Rubato 62

T LE

HA

CZÖVEK 100

Ú BIHA RI

ZEN E

JD

Ü I E GYES

CZÖVEK LAJOS EMLÉKÉNEK MEGŐRZÉSE

AZ ÉRTŐL AZ ÓCEÁNIG ÉVFORDULÓK

HETVENKEDÉS A LYRÁVAL KÖSZÖNÖM A ZENÉT, MIT NEKTEK ADOK

70 ÉVES A DEBRECENI LYRA SZIMFONIKUS ZENEKAR EZ TÖRTÉNT VELÜNK

BARTÓK BÉLA NEMZETKÖZI KÓRUSVERSENY 2018 GOSPEL TALÁLKOZÓ 2017 DEBRECEN

RUBATO NO:62 A HAJDÚ-BIHARI ZENEI EGYESÜLET TÁJÉKOZATÓJA | DEBRECEN, 2018 DECEMBER

„AZ ÉRTŐL AZ OCE RUBATO NO:62 A Hajdú-Bihari Zenei Egyesület tájékozatója

Czövek Lajos, főiskolai tanár, karnagy, zenesze

DEBRECEN, 2018 DECEMBER FELELŐS KIADÓ: Deményi Sarolta elnök, T.: 06/20/9792332 e-mail: demenyis@gmail.com

CZÖVEK 100

KÉSZÜLT: 250 példányban TIPOGRÁFIA: www.olsa.se NYOMDAI MUNKÁK: T-REX Digitális nyomda és grafikai stúdió. ÁLLANDÓ TÁMOGATÓINK: Nemzeti Kulturális Alap, Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, Nemzeti Együttműködési Alap, DMJV Önkormányzatának Kulturális Osztálya

T

I

LE

ZEN E

Ú BIHA

RI

HA

JD

Ü

A zeneszerető poroszlói csizmadiamester és felesége, Farkas Julianna a zene légkörében nevelte jó hallású és a zenére igencsak fogékony fiát, aki korán hegedülni kezdett, de egy baleset következtében a rosszul összeforrott könyökcsontok lehetetlenné tették a további hegedülést. Ezért nem nyert felvételt 14 évesen a Debreceni Református Kollégiumba, ahol kötelező volt a vonós hangszer tanulása. Így a Tiszán-inneni Református Egyházkerület Tanítóképző Intézetébe, Sárospatakra íratta be édesapja, ahol zongorázni tanult, majd a harmónium játékban való gyors előrehaladás után 16 évesen már orgonált.

Bolvári Zoltán a kollégium kiváló zenetanára szerettette meg vele a magyar zenét, hívta fel figyelmét Bartók Bélára és Kodály Zoltánra.

Tanítói diplomája megszerzése után szülőfalujában, Poroszlón Arany Géza mellett kántorkodott, a helyi dalárdát pedig édesapjával immár ketten vezették.

Abádszalók, a kárpát-aljai Szőlősgyula, ahol népdalgyűjtéssel is foglalkozott, majd Tiszaszőlős kántori munkája egyegy állomás a fiatal, lelkesedéssel teli muzsikus pályáján, aki azonban tanulni vágyott, érezte, hogy jóval többre képes, mint amire eddigi tudásával juthatott.

Hajdúnánáson általános iskolai és gimnáziumi tanári állást kapott, így beiratkozhatott Debrecenben a zenedében oktató Szabó Emil osztályába, akire nagy szeretettel és tisztelettel emlékezett évtizedekkel később is. A háború elől Ausztriába menekült, ahol egy kis faluban orgonált. Hajdúnánásra visszatérve gyermekkart épített, Kodály műveket tanított, sőt Bartók-művekből összeállított műsorával Debrecenbe is eljutottak. Ne felejtsük el, hogy 1945-46 táján járunk, a

Bartók kórusművek alig tíz éve, 1935-ben születtek.

Az újra, főleg a magyar zene új üzenetére nagyon fogékony volt, ez csak mélyült az elkövetkezendő évtizedek hangyaszorgalmú munkájában. 1946 őszén felvételt nyert a Zeneakadémiára, énektanár és karvezetés szakra, így régi álma vált valóra. Itt Ádám Jenő, Gárdonyi Zoltán, Vásárhelyi Zoltán, majd Bárdos Lajos tanítványaként 1948-ban szerzett diplomát.

A karcagi gimnáziumban töltött három tanév alatt komolyan felhívta magára a figyelmet.

Gimnáziumi kórusával Kodály Székely keserveséből, valamint a Mátrai képek népdal szvitjéből rádiófelvétel is készült.

Czövek Lajos 1949-ben került Debrecenbe, s mint mindig, azonnal kórusalapításba kezdett. A Szent Anna utcai tanítóképzőben és a konzervatóriumban kapott rangos állást, feladata többek között az intézeti vegyeskar megépítése volt. 1950-ben átvette a

3

EÁNIG”

rző református indíttatása

Csenki Imre vezette Megyei Tanács Népi Együttese Kórusát. Konfliktusokkal teli időszak következett, mert a városvezetés szakmai hozzáértés nélkül avatkozott be az együttes munkájába, azonban a sikerek így sem maradtak el. Rádiófelvétel, külföldi utak, és egyre komolyabb felkérések követték egymást. Ezek sorából ki kell emelni 1953-ban a bukaresti Világifjúsági Találkozón szerzett kiemelt díjat, és az ugyanebben az évben előadott Psalmus Hungaricus oratóriumot, Haydn Évszakok c. oratóriumát, két évvel később Mozart Requiemjét, végül 1956-ban a kórus nagysikerű franciaországi, görögországi, közel–keleti koncertkörútját. Nem volt más vidéki kórus az országban, aki csak megközelítette volna a Debreceni Népi Együttes Énekkarának színvonalát. Számtalan népdalfeldologozást írt az együttes számára.

1956 – Az énekkar sorsát megpecsételte a tragikus helyzet, ellehetetlenült a rendszeres próbák megtartása, a kórus feloszlott, Tanár Úr Egerbe távozott.

1958-ban tért vissza Debrecenbe, hogy újra építse az életét. A Kossuth Gimnázium énektanáraként azonnal pezsgő zenei életet teremtett. Mindemellett kórust szervezett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen is.

A Debreceni Tanítóképző Főiskola tanáraként Czövek Lajos szervezte meg a hamarosan országos hírűvé fejlődött Maróthi György Kórust, melynek nevét ő választotta, és amelyet három évtizeden át vezetett.

Nem véletlenül választotta Maróthi György nevét. A 1715-ben Debrecenben született kiváló fiatalember Zürichben, Schaffhausenben, majd Groningenben, Utrechtben, Hágában és Amszterdamban tanult. Éveken át Bázelben fejlesztette

tovább zenei tudását, itt ismerhette meg Goudimel többszólamú zsoltárfeldolgozásait. 1738-ban tért haza, 23 évesen lett a kollégium tanára, és alapította meg a Kántust, először csak négy énekessel.

Debrecen zenei életének bölcsőjénél állunk, 280 évvel ezelőtt!

Nem lehetett véletlen tehát, hogy Czövek Lajos, a kiváló tehetségű, és messzire látó ifjú polihisztor nevét választotta alakuló vegyeskara névadójául. Benne szellemi társát, közös református gyökereket, és távoli célokban való összekapcsolódást látott. Példát állított a debreceni fiatalság elé. Debrecen történelmének messze ható kulturális örökségébe vonta be a 20. század második felében élő, az ő hatósugarába kerülő fiatalokat, akik ezzel a szellemiséggel csak véletlenszerűen találkozhattak azokban az időkben.

A kórus repertoárjában kiemelt szerepet játszottak a Kodály művek.

Nagy magyar költők, így Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Petőfi Sándor, Ady Endre, Weöres Sándor verseinek megzenésítései, valamint egyházi kórusművek, mint a Heinrich Schütz Karácsonyi oratóriuma, vagy Kodály Zoltán 50. genfi zsoltárfeldolgozása és a csodálatos magyar népdalfeldolgozások mind arról vallanak, Czövek Lajos mely műveket érezte magához a legközelebb állónak, mely művek megtanítását tette a középpontba. Czövek Lajos az alma materből, a Sárospataki Református Tanítóképzőből hozta magával az elérendő cél biztos tudását és a hozzá vezető úthoz való erőt.

Kevés szabad idejében, majd idősödve egyre inkább foglalkoztatta a régi magyar református énekek megzenésítésének ügye (megkoronázva korábban vegyeskarra komponált műveinek sorát).

Milyen sokat árul el, hogy a tanár, a

Czövek Lajos

nemzedékeket felnevelő leendő tanítók zenetanára olyan összeállításban és texturában gondolkozik, amelyről meggyőződött, hogy gyülekezeti énekkarok is meg tudják őket tanulni. Tudta, és vállalta, hogy a legnagyobb feladat a teljesen avatatlan fiatalt megnyerni a zenére való odafigyelésre, annak tanulására, és aktív művelésére. Nem csak a kóruspróbákon voltunk szívesen jelen, élveztük vidám társaságát, könnyedségét a fiatalokkal, közvetlen, baráti gesztusait, szeme ragyogását, huncutságát és nem utolsó sorban a humorát! 2003-ban Czövek Lajost kitüntetésre terjesztették fel.

Tóth Mariann Sopronból írta: „Egyszer volt, hol nem volt, de szerencsére igaz volt, …nyolcadikosként Czövek Lajos volt az énektanárom. Akkor volt negyven éves, rendkívül sármos, elegáns, csillogó fekete hajú, jó humorú és nagyon igényes, aki magázott bennünket, soha nem kiabált, s gyönyörű népdalokat tanított, melyek a könyvben nem voltak benne. Nagyon "kirítt" a tanári karból, rajongtunk érte…

Az 1958/59-es tanévben ünnepelte a gimnázium a centenáriumát, s az énekkar az egyetem aulájában adott hangversenyt.

Abban a szerencsében volt részem, hogy betett a gimnazisták közé a kórusba. Máig emlékszem a műsorra, akkor tapasztaltam először, hogy milyen egyéni ízléssel és igényesen választja a műveket. Énekeltük többek között Csajkovszkij Málnaszedő lányok karát, Britten Rügyfakadását, Bartók Keservesét és a Leánycsúfolót, Kodály Négy olasz madrigálját. Nagyon aprólékosan

4

ISMERTETŐ A KOVÁCS-MÓDSZERRŐL

A munkaképesség-gondozás pedagógiája PEDAGÓGIA

A

munkaképesség témájának kutatása Kodály kezétől indult el a zeneművészet területén, a 20. század második felében. Kodály volt az, aki elsőnek figyelt fel a zeneművészek és hallgatók körében sűrűn előforduló foglalkozási ártalmakra, és javasolta, hogy hívjon meg a Zeneakadémia vezetősége olyan szakembert, aki a bajokon segíteni tud. Ez a szakember dr. Kovács Géza testnevelési tudományos kutató volt, aki ettől fogva negyven éven át szolgálta a zene ügyét, és egy új pedagógiai ágazat, a zenei munkaképesség-gondozás alapjai rakta le. A sors különös kegye folytán oly szerencsés lehettem, hogy mint tanítványa és munkatársa, mindvégig tanulhattam tőle, majd halála után átvehettem a munkáját.

A munkaképesség-gondozó pedagógia ma már túlnőtt a kezdeti kereteken, a zene mellett a fejlesztő pedagógiában is tért hódított. Országszerte számos oktatási fórumon találkozhatnak a zenész és nem zenész foglalkozású felhasználók a Kovács-módszer elméleti és gyakorlati

„AZ ÉRTŐL AZ OCEÁNIG” próbált, nagy figyelmet fordított a hangképzésre, magyarázta a műveket, jó hangulata volt a próbáknak, sokat "ugratott" bennünket. …Óriási élmény volt!”

A kórus fennállásának harmincéves évfordulója alkalmával rendezett koncerten elhangzott köszöntők sorából Tibori Tímeát idézem: „ Egy kórust nem megalakítani, hanem megtartani a legne-

gásedzés megteremti a zenei pályán szükséges erőteljes teherbírást. ismereteivel az óvodai neveléstől az egyetemekig.

ZENEPEDAGÓGIA

FEJLESZTŐPEDAGÓGIA

A fejlesztőpedagógiában a tanítók, tanárok nagy sikerrel használják a mozgáspihenőket a tanórákon. Ezzel enyhítik az iskolások extrém munkaterhelését, segítenek megelőzni a mély elfáradást, és a belőle keletkező, sajnos, nagyon gyakori neurotikus tüneteket. A néhány perces tanórai mozgáspihenő frissítő hatása rendkívül erőteljes.

A zenepedagógiai alkalmazások az egészséges életmód és a teherbírás fejlesztésének stratégiáit kínálják a résztvevőknek.

• A mozgáspihenő enyhíti az elfáradást a tanórákon, a konferenciákon, az értekezleteken, a próbákon, az utazásokon, valamint a szereplések előtt, és enyhíti a munkát hátráltató és egészséget romboló mély elfáradást.

• A megerőltetések megelőzése és rehabilitációja csökkenti a foglalkozási ártalmak kockázatát.

• A hangszerjáték előkészítő és korrekciós programja új alapokra helyezi a hangszeres oktatást. Pótolja az előképzőből ma még hiányzó manuális és fizikális előkészítést.

• A szereplést előkészítő mozgásprogram megszünteti a bénító lámpalázat és megszabadítja a szereplőt a szorongástól.

• A zenei igényekre kidolgozott moz-

„Mintha vérátömlesztést kaptak volna a gyerekek”,

hezebb. Ám az, hogy ennyi ideig és ilyen eredményekkel tette, azaz tartotta fenn, mindenképpen kivételes fegyverténynek számít az öntevékeny művészeti csoportok életében. Amatőr kórusról, független emberek önkéntes társulásáról van ugyanis szó, ahol a fegyelem kényszerítő eszköze csak a jó mű és a közösség, amiben mindenkinek öröme telik.”

Dr. Fekete Károly így emlékezett meg Czövek Lajosról 2008. február 20-án, a temetésen: „… intésére pedig a kórustagok

megnyíló szája egy behatárolt mozgásterű korszakban hirdethette: lelkünk nincs bilincsbe verve és a szívünk nincs kalodába zárva. Énekük nem kiégett mozgalmi dal volt, nem üres szólam, nem egy korosztály múló slágere, hanem felségesen művészi munka és életteljes értékőrzés.”

