66O
ZBORÓ
és a vár A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE A VÁ R TÖ R T É N E T E T E M P LO M O K , K Á P O L N Á K É S K A S T É LYO K
A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE Zboró Bártfától 10 km-re, északra található, a lengyel határtól szintén 10 km-re fekszik, a Kárpátokon áthaladó főútvonalon, mely Biecz–Czchów–Kraków (170 km), ill. Dukla–Sanok–Lviv (265 km). 1355 első írásos említés Zboro néven (villa Zbro et in ipsa capella et molendium = lat. Zbro falu és benne a kápolna és malom). 14. sz. Gótikus templom építése. 1427 A községben 35 porta van (lat. porta = kapu), melyen át az udvarba mehet egy teli szénásszekér. A porta a középkorban elterjedt adóegység is volt. 1550 Az Antiokheiai Szent Margitnak szentelt templom kibővítése. 1614 A makovicai uradalomban jezsuiták működnek. 17. sz. A szabók, takácsok, csizmadiák és szűcsök testvériségeket hoznak létre – fraternitates (lat. frater = fivér → fraternitas = testvériség). Az uradalomhoz tartozik a puskapor őrlésére szolgáló malom, az üveggyár és két fűrészmalom. 1640 A Szent Zsófia-templom felszentelése → Templomok, kápolnák és kastélyok fejezet. 1669 Papírgyár alapítása (megszűnt 1827-ben).
1711 II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának vége (szatmári béke). A községet és környékét feldúlták. Az uradalmat elkobozták és felosztották. Egyik részét Aspremont gróf, Rákóczi Julianna férje kapta, másikat a Szirmay-család, legkisebb részét az Erdődyek. A község mezővárossá válik (lat. oppidum = mezőváros), két nemesi család – és két tanács – birtokaként. Az Aspremont-részben bíró, jegyző és négy esküdt, a Szirmay-részben bíró és 5 esküdt alkotja a tanácsot. 1786 A községben 218 házban 1567 lakos él. 18. sz. Téglagyártás a helyi téglagyárban. 1828 A házak száma 319-re, a lakosoké 2307-re nőtt 19. sz. Szeszgyár és ecetgyár működik. 1906 A fűrészmalom működni kezd (megszűnik 1945ben, a malom szintén).
1982 Zboró központi községgé válik. 1985-89 Vízvezeték-hálózat kiépítése. 1990 Első szabad választások. 1994 Gázvezeték kiépítése. 2005 A község első írásos említése 650. évfordulójának megünneplése. 2007 Az öregotthon megnyitása. 2009 A községi önkéntes tűzoltó-egyesület fennállásának 80. évfordulója. 2012 Az In vita szociális és egészségügyi központ megnyitása. 2014 A szervezett községi labdarúgás létrejöttének 90. évfordulója. 2015 A község első írásos említése 660. évfordulójának megünneplése.
A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE
1910 A községnek 2 202 lakosa van, magyar neve Zboró. Az első világháború alatt területünkön Zboróban voltak a legnagyobb harcok! 1914. nov. 20. Az osztrák-magyar hadsereg elhagyta a lövészárkokat és visszavonult. December 8-án éjjel az orosz sereg hirtelen elhagyta Zborót, hogy a bekerítést elkerülje. Másnap megérkezett a császári sereg. 1915. március 25. Az oroszok második inváziója. A lakosságot evakuálják. Az osztrák-magyar sereg 340 házat gyújtott fel. A frontvonal a község közepén húzódott!!! A végromlás május 1–3-án következett be, a döntő csatában. A háborúban 32 zborói halt meg, ám a lakosok egynegyede már sosem tért vissza Zboróba. 1919 A lakosok száma 1690 (a negyedével csökkent 1910hez képest, amikor a községnek 2205 lakosa volt). 1937 Villamosítás. 1942. ápr. 15. A bártfai vasútállomásra szállítanak 430 zborói zsidót, onnan a haláltáborokba viszik őket → A zsidók és a zsidó temető. 1945. jan. 19. A községet felszabadítják az 1. csehszlovák hadtest csapatai. 1950 Földműves szövetkezet alakul, de hamarosan szétesik. 1977 Létrejön a Magura Földműves Szövetkezet 3 532 ha.
