dr. Balázs Boglárka: Hangegészségtan by wardmaria

dr. Balázs Boglárka

HANGEGÉSZSÉGTAN

Budapest, 2016.

Budapesti Ward Mária Iskola TUDÁSTÁR I.

dr. Balázs Boglárka

HANGEGÉSZSÉGTAN Szerkesztő: Kalmanovits Zoltán

TARTALOM TARTALOM ....................................................................4 BEVEZETŐ .....................................................................9 1. A HANGKÉPZÉSRŐL ..............................................11 2. A HANGOT BEFOLYÁSOLÓ ALKATI (KONSTITUCIONÁLIS), ÉLETTANI ÉS LELKI TÉNYEZŐK...................................................................11 2.1 Alkati, konstitucionális tényezők ....................11 2.2 Élettani, fiziológiai tényezők ...........................11 2.2.1 Az életkor jellemző hangterjedelmei: .......11 2.2.2 Az egészségi állapot .................................12 2.2.3 A szülők és a környezet ............................12 2.3 Lelki, pszichés tényezők ..................................12 3. A LÉGZÉS SZEREPE A HANGKÉPZÉSBEN ........13 3.1 A légzés a hangképzés alatt .............................14 4. A GÉGE MINT HANGKÉPZŐ SZERV ...................15 5. A TOLDALÉKCSŐ HANGKÉPZŐ SZEREPE........17 6. A HANGKÉPZÉS TECHNIKAI KÉRDÉSEI ...........18 6.1 A hangmagasság ..............................................18 6.2 A hangerő ........................................................18 6.3 A hang színezete ..............................................19 7. A HANGGAL ÉS A HANGKÉPZÉSSEL KAPCSOLATOS FIZIKAI ALAPFOGALMAK ..........20 7.1 A hangról általában ..........................................20 7.2 A hanghullámok ..............................................21 7.3 A hang és a zaj .................................................21 8. AZ EMBERI HANG NÉHÁNY KÉRDÉSE .............22 8.1 Hangképzéselméletek ......................................22 8.2 Hangképzésélettani jellemzők .........................23 8.2.1 Hangindítás és hangmegszakítás ..............23 8.2.2 Hangtartás .................................................23 8.2.3 Az énekhang regiszterei ...........................24

8.2.4 Hangosztály és hangterjedelem ................25 8.2.5 Beszédhangfekvés ....................................25 9. KÜLÖNLEGES HANG-MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁK .......................................................................26 9.1 Hasbeszélés, ventriloquia ................................26 9.2 Jódlizás ............................................................26 9.3 Vibrátó és tremoló ...........................................26 9.4 Suttogás ...........................................................27 9.5 A nyelőcső- hangképzés ..................................27 10. A REKEDTSÉGRŐL ...............................................29 10.1 A diszfónia, a beszéd betegsége ....................31 10.2 Az organikus hangképzési zavarok felosztása ....................................................................................32 10.3 Funkcionális diszfóniák .................................33 10.3.1 A funkcionális hangképzési zavarok felosztása ................................................................35 10.4 A gyermekkori diszfóniáról ...........................36 10.4.1 A gyermekkori diszfónia jellemzői ........37 11. A HANGKÉPZÉSI ZAVAROK MEGELŐZÉSE, AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A LOGOPÉDIA KAPCSOLATA A FONIÁTER SZEMSZÖGÉBŐL ....39 12. A HANGTERÁPIA IRÁNYÍTÁSA A FONIÁTER ÉS A LOGOPÉDUS SZEMSZÖGÉBŐL ......................43 13. HANGTERÁPIÁVAL IS GYÓGYÍTHATÓ ORGANIKUS HANGKÉPZÉSI ÉS BESZÉDHIBÁK .46 13.1 Organikus eredetű hangképzésiés beszédzavarok ............................................................47 13.1.1 Fejlődési rendellenességek .....................48 13.1.2 Gyulladásos betegségek ..........................49 13.1.3 Daganatos betegségek.............................49 13.1.4 Izomeredetű betegségek .........................50 13.1.5 Idegrendszeri eredetű betegségek ...........51

13.1.6 Endokrin eredetű betegségek ..................52 13.1.7 Traumás eredetű hangképzési és beszédzavarok ........................................................53 14. VIZSGÁLATOK REKEDTSÉGBEN .....................54 15. FELADATOK A DISZFÓNIA GYÓGYÍTÁSÁHOZ ........................................................................................55 16. GYERMEKKORI ORGANIKUS HANGKÉPZÉSI HIBÁK JAVÍTÁSA ORVOSIÉS GYÓGYPEDAGÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSBEN .........61 16.1 A rezonanciás üregek vizsgálata....................62 17. PSZICHOGÉN APHONIA ......................................64 17.1 A rekedtség és a diszfónia .............................65 17.2 Az aphonia kialakulása ..................................66 17.3 A pszichogén aphonia kialakulása .................66 17.4 A logopédiai kezelésről .................................67 18. A FONIÁTRIA ÉS A LOGOPÉDIA KAPCSOLATA ........................................................................................69 18.1 A hallás szerepe a beszéd kialakulásában......81 19. A HALLÁS SZEREPE A HANGKÉPZÉSBEN .....82 20. A FÜL ANATÓMIÁJA ...........................................86 20.1 A hallószerv ...................................................86 20.1.1 A hallásról ..............................................88 20.1.2 A hallás vizsgálata ..................................90 21. KÖRNYEZETÜNK HANGJELENSÉGEINEK HATÁSA A BESZÉDRE...............................................92 22. A ZAJÁRTALOM ...................................................98 23. AZ ORRGARATMANDULA MEGNAGYOBBODÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI ..99 24. A FÜLKÜRTHURUT ÉS A BESZÉDÉSZLELÉS KAPCSOLATA: AZ IDŐFAKTOR ............................100 25. GYERMEKÉS CSECSEMŐKORI HALLÁSVIZSGÁLATOK ..........................................103

25.1 A gyermekkori nagyothallás ........................103 26. AZ EMBERI HANG ÉLETTANA ........................105 26.1 A mutatio .....................................................109 26.1.1 A mutatio tarda .....................................110 27. HANGKÉPZÉSI ZAVAROK IDŐSKORBAN.....111 28. A SZÍNPADKÉPES ÉNEKHANG KÉRDÉSEI ...116 28.1 A hangképzés művészete .............................117 29. A BESZÉD ÉS ZAVARAI ....................................123 29.1 A beszédhangok képzésének élettana ..........123 30. BESZÉDHIBÁK ....................................................126 30.1 A pöszeség ...................................................126 30.2 A raccsolás ...................................................126 30.3 A nagyothallók beszéde ...............................126 30.4 Az orrhangzós beszéd ..................................127 30.5 A dadogás ....................................................128 30.6 A hadarás .....................................................129 30.7 Dizartria .......................................................129 30.8 Afázia...........................................................130 31. A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS HATÁSA A HANGKÉPZÉSRE.......................................................131 31.1 Beteg a levegő .............................................131 31.1.1 Hatásmechanizmus ...............................135 31.2 A dohányzás hatása a hangképzésre ............138 31.3 A környezeti zaj hatása a hangképzésre ......138 32. AZ ALLERGIA......................................................140 32.1 Allergiát okozó anyagok ..............................142 32.2 Allergológiai vizsgálómódszerek ................144 32.3 Allergiás betegségek ....................................145 32.3.1 Aszthma ................................................145 32.3.2 Allergiás nátha, szénanátha ..................145 32.3.3 Allergiás kötőhártyagyulladás ..............146 32.3.4 Atópiás bőrgyulladás, ekcéma ..............146

32.3.5 Csalánkiütés, allergiás vizenyő ............146 32.3.6 Rovarcsípés által okozott allergia .........146 32.3.7 Gyógyszerallergiák ...............................147 32.3.8 Foglalkozási allergiák, foglalkozási aszthma .................................................................147 33. ANTIHISZTAMINOK ÉS AZ ORRCSEPPEK A MINDENNAPOKBAN ................................................148 34. SZÖVEGMINTÁK A HANGGYAKORLATOK VÉGZÉSÉHEZ ............................................................152 FELHASZNÁLT IRODALOM ...................................160

BEVEZETŐ Hazánk 10 millió lakósából 5 millió a kereső dolgozó. Az összes dolgozó 30%-a szellemi foglalkozású. A pedagógusok, előadóművészek, előadók és a bolti eladók a teljes munkaidejüket beszéddel töltik el, ezért természetes, hogy egészséges hangra van szükségük, rekedtség esetén nem tudják munkájukat ellátni. A beszéd gondolataink kifejezésének eszköze. Érthető tehát, hogy a civilizált társadalomban az interperszonális kapcsolatok beszéd nélkül nem alakulhatnak megfelelően.

1. ábra: A hangképzőszervek anatómiája

2. ábra: A gége metszetben

3. ábra: Az egészséges hangszalagok képe

1. A HANGKÉPZÉSRŐL A hangképzés előfeltétele az idegrendszeri irányítás. A hangképzés alapja:  A kilégzés okozta levegőáramlás  A hangszalagok fonációs beállítása, tónusa és a hangszalagrezgés  A toldalékcső rezonátori tevékenysége A hang minőségét alkati, hormonális és pszichés tényezők befolyásolják. 2. A HANGOT BEFOLYÁSOLÓ ALKATI (KONSTITUCIONÁLIS), ÉLETTANI ÉS LELKI TÉNYEZŐK 2.1 ALKATI, KONSTITUCIONÁLIS TÉNYEZŐK    

Öröklés (ikrek) Testalkati harmónia A hangképző szervek veleszületett, anatómiai elváltozásai Nyelvi sajátosságok

2.2 ÉLETTANI, FIZIOLÓGIAI TÉNYEZŐK  

Az izomzat Az életkor

2.2.1 Az életkor jellemző hangterjedelmei: 

újszülött korban: néhány hang, de egyes betegségekben három oktáv is lehet 11

  

gyermekkorban: 1 - 1 1/2 oktáv c' -c'' a nemi érés után a felnőttkorban: 2 oktáv időskorban: 1 - 1 1/2 oktáv

2.2.2 Az egészségi állapot Egészséges képződhet.

hang

csak

egészséges

szervezetben

2.2.3 A szülők és a környezet A zenei hallás nagyon fontos. 2.3 LELKI, PSZICHÉS TÉNYEZŐK A gondolat, az érzés, az értelem, az akarat, az elmélkedés, az emlékezés olyan pszichés tényezők, amelyek befolyásolják a hangteljesítményt. A beszéd gondolataink kifejezésének eszköze, a személyiség kivetítésének egyik módja. A hang alkalmas emocionális mozzanatok tolmácsolására és átadására. Természetes, hogy a lelki gondok megnyilvánulhatnak a beszédben, a hangképzésben is. A pszichoszomatikus alkatú ember a környezeti, külső ártalmakra belső szervi elváltozásokkal reagál, így ezek az ártalmak a hangképzés zavarában is megnyilvánulhatnak.

3. A LÉGZÉS SZEREPE A HANGKÉPZÉSBEN A hangképzés levegőáramlása.  

egyik

előfeltétele

kilégzés

Belégzés – aktív Kilégzés – passzív

A légzés szabályozása: az automatizmust a nyúltvelői légzőközpont szabályozza. Az agyi receptorok munkája: ha sok a széndioxid, bekapcsol a belégzés, tehát nem az oxigén-szegénység vezéreli a légzést. A légző mozgások     

tudatunktól függetlenek szabályosak - a belégzést mindig a kicsit hosszabb idejű kilégzés követi állandóak – szünet nélkül ismétlődnek szimmetrikusak – mindkét mellkasfél azonosan mozog szinkronok, mert a mellkasi és hasi mozgások egymással kapcsoltak

Légzésszám: percenként kapacitása 4,5-5,5 liter.  

16-19. A tüdők

levegő-

egy belégzésnyi levegő mennyisége nyugalomban kb. 500 ml, ez a respiratiós levegő a komplementer belégzési levegő, a normál után erőltetve 1500 -2000 ml 13

 

rezerv kilégzési levegő, erőltetett kilégzésre 1500 -2000 ml reziduális levegő, amely ezek után is a tüdőben marad kb. 1500 ml

Az első három összege a vitálkapacitás: 3500-4500 ml. 3.1 A LÉGZÉS A HANGKÉPZÉS ALATT A belégzés megrövidül, orron-szájon át történik és a nyugalmi légzéssel ellentétben, amelyben az időegység 1-2, a kilégzés ideje duplája a belégzésének, a belégzés igen gyors, 1 egységnyi, a kilégzés viszont lassú, 16-20 egységnyi is lehet. Az éneklésben fontos tényező a „támasz”. A légzésben a mellkasi és hasi mozgások szabályozzák a belélegzett levegő mennyiségét. A tüdők süvegcukor alakúak, kapacitásuk a mellkasi alsó részben háromszor akkora, mint a felsőben. A tüdő alsó része a rekeszizomhoz van nőve, a rekeszizom mozgatásával tudjuk elérni, hogy a tüdő a levegő beszívásakor már az alsó részétől folyamatosan megteljen levegővel. A rekeszizom segítségével pedig folyamatosan, megszakítás nélkül tudjuk kinyomni a levegőt, így a gégében képzett hang egy folyamatos levegőoszlop tetején képződik, ez, mint egy jó támasz tartja a hangot. Ennek a helyes légzési mechanizmusnak a neve a „hasi légzés".

4. A GÉGE MINT HANGKÉPZŐ SZERV A gége izomzatát két csoportra osztjuk: külső és belső izmokra. A hangképzés alapja a hangszalagok fonációs beállítása, tónusa és maga a hangszalagrezgés. A hangszalagok beállítása a belső gégeizmok munkája. A gége rendkívül fontos helyet foglal el az emberi életben, hiszen légzés nélkül nincs élet. A belélegzett levegő kizárólag az egymástól távol álló hangszalagok között tud beáramlani a tüdőbe. A levegővételért és a hangadásért a belső gégeizmok felelősek. A gégében lévő szalagok pedig, mint feszítőrendszer működnek. A belső gégeizmok közül egy felelős a légzés biztosításáért, a többi pedig a hang minőségéért, magasságáért. A hangot képező hangszalagoknak három mozgása van: 1. a vízszintes síkban, amikor eltávolodva egymástól a beáramló levegőnek helyet biztosítanak 2. a függőleges síkban, amikor felemelkedve és visszasüllyedve rezegnek, ezáltal hangot képeznek 3. a hangszalagokat borító laza nyálkahártya finom mozgással eltömíti a hangszalagok közötti réseket, ez a szél-éli eltolódás. Ezt a mozgást vizsgálatkor szabad szemmel nem, csak a stroboszkóppal lelassított vizsgálatkor láthatjuk. A külső gégeizmok feladata a gége vázának emelése és süllyesztése. Nyeléskor a gége felemelkedik, hogy a lenyelt táplálék két oldalon a gége mellett a nyelőcsőbe kerüljön. A magas hangok képzésekor a gége felemelkedik, hogy a rezonanciás üreg a toldalékcsőben

kisebb legyen, így világosabb hangszínt kapjunk. Mély hangok képzésekor a gége lesüllyed, hogy a nagyobb rezonáns üreg sötétebb színt kölcsönözzön a hangoknak.

5. A TOLDALÉKCSŐ HANGKÉPZŐ SZEREPE A toldalékcső a hangszalagokhoz kapcsolódó légtartalmú üregrendszer, amely tubuláris rezonátorként átalakítja a hangszalagrezgés által képzett primér gégehangot az egyénre jellemző hanggá. A toldalékcső részei:  a légcső és a hörgők  a gégében lévő Morgagni tasak (amely a hang akusztikai jellemzőit befolyásolja)  a hangszalagok mellett lévő kis üregek (ezek működése a hangszínt befolyásolja)  a garat részei: o orrgarat o szájgarat o gégegarat  a nyelv: az artikulációban van szerepe  a lágyszájpad (az orrhangzósság kialakulásában van szerepe)  az orrüreg (az egyéni hangszín kialakításában van szerepe) Az orrmelléküregek betegségben rontják a hangszínt. A hangszínben gazdag és kifogástalan hang létrehozásában a központi idegrendszer irányítására is szükség van.

6. A HANGKÉPZÉS TECHNIKAI KÉRDÉSEI 6.1 A HANGMAGASSÁG Magas hangok képzésekor a hangszalagok megnyúlnak és elvékonyodnak, a hangrés feszesen zár. Mély hangok képzésénél a hangszalagok vastagsága szinte állandó és a hangrés nem zár feszesen. Az emberi hang magasságát a rezgésszám határozza meg, tehát az, hogy egy másodperc alatt a függőleges síkban hányszor nyílnak és csukódnak be. Ezt a mozgást egyrészt a hangszalagok hossza és feszültsége, másrészt a tüdőből kiáramló levegő áramlási sebessége szabja meg. Ha tehát azonos hangfeszültség mellett a kiáramló levegő nyomása nagyobb, „túlfújjuk a hangot", a hang kissé magasabb lesz. Ha a nyomás kisebb, alacsonyabb hangot kapunk. Így jön létre a hamis intonáció. A hamis éneklés ugyanis nem mindig hallás kérdése, hanem legtöbb esetben helytelen hangszervi működés eredménye. A hangmagasságot Herz-ben mérjük, jele Hz. 6.2 A HANGERŐ Az emberi hang erőssége függ a hangszalagok rezgési amplitúdójától, amelyet mindenkor a tüdőből kiáramló levegő ereje és a hangszalagok zárási foka, tehát a szubglottikus nyomás mértéke szab meg. A szubglottisz a hangszalagok alatti, a gyűrűporcig terjedő terület, amelyet a hangszalagok zárásával tudunk becsukni. A hangerőt decibelben mérjük, jele dB.

6.3 A HANG SZÍNEZETE Az emberi hang színezetét a toldalékcső és a test rezonátorüregei alakítják ki. A különböző hangmagasságoknak megfelelően különböző nagyságú üregek rezonálnak: a mélyebb hangokra a nagyobb, míg a magasabb hangokra a kisebb üregek rezonanciája jellemző. A döntő azonban az, hogy amíg jó, egészséges hangszalagműködés adta egészséges hang nincs, addig jó rezonancia sincs.

7. A HANGGAL ÉS A HANGKÉPZÉSSEL KAPCSOLATOS FIZIKAI ALAPFOGALMAK 7.1 A HANGRÓL ÁLTALÁBAN A kis amplitúdójú mechanikai rezgéseket a köznapi életben hangnak nevezzük. A hang fogalma fizikai, élettani és lélektani. Fizikai meghatározása szerint a hang valamely rugalmas közeg állapotának a saját egyensúlyi helyzete körüli ingadozása, amely egy rugalmas, úgynevezett hordozóközegben tovaterjed. A hangnak ezt a megnyilvánulását hangjelenségnek mondjuk. Élettani meghatározás szerint a hang az az érzet, amelyet a nyomásingadozás kelt a hallószervben. Az élettani hangmegnyilvánulást megkülönböztetésül hangérzetnek is nevezzük. Lényeges különbség a két fogalom között, hogy a hangérzet rezgéstartománya korlátozott és az emberi hallástartománytól függ. A hallható hangok másodpercenkénti rezgésszáma általában 20 és 16 000 között van. A fizikai meghatározás ezeken a hangokon kívül tartalmazza a 20-nál kisebb és a 16 000nél nagyobb rezgésszámú infra- és ultrahangokat is. Lélektani meghatározása szerint a hang alkalmas emocionális mozzanatok tolmácsolására és átadására is. A hang, mint közegrezgés is objektív létező, de számunkra csak akkor válik érzékelhetővé, ha valamilyen hangfelfogó szerv vagy eszköz által valamelyik érzékszervünkön keresztül tudomásunkra jut. Az akusztikai jelenségek legtöbbször az emberre hatnak. Ezért a hangfelfogás után még számolnunk kell különböző élettani és lélektani tényezőkkel is.

7.2 A HANGHULLÁMOK Ha egy rezgő test, mint hangforrás egy rezgést átvevő közegben helyezkedik el, a rezgések átterjednek erre a vivőközegre és abban hullámok formájában haladnak. A levegőben terjedő hanghullám esetén a rezgések következtében a molekulák között sűrűsödések és ritkulások keletkeznek. Ezt a hullámformát longitudinális hullámnak nevezzük. Folyékony és gáznemű anyagokban csak ez a hullámforma jöhet létre. Szilárd testekben transzverzális hullám is keletkezhet, ez a haladás irányára merőleges rezgésfajta. 7.3 A HANG ÉS A ZAJ Az eddigiekben tiszta szinusos hangokkal foglalkoztunk. Az életben azonban legtöbbször olyan rezgésekkel találkozunk, amelyek a szinuszostól eltérő, többnyire bonyolultan szabálytalan görbealakkal rendelkeznek. Ha egy hangjelenség során egyetlen szinusos rezgéssel találkozunk, tiszta szinuszos hangról beszélünk. Ilyen például a hangvilla hangja vagy a füttyszó. Ha a szinuszos rezgéshez, mint alaphanghoz egyidejűleg annak sokszorosait képező felhangok is társulnak, akkor harmonikus hang keletkezik. Ilyenek például a zenei hangok. Azt az esetet, amikor a szinuszos rezgések szabálytalan keveréke jön létre, azaz a komponensek nem harmonikusai egymásnak, zajnak nevezzük.

8. AZ EMBERI HANG NÉHÁNY KÉRDÉSE Kilégzésnél a tüdőben felhalmozott levegő keresztüláramlik a gégén is. Eközben a hangszalagok állásától függően vagy akadálytalanul távozik, vagy pedig az áramlás rezgésbe hozza a hangszalagokat. Ebben az esetben hang keletkezik. Hangképzéskor a hangszalagok rugalmas szelepként elzárják a levegő áramlásának útját. A légnyomás növekedése közben egy bizonyos határon túl, amikor a hangszalagok már nem képesek zárva maradni, szétnyílnak és utat engednek a keletkezett résen a levegő kiáramlásának. Eközben a térfogat megnövekedésével a légnyomás természetszerűen csökken, s így a hangszalagok ismét képesek a rugalmas záródásra. Ez a folyamat ciklikusan ismétlődik. Így keletkezik a primér gégehang. 8.1 HANGKÉPZÉSELMÉLETEK Az emberi hangképzés elméletének kérdésében két nézet terjedt el: 1. A régebbi, de ma elismert mioelasztikus – aerodinámiás elmélet (Tonndorf, 1925). A klasszikus elmélet szerint az egymással érintkező, a hangképző izmok által megfeszített és fonációs állásban lévő hangszalagokat a kilélegzett levegő nyomása választja szét. 2. A neuromuscularis elmélet szerint a hangszalagrezgést a központi idegrendszer felől érkező polifázisos idegimpulzusok segítik elő, és az idegimpulzusoktól függ a rezgésfrekvencia is.

8.2 HANGKÉPZÉSÉLETTANI JELLEMZŐK 8.2.1 Hangindítás és hangmegszakítás Azt a módot és formát, ahogy a hangadás kezdetét veszi, hangindításnak vagy hangvételnek hívjuk. A hangindítás helyes (élettani) formája a lágy hangindítás. Ilyenkor a hangszalagok nem zárnak túl szorosan. Ilyenkor a kilélegzett levegő nyomásának fokozatos erősödésével arányosan fokozódik a hangszalagrezgés. A lágy hangindítás az énekpedagógiának is egyik alaptétele. Ha megszólaláskor a hangszalagok igen feszesen zárnak, akkor a hangadás elkezdésekor a hangrés megnyitásához a rendesnél sokkal erősebb nyomású légáramra van szükség. Ilyenkor a hangszalagok károsodhatnak. A hangindításnak ezt a formáját kemény hangindításnak nevezzük. A hangadásra elhasznált levegő mennyisége kemény hangindításkor kétszerese a lágy hangindításhoz felhasznált levegő mennyiségének. Ezért a kemény hangindítás levegőpazarlással jár. 8.2.2 Hangtartás A hangtartás az egy lélegzetvétel utáni kilégzéssel létrehozott hangadás időtartama. A hangtartás függ a hangerőtől, némileg a testnagyságtól és a vitálkapacitástól. Ezért a gyermekek hangtartása rövidebb, minta felnőtteké. A felnőttek hangtartása átlagban 20-25 másodperc, a gyermekeké 10-15 másodperc. Gyakorlott énekesek hangtartása 40-50 másodperc is lehet.

