Tuli_K_diploma_muhelynaplo_2013 by Krisztian Tuli

TULI KRISZTIÁN

DIPLOMAMUNKA MŰHELYNAPLÓ

2013

TARTALOM: Bevezetés

Animáció Film Noir Képregény

8 19 22

I. Fejezet: Mögöttes tartalom

II.Fejezet: Tervezés Kezdetek Sztori Változatok Karaktertervezés Storyboard Animatik

III. Fejezet: Kivitelezés Látvány elkészítése Fázisrajzok Vágás Hangok Design Összegzés

29 30 47 58 66 78

91 98 102 105 107 112 3

Bevezetés Nagy örömmel tölt el, hogy ezt a műhelynaplót kézben foghatja végre a kedves Olvasó. Ebben a kis könyvben benne van mind az, amit én az elmúlt fél évben készítettem a legnagyobb szorgalommal, kitartással és türelemmel abból a célból, hogy elérjem azt, ami a legfontosabb dolog számomra: másoknak örömet szerezni, szórakozást nyújtani. Ez az igazi ok, amiért egy animációs filmet megéri létrehozni. Ezen diplomamunka fontos szempontja, hogy egy közös munkáról van szó, amit két ember készített, Somogyi Donát és Tuli Krisztián. Egy animációs film elkészítését nagy számú csoport végzi. Itthon főként egy személyes diplomamunkák születnek. Ennek megvan

a nagy hátránya, mozgóképes munkáknál ez látszik, hiszen mindenkinek másban rejlik az erőssége. A Külföldi iskoláknál, mint például a dán The Animation Workshop, vagy a francia Gobelins nevű egyetemeken, ahol a Bachelor fokozatú animációs diplomafilmeket 8-10 fős csoportok készítik. Így, mivel mindenki a tudása legjavát fekteti a munkába, olyan animációk születnek, amik világszínvonalúnak mondhatóak. Kiemelkedő példaként említeném a Who’s Afraid of Mr. Greedy?, a Backwater Gospel, és a The Reward című alkotásokat. Ezek láttán Donáttal elhatároztuk, hogy közös munkába fogunk, mi is ilyen magas színvonalú munkát akartunk csinálni. Ez a műhelynapló bemutatja, hogy a közös film rám eső része milyen szellemi háttérrel, milyen típusú munkával is járt. Kezdjünk is bele!

Bevezetés

I. Fejezet Mรถgรถttes tartalom

Animáció Animációs film. Mesefilm, rajzfilm. Magyarul ezeken a nevekkel illetik ezt a műfajt. A köztudatban gyerekeknek szóló multimédiás alkotásokként tartják számon, de ez már a műfaj kezdeteinél is többnek számított. Számomra két olyan meghatározó dolog van, ami gyerekkoromtól fogva főként inspirált, az animációs filmek és a képregények. A kettő egész szorosan összefüggőnek mondható műfaj. Röviden szeretném ismertetni, hogy mi is az, az animáció és hogy hogyan is készül. A szó jelentése megmozgatni, valamilyen élettelen tárgyba életet lehelni. Lényege a mozgás illúziójának keltése, olyan állóképek egymásutánjával, amik egymáshoz képest egy bizonyos látványról folyamatos mozgást eredményeznek. Ezt a mozgást az eredményezheti, hogy egy megfelelő gyorsasággal egymásután ezeket a képeket nézve a szem tehetetlenségénél fogva mozgásként érzékeljük. Az emberi szem egy másodpercen belül 12-15 egymás utáni állóképet

már mozgásnak lát. Ez a lassú sebesség néha szaggatottnak hathat, ezért a Televízió 25 illetve régiótól függően 30 képkockát vetít másodpercenként, míg a mozi 24 képkockát (angolul: frames per second, rövidítve fps) használ. Ez egy igen nagy kihívás egy animátornak, gondoljunk csak bele, egy 15 perces rajzfilm elkészítése körülbelül 27,000 megrajzolt fázist, míg egy két órás egész estés animációs mozifilmhez 216,000 képkockára van szükség. Képzeljük el, ha egy animátor minden egyes képkockát megrajzol, mondjuk 30 perc alatt és egy hét alatt 40 órát dolgozik, akkor közel 52 évébe (2700 hét) kerülne egy egész estés rajzfilm elkészítése. Ezek az elképesztő érvek miatt az animációs stúdiók már az 1900-as évek elejétől kezdve, különféle technikákat fejlesztettek ki a munkatempó gyorsítására. Na meg persze nem egy ember munkájának gyümölcse egy ilyen hatalmas munkával járó alkotás.

Paranorman/ arc fázisok

Mögöttes tartalom

Történeti áttekintés A mozgás ábrázolásának művészi kifejezését már az emberiség hajnaláról példával lehet szemléltetni. A Paleolit korból barlangrajzok prezentálják például egy állat futását (egy rajzon belül több mozdulat, sok lábú állat). Az ókorból egy perzsa agyagedény egy kecske ugrásának öt fázisát ábrázolja 5200 évvel ezelőttről. 4000 éve egyiptomi katonák birkózását festették le ugyancsak egymás utáni mozdulatok sorával.

Az első igazi úttörő animátor és képregényrajzoló egyben Winsor McCay (1867-1934) volt. Legismertebb munkája a kis Némó című képregénysorozata, ami a szecesszió stílusában készült, majd animációs filmet készített belőle 1911-ben. A kis Némó 4000 megrajzolt képkockából áll, amit mind egymaga rajzolt meg. Ebben a munkájában külön hangsúlyozza McCay a tényt, hogy milyen hatalmas munka egy animációs film elkészítése.

A filmkészítés feltalálása előtt különböző optikai játékokkal készítettek mozgást imitáló látványt, ezek a 19. század első felétől voltak népszerűek. Ezek az eszközök elsősorban játékként lettek számon tartva, egyszerre csak egy személy használhatta és láthatta meg benne a „varázslatot” kis méretük és a projekció okozta hiány miatt. Ezek az eszközök a mai napig jó oktatási eszközök az animációt tanuló diákok számára. Ezek a thaumatróp, a phenakisztoszkóp, és a zoetróp. Mindegyik nagyon csekély számú fázis bemutatására alkalmas, a mozgás a forgatás gyorsaságának tempójától függ. A már komplexebb mozgássort az 1860-as évek végén megjelent pörgetős füzet (flip book) tárta elénk.

Max és Dave Fleischer (1883-1972, 1894-1979) az animációs sorozatok úttörői. Ők fejlesztették ki a rotoszkóp (rotoscope) technikát. Ez abból állt, hogy élő felvételt vetítettek ki egy üveglapra, amit az animátor képről képre átrajzolt. Első sorozatuk a ki a tintatartóból (Out of the Inkwell, 1919-1926). A Fleischer Studios munkái közé tartozik a méltán híres Popeye, a tengerész (1929) és az 1941-es Superman rajzfilm is. Fontos technikai eszköz a multiplán kamera. Ők voltak ennek is az úttörői, majd később Disney tökéletesítette. A multiplán kamera egy olyan különleges eszköz a hagyományos animációs filmgyártásban, ami megengedi, hogy több különálló réteget

10 Mögöttes tartalom

különböző sebességben, távolságban mozgatva 3-dimenziós hatást kölcsönözzenek a rétegekben mozgó háttérnek. Egy függőleges állványzatról van szó (Fleischer testvéreké vízszintes, Disney-é függőleges), ami üveglapokat foglal magában, felülről pedig egy kamera függőlegesen rögzíti a látványt. A fázisokat/háttereket átlátszó cell fóliára vagy üveglapra festették. Ezt a technikát alkalmazzák ma is, csak digitális úton. Ilyen hatás elérésére alkalmas az Adobe After Effects illetve az Anime Studio Pro szoftverek is. A rajzolt animáció mellett fontos szót ejtenem egy másik technikáról a stop motion-ról. Ennek leghíresebb típusa a bábanimáció. Fontos példa a Wallace és Gromit, ugyan ilyen meghatározó alkotás Tim Burton Karácsonyi Lidércnyomása. Legfrissebb példa a Paranorman. Ennek érdekessége, hogy ez az első olyan film, ahol színes 3-D nyomtatót használtak a figurák arcainak animálásához. Ez azt jelenti, hogy minden egyes arcot fázisonként cserélgettek. Ezeket az arcokat 3-D-s szoftverrel mozgatták meg majd a kívánt pozíciókat nyomtatták ki. Ugyan ez a Laika stúdió használt először fekete-fehér 3-D-s nyomtatót előző filmjüknél, a Coraline-nál. Disney/ multiplán kamera

Hagyományos animáció Hagyományos úton egy animációs filmet egy hatalmas alkotóbrigád készít. A forgatókönyv írók kidolgozzák a sztorit. Egy szép számmal rendelkező grafikus brigád durva skicceket, különböző vázlatokat készít a karakterekről, hátterekről. Ezek kiválasztása és elkészülése után következik a rajzos forgatókönyv, azaz a storyboard elkészítése. Ez leginkább egy nagyon részletesen kidolgozott képregény vázlatra hasonlít. Ez segíti a készítőket, hogy szemléletesen, eltudják képzelni, milyen lesz a végleges látvány. Ezt követően, a storyboard képkockáit részletesebben kidolgozzák, majd lefilmezik, ezt nevezzük animatiknak. Ennek lényege, hogy a jeleneteket időben egymás után időzítve elhelyezik, megfelelő ütemben. Így a készítők láthatják, hogy a sztori milyen tempóban halad. Az animatik az, amit a szinkron színészek, zajokért felelős hangmérnökök és zeneszerzők megkapnak, majd ezt követve készítik el a felvételeket. Ez után a háttér elkészítése következik, először szépen részletesen megrajzolják őket ceruzarajzként, majd az ezekért felelős művészek, festők, grafikusok véglegesítik a háttereket. Következő lépés a fő animátorok elkészítik a hátterekhez igazodva

12 Mögöttes tartalom

a rajzfilm karaktereinek kulcsmozdulatait. Ezt úgy kell elképzelni, hogy körülbelül minden 30-adik vagy 60-adik állóképet, meghatározó mozdulatot készítik el. Például, egy jobblábtól-jobblábig tartó sétát 3 képkockával szemléltetnek, van a kezdőpont, egy köztes, esetleg még egy, majd a végpont. A mozdulatok köztes fázisainak megrajzolására külön, szép számból álló alkotóbrigádot bíznak meg. Ők átvilágító asztal segítségével töltik ki a kulcs képkockákat fázisrajzokkal olyan papírra, ami a világítás hatására azt eredményezi, hogy az egymás alá helyezett rajzok átlátszódnak a papíron, ezzel az előző rajzolt fázishoz igazodva készítik el a folyamat rajzokat. Mindez addig készül, amíg a megadott tempóban visszajátszás után, a mozdulatok természetesnek nem hatnak. A végleges ceruzával megrajzolt mozdulatokat átrajzolják tintával és kiszínezik festékkel az átlátszó celluloid fóliára. Ennek lényege, hogy nem kell minden egyes állóképre a hátteret is megfesteni, hiszen amit a rajzoló üresen hagy a cellen, az ugye átlátszónak hat. A celluloid fóliát használó animációt egy korai Disney-s animátor, Earl Hurd találta fel 1915-ben. A hagyományos animációs filmek a mai napig ezzel a megoldással készülnek.

A tintával való átrajzolással, és a kifestéssel az animáció a végleges stádiumba érkezik. A celluloid egyik oldalára rajzolják rá tintával a letisztázott vonalakat, míg a hátoldalára festik ki színekkel, így marad a fekete kontúr szép steril! Ezt követően a képek egyenkénti befotózása történik, egy erre alkalmas állványzat és egy kamera segítésével. Mindent precízen rögzítenek, majd egymás után cserélgetik a fázisokat és ezzel a hosszadalmas, türelmes és precíz munkával készül egy tradicionális animációs film. Nagyon híres példaként kötelező megemlítenem a Walt Disney Stúdió Hófehérkéjét (1937), ugyan is ez volt az első egész estés rajzolt animációs film, ami az az évi Oscar díjat is besöpörte. Fontos megemlítenem egy magyar alkotást is, ami szintén nemzetközi sikernek örvendő Macskafogó (1986), Ternovszky Béla rendezésében. Na de mielőtt előreszaladnánk, nézzük meg hogy honnan is indult ez a műfaj, és hogy kiknek is köszönhetjük azt, ami az animáció ma. Disney/ Hófehérke és a hét törpe (1937)

Számítógépes animáció 2-Dimenzióban A számítógépes grafika alapjába véve 2 fő területre osztható: 2-Dimenziós és 3-Dimenziósra. A 2-dimenzionális számítógépes animáció szorosan kötődik a tradicionális animációhoz. Egyik érdekessége így előzményként megemlítendő, ez a morfolás. Egy fix rajzot különböző eszközökkel eltorzíthatunk, ezzel sok időt spórolva meg a rengeteg fázis egyenkénti megrajzolásától. Viszont ezzel jelentkezik máris egy hátulütője is. Tény hogy jelentősen gyorsabb eljárás, viszont azt a ropogós ízt, mint amit a fázis animáció nyújt, sajnos egy gépies hatás váltja fel. A fázis animációnál a rajzok itt is egyenként készülnek, a hagyományos eljárásnak megfelelően, a különbség a digitális környezet használatában van toll és ecset helyett. Számítógépes környezettel manapság bármilyen tradicionális animációs eljárást imitálhatunk, alig észrevehető különbséggel, olyan mértékben, hogy sokszor a szakavatottak sem látják azt.

