akinek a feladata a megfelelő haladási folyamat biztosítása. Az ő feladata, hogy a vitákhoz és tevékenységekhez biztonságos környezetet teremtsen azáltal, hogy erőt ad a csoportnak, és figyelemmel kíséri a munkát. Ő osztja be az időt is. Felelős azért, hogy eredmény szülessen, de legtöbb esetben semleges a tartalmat illetően. Ha vannak konfliktusok a csoporton belül, az ő feladata segíteni azok megoldását. A jó levezető hisz abban, hogy a csoportnak ragyogó ötletei vannak, és tud ezen alapuló döntéseket hozni. Képesnek kell lennie tiszteletben tartani a résztvevők sokféleségét, kérdéseket feltenni és segíteni a csoportot a következtetések levonásában. Mindezekre bátorítania is kell a csoportot. Másrészt viszont a háttérben kell maradnia, nem irányíthatja a munkát a célok elérése érdekében. Néhány gyakorlati ötlet a csoporttal való együttműködéshez: ● Mindenekelőtt el kell gondolkodni a résztvevőkön: Kikért van a műhelymunka? Az eseményt megszervezhetjük az éves rendes közgyűlés részeként, de önálló rendezvényként is. Győződjön meg arról, hogy a megfelelő emberek kaptak-e meghívást. Elbeszélgethetünk ezzel kapcsolatban a vezetőséggel, az önkéntesekkel stb. Általában a személyes meghívás a legjobb. ● Előzetesen gondolkodjunk el a műhelymunka céljáról, és ennek megfelelően tervezzük meg a tevékenységet. Ha olyan műhelymunkáról van szó, melynek során egy a következő évre szóló ügyről kell határozni, nem szabad elfelejtenünk elegendő időt biztosítani a döntéshozatalra. Ne feledkezzünk meg a gyakorlati előkészületekről sem. ● Győződjünk meg arról, hogy a workshop helyszíne minden résztvevő számára könnyen megközelíthető. Köralakban vagy más, interaktív tevékenységet ösztönző módon helyezzük el a székeket. Biztosítsunk elegendő helyet olyankor is, amikor a résztvevők kisebb csoportokban dolgoznak ● Az elején néhány szót kell ejteni a célokról, és világos instrukciókat kell adni. Erre szükség van ahhoz, hogy a csoportot hatékony munkára fogjuk. ● Különféle technikák léteznek az emberek szóra bírására. Alkalmazhatunk különféle brainstorming módszereket, kiscsoportos munkát, közös részvételi technikákat, mint pld. az akvárium (fishbowl). Az interneten is sok javaslat található erre vonatkozóan. ● Mikor kérdéseket teszünk fel, nyitott kérdéseket alkalmazzunk, és olyanokat, melyek beszédre ösztönzik az embereket.

A jövőt előrevetítő műhelymunka megszervezése Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

● Ösztönözzünk mások iránti tiszteletre. Ehhez az szükséges, hogy a résztvevők odafigyeljenek másokra, engedjék egymást beszélni anélkül, hogy közbeszólnának. Üdvözölni kell az eltérő ötleteket. Az elején átvehetünk a csoporttal néhány alapszabályt. Ha valaki széthúzó, foglalkozni kell ezzel a problémával úgy, hogy emlékeztetjük a résztvevőket a szabályokra. Ha tagok között konfliktus alakul ki, beszélnünk kell minden érintettel az ellentétek feloldásának lehetőségéről. Kérhetünk időt arra, hogy a csoporton kívül elbeszélgessünk a széthúzásra hajlamos résztvevővel. ● Vannak módszerek az egyenlő és produktív viták elősegítésére. A visszafogott, csendes emberek nehezen fejezik ki magukat egy nagyob csoport előtt. Bátoríthatjuk őket párban vagy kiscsoportban történő megvitatás alkalmazásával. Emlékeztessük a résztvevőket arra, fontos, hogy a lehető legtöbb ember kifejtse véleményét, és amikor összegzésre kerül sor, ne felejtsük el azok véleményét is kikérni, akik még nem szólaltak meg. A kiscsoportos munka olyankor is jó módszer, amikor egyvalaki dominál a viták során. Ilyenkor el is mondhatjuk, mindenkinek joga van ahhoz, hogy kifejtse véleményét. Köszönjük is meg a visszahúzódó résztvevőknek, hogy elmondták gondolataikat. Nagyon fontos, hogy az emberek meghallgatásra találjanak. ● Ha sok ember akar veszélni, vezessünk róluk kimutatást, hogy mindenki megfelelő terjedelemben fejthesse ki véleményét. ● Befejezéskor visszajelzést kérhet: Mi működött jól, és min lehetne javítani? Ezekből a válaszokból sokat lehet tanulni! ● Ezek a szervezési képességek idővel kialakulnak. Kezdhetjük kiscsoportokkal, kipróbálhatunk különböző módszereket, lépésről lépésre építhetjük fel így magabiztonságunkat. Irodalom: Sitra (2018): Erätauko – työkalut rakentavaan keskusteluun. Helsinki: Sitra. Summa, T. & Tuominen, K. (2009): Fasilitaattorin työkirja. Helsinki: Kepa.

A jövőt előrevetítő műhelymunka megszervezése Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

Facilitating a foresight workshop in your voluntary organisation Project no 2017-1-FI01-KA204-034696

FutVol STAR-sablon

Project 2017-1-FI01-KA204-034696 Nyilatkozat Ezen dokumentum szerzői minden rendelkezésükre álló eszközzel biztosítják, hogy annak tartalma pontos, helytálló és jogszerű. Azonban sem a projectkonzorcium, sem pedig jelen dokumentum létrehozásában és publikálásában egy vagy más módon részt vevő egyes partnerek nem vállalnak felelősséget arra az esetre, ha annak tartalmát mások felhasználják. Ez a kiadvány az ERASMUS+ Program támogatásával jött létre. Annak tartalma egyedül a FutVol-konzorcium felelőssége alá tartozik, és semmiképp sem tekinthető az ERASMUS+ Program nézeteit tükröző kiadványnak.

„STAR-SABLON” AZ ÖNKÉNTESEK JÖVŐBENI KÉSZSÉGEINEK LEÍRÁSÁRA A STAR-rendszer (Situation = szituáció, Task = feladat, Action = cselekvés, Result = eredmény) gyakorta használt eszköz munkatoborzáskor, a szociális munkában és sok egyéb területen, amikor egy interjúkészítő fel akarja térképezni egy személy képességeit. A FutVol-projekt különösen alkalmasnak találta ezt az eszközt arra, hogy az önkéntesek bemutassák jövőbeni készségeiket. Ezt a sablont le lehet másolni, és fel lehet használni az önkéntesekkel olyan szituációkban, melyekben saját készségeikről kell beszélniük. Az önkéntes ellenőre kezdheti azzal, hogy feltesz egy olyan kérdést, amely egy speciális készséghez kapcsolódik. Példa: Ha az empatikus képességeket mérjük fel, az ellenőr ezt kérdezheti: „Említsen egy olyan példát, amikor félreértette valakinek a szükségleteit. Mi volt az, hogyan oldotta meg, és ez milyen érzést váltott ki önből?”

FutVol – STAR-sablon Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

Szituáció (körvona-

Megítélés

lazza az adott szituációt)

Feladat (írja le, mit kellett tennie)

Cselekvés (magyarázza el, mit tett, hogyan és miért)

Eredmény (írja le cselekedeteinek végkifejletét konkrét példákkal)

FutVol – STAR-sablon Projektszám: 2017-1-FI01-KA204-034696

OKLEVÉL AZ ÖNKÉNTESEK JÖVŐBENI JÁRTASSÁGAIRÓL

Igazolom, hogy

……………………………………………………………………………………………………………………………… (név) a következő jövőbeni jártasságokat sajátította el, illetve tett azokról tanúbizonyságot a szervezetünknél végzett önkéntes tevékenysége során ……………………………………………………………………………………………………………………………… (a szervezet neve)

………………………………………………

…………………………………………………………………

Keltezés

Aláírás

Az önkéntes tevékenysége során a következő feladatok elvégzésére képes: Konfliktuskezelés [ ] konfliktusok kezelése és megelőzése, megoldások keresése (a feszültség fokozása helyett) Tisztelet a kommunikációban [ ] empatikus viselkedés és mások empatikus megítélése Aktív és passzív kommunikáció [ ] aktív (írás, beszéd) és passzív (olvasás, meghallgatás) kommunikáció a különböző feladatok végrehajtásakor Kritikus gondolkodás [ ] világos, racionális gondolkodás, az elképzelések közötti logikai kapcsolat megértése; hatékony, független gondolkodás és érvelés Empátia és önzetlenség [ ] mások nehézségeinek megértése, segítésre való hajlandóság és motiváció, ami a saját érzelmi reagálás következménye Interkulturális megértés [ ] hatékony és megfelelő kommunikáció a más kultúrákból érkezőkkel, a kulturális különbségek megértése Digitális kompetencia [ ] az információs és kommunikációs technológia megbízható, kritikus használata Alkalmazkodóképesség [ ] az új ismeretek és készségek gyors elsajátítása, alkalmazkodás a változó környezeti elvárásokhoz és szükség esetén gyors cselekvés Csapatmunka [ ] a szerepek felismerése csoporton belül, saját maga számára megfelelő szerep kiválasztása és hatékony kommunikáció a többiekkel Készségek felmérése és felismerése [ ] saját hozzáértésének, készségeinek, hozzáállásának felismerése; önbizalom és a cselekvési lehetőségek felismerése Idő-felhasználás [ ] a cselekvéshez szükséges prioritások felismerése, a teljesítéshez szükséges megfelelő eszközök kiválasztása Problémamegoldás [ ] egy adott problémának különböző perspektívából történő szemlélete; érvek megfogalmazása a cél vagy kompromiszszumos megoldás eléréséhez szükséges cselekvés meghatározására Kezdeményezőkészség [ ] önálló munkavégzés, saját készségek felmutatása, rugalmasság és eltökéltség Szervezőkészség [ ] önállóság, mások feladatainak megszervezése, a tevékenységek során keletkező munkaterhek hatékony elosztása A jövőbeni jártasságok koncepciót és az értékelési módszereket a Future Skills for Volunteering c. Erasmus+ projekt fejlesztette ki (2017-1-FI01-KA204-034696)