Fenntartható fejlődés A JÖVŐ FORGATÓKÖNYVEI Varga Csaba c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet
A jövő
A jövő egyszerre lokális, nemzeti, európai és univerzális glokális tér, vagy helyesebben téridő A jövő (részleges vagy teljes) autonóm szereplője egyrészt az emberiség, másrészt saját bolygónk, harmadrészt az emberiség kollektív tudata is A jelen kényszerpályái hatnak rá, de többé nem tartják fogságban; a jövő most szabadabb lett a körülményektől és a korszellemtől A 21. század egyik fejleménye: a jövő nagyobb arányban függ saját jövőképünket, jövőkoncepciónktól, jövőakaratunktól, mint a múlttól vagy a jelentől Evvel párhuzamosan az euroatlanti kultúrában soha nem látott jövőhiány és/vagy jövőreménytelenség van A tervezett változtatások és a spontán változások hálózatot alkotnak, ezeket komplex tervezési folyamatba integráljuk
21. század előzetes képe
Bármilyen felfoghatatlan, de a 19-20 század most már véget ér – talán nem pusztító robajjal Legkésőbb a 21. század második harmadában felfoghatatlan változások mennek végbe – talán nem pusztító robajjal A változásokhoz szükséges tudások jórészt készen állnak – a társadalmak számára ezek valószínűleg felfoghatatlanok Az ehhez szükséges új technológiák jórészt szintén készen állnak – ezek még a gazdaság számára is felfoghatatlanok A múlt és a jövő tehát szemlélhető, értelmezhető – az igazi veszélyforrás ismét az átmenet és egyben a jelen lehetetlensége Magyarország ma még csak a fenntarthatatlanság finom drámáit érzékeli?
Új fenntarthatóság?
Eltérő a fenntartható fejlődés közpolitikai és tudományos fogalma A fenntartható fejlődés kategóriája az ipari kor egyik utolsó fogalma, amely az ipari-posztipari kor korrekcióját célozza Holott az ipari kor fejlődés és/vagy növekedés felfogása is értelmét veszti A funkcionális és szubsztanciális globalizáció keretei között új fogalmat kellene keresnünk A természeti-környezeti fenntarthatóság a funkcionális globalizációban megoldhatatlannak tűnik Átmeneti fogalmak: a fenntartható információs társadalom, a fenntartható posztpiaci társadalom, stb. A tudás- és tudatfejlesztő kor a szubsztanciális fenntarthatóságot követeli
Globlokál fenntarthatóság
A 21. század elején észrevehető: csak globlokál típusú és csak felemás fenntarthatóság remélhető A fenntarthatatlanság mindaddig általános marad, amíg az ökológiai kríziseket csak ökológiai krízisekként értelmezzük Szintén észrevehető, hogy létrejött a harmadik valóság, a globlokál virtuális valóság, amely értelmezhetetlen a hagyományos fenntarthatósággal A mai térelmélet jórészt másolja, vagy alig gondolja tovább a 20. század térgondolkodását, ami szintén fenntarthatatlan Korunk a láthatatlan és rövidesen a látható paradigma-váltások folyamata lehet – lassan egyedül csak ez fenntartható
Civilizációs-kulturális környezeti tér A globalizáció új téridő a három (és az idővel négy) dimenziós földi valóságban, vagy a fizika nyelvén mondva ez már legalább ötdimenziós transznacionális hipertér Az új globalizáció-lokalizáció teremtette új térben (téridőben) a környezeti tér szerkezete kibővült: 1. Az univerzális természeti tér, avagy az öt természeti alrendszer (atmoszféra, hidroszféra, litoszféra, bioszféra és a föld belsejét jelentő geoszféra); 2. A globális környezeti tér, avagy a második természeti tér, például nooszféra, technoszféra; 3. A virtuális poszt-természeti (vagy harmadik természeti-társadalmi) tér, például az infoszféra, a cyberszféra; 4. Az előbbi három szerkezeti elem együttese, az integrált természeti-környezeti tér, avagy ökológiai tér. Ezért joggal mondhatjuk, hogy a fenntartható fejlődés elmélete nem más, mint az összetett ökológiai tér változásának, változásfolyamatának elmélete.
