KÉKTÚRA

Kevesen tudják, pedig az Országos Kéktúra egy rövid szakaszát a föld alatt is Írta: Nógrádi Fotók: Attila teljesíthetjük Aggtelek és Magócsi Márton Jósvafő között. A közel hét kilométeres túra során az éltető fényt és az emberi léptékeket magunk mögött hagyva egy olyan világba csöppenünk, ahol látszólag megállt az idő. Pedig zajlik itt az élet, csak nagyon más ritmusban.

Kéktúra a Föld gyomrában

S

ajnos méltatlanul kevés figyelem jut hazánk egyik legkülönlegesebb barlangrendszerére, amely jelenleg ugyan „csak” a második leghosszabb a Budapest alatt kanyargó, mintegy 32 kilométeres Pál-völgyi-barlangrendszer után, de mivel napjainkban is aktívan kutatják, könnyen lehet, hogy hamarosan ismét a Baradla lesz a rekorder.

Az imént említett méltatlanul kevés figyelem annak is köszönhető, hogy északkeleti elhelyezkedése miatt eléggé kiesik a fősodorból, az ország legnagyobb részéről nem lehet csak úgy odaruccanni, és megnézni egy nap alatt. A fővárosból is közel három órát kell hozzá autózni, így aki komolyan gondolja a felfedezését, annak legalább egy hosszú hétvégét érdemes rászánnia.

Mi is régóta halogattuk már ezt a „baradlás projektet” míg végre összejött, de így utólag, az ott szerzett élmények hatása alatt mindenkit arra biztatnék, hogy ne totojázzon annyit, mint mi, hanem keressen egy szabad hétvégét, és vágjon bele, mert ezt egyszer mindenkinek látnia kell.

Több túra közül is válogathatunk Ahogy említettem, azzal a szándékkal érkeztünk az ország egyik legészakibb csücskébe, hogy Aggtelektől Jósvafőig gyalogoljunk mintegy 7 kilométert a föld alatt, amely táv „hosszú túra” néven szerepel az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság programkínálatában. Jelenleg ez a túra nincs kint a honlapjukon, mert egyrészt éppen alakulóban van a szakvezetés mikéntje, másrészt csak akkor indítanak ilyen túrákat, ha minimum 10 fő összejön. Fent van viszont három rövidebb (1 km, 1,4 km és 2,3 km hosszúságú), föld alatti túra, amelyek naponta több időpontban is indulnak és végig kivilágított, jól kiépített útvonalon haladnak. Bár a szerkesztőségi csapatunk nem tett ki 10 főt, szerencsére nem kellett sokat győzködnöm a nemzetipark-igazgatóság munkatársait, hogy indítsanak a kedvünkért egy hosszú túrát, de az engem is meglepett, hogy egyszerre négy kísérőt is kaptunk. Mint megtudtam, ennek az útvonalnak a bejárása nekik is nagy élmény, ráadásul egy kis szerelnivalójuk is van útközben, így összekötötték a kellemest a hasznossal, amikor velünk tartottak.

Hatalmas és látványos sziklafal tövében található a barlangrendszer aggteleki bejárata Fotó: MTSZ

Rövid ismerkedés és eligazítás után alászállunk a hatalmas sziklafal tövében található aggteleki főbejáratnál, ahol az ajtó felett egy kis nyílást hagytak a denevérek kedvéért. Arra a kérdésre, hogy fogunk-e velük találkozni, máris egy határozott igen a válasz, és vezetőnk mutatja is az utunkba kerülő, éppen téli

Nevének eredete

Jelenleg a barlang hivatalos neve Baradla-barlang, a szlovákiai (több mint 8 km hosszú) Domica-barlanggal együtt pedig Baradla–Domica-barlangrendszernek nevezik. Maga a Baradla név feltehetően a szláv eredetű „bradlo” szóból származik, amelynek jelentése ’sziklaszirt, kőszál, magas szikla’. Korábban az Aggteleki-cseppkőbarlang, az Aggteleki-barlang és a Baradla-cseppkőbarlang név is használatos volt. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján sok további érdekes információ található a barlangról. Ha kíváncsi vagy ezekre, használd a QR-kódot!

hibernációban leledző kis jószágokat, amelyek sötétbarna diókként lógnak a mennyezetről. Mint megtudjuk, a bejárat környékén találkozni a legtöbbel, mivel csak telelő- és alvóhelynek használják a barlangot.

