EGYHÁZ A TUDÁSTÁRSADALOMBAN Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet elnöke
www.strategiakutato.hu www.inco.hu www.vargacsaba.hu www.metaelmelet.hu
Bevezető tételek
Varga Csaba
2
21. század
Utópiák utáni valóság Két évezred elmerülése Káosz jellegű globalizáció A tudat százada Új tudás, új kultúra születik Tudásünnep és tudássokk Téridő típusú történelem Kreatív társadalomipar Találkozás a rokonnal
Varga Csaba
Spiritualizmus százada 3
Stratégiakutató Intézet
Milyen a globális világ természetrajza? » a globalizáció szubsztanciálisan egységesülés » az új típusú földi globalizáció magával hozta a lokális világok felemelkedését » az európai keresztény világ egységes világ marad » az európai nem keresztény világok is egységes világokká válnak » a politikai Európa a szétszakítottság után az egységesülés felé halad » a földi civilizáció értékprioritásai egymásra Varga Csaba 4 rímelnek
Milyen lehet az információs kori Európa? • a pénzipar nem örökké domináns gazdaság • az információközpontú világmodell nyer • tudásalapú társadalomgazdaság születik • a jövő a tudástársadalom modell • az egyesült Európa új víziót hirdet • a kulturális sokféleség hálózata terjed • nemzetállam helyett tudásállam? • a lokalitások reneszánsza kezdődik • tudásközpontú életformák sokasága Varga Csaba
5
Kiemelés: Egységes Európa lesz, államszövetség, de nekünk nem a politikai és gazdasági szövetség fontos, hanem az, hogy Európa a közös kereszténykeresztyén vallás és kultúra kontinense, Európa jövője nem(csak) a globális versenyben való helytálláson múlik, hanem a kereszténység minőségén, s a tudásközpontú Európa potenciálisan soha nem látott esélyeket teremt(het) a kereszténység újjászületésére Varga Csaba 6
Az emberek visszatalálnak-e a spirituális életbe? a vallástalan spiritualitás és az Istenközpontú vallásosság között lehet választani, a vita már régen nem az ateizmus és a teizmus között folyik, a személyes Istenélmény és a személytelen Istenélmény-nélküliség közötti különbség, Isten országában vagyunk, de nem tudjuk? új tudat és új lelkiség felfedezése Varga Csaba 7
Van-e szükség új reformációra? mindig is szükség volt és van most milyen reformációra van szükség? milyen legyen a 21.századi Isten országa? milyen út vezet az Istenkirálysághoz? miért nem készül nálunk az új reformáció programja? mi a régi és új szerepe a híveknek és lelkészeknek? hogyan lehetünk jobban az individualizált egyén személyes lelkivezetője? az itthoni „vallási piacon” mivel és hogyan lehetünk tartósan sikeresek? Varga Csaba
8
Hagyományos társadalmi szakadékok 1. Ökológiai szegények - ökológiai gazdagok 2. Jövedelmi szegények - jövedelmi gazdagok 3. Jóléti szegények - jóléti gazdagok 4. Társadalmi szegények - társadalmi gazdagok 5. Térségi szegények - térségi gazdagok 6. Mobilitás szegények - mobilitás gazdagok 7. Családi szegények - családi gazdagok Varga Csaba
9
A mai konfliktusok • Ökológia szegények - ökológia gazdagok (integrált ökológiai javak megoszlása) • Jóléti szegények - jóléti gazdagok (integrált társadalmi tőke különbségek) • Hatalom-szegények - hatalom-gazdagok (integrált hatalmi tőke elosztása) • Média-szegények - média-gazdagok (integrált média-javak, presztízs-tőkék különbségei) Varga Csaba 10
Új társadalmi szakadékok a XXI. század elején: 1. Technológia-szegények - technológiagazdagok 2. Információ-szegények - információgazdagok 3. Tudás-szegények - tudás-gazdagok (kultúra szegények - kultúra gazdagok) 4. Tudat-szegények - tudat-gazdagok 5. Istenélmény-szegények - Istenélménygazdagok Varga Csaba
11
Kvantumlogika (QL) • Sokáig az arisztotelészi logika: igen - nem • Neumann János bővítése: igen - nem - lehet • Anatole Rapoport (poszt-koppenhágai szemlélet): igaz, hamis, meghatározatlan (még nem igazolható), értelmetlen (örökre igazolatlan marad) • Alfred Korzybski hozzátette: zaj (+ a „van” kitiltása) • értelmezhető (igaz, van, stb.), nem értelmezhető (hamis, nincs, stb.), értelmezhető/nemértelmezhető (lehet), értelmezetlen (meghatározatlan, zaj, stb.) • négy görbült dimenzióban: igen(n)…….igen(1)..igen/nem..nem(1)….…nem(n) Varga Csaba
12
Az elméleti feladat Tudáselmélet
Globalizáció és közvetítő rendszer elmélet
Kozmosz és planéta-elmélet
INFORMÁCIÓS KOR ELMÉLET
Információ és innováció elmélet
Ember és tudatelmélet
Tudástársadalom elmélet
Lokalizáció és közvetítő rendszer elmélet
Múlt és jövőelmélet
Varga Csaba
Valláselmélet, istenkép
13
A szaknyelvek elkülönülése • Az információs társadalom alrendszerei elkülönült nyelvet használnak • A technológia nyelve, a gazdaság nyelve, a politika nyelve, a társadalom nyelve, stb. • A tudomány eredményei – részben nyelvi akadályok miatt – továbbra is lassan szivárognak be a köz(össégi)nyelvbe • A kommunikáció a politika és/vagy a Varga Csaba tömegkultúra nyelvét használja 14
Az idolumok kezelése • Törekvés az elavult nézetek, magunk és mások idolumainak kritikájára • Nincs olyan gondolatrendszer, amelyben ne lennének idolumok • Új mentális stratégia: a személyek támadása helyett az idolumok birálata • Az idolumok mögött gyakran felsejlik a nem-tudás szabvány üressége Varga Csaba
15
Az új szuperparadigmáról
Varga Csaba
16