Gondolok a rajz animációra, modern példa a Cartoon Networkon vetített 2-D-s rajzfilm sorozatok, ilyen például a Kalandra fel! (Adventure Time with Finn & Jake, 2010-) vagy a Nyomi szerencsétlen utazásai (Marvelous Misadventures of Flap Jack, 2008-), a Parkműsor (Regular Show, 2010-), a László tábor (Camp Lazlo!,2005-2008) és talán leghíresebb példa a Genndy Tartakovsky által rendezett Szamuráj Jack (Samurai Jack, 2001-2004). Meghatározó 2-D-s technikai megoldás például a papír animáció, itt papírból kivágott rétegeket mozgatnak egymás alatt – felett – mögött – között. Egy napjainkban nagyon híres és sikeres példája a South Park (1997-). Érdekesség, hogy tradicionális papíranimációként indult a sorozat majd később a szoros határidők és a nagy sikerre való tekintettel gyorsítani kellett a projektet, az üvegasztalról áttértek digitális környezetre, nevezetesen a Maya nevű 3-D animációs szoftverhez.

Nyomi szerencsétlen utazásai

14 Mögöttes tartalom

Számítógépes animáció 3-Dimenzióban A 3-D animáció számítógépen történő 3-dimenzionális világok létrehozását jelenti. A felhasználónak kell az objektumokat elkészíteni térben, a fényforrások helyét, minőségét és a kamera látószögét, helyét. Ezek az információk specifikáltak, a számítógép matematikai számításokkal, formulákkal, kódokkal készíti el azt a 3-dimenziós szimulált látványt. Bizonyos értelemben a 3-D számítógépes grafika a fotográfiához hasonlítható. Szükség van egy témára, amit lefotózunk (ez esetben a 3-D objektumok) és némi fényre hogy megvilágítsuk a jelenetet (ezek a fényforrások, angolul light sources). Ezután átnézünk a kamera keresőjén, kiválasztjuk a nekünk tetsző plánt (képkivágást), beállítást, majd lenyomjuk a zár gombját (ez a 3-D modellezésnél annyit tesz, hogy beállítjuk a nézőpontot, azaz viewpointot, és csinálunk egy rendert, azaz egy állóképet generál a számítógép). Az ezen a szakterületen dolgozó elektronikus grafikus ezeket az összetevőket mind maga állítja be. A grafikus 3-D objektumokat hoz létre bármilyen formában, méretben, színben; fények helyét és

színét állítja be és virtuális kamerát pozícionál. A kamera helyétől függően a számítógép generál egy képet, ami ennek a keresőjén látszódó 3-D-s képet reprezentálja. Amikor a grafikus elégedett a jelenet látványával, kezdődhet az animálás procedúrája. Elsősorban a kamera mozgatása történik, a művész beállítja, hogy milyen úton haladjon a virtuális kamera. Ezután a számítógép instrukciókat kap hogy készítsen egy adott képmennyiséget arról ahogy a kamera bejárja útját. hasonlóképpen a látványon belül az objektumok és fények is beállításra kerülnek, beállításra kerül hogy adott ponttól adott pontig mit történjen velük. Miután ezekből az álló képekből elkészül egy összeállított videó anyag, az eredmény egy számítógépen generált animáció lesz. Ezek a szakemberek meglehetősen nagy tudással kell, hogy rendelkezzenek, hiszen ők részben festők, részben szobrászok, részben operatőrök és rendezők egyben. Az alapvető technikai háttér, és áttekintés után egy filmtörténeti műfajt szeretnék bemutatni, ami képileg a leginkább hatott a munkánkra. Ez a film noir.

Disney,Pixar/ Up!(Fel,2010)

16 Mögöttes tartalom

Film Noir A film noir műfaj, stílus, irányzat és hangulat egyben. Lényegében olyan bűnügyi történet vagy gengszterfilm, amiben erős kontrasztok, fény-árnyék hatás végletekig menő kihasználása, nyomasztó atmoszféra van jelen és jellemzi a képi világot. A stílus az 1920-as évek kiszámíthatatlan gazdasági helyzetének közepén jött létre, ezért a nagy depressziónak nyomot kellett hagyni a művészeteken. Történetvezetése egyedi, meglepő, csavaros, részletesen kigondolt. A noir feltehetőleg a legérdekesebb és legkiszámíthatatlanabb műfaj az összes többi közül. A filmtörténészek szerint a noir készítette elő az utat a mai filmeknek. Ez a műfaj az akkoriban menő romantikus vígjátékok és musicalek közé robbant be. Szöges ellentéte az addigi klasszikus hollywoodi elbeszélés módnak, a csillogásnak, kiszámítható történet mesélésnek. Az amerikai filmek terén itt váltak először vakmerővé, önállóvá. Ez a műfaj jóval többet rejt egy bravúrosan megírt forgatókönyvnél és csavaros cselekménynél. Fontos megemlíteni, hogy Gyilkos vagyok/ Double Indemnity (1944)

ezeknek a filmeknek jó néhány akadályuk volt a maguk idején: A 40-es években például a nagyfokú cenzúrázások voltak, a filmek nagyon erős tartalmi szabályozáson mentek át. Nem szerepelhetett például a filmekben gyilkosság vagy más bűntény, vagy ha netán szerepelt, ami nagyon kevés filmben adatott meg, akkor az elkövetőnek, bárki is volt, meg kellett bűnhődnie. Ezért a rendezők és az írók a cenzúra szabályainak kötelezően megfelelő, de a figyelmesebb nézők által értelmezhető rejtett utalásokkal spékelték meg az alkotásokat, ezzel garantáltan borsot törve a cenzorok orra alá. Ezen filmkészítők a kevésből hozták ki a legtöbbet. Erre talán a legjobb példa Alfred Hitchcock Psycho című 1960-as filmjében a mindenki által ismert fürdőszobai jelenet. A készítők ügyeltek arra, hogy a nő egyetlen intimebb testrésze se látszódjon. Érdekesség hogy néhány jelenetet lassítva vettek fel, majd utólag gyorsították fel nehogy véletlenül bevillanjon valami oda nem illő látnivaló. Még egy példa, szintén Hitchcocktól az 1946-os Forgószél c. alkotásából: Elcsattan a filmtörténet leghosszabb, premier-plános csókja, ami azért volt meghökkentő és zseniális megoldás, mert ezzel

Film noir 19

a néző fantáziájára volt bízva, hogy mi történik a képkivágáson kívül, alul, amibe a cenzor csak bele se mert gondolni! Kiemelkedő képviselői a műfajnak: A máltai sólyom (1941) John Huston rendezésében az első film-noirként van számon tartva. Gyilkos vagyok (1944) Billy Wilder rendezőtől és James Cain tollából. Ezt a tipikus film-noirként emlegetik a hozzáértők. A postás mindig kétszer csenget (1946/1981) Tay Gartnett alkotása, különleges egyedi elbeszélésmódja miatt érdemes megemlíteni. Alkony sugárút (Sunset blvd. 1950) Billy Wilder legnagyobb dobása, egy igazi filmtörténeti klasszikus. Kötelező darab. A film-noir a máig részese a filmművészetnek. Kiemelkedő példa

erre David Lynch Mulholland Drive-ja, Roman Polanski Kínai negyede, vagy David Fincher Hetedikje. Egy kimagasló és igen különleges az elkészülésének pillanatától filmtörténeti klasszikusnak számító film-noir alkotás a Sin City 2005ből, Robert Rodriguez rendezésében, Frank Miller többszörös Eisner díjas képregényéből. Ez az alkotás minden szempontjából tökéletes munkának mondható, teljesen egyedülálló látványa, történetvezetése, a legkülönfélébb klisék, legváratlanabb alkalmazásával gyönyörködtet minket. Ennek eredeti képregény változata volt az egyik legmeghatározóbb ihletforrása látványilag a diplomamunkánknak. Ezzel meg is ragadom az alkalmat és bemutatom ezt a bizonyos képregényt, a többi ihletforrással egyetemben.

Sin City/ Bruce Willis

Film noir 21

Képregény „A képregénynek szélsőséges periódusai vannak, a magyar történelmi viszonyok és a kulturális hagyományok nem tették lehetővé az egyenletes képregény-kultúra kialakítását, amiben minden műveltségű és iskolázottságú olvasó megkapná a saját igényeinek megfelelő képes szórakozási formát” – Kertész Sándor, képregénytörténész. A képregény egy összetett művészeti alkotás, ami magában foglalja a képzőművészetet (grafikát, festészetet) és az irodalmat, így a kettő együtt egymással szervesen élve, teremti meg ezt a műfajt. A történet mesélése egymás után következő paneleken belül történik, ahol a képen, általában szóbuborékban jelenik meg a szöveg. Ez általában dialógusokat, narrációt tartalmaz. A képregények látványvilága leginkább az animációs filmekéhez hasonlítható. Különböző típusú, formájú képregényeket tudunk elkülöníteni. Vannak a képregények (comic books), folytatásos képregényfüzetek, általában 25-30 oldal terjedelműek. Ez a fajta itthon is a legismertebb. ezeket általában gyűjteményes kötetben is kiadják a sorozat elkészültével. Közismert még a képregény „csíkok” (comic strips), napilapokban,

22 Mögöttes tartalom

magazinokban megjelenő egész oldalas, vagy pár paneles folytatásos képregényt jelent. A gag cartoon az egy paneles képregényt jelenti, ami általában egy közéleti, politikai mozzanatot figuráz ki. A graphic novel annyiban tér el a comic book-tól, hogy ez egyben készül, regényhez hasonlóan, könyv formátumban jelenik meg. Az utolsó, egyben legújabb ágazat a web comics, kifejezetten internetes publikációként megjelenő, pár paneles általában humoros, könynyed, rövid olvasmány. A képregény története nagyon szerteágazó, én az amerikai képregények alakulását fogom ismertetni, hiszen ezek voltak rám elsősorban hatással. Az angol comic szó magyarul viccest jelent, hiszen kezdetben ez volt a kis képkockák szerepe csupán, nevettetni. Az 1900-as évek elején mindössze újságokban szereplő néhány képkockaként volt jelen a műfaj, a tömegkultúra egyik eszközeként. Az 1930-as években jelentek meg először a képregény füzetek. Ez a forma az 50-es évektől terjedt el igazán, egész Amerikában, nyugat-európában és Japánban. A 20. század végére vált az akadémia által elismert műfajjá.

Magyarországon nagyon későn 1957-ben jelent meg az első igazi képregény, a Winnetou. Ezt követően is nagyon kemény szabályok vonatkoztak itthon a képregényekre: csak az adaptációs képregényeket engedélyezték. Azokat is elsősorban abból a célból, hogy az adott regényt propagálják. A rendszerváltás előtt nem jelenhettek meg szerzői képregények és ez volt az, ami nem engedte a képregényt, mint médiumot érvényesülni. A 80-as évek második felétől jöttek be Magyarország határain a nyugati képregények, köztük az amerikai, szuperhősös füzetek, mint a Csodálatos Pókember, vagy a Superman és Batman.