Önszabályzó szuprarendszer
A tudományos szakirodalomban az egyik új elmélet, a kockázati világtársadalom elmélete váltotta ki talán a legnagyobb visszhangot Az elmélet (Ulrich Beck, 1997) szerint az ökológiai globalizáció három veszélyforrást erősít fel: 1. a gazdasággal összefüggő ökológiai pusztítások és iparitechnológiai veszélyeket; 2. a szegénységből fakadó ökológiai pusztítás és ipari-technológiai veszélyeket; 3. a tömegpusztító fegyverek bevetésének veszélyeit. Mindez avval való szembesülést jelent, hogy ezek a veszélyek civilizációs önpusztítást jelenthetnek és a közös végzet tapasztalatát kelthetik Beck felfogása kiegészíthető: a (4) politikával, (5) a globális tudással, (6) az emberiség tudatállapotával (7) stb. összefüggő ökológiai veszélyekkel; Az új felfogás szerint (James Lovelock, 1990, 1991) a teljes földi bioszféra több mint alkotóelemeinek együttese, sőt olyan szuprarendszer, amely valamilyen önszabályozó kibernetikus öntudattal rendelkezik
Új globalizáció 1. A globalizáció a világgazdasági-világpolitikai központokból továbbhullámzott és gyakorlatilag az egész földi civilizációt „beborította”. (egyesülő civilizáció tézise) 2. Az új információs-kommunikációs hálózatok és rendszerek kiépülése miatt a globális térvilág (főként az internet jóvoltából) virtuálisan megkettőződött, s a tényleges és a virtuális valóság is egyaránt faluvá zsugorodott. (két komplex valóság tézise) 3. A kilencvenes évek eleji kelet- és közép-európai rendszerváltások eredményeként a kétpólusú politikai világrendszer egypólusúvá vált, miközben új potenciális pólusok (Kína, India, stb.) felemelkedése gyorsult fel. (nem a történelem vége az egypólusú világrend tézise) 4. Az egyre jobban egységesedő – ám részben még piaci alapúhagyományú, részben transznacionális megapol típusú (megapoliumokat létrehozó), részben továbbra is államkapitalista, részben pénzpiac központú újkapitalista, részben tudásalapú posztpiac jellegű – összetett világgazdasággal szemben az új globális társadalom sokkal kevésbé egységesül, kontinensekként és kultúrákként megőrzi részleges önállóságát, egyediségét. (strukturálódó mega-gazdaság tézise)
Új globalizáció 2. 5. Az új globlokális világrendben lelepleződik a képviseleti, manipulált demokrácia, s egyre nyilvánvalóbb, hogy új, részvételi alapú, egyúttal elektronikus demokráciára van szükség a világszerkezet minden szintjén. (részvételi poszt-demokrácia tézise) 6. Az elmúlt évtizedekben a legnagyobb változást az hozta, hogy a felvilágosodás utáni, az ipari társadalom szülte, kizárólag ész és racionalistás központú normál-tudomány átalakul posztnormál és poszt-tudománnyá, amely a tudáskor eredményeként alapjaiban új tudást, új szemléletet, kibővült megismerési módszertant teremt. (új tudás és mentalitás tézise) 7. Az ezredforduló utáni civilizáció nem konfliktusmentes, ellenkezőleg, az eddigi integrált válságtípusok mellett új és kifejezetten globális válságforrások demonstrálódnak. (új és totális krízisek tézise) 8. Európában a hosszú, elnyúlt, majdnem parttalan modernitás, amit az ötvenes évek óta egy rövid globális utójáték, a posztmodernitás folytat, valószínűleg gyorsan és látványosan felszámolódik. (posztmodernitás vége tézise)
Új globalizáció 3. 9. Az emberi kultúra történelmében nem tudunk olyan korszakról, ahol a földet átfogó globális társadalom szerveződött volna meg, most azonban minden esély adott arra, hogy a huszonegyedik század közepéig egységes világtársadalom alakuljon ki. (új világtársadalom születik tézise) 10. A fejlett euroatlanti civilizáció – különösen az elmúlt száz évben – elvesztette spirituális és/vagy szakrális jellegét, ám az inga most elindult visszafelé, s a széleskörű elvilágosodást fokozatosan felváltja egy új típusú transzcendentális világkép és életgyakorlat. (elvilágiasodott individualizáció helyett új spiritualizmus tézise), 11. A történelem során különböző méretű-kihatású és különböző típusú globalizáció volt, s ami az ezredforduló után és a következő fél évszázadban megformálódik, az totalitásában, összetettségében, jellegében, kockázataiban, avagy típusában gyökeresen új modell lesz. (új globlokalizmus/lokglobalizmus tézise).