A paradigma fogalma • Thomas S. Kuhn 21 féle értelemben használja a paradigma fogalmát, Kuhn a paradigma kifejezést egyébként Polányi Mihálytól vette át • A nem-forradalmi periódusokban a fennálló paradigmák nem haladhatók meg. A paradigmaváltások nem szabályszerűek, villámcsapás-típusú átváltások, bizonyos értelemben „irracionális” aktusok • Négy komponens: szimbolikus általánosítás, metafizikai előfeltevés/ontológiai modell, értékek-tudások, példák • A paradigmaváltás feltételez: új tudósközösséget – új kognitív funkciót – új beállítódást – új világlátást - stb. Varga Csaba
17
Új szuperparadigma és új elmélet • Új valóság – a globalizáció, a lokalizáció, informatizáció, stb. • Új múlt – időszámítás előtti és utáni évezredek új egységes hipotézisei • Új technológia – a szupertechnológiák forradalmi kora • Új gazdaság – a tudásalapú hálózati gazdaság • Új tudat és új ember – az ember és a tudat rekonstrukciója Varga Csaba 18
Új szuperparadigma 2. • Új társadalom – a tudástársadalom, az egységtársadalom • Új tudás – a régi és az új tudás új szerepben • Új értelemadás – az értelem visszaszerzése és újragondolása • Új jövő – az új civilizáció és az új tudat új jövőt teremt • Új transzcendencia – visszatalálás a spirituális létbe Varga Csaba 19
Új elmélet, új filozófia • A természettudományok egységes elmélete? • A társadalomtudományok egységes elmélete? • A szellemtudományok egységes elmélete? • Az integrált egységes elmélet lehetetlen? • Elméletalkotás új módon • Elmélet – vissza a klasszikus filozófiához (tudomány, művészet, vallás újra együtt) • Igazság és hipotézis Varga Csaba
20
A valóság új felfedezései • elméleti fizika, részecskefizika, kvantumfizika az anyag valamennyi sajátossága (tehetetlenség, tömeg, gravitáció) a kvantumvákuummal történő interakció eredménye; az anyag végső építőkövei: a leptonok (elektron, müon, tauon), továbbá a neutrinók ((elektron-neutrinó, müon-neutrinó, tau-neutrinó)) és végül a kvarkok; a hypertér kutatása; stb. • kozmoszelmélet a relativisztikus kozmológiai standard paradigma (ősrobbanás, táguló világegyetem, stb.) után az antropikus (emberre utaló kozmosz vagy emberarcú) kozmológiai paradigma elfogadása, stb. • tudatelmélet a tudat a világegyetem önálló, alapvető része, nem pusztán az anyagi működés eredménye, a tudat ugyanolyan elsődleges, mint a tér, az idő vagy az anyag, az embert nem az különbözteti meg a többi élőlénytől, hogy tudata van, hanem az eltérés a tudat fokozataiban van, egyedül az ember rendelkezik reflexív tudatossággal, vagy nemcsak az ember….stb. • intelligenciaelmélet a racionális és az érzelmi intelligencia után a spirituális intelligencia (istenVarga központ azCsaba agyban, a halántéklebenyben) felfedezése, stb.21
• halál utáni élet elmélete a halál utáni élet élményeinek újrafelfedezése és kutatása után az empatikus halál közeli élmények értelmezése (a haldokló melletti személy szintén átélheti a halál utáni élmények többségét), sőt klinikai halál állapota nélkül a testelhagyás kipróbálása, gyakorlása, új létformák teremtése, stb. •
káoszelmélet
a káosz egyetemes törvényének feltárása (a stabilitás és instabilitás erőinek kényes egyensúlyai), de nem csak a természettudományokban •
közgazdasági elméletek
a vertikális globalizációt (a nemzeti termék gazdaságtanát) a horizontális globalizáció (a szabad tőkeáramlás) követte, majd a kvalitatív globalizáció (tudásalapú – tudás- és tehetségtőke - gazdaság, vagy társadalomgazdaság) korszaka érkezhet, stb. •
jövőelmélet
tudástársadalom, egységtársadalom elméletek megfogalmazása, a jövö a tudatés a tudás társadalmainak különböző fokozatai, de az érdemi áttörést csak az egységtársadalom világa hozhatja, amelynek téridő koordinátái ma Varga Csaba 22 ismeretlenek, stb.
Kvantum téridő kutatások felismerései • Az észlelőt nem lehet elkülöníteni az észlelt eseménytől • Az anyag egyszerre hullám és részecske természetű • a kvantumfolyamatok valószínű eseményei: valószínűséghullámok (állapotvektorok) vagy valószínűségi hálózatok (EWG-modell) • szupertér elmélet (párhuzamos, különböző világokban élünk) - John A. Wheeler-elmélet • a helyhez nem kötött hatások és események elve • választhatunk: sok világegyetem vagy egy világegyetem gyanúsan olyannal, mint egy Tervező (Isten?) • Végül: a helyhez nem kötött rejtett változó elmélete, sőt a vele járó rend elmélete (Bohm-elmélet) Varga Csaba
23
A relativitás és a kvantumelmélet alapján a jelenlegi felismerések: eltörlődik a tér és idő kettőssége eltörlődik az anyag és tudat (tudatosság) kettőssége eltörlődik a test és elme kettőssége eltörlődik a vallás és tudomány kettőssége Varga Csaba
24
Amire kevesen gondoltak • Minden régi kommunikációs eszköz (telefon, autó, mozi, hűtőgép, stb.) médiaeszközzé válik • A nemzetállami (politikai) televíziók egyirányú manipulálása helyett a globális médiarendszer kváziplurális tematizálása • A fogyasztó társadalom atomizált, izolált embere az új eszközökkel szuper-aktív kommunikációt folytat • A történelem nagy eseményei (ökológiai katasztrófák, katonai háborúk, stb.) egyenesben közvetített médiaesemények • A hatalmi (és tömegkulturális) eliteket a kommunikációs Varga Csaba 25 kor médiaderesre húzza és felszámolja a magánéletét
Technológia • Hagyományos papíralapú, nyomtatott napilapok, hetilapok, stb. • Hagyományos sugárzó televíziók, rádiók, stb. • Digitális műholdas csatornák • Mikrohullámú technológiák • Mobiltelefon technológiák, mobil hálózatok • Interaktív kábeltelevíziós csatornák • Internet-alapú rádiók, televíziók • Integrált globális és lokális technológiák (a Varga Csabahálózata) 26 hálózatok
Technológiaelmélet és az előrejelzések • Technológia szerepe a társadalomban • Magastudás, szuperkreativitás, katonaiállami innováció, egyéni felfedezések • A technológia nyitott utat a globalizációnak? • Az új technológia+üzleti érdek kikényszeríti a gazdasági-társadalmi fordulatokat • A titkos lovas effektus • Két szuperhatalom technológiai előrejelzései Varga Csaba
27
Új és globális kibertér? (UNESCO) • Az új technológiák, a planetáris hálózatok, a globalizálódás közvetlenül sokkolja a nemzetállamokat • A változások középpontjában egy új, saját téridőt kialakító kiber-galaxis születése van • Más kultúra: virtuális és planetáris alapokra épülő, inkább a nem-lineáris felé haladó, multidimenziós és diszciplinákon áthatoló kultúra alakul ki • Az új kibertér interaktív, nem hierarchikus, széles skálájú kommunikációt folytat és egyesíti a világ tudásait • A hálózat felhasználói már nem egyszerűen passzív fogyasztók, hanem megnőtt erővel egyszerre rendelkező műsoradók és vevők (transznacionális szegmens) Varga Csaba
28
Az új kibertér alternatívái • Új, interaktív globális kormányzás az emberi társadalom irányítására (1) • A globális polgári társadalom közös ügyintézése és önelrendeződése (2) • Az új infokommunikációs hálózatok segítségével a „kollektív intelligencia” létrehozása (3) • A felhatalmazás (empowerment) elmélete alapján a világ polgárai részt erőteljesebben vesznek a kommunikációban és ellenőrzik a médiát (4) • Az önszerveződés elterjedésével a helyi szereplők egy új globális polgári társadalmat hoznak létre (5) • AzVarga öt alternatíva különböző kombinációi 29 alakulnak ki Csaba
Az új típusú globalizáció és lokalizáció
Varga Csaba
30
Mi a globalizáció? „A globalizáció éppen annyira elválaszt, mint
amennyire egyesít; elválaszt, mialatt egyesít – az elkülönülés oka ugyanis ugyanazok, mint amelyek elősegítik a világ egységesülését. Az üzleti élet, a pénzügyek, a kereskedelem és az információáramlás egész világra kiterjedő dimenzióinak kialakulása mellett megindult egy „lokalizáció”, helyhez kötő folyamat is.” Varga Csaba
(Zygmunt Bauman: 31 Globalizáció)
A globalizáció törvényei • Az új globalizáció új fogalma • Globalizáció és lokalizáció egyszerre • Globalizáció funkcionalitás szubsztancialitás (egységesülés) • Kvantitatív és kvalitatív globalizáció • 21. század első felétől: globlokál világ Varga Csaba
32
A lokalizáció elmélete • A lokalizáció fogalma – alávetett lokalitás • Lokalizáció színterei: régió, megye, kistérség, település (város és falu) • A globális világ alapegysége és ellensúlya (autonómia-paradigma) • Az új társadalom első szintje • A virtuális lokalitás – kvalitatív lokalitás? • Lokalizáció és új közösségek, új Varga Csaba 33 gyülekezetek
LOKALITÁS SZERKEZET • Felső életvilág (régió, megye) • Alsó életvilág Környező világ (kistérség, település) Kéznéllévő világ (család, egyén) • Belső vált életvilág (a személyek felettes éne) • A globalizáció hatásai – a lokalizáció viszontválaszai • Az információ és tudás hozzáférés térstrukturáló szerepe Varga Csaba
34
Egyén a lokalitásban – az ideális jövő Életdíj garantált – közelebb az egészséghez Tudás(alapú)munka és szabadság Korlátlan tudásszerzés Digitális családi (tudás)ház és kert Hálózati polgár az Internet-közösségekben Közvetlen részvétel (e-demokrácia) Spirituális azonosulás - megvilágosodás Varga Csaba
35
ÚJ ÜZENETEK • Az ökológiai világválság ökológiai válságként kezelhetetlen • A gazdasági puha világháború gazdasági világválságként nem kezelhető • A globális térszerkezeti válság térháborúként megoldhatatlan • Minden régi és új válság csak a tudástársadalom korszakában lehet a globlokál kezelésmód tárgya, és a problémák akkor is csak részben kezelhetők Varga Csaba
36
Az új tudások és az új tudáselmélet
Varga Csaba
37
TUDÁSELMÉLET • tudat és tudás típusok • globális tudás típusok • társadalmi tudás típusok • lokális tudás típusok • családi tudás típusok • személyes tudás típusok Varga Csaba
Stratégiakutató Intézet
38
Tudáselmélet – új tudások • formafeletti tudások • formázott köztudások • formázatlan köztudások • személyes tudások • szuperformázott magastudások • uralkodó világtudások • alávetett domináns tudások • formázott egyenrangú tudások Varga Csaba
39
Új hipotézisek emberről és tudatról Kollektív tudat mező (társadalmi tudat, tudattalan) Pléroma (Tiszta Fény tartománya)
Identitás mező (mikrotársadalmi kozmosz) Fizikai világ mező (természet és épített környezet)
Igazi énmező (isteni én) Szellemi mező (személyes tudat és tudattalan)
Varga Csaba
Társadalmi mező
Életerő mező (asztrál test + étertest)
Személyes fizikai mező
Új emberkép, új tudatkép 40
Az egyén alapkonfliktusai Azt hiszi, hogy: • Nincs erős tudat és lélek • Nincs megtartó család • Nincs közösségi védőgyűrű • Nincs közösségi-nemzeti identitás • Nincs személyes mozgástér • Nincs magas fokú köztudás • Nincs Isten vagy legalább transzcendencia • Nincs múlt- és jövőkép Varga Csaba
41
Az egyén a modern világban • Az alattvaló egyén (belül) • Az alattvaló közpolgár (a politikai társadalomban) • Az alattvaló fogyasztó (a fogyasztói társadalomban) • Az alattvaló vállalkozó (a gazdaságban) • Az alattvaló állampolgár (a közigazgatásban) • Az alattvaló – a negatív individualizáció Csaba 42 lény • AzVarga alattvaló – a negatív közösségi
Az egyén (az egyes személy) Az egyéni második (kvalitatív) individualizációja indulhat meg Az egyén csökkenő mértékben foglya társadalmi és ideológiai helyzetének Az egyén jórészt külső korlátok nélkül tudáshoz juthat A tudatfejlesztő kor közelében vagyunk Varga Csaba
43
Az emberi vágy • Fizikai lét: a jólét elérése (evés, ivás, fedél) • Szellemi lét: hozzáférés a tudáshoz (információ, ismeret, tudás, pneuma) • Természeti lét: a természeti javak megőrzése (levegő, víz, szárazföld, energia, stb.) • Egészségi lét: a testi-lelki egészség megtartása (kevés betegség és minden fontos betegség gyógyítható) • Közösségi lét: nincs végletes egyedüllét és újrateremthető az identitás (család, barátság, lokalitás, stb.) • Spirituális lét: visszatalálás a pléromához (vallás, Varga Csaba transzcendencia, halál utáni élet, stb.) 44
A tudat értelmezése 1. • Agyi tevékenység (vagy anyag és tudat szerves egységet alkot) • A tudat testtől, anyagtól független szellem/energia (régiúj állítás) • Az isteni egész egyéni darabja (teológia) • Az anyag és tudat egyaránt létező, de a valóságnak egyik sem alapvető eleme (holisztikus koncepció) • A kábaság szerve, a látszat-világ kifejeződése (hagyomány-elmélet) • A mai neurológia többszörös „éneket” észlel minden emberi agyban Varga Csaba
45
A tudat 2. • Egyedül az ember rendelkezik reflexív tudattal (pszichológia) • az elme nem marad az agyban, helyhez nem kötött módon áthatol/túllép a téridőn (Evans H. Walkerelmélet) • A világról való - térhez-időhöz kötött - személyes tudásgyűjtemény (régi tudáselmélet) • A mediatizált tömegkultúra futószalagján gyártott szabványtermék (kultúraelmélet) • Az egyénektől független közös korszellem részeleme (tudásszociológia) Varga Csaba
46
A hagyomány értelmezése • A hagyomány fogalma: a formázott és formázatlan köztudás (és közösségi létezés) vizionált, szimbolikus, idő- és térfeletti tudása a múltról, amely személyes és csoporttudássá vagy legalább rejtetten formázott tudássá (és magatartássá) vált. • Hagyomány típusok: forma- és időfeletti hagyomány formakötött és időfeletti hagyomány formakötött és időkötött hagyomány belső forma- és időfeletti hagyomány belső formakötött és időkötött hagyomány Varga Csaba
47
A hagyományalapú tudástársadalom ha a tudástársadalom alapja a magas szinten formázott (koncepcionális és vizionált) köz- és személyes tudás, akkor a feladat az, hogy:
Varga Csaba
a múltról szóló köztudás minél inkább formázott legyen egyszerre szimbolikus és konkrét személyes- és köztudássá váljon a tudástársadalomban 48
Mi lesz a nemzetállamokkal? államok lesznek, de jórészt más típusúak nemzetek lesznek, de nem elsősorban államok az államok digitális információs államok a nemzetek alapvetően tudásnemzetek az új „nemzetállamok” közvetítenek globalizáció és lokalizáció között az egyházak közvetítenek az isteni világ és az emberek között az egyházak a nemzetek és az államok felett állnak Varga Csaba
49
Mit válaszolunk? Ha a vallások is globalizálódnak, ha a protestáns egyházak is globális szereplővé válnak, akkor a magyarországi protestáns egyházak csak attól magyarok, hogy Magyarországon vannak? Varga Csaba
50
Információs társadalom, tudástársadalom
Varga Csaba
51
INFORMÁCIÓ/TUDÁS/JEL 1. Tudati-nyelvi termékek • Adat: egységnyi megismerés jelentését hordozó tudatinyelvi alakzat • Információ: két adat viszonyának meghatározása, így már képzet (üzenet, hír, felvilágosítás a valóságról) • Ismeret: összekapcsolt, rendszerezett, szerkesztett információ • Tudás: értelmezett ismeretrendszer, átfogó vízió a valóságról (avagy folyton új valóságkép) • Döntés: valóságváltoztatásra hasznosított tudásrendszer Varga Csaba
52
INFORMÁCIÓ/TUDÁS/JEL 2. Fizikai-technikai termékek • Jel: ember alkotta eszközzel továbbított információ • Értelmezett jel (Tudásjel): ember alkotta eszközzel értelmezett információ- és ismeret-rendszer (nem ember alkotta tudás ember alkotta eszközzel) • JelDöntés: a tudásjelrendszerekkel döntéshozás és döntés-végrehajtás (nem ember alkotta tudásból nem emberi döntés - emberi kontrollal)
Varga Csaba
53
Információs és tudástársadalom • Az információs társadalom: ember alkotta eszközzel továbbított jelek társadalma és potenciálisan már ismeret-társadalom (egyúttal a jelenelmélet alaptézise) • A tudástársadalom: az értelmezett ismeretrendszer társadalma, amely potenciálisan már a tudásjel társadalma is, s amely a tudással és - részben - a tudásjellel újraszerkeszti a társadalmat (egyúttal a közeljövő-elmélet alaptézise) Varga Csaba
54
Információs és tudástársadalom elmélet belső paradigmái • Információs társadalom paradigma • Tudástársadalom paradigma • Tudattársadalom paradigma • Egységtársadalom paradigma Varga Csaba
55
Az információs kor „lépcsői” Információs kor (1980-2050?) • információs társadalom / jeltársadalom (1990-2010-20) • tudástársadalom / döntéstársadalom (2000-2030-50) • tudattársadalom / valóság(át)alakító társadalom (2020-2050-70)
