Nemzeti Parkjaink

Vízjárta puszták

Az Alföld délkeleti szeglete a felületes szemlélő számára talán nem más, mint szántóföldek hosszú sora. Aki azonban ismeri az országnak ezt a részét, az tudja, hogy a mezőgazdasági területek között természeti értékekben gazdag élőhelyek bújnak meg. A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság elsődleges feladata ezeknek az értékes „szigeteknek” a megőrzése, emellett azonban szeretnék ezeket a kincseket a nagyközönség számára is bemutatni. Írta: Tóth Judit

vidékén Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság

Körös–Maros Nemzeti Park idén jubileumot ül: éppen húsz éve, 1997-ben alakult meg. Az igazgatóság működési területe a Tiszától a Sárrétig terjed, Békés megye teljes területét, illetve Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye egy részét foglalja magában. A mozaikos szerkezetű nemzeti park egymástól távol eső részterületei különböző adottságúak, de természeti értékekben egyaránt gazdagok. Találhatunk itt például löszpusztagyepeket, szikes pusztákat és mocsármaradványokat is. A nemzeti parkban olyan ritka, fokozottan védett fajok is élnek, mint a volgamenti hérics vagy a bókoló zsálya, amelyek az országban csak itt fordulnak elő, de hazánk egyik emblematikus madarának, a túzoknak a legnagyobb magyarországi populációját is itt találjuk. A

BÖLÉNYEK AZ ANNA-LIGETBEN Az igazgatóság központja Békés megye egyik legszebb városában, Szarvason található. A város szélén, a Holt-Körös partján fekvő festői Anna-liget eredetileg egy főúri kert volt. Ma a park a Csáky–Bolza-kastélyban székelő igazgatóság mellett a Körösvölgyi Látogatóközpontnak és a 2014-ben nyílt állatparknak is otthont ad. A március közepétől november elejéig tartó szezonban kiállításokkal és izgalmas programokkal várják a látogatókat, de kerékpárt és kenut is lehet bérelni itt.

Fotó: Czifrák Gábor

2014 óta az állatpark lépett elő az Anna-liget első számú látnivalójává, így a programok többsége is ehhez kapcsolódik. A látogatók jelenleg negyvenféle emlős-, madár- és halfajjal találkozhatnak, köztük számos olyan, rejtett életmódot folytatóval, mint például a nyuszt, a borz vagy az aranysakál, amelyekkel a természetben ritkán lehet összefutni.

Fotó: KMNPI

Fotó: KMNPI

A Körös-völgyi Állatpark a Kárpát-medence élővilágának bemutatását tűzte ki célul.

A park talán legnépszerűbb lakói az európai bölények. A kontinens ma élő legnagyobb testű szárazföldi emlőse hajdan az európai lombhullató erdőkben gyakori állat volt, még Mátyás király korában is vadásztak rá, aztán az évszázadok alatt élőhelye annyira összezsugorodott, hogy 1925-re a kontinensen nem maradt egyetlen vadon élő példány sem. Az állatkertekben tartott egyedeknek köszönhetően a faj végül megmenekült a kihalástól, és a sikeres visszatelepítések révén ma már újra vannak vadon élő bölények, például Lengyelországban, Romániában vagy Szlovákiában is. Az állatok jobb megismerése érdekében a látogatók túravezetést is kérhetnek, látványetetésen is részt vehetnek, valamint nemrégiben egy fotóslest is kialakítottak, amely napidíj ellenében bárki számára bérbe vehető.

A TAVASZI PUSZTA LEGSZEBB ELŐADÁSA Aki szeretné közelebbről megismerni a magyar puszták egyik emblematikus madarát, annak mindenképpen el kell látogatnia a Dévaványa közelében található Réhelyi Látogatóközpontba. A világszerte veszélyeztetett túzok mára Nyugat-Európa legtöbb országából kipusztult. Ma Magyarország a kontinens egyik túzoknagyhatalmának számít, még akkor is, ha a hajdani állománynak mára már csak töredéke maradt fenn. A századfordulón még 12 ezer