Ezek személyesen is fontos darabok gyerekkoromtól fogva. A Pókember volt az első olyan igazi olvasmány, ami bárminél jobban lenyűgözött. Ezekből szép magángyűjteménnyel is rendelkezem, aminek legékesebb darabja az első magyar Pókember 1989-ből. Az évszázadforduló után itthon gyűjteményes kötetek is megjelentek, közülük van néhány nagyon fontos darab, mint a Paul Auster, Paul Karasik és David Mazzucchelli – Tükörváros című graphic novelje, Alan Moore és Dave Gibbon – Watchmen című kimagasló fontosságú képregénye. Két olyan képregény sorozat van, amiről külön említést kell hogy tegyek, hiszen ez a két alkotás az ami legjobban hatott a diploma animációs filmünk képi világára.

Paul Auster, Paul Karasik és David Mazzucchelli/ Tükörváros (2006)

Képregény 23

Sin City A képregénysorozat írója és rajzolója Frank Miller. Legfőbb jellemzői a film noir-os hangulat, komor, krimi jellegű sztorik, és a kontrasztos fekete-fehér képi világ. Eredetileg 1992-ben jelent meg Amerikában, Magyarországra a Fumax Kiadó gondozásában 2005ben jutott el hozzánk az első gyűjteményes kötet. A zseniálisan megírt nyers és brutális, frappáns sztori mellett a látvány megoldása is magával ragadó. Miller a megrajzolt figurákat néhol vonalasan, néhol pedig csak foltokban teszi fel, így nagyon izgalmas látványt nyújt a fekete-fehér felületek játéka. Jellegzetes textúrái, mint az eső sűrű, vastag vonalai, vagy a hópelyhek fehér foltjai, a város téglafalának egyenként megrajzolt kockái, az ablakredőnyök párhuzamos vonalai, vagy a börtönrács függőleges vastag vonalai. Külön érdekesség, hogy Miller néhány karaktereinek egyegy színfoltot kölcsönöz, például A sárga rohadék című kötetben az ellenséges karakter citromsárga színű, miközben minden más fekete-fehér körülötte. A történet lerobbant külvárosokban, prostituáltak negyedében, kocsmákban, sikátorokban, vagy a bűnözés fejeinek villáiban ját-

24 Mögöttes tartalom

szódik. A város légkörét a bűn és a rothadás jellemzi. Korrupt rendőrség és ebből meggazdagodó politikusok, egyházi vezetők, bűnözök, bérgyilkosok. Ezek a képregény füzetek egyértelműen a felnőtt olvasónak szólnak, jelentős szerepet játszik bennük az erőszak és a szexualitás.

Képregény 25

Hellboy „A Hellboy igazi műalkotás – eredeti, izgalmas, innovatív, a meghökkentő színkezelés pedig csak erősíti a hatást. A Hellboy kreatív, a saját jogán új művészetet teremtő mű, a mának címezve és a mára hangolva. És mindemellett pokoli jó olvasmány!”* Robert Bloch így jellemezte az utóbbi idők egyik legjobb képregénysorozatát. Mike Mignola az egyik legeredetibb alkotó, akinek a műve egyszerre sötét és nyomasztó, lenyűgöző, magával ragadó, szatirikus és mulatságos. A történet főhőse Hellboy, vagyis Pokolfajzat, a világ legnagyobb paranormális nyomozója, akit a második világháború vége felé egy náci szolgálatba állt rejtélyes varázsló idéz meg erre a világra. Sok-sok évvel később az időközben felcseperedett „ördögfióka” egy nyomozás során szembesül eredettörténetével, valamint azzal, hogy a „mágus” eljött érte, hogy földöntúli erejét saját szolgálatába állítsa. Mignola stílusa annyira nagy hatású, hogy az 1992-es amerikai megjelenés óta a mai napig érezhető jó néhány képregényrajzoló *Mignola, Mike (2010): Hellboy: A pusztítás magja. Debrecen: Cartaphilus Kiadó. Hátsó borító.

26 Mögöttes tartalom

stílusán. Alan Moore így jellemezte stílusát: „Amikor a német expreszszionizmus találkozik Jack Kirby-vel.” Erős fekete kontraszt és néhány alapszín használata jellemzi. Vaskos, torz alakjai az akkori standard ellentétje volt. A környezet a Viktoriánus és Gótikus építészeti elemekből táplálkozik, szerkezetei a steampunk hangulatában készülnek. Magyarországon 2010-ban jelent meg a pusztítás magja című első Hellboy kötet a Cartaphilus kiadó gondozásában.

Képregény 27

II. Fejezet TervezĂŠs

Kezdetek Young Creative Chevrolet.. Ez volt annak a pályázatnak a neve, amire elkészült egy olyan rövid animációs film, ami minden tekintetben a diplomamunkánk előzményeként tekinthető. Somogyi Donát 2012 januárjában megkeresett engem a Chevrolet 2012. évi YCC egyetemistáknak szóló pályázatával, aminek a lényege az, mint minden évben hogy egy megadott, ám de szabadon feldolgozható témára a pályázónak egy maximum másfél perc hoszszúságú rövidfilmet kell elkészítenie. Donát nagyon felkészülten, mint mindig, egy ötlet tervezettel ált elő és kérdezett meg engem, hogy van-e kedvem közösen nekilátni ennek a pályázatnak, ugyan is elég nívós díjazással kecsegtetett és nagyon jól kihasználható gyakorlatnak is bizonyult. *Ettől a fejezettől kezdődően egy kép kivételével az összes kizárólag saját alkotás. A Képekről technikai és egyéb információ a Képjegyzékben olvasható, illetve a szövegen belül.

30 Tervezés

Madárember Nem sokkal ez előtt egy iskolai projekten belül ismerkedtünk meg egymással munka szempontjából. Haraszti Péter és Somogyi Donát egy 3-D animációnak a terveit készítették. Ez Örkény István szakmai önérzet című egyperces novellája alapján készül. Eljutottak egy ponthoz, ami a látvány kidolgozását jelentette. Próbálkoztak karakter tervekkel, de egyikük sem érezte igazán erősnek magát ezen a területen, úgyhogy úgy döntöttek keresnek valakit. Hatalmas megtiszteltetés ért, amikor engem kértek meg, azzal, hogy mi lenne, ha rajzolnék néhány vázlatot a 2 fő karakternek. Én szó szerint azonnal nekiláttam és jöttek az ötletek egymás után. a 3. figuraváltozatom már egy olyan személyiséget sugallt, amire Peti és Donát azt mondta: „Igen! Ez az!” Ezek után nekiláttam szorgalmasan kidolgozni a két fő figurát, jó néhány vázlatot megértek, néhány látványrajzot is elkészítettem. Eközben Peti nekilátott a végleges karakterterveim alapján elkészíteni a 3-D-s modelleket.

Kezdetek

34 TervezĂŠs

Kezdetek

36 TervezĂŠs

Kezdetek

Chevrolet Project Ezek voltak azok a rajzok, amiknek elkészülése után a Chevrolet-s pályázatra való nevezés ötletével megkeresett Donát. Megbeszéltük az alap koncepciót, nekiláttam megtervezni a fő karaktert. Rögtön az első figurám olyan stílusú és minőségűnek bizonyult, amire ő azt mondta, hogy ez neki tetszik, legyen ő a főhős. Ezt követően kitaláltuk a látvány hangulatát, stílusát. Elindultunk a Cartoon Networkos rajzfilmek, elsősorban a Genndy Tartakovsky féle stilisztikai megvalósítás irányába. Az ő nevéhez fűződik a Dexter laboratóriuma című animációs rajzfilmsorozat, ami mindkettőnk gyerekkorának egy meghatározó darabja volt. Az általam elkészí-

40 Tervezés

tett karakter után a háttér is remekbe szabott formát öltött, ami Donát keze nyomát dicséri. Ennél a pontnál véglegesült a látványbeli megvalósításnak az alapja. A tervezett karakterből készítettem egy vektorosan átdolgozott, digitális rajzot. Ennek mintájára készült el a háttér is, ezzel eldőlt, hogy az egész ilyen módon készül majd el. Ez nagyon fontos momentum a diplomamunka szempontjából, hiszen ugyan ezzel a technikával készült. Szintén ennél a projektnél tapasztaltuk ki az Anime Studio nevű animációs program lehetőségeit, korlátait, ami szintén fontos szerepet játszott a diplomafilm elkészülésében.

44 TervezĂŠs

Ez a projekt közben a Kiss Melinda tanárnő által tartott 2-D Animáció tantárgyra is készült, mint féléves leadandó munka. Ez két nagyon intenzív munkahónapot jelentett. Legtöbbször reggel 8-tól este 6-ig, vagy 8-ig dolgoztunk, a hétvégéket is sokszor beleszámítva. A rövid reklámfilm elkészítésében külön köszönetet kell, hogy mondjak Kiss Melinda tanárnő mellett M Tóth Évának, aki nagylelkűen felajánlotta a konzultáció lehetőségét a projekttel kapcsolatban. Éltem is a lehetőséggel, ő pedig Melindával együtt átnézve a készülő filmet nagyon hasznos tanácsokkal látott el minket, amik nagymértékben hozzájárultak a végleges dramaturgiához. A reklámfilm elkészülése után szóba került a diploma. Mivel nagyon jól működött ez a csapatmunka, úgy döntöttünk, hogy mi ezt másokkal ellentétben közösen szeretnénk elkészíteni. Tisztában vagyunk vele hogy mindkettőnk másban jobb. Én a figuratervezésben vagyok gyakorlott és tehetségesebb, Donát pedig a terekkel bánik nagyon otthonosan. Külön-külön is biztos vagyok benne, hogy színvonalas produktumot készítettünk volna, viszont így egy sokkal nagyobb dolgot tudtunk összehozni.

Ötletkeresés Már 2012 nyár elején megvolt egy ötletünk. Izgalmasnak gondoltuk, tele változatos elemmel, viszont a központi része a dialógusok lettek volna. Ezt utólag, mikor ősszel nekiálltunk komolyabban gondolkodni az ötleten, el kellett, hogy vessük, mivel egyikünk sem rendelkezik igazán erős írói vénával. Volt egy rajzfilm, egy cartoon, ami nagyon hatott ránk ősz elején, ez volt a Regular Show (magyarul: Parkműsor, 2010-) J. G. Quintel rendezésében. Mindig is lenyűgöztek a tradicionális animációs filmekben a finom mozgások. Ezeket fázisrajzokkal (minden egyes mozdulatot külön rajzoltak meg) érték el. Utána jártam, a Regular Show egy 10 perces epizódját 9 hónapig készítik és azt sem az alkotók, még csak nem is amerikaiak, hanem koreai munkaerőket bíznak meg a fázisrajzok és a végleges látvány elkészítésére is. A főbb készítők a sztorit, storyboardot és az animatikot állítják össze. Egyértelmű volt, hogy egy hosszabb projektet végig fázisolni ennyi idő alatt nem fogok tudni. A megoldást a réteg animáció jelentette, hasonlóan a Chevrolet-s projekthez. Ez a kérdés eldőlt, viszont a sztori még koránt sem volt kitalálva.

46 Tervezés

Sztori változatok Rengeteget gondolkodtunk a történet kitalálásán. Hiszen ez az a tényező, amin az egész áll vagy bukik. Ha nincs gondosan kitalálva a sztori, akkor az egész alkotás értékét veszti, gyengének hat. Akár milyen a látvány, ha a történet nem erős, nincs csattanó és nem marad emlékezetes, mondhatni értelmetlen a küldetés. A sztorik kitalálása általában úgy történt, hogy leültünk egymással szemben és elkezdtünk beszélgetni. Mindössze 6 teljesen különböző ötletet vetettünk papírra. Ebből három olyat szeretnék bemutatni, ami nem valósult meg, de szerintünk nagyon jó ötletek, érdemes lenne mindegyik a kidolgozásra. Akkor úgy láttuk, hogy ezek a fenn álló 5 hónap alatt nem kivitelezhetőek. Az első ötlet az, ami még nyár elején, a másodév végén találtunk ki egy közös agytorna során. Ezeket a scripteket úgy közlöm, ahogy anno leírtuk, ezzel az eredetiségét élvezheti az olvasó, a megfogalmazás vázlatos, érezhetően nyers, de úgy gondolom ezzel együtt még különlegesebb olvasnivaló.