Új társadalmi szakadékok a 21. század elején: 1. Közösség-gazdagok – közösségszegények 2. Információ-szegények - információgazdagok 3. Technológia-szegények - technológiagazdagok 4. Tudás-szegények - tudás-gazdagok (vagy: kultúra szegények - kultúra gazdagok) 5. Tudat-szegények - tudat-gazdagok 6. Istenélmény-szegények - Istenélménygazdagok
Globalizációs dilemmák
A gazdasági globalizáció a transznacionális tőke nemzetállamok feletti politikai-gazdasági befolyását hozza magával, miközben – különösen a kisebb – nemzetállamok gazdasági-politikai csődbe jutnának a transznacionális tőke hitelezése nélkül; A globlokál civilizáció egy három-ötezer éves kerülőút, tévút, amely most visszatér gyökereihez, például a spirituálisszakrális világállapothoz, vagy végleg belezuhan a túlfogyasztó, anyag- és testközpontú, racionális, istentelen, önpusztító nihilizmusba. Az új globalizáció előtti világ az évezredek alatt létrehozta a második természetet, most viszont létrejön a harmadik természet (a globális virtuális világ), amely az egyén számára második társadalmat, második kultúrát is jelenthet; Az új globalizáció azért új típusú, mert nemcsak a globális gazdasági-uralmi aktorok viszik végbe, hanem részben vagy teljesen önálló, önfejlesztő „gépezetté”, kollektív létező vált „rendszer-személyiségek”, amelyek az emberiség számára már alig befolyásolhatóak; Az új globlokál szerkezet és folyamat egyik újdonsága, hogy az emberiség számára univerzális (ám nem a régi típusú) kormányzást követeli, vagy kifejezetten poszt-parlamentáris, poszt-kormányzási alternatívár vár;
Globalizációs dilemmák 2.
A globalizáció, sőt a globlokalizáció is a vereségre ítélt földi civilizáció széleskörű beteljesedése, vagy önfejlődése révén pusztulással-leépüléssel is járó menekülési, vagy esetleg kitörési alternatíva; A globalizáció önmagát a globális szinten is veszélyezteti, sőt új válságokat generál, miközben a globalizáció vagy a mondializáció nélkül a lemaradt kontinensek és az országok/nemzetek kilátástalan helyzetbe kerülhetnek; Az új globalizáció – lokális ellenállás és kapacitás hiányában – a világszerkezet minden szintjén maga alá gyűri az elmaradt lokális-szublokális térségeket, ám a lokális világok széleskörű megerősödése nélkül a funkcionális globalizáció is zátonyra futhat; Az új globalizáció egyelőre nem tudja kezelni az ipari kor világproblémáinak többségét (ökológiai válságok, a virtuális pénzpiac kockázatai, stb.), de globalizáció és globális összefogások nélkül ezek a világproblémák is súlyosabbá válnak; stb.