Évszakoktól független klíma A barlangban télen-nyáron 10 °C körüli hőmérséklet uralkodik, így nagy melegben ideális egy kis felfrissülésre, télen pedig kifejezetten melegnek hat a kinti mínuszok után. Mi is hamar kimelegszünk téli túraruháinkban, és a fejlámpák fénycsóváiban hatalmas párafelhőket eregetve jutunk egyre beljebb. A barlangok kapcsán sokaknak nyakig sáros, piros overálban (az akadémiai helyesírás kedvelőinek: overallban) feszítő alakok ugranak be, akik négykézláb másznak szűk járatokon át, ám a Baradla főágában erről szó sincs, tágas járatok kötnek össze gyakran gigantikus méretű tereket.

A barlangrendszer formáját itt is a víz alakította ki az Aggteleki-karsztot alkotó mészkőben, sok helyen látszanak a falakon a szurdokokból is ismerős, jellegzetesen kerekded kopásnyomok, amelyeket a kavicsos, homokos hordalék csiszolt bele a kőzetbe.

A hosszú túra nagy része gyakorlatilag egy föld alatti patakmederben vezet végig

Így vált a Baradla sétakompatibilis barlanggá

A barlang első kiépítését 1806-ban végezték el József nádor látogatása alkalmából. A bejáratot és a nagyobb szűkületeket kirobbantották, a patakon hidakat, pallókat helyeztek el. Az 1860-as években a barlang a bérlőktől a közbirtokosság kezelésébe került. A megrongálódott utakat, hidakat egyszer ugyan kijavították, de jelentős változás csak akkor következett be, amikor 1881-ben a barlangot a Magyarországi Kárpát Egyesület gondjaira bízták. Még abban az évben felépült a mai Magyarország első menedékháza az aggteleki bejáratnál. Ekkoriban mérték fel a barlangot, s éveken át tartó, szervezett munka eredményeként megújultak a hidak és a járdák, valamint elkészült a mesterségesen kialakított vörös-tói lejárat is. Forrás: anp.hu A lyukas sajthoz hasonlítható karszton a csapadékvíz gyorsan lefolyik a számtalan víznyelőn, így nagyobb esőzések után akár villámárvizek is kialakulhatnak a barlangban. Legutóbb tavaly nyáron vonult le egy kisebb árhullám a föld alatti járatrendszerben. Nem is olyan régen, egészen a nyolcvanas évek elejéig még állandó vízfolyás is volt a barlangban, azonban ez mára elapadt, így jelenleg száraz lábbal sétálhatunk végig a főágon, még gumicsizmát sem kell húzni.

A víz nemcsak rombol, hanem épít is a föld alatt, igaz piszok lassan, de a végeredmény annál látványosabb. Különböző méretű és formájú cseppkövek meredeznek körülöttünk mindenhol olyan mennyiségben, hogy egy idő után már tényleg csak a kapitális vagy az egészen különleges formájúak mellett állunk meg.

Csillagvizsgáló, Betyárnadrág és Sárkányfej A csillagászok után talán a barlangászszubkultúrára hárul legtöbbször az a hálás feladat, hogy valami frissen felfedezett dolognak nevet adjanak. Én a csillagjegyeket úgy-ahogy ismerem, de soha a büdös életben nem látnék bele bikát, rákot vagy éppen vízöntőt az égbolton fénylő kis pontocskákba. Gyakran így vagyok a különböző nevekkel ellátott szikla- és cseppkőképződményekkel is, ám a Baradlában található nevesített képződmények üdítő kivételt képeznek.

Ott van például a Sárkányfej, amelyet díszlettervezők se tudtak volna élethűbbre faragni, simán elmehetne a Trónok harca egyik kellékének. A száradó Betyárnadrág, a Minerva sisakja és a Kidőlt fa is telitalálat, akárcsak a Csillagvizsgáló nevű, gigantikus állócseppkő, amely a maga 19 méterével hazánk legnagyobbja. Tényleg olyan hatalmas, hogy a felső részéhez külön lépcsősor vezet.

Több ezer éve járja az ember Nekem ugyan nem tűnt volna fel, de kísérőink felhívták rá a figyelmet, hogy sok helyen sötétebb a fal, amit fáklyák füstje okozott. A Baradla-barlang évszázadok óta kedvelt célpontja a vállalkozó kedvű polgártársainknak, akik már az 1800-as években is vezetett túrákon vehettek részt, ráadásul korábban még evezni is lehetett bizonyos szakaszokon, és egy kis tavat is létesítettek Kessler Hubert igazgatósága alatt 1935-ben. Ennek bizonyítékával mi is találkozunk egy magányos csónak formájában, amely reménykedve várja a vízszint emelkedését.