Ötletkeresés 47

Projekt - Indöszkúl Forgatókönyv vázlat

3 különböző kissrácot cipelnek, vállánál fogva húz 2 nagy melák külön-külön mutatva végig egy sötét, ódon, apró téglás falu, rácsos ajtós, börtön hangulatú folyosón. Mindegyik srác megrémülten különböző jellemeik révén hagyja magát végighúzatni a folyosón. Egy asztalhoz kerülnek mindegyik ugyan oda, a velük szembe háttal álló magas sötét alak kérdéseket tesz föl. Az elején úgy mutatjuk, hogy fel tesz egy kérdést, majd mindegyik gyereket külön bevágjuk, hogyan reagál a kérdésekre. A srácok az első 2 vagy három kérdésre adott válasz után elkezdik mesélni a sztorit. Lényegében egy történetet kapunk meg 3 eltérő verzióban. 3 különböző egy vékony visszafogottabb, egy vadabb és egy kövér kis önbizalom hiányos kölyök a fő szereplőink. Mindenki sztorijában különböző fantáziaelemek jelennek meg. Mindegyik történet máshogy lesz teljesen tálalva. Egyikben dinoszauruszok mennek el a háttérben, miközben az előtérben kislányok mérleghintáznak, másikban 2 sötét bőrű srác üldözi a mesélőt, teljes agymenés lényegében.

48 Tervezés

A végén kiderül, hogy annyi történt, hogy fociztak és berúgták az igazgató ablakát, ezért el lettek hozva az igazgatói irodába kihallgatásra. Ezt a tálalás, az hogy az elején drámai felvezetéssel nyitunk, a kihallgató terem és a folyosó olyan lenne, mintha egy sötét fogda lenne és a legnagyobb mafﬁa akarná őket likvidálni. A sztorik pedig mindenki szerint más hangulatúak, a mesélők lelkiállapotát tükrözi, ezzel színesítve, gyors vágásokkal a történést. Mivel fontos szerepe lenne a dialógusoknak, mesélésnek ezért ezt az ötletet egyelőre félretettük!

A második egy hajszát mu tat be két teljesen eltérő karakterről. Iz galmasnak ígérkezett nagyon, viszont rengete g helyszínnel járt vol na és sok-sok mozdulattal, úg y gondoltuk, nem férn e be az időbe.

Sztori változatok

Projekt - Elkötve Forgatókönyv vázlat

1. Mélygarázsban valaki lezárja az autóját és elmegy. Sötét nyurga árny az autóhoz oson. 2. Az álarcos ﬁgura körbetekint, majd megpróbálja betörni az autó ablakát a könyökével. Nem sikerül, fájdalmasan elkapja. Lehajol, majd egy kővel beüti. Gyors snittek. 3. Oldalnézet. Mamika mozgólépcsővel halad felfelé. Elnyújtott, lassú. 4. Autó tolvaj összeérinti a két kábelt, megcsípi az áram. Újra összeérint, beindul a motor és hirtelen gázt ad, felbőgeti a motort. Gyors snittek. 5. Mamika hátulról, amint felér a mozgólépcső tetejére. (lassú) 6. Figura nyikorogva halad felfelé a mélygarázsból. Visszapillantót leüthetné az egyik oszlopon. (gyors vágások) 7. Mamika kicsoszog a metró kijáratból.(lassú) 8. Tolvaj (helikopter távlatból) felülnézetből szlalomozik a forgalomban.(gyors vágások) 9. Mami a szatyrával bank felé halad és belép. (lassú) 10. Tolvajról közeli, ahogy átszellemülten, feszülten halad előre. (gyors vágások) 11. Lassan induló jelenet, majd hirtelen a mamika felugrik egy asztalra, előkapja a shotgun-t, és bamm, lő egyet a plafonba. (lassú> gyors) éles váltás 12. Tolvaj piros lámpát kap, majd vadul fékezve megáll. Előrehajol és megnézi a lámpát. (gyors> lassú) 13. Mami felkapja a zsákot a pulttól és elkezd futni, az ajtó felé, amin csattan a biztonsági fal, oldalra néz és kiugrik az ablakon.

50 Tervezés

14. Figura zavartan tekintget a visszapillantókba. Kattan a halántékán a shotgun. Remegve oldalra fordul a sofőr, hogy lássa, mi történik. Mami ül mögötte és üvölti, hogy „-Gázt!” Figura a hátsó ülésre pillant, miközben a stukker rá van fogva és rémülten látja a zsákot a dollár jellel. Felette az üvegen át a rendőrautót, amint villogva közeledik. Mami erőszakosan fejbe kólintja a stukkerrel, h előre nézzen, és adjon gázt. 15. Kívülről, amint a sofőr gázt ad, mögötte a szirénázó rendőrautó. 16. Haladnak az utcában. 17. Figura elrántja a kormány és egy szűk döcögős sikátorban veszik az irányt. Döcögnek lefelé… 18. …Hírtelen keresztbe megy egy kamion. 19. Visítanak… 20. Kamion utánfutója alatt átsuhannak, de közben lekapja az autó tetejét. 21. Szemből látszanak, amint felhajolnak a volán mögé, majd újra megijednek, áthajtanak egy koppanós bukkanón és észre sem veszik, hogy a pénz kipattan a hátsó ülésről. 22. Látják, hogy megúszták, következő kereszteződésben kihajtanak. 23. …Hosszabb kalamajka, rendőröket lehagyják… 24. …közben véletlenül visszakerül az autó az eredeti helyére, megtépázva, összetörve. 25. Egy sort ölelkeznek, majd keresnék kétségbeesetten a pénzt a hátsó ülésen, de nem lelik. 26. Jön valaki, köddé válnak. Az autó tulaja ér vissza és ledöbbenve nézi az autóját. 27. Stáblista 28. Visszatérnénk a sikátorba, ahol egy hajléktalan csöves szedelőzködik össze (keréknyomos hassal) és veszi észre maga mellett a zsákot. Megörül neki, kiszórja a pénzt, hasít rajta és felhúzza ruhának, menő dollárjellel a hasán.

Sztori változatok

Projekt - Maminál Forgatókönyv vázlat

1. Kívülről egy turkáló. 2. Mamika a bent túrja az árut, szüttyög, majd kezébe akad valami kacat. Szépen csillogó tükör. 3. Körbepillant, de mivel kihalt a bolt, így besüllyeszti a húzós kocsiba. 4. Mamika lassan hazahúzza a kiskocsiját, a romos házig. 5. Beül a fotelbe a tv elé és beszunnyad. 6. Idő múlását szemléltetjük, amint, mennek az árnyékok. 7. Autóval hozza az anyuka a durcás gyerekét, aki bámul ki a tájra. 8. Megáll a romos ház előtt az autó, majd tovább hajt, és ott marad a gyerek a csomagjával. 9. Az autó után néz morcosan. 10. Felnéz a házra majd elindul befelé.

52 Tervezés

Kopogtat, de semmi, csak klisésen nyikorogva megnyílik az ajtó. 11. Beér a kacatokkal teli házba, szólongatja a nagyit. 12. Meglátja a tv előtt a háttal lévő fotelt, lelóg a nagyi karja. Odasiet üdvözölni őt és akkor látja meg, hogy nem moccan. Meghalt?!? Egy légy kirepül a szájából… 13. Gyerek megijed, sikolt, hátratántorodik, és fellöki a húzós kocsit, kiszóródik a tartalma, megbotlik. 14. Rálép a mami által talált tükörre, megreccsen, gyerek felszisszen… 15. /… dimenzió áthúzás megy végbe…/ 16. Ugyan úgy állva találja magát a gyerek egy sötét nyirkos helyen. 17. Sötétbe burkolózó kőhíd, ködös helyszín. 18. Gyerek rettegve áll, mögötte a sötét köd-

ből előrehajol egy nyálas ormótlan szörnyeteg és belehörög a csendbe. 19. Gyerek erre megriad és megfordul, majd felsikolt, és elkezd futni a hídon. Szörny üldözőbe veszi. 20. Egyre közelebb ér, a híd végén egy ajtót vesz észre, felcsapja és becsapja maga mögött. Egy lakásban van újra, de a szörny belöki, az ajtót gyerek feltápászkodik és elkezd menekülni. Fut lefelé a lépcsőn, megbotlik, lépcső alján elnyal. Szörny a falhoz szorítja. 21. Bamm, szörny szétloccsan, gyerek tiszta trutyi lesz és kapkodja a levegőt. 22. Oldalra tekint és ott áll a mamája füstölgő shotgunnal. 23. Kicsapódik a bejárati ajtó és a vidám szülei lépnek be, de hamar lefagy az arcukról a mosoly.

Sztori változatok

Több mint egy hónap te lt el az ötlet kereséssel, egyre jobban éreztük, hogy fogy az időnk, növekedett a stressz. Donát előállt egy tört énet ötlettel, pénzhamisítással a közp ontban. Hiányzott a csattanó. Együtt kid olgoztuk. Így született meg a végleges sztori váz lat, ami többszörös átírást is megélt, ez lett a végleges változat:

54 Tervezés

Solopoly

Végleges forgatókönyv

Sötét este egy Hifi-TV felirattal ellátott boltot látunk totálban szemből, egy sötét (gengszter) furgon/terepjáró áll be a képbe (A háttér kékes, a furgon sziluettként jelenik meg!). A boltost szemből totálból mutatjuk, ahogy a pult mögött forrasztgat egy nyákot, majd a csilingelés hangjára felfigyel a különös alakra. A boltos (Pete) szubjektív szemszögéből mutatjuk, ahogy végigpásztázza alulról fölfele a különös dohányzó karaktert, aki betolt egy nagy fehér fénymásoló gépet. Pete összehúzott szemöldökkel néz. Majd erőltetett köhögéssel jelzi, hogy nem tetszik a cigi. Felső kameraállásból látjuk esetleg a gengszter háta mögül, látva a terjengő füstöt. Figura megmozdul, kiveszi a cigit a szájából és a hamutartóba rakja. A figura, biccent majd sarkon fordul és kimegy a boltból. Pete meredt tekintettel néz ki a fejéből a pult mögül, hogy ez mi volt, a tekintete ezután a pult előtt álló fénymásoló gépre tekint kamera is a tekintettel együtt mozdul a gép felé. Következő snitt a bolt hátsó részében lévő műhelyben Pete hozzálát a gép megszerelésének. Leszedi a gép oldalát, nézelődik. Látja, hogy papír fecnik be vannak szorulva a fogaskerekek közé. Kiszedi az elsőt. Furán néz a fecnire, forgatgatja, majd félrerakja.

Sztori változatok

Szedi kifelé a cafatokat, és csak szedi. Földön gyűlő cafatokat próbálja egymáshoz illeszteni. (pénzt sejtet) Pete hátrahököl. Este van, Pete otthon fekszik az ágyában. Különböző vágóképekkel mutatjuk be, hogy nem tud aludni, egész este forgolódik. Nap eseményei pörögnek át álmában. A ﬁgura sokkal sötétebb, és gengszter jellegűbb. Cigit erővel és hirtelen elnyomja. Közeli kivágás. Sokkal megrettentőbb. (vörös hatás) Sötétség. Másnap: Látjuk a boltot kívülről az elején levővel megfelelően. Az üzletben mutatjuk, ahogy már nem unottan dolgozgat Pete, hanem tűkön ülve mered a bejáratra és várja hogy a különös gengszter ﬁgura betoppanjon, hatásszünet után megszólal a csengő(a gengszter belép, újra vörös). Újra szemtől szemben, közelibb kivágás mindkét karakter látszik, de csak deréktól. Feszült pillanat csak a gengszter cigije füstölög. Felkapja a gépet a trolijára, majd egy pénzköteget helyez le az asztalra. Furgon ajtaja becsapódik. Elindul a furgon. Pete kinn áll az utcán, ahogy néz a távolodást. Gyors vágások: Bepattan az autójába Pete. Kulcsot elcsavarja, gázt ad. Mutatjuk, ahogy kocsijával oson a furgon után. Követi egészen egy sötét elhagyatottnak tűnő kikötőhöz Pete biztos távolban parkol le, azon belül is egy hatalmas gyárépület közelében. Pete odaoson egy ablakhoz. Benéz és látja, amint fénymásoló gépek szórják a pénzt egy nagy

56 Tervezés

kupacba. Nem hezitál, bepötyögi a 911-et. Meggondolja magát és a telefont maga mögé hajítja. Visszanéz és látja a főgórét és a gengsztert amint betolja a gépet. Előhúz egy pisztolyt. Kattan a kas. Vágókép amint Pete berontja a gyár ajtaját és elvetemülten fogja a pisztolyt és lő. lő. lő. Futva menekülnek az emberek. Pete kapkodva odafut a pénzkupachoz és elkezdi tömni a zsákot. habzsolja a pénzt. Felhajtja a magasba rakott kupacról a ponyvát és egy nagy rakás „solopoly (monopoly) doboz van alatta”. Értetlenül felcsapja az egyik tetejét és ugyan az a bénán rajzolt pénz van benne. Hírtelen világos lesz minden. Pete szirénázásra lesz ﬁgyelmes. Kétségbeesetten fülel. Elejti a fegyvert. l kivilágítva. Gyár tetején a fényes felirat hirdeti, hogy Solopoly. Gyár kívülről

ndolt egesnek go gl vé or k ak ott, észült az n ez változ e b k ie b b Ezzel elk . A késő ltunk a lekménye r nem nyú á m n sztori cse á t u z e gyütt, de kezdetét ott volt, a címmel e ad l e z z e igazán . Az alap sének első é scripthez z ve r e tvány megt vette a lá tja. fontos pon

Sztori változatok

Karaktertervezés A cselekmény központjában minden esetben valamilyen tulajdonsággal felruházott élő, vagy élővé tett figura áll. Egy színvonalas animációs film szempontjából nagyon fontos hogy ez a központi karakter, vagy netán több alak jellegzetes legyen. Külső tulajdonságaik tükrözzék a belsőt, legyenek könnyen felismerhetőek, már ha csak a sziluettjük látszik abból is egyértelműnek kell lennie kiről is van szó. Első fontos szempont egy karakter tervezésénél, hogy stilisztikailag milyen legyen. Mennyire lehet részletes, valóságos, milyen minőségű vonalvezetéssel legyenek elkészítve. Már a legelejétől mindketten úgy gondoltuk, hogy ennek az animációnak a formavilága szögletes lesz. Az előző közös projektünknél minden kerek formákból állt itt az ellenkezőjét akartuk.