8.2.3 Az énekhang regiszterei A hangregiszter fogalma az orgonaregiszter fogalmából származik. Ezt a kifejezést az emberi hangra vonatkoztatva a XIX. század közepén Nadoleczny cseh kutató írta le: „Regiszternek nevezzük az egymást követő és egymás között hasonló színezetű hangok sorát, amelyet a zeneileg gyakorlott fül el tud határolni egy másik, az előbbihez csatlakozó, szintén egyforma színezetű hangsortól. Egy bizonyos regiszterben énekelt hangok hasonló jellegét a felhangok konstans viselkedése magyarázza.” Az azonos hangsoroknak a fejen és a mellkason szubjektíve és objektíve érzékelhető vibrációs körzetek felelnek meg. A regiszter-átmeneteknél egyes hangok mindkét regiszterben énekelhetők, ezek az amphoter vagy átmeneti hangok. A regiszterek a következők:  mell-regiszter  közép-regiszter  fej-regiszter A különbözőként meghatározott falzett regiszter tulajdonképpen a fejregiszternek a megfelelő üregek rezonanciájának használata nélkül kialakított piano fejhang. A falzett női hangszín jellegű férfihang. Éneklés közben a gége helyzete változik az egyik regiszterből a másikba való átmenetkor, a dallamtól függően. Ezt énekművészeknél kevésbé lehet észrevenni, mint képzetlen énekeseknél. A társalgóbeszédben a mondanivaló színezéséhez mindhárom regiszter

használható, noha csak a mellhangot és a középhangnak egy részét tekinthetjük természetesnek. 8.2.4 Hangosztály és hangterjedelem A hangosztályt az egyéni hangmagasság és a hangszínkülönbségek határozzák meg. Férfiaknál basszus, bariton és tenor, nőknél alt, mezzoszoprán és szoprán hangosztályokat különböztetünk meg. A hangosztály megítélésében nem mellőzhetjük a testalkatot, a gége és a hangszalagok méretét, a rezonanciás üregek formáját, sőt olykor a belső elválasztású mirigyek működését sem. A tenor hangú egyén rendszerint zömök testalkatú, nyaka rövid és vastag, mellkasa szélességben fejlett. A basszus hangú egyén általában magas termetű. 8.2.5 Beszédhangfekvés A beszédhangfekvés az a hangmagasság, amelyben élettani körülmények között, beszédünk folyamán a hangot tartjuk. A hangosztályokban ez természetesen nem ugyanolyan magasságú. Az a fontos, hogy ez a magasság az egyén hangterjedelmének alsó határához van közel. A férfiak beszédhangfekvése – élettani körülmények között – G-től-c-ig terjedhet, a nőké pedig egy oktávval magasabb, -g-től -c’-ig. Az élettani beszédhangfekvést az erőkifejtés minimumával hozzuk létre, csekély levegőnyomással és kis gégeizomzati erőkifejtéssel.

9. KÜLÖNLEGES HANG-MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁK 9.1 HASBESZÉLÉS, VENTRILOQUIA Tulajdonképpen extrém hangszínváltozáson alapul, semmi köze nincs a hashoz vagy a gyomorhoz. Létrejöttében szerepe van a gégeváz maximális megemelésének és a garatüreg összeszorulásának. Az artikulációban nem a látható, szokásos, az ajkakig terjedő rezonanciás üreget és a nyelvet használják, hanem a szájgaratot és a lágyszájpadot. Erre a technikára általában véletlenül jönnek rá az emberek. 9.2 JÓDLIZÁS Az alpesi népek sajátos énektechnikája és dallamformája. Lényege a mell– és falzett regiszter ugrásszerű változásában, a fejregiszter kihagyásával, szándékos, hallható regiszterváltásban áll. A jódlizás különleges énekhang-teljesítmény, és nem károsítja a hangképzést. 9.3 VIBRÁTÓ ÉS TREMOLÓ Köztudomású, hogy a hangban hangtartáskor és főleg ének alkalmával, normális körülmények között vibrátónak nevezett kisfokú hangmagasság– és hangerőingadozást észlelhetünk. Ez a hallás számára kellemes érzést kelt, a hang csengésének gazdagságát jelenti. A vibrátó jelei pianóban kevésbé kifejezettek, fokozódó hangerővel jobban előtérbe lépnek.

A vibrátó kóros variánsa a tremoló. Ilyenkor a hangerő- és hangmagasság-változások nagyok és a hang „remegése” kellemetlen érzést kelt. A tremoló oka tónusingadozások a gége- a mellkas- vagy a rekeszizomzatban. 9.4 SUTTOGÁS A suttogás úgy keletkezik, hogy a középvonal felé közelített, nem jól záró hangszalagszélek között az áthaladó levegő súrlódik. A természetes hangképzéstől eltérően megváltoznak a hangszalagok feszülési és rezgési viszonyai és nagyobb az elhasznált levegő mennyisége. A fentiek alapján a suttogás helytelen hangképzési mód és nem alkalmas hangkímélésre. 9.5 A NYELŐCSŐ- HANGKÉPZÉS A rosszindulatú gégedaganatok eltávolításának egyik szükséges műtéti megoldása a gége eltávolítása. Műtét után a beteg a nyakra kivarrt légcsövön át lélegzik, a hangképzés feltételei azonban nincsenek meg. A gége nélküli beszéd alapja a nyelőcső-hangképzés. Beszédkor a beteg nem levegőt vesz, hanem levegőt nyel. A nyelőcső felső része alkotja a tüdő helyett a légáramlást tápláló új légzsákot, a nyelőcső bemeneti izomzat pedig a póthangszalagot. Hangadáskor tehát a beteg a lenyelt levegőt visszaböfögi és ezt a hangot alakítja át megfelelő beszédhanggá. A nyelőcsőhang mélyebb, mint a gégehang, magasságát nem lehet változtatni, énekelni nem lehet vele, de ugyanott

észlelhető a beszélgető partner számára, mint a gégehang, és a hétköznapi életben jól használható. Ennek a beszédtechnikának az elsajátítása nem könnyű, a betegek jelentős része hosszú gyakorlással elsajátíthatja. Fontos, hogy nem kell hozzá beszélő készülék, amelyet csak az egyik kéz használatával lehet működtetni.

10. A REKEDTSÉGRŐL A rekedtség egyszerűen megfogalmazva a hang tisztaságának zavara. Tehát amikor a hangszalagrezgés által képződött tiszta zöngehanghoz zörejelemek társulnak. A zörejelemek keletkezésének két oka lehet: a hangszalagrezgés zavara és a rosszul záró hangszalagok között áramló levegő surranó zaja. A rekedtség létrejöhet akár 1-2 óra vagy nap alatt, de viszonylag hamar elmúlik. Egy heveny gégegyulladás vagy egy futballmeccsen való kiabálás – lényegében ugyanolyan elváltozást hoz létre a hangminőségben. A fontos csak az, hogy hangkímélésre vagy megfelelő kezelésre elmúljon. A gyulladáscsökkentők, a köhögéscsillapítók, a gégediéta és a teljes beszédtilalom, a csendkúra három hét alatt meg kell gyógyítsa a rekedt embert. A 3 hét után is megmaradt rekedtség már figyelmeztető kell legyen. Mindenképpen gégeorvosi vizsgálat szükséges annak eldöntésére, hogy a rekedtséget nem kell-e valamilyen műtéttel elmulasztani, vagy esetleg egy szisztémás kórkép belgyógyászati vagy ideggyógyászati kivizsgálása, gyógykezelése szükséges. A beszédhang rekedtségét számtalan tényező okozhatja. Az italok és a cigarettaféleségek számának gyarapodása az egyre csodálatosabb csomagolástechnika és a jó minőség - mind-mind az alkohol és a nikotinabúzus elterjedését szolgálja, sajnos ezzel már az általános iskolások körében is számolnunk kell. A fridzsiderből kivett jéghideg párizsit - mivel rohanunk- a frissen kifolyt, tűzforró feketekávéval öblítjük le. A meleg sör vagy a langyos, de természetesen erősen

szénsavas Coca-cola fogyasztása pedig halálos véteknek számít. A szennyezett, poros, benzingőzös városi levegő a légúti nyálkahártya elsőszámú ellensége. A kipufogó gázok rákkeltő hatása mindenki számára ismert. A városi zaj az ember idegrendszerének megterhelése mellett a beszédre is hat. Az állandó háttérzaj hatására az emberek beszédviselkedése megváltozik, lényegesen nagyobb energiával és helytelen beszédtechnikával beszélnek. Tehát a krónikus, száraz nyálkahártyahuruttól, a téli megfázásoktól elindulva a súlyosabb, daganatos betegségekig, a felfokozott élettempó és a lelki megbetegedések mind-mind a hang rekedtségét idézhetik elő. A száraz nyálkahártyahurutban szenvedő gyermekek és felnőttek száma igen nagy és napról napra növekszik. Ennek külső és belső okai vannak. Az élettani légzéshez a légutak jól működő nyálkahártyája a légutakat nedvesíti és megtisztítja a mikroszkópikus szennyeződésektől. A külső tényezők közül a levegő tisztasága és nedvessége fontos. A levegőben lévő párának jelentős szerepe van abban is, hogy magához köti a cirkuláló porszemeket, ezzel a levegőt egyben tisztítja is. A száraz levegőjű környezetben élő ember légúti nyálkahártyáján koncentrálódott nyák található híg nyál helyett. Ez a nyák a beteg torkában idegentest-érzést, bizonytalan jellegű panaszokat és rekedtséget okoz. A belső okok közül a vashiány, az A-vitamin hiány, a rossz orrlégzés és a kevés folyadékbevitel jön szóba. A száraz torkú gyermek vagy felnőtt rászokik a torokköszörülésre. A krákogás a hang tisztaságát rendkívül nagy mértékben rontja. A hangszalagok hátsó

harmadának rendszeres és erőszakos „összedörzsölése” a hangszalagzáró izmok kifárasztásához és ezzel fokozatosan súlyosbodó rekedtséghez vezet. Gégészeti vizsgálatkor rendkívül érdekes megfigyelni azt, hogy a rekedtség foka és a beteg gégéjének általános állapota nem mindig felel meg egymásnak. Sokszor súlyosan beteg gége mellett is viszonylag jó a hang, máskor szinte egészséges hangszalagokkal sem tud a beteg tiszta hangot képezni. A magyarázatot abban találjuk, hogy a fokozatosan kifejlődött szervi elváltozással a beteg megtanul „együtt élni”, tehát addig változtat a hangképzési technikáján, ameddig csak tud. Az ép gége melletti rossz hang a funkcionális hangképzési zavarok jellemzője. A rekedt hangú beteg munkavégzése közben megpróbál segítő effektusokat is használni, ezeket beszéde közben láthatjuk és hallhatjuk. Ilyenkor már nemcsak egy tünet, a rekedt hang, hanem egy egész tünetegyüttes észlelhető. Ez a diszfónia. 10.1 A DISZFÓNIA, A BESZÉD BETEGSÉGE A diszfónia jellemzői:  a hang rekedt  a légzésvezetés rossz  a hangmagasság nem megfelelő  a nyakizomzat görcsös  a hangerő csökken  a hangtartás megrövidül  a beteg krákog, harákol és a torkában lévő „gombócra” panaszkodik

Tehát a rekedtség csak egy része a diszfóniának és csak a képzett hang minőségét jellemzi, a hangképzési technikát nem. A diszfónia létrejöhet csupán hangképzőszervi túlerőltetés következtében, például egy állandóan kiabáló gyermeknél, de kialakulhat szervi megbetegedések, gyulladások, bénulások és daganatok hatása miatt. A diszfóniáknak két csoportja van: 1. Szervi vagy organikus diszfónia - látható betegség miatt 2. Funkcionális diszfónia - helytelen hangképzési technika miatt 10.2 AZ ORGANIKUS HANGKÉPZÉSI ZAVAROK FELOSZTÁSA

1. Fejlődési rendellenességek miatt 2. Gyulladásos betegségek miatt: a. heveny gyulladások miatt: 3 hét alatt el kell múljon b. krónikus gyulladások miatt - külső ingerhatásokra alakul ki: dohányzás, alkohol, por, ipari gázok, gőzök 3. Daganatok miatt a. jóindulatúak, növekedésre hajlamosak, műtéttel kell ezeket eltávolítani b. rosszindulatúak, növekedésre hajlamosak, áttéteket adhatnak, életveszélyes állapotot hoznak létre, mindenképpen orvosi kezelés szükséges

4. Idegrendszeri mozgászavarok következtében agyi és perifériás bénulások: komplex kezelést igényelnek, hangterápiát mindenképpen 5. Izomrendszeri betegségek miatt - orvosi és logopédiai kezelés szükséges 6. Endokrin eredetű – belső elválasztású mirigybetegségek miatt a. petefészek eredetű b. pajzsmirigy eredetű c. mellékvese eredetű d. agyalapi mirigy eredetű 10.3 FUNKCIONÁLIS DISZFÓNIÁK A funkcionális diszfónia a hangképző szerv működésének neuromuscularis zavara: az izmok és a beidegzés helytelenül működnek. Vagy túlerőltetés áll fenn: ez a hiperfunkció. Vagy elégtelen a működés: ez a hipofunkció. A funkcionális diszfóniák fő kiváltó oka a hang túlerőltetése, de lelki okok is szóba jöhetnek. Ezeknek a diszfóniáknak a lényege az, hogy nem jó az összhang a hangképző apparátusban az idegrendszer, a légzés, a gégeműködés és a toldalékcső munkája között. A funkcionális hangképzési zavarokat elősegítő tényezők 1. Fejlődési rendellenességek, konstitucionális okok:  a gége vagy a nyak izomzatának fejletlensége  a gége vázának fejletlensége

    

submucosus szájpadhasadék a garatüreg rendellenes méretei szervi diszharmónia: kis gége - nagy mellkas normál gége - kis toldalékcső aszténiás alkat - impulzív természet

2. A hangképzés automatizmusának zavara  foglalkozási túlerőltetés  helytelen énektechnika  nem megfelelő hangosztályban éneklés  az impulzív gyermek kiabálása

való

3. Általános megbetegedések  tüdő és mellhártya- betegségek  keringési, szíveredetű zavarok  fertőző betegségek  a rekeszizmot érintő betegségek (gyomor, máj) 4. A hangképző szerv gyulladásos betegségeinek gyógyulása után fennmaradt helytelen hangképzési technika 5. Külső neurotizáló tényezők 6. Hallászavar 7. A zaj hatása (Walkman-szindróma): a beszédviselkedés megváltozik, pszichés hatások, halláscsökkenés

10.3.1 A funkcionális hangképzési zavarok felosztása  

Fonoponózis – helytelen hanghasználat Fononeurózis – pszichés alapon kifejlődött hanghasználat

Fonoponózis: a. Hiperkinetikus: túlzott erőltetés miatt Gyermekeknél: kiabálás, sok beszéd Felnőtteknél:  fokozott igénybevétel, tanárok, előadók, bolti eladók  zajban beszélés: a hang rekedt, színtelen, préselt, a beszélő betegen látszik az erőlködés, harcol a beszéddel b. Hipokinetikus: tökéletlen hangképző szerv, kifáradt gége, aszténiás alkat. Kifejezetten erőtlen hangképzés, alig hallható hang. Fononeurózis: Pszichogén alapon kifejlődött, anatómiai szubsztrátum nélküli funkcionális hangképzési zavar. Kifejlődhet emocionális alapon: ijedtség, félelem, tudat alatti téves betegségképzet. A beteg hangja kifejezetten rekedt, gyakran erőtlen. Levegővétele rossz, gyakran kifullad. Sűrűn krákog és a torkában lévő „idegentestre” panaszkodik. Az organikus diszfóniák gyógyítása orvosi feladat: az okozó betegség megszüntetése.

A funkcionális diszfóniák gyógyítása logopédusi feladat: a helyes hangképzési technika megtanítása. 10.4 A GYERMEKKORI DISZFÓNIÁRÓL Napjainkban egyre több a rekedt hangú gyermek és felnőtt. A kórkép kialakulását számtalan tényezőhöz kötjük, az orvostudomány fejlődésével számtalan betegség felfedezhető, meggyógyítható. Felnőttkorban a betegségeken kívül több ártalom is szóba jön, elsősorban a dohányzás és az alkohol. Gyermekkorban ezek a faktorok nem jönnek szóba, a szülők lehetőség szerint igyekeznek gyermekeiket lehetőleg egészségesen nevelni, mégis megfigyelhetjük, hogy nagyfokban emelkedik a juvenilis diszfónia miatt kezelésre szoruló gyermekek száma. Ebben a kórképben nincs orvosilag gyógyítható elváltozás, ezért a logopédus tanárokra hárul az a feladat, hogy a rekedt hangú gyermekek hangképzését helyreállítsák. A kórkép hovatartozásáról megoszlanak a kutatók és szakemberek véleményei. Egyesek a juvenilis diszfóniát a fonoponózisokhoz sorolják, tehát kizárólag hangtúlerőltetéssel és helytelen hangképzési technikával magyarázzák. Mások a betegséget a fononeurózisokhoz tartozónak vélik, tehát pszichoszomatikus megbetegedésnek tartják. Mindkét csoportnak igaza van, tulajdonképpen egyik csoportba sem lehet szigorúan besorolni ezt a betegséget és a gyógyítás, a kezelés azonos úton történik: hangterápiával és a gyakorlások pszichoterápiájával. Miután ezek a gyermekek nem "látványosan " betegek: nincs lázuk, nincs rajtuk kiütés, nincs

hasmenésük és nem is véreznek, a szülők gyakran elkönyvelik egy jellemző állapotnak, amelyben a gyermekük van és azt mondják, hogy majd kinövi és felnőtt korában ő is úgy beszél majd, mint a többi felnőtt. Nagyon helytelen ez az álláspont, mert a gyermekkori helytelen hangképzési technikát a gyermek felnőtt korában is folytatja, minek következtében felnőttkorában is diszfóniás lesz. Logopédiai kezelés nélkül a beszéd rekedt marad és ez a gyermeket a pályaválasztásban is erősen befolyásolja. 10.4.1 A gyermekkori diszfónia jellemzői 1. 2. 3. 4.

a hang rekedt a légzésvezetés rossz a nyakizomzat feszített a hang mélyebb vagy megengedettnél 5. a hangerő csökkent 6. a hangindítás rossz 7. a hangtartás megrövidült

magasabb

Minél korábban derül ki a betegség, annál kevésbé rögzül és hamarabb sikerül az élettani hangképzés helyreállítása. Itt kell kiemelni az óvónők és tanítónők szerepét a helytelen hangképzésben szenvedő gyermekek felismerésében és mielőbbi logopédiai kezelésbe juttatásában. Sajnos azonban az is tény, hogy még mindig kevés a diszfónia terápiához értő logopédusok száma, így ezek a gyermekek számtalan esetben körbe-körbe járnak a nevelési tanácsadók és logopédiai munkaközösségek

között, főleg vidéken, míg végül a szülők (talán érthető is…) megunják a járkálást. A hangterápia végzése nem könnyű, nem kecsegtet látványos azonnali sikerrel és igen nagyfokú pszichológiai érzéket, valamint óriási gyermekszeretet igényel.

11. A HANGKÉPZÉSI ZAVAROK MEGELŐZÉSE, AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A LOGOPÉDIA KAPCSOLATA A FONIÁTER SZEMSZÖGÉBŐL Hazánk lakósságának háromnegyed része dolgozik vagy tanul, tehát a hangjára szüksége van. A beszédképesség hiánya, a beszédhang elvesztése komoly egzisztenciális problémát jelent az embernek, hiszen ez a képesség az, amely megkülönböztet minket az állatvilág legfejlettebb egyedeitől. Amerikai adatokból tudjuk, hogy bármely végtag elvesztése kisebb pszichés terhet jelent az embereknek, mint a gége eltávolítása, tehát a beszéd lehetőségének megszűnése. Rendkívül fontos ezért minden olyan tényező lehetőség szerinti kiküszöbölése, amely a hangképzés ártalmára lehet. A hangképzőszerv működése egész életünkben a belső elválasztású mirigyrendszer befolyása alatt áll. Születéskor az újszülöttek gégéje tekintet nélkül arra, hogy kislány vagy kisfiú az illető, egyforma nagyságú. Ennek megfelelően hangjuk is egyforma, néhány hangra terjedően tudnak sírni, nyöszörögni, sokszor morogni. A kisgyermekek hangja is nagyjából egyforma, hiszen ilyenkor a nemi mirigyek működése még gyakorlatilag nulla. A kisgyermekek gégéjének mérete egyforma, a hangszalagok hossza körülbelül 1 cm. A kisgyermekek hangszíne, hangmagassága és hangterjedelme megegyező. A hangterjedelem 1 oktáv, a beszédhangmagasság 260 Hz, ez az egyvonalas c hangnak megfelelő. A pubertásban a nemek különválása érdekében a nemi mirigyek hirtelen erős elválasztást produkálnak. Kialakulnak a másodlagos nemi jellegek és a női- és

férfihangok is óriási különbözőséget mutatnak. Mutáláskor a gége növekedése nem harmonikusan történik, hanem hol a porcok nőnek, hol a szalagok, hol az izmok. Ennek megfelelően minél nagyobb a növekedés mértéke, annál nagyobb a hangképzőszervi ügyetlenség, nyilvánvaló, hogy miután a férfi gégéje ötször nagyobb a kisfiú gégéjénél, a hangváltás hosszabb ideig tart és sokkal több és nagyobb panaszt okoz a mutáló fiúnak. A felnőtt férfi hangszalagjai 1 cm-t nőnek tehát dupla hosszúságúak lesznek, mint a gyermeki hangszalagok. A hang egy oktávval mélyebb lesz és két oktávnyira bővül. A hang színe férfiasan csengővé válik és kialakulnak a hangosztályok: a tenor, a bariton és a basszus. Ez az érés hazánk földrajzi fekvésének megfelelően körülbelül 14 éves korban kezdődik és néhány hónapig tart. Ezalatt a fiúk hangja a gyermeki és a felnőttkori között váltakozik, erőtlen, rekedtes. Gyakran jelenik meg a beszédtől való félelem, természetesen énekelni megfelelő színvonalon nem tudnak. A nőknél is jelentkezik a mutálás jelensége, de nem olyan látványos módon, mint a férfiaknál. A gége nagysága is változik, a hangszalagok 3-4 millimétert nőnek. A hang rezonanciája nőiesen csengő lesz, náluk is ekkor alakulnak ki a hangosztályok: a szoprán, a mezzoszoprán és az alt. A hangképzési panasz kevésbé feltűnő, mint a férfiaknál, de azért ezekben az esetekben is megfigyelhető. Az énekkarokban éneklő lányok veszik észre, hogy a hangterjedelmük beszűkül átmenetileg, vagy lent, vagy fent nem tudnak bizonyos hangokat kiénekelni. Végül természetesen kialakul a 2 oktávnyi átlagos hangterjedelem. Mutáláskor nem tudnak piano

énekelni, mert mindig erőlködni kell, hogy a hangszalagok összezáródjanak. Ezen kívül az addig mindig tisztán intonáló énekesek többször hamis hangot képeznek, amit természetesen azonnal meghallanak és korrigálnak. Amíg a férfiak és nők gyermekvállalásra alkalmasak, addig a nemi hormonok is megfelelően működnek. Az életkor előrehaladtával azonban az ivarmirigyek működése is visszaszorul és ez a hangképzésben is megnyilvánul. A WHO az öregkor kezdetét 65 éves korban állapítja meg. Német kutatók munkájából tudjuk, hogy 6O éves kor fölött a hangképzésben is jelentős változások indulnak meg. A férfiak beszédhangmagassága emelkedik, a nőké süllyed, a hangterjedelem ismét 1 oktávra szűkül. A férfiak és nők hangja reszketővé válik, erőtlen lesz és nagyon idős korban szinte egyforma csengésűvé alakul. Életünk folyamán hangképzésünket számtalan tényező befolyásolja, ezek egy része magában az emberben alakul ki, más része környezeti hatás. Nyilvánvaló, hogy bármilyen betegség, legyen az testi vagy lelki, rontja a beszédképzést. Nem kell feltétlenül gégegyulladásnak lenni ahhoz, hogy a hang rekedtté váljon. A beszéd az ember személyiség kivetítésének része, nyilvánvaló, hogy a pszichés hatások a hangképzést rontják. A pszichoszomatikus betegségek magukba foglalják a fononeurózist is, tehát a lelki alapon létrejött diszfóniát. A környezeti hatások közül kiemelhetjük a zaj hatását, mivel a civilizált, modern és gépesített társadalomban az

ember egész életében, születése pillanatától kezdve zajban beszél.

12. A HANGTERÁPIA IRÁNYÍTÁSA A FONIÁTER ÉS A LOGOPÉDUS SZEMSZÖGÉBŐL Az elmondottakból jól látszik, hogy a két szakember egymás nélkül "félkarú óriás". Nyilvánvaló, hogy mindenki a maga szakterületének legtökéletesebb ellátására törekszik. Nagyon fontos azonban annak a határvonalnak a pontos ismerete, amely a két szakmát elválasztja, ugyanakkor azonban, mint átléphető elválasztót, sokszor feltétlenül szükséges átlépni a kezelések, a gyógyítás menetében. Talán a legfontosabb különbség az, hogy a logopédus a hangképző szervek belső vizsgálatát nem tudja elvégezni, míg a foniáter nem ismeri pontosan azokat a tanári gyakorlatokat, amelyek végeztetésével a hangot meg lehet gyógyítani. Ez a tény szigorúan véve azt jelenti, hogy a kezelések folyamán a két szakember nem engedheti el egymás kezét és végig együttműködésre van szükség, természetesen ez nem napi kapcsolatot jelent. Az organikus panaszoknál akár beszédhiba, akár hangképzési rendellenesség, az orvosi gyógyítási folyamat az elsődleges. Számtalan esetben hanggyakorlatokra alig van szükség, de legtöbb alkalommal hosszantartó hangterápia kell, hogy következzen. A műtéti esetek után az operáló orvos kontrollálja a beteget, így a gyógyulás folyamata kézben van tartva. Ennek ellenére előfordul, hogy a szakszerű és gondos logopédiai terápia és az otthoni gyakorlás ellenére a hangképzés nem javul megfelelően. Ilyenkor kérni kell a foniáter segítségét, hogy kiderüljön, nincs-e valamilyen rejtett hiba, amelyet az operáló orvos nem vett észre.