A jövő-forgatókönyvek jellemzői
A 21. század első felének várható forgatókönyvei a világszerkezet különböző szintjein így nézhetnek ki: • univerzális (civilizációs) forgatókönyvek • globális (és kontinentális) forgatókönyvek • Magyarország lehetséges öt alternatívája • magyar régiók lokális szcenáriói • települések és kistérségek jövőútjai
Itt is igaz a leegyszerűsíthetetlen összetettség törvénye: minimum ennyi szinten és ennyi változatban vázolni kell a forgatókönyveket
Univerzális forgatókönyvek
A belső pusztulás, önpusztítás forgató-könyvei: a földi civilizáció belső válsága (népesedés, eltartó képesség, globális gazdaság, katonai konfliktusok, stb.) A külső pusztítás, pusztulás szcenáriói: a világegyetem, a Tejút galaxis, a Naprendszer és a Föld csillagászati veszélyeztetettségének bekövetkezése A külső támogatottság vagy támogatás forgatókönyvei: spirituális mentőöv a földnek, más civilizációk segítése, külső tudások befogadása, stb. A belső megmentés, megoldás szcenáriói: a külső és belső pusztulások, pusztítások kivédése, univerzális pozitív megoldások végigvitele, stb.
Globális forgatókönyvek 1. A pénzközpontú újkapitalizmus és alternatívái 1. 2. 3.
4. 5. 6.
7.
8.
A globális monopolgazdaság, s a transznacionális vállalatok további térfoglalása A tartósan szabályozatlan, jelenlegi monetarizmus folytatódása A piacilag és/vagy államilag szabályozott (és részben önszabályozásra képes) monetarizmus kialakulása A szimbolikus monetarizmus erősödése Az információs pénzgazdaság és a repülő pénzpiac fennmaradása, vagy bukása A világgazdaság átalakítása (részleges felügyelete) új politikai-gazdasági irányítási rendszerrel A kockázattársadalom alternatívája: a jelenlegi világgazdaság és társadalom - részleges vagy teljes – összeomlása stb.
Globális forgatókönyvek 2. A posztkapitalizmus és alternatívái 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
A sikeres technológia forradalmak folytatásai, az új technológiák generális hatásai Visszatérés a természetes gazdasági rendhez Az ökológiai válságok globális gazdaságitársadalmi világválságokat okoznak Fenntartható fejlődés, környezetbarát világ fokozatos létrejötte Újgazdaság, információs gazdaság térnyerése Lokális, fenntartható szigetek kialakulása Társadalmi tőke központú, erkölcs-érzékeny gazdasági-társadalmi világmodell születése A spirituális gazdasági-társadalmi kísérletek forgatókönyve A globális jogállam megerősödése, tényleges kiépülése stb.
Globális forgatókönyvek 3. A információs kor alternatívája 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Klasszikus informatikai (technológiai) fejlődés uralma Új információs és kommunikációs világrend megszületése Oktatásközpontú társadalom alternatíva előtérbe kerülése Közvetlen elektronikus demokrácia avagy kvalitatív demokrácia elterjedése Hagyomány- és ökológiaközpontú információs társadalom kialakulása Mediatizált kommunikációs társadalom virtuális fölénye Hálózati polgár, digitális polgár és az intelligens civil társadalom megerősödése stb.
Globális forgatókönyvek 4. A tudáskor alternatívái 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Az új tudás átalakítja a világot, lehetséges válik a tudás személyes tőkévé válása A tudás mindenki által elérhető – vagy sokak által továbbra is elérhetetlen A mesterséges intelligencia elterjedésének szcenáriója A biológia, genetika és a biotechnológia új perspektívái és új veszélyei Az emberiség a földi civilizációból kilépve a világegyetembe integrálódik A tudástársadalom alternatívája mind új létmód globálisan elterjed Új típusú transzcendencia, a vallások újjászületése, új szakrális alternatívák A tudattársadalom előkészítése, a kollektív tudat szabályozásának megtanulása stb.