58 Tervezés

Pete megalkotása Az általunk Pete-nek elnevezett főszereplőt kezdtem el megrajzolni elsőként. Amit róla érdemes tudni: Főhősünk, Pete egy belvárosi elektronikai műszerész, aki használt műszaki cikkeket javító üzletében tölti egyhangú hétköznapjait, amíg meg nem jelenik nála egy nagydarab alak egy fénymásoló géppel, és ezzel az élete fenekestül felfordul! Ez alapján nekiláttam csinálni néhány tervet. Jó pár teljesen eltérő változaton esett át, amíg megtaláltam azt a stílust, amire mindketten azt mondtuk, ez lesz az! Ez után már csak a megfelelő jellemvonásokat kellett eltalálni. Így lett ez a bajszos, középen elválasztott hajú, borostás, szemüveges, kockásinges a mi kiválasztott elektronikai műszerészünk. Érdekesség, a volt informatika tanárom pont így nézett ki, a főbb jellemvonásokat tőle kölcsönöztem.

Karaktertervezés

Kicsit később tudatosult, de bele akartunk vinni a figurákba és a környezeti elemekbe is egy kis magyaros íz világot. A környezetet olyanra akartuk, mint egy budapesti, kissé lecsúszottabb, belvárosi környék, a végén levő helyszínt, pedig mint egy elhagyatott gyártelep. Donát eközben nekiállt referenciákat keresni, majd elkészíteni a hátterek alapjait. A háttereket 3-D-ben modellezte meg, 3dsmax segítségével. Ez egy nagyon remek ötlet volt, mivel így az összes háttér térileg helyes lett, és nem kellett minden egyes vágóképnél azon izzadni, hogy milyen környezetet is rajzoljunk meg oda.

62 Tervezés

Gengszter megalkotása Nagyon nagy segítségemre volt a figurák kitalálásában az AMC amerikai televíziós csatorna Breaking Bad (2008 - ) című sorozata. Főként a második karakter megtervezésében. Egy igazi nehézágyúra volt szükség, aki a tekintetével is megfélemlít. Rögtön úgy gondoltam, hogy kopasz lesz, jó nagy fejmérettel, cigivel a szájban, széles vállal. Találtam rá egy tökéletes karakterű férfit, az említett sorozatban Hank Schrader (Dean Norris) néven ismert karaktert. Az ő vonásai alapján álltam neki elkészíteni, szintén elkészült néhány változat, aztán megszületett a „tökéletes”. Érdekes dolog egy karakter elkészítésénél, hogy ahogy sikerül annak talán csak a fele tudatos, a nagy része a rajzolás folyamatában alakul magától. Eredetileg ezt a gonoszt öltönyben gondoltam, mint a 40-es évek amerikai maffiáit, nagyon jól is állt neki, de közben készült egy másik ruha hozzá, és úgy döntöttünk Donáttal, hogy ennek kell lennie. Így olyan kisstílű, piti bűnözőnek hat, jobban illik a magyaros hangvételű közegbe.

Karaktertervezés

64 TervezĂŠs

Storyboard A storyboard, más néven képes forgatókönyv nagyon fontos szerepet játszik a filmforgatásban, animációs filmkészítésben. Minden egyes plánváltásról készülnek rajzok, emellett tartalmazza az olyan technikai adatokat, mint az adott plán cselekményét, kamera állását, esetleg technikai paramétereit, hangok, zörejek, és az adott plán idejét. Általánosan egy képhez 2-3 egyenlő méretű mezőt hagynak az instrukciók beírására. Elsősorban animációs filmeknél használják ezt a forgatókönyv módszert, de van bőven példa filmeknél is erre. Ilyen a Közönséges Bűnözők (Usual Suspects, 1995). A storyboardját a rajzokhoz képest olyan pontosan követték a filmnél, hogy a jelenetek nem csak plánjai stimmelnek, hanem a bevilágítást is a kis képkockákhoz igazították. Ennek egyébként egy Hollywood-i sztár storyboard artist, John Coven készítette, aki emellett nagyon sok sikeres filmhez is gyártott már storyboardokat.

66 Tervezés

Filmeknél leggyakrabban irodalmi forgatókönyveket gyártanak. Ezek lényegében olyanok, mint egy színdarab leírása, regényhez hasonló, csak sorok közt tartalmazzák a vágás helyét, kamera mozgását, olyan instrukciókat, amire a rendezőnek figyelnie kell forgatás közben. Quentin Tarantino saját maga írja és rendezi filmjeit, nála ez bevált módszer. Napjaink méltán híres rendezője Christopher Nolan is így dolgozik. A diplomamunkának ezt a tervezési fázisát én készítettem el. A scripthez igazodva minden történéshez rajzoltam különböző beállítású skicceket. Eleinte, a hivatalos storyboardokhoz hasonlóan, írtam az időt, hangot, plán megnevezést, később ezt elhagytam, mivel mindketten tudtuk, hogy hova mit akarunk, így már csak a cselekmény maradt és a képek. A következő oldalakon a teljes storyboardot bemutatom. Érdemes megnézni a végleges animációval egybevetve, mennyire követi és hogy hol tér el, a későbbiekben jónak bizonyult változtatás miatt.

Storyboard

Solopoly Storyboard

#01 Sötét este egy műszaki szervíz boltot látunk totálban szemből , egy sötét furgon áll be a képbe(A háttér kékes, a furgon sziluettként jelenik meg!)

A boltos (Pete) szubjektív szemszögéből mutatjuk ahogy végigpásztázza alulról fölfele a különös karaktert, aki betolt egy nagy fehér fénymásoló gépet.

A boltost szemből totálból mutatjuk, ahogy a pult mögött forrasztgat egy nyákot, majd a csilingelés hangjára felfigyel a különös alakra.

Pete összehúzott szemöldökkel néz.

68 Tervezés

Pete meghökkenve széknek feszül a nagydarab rosszarcú alak láttán.

Solopoly Storyboard

#02 A figura, biccent majd sarkon fordul és kimegy a boltból.

Következő snitt a bolt hátsó részében lévő műhelyben Pete hozzálát a gép megszerelésének.

Az Ajtón a becsapás lendületétől a NYITVA tágla átfordul ZÁRVÁra.

Leszedi a gép oldalát.

Pete meredt tekintettel néz ki a pult mögül hogy ez mi volt, a tekintete ezután a pult előtt álló fénymásoló gépre tekint (Kamera jobbra mozdul).

Látja, hogy papír fecnik be vannak szorulva a fogaskerekek közé. Kiszedi az elsőt.

Storyboard 69

Solopoly Storyboard

#03 Furán néz a fecnire, forgatgatja, majd félrerakja.

Szedi kifelé a cafatokat, és csak szedi.

Földön gyűlő cafatokat próbálja egymáshoz illeszteni. (pénzt sejtet)

70 Tervezés

Pete hátrahököl, rémülten fújtat, izzad.

Üres, sötét kép, 1 másodpercig, a drámai hatás kedvéért.

Pete áll az ágya előtt. Hosszan kitartott merengő snitt.

Solopoly Storyboard

#04 Éles bevágás, sötétből kúszik elő a rosszarcú alak. Egyre gonoszabb a hatása. Elvörösödik a képi színvlág.

Peteről közelebbi képkivágás ahogy mered maga elé.

Sötét alak mögött a gépek szórják a pénzt. Figura elvigyorodik, sötétségből kivillan a fogsora.

Érdekesség: a 18-as, 23-as és 30-as snitt megrajzolásását kistestvérem, Tuli Benjámin készítette!

Pete magára húzza a takarót.

Pete a rémálom képzelgésben: a földön eltöpörödve térdel.

A gonosz a vigyorból őrült röhögésbe kezd, eltorzult arccal.

Storyboard 71

Solopoly Storyboard

#05 Pete főlé tornyosul a gengszter, majd eltapossa. Placcs.

Sötétség.

Másnap: Látjuk a boltot kívülről az elején levővel megfelelően.

72 Tervezés

Pete meredten, izgatottan mered a bejáratra és várja hogy a különös gengszter figura betoppanjon, hatásszünet után megszólal a csengő.

A gengszter belép, újra vörös a színvilág

Pete összetöpörödve megrettenve néz a figurára.

Solopoly Storyboard

#06 A negatív szereplő pénzköteget csap le az asztalra.

Furgon ajtaja becsapódik.

Elindul a furgon. Pete kinn áll az utcán, ahogy nézi az autó távolodását.

Gyors vágás: Pete kabátját húzza.

Gyors vágás: Kabát gallérját igazítja.

Gyors vágás: Leveszi a szemüvegét.

Storyboard 73

Solopoly Storyboard

#07 Gyors vágás: Beül a kocsijába, .

Mutatjuk ahogy kocsijával oson a furgon után.

Pete izgatottan, kormánynak feszül.

74 Tervezés

Követi egészen egy sötét elhagyatott gyárépülethez Pete biztos távolban parkol le, azon belül is egy hatalmas gyárépület közelében.

Pete odaoson a gyárépület hozzá legközelebbi ablakjához.

Benéz, és látja...

Solopoly Storyboard

#08 Amint a fénymásológépek egy nagy kupacba...

Szórják a pénzt.

Pete nem hezitál, mobiltelefont ragad.

Tárcsázza a 911-et.

Visszakapja a fejét és szemügyre veszi a történéseket.

A gengszter odatolja a fénymásológépet a főnöke elé.

Storyboard 75

Solopoly Storyboard

#09 Mutatjuk a fő gonoszt (burkoltan de felismerhető a karakteren belül a aMonopoly-s figura).

76 Tervezés

Vágókép amint Pete berontja a gyár ajtaját és elvetemülten fogja a pisztolyt.

Pete a rozzant öreget láttán úgy gondolja hogy ez neki nem is akadály. Meggondolja magát, maga mögé hajítja a telefont.

A két ellenséges figura értetlenül pillanja meg hogy mi történik, megijednek.

Előkap egy pisztolyt, hátra húzza a kakas kattanásáig.

Pete össze vissza lő, oda se néz, csak lövi a plafont, senki sem sérül meg.

Solopoly Storyboard

#10 Habozás nélkül egyenesen a pénzkupachoz rohan, majd rávetődik.

egy nagy rakás solopoly (monopoly) dobozt talál. Értetlenül felcsapja az egyik tetejét és ugyan az a bénán rajzolt pénz van benne.

Elkezdi magába tuszkolni a pénzt, tömi a zsebét ész nélkül. Feltekint és meglát maga elött egy halom dobozt.

Hírtelen világos lesz minden. Pete szirénázásra lesz figyelmes. Kétségbeesetten fülel. Elejti a dobozt.

Felhajtja a magasba rakott kupacról a ponyvát.

Pete hatalmas ordítása hallatszik ki. az épületen felvillan a társasjátékgyár felirata.

