IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYDUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATGAZDÁLKODÁSÁNAK

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat G/6/2011.

BIZALMAS

IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK ÁLLAPOTFELMÉRÉSÉRŐL

Készítette: C.C.Audit Könyvvizsgáló Kft. 1148, Budapest, Fogarasi út 58. dr. Szebellédi István Igazságügyi adó-, járulék és könyvszakértő Bjsz.: 3992 Készült: 4 példányban 3 példány megbízói 1 példány megbízotti A jelen igazságügyi szakértői vélemény sem részeiben, sem egészében nem használható a megbízási szerződésben rögzített megrendelő kifejezett engedélye nélkül.

Budapest, 2011. február 15.

1

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

TARTALOMJEGYZÉK AZ IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYHEZ  Mutassa be szakértői összegző megállapításait és az ezek által generált szükséges teendőket! Összefoglaló - Megállapítások és következtetések  I. Jellemezze Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetési és szolgáltatás-feladatellátási helyzetét!  II. Elemezze Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezettség-, és követelésállományát részletesen!

II./a) Milyen a jelenlegi hitelállománya?

II./b) Rendelkezik-e kötvénnyel?

II./c) Értékelje röviden az adósságszolgálati helyzetét és szóljon az egyéb kötelezettségeiről!

II./d) Mutassa be a követelésállományát!

II./e) Mutassa be a helyi adórendszerét!  III. Mutassa be a Dunaújváros Megyei Önkormányzatánál a támogatások rendszerét!

Jogú

Város

 IV. Elemezze áttekintő jelleggel Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetés tervezését!  V. Elemezze Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat esetében a kötelezettségvállalások működési rendszerét!  VI. Mutassa be alapjaiban Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának vagyongazdálkodási rendszerét!

VI./a) Mutassa be a vagyonát!

VI./b) Mi jellemzi a vagyonkimutatását?

VI./c) Mi jellemzi a vagyonkataszterét?

VI./d) Mi jellemzi a vagyonrendeletét?

VI./e) Mutassa be a vagyongazdálkodási feladatainak ellátási rendszerét!  VII. Jellemezze Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának szabályozottságát!

2

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL VÉGZETT IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI VIZSGÁLAT ALAPJÁN Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata anyagi, gazdasági, szolgáltatási helyzetének állapotfelmérése tárgyában az Önkormányzat Polgármestere Igazságügyi Szakértői Megbízási Szerződést írt alá 2010. november 30-án, melyben a feladat elvégzésével a C.C. Audit Könyvvizsgáló Kft-t, azon belül dr. Szebellédi István igazságügyi-, adó-, járulék és könyvszakértőt (bjsz.: 3992.), költségvetési minősítésű, kamarai tag könyvvizsgálót (bjsz.: 002431.) bízta meg.

Az igazságügyi szakértő a szerződésben foglalt teljesítési határidő meghosszabbítása által determinált időpontnak megfelelve, 2011. február 15-ére Igazságügyi Szakértői Véleményt készített Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat gazdálkodásának állapotfelméréséről.

Az igazságügyi szakértő munkája teljesítése során szakértői segédeket vett igénybe, akik között költségvetési minősítésű könyvvizsgálók és asszisztensek szerepeltek.

A megbízó célja az igazságügyi szakértői vélemény elkészíttetésével az volt, hogy az Önkormányzat működésének releváns területeihez tartozó kérdések megválaszolásra kerüljenek.

Ennek megfelelően jelen szakértői véleményben a nagyvonalú áttekintések mentén rögzítésre kerültek a tények, az azokból levonható következtetések és az érintett területek tekintetében a legszükségesebb teendők.

A szakértőnek a feltett kérdésekre adott válaszai az Önkormányzat áttekintett dokumentumai, valamint az egyes területek felelős tisztségviselőivel folytatott interjúk tapasztalatai révén nyert információk alapján kerültek meghatározásra.

Rögzíteni kell azt, hogy az igazságügyi szakértői vizsgálat áttekintő jellegű volt, így nem kérhetők számon olyan részletes adatok és megállapítások, amelyek egy-egy ügylethez kapcsolódnak, figyelemmel a szakértő munkáját meghatározó, az előzőekben már említett kérdésekre, illetve a gyors, összefoglaló, csak tényeken alapuló vizsgálatra.

3

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A következő oldalakon a szakértő megfogalmazza legfontosabb megállapításait, mely lehetőséget ad arra, hogy láthatóvá váljanak azon problémakörök, melyeket - a körülményeket is tükrözve - a szakértő bővebb leírással illet meg egy-egy kérdés megválaszolása kapcsán.

A szakértő felkészültségének és tapasztalatának eredményeképpen az igazságügyi szakértői vélemény a kérdésekkel érintett tények megállapítása mellett olyan következtetéseket is tartalmaz, amelyek feltárják a szükséges lépéseket az Önkormányzat által ellátott lakossági szolgáltatási rendszerrel, ennek finanszírozásával kapcsolatban, továbbá megfogalmazza az ezekkel a lépésekkel kapcsolatos következményeket.

A szakértő összefoglaló megállapításai a környezetükből kiragadva nem bírnak releváns tartalommal azok számára, akik nem ismerik a szakértői jelentés elkészítését indukáló kérdéseket és a jelentés teljes tartalmát.

4

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

AZ ELLÁTÁSI, IGAZGATÁSI ÉS HATÓSÁGI RENDSZERT ÉRINTŐ LÉNYEGESEBB MEGÁLLAPÍTÁSOK: 1. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának teljes feladatellátási rendszere, ideértve az intézményrendszerét és a gazdasági társaságait is fegyelmezetlenül működik.

2. Az Önkormányzat 2010. évre kialakult összesített adósságállománya 21,28 milliárd forint, amely 1 lakosra vonatkoztatva több mint 429.000 Forint adósságot jelent.

3. Az adósságállomány a 2009. évi költségvetési kiadási főösszeg viszonylatában 113 %, amely kiemelkedően magas még abban a vonatkozásban is, ha figyelembe vesszük az évenkénti ebből adódó 1 milliárd forintot meghaladó (2014. évben 6 milliárd) adósságszolgálati terhet.

4. Az elmúlt 3 év vonatkozásában a működési kiadások folyamatosan növekedtek, szemben a működési bevételek csökkenésével. A költségvetés hiánya állandósult, melyet egyre jelentősebb mértékű rövid lejáratú hitel bevonásával próbált az Önkormányzat kompenzálni, holott már a 2008. évben is jó látható volt, hogy a hiány nem átmeneti, nem likvid problémákat jelent.

5. Változatlan gazdálkodási szerkezetet és módszert feltételezve, a már felhalmozott adósságból fakadó évenkénti teher mellett egyre növekvő, ma már a 4 milliárd forintot is megközelítő működési költségvetési hiány fenyegeti az egyébként általánosan tapasztalható labilis pénzügyi állapotokat.

6. A költségvetés terjengős, nem megfelelően kontrollált apparátusi és szolgáltatási szervezetet kísérel meg finanszírozni. Jellemző a mindenfajta racionalitásoktól távol eső, pazarló gazdálkodás. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlya így a 2011. évet megelőzően 3-4 év távlatában folyamatosan romlott, részben a központi szabályozó változások hatására, de nagyobb részt a túldimenzionált szervezeti rendszerek, és a szükségesnél nagyvonalúbb pénzellátási módszerek hatására.

5

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

7. Az igazságügyi szakértői vizsgálat megállapítja, hogy 2008-ban és 2009-ben az Önkormányzati éves elemi költségvetési beszámolójában szereplő bevételi teljesítési főösszeg eltér a Közgyűlés által, a Zárszámadási rendeletben elfogadott teljesítési adattól. Ennek oka a záró pénzkészlet pénzforgalom nélküli bevételként való helytelen kezelése. Az eltérés 2009. évben jelentős volt. Ekkor ugyanis a Közgyűlés 23.390.451 eFt bevételt hagyott jóvá, szemben a Beszámolóban szereplő 19.456.631 eFt-tal. Az eltérés 3.933.820 eFt. A Közgyűlés az Önkormányzat teljesített bevételi főösszegét a záró pénzkészlettel együtt hagyta jóvá, ezzel olyan bevételek is elfogadásra kerültek, melyek valójában nem a tárgyévet illették meg.

8. A fentiekhez kapcsolódóan a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint közzétett egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentés is eltér a számviteli nyilvántartások alapján elkészített Beszámoló adataitól, melynek mértéke az előző fejezetben meghatározott összeg.

9. 2009. évben az előző évi pénzmaradvány igénybevétele a beszámolóban szereplő adatok szerint 4.472.887 eFt összegben történt, a zárszámadásban ezen összeg eltért a beszámolóban szereplőtől, mely a Közgyűlés által jóváhagyott bevételi főösszeget is meghatározta. A zárszámadás főösszege a záró pénzkészlet figyelembe vételével került definiálásra, mely eljárás nem megfelelő. A szakértő megállapítja, hogy helytelen eljárás a záró/nyitó pénzkészletet pénzforgalom nélküli bevételként kezelni.

Ennek következtében 2010. évben a hiány finanszírozásaként meghatározott pénzmaradvány valójában nem volt valós maradvány.

10. A vizsgált évek vonatkozásában a hiány csökkentése érdekében láthatóan a bevételek növelése volt preferált, melyen belül alapvetően a külső forrás bevonása jelentett megoldást. Nem vette figyelembe az Önkormányzat azt, hogy az állandósult működési hiány esetén nélkülözhetetlen annak felülvizsgálata, hogy az Önkormányzat kiadásait mely területeken csökkentheti.

6

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Például a nem kötelező feladatok elhagyása, a kötelező feladatok ellátásának reális színvonalon történő megvalósítása, intézményracionalizálás, intézményi- vagy feladattársulás, városgazdálkodási feladatok tekintetében takarékossági intézkedések bevezetése, vagy a fejlesztések tekintetében a megvalósítani tervezett feladatok rendszerében prioritások kialakítása.

11. A Város költségvetése tarthatatlan. A finanszírozhatóság fenntartása gyakorlatilag azonnali cselekvést igényel. A költségvetés ilyen nagyságrendben és hiánnyal már kölcsönforrásból is alig finanszírozható, mely mellett figyelembe kell venni azt is, hogy a vagyonoldalról érezhetők olyan tartalékok, amelyek a gazdálkodás minden szegmensét érintő szigorú változtatások mellett - stabilizálni lennének képesek a költségvetés jelenleg kialakult viszonyait.

12. Nincs koncepcionáltan megtervezett finanszírozási-forrás célrendszer, melynek kapcsán a hitelt nyújtó bankok már bizonytalanok az Önkormányzat pénzellátása vonatkozásában.

Ezért preferálni szükséges egy olyan jellegű megoldást, ami az Önkormányzatnál meglévő külső forrásból származó pénzeszközök szerződésben foglalt eredeti céltól való eltérésre vonatkozik a felhasználás tekintetében. Ezen kívül, a további eladósodás megállítása érdekében a kötvénykibocsátásokból származó óvadéki betétek felhasználási céljainak újradefiniálása lehetne megoldás.

13. A szélsőséges feladatvállalási volumenek, a kárt okozó és felelőtlenül szervezett gazdálkodás, valamint a kontrollálatlanul hagyott, így a gond nélkül eláramló pénzeszközöknek köszönhetően a Városnak változatlan gazdálkodási szerkezet mellett nagyon rövid időn belül komoly akadályokkal kell szembenéznie, figyelemmel az adósságrendezési eljárásra is.

14. Dunaújváros Megyei jogú Város Önkormányzata 2008. december 2án 8.500.000 eFt összegű felhalmozási célú, 2010. július 27-én pedig kettő darab, egy 5.000.000 eFt összegű működési célú, illetve egy 2.000.000 eFt összegű felhalmozási célú kötvényt bocsátott ki.

7

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

15. Az 5.000.000 eFt-os névértékű kötvény kibocsátásnak célja működési forráshiány fedezése volt, mely magában foglalta az előző évek működési és fejlesztési hiányának kompenzálására felvett CIB Banknál lévő hitelállomány kiegyenlítését. A szakértő magas kockázatúnak minősítette a működési hiány kötvénykibocsátásból való finanszírozását, tekintettel a törlesztéshez szükséges forrásteremtés lehetőségének korlátozottságára, illetve az Önkormányzat állandósult működési hiányára.

16. A 2010. július 27-én kibocsátott kötvények fedezetéül meghatározott vagyonelemek az Önkormányzat törzsvagyonának részét képezték, mely jogszabályellenes a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. § (1) bekezdésének b) pontja szerint.

17. Ugyancsak ellentmond a jogszabályban meghatározottaknak az Önkormányzat pénzforgalmi számláira vonatkozó beszedési meghatalmazás, ugyanis e számlák azon pénzeszközöket is tartalmazzák, melyeket nem lehet hitel fedezeteként deklarálni, szintén a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. § (1) bekezdésének b) pontja szerint.

18. A kötvénykibocsátásokhoz nem készült közép-, illetve hosszú távú terv, mely a tőke és kamattörlesztési kötelezettségek teljesítésének bemutatására szolgál, illetve a fejlesztésekhez kapcsolódó működési többletköltségek finanszírozási módját prognosztizálja.

19. A kötvényterhek összességében 19.878.789 eFt-ot, azaz közel 20 milliárd forint adósságot jelentenek, melyből jelenleg rendelkezésre álló pénzeszköz 2.175.470 eFt. 20. Az Önkormányzat zárszámadásának szöveges része 2008. évben visszafogott gazdálkodásról adott számot, mely véleményt a szakértő nem támogatja, sőt félrevezetőnek ítéli. A kiadási megtakarítás elsősorban a tervezett folyószámlahitel törlesztésének elmaradását jelenti, fedezetlenség miatt.

8

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A működési kiadási előirányzatok év közben történt jelentős növelése is torzítja a gazdálkodási mutatókat. A fejlesztések alacsony szintű megvalósítása sem kiadási megtakarítást jelez, hanem a feladatok realizálásának és a kapcsolódó pénzügyi kötelezettségeknek a következő évre történő áthúzódását mutatja.

Az Önkormányzat a 2008. gazdálkodási évet 1.149.101 e Ft rövid lejáratú hitellel, 79.793 eFt tárgyévet terhelő szállítói kötelezettséggel zárta, mely kötelezettségek főszabályként a következő év költségvetését már a kezdeti állapotban negatív előjellel befolyásolták.

21. Az Önkormányzat nagymértékű eladósodottságát a 2010. év költségvetés hatalmasra duzzadt forráshiánya eredményezte.

Miután a hitelfelvételhez kapcsolódó közbeszerzések eredménytelenül záródtak, a 2010. év során a Közgyűlés 461/2010.

(VII. 13.) KH számú határozatával döntött a már említett 5.000.000 eFt értékű működési, illetve 2.000.000 eFt értékű fejlesztési célú kötvény kibocsátásáról.

22. A kötvény kibocsátása megtörtént, mely azonban a likviditási problémákat nem oldotta meg. Törlesztésre került tehát a CIB Bank felé fennálló összes hiteltartozás (feltételként került meghatározásra), és a 60 napon túli szállítói tartozás.

23. A 2.000.000 eFt összegű kötvény céljaként a Vasmű út 41. szám alatti irodaház rekonstrukciója került meghatározásra, mely a vizsgálat időpontjáig nem valósult meg. Alapvetően ezen összeg a már említett pénzmaradvány helytelen meghatározása alapján kialakult hiányt kompenzálja, melyet a felhalmozási mérleg is igazol.

24. A vizsgált évek vonatkozásában az Önkormányzat csökkenő forrásai mellett növekvő kiadásokkal gazdálkodott, a költségvetési mérleg egyensúlyát külső forrás bevonásával teremtette meg.

25. A 2008. évben kibocsátott kötvényből származó forrás terhére tervezett fejlesztések jelentős része nem valósult meg, mely mellett újabb és újabb fejlesztési tervek épültek a költségvetésbe.

9

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

26. A vizsgált időszakban a működési költségvetési gazdálkodás folyamatos forráshiánnyal, állandósult likviditási gondokkal történt. Mindezek ellenére gyakorlatilag ellenőrizetlenül, számonkérés, gazdaságossági elemzés és takarékossági intézkedések hiányában került finanszírozásra az Önkormányzat alapfeladatainak és számos önként vállalt feladatának ellátása.

27. A gazdálkodás pazarló, alapvető védelmi mechanizmusok nélkül működő, kontrollálatlan, mely nincs figyelemmel az Önkormányzat valós pénzügyi helyzetére, teherbíró képességére.

28. A kötvénykibocsátás jogszabályellenes fedezet meghatározása mellett a hitelállományának vizsgálata során is találkozott a szakértő olyan szerződéssel, melyben a jogi biztosíték az Önkormányzat költségvetése volt a futamidő alatt, ami szintén ellent mond a már említett Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. § (1) bekezdés b) pontjának.

29. Az Önkormányzat kötelezettségállományának elemzése kapcsán a szakértő megállapítja, hogy az Önkormányzat pénzügyi helyzete mind hosszú, mind rövidtávon kedvezőtlenül alakult, mely a 2010. évben jelentős mértékben, gyakorlatilag megállíthatatlanul romlott tovább, melyet a kötvénykibocsátások (5 milliárd működési, 2 milliárd fejlesztési célú kötvénykibocsátás) vagy a vizsgálat idején ismertté vált közel 600 millió forintos szállítói állomány támaszt alá.

30. A rövid lejáratú kintlévőségek mindig befolyással bírnak a következő évi gazdálkodás likviditási helyzetére. A kintlévőségek behajtása, beszedése az adósságszolgálati helyzetből fakadó éves kötelezettségek miatt fontos tényezőnek számít. A követelések állományi értékét és azok változását minden esetben analitikus nyilvántartásokkal kell alátámasztani, melyek szükség szerint biztosítják azon információkat, amelyek alapján a beszedésre, behajtásra (saját hatáskörben vagy végrehajtó által) vonatkozó jogi lépések megtehetők. Az éves kötelezettségek figyelembe vételével az Önkormányzat behajtási tevékenységének fokozása nélkülözhetetlen, tekintettel a 2010. szeptember 30-i 1,8 milliárd forintos követelésállományra.

10

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

31. Az Önkormányzat kiterjedt intézményrendszere, mely 25 darab önállóan működő és gazdálkodó, valamint 2 darab önállóan működő költségvetési szervet foglal magában, a központi támogatáson túl nagymértékű önkormányzati forrással történő kiegészítést igényel.

32. Az Önkormányzat intézményrendszerében több olyan önállóan működő és gazdálkodó jogkörrel rendelkező intézmény is működik, melyek költségvetése, szakmai tevékenysége, illetve pénzügyi kondíciói ezt nem indokolják. A gazdasági önállóság alapvetően működési többletigénnyel jelentkezik, tekintettel a gazdasági szervezet ellátási kötelezettségére.

33. Az intézményi kör tevékenységének ismerete alapján a szakértő megállapítja - a megyei jogú város kötelezettségeit figyelembe véve -, hogy az Önkormányzat számos nem kötelező feladatot is ellát, mely a gyenge pénzügyi paraméterek, valamint az Önkormányzat adósságállománya ismeretében felveti a túlzott feladatellátás terjedelmének csökkentési igényét.

34. A közszolgáltatás formájában megjelenő feladat finanszírozása helyett az intézmények, szervezetek finanszírozása történik, mely nem támogatja a gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi elvárásokat. A finanszírozás bázis szemléletű, mely okozója lehet a működési költségvetés tervezési hiányának. Sokkal erőteljesebben figyelemmel kell lenni az adott év teljesítéseire, azok folyamatos értékelésére, melyet a következő évi költségvetés készítésekor érvényesíteni lehet. Felvetődik annak szükségessége, hogy a költségelemzés módszerét alkalmazva, a feladatellátás terjedelmére, illetve a szervezeti funkciók szűkítésére vonatkozó javaslatok megszülessenek.

35. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának létszáma jelenleg 204 fő, melyet befolyásolt a Közgyűlés 2010. december 16-i ülésén hozott 638/2010. (XII. 16.) KH. számú határozata, ami a Hivatal szervezetének átalakításáról és létszámának csökkentéséről, valamint a Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt.-hez (DVG Zrt.) kiszervezendő létszámról szólt.

11

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

36. A Polgármesteri Hivatal létszámcsökkentéséhez kapcsolódó költségvetési támogatással biztosított munkavállalói elhelyezés burkolt létszámleépítés, minekután semmilyen kézzelfogható megtakarítást nem eredményez. Tekintettel a DVG Zrt. által ellátott városüzemeltetési, városfejlesztési feladatok profiljára, a feladatellátás igen távoli múltjára, a Hivatal főszabályként nem alkalmazhatott olyan munkavállalókat, akik munkaköri feladatai illenek a Zrt. tevékenységéhez. Ellenkező esetben a duplikált feladatellátás esetét rögzíthetjük, mely igen nagymértékben mond ellent a gazdaságosság, hatékonyság követelményének.

37. Jelen állapotok szerint a Polgármesteri Hivatal feladataihoz rendelt létszám hasonló önkormányzatokkal való összehasonlítás szerint alapvetően nem túlzott, azonban a szakértő megítélése szerint a szervezeti felépítésében jelenleg elvész a hatékony működési elv.

38. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a szervezeten belül számon kérhető kontrollpontok alakuljanak ki, amelyek például a Közgyűlés és a Bizottságok kiszolgálásáért felelősek.

39. A kialakított rendszerben szervezetszerűen nem jelennek meg az Európai Uniós támogatások igénylésére és felhasználására hatással bíró egységek, de szorosan ide kapcsolódóan a pályázatfigyeléssel és pályázatmegírással kapcsolatos organizációk sem. Figyelemmel kell lenni ennek jelentőségére és arra, hogy elsődleges cél azon támogatott projektek megvalósítása, melyek közvetlenül és bizonyíthatóan a működési költségeket csökkentik már rövidtávon is.

40. A városüzemeltetési és városfenntartási feladatok ellátása tekintetében, de egyéb vonatkozásokban is duplikált, apparátuson belül és külső gazdálkodó általi vagyongazdálkodási feladatellátás is érzékelhető, jelen pillanatban az igazságügyi szakértő számára nem ellenőrizhető feladatmegoszlások mentén.

12

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

41. A Vagyonkezelési Osztály 7 fő, a Városüzemeltetési és Főépítészeti Igazgatóság 22 fő, melyen belül a Városüzemeltetési és Városfejlesztési Osztály 15 fő, a Főépítészeti és Környezetvédelmi Osztály pedig 7 fő. Ezen osztályok nagy létszámmal működnek, az általuk ellátott feladatok között pedig vannak olyanok, melyek az Önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő DVG Zrt.-hez, illetve egyéb külső gazdálkodókhoz szervezettek. Az 57 fővel működő Hatósági Igazgatóság, a 34 fővel működő Humán Szolgáltatási Igazgatóság és a 24 fővel működő Jogi és Szervezési Igazgatóság feladatellátásához rendelt létszám szakmai megoszlása további vizsgálat tárgya lehet.

42. A Dunaújvárosi Kistérségi Többcélú Kistérségi Társulása vonatkozásában az Önkormányzatot terhelő költségek tekintetében rendkívüli mértékű aránytalanságokat tapasztalt a szakértő. Az Önkormányzat által foglalkoztatott belső ellenőrök végzik az intézményellenőrzési térségi feladatokat, valamint szintén az Önkormányzat által alapított Logopédiai Intézet és Nevelési Tanácsadó lát el vonatkozó térségi feladatokat.

43. Az ellátott feladatok tekintetében konkrét megállapodás nincs az Önkormányzat és a Többcélú Kistérségi Társulás között. A gyakorlat szerint a Társulás az Önkormányzat számára a feladatok után kapott normatív támogatást átadja, az igénybe vevő társult önkormányzatok a Társulási Megállapodásban foglalt kötelező hozzájáruláson felül egyéb díjat nem fizetnek az ellátott feladatokért. A normatíván és a Megállapodásban foglalt hozzájáruláson felüli többletköltséget Dunaújvárosi Megyei Jogú Város Önkormányzata finanszírozza.

44. A szakértő megítélése szerint a Társulás lényege, hogy az általa fenntartott intézmények szolgáltatásait a társult önkormányzatok lakossága igénybe vehesse.

Ehhez kell a működés finanszírozásának megosztását szabályozni. Amennyiben ez nem történik meg, kialakulhat azon állapot, mely - figyelembe véve a lakosságszámot is -, nagyságrenddel jelentősebb teherként jelentkezhet Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata számára a többi önkormányzattal szemben.

13

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

45. A Dunaújvárosi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás vonatkozásában megállapítható, hogy a Város a feladatellátásban történő részvétel mértékéhez viszonyítva rendkívüli részt vállal a társulás finanszírozásában, de ezen túlmenően az is leszögezhető, hogy maga a társulási forma valódi célját nem produkálja.

46.Az Önkormányzat számos alapítványt támogat, mely alapvetően nem kötelező önkormányzati feladatok ellátását jelentik. A vizsgálatok elvégzést követően, az alapítási időpontok alapján jól látható, hogy a legtöbb nagyon rég, alapvetően az önkormányzati rendszer kialakulásával azonos időpontban jött létre. Az azóta eltelt idő sok változást hozott, mind a lakossági igények, mind a pénzügyi lehetőségek körében. Az alapítványok, közalapítványok által ellátott feladatok felülvizsgálata az évek során nem történt meg, mely alapján nem megállapítható annak a mai viszonyok közötti létjogosultsága. Támogatási igényük jelentős, mely miatt nélkülözhetetlen felülvizsgálni az alapítványok, közalapítványok által ellátott feladatok szükségességét a velük megkötött szerződésekben vállalt kötelezettségeket, majd javasolt számosságuk és támogatási intenzitásuk nagymértékű csökkentése.

47. Jelenős mértékű (2009. évben 114 millió forint) a sportszervezetek támogatása is, mely szintén nem kötelező önkormányzati feladat, a szerződéses viszonyok vizsgálatára jelentős dokumentumok hiánya miatt most nem kerülhetett sor, de ennek vizsgálata a későbbiekben megtörténhet.

48. Az Önkormányzat 2008. évben közel 38 millió forinttal, 2009. évben 30 millió forinttal támogatta a Fejér Megyei Szakképzés-szervezési Társulást, melyben való részvétel célját, illetve az ezzel kapcsolatos önkormányzati terheket indokolt felülvizsgálni, figyelemmel arra, hogy a jövőben várhatóan a TISZK-ek működését egyszerűsíteni fogják, a felnőttképzésbe való bevonásuk lehetőségével.

49.Az áttekintő jellegű szakértői vizsgálat megállapította, hogy az Önkormányzat bevétel-felderítési és realizálási képessége gyenge, sem a díjak, sem a hozzájárulások nem megfelelően szegmentáltak, kevés bevételt produkálnak.

14

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

50. Az önkormányzati saját források lényeges komponense a helyi adóztatás, melynek erősítése szükséges elsősorban az adott kedvezmények felülvizsgálatával. A helyi adóztatás lényege az Önkormányzat önálló gazdasági feltételeinek támogatása, mely csak akkor éri el célját, ha a helyi adózás vonatkozásában megfelelő adókoncepció kialakítására kerül sor, mely jelenleg nem tetten érhető.

51. Az építményadó vonatkozásában aluladóztatás valósul meg. Az adómértékek alacsony szintje, a potenciális adóalanyi kör, rendeletben történő indokolatlan szűkítése hozzájárul az adónemből származó bevételek helyi adóbevételeken belüli alacsony részesedéséhez (5-6%).

52. Adókoncepció hiányában nem kerültek felmérésre Önkormányzat adóztatással kapcsolatos lehetőségei.

az

53. Az adóhátralék kiemelkedően magas értéke (2010.12.31-én 477.160 eFt) indokolja az adó beszedés, ellenőrzés és végrehajtás komplex feladatainak áttekintését.

54. Nem szabályszerű a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatás.

Az adók tekintetében csak a helyi iparűzési adókat tartalmazza, illetve az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet 36. § (2) bekezdésében szerepelnek olyan tételek, melyet a kimutatás nem foglal magában.

A FELADATELLÁTÁSOKKAL ÉS A TÁMOGATÁSOKKAL KAPCSOLATOS LÉNYEGESEBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 55. Az Önkormányzat feladat-ellátási rendszerét a rosszul strukturáltság jellemzi a legjobban, hiszen különösebb átgondolások, racionalitások nélkül saját költségvetési intézményein felül, for- és non-profit szervezetek bevonásával végzi a tevékenységét.

56. Az Önkormányzat számára a legtöbb ponton súlyosan hátrányos, jogilag, gazdaságilag megkérdőjelezhető, sok esetben szabálytalan, kezelhetetlenül zavaros szerződéses rendszert tapasztalt a szakértő.

15

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

57. Az Önkormányzat 4 db gazdasági társaságban rendelkezik 100 %-os, 4 db társaságban 75 % feletti, illetve 1 db társaságban 50 % feletti tulajdonosi részesedéssel.

58. A DVG Zrt., mint 100 %-os önkormányzati tulajdonú vagyonkezelő tevékenysége az Önkormányzat által kellően nem ellenőrzött. A szerződéses kapcsolatok részletezettsége nem nyújt korrekt információt az ellátandó önkormányzati feladatokról, nincs valóságos teljesítménymérés.

59. A vagyonkezelő tevékenysége a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség kritériumait nem teljesíti és valós mérések nem is kapcsolódnak a tevékenységének elemzéséhez. Függetlenül attól, hogy a Zrt. főként önkormányzati vagyont kezel, nem történik megfelelő beszámolás, ellenőrzés és egyéb tájékoztatás a Társaság által végzett feladatok állapotáról a tulajdonos felé.

60. Az Önkormányzat a Zrt-t úgy finanszírozza, mint egy költségvetési szervet, amely mindenben előnyt élvez, de ami a nagyobb baj, hogy a közfeladatok versenyeztetése sem történik meg. Erről írt szakvéleményt a MultiContact Kft., mely a 2006-2007. közötti időszakban a Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény megsértését állapította meg.

61. Ugyan a tanulmány nem rögzíti, de itt is meg kell említeni, hogy az egyes gazdasági társaságok által használt eszközöknek nincsenek megfelelő jogcímeik, mert a vagyonhasználat nem nevesített jogcím és nem is biztosít dologi anyagi jogot, így azt sem, hogy a bevételeket a gazdasági társaság szedje és közvetlenül fordítsa a kiadások finanszírozására. Ez a jogi problémán túl nagyon jelentős adókockázatot is magában hordoz.

62. A megállapítás szerint az említett években a Zrt. éves nettó árbevételének kevesebb, mint 90 %-a származott az Önkormányzattal kötött szerződésből, mely alapján a Zrt. felé delegált feladatellátás tekintetében közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatni a Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően.

16

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

63. A DVG Zrt.-vel kapcsolatban a vizsgált szerződések alapján megállapítható, hogy azokban nem határozzák meg egzakt módon az ellátandó közfeladat tartalmát, annak terjedelmét, illetve a feladatok nagy részéhez nem kapcsolódik a piaci igényeknek megfelelő árkalkuláció. A közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó szerződésekben nem kerül pontosan meghatározásra az elvárt teljesítmény, valamint pénzügyi megalapozottságuk is kérdéses.

64.A DVG Zrt. vagyonkezelő kompetenciái túlnyúlnak a jogszabály adta lehetőségeken (például a díjbeszedés saját nevében, saját számlára!), de számos olyan ellenőrizetlen tevékenységet is végez, mely az igazságügyi szakértő megítélése szerint önmagában súlyos pénzügyi többletigények teljesítését indukálja az Önkormányzat számára.

65. A DVG Zrt. számláinak összesített adatai szerint Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évben összesen 1.835.177 eFt, 2010. évben 1.285.119 eFt összeget fizetett ki. Ez az elmúlt két évben 3,1 milliárd forint terhet jelentett az Önkormányzat számára.

66.A feladatellátás módszerének feltárása (saját, vagy vásárolt szolgáltatások), a megfelelő piackutatás, lehetőséget biztosíthat takarékosabb változatok megválasztására. Az ellenőrizetlenül hagyott gazdálkodás nem biztosítja a közpénzek felelős felhasználását, az elszámoltathatóságot.

67. Az Önkormányzat másik 100 %-os tulajdonában lévő gazdasági társasága a Dunaújvárosi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. (DV N Zrt.), mely alapvetően egy uniós pályázatból megvalósítani tervezett városrehabilitációs projekt kapcsán került megalapításra. A projekt magántőke bevonása hiányában meghiúsult, így jelenleg a Zrt. meghatározható közfeladatot nem lát el.

68.A Szent Pantaleon Kórház Nonprofit Kft. szintén 100 %-os Önkormányzati tulajdon. A kórház tevékenysége veszteséges.

Jelentős számú nem kötelező feladatot lát el, melyek felülvizsgálata elengedhetetlen a tervezett tőkepótlás (1.298.000 eFt) előtt.

17

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A tőkepótlás igénye mellett figyelembe kell venni, a 268 millió forint szállítói kötelezettséget, illetve a több milliós összegű tárgyi eszköz beszerzések szükségességét, melyet a Tulajdonos likviditási és eladósodottsági problémái okán nem tud teljesíteni. A Társaság súlyos pénzügyi gondokkal küzd, a gazdálkodása során elért vagyonvesztés jelentős mértékű. A saját tőke tartósan a jegyzett tőke alatt van, mely egyrészt veszélyezteti a gazdálkodás biztonságát, másrészt a Gazdasági Társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 51. § (1) bekezdése alapján nem szabályszerű.

69.A Szent Pantaleon Kórház fenntartása folyamatosan jelentős összegű működési támogatást, vagy tőkepótlást igényel. A jelenlegi helyzetben e tőkepótlási, támogatási tulajdonosi kötelezettség a fedezetlen önkormányzati kötelezettségek közé tartozik. A kórház által ellátott feladatok jelentős mértékű csökkentésére, a társaság megszűntetésére vagy a megyei önkormányzatnak való átadásra van szükség.

70. Az Önkormányzat negyedik saját tulajdonú gazdasági társasága a Média Duna Invest Kft., mely 2009. március 12-én került az Önkormányzat tulajdonába.

Ennek következtében az Önkormányzat egy új, egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratot fogadott el. Az Alapító Okirat értelmében a Társaság törzstőkéje 23.950 eFt, melyből 3.000 eFt pénzbeli betét, 20.950 eFt nem pénzbeli betét (apport). A Társaság alapítójaként Dunaújváros Megyei Jogú Város került meghatározásra, holott az Önkormányzat a Társaságot megvásárolta, tehát nem alapítója, hanem tulajdonosa. Ezt támasztja alá azon tény is, hogy a Társaság részvényeiért fizetett ellenérték 3.000 eFt, mely összeg szerepel az Önkormányzat mérlegében.

71. A szakértő megállapítja, hogy a saját, vagy többségi tulajdonú gazdasági társaságokkal, elsősorban a DVG Zrt.-vel megkötött közfeladat ellátására irányuló szerződések nagyvonalú megfogalmazásokat tartalmaznak, mely alapot nyújt jellegében hasonló, vagy megegyező feladatok külön történő finanszírozására.

18

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A szerződésekben pontosan kell meghatározni az elvárt teljesítést (db, m2, létszám, rendezvényszám), mely mellett figyelembe kell venni azt is, hogy a szerződéses kötelezettségvállalás előtt az Önkormányzatot információgyűjtési kötelezettség terheli annak okán, hogy a feladathoz kapcsolódó ármegállapítás a valós piaci értéket tartalmazza.

72. A kisebbségi tulajdonú gazdasági társaságok támogatási politikája sem kitapintható, ellenben az összegszerűsége nagynak minősíthető, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy döntően piaci tevékenységet végeznek, nem egyszer duplikált módon, vagy az apparátussal, vagy egyéb szervezetekkel.

73. A gazdasági társaságokhoz átadott vagyontárgyak jogcímei nem tisztázottak minden tekintetben, melyre valós példa, hogy a DVG Zrt. részére apportként átadott eszközökről nincs teljeskörű nyilvántartás, azaz sem az Önkormányzat, sem a Zrt. nem rendelkezik a teljes apportlistával.

74. A közszolgáltatásokat végző vállalatokkal megkötött szerződések amelyek az Önkormányzatnál elérhetők voltak – folyamatos aktualizálása nem történik meg, melynek nyomán a jogszabályi változások által okozott korrekciókra nem kerül sor.

75. Az önkormányzati közszolgáltatásban résztvevő vállalatok irányítása ötletszerű, ellenőrzésük nem tisztázott, és jelenleg nem is működik. A feladatellátást végző önkormányzati cégekkel szemben az Önkormányzat hatékonysági, gazdaságossági és eredményességi követelményeket nem támaszt.

76. Az államháztartáson kívülre történő pénzeszközátadás alapvetően átgondolatlan, és célszerűtlen, de helyenként jogilag is megkérdőjelezhető. Előfordul olyan eset is, hogy a működési támogatások a gyakorlatilag megrendelésnek minősülő, de pénzeszköz átadásával finanszírozott tevékenységektől nem kerülnek elkülönítésre.

19

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

77. A 2009. évi teljesítési adatok alapján megállapítható, hogy 872 millió forint nagyságban finanszírozza az Önkormányzat az államháztartáson kívüli szervezeteit, beleértve ebbe a bemutatott, megannyiszor apparátussal párhuzamos feladatellátást végző egyes gazdasági társaságait is. A működési és felhalmozási támogatásokon felül, konkrét megrendelésekhez kapcsolódó kifizetések is történnek.

78. A Társaságok számára történő pénzeszközátadásnak meghatározott tartalmi elemekből álló (finanszírozási ütem, elszámolási határidők, stb.) közfeladat ellátási szerződésen kell alapulnia.

79. Az év végi beszámolóban az elszámoltatás megtörténik, de úgy ítélhető meg, hogy ezen beszámolók alapvetően tájékoztató jellegűek, elfogadásra kerülnek. Az utólagos elszámolás nincs megfelelő hatással a gazdaságos, hatékony működésre, ehhez folyamatos közbenső kontroll kialakítása szükséges. Meg kell szigorítani a számon-kérhetőséget a pénzeszközátadások, de a megrendelések vonatkozásában is.

80. A szakértő áttekintette az „Élményfürdő projekt” beruházáshoz kapcsolódó dokumentációkat, mely alapján a következő álláspontra jutott. Az „Élményfürdő történet” felveti annak szükségességét, hogy a Város a közeljövőben felhagyjon a bérleti konstrukcióval, annak vállalhatatlan költségeire tekintettel.

81. Az Élményfürdővel kapcsolatos vélemények az Önkormányzat áttekintett dokumentumai, nyilvános közgyűlési és bizottsági döntések, valamint az egyes területek felelős tisztségviselőivel folytatott interjúk tapasztalatai révén nyert információk alapján kerültek megfogalmazásra. Megállapítható, hogy jelenleg vállalhatatlan terheket jelent a projekt a 21,28 milliárdos adósságállománnyal küzdő Önkormányzat számára.

20

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

82. Tekintettel az igazságügyi szakértői vélemény jellegére, jelen állapotok szerint nem kérhetők számon olyan részletes adatok és megállapítások, amelyek az „Élményfürdő” ügylethez kapcsolódnak, figyelemmel a szakértő munkáját meghatározó gyors, összefoglaló, tényeken alapuló vizsgálatra. Az azonban rögzíthető, hogy a projekt évente több mint, 885 millió forintos kiadást jelent az Önkormányzat számára, így indokolt egy részletes, mindenre kiterjedő felülvizsgálattal áttekinteni a további lehetőségeket.