Persze az ember már jóval korábban felfedezte magának a barlangrendszert: régészeti kutatások igazolták, hogy a Baradlát több ezer éve használták az itt élő népek téli menedékként, illetve rituális szertatásokra. De az is lehet, hogy őket is az hajtotta egyre beljebb, mint

Csillagvizsgáló

Sárkányfej

minket: a kíváncsiság. Ezen a téren Vass Imre nevét kell kiemelni a barlangot kutató számos szakemberé közül.

Ő volt az, aki 1825-ben kihasználta az alacsony vízállást, és az addigi végpontot jelentő Vaskapunál átjutott egy kis szoroson. Ha pedig már átverekedte magát, azzal a lendülettel feltárta a barlang főágát egészen a jósvafői Színház-teremig (Színpadig).

Vass Imre nem csupán felfedezte a ma ismert főág jelentős részét, de ő volt az, aki a barlangban elfolyó víz nyomán egy mélyebb szintű járatrendszer létére is felhívta a figyelmet. Nyomjelzéses vizsgálatokkal azóta bebizonyították, hogy a barlang főága alatt két független barlangrendszer is húzódik: a Hosszú- és a Rövid-Alsó-barlang.

The show must go on A barlangban található terek méreteire jellemző, hogy egy komplett koncerttermet is kialakítottak az aggteleki bejárat közelében található hatalmas sziklacsarnokban. Ennél a pontnál egyik túravezetőnk – nem kevés nosztalgiával a hangjában – megjegyezte, hogy jó pár évtizeddel ezelőtt még egy P. Mobil-koncertet is végig tudott itt bulizni, mert akkoriban ifjúsági fesztiválokat tartottak a barlang környékén.

A barlangot ma is aktívan kutatják (fent), illetve vízmintákat is gyűjtenek (lent) Manapság már nincs elég víz a barlangban a csónakázáshoz

Fotó: Egri Csaba

A koncertteremnél mi is kaptunk egy kis ízelítőt a hely akusztikájából, egy Vangelis-számot szólaltattak meg a kedvünkért, és mi földbe gyökerezett lábbal, libabőrös karokkal hallgattuk a fényjátékkal kísért zenét. A Baradla egyébként nem csupán barlangnak, koncertteremnek és kirándulóhelyszínnek tökéletes, hanem például futóversenyhelyszínnek is – 2021 szeptemberében három távon is lehetett indulni a föld alatt.

A sötétségben is nyüzsög az élet A koncerttermet elhagyva magunk mögött hagyjuk a jól kiépített és kivilágított szakaszt, és kizárólag a lámpáink fényére hagyatkozva haladunk tovább a kiszáradt patakmederben, de időnként kis hidak, pallók és lépcsők segítik a továbbjutást. Elképesztő munka lehetett sétakompatibilissé tenni ezt a néhány kilométert.

Bár nem gondolná az ember, a teljes sötétségben is nyüzsög az élet, méghozzá szó szerint a talpunk alatt. A kis pocsolyákban apró, fehér rákocskák tempóznak, de a száraz aljzaton is néhány milliméteres ászkák keresgélik magunknak mindenütt a betevőt. Ez alatt a barlangba jutott szerves hordalékot kell érteni, nekik ugyanis egy-egy szétázott levél valóságos lakoma. Nem kellett sokat keresgélni, és megpillantunk egy aprócska, barnásvörös bogarat is, amely csak az Aggteleki-karszt három barlangjában (a Baradla-, a Béke- és a Meteor-barlangban), a Szilicei-fennsíkon, illetve a Gömör–Szepesi-érchegységben fordul elő. Ez a magyar vakfutrinka, amely félelmetes

Nem sok helyen élvezhetünk koncerteket a föld alatt, de a Baradlában igen

Ennyi maradt egy legyengült és elpusztult denevérből

Aprócska, fehér ászkák keresgélik maguknak a betevőt az aljzaton Fotó: Nógrádi Attila