Nemzeti forgatókönyvek Általános jellemvonások a) A népességfogyás és öregedés miatt fokozatosan minél több magyar áttelepítése a mai országhatáron belülre b) A népességfogyás és öregedés miatt több millió nem magyar állampolgár meghívása Magyarországra c) A gazdasági nemzet újrateremtése, elsősorban az információs kor eszközeivel d) Államközpontú nemzet helyett végleg a nyelvi-kulturális avagy a tudásnemzet létrehozása e) A Trianon előtti nemzetállam földrajzi szétszakadása után a nemzet lelki-szellemi közösségként is végleg szétszakad
Nemzeti forgatókönyvek 2. Általános jellemvonások f)
g)
h)
i)
j) k)
l)
A nemzeti kohézió és identitás fokozatos és véglegesnek látszó megszűnése – vagy intenzív újjászületése Az Európai Unióban Magyarország megőrzi autonómiáját és kultúráját, sőt a globális világban széles körben ismertté válik Vagy az új globális és lokális viszonyok közepette ötven-száz év alatt elveszti nemzeti-kulturális arculatát Vagy az Európai Unió keretei között lejátszódik a békés, kvázi nemzetegyesítés, ám ebből hosszútávon is kimaradnak fontos nemzetrészek Egy erős európai egyesült államokban a magyar nemzetállam helyett „regionális állam” alakul ki. A spirituális-szakrális nemzet újra létrejön, az univerzális magyar hagyományok modernizálódva visszaépülnek stb.
Nemzeti forgatókönyvek 3. Lehetséges típusok 2050-ig 1. 2.
3.
4.
5.
fekete (világvége) forgatókönyv sötétszürke (csendes alámerülés) forgatókönyv világos szürke (libikóka) forgatókönyv kék (információs és/vagy tudástársadalom) forgatókönyv fehér (egységteremtő, új kollektív tudat teremtő nemzet) forgatókönyv
Nemzeti forgatókönyvek 1. A fekete forgatókönyv: világvége a) Az újkapitalizmus részlegesen vagy egészében csődbe jut b) Magyarország belesodródik a soha nem látott méretű pénzügyi világválságba c) A globális és/vagy regionális ökológiai katasztrófák érnek el minket d) Az Európai Unió részben vagy teljes egészében szétesik, Európában elszaporodnak a regionális háborúk és terrortámadások e) Magyarország nem vonhatja ki magát az információs puha világdiktatúra hatásai alól f) Magyarországon folytatódik, sőt felgyorsul a radikális népességfogyás és öregedés g) stb.
Nemzeti forgatókönyvek 2. A sötétszürke forgatókönyv: csendes alámerülés a) A pénzközpontú kapitalizmus válságai nehezen kezelhetők b) A posztkapitalista reformok a fejlett világban is elmaradnak c) A nemzeti jövedelemtermelés nem haladja meg a két százalékot és Magyarország tartósan versenyképtelenné válik d) Nem integrálódunk a globális információs korba, legfeljebb lépést tartunk az infokommunikációs technológiák elterjesztésében e) Részleges visszatérés a klasszikus nemzetgazdasághoz vagy a szocialista államosított gazdasághoz f) A magyar gazdaság és társadalom felmondja a meglévő íratlan egyezségeket g) stb.
Nemzeti forgatókönyvek 3. A világos szürke forgatókönyv: libikóka a) Magyarország folyamatosan bukdácsol a világgazdaság örvényei között b) Az újkapitalizmus, a posztkapitalizmus, az információs kor egyaránt nem teremt tartós fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődést c) Az összetett magyar szerkezetben még jelentős funkciókat betöltő posztfeudális, posztszocialista és klasszikus kapitalista magyar gazdaságot ismétlődő válságok sújtják d) Az európai információs társadalomba felemásan és korlátozottan integrálódunk és az európai információs társadalom fejlődése is akadozik, vagy félbemarad e) A tudás- és bizalomközpontú társadalomszervezés elmarad, vagy csak töredékesen megy végbe
Nemzeti forgatókönyvek 3. A világos szürke forgatókönyv: libikóka/2 e) A politikai, a gazdasági és a kommunikációs vezető erőcsoportok sem külön-külön, sem együttesen nem képesek Magyarországot modernizálni f) A magyar tudomány (és közgondolkodás) a normál-tudomány rabjaként nem lehet húzóerő g) Az egyéni és csoportos innovációkat és kreativitásokat a fennálló hatalmi és kulturális rendszer elfolytja vagy kiszorítja h) A külső erőtér tanácstalansága, s a belső jövőhiány miatt tartós tehetetlenség i) Európában és Magyarországon folytatódik a politika dekonstrukciója, az elit döntésképtelensége j) stb.