A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS LÉNYEGESEBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 83. A költségvetés tervezés módszertana bázis szemléletű, mely az igazságügyi szakértő szerint nem megfelelő, hiszen alapvetően a múltban kialakult tervezési paramétereket konzerválja, a rejtett tartalékokat pedig nem képes a felszínre hozni.

84. Feladatra való tervezés főszabályként nem történik meg, feladatmutatók alkalmazása sem tapasztalható. Nem feladatfinanszírozás, hanem intézmény-finanszírozás történik.

85. Az Önkormányzat adott évi költségvetési rendelete alapvetően az elfogadott koncepció mentén készül, melyben szakirodánként, feladatonként szerepelnek a várható teljesítések, illetve a tervezett irányok. A fő számok meghatározása általában kezelhetetlen hiányokat tartalmaz, mely a részletes tervezés során csak kis mértékben csökken.

86.Az intézmények a tervezés során alultervezik a saját bevételeiket, melyekkel szemben nem támaszt az Önkormányzat elvárásokat. Az Önkormányzat nem figyeli az intézményi előirányzat túllépéseket és nincs tisztában az intézményi tartalékokkal. Az Önkormányzat az intézmények kiadási többletigényét finanszírozási többlettel kompenzálja, mely tovább súlyosbítja az Önkormányzat egészét érintő pénzügyi problémákat.

21

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

87. A Város intézményrendszerének egészében alkalmazott finanszírozási rendszerben nincs koordinált pénzellátási megoldás.

88.Az intézményrendszer az ellátott feladatok tekintetében azok széles spektruma, a csökkenő költségvetési támogatások, illetőleg a kiadási volumenek miatt egyre inkább kiadás-vezérelt lesz, szemben azzal, hogy az igényeket kielégítő funkcionális magánüzemeltetések megvalósítására törekednének.

89.Az intézmények finanszírozási rendszere nem alkalmazkodik az Önkormányzat mindenkori likviditási helyzetéhez.

Az Önkormányzat bevezette a kis-kincstári rendszer egy formáját, mely azonban a likviditási nehézségek miatt nem működik.

90. Az intézmények által ellátott feladatok finanszírozásakor figyelembe kell venni, hogy egy ponton túl a forrásokat már nem lehet tovább növelni és ekkor a kiadások csökkentésére van szükség. Láthatóan túlvállalt például az oktatási ágazat (gimnáziumi oktatás, zeneoktatás).

91. A pénzügyi korlátok mellett jelenleg nincs megfelelő érdekeltség a takarékos gazdálkodásra. Szükség van a költségvetési gazdálkodás stabilitásának kialakítása érdekében, az intézményvezetők felelősségi körének hangsúlyozottabb érvényesítésére. Az optimális gazdálkodás feltétele a feladatellátás, a szolgáltatásnyújtás racionalizálása.

92. A közszolgáltatás formájában megjelenő feladatok finanszírozása helyett az intézmények, szervezetek finanszírozása történik, mely nem támogatja a gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi elvárásokat.

93. A beruházások tervezésének vonatkozásában a városüzemeltetési és a városfejlesztési iroda méri fel az igényeket, melyek az intézmények felől érkeznek. Az igények között történik valamilyen rangsor felállítása, de valós prioritási lista nem készül, főszabályként ugyanis majdnem minden igény a tervadatok között marad.

22

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

94.A rendkívüli mértékű felhalmozási kiadások nem kerülnek felülvizsgálatra, nem tapasztalható az áthúzódó kötelezettségek átütemezése és az új beruházások indításának tilalma.

95. A tervezési metodika alapvetően elavult és kényszer alatt működik.

A korszerűtlen tervezési rendszer és pazarló gazdálkodás oda vezetett, hogy a Város adósságállománya elérte a 21,28 milliárd forintot, de ami ennél is nagyobb gond, hogy az Önkormányzat egésze láthatóan ennek veszélyét nem értékeli megfelelően.

96.Az igazságügyi szakértő által elvégzett nagyvonalú átvilágítások alapján az látszik, hogy a költségvetési tervezés eredményeként nagymértékű finanszírozási aránytalanságok jönnek létre, melyek okait részletes, mindenre kiterjedő vizsgálat útján kell felderíteni.

97. A költségvetés tervezési rendszerét alapjaiban szükséges megváltoztatni, beleértve az információ-áramlást, az adatok összegyűjtését, a koncepcióba történő elhelyezést, az elemi költségvetési igények megfogalmazását, a hozzájuk tartozó feladatmutató rendszert, a tervezés logikáját, módszerét és végül összesítését is.

98.A költségvetési szervnek az éves költségvetésének tervezetét az előzetes költségvetési keretszámokhoz igazodóan, számításokkal megalapozva szükséges elkészítenie, érvényesítve a gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi követelményeket.

99.A korszerű tervezési módszer, a feladatfinanszírozás lényege, hogy az egyes szolgáltatásokhoz kerülnek hozzárendezésre a közvetlen-, illetve a közvetett (általános) költségek (ez utóbbi felosztás alapján). Ez azonban rendkívül idő-, és munkaigényes eljárás, kivitelezéséhez megfelelően kidolgozott módszertan szükséges. A feladatfinanszírozás egyszerűbben megközelíthető módszere a korrigált null-bázisú tervezés, melynek alkalmazását a szakértő javasolja.

100. A korrigált nulla bázisról induló feladatra, tevékenységre történő tervezés alapján megállapítható, hogy a feladat egy egysége mennyibe kerül az adott intézménynek, ami alapján meghatározható, hogy mekkora a forrásszükséglete.

23

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

101. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezettségvállalás nyilvántartása az EcoSTAT integrált pénzügyi rendszer kötelezettségvállalás modulja támogatásával biztosított.

Figyelembe véve, hogy a költségvetés tervezése az Önkormányzat vonatkozásában alapvetően kiadásorientált, ebből a szempontból a kötelezettségvállalás-nyilvántartás nem megfelelő.

102. A szakirodák kvázi keretgazdákként funkcionálnak, az év elején meghatározott keret alapján gazdálkodnak, függetlenül a költségvetés alakulásától. A nyilvántartásból szakfeladatra való kigyűjtés nem lehetséges és a szabad előirányzat sem nyerhető ki belőle. A nyilvántartás több tételén megállapítható a kötelezettségvállaláson felüli kifizetés, mely egyrészt ellentmond a jogszabályi előírásoknak, másrészt fedezetlen teljesítéseket jelent, ami veszélyezteti a költségvetés teljesíthetőségét.

103. A nyilvántartás tehát nem szolgálja a kötelezettségvállalás alapját jelentő szabad keret meghatározását, mely nem csak és nem elsősorban az előirányzat maradványokat jelenti, hanem a realizált forrásokat is figyelembe veszi. Év végén halmozott összegként jelenik meg a kötelezettségvállalások mértéke, ennek megfelelően a nyilvántartás sem céljának, sem a jogszabályi előírásoknak nem fel meg.

104. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a kötelezettségvállalásban szereplő előirányzatok folyamatos aktualizálására sor kerüljön annak érdekében, hogy a bevételi elmaradások alapján a kiadási címek előirányzatának módosítása biztosítsa a valós fedezetet.

105. A kifizetések megalapozásához elengedhetetlen a források realizálódásának rendszeres ellenőrzése, elmaradás esetén az azonnali korrekció. Ellenkező esetben a kötelezettségvállalás kiadásorientált, mely likviditási gondokat, esetleg fizetőképtelenséget okoz.

106. A kötelezettségvállalások kezelése, a delegált hatáskörök figyelembe vételével a különböző osztályok tekintetében olyan kontrollkörnyezetet kell kialakítani, mely maradéktalanul megalapozza az előirányzat túllépésének, illetve a bevételi elmaradásból indukált fedezetlen kötelezettségvállalás tilalmát.

24

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

107. Az Önkormányzat pénzügyi feladatait, nyilvántartásait bár támogatja informatikai háttér, integrált pénzügyi rendszer, azonban ez teljes mértékben a kötelezettségvállalás nyilvántartása vonatkozásában nem biztosítja a jogszabályi elvárásokat.

A VAGYONGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS LÉNYEGESEBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 108. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata a vagyongazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatalában Igazgatóságain és Osztályain keresztül, továbbá gazdasági társaságok tevékenységének bevonásával látja el.

109. A szakértői vizsgálatok kiterjedtek tehát a vagyongazdálkodási feladatellátást végző gazdasági társaságok tevékenységeinek elemzésére is, illetve ezen feladatok apparátuson belüli feladatokkal való összehasonlítására.

110. Joggal állítható, hogy különösen a városüzemeltetési és városfenntartási feladatok ellátása tekintetében, de egyéb vonatkozásokban is duplikált, apparátuson belül és külső gazdálkodó általi vagyongazdálkodási feladatellátás is érzékelhető, jelen pillanatban az igazságügyi szakértő számára nem ellenőrizhető feladatmegoszlások mentén.

111. A párhuzamos feladatellátások mellett a feladatok nem megfelelő módon való delegálása, azaz nem megfelelő helyen való végzése tapasztalható.

112. A vagyonkezeléssel kapcsolatosan nem kerülnek megfogalmazásra általános érvényű követelmények, mint az önkormányzati primátus ellenőrzési, valamint szervezetirányítási kompetenciáinak kialakítása és azok megőrzése. Ez az Önkormányzatnál jelenleg nem történik meg.

25

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

113. Jelen vagyongazdálkodási rendszer az Önkormányzat érdekeinek figyelembevételével nem képes a források indukálására, megfelelő szervezeti egységeknél történő elhelyezésére.

114. A vagyongazdálkodással (üzemeltetés, vagyonhasznosítás) kapcsolatos feladatok pontos delegálása, alapvető kompetenciák, a hasznosítás eredményének felhasználása nagyvonalakban meghatározott, az elvárható eredmény megjelölése és realizálása azonban folyamatosan nem történik meg, mely szükségessé teszi a jelen gyakorlat teljes körű felülvizsgálatát.

115. Nincs megfelelő kontroll abban a tekintetben sem, hogy az egyes vagyonelemek miként hasznosulnak és milyen indukáló hatásokat teremtenek a működési és fejlesztési pénzeszközök, források között, ugyanígy nincsenek meghatározva jövedelmezőségi, megtérülési követelmények, illetve költség - haszon elemzések sem.

116. Változtatásokra van szükség, melynek segítségével olyan helyzetet lehet megteremteni, amely a jelenlegi politikai elképzelésektől viszonylagosan távolabb viszi magát a vagyonkezelést, de megtartja a szükséges igények kielégítésének gyors megoldását is és lehetségessé válik a publicitás, az ellenőrzöttség azzal együtt, hogy kezelhető és az önkormányzati működési rendszerbe jól illeszthető megoldások kerülhetnek kialakításra, mindamellett, hogy megtakarítások is eszközölhetők.

117. Elsődleges szempont, hogy a DVG Zrt.-nek, illetve az egyes vagyonkezelőknek, a tulajdonos Önkormányzattal szembeni szerződéses kapcsolatrendszerét több területen komplexen kell meghatározni, úgy, hogy a két fél együttműködése révén mindkettőjük számára előnyös konstrukcióban magas szintű, hatékony vagyongazdálkodás valósulhasson meg.

26

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

118. A vizsgált évek beszámolói minden esetben számot adnak arról, hogy a felhalmozási bevételek jelentős elmaradást mutatnak a tervezett szinthez képest, mely azonban egyetlen esetben sem vonta maga után a tervezett kiadási tételek csökkentését, a kötelezettségvállalások felülvizsgálatát. A hiányzó bevételeket - a működési forráshiányra tekintettel - kizárólag kölcsönforrás bevonásával korrigálták. A felhalmozási forráslehetőségek feltárása egy optimális vagyongazdálkodási rendszer kialakításával, illetve működtetésével képzelhető el.

119. A Városnak valamennyi vagyona tekintetében sem összességében, sem részleteiben nincs vagyongazdálkodási, fejlesztési, kezelési stratégiája, nem is beszélve arról, hogy jelenleg nincs korrekt visszaellenőrizhető vagy a tényleges állagokkal összehasonlítható vagyonkatasztere, de vagyonkimutatása sem.

Egy helyes, elvi és gyakorlati síkon is megalapozott feltételrendszerre épülő stratégia megalkotása nyomán, az Önkormányzat hatáskörén belül szükség van különböző jogforrások, a stratégia elfogadásától függő megváltoztatására.

120. A vagyonkimutatás csak nettó értékeket tartalmaz, így a bruttó értékekkel való egyeztetés csak a számviteli nyilvántartás támogatásával végezhető el. Az egyeztetésről külön kimutatás nem készült.

121. A szakértő által végzett vizsgálatok, interjúk alapján ismertté vált, hogy önkormányzati szinten a vagyonkataszter és a számviteli nyilvántartások bruttó értékének egyeztetése több éve nem történt meg, ennél fogva az Önkormányzat vagyoni helyzetéről szóló információ valóságtartalma igen magas kockázatot jelent. Az intézményekre bízott vagyonnal kapcsolatos feladatoknak nem lehet a szinten tartás elérésében kimerülniük. Abban az esetben, ha a tevékenységük elsősorban a használhatóságra koncentrál, igen kevés lesz az a fajta progresszív irány, mely új javaslatok megfogalmazására vonatkozik.

27

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

122. Az Önkormányzat vagyonkatasztere az igazságügyi szakértő által átvizsgálásra megkapott dokumentumok tanúsága szerint nem elégíti ki teljes mértékben sem a jogszabályi, de biztosan nem a használhatósági követelményeket. A vagyonkimutatás valamint a vagyonkataszter kötelező egyeztetései rendre elmaradnak, ezért fordulhat elő, hogy az egyezőség nem biztosított.

123. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata egy-két vagyonstock kivételével nem folytat igazi vagyongazdálkodást.

Eshetőleges, nem jövedelmező, adott esetben nem is a feladatok ellátását szolgáló vagyonkezelési rendszere van, mely valójában nem valós vagyonkezelés.

124. A vagyongazdálkodás rendszerének „csúcsszervezeteként” kialakított DVG Zrt. néven ismert szervezet - melynek elvileg holding szervezetként kellene funkcionálnia - vezetésével nem gazdaságosan, döntő többségében veszteségesen működő, még adott esetben tevékenységet sem végző különböző gazdálkodó szervezetek átláthatatlan szerződéses jogviszonyok mentén veszélyeztetik az Önkormányzat vagyonát, melyet a látszatműködés finanszírozásához szükséges mértékben fel is élnek.

A SZABÁLYOZOTTSÁGGAL KAPCSOLATOS LÉNYEGESEBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 125. A széles autonómiával felruházott önkormányzati rendszer törvényes működése csak úgy értelmezhető, ha a magasabb szintű jogszabályok helyi viszonyok közötti megvalósítására helyi szabályzatok készülnek, melyek konzekvensen alkalmazkodnak a helyi döntési és működési mechanizmusokhoz, egységes és áttekinthető formában.

126. Szabályzatba célszerű foglalni az önkormányzaton belüli működés kapcsán a jogokat és kötelezettségeket, meghatározott feltételek fenntartására irányuló követelményeket, az egész szervezetre vonatkozó eljárás- és szabályrendszert.

28

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

127. A szabályzatok jellemzően a hivatali és az intézményi működést veszik célba, e dokumentumok fontos funkciója, hogy kijelölik a hatásköröket, felelősséget, determinálják a személyre szóló munkaköri leírásokat is.

128. A szabályzatoknak nem öncélú dokumentumoknak, de a munkát aktívan támogató iránymutatásoknak kell lenniük. A szabályozás nem megfelelő volta a rendkívüli helyzetekben derül ki, amikor az érintettek az írásba foglalt szabályok értelmezésével próbálják azonosítani a nem szokásos helyzetben lehetséges megoldásokat, a mozgásterüket. E mellett a mindenkori jogszabályi előírások változásait követniük kell, ami alapvetően egy folyamatos tevékenységet igényel.

129. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának legtöbb, a szakértő által megvizsgált számviteli szabályzata tekintetében az aktualizálás, a gyakorlati funkcionalitás elmaradása tapasztalható.

130. Az Önkormányzat nem rendelkezik pályázati szabályzattal, mely szükséges ahhoz, hogy az Önkormányzat eredményesen felkészülhessen az európai uniós források igénybevételére. A szabályzat elkészítésének célja, az európai uniós források igénybevételére és az elkövetkezendő időszakban várható támogatások felhasználásának szervezettségére történő felkészülés tükrében, az Önkormányzat alkalmas legyen a források korlátlan, illetve maximális mértékű megszerzésére.

29

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

AZ IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ ÁLTAL TETT LÉNYEGESEBB JAVASLATOK 1. A szakértői véleményt készítő igazságügyi szakértő felhívja az érdekeltek figyelmét arra, hogy a jelenlegi áttekintő, nagyvonalú vizsgálat olyan viszonyokra derített fényt, amelyek feltétlenül indokolják, hogy a Megyei Jogú Önkormányzat feladatellátásának és gazdálkodásának valamennyi részére kiterjedő részletes vizsgálat elvégzése vált indokolttá.

2. Javasolja az igazságügyi szakértő azt, hogy a részletes vizsgálat megerősítései alapján, de akár ettől függetlenül is törekedjenek a felelősök felderítésére, annak okán, hogy a szabálytalanságokban nem részt vevők elhatárolódhassanak akár a politikai, akár az anyagi felelősségtől.

3. Az igazságügyi szakértő által megvizsgált dokumentumok alapján a vélemény számos szabálytalanságot rögzít. A szakértő ennek megfelelően javasolja, hogy az anyagban foglalt megállapítások alapján a Közgyűlés döntsön a szükséges lépések megtételéről az illetékes hatóságok felé, hivatkozva ezen jelentésre is már, de szükség esetén bevárva a részletes vizsgálatokat.

4. Az Önkormányzatnak szembe kell néznie azzal hogy 21,28 milliárd forintos adósságállományt halmozott fel, mely a 2009. évi teljesített kiadási főösszeg (18,9 milliárd) 113 %-a, így változatlan gazdálkodási szerkezet mellett legvégső esetben fel kell készülni egy adósságrendezési eljárásra.

5. Szükséges az adósságkezelés megvalósítása egy újonnan elkészített likviditás- és kockázatkezelési szabályzat előírásai mentén.

6. A költségvetési gazdálkodás stabilizálása érdekében sürgősen meg kell határozni az Önkormányzat feladatellátási és működési koncepcióját, amelyet megalapozhat egy részletes vizsgálat, úgy az Önkormányzat, mint az intézményhálózat tekintetében. Mindezt előnyös lenne középtávra elkészíteni, mert ma túlzottan ötletszerűnek tűnnek a fejlesztések és a működési területek prioritásai is.

30

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

7. A középtávon megfogalmazott célrendszer alapvető kritériumának kell lennie az adósságnövekedés megállítása és egy koordináltabb, valamint fenntarthatóbb működés és fejlesztés kialakítása.

8. Egységes és következetes fejlesztéspolitika kialakítására van szükség és a lakossági igényeknek megfelelő működési koncepció ezen lehetőségeket figyelembevevő meghatározására úgy, hogy a szolgáltatáselérések alapelvéből kiindulva kell megszüntetni az intézményfenntartások költségvetésen belüli erőltetett finanszírozását.

9. Városfejlesztési irányokat kell meghatározni, melyek lehetőséget biztosítanak nagyobb mértékű saját forrás megteremtésére, kiadási megtakarításokkal és bevételi többletek feltárásával.

10. A gazdasági programot a jogszabály (Ötv. 91. § (6)) szerinti határidőre el kell készítenie az Önkormányzatnak, melybe a kötelező tartalmi elemeken túlmenően bele kell foglalni a fenntartható önkormányzati gazdálkodás kritériumait, valamint szükséges a nem kötelező feladatok csökkentése, illetve a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, mely a tervezési rendszer korszerűsítését is jelenti, valamint olyan saját források körvonalazása, melyek többletbevételeket jelenthetnek.

11. A gazdasági programnál hosszabb távú stratégiát kell készíteni, mely reális összhangot teremt az Önkormányzat teherbíró képességével és egyaránt a területi, tulajdonosi kompetenciákkal, továbbá valós tényeken alapul, és a tervezett döntések várható eredményét is prognosztizálja.

12. Finanszírozási politikát szükséges meghatározni, amely az előzőek összefüggésében egy jól körülírható forrás-célrendszer egészét és elemeit veszi figyelembe. A bevételek területén átgondolt forrástérkép összeállítására és a bevétel-realizálások módszereinek bővítésére van szükség, beleértve a kiegyenlített teherviselésekre való törekvést is.

31

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

13. A bevételek biztosítását jelentő jogszabályokat felül kell vizsgálni és gondoskodni kell arról, hogy megfelelő teherelosztás történjen, figyelemmel a közvetett támogatásokra is, valamint az ide vonatkozó Európai Uniós jogszabályokra.

14. Felül kell vizsgálni a helyi adóztatás rendszerét annak céljával, hogy az kiszélesíthetővé váljon. A lakosságot és a vállalkozásokat nagyobb mértékben kell bevonni a közteherviselésbe. Növelni kell a kintlévőségek behajtásának hatékonyságát.

15. Konzisztens adókoncepciót kell kidolgozni a véleményben leírtak mentén.

16. A hatékony helyi adóztatás megvalósítása érdekében ki kell dolgozni a már bevezetésre került adók felülvizsgálatát. Az eddig bevezetésre nem kerülő magánszemélyek kommunális adója tekintetében, adatfelmérést követően dönteni kell annak esetleges bevezetéséről.

17. Az adóhátralék kiemelkedően magas értéke (2010.12.31-én 477.160 eFt) indokolja az adóbeszedés, ellenőrzés és végrehajtás komplex feladatainak áttekintését.

18. Önként vállalt feladatok finanszírozását vissza kell fogni, és takarékos, ellenőrzött gazdálkodást kell bevezetni, valamint számon kérni. Meg kell szüntetni az egyes feladatellátások hatalmas túlfinanszírozottságát, mely elsődlegesen a bőségesen engedélyezett feladatellátásokat jelenti.

19. Alapvetően szigorúbb feladatellátási kontrollt kell működtetni azzal együtt, hogy meg kell követelni az ellenőrzött gazdálkodási fegyelmet.

20. Felül kell vizsgálni az intézmények működési formáit, azok létjogosultságának szempontjából, hiszen gazdasági önállóságuk azonnal megszüntethető, valamely más intézménybe való delegálással.

32

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

21. Ezt követően javasolt egy egyesített intézmény létrehozása („Elszámolóház” – Elszámoló-szervezet), mely az intézmények gazdasági feladatait központosított formában, egységes és magas szakértelemmel rendelkező személyi állománnyal látja el.

22. A fenti szervezeti megoldáson belül szigorúan működő kiskincstári rendszert kell kialakítani és fejleszteni szükséges a cash-pool rendszer irányába.

23. Szükség van felülvizsgálatára.

a

Polgármesteri

Hivatal

szervezetének

24. A Polgármesteri Hivatalon belül megvalósítandó kontrollált tervezési és gazdálkodási rendszert szükséges kialakítani, amelyet támogatni kell korszerűbb pénzellátási megoldásokkal.

25. A Dunaújvárosi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása tekintetében a szakértő javasolja a társulási megállapodásban meghatározott opciók kihasználását, a belső ellenőrzési, logopédiai, illetve nevelési tanácsadási feladatok klasszikus térségi formában történő megvalósítását, mellyel lehetővé válik az igénybevevő társulási tagok arányos teherviselése.

26. Az alapítványok, közalapítványok támogatási igényére tekintettel nélkülözhetetlen felülvizsgálni az általuk ellátott feladatok szükségességét a velük megkötött szerződésekben vállalt kötelezettségeket, majd javasolt számosságuk és támogatási intenzitásuk nagymértékű csökkentése, hasonlóan az Önkormányzat által támogatott sportszervezetek esetében.

27. Felül kell vizsgálni a Fejér Megyei Szakképzés-szervezési Társulásban való részvétel célját és az ezzel kapcsolatos önkormányzati terheket, valamint a kapott szolgáltatásokat szembe kell állítani egymással.

33

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

28. Nagyobb gazdálkodási fegyelem megteremtése érdekében meg kell változtatni a költségvetési tervezési szemléletet, mely jelenti a szükségletek és a lehetőségek összhangjának megteremtését is. A tervezés rendszerének átállításához a korrigált null-bázison alapuló feladatfinanszírozást kell megoldani.

29. A költségvetési gazdálkodás során következetes számonkérési, de emellett megfelelő érdekeltségi rendszer működtetése szükséges.

30. Szükséges olyan kontrolling rendszer működtetése, amely gazdaságossági és hatékonysági elemeket is vissza tud igazolni, természetesen ehhez előzetesen a feladattervekhez kapcsolódó pénzügyi tervek elkészítésére van szükség.

31. Kötelezően felül kell vizsgálni az Önkormányzat szerződéses rendszerét és támogatáspolitikáját.

32. A gazdasági társaságok támogatásának meghatározott tartalmi elemekből álló (finanszírozási ütem, elszámolási határidők, stb.) közfeladat ellátási szerződésen kell alapulnia.

33. Alkalmazni szükséges az Önkormányzatnál, de az intézményi körnél, valamint a for- és non-profit szervezeteknél is a közszolgáltatási szerződéseket, valamint gondoskodni kell a módosítandó vagyonrendelet keretein belül a dologi-anyagi jogot biztosító jogcímek megalapozásáról.

34. Az Önkormányzat teljes vagyongazdálkodási rendszerét felül kell vizsgálni.

35. A DVG Zrt. kompetenciáit felül kell vizsgálni. Az általa végzett tevékenységeket ellenőrizhetővé kell tenni és az e téren tapasztalt szabálytalan szerződéses kapcsolatokat meg kell szüntetni.

36. A vagyonkimutatást az Államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.

(XII. 24.) kormányrendelet 44/A. §-ának megfelelően korrigálni kell.

34

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

37. A vagyonrendeletet oly módon kell pontosítani és bővíteni, hogy az önkormányzati vagyongazdálkodás minden szegmensére kiterjedően egyértelmű és részletes szabályozókat foglaljon magában.

38. Hatékony és bevételt produkáló vagyonhasznosítási módszereket kell keresni és folyamatában alkalmazni.

39. Az önkormányzati feladatellátás kereteit meghatározó aktuális törvényi szabályozók értelemszerű, de teljeskörű, a helyi sajátosságokat figyelembe vevő beépítése szükséges minden helyileg kialakított szabályzatba.

40. A szabályzatokat minden esetben a gyakorlati alkalmazásnak megfelelően kell kialakítani oly módon, hogy a feladatellátások, módszerek, eljárásrendek mellett kijelölje a hatásköröket, felelősségeket is.

41. A szabályzatokban meghatározott hatásköröknek és felelősségeknek szinkronban kell lenniük a munkaköri leírásokban foglaltakkal is, mely ilyenformán, azok folyamatos karbantartását is igényli.

42. Valamennyi számviteli szabályzatot vizsgáljon felül az Önkormányzat az igazságügyi szakértői véleményben foglaltak szerint, külön figyelemmel a következő pontokban foglaltakra.

43. Vizsgálja felül az Önkormányzat a Közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatát, a kötelező tartalmi elemeken kívül célszerű ebben a Közgyűlés és a Polgármesteri Hivatal közötti hatáskörök megosztására vonatkozó előírásokat szabályozni és a kötelező, valamint önként vállalt feladatok bemutatását a megváltozott jogszabályi környezetnek megfelelően.

44. Aktualizálja az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Ügyrendjét és kerüljenek benne meghatározásra az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009.(XII.19.) Kormányrendelet 20. § (7) bekezdésében foglaltak szerint az egyes irodák vezetőinek és alkalmazottainak feladat-és hatáskörei, a helyettesítésük rendje, és a költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módjai, szabályai.

35

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

45. Aktualizálja az Önkormányzat a Számviteli Politikáját a Pénzügyminiszter által kiadott 11/2009. (XII.31.) PM tájékoztató, illetve az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet, illetőleg a 8/2010. (IX.10.) NGM tájékoztató előírásainak figyelembevételével.

A számviteli politika aktualizálása szükséges abból a szempontból is, hogy a költségvetési szerveket a gazdálkodási jogkörük alapján már önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként kell besorolni a 2009. december 19-én hatályba lépett 292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet alapján.

46.Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal Számlarendjének aktualizálásakor térjen ki a jogszabályokban meghatározott előírások mellett a tartalmi elkülönítésekre is, mellyel a gyakorlati alkalmazás elősegítésének támogatását biztosíthatja. A szabályzat kiegészítése szükséges a bizonylati rendet alátámasztó naprakészen alkalmazott bizonylatokkal, a szakfeladatok aktualizálása a Pénzügyminisztérium által kiadott szakfeladatok rendjéről szóló tájékoztató szerint.

47. Készítsen az Önkormányzat Pályázati szabályzatot, az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. évi (IV. 28.) kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően. A szabályzat elkészítésének célja az európai uniós források igénybevételére és az elkövetkezendő időszakban várható támogatások felhasználásának szervezettségére történő felkészülés tükrében az Önkormányzat alkalmas legyen a források korlátlan, illetve maximális mértékű megszerzésére.

Budapest, 2011. február 15.

dr. Szebellédi István igazságügyi adó,- járulék és könyvszakértő költségvetési minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló

36

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat I. Jellemezze Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetési és szolgáltatás-feladatellátási helyzetét!

MEGÁLLAPÍTÁSOK

Dunaújváros Megyei Jogú Város Fejér Megye délkeleti részén, a Duna jobb oldalán, Budapesttől 67 km-re fekszik. A Dunaújvárosi kistérség székhelye, a megye második legnépesebb, és legkeletibb települése. Fejér Megye városai közül jelentős iparral rendelkezik Dunaújváros, a hazai acélipar központja. 2010. január 1-jén lakosainak a száma 49.522 fő. Dunaújváros gazdasági életében az ipar játssza a legnagyobb szerepet, a foglalkoztatottak felének biztosítja a megélhetését. Kedvező gazdaságföldrajzi elhelyezkedése, tradíciói és az infrastrukturális beruházások révén Dunaújváros a fejlődő települések közé sorolható.

Az Önkormányzathoz 25 db önállóan működő és gazdálkodó, valamint 2 db önállóan működő költségvetési szerv tartozik. A Dunaújvárosi Óvoda, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el a két önállóan működő intézmény a Logopédiai Intézet, és a Nevelési Tanácsadó Intézet pénzügyi, gazdasági feladatait.

Az intézményrendszer felépítését az alábbi ábra szemlélteti: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának önállóan működő és gazdálkodó, valamint önállóan működő intézményei Nevelési Tanácsadó Intézet Polgármesteri Hivatal

Logopédiai Intézet

Dunaújvárosi Óvoda

Petőfi Sándor Általános Iskola

Hild József Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Rosti Pál Gimn., Általános és Szakképző Iskola

Útkeresés Segítő Szolgálat

Arany János Általános Iskola

Szilágyi Erzsébet Általános Iskola

Móra Ferenc Ált. Isk. és Egys. Gyógyp.-i Módsz.

Intézmény

Lorántffy Zs. Szakközépisk. és Kollégium

ESZI és Árpád-házi Szent Erzsébet Idősek Otthonai

Dózsa György Általános Iskola

Szórád Márton Általános Iskola

Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola

Rudas Közg.

Szakközépisk., Szakisk. és Kollégium

Bölcsődék Igazgatósága

Gárdonyi Géza Általános Iskola

Vasvári Pál Általános Iskola

Széchenyi István Gimnázium

József Attila Könyvtár

Egészségmegőrzési Központ

Móricz Zsigmond Általános Iskola

Sándor Frigyes Zeneiskola

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola

Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza

Hivatásos Tűzoltóság

: Önállóan működő intézmények (2 db)

Összesen: 28 db intézmény

: Önállóan működő és gazdálkodó intézmények (26 db)

37

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Az ábra alapján látható, hogy 1 bölcsőde (5 tagintézménnyel), 1 óvoda (15 telephellyel), 8 általános iskola, 1 zeneiskola, 7 szakiskola, 1 gimnázium, 1 könyvtár, 1 művészeti intézmény, 1 egészségügyi intézmény és 2 egyéb intézmény alkotja az Önkormányzat intézményrendszerének felépítését, melyben egy óvodához kapcsolódik két önállóan működő intézmény és ezen túlmenően valamennyi intézmény önállóan működő és gazdálkodó státusszal rendelkezik (26 darab).

A Logopédiai Intézet és a Nevelési Tanácsadó Intézet az alapító okiratukban foglaltak szerint ellátják a pedagógiai szakszolgálati feladatokat is.

Feladatellátásukat a Pedagógiai szakszolgálatról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet szabályozza. Mindkét intézet körzeti feladatokat is ellát, illetve azonos telephelyen működik.

A kormányrendelet nem deklarálja kötelező jelleggel az intézményesített formát, mely azt jelenti, hogy az Önkormányzatnak feladat-ellátási és nem intézmény fenntartási kötelezettsége van.

Tekintettel arra, hogy az Intézetek feladatai nem különülnek el élesen egymástól, alapvetően nem indokolt ezek két intézetre történő szétválasztása.

Továbbá, mivel minkét Intézet alapító okirata konkrét megfogalmazást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy „szabad kapacitása terhére a város vonzáskörzetéből is ellát tanulókat”, ezen feladat tekintetében elsősorban a kistérségi formában történő ellátás preferált. Mivel a Dunaújvárosi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulásának Társulási Megállapodása opcionálisan magában foglalja a közoktatással kapcsolatos feladatellátást is, lehetőség van e feladatok térségi formában történő megvalósítására. Szabályozható ezzel a térségből igénybe vevőkhöz kapcsolódó önkormányzati hozzájárulás.

A későbbiekben látni fogjuk, hogy a térségi feladatellátás vonatkozásában létezik kapcsolat a Többcélú Kistérségi Társulással, az eljárás azonban fordított, ami azt jelenti, hogy nem a Társulás biztosítja a fenti feladatok szolgáltatását, hanem az Önkormányzat alkalmazottjai látják el azokat.

Az oktatási intézmények feladatellátását a kisebb mértékű saját forrás vagy az eseti jellegű pályázati forrás mellett központi támogatás, illetve az Önkormányzat által megszerzett saját bevétel finanszírozza. Ez utóbbiak intézményfinanszírozás címen jelennek meg.

38

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Az intézmények normatív támogatásának és önkormányzati saját erő megoszlásának bemutatására szolgál az alábbi grafikon. Átlagosan a támogatás 40 %-át önkormányzati saját erő jelenti.

normatív

önkormányzati hozzájárulás

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

A grafikon jól láthatóan szemlélteti, hogy az intézményrendszer működése a központi támogatáson kívül nagymértékű önkormányzati forrással történő kiegészítést igényel.

Az Önkormányzat intézményrendszerében több olyan önállóan működő és gazdálkodó jogkörrel rendelkező intézmény is működik, melyek költségvetése, szakmai tevékenysége, illetve pénzügyi kondíciói ezt nem indokolják.

Az alábbi táblázat csak azon intézményeket tartalmazza, melyek esetében alapvetően nincs alapja annak, hogy önállóan működő és gazdálkodó jogkörrel legyenek felruházva.

A Dunaújvárosi Óvoda (2009. év költségvetése 1.110.518 eFt) egyesített intézményeken kívül, valamennyi intézmény gazdálkodási jogkörét felül kell vizsgálni.

39

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

adatok eFt-ban

Intézmények megnevezése

Kiadások főösszege

Arany János Általános Iskola

441 510

Dózsa György Általános Iskola

300 558

Gárdonyi Géza Általános Iskola

263 167

Móra Ferenc Általános Iskola

188 318

Móricz Zsigmond Általános Iskola

195 660

Petőfi Sándor Általános Iskola

240 791

Szilágyi Erzsébet Általános Iskola

159 530

Szórád Márton Általános Iskola

121 680

Vasvári Pál Általános Iskola

246 962

Sándor Frigyes Zeneiskola

98 011

Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola

327 648

Rosti Pál Gimnázium , Általános és Szakképző Iskola

224 809

Hild József Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

319 696

Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

474 154

Rudas Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium

408 292

Széchenyi István Gimnázium

250 169

Bartók Béla Kamaraszínház és Művészetek Háza

326 338

József Attila Könyvtár

102 143

Csalédsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

232 929

Bölcsődék Igazgatósága

378 186

Egészségmegőrzési Központ Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltósága

70 534 380 590

40

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

A gazdasági önállóság alapvetően működési többletigénnyel jelentkezik, tekintettel a gazdasági szervezet ellátási kötelezettségére (pl. gazdasági vezető, pénztáros, könyvelő).

Az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. kormányrendelet 9. § (2) bekezdése az alábbiakat fogalmazza meg:

(XII.

19.)

„Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek - az (1) bekezdésben foglalt költségvetési szerveken kívül - az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amelynél a) az ellátandó feladat, szakmai tevékenységi kör összetett, és az ehhez szükséges működési és felhalmozási előirányzatokkal saját költségvetésében rendelkezik, b) jelentős terjedelmű és összetett gazdálkodási feladatokat lát el, c) a foglalkoztatottak száma és a munkamegosztás szervezeti egységekre való tagozódást igényel, d) a feladatellátásban országos, regionális, megyei vagy egyéb, a településinél nagyobb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy e) a szolgáltatás terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató szellemi és fizikai (technikai) tevékenységet végző szervezeti egységek működtetése e besorolást indokolja.”

A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy az intézmények költségvetésük volumenének figyelembe vételével nem tartoznak a fenti jogszabály által meghatározott körbe.

Ezek gazdasági önállósága azonnal megszüntethető, valamely más intézménybe való delegálással. Továbbá ezt követően javasolt egy egyesített intézmény létrehozása („Elszámolóház” – Elszámolószervezet), mely az intézmények gazdasági feladatait központosított formában, egységes és magas szakértelemmel rendelkező személyi állománnyal látja el.

Ennek eredményeként egyrészt a létszámban, másrészt a költségvetési gazdálkodásban megtakarítások érhetők el.

Az elszámoló szervezet létrehozásának célja Az elszámoló szervezet önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, gazdasági szervezettel rendelkezik, melynek ismérveit az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet 15. § (1)-(2) bekezdése rögzíti az alábbiak szerint:

41

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

„A gazdasági szervezet a költségvetési szerv, illetve - a munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét rögzítő megállapodás szerint - a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a gazdálkodás megszervezéséért és irányításáért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért felelős szervezeti egység.

A gazdasági szervezet a következő bekezdés szerinti feladatait indokolt esetben több szervezeti egység is elláthatja, azonban az egyes szervezeti egységek által ellátott tevékenységek között párhuzamosság nem lehet. Ilyen esetben a szervezeti egységek összességét kell gazdasági szervezetnek tekinteni.

A gazdasági szervezet ellátja a) a költségvetési szerv költségvetésének előirányzatai tekintetében a gazdálkodással, könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat, b) a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a költségvetési szerv vagyongazdálkodása körében a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatokat, és c) a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv a) és - ha nem szolgáltatás-vásárlással történik annak ellátása - b) pont szerinti feladatait.”

A gazdasági szervezet feladatait indokolt esetben több szervezeti egységen keresztül is elláthatja.

Az elszámoló szervezethez kapcsolódó önállóan működő költségvetési szervek gazdasági szervezettel nem rendelkeznek.

A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv és a kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét megállapodásban (munkamegosztási megállapodás) rögzíti, amely megállapodást az irányító szerv hagyja jóvá.

