Fotó: Czire Alpár
KOLOZSVÁR, 1888–1948/1990. • 31. (91.) ÉVF. • 3. SZÁM • 2021. MÁRCIUS • ÁRA: 3 LEJ
Az Úr zsámolya előtt Mindannyiunkban ott él egy kisgyerek, aki őszinte kíváncsisággal tekint a világra, még nem tudja, mit szokás, mit nem, ezért néha kócos, maszatos. Ahogy nő, lassan elengedi szülei kezét, s megtanulja, hogy szabadsága addig terjed, ahol a másoké kezdődik. Ezért megfésülködik, kimosakodik, szépen köszön, nem lóg ki a sorból. De szabadságvágya nem huny ki lelkéből. Rájön arra, hogy szabadságának nemcsak horizontális, de vertikális dimenziója is van, s bármint szorongatja is a világ,
lelkében Teremtőjéhez emelkedve örökké szabad marad. 1848-ban sokak áldozták fel egyéni kényelmüket a közösségért, mert hitték, hogy a szabadság mindenkinek egyformán jár. 2021ben számot kell vetnünk a szabadsággal együtt járó felelősséggel is. Tudunk-e bízni abban, hogy együtt, közös erővel, Isten akaratát keresve ma is élhető világot tudunk teremteni magunknak? A felnőtt, szabad akaratát megélő teremtmény tudja, hogy mást nem tehet.
A tartalomból: Szívből jövő, szívhez szóló A bizalomról Kezelje bizalmasan! Koronavírus-évforduló Egy elmaradt levél margójára Az örök dilemma
„Akik félitek az URat, az ÚRban bízzatok! Segítségetek és pajzsotok ő.” (Zsolt 115,11)
4 6 7 8 13 20