Nemzeti forgatókönyvek 4. A kék forgatókönyv: információs és/vagy tudástársadalom a) A tízes évek közepére létrejön az európai
tudástársadalom és az Európai Unió részlegesen behozza hátrányát a kontinensek közötti világversenyben b) Egy ilyen európai erőtérben Magyarország az európai tudástársadalom egyik kreatív nemzetévé és államává fejlődik és belép a fejlett tudásközpontú országok csoportjába. c) Ha az Európai Unióban késik vagy alacsony szinten sikerül a tudástársadalom kiépítése, Magyarország akkor is dinamikusan felzárkózhat, vagy még inkább lemaradhat az európai államok között is d) A magyar tudásalapú (innovációs, kutatásfejlesztés orientált) gazdaság és társadalom a tízes évek közepéig nagyrészt sikeresen létrejön.
Nemzeti forgatókönyvek 4. A kék forgatókönyv: információs és/vagy tudástársadalom 2. e) A globális és az európai tudáspiacon a magyar tudásipar növeli is jelenlegi pozícióit és a fejlett világ egyik nemzeti tudásközpontja lesz f) Az európai trendeket megvalósítva, vagy akár túlhaladva is intenzíven végrehajtja az ekormányzás és – a közigazgatás minden szintjén – az e-közigazgatás programját, beleértve a regionális közigazgatás és digitális közigazgatás létrehozását (államreform, demokráciareform) g) A tudástársadalom alternatíva részleges megvalósításával a magyar társadalomban csökkennek a társadalmi, a szellemi és a tudati esélykülönbségek h) stb.
Nemzeti forgatókönyvek 5. A fehér forgatókönyv: egységteremtő nemzet a) A következő harminc évben az információs és
tudástársadalom egyszerre globális és regionális konfliktusai magas szinten kezelhetők maradnak b) A földi, és különösen az európai civilizáció legalább részben vagy esetleg egészen többékevésbé megoldja az alapvető ökológiai, energiaügyi, népesedési, pénzügyi (stb.) problémáit c) Ha ezeket a felsorolt konfliktusokat és világproblémákat nem tudja kellően kezelni, akkor ez az univerzális működési krízis kikényszeríti minden eddigi korszakot is jelentősen meghaladó új világrendet, amelyet előzetesen egységteremtő korszaknak hívhatunk
Nemzeti forgatókönyvek 5. A fehér forgatókönyv: egységteremtő nemzet 2. d) Ennek azonban kiemelt feltétele, hogy az emberiség többsége eljusson a tudásközpontú életvitelhez, és az emberiség régi-új tudását alkalmazni tudja a személyes életében és a kollektív problémakezelésben e) Az egységtársadalom szellemi feltétele, hogy a század közepéig létrejön és elterjed az egyesített természettársadalom és valláselméletek avagy az új gondolkodás, az új paradigmák, az új filozófiák korszaka (metaelmélet) f) A civilizáció megerősödve a jelen és a közeljövő világválságaiban, folytatja a tudás vezérelte és tudatközpontú világmodell kiépítését, ami elvezethet a huszonegyedik század második felében az egységteremtő korhoz. g) stb.
Lokális szcenáriók Általános jellemzők
A természeti, tárgyi és gazdasági társadalmi hagyományok alapján véglegesen kialakulnak a magyar regionális egységek Ideális esetben a kialakult társadalmi és kulturális egységek alapján hosszútávra megszületik a maximum hét (vagy kevesebb) önkormányzati régió Minden régióban felgyorsul az intelligens civil társadalom megerősödése és széles körű intézményesítése Az intelligens civil társadalom hathatós részvételével és kontrolljával stabilizálódik a lokális tudásalapú gazdaság és fokozatosan, az eddiginél nagyobb mértékben integrálódik az európai és a globális gazdaságba
Lokális szcenáriók Általános jellemzők 2.