A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél kötelezettségvállalásra, szakmai teljesítés igazolására, utalványozásra költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult.

a a

A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, érvényesítésre, az utalvány ellenjegyzésére a kijelölt, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv gazdasági vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, kompetenciával rendelkező személy1 jogosult.

1

Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendelet 74. § (2) b) pontja.

42

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Az elszámoló szervezet alapvetően más szervek ellátására létrehozott önkormányzati költségvetési szerv.

Mindemellett, az intézményi kör tevékenységének ismerete alapján megállapítható - a megyei jogú város kötelezettségeit figyelembe véve -, hogy az Önkormányzat számos nem kötelező feladatot is ellát, mely a későbbiekben bemutatásra kerülő pénzügyi paraméterek, valamint az Önkormányzat adósságállománya ismeretében felveti a feladatellátás terjedelmének csökkentési igényét.

Az Intézmények alapító okiratában foglalt szakfeladatok közül az alábbiak ellátása nem kötelezően ellátandó feladat: Óvoda:  Szakmai továbbképzések (8559352)  Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység (8560992)  Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység (8560112)  Fejlesztő felkészítés (8560132) Általános iskolák:  Iskolai diáksport tevékenység és támogatása (9312041)  Üdülői, tábori étkeztetés (562916)  Munkahelyi étkeztetés (5629172)  Szakmai továbbképzések (8559352)  Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység (8560992)  Szabadidős tevékenység és támogatása (9313012)  Versenysport tevékenység és támogatása (9312012) Gimnázium, Szakközépiskola, Szakképző Iskola, Kollégium:  Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon (8532111)  Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon (8532121)  Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon (8532211)  Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon (8532221)  Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás (8532141)

43

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás (8532241)  Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon (8532311)  Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon (8532321)  Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés (8532341)  Sport, szabadidős képzés (8551001)  Kulturális képzés (8552001)  Szakképzés és felnőttképzés támogatások (8560912)  Munkaerőpiaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások (8560922)  Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (823000)  Egyéb máshova nem sorolt szálláshely szolgáltatás (5590993)

44

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

A Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

A Polgármesteri Hivatal a helyi önkormányzat hivatásos szakapparátusa, rendeltetése az önkormányzat működésének segítése, a közigazgatási ügyek döntésre való szakszerű előkészítése és a döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása.

A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatában dönt - a jegyző javaslatára, a polgármester előterjesztésében - a Hivatal belső szervezeti tagozódásáról. Az egységes Hivatalon belüli szervezeti tagozódás, a szervezet élén álló vezetőkkel nem változtat azon a tényen, hogy kifelé a Hivatal egységes munkaszervezetként jelenik meg, hiszen egyfelől szüksége van az alapvető önkormányzati és államigazgatási feladatcsoportok szerinti belső szervezeti egységek kialakítására, másfelől pedig ezek nem különülhetnek el mereven egymástól.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának belső szervezeti felépítése az alábbiakban látható: Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának szervezeti felépítése (Létszám: 204 fő, melyből 3 fő tisztségviselő, 1 fő politikai munkatárs) Polgármester (1 fő)

Polgármesteri Kabinet (4 fő)

Alpolgármesterek (2 fő)

Jegyző (1 fő) Aljegyző (1 fő) + (1 fő kis.min.üi.)

Személyügyi és Munkaerőgazd.-i Igazgatóság (11 fő)

Jogi és Szervezési Igazgatóság (24 fő)

Jogi, Szervezési és Ügyviteli Osztály (11, 5 fő) Informatikai és Közgyűlési Osztály (12,5 fő)

Belső ellenőrzési Osztály (8 fő) Szociális Osztály (25 fő)

Humán Szolgáltatási Igazgatóság (34 fő) Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Osztály (9 fő)

Adó, Költségvetési és Pénzügyi Osztály (30 fő)

Vagyonkezelési Osztály (7 fő)

Városüzemeltetési és Főépítészi Igazgatóság (22 fő)

Városüzemeltetési és Városfejlesztési Osztály (15 fő) Főépítészi és Környezetvédelmi Osztály (7 fő)

Okmányirodai Osztály (23 fő)

Gazdasági Igazgatóság (37 fő+1 fő)

Hatósági Igazgatóság (57 fő)

Gyámhivatali Osztály (9 fő)

Közigazgatási Osztály (25 fő)

45

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Az igazságügyi szakértő megítélése szerint fontos, hogy a különböző igazgatóságok, osztályok, csoportok között megfelelő legyen az együttműködés.

A belső szervezeti egységek vezetői természetesen nem önálló hatáskör gyakorlók, legfeljebb kiadmányozási jogot kaphatnak. Ez alól van egy kivétel, amely bizonyos értelemben „rést” jelent az Ötv. szerinti egységes Hivatalban.

Ugyanis a körzetközponti közigazgatási feladatokat ellátó gyámhivatal sajátos jogállású szervezetként funkcionál. Ez önálló államigazgatási feladat- és hatáskörrel rendelkezik, élén hivatalvezető áll. Ennek következtében államigazgatási szervnek tekintendő. Mégis a Polgármesteri Hivatal része, a gyámhivatal vezetője és más köztisztviselője felett a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogkört. A gyámhivatal szakmailag azonban önálló, eljárási menetébe, döntéseibe a jegyző nem szólhat bele, ezzel elvonná a hatáskörét.

A Polgármesteri Hivatal más szempontból megközelítve azonban egységes, illetve egységesnek kell lennie.

A törvényi szóhasználat szerinti „önkormányzat működésével” kapcsolatos teendők azt jelentik, hogy a Hivatal köteles ellátni az önkormányzati testületi szervekhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat, a képviselők munkájának segítését, biztosítani a belső szervezési-igazgatási szakmai hátteret, a technikai feltételeket, a vezetést segítő törzskari funkciókat. A Hivatal továbbá előkészíti és végrehajtja a közgyűlési, bizottsági, polgármesteri jogkörben hozott önkormányzati döntéseket, közreműködik a döntésekhez szükséges információ, adatok összegyűjtésében, feldolgozásában, a szükséges elemzések, számítások, kimutatások elkészítésében. A Hivatal mindezt a polgármester irányítása és a jegyző operatív, szakmai vezetése mellett teszi.

Az önkormányzati feladatok mellett jelentős feladatot képez az államigazgatási ügyek hivatal általi intézése is, azaz döntésre előkészíti és végrehajtja a törvény, vagy kormányrendelet által a jegyző, kisebb részben polgármester hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat.

Mivel a Hivatal kialakítására vonatkozó döntés meghozatala a Közgyűlés hatáskörébe tartozik, így ő jogosult dönteni a Hivatal létszámáról is. Mindezt akár egyoldalúan is meghatározhatja, hiszen a döntés tervezetét a polgármester terjeszti elő, a jegyzőnek csak javaslattételi joga van.

46

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának esetében az igazságügyi szakértő úgy ítéli meg, hogy a tisztán szakmai szempontok mellett a Polgármesteri Hivatal szervezetének kialakításánál és létszámának meghatározásánál fontos szerepe van az Önkormányzatra ható tényezőknek és körülményeknek. Ilyen például a Város nagysága, jellege, infrastrukturális és egyéb ellátottsága, intézményhálózatának szerkezete, lakosságszáma, összetétele. Ezen túlmenően szükséges a feladatellátás (kötelező, vállalt) teljes körének, színvonalának, a hatósági és egyéb ügyek volumenének ismerete.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának létszáma az AAN Consulting Zrt. szervezet-átalakítási javaslata alapján közel 40 fővel csökkent. A Közgyűlés 2010. december 16-i ülésén hozta a 638/2010. (XII. 16.) KH. számú határozatát, melyben a Hivatal szervezetének átalakításáról és létszámának csökkentéséről döntött.

Jelenleg a Polgármesteri Hivatal létszáma 204 fő.

A Közgyűlés utasította a jegyzőt, hogy a szükséges szabályzatokon (Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve az Ügyrend) a változtatásokat vezesse át.

A fentiekben megnevezett határozat arról is rendelkezett, hogy a Közgyűlés utasítja a DVG Zrt. elnök-vezérigazgatóját a kiszervezendő létszám (9 fő teljes munkaidős, 10 fő részmunkaidős) átvételére, a hozzá tartozó költségvetési-előirányzatokkal együtt.

A Polgármesteri Hivatal létszámcsökkentéséhez kapcsolódó költségvetési támogatással biztosított munkavállalói elhelyezés burkolt létszámleépítés, minekután semmilyen kézzelfogható megtakarítást nem eredményez. Tekintettel a DVG Zrt. által ellátott városüzemeltetési, városfejlesztési feladatok profiljára, a feladatellátás igen távoli múltjára, a Hivatal főszabályként nem alkalmazhatott olyan munkavállalókat, akiknek munkaköri feladatai illenek a Zrt. tevékenységéhez. Ellenkező esetben a duplikált feladatellátás esetét rögzíthetjük, mely igen nagymértékben mond ellent a gazdaságosság, hatékonyság követelményének.

A Polgármesteri Hivatal átszervezésével és létszámleépítésével kapcsolatos munkáltató intézkedések jegyző általi megtételének határidejét 2011. szeptember 30-ában határozták meg.

47

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Az igazságügyi szakértő véleménye szerint a korszerű, költségtakarékos közigazgatási szervezet követelményének akkor nem felel meg a szervezeti felépítés, ha egy komplex feladat különböző szervezeti egységekben, különböző szervezeti irányítás mellett kerül végrehajtásra és így apparátuson belül eltérő szintű redundanciák vagy esetenként néhány feladat vonatkozásában a végrehajtás elmaradása jelenik meg.

Jelen állapotok szerint a Polgármesteri Hivatal feladataihoz rendelt létszám hasonló önkormányzatokkal való összehasonlítás szerint alapvetően nem túlzott, de nem is „kicsi”, azonban a szakértő megítélése szerint a szervezeti felépítésében elvész a hatékony működési elv.

Figyelemmel kell lenni arra, hogy a szervezeten belül számon kérhető kontrollpontok alakuljanak ki, amelyek például a Közgyűlés és a Bizottságok kiszolgálásáért felelősek.

A kialakított rendszerben szervezetszerűen nem jelennek meg az Európai Uniós támogatások igénylésére és felhasználására hatással bíró egységek, de szorosan ide kapcsolódóan a pályázatfigyeléssel és pályázatmegírással kapcsolatos organizációk sem2. (Figyelemmel kell lenni ennek jelentőségére és arra, hogy elsődleges cél azon támogatott projektek megvalósítása, melyek közvetlenül és bizonyíthatóan a működési költségeket csökkentik már rövidtávon is.)

A Polgármesteri Hivatal új szervezeti felépítésében az egyes igazgatóságok, osztályok által ellátandó feladatok leírása a vizsgálat idején még nem állt a szakértő rendelkezésére.

Az azonban e nélkül is, illetve a korábbi működésre való tekintettel megállapítható, hogy a városüzemeltetési és városfenntartási feladatok ellátása tekintetében, de egyéb vonatkozásokban is duplikált, apparátuson belül és külső gazdálkodó általi vagyongazdálkodási feladatellátás továbbra is érzékelhető, jelen pillanatban az igazságügyi szakértő számára nem ellenőrizhető feladatmegoszlások mentén.

A Vagyonkezelési Osztály 7 fő, a Városüzemeltetési és Főépítészeti Igazgatóság 22 fő, melyen belül a Városüzemeltetési és Városfejlesztési Osztály 15 fő, a Főépítészeti és Környezetvédelmi Osztály pedig 7 fő.

2

Az áttekintett anyagokból úgy tűnik, hogy az Önkormányzat nem készült fel eredményesen az európai uniós források lehívására, és a várható támogatások felhasználására.

48

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Ezen osztályok nagy létszámmal működnek, az általuk ellátott feladatok között pedig vannak olyanok, melyek az Önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő DVG Zrt.-hez, illetve egyéb külső szervezethez szervezettek.

A DVG Zrt. gazdálkodásának bemutatása a szakértői vélemény egy másik fejezetében található, azonban itt is megjegyzi a szakértő, hogy az önkormányzati tulajdonú vagyonkezelő céget feladatellátására vonatkozóan az elmúlt két évben 3,1 milliárd forint önkormányzati forrás illette meg, miközben feladat-ellátási duplikációk tapasztalhatók.

Az 57 fővel működő Hatósági Igazgatóság, a 34 fővel működő Humán Szolgáltatási Igazgatóság és a 24 fővel működő Jogi és Szervezési Igazgatóság feladatellátásához rendelt létszám szakmai megoszlása további vizsgálat tárgya lehet.

49

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Bizottságok A Közgyűlés döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő és ellenőrző feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre.

Az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában az alábbi bizottságok működnek:  Gazdasági- és területfejlesztési bizottság (tagjainak száma 9 fő, melyből 5 fő képviselő, 4 fő nem képviselő),  Közbiztonsági és társadalmi kapcsolatok bizottsága (tagjainak száma 7 fő, melyből 4 fő képviselő, 3 fő nem képviselő),  Oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbizottság (tagjainak száma 9 fő, melyből 5 fő képviselő, 4 fő nem képviselő),  Pénzügyi bizottság (tagjainak száma 7 fő, melyből 4 fő képviselő, 3 fő nem képviselő),  Szociális, egészségügyi és lakásügyi bizottság (tagjainak száma 9 fő, melyből 5 fő képviselő, 4 fő nem képviselő),  Ügyrendi, igazgatási és jogi bizottság (tagjainak száma 5 fő, melyből 3 fő képviselő, 2 fő nem képviselő),  Városüzemeltetési, környezetvédelmi és turisztikai bizottság (tagjainak száma 7 fő, melyből 4 fő képviselő, 3 fő nem képviselő,  Közbeszerzési Tanácsadó Testület (tagjainak száma 5 fő).

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatánál indokolatlanul magas a bizottságok száma, jelentős létszámmal működik (58 fő) és a bizottsági feladatok megosztásának racionalizáltsága is megkérdőjelezhető, mely mellet nagyszámú külső szakértő is bevonásra került a feladatok ellátásban.

50

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Dunaújvárosi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás A kistérségben működő települési önkormányzatok képviselő-testületei a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással a kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak.

A társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében, a fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában, a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását.

A kistérségek számát, lehatárolását a Települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról 2004. évi CVII. törvény melléklete rögzíti.

A törvény meghatározza azokat a feladat- és hatásköröket, amelyekről a társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat.

Amennyiben a társulás legalább az oktatás, nevelés, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás, valamint a területfejlesztés ellátásáról gondoskodik, akkor ezekhez a központi költségvetés az éves költségvetési törvényben ösztönző támogatást biztosít.

A feladatok megvalósításának szakmai minimum követelményeit az ágazati törvények határozzák meg.

A társulási törvény maghatározza az obligatórius és a fakultatív elemeit is a társulási megállapodásnak.

A többcélú kistérségi társuláshoz csatlakozni bármikor, abból kiválni a törvényben meghatározott esetben, illetve a naptári év utolsó napjával lehet.

A többcélú kistérségi társulás jogi személy, gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

A társulás feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat. Vállalkozásban vehet részt, de felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

51

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Működési költségeihez a társulás tagjai az általuk képviselt települések lakosságszámának arányában járulnak hozzá, kivéve, ha a megállapodás másként nem rendelkezik.

Saját vagyonnal rendelkezik, melynek szaporulata a társulást illeti meg.

Döntéshozó szerve a társulási tanács, amely gyakorolja a megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket. A társulási tanácsot kizárólag a társulás tagjainak polgármesterei alkotják.

2004. november 12-én a Területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) alapján, a Tftv. 10/C. §-ban meghatározott területfejlesztési feladatok teljesítésére megalakult a Dunaújvárosi Kistérség Fejlesztési Tanácsa.

2005. június 30-án, társulási megállapodás keretei között a Dunaújvárosi Kistérség valamennyi települési önkormányzata létrehozta a Dunaújvárosi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulást. A létrehozás céljai:  a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebben jussanak hozzá,  az önkormányzatok a Megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a magasabb szintű ellátást és szolgáltatást.

A Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezeti feladatait a Megállapodás szerint Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látta el 2007. július 30-ig.

A Dunaújvárosi Kistérségi Fejlesztési Tanács jogutódlással 2007. július 31. napjával megszűnt. A 2007. július 30-án kelt Társulási Megállapodással, 2007. augusztus 1-jétől, mint általános és vagyoni jogutód, a Dunaújvárosi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás látja el a Tanács feladatait. Ezzel egyidejűleg a 2005. június 30-án kelt Társulási Megállapodást hatályon kívül helyezték. A Megállapodást azóta 3 alkalommal módosították, 2008. július 3-án, 2009. január 22-én és 2010. február 22-én.

52

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat A 2007. július 30-án kelt Társulási Megállapodásban megállapodtak:

 önkormányzati feladatok széles körének ellátásában,  egy önálló munkaszervezet, a Dunaújvárosi Kistérségi Iroda, mint költségvetési szerv létrehozásában.

A Társulásnak 9 Önkormányzat a Önkormányzatok közigazgatási területe.

tagja,

a

működési

terület

ezen

Baracs Község Daruszentmiklós Község

Rácalmás Nagyközség

Nagyvenyim Község

Dunaújvárosi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás

Nagykarácsony Község

Dunaújváros MJV

Előszállás Nagyközség

Mezőfalva Nagyközség

Kisapostag Község

A Társulást alkotó önkormányzatok az alábbi feladatok összehangolásának megvalósítását tűzték ki célul:       

területfejlesztés, egészségügyi- és szociális ellátás, gyermek- és ifjúságvédelem, alapfokú oktatás, nevelés, közművelődés, szolgáltatás-szervezési feladatok, kistérségi ügyintézés korszerűsítése, természet- és környezetvédelem,

53

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat     

2011. február 15.

közlekedés, vízgazdálkodás, településüzemeltetési feladatok, pénzügyi-gazdasági ellenőrzési feladatok, gazdaság- és turizmusfejlesztés, idegenforgalom.

A Társulás a Megállapodásban foglalt feladatokat a megvalósíthatóságtól függően fokozatos bevezetéssel végzi.

A Társulás tagjai a többcélú társulás feladatai megvalósítása érdekében közös pénzügyi alap létrehozását határozták el a Társulási Megállapodásban. Az alap a Társulás vagyona, mely normatív, címzett- és céltámogatásokból, valamint materiális és immateriális javakból tevődik össze.

A Társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács. Évenként a tagi hozzájárulások mértéke -2008. január 1-jei hatállyal- az egyes önkormányzatoktól a folyó évi költségvetési éves tervezésben szereplő népességszám után számított 100 Ft/fő/év. Ezt minden évben két egyenlő részletben kell befizetni Dunaújváros Kistérségi Alap megjelöléssel, a Társulási Tanács bankszámlájára. 2009. január 1-jei hatállyal a hozzájárulás évenkénti összegének megállapítására a Társulási Tanács jogosult. A közös feladat-ellátási költségeket, annak részleteinek ütemezését szintén a Tanács határozza meg.

Az alap forrásai lehetnek ezen felül:    

saját elhatározáson alapuló befizetés, állami támogatás, hozzájárulás, gazdálkodó vagy más szerv által biztosított támogatás vagy forrás, a Társulás vagyonának hasznosításból vagy pénzbeli befektetéséből származó, az adott évben fel nem használt tőke pénzpiaci elhelyezéséből származó hozadéka,  az alapból kihelyezett összeg hozadéka.

A pénzügyi alapból az önkormányzatok saját céljai megvalósítása érdekében maximum 12 havi lejáratra visszatérítendő támogatást kaphatnak. A visszatérítendő támogatásra kiosztható pénzügyi forrás mértékét a Tanács állapítja meg. Továbbá az önkormányzatok közös fejlesztési céljai megvalósítására visszatérítendő támogatást kaphatnak az alapból.

54

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Az alapot felhasználhatják kistérségi átfogó, vagy több, illetve egy-egy részterületre vonatkozó fejlesztési, működtetési és fenntartási tervek kidolgozására.

A megállapodást kötő önkormányzatok teljes körét érintő feladatok megvalósításához a Társulási Tanács visszatérítési kötelezettség nélküli támogatást is adhat. Ha a pénzügyi alapba a nem a tagok által befizetett pénz kerül, akkor az is felhasználható vissza nem térítendő támogatás nyújtására.

A közös feladatellátást szolgáló intézmények fenntartása és finanszírozása, annak forrásai a vonatkozó állami költségvetési normatívákból, továbbá kiegészítő állami költségvetési hozzájárulásokból történik. Ha az állami források nem fedezik a közös fenntartású intézmények kiadásait, akkor a Társulás pénzügyi alapja igénybe vehető. Ha még így sem biztosított a kiadások fedezete, akkor a Társulási Tanács határozza meg az egyes közös feladatellátásban résztvevő önkormányzatokat terhelő többletköltségek összegszerűségét, és annak fizetési esedékességeit. A közösen fenntartott intézmények fejlesztési és felújítási szükségletét a Társulás költségvetésében kell megtervezni.

A szakértő rendelkezésére bocsátott Társulási Megállapodás 1. számú melléklete „Jegyzék a közösen fenntartott és fenntartandó önkormányzati közszolgáltatásokat ellátó tervezett intézményekről, szolgálatokról” az alábbiakat határozza meg:  Dunaújvárosi Kistérségi Iroda,  Mezőfalva-Hantos-Daruszentmiklós Közoktatási Intézményi Társulás (ehhez kapcsolódó módosítás időpontja 2009. január 22.)  Baracs-Kisapostag Közoktatási Intézményi Társulás (ehhez kapcsolódó módosítás időpontja 2009. január 22.)

A Dunaújvárosi Kistérségi Iroda székhelye az Önkormányzat épülete. Alapító okirata 2009. június 12-i dátumú, tartalmában elavult. Az Alapító Okirat nem tartalmazza a 2010. évi XC. törvény Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról 135. § (2) és (5) bekezdésében foglaltakat, mely az 1992. évi XXXVIII. törvényt módosítja (eltörölve a 2009. évi CV. törvényt). Ez alapján az alapító okiratok nem tartalmazhatnak például kiegészítő és kisegítő tevékenységet. Továbbá az Alapító Okirat nem tartalmazza a 8/2010. (IX. 10.) NGM tájékoztató az államháztartás szakfeladatok rendjéről előírásait.

55

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat adatok eFt-ban BEVÉTELEK működési bevételek támogatások társulás által fenntartott intézmények bevételei működési bevételek támogatások pénzmaradvány társulás bevételei összes bevétel KIADÁSOK személyi jellegű kiadások munkaadókat terhelő járulékok dologi jellegű kiadások ellátottak pénzbeli juttatásai felújítási kiadások általános tartalék társulás által fenntartott intézmények kiadásai személyi jellegű kiadások munkaadókat terhelő járulékok dologi jellegű kiadások ellátottak pénzbeli juttatásai speciális célú támogatások felújítási kiadások általános tartalék társulás kiadás összes kiadás

1 286 250 28 535 800 29 822 050 1 286 250 94 342 318 28 393 321 124 021 889 124 021 889 14 404 937 3 833 640 8 942 213 359 100 1 800 000 482 160 29 822 050 28 462 593 7 625 701 15 983 213 359 100 47 506 518 1 800 000 22 284 764 124 021 889 124 021 889

A fenti táblázatban a Többcélú Kistérségi Társulás 2010. évi mérlege látható.

A Társulási Megállapodás az V. fejezetében részletezi a Társulás ágazati feladatait. A Megállapodás a Társulás által ellátható feladatokat megfogalmazza, de nem derül ki belőle, hogy Dunaújváros milyen mértékben részesül az egyes ellátott feladatokból. Ennek részletes feltárása és elemzése jelen szakértői vélemény áttekintő jellege miatt nem lehetséges, ehhez további, mélyebb vizsgálat szükséges.

A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok tekintetében a Társulás saját fenntartásában működteti a Gyermekek Átmeneti Otthonát, mely 2010. február 22-ei dátummal került beépítésre a Társulási Megállapodásba. E feladatellátást 2010. évben Dunaújváros Város Önkormányzata vette nagyobb arányban igénybe, a 16 ellátott közül 11 dunaújvárosi gyermek volt.

A Dunaújvárosi Megyei Jogú Város Önkormányzata által foglalkoztatott belső ellenőrök végzik az intézményellenőrzési térségi feladatokat, valamint szintén az Önkormányzat által alapított Logopédiai Intézet és Nevelési Tanácsadó látja el a vonatkozó térségi feladatokat.

56

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Ez utóbbiakra utalást a két intézet alapító okirata tartalmaz. A szakszolgálati feladatokat a saját közigazgatási területükön a mikrotársulások önállóan látják el, vagyis ezen feladatok esetén a dunaújvárosi intézmények szolgáltatásait nem veszik igénybe a Kistérség önkormányzatai.

A szakértő rendelkezésére konkrét megállapodás az ellátott feladatok közül a közoktatási szakszolgálati feladatok ellátása tekintetében állt. A Szolgáltatási Szerződés 2010. július 31-én kelt. A Szerződésben a Társulás bízta meg a Mezőfalva-Hantos-Daruszentmiklós Közoktatási Intézményi Társulást és a Baracs-Kisapostag-Előszállás Közoktatási Intézményi Társulást, mint mikrotársulásokat, a közoktatási szakszolgálati feladatok ellátására. A közoktatási feladatok mellett a fentebb említett mikrotársulások megbízást kaptak a gyógytestnevelési szakszolgálati feladatok ellátására is a Kistérség tekintetében. Dunaújváros számára a Mezőfalva-Hantos-Daruszentmiklós Közoktatási Intézményi Társulás látja el a gyógytestnevelési szakszolgálati feladatot.

A fenti feladatok ellátására a kiegészítő állami normatívákat a Megbízó Kistérség igényel, a mindenkori költségvetési törvény szerint. A Szolgáltatók részére a feladat ellátásáért folyósított kiegészítő állami normatívát a Kistérség biztosítja, mint szolgáltatási díjat az általuk teljesített adatszolgáltatás alapján és a feladatellátás arányában, átadott pénzeszközként.

Az ellátott feladatok tekintetében konkrét megállapodás az Önkormányzat és a Többcélú Kistérségi Társulás között nem állt a szakértő rendelkezésére. Az Önkormányzat tájékoztatása szerint valamennyi ellátott feladatról konkrét szerződések állnak rendelkezésre, Dunaújváros MJV Közgyűlésének egyedi döntései szerint. Ilyen közgyűlési döntések a szakértő számára nem kerültek bemutatásra.

A gyakorlat szerint a Társulás az Önkormányzat számára a feladatok után kapott normatív támogatást átadja, az igénybe vevő társult önkormányzatok azonban a kötelező befizetésen túl egyéb hozzájárulást nem fizetnek az ellátott feladatokért.

A normatíván felüli többletköltséget Dunaújvárosi Megyei Jogú Város Önkormányzata finanszírozza.

A szakértő megítélése szerint a Társulás lényege, hogy az általa fenntartott intézmények szolgáltatásait a társult önkormányzatok lakossága igénybe vehesse. Ehhez kell a működés finanszírozásának megosztását szabályozni.

57

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Amennyiben ez nem történik meg, kialakulhat azon állapot, mely figyelembe véve a lakosságszámot is -, nagyságrenddel jelentősebb teherként jelentkezhet Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata számára a többi önkormányzattal szemben.

A Dunaújvárosi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás vonatkozásában megállapítható, hogy a Város a feladatellátásban történő részvétel mértékéhez viszonyítva rendkívüli részt vállal a társulás finanszírozásában, de ezen túlmenően az is leszögezhető, hogy maga a társulási forma valódi célját nem produkálja.

A Többcélú Kistérségi Társulás alapításához a jogszabályi előírások alapján, meghatározott lakosságszám3 szükséges.

A társult önkormányzatok lakosságszámát figyelembe véve a Társulás létrejöttéhez szükséges volt Dunaújváros lakosságszámát is prezentálni.

Az alapítás időszakában alapvetően Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatnak feladatainak ellátására nem volt szüksége a társulásra, melyet a Társulási Megállapodásban felsorolt feladatok igazolnak, hiszen nem tartalmaznak konkrétumokat.

A társulási költségek vonatkozásában aránytalanságok érezhetők, melyek felderítéséhez részletes vizsgálatra van szükség. Az aránytalanságokat meg kell szüntetni és szabályozni kell az önkormányzati hozzájárulás mértékét a szolgáltatás igénybevétel arányában.

A szakértő javasolja a társulási megállapodásban meghatározott opciók kihasználását, és a belső ellenőrzési, logopédiai, illetve nevelési tanácsadási feladatok klasszikus térségi formában történő megvalósítását, ami a logopédusok foglalkoztatását is jelenti. Ezáltal lehetővé válik az igénybevevő társulási tagok arányos teherviselése.

3

2004. évi CVII. törvény 1. § (2)

58

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonával érintett gazdasági társaságok Az Önkormányzat feladatait a Polgármesteri Hivatal, az intézményrendszere és gazdasági társaságai útján látja el.

Az alábbi táblázatban bemutatásra kerülnek azon gazdasági társaságok, melyekben az Önkormányzat tulajdoni hányaddal rendelkezik. adatok eFt-ban

Dunaújváros Megyei Jogú Város részvényeinek és üzletrészeinek állománya Kibocsátó neve DVG Vagyonkezelő Zrt.

Záró érték 2010. 09. 30.

Tulajdoni részesedés

2 271 695

100%

DV N Zrt.

5 000

100%

Szent Pantaleon Kórház NKft.

3 000

100%

Média Duna Invest Kft.

3 000

100%

MMK Közhasznú Nonprofit Kft.

2 600

86,67%

Dunaújvárosi Kistérségi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft.

2 969

86%

INNOPARK Nkft.

94 000

85,70%

Vasmű út 41. Irodaház Kft.

571 230

77%

10 200

51%

ENERGO-VITERM Kft. (Verebély úti)

1 750 000

50%

ENERGO-HŐTERM Kft. (Építők úti)

1 650 000

50%

Közép-Duna Vidéke Zrt.

784

3,90%

Forrás Nyrt.

626

0,006%

ÖSSZESEN

6 365 104

Dunaújvárosi Szennyvíztisztító Kft.

Megjegyzés: A 2009. évi zárszámadás alapján az MMK Nkft. 100 %-ban az Önkormányzat tulajdonában áll. Az MMK Nkft. cégkivonatában szereplő adatok szerint a cég jegyzett tőkéje 3.000 eFt, ebből 2.600 eFt részesedéssel rendelkezik az Önkormányzat, tehát ez esetben közvetlenül 86,67 %-ban tulajdonos.

59

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Látható, hogy az Önkormányzat 4 db gazdasági társaságban rendelkezik 100 %os tulajdonosi részesedéssel, továbbá 4 db társaságban rendelkezik 75 % feletti részesedéssel. 1 darab társaságban van 50 % feletti részesedése az Önkormányzatnak. Az ENERGO-VITERM Kft. és az ENERGO-HŐTERM Kft. részvényeinek 50 %-át tulajdonolja az Önkormányzat. Ez utóbbi két cégnek az 50-50 %-át az Önkormányzat 2009. évben vásárolta meg az Energott Kft.-től, 3.400.000 eFt-ért.4 Ez az összeg az Önkormányzat 2009. évi városfejlesztési feladataival kapcsolatos kiadások között jelent meg, mint a „kötvénykibocsátáshoz szorosan kapcsolódó kiadás”.

Megjegyzés: A kötvénykibocsátásból származó források felhasználása olyan beruházások esetén értelmezhető, melyek hosszú távon biztosítják az Önkormányzat számára azon forrástöbbletet, mely a kötvényből származó fizetési kötelezettségeket, valamint a fejlesztés működési többletigényét biztosítani tudja.

4

A Társaságok részletes bemutatására a III. fejezetben kerül sor.

60

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Dunaújváros Megyei Jogú alapítványok bemutatása

Város

Önkormányzat

által

alapított

A Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint „a helyi önkormányzat közalapítványt hozhat létre és közérdekű kötelezettségvállalást tehet.”

Az önkormányzatoknak lehetőségük van saját költségvetésük terhére alapítványt, illetve közalapítványt létrehozni. Dunaújváros Önkormányzata a közfeladatok ellátásának folyamatos biztosítása céljából 11 közalapítványt alapított, valamint társalapítóként 7 alapítvány létrehozatalában vett részt. adatok eFt-ban Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított közalapítványok Közalapítvány neve

Alapítás éve

Alapításkor adott összeg

Modern Művészetért Közalapítvány

1990.

540

Dunaújváros Sportjáért Közalapítvány

1992.

200

Dunaújváros és Környéke Közbiztonságáért Közalapítvány

1991.

200

Dunaújvárosiak Életéért Közalapítvány

1995.

500

"A Látó Szemért" Közalapítvány

1996.

5 000

Dunaújváros Ifjúságáért Közalapítvány

2000.

5 000

Fejér Megye Közoktatásért Közalapítvány

1997.

500

Jószolgálati Otthon Közalapítvány

2002.

80 186

Kistérségi Foglalkoztatásért és Felnőttképzésért Közalapítvány

2003.

3 000

Közszolgálat Nyugdíjasaiért Közalapítvány

2003.

6 585

Civilek Háza Közalapítvány

2006.

61

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

adatok eFt-ban Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata által társalapítóként alapított alapítványok Alapítvány neve

Alapítás éve

Alapításkor adott összeg

DUNAFERR-ART Alapítvány

1990.

500

Dunaújvárosi Művészetért Alpítvány

1991.

100

Dunaújváros Színházért Alapítvány

1991.

100

Fotótörténeti Alapítvány

1992.

200

Vágó Eszter Múzeumi és Műemlékvédelmi Alapítvány

1993.

1 000

Egészségkárosodott Emberekért Alapítvány

1993.

2 600

Dunaújváros és Környéke Alapítvány

1991.

300

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított alapítványok és közalapítványok rövid bemutatása az alábbiakban látható: Modern Művészetért Közalapítvány Az alapítvány 1990. óta áll fenn, alapításának célja Dunaújváros kulturális életének fellendítése, a művészeti értékek bemutatása, a Kortárs Művészeti Intézet működtetése, irodalmi és zenei rendezvények lebonyolítása.

Dunaújváros Sportjáért Közalapítvány Dunaújváros 1992-ben alapította, azzal a céllal, hogy a Városban hozzájáruljanak a fiatalok sportolási lehetőségeinek minél szélesebb körben való megteremtéséhez. Feladatai közé tartozik az tanulók tanórán kívüli testedzése, versenyek támogatása, tömegsport- rekreáció, sportiskola működtetése.

Dunaújváros és Környéke Közbiztonságáért Közalapítvány 1991-ban jött létre a városi és a környékbeli közbiztonság erősítése, bűncselekmények megelőzése okán. Az alapítvány feladata a rendőrség és a tűzoltóság tárgyi feltételeinek javítása, adatszolgáltató rendszer kialakítása, drog-ellenes tevékenység végrehajtása.

62

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Dunaújvárosiak Életéért Közalapítvány Az alapítvány 1995-ben megalakult és azóta segíti, támogatja azokat a dunaújvárosi betegeket és családjukat, akik olyan betegségben szenvednek, amelyet a hazai egészségügyi intézmények nem képesek a legkorszerűbb módszerekkel kezelni, de reményük lehet a külföldi egészségügyi intézményekben a gyógyulásra, illetve állapotuk javulására. „ A Látó Szemért” Közalapítvány 1996-ban alapította az Önkormányzat. Működésének célja az egészségmegőrzés, betegség-megelőzés, a gyógyító tevékenység.

Dunaújváros Ifjúságáért Közalapítvány A 2000. évben alapított szervezet azért jött létre, hogy elősegítse a városi ifjúság személyi fejlődését, ellássa a szociális, kulturális képzési feladatokat, támogassa a hátrányos helyzetű fiatalokat. Ennek érdekében Ifjúsági és Tanácsadó Irodát működtet.

Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány Fejér megye közoktatásának fejlesztése érdekében 1997-ben megalakult a Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány. Pályázatok, ösztöndíjak, kiadványok keretében segíti az oktatási élet fejlődését.

Jószolgálati Otthon Közalapítvány Dunaújváros Megyei Jogú Város 2002-ben hozta létre. Elsődleges feladata, hogy segítse az értelmi, érzelmi, valamint mozgásban korlátozott gyermekeket, felnőtteket, megváltozott munkaképességű személyeket különböző képességfejlesztési tevékenységek, programok lebonyolításával.

Kistérségi Foglalkoztatásért és Felnőttképzésért Közalapítvány A 2003-ban megalakult közalapítvány célja a Dunaferr Rt-nél, illetve a vele kapcsolatban álló munkaadóknál munkanélkülivé vált dolgozók képzése, vállalkozóvá válásuk segítése, munkahelyek létrehozásának támogatása, újrakezdési támogatás nyújtása.

63

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Közszolgálat Nyugdíjasaiért Közalapítvány Az alapítvány Dunaújváros Megyei Jogú Város közintézményeiből nyugállományba vonult személyek életminőségének, szociális helyzetének javítása érdekében 2003-ban jött létre.

Civilek Háza Közalapítvány Alapításának kelte: 2006. Célja, hogy segíti a Város civil szervezeteinek, közösségeinek működését és hozzájárul a helyi demokrácia megerősödéséhez.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata által társalapítóként alapított alapítványok: DUNAFERR-ART Alapítvány 1990. évben alapították, önkormányzati keretből finanszírozzák acélszobrászalkotótelepek szervezését, acélszobrok karbantartását.

Dunaújváros Művészetéért Alapítvány Az alapítás éve: 1991., az alapítvány feladata a Dunaújvárosban és környékén alkotók és alkotások támogatása.

Dunaújváros Színházáért Alapítvány A színházi tevékenység támogatására, 1991-ben jött létre.

Fotótörténeti Alapítvány Az 1992-ben megalakult alapítvány fő tevékenységi köre a fotóklub támogatása, valamint Rosti Pál emlékének ápolása.

Vágó Eszter Múzeumi és Műemlékvédelmi Alapítvány Az alapítvány 1993-ban jött létre, hogy elősegítse a régészeti emlékek védelmét és támogassa a régészeti feltárásokat a városban és környékén.

Egészségkárosodott Emberekért Alapítvány Az 1993-ban alapított alapítvány azt a célt szolgálja, hogy segítse az egészségkárosodottak foglalkoztatását, programokat szervezzen, támogassa a szociálisan rászorultakat.

64

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Dunaújváros és Környéke Alapítvány A mentőszolgálat műszerezettségének fejlesztése érdekében 1991-ben jött létre.

Az alapítványok, de elsősorban a közalapítványok létrehozásának célja valamilyen közfeladat ellátása. A fent bemutatott alapítványok, közalapítványok létrehozása alapvetően nem kötelező önkormányzati feladatok ellátását jelentik.

Az alapítási időpontokból jól látható, hogy a legtöbb nagyon régen, alapvetően az önkormányzati rendszer kialakulásával azonos időpontban jött létre. Az azóta eltelt idő sok változást hozott, mind a lakossági igények, mind a pénzügyi lehetőségek körében.

Az alapítványok, közalapítványok által ellátott feladatok felülvizsgálata az évek során nem történt meg, mely alapján nem megállapítható annak a mai viszonyok közötti létjogosultsága.

Támogatási igényük jelentős, mely miatt nélkülözhetetlen felülvizsgálni az alapítványok, közalapítványok által ellátott feladatok szükségességét a velük megkötött szerződésekben vállalt kötelezettségeket, majd javasolt számosságuk és támogatási intenzitásuk nagymértékű csökkentése.