Tipp: pályaszállás a barlang mellett

A szlovák határ szomszédságában található Baradlabarlangra és környékére érdemes több napot szánni, pláne akkor, ha messzebbről érkezünk. Aggteleken több vendégház is várja a turistákat, ám a legkézenfekvőbb választás egyértelműen a főbejárat melletti turistaszálló. Nyáron kempingezni is lehet itt, ráadásul különböző méretű, hangulatos faházakat is kibérelhetünk a barlang szomszédságában.

a legmagasabb pontján pedig 31 méter magas, így egy 10 emeletes panelház is elférne benne. Itt is kapunk egy kis fény- és hangjátékot, ami ugyanolyan katartikus élmény, mint a koncertteremnél. Túravezetőink elmondása szerint jó pár rendezvényt tartottak itt, beleértve esküvőket és egy rafináltan megtervezett leánykérést is.

ragadozónak számít a maga közegében. Természetesen ez a barlanglakó is védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint, így nem árt óvatosan lépkedni a túra során…

A jó pár kilométeres, sötétben megtett túra után szinte vakító, ahogy ismét egy kiépített és kivilágított szakaszhoz érünk Jósvafőhöz közeledve. Utunk vége felé haladunk keresztül az Óriások termén, amely nevének megfelelően tényleg óriási. Ez a barlang legnagyobb csarnoka: 120 méter hosszú, helyenként 56 méter széles,

Az Óriások termének méreteire jellemző, hogy csak egy részlete fért rá a képre Fotó: Egri Csaba

Egy kényelmes túracipővel és némi meleg ruházattal kell csak készülnünk Fotó: Csanádi Márton Aki idáig eljutott a cikk olvasásával, az képbe kerülhetett, hogy mennyi mindenre használta már az ember a Baradlát, ám mindezek közül valószínűleg a Gyémántpiramis című, 1985-ös magyar sci-fi forgatása volt a legkülönlegesebb, amely során szkafanderbe öltözött hölgyek és urak hajkurászták egymást a cseppkövek között. Aki kíváncsi a közel másfél órás, finoman szólva is retró műalkotásra, egy kis keresgéléssel könnyedén megtalálja a videómegosztókon.

Vissza a felszínre Az Óriások terme után már utunk utolsó pár száz métere következik. Ezen a szakaszon szűkebbé válik a járat, és eltűnnek a cseppkövek a

sötétszürkévé váló sziklákról. Ennek oka, hogy itt már az úgynevezett gutensteini mészkő található, amely nem kedvez a cseppkőképződésnek, nem úgy, mint a barlang főágát is alkotó világos, steinalmi mészkő.

A jósvafői kijáratnál előbukkanva először csak pislogunk a vakítónak ható napfényben, aztán előkerülnek a pecsételőfüzetek, tintapárnák, és serényen használjuk a kijárat mellett elhelyezett kéktúrás bélyegzőt, így igazolva a szakasz megtételét. Mi ezen a ponton megköszönjük a közel 6 órásra nyúlt szakvezetéses túrát, és elbúcsúzunk a nemzetipark-igazgatóság munkatársaitól, hogy gyalog menjünk vissza a felszínen Aggtelekre, de aki igényli, azt kisbusszal is vissza tudják szállítani az indulási pontra. Sajnos hely hiányában csak egy kis részét tudtuk most bemutatni a túra során látott és hallott érdekességeknek, ezért továbbra is arra biztatnék mindenkit, hogy mihamarabb látogassa meg a Baradlát, mert élete egyik legemlékezetesebb kéktúrája vár rá. 

A barlang kijáratainál igazolhatjuk a táv teljesítését

Kéktúrázva fedezhetjük fel a környéket

Aggtelek környékén az Országos Kéktúra 24. szakasza kanyarog, amelyet követve a vidék legérdekesebb és legszebb látnivalóit fedezhetjük fel. Ilyen például Derenk szellemfalva vagy a szintén közeli Szádvár, ahol nemrég hajtottak végre egy sereg látogatóbarát fejlesztést. Még több információért és túratippért használd a QR-kódot!

Rókalyuk Kecső Kečovo

SZLOVÁKIA MAGYARORSZÁG

Domica-tető Čertova diera 465 Poronya-tető Poroňa 505

Domica-barlang Jaskyňa Domica

1 km Országos Kéktúra útvonalaAggteleki bejárat Kis-Baradlavíznyelő

Aggtelek

Vaskapu

Vörös-ágTör ö kme cs e t ág

Zombor-lyuk Re te k-ág

Kis-Ravasz-lyuk Nagy-Ravasz-lyuk Jósvafői bejárat

Óriások terme

Vörös-tói bejárat