Befejezésül Bárdos Lajos, Czövek Lajos zeneakadémiai tanára, 1975-ben írt sorait idézem: „Kedves Druszám Uram!

Már jó párat aludva Debrecenre – a hazai kórusok közül állandóan a te ragyogó

mondja Tóthné Rácz Judit fejlesztőpedagógus. A mozgáspihenőt nemcsak általános iskolában használják, hanem középiskolában, ipari szakiskolában, sőt a felnőttek esti iskoláiban is. Ezenkívül alkalmazzák óvodákban, mégpedig nemcsak a gyerekek, hanem a dolgozók részére is, valamint a sérült tanulók

5

Dr. Kovács Géza (1916-1999)

Léggömbös fejlesztő játék (Nagy Harold felvétele)

oktatásában. Különösen említésre méltó a kórházpedagógiai alkalmazás. A súlyos szívműtéten átesett kisgyermekek vérnyomása, pulzusa, vérük oxigéntelítettsége normalizálódik az örömteli léggömbös játék közben. Hasonlóképpen különleges a büntetésvégrehajtási intézetben végzett mozgáspihenő a felnőtt elítéltek oktatása során. Szívderítő élmény a pedagógus számára, amikor a marcona, kigyúrt fickók a tanulásban elfáradva maguk kérik a mozgáspihenőt, és utána felüdülve ülnek vissza a padokba vidáman mondogatva: „Kösz, tanárnő, szuper volt, legyen máskor is mozgáspihenő!”

A zenepedagógiából átvett mozgásprogram jól segíti a tanulást megha-

tározó részképességek fejlődését. A játékos mozgások javítják a figyelmet, az emlékezetet, a finommotorikát és sok más alapképességet. Segítik a kreativitás és a képzelet fejlődését. Hozzájárulnak a szociális és érzelmi fejlődéshez, a pozitív énkép kialakulásához. Mindemellett rendkívül erős motiváló, felhangoló, lelkesítő hatásuk van a gyerekek kedélyére.

Ebben a fejlesztő programban nem a gyenge funkciókat gyakoroltatjuk, hanem ezeknek a funkcióknak az élettani alapfeltételeit teremtjük meg. Így például nincs értelme az írás gyakoroltatásának addig, amíg az érzékeny tapintást, a kéz finom, puha mozgásait ki nem fejlesztettük. A munkaképesség-gondozó

pedagógia megismerése és alapfokú elsajátítása minden pedagógus részére hozzáférhető a folyamatosan megtartott továbbképzéseken. A téma iránt mélyebben érdeklődő kollégáknak várhatóan már 2018 szeptemberétől rendelkezésére áll a két tanéves posztgraduális képzés az ELTE Bölcsészettudományi Kar Zenei Tanszékén.

Mátrai képek előadásod cseng vissza a legmélyebb élménnyel a fülembe. Sok szép produkciót hallhattunk – de ez! Ahogy forgatom a műsorfüzetet, látom, hogy magyar kórusaink közé egyedül ehhez a számhoz írtam a fenti jelzőt: RAGYOGÓ! Ha Kodály hallhatta volna… ugyanazt mondta volna, mint 1952-ben a Rádiókórusnak: „Ilyen jól még senkitől nem hallottam!” … Föl a fejjel! Hasonló nagyszerű muzsikálásokat – és hitelesebb zsűriket – kívánok.”

Czövek Lajos élete a protestáns etika megtestesítése: lankadatlan szorgalom, tartás, ugyanakkor alázat, szeretete nem kért, nem hivalkodott, hosszan tűrő és kegyes volt!

Hálás vagyok Czövek Lajos régi tanítványainak, és a kórustagoknak, akik megosztották velem emlékeiket.

Emlékét tanítványok, kórusénekesek százai őrzik, szeretettel, köszönettel és el nem múló hálával! Itt szeretném megköszönni Czövek Juditnak, Czövek Lajos lányának, hogy számos dokumentumot a rendelkezésemre bocsátott.

Dr. Pásztor Zsuzsa zongoraművész-tanár, a munkaképesség-gondozó pedagógia kutatója és egyetemi oktatója Kapcsolat: dr.pasz@t-online.hu

M. Dr. Losonczy Katalin DLA

A budaőrsi Leopold Mozart Zeneiskola címzetes igazgatója.

Előadásának rövidített változata. Első elhangzása a SCIETIA AC EDUCATIO konferencián volt, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tudományos konferencia sorozatának részeként, 2018. április 11-én. Nagyrábén, a Kossuth Lajos Művelődési Ház és Könyvtárban 2018. május 19-én, a Megyei Kórusfórumon hangzott el. A teljes cikk megtalálható a www.hbze.hu oldalon.

6

INTERJÚ ELEKNÉ DR. JAKAB ÉVÁVAL - AKI 20 ÉVET ÉNEKELT CZÖVEK LAJOS MARÓTHI KÓRUSÁBAN CZÖVEK 100 Czövek Lajos a Tanítóképző Főiskola tanára volt, népdalgyűjtő és kórusvezető.

MELYIK KÓRUST VEZETTE?

A Debreceni Népi Együttes kórusát Czövek Lajos vezette, melyből az ő irányításával, és az ő névadásával 1959-ben Maróthi György kórus néven önálló kórus alakult. A névválasztás nem volt véletlen, hiszen Maróthi György volt a Kollégium Kántusának megalapítója.

Ez a kórus Tanár Úr nyugdíjazásáig, 1989-ig működött. Ekkor a kórust összeolvasztották egy másik kórussal. Ezt az összevonást nehezen éltük meg, hiszen erős érzelmi szálakkal kötődtünk Lajos bácsihoz, akivel szemben ez egy méltatlan eljárás volt. Ennek következtében 90 %-unk el is hagyta a kórust. Vagy másik kórust kerestünk vagy abbahagytuk az éneklést.

HOGYAN EMLÉKSZIK CZÖVEK LAJOS ALAKJÁRA?

Igen magas színvonalon végezte a munkáját, egyéni ízléssel, igényesen választotta meg azt a repertoárt, amellyel sikereinket elértük ország határainkon innen és túl. A kórust nagy szívvel és nagy szakmai hozzáértéssel vezette.

Emberi nagyságát tükrözi, hogy az őt ért mellőzést emelt fővel viselte.

MILYEN VOLT EZ A KÓRUS, HOGYAN EMLÉKSZIK VISSZA RÁ?

A kórus nagyon heterogén volt, mind korban, mind foglalkozás tekintetében.

Volt köztünk gimnazista, egyetemista, akik itt nőttek fel, voltak kétkezi munkások, egyetemi tanárok, pedagógusok, vasutasok, nyugdíjasok is. Nyitott közösség voltunk, ahová mindenki azért

jött, mert szeretett énekelni. 14 éves kortól, akár 75-80 éves korig is énekeltek. A 14-et épp azért mondom, mert én harmad magammal pont 14 évesen kerültem ebbe a „családba”, ahol életre szóló barátságok, házasságok is köttettek. Férjemmel mi is itt találtunk egymásra.

A kórustagokat az éneklés, a zene szeretete tartotta össze, és az a színvonal, amit Czövek Lajos szeretettel, de nagyon szigorúan követelt meg. A kórus tagjai próbákon kívül is találkoztak; névnapokat, születésnapokat ünnepeltünk együtt. Hagyománnyá vált, hogy minden külföldi út után megosztottuk az élményeinket az itthon maradottakkal is, átbeszéltük az eseményeket, elolvastuk az ezzel kapcsolatos sajtóhíreket. Nagy dolog volt annak idején, hogy Nyugatra is járhattunk. A kórus a kicsi falvakba is ugyanolyan felkészülten és lelkesen ment, mint például a Hágai Nemzetközi Kórusversenyre, amit meg is nyertünk.

lálkozók mintájára próbáljunk szervezni egy kórustalálkozót. Nem volt egyszerű, hiszen 1989 óta már sokan költöztek el Debrecenből, sőt Magyarországról is.

Sajnos sok társunk pedig már nem él.

Kemény munkánknak köszönhetően végül is 69 fővel sikerült az első kórustalálkozónkat megszervezni 2017 tavaszán.

A 21. század lehetőségeit kihasználva, virtuálisan mégis többen voltunk jelen.

Hiszen rengeteg email érkezett a távol maradóktól, melyeket a találkozón felolvastunk. Ahogy az ilyen találkozókon szokás, mindenki elmesélte, mi történt vele az elmúlt közel 30 évben. Előkerültek régi fényképek, levelek, újságcikkek.

A találkozó olyan jól sikerült, hogy elhatároztuk, még az év őszén megismételjük. Ide már olyanok is eljöttek, akik az első találkozón nem voltak jelen. Ezen összejövetel előtt Lajos bácsi urnájánál Kodály Zoltán Esti dalát énekeltük el.

A KÓRUS MEGSZŰNÉSE UTÁN, A TAGOK

ÁLLÍTANI CZÖVEK LAJOSNAK.

A KÓRUS SZERETNE EMLÉKET

TARTOTTÁK A KAPCSOLATOT?

MILYEN ELKÉPZELÉSEK VANNAK

A kórus megszűnése után a kórustagok szétszéledtek. 1998-ban, Lajos bácsi nyolcvanadik születésnapján találkoztunk újra, melyet közös éneklésünk koronázott meg. 2008-ban, Lajos bácsi temetése után, urnája mellett, felesége és lánya jelenlétében elénekeltük Bach: Jesu meine Freude c. művét. Tanár Úr életében sokszor utalt rá, hogy szeretné, ha temetésén ezt a művet elénekelné a kórus. Ez nem a temetésen, hanem utána néhány nappal történt meg. Czövek Lajos lánya és a kórustagok között egyébként ma is aktív, élő kapcsolat áll fenn.

EZZEL KAPCSOLATBAN?

AZ ELMÚLT ÉVEKBEN VOLT NAGYOBB ÖSSZEJÖVETEL, AMIKOR A KÓRUS ÚJRA ÖSSZEJÖTT?

Tavaly Csigás Attila volt kórustársunk, megkeresett, hogy az érettségi ta-

Az idén Czövek Lajos születésének 100., halálának 10. évfordulóját ünnepeljük. Ennek kapcsán jutott eszembe, hogy ha már ilyen szépen összegyűltünk és emlékeztünk róla, nem lehetne-e egy maradandó emléket állítani számára; mert ő Debrecen városától ezt nem kapta meg.

Ismét Csigás Attilával kezdtünk el együtt gondolkodni. Szerettük volna, ha azon a Tanítóképző Főiskolán, melynek évtizedeken keresztül tanára volt, egy tantermet neveznek el róla. Sajnos, mivel a főiskola már a Hittudományi Egyetem része, törekvésünk meghiúsult.

Ezért az Arany János utca 20. szám alatti lakóházának falára szeretnénk egy emléktáblát készíttetni. E. Lakatos Aranka szobrászművészre esett a válasz-

7 tásunk, aki több alkotást is készített Debrecenben, többek között a Szabó Magda szobrot, amit a Kossuth téren láthatunk. Ennek a táblának az elkészítése sajnos igen nagy költségekkel jár, de a kórus tagjai most is összefogtak, ki 1.000 Ft-tal ki 50.000 Ft-tal támogatta kezdeményezésünket.

Ennek ellenére sajnos az összes pénzzel még mindig nem rendelkezünk, a zsűriztetési díjról nem is beszélve.

Az Önkormányzat segítségét kértük, válaszlevelüket még várjuk.

Reméljük a zsűriztetésben segítségünkre lesznek.

A TERVEK SZERINT HOGY FOG KINÉZNI EZ AZ EMLÉKTÁBLA?

Egy 70x50 cm-es tábla fog kerülni az Arany János utca 20. szám homlokzatára, amin egy 40x30 cm-es, bronzból készült portré lesz.

MIKORRA KÉSZÜL EL VÁRHATÓAN A TÁBLA?

Úgy terveztük, hogy ezt a táblát a centenárium évében, idén megcsináljuk, de tekintettel arra, hogy nem jött össze a pénz, ezért el kellett halasztanunk. Úgy gondoljuk, hogy jövő évben, március 30-án szeretnénk ezt a táblát felavatni. Bízom benne, hogy ez meg fog valósulni. Örömmel fogadtuk, hogy a Hajdú-Bihari Zenei Egyesület jelentős összeggel támogat bennünket, mellyel nagy lépést tehetünk célunk megvalósítása felé.

Nemes gesztusukat ezúton is hálásan köszönjük.

Még egy tervünk van, aminek anyagi vonzata nincs: utcát szeretnénk elnevezni Czövek Lajosról.

Reméljük ennek akadálya nem lesz, bár még erre a kérésünkre az Önkormányzattól választ nem kaptunk.

ÚJ VEZETŐSÉGI TAGOK HBZE HÍREK KISS ELVIRA Sajtó és propaganda felelős

ban. 2006-tól 2017-ig a Kollégiumi Kántus énekese volt, emellett gyülekezeti és

Tanulmányait szülőfalujában, a Szabolcs – Szatmár – Bereg megyei Cégénydányádon kezdte, majd 2006-ban a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumába került. 2014-ben a Debreceni Egyetem Állam és- jogtudományi Karán igazgatásszervező diplomát, 2017-ben a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen református kántor diplomát szerezett. 2017. szeptemberétől 2018. júliusáig a Körösladányi Református Egyházközségben dolgozott, mint a gyülekezet kántora. Ezen kívül számos feladatot látott el, ami az egyházközség életéhez kapcsolódott. 2018-tól a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, katekéta szakos, levelező hallgatója.

Gimnáziumi és egyetemi évei alatt aktívan részt vett több kórus munkájá-

egyetemi énekkarokban is énekelt. 2018. szeptemberétől a Vox Antiqua Kamarakórus tagja.

MIKE ÁDÁM Felnőtt énekkari bizottság helyettes vezető 1991-ben született Debrecenben. Általános és zenei alapfokú iskoláit Hajdúböszörményben, középfokú tanul-

MIKOR LESZ ÚJABB TALÁLKOZÓJA A KÓRUSNAK?

2019. március 30-án, a tábla ünnepélyes átadásakor.