A fent bemutatott alapítványok, közalapítványok tevékenysége tehát alapvetően önként vállalt feladatnak tekinthető. Az Önkormányzat költségvetésen kívüli támogatás formájában finanszírozza ezen szervezeteket, az alábbiakban bemutatottak szerint.

65

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

A táblázat a működési és a felhalmozási célú támogatások összegét mutatja be a 2009.évben: adatok eFt-ban

Alapítvány neve Fejér Megyei Közoktatásért Közalapítvány Modern Művészetért Közalapítvány

Működési támogatás összesen

ebből: közcélú Felhalmozási foglalkoztatás célú támogatás 750

5 488

Fotografus.hu Alapítvány

650

Fotótörténeti Alapítvány

150

"Szemünk Fénye" Alapítvány

100

Jószolgálati Otthon Közalapítvány

130 618

Védőháló a Dunaújvárosi Díjhátralékosokért Közalapítvány

70 000

Dunaújváros Sportjáért Közalapítvány

13 500

Penteléért Alapítvány

900

Nemzedékünkért Alapítvány

100

Vadalmafa Alapítvány Magyar Mentőszolgálat Alapítvány

60 11 386

Aranyecset Alapítvány

120

Egészségkárosodott Emberekért Alapítvány

100

Dunaújvárosi Evangelikus Centrumért Alapítvány Civilek Háza Közalapítány Dunaújváros és Környéke Közbiztonságáért Közalapítvány Sziget Alapítvány Összesen:

948

10 537

50 1 000 800 3 200 238 972

11 800 11 485

11 800

A táblázat szerinti működési és felhalmozási célú támogatásra fordított kiadásokat összesítve megállapítható, hogy az Önkormányzat 250.772 eFt-tal járul hozzá az alapítványok, közalapítványok működésének finanszírozásához.

Az alapítványok támogatásának összege igen jelentős, mely megerősíti a szakértő azon véleményét, hogy a jelenleg kialakult pénzügyi helyzetben a javasolt felülvizsgálat és drasztikus takarékossági lépések megtétele nélkülözhetetlen.

66

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

A fentiekben röviden bemutatott, az Önkormányzat által alapított, vagy társalapított különböző alapítványi szervezetek számossága jelentős és támogatási gyakorlatuk nem megfelelően ellenőrzött. Alapvetően indokolatlanul bőséges finanszírozásokat, de ellenőrizhetetlen felhasználásokat is generálnak.

A vélemény ezen fejezetében mutatja be a szakértő a sport szervezetek önkormányzati támogatását, mely szintén igen jelentős.

adatok eFt-ban Sport célok és feladatok

2008. évi teljesítés 41 510

2009. évi teljesítés 60 809

5 000

5 000

Átadott pénzeszköz

Dunaújvárosi Atlétikai Club támogatása

Átadott pénzeszköz

Dunaújváros Úszósportjáért Alapítvány támogatása

Átadott pénzeszköz

DF-Maraton Úszógála 2009.

Átadott pénzeszköz

Sportszervezetek létesítmény-használatával kapcsolatos tám.

Átadott pénzeszköz

Sportszervezetek létesítmény-használatával kapcsolatos tám.

Átadott pénzeszköz

Újvárosi Hokillák Sportegyesület támogatása

795

Átadott pénzeszköz

Dunaújvárosi Városi Sportiskola támogatása

1 193

Átadott pénzeszköz

Dunaferr Sportegyesület Röplabda Szakosztályának támogatása

5 000

Átadott pénzeszköz

Dunaújváros Tornasportjáért Alapítvány támogatása

Átadott pénzeszköz

DVSI foci U 17-19 támogatása

Átadott pénzeszköz

Jet-Ski Országos Bajnokság támogatása

Városfejlesztési feladatok

Fabó Éva Sportuszoda épületgépészeti munkák költségeinek megtérítése

Közvetett támogatás

Dunaújvárosi Városi Sportiskola: bérleti díj elengedéséből származó bevételkiesés

ÖSSZESEN

200 400 5 899 26 012

251 13 500 1 000 34 976 1 085 88 925

113 705

Megállapítható, hogy az Önkormányzat 2008. évben közel 89 millió forint, 2009. évben közel 114 millió forinttal csak sport célokat és sport feladatokat támogatott, mely adatok az Önkormányzat zárszámadása alapján kerültek meghatározásra.

67

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Fejér Megyei Szakképzés-szervezési Társulás A Fejér Megyei Önkormányzat és Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Térségi Integrált Szakképző Központot hozott létre, Fejér Megyei Szakképzés-szervezési Társulás elnevezéssel. Az Önkormányzatok fenntartásában, 11 darab szakképzéssel is foglalkozó középiskolával került megalapításra a Társulás.

A Fejér Megyei Szakképzés-szervezési Társulás létrehozására és működtetésére vonatkozó Társulási Szerződés 2008. augusztus 21-én került aláírásra. A Társulás 2008. december 9. napjával lett regisztrálva az RT02015/2008 nyilvántartásba-vételi számon Térségi Integrált Szakképző Központként a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnél.

A Társulás célja a TISZK megvalósítása, a Fejér Megyei Önkormányzat és Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő szakképző intézmények tevékenységének összehangolása.

A Társulás feladatai közé tartozik a tevékenységi területén a munkaerőpiac igényeihez igazodó képzési struktúrájú és oktatási színvonalú szakképzés kialakítása, az önkormányzati fenntartású intézmények felnőttképzésben történő részvételének erősítése, összehangolt, a helyi igényeket is figyelembe vevő moduláris rendszerű intézményi képzési programok létrehozása.

A Társulás döntéshozó szerve a társulás tagjai által delegált önkormányzati képviselőkből álló Társulási Tanács. Mindkét Önkormányzat 2-2 tagot delegált.

A Társulási Tanács feladatainak végzésére a költségvetési szerv keretein belül működő önálló jogi személyiséggel nem rendelkező munkaszervezetet hozott létre. A Társulás pénzügyi-gazdasági feladatait munkaszervezete útján látja el.

A munkaszervezet feladata a Társulás tevékenységébe tartozó feladatok operatív előkészítése és végrehajtása, a Társulási Tanács döntéseinek végrehajtása.

A TISZK partnerei közé olyan szervezetek (pl. Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ) tartoznak, amelyek a megyei szakképzés fejlesztése tekintetében megyei és régiós szinten egyaránt döntés-előkészítő és döntéshozó hatással rendelkeznek, továbbá olyan vállalatok, amelyek a TISZK kiemelten fejlesztett szakmacsoportjánál meghatározó jelentőségűek (pl. DUNAFERR).

68

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A Társulás rendelkezik szakképzés-fejlesztési stratégiával, továbbá 2010. januártól minőségirányítási kézikönyvvel is. Ez utóbbi dokumentum azért került létrehozásra, hogy meghatározza:  a Társulás létrehozásával, működtetésével kapcsolatos célokat,  az egyes szervezeti egységek funkcióit és az azok közötti kapcsolatokat, egymáshoz való viszonyukat,  a Társulás tagjainak felelősségi körét,  a szervezeten belüli kapcsolatokat és kommunikációs formákat és fórumokat,  a Társulás partnerkapcsolatainak rendszerét, valamint  a Társulás folyamatait.

A Társuláshoz tartozó Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézmények az alábbiak:  Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola,  Dunaferr Szakközép-és Szakiskola,  Hild József Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium,  Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium,  Rosti Pál Gimnázium Általános és Szakképző Iskola,  Rudas Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Ezen intézmények egyrészt a szakmai szolgáltatások kialakítását végző munkabizottságok és tanácsok munkájában, valamint az intézményvezetők révén az integrált irányítási rendszer kialakításában vesznek részt.

69

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

Az Önkormányzat zárszámadásában a városüzemeltetés kiemelt előirányzat alcímen belül található a TISZK-hez kapcsolódó átadott pénzeszköz az alábbiak szerint: adatok eFt-ban Megnevezés Átadott pénzeszközök

eredeti

2008. év mód.

telj.

eredeti

2009. év mód.

2010 . I-III. negyedév eredeti mód. telj.

telj.

TISZK rendszer továbbfejlesztése (II. ford.pály.)

0

2 700

2 700

TISZK rendszerhez kapcs. Infrastruk. (pály.)

0

4 500

4 500

TISZK munkaszervezet műk.ktg.előfinansz./önrész biztosítása

0

27 900

27 900

50 000

50 000

30 264

62 080

0

0

TISZK munkaszervezet műk.ktg.előfinansz.felüli ktg.

0

2 880

2 880

12 000

12 000

0

8 640

8 640

5 040

TISZK - TIOP 3.1/08/1 pályázathoz önrész biztosítása

0

0

0

0

0

0

0

48 528

22 272

0

37 980

37 980

62 000

62 000

30 264

70 720

57 168

27 312

Mindösszesen

A Szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (5) bekezdése szerint a közoktatási intézmények fenntartói, a gyakorlati képzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek, a felsőoktatási intézmények 2008. szeptember 1-jétől a közoktatási törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő feladatok végrehajtására térségi integrált szakképző központot (TISZK) hozhatnak létre.

A TISZK egy olyan hálózat, melynek keretében 6-8 tagiskola társul, hogy egymásra épülő szak- és felnőttképzéseket indítsanak, illetve közösen létrehozzanak egy-egy csúcstechnológiával felszerelt központi képzőhelyet.

A szabályozás alapján a térségi integrált szakképző központ (TISZK) nem közoktatási intézmény, hanem a szakképzés feladatainak a jelenleginél hatékonyabb formában történő megszervezése.

A TISZK-ek tulajdonképpen olyan intézményi társulásoknak tekinthetők, amelyek különböző szakképző intézmények között jönnek létre. Egy TISZK létrejöttekor nem szűnnek meg a társuló iskolák, hanem a szakképző központ által egy intézménycsoportként működnek tovább.

A TISZK-ek segítségével az egyes intézmények jobban össze tudják hangolni a pedagógiai programjukat és ezáltal egy hatékonyabb oktatás is megvalósulhat.

70

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

2008. szeptember 1-jétől kizárólag a térségi integrált szakképző központban folyó gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére adható a fejlesztési támogatás. A törvény korlátot szab a fejlesztési támogatás nyújtása tekintetében, csak azon fenntartónak, szakképzésszervezési társulásnak, társaságnak adható át a fejlesztési támogatás, amelynek intézményében illetve intézményeiben a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók létszáma - az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - legalább 1500 fő.

A TISZK-ek kialakításával uniós fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés is lehetséges.

Egy adott térségi integrált szakképző központban megkülönböztetnek ún. fogadó és küldő iskolákat. A TISZK iskoláinak nagyobb része általános képzési feladatokat lát el ("küldő iskola"). A szakmai képzés ellátása TISZK-enként egykét iskolában, koncentráltan jelenik meg ("fogadó iskola"). Ezen intézményekben az általános képzési feladat mértéke lecsökken, ha az oktatott szakmacsoportokban a szakmai képzés iránti igény mértéke úgy kívánja, középtávon akár meg is szűnhet. Az előbb bemutatott külső és fogadó iskolák ellátandó feladatairól az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 67. §-ának (5) bekezdése is rendelkezik.

A TISZK működésének a fentiekben megfogalmazott célja nem valósult meg. Tevékenysége alapvetően a támogatások, hozzájárulások gyűjtésére és delegálására korlátozódik, mely mellett az intézmények is folytatnak ilyen jellegű feladatokat.

Az Önkormányzat 2008. évben közel 38 millió forinttal, 2009. évben 30 millió forinttal, a 2010. évi háromnegyedéves adatok szerint 27,3 millió forinttal támogatta a TISZK-et.

Tekintve az Önkormányzat adósságszolgálati kötelezettségeit a TISZKben való részvétel céljának és az ezzel kapcsolatos terheknek az újragondolása indokolt a szakértő véleménye szerint.

A jövőben várhatóan a TISZK-ek működését egyszerűsíteni fogják, a felnőttképzésbe való bevonásuk lehetőségével.

71

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetésének rövid bemutatása: adatok eFt-ban

2008. év működési kiadások felhalmozási kiadások rövid lejáratú hitel törlesztése hosszú lejáratú hitel törlesztése függő kiadások összes kiadás működési bevételek felhalmozási bevételek hosszú lejáratú hitelfelvétel rövid lejáratú hitelfelvétel kötvénykibocsátás függő bevétel pénzforgalom nélküli bevételek összes bevétel

2009. év

12 949 020 1 071 500

13 755 051 5 023 062

100 759 13 262 14 134 541 13 000 987 945 556 30 946 206 220 8 500 000 -39 078 290 775 22 935 406

107 038 16 841 18 901 992 12 333 257 217 357 0 1 939 601 0 99 371 8 800 865 23 390 451

2010. I.-III. né.

10 595 326 845 256 3 088 702 286 672 -25 705 14 790 251 9 055 958 1 222 292 0 0 7 000 000 -555 090 844 232 17 567 392

A fenti táblázat Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat 2008. és 2009. évi Egyszerűsített Pénzforgalmi Jelentése, illetve a 2010. évi háromnegyedéves beszámolója alapján készült.

Az igazságügyi szakértői vizsgálat megállapította, hogy az összesített bevételek tekintetében a Beszámoló eltér a Közgyűlés által elfogadott főösszegtől, melynek oka a záró pénzkészlet pénzforgalom nélküli bevételként való helytelen kezelése. Az eltérés 2008. évben is fennállt, de 2009. évben volt jelentős. Ekkor ugyanis a Közgyűlés 23.390.451 eFt bevételt hagyott jóvá, azonban a Beszámoló tanúsága szerint csak 19.456.631 eFt bevétel képződött. Az eltérés 3.933.820 eFt. A Közgyűlés az Önkormányzat bevételi főösszegét a záró pénzkészlettel együtt hagyta jóvá, tehát olyan bevételeket is elfogadott, melyek valójában nem a tárgyévet illették.

72

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A fentiekben leírtakon túlmenően a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint közzétett egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentés a beszámolótól eltérő bevételi főösszeget tartalmazott. 2009. évben 3.933.820 eFt-tal több bevétel került közzétételre (illetve a Közgyűlés által elfogadtatva), mint amennyi valójában a Beszámolóban volt.

A fentiekben foglaltakat számszerűsítve az alábbi táblázatok mutatják be: adatok eFt-ban

2008. év Egysz. Pénzf. Jel.

2008. év Közgyűlési anyag

2008. év Beszámoló

Eltérés Közgyűlési anyag és Beszámoló

összes kiadás

14 134 541

14 134 541

14 134 541

0

összes bevétel

22 935 406

22 935 406

22 962 619

27 213 adatok eFt-ban

2009. év Egysz. Pénzf. Jel.

2009. év Közgyűlési anyag

2009. év Beszámoló

Eltérés Közgyűlési anyag és Beszámoló

összes kiadás

18 901 992

18 901 992

18 901 992

0

összes bevétel

23 390 451

23 390 451

19 456 631

3 933 820

(A fenti helytelen eljárásról részletesen a szakértő a vélemény IV. fejezetében szól részletesen.)

Az összevont adatok alapján megállapítható tény a működési kiadások növekedésének (2010-ben a várható év végi teljesítés 14 milliárd forint), illetve a működési bevételek (2010-ben a várható év végi teljesítés alig 12 millió forint) csökkenésének tendenciája.

A költségvetés hiánya állandósult, melyet egyre jelentősebb mértékű rövid lejáratú hitel bevonásával próbált az Önkormányzat kompenzálni, holott már a 2008. évben is jó látható volt, hogy a hiány nem átmeneti, nem likvid problémákat jelent.

A hiány csökkentése érdekében láthatóan a bevételek növelése preferált, melyen belül alapvetően a külső forrás bevonása jelent megoldást.

73

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Az állandósult működési hiány esetén nélkülözhetetlen annak felülvizsgálata, hogy az Önkormányzat kiadásait mely területeken csökkentheti. Például a nem kötelező feladatok elhagyása, a kötelező feladatok ellátásának reális színvonalon történő megvalósítása, intézményracionalizálás, intézményivagy feladattársulás, városgazdálkodási feladatok tekintetében takarékossági intézkedések bevezetése.

Ilyen esetben a fejlesztések tekintetében is szükséges a megvalósítani tervezett feladatok rendszerében a prioritások kialakítása.

A Város költségvetése terjengős, nem megfelelően kontrollált apparátusi és szolgáltatási szervezetet kísérel meg finanszírozni. A költségvetésre jellemző a mindenfajta racionalitásoktól távol eső, pazarló gazdálkodás is. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlya így a 2011. évet megelőzően 3-4 év távlatában folyamatosan romlott, részben a központi szabályozó változások hatására, de nagyobb részt a túldimenzionált szervezeti rendszerek, és a szükségesnél nagyvonalúbb pénzellátási módszerek hatására.

A Város költségvetése tarthatatlan. A finanszírozhatóság fenntartása gyakorlatilag azonnali cselekvést igényel. A költségvetés ilyen nagyságrendben és hiánnyal már kölcsönforrásból is alig finanszírozható, mely mellett figyelembe kell venni azt is, hogy a vagyonoldalról érezhetők olyan tartalékok, amelyek - a gazdálkodás minden szegmensét érintő szigorú változtatások mellett - stabilizálni lennének képesek a költségvetés jelenleg kialakult viszonyait.

A finanszírozó bankok már bizonytalanok az Önkormányzat finanszírozása vonatkozásában, azonban preferálni szükséges egy olyan jellegű megkeresést, amely a náluk még meglévő önkormányzati pénzeszközök más célú felhasználására vonatkozik. A további eladósodás megállítása érdekében a kötvénykibocsátásokból származó óvadéki betétek felhasználási céljainak újradefiniálása lehetne megoldás.

74

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

II. Elemezze a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezettség-, és követelésállományát!

MEGÁLLAPÍTÁSOK

Az önkormányzati gazdálkodás stabilitását, a rendelkezésre álló források és a megfelelően determinált feladat-ellátási volumen és színvonal egyensúlya határozza meg.

Optimális esetben a rendelkezésre álló források „saját” bevételek, melyek magukban foglalják a központi támogatásokat, átvett pénzeszközöket, illetve a vagyonhasznosítás eredményét is.

Saját forrás mellett az önkormányzatok gazdálkodásuk egyes pontjain (például fejlesztések, likvid problémák) idegen forrás bevonását is preferálhatják.

Lehetőséget biztosít, erre a Helyi Önkormányzatokról szól 1990. évi LXV. törvény 88. §-a.

Az idegen források elsősorban hosszú és rövid lejáratú hitelek, kölcsönök formájában jelennek meg, melyeket az önkormányzatok kötelezettségekként tartanak nyilván.

A hosszú lejáratú kötelezettségek jellemzően hitelek, illetve kötvénykibocsátásból származó tartozásállomány, a rövid lejáratú kötelezettségek körében azonban a hitelek mellett a szállítói, illetve egyéb (adótúlfizetés) kötelezettségek is megjelennek.

A Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat kötelezettségei a fentiekben leírtaknak megfelelően hosszú és rövid lejáratú tartozásokat foglalnak magukban.

A kötelezettségek bemutatása a rendelkezésre álló 2007., 2008., 2009. évi egyszerűsített összevont éves beszámoló mérlegéből származó információk alapján történik, az egyéb passzív pénzügyi elszámolások egyenlege nélkül.

75

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

adatok eFt-ban

Kötelezettségek

2007.

hosszú lejáratú köt.

2008.

2009.

681 627

9 118 349

9 430 976

rövid lejáratú köt.

1 974 650

2 307 795

3 748 563

összes kötelezettség (egyéb passzív pénzügyi elszámolások nélkül)

2 656 277

11 426 144

13 179 539

adatok eFt-ban

13 179 539

14 000 000 11 426 144 12 000 000 10 000 000 8 000 000 6 000 000 4 000 000

2 656 277

2 000 000 0 2007.

2008.

2009.

A kötelezettségek állománya 2007. évről 2008. évre 8.769.867 eFt-tal emelkedett, melynek legfőbb oka a 2008. évi kötvénykibocsátás.

2009. évben 1.753.395 eFt-tal növekedett az állomány. Ehhez a 15,3 %-os növekedéshez nagyobb mértékben a Rövid lejáratú kötelezettségek állománynövekedése járult hozzá, amely az előző évről a tárgyévre + 62,43 %-kal (1.440.768 eFt) változott. A Hosszú lejáratú kötelezettségek állománya összesített értéken 312.627 eFt-tal növekedett 2009. évben, melynek oka a devizában keletkezett kötvény kötelezettségek árfolyamváltozása miatti veszteség.

76

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

A fentiekben bemutatott kötelezettségek állományához mérten a mérlegfőösszeg nagyságát vizsgálva az Önkormányzat évenkénti eladósodottságának növekedése tapasztalható.

eladósodottság mértéke (ΣKÖT/MFÖ) 30,00% 25,00% 20,00%

15,00% 10,00% 5,00% 0,00%

2007.

2008.

2009.

77

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

A kötelezettségek belső megoszlásának részletes elemezéséhez alapul szolgáltak az „Önkormányzati Éves Elemi Költségvetési Beszámoló” elnevezésű nyomtatványgarnitúrák a vizsgált évek vonatkozásában.

Kötelezettségek részletes bemutatása 2007-2009. év adatok eFt-ban

2007.

Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

2008.

2009.

7 000

0

0

Tartozások fejlesztési célú kötvénykibocsátásból

0

8 500 000

8 912 659

Tartozások működési célú kötvénykibocsátásból

0

0

0

674 627

618 349

518 317

0

0

0

Beruházási és fejlesztési hitelek Működési célú hosszú lejáratú hitelek Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

0

0

0

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

681 627

9 118 349

9 430 976

4 033

0

0

942 881

1 149 101

3 088 702

Kötelezettségek áruszállítás-,szolgáltatásból (szállítók)

45 773

93 679

95 846

- tágyévi költségvetést terhelő szállítói köt.

42 425

79 793

45 723

- tágyévet követő évet terhelő szállítói köt.

3 348

13 886

50 123

981 963

1 065 015

564 015

41

198

146

804 928

922 335

375 364

75 030

37 236

80 473

100 484

103 136

103 912

0

0

0

1 427

2 013

2 349

Rövid lejáratú kölcsönök Rövid lejáratú hitelek

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek - költségvetéssel szembeni kötelezettségek - iparűzési adó feltöltés miatti kötelezettségek - helyi adó túlfizetés - beruházási, fejlesztési hitelek következő évet terhelő törlesztő részletei - egyéb hosszú lejáratú köt.köv. évi törl.részl.

- tárgyévi költségvetést terhelő rövid lejáratú köt.

- tárgyévet követő évet terhelő egyéb rövid lej.köt.

0

0

1 660

53

97

111

1 974 650

2 307 795

3 748 563

Költségvetési passzív függő elszámolások

209 695

179 733

291 387

Költségvetési passzív átfutó elszámolások

359 392

350 226

337 952

0

50

41

Költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások

14 280

18 472

23 698

- költségvetésen kívüli letéti elsz.

13 899

18 177

23 268

0

0

0

- egyéb különféle köt.

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

Költségvetési passzív kiegyenlítő elszámolások

- nemzetközi támogatási programok deviza elsz.

III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások Kötelezettségek összesen Források összesen

583 367

548 481

653 078

3 239 644

11 974 625

13 832 617

42 543 260

51 076 329

51 162 780

78

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

adatok eFt-ban Hosszú lejáratú kötelezettségek

Rövid lejáratú kötelezettségek

Egyéb passzív pénzügyi elszámolások

653 078 2009. év

9 430 976

2008. év

9 118 349

3 748 563

548 481 2 307 795

583 367 2007. év

681 627 1 974 650

0

5 000 000

10 000 000

15 000 000

A Hosszú lejáratú kötelezettségek jelentős mértékű növekedését a 99/2008. (III. 13.) számú közgyűlési határozattal megalapozott, 2008. november 13-án realizálódó 8.500.000 eFt értékű kötvénykibocsátás okozta.

A Hosszú lejáratú kötelezettségek cím a kötvény mellett hosszú lejáratú hitelt is magában foglal, melynek változása csökkenés, az éves törlesztési kötelezettségek teljesítése okán.

2009. évben a hosszú lejáratú kötelezettségek növekedése összesített értékben 312.627 eFt, melyet a kötvény év végi értékelésénél elszenvedett árfolyamveszteség (412.659 eFt), illetve a hosszú lejáratú hiteltörlesztés (100.032 eFt) határoz meg.

A Rövid lejáratú hitelek 2008. évhez viszonyított növekedési aránya 269 %, mely azt jelenti, hogy ezen hitelállomány több, mint két és félszeresére növekedett, mely igazolja, hogy a rövid lejáratú hitelből történő finanszírozás nem átmeneti jellegű forráshiányt takar.

Az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2009. évi állományi értéke 47 %kal marad el 2008. évtől, melyhez hozzájárul az iparűzési adó feltöltés miatti kötelezettség csökkenése, ami előre vetíti a következő évben várható iparűzési adó csökkenését.

79

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Az összes kötelezettség - a 2008. évhez viszonyítva - a fent leírt változások következtében 1.857.992 eFt-tal növekedett. Ebből a hosszú lejáratú kötelezettségek változása 312.627 eFt, a rövid lejáratú kötelezettségeké 1.440.768 eFt, a passzív pénzügyi elszámolásoké 104.597 eFt. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete mind hosszú, mind rövidtávon kedvezőtlenül alakul, mely a 2010. évben jelentős mértékben, gyakorlatilag megállíthatatlanul romlott tovább, melyet a kötvénykibocsátások (5 milliárd működési, 2 milliárd fejlesztési célú kötvénykibocsátás) vagy a vizsgálat idején ismertté vált közel 600 millió forintos szállítói állomány támaszt alá.

(2011. január 19-én a lejárt szállítói tartozások összege közel5 600 millió forint.)

5

559.634 eFt

80

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

II./a) Milyen a jelenlegi hitelállománya?

Az önkormányzatoknak alapvetően egyensúlyi gazdálkodásra kell törekedniük. A költségvetés egyensúlyának előírása azt jelenti, hogy a tervezett kiadásokat a saját bevételeknek - beleértve a vagyon hasznosításából származó bevételeket -, a központi támogatásoknak, átvett pénzeszközöknek kell fedezniük, melyet csak a hosszú és rövidtávon finanszírozható kölcsönforrás bevonása egészíthet ki.

Jelenleg az önkormányzatok jövedelmi helyzete nem tart lépést a feladatellátás (kötelező és önként vállalt feladatok) forrásigényével.

A normatív támogatási összegek csökkenése, a saját bevételek növelési korlátai (jogszabályi, illetve politikai korlátok), a vagyonhasznosítási lehetőségek beszűkülése (vagyonfelélés) nélkülözhetetlenné teszik a kiadások csökkentését. Általánosságban az önkormányzatoknak a pénzügyi nyomás hatására sikerült kismértékben javítaniuk a költséghatékonyságot, sok esetben azonban csak oly módon tudtak költségcsökkentést elérni, hogy a költségvetési többlet megszűnt és a tőkeberuházások nem érték el a megfelelő szintet.

Az esetek többségében azonban a működési költségek csökkentésére sincs megfelelő szándék vagy lehetőség, mely egyértelműen pénzügyi egyensúlytalansághoz vezet.

Ilyen helyzetben finanszírozási hiány lép fel, melynek kompenzálására hitelfelvétel, vagy kötvénykibocsátás lehetőségével él az önkormányzat.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata mind a fejlesztési, mind a működési költségvetésben jelentős és tartós hiánnyal küzd, melyet hitelkonstrukciókkal kompenzál.

81

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

Az Önkormányzat hitelállományát az alábbi táblázat és grafikon mutatja be: adatok eFt-ban

Hitelek állománya

2008. év

2009. év

Tartozások fejlesztési célú kötvénykibocsátásból

8 500 000

8 912 659

Tartozások működési célú kötvénykibocsátásból

0

0

618 349

518 317

0

0

9 118 349

9 430 976

1 149 101

3 088 702

103 136

103 912

10 370 586

12 623 590

Beruházási és fejlesztési hitelek Működési célú hosszú lejáratú hitelek Hosszú lejáratúak összesen Rövid lejáratú hitelek Beruházási és fejlesztési hitelek következő évi törl. rész.

Hitelek állománya összesen

adatok eFt-ban 2008. év

2009. év

9 000 000 8 000 000 7 000 000

6 000 000 5 000 000

4 000 000 3 000 000 2 000 000

1 000 000 0

Tartozások fejlesztési célú kötvénykibocsátásból

Beruházási és fejlesztési hitelek

Rövid lejáratú hitelek

Beruházási és fejlesztési hitelek következő évi törl. rész.

Megjegyzés: A hitelek állományának bemutatásában szerepel a kötvények állományi változása is, melyekről részletes véleményét a következő fejeztében fejti ki a szakértő.

82

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

A hitelek állományának növekedése jelentős teherként jelenik meg az Önkormányzat gazdálkodásában.

Az Önkormányzat 2009. évi hitelműveleteinek (kötvény nélkül) alakulását a következő táblázat foglalja össze. adatok eFt-ban Nyitó 2009. 01. 01.

törlesztés/felvétel

árfolyamváltozás miatti állományváltozás

Záró 2009. 12. 31.

Világbank hitel

320 352

-

57 294

7 782

270 840

Felhalmozási célú hitelek (OTP és CIB Bank)

401 133

-

49 744

-

351 389

1 696 451

-

2 845 552

243 150

-

243 150

Folyószámla hitel (CIB Bank) Munkabérhitel (CIB Bank) Összesen

1 149 101 1 870 586

1 832 563

7 782

3 710 931

A Világbankhitel biológiai szennyvíztisztító beruházásra felvett idegen forrást foglal magában, melynek 2009. év végi összege 270.840 eFt. 1999. szeptember 22-i keltezésű a kölcsön-megállapodás a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank és Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata között. A kölcsön összege 2 millió EUR. A felhalmozási célú hitelek állomány 2009. december 31-én 351.389 eFt. A folyószámlahitel 2008. évi záró állománya 1.149.101 eFt, mely a 2009. évi gazdálkodás időszakában 1.696.45. eFt-tal növekedett.

A folyószámlahitel-felvétel célja az Önkormányzat fizetőképességének biztosítása a bevételek és kiadások teljesítési ütemkülönbségének áthidalására.

A 2007.-2009. években igénybe vett folyószámlahitelek helytelenül a könyvviteli nyilvántartásban likvid hitelként kerültek elszámolásra, szemben az Ötv. 88. § (3) bekezdés d) pontjával, mely szerint a likvid hitel éven belül visszafizetendő.

Ezen túlmenően 243.150 eFt munkabérhitel tartozás halmozódott fel az Önkormányzatnál 2009. évben.

83

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

2010. 12. 15-én a Világbankhitel vonatkozásában 231.056 eFt a 2014. október 15-i lejárati határidőre prognosztizált tartozás, az OTP Bank Nyrt-.től felvett felhalmozási célú hiteltörlesztés lejárati határidejére 102.249 eFt. adatok eFt-ban

Hitel megnevezése Felhalmozási célú hitel OTP Bank Nyrt.

Hitel megnevezése Felhalmozási célú hitel Világbank

Szerződés 2011-2014. között szerinti összeg fizetendő 209 000 102 249 Szerződés 2011-2015. között szerinti összeg fizetendő 500 000 231 056

Megjegyzés: A következő fejezetben bemutatásra kerülő, a K&H Bank által jegyzett működési célú kötvény folyósításának feltétele az Önkormányzat CIB Bank Zrt.-vel szemben fennálló valamennyi hiteltartozásának kiegyenlítése volt, mely 3.756.880 eFt kifizetést jelentett.

Az OTP Bank Nyrt-től felvett felhalmozási célú külső forrás kettő darab hitelt foglal magában, mindkét szerződés 2006. augusztus 9-én került aláírásra, kölcsönszerződés, kedvezményes kamatozású forinthitelhez a Sikeres Magyarországért Önkormányzati Fejlesztési Hitelprogram keretében elnevezéssel.

A 1-2-06-3600-0872-7 szerződésszámú kölcsön célja volt a Város közigazgatási területén lévő Arany János, Frangepán utca rekonstrukciója, út és járda építése mellett. A hitel összege 10,5 %-os önerő mellett 117.200 eFt volt. 2007. szeptember 3-án módosították a szerződést, a hitel összege 135.384 eFt-ban került meghatározásra.

A 1-2-06-3600-0872-6 szerződésszámú kölcsön célja volt a Város közigazgatási területén fekvő Páskom, Szent István, Táltos utca Halász sor, valamint az északi lakóterület csapadék és szennyvízelvezetésének megoldása. A hitel összege 10 %-os önerő mellett 91.800 eFt volt. 2007. szeptember 3-án (ugyanazon a napon, mint az előbb bemutatott) módosították a szerződést, a hitel összege 73.616 eFt-ban került meghatározásra.

84

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Mindkét hitel jogi biztosítéka volt az Önkormányzat költségvetése a futamidő alatt, valamint azonnali inkasszó a CIB Bank Zrt-nél vezetett költségvetési bankszámlán.

A biztosíték megjelölése ellentmond az Ötv. 88. § (1) bekezdés b) pontjának, mely szerint „az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; ennek fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon és - a likvid hitel kivételével - a normatív állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belülről működési célra átvett bevételei nem használhatók fel”.

85

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

II./b) Rendelkezik-e kötvénnyel?

A Helyi önkormányzatokról szóló törvény6 alapján az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A törvény szabályozása szerint a hitelfelvétel és kötvénykibocsátás között lényeges különbség nincs, mindkét esetben figyelemmel kell lenni a törvény 88. § (2) bekezdésében foglaltakra, mely limitálja ezen külső források volumenét (hitelfelvételi korlát).

A hitelfelvételi korlát nem terjed ki a likvid hitelekre, illetve az európai uniós fejlesztési támogatások megelőlegezését szolgáló hitelekre.

Az önkormányzat számára akkor célszerű a kötvénykibocsátás, ha elsősorban hosszútávra szóló, fejlesztési források biztosítására szolgál.

Amennyiben a folyó működési kiadásokat a folyó bevételek átmenetileg nem fedezik, akkor a likvid hitel felvétele jelenthet megoldást.

A külső források igénybevétele esetén tervezni kell annak tőke és járulékos költségei fedezetét biztosító forrásokat.

6

1990. évi LXV. törvény 88. §

86

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Dunaújváros I. Kötvény A közgyűlés a 99/2008. (III. 13.) számú közgyűlési határozatával döntött úgy, hogy „Dunaújváros további fejlődéséhez, valamint azon feltételek megteremtéséhez melyek nélkülözhetetlenek új munkahelyek létrehozásához, a fiatalok elvándorlásának megállításához, valamint hogy Dunaújváros élni tudjon a további években kiírásra kerülő pályázatok adta lehetőségekkel mindenképpen külső forrás bevonása szükséges, elsősorban kötvény kibocsátásával.”

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 245/2008.

(V. 22.) számú határozatában 8.500.000 eFt-nak megfelelő névértékű, kötvénykibocsátásról döntött. A kötvény 23 éves lejáratú, kibocsátáskor CHF alapú, változó kamatozású volt, melyet a 606/2008. (XI. 13.) számú határozattal a Közgyűlés EUR-ra változtatott. A tőketörlesztés a 3 éves moratórium után, 2011-ben kezdődik meg, az utolsó törlesztés időpontja 2031. június 30.

A kötvény feltételei:  a kötvény neve: Dunaújváros I. Kötvény,  devizanem: EUR,  össznévérték: legalább 24.285.714 EUR, legfeljebb 38.636.363 EUR,  névérték Ft-ban: 8.500.000 eFt-nak megfelelő,  kibocsátás jellege: zártkörű forgalomba-hozatal,  kötvényvásárló (befektető): Erste Bank Hungary Nyrt.,  kibocsátás napja: 2008. december 02.,  lejárat napja: 2031. június 30.,  türelmi idő: csak a tőketörlesztés tekintetében, 2011. december 31-ig,  tőketörlesztés: türelmi időt követően, évente egy részletben, a névérték 1/21-ed része,  kamatláb: változó,  kamatfizetés: negyedévente,  referencia kamatláb: 3 hónapos EURIBOR,  kamatfelár: 1,5 % p.a.,

87

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

A kötvénykibocsátás céljai:  Önkormányzat meglévő, magas kamatozású hiteleinek kiváltása, működési költségvetést terhelő kamatterhek csökkentése,  hitelviszonyt jelentő, magas kamatú és költségű beruházások finanszírozási kötelezettségeinek átalakítása,  városi tulajdonú ingatlanokon történő fejlesztések  önkormányzati intézmények működését érintő, működési költségcsökkentő célú és feladatorientált működési infrastruktúra korszerűsítése a pályázati lehetőségek összekapcsolásával,  az átmeneti, az időlegesen fel nem használt kötvényforrás összegének lekötéséből származó kamatbevételek tartalékba helyezése, a különféle pályázati eredmények realizálásának utófinanszírozási, céllikvid eszközként.

A kötvény kötelezettségvállalásának fedezeti struktúrája:  zálogjog bankszámla-követelésen az Önkormányzat költségvetési elszámolási számláján  nem használhatóak fel: az önkormányzati törzsvagyon, a normatív állami hozzájárulás, állami támogatás, személyi jövedelemadó és az államháztartáson belülről működési célra átvett bevételek.

A fedezet megfelel meghatározottaknak.

az

Ötv. 88.

§

(1)

bekezdés

b)

pontjában

A kötvénykibocsátásból származó bevételt 2008. év végén betétként helyezték el, így annak összegét 2009. évben a költségvetési hiány megállapításánál már nem finanszírozási célú pénzügyi művelet bevételeként, hanem a költségvetési bevétel részeként, az előző évi pénzmaradvány igénybevételeként vették figyelembe.

Az Önkormányzat 2010. december 31-ei Erste Banknál vezetett bankszámláján, lekötött betét összegként a kötvénybevételből 3.549.980 eFt, a kamatbevételből 2.712 eFt került lekötésre.

88

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

2009. december 31-ig a kötvénykibocsátásból származó bevétel 51,2 %-át használták fel. 2010. december 31-én a kötvénybevételből 41,76 % (3.549.980 eFt) lenne még felhasználható keret, azonban az Erste Bank zárolni tervez 3.374.510 eFt összeget, az Élményfürdő7 lízingdíjának kiváltása miatt. Így a felhasználható keret 175.470 eFt, vagyis az eredeti kötvénybevétel 2,06 %-a.

(A zárolással kapcsolatos nézetkülönbségek tisztázásra vonatkozó tárgyalások jelenleg folyamatban vannak.)

A kötvénykibocsátásból származó bevétel 2009. évi felhasználásának legnagyobb részét az ENERGO-VITERM Kft. és az ENERGO-HŐTERM Kft. részvényei 50-50 %-ának a megvásárlása (Energott Kft.-től) jelentette, 3.400.000 eFt-ért. Ez az összeg az Önkormányzat 2009. évi városfejlesztési feladataival kapcsolatos kiadások között jelent meg, mint a „kötvénykibocsátáshoz szorosan kapcsolódó kiadás”. Ezen kívül a DVG Zrt.-ben történő 300.800 eFt-os tőkeemelés is a kibocsátott kötvényből származó bevételből történt.

