TUDTAD-E?

…mi az a telma?

A legkisebb önálló víztér, amely rendszerint szokatlan helyeken alakul ki, a benne található víz mennyisége pedig legfeljebb pár litert tesz ki. A telmák egyes típusainak elnevezése előfordulásuk helyére utal: fitotelma (növények felületén, például szárölelő levelekben, termésekben, például kókuszdió héjában), dendrotelma (faodvakban, fatörzsmélyedésekben), malakotelma (csiga- vagy kagylóhéjakban), litotelma (kövek, sziklák felületi mélyedéseiben, repedéseiben), technotelma (kis térfogatú „antropogén vízterekben”, például kiürült konzervdobozban, gumiabroncsban, aszfaltburkolatú utak kátyúiban stb.). Talán nem is gondolnánk, de a telmák fontos mikroélőhelyek, amelyeknek számos faj életében meghatározó szerepük van.

Fotó: Adobe Stock

…mi minden tartozik az állóvizek közé?

A szárazföld mélyedéseit kitöltő, a tengerrel összeköttetésben nem álló víztömegeket állóvizeknek nevezzük. Mind közül a tavak a legismertebbek, amelyek nyílt vízfelületű állóvizek, vizük pedig csapadékból, a vízgyűjtő területről lefolyó vizekből vagy fenékforrásokból származik. Szintén állóvizek a kopolyák, a fertők, a lápok (amelyek hazánkban a természet védelméről szóló törvény erejénél fogva kivétel nélkül védettek), a mocsarak, valamint a tömpölyök, a pocsolyák, a dagonyák (dágványok), a tocsogók (libbányok) és a telmák. Az állóvizek közös jellemzője, hogy medrük egész életük során folyamatosan töltődik.

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

TUDTAD,

…melyik Magyarország legnagyobb szigete?

A Kisalföld részét képező Fertő–Mosonisíkvidék (azon belül a Mosoni-síkvidék) Írta: Nagy Loránd egyik kistája, a 395 négyzetkilométer István kiterjedésű Szigetköz, amelyet északról közel 60 kilométer hosszan a Duna főága, délről pedig mintegy 120 kilométeres szakaszon a Mosoni-Duna határol. A 21 településnek otthont adó kistáj legalacsonyabb pontja 110, a legmagasabb 126 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. Területének körülbelül egyötöde az 1987-ben létrehozott Szigetközi Tájvédelmi Körzet része, amely a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete alá tartozik.

Fotó: Gulyás Attila

…hol csodálhatod meg a legmélyebb tavunkat?

A rekorder állóvíz a Gömör–Tornai-karszt részét képező, mindössze 15 négyzetkilométer kiterjedésű Rudabányai-hegységben, Rudabánya városától északkeletre fekszik. A sejtelmesen kéklő, vöröses sziklakeretbe foglalt tó az 1980-as évek derekán felhagyott külszíni vasércbánya területén, két kisebb tavacska összeolvadásából keletkezett. Hossza körülbelül 300, szélessége 80 méter, legnagyobb mélysége megközelíti a 60 métert. Ha Rudabányán járunk, ne hagyjuk ki a Rudabányai Őshominida-lelőhely Természetvédelmi Terület felkeresését sem, hiszen ez hazánk egyik legértékesebb őslénytani lelőhelye, ahol 1965-ben találtak rá a 10 millió éves Rudapithecus hungaricus maradványaira.

…mit nevezünk meandernek?

A vízfolyásnak azt a hurokkanyarulatát, amelyet a vízfolyás partjaira ható oldalazó erózió hoz létre, meandernek nevezzük. Egy másik meghatározás szerint a vízfolyás olyan kanyarulata, amelynek hossza meghaladja a kanyarulat kezdő- és végpontja fölé rajzolt félkör ívhosszát. A meanderek időben nem állandó képződmények, alakjuk és helyük egyaránt változik. A meander (elsősorban az ókori görög művészetre jellemző) geometrikus díszítőmotívum is egyben, amely a délnyugat-törökországi Maiandrosz (Büyük Menderes) folyóról kapta a nevét.

Fotó: Gulyás Attila Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Adobe Stock

…milyen dimenziókkal büszkélkedik a „Magyar-tenger”?

A Balaton hossza 78 kilométer, szélessége 1,3–12,7 kilométer (Közép-Európa legnagyobb tava a Tihanyiszorosban a legkeskenyebb, míg Balatonvilágos és Balatonalmádi között a legszélesebb), felülete 594 négyzetkilométer, átlagos mélysége 3–3,6 méter, legnagyobb mélysége kb. 11 méter, vízmennyisége 1800 millió köbméter, vízgyűjtő területének kiterjedése 5775 négyzetkilométer, partvonalának hossza közel 200 kilométer. Fő vízszállítója a Zala folyó, de több mint 30 állandó és mintegy 20 időszakos vízfolyás is táplálja. A Balaton vizét a Sió csatorna vezeti le a Dunába.