Storyboard 77

Animatik A storyboard elkészült, a következő lépés az animatik. Az én munkám az volt, hogy amit a storyboardban megrajzoltam, kicsi, vázlatos látványként, a képkockákon megjelenő figurákat kidolgozzam, megrajzoljam nagyobb méretben az ott kigondolt plánoknak megfelelően. Az animatik, egy vázlatos látványát nyújtja a végleges animációnak. Abból a célból fontos az elkészítése, mielőtt nekilátnánk a tényleges animációs filmet megcsinálni, hogy ebben láthatjuk, mennyire is működik logikailag a történet elmesélése abban a sorrendben és megfogalmazásban, ahogy a storyboard ezt leírja. Rengeteg munkát, kitartást követelt ez a procedúra. Amíg a storyboard 74 megrajzolt képkocka volt, itt több mint 110 kidolgozott karakter mozdulat rajzot készítettem papírra ceruzával. Ezek csak a kulcsmozdulatokat jelentették, később ezeknek a kitöltő mozdulatait, fázisait már digitálisan rajzoltam a gyorsaság kedvéért.

78 Tervezés

Animatik

Az animatiknak egy igen erős látványt sikerült összehoznunk. Donát a háttereket 3-D-ben lemodellezte, ezekből a megfelelő beállításokhoz igazítva készített kimentett képeket (rendert). Ezek a képek teljesen natúr, textúra nélküli, egy egyszerű szürke felülettel ellátott elemekből álló térkonstrukciók voltak, amik kaptak egy erős megvilágítást. Ezekre a képekre montíroztam rá a kész rajzokat. Ezeket a Canon EOS 550D fényképezőgépemmel fényképeztem be. Azért nem scannert használtam, mert így a papírlapnak a rávilágított lámpafény miatt lett egy textúrája. Ezeket a képeket Photoshop segítségével tovább finomítottam, kontrasztossá, élessé tettem, majd ezeket körbevágtam, hogy olyan hatást keltsen, mint amikor valaki nagyvonalúan ollóval körbevágja a rajzait. Ráhelyeztem őket az adott 3-D renderekre, így készült el az animatik látványvilága. Már ez a látvány is olyan erős összképet nyújtott, hogy akár lehetett volna ez is a végleges animáció képi világa. De mi nem értük be ennyivel, már kitaláltuk a végleges látványt, alig vártuk, hogy kipróbálhassuk, és hogy készülhessen az animáció!

Animatik 81

III. Fejezet KivitelezĂŠs

Látvány elkészítése Tudtuk, hogy az animációt színesre szeretnénk, visszafogott, néhány árnyalattal. Mivel a cselekmény este játszódik, sok sötét felületre volt szükség. Ez egy igen erős képi hatást kívánt. Azonnal eszembe jutott, mi lenne, hogyha nagyon erős kontrasztos látványt készítenénk. Mindig is nagyon tetszett mikor egy grafikában nagyon sok fekete van és néhány forma, amik felületenként egy színűek, mindenféle színátmenet nélkül. Van két kedvenc képregényem, amik itthon is szerencsénkre megjelentek. Látványban és színben számomra a 2 fő inspiráció Mike Mignola Hellboy-a és Frank Miller Sin City című többszörös díjnyertes műremeke. Még egy fontos hatás, a Noir filmek képi világa, ami nem csak hangulatilag, de a dramaturgia szempontjából is hatással volt ránk.

Látvány elkészítése 91

Megmutattam Donátnak mindkét képregénysorozatból a kedvenc köteteimet. Az egyik a Frank Miller: Sin City (2008) – A sárga rohadék, Fumax kiadó, Budapest, a másik legfontosabb darab pedig Mike Mignola: Hellboy (2011) – A leláncolt koporsó és más mesék, Carthapilus kiadó, Budapest. Neki is nagyon megtetszett, ennek hatására elkezdte átrajzolni az első hátteret, ami pont az első jelenet az animációban, a műszaki bolt, kívülről. Elkészült az erős kontrasztos hatás, következtek a színek. Kérdés volt, hogy hány színt is használjunk, és hogy milyen legyen az. A fekete és a sárga, él fény gyanánt, jól mutatott együtt. A színekkel Donát foglalkozott és ő is készítette el a végleges palettát. Több színséma is készült a filmhez, ahogy a történet halad előre, úgy gondoltuk ezzel izgalmassá tehetjük a történet menetét. Elején a kékes, a rémálom résznél a vöröses, utána egy zöldes, majd szürkés árnyalatot gondoltuk dominánsnak egy-egy részhez.

92 Kivitelezés

A végleges technikai és grafikai megoldás az Adobe Illustrator CS6ban készült. A Pen tool eszköz segítségével vektorizáltuk át a rajzokat. Ennek az eljárásnak az a nagy előnye, hogy mivel vektorgrafikus alapon működik, nem pedig a képformátumokból ismert (.jpeg, .bmp, .png, .psd,…) pixelgrafikus megoldással, így az Illustratorban készült rajzok akármekkora méretben felhasználhatóak, anélkül hogy a kép pixeljeire esne szét. Átrajzoltam az első animatikhoz készült skiccet a főhősről, először csak véletlenszerű színekkel. Belepróbáltuk a kész háttérbe, nagyon leesett a képről. Ezután néhány változatot végigjárva kipróbáltam a karakteremet a háttér színeivel. Ez működött, tökéletesen illeszkedett a két külön ember által készített grafika. Ezen mindketten nagyon fellelkesedtünk, kellő lendületet kaptunk az addigra kicsit elfáradt munkakedv után és újult lendülettel csináltuk tovább.

Elkészült mindkét karakterről egy-egy színes változat. Ezt követően ezek lettek a sémák az újabb mozdulatok átrajzolásánál, kiszínezésénél. Több hónapot magába foglaló időszak következett, ugyan azzal a munkafolyamattal. Papíron megrajzoltam a figurák kulcsmozdulatait, befotóztam illetve scanneltem a lapokat, majd átdolgoztam vektoros formákká. Mikor elkészült egy, átadtam Donátnak és ő az Anime Studio Pro nevű 2-D animációs programmal megmozgatta a figurákat. A fájlcseréhez a Dropbox nevű alkalmazást használtuk, ami nagyon nagy könnyedséget jelentett. Létrehoztunk egy mappa rendszert, ami alapján felépült a használt fájlok struktúrája. Ez egy nagyon fontos lépés, hiszen egy rendezett, logikus séma alapján sokkal hatékonyabban lehet haladni.

Látvány elkészítése 95

Fázisrajzok Miután elkészültek a karakterek kulcsképkockái, szükség volt az ezeket kitöltő köztes mozdulatokra. A legtöbb fázis referencia alapján készült. Fogtuk a fényképezőgépemet és befotóztuk egymást az adott, szükséges beállításnak megfelelő képkivágásban. Ennek lényege nem is a karakter póz volt, hanem a mozdulat, hogy lássam azt, hogy természetesen egy mozgássor hogyan történik, ezt tanulmányozva tudtuk finomabbra, élőbbé csiszolni.

Egy alapkategóriás Wacoom Bamboo pen tablet, elsőgenerációs digitális rajztáblával dolgoztam.

Hogy meggyorsítsam a fázisrajzolás procedúráját, a hagyományos animációnál már bevált módszer digitális úton való alkalmazását választottam, a rotoszkóp technikát. Az Adobe Photoshop nevű szoftver segítségével az egymás utáni fázisfotókat átrajzoltam, a könnyebb érthetőség kedvéért egy digitális rajztáblával.

Ezt végig rajzolni, majd kiszínezni, átalakítani a képkockákat egyenként azért a pár pillanatnyi illúzióért, amit egy mozgássor tartalmaz, meglehetősen emberpróbáló feladat. Erre jó példa az a jelenet ahol a kéz benyúl a fénymásológépbe, tapogat, megragad egy papírfecnit, majd kihúzza. Ez a három másodpercnyi látvány 48 rajzból áll, amit három teljes napig rajzoltam.

98 Kivitelezés

Miután átrajzoltam az adott plánhoz szükséges folyamatot, beimportáltam az Adobe Illustratorba a skicceket, majd megkezdődött a vektorizálás folyamata, megeggyező módon a kulcsképeknél, így készültek el a végleges, színes fázisrajzok.

Fรกzisrajzok 99

100

101

Vágás A dramaturgia, érthetőség, történetmesélés szempontjából az egyik legfontosabb pont, a film vágása. Több mint 90 snitt készült ehhez a négyperces animációs filmhez. A vágás nem csak a film gyorsaságát tudja szabályozni, a jelenetek megfelelő egymásutánja magyarázza el a néző számára a történést. Mivel mi úgy döntöttünk, hogy a filmünkben ne legyen narráció, mindent mozdulattal, gesztusokkal kellett elmagyaráznunk, megmutatnunk. Ez hatalmas átgondolást igényelt. Nagyon nehéz feladat egy olyan filmet összeállítani úgy, hogy minden ember számára érthető legyen. Izgalmasra, sejtelmesre akartuk szabni a sztori bemutatását. Nem szerettünk volna mindent az ember szájába rágni, mindketten szeretjük, mikor a sztori megfejtése nem egyértelműen van elmagyarázva, sokszor a megtekintés után jövünk rá, hogy ez mi is akart lenni.

102 Kivitelezés

A projekt során nem egyszer fordult elő, hogy miután a kész snitteket összeraktuk egymás után, akkor derült ki, hogy a korábban eltervezett, átgondolt jelenet, így nem teljesen érthető. Ilyenkor felkerestünk minél több embert, hogy nézzék meg, ezzel kiderült, hogy mások számára mennyire is érthető. Érdekes hogy ahány embert kértünk meg a feladatra, annyiféleképpen fejtették meg a sztorit. Voltak jelenetek, amiket általánosan nem igazán értettek, azokat javítottuk, viszont jó néhány pont személyektől eltérően változó volt, hogy kinél melyik rész nem volt feldolgozható. Érdekes példa erre a tevékenység, amit a főhősünk a film elején csinál, az üzletében. A férfiak hiánytalanul megértették, hogy ez egy elektronikai szerviz, és hogy a figura a pult mögött forrasztgat. Női tesztnézőink közül már voltak olyanok, akiknek ez nem volt egyértelmű. Ebből is látszik, hogy az értelmezés mennyire szubjektív, mindenkinek egyéni gondolkodása által történik a sztori feldolgozása.

103

A vágást, mivel én készítettem az összes figura mozdulatait, fázisait, ami rengeteg időmbe telt, Donát volt az, aki formába szabta a cselekményt. Igyekeztünk minél feszesebbre vágni a filmet, de néhol ahol a jelenet úgy kívánta, direkt hosszú snittekkel operáltunk. Példaként az autós üldözést lehet megemlíteni. Direkt elnyújtott, hosszú beállításokat alkalmaztunk, hiszen a noir filmek hangulatát a képi világ mellett, így tudtuk a dramaturgián belül megmutatni. Az Adobe Premiere Pro CS6 nevű vágószoftvert használtuk, ami igen közkedvelt, elterjedt filmszerkesztő program. Átlátható, könnyen megtanulható, de mégis professzionális eredményt lehet vele elérni. A vágást Donát készítette, viszont minden lépésnél megbeszéltük, hogy jó lesz-e úgy, folyamatosan kérdezgettük egymást, kikértük egymás véleményét mindennel kapcsolatban, hogy úgy alakuljon a film, ahogy azt mindketten látni szeretnénk.