Dunaújváros 2014. Kötvény A kötvény feltételei:  a kötvény neve: Dunaújváros 2014. kötvény  devizanem: HUF  össznévérték: 5.000.000.000 HUF  kibocsátás jellege: zártkörű forgalomba-hozatal  kötvényvásárló (befektető): K&H Bank Zrt.  kibocsátás napja: 2010. 07. 27.  lejárat napja: 2014. 06. 30.  türelmi idő: tőketörlesztésre  tőketörlesztés: 2014. 06. 30.  kamatláb: változó  kamatfizetés: félévente, első kamatfizetés 2011. 01. 20.  referencia kamatláb: 6 havi BUBOR  kamatfelár: 2,4 %

7

Az „Élményfürdő” beruházásról a szakértői vélemény egy másik fejezetében szólunk részletesen!

89

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A kötvény kötelezettségvállalással kapcsolatos általános feltételek:  beszedési megbízás az Önkormányzat pénzforgalmi számláira  az Önkormányzat hozzájárult ahhoz, hogy a 10400463-0002682000000002 számú zárolt betéttechnikai számlán elhelyezésre kerülő összeg külön óvadéki szerződésbe foglalt feltételek alapján óvadékolásra kerüljön a kötvénykibocsátás napjától kezdődően.

A kötvényt 4 évre bocsátották ki, visszafizetése 2014. évben egy összegben esedékes. A kibocsátásnak célja működési forráshiány fedezése, mely magában foglalja az előző évek működési és fejlesztési hiányának kompenzálására felvett CIB Banknál lévő hitelállomány kiegyenlítését. A szakértő magas kockázatúnak ítéli a működési hiány kötvénykibocsátásból való finanszírozását, tekintettel a törlesztéshez szükséges forrásteremtés lehetőségének korlátozottságára, illetve az Önkormányzat állandósult működési hiányára.

A kötvényből származó forrást elsősorban hosszútávra szóló megtérülő fejlesztések finanszírozására javasolt igénybe venni. A kötvényforrás teljes összegében felhasználásra került.

Dunaújváros 2030. Kötvény A kötvény feltételei:  a kötvény neve: Dunaújváros 2030. Kötvény  devizanem: EUR  össznévérték: max. 8.000.000 EUR  névérték Ft-ban: 2.000.000 eFt-nak megfelelő,  kibocsátás jellege: zártkörű forgalomba-hozatal  kötvényvásárló (befektető): K&H Bank Zrt.  kibocsátás napja: 2010. 07. 27.  lejárat napja: 2030. 06. 30.  türelmi idő: csak a tőketörlesztésre, 2013. 01. 20-ig, első tőketörlesztés 2013. 04. 15.  kamatláb: változó  kamatfizetés: félévente, első kamatfizetés 2011. 01. 20.  referencia kamatláb: 6 havi EURIBOR  kamatfelár: 3,4 %  készfizető kezességvállalás 3. fél (Garantiqa Hitelgarancia Zrt.) részéről

90

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A kötvény kötelezettségvállalással kapcsolatos általános feltételek:  beszedési megbízás az Önkormányzat pénzforgalmi számláira  az Önkormányzat hozzájárult ahhoz, hogy a 10400463-0002682000000002 számú zárolt betéttechnikai számlán elhelyezésre kerülő összeg külön óvadéki szerződésbe foglalt feltételek alapján óvadékolásra kerüljön a kötvénykibocsátás napjától kezdődően.

A kötvény felhasználása az Integrált Városfejlesztési Projekt függvénye. Jelenleg a Projekt megvalósítása bizonytalan.

A Dunaújváros 2014. és a Dunaújváros 2030. Kötvény elnevezésű értékpapírok kibocsátásáról a Közgyűlés a 461./2010. számú közgyűlési határozatban rendelkezett.

A K&H Bankkal szembeni kötvénytartozással kapcsolatos jelzálog Az Önkormányzat és a K&H Bank Zrt. között 2010. 07. 13-án szerződés jött létre ingatlant terhelő egyetemleges (4.000 mFt összegű) keretbiztosítéki jelzálogjog alapítása tárgyban.

Az ingatlan-jelzálogjog a 74/2 hrsz. számú (2400 Dunaújváros, Városháza tér 1.) ingatlanra vonatkozik. Az ingatlan 1/1 tulajdoni hányaddal az Önkormányzaté, de használati joga van a Fejér Megyei Földhivatalnak, a Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellátó Állomásnak, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak és a BM Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak.

Továbbá jelzálogjog került a 74/3 hrsz. számú (2400 Dunaújváros, Városháza tér 2.), a 159/1. hrsz. számú (2400 Dunaújváros, Bartók tér 1., Bartók Kamara Színház és Művészetek Háza), az 54/5 hrsz. számú (2400 Dunaújváros, Apáczai Csere J. út 11., MMK Kht. épülete)), az 1/2 hrsz. számú (2400 Dunaújváros, Bercsényi út 6-10., Általános Iskola és Középiskola) és a 730/58 hrsz. számú (2400 Dunaújváros, Március 15. tér 5-6., Általános Iskola) ingatlanra. Az ingatlanok 1/1 tulajdoni hányaddal az Önkormányzat tulajdonában vannak.

91

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2010. szeptember 20-án a fentebb említett szerződés, módosításra került a tekintetben, hogy a 2163 hrsz. számú ingatlanra (2400 Dunaújváros, Magyar út 49. Szórád Márton Általános Iskola) is jelzálogjog került. Az ingatlan 1/1 tulajdoni hányaddal az Önkormányzaté.

Mindként kötvény, a Dunaújváros 2014. Kötvény és a Dunaújváros 2030.

Kötvény 2010. 07. 13-án került kibocsátásra, a fentiekben meghatározott jelzálogterhek mellett.

A fedezetként felajánlott ingatlanok az Önkormányzat törzsvagyonát képzik, mely az Ötv. 88. § (1) bekezdésének b) pontja szerint jogszabályellenes. „ A helyi önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; ennek fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon és - a likvid hitel kivételével a normatív állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belülről működési célra átvett bevételei nem használhatók fel.”

A jelzáloggal megterhelt ingatlanok elvesztése Önkormányzat kötelező alapfeladatainak ellátását.

veszélyezteti

az

Az alábbi grafikon bemutatja a fentiekben megnevezett kötvények vonatkozásában a még meglévő forrásokat és a velük szemben álló, a lejárat napjáig prognosztizálhatóan felhalmozódó kötelezettségeket: adatok eFt-ban

felhasználható keret

visszafizetendő kötlezettség

11 747 967

12 000 000 10 000 000 8 000 000 5 222 917 6 000 000 2 907 905

4 000 000 2 000 000

2 000 000

175 470

0

0 Dunaújváros I. kötvény

Dunaújváros 2014. kötvény

Dunaújváros 2030. kötvény

92

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A három kötvénykibocsátással kapcsolatosan megállapítja a szakértő, hogy a kötvénykibocsátásokhoz nem készült közép-, illetve hosszú távú terv, mely a tőke és kamattörlesztési kötelezettségek teljesítésének bemutatására szolgál, illetve a fejlesztésekhez kapcsolódó működési többletköltségek finanszírozási módját prognosztizálja.

A kötvényterhek összességében 19.878.789 eFt-ot, azaz közel 20 milliárd forint adósságot jelentenek.

A Dunaújváros 2014 Kötvény, és a Dunaújváros 2030 Kötvény fedezetéül meghatározott vagyonelemek a törzsvagyon részét képezik, mely a fentiekben idézett törvényi előírásoknak ellentmond.

Ugyancsak ellentmond a jogszabályban meghatározottaknak az Önkormányzat pénzforgalmi számláira vonatkozó beszedési meghatalmazás, ugyanis e számlák azon pénzeszközöket is tartalmazzák, melyeket nem lehet hitel fedezeteként deklarálni.

93

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

II./c) Értékelje röviden az adósságszolgálat helyzetét és szóljon az egyéb kötelezettségeiről!

Az Önkormányzat eladósodottsága a kötelezettségek mérlegfőösszeghez viszonyított aránya alapján 2008. évről 3,39 százalékponttal emelkedett a tárgyévben. adatok eFt-ban

hosszú lejáratú rövid lejáratú összes kötelezettség mérlegfőösszeg eladósodottság mértéke (ΣKÖT/MFÖ)

2007.

681 627 1 974 650 2 656 277 42 543 260

2008.

9 118 349 2 307 795 11 426 144 51 076 329

2009.

9 430 976 3 748 563 13 179 539 51 162 780

6,24%

22,37%

25,76%

adatok eFt-ban

eladósodottság mértéke (ΣKÖT/MFÖ) 30,00% 25,00% 20,00%

15,00% 10,00% 5,00% 0,00%

2007.

2008.

2009.

94

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

Az Önkormányzat 2011. évtől 2031. évig terjedő adósságszolgálati kötelezettségét mutatja be az alábbi táblázat és grafikon. adatok eFt-ban 2011. év Világbank felhalmozási célú hitel OTP Bank felhalmozási célú hitel Erste Bank felh. c. kötvény K&H Bank felh. c. kötvény K&H Bank működési c. kötvény Összesen

tőke

2012. év

2013. év

2014. év

2015. év

2016. év

2017. év

2018. év

2019. év

56 000

56 000

56 000

56 000

0

0

0

0

0

kamat

2 940

2 156

1 372

588

0

0

0

0

0

tőke

23 216

23 216

23 216

23 216

2 157

0

0

0

0

3 021

2 209

1 396

583

19

0

0

0

0

tőke

442 276

433 062

442 276

433 062

442 276

442 277

433 062

442 277

442 277

kamat

230 352

219 294

208 468

197 412

186 584

175 528

164 472

153 644

142 588

0

0

106 555

106 555

106 555

106 555

106 555

106 555

106 555

86 460

88 151

86 937

82 038

77 142

72 244

67 327

62 430

57 533

0

0

0

4 878 571

0

0

0

0

0

kamat

316 321

375 650

375 650

344 346

0

0

0

0

0

tőke

521 492

512 278

628 047

5 497 404

550 988

548 832

539 617

548 832

548 832

kamat

tőke kamat tőke

kamat

Adósságszolgálat összesen

639 094

687 460

673 823

624 967

263 745

247 772

231 799

216 074

200 121

1 160 586

1 199 738

1 301 870

6 122 371

814 733

796 604

771 416

764 906

748 953

adatok eFt-ban 2020. év Világbank felhalmozási célú hitel OTP Bank felhalmozási célú hitel

2025. év

Összesen

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

7 056

tőke

0

0

0

0

0

0

0

95 021

tőke kamat tőke kamat tőke

Összesen

2024. év

0

kamat

K&H Bank működési c. kötvény

2023. év

kamat

tőke

K&H Bank felh. c. kötvény

2022. év

tőke

kamat

Erste Bank felh. c. kötvény

2021. év

2026. év2031. év

kamat

Adósságszolgálat összesen

224 000

0

0

0

0

0

0

0

7 228

433 062

442 277

433 062

442 277

442 277

433 062

2 635 230

9 214 092

131 532

120 704

109 648

98 820

87 764

76 708

230 357

2 533 875

106 555

106 555

106 555

106 555

106 555

106 555

532 785

1 918 000

52 635

47 738

42 841

37 944

33 046

28 149

67 290

989 905

0

0

0

0

0

0

0

4 878 571

0

0

0

0

0

0

0

1 411 967

539 617

548 832

539 617

548 832

548 832

539 617

3 168 015

16 329 684

184 167

168 442

152 489

136 764

120 810

104 857

297 647

4 950 031

723 784

717 274

692 106

685 596

669 642

644 474

3 465 662

21 279 715

adatok eFt-ban 7 000 000 6 122 371 6 000 000 5 000 000 4 000 000

3 465 662

3 000 000 2 000 000 1 000 000

1 199 738 1 301 870 1 160 586 814 733

796 604 771 416

764 906

748 953

669 642

692 106

723 784 717 274

685 596

644 474

0

95

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Az Önkormányzat adósságállománya 21,28 milliárd forint, melynek jelenőségét szemlélteti, hogy az Önkormányzat 2009. évi teljesített kiadásainak összege 18,9 milliárd forint és a 2010. évi költségvetés főösszege 23,2 milliárd forint.

A fenti adósságszolgálati kötelezettség mellett az Önkormányzat függő kötelezettségeiből származó tartozásának 2010. szeptember 30-án fennálló állománya 85 millió forint (kezességvállalás a Szent Pantaleon Kórház – CIB Bank Zrt. kölcsön szerződés biztosítéka). Ezen túlmenően a 467/2010. (VIII: 19.) KH számú határozat alapján szerződéstervezet került összeállításra, 250 millió forint összegben a Szent Pantaleon Kórház – M.K. Invest Zrt. közötti szerződés biztosítékaként.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 292/2006. (IX. 7.) KH határozatának 3. pontjában foglaltak szerint Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárult a Szent Pantaleon Kórház „Kht.” struktúra változásához és engedélyezte, hogy az átalakítás finanszírozására a Kórház legfeljebb 135 millió forint hitelt vegyen fel 9 év futamidőre, 85 millió forint önkormányzati kezességvállalással. Az önkormányzati kezesség a Kórház késedelmes teljesítése esetére vonatkozik, a költségek megfizetéséért 85 millió forint erejéig. A kezességvállalási szerződés 2009. május 4-én került aláírásra.

A fentiekben említett másik kezességvállalási szerződés szintén a Kórházhoz kapcsolódik. A szerződés az igazságügyi szakértő tudomása szerint teljes körűen még nem került aláírásra. Az M.K. Invest Zrt. a tervezettek szerint megvásárolja a Kórházzal szembeni, lejárt számlaköveteléseket, tehát kifizeti a szállítókat, majd az így keletkezett Kórházzal szembeni követelését engedményezi a Kórházra úgy, hogy a vételár megfizetésére 180 napnál nem hosszabb fizetési határidőt biztosít. A Zrt. által megvásárolt követelések és a Kórházat illető kamatok, díjak együttes összege egy azonos időpontban nem haladhatja meg a 250 millió keretösszeget. A szakértő gazdaságilag és jogilag is aggályosnak ítéli a szerződés-tervezetet, hiszen nem engedményezésről, hanem tartozásátvállalásról szól, az Önkormányzat kézfizető kezességével.

96

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A Város összesített adósságállománya a 2009. évi költségvetési kiadási főösszeg viszonylatában 113 %, amely kiemelkedően magas még abban a vonatkozásban is, ha figyelembe vesszük az évenkénti ebből adódó 1 milliárd forintot meghaladó (2014. évben 6 milliárd) adósságszolgálati terhet.

Fontos rögzíteni, hogy egy esetleges változatlan gazdálkodási szerkezet és módszer mellett a már felhalmozott adósságból fakadó évenkénti teher mellett egyre növekvő, ma már a 4 milliárd forintot is megközelítő működési költségvetési hiány fenyegeti az egyébként meglévő, labilis pénzügyi állapotokat.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010. évre kialakult adósság-állománya meghaladja a 21 milliárd forintot, amely 1 lakosra vonatkoztatva több mint 429.000 forint adósságot jelent.

97

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

II./d) Mutassa be az Önkormányzat követelésállományát!

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat 2008. és 2009. évi könyvviteli mérlegének követelések (II. mérleg-főcsoport) címen belül található követeléstípusai az alábbi táblázatban láthatók. adatok eFt-ban

Követelések állománya Vevők Adósok Rövid lejáratú kölcsönök Egyéb követelések Követelések összesen

2008. év 167 501 713 927 39 000 89 413 1 009 841

2009. év 310 174 826 530 356 816 83 097 1 576 617

adatok eFt-ban

2008. év

2009. év

900 000 800 000 700 000 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 -

A bázisévhez viszonyítva összességében a 2009. évben a Követelések állománya 56 %-kal növekedett, mely a mérlegsorok tekintetében egyedül az Egyéb követelések állományát nem érintette. E mérlegcsoport értéke, 7 %-kal csökkent 2008. évhez képest. A grafikon is jól szemlélteti, hogy legnagyobb mértékben a Rövid lejáratú kölcsönök értéke emelkedett, 317.816 eFt-tal, amely a bázisévi érték több mint 9-szerese.

98

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

A Vevői követelések 2009. évi záró értéke 142.673 eFt-tal magasabb, mint a 2008. évi, az Adósok állományában pedig 112.603 eFt-os emelkedés tapasztalható.

2010. szeptember 30-án az Önkormányzat követelései az alábbiak szerint alakultak: adatok eFt-ban

Megnevezés Letelepedési támogatás Munkáltatói kölcsön Helyi támogatás Társasházi felújítási kölcsön Felhalmozási célú kölcsön Működési célú kölcsön Lakásértékesítés Helyiség- és területbérleti díj Lakás és nem lakás bérleti díj Haszonbérleti díj Vagyonbérleti díj Vállalkozási díj Intézményi bérleti díj Intézményi ellátási díj Egyéb intézményi követelés Közterület használati díj Szolgáltatási díj Építményadó Magánszemélyek kommunális adója Idegenforgalmi adó Iparűzési adó Földbérbeadásból származó adó Gépjárműadó Pótlékok Bírságok Egyéb adók Talajterhelési díj összesen

Fennálló követelés 2 315 39 859 66 230 15 659 47 316 87 327 85 123 13 288 46 284 108 512 714 62 130 359 4 433 7 822 984 7 514 19 595 764 18 543 274 22 97 402 123 797 14 741 1 325 22 1 800 425

A követelések összesített értéke 2010. szeptember 30-án 1,8 milliárd forint.

A rövid lejáratú kintlévőségek mindig befolyással bírnak a következő évi gazdálkodás likviditási helyzetére. A kintlévőségek behajtása, beszedése az adósságszolgálati helyzetből fakadó éves kötelezettségek miatt fontos tényezőnek számít.

99

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A követelések állományi értékét és azok változását minden esetben analitikus nyilvántartásokkal kell alátámasztani, melyek szükség szerint biztosítják azon információkat, amelyek alapján a beszedésre, behajtásra (saját hatáskörben vagy végrehajtó által) vonatkozó jogi lépések megtehetők. Az éves kötelezettségek figyelembe vételével az Önkormányzat behajtási tevékenységének fokozása nélkülözhetetlen.

100

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

II./e) Mutassa be a helyi adórendszerét!

A helyi önkormányzás lényege, hogy a helyi közösség valamennyi ügyét a jogszabályi keretek között önálló felelősséggel szabályozhatja. Emiatt a pénzügyi önállóság nem üres fogalom, hanem az önigazgatási jog szerves része, tartalmát az önálló költségvetési gazdálkodás, a bevételek és kiadások feletti önálló rendelkezése alkotja.

Egy önkormányzat feladatait tehát csak akkor tudja ellátni, ha a feladatok gyakorlási módjának és eszközeinek, valamint mindezek megvalósításához szükséges forrásoknak a tekintetében széles körű autonómiával rendelkezik.

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) a helyi önkormányzatok hatáskörével kapcsolatban rögzíti, hogy a helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat. Az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül, és törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét.

A magyar helyi adórendszert külön törvény (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény) szabályozza, mely szerint: „A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. Ez a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására.”

A törvényi szabályozás lényege, hogy az Önkormányzat számára az adó kivetése nem kötelező, csak lehetőség. Kivetés esetén a mértékeket és a mentességeket illetően az önkormányzatok széles körű önállósággal rendelkeznek.

A helyi adóztatásnak nem csak a forrás biztosítása, a helyi érdekeket kifejező - a településen élők, gazdálkodók áldozatkészségére alapozó - önkormányzati gazdálkodás feltételeinek megteremtése, hanem társadalompolitikai jelentősége miatt is kiemelkedő szerepe van a települési önkormányzatok anyagi megalapozásában, ugyanakkor a településgazdai szerepkört betöltő önkormányzatnak lehetőséget kínál a helyi adópolitika érvényesítésére.

101

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

Az Önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik, bevételeivel és kiadásaival önállóan gazdálkodik. Feladatai ellátásának forrásait a saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, illetve támogatásokból befolyt összegek jelentik.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatánál a helyi adóbevételek a költségvetési bevétel stabil forrásává váltak, hozzájárulva a város működési, fejlesztési kiadásainak biztosításához, a város összes, halmozódás mentes bevétele 20 %-át teszik ki 2008, illetve 2009 években.

Az Önkormányzat sajátos működési bevételein belül a helyi adóbevételek részarányának alakulását az alábbi táblázat, illetve az azt követő grafikonok szemléltetik. adatok eFt-ban

Illetékek Helyi adók Pótlékok, bírságok Átengedett központi adók Bírságok, díjak, egyéb sajátos bevételek Önkormányzatok sajátos működési bevételei

2008.

2009.

335 057 4 695 279 35 040 942 989 219 720

317 057 3 899 745 37 496 933 676 138 630

6 228 085

5 326 604

2008. év

15%

4%

Illetékek 5% Helyi adók

1%

Pótlékok, bírságok 75% Átengedett központi adók Bírságok, díjak, egyéb sajátos bevételek

102

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

2009. év 0,059523291 0,175285416

0,026025963

Illetékek Helyi adók

0,007039382

0,732125947

Pótlékok, bírságok Átengedett központi adók Bírságok, díjak, egyéb sajátos bevételek

A táblázat és a diagramok is jól szemléltetik, hogy az önkormányzat sajátos működési bevételei között legnagyobb arányban a helyi adókból származó bevételek szerepelnek (75%, illetve 73%). A 2008. és 2009. évi arányokat megfigyelve nagyságrendi eltérés nem látható.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata önálló adópolitikát (adóztatási célokat, eszközöket) nem fogalmazott meg. Él azzal a törvényben meghatározott lehetőséggel, miszerint „a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselőtestülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be”.

A város területére a következő adókról alkottak rendeletet:  építményadó,  idegenforgalmi adó,  helyi iparűzési adó.

103

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

Az alábbi grafikon a helyi adó bevételek összetételét mutatja be, összehasonlítva a 2009. évet a bázisévvel. adatok eFt-ban 4500000,0 4000000,0 3500000,0 3000000,0 2500000,0 2000000,0 1500000,0 1000000,0 500000,0 2008. év Építményadó

Magánszemélyek kommunális adója

2009. év Idegenforgalmi adó

Iparűzési adó

A helyi adóbevételek meghatározó részét a helyi iparűzési adó teszi ki (95%, illetve 94%), az építményadóból valamint az idegenforgalmi adóból származó bevétel csekély mértékű a vizsgált időszakokban. Magánszemélyek kommunális adójából az Önkormányzatnak kizárólag az elévülési időn belül lefolytatott ellenőrzések, hátralékmegfizetések okán keletkezett bevétele 2008. és 2009. években, hiszen rendeletével 2007. január 01-jei hatállyal megszüntette a magánszemélyek kommunális adókötelezettségét.

A helyi adóból származó bevétel 2008. évről 2009. évre jelentős mértékben, 17 %-kal csökkent, az idegenforgalmi adó 2009. január 01-jétől történő bevezetéséből származó 2009. évi adóbevétel nem kompenzálta az iparűzési adóbevétel csökkenéséből adódó bevételkiesést. A helyi iparűzési adó bevétel 4.450.909 eFt-ról 3.658.810 eFt-ra, azaz mintegy 18%-kal csökkent 2008-ról 2009-re.

104

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Vagyoni típusú adók A Htv. a vagyoni típusú adók körében két adónemről - az építményadóról és a telekadóról - rendelkezik.  Építményadó A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 11. §-a alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

Mentes az adó alól  a szükséglakás,  a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2,  a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség,  a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény,  az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen, állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja,  a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épület, ill. az épületben lévő önálló adótárgy akkor, ha felújítják, a 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben.

105

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően az építmény m 2-ben számított hasznos alapterülete, vagy az építmény korrigált forgalmi értéke.

Az adó évi mértékének felső határa az első eset szerinti adóalap-számítás esetén 900 Ft/m2, a második eset szerinti adóalap számítás esetén a korrigált forgalmi érték 3%-a.

Megjegyzés: 2011. január 01-től az építményadó mértékének törvényi felső határa 1.100 Ft/m2, a korrigált forgalmi érték szerinti megállapítás esetén a korrigált forgalmi érték 3,6 %-a.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlésének építményadóról szóló 13/2004. (III.12.) KR számú rendelete alapján adómentesség illeti meg a Htv. 13. és 13/A. §-ában foglaltakon felül:  a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek,  a magánszemély tulajdonában álló lakás,  a gépjárműtároló, amelyben a súlyosan mozgáskorlátozott magánszemély tulajdonos, illetve vagyoni értékű jog jogosultja a gépjárművét tárolja (több tulajdonos esetén az érintett tulajdoni hányad erejéig).

Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. Az adó mértéke nem magánszemély tulajdonában vagy vagyoni értékű jogában lévő lakásra 400 Ft/m2; gépjárműtárolóra, üdülőre 150 Ft/m2; egyéb, nem lakás céljára szolgáló építményre 200 Ft/m2.

A Htv. 16. § a) pontjában meghatározott mérték felső határa a vizsgált időszak vonatkozásában 900 Ft/m2. A Htv. 6. § c) pontja értelmében a hasznos alapterület szerint működtetett építményadóra vonatkozó törvényi felső mérték a fogyasztói árszínvonal változással valorizálható. A törvényi felső mérték és a valorizáció együttesen határozza meg ezen adónemben az adómaximumot.

Az érvényesíthető adómaximum 2008. évben 1.083 Ft/m2, 2009. évben 1.169 Ft/m2, 2010. évben 1.241 Ft/m2 volt, 2011. évre vonatkozóan 1.580 Ft/m2.

A Htv. 7. § c) pontja alapján az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy az általa bevezetett adó mértékeként nem állapítható meg több az adómaximumnál.

106

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Az Önkormányzatnál az alkalmazott adómértékek vonatkozásában aluladóztatás valósult meg a vizsgált időszakban. A Közgyűlés építményadóról szóló rendelete a Htv. által kötelezően biztosított mentességeken felül teljes egészében kivonta az adókötelezettség alól a magánszemélyek tulajdonában lévő lakásokat.

Az építményadóból származó bevétel alakulását az alábbi ábra mutatja be: adatok eFt-ban 300000,0 250000,0 200000,0 150000,0 100000,0 50000,0 -

2008. év

2009. év

Építményadó

Az építményadó részesedése a helyi adóbevételekből 2008. évben 5,17%, 2009. évben 5,96%. Az építményadóból származó bevétel 2009-ben 4,19%-kal csökkent az előző évihez képest. Az adóalanyok száma 2009. évben 4.900 fő, az adóztatott építmények száma 6.149 db.

 Telekadó Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészletre vonatkozik, az adó évi mértékének felső határa 200 Ft/m2, vagy a korrigált forgalmi érték 3%-a.

A vagyoni típusú adók körébe tartozó telekadót a Város nem vezetett be.

107

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Kommunális jellegű adók A helyi adónemekhez tartoznak a kommunális jellegű adók, mint a magánszemélyek kommunális jellegű adója és a vállalkozók kommunális adója, valamint az idegenforgalmi adó.

Megjegyzés: 2011. január 01-jétől megszűnt a vállalkozók kommunális adója.

 Magánszemélyek kommunális adója A magánszemélyek kommunális adója alanyai lehetnek a vagyoni típusú adó alanyai, továbbá a nem magánszemély tulajdonában levő lakások bérleti jogával rendelkezők. Az adó mértéke 12.000 Ft/év/építmény, vagy /telek, /lakásbérleti jog.

A Közgyűlés 3/2007. (I.19.) KR számú rendeletével 2007. január 01-jétől hatályon kívül helyezte a magánszemélyek kommunális adókötelezettségét előíró 14/2004. (III.12.) KR számú rendeletét.

Az Önkormányzatnak 2008., illetve 2009. évben is keletkezett magánszemélyek kommunális adójából bevétele, ez a bevétel azonban kizárólag az elévülési időn belül, 2007. január 01-jét megelőző időszakra lefolytatott ellenőrzések megállapításaiból, illetve megfizetett hátralékok behajtásából származott.

 Vállalkozók kommunális adója Az adó alanya a magánszemély, a jogi- és nem jogi személyiségű társas vállalkozás a foglalkoztatás alapján. Az adó maximális mértéke a korrigált átlagos statisztikai létszámra vetítve 2.000 Ft/fő/év.

A Város vállalkozók kommunális adókötelezettségét nem vezetett be.

108

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

 Idegenforgalmi adó Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt aki  nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt,  az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek tulajdonosa, amely nem minősül lakásnak.

Megjegyzés: 2011. január 01-jétől megszűnt az építményekre kivetett idegenforgalmi adó, ezért a továbbiakban az erre vonatkozó törvényi előírások bemutatásától eltekintünk.

Az adómentesség az alábbiakat illeti meg:  a 18. életévét be nem töltött magánszemély;  a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély;  a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. §ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá  aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója.

109

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Az adó alapja  a megkezdett vendégéjszakák száma, vagy  a megkezdett vendégéjszakára eső  szállásdíj, ennek hiányában,  a szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülőhasználati jog) fizetendő ellenérték.

Az adó mértékének felső határa:  a megkezdett vendégéjszakák száma alapján személyenként vendégéjszakánként 300 Ft,  a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj alapján az adóalap 4%-a.

és

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése az idegenforgalmi adóról 2009. január 01-jén hatályba lépett 51/2008. (XI.14.) KR számú rendeletet alkotta.

Az adó alanya az a magánszemély, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Adómentességről a Htv. 31. §-val egyezően rendelkezik a Közgyűlés rendelete.

Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 360 Ft. A Htv. 6. § c) pontja értelmében a tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adóra vonatkozó törvényi felső mérték a fogyasztói árszínvonal változással valorizálható. A törvényi felső mérték és a valorizáció együttesen határozza meg ezen adónemben az adómaximumot.

Az érvényesíthető adómaximum 2008. évben 361 Ft/fő/vendégéjszaka, 2009. évben 389 Ft/fő/vendégéjszaka, 2010. évben 413 Ft/fő/vendégéjszaka volt, 2011. évre vonatkozóan 431 Ft/fő/vendégéjszaka.

A Htv. 7. § c) pontja alapján az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy az általa bevezetett adó mértékeként nem állapítható meg több az adómaximumnál. Ez a korlátozó rendelkezés az idegenforgalmi adó vonatkozásában a vizsgált időszakban megvalósult.

110

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

2009. január 01-jétől érvényben lévő 360 Ft-os adómérték 2009. évben 29 Ft-tal múlta alul az adómaximumot. A 2010-es évben nem történt meg az adómérték fogyasztói árszínvonal változással történő emelése, az adómérték maradt a korábbi 360 Ft-os szinten.

Tartózkodás utáni idegenforgalmi adóbevétele az Önkormányzatnak 2008. évben nem volt, 2009. évben az ebből befolyt összeg 8.053 eFt. Az idegenforgalmi adó részesedése a helyi adóbevételekből 2009. évben alacsony mértékű, 0,21%. Az adóalanyok száma mindössze 28 fő volt 2009. évben.

Megjegyzés: Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése 11/2010. (I.21.)

KH. számú határozatában vállalja, hogy az idegenforgalmi adó állami hozzájárulással megnövelt minimum 20%-át a Dunaújváros és Térsége Turisztika Egyesület kiszámítható működésének biztosítása érdekében a „Turisztikai desztináció menedzsment létrehozása a Dunaújvárosi és Adonyi kistérségben” európai uniós projekt megvalósításának kétéves időtartamára és a projekt befejezésétől számított 5 éven keresztül biztosítja az egyesület részére.

Helyi iparűzési adó Az önkormányzat a területén folytatott gazdasági tevékenységet a helyi iparűzési adó keretében adóztathatja.

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység.

Az adó alanya a vállalkozó.

Adóköteles iparűzési tevékenység a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik.

111

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

Az adómentesség, adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg, akinek számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ftot. Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat.

Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi vállalkozó számára azonosnak kell lennie. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa 2000. évtől az adóalap 2%-a.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:  a Htv. 37. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként legfeljebb 1.000 forint,  a Htv. 37. § (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként legfeljebb 5.000 forint.

A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

Megjegyzés: 2011. január 01-től egyszerűsödött az ideiglenes jellegű iparűzési kötelezettséggel összefüggő adózói és adóhatósági adminisztráció (például megszűnt a piaci-vásározó kiskereskedelmi tevékenység utáni ideiglenes jellegű adókötelezettség)

112

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló 6/2003. (II.14.) KR számú jelenleg is hatályos rendeletében meghatározásra került az adó mértéke, mely  állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a Htv. szerinti adóalap 2%-a,  ideiglenes jelleggel piaci és vásározói kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozó adóátalánya naptári naponként 1.000 Ft,  egyéb ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység gyakorlása esetén az adóátalány naptári naponként 2.000 Ft. A helyi iparűzési adóból származó bevétel a 2008. és 2009. évben a következők szerint alakult: adatok eFt-ban 5000000,0 4500000,0 4000000,0 3500000,0 3000000,0 2500000,0 2000000,0 1500000,0 1000000,0 500000,0 -

2008. év

2009. év

Iparűzési adó

Az ábrából jól látható az adóbevétel csökkenő tendenciája 2008. évről 2009. évre, a csökkenés mértéke 17,8%. Az adóbevétel csökkenése a hátralékok jelentős mértékben történő növekedését eredményezte.

A helyi adókból származó bevételeken belül a helyi iparűzési adóból származó bevételi forrás a legjelentősebb, mindkét évben 94% körüli részesedésével.

Az adóalanyok száma 2009. évben 4.315. Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység vonatkozásában az iparűzési adó alanyainak száma 2009. évben 23.

Helyi adó hátralék

113

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

A vizsgált időszakra vonatkozóan, az egyes adóévek vonatkozásában keletkező helyi adó hátralék alakulását az alábbi táblázat, illetve az azt követő grafikon szemlélteti: adatok eFt-ban

Építményadó Magánszemélyek kommunális adója Idegenforgalmi adó tartózkodás után Iparűzési adó Helyi adó hátralék*

2008 2 640 478 0 81 344 84 462

2009 5 170 3 153 130 070 135 396

2010 7 057 13 424 132 703 140 197 * bírság, pótlék nélkül

adatok eFt-ban

135396,0

140197,0

84462,0

1905301905ral

190511905ral

190521905ral

Helyi adó hátralék* * bírság, pótlék nélkül

Megállapítható a hátralék egyre növekvő mértéke. A 2009. évben képződött hátralék összege több mint 60%-kal meghaladja a 2008. évben képződött hátralék összegét. A hátralék növekedésében legnagyobb szerepet a helyi iparűzési adó meg nem fizetéséből eredő hátralék növekedése játszotta, emellett megállapítható az építményadó hátralék mintegy kétszeresére történő emelkedése is.

A helyi adók vonatkozásában képződött hátralék növekedésének mértéke 2010. évre vonatkozóan 3,5% az előző évihez képest.

A hátralékok növekedése a feladatok finanszírozásának lehetőségeit csökkenti.

114

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

2010. december 31-én esedékes követelések összege az adókövetelések értékvesztésének elszámolásához készített lista alapján az alábbi: adatok eFt-ban

Esedékes követelés Építményadó Magánszemélyek kommunális adója Idegenforgalmi adó Helyi iparűzési adó Földbérbeadásból származó jövedelem Gépjárműadó Pótlék Bírság és végrehajtási költség Egyéb bevételek Talajterhelési díj Államigazgatási illeték Összesen

2010.12.31 13 170 711 186 269 582 22 60 317 118 143 13 738 1 162 22 107 477 160

A 2010. december 31-én fennálló hátralék 56% helyi iparűzési adóval kapcsolatos követelés. A vizsgált évek viszonylatában elmondható, hogy a hátralékok behajtása felhívás útján, inkasszóval, letiltással, illetve egyes esetekben ingatlan jelzálogjog bejegyzéssel történt.

A kimutatott hátralék összege jelentős, így a behajtási tevékenység hatékonyságának fokozása szükséges.

Gépjárműadó A gépjárműadó az átengedett központi adók közé tartozik.

Ennek tekintetében a helyi önkormányzat kizárólag a belföldi gépjárművek adójának vonatkozásában érintett.

2009. évben az Önkormányzatnak gépjárműadóból 302.751 eFt bevétele származott, mely 14.649 eFt-tal maradt el az előző évitől. A hátralék ezen adónem vonatkozásában jelentős, 2010. december 31-én 60.317 eFt.

115

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Közvetett támogatások

A helyi adóztatás rendszerének bemutatásához tartozik a közvetett támogatások, vagyis az adóelengedések, adókedvezmények bemutatása is.

A zárszámadás és a költségvetés alapján az Önkormányzat a helyi adókhoz kapcsolódó közvetett támogatások között kizárólag a helyi iparűzési adónál érvényesített adóalap- és adócsökkentő tételek miatti adókiesést tünteti fel, ennek összege növekvő tendenciát mutatat: 2008. évben 9.996 e Ft, 2009. évben 26.000 e Ft, 2010. évben 27.666 e Ft volt.

Az alábbi grafikon a helyi adóbevételekkel kapcsolatosan kimutatott közvetett támogatások évenkénti alakulását szemlélteti: adatok eFt-ban 1982181982ral 1968111968ral 195431954ral 1941241941ral 1927181927ral 191381913ral 190001900ral

1905301905ral

190511905ral

190521905ral

Közvetett támogatások

A közvetett támogatások számbavétele azonban nem csak az adó tekintetében releváns. Az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet 36. § (2) bekezdésének értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testülete részére a költségvetéshez és a zárszámadáshoz - az Áht. 118. §-a (1) bekezdésének 2. c) pontja és (2) bekezdésének 2. e) pontja szerinti közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni:  ellátottak térítési díjának, illetve kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege,  lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege,

116

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

 helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként,  helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege,  egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege.

Ezen jogszabályi előírásnak Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata – a zárszámadás és a költségvetés alapján – nem felel meg. Összességében megállapítható, hogy a saját források lényeges komponense a helyi adóztatás, amely Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatánál a fentiekben foglaltak alapján hatékonyabbá tehető.

A Városban az adókoncepció kialakítása a forrásbővítés egyik eszköze.

Az adókoncepció kialakítása során figyelembe veendő szempontok: 1. Rendező elvek az adórendeletek kialakításához A számadatok alapján indokolt az adószerkezet változtatása Arányos adóterhelést biztosító adórendelet kialakítása.

A magánszemélyek tulajdonában lévő lakások bevonása az épírtményadókötelezetti körbe. Magánszemélyek kommunális adókötelezettségének bevezetése a nem tulajdonos bérlőkre.

Adómértékek változtatása Felülvizsgálandó az építményadó vonatkozásában az adómérték emelése.

Az átlagosan számított adómérték 190 Ft/m2 (2009. évi adatok alapján).

2011 évre vonatkozóan az érvényesíthető (inflációval növelhető) adómaximum 1.580 Ft/m2/év. Az átlagos adómérték a törvényi maximum 12%-át jelenti.

A várospolitika, a lakossági ellátási igények és a lakossági áldozatvállalás összehangolása, a költségvetés igényeinek pontos indokolása az adómérték növelését megalapozhatja.

Kedvezmények, mentességek felülvizsgálata Indokolatlan az építményadónál biztosított, Htv. által kötelezően előírt mentességi kört kibővítő rendelkezés.

117

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

2. Alapelvek felülvizsgálata A hatékony helyi adóztatás egyik célja forrás biztosítása a „gondoskodó” Önkormányzat feladatai ellátáshoz.

Célja továbbá az is, hogy az itt élők a Város fejlődése, az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatások színvonalának növelése érdekében anyagilag is vállaljanak részt a források bővítésében.

A célok között meghatározható a városi lakosság érdekeinek, illetve teherviselő képességének figyelembe vétele. További célja lehet a Város sajátosságainak maximális kihasználása.

