ZÖLDHULLÁM

Fotó: Adobe Stock

Sulyom Vizeink védett csemegéje

Írta: Nagy Loránd István „A sulyom (Trapa L.) azok közé a gyümölcsök közé tartozik, melyeket a természet magától, az ember fáradozása nélkül termel, még pedig álló vizekben. Ehető, jobbfajta gyümölcs vizekben ritkábban terem. A sulyom ős növénytípus, régesrégi gyümölcs; már a geológiai harmadkorból ismeretes.”

E

sorokkal kezdte dr. Borbás Vince, a 19. század egyik legmeghatározóbb magyar botanikusa „A sulyom pusztuló félben” című, az 1894. júniusi Természettudományi Közlönyben megjelent cikkét, amelynek üzenete – noha közel 130 év telt el azóta – ma is megdöbbentően aktuális. A mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjének füzényfélék (Lythraceae) családjába tartozó sulyom, avagy csemegesulyom (Trapa natans) egy eurázsiai elterjedésű, egyéves vízinövény, amely Nyugat- és Észak-Európa jelentős részéről mára kihalt, és bár a Tisza, illetve a Dráva mellékfolyóinak vízrendszerében jelentős, erős állományai élnek, hazánkban is visszaszorulása figyelhető meg. A sulyom a tápanyagokban dús, legfeljebb

lassan folyó, gyorsan felmelegedő, iszapos fenekű felszíni vizeink lakója, amellyel elsősorban holtágakban találkozhatunk. Lágy szárú, 50–300 centiméter hosszúságú, az iszapban gyökerező vízinövény, amely a vízfelszínen kiterülő – rombusz alakú, fogazott szélű, hólyagszerűen felfújt levélnyelű levelek alkotta – levélrózsa kifejlődését követően úszó hínárrá válik. Nemcsak felszínen úszó, hanem víz alatti levelei is vannak, ezek azonban gyökérszerűek, fésűsen szeldeltek. Négytagú, fehér virágai a víz színén úszó levelek hónaljában magányosan fejlődnek.

Soknevűség

Sulyomlapu, sólyomcsemege, istennyila, vízidió, vízigesztenye, vízimogyoró, jezsuitadió – az idők folyamán számos névvel illette a nép a sulymot (csemegesulymot) hazánk különböző vidékein.

kiszárítása, a vízszabályozás, a kiöntések korlátozása stb. A sulyom lisztes magva más jobbfajta gyümölcsökkel szemben közönségesebb és inkább a népnek marad. Jellegzetes alakú, rendszerint 4 hegyes, szarvszerű A mai önző világban a sulyom régi termőhelye: a lecsanyúlványt viselő, szürkésfekete színű, szeptemberre polt, elrekesztett és kiszárított régi árterület, a gabonával beérő terméseit hosszú évszázadokon keresztül (egé- sokkal jobban fizet, mint a parasztos sulyom, azért ennek szen a 20. század elejéig) csemegeként, sütve vagy kimélésére és megmentésére senki se gondol, hanem főzve fogyasztották, lisztjéből pedig kenyeret is a szántással-vetéssel, meg a kultúra tökéletesbesütöttek. Az ízletes nö- désével az ősvizek növényzetének ez a nevevényi részeket különböző zetes és hasznos maradéka és emléke módszerekkel gyűjtötték is pusztul, mint Egyiptomból hazánkban: volt, hogy köz- eltünt idővel az ott meghovetlenül a növényről szedték nosított igazi lotuszvirág le a terméseket, alámerülé- vagy a papiruszkáka, süket követően viszont a úgy hogy a sok tevízfenékről kellett össze- kintetben nevezetes sugyűjteni azokat, amely fel- lyom ma-holnap majd csak adathoz egy hosszú bot végére Fotó: Adobe Stock a tudománynak szentelt helyeken kötött subadarabot használtak, amelybe beleragadtak fog tengődeni” – Borbás szavai ma is aktuálisak. Füga „szarvacskás csemegék”. A sulyomtermés egykoron getlenül attól, hogy a sulyom a Tisza vízrendszerében keresett cikk volt a piacokon, különösen Nyíregyházán, még nem veszélyeztetett, a Tisza-tavon ráadásul olyan Debrecenben, Miskolcon és Szolnokon. mennyiségben tenyészik, hogy évről évre gyéríteni kell. A munkálatokat speciális eszközökkel, hínárkaszáló A helyzet azonban megváltozott, amelynek hátterében berendezésekkel végzik: idén mintegy 800 hektárnyi az ember élőhely-átalakító (és -romboló) tevékenysége terület sulyommentesítése a cél június és július között. áll. „Irtja hazánkban az emberi fogyasztás, a mocsarak

Kiemelt oltalom

A sulyom (Trapa natans) a védett növényfajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 5000 forint. E hazánkban más fajjal nem összetéveszthető vízinövény a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján is szerepel – besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”. Még mielőtt valaki azt gondolná, hogy majd jól lecsipeget vagy kihalászik egy kosárra való sulyomtermést, szólunk: ez törvénybe ütközik. A sulyom egy védett növényfaj, védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez pedig a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Csüggednünk mégsem kell, a látványos sulyomfotók készítéséhez nincsen szükség engedélyre, és azt sem tiltja semmi, hogy megkóstoljunk egy isteni sulyomkrémes csokoládét, egy sulyommal ízesített sört vagy egy sulyomsalátát, ha a Tisza-tó térségében járunk. 