A központi-állami támogatás és a regionális társadalom együttműködésének eredményeképpen a lokális kultúrák (mint a nemzeti kultúra alapegységei) nem csak megtartják, hanem erősítik saját arcukat és identitásukat A regionális szinteken belül, avagy a lokalitás alsóbb szintjein hasonló tartalmú fejlődés megy végbe, ami azt jeleni, hogy a hangsúly most már nem a megyére, hanem a kistérségre és a nagyobb településekre kerül, ugyanakkor a legkisebb település sem kerül megoldhatatlan, vert helyzetbe A térségi fejlesztésben egyre inkább támogatási prioritásokhoz jutnak – a gazdasági vagy közigazgatási fejlesztések mellett – az életformaéletminőség fejlesztések stb.
A magyar lokális térségek jellemző szcenáriói 2020-ig
Elszenvedés szcenárió: A hol dinamikus, hol már agresszív univerzális-globális forgatókönyvek kivédhetetlenek és a lokális térségek csak elszenvedik a mindent átható változásokat Csatlakozás az éllovasokhoz forgatókönyv : Az európai és az állami támogatások jó hasznosításával a magyar lokális térségek mindegyike vagy többsége a legjobb európai lokalitások közé kerülnek Lokális központú új tipusú nemzet szcenárió : A Kárpát-medencében országhatárokon átnyúlva a magyar lokális térségek és települések összefognak a tudástársadalom (vagy más hasonló) modell létrehozása érdekében
A magyar lokális térségek jellemző szcenáriói 2020-ig 2.
Belső szétszakadás forgatókönyv: A hazai lokalitások (régiók között és régiókon belül) a jelenleginél is nagyobb mértékben térségi és társadalmi különbségek és ellenérdekeltségek szilárdulnak meg Közép-Európa a jövő szigete szcenárió : Attól függetlenül, hogy az Európai Unió válságban van, vagy intenzíven fejlődik, Közép-Európa és ezen belül Magyarország mintegy a jövő szigetcsoportjaként innovatív, tudásalapú, fenntartható fejlődés nagyrégiójává szerveződik. Váratlan forgatókönyv alternatíva: A magyar lokális szinten, egymástól is eltérő új törekvések (új önkormányzás, részvételi demokrácia, kollektív tudat fejlesztés, etikai gazdaság, intézményesült civil társadalom, stb.) jelenik meg stb.
A forgatókönyvek megvalósítási esélyei Magyarországon Kedvezőtlen globális folyamatok esetén Magyarország tehetetlenül csúszik visszafelé a globális fejlettségi lejtőkön Magyarország a nem kedvező esélyeket felnagyítja, eltúlozza, félelem által vezérelt lesz és ebben az esetben a bukás esélye többszörössé válik Magyarország az európai államokkal közösen megpróbál védekezni a válságok elhárítása érdekében, de ez az együttes védekezés hatástalan Az Európai Unió és Magyarország egyrészt jól és hatásosan védekezik a világválságok elhárításában, másrészt ebben a sikeres konfliktuskezelésben Magyarország komolyan kiveszi részét Magyarország önmagában vagy cselekvőképes partnereivel (nem az unió minden államával) összefog és kisebbnagyobb mértékig élen jár a kedvezőtlen jelenségek és következményeik elhárításában Magyarország elutasítja a kedvező, vagy félig-meddig kedvező esélyeket
A forgatókönyvek megvalósítási esélyei Magyarországon 2. Kedvező globális folyamatok esetén Magyarország hangadó uralkodó csoportjai nem, vagy csak alig értik meg, és ezért nem követik a külső erőtérben kínálkozó mozgáspályákat Magyarország alkalmazkodik a domináns nagyhatalmakhoz, így az a veszély fenyegeti, hogy elveszik az üres, formális alkalmazkodásban A szokásos belső széthúzások miatt a magyar politika, a gazdaság és a társadalom csak az esélyek alacsony szintű kihasználására képes Magyarország az Európai Unióban és a globális világban mintegy jó tanulóként folyamatosan jól felel és ezzel a magatartással a külső erőtér kedvező lehetőségeit ügyesen és sikeresen kihasználja Magyarország és ezen belül az összes régió a kedvező esélyekkel szuverén módon él, sőt jól eligazodik a konkrét lehetőségek között is, s így akár az esélyeken túlhaladó teljesítést ér el
