TÚRAKÁRTYA

Vándorlás a göcseji dombok északi szegletében

WWW.TERMESZETJARO.HU

A jellegzetesen tagolt, apró zugokkal sűrűn tűzdelt göcseji tájat a csapadékos éghajlat éltette apró vízfolyások szabdalták fel. A völgyek mélyét bélelő agyagos, vizenyős talaj nem kedvezett a megtelepedésnek, ezért a falvak és az azokat összekötő utak a hátakra, illetve a lejtőkre kényszerültek. Az erdőtől elkerített területek viszont annál inkább megfeleltek a gyümölcsösök ültetésének, amelyek közül sok ma is tarkítja ezt a különös vidéket. A Göcsej peremén fűzzük fel túránkra a termőre fordított dombtetőket, és a foltszerűen fennmaradt bükkösöket érintve ismerjük meg ezt a kevésbé népszerű túraterepet. Az aprólékosan felszabdalt táj hullámzása nem állít komolyabb kihívások elé, mégis szaporán gyűjtjük a szintet, ahogy a völgyeket keresztezve lendülünk át egyik dombról a másikra. A hosszú vándorlás során nem lesz hiány részletgazdag, „szélesvásznú” panorámákban sem, és letekintünk célpontunkra, a tájat uraló Zalaegerszegre is, amelynek tévétornyából körülkémlelhetünk a tájon.

Kávásról a harangláb és a tájház érintésével a f jelzés mentén érünk a Szabó-hegyre.

A kávási Szabó-hegytől a o jelzést követjük a túra végéig.

A zalaegerszegi (bazitai) tévétoronyhoz teszünk egy 100 m-es kitérőt a d jelzésen.

Magasság méterben 300 275 250 225 200 175 150 0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 23,5 km

KÁVÁS

A falu túl szegény volt ahhoz, hogy saját templomot emeljen, ezért csak haranglábra futotta – amelynek ma látható, legutolsó verziója a II. világháború előtt épült, ami díszítésén is tetten érhető. Az erdő felé vezető boronaúton még láthatunk boronafalú lakóházakat is: a rönköket (rendszerint tölgyet használtak) összecsapolták, majd beagyagozták és meszelték, fölülre pedig zsúptető került. Kávás egyébként, kihasználva a terepi adottságokat, hét dombra épült, ezért a házak és a szőlők, valamint a gyümölcsöskertek kiterjedt területen hullámoznak a tájjal.

3 BAZITAI TÉVÉTORONY A szocializmus évtizedeinek országszerte megjelenő, távolról látszó építészeti és technológiai lenyomatai a tévétornyok, amelyek láncából Zalaegerszegnek is jutott egy. A Bazitai-tetőn emelt, mintegy 100 m magas épület kategóriájában nem számít „égimeszelőnek”, ám a tavasztól őszig látogatható, 53 m-es magasságban lévő kilátószint így is elénk tárja a zalai tájat. Tiszta időben a dombok hátterében markáns keretként emelkedő keleti-alpoki nyúlványok is a panoráma részét képezik. Külső (egyébként lezárt) lépcsői miatt megjelenése elüt „testvéreiétől”.

1 2

2

DOBRONHEGY

Jellegzetesen göcseji, a tagolt domborzat miatt laza szerkezetű, Árpád-kori település Dobronhegy, amely a dombtetőkre felkapaszkodó házak és kertek mozaikjából épül fel. Túránk ugyan az aprócska faluba nem visz be, ám a szomszédos Kandikóról, a Göcsej legmagasabb, szántók borította pontjáról körbehordozhatjuk tekintetünket a ritmikusan hullámzó tájon. Kirajzolódik a Zala völgye, előrébb pedig végcélunk, Zalaegerszeg tévétornya mutatja a helyes irányt.

4 JÁNKAHEGYI-KILÁTÓ Ami Zalaegerszeg Jánkahegy nevű településrészének kilátóját kiemeli a panorámatornyok sorából, az az, hogy nem egy önálló építmény, hiszen rendhagyó helyen, egy csárda tetején találjuk. (Ennek ellenére szabadon látogatható.) Róla Zalaegerszeg házainak tengeréből csodálhatjuk a Göcsej dombjait, a bazitai tévétornyot és város szövetébe mélyen benyújtózó hátakat. Lent, a Válicka völgyében a térség iparát meghatározó olajfi nomítókat és a hozzájuk tartozó óriási fémtartályokat látjuk. Az építményt 2012-ben avatták fel, közelében található egy harangláb és a kálvária is.

3 4

Túrainfó

KIINDULÓPONT: VÉGPONT: TÁV: IDŐTARTAM: SZINTEMELKEDÉS: SZINTCSÖKKENÉS: ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

Kávás, autóbusz-forduló

Zalaegerszeg, autóbusz-állomás 23,5 km

6 óra 5 perc 496 m

524 m

a településeken

Ha hosszúnak ítéljük a túrát, útközben több alkalom is kínálkozik kiszállásra, buszra szállásra. TIPP! Autóval érkezve ajánlott a kocsit Zalaegerszegen, a buszállomásnál hagyni, majd onnan utazni a kezdőpontra.