Az alapelvek között lényeges az ellenőrzés szükségességének és megvalósításának hangsúlyozása. Az ellenőrzés nem csak az adók beszedésére irányuló feladat, a szerzett információk alapján a koncepció helyessége, az adórendelet alkalmazhatósága folyamatosan értékelhető és alakítható a Város forrásszükségleteinek biztosításához.

3. Adatfelmérés Az adópolitika alapelvei és a rendező elvek meghatározása alapján egyszeri adatfelmérés során megbízható alapadatok gyűjtése szükséges mind az adórendeletek, mind a költségvetési igény teljesíthetőségének megalapozásához.

Az adatgyűjtés során pontos adatokra van szükség az alábbiak vonatkozásában: -

lakások, építmények száma, alapterülete, komfortfokozata

-

önkormányzati bérlakások száma

-

szállás férőhelyek száma, kihasználtsága

-

vállalkozások száma

118

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

4. Egyeztetések A Városban kialakított fejlesztési és működési politika, az önkormányzati gazdálkodás megismertetése és az adók szerepének átgondolt, széleskörű, szakmailag és politikailag is megalapozott propagálása alapján lehet hatékonyabb helyi adóztatást kialakítani.

A Városban a lakossági érdekeket képviselő civil szervezetekkel, a vállalkozókkal, a lakosság egyes csoportjaival folytatott előzetes konzultációk segítik a koncepció végleges kialakítását, az adórendeletek végrehajthatóságát, az adóbevételek realizálását és hozzájárulását a Város költségvetési forrásaihoz.

Az adópolitika meghatározását és az előkészített, egyeztetett adórendeletek elfogadását követően át kell tekinteni az adó beszedés, ellenőrzés, és a végrehajtás komplex feladatait.

A végrehajtó apparátusnál a nyilvántartási, elemzési, ellenőrzési feladatok növelésének, a beszedéshez kapcsolódó naprakész információk biztosításának elsődleges feladatként kell szerepelniük.

(Az elemzés a beszámolók és az Adóügyi Osztály által rendelkezésre bocsátott adatok alapján készült.)

119

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

III. Mutassa be a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatánál a támogatások rendszerét!

MEGÁLLAPÍTÁSOK Az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatok ellátását főszabályként intézményhálózatukon keresztül látják el, emellett bizonyos célokat non-profit és for-profit gazdálkodó társaságok bevonásával realizálnak.

A feladatellátás finanszírozása támogatási rendszeren keresztül történik.

A feladatellátáshoz kapcsolódóan szerződések megkötése szükséges.

minden

esetben

közfeladat-ellátási

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat részesedésével működő gazdasági társaságok, illetve azok részesedéseivel működő további gazdasági társaságok az alábbi ábrán láthatók.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat érdekeltségével működő gazdasági társaságok 50,51 % 100 %

100 % 100 %

DMJV Önkormányzata.

86,67 % 86 % 77 %

50,13 %

DVG Zrt.

2%

DVCSH Kft. Dunanett Kft.

49,87 %

9%

DVN Zrt.

23 %

ALFA-NOVA Kft.

40 %

EGA-NOVA Kft.

Szt. Pantaleon Nonp. Kft. MMK Nonp. Kft. Dunaú. K. T. K. Nonp. Kft.

13,33 %

Dunaferr DV Vasas Szakszervezeti Sz.

14 %

Dunaújvárosi és Keresk. Iparkamara

47,5 % 51 %

DONBASS Pályázat Men. és Térsf. Zrt.

Vasmű út 41. Kft.

?%

74,7 %

INNOPARK Közh. Nonp. Kft.

?%

51 %

Dunaújvárosi Szennyvízt. Kft.

49 %

50 %

ENERGO-VITERM Kft.

50 %

50 %

ENERGOHŐTERM Kft.

50 %

100%

Média Duna Invest Kft.

60 %

3,9 %

Közép-Duna Vidéke Kft.

75 %

0,006 %

Bio-Pannónia Kft.

Forrás Nyrt.

20 %

MNV Zrt. EON Hungária Zrt. 50 % ENERGOTT Kft. 24 %

Közgép- Energia Kft. Székesfehérvári Fűtőerőmű Kft.

Ügyviteli Szolgáltató Kft.

Perkons Borsod Energ.termelő Kft 70 % Perkons Tarján Energ.szolg. Kft. 60 % KOGENSZER Kft. 80 % Ált. Ingatlanberuh. és Szolg. Kft. 90 % Dunaújvárosi Hőszolg. Kft.

5%

Szekeres György

5%

Perkons Kft.

120

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Az igazságügyi szakértő vizsgálat alá vonta a többségi tulajdonú gazdasági társaságokkal kötött szerződéseket, illetve az egyéb feladatellátási megállapodásokat, melyekkel kapcsolatos észrevételek az alábbiakban láthatók.

1. DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt. (100 %-ban önkormányzati tulajdonú) A Társaságot 1991. december 17-én, DVG Rt. néven jegyezték be a Cégbíróságon.

2006. január 10-től DVG Zrt. néven működik, a cégkivonat alapján azonban a Társaság működési módja már 1999. április 15-e óta zárt. Alapításkor 162.100 eFt jegyzett tőkével hozták létre. 2009. június 25-e óta a jegyzett tőke értéke 2.271.695 eFt. Az Önkormányzat 1999. december 15-éig 99,96 %-os befolyásolással bírt a Társaság irányításával kapcsolatban, ezt követően a befolyásolás mértéke 100 %. A Társaság üzemi, üzleti tevékenységének eredménye 2009. évben negatívba fordult át, azonban az elért rendkívüli eredmény következtében az adózás előtti eredmény 10.837 eFt volt. A Társaság az adózott eredményéből nem fizetett osztalékot, így a mérleg szerinti eredmény megegyezik az adózott eredménnyel, az 5.212 eFt-tal. A 2008-as évhez képest ez 97,5 %-os visszaesést jelent.

Megjegyzés: A DVG Zrt. - a cégbíróságon bejelentett adatok (cégkivonat) alapján - alapítói vagyona (jegyzett tőke) pénzbeli hozzájárulásból és nem pénzbeli hozzájárulásból (apport) áll, mely utóbbi az évek során folyamatosan növekedett. Sem az Önkormányzat, sem a gazdasági társaság nem tudta bemutatni az apportként szereplő eszközök teljes listáját, melyet alapvetően elkülönülten kell nyilvántartani.

A társaság több tevékenység végzésére jogosult a cégkivonat alapján, melyek közül az alábbiakban kiemelésre került:  vagyonkezelő, holding tevékenység (főtevékenység)  gépek és gépi berendezések gyártása, javítása, technológiai szerelése,  közlekedési eszközök, villamosipari gépek és készülékek, műszerek javítása,  fémtömegcikk gyártás, javítás,  termelő és szolgáltató építmények építése,  lakás- és kommunális építés,  vegyes magasépítés,

121

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat       

2011. február 15.

épületfenntartás- és korszerűsítés, építőipari tervezés, beruházási fővállalkozás, lakásszolgáltatás, és azt kiegészítő szolgáltatás, kommunális szolgáltatás, távfűtés és melegvíz-szolgáltatás, egyéb város- és községgazdálkodási szolgáltatás

Az Önkormányzat több típusú szerződést kötött a Vagyonkezelő Zrt.-vel, illetve a Zrt. közreműködésével, melyek bemutatására az alábbiakban kerül sor.

A legkorábban fellelhető, még aktuális, vagy módosított szerződés 2000. évből származik.  2000. december 1-jei dátummal háromoldalú szerződés köttetett a DVG Zrt. (Üzemeltetésbe adó) a Dunaújvárosi Hőszolgáltató Kft. (Vállalkozó), valamint Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata (Tulajdonos) között, az alábbi feltételekkel: Az Üzemeltetésbe adó 23 éves határozott időtartamú üzemeltetésivállalkozási szerződést kötött a Vállalkozóval, a Tulajdonos egyetértésével.

A szerződés tárgya az Önkormányzat tulajdonában álló Fabó Éva Uszoda Vállalkozó általi üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése. A tevékenység felügyeletét és finanszírozását az Önkormányzat által biztosított forrásból, illetve a DVG Zrt. saját pénzeszközeiből a Tulajdonos megbízásából a DVG Zrt. látja el.

A szerződés értelmében az Üzemeltetésbe adó a Vállalkozónak működési hozzájárulást nem fizet, a működtetés költségei a Vállalkozót terhelik. Az Uszoda zavartalan üzemeltetéséhez szükséges karbantartási munkákat a Vállalkozó folyamatosan köteles saját költségén elvégezni. A Vállalkozó az átadásra kerülő vagyontárgyak állapotát saját költségein ellenőrizheti vagy ellenőriztetheti. A Vállalkozó társaság jogosult a belépő díjak változtatására vonatkozóan -évente egyszer, minden év november 30-áig a következő teljes évre- legfeljebb a KSH hivatalos fogyasztói árindexszel azonos mértékű emelésre javaslatot benyújtani Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése részére.

122

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Az állagmegóvó beruházások, felújítások kivitelezését a Vállalkozó szervezi és bonyolítja le, de az igazolt költségek az Üzemeltetésbe adót terheli.

A Vállalkozó köteles a közműszolgáltatókkal a szerződést megkötni és az ehhez kapcsolódó terheket megfizetni. Az átadott vagyonra vonatkozó biztosítások megkötése és a díjak fizetése is a Vállalkozót terhelik.

A szerződésből nem derül ki, hogy milyen kompetenciák alapján kerül a DVG Zrt. Üzemeltetésre átadó pozícióba, a Tulajdonos Önkormányzattal szemben.  2002. július 1-jén az Önkormányzat (Megrendelő) visszamenőleges, 2002. 01. 01-jei hatállyal, határozatlan időtartamra vállalkozási szerződést kötött a DVG Zrt.-vel (Vállalkozó). A szerződés tárgya az Önkormányzat által nevesített piacok és vásárok fenntartása és üzemeltetése. A szerződést a felek évente felülvizsgálni kötelesek. A Zrt. az alábbi tevékenységeket köteles ellátni:  vásárok és piacok rendezésére szolgáló teljes területek fenntartása,  vásárok és piacok rendjének, árusítás zavartalanságának biztosítása,  árusítóhelyek kijelölése, helységek hasznosításáról való gondoskodás, meghatározott helypénzek, bérleti és egyéb jogcímen meghatározott díjak beszedése,  piacok és vásárok rendeltetésszerű használatának üzemeltetésének biztosítása,  piaci és vásári tevékenységgel összefüggő szemétszállításról való gondoskodás,  piaci és vásári rend betartása,  nyitvatartási idő koordinálása,  panaszügyintézés elvégzése,  kötelező nyilvántartások vezetése,  adatszolgáltatás biztosítása az Önkormányzat felé,  piac és a vásár területén a megfelelő magatartás betartásáért felelős.

123

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Az átalakítási és felújítási munkák az Önkormányzatot, míg az üzemeltetési és karbantartási költségek a DVG Zrt.-t terhelik. Az Önkormányzat a meghatározott díjak beszedési jogát, a bevételeket a DVG Zrt. részére engedte át, úgy, hogy a bevételek fenntartási és üzemeltetési célú felhasználására köteles a Zrt. A tényleges fenntartási és üzemeltetési költség, valamint a beszedett bevételek közti különbözetet a „működési költségek fedezésére” nyújtott támogatásként fizeti meg az Önkormányzat a Zrt. részére. A szerződés szerint 2003. évtől kezdődően gazdaságossá kell válnia a piac és a vásár üzemeltetésének.

A DVG Zrt. a fenntartás és üzemeltetés céljából térítésmentesen használhatja a piac és vásár területén található épületeket. A piac és a vásár fenntartására és üzemeltetésére szolgáló épületek, területek és eszközök fejlesztéséhez szükséges fedezetet az Önkormányzat biztosítja a költségvetése terhére.

A szerződés nem tartalmazza a bevételekkel és a működési költségigényekkel kapcsolatos információáramlás módját, gyakoriságát, mely alapján eldönthető, az Önkormányzat megítélése szempontjából elismerhető működési költségvolumen.

Ugyancsak alulszabályozott a fejlesztéssel kapcsolatos kötelezettségvállalás kérdése, csak az Önkormányzat fizetési kötelezettségét deklarálja. Nem értékelhető tehát a fejlesztési igények és lehetőségek összhangjának megteremtésére vonatkozó gazdasági iránymutatás.

 2003. január 2-án 2023. június 30-áig szolgáltatási-vállalkozási szerződés jött létre Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat (tárgyi tevékenység ellátás Kötelezettje), a DVG Zrt. (Közműtulajdonos), valamint a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft. (Üzemeltető) között.

A csapadék csatornarendszer főszabályként az Önkormányzat törzsvagyonát képezi. Az Önkormányzat nem tudott olyan dokumentációt bemutatni, mely igazolná, hogy hogyan került az önkormányzati törzsvagyon ezen része a DVG Zrt. tulajdonába.

124

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A szerződés tárgya a DVG Zrt. tulajdonában lévő, Dunaújváros közigazgatási területén található egyesített, valamint zártszelvényű csapadék csatornarendszeren keresztül Dunaújváros közterületeiről a csapadékvizek Üzemeltető általi elvezetése és befogadóba juttatása.

Az Üzemeltető kötelessége a csatornahálózat megfelelő műszaki állapotban tartása, karbantartása, illetve csatornatisztítás szükség szerint.

A csapadékvíz elvezetésének ellenszolgáltatásaként az Önkormányzat éves csapadékvíz elvezetési díjat fizet. Az éves díj mértéke az éves díj alapja mindenkori lakossági csatornadíj. Az éves csapadékelvezetési díjat két részletben köteles az Önkormányzat megfizetni. (2003-ban az éves díj mértéke 22.205 eFt + Áfa volt.)

A Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft. (DVCSH Kft.), melyben a DVG. Zrt.-nek van 51 %-os tulajdoni részesedése van, szennyvíz-elvezetési és csapadékvíz-elevezetési feladatokat végez. A Dunaújvárosi Szennyvíztisztító Szolgáltató Kft. (DSZSZ Kft.) - 51 %os önkormányzati tulajdon -, ahogy a későbbiekben látni fogjuk szennyvíz-tisztítási és 2006. évtől csapadék-tisztítási szolgáltatást nyújt.

 Az Önkormányzat (Megrendelő) 2006. április 7-én szolgáltatási szerződést kötött a DVG. Zrt.-vel (Szolgáltató) az 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) szerinti közfeladatinak ellátására. Az Önkormányzat az alábbi szolgáltatásokat rendelte meg:             

erdészeti munkák, erdőterületek és közutak melletti területek tisztántartása, városi parkok, zöldterületek fenntartása, parkfelület tisztántartása, úttisztítási tevékenység, hó és síkosság mentesítés, köztéri hulladékgyűjtő edények ürítése, karbantartása, pótlása, köztéri műtárgyak és berendezések karbantartása, köztéri nyilvános illemhelyek üzemeltetése, közkifolyók üzemeltetése, köztéri játszóeszközök karbantartása, út- és járdaburkolatok kisfelületű javítása, övárkok tisztítása,

125

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat  közúti tartozékok karbantartása,  ünnepi zászlózás,  vásár és piac fenntartás és üzemeltetés

A fenti feladatok elláttatására az Önkormányzat, a 2006. évben több mint 600 millió forintot fizetett ki.

Az előzőekben felsorolt tevékenységek esetében a szerződéses teljesítési határidő 2007. március 31. volt. Ezen tevékenységekre 2010. március 1-jén új szolgáltatási szerződést kötöttek a felek, melynek időtartama 2010. december 31. napjáig szól.  temető fenntartás és üzemeltetés 2017. március 31-ig (4.500 eFt).

A Szolgáltató ténylegesen felmerülő költségeit az elvégzett feladatoknak megfelelően a Megrendelő téríti meg.

Az alábbi táblázat a fent említett szerződéssel kapcsolatos költségeket foglalja magában. adatok eFt-ban Munkák megnevezése, Városüzemeltetés Erdőfenntartás, erdészeti munkák Parkfenntartás, városi parkok zöldterületek fenntartása Hó és síkosságmentesítés

2010. márciusdecember Bruttó áron 55 716 79 498 külön szerződés

Közterületek tisztán tartása, kézi út- és járdatisztítás

29 161

Parkok és zöldterületek tisztítása, szemétszedés

18 386

Erdőterületek és közutak melletti területek tisztítása

3 462

Köztéri hulladékgyüjtő edények karbantartása, pótlása

5 000

Egyéb köztiszt. feladatrok, illegális hulladékok elszállítása Köztéri hulladékgyüjtő edények, kosarak ürítése Úttisztítási tevékenység -autóbusz megállók takarítása

9 000 40 980 12 775

Út és járdaburkolat pormentesítése, locsolása Köztéri műtárgyak és berendezések karbantartása

8 000

Köztéri játszóeszközök karbantartása

8 000

Köztéri nyilvános illemhelyek üzemeltetése

10 961

Ünnepi zászlózás

1 059

Út és járdaburkolatok felületi javítás, karbantartása

12 000

Közúti tartozékok karbantartása

12 000

Hidak karbantartás (buszmegálló üvegezés) Közkifolyók üzemeltetése

1 000 3310

Piac, használt cikk piac üzemeltetése

-

Övárkok tisztítása Mindösszesen

310 307

A szerződésben feltüntetett vásár és piac fenntartása nem értelmezhető, minekután az előbbiekben bemutatott, határozatlan időre szóló külön szerződés vonatkozik a feladat ellátására.

126

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

 2008. április 1-jétől 2011. március 31-ig üzemeltetési szerződés van életben az Önkormányzat (Megbízó) és a DVG Zrt. (Üzemeltető) között Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonát képző sportlétesítmények kezelésére. A Zrt. az üzemeltetés keretében jogosult a hasznok beszedésére és köteles a létesítmények üzemeltetésével és karbantartásával felmerülő költségeket viselni.

A Zrt. köteles elvégezni:       

létesítmények folyamatos üzemeltetése, épületek, létesítmények takarításáról való gondoskodás, közüzemi díjak megfizetése, vagyonvédelem biztosítása, karbantartások, javítások, karbantartási, felújítási terv elkészítése, környezetvédelmi, tűzvédelmi, egészségügyi és munkavédelmi utasítások, rendelkezések betartása.

Az Önkormányzat a sportlétesítmények bérbeadásával kapcsolatos bérleti díjak beszedési jogát (bevételeket) átengedte a DVG Zrt. részére, azzal a feltétellel, hogy a Zrt. a beszedett díjakat üzemeltetési célra köteles felhasználni. Az Önkormányzat kötelezettséget vállalt, hogy a tényleges fenntartási és üzemeltetési költség, valamint a beszedett bevételek közti különbözetet számla ellenében megtéríti a Zrt.-nek.

A különbözet várható összege 2008. április 1-jétől havonta Áfá-val együtt 26.500 eFt. Ha az Önkormányzat bármelyik létesítményt valamely személy vagy szervezet részére ingyenesen biztosítja, akkor az ezzel kapcsolatos valamennyi közterhet és költséget viselni köteles. Ha pedig az Üzemeltető ad bérleti díj kedvezményt, vagy elengedést, akkor az elengedett összeg utáni Áfa fizetési kötelezettség a Zrt.-t terheli.

A Zrt. jogosult a létesítmények szabad kapacitásának értékesítésére, úgy, hogy az ebből származó bevételen a Zrt. és az Önkormányzat 50-50 %ban megosztozik.

Az Önkormányzat tulajdonát képző ingatlanok tekintetében vagyonbiztosítással rendelkezik, de a káreseményekhez kapcsolódó kártérítés összegét az Önkormányzat a Zrt.-re engedményezi.

127

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Megjegyzi a szakértő, hogy ha az Önkormányzat nem ad át dologianyagi jogot a gazdasági társaságnak, akkor önkormányzati bevételként kell elszámolni a vagyonhasznosításból származó bevételt és ezekre kötelezettséget csak akkor vállalhat a gazdasági társaság, ha azt az Önkormányzat költségvetésébe a megfelelő címekre beemelik.

A fenti szerződés alapján a DVG Zrt.-nek nincs joga bevételt szedni.

Jelen állapotok szerint további szükséges dokumentáció hiányában a szakértő nem tud tovább vizsgálni, azonban a dologi-anyagi jog átadásának, elszámolási kötelezettség megteremtésének meg kell történnie.

A szerződés nem tartalmaz a díjmegállapításra vonatkozó iránymutatást, mely alapján egyértelműen nem dönthető el a bevételek és költségek közötti különbözet mértéke. A tervezett különbözet várható éves összege 318 millió forint, mely figyelembe véve a feladat nem kötelező jellegét, alapvetően megkérdőjelezi annak ilyen volumenben történő ellátási szükségességét. A kiadási tételek csökkentésénél az ebből a szerződésből származó kötelezettségek felülvizsgálata javasolt.

A szerződés a Ptk-ban nem nevesített, vagyis atipikus szerződés.

Ezért szükséges a részletes szabályozás, és nem célszerű arra hivatkozni, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései irányadók.

A szerződés módosítása tekintetében szükséges figyelembe venni az alábbiakat:  szerződés megszűnése, módosítása, felmondás, súlyos szerződésszegés eseteinek meghatározása,  üzemeltetőnek tájékoztatási, beszámolási, jelentési kötelezettségeinek felsorolása,  káresemény bejelentési kötelezettsége, ennek elmaradásából származó károk üzemeltető által történő viselésének rögzítése,  üzemeltető adminisztrációs feladatainak megjelölése,  önkormányzati vagyontárgyakról nyilvántartás vezetési kötelezettség előírása,

128

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

 annak meghatározása, hogy az üzemeltetésre átadott ingó és ingatlan vagyont az üzemeltető milyen állapotban köteles visszaadni,  üzemeltetési napló vezetésének kötelezővé tétele,  az 5.3 pontban megjelölt, az üzemeltető által elvégezhető fejlesztések tekintetében részletszabályozás kidolgozása (fejlesztések előzetes írásbeli engedélyhez kötése, előzetes költségvetés elkészítése stb.)  2008. október 31-től határozatlan ideig a DVG Zrt. (Vállalkozó) köteles a

megrendelő Önkormányzat megbízása alapján a dunaújvárosi 3351. hrsz.-ú Táborhely-Kemping megjelölésű ingatlan leltárívek szerinti állapot vagyonvédelmét ellátni. A Szolgáltatási Szerződés 2009. május 18-ai módosítását követően a DVG Zrt. 2009. január 5-től határozatlan ideig köteles a 3350/1. hrsz. alatti Remix épület és az épület melletti zuhanyzó blokk megjelölésű ingatlanok leltárívek szerinti állapot vagyonvédelmét is ellátni. Ezt a tevékenységet a Zrt. 1 fő vagyonőrrel, 0-24 óráig, alkalmankénti, napi többszöri bejárással, szemrevételezéssel köteles ellátni. Az esedékessé vált havi szolgáltatási díjat teljesítési igazolás alapján a Megrendelő átutalással fizeti meg a Vállalkozónak, 30 napos fizetési határidővel.

A 2008. október 29-én kelt szerződés alapján a Vállalkozó által nyújtott szolgáltatások ellenértékét havi rendszerességgel 17.280 Ft/nap/fő + Áfa összegben állapították meg a szerződő felek. Ez éves szinten bruttó 7,8 millió forintot jelent.  Az Önkormányzat 2008. november 1-jétől határozatlan időre kötött szolgáltatási szerződést a DVG Zrt.-vel a dunaújvárosi 3351. hrsz.-ú Táborhely-Kemping megjelölésű ingatlan zöldterület fenntartási munkáira. A fenntartással kapcsolatos díjak Áfá-t tartalmazó összege 294 eFt/hónap, melynek megfizetésére kötelezett az Önkormányzat.

Felhívja a figyelmet a szakértő, hogy célszerű ezen feladatok tekintetében a közhasznú, közcélú feladatellátás kiszélesítése (közmunkások foglalkoztatása), mely külön támogatást is jelent.

129

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

 2009. április 14-én az Önkormányzat (Megrendelő) vállalkozási szerződést kötött a DVG Zrt.-vel (Vállalkozó) a Fabó Éva sportuszoda szükséges állagmegóvó felújítások és beruházások munkáinak elvégzésére. A felújítási és beruházási munkára bruttó 56.373.923 Ft keretösszeg áll rendelkezésre a szerződés szerint. A szerződés teljesítésének tervezett befejezési határideje 2010. szeptember 30-a volt. A Vállalkozó köteles a felújítási munkák költségeivel, valamint a lebonyolítás díjával a Közgyűlés felé elszámolni, legkésőbb 2010. november 15-ig.

A Vállalkozó részszámlák benyújtására jogosult.

2010. március 29-én az előző pontban megfogalmazott célra (természetesen más tartalommal), ismételten szerződést kötött az Önkormányzat a DVG Zrt.-vel. Jelen esetben a szerződés teljesítésének befejezési határideje 2010. december 31.

A felújítási és beruházási munkára bruttó 37.500.000 Ft keretösszeg áll a rendelkezésre. A Vállalkozó köteles a felújítási munkák költségeivel, valamint a lebonyolítás díjával a Közgyűlés felé elszámolni, legkésőbb 2011. április 30-ig. A Vállalkozó részszámlák benyújtására jogosult.

2010. szeptember 27-én az Önkormányzat (Megrendelő) vállalkozási szerződést kötött a DVG Zrt.-vel (Válallkozó) a Fabó Éva sportuszoda külső medence sátorcseréje munkáinak elvégzésére. A külső medence sátorcseréjére bruttó 18.234.495 Ft keretösszeg áll rendelkezésre. A szerződés teljesítésének tervezett befejezési határideje 2010. december 31. A Vállalkozó köteles a felújítási munkák költségeivel, valamint a lebonyolítás díjával a Közgyűlés felé elszámolni, legkésőbb 2011. április 30-ig.

A Vállalkozó részére a munka megkezdésének biztosításához előleg befizetése volt szükséges 2010. szeptember 28-ig, 9.117.248 Ft összegben.

Az uszodával kapcsolatosan eredetileg tervezett felújítási feladatok az év során megtöbbszöröződtek, mely a forrásigényt is jelentősen befolyásolta. Az uszodával kapcsolatos kötelezettségvállalás összesen 112.108 eFt, mely nem kötelező önkormányzati feladat ellátását biztosítja.

130

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A Fabó Éva sportuszoda felújításhoz kapcsolódóan előzetes műszaki állapotfelmérés szükséges, mely mindenre kiterjedően feltérképezi a működéshez nélkülözhetetlen munkák teljes körét.

Csak ennek ismeretében vállalhat az Önkormányzat szerződéses kötelezettséget. A teljeskörű információk birtokában a Közgyűlés dönthet a fejlesztések prioritásáról, mely ebben az esetben valószínűleg nem a sportuszoda kiemelését jelentette volna. A megkezdett beruházások során újabb és újabb hiányosságok feltárása által indukált költségtöbblet – figyelembe véve a tartós forráshiányt, az eladósodottság mértékét -, az önkormányzati működést veszélyezteti.

Ebben az esetben alapvetően arra sincs lehetőség, hogy a feladat elvégzése „versenyeztetésre” kerüljön, azaz a Zrt-n kívül egyéb vállalatok is lehetőséget kapjanak ajánlatok tételére.

Ez egyéb esetekben is rendkívül hiányos, tehát alapvetően nem történik piaci ár összehasonlítás, mely a DVG Zrt.-t monopóliumát biztosítja.

Ez természetesen teljes mértékben ellentmond az államháztartási minden szervezetétől elvárt gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi követelményeknek.  2009. június 24-én az Önkormányzat (Megrendelő) és a DVG Zrt. (Vállalkozó) vállalkozási keretszerződést kötött a Dunaújváros önkormányzati intézményeinek 2009. évi felújítási feladatok egy részének elvégzésére. A befejezési határidőt a szerződés 4. számú módosításával 2010. december 10-ében határozták meg. A 3. számú módosítás következtében a munkák elvégzésére bruttó 170.389 eFt keretösszeg áll rendelkezésre.

A szerződésmódosítások ebben az esetben is többletmunkákra vonatkoztak, mely megemelte a tervezett kiadási szintet.

131

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

 2010.

január 1-jétől 2012. december 31-ig energetikai üzemeltetés szervezési és vállalkozási szerződés van érvényben az Önkormányzat (Megbízó) és a DVG Zrt. (Vállalkozó) között.

A Vállalkozó szerződés szerinti feladata Dunaújváros Megyei Jogú Város gondozási, oktatási és egészségügyi intézményei energiafelhasználásának ellenőrzése, az egyes intézmények valós energia felhasználásának feldolgozása, energiahordozók árainak követése, a nem optimális energiafogyasztásról tájékoztatást küldeni az intézményvezetők, valamint az Önkormányzat részére, továbbá az energiafogyasztás optimálisabb felhasználására javaslat készítése. A megbízási díj 1.800 eFt/év + Áfa, melyet a Vállalkozó minden év december 31-ig egy összegben számláz ki az Önkormányzat részére.

Az említett feladat elvégzése alapvetően egyszeri felmérést jelenthet, melynek konklúziója egy iránymutatás, az energia felhasználás csökkentése érdekében.

A szakértő véleménye szerint az energiahordozók árnövekedését minden állampolgár követni tudja a számára elérhető forrásokból, az intézményvezetők az energia számlában megjelenő kiugró tételek nyomán önálló vizsgálatot tudnak indítani, melynek okait alapvetően a helyszínen lehet tetten érni. Ez a szerződés tehát nem tekinthető megalapozott és gazdaságos megoldásnak.

 2010. május 10-én az Önkormányzat (Megrendelő) vállalkozási szerződést kötött a DVG Zrt.-vel (Vállalkozó) 32 darab szelektív hulladékgyűjtő konténer kiszállítására, valamint 1 darab hulladékgyűjtő sziget kialakítására. A munkák befejezési határideje az 1. számú szerződésmódosítás következtében 2010. december 10. A hulladékgyűjtő konténer kiszállítás díja 2.100 Ft/db. A munkálatok vállalkozói díja Áfa-t tartalmazó összege 496.238 Ft. A szerződésben meghatározott feladat alapvetően beletartozik a DVG. Ztr.-vel 2006. április 7-én kötött közfeladat ellátási szerződésben foglaltakkal, mint a köztéri hulladékgyűjtő edények ürítése, karbantartása, pótlása.

132

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

 2010. május 20-án az Önkormányzat (Megrendelő) a DVG Zrt.-vel (Vállalkozó) vállalkozási szerződést kötött a Dr. Molnár László Emlékpark 2010. évi zöldterület fenntartási és az Emlékparkban lévő tó és öntözőrendszer karbantartási munkáival kapcsolatban. A vállalkozási díj bruttó összege 5.499,989 eFt. A munka megkezdésének időpontja 2010. április 1., befejezésének határideje 2010. december 31.

Hasonlóan az előbbi szerződéshez e helyen is hivatkozik a szakértő a 2006. április 7-én megkötött szerződésre, mely a zöldterület fenntartási és karbantartási feladatokat is meghatározza, nem képez kivételt ez alól Megjegyzi a szakértő, az Emlékpark sem a közterület zöldterület fenntartási sem az Emlékparkban lévő tó és öntözőrendszer karbantartási munkáira vonatkozóan. Javasolt az említett eredeti szerződésben foglaltakat részletesen paraméterezni, pl. zöldterület nagysága, karbantartási, hulladékgyűjtési feladatok, pótlási kötelezettség tartalma, stb. vonatkozásában. 

2010. június 1. napjától 2010. december 31. napjáig az Önkormányzat (Megrendelő) az Ötv.-ben rögzített közfeladatainak kiegészítésére további parkfenntartási és erdészeti tevékenységekre szolgáltatási szerződést kötött a DVG Zrt.-vel (Szolgáltató). A Megrendelő a parkfenntartási és erdészeti munkákat 52.262,999 eFt bruttó áron, 2010. évi teljesítéssel rendelte meg. Továbbá külön szolgáltatási szerződésben, de a fenti teljesítési határidőkkel megegyezően parkfenntartási munkákvirágbeszerzés címén 5.191,994 eFt bruttó áron, 2010. évi teljesítéssel rendelte meg az Önkormányzat a Zrt.-től.

Ez a szerződés sem tartalmaz konkrétumokat a mutatószámok alapján (erdő, park számossága, terület nagysága…stb.) meghatározott feladat ellátás tekintetében. Így lehetséges, hogy a parkfenntartási munkák elvégzése nem tartalmazza a virágbeszerzés költségeit.

 2010. június 2-án határozatlan idejű üzemeltetési szerződés jött létre az Önkormányzat (Megbízó) és a DVG Vagyonkezelő Zrt. (Üzemeltető) között a Dunaújváros, Szigeti úton lévő REMIX megnevezésű ingatlan üzemeltetésével. Az Üzemeltető az ingatlan használatáért bérleti díjat köteles fizetni, a bérleti díj mértéke 250.000 Ft/hó + Áfa.

133

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A bérleti díj összege minden évben az előző évben a KSH által közzétett szolgáltatói árindex mértékének megfelelő módon változik minden év január 1. napjától. Az Üzemeltető jogosult az ingatlant albérletbe adni. A közüzemi költségek megfizetése is az Üzemeltetőt terhelik. A hasznok beszedésére a Zrt. jogosult, továbbá köteles a létesítmény üzemeltetésével és karbantartásával felmerülő költségeket viselni.

Felújítási munkák kizárólag a Polgármester engedélyével, előzetesen jóváhagyott költségek szerint végezhetők. Az épület üzemeltetéséhez szükséges karbantartási munkák számlával igazolt elvégzését a szerződő felek összesen 4.835.840 Ft + Áfa összegben fogadták el. A megbízó Önkormányzat a szerződés időtartama alatt ezt az összeget havi 312.500 Ft/hó összegű részletekben fizeti meg. Az ingatlanhoz kapcsolódó alapbiztosítás összege az Önkormányzatot terheli.

A szerződés ellentmondást tartalmaz a karbantartási feladatok kötelezettjének személyében (6. és 8.) pont. A karbantartás a Zrt-t terheli, a felújítás az Önkormányzatot. A 8. pontban elfogadott munkák felújítási feladatok, mely ilyen módon helytelen karbantartási meghatározást kapott.  2010. június 18-án az Önkormányzat (Megrendelő) vállalkozási szerződés keretében a DVG Zrt.-től (Vállalkozó) a Dunaújvárosi Köztemető ravatalozó épületegyüttesében a hűtőkamra ajtó cseréjét, valamint az irodaépületben található mosdóablakok cseréjét rendelte meg. A munkálatok bruttó vállalkozói díja 371.875 Ft. A munkálatok befejezési határideje az 1. számú szerződésmódosítást követően 2010. december 20.  2010. szeptember 27-én az Önkormányzat (Megrendelő) és a DVG Zrt. (Lebonyolító) között a Dunaújvárosi Helyi Élelmiszerpiac 2009. évben megkezdett munkáinak – világítási és dugaszoló aljzatok hálózatának kiépítése folytatására lebonyolítási szerződés jött létre. A munka megkezdésének időpontja 2010. október. 1. volt, a befejezés határideje pedig 2010. december 31. A vállalkozási díj Áfa-t tartalmazó összege 1.000 eFt.

134

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

 2010. november 2-án a DVG Zrt. (Vállalkozó) és az Önkormányzat (Megrendelő) a Dunaújvárosi Köztemető ravatalozó épületén a folyosó feletti tető felújítási munkáival, valamint a belső tisztasági festéssel kapcsolatban vállalkozási szerződést kötött. Az elvállalt munkálatok szerződés szerinti bruttó vállalkozói díja 643.794 Ft. A kivitelezés befejezési határideje 2010. december 10.

Megjegyzés: Az interjúk alapján megállapítható, hogy a temető üzemeltetője a DVG Zrt., mellyel kapcsolatosan azonban nem állt rendelkezésre semmilyen dokumentáció.  2010. november 2-án a DVG Zrt. (Vállalkozó) és az Önkormányzat (Megrendelő) a Petőfi Sándor Általános Iskola szennyvíz alapvezetékének cseréjével kapcsolatban vállalkozási szerződést kötött. Az elvállalt munkálatok szerződés szerinti bruttó vállalkozói díja 726.938 Ft. A kivitelezés befejezési határideje 2010. december 10.  2010. november 2-án a DVG Zrt. (Vállalkozó) és az Önkormányzat (Megrendelő) a Dunaújvárosi Óvoda Százszorszép Egységében az álmennyezet bontási munkáival, a bontáshoz kapcsolódó lámpatestek le- és felszerelésével, valamint a keletkezett törmelék elszállításával kapcsolatban vállalkozási szerződést kötött. Az elvállalt munkálatok szerződés szerinti bruttó vállalkozói díja 1.340.730 Ft. A kivitelezés befejezési határideje 2010. december 10. Összefoglalásként az igazságügyi szakértő megállapítja, hogy a DVG Zrt., mint 100 %-os önkormányzati tulajdonú vagyonkezelő tevékenysége az Önkormányzat által kellően nem ellenőrzött. A szerződéses kapcsolatok részletezettsége nem nyújt korrekt információt az ellátandó önkormányzati feladatokról, nincs valóságos teljesítménymérés.

A vagyonkezelő tevékenysége a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség kritériumait nem teljesíti és valós mérések nem is kapcsolódnak a tevékenységének elemzéséhez. Függetlenül attól, hogy a Zrt. főként önkormányzati vagyont kezel, nem történik megfelelő beszámolás, ellenőrzés és egyéb a tájékoztatás az Társaság által végzett feladatok állapotáról a tulajdonos felé.

Az Önkormányzat a Zrt.-t úgy finanszírozza, mint egy költségvetési szervet, amely mindenben előnyt élvez, de ami a nagyobb baj, hogy a közfeladatok versenyeztetése sem történik meg.

135

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Erről írt szakvéleményt a MultiContact Kft., mely 2006-2007. közötti időszakban a Közbeszerzésekről 2003. évi CXXIX. törvény megsértését állapította meg.

A megállapítás szerint az említett években a Zrt. éves nettó árbevételének kevesebb, mint 90 %-a származott az Önkormányzattal kötött szerződésből, mely alapján a Zrt. felé delegált feladatellátás tekintetében közbeszerzési eljárás kellett volna lefolytatni a Közbeszerzésekről 2003. évi CXXIX. törvény 2/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően.

A vizsgált szerződések alapján megállapítható, hogy azokban nem határozzák meg egzakt módon az ellátandó közfeladat tartalmát, annak terjedelmét, illetve a feladatok nagy részéhez nem kapcsolódik a piaci igényeknek megfelelő árkalkuláció. A közfeladat ellátáshoz kapcsolódó szerződésekben nem kerül pontosan meghatározásra az elvárt teljesítmény (például parkgondozás, karbantartás), valamint pénzügyi megalapozottságuk is kérdéses.

A DVG Zrt. számláinak összesített adatai szerint Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évben összesen 1.835.177 eFt, 2010. évben 1.285.119 eFt összeget fizetett ki. Ez az elmúlt két évben 3,1 milliárd forint terhet jelentett az Önkormányzat számára.

136

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2. DV N Dunaújvárosi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. (100 %-ban önkormányzati tulajdonú) A Társaság létesítő okiratának kelte 2008. október 30.-a, a Cégbíróságon a bejegyzésének kelte 2009. január 8. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata az egyedüli részvényes, 100 %-os tulajdonos. A Cég jegyzett tőkéje 5.000 eFt. 2009. évben az üzemi, üzleti tevékenység eredménye 1.149 eFt volt, adózás előtti eredménye pedig 1.153. A Társaság osztalékot nem fizetett, így mérleg szerinti eredménye az adózott eredménnyel, 922 eFt-tal egyezett meg.