104 Kivitelezés

Hangok Még mielőtt nekiálltunk volna a diplomamunka elkészítésének, Donáttal néztünk jó néhány, főleg külföldi, animációs egyetemeken végzett hallgatók csoportos diplomájukként készített animációs rövidfilmeket. Ezek jó példák voltak arra, hogy ez legyen az a szint, színvonal, amit el kell, hogy érjünk, emellett sokat inspirálódtunk belőlük. A mi munkánkra az egyik ezek közül egyértelműen hatott, ez volt a Little Quentin (2010). Ennek zenei aláfestése és hangeffektjei volt a mi első számú hatásunk. Olyannyira meghatározó volt, hogy az animatik alá még ennek a filmnek a hangsávját vágtuk alá, tökéletesen passzolt hozzá. Mikor az animatik kezdett végleges formát ölteni, nekiálltunk keresni ehhez értő szakembert, zenészt. Valaki olyanra volt szükségünk, aki szakmai gyakorlatként megcsinálná. Az egy évvel alattunk, ugyan ezen a szakirányon tanuló Juha Mártont kerestük

meg elsőként, ő azonnal rábólintott, neki is állt foglalkozni a dologgal. Teljesen eltérő stílust kellett kihoznia magából és a szoftverből, mint amit eddig csinált. Szép kihívást jelentett ez neki. A teljes zenei rész digitálisan készült. A noir-os hangulathoz korabeli jazz zenekarok hagszereit szerettük volna visszahallani. Ezeket digitális samplerekkel oldotta meg Marci, ami elég hihetően imitálja a valós hangzást. A hangok, zörejeket mi magunk készítettük. Ebben már volt jártasságunk, hiszen az előző közös, Chevrolet projekt hangjait is mi készítettük. Rendelkezem egy Zoom Handy Recorder H2-es 4 csatornás surround diktafonnal, ami tökéletes hangminőségben rögzít. Ennek segítségével vettük fel mi magunk a szükséges hangok, zörejek egy részét néhányat pedig az interneten fellelhető ingyenes hangminták közül gyűjtöttük össze. A vágáshoz használt Premiere-rel szerkesztettük a film alá mindezt.

Hangok 105

Cím Ez a diplomafilm sokáig nem hallgatott igazi címre. A kezdettől fogva volt egy projektneve, ez volt a Solopoly. Amint kitaláltuk a történet poénját, a fordulatot, miszerint a pénzhamisítás egy Monopoly gyárban zajlik, azonnal átkereszteltük magunknak a társasjáték nevét. Japán animációkban láttam, hogy a városokban a nagy cégek logóit a valóságban létezőnek megfelelően megrajzolják, viszont egy-egy betűt kicserélnek, így ezzel már nem ütközhet törvénybe a dolog. A Solopoly-t viszont nem gondoltuk az elején se címnek. A film befejezése előtt körülbelül egy héttel született meg a végleges cím ötlet, ez a Copy Service.Az eredeti Monopoly betűtípusnak megfelelő OpenType-ot használtam, ami ennek az ingyenesen letölthető és felhasználható változata.Ez a Kabel OT betűkészlet, amiből a Demi típusút használtam. Felül ezzel a betűkészlettel szedett címfelirat látható. Alul ugyan ezt fogtam és átalakítottam szögletesre, hogy passzoljon az animációs film látványához.

106 Kivitelezés

Design Az első lépés a műhelynapló designjának elkészítésében a megfelelő betűkészletek kiválasztása volt. Az ötlet már korán megvolt. Régóta szerettem volna egy olyan kiadványdesignt elkészíteni, ami küllemre olyan, mintha úgy lenne odafírkálva, beragasztott elemekkel és foltokkal, régi papírtextúrával, de emellett mégis ízlésesen el van rendezve. Egy műhelynaplónak úgy gondoltam jól is jön ez a stílus, éreztetni akartam azt, hogy mennyi munka is egy animációs film elkészülése. A kenyérszöveg lett kiválasztva először. Hat eltérő, fontcsaládot találtam alkalmasnak, ezekből az összképhez a kiválasztott GNum OT nevű betűcsalád illett az én ízlésem szerint a legjobban.

ötő szövegnéhol átk , k e n k e m em, ami és alcí ot kerest t on A fejezet f n ya ol lés nképpen as keresgé sz os H . ó l nek, minde hason tre. zírásomhoz tűkészle e b a saját ké d or f ad ltem a Br után rále

Kellett még egy font a scriptekhez. Mindenképpen olyan oldalakat terveztem oda, ami fénymásolt lefűzhető lapoknak tűnnek és írógéppel vannak legépelve. Mindig is izgalmasnak találtam a monotype használatát, régi akta jelleget kölcsönöz a script fejezetének. Emellett kitűnően megállja a helyét oldalszámként is. Ez a Secret Service Typewriter. Láttam régen olyat, hogy annál az írógépnél ahol nincs hosszú ű és ő betű, a legépelt oldalra egyszerűen utólag, tollal odaírják őket. Én is ezt tettem, a Bradford fontot felhasználva. Ez általában tipográﬁai baklövés, viszont ennél a betűtípusnál ez kifejezetten izgalmasan néz ki, még élethűbb, hihetőbb szaga lett a kiadványnak.

Design 107

A lapok tájolása fektetett kellett, hogy legyen, hiszen az animáció full HD-ben készül, aminek mérete 1920x1080, képaránya 16:9, tehát szélesvásznú. Nagy egész oldalas képeket akartam kezdettől használni, ezek pedig csak a fekvő tájolásba fértek be ízlésesen. Külön érdekesség, hogy a műhelynapló méretarányait a Sin City - A sárga rohadék című képregény méreteihez igazítottuk, mindketten Donáttal. Több könyvet lemértünk, ez tűnt legalkalmasabbnak. Fektetett tájolásnál a dupla hasábos elrendezés működik szépen, az is elsősorban sorkizárással. Ahol nem ezt alkalmaztam, az ott indokolt, így lett izgalmas az oldalpárok stílusa. A design megtervezéséhez két nagyon ízléses és szép kiadványból inspirálódtam. Az egyik az L.A. NOIRE Official Strategy Guide, a másik az Alan Wake Files. Mindkettő videójátékhoz készült kis kiegészítő könyv. Ezekben a könyvekben jelentek meg olyan design ötletek, amik láttán elhatároztam, hogy én is ilyenre szeretném a műhelynaplómat formálni.

108 Kivitelezés

Néhány design elemet én magam fotóztam, ilyen a spirál füzetlap, az előzékpapír textúrája, viszont vannak internetről ingyenesen letölthetőként felrakott felületek, textúrák. Ilyen a Tervezés fejezet alap papír mintázata, vagy a kávéfolt, a lyukasztott papír, és a ragasztószalag is. A külön fejezetek, külön színt, ezzel hangulatot kaptak. Az első, a Mögöttes tartalom egyszerű fehér, visszafogott, de a teljes oldalas képekkel egyszerre mutatós. Úgy gondolom, ez a szakdolgozati résznek egy ízléses megvalósítása lett. A második fejezet kapta meg a barnás-sárgás, régies papír textúrát. Ehhez a fejezethez témájában és stílusában is passzolt, ide kerültek a ceruzával készült vázlatok, amiket úgy szerkesztettem az oldalakhoz, mintha oda lenne közvetlen rajzolva. A scriptekkel is nagyon jól működött, ugyanígy ez elmondható a storyboardról is. Az animatik látványilag már túlmutat a korai vázlatosságon, de még nem tükrözi a valódi látványt. Ezért ezt a részt úgy oldottam meg,

hogy átkösse a tervezés fejezetet a kivitelezéssel, a világos, papírfelület fokozatosan átmegy a képek segítségével egyre sötétebbe. Az animatikban a figurákat papírlapokra rajzoltam ceruzával, majd befotóztam őket, így egy igen erős papírtextúrája lett, nagyon hasonló a megszerkesztett oldalak felületéhez, a hátterek viszont sötétek, kékesek, kontrasztosak, így a kettő ötvözete tökéletes átmenetet biztosított. A kivitelezés, azaz a végleges látvány elkészítése egyértelműen fekete oldalakat kapott. Az egész látvány sötét, magától adódott, hogy a legerősebb tónusú kellett, hogy legyen. Úgy gondolom, ez a kiadvány design hűen tükrözi a diplomafilm hangulatát, egységes, de mégis változatos, színes élményt nyújt a kedves olvasó számára.

109

110

111

Összegzés Eljött az idő, amikor büszkén leírhatom végre: elkészült! Hosszú és fáradtságos munkát tudunk magunk mögött. Egy dolgot biztosan állíthatok, hogy rengeteget tanultunk a projektből.

készíteni megállás nélkül, de mikor már teljesen a végletekig elveszett a lelkesedés, mindig jött valami olyan pozitív újdonság, ami visszahozta a lendületet és haladtunk előre.

Amikor 2012 nyár elején eldöntöttük Somogyi Donáttal, hogy közös diplomába fogunk, egyikőnk sem gondolta volna, hogy ilyen hosszú és embert próbáló dolognak nézünk elébe. Voltak nehezebb pillanatok kettőnk közt, főleg az időbeosztás terén, de ezeket leszámítva azt merem mondani, hogy egy nagyon jól együttműködő párost alkottunk és sikerült végigcsinálnunk azt, amit elterveztünk.

Hogy érdemes-e közös diplomamunkát létrehozni? Erre csak egyértelmű igennel tudok válaszolni. Mindenképpen ezt a felfogást kéne tovább vinnie annak, aki komolyan gondolkodik ezen a szakterületen, hiszen egy animáció nem egyszemélyes munka. Fontos tisztában lenni a saját határainkkal, azzal foglalkozni, amiben a legjobbak vagyunk.

Azt a megvalósítási utat, amit a Chevrolet projekttel kijártunk, most a végletekig elvittük. Célunk az volt, hogy egy európai színvonalú alkotást hozzunk össze ketten. Csak haladtunk előre, végig ez a cél volt előttünk. Voltak olyan időszakok, amikor belefáradtunk a projektbe. Egy idő után nagyon monotonná vált ugyanazt a munkafolyamatot

Ez a munka egy kitűnő tanulság és gyakorlat volt a leendő szakmánkra nézve és a jövőnkre egyaránt. Három szóval szeretnék elköszönni: Türelem, kitartás és gyakorlás. Donát, köszönöm, hogy együtt dolgozhattunk! Találkozunk az életben!

Tuli Krisztián 112 Összegzés

113

Irodalomjegyzék Adam Goswick: Disney’s Multiplane Camera: The Original New Dimension. [on-line] In: DizFanatic.com honlapja. DizFanatic.com. 2002. [2013. 04. 12.] <URL: http://dizfanatic.com/DizTech006.aspx Arany Mihály: Még mindig mostoha műfaj a képregény. [on-line] In: Szeged Ma honlapja. Szeged: Leonardo Kft. média & marketing. 2013. [2013. 04. 15.] <URL: http://szegedma.hu/hir/szeged/2011/11/meg-mindig-mostoha-mufaj-a-kepregeny.html Comics. [on-line] In: Wikipedia honlapja. United States of America: Wikimedia Foundation, Inc. 2001. [2013. 04. 20.] <URL: http://en.wikipedia.org/wiki/Comics Dunai Tamás: Képregény Magyarországon. [on-line] In: Médiakutató honlapján. Budapest: Médiakutató Alapítvány. 2000-2009. [2013. 04. 20.] <URL: http://www.mediakutato.hu/cikk/2007_01_tavasz/02_kepregeny_magyarorszagon History of animation. [on-line] In: Wikipedia honlapja. United States of America: Wikimedia Foundation, Inc. 2001. [2013. 04. 12.] <URL: http://en.wikipedia.org/wiki/History_of_animation

114 Hivatkozások

Képregény. [on-line] In: Wikipédia honlapja. United States of America: Wikimedia Foundation, Inc. 2001. [2013. 04. 20.] <URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Képregény Kovács András Bálint: Sötét filmek. [on-line] In: Filmvilág honlapja. Budapest: Filmvilág Alapítvány. 1990. [2013. 04. 09.] <URL: http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=2948 Koening: Film Noir régen és ma. [on-line] In: Magyar Halivud Filmklub honlapja. [2013. 04. 09.] <URL: http://www.halivud.hu/index.php?subcontent=article/aread.php&artid=170 Most Popular Film-Noir Feature Films. [on-line] In: IMDb honlapja. IMDb.com, Inc. 1990-2013. [2013. 04. 09.] <URL: http://www.imdb.com/genre/film_noir Miller, Frank (2005): Sin City :A sárga rohadék. Budapest: Goodinvest Kft. 239 p. Mignola, Mike (2011): Hellboy: A leláncolt koporsó és más mesék. Debrecen: Cartaphilus Kiadó. 176 p. Morrison, Mike (1994): Becoming a Computer Animator. United States of America: Sams Publishing. 336 p. Mignola, Mike (2010): Hellboy: A pusztítás magja. Debrecen: Cartaphilus Kiadó. 128 p.