Egységkor (2050-?) • egységtársadalom / ember-valóság, tudat és eszköz Varga Csaba egységesülése (2050-2070-90) 56
Régi tudástársadalmak • Tudástársadalom egykor: mindenekelőtt a kor magas és új tudására épülő társadalom • Az elmúlt nyolc-tízezer év társadalmai csökkenő mértékben a tudás társadalmai? • A vallások tudásai a legfontosabb társadalomformáló erők az Özönviz(ek) után? • Az ősi tudástársadalmak üzenetei egyelőre csak részben értelmezettek? • Hosszú még az út a régi tudások megszerzéséig? Varga Csaba
57
Fejlesztési szintek • globális információs társadalom • európai információs társadalom • magyar információs társadalom • regionális információs társadalom avagy intelligens régió • intelligens kistérség • intelligens város és falu Varga Csaba
58
ÚJ TÁRSADALOM • Globális társadalomszerkezet - káoszjellegű (globális és lokális központú) hálózati társadalom • Ökológiai társadalomgazdaság/etikai gazdaság • Tudás- és tudatfejlesztő társadalom • A digitális állam visszafejleszti a hatalom- és szuperhatalmi szférák mindenek fölötti státuszát • A mesterséges intelligencia és a spirituális intelligencia együttes szerepe • Társadalmi mobilitás - tudás-mobilitás, Varga Csaba de egyénenként is 59 csoportként,
Új társadalom lokális szinten • Lokális informális közösségi hálózatok • lokális üzleti hálózatok a helyi gazdaságban • lokális logisztikai hálózatok • lokális hálózatok telefonon • lokális közösségi intézmények informális csoportjai • lokális kábeltelevíziós hálózatok • lokális Internet hálózatok, információs közösségek • lokális mobil Internet hálózatok • lokális spirituális hálózatok • A jövő: a lokális tudáshálózatok, a helyi tudástársadalmak Varga Csaba
60
A tudás társadalmának elmélete 1. A globlokál káoszrendszer egyensúlyban marad
2. A tudásalapú gazdaságban dominál a tudástermelés és tudáskereskedelem 3. A digitális állam a társadalomipar motorja 4. A társadalmi tőke növekedése lehetővé teszi az (bizalom alapú) intelligens civil társadalmat 5. A tudástársadalom elterjeszti az intelligens életvilágot, életvezetést 6. A felbomlott társadalmi rend helyre áll, új közösségi (valóságos és virtuális) identitások születnek Varga Csaba
61
A tudás társadalmának elmélete 2. 7. A hálózati társadalmak nem szakadnak ketté 8. Minden eddiginél nagyobb a szabadság és az esélyegyenlőség lehetősége 9. Az információhoz hozzáférő egyének interaktív párbeszédet folytatnak 10. Minden ember részt vehet a tudásalapú gazdaságban, társadalomban, e-demokráciában 11. A globális tömegkultúra folyamatosan és gyorsabban töltődik fel magastudásokkal 12. Minden régi és új tudás (e-tartalom) a világhálókon 13. Minden lokális világban intelligens régiók, települések jönnek létre Varga Csaba
62
Tudásgazdaság
Varga Csaba
63
Új gazdaságelmélet
Az új gazdaság fogalmai: Tudásalapú gazdaság Információs és kommunikációs gazdaság e-gazdaság
Varga Csaba
ee-kereskedelem -kereskedelem Internet gazdaság
64
A tudásgazdaság • Szinte minden termék értékében többségbe kerül a hozzá adott érték, avagy az információ, a tudás • A legújabb fejlemény: a tudáságazat kilép a medréből és elfoglalja a gazdaságot (oktatásipar, egészségipar, tartalomipar, stb.) • Pénztőke és tudástőke egyre inkább oda-vissza váltható • Globális tudásgazdasági piac és egyúttal tudáspiac jön létre, amely újraszabja a globálislokális világot Varga Csaba 65
A TÁRSADALOMGAZDASÁG • A fordista gazdaságnak vége, a pénzközpontú gazdaság szupermonopol helyzete gyengül, a tudásalapú gazdaság karrierje vágtatva halad, az e-gazdaság növekszik minden baj ellenére • A gazdaság kilépett a gazdaság medréből – ahogy a tudás kilép a tudástermelés medréből - a technológia már korábban új szerepbe került, az ökológia hatása szintén átterjed a többi szférára • Szociális piacgazdaság helyett a társadalom érdekei alá rendelt gazdaság modellje felé haladunk, a jövő: tudásvezérelt ökológiai társadalomgazdaság? Varga Csaba
66
Új gazdaság helyben gazdaság átterjed a helyi társadalomra is és a társadalom magához vonja a gazdaságot a helyi gazdaság: szintén tudásgazdaság – a globálisnemzeti-lokális tudás bevonul a helyi gazdaságba is lokális gazdaság reneszánsza (ami helyben megtermelhető) globális-lokális virtuális (e-)gazdaság mindenki részvétele az új gazdaságban mindenki nyereséget kap az új gazdaságban a közösség természetes piacszervező Varga Csaba
67
Európai Unió E-CONTENT programja (2000) • Az információszolgáltatás • Tudásértékesítés (az információs közvagyon bővítése, a köz- és magánfeleket összehozó hasznosításának kísérleti projektek ösztönzése) • Az információtartalom • Tudásidentitás testre szabása, a (a nyelvi és kulturális soknyelvűség stratégiájának alkalmazkodás erősítése) elfogadása, a nyelvi infrastruktúra erősítése • Tudáspiac • A befektetési akadályok (a piacképességet létrehozó elhárítása, a szellemi körülmények támogatása) tulajdonjogok átruházásának Varga Csaba 68 előmozdítása Stratégiakutató Intézet
Magyar E-CONTENT program és akcióterv Tudásteremtés Tudáselosztás Tudáskereskedelem Tudáspiac (e-piac) Tudásidentitás Tudáspolgár Tudásközösség Varga Csaba
Stratégiakutató Intézet
69
TUDÁSPIAC • TUDÁSPIAC MINT ÚJ TÍPUSÚ PIAC (E-PIACTÉR) • TUDÁSPIAC MEGSZERVEZÉSE • TUDÁSELADÓK ÉS TUDÁSVEVŐK BEVEZETÉSE • TUDÁSPIAC JOGI SZABÁLYOZÁSA • TUDÁSTERMÉKEK PIACRA VITELE • TUDÁSPIAC INGYENES SZOLGÁLTATÁSAI • TUDÁSPIAC ÉRTÉKESÍTÉSEI • TUDÁSPIAC PÉNZBELI NYERESÉGEI • TUDÁSPIAC NÉPSZERŰSÍTÉSE Varga Csaba
Stratégiakutató Intézet
70
TUDÁSKERESKEDELEM • TUDÁS HOZZÁFÉRÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA • TUDÁS(E-)PIACON KÖZTUDÁSOK INGYENES MEGSZEREZHETŐSÉGE • ÚJ TUDÁSOK DIGITALIZÁLÁSA • TUDÁSOK SZERVEZETT (E-)ELSAJÁTÍTÁSA • TUDÁSKERESKEDELEM FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE • REGIONÁLIS (E-)TUDÁSPIACOK LÉTREHOZÁSA • TUDÁSVÁSÁRLÁSOK NÉPSZERŰSÍTÉSE Varga Csaba
Stratégiakutató Intézet
71
Hogyan születhet meg a magyar e-Content program? • Átfogó kormányprogramok szükségessége • A minisztériumok ágazati stratégiái (NKÖM, OM, IHM, GKM, stb.) • Magyar Tartalomipari Szövetség stratégiája (a tartalomfejlesztő gazdaság programja) • A tudásközpontok (egyetemek, kutatóintézetek, könyvtárak, múzeumok, stb. ) elképzelései • Regionális e-content programok Varga Csaba
72
Kultúrafejlesztés - tartalomfejlesztés • Információfejlesztésből - tudásfejlesztés • Kultúrafejlesztésből - tartalomfejlesztés • Három alapvető fejlesztési irány: 1. Az e-tudás, az e-kultúra fejlesztése 2. A tudás, a kultúra e-terjesztésének fejlesztése 3. A tudás és kultúra e-piacterek létrehozása • Az információs kori tudás és kultúrafejlesztés új európai programjának neve: a tartalomfejlesztés • Az európai tartalomfejlesztés: e-Content 2002Varga Csaba 73 2005
A JÖVŐ ISKOLÁJA • Régi és új tudás együtt – avagy tudás a kor magastudásához közeli színvonalon • A diák kutató-fejlesztő személyiséggé váljon • A pedagógus a tudás megszerzésének tudását magas szinten ismerő személyiség (szuper tudásközvetítő) • Iskolátlanitott iskola modell - az iskola tudás- és kreativitás műhely • Az iskola mint intézmény nem a rejtett és nyílt agresszivitások és butaságok pompázása • Felkészítés a tudástársadalom korszakára, a globális tudáspiacon Varga Csaba való sikeres szereplésre 74
Az egyetemipar dilemmái • Az európai egyetem intézményként, szervezetként az Ipari Kor foglya • Az európai egyetem a Régi Paradigmát tanítja • Az európai egyetemen a hallgatót nem készítik fel a tudástársadalomra • Az európai egyetemeken is a kutatásfejlesztés (K+F) alulfinanszírozott; Magyarország még itt sem tart..75 Varga Csaba
Az átmeneti egyetem lehetőségei • Az Egész tudását is oktatja • Az új tudásokat legalább önálló szakok keretében tanítja • Minden szakon két félévig tanítja a tudástársadalom elméletét és gyakorlatát • Minden egyetem regionális tudásközponttá válik • Az egyetemek mellett létrejönnek a Varga Csaba 76 tudományparkok
A jövő könyvtára • Minden könyvtárban a globális új tudás rendszerezve megtalálható legyen • Alapművek magyarul elérhetők legyenek (efordítás) • Minden könyvtárban a regionális tudás teljessége alapfelvétel • Minden könyvtár egyedi tudások gyűjtőhelye • Minden könyvtárban minden tudás elektronikusan elérhető legyen Varga Csaba 77 • e-Könyvtárak hálózata
A tudás-vezérelte életmód • A tudás(alapú és vezérlésű) gazdaságban a munka többsége tudásmunka • A tudás(vezérelte) gazdaságban a munkaerő mindenekelőtt a tudását értékesíti • Egy emberi életút: több tudás megszerzése (több diploma), szakaszonként más tudás(ok) hasznosítása • A munkaidő minden héten egy tanulónapot tartalmaz (élethossziglan tartó tanulás) • A tudástőke pénztőkére váltható Varga Csaba
78
Új demokrácia, új politika?
Varga Csaba
79
Új állam és e-demokrácia elmélet • Az állam elvileg a társadalom menedzser és fejlesztő szervezete • Az állam és a társadalom szétszakadt - az „újravarrás” egyelőre nem indult el • Az uralkodó, hatalomtípusú állam Kelet-Európában is tarthatatlan • Az egyeduralkodó és mindenható (okos) állam leszereplése • A fejlesztő digitális állam ismét civilállam lesz • Képviseleti demokrácia helyett e-demokrácia • A regionális fejlesztő állam erősödése Csaba 80 válik • A Varga biztonság-garantáló állam fontossabbá
E-demokrácia - e-közigazgatás • az elektronikus virtuális-démosz megszületése • út a kvantitatív demokráciától a kvalitatív demokráciába (potenciálisan új demokrácia-modell) • a globális és lokális demokrácia intézményesülése • a választó joggal való élés e-kiterjesztése • a választók és a választói csoportok tudásfejlesztése • az elektronikus közvetlen részvétel megteremtése • e-kormányzás, e-közigazgatás gyors elterjedése • a posztmodern demokráciaelmélet kialakulása Varga Csaba
81
Információs kor politikai nyelven • Harminc éve már japán kormányprogram • Európa húsz évet késik – Bangemann-jelentés • 2000-től: Az Európai Unióban e-Europe stratégia • Minden tagállamban stratégia és operatív program • Minden tagállamban regionális fejlesztések (lásd intelligens régiók, városok, stb.) • Orbán-kormány: NITS, Medgyessy-kormány: MITS Varga Csaba
82
Új kozmológia, új transzcendencia
Varga Csaba
83
Kozmológia – új világegyetem koncepciók (példák)? • a világ nem egy tudattalan anyagi láncreakció eredményeként keletkezett, hanem felsőbb irányítással, amit végső soron Isten irányit és ellenőriz, mert az univerzum létrejöttének kezdetén a tudat és az időtényező hatására a megnyilvánulatlan anyagi energia elemi részecskékké, majd alapvető anyagi összetevőkké alakul (Tasi István) • a relativisztikus kozmológiai standard paradigma (ősrobbanás, táguló világegyetem, stb.) után az antropikus (emberre utaló kozmosz vagy emberarcú) kozmológiai paradigma elfogadása kezdődik (Székely László) Varga Csaba
84
Protestáns stratégia kérdései 1. • minél több egyes emberben elmélyülhessen a személyes azonosulás Istennel • a megszentelt élet gyakorlása, amelynek változatlanul része a szeretetadás képessége és gyakorlata • a nemzet új (tudás- és tudatközpontúságra koncentráló) szerepet kaphat az egyesülő kontinensen • a protestánsok a tudáskor új tudásvilágát értsék meg s fogadják el • a tudáskor, a globális és egyben lokális közösség alapvetően tanulással, oktatással sajátítható el • az új korszak mediatizált kommunikációja adaptálódjon a református Varga Csaba és evangélikus egyházba 85
Protestáns stratégia kérdései 2. • az új globális-lokális világba vetett gyülekezetek új (külső-belső) feladata tisztázódjon • az egyház lelkészei a tudásalapú kor sokrétű új követelményeinek minél maximálisabb szinten feleljenek meg • a presbitériumok tapasztalata érvényesüljön az új demokráciában • a gyülekezetek új, közösségépítő feladatokhoz jutnak a helyi társadalomban és közigazgatásban • az információs kor új szociális feladatainak elfogadása elkerülhetetlen Varga Csaba
86
Protestáns stratégia kérdései 3. • a tudástársadalom kori keresztyén család új feladatai tudatosuljanak a családi cselekvésekben • az egyház intézményesült (nagy)szervezetként újuljon meg a tudásközpontú korban • az egyháznak mi legyen a magyar társadalom egészére vonatkozó jövőképe, egyáltalán hogyan hívja ezt a társadalom modellt, és mit tegyen az új típusú, tudásközpontú társadalom építéséért? • a református és protestáns vallásnak, egyháznak szüksége van új vagy megújított jövőképre, s stratégiai programra Varga Csaba
87
Mi a keresztyén egyházak szerepe a 21. század első felében? (alternatívák 1.) + a csökkenő vallási többség (avagy kisebbség) csendes intézménye (belső száműzetés, keresztyén életmód, szeretet központúság) + az országon belül lassan növekvő, vagy stabilizálódó kereszténykeresztyén vallási többség missziós központja + újra erőszakosan hittérítő, radikálisan fellépő, politizáló frontegyház + lokális keresztyén szigetek (gyülekezet-csoportok) laza szövetsége + visszatér a misztikus gyökerekhez, az Istennel/Krisztussal való személyes (és nem elsősorban közösségi) azonosulás egyháza + a hagyományokat folytató, de alapvetően az új evangelizáció letéteményese Varga Csaba 88
Mi a keresztyén egyházak szerepe a 21. század első felében? (alternatívák 2.) + elsősorban a nemzeti összetartás (a nemzeti érzés, a kollektív
nemzeti tudat és/vagy az új nemzet modell) egyháza + vezető célként szociális és oktató egyház, amely a sokféle bajban lévők számára menedéket kínál + az új paradigmák képviselője, a 21. század (a spiritualizmus, a misztikus század) egyháza, belül és kívül is dialógus-egyház, pártolja a vallások/egyházak közötti együttműködést + kiemelten ismét teológiai és szellemi központ, s tudatosan (mediatizált) kommunikációs egyház + az ÚJ REFORMÁCIÓ egyházaként egyszerre több prioritást fogad el: például újra gyülekezeti egyház, ám újra szellemiteológiai központ, közben a 21. század egyháza, a tudástársadalom tudás-missziója, az új evangelizáció letéteményese, s kommunikációs egyház is Varga Csaba 89
Mi a protestáns vallás (régi? új?) egyedisége? - univerzális keresztyén vallás nemzeti nyelven? - nemzeti keresztyén vallás nemzeti célokért? - továbbra is Istenhez vezető keresztyén vallás? - keresztyén vallás a személyes Isten szolgáltatásáért? - univerzális vallás az új tudás-spiritualitás kínálatáért? - nemzeti nyelvű univerzális keresztyén vallás az egységtársadalomért is? - vagy az új keresztyén kollektív tudat vallása és az új személyesség és közösségiesség képviselője? Varga Csaba
90
•Milyen lehet az „intelligens egyház”? + a tudáskorba tudáskori egyházat + egyszerre hagyomány- és jövőközpontú + megérteni az új korszakot és ennek megfelelően dinamizálni az egyházat + minden jót megőrizni és minden új jót befogadni, avagy az új reformáció letéteményese + társadalomgazdaság, intelligens állam, részvételi demokrácia, tudásközpontú életforma támogatása + az új úton nem hátul kullogni, hanem az élre állni + a lényeg változatlan, minden más megváltoztatható Varga Csaba 91 elv alkalmazása
JÓ HÍR A Magyarországi Református Egyház elkészítette és az Evangélikus Egyház folyamatosan készíti az információs és/ vagy tudáskorra, avagy a 21. század első felére szóló stratégiáját (szakrális szervezet új módon, „digitális egyház”, egyházi portálok, „intelligens egyházmegye”, új tudások közvetítője, „intelligens gyülekezetek”, protestáns internetes televízió, stb.) Varga Csaba
92
Az új globális térszerkezetben új lokalitás program
Varga Csaba
93
Új térelmélet – új világszerkezet A VILÁGSZERKEZET FŐBB CSOPORTJAI ÉS EZEK ELEMEI Transzcendens “világ” (isteni szellem “világa”) TRANSZCENDENS KOZMIKUS
Világegyetem (einsteni téridő “rendszer”)
Tejút galaxis
LOKÁLIS
Naprendszer Föld bolygó Korlátozottan globális (a fejlett világ) Globális-szigetek (pld: Ausztrália, Dél-Afrika) Kontinentális (pld: Európa, Ázsia. Észak-Amerika) Globálisból egyelőre kimaradtak (pld: harmadik világ alsó fele) Rész-kontinentális (pld: Közép-Európa) Szubregionális (pld: EU-régiók) Nemzeti Állami Régió (államon belül) Kistérség (településcsoport) Település (város, falu)
EMBERI
Magas tudatok, magas tudások
PLANETÁRIS
GLOBÁLIS KÖZVETITŐ RENDSZER (államcsoportok és államok)
Varga Csaba
Családok
Tömegtudatok, tömegtudások
94
GLOBÁLIS TÉRSZERKEZET • Globális világ alapszerkezete: első világ második világ harmadik-negyedik világ és kimaradt világok • Kontinensek, kontinens-részek a globális térszerkezetben • Országokrégiók (nagyrégiók, interrégiók) • Nemzetek/államok a kontinentális térszerkezetben Varga Csaba 95
FORDISTA TÉRSZERKEZET FELFOGÁS fordista régió: Alain Lipietz • Elkésett és összecsúszott magyar tér- és társadalom fejlődés • Fordista ipar – fordista állam – fordista iskola - fordista régió-megye-város (az ipari város: a szocialista fordizmus mintája, a falu: megtűrt posztfeudalizmus) • A társadalmi tér csak földrajzi térben létező gazdasági, társadalmi és közigazgatási térként értelmezett (főként: gazdasági régióként) • Még részben a harminc-ötven évvel korábbi tér- és társadalom-felfogások uralkodnak - még részben a harminc-ötven évvel korábbi ember- és tudásfelfogások élnek tovább a tudományban és az oktatásban Varga Csaba
96
ÚJ TÉRELMÉLET ELŐTT • Fordista térszerkezet – fordista térelmélet • Posztfordista időszerkezet – posztfordista (fordista) időtér elmélet • Információs térszerkezet – globális információstér-elmélet • Tudásközpontú téridő szerkezet – integrált tudástéridő-elmélet • Kvantum téridőszerkezet – univerzális kvantumtéridő-elmélet • ÖtVarga modell elmélet Csabaegyütt: intelligens térszerkezet 97
Intelligens régiók
INTELLIGENS RÉGIÓ Az információs vagy tudástársadalom programjának regionális megvalósítása, a tudásalapú gazdaság és társadalom rendszerű, koncentrált kiépülése egy-egy megyében, vagy régióban, avagy az intelligens életfeltételek intenzív és kreatív megteremtése, a hálózati egazdaság dominánssá válása, áttérés a digitális közigazgatásra és az értékőrző, az értékteremtő tartalom-szolgáltatások elterjedése. Varga Csaba
Stratégiakutató Intézet
98
Intelligens kistérség • Ha az információs társadalom régió intelligens híd, akkor az intelligens kistérség kreatív működési központ • A globális kötelező és a lokális egyedi elemek lokalitást erősítő, életvilág átalakító kombinációja • Az intelligens életvilág szülőhelye • A helyi társadalom folytonos (tudásalapú) újraszervezése, avagy helyi út a tudástársadalomba Varga Csaba
99
Összefoglaló tételek
Varga Csaba
100
Integrált (leegyszerűsített) konklúziók • Sok valóság • Sok világegyetem, sok téridő • Sok globalizáció/lokalizáció • Sok társadalom és társadalmi téridő • Sok én és sok tudat minden emberben • Sok tudás, sok tudomány ugyanarról Varga Csaba
101
A tudásosztály stratégiái • belenyugvás-belemerülés az életvilágba, a féltudások világába (a szellemi lét elvesztése) • beágyazódás az integrált hatalmi osztályba • kívül maradás az integrált hatalmi osztályból (új kritikai értelmiségi szerep) • szakértői hatalom megszerzése a világszerkezet szintjein (regionális, nemzeti, globális síkon) • a befelé koncentráló mintaélet és a másik ember szolgálata (kimunkált tudat, spirituális élet) • tudás társadalmi innováció az információs korban VargaésCsaba 102
Az új globális értelemadások • Nincs értelemadás (a planetáris világ önfejlődése, stb.) • Negatív értelemadások (a gonosz globális világ gonosz cselekedetei; a vég előtti legeslegutolsó pillanat, stb.) • Technológiai értelemadások (a világ önfejlesztő technorendszer, stb) • Pozitív értelemadások (az isteni valóság létezik; a kereszténység reformja; szembefordulás a modernnel; új metafizika; spirituális cybervalóság és cyberpunk; globális tudás- és tudatalapú kor, stb.) • Előjel nélküli értelemadások (négydimenziós téridő; transzperszonális valóság; vissza a természetbe és korábbi korokba, stb.) Varga Csaba
103
Mit hoz a tudáskor? Újkapitalizmus
Tudáskor
Történelem vége
Történelem folytatása
Kilépés a (fizikai) univerzumba Nem teljes gazdasági és politikai globalitás
Közlekedés a fizikai és szellemi univerzumban
Isten „halála”
Isten feltámadása
Individuum „halála”
Egyén újjászületése
Varga Csaba lokalitás Alávetett
104 lokalitás Felszabaduló
Információs globalitás
Mit hoz a tudáskor? (2) Újkapitalizmus
Tudáskor
Hatalomalapú társadalom
Tudásalapú társadalom
A demokrácia-típus kifáradása Klasszikus kormányzási modell Ipari csúcstechnológia Pénzipari gazdaság AzVarga antikCsaba és a modern kor elutasítása
Részvételi demokrácia Digitális kormányzás Innovációs szupertechnológia Tudásalapú gazdaság Visszatérés 105 az elutasított korokhoz
Jövöforgatókönyvek 2100-ig • Első korszak: 1990-2020 (2030) információközpontú társadalom • Második korszak: 2010-2050(2070) tudás- és majd tudatközpontú társadalom • Harmadik korszak: 2030 (2050)-tól egységközpontú társadalom Varga Csaba
106
2001-2010 (világi és vallási) programja: PÉNZKÖZPONTÚ ÚJKAPITALIZMUS HELYETT TUDÁSKÖZPONTÚ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
ÉS MI LESZ AZ EGYHÁZAK STRATÉGIÁJA??! Varga Csaba
107
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! www.inco.hu www.strategiakutato.hu www.vargacsaba.hu vargacs@strategiakutató.hu Varga Csaba
108