A Társaság a cégkivonat alapján az alábbi tevékenységek végzésére jogosult:         

mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás (főtevékenység), épületépítési projekt szervezése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, ingatlanügynöki tevékenység, PR, kommunikáció, üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, építészmérnöki tevékenység, piac-, közvélemény-kutatás, máshová nem sorolható egyéb szakmai, tudományos, tevékenység.

műszaki

Az Önkormányzat és a Zrt. 2009. január 22-i keltezéssel Általános Városrehabilitációs Szerződést kötött. Az Önkormányzat időközben módosította a városrehabilitációs rendeletét, mely módosítások, illetve a projekt vitelével és a költségek elszámolásával kapcsolatos átvezetések szerződésmódosítást kívántak meg.

A szerződésben meghatározásra kerültek a megbízott által ellátandó feladatok, melyek többek között a közbeszerzései eljárások lefolytatása, a projekt előkészítése, a projekt végrehajtása, a projekt lezárása, illetve vagyontárgyhoz kapcsolódó külön feladatok.

A szerződésben foglalt feladatokat a Zrt 2010. október 1- és 2011. december 31. közötti időszakban látja el.

A megállapított több tételből összeálló díj bruttó 63 millió forint.

137

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A Zrt.-nek a városrehabilitációs szerződésen kívül egyéb szerződése az Önkormányzattal nincs.

2010. novemberében véglegesen rögzítésre került, hogy a tervezett városrehabilitáció nem valósul meg Dunaújvárosban.

A városrehabilitáció elsősorban közlekedésfejlesztést érintette volna, de készültek tervek városépítészeti feladatokra is.

A Városháza tér, a Városház sétány és a Duna-parti Sétány rehabilitációját és átépítését, valamint játszó- és sporttérrel való bővítését a Garten Stúdió tervezte, míg a Városháza belső átalakítására, elsősorban az új házasságkötő terem és konferenciaterem tervezésére a Finta Stúdiót kérték fel.

A uniós projekt támogatásához a pályázatot kiíró feltételül szabta egy magánberuházás partnerségét, mely a Vasmű út 41. épületének 2,2 milliárdos felújítását és átalakítását jelentette volna.

A Vasmű út 41. Kft. két tulajdonosa, az Önkormányzat (jelenleg 77,82 %os) és a DVG Zrt. (jelenleg 22,18%-os) ingatlanokat apportált a társaságba.

A Kft. feladata az ingatlanok hasznosítása lenne, mely jelenleg csekély mértékben történik meg.

A Vasmű út 41 Kft.-nél - melynek fő tevékenysége épületépítési projekt szervezése - jegyzett tőke emelése 2008. és 2009. évben összesen 731.080 eFt értékben valósult meg.

2010. évben további 20.000 eFt összegű tőkeemelésre került sor, melynek eredményeképp a törzstőke megoszlása a tagok között az alábbiak szerint alakul: adatok eFt-ban

DMJV Önk.

DVG Zrt. összesen

kp.

162 530 930 163 460

apport összesen 428 700 591 230 161 920 162 850 590 620 754 080

A támogatási szerződés aláírása a magánpartnerek kihátrálása miatt hiúsult meg.

138

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

A fenti kis kitérő után visszatérve a DV N Nonprofit Zrt.-re megállapítható, hogy jelenleg nem lát el meghatározható közfeladatot, mivel a fentiekben foglaltak szerint a városrehabilitációs projekt nem valósul meg.

Az Önkormányzat 2009. évi zárszámadásában szereplő adatok alapján a Zrt. részére a piaci árnál alacsonyabb bérleti díj megállapítása történik, mely miatti bevételkiesés összesen 867.825 Ft volt. A 2010. évi költségvetésben a tervezett összeg 1.496.250 Ft. Az Önkormányzat ezt az összeget, mint közvetett támogatást jeleníti meg a költségvetésében.

A DV N Dunaújvárosi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. számára átadott pénzeszközök mértékét az alábbi táblázat tartalmazza: adatok eFt-ban 2010. év eredeti Átadott pénzeszköz

DV N Zrt. támogatása

Átadott pénzeszköz

DV N Zrt. működési előfinanszírozása

Városfejlesztési feladatok

DV N Zrt. alaptőke biztosítása

Közvetett támogatás

DV N Zrt. piaci árnál alacsonyabb bérleti díj megállapítása miatti bevételkiesés

ÖSSZESEN

50 000

2009. évi teljesítés

2008. évi teljesítés

3 750

1 250

868 50 000

4 618

1 250

139

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

3. Szent Pantaleon Kórház Nonprofit Kft. (100 %-ban önkormányzati tulajdonú) A Társaság létesítő okiratának kelte 2009. január 5., cégbírósági bejegyzésének dátuma 2009. január 22. A Társaság átalakulással jött létre a Szent Pantaleon Kórház Közhasznú Társaságból. Az átalakulás oka, hogy a Gazdasági társaságokról szóló a 2006. évi IV. törvény 365. § (3) bekezdése alapján a közhasznú társaságoknak legkésőbb 2009. június 30-áig át kellett alakulniuk nonprofit gazdasági társasággá, ha nem a megszűnést választották. A Cég jegyzett tőkéje 3.000 eFt, 100 %-os tulajdonos Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata.

A Társaság eredménykimutatását vizsgálva megállapítható, hogy mind 2008., mind 2009. évben veszteségesen működött, melyet jól mutat az üzemi, üzleti tevékenység és a szokásos vállalkozási eredmény negatív értéke. A mérleg szerinti eredmény 2009. évben -886.014 eFt, amely 99,5 %-kal mutat rosszabb értéket 2008. évhez képest.

A Kórház cégkivonata alapján több tevékenység végzésére jogosult. Az alábbiakban ezek közül kiemelésre került:        

fekvőbeteg-ellátás, általános járóbeteg-ellátás, szakorvosi járóbeteg-ellátás, fogorvosi járóbeteg-ellátás, egyéb humán-egészségügyi ellátás, biotechnológiai kutatás, fejlesztés, egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, szakmai középfokú, felsőszintű, nem felsőfokú, felsőfokú és egyéb oktatás,  fémfeldolgozási termékek, orvosi eszközök gyártása  bérbeadási tevékenység,  általános épülettakarítás.

Előzmények: Az Önkormányzat (Tulajdonos) és a Kórház8 (Vagyonkezelő) között 2005. november 25-én vagyonkezelési szerződés (vagyonkezelői jog alapítással) jött létre.

8

Szent Pantaleon Kórház Közhasznú Társaság

140

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A szerződésben maghatározottak szerint ennek oka az volt, hogy a Kórháznak önálló költségvetési szervként való működtetését az Önkormányzat megszüntette és ezt követően gazdasági társasági formában működteti tovább.

A szerződésben meghatározásra került, hogy a Kórház feladat-ellátási szerződés alapján egészségügyi ellátás szolgáltatására kötelezett.

A szerződés tárgyát meghatározott helyrajzi számú ingatlanok (kivett orvosi rendelő, kivett kórház, az ingatlanon vezeték szolgalmi jog áll fenn a SINESCO Energia Szolgáltató Kft. részéről), valamint 2005. szeptember 30-ai fordulónappal készített mérlegben felsorolt gépi berendezések és eszközök képezték.

A szerződés határozott időre, 10 évre jött létre.

A vagyonkezelői jog megszerzése és gyakorlása térítésmentesen történt, de a Vagyonkezelő köteles a fejlesztések teljesítésére (szerződés megkötését követő 5 éven belül) és a folyamatos felújításra, karbantartásra. A Vagyonkezelő köteles az önkormányzati törzsvagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit, illetve költségeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani úgy, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen. Az önkormányzati törzsvagyon tárgyaiból a Vagyonkezelőnek elkülönített nyilvántartási kötelezettsége van.

A Vagyonkezelő az önkormányzati törzsvagyon eszközei után elszámolt értékcsökkenés összegét az önkormányzati törzsvagyon pótlására, bővítésére, a kezelt vagyon felújítására, a vagyon gyarapítására köteles fordítani.

A Tulajdonos kötelezettsége a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt legalább egy alkalommal, külön közgyűlési határozattal, címzett állami támogatásra vonatkozó pályázat benyújtása, és a pályázathoz szükséges önerő biztosítása, valamint ha az Önkormányzat éves költségvetésében fejlesztési célra költségvetési támogatást nyújt, azt célhoz kötötten adja a Vagyonkezelő részére a megkötött Közhasznú Szerződésben részletezett módon, és köteles a Vagyonkezelő által szolgáltatott adatok alapján a vagyont nyilvántartani.

A szerződés 2006. december 15-én módosításra került, mert a korábban átadott ingatlanok, ingóságok listája hiányos volt. A vagyonkezelésbe adott vagyonelemek összesített átadási értéke a 2005. december 31-ei fordulónapra vonatkozó vagyonleltár szerint bruttó 2.168.154 eFt, az elszámolt értékcsökkenés 1.219.427 eFt, tehát a nettó érték 948.727 eFt.

141

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

Az alábbi táblázatban az Önkormányzat 2008., 2009. évi zárszámadásából, illetve a 2010. évi költségvetési háromnegyedévi teljesítési adataiból nyerhető önkormányzati támogatások láthatók: adatok eFt-ban 2010. évi költségvetés I-III. negyedév 423 000

2009. évi teljesítés

Átadott pénzeszköz

Szent Pantaleon Kórház Nkft. tőkepótlása

Átadott pénzeszköz

Szent Pantaleon Kórház Nkft.számára pénzeszközátadás nagyértékű műszerek javítására

Városfejlesztési feladatok

Szent Pantaleon Kórház Nkft. sürgősségi ellátás SO1 és SO2 pályázat önrésze

10 000

Városfejlesztési feladatok

Szent Pantaleon Kórház Nkft. felhalmozási kölcsön nyújtása

30 247

Városfejlesztési feladatok

Szent Pantaleon Kórház Nkft. Számára visszatérítendő támogatás nyújtása a SzülészetNőgyógyászati osztály III. emeleti részlegének felújítási céljából

ÖSSZESEN

2008. évi teljesítés

3 395

15 000 423 000

40 247

18 395

A kórház tevékenysége veszteséges. Jelentős számú nem kötelező feladatot lát el, melyek felülvizsgálata elengedhetetlen a tervezett tőkepótlás (1.298.000 eFt) előtt. A tőkepótlás igénye mellett figyelembe kell venni, a 268 millió forint szállító kötelezettséget, illetve a több milliós összegű tárgyi eszköz beszerzések szükségességét, melyet a Tulajdonos likviditási és eladósodottsági problémái okán nem tud teljesíteni.

A Társaság súlyos pénzügyi gondokkal küzd, a gazdálkodása során elért vagyonvesztés jelentős mértékű. A saját tőke tartósan a jegyzett tőke alatt van, mely egyrészt veszélyezteti a gazdálkodás biztonságát, másrészt a Gazdasági Társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 51. § (1) bekezdése alapján nem szabályszerű.

A Szent Pantaleon kórház fenntartása folyamatosan jelentős összegű működési támogatást, vagy tőkepótlást igényel. A jelenlegi helyzetben e tőkepótlási, támogatási tulajdonosi kötelezettség a fedezetlen önkormányzati kötelezettségek közé tartozik.

A társaság megszüntetésére vagy a megyei önkormányzatnak való átadására van szükség.

142

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

4. Média Duna Invest Kft. (100 %-ban önkormányzati tulajdonú) A Média Duna Invest Kft. létesítő okiratának kelte 2000. június 20. A Cég elnevezése 2007. július 10-éig DVG-Invest Ingatlanforgalmazó Kft. volt, 2008. november 11-től a Társaság főtevékenysége reklámügynöki tevékenység. A kezdeti jegyzett tőke 3.000 eFt volt, mely kizárólag pénzbeli hozzájárulásból állt.

2009. február 10-én tőkeemelésre került sor 20.950 eFt értékben, így a Cég jelenlegi jegyzett tőkéje 23.950. eFt. 2009. március 12-e óta, a Társaság kizárólagosan önkormányzati tulajdonban van, az Önkormányzat könyveiben a részesedés 3.000 eFt-tal szerepel, a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 49. § (3) bekezdése alapján9.

A Kft. üzletrészének megvételével az alábbi közgyűlési döntések születtek: A DVG Zrt.-nek a Dunaújvárosi Televízióval műsorszolgáltatással kapcsolatban megbízási szerződésük volt, mely 2008. december 31-én lejárt, és a DVG Zrt. ezt a feladatot nem kívánta a továbbiakban ellátni, ezért az Önkormányzat intézkedését kérték a további műsorszolgáltatás biztosításáról.

A Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése az 594/2008. (X.30.) KH. számú határozatában kinyilvánította szándékát, hogy a helyi televíziós műsorszolgáltatásra 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságot kíván létrehozni. Az Önkormányzat ezt úgy valósította meg, hogy a DVG Zrt. által alapított Média Duna Invest Szolgáltató Kft. 100 %-os üzletrészét megvásárolta.

Előzmények: 2008. évben a DVG Zrt. megvásárolta a DTV használt műszaki berendezéseit és eszközeit, melyek forrását az Önkormányzat biztosította támogatás formájában, 30.000 eFt értékben. Ezeket a megvásárolt eszközöket a DVG Zrt. Igazgatósága a 2009. január 27-ei ülésén született határozattal apportálta a Média Duna Invest Kft.-be. Tehát a fentebb említett 20.950 eFt tőkeemelést ez az apportálás jelentette.

9

A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár), cégvásárláskor - üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatása esetén - az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték (vételár).

143

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A tőkeemelésre 2009. február 10-én került sor. (Az Önkormányzattól kapott információ alapján az apport filmarchívumból állt, ellentétben azzal, hogy az Önkormányzat a költségvetésének végrehajtása alapján műszaki berendezések és eszközök vételére adta a támogatást.)

Ez alapján látható, hogy az Önkormányzat 30.000 eFt-ot fordított az apportot képző eszközök beszerzésére 2008. szeptember 30-án, de ugyanakkor a Média Duna Invest Kft.-be csak 20.950 eFt összérték került apportálásra 2009. február 10-én.

A Közgyűlés 54/2009. (II.12) KH. számú határozata alapján az Önkormányzat a 2009. évi költségvetése pályázati tartalék terhére 3.000 eFt-ért megvásárolta a DVG Zrt.-től a Kft. 100 %-os üzletrészét. (Az apportértéket támogatásként már megfizette.)

A Társaság 2009. március 12-én került az Önkormányzat tulajdonába, ennek következtében az Önkormányzat egy új, egységes szerkezetbe foglalt Alapító okiratot fogadott el. Az Alapító Okirat értelmében a Társaság törzstőkéje 23.950 eFt, melyből 3.000 eFt pénzbeli betét, 20.950 eFt nem pénzbeli betét (apport).

A Társaság alapítójaként Dunaújváros Megyei Jogú Város került meghatározásra, holott az Önkormányzat a Társaságot megvásárolta, tehát nem alapítója, hanem tulajdonosa. Ezt támasztja alá azon tény is, hogy a Társaság részvényeiért fizetett ellenérték, tehát a bekerülési érték 3.000 eFt. 2009. évben az Önkormányzat 38.000 eFt támogatást adott helyi televíziózásra.

2010. évben az erre előirányzott összeg 50.000 eFt, melyből I.-III. negyedévben 33.000 eFt volt a teljesítés. Továbbá 2010. december 22-én Támogatási szerződés jött létre a Dunaújvárosi Megyei Jogú Város Önkormányzata (támogató) és a Media Duna Invest Kft. (támogatott) között. A Közgyűlés az 572/2010. (XI.18.)

KH. számú határozata alapján 20.000 eFt visszatérítendő támogatásban részesítette a Kft.-t., amelyet 2011. december 31-ig köteles a Támogatott az Önkormányzatnak visszatéríteni. Az összeget a Kft. kizárólag likviditási problémák rendezésére használhatja fel, és annak felhasználásról 2011. december 31-ig köteles elszámolni az Önkormányzat felé.

144

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

5. MMK Közhasznú Nonprofit Kft. (86,67 %-ban önkormányzati tulajdonú) A Társaság, létesítő okiratának kelte 2009. március 31-e volt, akkori neve Munkásművelődési Központ Nonprofit Kft. 2009. június 9-e óta hatályos a Társaság jelenlegi elnevezése. A Cég tevékenysége máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység. A jegyzett tőke értéke 3.000 eFt, melyből az Önkormányzat 2.600 eFt-tal rendelkezik, így tulajdoni hányada 86,67 %. A másik tulajdonos az önkormányzaton kívül DUNAFERR DV Vasas Szakszervezeti Szövetség, 13,33 %-kal.

A Társaság és az Önkormányzat között 2002. április 2-án közművelődési megállapodás jött létre. A megállapodás értelmében az MMK Nkft. az alábbi közművelődési feladatokat köteles szakszerűen és folyamatosan ellátni:  alkotó és előadó-művészeti közösségek életrehívását és működésük segítését,  művészeti, ismeretterjesztő és egyéb szabadidős csoportok, együttesek, körök, klubok és más közösségek tartalmi munkájának szakmai segítését, anyagi és infrastrukturális támogatását,  a város kulturális értékeinek bemutatását, ismertté tételét,  különböző korosztályok (kiemelten az ifjúsági és gyermek korosztály) számára a szórakozás kulturált lehetőségeinek biztosítását,  iskolarendszeren kívüli tanfolyamok szervezését,  ismeretterjesztő és művészeti kiállítások megrendezését,  rekreációs, szabadidős és sportrendezvények szervezését.

Az Önkormányzat térítésmentesen a Kft. használatába adta az 54/5 hrsz. számú, 5.484 m2 belterületi önkormányzati ingatlant. A Társaság viseli a fenntartással járó valamennyi közterhet, továbbá az ingatlanból származó hasznok szedésére is jogosult. A szerződés megkötésének évében április 1. és december 31. között összesen 24.480 eFt összegű támogatást nyújtott az Önkormányzat. A következő években ezen összeg egész évre számított értékének a mindenkori inflációval növelt értékét biztosítja az Önkormányzat.

A közművelődési szerződés szerinti szolgáltatásért részvételi díjat kell fizetni az igénybevevőknek, az alábbiak kivételével:  ismeretterjesztő előadások,  ismeretterjesztő, illetve amatőr művészeti kiállítások,  gyermekek számára szervezett sportrendezvények,  vetélkedők.

145

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A Művelődési Központ épületét a feladatellátónak kötelessége hétfőtől szombatig, 7 és 21 óra között nyitva tartania.

A szerződés 2004. november 8-ai módosítását követően az Önkormányzat a megállapodás megkötésének időpontjában a kulturális szakterületen foglalkoztatottak számára meghatározott mindenkori illetményminimum biztosításán felül, kötelezettséget vállalt arra, hogy a feladatellátó Kft.-nél a közművelődési megállapodás megkötésekor alkalmazásban állók részére mindenkor biztosítja a kulturális szakterületen foglalkoztatott közalkalmazottai számára nyújtott bérnövekedés mértékét, abban az esetben, ha az inflációval növelt mindenkori támogatás összege a bérfejlesztésre nem nyújt fedezetet.

2010. március 16-án ismételten módosították a közművelődési megállapodást, a tekintetben, hogy az eredeti megállapodásban megállapított támogatás összegét (24.480 eFt), és a mindenkori inflációval növelt összegét hatályon kívül helyezték. 2010. évben a feladatellátó számára összesen 28.000 eFt támogatást nyújt. A szerződésmódosítást követő években a feladatellátó számára az Önkormányzat a mindenkori gazdasági lehetőségeitől függő támogatást nyújt, a támogatás mértékének megállapítására az adott évi városi költségvetési rendelet elfogadásakor kerül sor.

A 2010. évi költségvetésben az 5. számú mellélet 35. alcímén (kiemelt előirányzat) 48.000 eFt volt előirányozva az MMK Nonprofit Kft. támogatása tekintetében. Az Önkormányzat 2010. évi költségvetés I-III. negyedévi teljesítésének tájékoztatójában az 5. számú mellékletben eredeti előirányzataként már 28.000 eFt került bemutatásra, a teljesítés 21.500 eFt volt.

2009. évben az MMK Nonprofit Kft.-nek az átadott pénzeszközök között rendezvényeinek támogatására 1.200 eFt támogatást nyújtott a Társaság számára.

A szerződésből nem állapítható meg az elvárt teljesítmény (előadások, kiállítások, egyéb rendezvények száma).

146

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat 6.

Dunaújvárosi Kistérség Turisztikai (86 %-ban önkormányzati tulajdonú)

Közhasznú

Nonprofit

Kft.

A 2003. február 20-án jött létre közhasznú társaságként, majd a 2009. február 04-től a kötelező törvényi átalakulás után közhasznú non-profit szervezetté alakult. Feladata a kistérség idegenforgalmának koordinálása, fejlesztése, közös programok szervezése, európai uniós információszolgáltatás, rendezvényszervezés, pályázati információk nyújtása.

Az Önkormányzat nem tudott a Kft.-vel kapcsolatos szerződést a szakértő rendelkezésére bocsátani.

7. INNOPARK Kiemelkedően önkormányzati tulajdonú)

Közhasznú

Nkft.

(85,7

%-ban

A Társaság alapításának időpontja 1995. augusztus 1-je volt. A cég jelenlegi nevén 2009. február 25-e óta van bejegyezve a Cégbíróságon. A Társaság jelenlegi jegyzett tőkéje 110.500 eFt. Az Önkormányzat részesedésének értéke 94.000 eFt, tulajdoni hányada 74,70 % a 2009. évi zárszámadásban foglaltak alapján.

Megjegyzés: A 94.000 eFt értékű részesedés jegyzett tőkéhez viszonyított aránya azonban 85,07%.

Az Önkormányzaton kívül a Cégkivonat és a Társasági szerződés alapján a DONBASS Pályázatmenedzselő és Térségfejlesztő Zrt., illetve a Magyar Állam képviseletében Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács mint tulajdonosi jogok gyakorlója képv. MNV Zrt. A Donbass Zrt. a társasági szerződés alapján 10.500 eFt készpénzzel járult hozzá a törzstőkéhez, ez alapján a tulajdoni hányada 9,5%, a Magyar Állam 6.000 eFt készpénzt bocsátott a Társaság rendelkezésére, így tulajdoni hányada 5,43 %. Az Önkormányzat 94.000 eFt készpénzzel járult hozzá a Társaság törzstőkéjéhez, így tulajdoni hányada nem 74,7%, hanem 85,07%.

147

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Jelenleg a 2010. május 31-én kelt, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés van érvényben. Eszerint a Társaság megalapításának célja a dunaújvárosi volt szovjet laktanya területének és az azt övező földterületek hasznosítása volt, továbbá az ennek eredményeként kialakított komplexum egységes innovációs centrumként való működtetése.

A Kft. feladata:     

településfejlesztés, településrendezés, épített és természeti környezet védelme, közreműködés a foglalkoztatás megoldásában, tudományos tevékenység támogatása.

A Cég tevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.

Az Önkormányzat mellékszolgáltatás részeként ingyenes használati jogba adta a Társaságnak a dunaújvárosi 2976. hrsz-ú , 14 ha 4.482 m2 területű, valamint a 3331 hrsz-ú, 11 ha 9.995 m2 területű ingatlanokat, a Társaság fennállásának idejére.

2008. november 30-án az Önkormányzat és az Innopark Nkft. között együttműködési megállapodás jött létre. A megállapodás az Önkormányzatnak a helyi vállalkozások munkahelyteremtő támogatásáról szóló 35/2008. (IX.12.) rendelete és az azzal kapcsolatos 599/2008. (X.30.) KH számú határozatának végrehajtása érdekében történt. Az Innopark Kht. az Önkormányzat Pénzügyi és Vagyonkezelési Irodáját kell, hogy segítse az előbbi feladatok végrehajtásában.

Segítőként az alábbi feladatokat végzi:     

a program nyilvánossága, kivéve a Helyi Témában való közzététel, a kiírással kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás, a pályázati dokumentumok előkészítése, kezelése, befogadása, a beérkezett dokumentumok formai vizsgálata, hiánypótlás kérése, a dokumentumok döntésre előkészítése és a közreműködőnek történő továbbítása,  a dokumentumok döntésre előkészítését követő 3 napon belül a mellékletekkel felszerelt pályázati anyag továbbítása a közreműködő szervnek,  a projekt nyomon követése.

148

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Az Innopark Nonprofit Kft. a 2008-as évi költségvetésben biztosított 50.000 eFt, rendeletben meghatározott célú felhasználásában a közreműködői segítségért nem kér külön díjazást, megoldja saját költségvetéséből a vállalt feladatot. A felek megállapodtak továbbá abban, hogy az Innopark Nonprofit Kft. megállapodásból eredő megbízása a tárgyévi költségvetésben elkülönített összeg rendeletben meghatározott célra történő felhasználásával megszűnik.

Az Innopark Nkft-nek 2008. évben működési támogatásként 15.000 eFt nyújtott az Önkormányzat. Továbbá ugyanebben az évben városmarketing feladatokra 12.000 eFt volt előirányozva a Kft. számára, de teljesítés nem történt.

2009. évben szintén városmarketing feladatokra 12.000 eFt (módosítást követően 11.400 eFt) volt az előirányzat, de kifizetés nem történt.

A 2010. évi költségvetés átadott pénzeszközei között nem szerepel a Kft.-vel kapcsolatos előirányzat.

8. Vasmű 41. Irodaház Kft. (77 %-ban önkormányzati tulajdonú) A Kft.-t 2008. január 31-én jegyezték be a Cégbíróságon. A Társaság tulajdonosai a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata 77,82 %-os tulajdonosi részesedéssel, illetve a DVG Zrt. 22,18 %-os tulajdonosi részesedéssel. A cég tevékenysége épületépítési projektek szervezése.

Megjegyzés: A DVG Zrt., mint az Önkormányzat városfejlesztési városüzemeltetés gazdasági társasága számára alapvető feladat az Önkormányzat épületépítési projektjeinek szervezése. A szakértő tehát nem látja indokoltnak az új Társaság alapítását, mely az alábbiakban bemutatottak szerint működési többletigényt generált.

A Társaság alapításkori jegyzett tőkéje 3.000 eFt volt, melyet azóta többször felemeltek. 2009. december 31-én a jegyzett tőke értéke 734.080 eFt. Az emelésekre 2008. és 2009. év folyamán került sor.

149

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

2010. évben további 20.000 eFt összegű tőkeemelést eszközöltek, melynek eredményeképpen a törzstőke megoszlása a tagok között az alábbiak szerint alakul: adatok eFt-ban

DMJV Önk.

DVG Zrt. összesen

kp.

162 530 930 163 460

apport összesen 428 700 591 230 161 920 162 850 590 620 754 080

Az emelést követően az Önkormányzat tulajdoni hányada 78,4 %-ra változik.

A törzstőke emelését a Kft. ügyvezetője kérte a Társaság pénzügyi helyzete miatt.

A törzstőke emeléséről a Vasmű 41. Irodaház Kft. 2010. december 21. napján megtartott taggyűlésén, a 14./2010. sz. taggyűlési határozattal döntöttek a tulajdonosok. A törzstőke emelésében a DVG Zrt. nem kívánt részt venni, így a teljes 20.000 eFt-ot az Önkormányzatnak kell a Kft. tulajdonába bocsátania. A Cégbírósághoz a módosítások átvezetéséhez szükséges dokumentumokat az átutalás megtörténte után lehet elküldeni, a benyújtás határideje 2011. január 20. volt. Az Önkormányzat 2011. január 17-én a Kft. Ügyvezetőjének levele alapján, még nem tett eleget a 20.000 eFt átutalási kötelezettségének.

Az Önkormányzat 2010. évi költségvetésében az 5. számú melléklet 35. alcím (kiemelt előirányzatok) között, az Átadott pénzeszközöknél szerepel a 20.000 eFt összegű tőkeemelés.

A Kft. és az Önkormányzat között tervezett támogatási szerződés aláírása a magánpartnerek kihátrálása miatt hiúsult meg.

Jelenleg a Kft. semmilyen feladatot nem lát el az Önkormányzat részére.

Alapvetően az apportként tulajdonába került Irodaházat működteti, mint látjuk nem sok sikerrel.

Az említett Irodaház felújításával kapcsolatos elképzelések Európai Uniós és egyéb támogatások bevonását feltételezték. A jelenlegi helyzet nem biztosítja ennek realitását, melynek okán az Irodaház hasznosíthatósága minimális, a Kft. működési költségei pedig növekvőek.

Ennek ismeretében a Kft. végelszámolással történő megszüntetése javasolt.

150

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

9. Dunaújvárosi Szennyvíztisztító Szolgáltató Kft. (51 %-os önkormányzati tulajdon) 2006. július 19-én az Önkormányzat és a Kft. között megállapodás jött létre. A szerződés előzménye volt, hogy 2002. szeptember 30-án létrejött üzemeltetési szerződés szerint a Kft. szennyvíztisztítási szolgáltatást nyújt a fogyasztóknak az Önkormányzat területén. A 2006. szeptember 19-én létrejött szerződés a szennyvíztisztításhoz kapcsolódó csapadéktisztítási szolgáltatást és ellentételezésének módját célozta rendezni. A felek a 2006. évre vonatkozó csapadéktisztítási díjat bruttó 67.827.000 Ft összegben állapították meg.

10.

Energo-Hőterm Beruházó, Működtető Kft. és Energo-Viterm Beruházó, Működtető Kft. (50 %-ban önkormányzati tulajdonú társaságok)

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése a 653/2008. (XI.27.) KH. számú határozata alapján gázmotoros erőművekben kívánt résztulajdont megvásárolni.

A tervezett tulajdoni hányad 49 % volt, majd a Közgyűlés 78/2009. (II.25.) KH. számú határozatában 50 % megvásárlásáról döntött.

Az erőművekben történő résztulajdon megvásárlásához szükséges forrást az Önkormányzat a 2008. évben kibocsátott kötvénybevételből finanszírozta.

A Közgyűlés a 105/2009. (III.12.) KH. számú határozatában döntött az EnergoViterm és Energo-Hőterm 50%-os tulajdoni hányada vételárának megfizetéséről, továbbá a Társaságok alapító okiratainak módosításáról és az Üzletrész adásvételi szerződés tervezetekről.

Az Energo-Hőterm Kft.-t 2005. július 29. napján alapították. A Társaság kezdeti jegyzett tőkéje 10.000 eFt volt, majd 2007. február 19-től 785.000 eFt. 2009. február 2-án a törzstőke 1.055.000 eFt-ra változott. A Cég főtevékenysége villamosenergia-termelés.

2009. március 17-én az Önkormányzat ebből a megemelkedett törzstőkéből 50 %-os tulajdoni részesedést szerzett 527.500 eFt névértéken, 1.650.000 eFt vételárért cserébe. A Társaság másik tulajdonosa, szintén 50 %-os tulajdoni hányaddal az Energott Kft., akitől az Önkormányzat a részesedést vásárolta.

151

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A Közgyűlés a 105/2009. (III.12.) KH. számú határozata alapján az Együttműködési megállapodásban (nem állt a szakértő rendelkezésére) rögzítésre került, hogy a Közgyűlés az Energo-Hőterm és az Energo-Viterm Kft. Felügyelő Bizottságának 5 tagjából 3 személyt ők választanak meg.

Az Energo-Viterm Kft.-t 2008. november 7. napján alapították. A Társaság kezdeti jegyzett tőkéje 5.000 eFt volt, majd 2009. február 2-án a törzstőke 1.055.000 eFt-ra változott. A Cég főtevékenysége villamosenergia-termelés.

2009. március 17-én az Önkormányzat ebből a megemelt törzstőkéből 50 %-os tulajdoni részesedést szerzett 527.500 eFt névértéken, 1.750.000 eFt vételárért cserébe. A Társaság másik tulajdonosa, szintén 50 %-os tulajdoni hányaddal az Energott Kft., akitől az Önkormányzat a részesedést vásárolta.

A DVG Zrt. megbízásából az MVM ERBE Zrt. 2008. év novemberében cégértékelést készített a dunaújvárosi Építők úti gázmotoros futóerőműről. A megkapott cégértékelési dokumentumok csak az Energo-Hőterm és az Energott Kft. cégértékelését tartalmazta, az Energo-Vitermét nem.

A cégértékelést Ács Tibor vezető szakértő és Imics Attila szakértő készítette. Az üzleti érték meghatározását a diszkontált cash-flow módszerrel hajtották végre, melynek eredményeképp az Energo-Hőterm Kft. jelenértéke 3.570.000 eFt, melynek 50 %-ért jutott hozzá az Önkormányzat 1.650.000 eFt-ért.

Dunaújváros Partvédelmi Vállalat (100 %-ban önkormányzati tulajdonú vállalat) 2010. március 3-án létrejött szerződés címe „Megállapodás a Dunaújvárosi Magaspart Védelmi Rendszerének Üzemeltetéséről”.

Az Önkormányzat a partvédelmi munkák folyamatos végzésének biztosítására 1992. március 1-jei hatállyal létrehozta a Dunaújvárosi Partvédelmi Vállalatot. Az Önkormányzat a Vállalat 100 %-os tulajdonosa a megállapodás szerint.

Az Önkormányzat a Vállalat útján gondoskodik az 1964. évi partcsúszást követően kiépített komplex védelmi rendszer üzemeltetéséről. A védelmi rendszer az Önkormányzat tulajdona.

152

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A fentiekben bemutatásra kerültek a fejezet elején látható ábrán szereplő azon gazdasági társaságok, melyekben az Önkormányzat tulajdoni 50 %, vagy a feletti hányaddal rendelkezik.

A következőkben bemutatásra kerülnek azon társaságok, melyekben az Önkormányzat nem rendelkezik közvetlen tulajdoni hányaddal, azonban az Önkormányzat részesedésével működő társaságoknak, és így közvetetten az Önkormányzatnak van bennük tulajdona.

Ezen túlmenően egyéb az Önkormányzat gazdálkodásának szempontjából lényegesnek ítélt szerződés is bemutatása kerül.

153

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Dunaújvárosi Víz -, Csatorna- Hőszolgáltató Kft. (DVG Zrt. 51 %-os tulajdonában van) 2003. január 15.-én közszolgáltatási szerződés jött létre az Önkormányzat és a Kft. között a települési folyékony hulladék kezelésével összefüggő tevékenység ellátására. A Kft. köteles az Önkormányzat teljes közigazgatási területén a keletkező folyékony hulladék összegyűjtésére, elszállítására, és ártalommentes elhelyezésére. A közszolgáltatás díja 530 Ft/m3 + áfa. A 2010. július 14-i módosítás alapján a szerződés időtartama 2010. december 31-ig került meghosszabbításra.

2010. július 1-jén vállalkozási szerződés keretében az Önkormányzat megrendelte a Szabad strand területén létesített kisfeszültségű kábelhálózat és elosztók üzemeltetését. A szerződésben meghatározott feladatok díja átalányárban került meghatározásra.

Dunanett Kft. (DVG Zrt. 50,51 %-os tulajdonában van) 1997. április 21-én közszolgáltatási megállapodás jött létre az Önkormányzat és a Kft. között, melyben az Önkormányzat megbízta a Kft.-t, mint kizárólagos szolgáltatót a kommunális hulladékgyűjtéssel, -szállítással és elhelyezéssel. A szolgáltatás elvégzésének ellenértéke az Önkormányzat rendeletében meghatározott díj. A Szerződés 2012. december 31-ig került meghosszabbításra. 2004. szeptember 28-án vállalkozási szerződés is létrejött a Kft. és az Önkormányzat között, melyben az Önkormányzat megbízta a Kft.-t a közúti balesetek kapcsán a közútra kerülő szennyeződések eltakarításával. A vállalkozási díj 2004. október 1-től 2004. december 31-ig 20.000 Ft + áfa havonta. Önkormányzati kompenzálás nincs.

Mozicentrum Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2008. február 7-én üzemeltetési és szolgáltatási szerződés jött létre az Önkormányzat és a Kft. között. Az Önkormányzat megbízta a Kft.-t az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képző 141 helyrajzi számú ingatlan és a rajta lévő Dózsa Mozicentrum néven működő felépítmény üzemeltetésével. A Mozicentrum műemléknek minősült és eredetileg költségvetési szervként működött.

A szerződés határideje 2014. június 31-ig szólt. 2004. évtől 2008. évig az üzemeltetőt csökkenő mértékű támogatás illette meg, majd 2008. évet követően nem került támogatás meghatározásra a szerződésben.

154

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

„Caminus” Energiaracionalizálási Szolgáltató és Fővállalkozó Rt. 2004. július 8-án létrejött vállalkozási és bérleti szerződés keretében vállalta a szerződésben megjelölt intézmények belső világítási rendszerének rekonstrukciós beruházását saját költségén, majd ezen világítási rendszereket külön szerződés alapján az Rt. bérbe adja az Önkormányzat számára. Az Rt. összesen 325.317 eFt+áfa rekonstrukciót valósít meg. A bérleti díj 2004. évben 4.000 eFt+áfa havonta. A bérlet időtartama 120 hónap, így az Önkormányzat 480.000 eFt bérleti díj, fizetésre kötelezett. A beruházás gyakorlatilag magántőke bevonását jelentette.

A szakértő megállapítja, hogy a szerződéshez megfelelő hasznosulást prognosztizáló elemzés nem készült, az Önkormányzat számára elérhető „megtakarítás” nem került bemutatásra és nem került figyelembevételre a szerződés aláírásakor, hogy a bérbeadónak alapvetően mindig szinten tartási kötelezettsége van, amit a szerződés az Önkormányzatra hárít.

Nem került rögzítésre a beruházás tulajdonjogának rendezése a bérleti időszak lejáratát követően.

A szerződésben a Caminus Rt. az Önkormányzat CIB Bank rt-nél vezetett számlájára inkasszó jogot rögzített nemfizetés esetére, mindazon túl, hogy a szerződés E. részének 2. pontja szerint az Önkormányzat a szerződést rendes felmondással nem mondhatja fel. Kimondottan előnytelen szerződéses konstrukció, jelentős terheket okozva az egyébként is súlyos gondokkal küzdő Önkormányzat számára.

GLOBOMAX Elektronikai Kft. 2001. április 9-én jött létre a vállalkozási szerződés, melyben a Kft. átalánydíjas javítási és karbantartási kötelezettséget vállalt az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában a szavazatszámlálóra, a konferencia és hangosító-rendszerre, illetve a szavazat-kijelzőre. A vállalkozási szerződés díja 2001. december 31-ig 18.500 Ft + áfa/hó volt.

155

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Dunaújvárosi Vízi Társulat 2010. augusztus 31-én létrejött üzemeltetési szerződés szerint a Társulat elvállalja a Szabad strand szabályozó műtárgyainak üzemeltetését. A vállalkozói díj összege 480 eFt + áfa. A szerződés nem tartalmazza a díj összegének időtartamra való vonatkozását.

Az Önkormányzat a partmunkák folyamatos ellátásával 2010. április 1-től 2013. március 31-ig a Vállalatot bízta meg. A Vállalat költségeinek megtérítését az önkormányzat minden évben a feladatok végrehajtásának ütemében biztosítja költségvetési rendeletében e célra meghatározott előirányzata terhére.