Fotó: Széll Antal

A Réhelyi Látogatóközpontban május 6-án rendezik a második Túzokfesztivált

túzok élt a Kárpát-medencében, a jelenlegi országhatárokon belüli állomány akkor mintegy 8000 példányt számlált. Ma 1400-1500 túzok él az országban, a legerősebb, körülbelül 500 egyedes populáció pedig a Dévaványa–Ecsegipusztákon fordul elő. Az április különösen fontos a túzok életében, hisz ekkor érkezik el a nász és a dürgés ideje. A szertartás során a hím madár látványosan átalakul, olyan lesz, mint egy óriási fehér rózsa, ahogy szárnyainak fedőtollait kifordítja, farktollait felcsapja, torokzacskóját pedig hatalmasra fújja, mindeközben pedig apró lépésekkel tipeg, forog körbe-körbe, és halk, pufogó hangokat hallat. Áprilisban bárki részese lehet ennek a csodának, ha részt vesz a Réhelyi Látogatóközpontból induló hajnali túzoklesek vagy fotóstúrák egyikén. AHOL A MADARAK JÁRNAK A román–magyar határ mellett, Békés megye keleti csücskében találjuk a nemzeti park egyik legvarázslatosabb részterületét, a Kis-Sárrétet. Hajdan itt, Körösnagyharsánytól Vésztőig húzódott az a hatalmas vízi világ, amelynek mára már csak kis maradványai maradtak fenn. A 19. századi folyószabályozások és vízrendezési munkálatok gyökeres változást okoztak a táj képében, a ritka fajok számára is menedéket jelentő kicsiny mocsármaradványok épp ezért különös értéket képviselnek. A Kis-Sárréten találhatjuk hazánk második legnagyobb halastórendszerét is, a Biharugrai- és a Begécsi-tavakat, amelyek a vonuló madarak kedvelt pihenőés táplálkozóterületeinek számítanak. A természeti értékek megismerésének legjobb módját a szakvezetéses programok, illetve a Sző-réti és a Kisvátyoni tanösvényen tett túrák kínálják. Aki több napra tervez, annak érdemes a Bihari Madárvártában megszállni, ahol a szobaajtón kilépve azonnal a természetben találjuk magunkat. A madárvárta legnagyobb eseménye a Bihari Táj Napja, amelyet idén május 20-án tartanak.

0

KMNPI mûködési területe

Nemzeti parkok

1 : 1 000000

25 km

Egy-egy nemzetipark-igazgatóság működési területe nem esik egybe a nemzeti park törzsterületével, hanem annál sokkal nagyobb. A működési területhez – a nemzeti park védett és fokozottan védett területein túl – tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek és nem védett területek is tartozhatnak. A tíz magyar nemzetipark-igazgatóság működési területe az egész országot lefedi.

Fotó: Kalotás Zsolt

Fotó: Deli Tamás

Az egész napos rendezvény során a Kis-Sárrét esszenciáját kínálják a látogatóknak, a botanikai túrán például megcsodálhatjuk az éppen virágzó orchideákat, de a közeli vizes élőhelyek apróbb és nagyobb állatait is megismerhetjük szakavatott kísérők vezetésével.

KÖRÖSTŐL A MAROSIG, TÚRÁK MINDEN ÉVSZAKBAN Szakvezetéses túrák a nemzeti park mindegyik részterületén vannak, érdemes böngészni a programajánlót, mert jobbnál-jobb tematikus túrák kínálkoznak az év során. A Dél-Alföld legnagyobb szikes tava, a kardoskúti Fehér-tó önmagában is egy csoda, de novemberben különösen az, mikor esténként több ezer daru húz be a fejünk fölött a tó közelében lévő éjszakázóhelyekre. Szeptember 16-án szintén Kardoskút ad otthont az ősz legnagyobb nemzeti parki rendezvényének, a Fehér-tó Napjának is.

Érdemes tájékozódni a programokról, mert izgalmas tematikus túrák közül válogathatunk egész évben.

A Hármas-Körös környékén is egymást követik az érdekes túrák, amelyek során gyalogosan, kerékpárral vagy kenuval járhatjuk be Szarvas szűkebb és tágabb környezetét. Aki inkább önállóan túrázna, annak a Hármas-Körös hullámterében található Halásztelki tanösvényt ajánljuk, de Szarvas környékén kijelölt kerékpártúra-útvonalak is vannak, amelyek bebarangolását a nemzetipark-igazgatóság által kiadott kerékpárostérkép is segíti. A Békéscsaba közelében fekvő Kígyósi-pusztán már tavasztól megindulnak a túrák, amelyek közt vannak többnapos, sátorozós, csillagnézős programok is, amelyek igazi kikapcsolódást jelenthetnek a 21. századi hajtásból.

Lenn délen, a Csanádi-pusztákon, tavaszi héricsekkel indul a szezon, és a folytatás is hasonló szépségeket ígér. Júniusban például részt vehetünk az itt fészkelő kék és vörös vércsék, illetve a színpompás szalakóták odúinak ellenőrzésében, augusztus végétől szeptember végéig pedig a vonulás előtt gyülekező kék vércsék csapataiban gyönyörködhetünk. A Maros-ártér egyik legizgalmasabb túrájára októberben kerül sor, ekkor a túrázók felkeresik majd a telelésre készülő európai nyelesszemű legyek napozóhelyeit. A Maros mentén élő, különös külsejű légyfaj igazi kuriózumnak számít, 1996-os hazai felfedezése nagy meglepetést okozott, ugyanis legközelebbi rokonai csak egészen távol, trópusi területeken élnek.  A nemzeti park kultúrtörténeti látnivalóiról itt olvashatsz!

Az energia körbevesz

Közös energiánk. Közös sikerünk.