A forgatókönyvek megvalósítási esélyei Magyarországon A magyarság szándékai szempontjából A magyar társadalomban egységes akarat nem várható, ezért még nehezen képzelhető el, hogy az ország egyhangúlag fellép egy számára elfogadható jövőkép-csoport mellett A megosztottságok miatt csak egy kisebbség egységes és egyidejű akarata az elérhető, ám már ebben az esetben is remény van arra, hogy a magyarság kisebbsége tudatosan akarja például a tudástársadalmi jövőt Nem kizárt, hogy a többség akarata ellenére a kisebbség programkifejezése és érvényesítése jórészt reménytelen, ezért csak az új jövőkép részleges valóra váltása lehet a közvetlen cél
A forgatókönyvek megvalósítási esélyei Magyarországon A magyarság szándékai szempontjából A nemzeti civil társadalom hiánya miatt a magyarságot kifelé és befelé egyaránt képviselő politikai, társadalmi és gazdasági elit van kulcsszerepben. Ám egyelőre még nem tapasztalhatunk olyan átfogó, pártok fölötti politikai akaratot, ami egyenlő lenne az új jövő mellé állással Ha a század közepéig vezető új alternatívákat a hagyományos politika nem vagy nem eléggé képviseli, akkor a politikától részben független társadalmi, szellemi és spirituális akaratkifejeződés megszervezése válik fő feladattá Ha már a magyarság kisebbsége részben tudatosan akarja az új világot, mert megértette és támogatja az új alternatívát és ezzel párhuzamosan a többségi érdek és érték-csoportok nem állítanak átléphetetlen akadályokat, és továbbá a kisebbség szándékát és programját az univerzális és kontinentális jövőalternatíva erősíti, akkor…
Új dilemmák 1.
Nincs meg az az integrált tudás, amellyel értelmezhető a valóság mind két „oldala”: a racionális és racionálison túli (lásd például: személyes és kollektív tudat) világ A posztmodern gondolkodás megkérdőjelezte a nagy világmagyarázatokat, de az új tudomány megint eljutott az átfogó elméletek szükségességéig (az új filozófia igénye) Magyarország tudáspiaci vezető a metaelmélet-metafilozófia kutatásban, de a befejezéshez még évtizedek kellenek A természet, az anyag, a fenntarthatóság új elméletének kidolgozása napirenden van
Új dilemmák 2.
Nem világos, hogy az univerzális-globális fenntarthatóságot hogyan elérni, vagy javítani Az egyik új módszer a kollektív tudatállapot tudatos korrigálása, rendezettebbé tétele A nyolcvanas évek óta nagy sikert ért el az un. Maharisi-hátás alkalmazása, ami a szupravezetés kvantumfizikáján (a Meissner-hatáson) alapszik. A tudományos kutatások kimutatták, hogy világszerte azokban a városokban és településeken, ahol csupán a lakosság egy százaléka gyakorolja a transzcendentális meditációs technikát, a negatív társadalmi trendek megfordultak, jelezvén a rendezettség és a harmónia növekedését A kísérleti időszak alatt jelentősen csökkent a következő jellemzőket tömörítő index értéke: bűnözés, közlekedési balesetek, halálozás, alkoholos italok és cigaretta fogyasztása, munkanélküliség és környezetszennyezés
Konklúziók
A föld bolygó és emberi civilizációja talán még fenntartható, de a fenntarthatóságot súlyos veszélyek terhelik A jelen nem tudja megmenteni a jövőt – egyszerre több hamis világkép foglyai vagyunk A funkcionális fenntarthatóság programja csak részlegeskorlátozott eszközöket kínál a veszélyek elhárítására A vertikális és horizontális jövő-forgatókönyvek és ezek alapján a többszintű stratégiák és eljárásmódok megtervezhetők Ettől azonban egyelőre csak minimális változások várhatóak – és akkor? A szubsztanciális gondolkodás és módszertan sikeresebb lehet, ám erre az emberiség (különösen ÉszakAmerikában és főként Európában) teljesen felkészületlen
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! Varga Csaba www.vargacsaba.hu www.metaelmélet.hu www.stratégiakutato.hu www.evilagonline.hu www.inco.hu vargacsaba@vargacsaba.hu