Célunk az, hogy évente legalább egyszer találkozzunk, Lajos bácsi emlékét megőrizve.

A jubileumi eseményekhez kapcsolódó anyagi támogatáshoz még lehet csatlakozni, további információkat dr. Jakab Évánál lehet kérni.

Kiss Elvira

mányait Debrecenben, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola zongora és zeneszerzés szakán végezte, majd a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Ka-

rán ének-zene művésztanári, zeneelmélet-tanári, karvezetői és zeneteoretikusi diplomát szerzett. Jelenleg a Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézetének művésztanára, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának óraadó tanára.

A 2012-16 között működő Greentett Énekegyüttes basszistája, számos debreceni kórus énekese. 2016 óta a debreceni Sol Oriens Kórus másodkarnagya. A Főnix Zeneműhely szakmai vezetőjeként zenei szakkönyvek és kóruskották szerkesztője. Rendszeresen tart rendhagyó énekórákat, zenetörténeti előadásokat a térség különböző településein. Zeneszerzőként számos műve csendül fel itthon és külföldön egyaránt. Legjelentősebb felkérései: Bárdos Lajos Leánykar (Debrecen), Bartók Kórus (Szeged), Psalterium Hungaricum Kórus (Budapest), Reformáció 500. Emlékbizottság, Hajdúböszörmény Város Önkormányzata stb. Munkáját 2012-ben Polgármesteri Elismerő Oklevéllel (Hajdúböszörmény), 2016-ban Szesztay Zsolt Emlékdíjjal jutalmazták.

8

70 ÉVES A DEBRECENI LYRA SZIMFONIKUS ZENEKAR Interjú Dr. Lieli Pál egyetemi adjunktussal ÉVFORDULÓK HONNAN SZÁRMAZIK, ÉS MIVEL FOGLALKOZIK?

A zene iránti szeretetem még gyerekkoromban alakult ki.

Mohácsról kerültem ide. Foglalkozásomra nézve nyelvész vagyok, és a Debreceni Egyetemen végeztem orosz-angol szakon, utána 23 évet a Szláv Intézetben dolgoztam, összehasonlító szláv nyelvészetet és orosz nyelvtörténetet tanítottam. 1993-ban átkerültem az Angol Intézetbe, ahol angol nyelvtörténetet tanítottam. Innen 2010-ben mentem nyugdíjba, de azóta is óraadóként tevékenykedem.

MILYEN EGYÜTTESEKNEK VOLT TAGJA A LYRA ELŐTT?

Mohácson működött egy kis ifjúsági fúvós zenekar és egy ehhez hasonló – bár méretében kisebb – öntevékeny szimfonikus zenekar, ahol elkezdtem fuvolázni, 1961-ben egész pontosan.

Az egyetemen szerencsére tudtam folytatni, az ott működő Corelli kamarazenekarhoz csatlakoztam feleségemmel együtt.

MIKOR LETT TAGJA A LYRA ZENEKARNAK?

Az egyetem után, 1970-ben bekerültünk – én egy évvel később – a zenekarba, amelyet akkor úgy hívtak, hogy a Közalkalmazottak Szakszervezetének Szimfonikus Zenekara. Ez egy gyönyörű szép bürokratikus név, mire végig mondja az ember, belefárad.

MIT LEHET TUDNI A ZENEKAR LÉTREJÖTTÉRŐL ÉS AZ ALAPÍTÓJÁRÓL?

A zenekar maga 1948-ban alakult, az alapító karnagy Tóth László volt, aki fiatalemberként, 23 évesen nem sokkal azelőtt került haza a szovjet hadifogságból. Apósommal együtt volt hadifogoly, s ha nem lett volna, akkor nem is lett volna Lyra zenekar sem, mert Tóth László meghalt volna tífuszban, ha apósom orvosként nem segít rajta. Így is kötődtünk hozzá, családilag.

Rendkívül energikus és a céljait mindig keményen megvalósító ember volt. Nem kell azt hinni, hogy keresztülgázolt bárkin, inkább rajta próbáltak keresztülgázolni bizonyos hatalmasságok, igen kemény szervezőmunkával szedett össze egy amatőrökből álló zenekart. Ő a pénzügyi szakmában dolgozott, és a megalakuláskor Pénzügyi Kamarazenekar volt a neve.

MI VOLT AZ ELSŐ JELENTŐS FELADAT A ZENEKAR ÉLETÉBEN?

Ami fellendülést jelentett, az egy igen jelentős esemény volt.

Hankiss János professzor, aki az Egyetemen a Francia Tanszék vezetője volt a háború előtt, alatta az egyetem rektora, a háború után „parkolópályára” került, ami sokakkal megesett akkortájt, így a könyvtárnak lett a munkatársa. Ő a szükségből is erényt kovácsolt, megszervezte az egyetemi könyvtár zeneműtárát, ami hihetetlen gazdag gyűjtemény ma is. Továbbá ismeretterjesztő zenei – zenetörténeti előadás-sorozatot tartott, főként az

operákról. Eszébe ötlött, hogy jó lenne ezt élő zenével illusztrálni és meghívta a zenekart, hogy kísérje egy-egy zenei részlettel az előadását. Ő volt az, aki kitalálta, hogy a zenekarnak legyen a neve Lyra. Ez a név az 1950-es évek közepétől, 1958-ig állt fenn. A zenekar 10 éves jubileumi koncertjén, Hankiss János vezette be a műsort. Jelentős korszaka és jelentős előrevivő eseménye volt ez a zenekar életének.

MIK VOLTAK A FŐ IRÁNYMUTATÓK A MUNKÁBAN?

Tóth László nevéhez és az ő tevékenységéhez kapcsolódik az alapkoncepció. Tökéletesen tisztában volt azzal, hogy mi nem tudunk olyan műveket eljátszani, mint pl. Beethoven IX. szimfóniája, mert a zenekar sem létszámában, sem szakmai felkészültségében nem volt erre alkalmas, hiszen itt zömében kedvtelésből muzsikáló emberek voltak. Olyan műveket keresett, melyek viszonylag kis létszámú együttessel és technikailag is kön�nyebben megvalósíthatóak. Ez volt az egyik alapelve, ami azóta is tart. A másik az, hogy felkarolta az akkor fiatal debreceni, tehetséges zenészeket, szólistaként meghívta őket koncertekre, pódiumot adott nekik, ezzel nagyon sokszor a professzionális pályán indította el őket.

MONDANA NÉHÁNY PÉLDÁT? KIK VOLTAK ŐK?

Hankiss Ilona rengeteget énekelt különböző koncerteken, de a Csokonai Színház énekesei is, akik már sajnos nincsenek az élők sorában. Bartha Alfonz, akinek neve az operakedvelők számára ismerősen cseng, Tessényi János, nagyreményű basszista volt, de viszonylag fiatalon meghalt. A hangszeres művészek az én korosztályomból: Gellén László oboaművész, Gömöri Attila klarinétművész, Szelecsényi Norbert zongoraművész, Fekete Ferenc, a Simonffy zeneiskola igazgatója és csellóművész, Andrássy Pál, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekar koncertmestere, Bartha Zsolt a Nemzeti Filharmonikusok elődjének, az Állami Hangversenyzenekar csellószólamának vezetője volt. Mellettem ült kiskölyökként, rövidnadrágban a párizsi Konzervatórium jelenlegi oboaprofesszora, Hadady László. Isteni tehetség volt, már 15-16 éves korában is. Nem szeretnék senkit megsérteni, hogy kihagyom, rengeteg név van.

HOGYAN ALAKULT A ZENEKAR ÉLETE AZ ALAPÍTÓ, TÓTH LÁSZLÓ HALÁLA UTÁN?

Amikor Laci bácsi 2006 januárjában meghalt, úgy voltunk, mint az apa nélkül maradt család. A helyzetet az mentette meg, hogy Pallagi Tamás, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola hegedűtanára, később igazgatója átvette a vezető karnagyi teendőket. Koncertmesterként már évek óta működött velünk, a továbbiakban ő vezényelte a zenekart, ami egy igen

9 Dr. Lieli Pál egyetemi adjunktus

neszerző és karnagyunk jó barátok, ismeretségük a Bartók Béla kórusversenyhez köthető. Ezen a 65 éves jubileumi koncerten eljátszottuk Rimszkij – Korszakov: Karácsonyéj című szvitjét is, briliáns hangszerelésben, igen nagy sikerrel. Nem lehet hallani ezt a zenét, pedig Rimszkij – Korszakov nagy név a zenetörténetben, és hangszerelési tudásáról is igen híres.

A LYRA ZENEKAR CD-T IS KÉSZÍTETT MÁR. MESÉLNE ERRŐL?

megbecsülendő tett volt a részéről, mert valóban egy megalapozott hírnevű és megbecsült embertől kellett átvennie. Nagyon szépen folytatta a vonalat is, hogy egyrészt ne játsszunk Mahler szimfóniákat, (amelyhez több száz tagú apparátus kellene), hanem a zenekar létszámának és technikai felkészültségének megfelelő műveket.

MEGOSZTANA AZ OLVASÓKKAL NÉHÁNY EMLÉKET EBBŐL AZ IDŐSZAKBÓL?

Az egyik legkedvesebb emlékem az ő tevékenységéből a Pázmán lovag, Madarász Iván, kortárs magyar zeneszerző aranyos kamaraoperája. Tamás nővére, Pallagi Judit Budapesten az egyik zeneiskola keretében működtetett egy operastúdiót.

Fiatal énekeseket nevelt, képzett és kis operácskákat adtak elő.

Tamásnak eszébe jutott, hogy jó lenne őket meghívni. Madarász Iván nagyon szellemes és ugyancsak megdolgoztató zenét írt Arany János vidám hangvételű balladájára. Nagyon jól sikerült előadás volt. Szintén Pallagi Tamás hívta meg Szőnyi Erzsébet zenepedagógust, zeneszerzőt, a Zeneakadémia professzorasszonyát is. Az ő műveiből adtunk egy koncertet, ha jól emlékszem a 85. születésnapja alkalmából. Nagyon kedves emlékem szintén a Pallagi-korszakból Farkas Ferenc Cantata Lirica című oratóriuma, amelyet Dsida Jenő verseire írt. Azon a Kodály Szakközépiskola kórusa és a Sol Orines kórus működött közre. Ez a 60 éves jubileumi programban volt benne.

KI VEZETI MOST A ZENEKART?

Pallagi Tamás tevékenysége 2012-ben ért véget, egyszerűen azért, mert a gimnáziumi igazgatói és a tanári teendők nem tették lehetővé, hogy folytassa a karnagyi munkát. Ezután a gondviselés ismét közbeavatkozott: a Simonffy Zeneiskola fuvolaművész tanára, Balogh József vette át a zenekar elnök-karnagyi teendőit. Ez az együttműködés most már a hetedik évébe lépett. Ő is folytatja az alapkoncepciót, miszerint zenekar képességének, felkészültségének és létszámának megfelelő műveket keressen, valamint olyanokat, amelyek nincsenek agyon nyúzva, ritkán hangzanak el.

MILYEN ÚJ ÉLMÉNYEK, TAPASZTALATOK SZÜLETTEK A KÖVETKEZŐ IDŐSZAKBAN?

2013-ban eljött a 65 éves jubileum, amelyen a közreműködő most kivételesen nem debreceni volt, hanem országos, sőt immár nemzetközi hírű zongoraművész, akit szintén Balog Józsefnek hívnak. Liszt Magyar Fantáziáját játszotta ezen a koncerten. Első számként Csemiczky Miklós Gyermekjátékok című műve hangzott el, ősbemutatóként, direkt erre az alkalomra íródott. Modern, de eljátszható és élvezhető kortárs zene. A ze-

Balogh József tevékenysége mérföldköve volt 2016-ban egy CD-nek az elkészítése. Élt 1820 és 1882 között egy Kéler Béla nevű zeneszerző Bártfán. Ő olyan népszerűségnek örvendett akkor Nyugat-Európában, mint manapság egy híres pop-sztár.

Remek muzsikákat írt, szórakoztató zenét, pl. keringőket, polkákat. A szerző élete kötődik városunkhoz is, ugyanis kamaszkorában Debrecenbe, a Református Kollégiumba, tanulni. Itt volt diák egy pár évig, ami sok mű megírására ihlette, mint pl. Csokonai-nyitány vagy az Alföldi nyitány. Nagyon hangulatos, főleg verbunkos hangvételt tükröző zenéket írt.

A zenekar ezekből a művekből vett fel egy CD-t 2016 nyarán, elment a programmal Kéler Béla szülővárosába, Bártfára is. A bártfai múzeumban külön részleg foglalkozik a Kéler-hagyatékkal, kottáival, a hegedűjét is láttuk ott. Egy nagyon lelkes bácsi, Peter Bubak gondozza a hagyatékot. 2016. decemberében eljött Debrecenbe meghallgatni a zenekar 1991 óta minden szilveszterkor megrendezendő óévbúcsúztató koncertjét és megköszönte a zenekarnak a CD elkészítését. Nem nagyon forog a zeneszerző neve a zenei köztudatban, Magyarországon sem.

Mint említettem, 19. századi stílusban, polkákat, keringőket szerzett, magyaros hangvételű műveiben a verbunkos motívumok és dallamvilág kap nagyon igényes megfogalmazást.

Bártfán kívül más, Felvidékhez közeli kapcsolataink is vannak: főként Bódvaszilasra járunk koncertezni, és ha már ott járunk, átruccanunk a határ másik oldalára is. Erre általában nyáron kerül sor, amikor szép idő van, lehet kirándulni.

AZ UTAZÁSOKHOZ ÉS KONCERTEKHEZ SZÜKSÉG VAN ANYAGI HÁTTÉRRE. MILYEN FORRÁSOKBÓL TUDJA FENNTARTANI MAGÁT A ZENEKAR?

A zenekar a támogatottsága sokat változott. Említettem, hogy Tóth László pénzügyi szakember volt, a Megyei Illetékhivatal elnökeként vonult nyugdíjba. Meg voltak a kapcsolatai és ismerte a pénzügyi világot, így mindig tudta biztosítani az anyagi hátteret. A Közalkalmazottak Szakszervezete a maga égisze alá vonta a zenekart, de a rendszerváltás idején és az azt követő években ezek a források kiapadtak. Amikor Laci bácsi meghalt, éppen az lett az egyik legégetőbb kérdés, hogy hogyan biztosítsa a zenekar az anyagi létét, hiszen a próbateremért, a koncerttermekért fizetni kell, ha kiteszi a lábát Debrecenből – most már nem olyan sűrűn – a zenekar, akkor a buszért is fizetni kell. Ennek a fedezetnek az előteremtésében jelentős szerepet játszanak a pályázatok. Egyesületté alakultunk, ami azt jelenti, hogy a zenekarban játszó zenészek éves tagdíjat fizetnek, hogy muzsikálhassanak. Gupcsó Mihály brácsás és felesége, Gyarmati Éva nagybőgős rendkívül tevékenyek, éjt nappallá téve dolgozó házaspár a zenekarban, rengeteget tesznek ebben az ügyben. Éva egyik pályázatot a másik után gyártja, a férje pedig a zenekar technikai működését biztosítja, kottatáros, ő készíti elő a próbák előtt a műveket, vagy éppen megszervezi a kották és hangszerek szállítását. Ez hatalmas szervező tevékenységet igényel, ők ketten csinálják, aki tud, besegít. A pályázatokban vannak részek, amelyekhez „szép szövegeket” kell írni a

10 70 ÉVES A DEBRECENI LYRA SZIMFONIKUS ZENEKAR zenekar céljairól, múltjáról, jelenéről, jövőbeli terveiről, ezt időnként én szoktam bepötyögni.

együtt készítettünk egy lemezt is 1985-ben, egy jyväskylä-i kórussal ápoltunk sokáig baráti kapcsolatokat, ők adták a kórust. Egy (a Köchel-jegyzékben nem szereplő) Mozart-misét, valamint egy Debrecenből elszármazott zeneszerzőnek, Papp Lajosnak Az ember tragédiájához írt kísérő zenéjét rögzítettük.

MILYEN EGYÉB TÁMOGATÁST KAP A LYRA?

A ZENEKAR 65 ÉVÉRŐL SZÓLÓ FÜZET, LEGVÉGÉN FELSOROLT

Meg kell említeni feltétlenül, hogy a Kodály Filharmonikusok (én úgy hívom őket, hogy a Nagy Testvér) is amennyire lehet, önzetlenül segítenek, eljönnek kisegíteni emberek, ha egy szólamban hiány mutatkozik. A próbatermünk is egy emelettel lejjebb van, mint az övék. Nagyon sokat segített a Zeneművészeti Kar azzal, hogy a Liszt-termet a hangversenyeinkre rendelkezésre bocsátotta, nagyon jutányos áron. Meg kell említenem Duffek Mihály nevét, aki szintén mindig önzetlenül támogatott minket, ameddig az előírások az önzetlenséget lehetővé tették.

NEVEI KÖZÖTT NEM CSAK MAGYAR NEVEKET LÁTTAM.

VANNAK NEHÉZSÉGEK A ZENEKAR ÉLETÉBEN?

Igen, a dolognak van szomorú oldala is. Laci bácsin kívül már sok nagyon kedves barátunk elköltözött az „örök hangversenyterembe”, legutoljára éppen a II. hegedűszólam egyik tagja, ami igen fájó veszteség. Szóval egyre nagyobb gond az utánpótlás biztosítása. Amíg lehet, zenélünk. De nyilván adva van egy pont, amikor azt kell mondani, hogy „én ezt már nem tudom csinálni, nem tudom felemelni a vonót, nem találom meg a lyukat a fuvolán, ahova bele kell fújni”. Olyanok is vannak, akik 50, sőt 60 év tagság után, az idő múlásának parancsára teszik le hangszerüket.

KIK KÖZÜL KERÜL VAGY KERÜLHET KI AZ UTÁNPÓTLÁS?

A zenekarunk koncertmester-asszonya, Versánszky Ildikó, a Kodály hegedűtanára, nagyon sokat tesz azért, hogy tanítványait beültesse a zenekarba. Ez rendkívül hasznos, mert rutint szerezhetnek a zenészpalánták. Ha nem is lesz belőlük hivatásos zenész, mert például a feleségem is hegedűszakon végzett a Kodályban, aztán angol-német szakos tanárnő lett belőle és az Egyetem Germanisztikai Intézetében dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Ilyen is van, nem lesz mindenkiből hivatásos zenész, de van rá lehetőség, hogy csatlakozzanak.

HOL ZAJLANAK A KONCERTEK?

Korábban rengeteg helyen koncerteztünk a városban. Amikor én bekerültem, a koncertek színhelye a Pódium terem volt, a Kossuth utca 1. szám alatt. Utána a Bartók terem, majd már a ’80as ’90-es években a Tóth Árpád Gimnázium Aulája volt a helyszín. Amikor onnan is távozni kellett, jött a Zeneművészeti Kar. Időnként máshol is megfordulunk, főleg egyházzenei jellegű fellépésekkor, különböző templomokban, a Szent Anna Székesegyházban vagy éppen a Megtestesülés templomban. Tavasszal is ott volt hangversenyünk és úgy néz ki, hogy nagyon szívesen látnak minket. Szerepeltünk a Nagytemplomban is nemegyszer már, főként a karácsonyi ünnepkörben működtünk együtt a templomi kórussal és adtunk elő igen szép műveket.

KÜLFÖLDÖN IS JÁRT A ZENEKAR?

Nagyon sok élményem fűződik a zenekar tevékenységéhez.

A koncerteken kívül külföldi utak is csurrantak – cseppentek időnként. A legelső, mikor becsatlakoztam második fuvola szólamba, az akkori NDK-ba 1971 nyarán. Aztán következtek a finnországi utak, 1973-ban, 1981-ben, 1985-ben. Kétszer voltunk Litvániában 1987-ben és 1989-ben, továbbá 1992-ben Olaszországban, Tarantoban vendégszerepeltünk. A zenekar életének egyik legszebb eseménye volt, amikor 1973. szeptemberében Debrecen testvérvárosába, Jyväskylä-be mentünk. A finnekkel

Bizonyos mértékig nemzetközi a zenekar: évekig játszott velünk egy kínai fiatal, kiválóan tud magyarul, orvostanhallgató, már Pécsre került. A Csokonai Gimnázium olasz tanára, Antonio Bellofatto nagybőgős. A legutóbbi, 70 éves jubileumi hangversenyen előadtunk egy szintén nagyon ritkán játszott művet. A 19. századi híres francia zeneszerző, a Lakmé c. opera és kiváló balettzenék komponistája, Léo Delibes írt kísérőzenét Victor Hugo, A király mulat című drámájához. Csuda aranyos francia népdal-feldolgozások, az egyikben Szabó Ágoston, Virtuózok középdöntőse énekelte az egyik ilyen dalocskát, Antonio pedig mandolinnal kísérte. Fantasztikus sikert arattak.

HOGYAN MŰKÖDIK NAPJAINKBAN A ZENEKAR?

A zenekar 2000-ben vette fel újra a Lyra nevet A próbák hetente egyszer, szombaton délután 3-tól 5-ig tartanak, a Simonffy utca 1. szám alatt. Ha „csúcsrajáratás” van, fellépések előtt, akkor más napokon is van, főleg szerda este. A jubileumi koncert előtt heti 3 próba is volt, külön szólampróbákkal. A zenekar mindig is együttműködött más debreceni együttesekkel. Egyik szép példája volt ennek, amikor 2014. október 26-án a Kiss Csaba által vezetett, Vox Antiqua Kamarakórussal együtt adtuk elő C. W. Gluck: Orfeusz és Euridiké című operáját, koncertszerű előadásban. Az opera ekkor hangzott el először teljes egészében Debrecenben. Az előadásért, a Lyra Zenekar a KÓTA elismerő oklevelét kapta meg.

KICSIT A JÖVŐBE TEKINTVE: MI LESZ A KÖVETKEZŐ FELADAT?

A Hajdú – Bihar megyei Zenei Egyesület minden decemberben, Kodály születésnapjához kapcsolódóan tart zenei estet, általában Egyetem Aulájában, ahol legközelebb játszani fogunk.

A szokásos óévbúcsúztató koncert külön fejezet a zenekar életében, Tóth László fejéből pattant ki az ötletszikra. 1991. december 30-án volt az első, azóta is Csendül a dal és csendül a pohár a címe. Ezt, némi kihagyással, azóta is minden évben megrendezzük. Előfordult, hogy kétszer is meg kellett csinálni a koncertet egy nap, amíg lehetett, az Aranybika Bartók-termében és roppant népszerű lett a városban ez az esemény. A Valcer Táncstúdió táncosai működtek közre, nagyon színesen és látványosan táncoltak palotástól kezdve keringőn át, a paso doble-ig mindenfélét. Ezek nagy eseményt jelentettek és jelentenek a város életében.

47 ÉVE TAGJA A LYRA SZIMFONIKUS ZENEKARNAK. MIT AD A ZENEKAR, MIÉRT JÓ OTT ZENÉLNI?

Nagyon jó dolog, hogy hetenként legalább egyszer muzsikálhatok. Nagyon jó kikapcsolódás, helyrerakja az ember lelki világát, ha éppen valami bosszúság érte vagy akármi más.

Egyszerűen csak jó csinálni. Végtére egy baráti társaság is vagyunk, ez a fő mozgató erő, a zene iránti elkötelezettség. Kinek milyen képességek adattak meg, az egymás iránti tisztelet, szeretet összefűz bennünket. Amikor bekerültem 1971-ben, én voltam a „kis Benjamin” most pedig az az ambícióm, hogy a 75. jubileumon szeretnék ott lenni. Ha megadja a jó Isten, akkor ott is leszek!

Kiss Elvira

11

BBCC

Bartók Béla XXVIII. Nemzetközi Kórusverseny és Folklórfesztivál Debrecen EZ TÖRTÉNT VELÜNK Idén 18. alkalommal került megrendezésre a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny (BBCC) Debrecenben.

Június 4-től 8-ig a Kölcsey Központ adott otthont a nagyszabású rendezvénynek. Öt kategóriában versenyeztek az énekkarok. Gyermekkórus, ifjúsági kórus, egyneműkar, énekegyüttes - kamarakórus és vegyeskar kategóriákban. A tíz tagú nemzetközi zsűri 18 kórus tudását mérte össze, akik 11 különböző országból érkeztek erre a rangos eseményre. Az együttesek a verseny mellett énekükkel szolgáltak a város templomaiban, illetve folklór műsorral szórakoztatták Debrecen és Hortobágy közönségét.

A hagyományokhoz híven a verseny nyitókoncertjén erre az alkalomra írt művek hangoztak el, Zarándy Ákos, Dragony Tímea, Kecskés D. Balázs, Varga Judit és Kovács Zoltán tollából, melyeket a Lautitia Gyermekkar Nemes József karnagy vezetésével és a Kodály Kórus Debrecen Szabó Sipos Máté és Hamar Zsolt vezetésével adtak elő.

A verseny betekintést adott a nemzetközi kortárs kórusirodalomba, annak különlegességébe, nehézségeibe, összetettségébe és szépségeibe. Nem lehetett egyszerű dolga a zsűrinek, hiszen kiváló énekkarok érkeztek szerte a világból.

A következő eredmények születtek: GYERMEKKÓRUSOK:

1.Sanghaji Ifjúsági Kórus (CHN) karnagy: Lin Fang 91,4 2. Perezvony Gyermekkar (RUS) karnagy: Larisza Jaruckaja 86,4 3.Lautitia Gyermekkar (HUN) karnagy: Nemes József 83,8 IFJÚSÁGI KÓRUSOK:

2.Cantilon Kamarakórus (CAN) karnagy: Heather Johnson 82,4 3.Vörösmarty Leánykar (HUN) karnagy: Gyombolai Bálint 77,3

EGYNEMŰKAROK:

1.Cantemus (MDA) karnagy : Denis Ceausov 86,9 2.Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézet Nőikara (HUN) karnagy:Sándor Zoltán 80,0 ÉNEKEGYÜTTESEK/ KAMARAKÓRUSOK:

1.Imusicapella (PHI) karnagy: Tristan Caliston Ignacio 94,5 2.Houstoni Egyetem Koncertkórusa (US) karnagy: Betsy Cook Weber 92,8 3.”Szentpétervári szerenád” Kamarakórus (RUS) karnagy: Jegor Loszev 88,4 VEGYESKAROK:

1.New Dublin Voices (IRL) karnagy: Bernie Sherlock 93,0 1.Houstoni Egyetem Koncertkórusa (US) karnagy: Betsy Cook Weber 92,6 3.Riverside Főiskola Kamaraénekesei (US) karnagy: John Byun 88,2

A verseny nagydíját a Houstoni Egyetem Koncertkórusa (US) Betsy Cook Weber karnagy vezetésével nyerte.

Gratulálunk minden résztvevőnek!

Külön öröm számunkra, hogy több debreceni együttes is részt vett a versenyen. A Lautitia gyermekkarnak és karnagyuknak Nemes Józsefnek, illetve a versenyen debütáló Amici Cantates Énekegyüttesnek, akik döntőbe jutottak, valamint vezetőiknek Ráczné Nyiri Dorottyának és Porcsalmy Balázsnak, a karnagyi különdíjhoz.

A karvezető mesterkurzus résztvevői A kórusverseny záró koncertjén elhangzott Liszt Ferenc: Szent Cecília legendája című oratóriuma, melyet Balga Gabriella, a Kodály Kórus Debrecen és a Kodály Filharmonikusok Debrecen adtak elő. Vezényelt Somogyi-Tóth Dániel.

A versennyel párhuzamosan zajlott a nemzetközi karvezetés mesterkurzus, melynek két kiváló vezetője Mikael Wedar énekes, karnagy Svédországból, valamint Szabó Sipos Máté karnagy voltak.

A kurzusra öt aktív és három passzív hallgató érkezett Franciaországból, Japánból és Magyarországról. Már a verseny ideje alatt elkezdődött a közös munka a kurzust vezető karnagyokkal a vezénylési gyakorlat órákon. Tíz művel kellett készülniük a résztvevőknek, öt skandináv és öt magyar kórusművel, melyek előre meg voltak adva.

A vezénylőknek a kórusverseny ideje alatt is voltak óráik, vezénylési gyakorlatok, illetve a kórusverseny látogatása, melyet analizálniuk kellett.

A verseny után megkezdődtek a kargyakorlatok, melyen a professzionális Kodály Kórus Debrecent vezényelhették a kurzus résztvevői, napi hat órában. A tíz napos kurzus záró koncertjén minden aktív hallgató két művet vezényelt. A végén a résztvevők átvehették a részvételről szóló tanúsítványt.

Szűcs Magdaléna

12

ÜNNEPI HANGVERSENY 2017

A „Kálvinista Róma”, Debrecen, 2017-ben sok különleges esemény tanúja volt. Egész évben egymást érték a Reformáció 500 éves évfordulóját ünneplő konferenciák, előadások, koncertek, s adventben pedig naponta több koncert közül válogathatott a közönség. A Hajdú-Bihari Zenei Egyesület Ünnepi Hangversenye ebben a sorban tavaly mégis kiemelkedő alkalom volt.

EZ TÖRTÉNT VELÜNK

A

zt már megszoktuk, hogy december elején az egyesület minden tagozata felsorakozik egy színpadon, apraja, nagyja, hangszeres, énekes mind bemutatja a legszebb produkcióját. A zenei egyesület megyei szinten koordinálja az iskolai és felnőtt énekkarokat, egyetlen zenekari tagja a Debreceni Lyra Szimfonikus Zenekar, s az egyházzenei tagozat képviselője a Debreceni Református Kántussal együtt. A decemberi rendezvény a Kodály Zoltán születésnapjára meghirdetett Magyar Kórusok Napja alkalmából mindig a hónap első felében kerül megrendezésre. Újszerűsége abban rejlik, hogy a résztvevő együttesek minden tagozatból a legsikeresebb, magas színvonalat képviselő csoportok, akik a műsor végén közösen adnak elő olyan műsorszámot, amely valamilyen évforduló kapcsán kerül a műsorba.

Ilyenkor fontosnak tartjuk, hogy a zenekar is részt tudjon venni az előadásban.

2011-ben például, amikor Liszt Ferenc születésének 200 éves jubileumát ünnepeltük, az összkar a Sugár Miklós által vonószenekarra átírt Via Crucis című művet adta elő Tamási László vezényletével. A 2017. évi hangversenyünk mégis minden eddiginél ünnepélyesebb volt, de ennek története korábbra nyúlik vissza.

Történt ugyanis, hogy 50 évvel ezelőtt egy fiatalember, a Zeneakadémia elvégzése után Budapestről Debrecenbe költözött és elfogadta a Református Kollégium kínálta állást. Ez a fiatalember Berkesi Sándor volt, aki 1967 szeptember -1jétől

a cívis város zenei életét gazdagítja.

Berkesi Tanár Úr azóta a Liszt-díjtól a díszpolgári címen keresztül a Kossuth-díjig számos elismerés birtokosa,

sokat tett a partiumi, vajdasági és kárpátaljai „testvérei” megsegítéséért és tanítja őket a mai napig, nem sajnálva időt és fáradságot az utazáshoz sem, de mégsem hagyta el a bázist, a debreceni kollégiumot.

E beszámoló nem alkalmas arra, hogy akár csak felsorolja érdemeit és tevékenységének hosszú sorát, nem is szándékom.

A Berkesi Tanár Úrhoz kötődő debreceni és más városból érkezett együttesek 2017. december 9-én kifejezetten az Ő tiszteletére gyűltek egybe és tanulták meg nagyon szép műsorukat, szakmai

tevékenysége jubileumát a hangverseny résztvevői ezzel a koncerttel kívánták méltó módon megünnepelni.

A gondos, teljes összefogást igénylő estet már több mint egy évvel előtte elkezdtük szervezni, s addig, amíg biztosak nem voltunk benne, hogy lesz rá anyagi forrás, el sem mondtuk Tanár Úrnak, mire készülünk.

Tudván, hogy nagyon elfoglalt, csak az időpontot írattam be vele a naptárjába. Huncut mosolyával jelezte, hogy belemegy a „játékba”.

A teljes összefogás nem csak a zenei egyesület vezetőségére vonatkozott, hanem a város illetve a Kodály Filharmónia részére is. Ugyanis azt terveztük, hogy a 10 évvel ezelőtt az akkor még működő Bartók teremben Tanár Úr által vezényelt Psalmus hungaricus előadását megismételjük. Ehhez a Kodály Filharmonikusok részvételére is számítottunk, melyhez a város támogatása kellett.

Csodás összefogás volt ez a város minden intézménye együttműködésével, mivel a Debreceni Egyetem is felajánlotta legszebb termét, az Aulát. Az impozáns épület, a résztvevők alázatos, odaadó muzsikálása, mind-mind fokozták a koncert ünnepélyességét.

A hangverseny első felében, ami ezt a rendezvényt már több mint tíz éve jellemzi, a műsorszámokat több kórus együttes előadásában hallhatta a közönség. Először a Hajdúdorogi Szent Bazil Görögkatolikus Általános Iskola Csengettyű Gyermekkara és Mécses

13 Gyermekkara, valamint a Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és AMI Csicsergő Kicsinyek Kórusa lépett fel, műsorukban három népdalt adtak elő Kodály Zoltán nagyszalontai gyűjtéséből, majd Kodály Zoltán Jézus és a gyermekek című műve hangzott el, Radics Teréz és Szűcs Magdaléna vezényletével.

Zongorán közreműködött Stumpf Noémi.

Előadásuk után a gyerekek ajándékkal kedveskedtek Tanár Úrnak.

Nagy örömünkre újra remek karnagya van a Bárdos Lajos Leánykarnak, Kabdebó Sándor személyében, így a következő műsorszámban együtt léphettek fel a Kölcsey Kórussal. A két nőikar minden tekintetben erősítette egymást, tiszta és csengő hangjuk betöltötte a termet. Előadásukban Kodály Zoltán: A

gül külhoni magyar együttest, amely nemcsak az ő anyaországhoz való kötődésüket erősíti, de nekünk is felemelő érzés az összetartozás élménye. A Fiatal Reformátusok Szövetségének (FIRESZ) országos kórusa 1997- ben alakult. Célja, hogy minél több gyülekezetbe elvigye énekszóban az evangéliumot. A fiatal kórustagok Szlovákia számos magyarlakta helységéből érkeztek, a keleti régióktól egészen a nyugatiakig. A kórus évente 5-6 alkalommal tartja próbáit, melyek gyülekezeti szolgálattal kapcsolódnak egybe. 1998 és 2004 között Berkesi Sándor vezetése alatt működött, Jelenleg Süll Kinga, a németországi Halléban végzett egyházzenész vezeti. Alakulásuk 10 éves jubileuma alkalmából felvették a Cantate Domino Kórus nevet. Műsoruk Claude

150. genfi zsoltár, Giuseppe Verdi: Laudi alla Vergine Maria és Kodály Zoltán: Vejnemöjnen muzsikál című művek hangzottak el. A zongora szólamot Duffek Mihály játszotta, Tóth Dániel egyetemi hallgató, Kabdebó Sándor és Tamási László vezényeltek.

Büszkék vagyunk rá, hogy immár hatodik alkalommal láthattunk vendé-

Goudimel 62. zsoltára, Berkesi Sándor: A világ Megváltója és Süll Kinga: Az Úr jósága című művek voltak. Süll Kinga vezényletével az együttes megmutatta, hogy az igaz hittel és őszinte lelkesedéssel való éneklés magával ragadja nem csak az előadót, de a hallgatót is.

A pódiumon a vegyeskarok következtek, a Vox Antiqua Kamarakórus

(karnagy: Kiss Csaba), a Psalterium Hungaricum Kórus (karnagy: Arany János és Györffy Katalin), a FIRESZ Cantate Domino Kórusa (karnagy: Süll Kinga) és a Debreceni Református Kántus (karnagy: Berkesi Sándor) közös előadásában Kodály Zoltán: Adventi ének, Jövel, Szentlélek Úr Isten és A 121. genfi zsoltár csendültek fel. A több mint 100 tagú kórust Kiss Csaba, Arany János és Deményi Sarolta vezényelték.

Ami ezután következett, nem lehet papíron leírni, megható és felemelő volt egyben. A köszöntők sorát Debrecen város képviseletében Dr. Mazsu János polgármesteri tanácsnok kezdte, majd Somogyváry Ákos, a Kórusok és Zenekarok Országos Tanácsadó Testületének elnökeként és az Erkel Ferenc Társaság küldötteként szólt az ünnepelthez. Arany János, aki a Tiszántúli Református Egyházkerület Zenei Főigazgatója, méltató szavai végén a Kántus és a Psalterium Hungaricum Kórus számára komponált Vajda János kánont adták elő ősbemutatóként. A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának képviseletében Dr. Duffek Mihály, tanszékvezető egyetemi tanár személyes hangvételű beszéde mosolyt és könnyeket csalt az arcokra. A Tanár Urat a kedves szavak mellet elárasztották ajándékokkal, virágcsokorral, könyvvel, melybe minden aznapi előadó beleírta a nevét.

Az igazi ajándék csak ezután következett, több mint 300 előadóval megszólaltatni Kodály talán legszebb oratóriumát, a Psalmus hungaricust. A Kodály Filharmonikusok idén, a Kodály-év kapcsán talán többet is játszották a művet, mint máskor, de biztos vagyok benne, hogy lelkületében ilyen őszintén ritkán szólal meg. A tenor szólót Szerekován János énekelte, rendkívül érzékenyen reagálva Berkesi Sándor karmesteri pálcájára. A magyar zsoltár mondanivalóját és fájdalmát ma is aktuálisnak mutató produkció hallgató és előadó számára egyaránt örök emlék marad.

Deményi Sarolta

14

„KÖSZÖNÖM A ZENÉT, MIT NEKTEK ADOK ÉVFORDULÓK 2017. június 18-án 18 órától tartotta évadzáró hangversenyét az ÁFÉSZ Énekkari Egyesület, mely egyben a kórus 55 éves jubileumi koncertje is volt. 1962 nyarán Gáll Mihályné Éva néni kezdeményezésére alakult meg a vegyeskar, a helyi ÁFÉSZ támogatásával. Az eltelt évek alatt tíz karnagya volt a kórusnak, és legalább 150 kórustag énekelt, vett részt a munkában.

Az 1964-ben megszerzett Ezüst fokozatú minősítéstől a kórus eljutott a Hangversenykórus minősítésig.

Megszámlálhatatlan fellépésen vettünk részt: dalos találkozókon, fesztiválokon, hangversenyeken, kórustalálkozókon, városi ünnepségeken. Több alkalommal vendégszerepeltünk külföldön is. 2005-ben Püspökladány Város Önkormányzata „Pro Urbe” díjjal jutalmazta munkánkat, mely nagy megtiszteltetést jelentett számunkra. Évente két önálló hangversenyt szervezünk, Karácsonykor, és nyár elején, az évad lezárásaként.

Az idei koncertünkön már fél órával a kezdés előtt gyülekezett a kórusmuzsikát kedvelő közönség a katolikus templomban, a padsorok majdnem teljesen megteltek. Kezdésként Bach muzsikája csendült fel a templom orgonáján, Hodozsó Norbert ihletett tolmácsolásában. Ezután egyházi témájú latin, és magyar nyelvű kórusművek következtek. Majd Vivaldi gyönyörű hegedű kettősversenyét adta elő Törösné Szabó Judit, és Krémer Nóra Lili Hodozsó Norbert és Bódiss Miklós continuo kíséretével.

Sikerült megnyernünk a Csenki Imre Alapfokú Művészeti Iskola gyermekkórusát, és karnagyukat Ferenczikné Szabó Orsolyát, hogy fellépésükkel színesítsék a műsort. A gyerekek számára nagy élményt jelentett a templomban énekelni, a közönség pedig hálás tapssal jutalmazta szép előadásukat. Reneszánsz és klasszikus stílusú kórusművek után Dr Oroszvári Szabó Réka énekelt egy gyönyörű Monteverdi dalt Hodozsó Norbert kíséretével, majd a Harmónia Kamarakórus következett, Gombosné Kálóczy Róza vezetésével, akik magyar szerzők műveit adták elő nagy sikerrel.

Az ÁFÉSZ Kórus is szívesen énekli magyar szerzők népdalfeldolgozásait, ezen a koncerten is hallhatott a közönség egy csokorra valót. Romantikus muzsika következett, Bódiss Miklós adta elő Dvorák híres h-moll Gordonkaversenyének III. tételét. A kórus igyekszik kitekinteni a kortárs muzsika felé is, zárásként ilyen műveket hallhatott a közönség. Külön köszönetet szeretnénk mondani Baráth-László Bernadettnek, aki hosszú évek óta önzetlen munkájával, sok-sok- zongorakíséretes próbával segíti a kórus fellépéseit. A Koncert zárásaként az ABBA együttes híres slágere hangzott fel: Köszönöm a zenét…

Ebben a műsorszámban a koncert összes fellépője együtt énekelt. A közönség lelkes tapssal jutalmazta a műsort, gratuláltak Pintér Éva karnagynak, és a kórustagoknak, nagyon sokan megköszönték a maradandó zenei élményt. Köszönjük kedves közönségünk lelkes, kedves dicsérő szavait.

Reméljük, még nagyon sok sikeres év, jó hangulatú próba, vidám zenei tábor, és sok-sok magas színvonalú fellépés vár még kórusunkra.

Végezetül álljanak itt Kodály Zoltán szavai:

„A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.”

Pintér Éva karnagy, Hári Margit kórustitkár

A negyedik Országos Dalárünnepet Debrecen szervezte 1868-ban. Az összkar megírására Mosonyi Mihályt kérték fel, aki Komócsy József Szentelt hantok című versére írt kórusművet. A kóruskivonat a kottamellékletben található. Aki elő szeretné adni, kérésre a teljes partitúrát rendelkezésre tudjuk bocsátani, az alábbi címre írt levél alapján: demenyis@gmail.com

15

16

A negyedik Országos Dalárünnepet Debrecen szervezte 1868-ban. Az összkar megírására Mosonyi Mihályt kérték fel, aki Komócsy József Szentelt hantok című versére írt kórusművet. A kóruskivonat a kottamellékletben található. Aki elő szeretné adni, kérésre a teljes partitúrát rendelkezésre tudjuk bocsátani, az alábbi címre írt levél alapján: demenyis@gmail.com

17

JELENKORI PRÓFÉTA

„A hit összefogásra sarkallja az embert, mely által a legnagyobb veszedelemből is van kiút” INTERJÚ MIKE ÁDÁM-FEKETE DÁNIEL: HEREDITAS NOSTRA, ZSOLTÁRKANTÁTA BESZÉLGETÉS A SZERZŐPÁROSSAL, EGY BEMUTATÓ KAPCSÁN

Két fiatalember ül velem szemben, nyitott tekintetük és lelkes személyiségük még inkább felélénkül, mikor az őket foglalkoztató témáról beszélgetünk. A Tiszántúli Református Egyházkerület vezetősége nevében Dr. Fekete Károly Püspök Úr felkérésére közösen írtak egy oratóriumot, melynek bemutatója 2017. december 3-án került megrendezésre a Debreceni Nagytemplomban. Beszélgetésünk a mű történelmi, teológiai és zenei hátteréről kíván ismertetést adni.

A SZERZŐK: Fekete Dániel – szövegíró, Mike Ádám – zeneszerző Együttműködésük már több mint 10 éves. Korábbi alkotásaiknál a szöveget Dani írta, a dallamon közösen dolgoztak, a harmonizálást, hangszerelést Ádám készítette, s előadásaikon megzenésített verseiket adták elő.

FEKETE DÁNIEL

Tiszaújvárosban nőtt fel. Már óvodás korában is tanult zenét, majd a zeneiskolában oboázott. A nagy változást a 2000. év hozta, mikor Tiszaújvárosba kötözött a Birtalan házaspár, József és Judit. Az ő kezdeményezésükre meglendült a város zenei élete, megalapították a református énekkart. Dani itt is és ezen kívül még két kórusban énekelt, a városi Énekszó Baráti Körben és az általános iskolai énekkarban. Időközben elsajátította a gitárjáték és a billentyűs hangszerek csínyját-bínját is. Ezekben az években alapozódott meg a későbbi szövegírói, zeneszerzői hivatása.

MIKE ÁDÁM

Hajdúböszörmény szülötte. Négy éves korától a helyi zeneiskola tanulója volt zongora szakon. A debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában zeneszerzést, zongorát és orgonát tanult, majd a DE Zeneművészeti Karán szerzett zeneteoretikusi, ének-zene művésztanári, zeneelmélet-tanári és karvezetői oklevelet. Jelenleg a Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézete és a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium

A negyedik Országos Dalárünnep Debrecenben, 1868-ban.

Munkácsy Mihály rézkarca.

18 JELENKORI PRÓFÉTA tanára. 2015-ben megalapította a Főnix Zeneműhely zeneműkiadót, melynek szakmai vezetői feladatait látja el. Kompozícióinak gerincét kórusművek alkotják, felcsendülésük itthon és külföldön is gyakori. Jelentősebb felkérésre komponált művei: Bárdos Lajos Leánykar (Debrecen), Bartók Kórus (Szeged), Psalterium Hungaricum Kórus (Budapest), Kollégiumi Kántus (Debrecen), Fidelissima Vegyeskar (Sopron), Sol Oriens Kórus (Debrecen), Reformáció 500 Emlékbizottság.

Mike Ádám-Fekete Dániel: Hereditas nostra, zsoltárkantáta.

A cím magyarul: Örökségünk. A latin nyelvben a „hereditas” szó lelki és szellemi örökséget jelent, mely árnyaltabban fejezi ki a szerzők akaratát, ezért a latin cím. A szellemi örökség és a sorspárhuzam végigvonul a művön.

A SZÖVEG MI A SZÖVEG FORRÁSA, HOGYAN VÁLOGATTAD ÖSSZE?

Fekete Dániel: Dr. Győri János irodalomtörténész, a Tiszántúli Református Egyházkerület Reformáció 500 Emlékbizottságának tagjaként, „A református identitás és a magyar irodalom” című tanulmányát ajánlotta figyelmembe, hogy megzenésítés céljából tanulmányozzam. Ezen belül, az

„Izrael és a magyar nép történetének párhuzama a 16-17. századi magyar prédikátor irodalomban” című tanulmány szövegeinek feldolgozását javasolta. Amikor végigolvastuk Ádámmal, hamar kiderült számunkra, hogy ez egy nagyobb szabású komolyzenei műre lesz érdemes. Az 1500-as évekbeli magyar reformátor költők verseinek töredékei is megtalálhatóak benne, s az első világháborúval, a Trianoni Békeszerződéssel zárul. A versek, idézetek abból a korból származnak, amelyekben a cselekmény játszódik, ezért a nyelvezete is azt tükrözi. Zeneileg viszont egységesebb képet kaphatunk.

Az ebben a könyvben megtalálható szövegek mellett az egyes részeket összegző zsoltár- és dicséret-parafrázisokat, illetve az eseményeket magyarázó, összekötő prózai szövegeket magam írtam. A próza a mai kor reflexiója, egyszerre több idősíkot hozva létre a darabban. Korszakokon átívelő üzenete a ma élő ember számára Isten jelenkori próféciája lehetne.

Az ószövetségi Isten-kép a bűnös embert büntető haragos Isten. Ez a gondolat mind a zsidóság, mind a magyarság történelmében megtalálható, a magyar költők verseiben, egészen a 20. századig.

A mű fő részei: I. A Reformáció II. A török hódoltság III. Erdélyi fejedelemség IV. Az 1848-49-es Szabadságharc V. Az I. Világháború, Trianon A fő részek túlnyomó részében megmutatkozik a magyarság borúlátó szemlélete, ez alól az egyik kivétel az első rész, hiszen a reformáció korszaka a felvilágosodást is hozta, s talán ebből

az Isten-képből való kitörést is segítette. Az egyetlen kifejezetten derülátó rész az Erdélyi fejedelemség. Annak ellenére, hogy a műben a büntető Isten-kép jelenik meg legtöbbször, a parafrázisaimban és a prózában azt hangsúlyozom, hogy Isten a szeretet és e mentén kell haladnunk és gondolkodnunk. Az oratórium zárókórusának szövege a 390. dicséret, mely a jelenre és a jövőre is mutat kiutat gondjainkból; a közös örökségünk megbecsülése alapján az összefogás, az Isten felé fordulás a megoldás, ami felekezettől, vallástól független.

MELY VERSEK ILLETVE ZSOLTÁROK, DICSÉRETEK KERÜLTEK FELDOLGOZÁSRA?

Fekete Dániel: A szövegek összeállításában a Győri János-féle tanulmány volt a zsinórmértékem, de azokat a verseket, melyeket ő idéz a zsidó-magyar sorsközösség kapcsán, elolvastam az eredeti formájukban is.

A művet Dsida Jenő Psalmus hungaricus című verse foglalja keretbe. Farkas András A zsidó és magyar nemzetről című költeményének felhasznált versszaka a magyar és a zsidó nép honfoglalását állítja párhuzamba. A törökök bevonulásával a keresztény világ utolsó bástyája veszett el. Az a hit, ami minket össze kellett volna kovácsoljon, éppen szétválasztott, hiszen teológiailag ugyanaz az Isten vitte győzelemre az oszmán birodalmat, mint amelyik engedte elbukni a keresztényeket. A keresztény hit akkor gyenge volt mind egyénileg, mind pedig vallás szinten. Mindezeket a problémákat a reformáció megjelenése tovább erősítette. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy az a hit, amely egyéni szinten megmutatkozik, összefogásra sarkallja az embert, s általa a legnagyobb veszedelemből is van kiút. Ezt példázza az Erdélyi fejedelemségek című rész.

Erdély szívei egyet akartak, így tudtak összefogni és Isten ezért rendelt oda egy olyan fejedelmet, aki meg tudta ezt valósítani és diadalmas, reményteljes korszakot hozott létre. Itt Debreczeni Szappanos János és Prágay András szövegei kerülnek feldolgozásra. Mindkettő az ószövetségi Gedeonhoz hasonlítja az erdélyi fejedelmet, ahogyan hasonló Isteni kegyelemmel és felhatalmazással megáldott volt mindkettő. Szintén a közös akarat pozitív hatása jelenik meg a ’48-49-es szabadságharc idejében. Itt Petőfi Sándor és Arany János verseiben szintén az ószövetségi párhuzamot találjuk. Jézus születésekor Heródes zsarnoki féltése hiábavaló volt, hiszen Jézus nem a földi hatalom megdöntésére jött a világra, hanem szellemi örökséget adni az embereknek. Arany János versében azt kívánja szemléltetni, hogy ha el is bukott a szabadságharc, az eszme megmaradt mind a mai napig. E rész végén elhangzó dicséret-parafrázisban a Jézus által megmutatott halál utáni élet erőt adó bizonyságát mutatom meg.

Dsida Jenő verse és a 137. zsoltár (Hogy a babiloni vizeknél) szövege között újabb párhuzamot találunk, melynek az a mondanivalója, hogy az eszméhez hűnek kell maradni, különben még a béke is átkot szór a fejünkre. A végén a 390. dicséret (Erős vár a mi Istenünk) dallamára írt parafrázis egy olyan kiutat mutat, melyben, ha összefogunk és felismerjük, hogy mindan�nyian testvérek vagyunk, vallástól és felekezettől függetlenül, ha arra támaszkodunk, ami összeköt bennünket, akkor van reményünk és szövetségünk, amelyet Isten megszentel. Ily módon a jövő iránt elkötelezett és tenni akaró szövetség alakulhat ki.

19 A ZENE HOGYAN KOMPONÁLTAD MEG A ZENÉT, HISZEN A SOK IDÉZET ÁLTAL NEM LEHETETT KÖNNYŰ DOLGOD?

Mike Ádám: A kiválasztott verseket Dani már előre összeillesztette, egységgé kovácsolta. A konkrét szerkezetet, hogy melyik vers milyen feldolgozást kapjon, ezt követően találtam ki. Ekkor kerültek a szövegkönyvbe azok a részek is, melyek szövegét Dani írta meg.

Hamar kiderült számomra, hogy ezt a nagy ívű történetet egy evangélista-narrátor összekötő szöveggel tudjuk összefogni. Eredetileg recitativo formájában gondoltam, de elvetettem, mert nem tudtam volna elkerülni, hogy barokk hangvételű legyen. A műfaj funkcióját tekintve olyan énekbeszéd, mely magyaráz és egy-egy modulációt segít elő.

Ez nemigen használatos, ezért kissé stílusidegen a magyar nyelvű művekben. Így a prózai narráció mellett döntöttem.

Mintegy nyugalmasabb pillanatot képviselnek, ahogyan tagolják a verses tételeket. A bachi hagyományokat követve a nagy részek lezárásaként zsoltár, vagy dicséret dallamokat szerkesztettem, ahogyan Bach passióiban a korálok megjelennek. Ezeket írtam meg legelőször. Fontos volt számomra, hogy a két protestáns himnusz, a reformátusok 90. zsoltára (Tebenned bíztunk eleitől fogva) és az evangélikusok 390. dicsérete (Erős vár a mi Istenünk) elhangozzék a műben. A 42. (Mint a szép híves patakra) és a 150. (Dicsérjétek az Urat) zsoltár, amik talán a legtöbb feldolgozást érték meg a zenetörténet során és a nem vallásos körökben is ismert dallamok, majd az 511. dicséret (Maradj velem) is hallhatóak. Szintén Bach korál feldolgozásai mintájára ezek dallamát a szoprán szólam énekli, a kórus többi szólama pedig homofon harmóniákkal kíséri. Elég sok gondot okozott ezek harmonizációja, hiszen el akartam kerülni a végleteket, a Goudimel-féle egyszerűséget és Messiaen mixturás-lépegetős megoldását, de szándékoztam megfelelni a kérésnek is, miszerint „hallgatható” kortárs zenét szeretnének a megrendelők. Igyekeztem a hagyományokat megtartó mégis újszerű feldolgozást készíteni.

HOGYAN TUDTAD EGYSÉGES ZENEI NYELVVÉ TENNI EZT A SOKFÉLE STÍLUST?

Mike Ádám: Zeneileg megpróbáltam egységet teremteni, de az eredeti dallamok feldolgozása mellett zömmel saját dallamokat komponáltam. A prózai részek alá vonóskari kíséretet komponáltam, melyben elbújtatva mindig megjelenik a részt lezáró zsoltár, vagy dicséret dallama. Az első próza közben az utolsóként elhangzó dallamot, míg az utolsó közben az elsőként énekelt dallamot halljuk, egyfajta kettős keretbe foglalván a darabot. Ezen kívül ezeknek a vonószenekari „szőnyegeknek” modulációs funkciója is van.

A szerepek kiosztásával szintén a bachi hagyományokat akartam feleleveníteni. A kórus egyrészt a gyülekezeti énekek, másrészt a kórus-szóló közös tételekben a tömeget képviseli, reflektálva a szólista szavaira. A bariton és szoprán szólista többször szerepel a műben, különféle módon, s a mű közepén elhangzó duettjükkel, a kórus nyitó illetve záró tételével és a mű aranymetszéspontján megszólaló harmadik nagy kartétellel szimmetrikus szerkezetet hoznak létre.

A darab műfaja azért zsoltárkantáta, mert a zsoltároknak hangsúlyos szerepet szántam benne. Többször elhangzik csak jelzésszerűen egy-egy zsoltár dallam, a 68. zsoltár kezdő sora például (Hogyha felindul az Isten) a rézfúvós hangszerekben

jelenik csak meg. A mű elején szintén a rézkar előadásában a 390. dicséret dallamát hallhatjuk, mely majd csak a legvégén hangzik el teljes egészében. Kölcsey Ferenc himnuszának különös története van. Miután 1823-ban megírta, még 21 évet kellett várni, hogy Erkel Ferenc megzenésítse. Ezalatt a reformátusok a 130. genfi zsoltár dallamára énekelték a verset. Én ebben a régi formájában dolgoztam fel, gyermekkarra, Ady Endre A szétszóródás előtt című versének három versszaka közé ékelve.

A közös gyökereket a zenében is érzékeltettem. A nyitókórus egy keresztény akklamációt orgánum technikával énekelt eredeti gregorián dallammal indul, majd a nőikar archaikus zsidó imádsággal csatlakozik. A férfikar latinul, a nőikar pedig héber nyelven adja elő, miközben a rézkar a 390. dicséret dallamát játssza, egyfajta hármas quodlibet technikát képezve.

Egyik fő alapelvem, hogy minden művembe becsempészek egy magyar népdalt. Az utolsó szoprán áriában egy bukovinai, andrásfalvi népdal hallható, mely eredeti kezdősora: Amerre én járok, még a fák is sírnak.

A nyitó tétel Ámen dallama, igaz eléggé elrejtve, de többször felbukkan a darab folyamán, az egység megerősítése céljából.

MI TARTJA ÖSSZE EZT A TÖBB KORSZAKOT ÉS STÍLUST ÉRINTŐ MŰVET ZENEILEG? MITŐL MIKE ÁDÁM DARABJA?

Mike Ádám:

Zeneileg egy olyan korszakot élünk, amiben minden elfogadott, nagyon sokszínű a paletta. Biztosan fog a közönség olyan harmóniai fordulatot, vagy olyan szintű dallamosságot hallani, ami akár egy könnyedebb zenére volna jellemző.

Amikor komponálok, soha nem előre megtervezett módon teszem azt, mint például a szerialisták.

Természetesen a szerkezetet meghatározom és olykor a szöveg illetve a történések mondanivalóját is alátámasztom egy-egy műfajjal. Ha egy szöveg jelentősége megkívánja, akkor fúgát írok. A Hereditas nostra zárókórusának fúgája például 11 fokú, de tonális marad. Szerintem a konszonancia csak a dis�szonancia társaként nyer értelmet. A „csúnya zene” a feszültség érzékeltetésére megteremti a „szép zene” érvényességét.

Deményi Sarolta

20

HETVENKEDÉS A LYRÁVAL ÉVFORDULÓK Büszkeségre okot adó jubileumhoz érkezett a Debreceni Lyra Szimfonikus Zenekar. A magyar zenei élet egyik különleges színfoltjának számító együttes idén ünnepli alapításának hetvenedik évfordulóját. A nagyrészt műkedvelő muzsikusokból álló zenekar 1948-ban alakult Tóth László karnagy vezetésével, aki aztán ötvennyolc éven át irányította munkájukat. Tagjai különböző foglalkozású lelkes amatőr muzsikusok, zenét tanuló diákok és zenetanárok, akiket a közös muzsikálás iránti szeretet kapcsol össze. Hazai fellépéseik mellett az elmúlt évtizedek során hangversenyeztek az egykori NDK-ban, Finnországban, Litvániában, Olaszországban és Szlovákiában. Az együttes célja, hogy felfedezze és megszólaltassa a zeneirodalom ritkán játszott alkotásait, egyúttal szereplési lehetőséget igyekszik biztosítani pályakezdő muzsikusok számára is. A pályázati forrásokból működő együttes évente általában négy önálló hangversenyt tart, melyek kiegészülnek további szereplésekkel. Az alapító Tóth László elhunyta után hat éven át Pallagi Tamás vezette a zenekart, majd 2012 óta Balogh József a művészeti vezető. Közös munkájuk jelentős állomása volt 2014 őszén Gluck: Orfeusz és Euridiké című operájának debreceni bemutatója. Ezért a produkcióért a zenekar KÓTA-díjat

érdemelt ki, mely a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségének legjelentősebb elismerése. 2016-ban az együttes “…debreczeni emlék…” címmel CD-t jelentetett meg Kéler Béla, 1820-1882 között élt, méltatlanul elfeledett magyar komponista Debrecenben alkotott zenekari műveiből.

Idén májusban „Tavaszi harmónia” címmel a Megtestesülés Templomban rendezte első hangversenyét a Lyra, melyen ezúttal Versánszky Ildikó koncertmester irányította a zenekart. A műsoron – melynek keretében Herczegfalvi Zoltán, Pető Áron és Süvöltős-Szabó Hajnalka is fellépett – Vivaldi és Bach művek mellett Schubert Befejezetlen szimfóniája is megszólalt. Ezekben a napokban fájdalmas veszteség is érte a Lyra közösségét, mert 69 éves korában elveszítette egyik leghűségesebb tagját, Szilágyi Ferenc gépészmérnököt, a második hegedű szólam muzsikusát. Az időközben betegségéből felépült Balogh József karnagy a hagyományos júliusi felvidéki turnén állt ismét az együttes élére. A zömmel magyar szerzők műveiből összeállított műsor – melynek közreműködői Elek Petra, Herczegfalvi Zoltán és Sándor Tímea voltak – nagy tetszést váltott ki Bódvaszilas, illetve a dél-szlovákiában fekvő Torna és Szepsi települések közönségéből. A Lyra tagok kis csoportja augusztus végén visszatér-

ve a Szilasi Napok keretében adott templomi kamaraestet. A Debreceni Egyetem francia tanszéke ősszel ünnepelte alapító professzora, dr. Hankiss János születésének 125. évfordulóját. Tekintve, hogy a legendás tudós tekinthető a Lyra zenekar névadójának, az együttes örömmel vállalta a közreműködést az emlékülésen, ahol ezúttal Kodály Epigrammáit szólaltatták meg Lencsés Lajos hangszerelésében. Nemzeti ünnepünkön, október 23-án karnagyunk Balogh József Debrecen Város Csokonai-díját vehette át Dr. Papp László polgármestertől, a zenei élet területen végzett maradandó és értékteremtő munkássága elismeréseként. November 10-én a Debreceni Őszi Fesztivál eseményeként került sor a Lyra „Hetvenkedés” című jubileumi estjére, a Kölcsey Központ Báltermében. A koncert műsorának összeállítása tükrözte a zenekarban élő hagyományokat. A száz éve született Bernstein nyitánya éppúgy megszólalt, mint egy ritkán játszott Kodály opusz, Haydn versenyműve pedig egyszerre négy kitűnő debreceni művésznek (Versánszky Ildikó, Pető Áron, Sándor Tímea, Vitányi József) adott lehetőséget a szólózásra. Végül egy kuriózumnak számító Delibes szvit zárta a hivatalos programot, melynek közreműködői Szabó Ágoston és Antonio Bellofatto voltak. A hangversenyt rövid közönségtalálkozó előzte meg, a szünetben pedig a hallgatóság Jozef Peniasko szlovák fotóművész „lyrás” tematikájú képeiből láthatott válogatást. A zenekar azonban nem pihenhet sokáig, mert decemberben két fontos fellépés is vár rá. A Magyar Kórusok Napjához Kodály és Czövek Lajos művek előadásával járul hozzá, aztán december 28-án könnyedebb hangulatok következnek, mert ekkor kerül sor a Lyra hagyományos Óévbúcsúztató hangversenyére a Kölcsey Központban. A sorozat ezzel nem ér véget, mert a tervek szerint – ismét a hagyományok jegyében – 2019 tavaszán egy fiatal magyar szerző művének ősbemutatójával zárja ünnepi évadát a Debreceni Lyra Szimfonikus Zenekar.

21

GOSPEL TALÁLKOZÓ

A HAJDÚ-BIHARI ZENEI EGYESÜLET ÖKUMENIKUS GOSPEL TALÁLKOZÓ 2017. CÍMŰ RENDEZVÉNYÉNEK BESZÁMOLÓJA EZ TÖRTÉNT VELÜNK

2017

. június 17-én a Hajdú-Bihari Zenei Egyesület első gospel koncertjét rendezte meg. Nagyon sok szervezést és odafigyelést kívánt az előkészületekben, hiszen nem volt tapasztalatunk a műfajt illetően. Oda kellett figyelni hangszerre, erősítésre, ezek próbájára. Különösen nagy megtiszteltetés volt, hogy a Nagytemplom otthont adott ennek a rendezvénynek. A Reformáció 500 éves jubileuma alkalmából rengeteg ünnepély és esemény közé ez is helyet kapott. A négy kórus – bár nem mindegyik egyházi kórus hivatalosan - különböző stílusokat és felekezeteket képviselt.

A gospel, mint műfaj, elsősorban az Istennel való kapcsolatunk fölött érzett öröm kifejezésére szolgál, amerikai stílusban.

Magyarországon még nem sokan művelik ezt a műfajt, még kevesebben jól. Az egyházi kórusok leginkább saját gyülekezetükben szolgálnak, ritkán lépnek ki e liturgikus keretek közül. Ez a hangverseny azt is megmutatta, hogy az Isten-zene-ember kapcsolat népek, kultúrák és felekezetek fölött áll és összetartó, összekapcsoló ereje hatalmas.

Elsőként a vendég Octava Gospel kórus lépett föl, akik Svédországból érkeztek. Magával ragadó, lelkes és örömteli

énekük elsöprő sikert aratott. Hogy ők is milyen jól érezték magukat hazánkban, álljon itt bizonyítékul néhány visszaemlékezés részükről: Madeleine W. Eliasson: „Csodálatos élmény, nagyon szíves vendéglátás, maximális pontszám!”

Teresia Hermansson: „Olyan élmény, melyet egy életen át hordok majd magammal” Johan Kvint: „Én csak egyet mondok… Hurrá!”

Stefan Svensson: „Életem legszebb kórusélménye ez idáig, jó szervezés és hihetetlen ügyes magyar kórusok!

Remélem meg tudjuk ismételni ezt a jövőben. Nagyon remek volt!”

Gunilla Bengtsson: „Csodálatos volt megosztani az éneklés élményét, és csodálatos volt látni a közönség pozitív reakcióját. Hallhattunk néhány professzionális magyar kórust is.

Olyan adok-kapok kapcsolat ez, ami átlépi a nyelvi és országbeli határokat.

A zene csodálatos tud lenni.”

Ulrika Nilsson: „Gyönyörű kirándulás volt, a magyarok nagyon ügyesek voltak és úgy tűnt, hogy mi is tetszettünk nekik. Megismerkedhettem ezzel a szép várossal is.”

Anna-Karin Kvarnemar: „Minden olyan jó volt és szépen elő volt készítve, még trubadur is volt a szállodában a kedvünkért! A kórusok nagyon ügyesek voltak, sokan közülünk elérzékenyültünk a szép daloktól. Egy életre szóló élmény.”

Annika Andersson: „Az Octava Gospel kórussal egy fantasztikus utazást tettünk Debrecenbe. Lenyűgöző volt hallgatni a magyar kórusokat,

szívhez szólóan énekeltek. Nagyon jó volt a szervezés, rengeteget kacagtunk és csodálatosan éreztük magunkat. Szép emlék.”

Utánuk sorra jöttek a debreceni kórusok: a Debreceni Egyetem Monteverdi Énekkara, a Debreceni Baptista Gyülekezet Gospel Énekegyüttese és a Sol Oriens Kórus. A magyar kórusok még nincsenek hozzászokva, hogy olyan felszabadultan, mozgással egybekötve énekeljenek, mint a svédek, de műsorukat a finom szakmaiság és tisztaság jellemezte.

Az összkarban mindannyian részt vettek, a svédek karnagynője irányításával. Az öröm és vidámság boldog érzésével távozott mindenki.

Az időben elkészült szórólapok, roll up és a neten való hirdetésnek köszönhetően a templomot megtöltötte a hálásan tapsoló közönség.

Deményi Sarolta

22

MELLŐZÖTT KODÁLY-MŰVEK KODÁLY 135

2017

ünnepi Kodály évnek számított, a Mester születésének százharmincötödik, illetve halálának ötvenedik évfordulója kapcsán. Ilyenkor jogosan merül fel a kérdés, vajon megfelelően sáfárkodunk-e a kodályi örökséggel. Ami zenepedagógiai koncepciójának megvalósulását illeti, bizony meglehetősen hervasztó a kép. Örvendetes viszont, hogy zeneszerzői életművének túlnyomó része folyamatosan műsoron van, néhány ikonikus alkotása (Psalmus, Háry-szvit, Galántai táncok, Páva-variációk) a nemzetközi repertoárnak is szerves része. Jelen írásomban három olyan Kodály-kompozícóra szeretném felhívni a figyelmet, melyek méltatlanul mellőzöttek, pedig jócskán megérdemelnék a szakma és a közönség figyelmét.

Az első ezek közül a Minuetto serio című, mintegy hét perc időtartamú zenekari tétel, mely a Zeneműkiadónál és a Boosey & Hawkes-nál egyaránt megjelent nyomtatásban. Előadó együttese kettőzött fafúvókból, négy kürtből, két trombitából, timpaniból és vonósokból áll. Keletkezésének története igen érdekes. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 100. évfordulóján, 1948. március 15-én az Állami Operaházban mutatták (volna) be Kodály Czinka Panna balladája című új művét, melyet leginkább daljátéknak nevezhetünk. A Balázs Béla librettójára írott darab részben dramaturgiai okok, részben pedig a premieren kialakult politikai jellegű botrány miatt gyorsan eltűnt a műsorról. Sajnos zenei részletei – betétszámai – is feledésbe merültek, köztük a negyedik felvonás álarcos jelenetében megszólaló menüett is. A Minuetto serio igényességet tekintve több, mint szokványos tánctétel. Valóban serio, azaz komoly menüettet hallunk, melyet karakteres kis-nyújtott ritmusok és váratlan hangsúlyok tesznek összetéveszthetetlenül magyarrá.

Szerkezete őrzi a hagyományos triós formát, harmonizálása jellegzetesen kodályi, hangvétele melankolikus és némileg archaizáló. A hangszerelés is változatos, hálás feladatokhoz juttatja az egyes szólóhangszereket és hangszercsoportokat.

Különösen megkapó a lírai jellegű trió, majd a Da Capo ismétlést követő rövid kóda is. Tekintve, hogy a darab nehézségi foka alatta marad a nagy Kodály művekének, érdemes lenne amatőr és iskolai zenekarainknak is műsorra tűzni. A Minuetto seriónak két remek hangfelvétele is hozzáférhető, Ferencsik az ÁHZ élén, Doráti pedig a Philharmonia Hungarica muzsikusaival készített felvételt a műből. Örvendetes aktualitás, hogy az Operaház idén a jubileum alkalmából – Canticum Rákóczianum címmel – koncertszerű előadásban szólaltatta meg a Czinka Pannát. A Debreceni Lyra Szimfonikus Zenekar több alkalommal játszotta hangversenyein a Minuetto seriót.

Kodály The Music Makers címet viselő vegyeskarra és zenekarra készült ódája sajnálatos módon épp hazánkban számít szinte teljesen ismeretlennek. A darab az oxfordi Merton College fennállásának 700 (!) évfordulójára készült, a Kodály díszdoktorsága érdekében sokat tüsténkedő ottani karnagy,

Heltay László közbenjárása nyomán. Az 1964-ben bemutatott közel tízperces mű több vonatkozásban is érdekesnek számít.

Egyrészt utolsó Kodály zenekarkíséretes kórusműveinek sorában, másrészt egyfajta összegző hitvallása is a Mesternek. (Az oxfordi ősbemutató körülményeit jól jellemzi, hogy a díszhangverseny első felében Yehudi Menuhin is fellépett.) A darab irodalmi alapja Arthur O’Shaughnessy ódája, melyet Kodály előtt már a britek nagy zeneszerzője, Edward Elgar is megzenésített.

Elgartól eltérően Kodály kisebb együttest alkalmaz és sokkal tömörebben fogalmaz. Partitúrája a vegyeskar mellett vonósokat, valamint 3-3 trombitát és harsonát ír elő. A muzsikuslét értelmét megfogalmazó költemény utolsó szavai akár Kodály hattyúdalának is tekinthetők: „… a singer who sings no more.”

Nem vitás ő maga „…a dalnok, ki többé már sosem dalol”. A kórus és a zenekari anyag technikai értelemben nem túl nehéz, képzettebb amatőr együttesek által is megszólaltatható. Érthetetlen, hogy a közkézen forgó Kodály műjegyzékek jóformán említést sem tesznek erről a jelentős kései kórusműről. Tudtommal magyar hangfelvétel sincs belőle a piacon, kottaanyagát a Boosey & Hawkes-tól lehet bérelni. Az erős Kodály-kultusszal büszkélkedő Debrecenben először 2012 nyarán, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny nyitóhangversenyének keretében hangzott el a mű. A Kodály Filharmónia együtteseit Heltay László dirigálta, aki ez alkalommal utoljára állt karmesteri dobogón. (A bemutatón elhangzott O’Shaughnessy költeménye is, Püspöki Péter fordításában.)

A harmadik Kodály-mű, mellyel írásomban foglalkozom, az előbbieknél jóval ismertebb. Mégis kevesen tudják, hogy a Marosszéki táncok népszerű zongora- és zenekari verziója mellett trió átiratban is létezik. A hat erdélyi táncdallamból építkező, rondó formájú kompozíció 1927-es első megfogalmazása zongorára készült. A pazarul hangszerelt nagyzenekari változat Arturo Toscanini biztatására jött létre, de végül Fritz Busch vezényletével Drezdában került először közönség elé, 1930 őszén. Az alig ismert zongorástrió adaptációnak 1937 májusában egy háromnapos Kodály-ünnepség keretében Debrecenben volt a bemutatója. A helyi Zenede kiváló zongoraművész-tanára és későbbi igazgatója, Galánffy Lajos készítette ezt a változatot, melyet két művésztársával, Buza Gáborral és Erdész Mihállyal vitt sikerre. A Zenede könyvtárában található kézirat utolsó oldalán a következő mondat olvasható: „Az átiratot átnézte, javította és előadását engedélyezte: Kodály Zoltán.” A szerző által ily módon hitelesített partitúra előnyösen aknázza ki a három hangszer technikai és hangzási lehetőségeit. Az évtizedek során debreceni kötődésű hangszeres művészek előadásában meg-megszólalt ez a felfedezésre érdemes kamaraverzió. Kéziratának publikálása esetén méltó és kedvelt darabja lehetne a XX. század kamarazene-irodalmának.

Balogh József

23

AZ ÉNEKLŐ IFJÚSÁG 2018-AS EREDMÉNYEI EZ TÖRTÉNT VELÜNK

1. KOMÁDI 2018. ÁPRILIS 10.

3. DEBRECEN 2018. ÁPRILIS 21.

Helyszín: Barsi Dénes Általános Iskola Résztvevő kórusok: • Barsi Dénes Általános Iskola Nyolcadikos leánykara – B kórus kat. Ezüst minősítés.

• Nyitnikék kórus – B kórus kat. Bronz minősítés.

• Fülemüle gyermekkar – B népdal kat.

Arany minősítés, mindhárom kórus karvezetője Debreczeni Mária volt.

Zsűri: Dr Tamási László Liszt Ferenc díjas karnagy, elnök, Deli Gabriella Artisjus díjas karnagy és Brincken Györgyné karnagy voltak.

Helyszín: Debreceni Művelődési Központ Résztvevő kórusok és eredményeik: • DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája Aranyos gyermekkar –B kórus kat. ARANY minősítés, Elismerő oklevél: Az egységes kórushangzásért és a tiszta intonációért, karvezető: Kádárné Tóth Anna.

• Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és AMI Csicsergő Kicsinyek Kórusa – B népdal kat.

Arany minősítés, karvezető:Stumpf Noémi És Szűcs Magdaléna, zongorán közreműködött: Horváth Marcell • Szent Efrém Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és AMI Szivárvány Gyermekkara – A kórus kat. Arany Diplomával minősítés, Országos Dicsérő Oklevél, karvezető: Deli Gabriella, zongorán közreműködött: B.Kiss Szabina • Svetits Katolikus Óvoda Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Svetits Kicsinyek Kórusa – B kórus kat. Arany minősítés, elismerő oklevél: Grünwald Béla zongorakíséretért, karvezető:Horváth Katalin • Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és AMI, Pacsirta Gyermekkar – B népdal kat. Arany minősítés, Elismerő oklevél: Maros Rudolf: Háros felől előadásáért, karvezető: Szűcs Magdaléna és Vagyas Zsuzsanna, zongorán közreműködött: Stumpf Noémi • Svetits Katolikus Óvoda Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Svetits Forrai Gregoria kórusa – B kórus kat. Arany minősítés, karvezető: Moldován Tekla, Zongorán közreműködött: Náray Máté • Dóczy Gimnázium Vegyeskara – B

2. HAJDÚDOROG 2018. ÁPRILIS 19.

Helyszín: Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Kollégium Gimnáziuma Résztvevő kórusok: • Szent Bazil gimnázium kórusa Hajdúdorog, karvezető:Arany Judit B kat.

Arany minősítés Szent Bazil Ált. isk. Csengettyű kórus, karvezető: Radics Teréz B kat Arany minősítés, külön elismerés a Csángó Miatyánk előadásáért.

• Szent Bazil Ált. isk. Mécses gyermekkar, karvezető: Radics Teréz B kat.

Arany minősítés Földi János ált. isk. Kicsinyek Kórusa Hajdúhadház, karvezető: Szemző Eszter A kat. Arany minősítés • Istenszülő Oltalom Ált. Isk kórusa Újfehértó, karvezető: Kocsis Zsófia Anna, külön elismerés a műsor összeállításáért.

• Árpád vezér Gimnázium Sárospatak kórusa, karvezető: Rozgonyi Antónia B kat. Arany minősítés.

Zsűri: Dr Tamási László Liszt Ferenc díjas karnagy – elnök, Deli Gabriella Artisjus díjas karnagy és Brincken Györgyné karnagy voltak.

egyházi kat. Arany minősítés, karvezető: Király Levente Zsolt, zongorán közreműködött: Bánszky János.

Zsűri: Dr. Török Ágnes – egyetemi docens, karnagy, elnök, Dr. Kiss Csaba, egyetemi docens, karnagy és Brincken Györgyné, karnagy voltak.

4. HAJDÚSZOBOSZLÓ 2018. ÁPRILIS 25.

Helyszín: Kovács Máté Városi Művelődési Központ Hajdúszoboszló Résztvevő kórusok és eredményeik: • Arany János MagyarAngol Kéttan�nyevű Általános Iskola és Ami Ebesi iskola kamarakórusa B kórus kat.

Ezüst minősítés, zongorakísérő: Tóthné Makara Krisztina, karvezető: Szabóné Tóth Katalin.

• Erőss Lajos Református Iskola GyermekkaraPüspökladány, karvezető: Nagy Fekete Zsuzsanna, nem kértek minősítést, oklevél: Eredményesen szerepelt.

• Bárdos Lajos Általános Iskola Hajdúszoboszló, Kicsinyek kórusa – A kat. Arany minősítés, karvezető: Komódi Zsuzsanna, zongorakísérő: Török Péter.

• Bárdos Lajos Általános Iskola Hajdúszoboszló, Bárdos gyermekkar – A kat. Arany Diplomával minősítés, Elismerő oklevél: Kocsár Miklós műveinek megformálásáért és előadásáért, karvezető: Török Péter.

• Földi János Kéttannyelvű és Alapfokú Művészeti Iskola Hajdúhadház, Földi János gyermekkar – A kat.

Arany minősítés, Elismerő oklevél: Az igényes műsorválasztásért, karvezető: Illyés Adrienn.

Zsűri: Tamásiné Dsupin Borbála Egyetemi docens, elnök , Vasné Katona Adrienn karnagy és Brincken Györgyné karnagy voltak.

24

MEGYEI KÓRUSFÓRUM 2018 A Megyei Kórusfórum 2018-ban Nagyrábén került megrendezésre, a Kossuth Lajos Művelődési Ház és Könyvtár Dísztermében, 2018. Május 19-én 11 órakor.

EZ TÖRTÉNT VELÜNK

A

program a következőképp zajlott: Ünnepi köszöntőt mondott Tiszai Károly polgármester. A rendezvény a résztvevő kórusok összkarával kezdődött, melyet meghívott zsűritagunk, Durányik László rövid, de hatékony próbáját követően vezényelt le. A mű Czövek Lajos: Irgalmazz, Úr Isten című alkotása volt. Ezt követően Dr. M. Losonczy Katalin előadása hangzott el, «Az Értől az Oceánig” Czövek Lajos, főiskolai tanár, karnagy, zeneszerző református indítttása címmel, Czövek Lajos születésének 100. évfordulója alkalmából.

A KÓRUSOK MŰSORA EZT KÖVETŐEN: 1. ZAGYVA LÁSZLÓ VEGYESKAR, SÁRRÉTUDVARI

Samuel Jacobi: Hitben élj Ádám Jenő: 130. Genfi zsoltár Luca Marenzio: Vígasz nélkül Jean-Baptiste Weckerlin: Erdőn Ism. Sz.: Tavaszköszöntő Kodály: János köszöntő Bárdos Lajos: Tiszai dallamok vezényelt: Pintér Éva 2. HALLELUJA KÓRUS, DEBRECEN

Michael Praetorius - Luther Márton, Cs. Tóth Kálmán fordítása: Jer, kérjük Isten áldott Szentlelkét Beharka Pál - Sík Sándor: Jöjj, Szentlélek Istenünk Halmos László - Sík Sándor: Ó alkotó lélek, jövel Hans Chemin-Petit - Luther Márton, Vietórisz József fordítása: Ó jöjj, teremtő Szentlélek Bengt Eriksson - Hamar István fordítása: Szentlélek Isten, jöjj szívünkbe! vezényelt: Szűcs Magdaléna 3. ÁFÉSZ ÉNEKKARI EGYESÜLET, PÜSPÖKLADÁNY

Josef Gruber: Kyrie, Agnus Dei az F dur Pastoral miséből Francesco Gasparini: Adoramus te, Christe Tóth Péter – Dsida Jenő: Lángok

Ádám Jenő: Édes rózsám, Zöld erdőben Szokolay Sándor: Miniatűr kantáta zongorán közreműködött: Barát-László Bernadett, vezényelt: Pintér Éva

zongorán közreműködött: Tóth Erika, vezényelt: Gáll Péter

4. LISZT FERENC KÓRUS, NÁDUDVAR

Daniel Friderici: Ladilom

Claude Gervaise: Táncdal Hans Leo Hassler: Hinta-palinta Felix Mendelssohn-Bartholdy: Nézd ébred már Csenki Imre: Négy vidám népdal Balázs Árpád: Pohárköszöntő vezényelt: Szatmáriné Ferenci Hajnalka 5. BÁRDOS LAJOS VÁROSI ÉS PEDAGÓGUS KÓRUS, HAJDÚSZOBOSZLÓ

Halmos László: Ünnepi alkalmakra Victor C. Johnson: Deo dicamus gratias James E. Moore: Ír áldás Szokolay Sándor: Miniatűr kantáta madrigál stílusban zongorán közreműködött: Tóthné Makara Krisztina, vezényelt: Szentpáliné Pál Beáta 6. DARÓCI BÁRDOS TAMÁS VEGYESKAR, HAJDÚBÖSZÖRMÉNY

Petrovics Emil: Játszik a szél Louis Bessieres-G. Apollinaire: Les Saltimbanques Frode Fjellheim: Eatnemen vuelie Daróci Bárdos Tamás: Fürjecském, Édes kedves gyönge rózsám, Aki a babáját igazán szereti

7. ID. CSENKI IMRE VEGYESKAR, PÜSPÖKLADÁNY

Birtalan József: Tebenned bíztunk eleitől fogva Birtalan József: Áldjad én lelkem a dicsőség erős királyát Kodály Zoltán - P. Szedő Dénes, Tóth József feldolgozása: Miatyánk Náray Máté: Kyrie Wolfgang Amadeus Mozart: I. Noktürn Csenki Imre: Négy vidám népdal Vass Lajos: Kertem alját Tisza vize locsolja közreműködött: Kóti Zsanett - fuvola, Kóti Csilla - hegedű, Bánsághyné Kiss Annamária – cselló, vezényelt: Szűcs Magdaléna 8. FILIAE SOLARIS, HAJDÚSZOBOSZLÓ

Luca Marenzio: Két madrigál – Tavasz, Alkony Kodály Zoltán-Arany János: Csalfa sugár Orbán György: Szelíd erdők Robert Schumann: A vízirém vezényelt: Deményi Sarolta Zsűri: Dr. Arany János – elnök, Durányik László, Dr. Kiss Csaba Márton volt.