A zalai erdők szíve, a Vétyemi-ősbükkös

WWW.TERMESZETJARO.HU

Zala alacsony dombhátain és sekély völgyein ember és természet osztozott az évszázadok során. A barátságtalan talajadottságok következtében nem foglaltak el mindent a mezőgazdasági táblák, helyettük inkább a lejtőkre és tetőkre felfuttatott gyümölcsligetek ékelődtek az erdőrészletek közé. E mozaikos tájszerkezet szerény megélhetést biztosított lakóinak, és bár a 20. századi olajkitermelés epizódja rövid fellendülést hozott, Zala aprófalvas térség maradt. A fakitermelés jelentősége a kezdetektől fogva meghatározó, éppen ezért fi gyeltek fel helyi erdészek arra a Vétyempusztához közeli erdőrészletre az 1970-es években, amelyben kirívóan sok évszázados bükk maradt épen. A hosszú ideje háborítatlan rengeteg mára erdőrezervátum, amely a mérsékelt övi őserdők eredeti állapotát, hangulatát őrzi. Körülötte régi korok emlékei között, tanyák és kápolnák kíséretében teszünk körtúrát a Kerka mentén magasodó dombháton. Tiszta időben pedig a távolban már délcegebb hegyvidékek, az Alpok és a Dinaridák bérceinek csúcsait láthatjuk a dél-zalai táj fölé domborodni.

A d jelzés visz fel Tormafölde szőlőhegyére. Egy rövid szakaszon jelzetlen, murvás úton érjük el a o jelzést. A o jelzésen nagy kört írunk le Csörötnek, Páka és Vétyempuszta körül, amelynek az elején rövid kitérőt teszünk a mároki kápolnához a f jelzésen. A Vétyemi-ősbükkös fölött a i jelzésen térünk vissza Tormaföldére.

Magasság méterben

200 175 150 125 0 2 4 6 8 10 12 14 16 17,3 km

0 500 m

SZÉCSISZIGETI BIVALYREZERVÁTUM

Bár a bemutató- és szaporítóhelyet 1999-ben alapította a Kerka Mente Natúrpark Egyesület, a bivaly már az avar népekkel, valamikor a 6. században érkezhetett a zalai tájra. Mivel a faj érzékeny a túlzott hidegre és melegre is, ezt leszámítva viszont relatíve igénytelen, a hűs klímájú, vizenyős aljú Kerka-völgy ideális élőhely számára. A génmegőrzés érdekében tenyésztett bivalyok legelésükkel és taposásukkal a hajdani tájkép egy jellegzetes szilánkját is „gondozzák”. A rezervátum az Andrássy–Szapáry-kastély mellett, bejelentkezés után látogatható.

3 MÁROKI KÁPOLNA A 13. században épült kápolna a török időkben elnéptelenedett és elpusztult Petróc faluhoz tartozott a mellette elterülő temetővel egyetemben. Rejtélyes nevét a helyi lakosoktól kapta, valószínűleg akkor, amikor Iklódbördőce és Szécsisziget renoválta a kápolnát az 1960-as években, hiszen Iklód középkori plébániájának patrónusa Szent Márk volt. A harangtorony formája egy csak Zalában található típussal rokonítható. Mellette pihenőhely kínál felfrissülési lehetőséget a túra folytatása előtt.

1 2

2

KERKA VÍZIMALOM (SZÉCSISZIGET)

A Kerka vizén egykor 28 malom „táncolt”, közülük mára csak egy maradt meg: a szécsiszigeti, amelynek alulcsapott vízkerekeit hajtotta a patak. A 17. századtól egészen az 1960-as évekig, amikor a Kerkát szabályozták, és elvezették a faluból. (Igaz, már az 1950-es években kiváltották a malomkerekeket egy turbinával.) A műemlék épület ízlésesen kialakított belső terei ma múzeumként működnek, a tulajdonosok tervei szerint pedig a patak vizét is újra el fogják vezetni a vízimalomhoz, amely 2022 februárjáig felújítás miatt zárva tart.

4 VÉTYEMI-ŐSBÜKKÖS A 200 éves bükkök dominálta erdőrészlet valóságos természeti oázis a fakitermeléssel szétszabdalt zalai erdőfoltok világában. A Vétyem Erdőrezervátumban a természet önszabályozó folyamatai emberi beavatkozás nélkül vezérlik az éltető körforgását, a kidőlt fák helyén a fi atal generációk nyújtóznak a fény felé, a földön heverő, korhadt törzsek humuszt és élőhelyet biztosítanak. Néhány névvel ellátott példány előtt táblák segítenek megérteni a hihetetlen méreteket, hiszen hazánk legnagyobb tömegű élőlényei között járunk.

3 4

Túrainfó

KIINDULÓPONT: VÉGPONT: TÁV: IDŐTARTAM: SZINTEMELKEDÉS: SZINTCSÖKKENÉS: ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

Tormafölde, a temető parkolója Tormafölde, a temető parkolója 17,3 km

4 és ¾ óra

425 m

425 m

a településeken

Az ősbükkös tanösvényéről rövid kitérővel érhetők el az impozáns matuzsálemek, az Ősanya és az Őstestvérek. TIPP! Szécsiszigetre érdemes kitérőt tenni a látnivalókért, például a malomért és a bivalyrezervátumért.