ZAMKU AHISTORIA VÁR TÖRTÉNETE XIII-XIV budowa zamku obronnego na szlaku 13./14. sz. w. Várerőd építése a Lengyelországba vezetőhandlowym kereskedelprowadzącym mi út mentén. do Polski. 1325 r.A kasztelanem castelanus, synonim:palatinus palatinus,= czyli 1325 várnagy (lat.(łac. castelanus, szinonima: várzarządca zamku) zostaje Filip Drugeth. Ciekawostka: Drughet nagy) – Drugeth Fülöp. Megj. A francia-olasz Drughet-család francusko-włoski ród pochodzący z Salerno Neapolem. ato Nápoly melletti Salernóból származik. 1312.pod június 15-én W bitwie Rozhanovcami w dniua 15 czerwca 1312 r. Ezért Drurészt vettekpod I. Károly Róbert oldalán rozgonyi csatában. ghetowie walczyli po stronie króla węgierskiego Karola I Roa szolgálatért kapták birtokaikat a mai Kelet-Szlovákia terüleberta. Za tę Homonnán zasługę otrzymali majątki wschodniej tén. Később kastélytrozległe építettek, mely awe város szimbóSłowacji. W późniejszym okresie zbudowali luma. A család férfi vonalon 1684-ben halt ki.pałac w Humenn em, będący symbolem miasta. Ród wymarł po mieczu w 1684 r.
Zdjęcia: Vladimír Kaminský Kaminský Fotó: Vladimír 1347 r. akt króla Ludwika Węgierskiego – pierwsza pisemna 1347 I. Lajos király oklevele – Makovica várának első írásos emwzmianka o zamku Makovica, którego nazwa pochodzi od łańlítése – nevét az azonos nevű hegységről kapta. cucha górskiego. Inne nazwy 1347Makavicha, Makuicha, 1364 1355 Történelmi elnevezések: 1347 historyczne: Makuicha, 1355 Makavicha, 1364 castrum 1367 castrum de Makocastrum Macauycha, 1367 Macauycha, castrum de Makovicza, 1415, 1416, vicza,Makauicha; 1415, 1416,(lat. 1470castrum Makauicha; castrum to zamek). 1470 = vár,(łac. erőd). Król zakazuje kasztelanom Stefanowi i Jerzemu Bebekom A király megparancsolta a várnagyoknak, Bebek Istvánnak (szlachecki ród,(adoKrasznahorkát którego należałiszamek Krásna Hôrka wymarły és Györgynek birtokló nemesi család sarjai, mieczuférfi w 1567 r.) zagrażać Smilno (oddalonemu apocsalád vonalon 1567-benmajątkowi halt ki), hogy zaklassák a szeo 4 km) ibirtokot przyciągać poddanych do posiadłości makovickiej. melnyei (4 km), és csalogassák a jobbágyokat a mako1355uradalomba. r. kasztelan Mikuláš Forgáč kieruje dalszym zasiedlaniem vicai posiadłości Makovica – Zborov. 1355 Forgách Miklós várnagy irányítja a Makovica – Zboró vár1364 r. posiadłość zamkowa uradalom további benépesítését.Makovica wraz z posiadłością SmilnoAotrzymuje własność dziedziczną szlachcic Peter Cu1364 makovicaina váruradalom és a szemelnyei birtok az ónodarCzudar z Onódu. Wtulajdonába ciągu 100 latkerül. ród ten uświetdi Péter Ez aprzyczynił család 100sięévdo folyamán nienia zamku iaposiadłości. felvirágoztatta várat és az uradalmat. 1470 r.Kihal ród aCudarów wymiera. Owiany hírű, legendami i cieszący 1470 Czudar-család. A legendás közkedvelt Másię dobrą król Maciej (1443–1490) przekazujeajánpotyás királysławą (1443–1490) azKorwin uradalmat a Rozgonyiaknak siadłość rodzinie herbie rodzinylat. królewskiej znajdékozza. A királyRozgonyi. címerébenWholló szerepel, corvus, innen dował się kruk (łac. corvus), przydomekTámogatta króla. Maciej származik a Corvin Mátyásstąd megnevezés. a Korwin bártfai wspierał budowę bardejowskiego kościoła i koszyckiej katedtemplom és a kassai dóm építését, mely 128 évig épült (kb. ry, która byłaMátyás była wznoszona przez 128ezért lat (ok. 1380–1508). 1380–1508). idő előtt halt meg, a dóm déli MáZmarł przedwcześnie, w związku tyás-tornya befejezetlen maradt. z czym południowa wieża zamku zwana Wieżą Macieja nie została 1471 A lengyel Jagellók hadviselése ésdokończona. a Mátyás halála utáni 1471 r. wyprawa wojenna Jagiellonów i spory o tron węgierski trónviszályok 1490–92-ben teljesen tönkretették a makovicai po śmierci Macieja Korwina w latach 1490–92 przyczyniły się uradalmat. do upadku świetności posiadłości makovickiej. 1493 Zborót Schellemberg sziléziai nemes szerzi meg. 1493 r.A Zborov się własnością Schel1522 várnak staje új tulajdonosa van śląskiego – a sárosiszlachcica Tarczay család. lemberga. A mohácsi vész (1526) után a trónharcokban Zápolya Jánost 1522 r. zamek przechodzi w ręce szaryskiej rodziny z Torysy támogatták.
A VÁ R TÖ R T É N E T E
1548 Habsburg Ferdinánd ezért megfosztja őket a vártól. A vár új birtokosa Szerédy Gáspár lesz. Bártfával való pereskedései ellenére az uradalom virágzik. A felső várat rendbehozták, a második várudvart átépítették és kibővítették. Kiépült a harmadik (alsó) várudvar sokszögű és félkör alakú bástyákkal, védőfallal és lőrésekkel. A kaput felvonóhíd védte. Ezt a várudvart falak tagolták, hogy könnyebben lehessen ellenőrizni a középső várudvarba való bejutást. A várfalhoz a nyugati oldalon kapcsolódtak a gazdasági épületek. Az átépítéssel a várat kényelmes földesúri lakóhellyé alakították, mely az akkori legigényesebb kívánalmaknak is megfelelt. 1557 Szerédy Gáspár halála után (emlékműve a Hosszúrétről Bártfára vezető út mentén áll, ahol a hirtelen halál érte), az uradalmat fia, György vette át (a bártfai templomban nyugszik), utána pedig Balassa András szerezte meg. Később Janussius, az ostrogi lengyel mágnás tulajdonába került, aki Szerédy György lányát vette feleségül. 1601 Janussius a makovicai uradalmata várral együtt eladta Rákóczi Zsigmondnak 80 000 aranyért, utódai 1611-ben további 13 000 aranydukátot fizettek érte. 17. sz. Nemesi felkelések, melyekben a Rákóczi-család gyakran játszott vezető szerepet. 1666 I. Rákóczi Ferenc (1645–1676) esküvője a várban Zrínyi Ilonával (1643–1703). A Wesselényi-összeesküvés (1664/66 és 1670/71) leleplezése után ennek vezetőit kivégezték. Közéjük tartozott Zrínyi Péter is (1621–1671), Zrínyi Ilona apja. A család horvátországi származású, 1347-től ismert, Ilona halálával 1703ban kihalt. I. Rákóczi Ferenc a halálbüntetéstől (lat. pœna capitis) csak hatalmas pénzváltság árán menekült ... Zboróban halt meg. Férje halála után Zrínyi Ilona a kuruc felkelés vezéréhez, Thököly Imréhez ment feleségül, aki nejénél 14 évvel volt fiatalabb. Zrínyi Ilonát Munkács várának hároméves védelme tette híressé, a várat 1688-ban foglalták el. A nagyasszony Törökországban halt meg. 1906-ban az ő és fia, II. Rákóczi Ferenc (1676–1735), valamint három társuk földi maradányait a törökországi száműzetésből Kassára szállították, és a katedrális kriptájában helyezték örök nyugalomra. 1684. okt. 13. A császári seregek elfoglalták Zboró várát, 16 bronz- és 6 vaságyút zsákmányoltak. Attól kezdve a vár hanyatlásnak indult. Romjai az első világháború folyamán is károsodást szenvedtek, az osztrákmagyar és orosz seregek harcaiban → A település története. 1926 A várdombot védett övezetté nyilvánították, 1950-től természetvédelmi terület. 2010 A vár megmentésének és felújításának kezdetei → önálló fejezet.
TEMPLOMOK, KÁPOLNÁK ÉS KASTÉLYOK
Antiokheiai Szent Margit-plébániatemplom 14. sz. A gótikus templom építése. A gótikus templomok építőinek egyik eszmei alappillére a bibliai idézet SED OMNIA IN MENSURA ET NUMERO ET PONDERE DISPOSUISTI – De te mindent mérték, szám és súly szerint rendeztél el. Biblia, Bölcsesség könyve. 1550 Két kápolna hozzáépítése – a főhajóra merőlegesen, a presbitériumhoz (lat. szentély) kapcsolódva. 1662? A templom barokk átalakítása, egy újabb toronnyal is bővült. A barokkot az ellipszis és kör jellemzi, mely a tökéletességet jeleníti meg, mivel nincs eleje és vége. 1665. dec. 5. A templomot és a főoltárt felszentelik (lat. consecrare = felszentelni, felkenni).
1635 A főoltárt Szent Margitnak és Szent Lászlónak szentelik. Felirat: VENI SPONSA MEA, VENI CORONATE. ANNO DOMINI 1646. DIE 6. AUGUSTI (lat. Jöjj, én mátkám, jöjj, megkoronázott. Az Úr 1646. esztendejében, augusztus 6-án). A legmagasabb helyen lévő felirat: S. MICHAELIS ORA PRO NOBIS (lat. Szent Mihály, könyörögj érettünk). Jobboldalt Szent István és Szent Lajos, baloldalt Szent László és Szent Imre festménye. Felirat a Jézus Szíve-kápolnában (a szentélytől jobbra): Fordítás: A boltozat a toronnyal együtt adományozva az Úr 1662. esztendejében, a főoltár restaurálva 1938-ban, a Csehszlovák Köztársaság költségén,
A Szerédyek kastélya, M. Riník 1996 Fotó: Ján Šurkala 2015 A kastély előtti parkban hat helyi nevezetes történelmi személyiség szobra található.
A Rákócziak kastélya, M. Riník 1995. Fotó: Ján Šurkala 2015 Mindkét festmény a helyi plébánián található.
T E M P LO M O K , K Á P O L N Á K É S K A S T É LYO K
az Úr 1959. esztendejében felújítva és kifestve. 1762 Új tető. A Nepomuki Szent Jánoskápolnán lévő felirat: ORA PRO NOBIS (lat. Könyörögj érettünk) A Lengyelországba és Felsővízközbe (Svidník) vezető utak kereszteződésén, a híd mellett áll. A Szent Anna-kápolna a plébániatemplom melletti hajdani temetőkertben épült. 1625? A községben felépült a Rákócziak kúriája (lat. curia = grófi lakhely is). 1640 a Szent Zsófia-templom befejezése (a kúria északi oldalán). 1794 Javítás után újra felszentelik – Nepomuki Szent János patrocíniuma. 1914. ápr. 25. A tűzvész a közeli szeszgyárban tönkretette a harangokat és a toronyórát. A pusztítás az 1. világháborúban érte el csúcspontját. 1996 27 év után újra voltak missziók az egyházközségben, a zborói születésű páter, Hilár Jozef Štefurik, OP vezetésével. 2006 Az Antiokheiai Szent Margit-plébániatemplom felszentelésének 10. évfordulója. 2011 15 év után újra voltak missziók az egyházközségben, a redemptoristák vezetésével.
A ZSIDÓK ÉS A ZSIDÓ TEMETŐ A zsidók nagyobb számban akkor kezdtek a községbe települni, mikor Galíciát Ausztriához csatolták, Lengyerország 1772-es felosztásánál. Ez a terület 1867–1914 idején Ausztria-Magyarországhoz tartozott, ma Nyugat-Ukrajna és Dél-Lengyelország része. A 78 500 km2 nagyságú térségben 1914-ben kb. 8 200 000 ember élt, ebből a zsidók aránya nagyjából 8%. 1857-ben Zboróban 534 zsidó élt. 1910-re létszámuk 655-re növekedett, és a lakosság negyedét alkották. Elsősorban üzleti tevékenységből éltek. A községben a 19. sz. elején rabbinátus, zsinagóga, iskola, rituális fürdő (mikve), vágóhíd és elkerített temető létezett.
A temető a 18. sz. elején jött létre, ide temetkeztek a szomszédos falvak zsidói is, egészen a második világháborús holokausztig. A község szélén található, a Štúrova és Pod 100 lipami utcák sarkán. A zborói zsidók története rendkívül tragikus véget ért: 1942. ápr. 15-én az imateremben és a helyi vendéglőben 430 helyi zsidót gyűjtöttek össze. Hajnyírás és borotválás után átszállították őket a bártfai vasútállomásra, onnan pedig a náci megsemmisítő táborokba!!! A temető nemzeti műemlék, és 2011 óta felújítás alatt áll.
KÉT KATONATEMETŐ Az első világháború katonatemetője a dombon fekszik, 500 m-re jobbra a Bártfára vezető főúttól, a várheggyel szemben. 136 elesett katona sírja van itt – 46 halott az orosz hadseregből, 90 az osztrák-magyar seregből. A temetőt az osztrák-magyar Kriegsgräber–Kommando hozta létre (ném. Háborús sírok parancsnoksága) még az első világháború alatt.
A második világháború német katonáinak temetője – a község mögött, jobbra található, Felsővízköz irányában. A német katonák sírjainak többsége fennmaradt a községi temetőben. A Népi Egyesület (www.volksbund.de) együttműködésbe lépett a helyi önkormányzattal, és 1991-ben elkezdte kialakítani a német katonatemetőt, elsőként az akkori CsSzFK területén. A temetőt 1992. szept. 19-én nyitották meg. 1 194 katona nyugszik itt, négy sírmezőben (2012.12. 31-i állapot).
A VÁR MEGMENTÉSE ÉS FELÚJÍTÁSA
Lelkes helyi lakosok csoportja társulást alapított Egyesület a Zborói vár megmentésére és felújítására néven, melyet 2010. febr. 9-én jegyeztek be. Azóta folynak szponzorok támogatásával—a tizenkettedik órában—a vár felújításának intenzív munkálatai. Kapcsolat: Kellerova 13, SK-085 01 Bardejov | ☎ +421 905 700 960 www.hradzborov.sk Zboró látképe
Jobboldalt Hosszúrét és Bártfa Az építési munkák kezdete évek szerint: 2010 a DK kaputorony zöldövezete; a DK kaputorony keleti támfala; Siratófal 2011 a DNy Gyula-ágyúbástya; sokszögletű bástya; kék pince; a várfal pillérei 2012 a 8. sz. bástya pincéje – vártömlöc; várfal a DK kaputoronytól nyugatra; 23. sz. sokszögletű bástya – tető 2013 északi palotafal; Al Capone fala; Ementáli fal; gazdasági épület a sokszögletű bástya előtt; nyugati palotabástya – Gabo-bástya 2014 a DK Darina-ágyúbástya; ágyúk várfala; sarokkavernák 2015 sarokház; Norvég fal; várfal a harmadik kapunál; gazdasági épület a harmadik kapunál
ZBORÓI IFJÚSÁGI SZÍNJÁTSZÓ CSOPORT 2010 márciusától képviseli a községet a Zborói Ifjúsági Színjátszó Csoport. Alapítója Denisa Jedináková, aki akkori alapiskolás diákjaival egy dramatizált Keresztutat adott elő. 2010 őszétől napjainkig ezt az amatőr csoportot Valéria Bodíková és Rastislav Juráši vezeti. A zborói amatőr színészek négy generációt képviselnek: gyerekek – ifjúság – felnőttek – nyugdíjasok. Valamennyien csodás közösséget alkotnak, munkájuk eredményét sok néző láthatta nem csupán a Bártfai járásban, hanem annak határán túl is. 2012-ben részt vettek a mocsonoki színjátszó fesztiválon (Nyitrai járás). A csoport repertoárjában vallásos és világi darabok találhatók, ám vannak mesejátékok is a legkisebbek számára. 2015-ben a zborói színjátszók lejátszották jubileumi, 50. előadásukat! Több: www.mdszborov.estranky.sk
Jelenet: Napfivér, 2010 ZBOROVČAN KÓRUS Az énekkart 1968-ban alapította František Letnický. A jó szlovák dolgok iránt lelkesedő énekesekkelszlovák himnikus, nemzeti és népi énekeket kezdtek gyakorolni. A férfikar először 1969-ben mutatkozott be Raszlavicán, a Felsősárosi Ünnepségeken. A fellépés nagy sikert aratott. A megújult 30-tagú férfikar első fellépésére 1990. május 20-án került sor a zborói Matica slovenská újjáalapító ülésén. 1993-tól a kórus női szólamokkal bővült. 1997-től az énekkar karnagya PaedDr. Miroslav Micenko. 2001-ben a kórus kiadta első, karácsonyi énekeket tartalmazó CD-jét Missa Pastoralis címmel. 2014-ben megjelent himnikus, nemzeti és vallási énekeket tartalmazó második CD-jük Hoj, vlasť moja (Hej, én hazám) címmel, valamint szintén 2014-ben Pašie (Passiók) című harmadik CD-jük, melyen böjti és húsvéti énekek vannak. A Zborovčan kórus 2013-ban ünnepelte fennállásának 45. évfordulóját.
Ezen fejezet szerzője: Valéria Bodíková Fotók: Rastislav Juráši
2014
TURISTAÖSVÉNYEK Hervartov Bard. kúpele Prešov
Dlhá Lúka
Bardejov
Kľušovská Zábava
Kurima Bardejovská N. Ves
PL
Svidník Zborov Hrad Zborov
Zboró – Vár Úthossz: 1,5 km | időtartam: 25 perc | igényesség: közepes Bártfafürdő – Hosszúrét – Vár Úthossz: 6 km | időtartam: 2 óra | igényesség: közepes Zboró (sárga) – Bártfafürdő /A SzNF hőseinek útja (piros) – Bártfa Úthossz: 18 km | időtartam: 5 óra | igényesség: közepes Zboró (piros) – Stebnická Magura (piros, útelágazás a kékkel) – Bártfafürdő (piros) – Bártfa Úthossz: 24 km | időtartam: 7 óra | igényesség: közepes KERÉKPÁRUTAK Zboró – Felsővízköz – Dukla (Halálvölgy – a 2. világháború áldozatainak emlékműve) Úthossz: 42 km | igényesség: közepes Zboró – Hosszúrét – Vár Úthossz: 6 km | igényesség: közepes Zboró – Bártfaújfalu – Kurima (Szent Mihály arkangyaltemplom, két kápolna és klasszicista kastély) Úthossz: 24 km | igényesség: könnyű Zboró – Bártfa – Kolossó – Hervartó (UNESCO kistemplom) Úthossz: 19 km | igényesség: könnyű Ajánljuk a következő térképeket: SHO Cart PIENINY, SEVERNÝ SPIŠ, ŠARIŠ, M 1:100 000 BARDEJOV, BARDEJOVSKÉ KÚPELE, M 1:10 000 A környék térképe 1:50 000, VKU Harmanec
ZBOROV
400 km
200 km
A cĂmer az Antiokheiai Szent Margit-templom patrĂłnusĂĄnak attribĂştumait ĂĄbrĂĄzolja.
Lakosok szĂĄma: 3292 (2015.1. 1-i ĂĄllapot). TĂĄvolsĂĄgok km-ben: ZBORÓ— –BĂĄrtfa: 10; –lengyel hatĂĄr: 10; –FelsĹ‘vĂzkĂśz: 25; –Eperjes: 52; –Kassa: 87; –Krzywcza (lengyel testvĂŠrtelepĂźlĂŠs): 135. ZborĂłban Ăśt mĹąemlĂŠk talĂĄlhatĂł: t 4[FOU "OOB LĂˆQPMOB T[ t /FQPNVLJ 4[FOU +ĂˆOPT T[PCSB t [TJEĂ˜ UFNFUĘŠ Č” A zsidĂłk ĂŠs a zsidĂł temetĹ‘ fejezet, t SL 4[FOU ;TĂ˜Ä•B UFNQMPN t FSFEFUJMFH HĂ˜UJLVT SL UFNQMPN NFMZFU "OUJPLIFJBJ 4[FOU .BSHJUOBL szenteltek, (†305? a Diocletianus csĂĄszĂĄr alatti keresztĂŠnyĂźldĂśzĂŠs idejĂŠn, Kis-Ă zsiĂĄban (ma TĂśrĂśkorszĂĄg). Szent Margit a 14 ĂnsĂŠgben segĂtĹ‘ vĂŠdĹ‘szent egyike, akiket a kĂśzĂŠpkorban nagy tisztelet Ăśvezett. Ăœnnepe: jĂşl. 20. ZborĂł a 18 telepĂźlĂŠst tĂśmĂśrĂtĹ‘Â MAKOVICA MikrorĂŠgiĂł legnagyobb kĂśzsĂŠge. A tĂĄrsulĂĄs helyi KĂśzsĂŠgi Hivatalban szĂŠkel, www.makovica.eu BĂĄrtfafĂźrdĹ‘ a kĂśzsĂŠgtĹ‘l csupĂĄn 10 km-re fekszik, dĂŠli irĂĄnyban. Az ĂŠrtĂŠkes ĂĄsvĂĄnyi forrĂĄsok fĹ‘kĂŠnt az emĂŠsztĹ‘rendszer ĂŠs vĂŠrkeringĂŠs megbetegedĂŠseit gyĂłgyĂtjĂĄk, www.kupele-bj.sk, ☎ +421 54 / 477 42 45. A szerzĹ‘ ezen bulletin kiadĂĄsa alkalmĂĄbĂłl a kĂśvetkezĹ‘ valĂłdi latin kronogrammĂĄt ĂĄllĂtotta Ăśssze. A piros ĂŠs nagyobb jelek Ăśsszege a keletkezĂŠs ĂŠvĂŠt jelzi.
VICVS ZBOROV QVOQVE VETVS CASTELLVM ITA LAVS! VIATOR, CERTE VENI ATQVE REDI!
ZBORÓ kÜzsÊg Ês a rÊgi vår DicsÊret ezÊrt! Turista, biztosan jÜjj, Ês tÊrj vissza!
∑= 5xI+ 12xV+ 0xX+ 3xL+ 3xC+ 1xD+ 1xM = 2015 Az informĂĄcĂłk fĹ‘bb forrĂĄsai: ZBORĂ“, A kĂśzsĂŠg ĂŠs a makovicai uradalom tĂśrtĂŠnete, ZborĂł, 2005; EgyesĂźlet a ZborĂłi vĂĄr megmentĂŠsĂŠre ĂŠs felĂşjĂtĂĄsĂĄra, www.hradzborov.sk; ZborĂł kĂśzsĂŠg krĂłnikĂĄja
Š Jozef SoroÄ?in | www.issuu.com/VydSorocinJ, sorocin23@gmail.com t Š FotĂł: Peter OlekĹĄĂĄk | peter.oleksak@centrum.sk Š Layout: Jozef SoroÄ?in Jr. | www.about.me/sorocin Š FordĂtĂĄs: KoŞår Zsuzsanna | preklad.zuzana@gmail.com Š ZborĂł kĂśzsĂŠg rĂŠszĂŠre, LesnĂĄ 10, SK-086 33 ZBOROV, www.zborov.sk ☎ +421 54/4798 306 kiadta: Jozef SoroÄ?in, JSL, M. RĂĄzusa 6, SK-071 01 Michalovce Š Nyomda: Rotaprint,s.r.o., BarÄ?ianska 68, SK-040 17 KoĹĄice