Irodalomjegyzék 115

Mike Mignolia. [on-line] In: Wikia honlapja. San Fransisco: Wikia, Inc. 2006. [2013. 04. 20.] <URL: http://hellboy.wikia.com/wiki/Mike_Mignola Miller-Zarneke, Tracey (2012): The Art and Making of Hotel Transylvania. London: Titan Books. 162 p. Miller-Zarneke, Tracey (2012): The Art of How to Train Your Dragon. London: Titan Books. 160 p. Sin City (képregénysorozat). [on-line] In: Wikipédia honlapja. United States of America: Wikimedia Foundation, Inc. 2001. [2013. 04. 20.] <URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sin_City_%28képregénysorozat%29 Tim Dirks: Film Noir [on-line] In: Filmsite honlapja. AMC Networks, Inc. 1996. [2013. 04. 09.] <URL: http://www.filmsite.org/filmnoir.html The Backwater Gospel. [on-line] In: Blogspot honlapja. California: Google Inc. 2003. [2013. 04. 10.] <URL: http://backwatergospel.blogspot.hu The Animation Workshop. [on-line] In: The Animation Workshop honlapja. Viborg: The Animation Workshop. 2009. [2013. 04. 10.] <URL: http://www.animwork.dk/en/ Tessa Miller: How I work series. [on-line] In: Lifehacker honlapja. San Fransisco: Gawker Media. 2012. [2013. 04. 22.] <URL: http://lifehacker.com/5993992/im-jg-quintel-creator-of-regular-show-and-this-is-how-i-work

116 Hivatkozások

Képjegyzék 4. oldal: Berke Adrienn Tihana, Tuli Krisztián, közös fénykép Somogyi Donátról és Tuli Krisztiánról 01, 2013.04.28. fotó 9. oldal: Laika Studio, Paranorman, 2012, bábanimáció, animációs állóképek <URL http://www.scififx.com/wp-content/uploads/2012/08/ParaNorman_Still3_s.jpg > 11. oldal: Eyerman, J. R. (Life Magazine), Disney Studio’s Invention, the Layer Camera, which Photographs Four Celluloid Drawings Together, fotó <URL http://i147.photobucket.com/albums/r293/VIEWLINER/0906/WD5.jpg > 13. oldal: Disney, Walt, The Witch, animációs állókép, cell animáció <URL http://images5.fanpop.com/image/photos/31800000/ Walt-Disney-Screencaps-Queen-Grimhilde-walt-disney-characters-31895114-2560-1908.jpg> 15. oldal: Orman, Thurop Van, Marvelous Misadventures of Flap Jack (Nyomi szerencsétlen utazásai), animációs állókép, 2-D számítógépes animáció <URL: http://1.bp.blogspot.com/_5Oi3t5H4In8/TEjHKfAttXI/AAAAAAAAAHg/ZL0EXWgm3u4/s1600/ FJ_PR09_678017.jpg> 17. oldal: Disney/ Pixar, Up! (Fel, 2010), animációs állókép, 3-D animáció<URL: http://direct1.anhso.net/original/1/18663/312001158390.jpg >

Képjegyzék 117

18. oldal: Annex-Stanwyck-Barbara, Double Indemnity (Gyilkos vagyok, 1944), film állókép, <URL: http://image11.m1905.cn/uploadfile/2012/0705/20120705044531660.jpg> 20. oldal: Robert Rodriguez, Bruce Willis, Sin City (2005), film állókép <URL: http://www.wallmay.net/Art_and_Technology/Movie/movies_sin_city_bruce_willis_1920x1080_wallpaper_57430/download_> 23. oldal: Paul Auster, Paul Karasik és David Mazzucchelli, City of Glass (Tükörváros, 2006), képregény részlet, <URL: http://2.bp.blogspot. com/-gKdEoptCh-A/UT_gQnFNEuI/AAAAAAAAQcI/zf85_EHJey8/s1600/City+Of+Glass_06.jpg> 24-25. oldal: Frank Miller, Sin City, képregény részlet <URL: http://static.comicvine.com/uploads/original/5/57023/1295072-millerdesign3.jpg> <URL: http://lh5.ggpht.com/-jcAZDx0mBGc/UCxBfc1nBrI/AAAAAAAAAWw/b7uTbv5OD9g/Sin_City-That_Yellow_Bastard_5_p18.png> 26-27. oldal: Mike Mignola, Hellboy , The island, Hellboy in hell, képregény részlet <URL: http://wwwn.kak.ru/vimg/article/51f919d37b27469152d92cd3cfcaa717.gif> <URL: http://palmtreeze.files.wordpress.com/2013/03/hellboy-in-hell-004-022.jpg> 30-31. oldal: Tuli Krisztián, Madárember karakter vázlatok, 2011, papír, ceruza, A4 (saját munka) 32. oldal: Tuli Krisztián, Madárember oldal-elölnézet, 2011, papír, ceruza, csőtoll, A4 (saját munka)

118 Hivatkozások

33. oldal: Tuli Krisztián, Madárember concept rajz, 2012, csőtoll, digitalis festés , A4 (saját munka) 34-36. oldal: Tuli Krisztián, Madárember helyszín, jelenet látvány rajz, 2012, papír, ceruza , A4 (saját munka) 37-39. oldal: Tuli Krisztián, Madárember project, Főnök skiccek, elöl-oldalnézet, concept rajz, 2012, papír, ceruza , csőtoll, digitalis festés, A4 (saját munka) 40. oldal: Tuli Krisztián, Chevrolet Projekt, autó nézetek, 2012, vektorgrafika (saját munka) 41. oldal: Tuli Krisztián, Chevrolet Projekt, Mort karakterrajz, 2012, papír, csőtoll, ceruza, vektorgrafika (saját munka) 42-45. oldal: Somogyi Donát, Tuli Krisztián, Chevrolet Projekt, animáció állókép, 2012, vektorgrafika (saját munkák) 46-47. oldal: J. G. Quintel, Regular Show, Rigby and Mordecai games, animációs állókép, 2D számítógépes animáció < URL: http://1. bp.blogspot.com/-y507lso4njE/UQBHQy5NkpI/AAAAAAAABow/qpaqWsYkl_s/s1600/unshowmas01.jpg> 53. oldal: : Tuli Krisztián, Nagymama karakterterv, 2012, papír, ceruza,(saját munka) 58-59. oldal: Tuli Krisztián, Pete karakter vázlatok, 2012, papír, ceruza, A4 (saját munkák)

Képjegyzék 119

60-62. oldal: Tuli Krisztián, Pete karakter tervek, 2013 papír, ceruza, A4 (saját munkák) 63-65. oldal: Tuli Krisztián, Gengszter karakter tervek, 2013 papír, ceruza, A4 (saját munkák) 67. oldal: Tuli Krisztián, Monopoli pénz terv, 2013 papír, ceruza, (saját munkák) 68-77. oldal: Tuli Krisztián, Solopoly Storyboard, 2013 akadémia papír, ceruza, A4 (saját munkák), kivéve: 18., 23., 30. képkocka Tuli Benjámin munkája. 78-79. oldal: Tuli Krisztián, Pete mozdulat, beállítás rajzok, 2013, papír, ceruza, A4 (saját munkák) 80-81. oldal: Somogyi Donát, Tuli Krisztián, 2013, Animatik állókép, papír, ceruza, 3D environment model (közös munka) 82-85. oldal: Somogyi Donát, Tuli Krisztián, 2013, Animatik állóképek, papír, ceruza, 3D environment model (közös munka) 88. oldal: Tuli Krisztián, Gengszter az óráját mutatja, 2013, vektorgrafika (saját munka) 90-91. oldal: Somogyi Donát, Tuli Krisztián, 2013, animáció állókép, vektorgrafika (közös munka) 93. oldal: Somogyi Donát, Tuli Krisztián, 2013, animatic állókép, animáció állókép, 3D (közös munka)

120 Hivatkozások

94-97. oldal: Somogyi Donát, Tuli Krisztián, 2013, animáció állóképek (közös munkák) 99. oldal: fénykép: Berke Adrienn Tihana, vázlatrajz és vektorgrafika: Tuli Krisztián, 2013 (saját munka) 100-101. oldal: Somogyi Donát, Tuli Krisztián, 2013, animáció állóképek (közös munkák) 103. oldal: Somogyi Donát, Tuli Krisztián, 2013, animáció állókép, vektorgrafika (közös munka) 103. oldal: Tuli Krisztián, Gengszter öltönyös változat, 2013, vektorgrafika (saját munka) 109. oldal: Tuli Krisztián, Monopoli bácsi, 2013, vektorgrafika (saját munka) 110-111. oldal: Tuli Krisztián, Gengszter eltapossa Petet, 2013, vektorgrafika (saját munka) 113. oldal: Berke Adrienn Tihana, közös fénykép Somogyi Donátról és Tuli Krisztiánról 02, 2013.04.28., fotó

Képjegyzék 121

NYILATKOZAT

Alulírott…………………………………………………………..(kód:……………………….) jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a …………………………………………………………………………………………………..című szakdolgozat vagy diplomamunkanapló önálló munkám, a dolgozat/diplomamunka készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényt1, valamint a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXII. törvényt, továbbá a Kaposvári Egyetem Művészeti Karán előírt, a dolgozat, illetve a diplomamunka készítésére vonatkozó szabályokat. Munkám során kizárólag olyan forrásokat használtam fel, amelyekre a jegyzetapparátusban a hivatkozás szabályainak megfelelően hivatkoztam, illetve amelyeket a bibliográfiában szakszerűen feltüntettem. Kijelentem továbbá, hogy a dolgozat/diplomamunka készítése során az önálló munkavégzés követelményét betartottam, a konzulenst ezzel kapcsolatban nem tévesztettem meg. 1

Az 1999. évi LXXVI. Tv. 34. § (1) a mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. 36. § (1) nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt – fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.

Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben a dolgozatot/diplomamunkát bizonyíthatóan nem magam készítettem, illetve azzal összefüggésben megsértettem a szerzői jogra vonatkozó előírásokat, a szakdolgozat/diplomamunka elégtelen érdemjegyű, és ellenem az intézmény fegyelmi eljárást indíthat. Kijelentem továbbá, hogy sem a dolgozatot/diplomamunkát, sem annak bármely részét más felsőoktatási intézményben nem nyújtottam be diplomamunkaként. Kaposvár, 201 . …………………..hó ……… nap

Aláírás:………………………………………

KONZULENSI VÉLEMÉNY A diplomamunka napló vagy szakdolgozat értékelése: 1. A diplomamunka napló vagy szakdolgozat a hallgató önálló munkájának tekinthető-e? igen nem 2. A hallgató élt-e a rendszeres konzultációs lehetőségekkel? igen részben nem 3. Figyelembe vette-e a hallgató a konzulens útmutatásait? igen részben nem 4. Elfogadhatónak tartja-e a diplomamunka napló vagy szakdolgozat szakmai minőségét, tartalmát? igen nem 5. A diplomamunka napló vagy szakdolgozat bírálatra bocsátható nem bocsátható

6. Egyéb megjegyzés:

Kaposvár, 201... év ...................... hó ..... nap

konzulens olvasható aláírása Beosztása, munkahely megnevezése: ...........................................................................................

DIPLOMAMUNKA ÉRTÉKELÉSI LAP

Hallgató neve Kódja Diplomamunka címe Technika Konzulens neve, beosztása Opponens neve, beosztása

Sorsz.

Szak Szakirány Oktatási évek

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Szempontok A diplomamunka előkészítésére szánt idő, konzultációk tartalma, száma. A téma kiválasztásának indoklása és indokoltsága.

A konzultációk eredményessége.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

4. 5. 6.

A kiválasztott téma egyedisége, illetve miként érvényesült az egyéni látásmód. A diplomamunka megvalósításában tükröződő szakmai alapok és kompetenciák minősége. A kiválasztott téma megvalósításában használt technikai módszerek eredményessége.

Értékelési skála

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

A diplomamunka esztétikai megjelenítése. Az esztétikai (kompozicionális stb.) szempontok érvényesülése a választott téma, illetve tartalmiság szempontjából.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

A diplomamunka megvalósításában használt egyéni, új megoldások , kísérletek eredményessége.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

A diplomamunka megvalósításához összegyűjtött dokumentációs anyagot kutató-feldolgozó és a munkafolyamatokat dokumentáló diploma munkanapló tartalmi és esztétikai minősége.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

10.

A diplomamunka megvédése.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Értékelési pontszám:

Érdemi jegy:

Dátum:

Konzulens aláírása: Opponens aláírása:

A pontok értékelése:

Jeles: 5 (100 – 91) , Jó: 4 ( 90 – 75 ), Közepes : 3 ( 74 – 55 ), Elégséges: 2 ( 54 – 41 ), Elégtelen: 1 ( 40-0 )

A záróvizsga bizottság elnökének álírása: