Macskaköves tanösvény
a r s a v A z a
Ezer karakter avasi évezredekről A „hegy” – amely valójában domb a maga 234 méternyi magasságával – kiszolgálta már a neandervölgyi embereket is, akik pattintott kőeszközöket készítettek a Tűzköves kovaféleségeiből. Éppen a domb alatt fogant meg a hazai őskőkorkutatás, 1891-ben az Avas északi lábánál kerültek elő azok a pattintott kőeszközök („szakócák”), melyekre hivatkozva Herman Ottó számos tudományos vitán keresztül bebizonyította, hogy Miskolc és környéke már a paleolitikum időszakában lakott volt. Évezredekkel később az árvíz, tűzvész és gyakori rablóportyák elől az avasi erdőkbe menekült Miskolc mezőváros népessége. A domb szakrális jellege összetettebbé vált: északi részén a Szent György kápolna, a XVI. században reformátussá váló avasi templom és temetőkertje, keleti vállán a római katolikusok mindszenti temploma a Kálváriával, nyugaton a zsidótemető irányította Miskolc különböző felekezeteinek figyelmét az Avasra. Ráadásul a duhaj Bacchus is befészkelte magát a Kisavas, a Mélyvölgy és a Nagyavas
évszázados pincesorai közé: egészen a XX. század derekáig szőlőskertek és gyümölcsösök borították a domb lankásabb lejtőit. A „boldog békeidőkben” felépült az első avasi „kilátó” (Rákóczi-torony, 1906), közelében a két Pfliegler villa (1912), ugyanakkor a keleti oldalban is megjelentek a nagypolgári villák (Görgey kúria, 1904) és a mai Művésztelep portáján Egri Miksa doktor vízgyógyintézete (1904). A két világháború között sokasodtak az előkelő villák a Szabadságharc és a Mikes utcák között: Miskolc mondén kertvárosi övezetévé fejlődött az Avas keleti oldala, ezt a jelleget az 1960-as években odaépült modern bérházak sem rontották el. Másképp alakult a paneles beépítés által érintett Középszer (I. ütem), alsó (II. ütem) és felső Szentgyörgy (III. ütem) sorsa: az 1970-es és 80-as években emelt gigantikus avas-déli lakótelep alapvetően megváltoztatta a környék és az egész városkép arculatát, általános megítélését.
történelem építészet költészet privát történet
A tanösvény létrejöttében közreműködtek: Balogh Attila, Bán Dávid, Bereczki Zoltán, Darázs Richárd, Farkas Gyula, Fáy Ádám, Kemény Márton, Kapusi Krisztián, Mester Zsuzsa, Szujó Péter, Varga Piroska, Vörös Júlia
tablok végleges.indd 1
1 09/06/14 16:20