A hangszalagbénulás utáni hangterápia általában tökéletes hangjavulást eredményez, azonban nem mindenkinél azonos gyakorlási idő után. Ilyenkor a betegek lelkiállapotának jót tesz egy foniáter orvosi vizsgálat, amely kimutathatja, hogy a gégeképben nincs romlás, és a további szorgalmas és kitartó gyakorlás a hang rendeződését eredményezi. A kezelési idő néhány héttől akár több mint fél évig is eltarthat. Külön kiemelést jelent a gége-papillómák utáni hangterápia! A kórképre a gyakori kiújulás a jellemző, amely a legkorszerűbb műtéti technikák után is fennáll, nemegyszer összenövések miatt különböző hangréstágító műtétekre is sort kell keríteni. A felnőttkori papillóma egyes esetekben rosszindulatúvá is alakulhat. Szerencsére a gyermekkori papillómára ez nem jellemző és a hormonális érés során felnőtt korra megszűnik. A legnagyobb baj az, hogy a gyermekek óvodai, iskolai idejében hosszabb-rövidebb hangtalanság áll fenn. Ezen kívül a többszöri kórházi műtétek a gyermek és szülő lelkének is súlyos traumát jelentenek. Nem egy esetben a tanulásban komoly hátrány a sok iskolai mulasztás. Ilyenkor a legfontosabb a szülő, a logopédus és a fül-orr-gégész nagyon szoros munkakapcsolata! A hangterápia hatása sokszor úgy tűnik, hogy semmi, mégis gyakorolni kell, mert a hangképzési feladatok az egész hangképző rendszert dolgoztatják, nemcsak közvetlenül a hangszalagokat. A funkcionális hangképzési zavarok esetében a hangterápia során fontos annak a megfigyelése, hogy a szülő tényleg gyakorol-e a gyermekkel naponta. Amennyiben azt látjuk, hogy a gyermek jól ismeri a gyakorlatok anyagát, sorrendjét és mégsem javul a hang,

helyes ismételten elküldeni a foniáterhez, részben a logopédus, részben a szülő megnyugtatása érdekében. Azt a tényt ismerjük, hogy nem a kialakult hangszalagcsomók a felelősek a rossz hangért, hanem a hangképzési technika. Azonban előfordulhat, hogy a diszfónia kezdetén kis csomóknak ábrázolódott dudorok kezdődő papillómák, vagy cysták. Ettől kezdve a kórkép az organikus hangképzési zavarokhoz tartozik és orvosi ellátást igényel.

13. HANGTERÁPIÁVAL IS GYÓGYÍTHATÓ ORGANIKUS HANGKÉPZÉSI ÉS BESZÉDHIBÁK A pedagógia és az orvostudomány egymásrautaltságának egyik legszebb példája az organikus beszédképzési hibák javítása. A fonáter és a logopédus egymás nélkül "félkarú óriás". Nyilvánvaló, hogy mindenki a maga szakterületének legtökéletesebb ellátására törekszik. Nagyon fontos azonban annak a határvonalnak a pontos ismerete, amely a két szakmát elválasztja, ugyanakkor azonban, mint átléphető elválasztót, sokszor feltétlenül szükséges átlépni a kezelések, a gyógyítás menetében. Talán a legfontosabb különbség az, hogy a logopédus a hangképző szervek belső vizsgálatát nem tudja elvégezni, míg a foniáter nem ismeri pontosan azokat a tanári gyakorlatokat, amelyek végeztetésével a hangot meg lehet gyógyítani. Ez a tény szigorúan véve azt jelenti, hogy a kezelések folyamán a két szakember nem engedheti el egymás kezét és végig együttműködésre van szükség, természetesen ez nem napi kapcsolatot jelent. Az organikus panaszoknál akár beszédhiba, akár hangképzési rendellenesség, az orvosi gyógyítási folyamat az elsődleges. Számtalan esetben hanggyakorlatokra alig van szükség, de legtöbb alkalommal hosszantartó hangterápia kell, hogy következzen. A műtéti esetek után az operáló orvos kontrollálja a beteget, így a gyógyulás folyamata kézben van tartva. Ennek ellenére előfordul, hogy a szakszerű és gondos logopédiai terápia és az otthoni gyakorlás ellenére a hangképzés nem javul megfelelően. Ilyenkor kérni kell a foniáter segítségét, hogy kiderüljön, nincs-e

valamilyen rejtett hiba, amelyet az operáló orvos nem vehet észre. Az organikus hangképzési és beszédhibák közös jellemzője az, hogy valamennyi esetben a fülünkkel halljuk a gyermek hangjának csengési hibáját, beszéd közben artikulációs és légzési hibákat is látunk. Maga az "organikus" elnevezés azt jelenti, hogy valamilyen szervi elváltozás okozza a beszéd zavarát. Az elváltozás orvosi vizsgálattal megállapítható és az esetek egy részében orvosi kezeléssel meg is lehet szüntetni. Nem ilyen egyszerű a dolog természetesen, mivel számtalan esetben a betegség meggyógyítása után a hangképzés nemhogy javulna, hanem rosszabb lesz. Ezekben az esetekben tehát az mutatkozik meg, hogy a foniátria és a logopédia csak együttesen tudja meggyógyítani ezeket a betegeket. 13.1 ORGANIKUS EREDETŰ HANGKÉPZÉSI- ÉS BESZÉDZAVAROK

Az organikus eredetű hangképzési és beszédzavarok 7 csoportra oszthatók: 1. fejlődési rendellenességek 2. gyulladásos betegségek 3. daganatos betegségek 4. izomeredetű betegségek 5. idegeredetű betegségek 6. endokrin eredetű betegségek 7. traumás eredetű betegségek

13.1.1 Fejlődési rendellenességek A fejlődési rendellenességek jelentős része csak orvosi beavatkozást igényel, hiszen legfontosabb a légutak szabaddá tétele. A kifejezetten közös ellátást igénylő elváltozás az ajak- és szájpadhasadék, valamint az organikus pöszeség. Ajak- és szájpadhasadék: ez az elváltozás a magzati élet 5-12. hetében alakul ki familiáris és örökletes genetikai tényezők következtében. A beszédkialakulás rendszerint késik, a kialakult beszéd elmosódott, dünnyögő, monoton, ritmustalan, nyílt orrhangzós. Kezelés: az ajakhasadék zárását lehetőleg egy ülésben és mihamarabb, csecsemőkorban el kell végezni. A szájpadhasadék zárása legtöbbször csak több ülésben vihető végbe, de lehetőleg iskoláskorig el kell végezni. Hangterápia minden esetben szükséges, szinte minden beszédhiba és hangképzési hiba korrekciója szóba jön. A submucosus szájpadhasadék miatt végzett garatszűkítő műtét után is szükséges az orrhangzós terápia folytatása. Organikus pöszeség: szervi eredetű pöszeségről akkor beszélünk, ha kimutatható veleszületett vagy szerzett szervi elváltozás okozza a beszédzavart. Ennek megfelelően megkülönböztethető perifériás–impresszív eredetű pöszeség és perifériás-expresszív eredetű pöszeség. Perifériás impresszív eredetű pöszeség: az audiogén dyslalia. Kezelése a nagyothallás korszerű javításával vihető végbe szurdopedagógus segítségével. Perifériás-expresszív pöszeségek: a dysglossia, az ajkak mozgáskorlátozottsága, a dyslalia labialis és a dyslalia dentalis. A kezelést fül-orr-gégészeti,

szájsebészeti és fogszabályozási eljárás kezdi meg, de minden esetben hosszantartó logopédiai beszédjavítás kell, hogy befejezze. 13.1.2 Gyulladásos betegségek A gyulladásos betegségek fennállásukat tekintve két nagyobb csoportra oszthatók: heveny és idült gégehurutra. Heveny gégehurut: a heveny gégehurut gyermekkorban gyakran előfordul, mivel a gyermekek a nagyobb orrgaratmandula miatt gyakran szájlégzők, így a megfázás nemcsak nátha, hanem torokgyulladás és rekedtség képében jelentkezik. Gyógyszerek hatására viszonylag hamar meggyógyulnak és logopédiai terápiát nem igényelnek. Idült gégehurut: idült gégehurutról akkor beszélünk, ha a gyulladás 3 hét után is fennáll kezelés ellenére. Felnőttkorban, főleg a dohányzás következtében, valamint a munkahelyi mérgező gázbelégzések miatt gyakran kialakul. Főleg a hangképzés tisztaságát gátolja, orvosi és logopédiai kezelést is igényel. Gyermekkorban lényegesen ritkábban fordul elő, mint felnőttkorban, de mind a hang-, mind a beszédképzést gátolhatja. 13.1.3 Daganatos betegségek A daganatos betegségek két csoportra oszthatók: jóindulatú- és rosszindulatú elváltozások. Jóindulatú elváltozások: polypus, cysta, papilloma. Rosszindulatú elváltozások: carcinoma, sarcoma.

A daganatos betegségek gyermekkorban szerencsére szintén ritkán alakulnak ki. Leggyakrabban a hangszalag cysták és a papillomák, a humán papilloma vírus okozta polypusok fordulnak elő. Minden esetben műtéti és hangterápiás kezelést igényelnek. Külön kiemelést jelent a gége-papillomák utáni hangterápia. A kórképre a gyakori kiújulás a jellemző, amely a legkorszerűbb műtéti technikák után is fennáll, nemegyszer összenövések miatt különböző hangréstágító műtétekre is sort kell keríteni. A felnőttkori papilloma egyes esetekben rosszindulatúvá is alakulhat. Szerencsére a gyermekkori papillomára ez nem jellemző és a hormonális érés során felnőtt korra megszűnik. A legnagyobb baj az, hogy a gyermekek óvodai, iskolai idejében hosszabb-rövidebb hangtalanság áll fenn. Ezen kívül a többszöri kórházi műtétek a gyermek és szülő lelkének is súlyos traumát jelentenek. Nem egy esetben a tanulásban komoly hátrány a sok iskolai mulasztás. Ilyenkor a legfontosabb a szülő, a logopédus és a fül-orrgégész nagyon szoros munkakapcsolata. A hangterápia hatása sokszor úgy tűnik, hogy semmi, mégis gyakorolni kell, mert a hangképzési feladatok az egész hangképző rendszert dolgoztatják, nemcsak közvetlenül a hangszalagokat. 13.1.4 Izomeredetű betegségek Az izomeredetű betegségek közül leggyakrabban a myasthenia gravis pseudoparalytika fordul elő. Ezek a betegek igen sok esetben nyílt orrhangzósság miatt a foniátrián jelentkeznek. Tünetük a hangképző és az artikulációs izmok gyors kifáradása folyamatos beszéd

közben: fokozódó nyílt beszédhangképzési nehezítettség diszfónia. Kezelése rendszeres történik, de logopédiailag a helyes megtanítása nagyon fontos.

orrhangzósság, a és a myastheniás gyógyszerszedéssel légzés és artikuláció

13.1.5 Idegrendszeri eredetű betegségek Két fő idegrendszeri különböztetünk meg:  centrális bénulások  perifériás bénulások

eredetű

betegséget

Mindkét esetben egyoldali és kétoldali elváltozások lehetnek. A hang és beszédképzés tekintetében az V, VII, VIII, IX, X és XII agyideg betegsége, bénulása jön szóba. Centrális bénulások: agyhártyagyulladás és agyvelőgyulladás következtében jöhetnek létre, sajnos az egyre fiatalabb korban kezdődő sclerosis multiplex is említést érdemel. A beszéd monoton és színtelen lesz, a hangterjedelem beszűkül, a hangtartás megrövidül, ritkán a beszéd nyílt orrhangzós lesz. A betegség az orvostudomány egyik legnehezebben gyógyítható esete, folyamatos gyógyszer kísérletekkel próbálják a betegek életét meghosszabbítani és elviselhetővé tenni. A beszéd javítása ilyen esetekben még lelki támaszt is jelent a betegnek és már egy kisfokú javulás is reménnyel töltheti el. Perifériás bénulások: sokkal gyakrabban fordulnak elő. A hangszalagok egyoldali bénulása akár megfázás és nyaki ütés következtében is létrejöhet. Felnőttkorban főleg a nyaki műtétek következménye. Legtöbb esetben

orvosi kezelésre nincs is szükség, mivel a hangképzés hangterápiával meggyógyítható. Hirtelen kialakult kétoldali bénulás a nagyfokú légzésromlás miatt gyakran légcsőmetszés elvégzését teszi szükségessé. Az egyoldali bénulás is rontja a légzést, de légcsőmetszésre nincs szükség. A hangterápiás gyakorlatok mihamarabbi elkezdése megakadályozza a hangszalagok elvékonyodását és a bénult oldali elsorvadást. Az arcideg bénulása fülbetegségek és fülműtétek, de sokszor megfázás következtében is létrejön. Komoly artikulációs zavart okoz, mivel az ajakmozgatás azon az oldalon megbénul. Logopédiailag nyelvtornát, ajakcsücsörítéseket, fújó gyakorlatokat kell végeztetni. A lágyszáj mozgató ideg bénulása nyílt orrhangzósságot okoz, amelyre az orrhangzós terápia alkalmazandó. A nyelvmozgató bénulása organikus pöszeséget okoz, hanggyakorlatokkal a dyslalia javítható. 13.1.6 Endokrin eredetű betegségek Négy főbb endokrin eredetű hangképzési betegséget különböztetünk meg: 1. agyalapi mirigy eredetű hangképzési zavar 2. mellékvese eredetű hangképzési zavar 3. pajzsmirigy eredetű hangképzési zavar 4. petefészek eredetű hangképzési zavar Vizsgálatuk és kezelésük orvosi feladat. Nem tartozna tulajdonképpen ide, mégis itt érdemes beszélni a mutatio tardáról, amelyben nem mutatható ki elváltozás a hormonháztartásban, de mégis csak a

hormonális éréskor bekövetkező anomália. A felnőtt korba kerülő fiatalember a felnőtt méretű gégéjével továbbra is a gyermekhangját használja. Sajnos a család, de még a kezelőorvos sem gondol arra, hogy nem rendjén való az, hogy egy felnőtt férfi női hangon beszél. Ez a megemelt beszédhangmagasság fárasztó és gyakran hangszalagcsomókhoz és diszfóniához is vezet. Kezelése kizárólag logopédiai, hanggyakorlatokkal viszonylag könnyen elérhető a megfelelő beszédhangmagasság használata. 13.1.7 Traumás eredetű hangképzési és beszédzavarok Az utóbbi időkben rohamosan növekvő számú közlekedési balesetben egyre több gyermek sérül meg. A fej sérülései a leggyakrabban az orr, az ajkak, a nyelv, a lágyszájpad és a gégeporcok területén jelennek meg. Orvosi kezeléssel viszonylag jól gyógyíthatók, amennyiben végleges bénulás vagy szövethiány marad fenn, mindenképpen az eddig említett logopédiai hangterápiák alkalmazása szükséges.

14. VIZSGÁLATOK REKEDTSÉGBEN Gégetükri vizsgálatok: szabad szemmel, a nyelv kihúzásával a hangszalagok megtekintése Endoscopos vizsgálatok: orron, vagy szájon át bevezetett finom eszközök direkt fényes használata Stroboszkópia: speciális géppel a hangszalagrezgések lelassításával látható a hangszalagok mozgása és zárása Szonagráfia: hangszínkép-elemzés során látható a kimondott szavak rezgésképe Glottográfia: oscillogramos módszerrel kimutatható a hangszalagok rezgési munkája Pneumográfia: a légzés elemzése a mellkasi és rekeszlégzés helyes használatáról Fonetográfia: a hang dinamikáját és teljesítőképességét mutatja meg a hangmagasság és a hangerő szemszögéből Akusztikai vizsgálatok:   

A hangszalagok frekvenciaingadozásainak mértéke "jitter %" A hangszalagok amplitúdóváltozásainek mértéke "shimmer %" dB-ben A zönge és zörej aránya a "jel-zaj viszony"

15. FELADATOK A DISZFÓNIA GYÓGYÍTÁSÁHOZ A helytelen hangképzési technika javítása hanggyakorlatokkal történik. Fontos tudni, hogy a logopédus segítségére mindenképpen szükség van, de a hangképzés csak akkor jön helyre, ha naponta 15-20 percet gyakoroljuk azokat a feladatokat otthon is, amelyeket a foglalkozáson a tanárral végeztünk. A logopédussal végzendő gyakorlatok heti egy alkalommal körülbelül fél órát jelentenek. Az otthoni gyakorlást lehetőleg csendes szobában végezzük, olyanban, amelybe nem nyitnak be és gyakorlás alatt lehetőleg kapcsoljuk ki a telefonokat. A diszfónia kezelése többirányú, a döntő szerep azonban a hibás hangképzés átnevelésének, a hangreedukációnak jut. Amennyiben gyulladás is jelen van, úgy gyógyszerek szedésével is kiegészülhet a kezdeti kezelés. Súlyos esetekben, felnőtt korban szigorúan elrendelhető 1-2 hetes hangdiéta, tehát teljes beszédtilalom. A hangképzés javítását fekvő, ülő vagy álló helyzetben végezhetjük. Általános izomellazítással kezdjük. Karjainkat megemeljük és úgy teszünk, mintha karjaink nem a mieink lennének és hagyjuk, hogy leessenek, mint egy-egy fadarab. Ezután áttérünk a helyes légzés elsajátítására. Az ember a levegőt a tüdejébe veszi, a tüdő a mellkasban van. A mellkas olyan, mint egy doboz, csak alul nincs feneke. A tüdő alakja követi a mellkas alakját - jól látható, hogy a vállaknál egészen keskeny, míg az alsó bordák magasságában jó nagyméretű. A beszédhez sok

levegőre van szükség, hiszen minden egyes beszédhangot „kifújunk” magunkból. Ha sok levegőre van szükségünk, akkor oda szívjuk be, ahol nagy a tüdő, ahova sok levegő fér, tehát a mellkas alsó részére. Ha levegővételnél a hasunkat behúzzuk, akkor az ott lévő szerveket beletesszük a „dobozba”, tehát nem fér oda elegendő mennyiségű levegő. Ha viszont kicsit kitoljuk a hasunkat, helyet csinálunk a „dobozban” a levegőnek - ezért aztán az ott lévő tüdőbe jó sok levegőt tudunk beszívni. A légzést mindig kilégzéssel kezdjük, úgy, hogy a hasunkat határozottan behúzzuk. Ellenőrzésképp folyamatos „sss” hangot hallatunk. Belégzéskor a hasunk kifelé emelkedik, tehát belégzéskor kitoljuk a hasunkat. A belégzés gyors kell, hogy legyen, mivel a szavak kimondása közben nincs időnk a hosszú levegővételre. A belégzés egyfázisú. A tüdő alsó részét szívjuk tele levegővel és nem szívunk egy másik fázisban a tüdő csúcsaiba is levegőt. ( Ez a légzéstípus a jóga-légzésre jellemző.) Ez a belégzés típus gyakori hiba. Magyarázata az, hogy pici gyerekkortól azt tanítják a testnevelők, hogy „be a hasat, ki a mellet!”. Ezért aztán, akinek nem feszül a tüdő felső része a levegőtől, úgy érzi, hogy nem vett elég levegőt. Vigyázzunk arra, hogy egymásután ne végezzünk túl sok mély belégzést, mert a túlzottan oxigenizált agy rossz közérzetet, szédülést és kézzsibbadást okoz! Míg a belégzés egy viszonylag gyors tevékenység, addig a kilégzés egy nyugodt, lassú és hosszú periódus. Nem szabad azonban a kilégzést mindenáron meghosszabbítani és préseléssel, erőltetéssel a tüdőből a levegőt kinyomni. A kilégzés addig kell, hogy tartson,

amíg a puhán elődomborodó hasfal a természetes kiindulási pontjára visszasüllyed. A helyes légzés elsajátítása legkönnyebb fekvő helyzetben, kissé nehezebb álló helyzetben és a legnehezebb ülve. Amikor már jól megy a nyugalmi légzés, megtanuljuk a hangerő fokozásához szükséges légzéstechnikát. Jó módszer a három macska elkergetése. Mély belégzés után három „s” hangot mondunk hangosan, miközben ellenőrizzük hasunk rugalmas visszatérését a belégzés előtti állapotba. A helyes légzéstechnika elsajátítása után észrevehető a kilégzési idő meghosszabbodása. A légző gyakorlatok után rátérünk a zümmögő, majd a zöngés hangok képzésére. A zümmögő hangokkal a helyes beszédhangmagasságunkat állítjuk be. Ehhez a gyakorlathoz a zümmögő hangon kívül fejmozgásokat is használunk. Mintha kérdésekre válaszolnánk, de szavakat nem akarunk kimondani. Az „igen” válaszhoz bólintunk és „ühüm” hangot hallatunk. Könnyedén, nem erőlködve. A „nem” válaszhoz megcsóváljuk a fejünket és „m” hangot hallatunk kétszer. Ezzel az erőlködés nélkül képzett egyszerű hang-feladattal megtaláljuk az élettani beszédhangmagasságunkat. A helyes beszédhangmagasság rögzítésére zümmögő gyakorlatokat végzünk. A legjobban az „m” hangot tudjuk használni, amelyhez egy-egy magánhangzót kapcsolunk. Az egészséges, élettani hangképzés gyakorlatai alatt ellenőrizzük:

        

az állkapocs ellazított mozgását a pontos artikulációt a lágy hangindítást a nyakizomzat lazaságát a gégeváz túlzott mozgásainak csökkentését a légzés természetességét és a kilégzési idő erőlködés nélküli meghosszabbodását a hasizomzat természetes mozgását, a vállak emelésének elmaradását és a puhán kidomborodó hasfalat belégzéskor a hang megfelelő magasságát a hang tisztaságát és csengő jellegét

A hangszalagok hangadáskor rezgő húrként viselkednek. Ennek megfelelően minden embernek van egy rá jellemző, egyéni beszédhangmagassága. Rossz szokás az, hogy a rekedt ember a hangosabb hangot magasabban, a halkabb hangot pedig mélyebben képezi. A hanggyakorlatok végzésekor figyelünk arra, hogy a halkabban és a hangosabban mondandó gyakorló szavakat ugyanabban a hangmagasságban mondjuk! Milyen szavakat mondjunk a hanggyakorlatokban? Mindenképpen olyan szavakat, amelyek automatikusan mondva következnek egymás után, amiken nem kell gondolkozni. Ezért oda tudunk arra figyelni, hogy hogyan mondjuk ki a szavakat. A legelterjedtebbek a számok, a hét napjai, a hónapok, a törpék és a vezérek nevei. Eddig gyakoroltuk a helyes levegő használatot és az élettani hangosítást. Természetesen a beszéd dallamosságát nem szabad elvenni, hiszen célunk nem egy monoton hangteljesítmény kialakítása. 58

A hangmagasság változtatására a kérdő és válaszoló módszert használjuk. Először azonos hangerővel, később a kérdés és a válasz hangerejét változtatjuk. Amikor a számok és a szavak mondása már jól megy, rátérünk az olvasó gyakorlatokra. A legalkalmasabbak az egyszerű versikék, mondókák. Az olvasásban szintén arra törekszünk, hogy a megfelelő hangmagasságot használjuk. Rendkívül jó gyakorlatnak számítanak a hangosítóhalkító gyakorlatok, amikor egymás után leírt szavakat elkezdünk halkan olvasni és fokozatosan hangosítunk a teljes hangerőig. Ezt a szót még egyszer hangosan kimondjuk és folyamatosan halkítva visszafelé eljutunk a kezdő szóig. Természetesen a hangmagasságot igyekszünk egy szintben tartani és hangosításnál is csak minimálisan megemelni. A levegő -beosztási gyakorlatoknál úgy mondjuk a számokat egymás után, hogy egy levegőre mindig egy számmal vagy szóval többet mondunk ki. A legnagyobb feladatot a spontán beszédben alkalmazott helyes hangképzési technika jelenti. A diszfónia kezelése sokszor hónapokon át tartó kezelést igényel és a gyakorlatok alatt nagy türelmet és szorgalmat követel mind a rekedt embertől, mind a vele foglalkozó személytől. A hanggyakorlatok egyben pszichoterápiának is számítanak. A pszichoterápia tulajdonképpen az élettani tapasztalatok adataira támaszkodó lelki befolyásolás módszere, amely a test és a lélek egységét tekintetbe véve igyekszik kedvező változást elérni a beteg egészségi állapotában. Minthogy a funkcionális hangképzési

zavarok keletkezésében általános pszichés tényezőknek is részük van, érthető, hogy a pszichoterápia helyet kap a foniátriai- logopédiai gyógyeljárások között.

16. GYERMEKKORI ORGANIKUS HANGKÉPZÉSI HIBÁK JAVÍTÁSA ORVOSI- ÉS GYÓGYPEDAGÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSBEN Az organikus hangképzési és beszédhibák közös jellemzője az, hogy valamennyi esetben a fülünkkel halljuk a beszélő gyermek hangjának csengési hibáját, és számtalan esetben mi, hallgatók a hangok képzésekor artikulációs és légzési hibákat is látunk. Maga az „organikus" elnevezés azt jelenti, hogy valamilyen szervi elváltozás okozza a hang tisztaságának zavarát, amelyet orvosi vizsgálattal meg lehet állapítani és az esetek egy részében orvosi kezeléssel meg is lehet szüntetni. Nem ilyen egyszerű természetesen a dolog, hiszen számtalan esetben a betegség meggyógyítása után a hangképzés nemhogy javulna, hanem rosszabb lesz Ezekben az esetekben is az mutatkozik meg, hogy a foniátria és a logopédia csak együttesen tudja meggyógyítani ezeket a kis betegeket. A hangbetegek vizsgálata az alábbi szempontok szerint kell történjen a foniátriai rendelésen: 1. a beteg gyermek és hozzátartozójának kikérdezése kötetlen beszélgetés során 2. hangképzés és az artikuláció vizsgálata 3. a hangképzőszervek vizsgálata, gégetükrözés 4. a rezonanciás üregek vizsgálata 5. a légzés vizsgálata 6. a hangbetegség minőségi osztályozása

A kórelőzmény felvételekor megkérdezzük: 1. mikor és milyen módon kezdődött a betegség, kapott-e erre már valamilyen kezelést? 2. miben nyilvánul meg a hangképzési vagy beszédzavar, vannak-e mellékpanaszai is? 3. születése nem volt-e rendellenes, születés óta milyen volt a fejlődése, mikor kezdett beszélni, van-e egyéb motoros ügyetlensége? 4. van-e halláscsökkenése, milyen a zenei hallása? 5. az általános egészségi állapotában van-e valamilyen említésre méltó elváltozás? 16.1 A REZONANCIÁS ÜREGEK VIZSGÁLATA A tökéletes hangteljesítmény a toldalékcső formájának és nagyságának változásaitól függ, amely az ajkaktól a szájüregen keresztül a szubglottiszig terjed. A magán- és mássalhangzók kiejtése a lágyszájpad és az ajkak artikulációs mozgásain kívül a nyelv tömegének elmozdulásától és izomzatának kontrakciójától is függ, beszéd és éneklés közben egyaránt. A túlzottan előretolt nyelv a sziszegőhangok képzési hibáján kívül a garat összeszorulását és közvetve a gége működését is befolyásolja. A gótikus keményszájpad a beszédhangok kiejtési zavarain kívül idegenszerű hangszín kialakulását is okozza. A lágyszájpad épsége és jó működése a kifogástalan beszédhangképzéshez elengedhetetlenül szükséges. A kifejezett nyílt orrhangzósság a szájpadhasadék esetében

a legkifejezettebb, de a veleszületett rövidebb lágyszájpad, a bénult vagy sérült lágyszájpad is nyílt orrhagzósságot okozhat. Hasadt nyelvcsap esetén gondolnunk kell szubmukózus szájpadhasadékra. Épnek látszó szájpadizomzat veleszületetten is hiányozhat. Sajnos az utóbbi idők mandulaműtéti technikája következtében a túlzottan kikanyarított mellső garatív is nyílt orrhangzósságot okozhat. A veleleszületett zárt choana vagy choanák zárt orrhangzósságot is okoznak az életet is veszélyeztető egyéb következmények mellett.

17. PSZICHOGÉN APHONIA Hazánk közel 11 millió lakosából 5 millió a kereső dolgozó és tanuló. Az összes dolgozók körülbelül 30 %-a szellemi foglalkozású. A pedagógusok, előadók, előadóművészek és a bolti eladók a teljes munkaidejüket beszéddel töltik el, ezért természetes, hogy rekedtség esetén munkájukat ellátni nem tudják. Ezen kívül azt is számításba kell vennünk, hogy az ügyfelekkel foglalkozó dolgozók, ügyintézők és a telefonbeszélgetések tömegét lebonyolító különböző állású szellemi foglalkozásúak szintén csak ép hangszalagokkal és jó beszédfunkcióval munkaképesek. És a gyermekek? Bölcsődés koruktól megszokták, hogy a közösség zaját túl kell kiabálniuk ahhoz, hogy megértessék magukat. A beszéd gondolataink kifejezésének eszköze. Érthető tehát, hogy a civilizált társadalomban, a szocializáltság magas fokán az interperszonális kapcsolatok beszéd nélkül nem alakulhatnak megfelelően. Az utolsó 100 év során környezetünkben végbement óriási technikai fejlődéssel szervezetünk megszokott, biológiai adaptációja nem tudott lépést tartani és védőpajzsként a létrejött emocionális problémákkal szemben a funkcionális betegségek mögé rejtőzött. A rekedtség meghatározása: A rekedtség egyszerűen megfogalmazva: a hang tisztaságának zavara. Tehát amikor a hangszalagrezgés által képződött tiszta zöngehanghoz zörejelemek társulnak.

17.1 A REKEDTSÉG ÉS A DISZFÓNIA A rekedtség tehát a hang tisztaságának hiánya. Létrejöhet akár 1-2 óra vagy nap alatt, de viszonylag hamar elmúlik. Egy akut gégegyulladás vagy egy futballmeccsen való kiabálás lényegében ugyanolyan elváltozást hoz létre a hangminőségben. A fontos csak az, hogy megfelelő kezelésre elmúljon. A gyulladáscsökkentők, a köhögéscsillapítók, a gégediéta és a teljes beszédtilalom, a csendkúra 3 hét alatt meg kell gyógyítsa a rekedt embert. A 3 hét után is megmaradt rekedtség már figyelmeztető kell, hogy legyen! Mindenképpen gégeorvosi vizsgálat szükséges annak eldöntésére, hogy a rekedtséget nem kell-e valamilyen műtéttel elmulasztani, vagy esetleg egy szisztémás kórkép belgyógyászati vagy ideggyógyászati kivizsgálása, gyógykezelése szükséges. Gégészeti vizsgálatkor rendkívül érdekes megfigyelni azt, hogy a rekedtség foka és a beteg gégéjének általános állapota nem mindig felel meg egymásnak! Sokszor súlyosan beteg gége mellett is viszonylag jó a hangminőség, máskor szinte egészséges hangszalagokkal sem tud a beteg tiszta hangot képezni. A magyarázatot abban találjuk, hogy a fokozatosan kifejlődött szervi elváltozással a beteg megtanul „együtt élni”, tehát változtatja hangképzési technikáját, ameddig csak tudja. Az ép gége melletti rossz hang a funkcionális hangképzési zavarok jellemzője. A rekedt hang a beteget a mindennapi életben erősen befolyásolja, hiszen munkavégzésében is gátolja. A rekedt betegnek, miután panasza több héten-hónapon keresztül fennállt, nemcsak a hangja rekedt, hanem több olyan tünetet látunk, hallunk

és tapasztalunk, amelyek egy jól körülírt, egységes kórképet jellemeznek: ez a diszfónia. 17.2 AZ APHONIA KIALAKULÁSA Az aphonia a váratlanul kialakult némaság, a hallható beszéd képzésének gátoltsága. A hangképzés hirtelen elvesztése szerencsére ritkán fordul elő, de mindenképpen azonnal orvoshoz kell fordulni. Ilyen esetekben a fül-orr-gégeorvos a gége vizsgálatánál látja, hogy a hangképzési panaszt valamilyen látható, a hangszalagokra vonatkozó betegség okozza, vagy valamilyen más egyéb, általában véve lelki panasz alakítja ki a beszédképesség megszűnését. Amennyiben látható betegség okozza a panaszt, úgy a megfelelő szakorvosok végzik el a kezeléseket, hogy a beteg ismét megfelelően tudjon beszélni. Abban az esetben, ha nem látható, úgynevezett szervi ok áll a " némaság" hátterében, a megfelelő kezelést a hanggyógyász szakember, a foniáter dönti el és a továbbiakban a logopédus tanár kezeli és gyógyítja meg a beszélni nem tudó beteget. 17.3 A PSZICHOGÉN APHONIA KIALAKULÁSA Az emberi hangképzés a beszélő szervekben történik, tehát a tüdő, a gége, a szájüreg és a nyelv, a kapcsolódó orrüreg együttes működése következtében jön létre. Ahhoz, hogy minden megfelelően, harmonikusan történjen, az idegrendszer irányítása szükséges. Amennyiben bármilyen lelki ok befolyásolja az idegrendszer megfelelő irányítását, a hang hirtelen

elvesztése következhet be, annak ellenére, hogy például a hangszalagok teljesen egészségesek. Ezt a betegséget pszichogén aphoniának, magyarul „lelki hátterű némaságnak” nevezzük. A beszéd maga az ember személyiség-kivetítésének része: érthető, hogy a neurózis, a lelki betegség a hangképzés zavarában is megnyilvánulhat. A hirtelen kialakuló beszédképtelenség méltán okoz nagy riadalmat a betegben és családjában és természetesen azonnal valamilyen súlyos, legtöbbször daganatos betegség kialakulására gondolnak. Amennyiben az orvosi vizsgálat kizárja a látható, szervi megbetegedést, a környezet gyakran arra gondol, hogy a hirtelen megnémuló beteg csak "megjátssza magát", nincs is semmi baja. Pedig nem így van! Tökéletes hangképzés csak egészséges beszédszervekkel és tökéletesen egészséges lélekkel történhet. Az irányítás, a pszichés háttér ugyanolyan fontos, mint maguknak a hangszalagoknak a munkája. 17.4 A LOGOPÉDIAI KEZELÉSRŐL A hallható hangadásra képtelen, csak suttogó beteget az orvosi vizsgálat után a logopédus tanár kezdi kezelni. A kezelés lényege az, hogy a beteg lelki megnyugtatása mellett meg kell tanítani a helyes hangképzést. Amikor a beteg pszichés panaszok miatt tartósan rekedt, akkor a hangképzés minden összetevője hibás, a légzéstől a beszédhangok megformálásáig. Lépésről-lépésre kell ismét kialakítani a helyes hangképzést. A kezelés ideje alatt a logopédus tanár és a „néma” beteg között kialakuló lelki kapcsolat már önmagában is gyorsítja a

gyógyulást. A kezelés ideje igen változó. Előfordul, hogy már az első órán meg tud szólalni a beteg, de sokszor hosszabb időt, néha több hetet is igénybe vesz a tanítás. Nagyon fontos, hogy tudatosítsuk a betegben, hogy az otthoni gyakorlás és a pszichés háttér lehetőség szerinti rendezése egyaránt fontos a mielőbbi gyógyuláshoz.

18. A FONIÁTRIA ÉS A LOGOPÉDIA KAPCSOLATA A beszédorvoslás gyökerei a messzi múltba nyúlnak vissza. Az embert az emeli ki minden élőlény közül, hogy beszélni tud, tehát a gondolatait szavakban ki tudja fejezni. Maga a "person" szó, a per sono összefüggésből alakult ki, ez magyarul annyit jelent, hogy " hang által". A beszédgyógyítás is kétoldalú dolog, hiszen bizonyos esetekben a gyógyítás orvosi munka, bizonyos esetekben viszont tanári feladat. Az emberi kommunikáció zavarainak vizsgálatával és gyógyításával foglalkozó tudomány a foniátria, a fonetika és a logopédia. Ezek a társtudományok egymásra támaszkodva végzik munkájukat és hasznos tapasztalatokat, kutatási eredményeket bocsátanak egymás rendelkezésére. A foniátria kialakulásának pontos idejét nem lehet meghatározni, hiszen a beszédkutatás és a beszédorvoslás gyökerei a messzi múltba nyúlnak vissza. A hangképzés zavarairól már ókori tudósoktól is származnak feljegyzések. Hippokratesz például megfigyelte, hogy a gége alatti nyílt sérülések után nem jöhet létre szépen csengő hang. Arisztotelesz észrevette, hogy a hangmagasság az életkorral és a gége változó nagyságával van összefüggésben. Leonardo da Vinci volt az első, aki a gégét, az ajkakat, a nyelvet, a szájpadot és a légcsövet lerajzolta és funkciójukat tanulmányozta. Kempelen Farkas 200 évvel ezelőtt, a gégetükör feltalálása előtt már leírta a hangszalagmozgásokat és a

lágyszájpadi munkát, tisztában volt az emberi beszéd mechanizmusával, erről könyvet is írt és beszélőgépet szerkesztett. A pesti egyetemen tanított Johann Nepomuk Czermak, akinek a 150 évvel ezelőtt bemutatott gégetükör használatát köszönhetjük. Magát a foniátriát, mint orvosi diszciplínát Hermann Gutzmann nevéhez kötjük, aki 1905-ben magántanári értekezését a berlini Humboldt Egyetemen a beszédzavarokról, mint egyetemi klinikai tantárgyról írta. A XX. század elején az egyetemes beszédkutatás alapjainak lerakásában orvosok, nyelvészek és gyógypedagógusok vettek részt világszerte, így hazánkban is. A beszédzavarban szenvedő betegek kezelésére logopédiai műhelyek, gyógyító tanfolyamok indultak. Az első foniátriai ambulancia 1928-ban létesült a budapesti Fül-orr-gégeklinikán. A foniátria az emberi kommunikáció patofiziológiájával foglalkozó orvosi tudomány. Elsődleges feladata a hangképzési, a beszéd- és nyelvi zavarok diagnosztizálása és kezelése. A hallászavarok, elsősorban a gyermekkori hallásproblémák is komoly hatással vannak a beszédre. Az utóbbi időben a nyelési zavarok is a foniátria tárgykörébe kerültek, abból a meggondolásból, hogy a nyelés oro-pharyngeális szakaszában ugyanazok az anatómiai képletek vesznek részt, amelyek a beszéd kialakításában. A foniátria és a logopédia szakterülete sok tekintetben hasonló, illetve azonos. De míg a foniátria a fül-orrgégészetre épülő orvosi tudomány, a logopédia a gyógypedagógia, tehát tanári tudomány egyik speciális

ága. A foniáter orvosi-biológiai, a logopédus szociális és pedagógiai szempontból foglalkozik betegeivel. A „foné" görögül hangot jelent, az „iatrea" jelentése gyógyítás. A „logos" jelentése beszéd, a „paedeia” jelentése tanítás. Tehát a foniátria a hang gyógyítását, a logopédia a beszéd tanítását jelenti. Az orvos feladata a kialakult kórképek etiológiájának tisztázása, a pontos diagnózis felállítása, a hangképző szervek vizsgálata, a gége tükrözése, a szükséges terápia meghatározása, gyógyszerrendelés, az esetleges műtéti indikáció felállítása és amennyiben abban járatos, a fonokirurgiai eljárás elvégzése. A logopédus közreműködik az anamnézis felvételében, a beszédszervek vizsgálatában, a kórisme felállításában, ő végzi a hangreedukációs gyakorlatokat és valamennyi beszédterápiát. Mint már láttuk, a foniátria a fül-orr-gégészetre épülő orvostudomány. De vajon indokolt-e ezt a három szervet egy tudománnyá összevonni és együtt művelni? Az egyik válasz szerint igen, mivel kizárólag a homlokreflektor segítségével tudjuk a mélyen fekvő és a szem elől eltakart részleteket gondosan láthatóvá tenni és átvizsgálni. Ez a válasz ma már nem állja meg a helyét, mert a technika fejlődése során kialakított endoszkópokkal már minden testüregbe gond nélkül bele tudunk tekinteni. A magyarázat egy egészen más összefüggésen alapul.

TekintsĂźnk meg egy emberi fejet!

4. ĂĄbra: Az emberi fej

Ha elindulunk a jobb fülkagylótól a külső hallójáratba, a hallójárat mélyét a dobhártya fedi le. Ezután a dobüregbe jutunk, amelyben a hangtranszformációt végző hallócsontokat találjuk. A dobüregből indul ki a csontos fülkürt, amely az orrgaratba tart. Az epypharynx túloldalán indul a baloldali tuba Eustachii a baloldali dobüregbe. Innen a dobhártya után kezdődő külső hallójáratba jutunk, amely a bal fülkagylóba szájadzik. Ha függőleges irányban indulunk el az orrnyílástól, akkor az orrüreg után az orrgaratba jutunk. Továbbhaladva a torokban elhagyjuk kétoldalon a mandulákat, a gégegaraton keresztül a gégeűrbe érünk a hangszalagok közé. Innen a subglottis a légcsőbe vezet, amely a két főhörgőre oszolva a tüdőben ér véget és bronchusokra, hörgőkre oszlik. Jól látható, hogy itt egy, az orrgaratban találkozó kétirányú, légtartalmú üregrendszerről van szó. Ez a két üreg azonos helyről fejlődik, azonos felépítésű: csontos, vagy porcos tok, nyálkahártya vagy bőr béléssel és összefüggő, folyamatos légtartalommal. Nyilvánvaló, hogy bármelyik ponton kialakuló elváltozás áttevődik a többi részre és befolyásolja azok működését. Nem fordulhat elő, hogy panasszal orvoshoz menő beteg vizsgálatának csak az egyik része valósulhat meg és további vizsgálatra egy másik orvos segítségét kell kérni. Ezt a „T” alakú üregrendszert egy folyamatos egységnek kell tekinteni és a működési rendellenességet ennek figyelembevételével kell orvosolni! A fül-orr-gégész tehát ezen szervek betegségeinek diagnózisát és kezelését megfelelően kell ismerje. Magához a beszédképzéshez a beszédmegértés feltétlenül szükséges.

Vizsgáljuk meg, hogy milyen tudnivalókra és ismeretekre van szüksége a beszédgyógyítással foglalkozó szakembernek: 1. A hangképzés, a beszéd, a nyelv, a hallás és a nyelés anatómiája, élettana és patológiája. 2. A beszéd és a hallás neurofiziológiai elveinek ismerete, a centrális kódolás és dekódolás. 3. A genetikai alapelvek és a környezeti hatások értékelése. 4. Az életkor szerepének felismerése. 5. A verbális kommunikáció pszichológiai és magatartási szempontjai. Lépjünk tovább és vizsgáljuk meg azt, hogy valójában milyen szoros összeköttetés és együttműködés áll fenn a foniátria és a logopédia között. A hangképzési panaszban szenvedő beteg a háziorvoshoz megy, aki sikertelen belgyógyászati kezelés után, vagy már első lépésben fül-orr-gégészeti vizsgálatra küldi a beteget. Ilyenkor áll elő az a képtelennek tűnő lehetőség, amikor a vizsgáló fül-orr-gégész vagy meg tudja mondani a hangképzési panasz okát, vagy nem! Ennek az a magyarázata, hogy a hangképzési panaszok egyes esetekben organikusak, tehát szervi alapjuk van, más esetekben viszont funkcionálisak. Ilyenkor szerencsés esetben a beteg foniáter orvoshoz kerül, aki a továbbiakban a tennivalókat eldönti. Innentől kezdve a foniáternek könnyű a dolga, hiszen első megközelítésben azt mondhatjuk, hogy az organikus hangképzési zavarok megoldása orvosi feladat, míg a funkcionálisaké logopédus tanári feladat. Mondanunk

sem kell, hogy a dolog koránt sincs így, mert a foniáter logopédus nélkül és a logopédus foniáter nélkül ezután sem tud dolgozni! Mindkét betegségcsoportban vannak buktatók, amelyek erősen befolyásolják a további kezelést. Szó sincs arról, hogy mereven szét lehet választani az organikus és funkcionális hangképzési zavarok kezelését. Nézzük akkor meg a betegségek etiológiai felosztását! Az organikus eredetű hangképzési zavarok következő faktorok következtében jöhetnek létre: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Fejlődési rendellenességek Gyulladásos megbetegedések Daganatos megbetegedések Miopátiás okok Neurogén okok Endokrin okok

A hangképzés funkcionális zavarai: 1. Fonoponózis 2. Fononeurózis A továbbiakban nézzük meg részletesen, hogy milyen kezeléseket szükséges alkalmaznunk a hangképzési zavarokban! Mielőtt belefogunk a kezelések ismertetésébe, szögezzük le azt, hogy a hang rekedtsége csak egy részjelensége a diszfóniának, mivel minden esetben előbb-utóbb a beszélni kényszerülő betegnél egyéb látható és hallható elváltozások is fellépnek.

Diszfóniában: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A hang rekedt A légzés helytelen A nyakizomzati munka fokozott A hangerő csökken A hangmagasság nem élettani A hangindítás nem megfelelő A hangtartás megrövidült Szubjektív panaszok, sokszor a beszédtől való félelem.

Nézzük akkor meg csoportonként a különböző betegségeket és azok kezelését! Ad 1. A fejlődési rendellenességeknél, aszerint, hogy légzési nehézséget okoznak-e vagy nem, mindenképpen orvosilag kell megítélni, hogy elegendő-e csak egy hangterápia logopédussal vagy nem. Itt most nem részletezzük a nyúlszáj-farkastorok kérdést, mivel itt a diszfóniák kezeléséről beszélünk. A logopédiai terápia mindenben megegyezik a funkcionális diszfóniában és a diszláliában, pöszeségben alkalmazandó eljárásokkal. Ad 2. A gyulladásos betegségeket két csoportba osztjuk: a. Akut b. Krónikus

Az akut gyulladások megoldása orvosi feladat, mivel hangkímélés és gyógyszeres terápia megoldja a betegségeket. Logopédiai kezelésre itt természetesen nincs szükség. A krónikus betegségek, így elsősorban a dohányzás miatt kialakult hangszalag-megvastagodások rendszerint műtéti megoldásokat tesznek szükségessé, azonban a jól sikerült műtétek után sokszor a hangképzés még rosszabb lesz a nagy anatómiai változások következtében. Ezekben az esetekben mindenképpen hangreedukációs logopédiai terápia szükséges. Ad 3. A daganatos betegség lehet: a. Jóindulatú b. Rosszindulatú A jóindulatú daganatok, polypok,cysták,papillómák mindig növekedési hajlamot mutatnak, műtét nélkül nem tűnnek el. Ilyen esetekben is a műtét után várható a helytelen hangképzés, mivel a daganat növekedésének idejében a beteg hangképzése diszfóniás lett. Sebgyógyulás után azonnali logopédiai terápia szükséges annak elérésére, hogy a beteg fiziológiás hangképzéssel visszatérhessen munkájához. A rosszindulatú daganatok sajnos napjainkban egyre gyakrabban és egyre fiatalabb korban fordulnak elő. Első helyen áll itt a dohányzás carcinogen hatása! Természetesen a rosszindulatú daganatoknál első helyen a beteg életének megmentése áll, de minden

kezelés, műtét, még a sugárkezelés is befolyásolja a későbbi hangképzést. Sugárkezeléssel a hangszalagrákok gyógyíthatók, a kisfokú rekedtség miatt logopédiai hangreedukációra van szükség. A kisebb méretű gégerákok esetén végezhető parciális műtétek után a gégében kialakult megváltozott anatómiai helyzet és a gégefelek rossz záródása miatt általában a hangszalagbénulásoknál használatos hangterápiás gyakorlatokat végzi a logopédus. A nagykiterjedésű gégerák miatti teljes gégeeltávolítás után a beteget újra meg kell tanítani beszélni. Ilyenkor a nyelőcsőbeszéd használatának megtanítása szintén logopédusi feladat. Ad 4. A miopátiás okok a hangszalagok rossz záródásában mutatkoznak meg. Gyulladásos betegségek, vagy hangtúlerőltetés következtében alakulnak ki. Rendkívül súlyos betegségnek számít a myasthenia gravis amely a lágyszájpad munkáját is befolyásolja. A miopátiás okok gyakran pihentetésre és logopédiai terápiára javulnak. A myasthenia kezelése orvosi feladat és napjainkban korszerűen és kifogástalanul szubsztituálhatók – csak gondolni kell rá! Ad 5. A neurogén okok a nervus recurrens ( X.agyideg) egyvagy kétoldali bénulását jelentik. Centrálisak vagy perifériásak, illetve egyvagy kétoldaliak lehetnek.

A centrális bénulások mindenképpen neurológiai kivizsgálást és szinte minden esetben neurológiai vagy idegsebészeti kezelést tesznek szükségessé. Amennyiben a gyógyítás után maradványtünetek észlelhetők a hangképzésben, úgy hangterápiára is szükség lehet. A perifériás bénulások kis kivétellel nyaki műtétek következtében jönnek létre a nervus recurrens közvetlen sérülése miatt. Kétoldali bénulás a fulladás miatt tracheotomiát tesz szükségessé. Idővel hangréstágító műtét szükséges a kanülhordás elkerüléséhez. A műtét utáni hang mindig gyenge, hangterápiával kissé javítható. Egyoldali bénulásban a hangterápia szép javulással kecsegtet, mivel a hangszalagok épek és csak a mozgászavar miatt nem jó a hang minősége. Logopédiai terápiával a hang rendezhető és a bénulás előttivel azonos minőségű lesz. Ad 6. A valóban hormonzavar miatti rossz hangminőség endokrinológiai kezelésre az alapbetegséggel együtt gyógyul. Itt kell beszélnünk a mutatio tardáról, mivel ez életkorhoz kapcsolható. Egész biztosan nincs hormonzavar, csak a gége megnövekedéséhez nem kapcsolódott a megfelelő felnőttkori hangmagasság használata. Sajnos kevesen gondolnak rá és ezért kevesen jelentkeznek logopédusnál, annak ellenére, hogy hangterápiával a tökéletes felnőtthang kialakítható. Jól látható, hogy az organikus hangképzési zavarok sem gyógyíthatók egy-két kivétellel logopédus segítsége nélkül.

A funkcionális hangképzési zavarok: A funkcionális hangképzési zavarok a hangképző szervek működésének neuromuscularis zavarával magyarázhatók. 1. A fonoponózisok helytelen hanghasználat és hangtúlerőltetés következtében jönnek létre. Hajlamosítható tényező lehet a hangképző szervek csökkentértékű fejlődése. 2. A fononeurózisok a pszichoszomatikus kórképek közé tartoznak. Mindkét esetben az a jellemző, hogy a beteg rossz minőségű hangjának nem felel meg az orvosi vizsgálatkor látható gégekép. Gyakorlatilag ép hangszalagok és kissé fáradt zárás látható. Az eredeti meghatározás szerint a funkcionális hangképzési panaszok gyógyítása tanári feladat és talán ez az egyetlen betegségcsoport, amely valóban fedi a meghatározást. A jó hang visszaállítása valóban tanári feladat, de talán még ennél is több, mert pszichológusi jelleget is ölt: a beteg végre érzi, hogy megtalálta a helyét, foglalkoznak vele és meg fog gyógyulni. A hangterápia nem könnyű és sokszor hosszadalmas, de megéri a fáradtságot, mert azt adjuk vissza a betegnek, amely a munkavégzését, tanulását lehetővé teszi.

18.1 A HALLÁS SZEREPE A BESZÉD KIALAKULÁSÁBAN Hallás nélkül beszéd nem alakul ki. A korai hallásszűrés, a korai hallókészülék-ellátás és a korai fejlesztés a megfelelő emberi beszéd kialakulásának a feltétele. Ezekben a kórképekben az audiológus, a logopédus és a szurdopedagógus szoros együttműködése szükséges.

19. A HALLÁS SZEREPE A HANGKÉPZÉSBEN Az emberek általában a látást tartják a legfontosabb érzéknek. A látással azonban a gömb alakú térnek csak egy kisebb részét észleljük egyszerre, míg a hallással a gömb alakú tér minden irányából jól észleljük a hangokat és tudjuk irányukat. Azokat a hangokat halljuk meg, amelyek legalább a fontosabb frekvenciákon meghaladják a háttérzajt, azok nem fedik el őket. Rövid időn belül egészen kis változásokat is észlelünk hangerőben és hangmagasságban. Felismerjük az ismerősök beszédét és megérezzük, ha valakinek egészségi vagy lelki problémája van, mivel a hangminőség változásait is tapasztaljuk hallásunk által. Ha szemünket becsukjuk, nem látunk, de ha fülünket befogjuk, még akkor is hallunk, csak halkabban. A látható fény tartománya 8 hang, azaz egy oktáv. A hallás tartománya 10 és fél oktáv. A beszéd tartománya 6 és fél oktáv. Életünk során folyamatosan szerzünk információkat környezetünkről. Kiskorunkban elsősorban hallás útján sajátítjuk el ismereteink nagy részét.

5. ábra: Gósy Mária: Emberek beszélnek A képen jól látható, hogy két ember beszédében milyen szervek vesznek részt. A beszélő ember hangképző szervei, a füle, hogy hallja, amit kimondott, és az agyműködése, amely irányítja a beszélő szerveket. A partner részéről fontos a hallás, a beszélő ember szájának látása a szájról-olvasáshoz és az agyműködés, a hallott információk feldolgozásához.

A szintek működése

Vizsgálatok Percepciós vizsgálatok

ASSZOCIÁCIÓK

Mentális lexikon

Megértést ellenőrző kérdések

BESZÉDMEGÉRTÉS

Kognitív fejlődés

Beszédaudiometria

BESZÉDÉSZLELÉS

Idegen nyelv tanulása, írás- és olvasási készség

Audiometria

HALLÁS

A beszéd kialakulása

6. ábra: A beszédmegértési piramis Az ábrán jól látható, hogy az emberi agyműködés a szellemi életben a halláson alapul. A hallás vizsgálata audiometriával történik. A halláson alapul a beszédészlelés. Ennek a vizsgálata a beszédaudiometriával végzendő: számok és szavak visszamondását vizsgálják. A szavak megértése nem feladat, csak a gépies visszamondás. A beszédészlelés nagyon fontos szint, mert ezen alapul az idegen nyelvtanulás, valamint az írás- és olvasási készség kifejlődése. A beszédészlelésen alapul a beszédmegértési szint. Itt már a vizsgálati kérdések – amelyek egy közölt szöveg tartalmáról szólnak – megértése szükséges. A mentális lexikon, az ember szellemi képessége az asszociációk segítségével alakul ki.

Szellemi életünkben az agykérgi folyamatok működéséhez a halláson alapuló beszédészlelésre és beszédmegértésre van szükség. A magzat az anyaméhben is hall már, ezért ismeri az anya hangját. Nagyon fontos ezért, hogy az áldott állapotban levő anyák beszélgessenek, énekeljenek a születendő gyermekeiknek. Emberré válásunkban a hallás révén alakult ki a beszéd és ebből az írott szó. A hallás szerepe közösségformáló és összetartó. Az ősi kultúrákból látható emlékek alapján ismerjük a munkadalokat, az ősi táncokat és az anyák nevelésben használt dalait, versikéit. Szemünkre általában vigyázunk, de a hallásunkat az egyre fokozódó környezeti ártalmak, a zajos munkakörülmények és az egyre hangosabb, szórakozáshoz használatos zenék súlyosan károsítják. Életünkben a hallás útján szerzünk környezetünkről folyamatos információkat. A kialakult beszéddel, az elvont fogalmak használatával alakítjuk ki embertársainkhoz fűződő szociális viszonyainkat. A halláspanasz nehezebben realizálódik, mint a látási, ezért sajnos tovább rejtve marad. Nagyon fontos azt leszögezni, hogy a család szerepe a halláspanasz észrevételében perdöntő fontosságú. Egy anyának észre kell vennie bizonyos jelekből, hogy a gyermek hallásával baj van. A halláson alapul egész életünk szellemi teljesítménye az írás, olvasás elsajátításától kezdve az idegen nyelvek megtanulásán kívül gondolkodásunk kialakításáig. Megfelelő hallás nélkül a beszéd nem alakul ki.

20. A FÜL ANATÓMIÁJA A hallással és a beszédszervekkel a fül-orr-gégészet foglalkozik. 20.1 A HALLÓSZERV Az akusztikai ingerek felvételére alkalmas készülék a halántékcsont sziklacsonti részében, rejtetten helyezkedik el. A receptorkészülékhez kapcsoltan erősítő berendezést találunk. A hangerősítő berendezését két részre osztjuk: 1. külső fül 2. középfül A receptorkészülék a belső fülben van.

7. ábra: A fül felépítése A külső hallójárat szerepe a hangrezgések elvezetése a rezgést végző dobhártyáig. A dobhártya határolja a dobüreget, amelyben a hangtranszformációt végző hallócsontok vannak.

A dobüreg belső falán lévő ovális ablak a külső és belső fül határa, a kengyeltalp ide juttatja el a légrezgéseket, amelyek ezután folyadékrezgésekké alakulnak és a csiga membránján hozzák létre a hallható hangokat, örvényáramok keletkeztetésével. / Békésy György Nobel-díjas!/ A hallópálya a csigától a Fossa Silvii alapján található primér hallási kéregmezőig terjed. Brodmann 41. area. 20.1.1 A hallásról A hallást valamint a fül felépítését és működését az élet " mindennapos csodájának " is nevezhetjük. Hallásnál a hanghullámok a levegőben longitudinális hullámokként, sűrűsödve és ritkulva terjednek. A hallócsontok a hullámokat transzverzálissá alakítják. A mozgást a belsőfül alakítja át kellően kódolt bioárammá. Az itt lévő szőrsejtek ingerületét a hallóidegrostok vezetik el. 20.1.1.1 A hallható hallástartomány A hangerősséget hangnyomásban határozzuk meg: SPL - sound pressure level. Kiindulási alapja az ép emberi fül 1000 Hz-en mért hallásküszöbe: 0,00002 Pa = 0,002 din/ négyzetcentiméter. A decibel viszonyszám! Az audiológiában hangerőt és hangmagasságot mérünk. A hangerőt, azaz a hangintenzitást decibelben adjuk meg. Az 1 dB nagyon kicsi érték.

A 30 dB a halk emberi beszéd. 50-60 dB hangos emberi beszéd. 80 dB hangos zaj, tartós fennállása halláskárosító. 120 dB diszkó és légkalapács zaja. 140 dB repülőgép motorzaja közelről: itt az 1 után 14 nulla van, tehát milliárdszoros a hangerő! A hangmagasságot a másodpercenkénti rezgésszám adja meg, Hz –ben mérjük. A hallástartomány fiatal korban 16 –tól 20000 Hz-ig tart. A tiszta zöngehang szinusz görbével rajzolható le, de a mindennapi életben nincsenek tiszta szinusos hangok. 20.1.1.2 A hallás néhány jellegzetessége A hangot akkor halljuk meg, ha erőssége 1,5-2,5 dBlel meghaladja a környezeti zaj szintjét. Nagyobb intenzítású vagy hosszabb ideig tartó hang hatására a fül „kifárad”. Ha a terhelő hang hosszabb ideig tart, akkor a hangot fokozatosan halkabbnak halljuk. A hang kellemessége vagy kellemetlensége a megszokástól függ. Életünk során folyamatosan szerzünk információkat. Kiskorunkban elsősorban hallással sajátítjuk el ismereteink nagy részét, így magát a beszédet, az elvont fogalmak megértését, saját beszédünk kialakítását és a társainkhoz fűződő viszonyunkat is. Az első életévekben az anyanyelvet szinte játszva sajátítjuk el. Később az idegen nyelvet nagy erőfeszítéssel és szorgalommal is csak kisebb mértékben tudjuk megtanulni.

Érdekes az, hogy a csecsemők azokat a hangokat is meg tudják különböztetni egymástól, amelyeket később csak a más anyanyelvűek hallanak meg. (Egyes keleti nyelveknél az A és az Á között például 20 hang van, melyekből teljesen más tartalmú szó képezhető.) Ehhez természetesen hozzájárul a látással, a tapintással, sőt az íz- és szagérzéssel nyert tapasztalat is. A későbbiekben is több információt nyerünk a hallással tanítás, rádió- és tévéhallgatás, valamint a társasági beszélgetések kapcsán. Az olvasás igen jelentős a megtanult anyag megértésében. Az olvasás megtanulása és az olvasott szöveg megértése évekig tartó szívós munka eredménye. Családban, társaságban, a munkahelyek jelentős részében is az élőszóval való értekezés a legfontosabb és leggyorsabb információcsere. Az idősödő korig a kapcsolattartás elsősorban a hallással, a beszéd megértésével történik. Ezzel általában nincs is probléma, a fiatalok jól megbirkóznak a zajos környezetben való, gyors és nem egészen tiszta beszéddel is. Jól értik a filmeken vagy a színházban a szereplőket is. Nagyothallásban már fiatalabb felnőttkorban is nehéz a zajos körülmények közötti vagy halk beszéd megértése. 60 éves kor felett az ember már észreveszi, hogy zajban nehezen érti meg környezete beszédét. 20.1.2 A hallás vizsgálata 1. beszéddel 2. hangvillával 3. audiometriával

A beszéddel való vizsgálatra azt mondják, hogy nem korszerű, de sok esetben értékes segítséget nyújt egy beteg vizsgálatánál. A hangvillával való vizsgálat a hallászavar típusáról ad felvilágosítást: hallóideg bántalomról vagy a hallásvezető rendszer betegségéről van szó. Az audiometria a hallás állapotáról minőségi és mennyiségi képet ad. 20.1.2.1 Hallásvizsgálatok Szubjektív 1. 2. 3. 4.

küszöbaudiometria beszédaudiometria küszöbfeletti vizsgálatok GOH vizsgálat

Objektív 1. BERA 2. Impedencia vizsgálatok 3. Otoakusztiukus emisszió A szubjektív vizsgálatoknál szükség van a vizsgált beteg kooperációjára, mivel ő jelzi nekünk, hogy mikor hallja a hangot, illetve, hogy milyen számot vagy szót közöltünk vele. Az objektív hallásvizsgálatoknál nincs szükség a beteg együttműködésére, ezért ezek bármilyen életkorban vagy tudatállapotban elvégezhetők.

21. KÖRNYEZETÜNK HANGJELENSÉGEINEK HATÁSA A BESZÉDRE Tapasztalatból és szakirodalmi közlésekből is tudjuk, hogy környezetünk zajai károsan befolyásolják hangképzésünket. Dieroff és Siegert kimutatta, hogy 7O dB-es zajra óvónők hangja kiabáló jelleget öltött. Fónagy és Herman zajhatásra hangerő-emelkedést és a kimondott hangsúlyos szótagok időbeli lassulását tapasztalta, számoltatás közben. Ezekben a munkákban kizárólag bántó, kellemetlen zajokat használtak a kutatók, bennünket azonban nemcsak ilyenek vesznek körül, hanem sokszor a kellemes vagy az életünkhöz szervesen hozzátartozó - és ezért megszokottá vált - hangok is, amelyek kellemetlen voltát közvetlenül alig érzékeljük. A zajban történő beszéd minőségét tekintve eltér a normálistól. Nem tudjuk azonban, vajon a hangerő vagy a zaj minősége, vagy mindkettő az, ami befolyásolja beszédünket. Ennek eldöntésére, valamint annak meghatározására, hogy mit jelent a beszédfolyamat szintjén a zaj hatása, a kérdés megválaszolására Gósy Máriával kísérletsorozatot végeztünk. Megválaszolandó kérdés: A hangerő vagy a zaj minősége, esetleg mindkettő az, ami befolyásolja megváltozott beszédünket. A kérdés tisztázására kísérletsorozatot végeztünk.

Anyag és módszer 30 egészséges, 16 és 36 év közötti személy vett részt a kísérletben. Az alkalmazott zajok: 6 különböző zaj, amelyeket szubjektíve kellemesnek, illetve kellemetlennek találtunk.      

metróállomás zaja kutyaugatás elektromos írógép hangja társalgó beszélgetés présgép zaja zene

A zajok  

folyamatosak vagy periodikusak különböző frekvencia-eloszlásúak voltak

3 különböző decibelértéken, 55, 70 és 85 db-en közöltük a vizsgált személyekkel. Feladat A kis herceg című meseregényből 3 oldal felolvasása hangosan, először csendben, majd egymás után a fokozódó „környezeti" zajban. Minden kísérleti személy két zajt hallott. Egy általunk kellemetlennek gondolt és egy megszokott, kellemesnek tűnő hangot. 93

Ellenőrző felvételek a következők voltak:   

hangfelvétel STUDER A 80-as magnetofonnal a hangszalagrezgés rögzítése 830-as típusú elektroglottográffal videofelvétel

Végül 10 beszédmegértést ellenőrző kérdés a felolvasott szövegből, amelyekre a személyeknek válaszolni kellett. Például: mivel rajzolt a pilóta? Eredmények: Hangerőváltozás és alaphangmagasság változás: férfiak csendben zaj 55 dB 70 dB 85 dB

22 dB 25,6 dB 30 dB 34 dB

105 Hz 120 Hz 150 Hz 180 Hz

nők csendben zaj 55 dB 70 dB 85 dB

22 dB 25,6 dB 30 dB 34 dB

192 Hz 227,5 Hz 263 Hz 305 Hz

A különböző zajtípusok hatása a három véve alaphanga zaj típus hangerő magasság férfi csend 22 dB 105 Hz beszéd 28 dB 115 Hz zene 28 dB 125 Hz írógép 30 dB 133 Hz kutyaugatás 30 dB 135 Hz présgép 34 dB 146 Hz metróállomás 31 dB 150 Hz

intenzitás átlagát alaphangmagasság nő 192 Hz 237,5 Hz 257 Hz 260 Hz 275 Hz 227 Hz 285 Hz

A kísérletben szerepeltetett zajok közül a legkisebb zavaró hatása a zenének és a társalgó beszédnek volt. Középen helyezkedik el a kutyaugatás és az írógép zaja. A legzavaróbb a présgép és a metróállomás zaja. A legidegesítőbb a kutyaugatás, a legkibírhatatlanabb a présgép volt. A beszédmegértési vizsgálatok eredménye: Az olvasás Csendben Zajban

helyes 78 % 22 %

helytelen 22 % 78 %

Látható, hogy a zaj mindegyik típusa jelentősen megzavarta a beszédmegértést. A glottogramok zajban 70 %-ban mutattak eltérést a normálishoz képest.

A videofelvételek elemzése: Változott a nyakizomzati munka, romlott a levegővételi technika és a hangindítás, hallhatóan emelkedett a beszédhangmagasság. Kivétel nélkül minden személynél artikulációs hibák voltak:        

hangelhagyás és hangbetoldás szótagfelcserélés a beszédhangok időtartamának megváltozása beszédhangok minőségének elmosódása beszédhangok tévesztése beszéd– és ejtéshibák a beszéd ritmusának megváltozása a beszéd gyorsulása

Tapasztalat: Nemcsak a megértési rendszer, de az észlelés, azaz az akusztikus visszacsatolás sem működik megbízhatóan. A beszédviselkedés megváltozása: arcmimika, gesztusok, beszédmagatartás. Összegzés A zaj hatására kialakuló beszédváltozást „walkman szindrómának” neveztük el. Tünetek:     

kóros hangképzés hibás artikuláció pszichés hatások a beszédviselkedés megváltozása zajártalom kialakulásának lehetősége 96



vegetatív zavarok

Veszély: Már túlságosan nagy óvodai zaj is kialakíthatja a walkman szindrómát. Különösen veszélyeztetettek a fiatalok a diszkók, koncertek, fülhallgatók és walkmanek, Mp3-mak elterjedtsége következtében.

22. A ZAJÁRTALOM A fül speciális akusztikus traumája. Erős hangok egyszeri vagy ismételt behatása hallószervi károsodást okoz. Lényege a Corti szerv szőrsejtjeinek károsodása. 80 dB fölötti zaj okozza. Jellemzői: a. b. c. d.

fülzúgás halláscsökkenés beszédmegértési zavar esetleg szédülés

Munkahelyi ártalom, hangos szórakozás, koncertek, diszkó. Ezek valamennyien krónikus zajártalmat okoznak. Napjainkban nem gyógyítható. Megelőzés: 1. 2. 3. 4. 5.

a munkahelyi zajexpozíció elemzése a zaj csökkentése zajvédők használata zajos szórakozások, walkman, Mp 3 elkerülése a hallás rendszeres ellenőrzése

23. AZ ORRGARATMANDULA MEGNAGYOBBODÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Gátolja az orrlégzést és a fülkürt- funkciót. Jellemzői: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

éjjel-nappal nyitott száj szájlégzés bamba arc gyakori nátha gyakori torokgyulladás gyakori köhögés vezetéses halláscsökkenés, „figyelmetlen”

gyerek

Veszélyei: 1. a gyerek nem lázas, nem beteg, nem viszik orvoshoz, „majd kinövi” 2. tartós légúti ártalom 3. halláspanasz 4. csökkent beszédészlelés 5. csökkent beszédmegértés 6. tanulási zavarok

24. A FÜLKÜRTHURUT ÉS A BESZÉDÉSZLELÉS KAPCSOLATA: AZ IDŐFAKTOR A gyermekek talán legalattomosabb betegsége, vagy talán pontosabban megfogalmazva állapota az orrgaratmandula megnagyobbodása. Ezek az aranyos, tátott szájú gyermekek nem betegek, hiszen nem lázasak, nincs rajtuk kiütés, nincsen hasmenésük, tehát járhatnak a közösségbe, egyáltalán nincs arra szükség, hogy orvoshoz vigyék őket, pláne arra, hogy bármilyen műtétet végezzenek rajtuk. A szülők megszokták a nyitott szájakat, az enyhe pöszeséget, az éjszakai hangosabb alvást és így fogadják el gyermekeiket, nem is gondolva arra, hogy ez az állapot ebben a korban gyermekeik jövőjét jelöli ki. Az ép hallás az ép beszédészlelési folyamatok feltétele, tehát az ember szellemi fejlődésének alapja. Ha a hallás az anyanyelv elsajátításában hosszabb időn keresztül nem tökéletes, annak súlyos következményei lesznek a percepciós folyamatra, a beszédelsajátításra és később az olvasástanulásra is. A küszöbhalláson alapul a beszédészlelés, tehát az az érték, amelyet a beszédaudiometriával mérhetünk. Itt egy gépies visszamondást tudunk ellenőrizni, nem kérdezzük meg, hogy mit jelent mondjuk a „negyvenkilenc" vagy a „ház". Ha nem jó a küszöbhallás, akkor a visszamondás csak magasabb decibelértéken következik be, lehet, hogy a gyermek a hétköznapi életben nincs olyan körülmények között, hogy a hozzá intézett szavakat ilyen hangerőn hallhassa. Nyilván vagy félreérti, vagy hibásan jegyzi meg azokat. A beszédészlelés magasságának hihetetlenül nagy a fontossága, mivel ezen alapul az idegen nyelvek

100

megtanulása. Nem kell súlyos nagyothallónak lenni a gyermeknek, egy kisfokú vezetéses halláscsökkenés a rosszabb beszédészlelés miatt egy életre befolyásolhatja a tanulási kondíciókat. A következő lépcsőfok a beszédmegértési magasság, amely a beszédészlelésen alapul, ebben a magasságban már a hallott szöveg értelmét is vissza kell kérdezni, nem elég a gépies elismétlés. Amennyiben rossz a beszédmegértés, úgy károsodik az írás és olvasástanulás is. A legfelső szint az asszociációk szintje, ez már a legmagasabb agyműködés mértéke és látjuk, hogy tulajdonképpen a küszöbhalláson alapul. A kérdés megválaszolását az alábbi vizsgálatból láthatjuk. A megnagyobbodott orrgaratmandula fülkürt hurutot okoz, ez pedig vezetéses halláscsökkenést idéz elő. Az előbb elmondottakból láthatjuk, hogy nem mindegy, mennyi ideig állt fent ez az állapot a gyermekeknél. A hipotézist 60, négy és kilenc év közötti gyermek vizsgálatával ellenőrizték. A tuba catarrhus okozta problémák a gyermekeknél különböző időtartam óta voltak jellemzőek: néhány héttől három évig. A vizsgálatokat az audiológiai állomáson végezték: küszöbhallás mérést, GOH vizsgálatot és tympanometriát alkalmazva. Ezeken kívül mérték a globális percepciót, a fonológiai és a szeriális észlelés működését különböző szövegmintákban. Az eredmények igazolták, hogy a hosszabb időn túl fennálló vezetéses halláscsökkenés egyértelmű percepciós károsodáshoz vezet. Egy éven belül enyhe fokban, egy éven túl ugrásszerűen súlyosbodóan. Mindez

101

nem független a gyermek életkorától sem, a legveszélyesebb a három- négy éves korban. Minél fiatalabb, annál nagyobb a negatív kihatás a beszédpercepciós mechanizmusra. Megállapítható tehát, hogy a fülkürt hurut következményesen a magasabb kognitív tevékenységeket is negatívan befolyásolja.

102

25. GYERMEK- ÉS CSECSEMŐKORI HALLÁSVIZSGÁLATOK 40 évvel ezelőtt Passadenában Griffits és munkatársai megfigyelték, hogyha siketen született csecsemők 8 hónapos koruk előtt hallókészüléket kaptak, 60 százalékuk hallóvá lett. A látóideg myelinizációja is a fényingerek hatására történik meg 6-8 hét alatt. Egyes esetekben a csecsemő direkt hanghatásra ugyanilyen folyamaton megy keresztül. Gőtze Árpád kezdte meg hazánkban az eljárást a János Kórházban, több száz vizsgált gyermekből nálunk is hasonlóak az eredmények. Az objektív vizsgálatok ezt alátámasztják. 25.1 A GYERMEKKORI NAGYOTHALLÁS Az átlagosan egészséges gyermek 2 éves korára tanul meg beszélni. A nagyothallás gyanúja: 



az első 3 hónapban a csecsemő nem reagál a zajokra, az ágy felé közeledő léptekre. Nem veszi észre az anya hangját, mielőtt megpillantaná őt. 4-6 hónapos korában nem fordítja fejét a hang irányába, nem reagál a számára ismerős hangokra: ajtónyikorgás, telefoncsengés, nevén szólítása. Nem igyekszik utánozni a mások által előidézett hangokat.

103



7-12 hónapos korban nem érti meg azokat a szavakat, amelyek jelentését már ismernie kellene: személyek, ételek, játékok. Nem engedelmeskedik, ha rászólnak. 1-2 éves kora körül nem gagyog, nem igyekszik primitív módon a környezetében hallott hangokat, szavakat ismételni vagy utánozni. 2-3 éves kora körül nem tapasztalható értelmi képességének fejlődése, nem beszél tagoltan és érthetően, nem tesz eleget, ha összetett feladatokat kellene elvégeznie. Esetleg még gügyög vagy érthetetlen szavakat mond.

A halláscsökkenés súlyossága szerinti felosztása:    

Siket: 120-90 dB Súlyosan nagyothalló: 90-60 dB Közepes nagyothalló: 60-30 dB Enyhén nagyothalló: 30 db körül

104

26. AZ EMBERI HANG ÉLETTANA Az állatvilág szinte minden lényének jellemző tulajdonsága, hogy a külvilágban uralkodó viszonyokról információkat képes felvenni, ezeket specifikus szöveteiben fel tudja dolgozni, különböző jellegű hatásokat egymással kapcsolatba hozni, és megfelelő, az egyén létfenntartása szempontjából célszerű intézkedéseket – például menekülés, támadás vagy a táplálék felkeresése – kidolgozni képes. E biológiai feladatra specifikusan differenciált szervrendszer szolgál: az idegrendszer és az érzékszervek. A beszéd képzéséhez a beszélőszervek, a beszéd megértéséhez pedig a hallás és a beszédmegértés koordinálásáért felelős idegrendszer működése szükséges. A hangképzésben résztvevő szervek: a tüdő, a gége és a toldalékcső, valamint a működés vezérléséért felelős idegrendszer. Ezen szerveknek a hangképzésben betöltött szerepe csak másodlagos feladat. A tüdő elsődleges funkciója a légcsere lebonyolítása, a gége feladata a légcső és a nyelőcső elválasztása, a toldalékcső feladata pedig a légzés és a táplálékfelvétel biztosítása. Az agy elsősorban az összes biológiai és lelki folyamatunk vezérléséért, összehangolásáért és működtetéséért felelős. A hallás környezetünk akusztikai ingereit dolgozza fel, ennek megfelelően hallásnak azt a folyamatot nevezzük, amelyben hallószervünk a hangjelenségeket érzékeli, felerősíti, irányukat meghatározza és továbbítja a megfelelő agyi központba, ahol a végső feldolgozás megtörténik. A hallószervnek anatómiailag két fő része

105

van, a perifériás és a centrális rész. A perifériás rész maga a fül, a centrális rész pedig a hallóideg, a VIII. agyideg- n.statoacusticus, vagy vestibulocochlearis, a hallópálya és a hallókéreg. Az ember hallásállapota az élet folyamán változik, már a magzat is hall, és reagál az erős hangingerekre az anyaméhben. Születéskor az újszülöttek hallása még nem tökéletes, mindössze 75-80 dB, szemben a 0 dB-es tökéletes hallással. Időskorban, 65 éves kor után a hallás romlik, főleg a magas hangok területén észlelhető halláscsökkenés, ez a presbyacusis. Időskorban emellett a beszédmegértés is romlik. Nagyothallásról akkor beszélünk, ha valakinek a hallása az életkorában elvárt teljesítménynél rosszabb. A nagyothallás mértéke és az audiometriás görbe lefutása nem feltétlenül egyforma a két fülön. A fentiek figyelembevételével kimondhatjuk, hogy nagyon kell vigyáznunk a hallásunkra, mivel a halláspanaszok jelentős része nem gyógyítható, és az ember a hétköznapi életben hallás nélkül félkarú óriásnak érezheti magát! Hangképzőszervünk egész életünkben a hormonháztartás befolyása alatt áll. Csecsemőkor A megszületett gyermek gégéje egyforma nagyságú a kisfiúknál és a kislányoknál. A hangszalagok hossza gyakorlatilag egyforma. A hangterjedelem néhány hang, kóros esetben akár 4 oktáv is lehet. A kiadott hangok síráskor, nyögdécseléskor egyforma színezetűek.

106

Gyermekkor A kisgyermekek gégeporcai, hangszalagjai általában egyforma méretűek. A hangszalagok hossza 1 cm. A hangszínük között nagy különbség nincsen. A hangterjedelem körülbelül 1 oktáv: c' től- c'' ig. A beszédhangmagasság c' 260 Hz. Felnőttkor A hormonális érés következtében a pubertásban, hazánkban 14 éves kor körül, a másodlagos nemi jellegek kialakulásával egyidőben a hangban is létrejön a nemek kettéválása. A mutatióban a gége alkotóelemei nem harmonikusan nőnek, ezért átmenetileg mintegy fél évig hangképzőszervi ügyetlenség figyelhető meg. Mutatió nem csak a férfiaknál van, hanem a nőknél is, csak a hang változása kisebb fokú. Férfiak Férfiaknál a gége a születéskori méret ötszörösét éri el. A hangszalagok duplájukra, kb. 2 cm hosszúra nőnek. A hangterjedelem 2 oktávra nő. A hangmélység 1 oktávval mélyebb lesz. A rezonancia az üregek növekedése következtében telt, férfias lesz. Kialakulnak a hangosztályok. Tenor Hangterjedelem H 125Hz-től h' 490 Hz-ig terjed. A beszédhangmagasság c 130 Hz.

107

Bariton Hangterjedelem G 98 Hz-től g' 390 Hz-ig terjed. A beszédhangmagasság A 110 Hz. Basszus Hangterjedelem E 82 Hz-től f' 349 Hz-ig terjed. A beszédhangmagasság G 98 Hz. Nők A gégeporcok is nőnek körülbelül kétszeresükre. A hangszalagok 3-4 millimétert nőnek. A hangterjedelem 2 oktávra nő. A rezonancia felnőtt, nőies lesz. Kialakulnak a hangosztályok. Szoprán Hangterjedelem h 247 Hz -től h'' 987 Hz-ig terjed. A beszédhangmagasság c' 260 Hz. Mezzoszoprán Hangterjedelem” g” 196 Hz -től g'' 784 Hz -ig terjed. A beszédhangmagasság a 220 Hz. Alt Hangterjedelem” e” 164 Hz –től e'' 659 Hz - ig terjed. A beszédhangmagasság g 196 Hz. Időskor: 65 éves kor felett A női és férfihang differentciáltsága egyre kevésbé kifejezett. A nők természetes beszédhangfekvése mélyebb lesz, a férfiaké magasodik. A gége ízületeinek

108

merevsége, a porcok meszesedése és a hangképző izmok tónusának csökkenése – a nemi hormonok alulműködése miatt – a hang gyengüléséhez, szaggatottságához vezet. Nagyon idős korban a hangterjedelem ismét 1 oktávra csökken. 26.1 A MUTATIO Fiúknál a hormonális érés része serdülőkorban, 13 14 éves kor körül. Nagy a változás a beszéd és énekhangban. A gége ötszörösére, a hangszalagok duplájukra nőnek. A hangterjedelem 2 oktáv lesz és a hang 1 oktávot mélyül. A gége a nyak közepének magasságában helyezkedik el. A rezonancia kifejezetten telt, férfias lesz. Ilyenkor a beszédhang "ugrál" a gyermeki és felnőtt magasság között. Az énekhang gyakorlatilag használhatatlan. Az egészséges mutálás 3 - 6 hónap alatt lezajlik. Lányoknál kisebb fokú a változás a beszéd- és énekhangban. A gége duplájára nő, a hangszalagok 3-4 millimétert hosszabbodnak. A hangterjedelem 2 oktáv lesz. A rezonancia felnőtt, nőies lesz. A mutatio pontos ideje alig észrevehető. Amennyiben a serdülő leány énekel, akkor a női mutálásnak az énekhangban kifejezett jellegzetességei vannak:  

A hangterjedelem változik, hol a magas hangok, hol a mély hangok kiéneklése jelent nehézséget. A hangszalagok rossz zárása miatt nem lehet pianót énekelni.

109



A hangképzőszervi ügyetlenség miatt hamis hangok éneklése jelenik meg.

Ilyen esetekben a kislányoknak hangkímélést javasolunk és a professzionális énektanulás megkezdését csak a felnőtté váló gége mellett engedélyezzük. 26.1.1 A mutatio tarda Férfiaknál a hormonális érés ellenére a gyermekhang felnőtt korban is megmarad. A kiváltó ok nem tisztázott, mert kimutatható elváltozás sem a hormonháztartásban, sem a pszichében nincs. A hang egy oktávval magasabb, női hangnak tűnik, a gége extrém magasan áll a nyak középvonalában az áll alatt. A gége felnőtt méretű, a hangszalagok a férfikorban megszokott hosszúságúak. Kezelése hangterápiával meglehetősen könnyűnek mondható. Sajnálatos dolog, hogy ez a kórkép ritkán derül ki, nemegyszer 40-50 éves korban találkozik foniáterrel a mutatio tardában szenvedő beteg. A család és a környezet megszokja a férfi hangját és az orvosok nem veszik észre a férfias megjelenésű beteghez nem tartozható hangmagasság használatát. Az egy oktávval magasabb hang használata fárasztó és sokszor megbetegedésekhez vezet, nemegyszer hangszalagcsomók miatt többször is megoperálnak ilyen betegeket. A betegség megállapítása amellett, hogy a fülünkkel érzékeljük, mindenképpen gégetükri vizsgálattal kell történjen, mivel csak akkor van mutatio tarda, ha a betegnek valóban felnőtt, férfi méretű gégéje van.

110

27. HANGKÉPZÉSI ZAVAROK IDŐSKORBAN Az élettartam meghosszabbítása az emberiség régi vágyai közé tartozik. Az utóbbi évtizedek orvostudományának számos eredménye: a betegségek megelőzése, korai felismerése és gyógykezelése máris közelebb vitt e vágy megvalósításához. A WHO meghatározása szerint az öregkor 65 éves korral kezdődik. Hazánkban a 65 év feletti lakósok aránya 18,9 %. Az öregedés mindazon kémiai, fizikokémiai és morfológiai változások összessége és kölcsönhatása, amelyeken az élő szervezet élete során átmegy és amelyek következtében élettani egyensúlyának állandó szintjét megtartani mind kevésbé képes. Az öregedést Max Bürger határozta meg a legkorszerűbben: „Az öregedés biológiai folyamat. Az öregedés életfok, irreverzibilis, amelynek oka és mechanizmusa van." A biomorfózis szakaszainak sorrendje megváltoztathatatlan és az idős szervezet megfiatalítása megoldhatatlan probléma. Ezért a gerontológiai kutatások és a geriátriai klinikum legfontosabb célkitűzése a minél hosszabb, ugyanakkor minél egészségesebb időskor elérése. Hangképzőszervünk velünk együtt öregszik, ezért fontos, hogy ismerjük az egészséges öregkornak megfelelő hangképzési sajátságokat és a hangminőség változásait. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy az életkor előrehaladtával az öregembereknél nemcsak a beszéd képzése, hanem a beszéd megértése is zavart szenved.

111

A gége működése, tehát hangképzésünk, egész életünkben hormonális befolyásolás alatt áll. A megszületett gyermekek gégéje tekintet nélkül arra, hogy fiúk vagy lányok, egyforma nagyságú. A kisgyermekek hangmagassága, hangszíne és hangterjedelme lényegében egyforma, körülbelül egy oktávnyi terjedelmű. Ez a „gyermekhang". A nagy változás a pubertás korában történik: a mutációval elkülönül egymástól a női és férfihang. Gerhardt Böhme és Minor Gudrun vizsgálatai alapján ez az úgynevezett „felnőtthang" pubertástól a hatvanadik életévig hallható. A két nem hangszíne, átlagos beszédhangmagassága és a hangok karaktere erősen különbözik egymástól, a hangterjedelem mindkét nemben két oktávra tágul. A hatvanadik életév után pedig évről - évre fokozatosan csökken a két nem hangminőségének távolsága. A férfiak és nők hangszíne, hangfekvése, valamint átlagos beszédhangmagassága közeledik egymáshoz. A hangterjedelem ismét a gyermekhangra jellemző egy oktáv lesz. Ez az " öreghang". Az emberi hangképzést, a hangerőt, a hang terjedelmét, színét és tiszta csengését a hormonháztartás fiziológiás és patológiás folyamatai befolyásolják. a szervezet általános elhasználódása következtében, az érelmeszesedéssel, az izomzat tömegének csökkenésével, az idegrendszer fáradásával, valamint a csendesebbre állítódott, de összehangolt belső elválasztású mirigyrendszer vezérlésével lényegi különbségek tapasztalhatók az emberi hangban. Mik ezek a változások?

112

A légzőrendszer öregedése következtében a tüdőkapacitás csökken, a szív munkájának romlása és a renyhébben dolgozó hangszalagzáró izomzat miatt a hangerő csökken és a hangtartás megrövidül. A külső és belső gégeizomzat leépülése, valamint a hangszalagok rugalmasságának csökkenése miatt a hangmagasság és a hangterjedelem változik. A szövetekbe beépülő mész megváltoztatja a stroboszkópos rezgésképet is. A hangszalagok rugalmasságának csökkenése, az elasztikus rostok tönkremenetele miatt a hangterjedelem beszűkülését okozza. Ez férfiaknál a mély hangok területére esik: hangfekvéstől függően a F,G,A,H - , míg nőknél a hangterjedelem felső részére a c'', d'', e'' hangokra. A beszédhangmagasság a férfiaknál egy- másfél hanggal emelkedik, míg a nőknél vagy nem változik, vagy fél hanggal mélyül. Sajnos itt szót kell ejtenünk a dohányzás ártalmáról. A dohányzás miatt az évek alatt kialakuló kisebb - nagyobb megvastagodás, amely még nem tekinthető betegségnek, de a hangszalagok rezgő tömegét növeli – a hang mélyüléséhez vezet. A hangszalagrezgés következtében kialakult hanghullám a toldalékcsőben alakul át az egyénre jellemző hanggá úgy, hogy rezgéseit rákényszeríti a gége alatti és feletti légtelt, rezonáló üregekre. A toldalékcsőben létrejövő, az öregkorban fiziológiásnak számító változások mind a hang tiszta csengését rontják. Akusztikai analízissel megállapítható, hogy a szonagramon a hangszínkép lényeges változása figyelhető meg. Sedlackova és a Gósy Máriával végzett

113

saját vizsgálataink alapján az időskori férfihagra az a jellemző, hogy az alaphang kissé megemelkedik és a szonagramon az élesen elhatárolt formáns-sávok helyett elmosódott szélű sávokat látunk. A harmónikusok száma csökken, a spektrum a magas frekvenciák irányába sokkal kevésbé terjed ki. A magánhangzók formánsterületén zörejelemek láthatók. Minél idősebb az ember, annál jellemzőbb a magas magánhangzók, az "e" és az "i" harmonikus elemeinek felbomlása és a zörejelemek megjelenése. Ennek okát a gerontológia a presbyacusis tényében látja, tehát a magas hangokon jelentkező halláscsökkenéssel, a minőségi hallásváltozással és a tökéletlen akusztikai visszacsatolással magyarázza. A glottogramon az intenzitás - idő függvényében az alaphangban olyan intenzitásváltozások láthatók, amelyek azt mutatják, hogy a zöngék energiaviszonyaiban lökésszerű változások vannak. Jellegzetesen rövidülnek az amplitúdó-kitérések és a rezgéskép a kifáradó izomzatra jellemző formát adja. A hang dinamikája is csökken. A fonetogram alakja Loebell vizsgálatai alapján érdekes módon a mutációban látható alakváltozásra jellemző: a hangterjedelem és a hangerő csökken. Az a nagyon bonyolult folyamat, amely a beszédlégzésben, a hangszalagrezgésben és a toldalékcső működésében hangadás alatt fennáll, egyrészt koordinált központi idegrendszeri, másrészt perifériás idegrendszeri és reflexes tevékenység következménye. Az életkor növekedésével az agyban lévő degeneratív elváltozások, másrészt a perifériás idegrendszer kopása megértési zavarokat eredményez. A latencia idő megnövekedése a hangképzés és a beszéd minőségi romlását okozza. Az

114

idős ember beszéde színtelenebb, monotonabb. Az emóciók kevésbé színezik a mondanivalót, bár ez egyes esetekben erősen személyiség-függő. Magára a beszédre az egysíkúság és a pontatlan artikuláció jellemző. A beszéd állandóan elhalkul, feltöredezik. Ennek magyarázata Wendler szerint a szenzomotoros, extrapiramidális és limbikus rendszer hangképzésirányításában történő csökkenő tendenciájában található.

115

28. A SZÍNPADKÉPES ÉNEKHANG KÉRDÉSEI Az éneklés az a tudatos emberi tevékenység, amelynek során az emberi hangadást összefüggő hangmagasságok, dallamok, zenei vonalak megjelenítésére bizonyos gondolatok, eszmék, érzelmek kifejezésére használjuk. Művészi élményt csak tartalmilag és formailag egyformán magas értékű alkotás adhat. A szép hang materiális adottság, a szép éneklést meg kell tanulni. Énekelni csak egészséges hanggal, egészséges lélekkel és rendkívül szorgalmas énektanulással szabad. "A művészetben érzelem, értelem, akarat, eszme hatnak érzelemre, értelemre, akaratra, eszmére. Hogy mitől s kiből lesz a művész, aki művészetével hatni tud korra, társadalomra, utókorra, hogy milyen összefüggések következtében lesz azzá, az egyelőre számunkra még nem ismeretes. Egy a sok „titok" közül, amelynek megfejtéséért küzdeni érdemes." Ezt a bölcs gondolatot Immanuel Kant mondta és valóban igaz, hogy a művészetet csak megtanulni nem lehet. A művész maga az emberrel születik és a tanulásban, gyakorlásban és magában a produkcióban teljesedik ki. Először: A képzetlen vagy helytelen módon, nem megfelelő beidegzéssel kialakult hangszervi összejátszásokat az egyénileg felvett hibás működésektől megszabadítani, s a hangot egyéni salakosságától megszabadítani, csengésében átlátszóvá finomítani, hogy a jelenségen, a hangon keresztül a lényeg - az élmény - a legmagasabb rendű kifejező mozgás formájában tudjon megjelenni.

116

Másodszor: A hangszerveket a teljesítőképesség állandó növelése közben a legkülönbözőbb zenei mozgásformák leggazdaságosabb elvégzésére nevelni. Harmadszor: Az énekest idegrendszerének és hangszervének képzése útján, érzelmek és indulatok legmagasabb fokú művészi feldolgozására és a közönség elé vetítésére képessé tenni. (Szamosi Lajos: A művészi hangképzésről) 28.1 A HANGKÉPZÉS MŰVÉSZETE Az éneklés reprodukáló művészet. Minden produkcióban azonban benne van a művész saját véleménye és nem puszta naturális visszaadással állunk szemben. Éppen ez az a "valami", amitől a művészet művészetté válik. A reprodukáló énekes művész előadás közben maga is alkotóvá válik. Művészi élményt csak tartalmilag és formailag egyformán magas értékű alkotás adhat. A szép énekhangnak nem feltétlen következménye a szép éneklés. A szép hang materiális adottság, a szép éneklés pedig a művészi nevelés eredménye. Énekelni pedig csak egészséges hanggal szabad, amely fontos, hogy egészséges lélekkel és rendkívül szorgalmas énektanulással párosuljon. Amennyiben az organikus megbetegedéseket, például a megfázásokat nem számítjuk, az éneklésnél a legtöbb hiba funkcionális eredetű, tehát a hangszervek működési zavarából: hangtúlerőltetésből vagy helytelen hanghasználatból származik. Maga az éneklés feltételes reflexfolyamat, amely a légzés feltétlen reflexére épül.

117

Az emberi hangforrás a hangszergyártásban ismeretlen módon egyesíti magában a húros és fúvós hangszer tulajdonságait. Tulajdonképpen fúvós hangszer volna, mert légáram közreműködésével szólal meg, minthogy azonban húros hangszer módján megfeszített hangszalagok jönnek rezgésbe, kombinált hangszerként fogható fel. Nézzünk most meg néhány technikai kérdést! Az emberi hang magasságát a rezgésszám határozza meg, amelyet egyrészt a hangszalagok hossza és feszültsége, másrészt a tüdőből kiáramló levegő áramlási sebessége szab meg. Ha tehát azonos hangszalagfeszültség mellett a levegő nyomása nagyobb, "túlfújjuk a hangot", a hang kissé magasabb lesz. Ha a nyomás kisebb, alacsonyabb hangot kapunk. Így jön létre a "hamis" intonáció. A hamis éneklés ugyanis nem mindig hallás kérdése, hanem legtöbb esetben helytelen hangszervi működés eredménye. Az emberi hang erőssége függ a hangszalagok rezgési amplitúdójától, amelyet mindenkor a tüdőből kiáramló levegő ereje és a hangszalagok zárási foka, tehát a szubglottikus nyomás mértéke szab meg. Az emberi hang színezetét a toldalékcső és a test rezonátorüregei alakítják ki. A különböző hangmagasságoknak megfelelően különböző nagyságú üregek rezonálnak: a mélyebb hangokra a nagyobb, míg a magasabb hangokra a kisebb üregek rezonanciája a jellemző. A döntő azonban az, hogy amíg jó, egészséges hangszalagműködés adta egészséges hang nincs, addig jó rezonancia sincs. A szép és helyes éneklés egyik fő feltétele az érthető szövegmondás. Ezt pedig az artikulációs szervek

118

tökéletes összmunkája jelenti: az ajkak pontos formálása mellett a nyelv és az áll precíz együttdolgozása. Az ének és a beszéd egyazon szervnek ugyanazon funkciója. Ennek ellenére vannak köztük különbségek:    

Az erő szempontjából: az éneklés nagyobb erőt kíván. A magasság és hangterjedelem szempontjából: az ének nagyobb hangterjedelemben történik. Ritmus és tempó szempontjából: az ének ritmusa lényegesen kötöttebb, tempóban pedig végképp meghatározott. Hangszín szempontjából: az éneklésnél követelmény a jól zengő hang.

Mint látjuk, az ének nem más, mint felnagyított beszéd. Nagyobb hangerő, nagyobb hangterjedelem és nagyobb színskála jellemzi. Az éneklés reprodukáló művészet, de ha a produkció csak reprodukció, akkor nem művészet. A szép hang és a szép éneklés nem ugyanaz. A szép hang genetikailag determinált, a szép éneklést meg kell tanulni. Vizsgálatok hangképzési panaszok esetében A vizsgálatra jelentkező páciensek egy része a már pályán lévő, énekhangjával dolgozó művész, aki alapjában véve egészséges, csak az énekprodukcióban vannak hiányosságok. Sokszor hirtelen megbetegedésekben kell teljesíteniük és nem tudják, hogy ezt képesek-e vállalni. Sok esetben csak a gége

119

felnőtté válásáról szeretnének képet kapni az énektanulás megkezdése előtt. Egyes esetekben pályaalkalmassági vizsgálatot is kérnek a főiskolai beiskolázások előtt. A vizsgálati módszerek alapjában nem térnek el a hangbetegek vizsgálatában alkalmazott eszközöktől és módszerektől. Én magam csak azokról a rutin eljárásokról és egyénre szabott vizsgálati módszerekről számolhatok be, amelyeket az évek során tapasztaltam. Nagyon sokat számít az – ez talán köztudott – hogy magam is eltöltöttem jó néhány évet színpadon és nemcsak a „más kárán tanul az okos"- elv, hanem a saját tapasztalat is segített a munkámban. A vizsgálatra jelentkező énekesek panaszai és kérései sokrétűek. Életkori függőséget is mutatnak. A fiatalok énekelni akarnak tanulni, de nem tudják, hogy felnőtt-e már a gégéjük. A már énekelők vagy betegség miatt, vagy helytelen hanghasználat miatt lettek rekedtek. Ez a két utóbbi gyakran együtt jár. A szokásos fül-orr-gégészeti vizsgálaton kívül stroboszkóppal is megnézem őket és amennyiben azt szükségesnek látom, a beszédhangfekvés magasságát és a hangterjedelmet is megállapítom. Nem könnyű az énektanulás megkezdésére engedélyt adni. Nagyon sok egyéni variáció lehet és a felnőtt gége alakja és mérete sem szabályszerű minden esetben. Az olasz énekiskola a lányoknál a menstruáció megjövetele után, a fiúknál a végleges cipőméret kialakulása után 3- 4 évvel javasolja az énektanulás elkezdését. A szopránok és a tenorok valamivel hamarabb érnek felnőtté. A még nem felnőtt gége téraránytalanságot és a növekedés alatt a hátsó harmadban rossz hangszalagzárást mutat.

120

A fiatalok ezt legtöbb esetben nem hiszik el, mivel nagyon sietnek a főiskolákra való bejutáshoz szükséges énekléstanulással. A mutáció alatt a hangterjedelem beszűkül, a piano éneklés nem vihető keresztül és az intonáció is gyakran hamis. A mutáló fiatalt ne engedjük énekelni! A gyulladásos eredetű hangképzési zavarok kezelése a gyulladásos képnek megfelelő gyógyszerekből és mindenképpen hangkímélésből, valamint gégediétából kell álljon. Ezt az énekesek legtöbb esetben meg is teszik, leginkább azok, akik vagy opera– vagy operett énekesek, tehát mikrofon segítségére nem számíthatnak. Ezekben a produkciókban lényegesen nagyobb a feladat, mivel nagy hangterjedelemben és tökéletes légzésvezetéssel kell énekelni. Nagyobb gondot jelentenek a visszatérő rekedtségre panaszkodó és gyakran kialakult kisebb-nagyobb hangszalagcsomóval jelentkező énekesek. Ilyenkor minden esetben a szokásos vizsgálatok mellett meg kell nézni a beszédhangfekvést és a hangterjedelmet. Igen gyakran látjuk, hogy a vizsgált énekes nem a hangterjedelme alsó hangjainak egyikét használja a beszéd fónikus nullpontjának. Sokszor más hangfekvésben énekel, mert például a kórusban ott van rá szükség. Igaz, hogy nagyon erőlködik éneklés közben, de sajnos ezt kell csinálnia. Ilyen esetekben mindig skáláztatni is kell őket a beszédhangfekvéstől lefelé és felfelé. Néhány nagyobb légzést is kérek, ezen kívül számolást középhangon és kifejezetten hangosan, közben a nyakizomzatot is figyelve. A pszichoszomatikus háttér felderítése is perdöntő lehet, mivel énekelni csak egészséges lélekkel szabad.

121

Ezekben az esetekben a hangkímélés mellett helyes felvenni az énektanárral is a kapcsolatot, illetve énektanárhoz küldeni a nem tanuló és az énekesi vérkeringésbe bekerült, agyonhajszolt fiatalokat. Itt elsősorban a most divatos pop- énekesekre gondolok. Ők addig erőltetik beszédhangjukat fölfelé és lefelé, ameddig bírják szusszal. Ezzel természetesen túlerőltetik a hangszalagokat. Az állandó kemény hangindítás pedig rendszerint hangszalagcsomót okoz. Gyakran panaszkodnak az énekesek arra, hogy hangjuk fáradékony, fénytelen, erőtlen. Ilyenkor vizsgálatkor gyakorlatilag ép gégét találunk, csak a hátsó harmadban sejthető egy minimális hangrészárási elégtelenség. Ilyenkor mindig rá kell kérdezni arra, hogy nem érzi-e száraznak a torkát és az ott lévő nyákot megpróbálja-e felkrákogni? A válasz csaknem minden esetben „igen”. Ilyenkor a nyálkahártya nedvesítését előidéző gyógyszereket írunk fel és az énekest szigorúan eltiltjuk a krákogástól. Rendszeresen előforduló kérés énektanárok részéről, hogy állapítsuk meg, az énekes milyen hangfajba tartozik. Ennek a kérésnek van némi alapja, mivel a szoprán és tenor hangszalagok kissé szélesebbek és rövidebbek, mint a mezzoszoprán és a bariton hangszalagok. Azonban az élet mást mutat, mivel a drámai szoprán nagy szerepeket az Aidák és Toscák mezzoszoprán hangszalagokkal éneklik és a Wagnertenorok is bariton gégéjűek. Tehát a kérdést az énektanár és az énekes dönti el az énektanulás folyamatában. Sokat segíthet a hangszín szubjektív megfigyelése is.

122

29. A BESZÉD ÉS ZAVARAI 29.1 A BESZÉDHANGOK KÉPZÉSÉNEK ÉLETTANA A beszédhangok képzésekor beszédszerveink működését a központi idegrendszer irányítja és szabályozza. Akusztikailag a beszédhangok képzése a toldalékcső formáns-kialakító szerepével van összefüggésben. A hangzót meghatározó és az illető hangra jellemző felhangcsoportokat nevezzük formánsoknak. Minden magán- és mássalhangzót a beszédszervek eltérő beállításával, tehát más-más artikulációval hozunk létre. A beszédhangok képzésekor a tüdőből kiáramló levegő két exponált területen halad át: a rezgő hangszalagok között és a toldalékcsőben képzett záron, illetve résen át. Az előbbi módon kialakult hangot zöngének, az utóbbi módon kialakultat zörejnek hívjuk. Magánhangzók képzésekor a toldalékcső nyitott csövet képez, a hang nem ütközik akadályba. Az így keletkezett hangot zönge hangnak, zenei hangnak nevezzük. A gyermek beszédének fejlődése A gyermek beszédfejlődésének, illetve a fejlődésben való lemaradásának törvényszerűségeit nemcsak a beszéddel, hanem a gyermekkel általában foglalkozó szakembernek is ismernie kell. A beszéd fejlődését csak a gyermek biológiai pszichés fejlődésének egészével összevetve érthetjük meg, de ezen túl állandóan figyelembe kell venni azt a szociális-kultúrális miliőt, amelyben a gyermek él.

123

Ugyanis a gyermek – tegyük hozzá, az egészséges gyermek – csak a beszéd elsajátításának potenciális lehetőségével születik. A környezet hívja elő ezt a lehetőséget és tölti ki tartalommal. Szokás bizonyos időpontokat megadni, hogy mikor várható egy-egy új fejlődési szakasz megjelenése. Ezekről az időpontokról tudni kell, hogy statisztikai átlagok. Igen jelentős eltérés lehetséges a normális fejlődés határain belül. A fejlődés üteme egyes gyermekeknél nem azonos, de ugyanazon gyermek esetében is előfordul, hogy egy- egy lassúbb fejlődési periódus után ugrásszerű fejlődésnek indul. A fejlődés ütemének megítélésekor helyes, ha azt egyéb funkciók fejlődésével vetjük össze. A tényleges beszédfejlődést egy viszonylagosan hosszú előkészítő szak vezeti be. A gyermek világrajövetele után rögtön sír. Ez az első hangmegnyilvánulása egy feltétlen reflex, amely minden egészséges gyermeknél bekövetkezik. Életének első időszakában az őt ért kedvezőtlen behatásokra sírással reagál. De rövidesen észrevehetjük, hogy a kellemes, a pihenés perceiben is hangokat hallat. Ezek a hangsorok általában egy-két magánhangzóból állnak. A negyedik-hatodik héten megfigyelhetjük, hogy az elégedettség érzését lágy, a kellemetlenség jelzését kemény hangkezdés vezeti be. Az újszülöttek hangmegnyilvánulásai, sírása alapvető jelzésként szolgálnak a környezet számára. A gyermeknél körülbelül a harmadik hét táján észlelhető egyértelműen speciális reakció az emberi hangra.

124

A második hó táján jelenik meg az első szociális reakció az emberi hangra. Nagyjából ez idő tájt veszi kezdetét a gagyogás periódusa, amely rendkívüli gazdagságban hozza létre a hangok tömegét. A gagyogás időszakában a gyermek rendkívül nagy mennyiségű hangot produkál, többet, mint amennyi anyanyelvében előfordul. A nyolcadik hónap táján észrevesszük, hogy a gyermek mindinkább kezdi „utánozni" saját, majd mások hangmegnyilvánulásait. Ebben az időszakban nagy jelentősége van a helyes beszédpéldának. Nem szabad „bébinyelven" beszélni. Az első év vége felé már mind több szó bír bizonyos jelentéssel a gyermek számára. Ilyenkor már gyakran kiejti az első tudatos szót. A gyermek szókészletének gyarapodása függ általános fejlettségétől és a környezet adta beszédingerek gazdagságától. A megjelenő szavakat figyelve azt tapasztaljuk, hogy a gyermek először leginkább a tárgyakat, személyeket, második szakaszban a cselekvéseket, majd a tulajdonságokat jelentő szavakat kezdi használni. A beszéd megindulásakor jelentkező élettani beszédhibák a természetes fejlődés velejárói és az ügyetlenül dolgozó beszédképző szervek velejárói. A gyermek első szavai mondatértékűek. Másfél-kétéves korában már sokat kérdez, így indul meg szókészletének gyarapodása. Két-hároméves korára tökéletesedik a mondatfűzés. Ha egy gyermek a 18. hónap tájáig nem beszél, élettani némaságról beszélünk. Amennyiben 3 éves koráig sem indul meg a beszéd, akkor megkésett beszédfejlődésről beszélünk.

125

30. BESZÉDHIBÁK 30.1 A PÖSZESÉG A pöszeség bizonyos beszédhangok kiejtésének, helyes képzésének hibája. A pöszeség tehát artikulációs zavarok következtében alakul ki. A pöszeség a beszédnek kiterjedt „gyermekbetegsége”, noha 3-4 éves korban, a beszédfejlődés folyamán, még nem tekinthető kórosnak. Ez az élettani pöszeség 5-6 éves korra magától megszűnik. Leggyakrabban a selypesség fordul elő, ez a sziszegők (z, zs, s, sz) hibás képzése. Gyakran a c és a cs hangok képzése is hibás. A helytelen kiejtést okozhatják: a nyelv helytelen artikulációs helyzete, foghiány, szabálytalan fognövés, ajakelváltozás, belsőfül eredetű nagyothallás, hiányos lágyszájpad-zárás. 30.2 A RACCSOLÁS Az r hang kiejtése a beszédszervnek differenciált működését igényli, ezért gyakran a legkésőbben jelenik meg a helyesen képzett beszédhangok közül. A hibás képzés helye más-más lehet. Leggyakrabban a nyelvműködés hibája és gyakran a helytelenül képzett r hang utánzása, a családi rossz példa alapján. 30.3 A NAGYOTHALLÓK BESZÉDE A nagyothallók beszédének jellege akusztikailag megváltozik, mert beszédüket saját hallásuk segítségével nem tudják ellenőrizni. Beszédük aszerint változhat,

126

hogy milyen hallásdefektusuk van, milyen mértékben csökkent a hallásuk és milyen korban következett be a halláscsökkenésük. 30.4 AZ ORRHANGZÓS BESZÉD Az orrhangzós beszéd az élettani nazális rezonancia megváltozása következtében jön létre. Az orrhangzós beszédben a hangszín megváltozásáról van szó. Három formája ismeretes: 1. Zárt orrhangzós beszéd: az orrban vagy az orrgaratban lévő akadály vagy szűkület idézi elő. Akusztikai jellemzője az élettani nazális rezonancia csökkenése. 2. Nyílt orrhangzós beszéd: akkor keletkezik, ha a beteg nem tudja létrehozni az orr és szájüreg közti, a jó hangképzéshez szükséges zárat. Ilyenkor a hangrezonancia megnövekszik 3. A kevert forma: a kettő kombinációjából keletkezik. Az orrhangzós beszéd klasszikus megfogalmazása szerint az egyik esetben az orr nyitva van, amikor zárva kellene lennie, a másik esetben pedig zárva van, amikor nyitva kellene lennie.

127

30.5 A DADOGÁS A dadogás az egyik legsúlyosabb és legelterjedtebb beszédhiba. Kevés kivétellel gyermekkorban kezdődik. A dadogók között a férfiak vannak többségben. A dadogás a folyamatos beszéd zavara. Felborul a normál beszédhez szükséges mozgások koordinációja és görcsszerű jelenségek mutatkoznak a beszédszervek működésében. A görcsös állapotok a beszédfolyamat minden fázisában jelentkezhetnek, tehát a légzés, a hangadás és az artikuláció közben. Közülük a légzőmozgások zavarai a legfeltűnőbbek. A mellkasi és hasi légzés gyakran aszinkron. Nagy általánosságban a görcsök jellege szerint két típust különböztetünk meg: 1. klónusos esetben a szavak első hangzóját vagy szótagját ismétli a dadogó 2. tónusos esetben nem tudja elkezdeni a szót, vagy görcsösen megnyújtja a szavak első hangját 3. gyakran e kétféle típus különféle kombinációját is megfigyelhetjük A dadogó beszédét egy adott időpontban számos körülmény befolyásolhatja: fáradtság, egészségi állapot, a környezet és az adott szituáció, amelyben beszélnie kell. Ismert szövegek, versek elmondásakor és éneklés közben a dadogás általában nem áll fenn.

128

30.6 A HADARÁS A hadarás lényegében elhamarkodott beszédfolyamat, amelyet hangok és szótagok elnyelése, kihagyása vagy eltorzítása, a szavak megcsonkítása jellemez. A hadaró beszéde gyorsnak tűnik, de valójában az elhamarkodottan és hibásan kiejtett, felcserélt szavak és szótagok ismétlése miatt gyakran lassúbb, mint a normál beszéd. Ha a hadarót figyelmeztetik helytelen beszédmódjára, beszéde, időlegesen annyira javulhat, hogy kóros eltérést alig észlelünk. Máskor, ha figyelmét egyéb gondolatai kötik le, ismét hadar. Ebben is különbözik a dadogótól, kinek beszédhibája fokozódik, ha figyelmét beszédfolyamatára terelik. A hadarás egyik legjellegzetesebb tünete az, hogy a beszéd üteme rendkívül gyors, a beszéd ritmusa rendszertelenül változik, hullámzik, a szavak mintegy egymásba folynak, a hangok elvesztik tipikus színezetüket. A hadaróknak nemcsak beszéde, hanem viselkedése és mozgása is feltűnő lehet. Általában gyorsak, gyakran ingerlékenyek. Olvasásukban rendszertelenség, ismétlések fordulnak elő, írásuk rendetlen, tele van javításokkal. A szókiejtés és a beszédfolyamat központi idegrendszeri zavarai. 30.7 DIZARTRIA A dizartria beszédhang-kiejtési zavar. A toldalékcső artikulációs izomzatának együttes működését bénulások zavarják meg. Az ilyen betegeken súlyos esetben nyelési

129

zavarok, félrenyelés vagy a folyadék orron át való visszafolyása is észlelhető. Határozottan látható az ajkak csökkent artikulációs mozgása, a nyelv mozgáskorlátozottsága és kóros rezgése. Súlyos esetben az egész hangképzés megszűnik. 30.8 AFÁZIA Az afázia a központi idegrendszer strukturális elváltozásai miatt keletkezhet. Ezek lehetnek agyvérzések, érgörcsök, trombózisok, baleseti sérülések és daganatok. Lényege a beszédképzéshez szükséges emlékképek elvesztése, más esetekben a beszédhez szükséges tudatos, akaratlagos eszközök használatának zavara. Az afáziás beteg nem képes gondolatait szavakban megformálni, azokat kimondani és bizonyos esetekben a szavak értelmét sem képes felfogni.

130

31. A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS HATÁSA A HANGKÉPZÉSRE A tudomány és a technika fejlődése, a civilizáció elterjedése számtalan téren könnyebbé tette az emberi életet, de sajnos számtalan téren az egészség nagyfokú károsítását okozta. Több olyan betegségcsoportot ismertünk meg, amelyek néhányszáz évvel ezelőtt még ismeretlenek voltak. Elég, ha a pszichoszomatikus betegségeket említjük, de idetartozik a zajártalom és nem utolsósorban az egyre nagyobb számban előforduló allergiás és daganatos megbetegedések térhódítása is. Ráadásul a mindennapi életünket meghatározó körülmények, az életfeltételek megváltozása, a levegő és a vizek szennyezettsége elképzelhetetlen mértékben rontja az emberiség életminőségét. 31.1 BETEG A LEVEGŐ Azt az uniós előírást, miszerint egy város levegőjének porszennyezettsége évente legfeljebb 35 alkalommal lépheti túl az egészségügyi határértéket, 29 magyar városból csupán 4 tudta tartani 2006-ban. Mivel legfőképp Budapestről esik szó a hírekben, sokak számára meglepő lehet, hogy rajta kívül nyolc magyar város került a " szennyezett " kategóriába éves átlaga alapján, sőt Miskolcon nagyobb a koncentráció, mint a fővárosban. Hiába azonban a határérték-túllépés, az unió csak három év múlva fogja büntetni, ráadásul a szennyezett levegő eme legveszélyesebb összetevőjéhez nem rendelt szmogriadóra vonatkozó küszöbértéket, így gyakorlatilag semmilyen jogszabály nem kötelezi

131

egyelőre az önkormányzatokat olyan hosszú vagy rövid távú intézkedésekre, amelyek csökkentenék a légszennyezést. Ugyanakkor a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szerint az olyan megoldások, mint a forgalomkorlátozás, az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. Az alapvető jogi hiányosságok azonban végzetesek lehetnek, Európa 23 fővárosának elemzése alapján szakértők megállapították, hogy a szálló por koncentrációjának rövid távú emelkedése 10 mikrogrammonként 0,6 százalékkal növeli a napi összhalálozás, 0,9 százalékkal a napi szív– és érrendszeri betegségek miatti halálozás arányát. Budapest belvárosában 2007 telén hetekig 100 mikrogramm felett volt köbméterenként a koncentráció, miközben az egészségügyi határérték 50. Nincs olyan alacsony koncentrációja a szálló pornak, ami nem károsítja az egészséget, állapította meg a WHO. Ugyanakkor nem adható meg olyan, magasabb érték sem, amelynek átlépése azonnali egészségügyi kockázattal járna, ezért azonnali intézkedéseket kívánna meg. Így az unió a többi veszélyes anyaggal szemben - nitrogéndioxid, kén-dioxid, szén-monoxid, ózon - irányelvében nem adja meg külön, mekkora érték felett szükséges tájékoztatni a lakosságot, és mikor kell az általában forgalomkorlátozással járó szmogriadót elrendelni. A környezetvédelmi hatóságok elkészítették az erre vonatkozó programokat, ezek olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyeket helyi szinten lehet megoldani – például a forgalomkorlátozást vagy a lakosság ösztönzését a környezetbarát megoldások választására a fűtés és a közlekedés terén. Nyilvánvaló, hogy az az

132

állapot nem maradhat fenn heteken át, amelyben az ÁNTSZ még az egészséges emberek számára sem javasolja a szabad levegőn való tartózkodást. 1999-ben vizsgálták Európában a szálló por egészségkárosító hatását. Az Országos Közegészségügyi Intézet akkor azt állapította meg, hogy a PM 10 24 órás átlaga 289 napon haladta meg az engedélyezett mértéket, ami 170 – rövid idő alatt bekövetkezett – többlethalálesettel hozható összefüggésbe. A vizsgálatok során a szakértők azt a következtetést vonták le, hogy a légszennyezés éves átlagkoncentrációjának köbméterenként csupán 5 mikrogrammal való csökkentése révén a hosszútávon bekövetkező halálesetek számát évi 500 fővel lehetne csökkenteni. A nagyvárosokban a környezetüknél magasabb a hőmérséklet, ráadásul a betonrengeteg lassabban hűl le. Hiányoznak az éjszakai légmozgások, míg a természetben enyhe szellő lengedez még szélcsendes éjszakákon is. Így a városok klímája sajátosan alakul, különösen azokon a helyeken, ahol kevés a zöldterület, és az úgynevezett szélcsatornákat, amelyeket a domborzati viszonyok alakítanak ki, ostoba módon beépítik, elzárják. Eközben a gépjárművekből származó légszennyező anyagok mennyisége az autók sokasodásával együtt nő. A belső égésű motorok által a légkörbe juttatott elsődleges szennyező anyagok- szén-monoxid, nitrogénoxidok - már önmagukban is károsak az egészségre, s ezekhez párosul az általuk fölkavart finom por. A szmog eleinte Londont idézte. A téli enyhe, ködös időben a várost vastag füstköd lepte el, ami komoly veszélyt jelentett a légzőszervi betegség kialakulására, és a halálozási ráta is megugrott, ezért a télen kialakuló

133

füstködöt londoni szmognak nevezik. A negyvenesötvenes években a kaliforniai Los Angelesben a légszennyezés egy másik formáját figyelték meg, amely azóta más nagyvárosokban is megjelenik, de nem télen, hanem a nyári forró napokon, napsütéses időben, fokozott gépjárműforgalomban, ez a fotokémiai vagy ózon-szmog. A Kárpát-medencében különösen megül a hideg, ezért térségünkben a füstköd a tél állandó velejárója. A veszélyeztetettek főleg az idősek, a légzőszervi betegek és a gyermekek. Bármilyen alacsony a porkoncentráció árt az egészségünknek. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű finom por a legveszélyesebb. Ez úgy keletkezik, hogy a járművek mozgó alkatrészei az utcákon lévő port felkavarván tovább őrlik, egyre kisebb részecskékre. A finom por belégzéskor bejut a tüdőbe, a léghólyagocskákba, átlép a sejtek falán is és gyulladásos folyamatot indít el a tüdőszövetben és a légzőrendszer bármelyik helyén, ezen kívül rosszindulatú daganatok keletkezésének oka lesz. Megfigyelhetjük, hogy ahol a várost aktív vagy passzív eszközökkel tisztán tartják, ott a házak színesek. Ahol a városra nem vigyáznak, ott idővel minden egyenszürke lesz. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint légszennyezettség miatt évente többen halnak meg, mint autóbalesetben. Európában annyian, mintha egy közepes méretű város tűnne el a föld színéről. Egy folyóirat ahhoz hasonlította ezt a számot, mintha hetente lezuhanna két, több száz személyes repülőgép. Azt bezzeg észrevennénk!

134

31.1.1 Hatásmechanizmus A beszédszerveket érintő noxák a belélegzett levegő és az elfogyasztott táplálék során kerülnek a szervezetbe. A szennyezett városi levegőn kívül jelentős szerepet foglalnak el a háztartásokban használt tisztító és fertőtlenítő szerek. Különösen a foszfát– és a klórtartalom részben súlyos gyulladásos, valamint allergiás panaszokat okoz. A szájon keresztül bejutó folyadék és szilárd anyagok közvetve és közvetlenül is érinthetik a hangképzésben résztvevő szerveket. Milyen hatásokkal kell számolni   

gyulladások allergiás panaszok daganatok

Ezen betegségek különállóan és együttesen veszélyeztethetik az élettani hangképzést.

1. A gyulladásos betegségek akut és krónikus formában jelentkeznek. Akut esetben a légutak heveny fertőződése következtében az orrdugulás jellemzően nazalitást okoz. Miután a légutak borítása azonos nyálkahártya-bélést jelent, nem helyes különválasztani a részeket, hiszen egy betegség rendkívül könnyen továbbterjed, nem respektál határokat. A náthát még akut esetben is rhinosinusitisnek diagnosztizáljuk, mivel az orrmelléküregek

135

szintén fertőződnek. A náthás ember torka kapar, fájdalmas, nyelése nehezített, köhög. Tehát az orrbemenettől a tüdőig minden szerv beteg, sőt a fülkürt rossz működése fülpanaszokat is okoz. 2. A krónikus gyulladások a környezetszennyezés legjelentősebb megbetegedései. Főképp a hörgőrendszer elváltozási jönnek létre, akár a porártalmat, akár az aktív és passzív dohányzást említjük. A kónikus folyamatok, mint a szilikózis, a tüdőtágulás a civilizációnak sok előnye mellett a legkárosítóbb eredménye. A száraz torok diszkomfort-érzést okoz, a krákogásra való rászokás pedig a hangképzés fokozatos romlását okozza. 3. Az allergiás betegségek leggyakrabban az inhalatív úton bejutott speciális anyagok következtében alakulnak ki, de számolnunk kell a tápcsatornába bejutó, illetve a kültakaróval érintkező anyagok szervezetre gyakorolt hatásával is. A szervezetnek ez a kóros reakciókészsége az enyhe, átmeneti panaszoktól az azonnali halált is eredményezheti. Ezeket a panaszokat rovarcsípéstől vagy gyógyszerek mellékhatásaként is észlelhetjük. Sajnos az utóbbi időkben a szennyezett vizek, más esetekben a nem megfelelően tisztított ivóvizek nőihormontartalma okoz kóros változásokat a hangképzésben. Ugyanitt kell megemlíteni az ivóvizekben kimutatott gyógyszerszennyezettséget is.

136

Az allergiás elváltozás a nyálkahártya vizenyős megvastagodása következtében orrdugulást, hangmélyülést, súlyos esetben nehézlégzést okozhat. Az orr dugulása a hangképzés romlása mellett a hallás csökkenését is eredményezi. A hangszalagok megvastagodása a hang mélyülését okozza, ez pedig azokban a foglalkozási ágakban, ahol a hangfekvés megtartása előírás, egzisztenciális problémákhoz vezet. Az alsó légutak allergiás megbetegedései – itt elsősorban az aszthmára és a COPD –re kell gondolni – mindenképpen a beszéd súlyos nehezítettségét jelentik, mivel a tüdőkapacitás csökkenése a hangképzés romlását hozza magával. A daganatos megbetegedések száma korunkban egyre jobban emelkedik. Ennek számtalan oka van, de elsősorban a környezeti szennyezett levegő, a megnövekedett autóforgalom és a dohányzás jön szóba. A daganat lehet jó– és rosszindulatú. Mindkét elváltozás kezelése orvosi feladat és minden esetben a munkaképesség átmeneti vagy végleges elvesztéséhez vezethet. Napjainkban az orvostudomány fejlődése lehetővé teszi, hogy az idejében felfedezett rosszindulatú daganatokat is legtöbb esetben a hangképzés megtartásával lehet gyógyítani. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szűrővizsgálatok fontosságát és a megelőzés szerepét.

137

31.2 A DOHÁNYZÁS HATÁSA A HANGKÉPZÉSRE A nikotin érszűkületet okoz, főleg a kisebb artériákon jellegzetes. Ilyenkor az ezen artériák által ellátott területeken, például a kezeken, a lábakon zsibbadás, súlyosabb esetben elhalás is keletkezhet. A füstölés a nyálkahártya kiszárítását, tehát a csillószőrök megbénítását jelenti. Megszűnik az a híg folyadékréteg, amelyben a csillószőrők a tüdő felől a szájnyílás felé mozogva kiseprik a szennyező anyagokat, ezáltal a tüdőben gyulladásos anyagcseretermékek szaporodnak fel. A papír égésekor keletkező benzpirén-vegyület rákkeltő. Elsődleges daganatkialakulási hely a gége és a mélyebb légutak, de második helyen áll a kiválasztórendszer, leginkább a húgyhólyag, a harmadik helyen pedig a vastagbél található. A tüdőszövet nem alkalmas arra, hogy a nagy mennyiségű szennyezett levegőt valóban átalakítsa széndioxid tartalmúvá, hanem szénmonoxidot termel, amely a haemoglobinhoz kapcsolódva mérgezési tüneteket, nehézlégzést okoz. 31.3 A KÖRNYEZETI ZAJ HATÁSA A HANGKÉPZÉSRE A rosszul halló beteg hangképzése kóros lesz, hangerejét megemeli. Maga a környezeti zaj önmagában is károsítja a beszédpercepciót és a beszédprodukciót. A folyamatos hangosabb beszéd a beszédviselkedés megváltozását okozza és a walkman-szindróma kialakulásához vezet.

138

A walkman-szindróma jellemzői:      

kóros hangképzés hibás artikuláció pszichés hatások a beszédviselkedés megváltozása a zajártalom kialakulásának lehetősége vegetatív zavarok

A walkman-szindróma mint tünetegyüttes különösen nagy veszélyt jelent, hiszen az egyes tényezők jelentkezési ideje és súlyossága nehezen jósolható meg előre. Már a túlságosan nagy óvodai zaj is kialakíthatja a szindrómát, az azonban, hogy melyik faktora jelentkezik előbb – a gyermek magatartási problémái, a diszfónia vagy a hallásromlás – az egyéntől függ.

139

32. AZ ALLERGIA Ma, amikor civilizációs ártalmakról beszélünk, óhatatlanul eszünkbe jut az allergia is. A sajtó, a rádió, a televízió azt sugallják, hogy az allergia korunk betegsége, amely az utóbbi évtizedekben jelentkezett először és azóta gyorsan emelkedik a megbetegedések száma. Sokan úgy gondolják, hogy a betegség elterjedését a különböző vegyi eljárások és vegyipari termékek alkalmazása okozza. Tévednek azonban, akik az allergiát a huszadik század betegségének tekintik. Már időszámításunk előtt is észleltek allergiás tüneteket: az ógörög hippokrateszi iskola és a kínai orvoslás is beszámolt ilyen kórképekről. Régebben az allergiások többsége anélkül élte le az életét, hogy tudta volna, erős náthája, amely minden nyáron szinte pontosan ugyanabban az időben jelentkezik, nem más, mint allergiás szénanátha. Az allergia kifejezést Pirquet osztrák gyermekorvos honosította meg, magyar honfitársunkkal, Schick Bélával együtt. Az allergia kifejezés két szó összetétele: az allosz jelentése más, eltérő, az ergosz pedig működést, tevékenységet jelent. Ez azt jelenti, hogy a külvilág bizonyos ingereire a szervezet megváltozott módon reagál, s így a bekerülő anyag nem olyan hatást fejt ki, mint amilyent várnánk. Mi az allergia? Az emberi szervezet védekezőképessége több pilléren nyugszik. A kül- és beltakaró megvédi a szervezetet a külvilág ingereivel szemben. A bőr és a nyálkahártyafelületek naponta milliónyi kórokozóval találkoznak és az esetek döntő többségében eredményesen

140

megakadályozzák behatolásukat a szervezetbe. Ezért van jelentős szerepe a szervezet védekező rendszerének, az immunrendszernek. Már a magzati állapotban megkezdődik a saját védekező rendszer kialakulása – ezt nevezzük immunszisztémának. A születés után ez a kapocs megszűnik, szerepét az anyatejben lévő védőanyagok veszik át. A hetek, hónapok múltával a csecsemő immunszervei is fokozatosan termelni kezdik a védőanyagokat. A védekező rendszer fontos elemei a csontvelő, a nyirokcsomók és a nyirokkeringés. A védekezésben döntő szerepe van a fehérvérsejteknek is. Egyes fehérvérsejtek olyan anyagokat termelnek, amelyek a kórokozók elpusztításában játszanak jelentős szerepet, ezek az ellenanyagok a különféle immunglobulinok (IgA, IgG, IgM, IgD, IgE). Hiányuk súlyos betegségekhez vezethet; az ilyen betegek szinte állandóan valamilyen fertőzéssel küszködnek. E sejtek mellett a szervezetben számtalan, biokémiailag igen aktív, az idegen anyagok számára mérgező vegyület található, amelyek szintén hatékonyan közreműködnek a kórokozók elpusztításában. Az allergiás reakció teljesen eltér a szervezetben idegen anyag bejutásakor létrejött immunreakciótól. Az allergiás beteg szervezete olyan anyagokat is termel, amelyek egészséges emberben általában nem találhatók. Ilyen az immunglobulin e, amely allergiás betegben a saját allergénje ellen termelődik, ezáltal váltva ki az allergiás reakciót. Az allergiás hajlam bizonyítottan örökletes. Minél közelebbi hozzátartozó az allergiás családtag, annál

141

nagyobb a valószínűsége annak, hogy a betegség kialakul. 32.1 ALLERGIÁT OKOZÓ ANYAGOK Azokat az anyagokat, amelyek allergiás reakciókat okoznak, allergéneknek nevezzük. Néhány kivételtől eltekintve ezek fehérjetermészetű anyagok és aránylag nagy a molekulasúlyuk. Biokémiai vizsgálatokkal ma már sikerült az allergének nagy részét azonosítani, aminek nagy jelentősége van a kórfelismerésben és a gyógyításban. Mai tudásunk szerint több csoportba sorolhatjuk az allergéneket és az általuk okozott megbetegedéseket. Így beszélhetünk: környezeti– tápanyag– gyógyszer– rovarcsípés– és foglalkozási allergiáról. Az alábbiakban a leggyakoribb allergiát okozó anyagokat ismertetjük. Környezeti allergének Egész évben panaszt okozó allergének:    

háziporatka (Elsősorban matracokban, kárpitokban és szőnyegekben található meg.) állati szőrök: pl. kutya, macska, ló, tengerimalac és hörcsög madártoll: liba és kacsatoll, néha csirke is; kalitkalakók: pl. kanári, papagáj (A madarak húsa nem vált ki allergiás reakciót.) gombaallergének: penészgombák (Cserepes virágokban is előfordulnak.)

142

Szezonális panaszt okozó allergének    

néhány fa virágpora (kora tavasztól június végéig): pl. mogyoró, éger, nyárfa, gyertyán, fűz, hársfa, platán, nyírfa, tölgyfa fűpollenek gyomnövénypollenek: pl. pipacs, pásztortáska, parlagfű, üröm, libatop nyári-őszi virágok: pl. rózsa, dália, krizantém

Mit tegyünk, ha szezonális allergiánk van? Lehetőleg kerüljük az allergizáló tényezőket, gyakran mossunk kezet, pollenszezonban kevesebbet szellőztessünk, viseljünk napszemüveget, mert a könnyes szemben könnyen megtapadnak a pollenek! Ne együnk mézet, ne igyunk gyógyteákat! Táplálékallergének 

   

tehéntej (Az allergiás reakcióért a fehérje alkotóelem a felelős. Kialakulása megelőzhető a hosszabb szoptatási idővel. Mind légúti– mind bőrreakciót okozhat.) szója (Igen gyakori az élelmiszeriparban. Légúti és bőrreakciót is okoz.) tyúktojás (Süteményekben és tésztákban is van.) halak, rákok, kagylók (Változatos tüneteket okoznak.) búzaliszt (Leggyakrabban a búzaliszt allergizál, de egyéb lisztféleségek is szóba jöhetnek.) 143

   

magfélék: pl. földimogyoró, kesudió, mogyoró, dió, mandula zöldségfélék: pl. zöldborsó, sárgarépa, zeller, paradicsom gyümölcsök: narancs, citrom, kivi, mangó, papaya, avokádó fűszerek: petrezselyem, curry, gyömbér, fahéj, hagyma, fokhagyma, vanília

32.2 ALLERGOLÓGIAI VIZSGÁLÓMÓDSZEREK Fontos a beteg saját megfigyelése, de orvosi vizsgálattal állapítjuk meg a diagnózist. Prick-teszt Inhalatív allergia kimutatására alkalmas vizsgálati módszer. Különböző allergének vizes oldatát a bőrre cseppentik, majd a bőrt megkarcolják, hogy az allergén be tudjon hatolni a bőrbe. Amennyiben bőrpír keletkezik, azt lemérik, ha 3 mm-nél nagyobb a pír, akkor pozitív a reakció. Bőrreakciókat okozó allergének kimutatása Tisztítószerek, fémek, kontakt allergének kimutatására. A hát bőrére leukoplaszttal ragasztott vizsgálati anyag allergiás reakció esetén bőrpírt okoz. Vérvizsgálat Vérvételből kimutathatjuk a szervezetben bizonyos anyagokra képződött és keringő ellenanyagokat, ezek számtalan étel, környezeti és foglalkozási allergiában pozitív eredményt adnak. Kisgyermekeknél

144

egyszerűbben lebonyolíthatók. Ilyen esetben az úgynevezett „allergénspecifikus immunglobulin A”- t mutathatjuk ki. 32.3 ALLERGIÁS BETEGSÉGEK 32.3.1 Aszthma Rohamokban fellépő, hörgőizomgörccsel járó betegség, amely valamilyen allergénre, bármely kémiai ingerre, vírusfertőzésre, erős illatra, gőzökre alakul ki. A betegek nagy részének fokozott hörgőreaktívítása van. A környezetszennyezés, a dohányzás elősegíti kialakulását. Gyermekkorban általában hároméves kor után kezdődik. Fontos a pontos diagnózis, elkülönítés a hörghuruttól, vagy a légúti idegentesttől. Tünetek: köhögés, nehézlégzés kilégzéskor, sokszor fulladás. Gyógyszerekkel a vizsgálatok után jól egyensúlyban tartható, „kontrolláltnak” nevezzük. Fontos a megfelelő pályaválasztás, sportolás a helyes légzés kialakításához és a lelki támasz a betegséggel való együttéléshez. 32.3.2 Allergiás nátha, szénanátha Általában szezonális, kivéve a házipor-allergiát. Tünetek: orrdugulás, tüsszögés, szem és orrviszketés, könnyezés, orrfolyás. Gyakran fejfájás és fáradtságérzés. Szájon át szedhető és helyileg alkalmazható gyógyszerekkel kezelhető.

145

32.3.3 Allergiás kötőhártyagyulladás Viszonylag gyakori, főleg szezonális jellegű betegség. Tünetek: könnyezés, szempirosodás, a szemhéjak duzzadása. Szemcseppekkel, kamillás tisztítással kezelhető. 32.3.4 Atópiás bőrgyulladás, ekcéma A betegség hátterében általában komplikált idegrendszeri, kötőszöveti és immunológiai rendellenesség áll. A betegeknél örökletes tényezők alakítják a kórfolyamatot. Csecsemőkorban jellegzetes hely a homlok és a fül mögötti terület, később a hajlatok. Száraz és nedvező ekcéma is kialakulhat. Tünetek: bőrviszketés, piros foltok, hólyagocskák, bőrszárazság. Kontakt ekcémát króm, nikkel, gumi, továbbá bizonyos illatanyagok okozhatnak. Precíz vizsgálatok és hosszantartó kezelés, gyermekorvosi és bőrgyógyászati ellenőrzés szükséges. 32.3.5 Csalánkiütés, allergiás vizenyő Viszketéssel járó fehér duzzanat, körülötte piros udvarral. Gyomorrontás, külső féregfertőzések, gyógyszerek okozhatják. Az orvosi vizsgálat nagyon fontos, különösen, ha ismétlődve előfordul. 32.3.6 Rovarcsípés által okozott allergia Méhek és darazsak csípése okozza. Az első csípés után a szervezetben ellenanyag képződik, amely a

146

második csípés után már allergiás reakciót hozhat létre. A nyálkahártyák nagyfokú duzzadása miatt fulladás is előfordulhat. Azonnali orvosi kezelés szükséges. 32.3.7 Gyógyszerallergiák Az allergiás reakciót a gyógyszer vagy annak lebomlási terméke okozza. Lehetőleg a panaszokat okozó gyógyszert kerüljük. Szakszerű kivizsgálás után a beteg iratai között elhelyezhető egy figyelmeztetés az allergiát okozó gyógyszer nevével, esetleg a hatóanyagok meghatározásával, mert második alkalommal már halálos reakció is előfordulhat. 32.3.8 Foglalkozási allergiák, foglalkozási aszthma Általában a beteg munkahelyén lévő fehérjetermészetű anyagok, kémiai vegyületek és egyéb – nem specifikus légúti irritánsok okozhatnak panaszt. Ilyen lehet a kávépor, a halliszt, néhány állati szőr, szerves szintetikus tisztítószerek, gabonalisztek, festékek, valamint egyes fémek: pl. a króm, a nikkel, a vanádium vegyületei, melyek immunreakciót és hörgő-hiperreaktivitást is előidézhetnek. Jelenlétük laboratóriumi módszerekkel kimutatható. Munkahely-változtatás is szükségessé válhat.

147

33. ANTIHISZTAMINOK ÉS AZ ORRCSEPPEK A MINDENNAPOKBAN A világ legsúlyosabb betegsége a férj náthája, mivel abba többször is bele lehet halni! Valóban a nátha a felső légutak leggyakoribb megbetegedése. Az emberek az európai, észak-amerikai és ázsiai kontinensen leggyakrabban náthában betegszenek meg. A rhinitis, az egyszerű nátha, minden ember élete folyamán többször fordul elő. A vírusos infekciók, amelyek az általános náthát okozzák igen gyakoriak és az élet folyamán ismétlődnek. A nem fertőzéses, allergiás rhinitiszek száma is az egész világon állandóan emelkedő tendenciát mutat. Mind a szezonális, mind a perenniális rhinitisek száma fokozatosan növekszik és mind több problémát okoz. Az utóbbi időben az is nyilvánvalóvá vált, hogy mind az akut, mind az allergiás rhinitisekhez az orrmelléküregek nyálkahártyájának elváltozása is társul, ezért helyesebb rhinosinusitisről – nátha és arcüreggyulladás együtt – beszélnünk. A rhinosinusitis Definició: az orr és orrmelléküregek nyálkahártyájának váladékképződéssel kísért gyulladása és ödémás duzzanata, amely általában 4 héten belül spontán gyógyul, vagy gyógyszeres terápiára jól reagál. A visszatérő és gyakran kiújuló formát évi 4, legalább 10 napig tartó akut epizódok jellemzik. Vizsgáljuk meg, hogy a betegség milyen panaszokat okoz a páciensnek!

148

A duzzadt orrnyálkahártya következtében gátolt orrlégzés kellemetlen érzése mellett a folyamat arcüregtáji feszítő érzést, fájdalmat okozhat. Az üregek kivezető járatainak elzáródása miatt az üregekben vákuum keletkezik és a negatív nyomás szívó hatást gyakorol az üregek bélésére és pangó váladék keletkezik. Az esetek jelentős részében a fülkürt funkciója is zavart szenved. Az akut vírusfertőzésben kialakult lázas állapot valóban egy emberben a „nagybeteg" érzését kelti. A betegek többsége családja vagy háziorvosa segítségével igyekszik csökkenteni a nátha kellemetlen tüneteit, megpróbál javítani legalább az orrlégzésén. Ezért valamilyen orrcseppet vagy orrsprayt kezd használni. Ha a panaszok néhány nap alatt enyhülnek, nincs szükség további orrnyálkahártya-lohasztásra. Az orrán levegőt jól kapó beteg el is felejti, hogy csepegtetni kell az orrába. A tartósan használt orrcseppek miatt azonban sok esetben igazi hozzászokás alakul ki és kialakul a rhinitis medicamentosa, amely a gyógyszer által okozott tartós orrdugulás. Mielőtt megbeszélnénk az orrcsepp hatását az orrnyálkahártyára, lássunk néhány érdekességet a múltból: A Talmudból származó recept szerint fehér kutya trágyáját keverték mirhával. Egy ősi, hindu keverék borsot, mustárt, nősziromgyökeret és ördöggyökeret tartalmazott. 5000 ezer évvel ezelőtt Kínában viszont már ephedrin tartalmú gyógynövényt használtak. 1887-ben fedezték fel az ephedrin alkaloidát.1931-ben kezdték el használni a naphasolint amely tulajdonképpen szemcsepp, de jól kidugítja az orrot.

149

1942-ben Hünermann már felhívta a figyelmet a helyi érösszehúzók túlzott használatának káros voltára, majd a naphasolin-függőségre. Az 1960-as években jelentek meg a modern érszűkítők, mint az oxymetazolin és a xylometazolin. Ezek már direkt módon hatnak az alfa adrenoreceptorokra és ideális nyálkahártya-lohasztónak számítanak. Nézzük meg, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie az ideális orrcseppnek: 1. azonnali, hosszantartó hatás, amelynek effektusát nem csökkenti az ismételt használat 2. hosszú ideig tartó használat esetén sincs „rebound" nyálkahártya duzzanat 3. nincs mellékhatása az orr mucociliáris rendszerére 4. nincs szisztémás mellékhatása Számos orrcsepp megfelel ezeknek az elvárásoknak, sajnos azonban hosszú használat után kialakulhat a rhinitis medicamentosa, a gyógyszer által kialakított betegség. Felmerül a kérdés, hogy mennyi ideig alkalmazhatjuk büntetlenül az orrcseppet? A Fül-orr-gégész Szakmai Kollégium ajánlása szerint „A nyálkahártya-lohasztó orrcseppek használata ne legyen hosszabb 7 napnál!” Ha a beteg orrlégzési panaszai nem oldódnak meg 710 nap alatt, úgy további részletes kivizsgálás szükséges.

150

Milyen esetekben szükséges hosszabb ideig gondoskodni gyógyszeresen az orrlégzésről? Az akut náthát kivéve az összes krónikus nátha és velejáró arcüreggyulladás esetében. Ilyenkor a cél a melléküreg szájadékok szabaddá tétele, a szellőzés és drenázs biztosítása és a nyálkahártya védelmirendszer működésének helyreállítása. Az alkalmazott gyógyszerek egész arzenálja a rendelkezésünkre áll, csak néhányat említve: antibiotikumok, nyálkahártya lohasztók, nyákoldók, antihisztaminok, szteroidok, nem szteroid gyulladáscsökkentők, lázcsillapítók. A leggyakrabban alkalmazott szerek az antihisztaminok, mivel az újabb generációs tabletták már gyakorlatilag mellékhatásmentesek, így a munkavégzést sem akadályozzák, viszont az orrlégzés javítása nem azonnali hatású. Nincs bizonyíték arra, hogy az antihisztaminoknak terápiás hatása lenne arcüreggyulladásban. Sőt az első generációs antihisztaminok jelentős pörkképződést okozhatnak. A sztázist okozó hatásukkal elősegítik a nyákpangást és ezzel rontják a gyógyulási esélyeket. Csak allergiás folyamat talaján kialakult arcüreggyulladás kezelésében indokolt antihisztamint adni, az allergiás nátha kezelésére. Második generációs készítmények adása javasolt, mert ezeknek nincs pörkképző hatása. Ilyen esetekben az orrcsepp alkalmazása az első napokban a beteg életminőségét jelentősen javítja, ugyanakkor az antihisztamin hatás kialakulása után már nem szükséges az elhúzódó csöpögtetés.

151

34. SZÖVEGMINTÁK A HANGGYAKORLATOK VÉGZÉSÉHEZ 1. Légző gyakorlatok  

„s” folyamatos, egyenletes hangerővel „s” háromszoros erősítéssel – a hangosításhoz

2. Kérdés – felelet  

igen: bólintás és „ühüm” nem: fejcsóválás és „m - m”

3. Beszédhang használata    

zümmögő „m” egyenletes hangerővel zümmögő „m” halkan kezdve - meghangosítva - elhalkítva lágy hangindítással, egyenletes hangerővel: mo…, mi…, ma… halkan kezdve - meghangosítva – elhalkítva: mo-o-o, mi-i-i, ma-a-a

4. Lágy hangindítás gyakorlása 

bim-bam, bim-bam, bam-bim, bam-bim

Halkan kezdve és az utolsó hangos:   

bim-bam-bim-bam-bom bam-bim-bam-bim-bam zimm-zumm-zimm-zumm 152

 

zumm-zimm-zumm-zimm mam-mim-mom, mamam-mimim-momom

Halkan kezdve - hangosan folytatva - halkan befejezve: 

mamam-mimim-momom

5. Lágy hangindítás és zöngegyakorlat Mindig előről kezdve: 

mó, móre, móremi, móremire, móremiremó, móremiremóremiremó

6. Lágy hangindítás és beszédhang-magasság beállító gyakorlat  

ma, mama, mami, máma, mimi na, nana, nono, naná, nini

7. Emocionális gyakorlatok 

Jaj! Oh! Hűha!

8. Levegővételi és levegőbeosztó gyakorlatok Mindig csak annyi levegőt veszünk helyes technikával, amennyire szükség van és azt fel is használjuk. A számokat kis egységeknek fogjuk fel, befejezéskor a hangot levisszük, mintha nem akarnánk folytatni.

153

    

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 1-2, 3-4, 5-6, 7-8, 9-10 1-2-3, 4-5-6, 7-8-9 1-2-3-4, 5-6-7-8 1-2-3-4-5, 6-7-8-9-10

9. Levegővételi és hangtartási gyakorlat Mindig elölről kezdve – egy számmal, illetve egy szóval több:   

1, 1-2, 1-2-3, 1-2-3-4, 1-2-3-4-5, 1-2-3-4-5-6, 1-2-3-4-5-6-7, 1-2-3-4-5-6-7-8, 1-2-3-4-5-6-7-8-9, 1-2-3-4-56-7-8-9-10 hétfő, hétfő-kedd, hétfő-kedd-szerda, hétfőkedd-szerda-csütörtök, hétfő-kedd-szerdacsütörtök-péntek, hétfő-kedd-szerda-csütörtökpéntek-szombat, hétfő-kedd-szerda-csütörtökpéntek-szombat-vasárnap

10. Hangerősítési gyakorlatok – egy egységet mindig egy levegővel mondani A dőlt betűs a hangos:  

1-2, 3-4, 5-6, 7-8, 9-10, 10-9, 8-7, 6-5, 4-3, 2-1 Hétfő-kedd, szerda-csütörtök, péntek-szombat, vasárnap-hétfő, kedd-szerda, csütörtök-péntek, szombat-vasárnap

154

  

Január-február, március-április, május-június, július-augusztus, szeptember-október, november-december Tudor-Vidor, Morgó-Szendi, Szundi-Hapci, Kuka-Hófehérke Álmos-Előd, Ond-Kond, Tas-Huba, TöhötömÁrpád

11. Hangerősítés fokozatosságát megtanító gyakorlat (Crescendo-decrescendo) A halkból a hangosba, majd a hangosból a halkba 

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, - 10, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1

12. Fokozatos erősítés és halkítás A három hónap között észrevehető hangerőkülönbség legyen!  Január-február-március, április-május-június, július-augusztus-szeptember, októbernovember-december Fordított hangerővel a hangosból a halkba:  Január-februá -március, április-május-június, július-augusztus-szeptember, októbernovember-december A beszéd dallamának kialakítása egyenlő hangerővel

155



1? 1., 2? 2., 3? 3., 4? 4., 5? 5., 6? 6., 7? 7., 8? 8., 9? 9, 10? 10.

Ezután: Halk kérdésre hangos válasz. Hangos kérdésre halk válasz. 13. A hangerő fokozása a hangmagasság emelése nélkül Egy egységet egy levegőre mondunk, és többször ismételjük. A dőlt betűs a hangos.    

Bor – boros, sör – sörös, víz – vizes, fény – fényes, tűz – tüzes, sár – sáros, dac – dacos, hegy – hegyes, rum – rumos Kék – kék – kékes, zöld – zöld – zöldes, pir – pir – piros, Vas – vas - vasas, tej – tej – tejes Kő – köves – köves, fűz – füzes – füzes, kín – kínos – kínos

Itt bármilyen egytagú szó használható a gyakorlat színesítéséhez. 14. A helyes beszédhangmagasság használatára szolgáló olvasási gyakorlat Először a számot halkan, a mondóka szövegét hangosan mondjuk. Ezután a számot hangosan és a mondóka szövegét halkan.

156

Egy – Megérett a meggy Kettő – Csipkebokor vessző Három – Majd hazavárom Négy – Biz oda nem mégy Öt – Leesett a tök Hat – Hasad a pad Hét – Dörög az ég Nyolc – Üres a polc Kilenc – Kis Ferenc Tíz – Tiszta víz. A hangerő változtatása a hangmagasság változtatása nélkül A dőlt betűs részek a hangosak Hátamon a zsákom, Zsákomban a mákom, Mákomban a rákom. Kirágta a zsákom, Kihullott a mákom, Elveszett a rákom, Aki szánja károm, Szedje fel a mákom! Ezt a mondókát soronként hangosítva, illetve halkítva is jó olvasni.

157

15. Beszédszínezési gyakorlat a. halk kérdésre halk válasz b. halk kérdésre hangos válasz c. hangos kérdésre halk válasz Hol jártál báránykám? Zöld mezőben asszonykám. Mit ettél báránykám? Édes füvet asszonykám. Mit ittál báránykám? Forrásvizet asszonykám. Ki vert meg báránykám? Szomszédlegény asszonykám. Mivel vert báránykám? Furkósbottal asszonykám. Sírtál-e báránykám? Sírtam biz, én asszonykám. Hogy sírtál báránykám? Ehem-behem asszonykám.

158

16. Hangerősítési és halkítási gyakorlatok (Crescendo - decrescendo)  

halkból kezdve, meghangosítva – visszafelé olvasva hangosan kezdve és elhalkítva hangosan kezdve és fokozatosan elhalkítva – visszafelé halkan kezdve és fokozatosan falhangosítva

arc lánc tánc cumi cérna borsó malac

mész szén szalámi szalvéta szitakötő szalmakalap őszibarack

tányér öltöny kötény köpeny szoknya igazolvány nyakkendő

Az oszlopokat függőlegesen olvassuk!

159

FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Archiv für Ohren-,Nasen und Kehlkopfheilkunde. Band 227. Heft 1-2 1980. 2. Balázs Boglárka – Gósy Mária: Környezetünk hangjelenségeinek hatása a beszédre. Fül-orrgégegyógyászat 34. 145- 150, 1988. 3. Balázs Boglárka: A diszfónia a beszéd betegsége. Fejlesztő Pedagógia.20. évfolyam, 2009/2. 4. Balázs Boglárka: A gége és a hangszalagok szerepe a beszédtechnikában. A Magyar Nyelv Éve Kőbányán, 2010. 5. Balázs Boglárka: A hallássérülések kórtana. Egyetemi jegyzet. ELTE Gyógypedagógiai Kar. 2010. 6. Balázs Boglárka: A logopédia és foniátria kapcsolata. Fejlesztő Pedagógia.18. évfolyam, 2007/2. 7. Balázs Boglárka: A rekedtség jelentősége, diagnosztizálása és kezelése. Háziorvosi Továbbképző Szemle XI.9.941-945, 2006. 8. Balázs Boglárka: A rekedtség kérdése a mindennapi foniátriai és logopédiai gyakorlatban. Kongresszusi referátum. 1988 Szombathely. 9. Balázs Boglárka: A színpadképes énekhang vizsgálata. Gyógypedagógiai Szemle. 2006.6.24/2. 10. Balázs Boglárka: Az allergia. Gyógypedagógiai Szemle. 2010-11-28/4. 11. Balázs Boglárka: Hangterápiával is gyógyítható organikus hangképzési és beszédhibák. Gyógypedagógiai Szemle Jubileumi Szám. 2012XL.évfolyam 12. Frint Tibor – Surján László: A hangképzés és zavarai. Beszédzavarok. Medicina Könyvkiadó, Budapest 1982. 13. Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó, Budapest 2004.

160

14. Gósy Mária: Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó, Budapest 2005. 15. Jürgen Wendler – Wolfram Seidner: Lehrbuch der Phoniatrie. VEB Georg Thieme, Lepzig 1987. 16. Logopédiai Kongresszus. 2010. Az előadások kiadványa.

161

A kiadvány a

támogatásával jött létre.

Budapesti Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakgimnázium www.wardmaria.hu