DUNAAQUA-THERM Rt. (üzemeltetésbe adó) ALFA-NOVA Kft., SIGMANOVA Kft. EGA-NOVA Kft. konzorcium és a Dunaújvárosi Hőszolgáltató Kft. (üzemeltetésbe vevők) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának garanciavállalási (árképzés) kötelezettsége mellett A vállalkozási szerződés tárgya az üzemeltetésbe adó tulajdonában lévő távhőellátó közművek működtetésének átengedése. A vállalkozási szerződés 2023. június 30-ig szól.

Az üzemeltetési jog időtartama alatt a távhőszolgáltatás jogosultja a Dunaújvárosi Hőszolgáltató Kft10. A szolgáltatási feladatokat az üzemeltetési jog időtartama alatt a Dunaújvárosi Hőszolgáltató Kft. végzi.

Az üzemeltetésbe vevők vagyonbérleti díj fizetésre kötelezettek. A díj éves összege az amortizációs kulcsok alapján képzett értékcsökkenési leírással azonos.

A Dunaújvárosi Hőszolgáltató Kft. az általa használt távhőrendszerek után DUNAAQUA-THERM Rt.-nek vagyonbérleti díjat fizet, melynek minimálisan 80 %-át a távhőrendszer megújítására kell fordítania. A megújítást a Dunaújvárosi Hőszolgáltató Kft. végzi, így a két társaságnak egymással szemben követelése áll fenn.

10

A Kft.-t a DUNAAQUA-THERM Rt. alapította 1997. április 1-jén. Törzstőkéje 16 millió forint (10 millió forint készpénz, 6 millió forint apport). Tőkeemelést hajtottak végre: DUNAAQUA-THERM Rt.: 77, 8 mFt – 36 %, SIGMA-NOVA Kft. 110 mFt – 51 %, ALFA-NOVA Kft. 12,9 mFt – 6 %, EGA-NOVA Kft. 15,1 mFt – 7 %. Összes törzstőke 215,8 mFt.

156

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Az üzemeltetésbe vevőknek az alábbi beruházási, felújítási feladatokat kell elvégezniük 2010. október 15-ig:  fűtési rendszerek megújítása,  tömbházak hőveszteség csökkenését célzó programok,  önkormányzati intézmények hőszigetelési programjai,  távhőrendszerek kombinált szabályozású változó tömegáramú üzemvitele kialakítását célzó átalakítások elvégzése,  hőközponti szabályozók rekonstrukciója,  primer hálózati rekonstrukció,  primer hálózati és hőközponti utólagos hőszigetelési munkálatok.

A fogyasztók az üzemeltetési szerződés időszaka alatt, az igénybe vett üzemeltetésbe vevők által nyújtott - távhő és melegvíz szolgáltatásért alapdíjat és hődíjat fizetnek.

A fenti gazdasági társaságok bemutatásán és vizsgálatán túlmenően a szakértő áttekintette a Fabó Éva Sportuszoda I. ütem Élményfürdő és vízgyógyászat projekttel kapcsolatos lízing és vállalkozási szerződéseket, melyekkel kapcsolatos észrevételi az alábbiakban láthatók: Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlésének 184/2006. (VI.01.) KH. számú határozata alapján a Közgyűlés a Fabó Éva Sportuszoda rekonstrukció I. ütemének (élményfürdő és kiegészítő létesítményei) beruházás-kivitelezésével teljes egészében a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt.-t bízta meg.

Az élményfürdő beruházásával kapcsolatban gyorsított közbeszerzési eljárást bonyolítottak le, melynek részvételi felhívása az alábbiakat tartalmazta:  Városi élményfürdő és gyógyászat megvalósítása,  20 évre szóló nyílt végű pénzügyi lízing formájában,  mely létesítményt az ajánlatkérő számára 2007. 09. 30-ig kell átadni.

A DVG Zrt. igazgatósága 44/2006. (08.03.) sz. igazgatósági határozata azt tartalmazza, hogy az igazgatóság túl kockázatosnak tartja az élményfürdőberuházást, és az ebből adódó finanszírozási terhek viselését nem tudja vállalni.

157

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

2006. augusztus 25-én a CIB Ingatlanlízing Zrt. (lízingbeadó) és a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt. (lízingbevevő) között EUR alapú ingatlan nyílt végű pénzügyi lízingszerződés jött létre. A szerződés lízingtárgya a 325/6 telekingatlanon felépülő városi élményfürdő.

A pénzügyi lízing jellemzői az 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 2. számú melléklete 11. pontja szerint: 11. Pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését.

A lízingdíjhoz az alábbi tételek kapcsolódnak:  3.374.510.193 HUF, amely a szerződés alapárfolyama alapján 12.266.485,62 EUR-nak felel meg  Maradványérték: 613.324,28 EUR  Irányadó kamatláb a szerződés rögzítésének napján: 1 havi EURO LIBOR 3,1005%  Kezelési költség:  Futamidő: 240 hónap  Fizetendő lízingdíjak száma: 240 darab  Nettó lízingdíj (kamat+tőke): 79.987,21 eFt/hó  Díjfizetés gyakorisága: havonta  CIB Bank Zrt. hivatalos HUF/EUR deviza vételi árfolyama a szerződés rögzítésének napján: 275,1 HUF/EUR

158

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Biztosítékok:  Azonnali beszedésre történő felhatalmazás számlavezetőnként (biztosítékot nyújtó: DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt.)  Azonnali beszedésre történő felhatalmazás számlavezetőnként (biztosítékot nyújtó: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata)  Készfizető kezesség közokiratba foglaltan (biztosítékot nyújtó: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata) Dunaújváros MJV Közgyűlésének 279/2006. (VIII.10.) KH: számú határozata alapján  Jelzálog (második ranghelyen) a telekingatlanon (biztosítékot nyújtó: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata) Dunaújváros MJV Közgyűlésének 279/2006. (VIII.10.) KH: számú határozata alapján  Vételi opció a telekingatlanra (biztosítékot nyújtó: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata)  Közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozat (biztosítékot nyújtó: DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt.)  Zálogjog követelésen (biztosítékot nyújtó: DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt.)  Lízingbevevő számlavezetése kizárólagosan CIB-nél (biztosítékot nyújtó: DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt.) A felek a szerződésben rögzítették, hogy a lízingbevevő a 325/6. hrsz. alatt lévő ingatlanon városi élményfürdőt valósít meg, amelyet a lízingbeadó a Vegyépszer Zrt.-vel, illetve a MAHID 2000 Zrt.-vel (fővállalkozó) kötött vállalkozási szerződés keretein belül rendel meg.

A beruházás ideje alatt a lízingbevevő nem fizet kamatot, illetve tőkét, a lízingdíjak fizetésére csak a beruházás aktiválását követően kerül sor.

Az e napig felhalmozódott kamatot a lízingbeadó a beruházás megvalósulását követő elszámolással egy időben tőkésíti, azaz a tőkésített kamat a továbbiakban az egyes lízingdíjakban kerül megfizetésre.

Az Élményfürdő üzemeltetőjének kijelölése csakis a lízingbeadó előzetes írásbeli engedélyével jelölhető ki. Az üzemeltető kiválasztása során Dunaújváros MJV Önkormányzatának, és Dunaújváros MJV Közgyűlésének javaslattételi joga van.

Ha a lízingbevevő a szerződés alapján fennálló valamennyi fizetési és egyéb kötelezettségének eleget tett, vételi jogot szerez a szerződésben meghatározott maradványérték megfizetésével a lízingtárgy tulajdonjogának megszerzésére.

159

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A vételi jog időpontja az utolsó lízingdíj megfizetésnek napjától kezdődik, és a vételi jogra történő felhívás kézhezvételétől számított 15 nap áll rendelkezésre a vételi jog gyakorlására.

2006. augusztus 25-én a lízingbeadó CIB Ingatlanlízing Kft. és a VEGYÉPSZER Zrt., valamint MAHID 2000 Zrt. között vállalkozási szerződés jött létre az Élményfürdő első osztályú kivitelezése tárgyban. A szerződés összege fix átalányárban 3.199.510.193 Ft + Áfa.

A CIB Ingatlanlízing Zrt. a pénzügyi lízing tárgyát képező Élményfürdőt 2007. szeptember 30-áig nem adta át a DVG Zrt.-nek. Ezzel kapcsolatban szakértői megbízást adott a DVG Zrt. az SDR Közbeszerzési Iroda és Pályázati Tanácsadó Kft. számára, hogy megvizsgálja, hogy a CIB Ingatlanlízing Zrt. követett-e el szerződésszegést. A közbeszerzési tanácsadó álláspontja szerint a 2007. szeptember 30-i átadási határidő betartása a CIB Ingatlanlízing Zrt. szerződéses kötelezettsége, és ennek elmulasztása a szerződésszegés jogkövetkezményeit vonhatja maga után.

Dunaújváros MJV Közgyűlésének 458/2007. (10.25.) KH. sz. határozata alapján a DVG Zrt. közölte a CIB Ingatlanlízing Zrt.-vel, hogy haladéktalanul kezdeményezze a dunaújvárosi élményfürdő megvalósítására a MAHÍD 2000 Zrt- és a VEGYÉPSZER Zrt. vállalkozókkal a 2006. augusztus 25-én kötött vállalkozási szerződéstől való elállást, érdekmúlás jogcímen.

A CIB Zrt. válaszában megfogalmazta, hogy csak abban az estben élhet szerződésszerűen az elállás jogával, ha a vállalkozó neki felróható okból vagy számottevő késéssel tudja a munkát elvégezni.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése 162/2008. (IV.10.) KH. számú határozata alapján javasolta, hogy a Fabó Éva Sportuszoda rekonstrukció I. üteme (Élményfürdő és gyógyászat) létesítményének üzemeltető kiválasztására nyílt közbeszerzési eljárás keretében kerüljön sor. Az eljárás lefolytatásával a DVG Zrt.-t bízza meg, a felmerülő költségek utólagos elszámolással történő megtérítésével. {A másik alternatíva az Élményfürdő üzemeltetőjének kiválasztására: az üzemeltetés előkészítése a DVG Zrt. felelőssége, a konkrét üzemeltető a DVCSH Kft.-t (DVG Zrt. leányvállalata). Ezt az alternatívát a Gazdasági és Vagyongazdálkodási Bizottság nem támogatta.}

160

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése 2008. július 3.-ai ülésén meghozta 360/2008. (VII.03.) KH számú határozatát, mely szerint „az Élményfürdő és gyógyászat létesítmény üzemeltetésével 2008. augusztus 1-jétől kezdődően - azzal a feltétellel, amennyiben a mű átadás-átvételre kerül - megbízza a DVG Zrt-t azzal, hogy ideiglenes jelleggel az üzemeltetés feladatellátásához saját döntése alapján vonjon be alvállalkozót, azon időtartamra, míg a folyamatban levő közbeszerzési eljárás alapján a végleges üzemeltetővel a szerződés megkötésre kerül”.

A DVG Zrt. 2008. augusztus 15-ei igazgatósági ülésén úgy határozott, hogy az Élmény- és Gyógyfürdő ideiglenes üzemeltetésével a HUNÉP-Uniszol Szolgáltató és Építőipari Zrt. és a Debreceni Hőszolgáltató Szerviz Kft. által létrehozott konzorciumot kívánja megbízni. A szerződés-tervezet szerint az alvállalkozókat 10.000.000 Ft+ÁFA/hó összegű alvállalkozói díj illeti meg. A szerződés fennállásának időtartama alatt a létesítmény üzemeltetéséből keletkező összbevétel 50 %-a az alvállalkozót illeti meg, az alvállalkozói díjon felül.

A szerződés tervezetben a DVG Zrt. 10.000.000 Ft+ÁFA/hó díjat, továbbá a bevételekből nem fedezhető kiadások megtérítését is az Önkormányzattól kéri. A közüzemi díjakat a DVG Zrt. megelőlegezi és havi elszámolással a bevételekkel csökkentett közüzemi díjat továbbszámlázza a megbízó (Önkormányzat) felé.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlésének 443/2008. (IX.11.) KH. számú határozata pontosította a fentiekben foglaltakat. Az Önkormányzat a Dunaújvárosi Élmény-és Gyógyfürdő létesítmény üzemeltetésével 2008. szeptember 15-étől kezdődően megbízta a DVG Zrt-t. Az Önkormányzat tudomásul vette a DVG Zrt. döntését, hogy ideiglenes jelleggel az üzemeltetés feladatainak ellátásához a DVG Zrt. saját döntése alapján a HUNÉP-Uniszol Szolgáltató és Építőipari Zrt. és a Debreceni Hőszolgáltató Szerviz Kft. által létrehozott konzorciumot bevonja alvállalkozóként, azon időtartamra, míg a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás alapján a végleges üzemeltetővel a szerződés megkötésre kerül.

161

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A határozat tartalmazta azt is, hogy az előzetes üzleti tervek azzal számoltak, hogy az Élményfürdő üzemeltetése rentábilis lesz. Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése a DVG Zrt. jelzése alapján a fürdő beindításával kapcsolatos költségeket – amennyiben azok a működés során nem térülnek meg, utólagos elszámolással, pénzeszköz átadásként – megtéríti a DVG Zrt. részére.

2010. 09. 16-án a CIB Property Zrt. (lízingbeadó), a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt. (lízingbevevő), valamint a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata (tartozásátvállaló) között egyezségi megállapodás jött létre.

A megállapodásban megszüntetésre került a Lízingbeadó, illetve jogelődje és a Lízingbevevő között, 2006. augusztus 25-én kötött lízingszerződés. A lízingszerződés megszüntetése kapcsán a felek elszámoltak egymással, a Lízingbeadó 138.161.675 Ft + Áfa összegű közüzemi díj és 1.000.000 Ft + Áfa használati díjkövetelést (ez összesen 173.952.094 Ft) támaszt a Lízingbevevő felé („Tartozás”), amelyet a Lízingbevevő elismert.

A CIB Ingatlanlízing Zrt.-nek a lízingszerződés egyik biztosítékaként vételi opciója volt a lízingszerződés tárgyához kapcsolódó telekingatlanra. Az egyezségi megállapodás felei kifejezetten rögzítették, hogy a lízingszerződés megszüntetését megelőzően kerül sor az előbb említett vételi jog gyakorlására.

A vételi jog tekintetében a CIB Ingatlanlízing Zrt.-nek joga volt 3. személy vevő kijelölésére. A Kijelölő a vételi jog gyakorlására a CIB Property Zrt.-t jelölte ki, melyet az eladó Önkormányzat elfogadott.

A felek (Önkormányzat, CIB Ingatlanlízing Zrt. és CIB Property Zrt.) az ingatlan vételárát a vételi jogot megalapító Szerződés szerint, 329.820.000 Ft + Áfa összegben határozták meg.

A Lízingbeadó hozzájárulásával az Önkormányzat a Lízingbevevő tartozásának megfizetését átvállalja. Továbbá a Lízingbeadó és a tartozásátvállaló Önkormányzat megállapodtak, hogy a 325/6 helyrajzi számú ingatlan tekintetében megfizetendő vételár fizetési kötelezettség tekintetében a tartozás összegét (173.952.094 Ft) beszámítják. A beszámítás után a vételárból fennmaradó összegből 155.867.906 Ft-ot a Vevő az Önkormányzat óvadéki számlájára, 82.455.000 Ft-ot pedig az Önkormányzat egy másik számlájára utalt át.

162

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A CIB Property Zrt. tehát megvette a 325/6 helyrajzi számú ingatlant az Önkormányzattól 329.820.000 Ft + Áfa (412.275.000 Ft) összegért, az Önkormányzat pedig átvállalta a DVG Zrt. 173.952.094 Ft tartozását a CIB Ingatlanlízing Zrt-vel szemben. A különbözetet (238.322.906 Ft) az Önkormányzat megkapta.

Az Önkormányzat a szóban forgó ingatlant tehát eladta.

2010. szeptember 16-án a CIB Property Zrt. (eladó) és a Dunaújvárosi Megyei Jogú Város Önkormányzata (vevő) között szerződés jött létre vételi jog alapításáról. Az Eladó a vételi jogot a 325/6. hrsz. számú ingatlanra és az azon található egyéb épület élményfürdő és gyógyászat ingatlanra 2012. szeptember 16. napjáig tartó időszakra engedi az Önkormányzat számára. Az ingatlan piaci értékét figyelembe véve az ingatlanok együttes vételára 4.079.820.000 Ft + Áfa.

Az Önkormányzatnak a szóban forgó ingatlanra és a felépített élményfürdőre visszavásárlási lehetősége van.

2010. szeptember 16-tól a CIB Property Zrt. az Élményfürdőt két éves határozott időtartamra bérbe adta a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt. számára. A DVG Zrt. minden hónapban köteles bérleti díjat fizetni, a bérleti díj összege 20.000.000 Ft + Áfa.

A közüzemi költségeket és az ingatlan fenntartásához, rendeltetésének megfelelően szükséges mindennemű költségeket, díjakat a DVG Zrt. közvetlenül a szolgáltató részére fizeti meg. A DVG Zrt. a bérleti szerződés tárgyát képző ingatlant üzemeltetésre a HUNÉP-UNISZOL Szolgáltató és Építőipari Zrt.-nek adta át, üzemeltetési szerződés keretein belül.

2010. szeptember 16-án a CIB Property Zrt. és Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata között óvadéki szerződés jött létre. Az Önkormányzat a DVG Zrt. által az Élményfürdő bérletéért fizetendő díjért kötelezettséget vállal. Az Önkormányzat összesen 155.867.906 Ft készpénzt ad óvadékba a jogosult CIB Property Zrt. részére.

163

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazta a Polgármestert a 485/2010. (IX. 16.) határozat alapján a fenti szerződések aláírására és a Közgyűlés felhatalmazta a polgármestert, miszerint kezdeményezzen tárgyalásokat arra vonatkozóan, hogy az ERSTE Bank Nyrt. a kötvénybevétel felhasználására vonatkozó „Forrásfelhasználási megállapodás”-t olyan tartalommal módosítsa, mely szerint az élményfürdő bérleti díj finanszírozása az elfogadott célok között szerepeljen.

Az Önkormányzat tehát havonta közvetetten 20 milló forint bérleti díjat fizet a CIB Property Zrt.-nek, minek okán ezen összeget a DVG Zrt.-nek kellene kifizetni.

Az Önkormányzat által adott óvadék 161.755 eFt. A DVG Zrt. az üzemeltetési jogot a HUNÉP-UNISZOL Szolgáltató és Építőipari Zrt.-nek adta át, melynek fizetése szintén az Önkormányzatot terheli. Ennek a szerződés szerinti összege alapján 2010. augusztus hónapra 18.398.031 Ft terhelte az Önkormányzatot. 2011. januártól ezen összeg a tervezettek szerint havi 39.484.500 Ft + áfa. Ezen túlmenően az Önkormányzat vállalta az Élményfürdőben található Gyógyászati Központ 2010. szeptember 16. előtti időszakra vonatkozó költségeinek megtérítését, melynek áfával növelt összege 70.206.456 Ft. Jelen állapotok szerint tehát változatlan finanszírozási szerkezetben az Önkormányzatot évente 885 millió forint adósság terheli a projekttel kapcsolatosan.

A fentiekben röviden összefoglalt „Élményfürdő” történet felveti annak szükségességét, hogy a Város a közeljövőben felhagyjon a bérleti konstrukcióval, annak vállalhatatlan költségeire tekintettel.

A fenti megállapítások az Önkormányzat áttekintett dokumentumai, nyilvános közgyűlési és bizottsági döntések, valamint az egyes területek felelős tisztségviselőivel folytatott interjúk tapasztalatai révén nyert információk alapján kerültek megfogalmazásra.

Mindezekből megállapítható, hogy jelenleg rendkívüli terheket jelent a 21,28 milliárdos adósságállománnyal küzdő Önkormányzat számára a fentiekben bemutatott projekt.

164

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Tekintettel az igazságügyi szakértői vélemény jellegére, jelen állapotok szerint nem kérhetők számon olyan részletes adatok és megállapítások, amelyek a fenti ügylethez kapcsolódnak, figyelemmel a szakértő munkáját meghatározó gyors, összefoglaló, tényeken alapuló vizsgálatra.

Az azonban rögzíthető, hogy a projekt évente több mint, 885 millió forintos kiadást jelent az Önkormányzat számára, így indokolt egy részletes, mindenre kiterjedő felülvizsgálattal áttekinteni a további lehetőségeket.

165

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A szakértő által felülvizsgált szerződéses rendszerrel kapcsolatos összefoglaló megállapítások:

Összességében megállapítható, hogy a saját, vagy többségi tulajdonú gazdasági társaságokkal, elsősorban a DVG Zrt.-vel megkötött közfeladat ellátására irányuló szerződések nagyvonalú megfogalmazásokat tartalmaznak, mely alapot nyújt jellegében hasonló, vagy megegyező feladatok külön történő finanszírozására. A szerződésekben pontosan kell meghatározni az elvárt teljesítést (db, m2, létszám, rendezvényszám, stb.). A szerződéses kötelezettségvállalás előtt az Önkormányzatot információgyűjtési kötelezettség terheli annak okán, hogy a feladathoz kapcsolódó ármegállapítás a valós piaci értéket tartalmazza.

A kisebbségi tulajdonú gazdasági társaságok támogatási politikája sem kitapintható, ellenben az összegszerűsége nagynak minősíthető, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy döntően piaci tevékenységet végeznek, nem egyszer duplikált módon, vagy az apparátussal, vagy egyéb szervezetekkel.

A gazdasági társaságokhoz átadott vagyontárgyak jogcímei nem tisztázottak minden tekintetben, melyre valós példa, hogy a DVG Zrt. részére apportként átadott eszközökről nincs teljeskörű nyilvántartás, azaz sem az Önkormányzat, sem a Zrt. nem rendelkezik apportlistával.

A közszolgáltatásokat végző vállalatokkal megkötött szerződések amelyek az Önkormányzatnál elérhetőek voltak – folyamatos aktualizálása nem történik meg, melynek nyomán a jogszabályi változások által okozott korrekciókra nem kerül sor.

Az önkormányzati közszolgáltatásban részt vevő vállalatok irányítása ötletszerű, ellenőrzésük nem tisztázott, és jelenleg nem is működik. A feladatellátást végző önkormányzati cégekkel szemben az Önkormányzat hatékonysági, gazdaságossági és eredményességi követelményeket nem támaszt.

Az államháztartáson kívülre történő pénzeszközátadás alapvetően átgondolatlan, és célszerűtlen, de helyenként jogilag is megkérdőjelezhető. Előfordul olyan eset is, hogy a működési támogatások a gyakorlatilag megrendelésnek minősülő, de pénzeszköz átadásával finanszírozott tevékenységektől nem kerülnek elkülönítésre.

166

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

Az alábbi táblázat bemutatja az államháztartáson kívüli működési és fejlesztési célú pénzeszközátadások mértékét 2008., 2009., és 2010. I. félévében. adatok eFt-ban

2008.

2009.

2010. I. félév

telj.

telj.

telj.

Működési célú pénzeszköz átadás áht-on kívülre

423 814

616 378

310 498

Felhalmozási célú pénzeszköz átadás áht-on kívülre

151 187

256 248

78 760

Pénzeszközátadás összesen

575 001

872 626

389 258

Pénzeszközátadások

A 2009. évi teljesítési adatok alapján 872 millió forint nagyságban finanszírozza az Önkormányzat az államháztartáson kívüli szervezeteit, beleértve ebbe a bemutatott megannyiszor apparátussal párhuzamos feladatellátást végző egyes gazdasági társaságait is.

A Társaságok számára történő pénzeszköz átadásnak meghatározott tartalmi elemekből álló (finanszírozási ütem, elszámolási határidők, stb.) közfeladat ellátási szerződésen kell alapulnia.

Az év végi beszámolóban történő elszámoltatás megtörténik, de úgy ítélhető meg, hogy ezen beszámolók alapvetően tájékoztató jellegűek, elfogadásra kerülnek. Az utólagos elszámolás nincs megfelelő hatással a gazdaságos, hatékony működésre, ehhez folyamatos közbenső kontroll kialakítása szükséges.

Meg kell szigorítani a számonkérhetőséget a pénzeszközátadások, de a megrendelések vonatkozásában is.

167

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

IV. Elemezze áttekintő jelleggel Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetés tervezését, és költségvetési gazdálkodását!

MEGÁLLAPÍTÁSOK A helyi önkormányzat a feladatai ellátásáról egységes költségvetésben gondoskodik. A költségvetés olyan pénzügyi terv, amely az érvényességi ideje alatt a feladat ellátásához teljesíthető jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendő várható bevételeket előirányzatként, illetve előirányzat teljesítésként tartalmazza.

A költségvetés készítése egy folyamat. E folyamat keretét jelentik a különböző programok, tervek. Ilyen az önkormányzat stratégiai terve, területfejlesztési koncepciója, illetve gazdasági programja. A hosszú és középtávú döntések a tárgyévi költségvetésbe az aktuális felülvizsgálatot követve beépítésre kerülnek.

A költségvetés tervezés módszerei: A hagyományosnak számító és legkevesebb konfliktust jelentő rendszer a bázis alapú, vagy intézményi keretszerű tervezés. Ennek célja, a javasolt költségvetési előirányzatok intézményi szintű számszerűsítése.

Ez a módszer konzerválja a kialakult gazdasági helyzetet, a tervezés nem az ellátandó feladatokra, hanem a szervezetekre fókuszál. Ebből adódóan gyökeres változtatások előkészítésére nem alkalmas.

Korszerűbb tervezési módszernek tekinthető a programtervezés, vagy feladatfinanszírozás, melynek lényege, hogy a tervezők a teljesítendő feladatokból és azok erőforrásigényéből indulnak ki. A feladatok meghatározása, az erőforrás hozzárendelés lehetővé teszi a hatékony felhasználást, elkerülhetővé teszi a pazarlást.

A programtervezés egyik típusa a null-bázisú költségvetés, melynek lényege, hogy a múltat nem veszi figyelembe. A közfeladatot ellátók tekintetében ez azt jelenti, hogy a meglévő feladatokat elemi tevékenységre bontják és ezen elemi tevékenységhez rendelik hozzá a kiadási szükségleteket.

Ez utóbbi két módszer meglehetősen idő- és munkaigényes, eredménye azonban számottevő.

168

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata által alkalmazott költségvetési tervezési módszer alapvetően a klasszikus értelembe vett bázis szemléletű, melyen belül a Polgármesteri Hivatal vonatkozásában keverednek az egyes tervezési módszerek, az intézmények vonatkozásában pedig bázis korrekciók történnek.

Feladatra való tervezés főszabályként nem történik, feladatmutatók alkalmazása sem tapasztalható.

Az Önkormányzat adott évi költségvetési rendelete alapvetően az elfogadott koncepció mentén készül, melyben szakirodánként, feladatonként szerepelnek a várható teljesítések, illetve a tervezett irányok.

A fő számok meghatározása általában kezelhetetlen hiányokat tartalmaz, mely a részletes tervezés során csak kismértékben csökken.

Az intézmények a tervezés során alultervezik a saját bevételeiket, melyekkel szemben nem támaszt az Önkormányzat elvárásokat. Az Önkormányzat nem figyeli az intézményi előirányzat túllépéseket és nincs tisztában az intézményi tartalékokkal11. Az Önkormányzat az intézmények kiadási többletigényét finanszírozási többlettel kompenzálja, mely tovább súlyosbítja az Önkormányzat egészét érintő pénzügyi problémákat.

A Város intézményrendszerének egészében alkalmazott finanszírozási rendszerben nincs koordinált pénzellátási megoldás.

Az intézmények finanszírozási rendszere nem alkalmazkodik az Önkormányzat mindenkori likviditási helyzetéhez. Az Önkormányzat bevezette a kis-kincstári rendszer egy formáját, mely azonban a likviditási nehézségek miatt nem működik.

Az Intézmények által ellátott feladatok finanszírozásakor figyelembe kell venni, hogy egy ponton túl a forrásokat már nem lehet tovább növelni és ekkor a kiadások csökkentésére van szükség. Láthatóan túlvállalt például az oktatási ágazat (gimnáziumi oktatás, zeneoktatás).

Szükség van egyrészt a kihasználtság feltérképezésére, másrészt a nem kötelező feladatok minimalizálására12, lehetőség szerinti megszüntetésére, annak érdekében, hogy a kötelező feladatok ellátása hosszú távon is biztosított legyen.

11 12

Az intézményeknek szabad pénzeszközeik vannak!

A tantárgyfelosztásokban el kell különíteni a nem kötelező feladatokat!

169

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat A feladat-meghatározások takarékosságra.

során

mindvégig

törekedni

kell

a

A pénzügyi korlátok mellett, jelenleg nincs megfelelő érdekeltség a takarékos gazdálkodásra. Szükség van a költségvetési gazdálkodás stabilitásának kialakítása érdekében, az intézményvezetők felelősségi körének hangsúlyozottabb érvényesítésére. Az optimális gazdálkodás feltétele a feladatellátás, a szolgáltatásnyújtás racionalizálása.

A közszolgáltatás formájában megjelenő feladatok finanszírozása helyett az intézmények, szervezetek finanszírozása történik, mely nem támogatja a gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi elvárásokat.

A beruházások tervezésének vonatkozásában a városüzemeltetési és a városfejlesztési iroda méri fel az igényeket, melyek az intézmények felől érkeznek. Az igények között történik valamilyen rangsor felállítása, de valós prioritási lista nem készül, főszabályként ugyanis majdnem minden igény a tervadatok között marad.

A rendkívüli mértékű felhalmozási kiadások nem kerülnek felülvizsgálatra, nem tapasztalható az áthúzódó kötelezettségek átütemezése és az új beruházások indításának tilalma.

Mindazokat a fejlesztési terveket, amelyekkel kapcsolatban az elmúlt 1-2 évben támogató önkormányzati döntések születtek, felül kell vizsgálni, ahol jelentősebb pénzügyi veszteség nem keletkezik, azok átütemezése, felfüggesztése, vagy végleges elhagyása szükséges.

Amennyiben az önkormányzat gazdálkodása lépésről lépésre stabilizálódik, úgy egy szerényebb léptékű fejlesztési koncepcióval meg lehet próbálni pótlólagos banki forrásokat szerezni a továbbra is fontosnak ítélt célokra.

A tervezési metodika alapvetően elavult és kényszer alatt működik. A korszerűtlen tervezési rendszer és pazarló gazdálkodás oda vezetett, hogy a Város adósságállománya elérte a 21,28 milliárd forintot, de ami ennél is nagyobb gond, hogy az Önkormányzat egészében ez nem tudatosult.

Az igazságügyi szakértő által elvégzett nagyvonalú átvilágítások alapján az látszik, hogy a költségvetési tervezés eredményeként nagymértékű finanszírozási aránytalanságok jönnek létre, melyek okait részletes, mindenre kiterjedő vizsgálat útján kell felderíteni.

170

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A bázis szemléletű tervezés nem megfelelő. A költségvetés tervezési rendszerét alapjaiban szükséges megváltoztatni, beleértve az információáramlást, az adatok összegyűjtését, a koncepcióba történő elhelyezést, az elemi költségvetési igények megfogalmazását, a hozzájuk tartozó feladatmutatók rendszerét, a tervezés logikáját, módszerét és végül összesítését is.

A költségvetési szerv feladatait a fenntartó, irányító szerv Alapító Okiratban rögzíti. A költségvetési szerv alap-, és vállalkozási tevékenységét az államháztartási szakfeladatok megváltozott rendje szerint - szakfeladat számmal és megnevezéssel - kell meghatározni.

A költségvetés tervezése során az alapító okiratokban meghatározott különböző tevékenységtípusok szerinti megbontást alkalmazni kell.

A költségvetési szervnek az éves költségvetésének tervezetét az előzetes költségvetési keretszámokhoz igazodóan, számításokkal megalapozva szükséges elkészítenie, érvényesítve a gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi követelményeket.

A feladatfinanszírozás konstrukciója összefügg az önkormányzati gazdálkodás azon kérdéseivel, hogy mely feladatokat lássa el, ezen belül melyeket végezze saját apparátussal, illetve melyeket végeztessen piaci alapon (vásárolt szolgáltatás), természetesen az ellenőrző funkció megtartásával.

Tekintettel arra, hogy az önkormányzati struktúra sok intézményből áll, a finanszírozás nagy teret enged az adott intézmény saját érdekének érvényesítésére. Az intézményi szintű tervezési metodika esetén nem hoz megfelelő eredményt a költség-haszon elemzés sem, mivel minden intézmény számára a források maximalizálása a cél.

A korszerű tervezési módszer, a feladatfinanszírozás lényege, hogy az egyes szolgáltatásokhoz kerülnek hozzárendezésre a közvetlen-, illetve a közvetett (általános) költségek (ez utóbbi felosztás alapján). Ez azonban rendkívül idő-, és munkaigényes eljárás, kivitelezéséhez megfelelően kidolgozott módszertan szükséges. A feladatfinanszírozás egyszerűbben megközelíthető módszere a korrigált null-bázisú tervezés, melynek alkalmazását a szakértő javasolja.

171

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A korrigált nulla bázisról induló feladatra, tevékenységre történő tervezés alapján megállapítható, hogy a feladat egy egysége mennyibe kerül az adott intézménynek, ami alapján meghatározható, hogy mekkora a forrás szükséglete.

Lényegét tekintve a korrigált null-bázisú tervezés esetében a null-bázis helyébe egy folyamatos korrigálás lép, ami végeredményben hasonló állapotot tud előidézni, mint a null-bázisú tervezés.

Az önkormányzat által meghatározott feladatok erőforrás szükségleteinek meghatározását követően azok költségeinek tervezése a következő módon történhet: A személyi erőforrás körében javasolt a tisztán null-bázisú tervezés, oly módon, hogy kizárólag a hatályos munkaszerződésben (kinevezés) vállalt kötelezettségek kerülnek meghatározásra, mely alapvetően a jogszabályi előírások által meghatározott kötelezettségek teljesítését jelenti. Mindezek csak a kötelező béremelésekkel, bérjellegű egyéb juttatásokkal kerülhetnek változtatásra. Az év közben történő változásokat kontrollálni, és a pénzügyi pozíciókat korrigálni szükséges.

Megjegyzés: Több esetben tapasztalható a közalkalmazottak részére biztosított úgynevezett „munkáltatói döntésen alapuló” bérkiegészítés, mely alapvetően nem felel meg azon elvárásnak, hogy az Intézetek a számukra jóváhagyott előirányzatok mértékéig gazdálkodjanak. Ezen paramétereket az önkormányzatok éves költségvetése tartalmazza.

Az említett bérkiegészítés éven túli kötelezettségvállalást jelent, amelyre vonatkozóan az Intézmények nem rendelkeznek kompetenciával.

Az egyéb fontosabb címek esetén ki kell jelölni egy bázisévet. A bázis évi feladatmutatók nem tartalmazhatják a bázis évben egyszeri jelleggel előforduló kiadásokat.

Alapszinten a bázisévi feladatmutatók nem változnak, ezeket a törvényi előírások, a fenntartó által megkövetelt normák, hatékonysági mutatók alapján történő év közbeni felülvizsgálat során kell korrigálni. A korrekció pozitív és negatív irányúak is lehetnek. Ezzel elérhető, hogy a pénzfelhasználás csak feladatokra történjen.

A fejlesztések tervezése címenként és feladatonként kell történjen, melyet szintén a folyamatos ellenőrzés során korrigálni szükséges.

172

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A kiadások meghatározását követően a kötelező és nem kötelező feladatellátást szétbontva, a forrásokat megosztva központi támogatás, saját forrás, illetve intézményi körben a fenntartó támogatás címekre kell a feladatmutatók alapján tervezni.

A feladatfinanszírozási rendszer alkalmas arra is, hogy a fenntartó által preferált és külön díjazott feladatokat számba vegye, vagy minőségalapú kiegészítő finanszírozást biztosítson.

Irányított költségvetési alkufolyamat és valódi intézményvezetői felelősségvállalás bevezetése indokolt a szakértő megítélése szerint.

A jelenlegi rendszerben intézményi szinten nincs megfelelő érdekeltség a takarékos gazdálkodásra. Az új, reális alapokon kialakított költségvetési tervezés rendszerében az intézményvezetők felelősségi körét hangsúlyozottan kell érvényesíteni a költségvetés betartására.

Költségvetési gazdálkodás A következőkben a szakértő a beszámoló adatok alapján elkészített működési és felhalmozási mérlegek támogatásával röviden elemzi az Önkormányzat 2008., 2009. évi és 2010. háromnegyedévi gazdálkodását.

Megjegyzés: Az elemzés előtt megjegyzi a szakértő, hogy 2008. évben a Támogatásértékű működési kiadások, a Társadalom és szociálpolitikai juttatások, valamint a Működési célú támogatási kiadások címeken, 2009. évben a Működési célú támogatási kiadások címen előirányzaton felüli teljesítés tapasztalható , mely nem szabályszerű az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 12/A. § (1) bekezdése értelmében. A költségvetés végrehajtása során az államháztartás alrendszereiben tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalható, és kifizetések is ezen összeghatárig rendelhetők el.

173

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat 2008. év gazdálkodása

adatok eFt-ban Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat 2008. évi működési mérlege Bevételek

Kiadások 2008. évi eredeti ei.

Megnevezés Intézményi működési bevételek

2008. évi mód. ei.

2008. évi teljesítés

595 256

718 947

757 801 Intézményi működési kiadások

110 368

388 022

406 521 Támogatásértékű működési kiadások

3 600

55 011

Önkormányzat sajátos működési bevételei

6 326 277

6 003 011

6 228 085 Társadalom- és szoc.p. juttatások, ellátottak p.j.

Önkorm. működési költségvetési támogatása

4 739 240

5 471 914

5 426 248 Céltartalékok

Működési célú tám. kölcsön visszat. Áht-n kívülről

12 000

17 400

Működési célú tám. kölcsön visszat. Áht-n belülről

Támogatásértékű működési bevétel Működési célú pénszezközátvétel

11 033

11 033

Előző évi működési pénzmaradvány átvétele

0

0

Előző évi működési pénzmaradvány igénybevétele

0

317 988

Előző évi kiegészítések, visszatérülések

68 676 Működési célú pénzeszközátadások Áht-n kívülre

11 033 Működési célú támogatási kölcsön nyújtása, törlesztése 26 691 Hitel törlesztése

0

0

20 793

2 800 000

206 220

0

0

0

Függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel

0

0

-39 078

14 597 774

15 783 326

ÖSSZESEN: Hiány:

13 439 448 ÖSSZESEN: Többlet:

2008. évi teljesítés

12 390 190

50 128

8 531

10 963

235 031

486 223

423 814

11 715 476

504 483

390 244

503 696

1 626 997

320 397

0

0

26 691

26 691 29 503

7 000

25 470

942 881

942 881

0

0

0

13 262

13 782 420 815 354

14 704 079 1 079 247

12 724 192 715 256

317 988 Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás

2 800 000

2008. évi mód. ei.

10 530 139

8 470 Előző évi működési pénzmaradvány átadása

Kötvénykibocsátás

Hitelfelvétel Áht-n kívülről

2008. évi eredeti ei.

Megnevezés

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat 2008. évi felhalmozási mérlege Bevételek Megnevezés

Kiadások 2008. évi eredeti ei.

2008. évi mód. ei.

2008. évi teljesítés

Megnevezés

Önkormányzat sajátos felhalmozási bevételei

199 595

199 595

43 241 Felújítási kiadások

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

370 000

700 808

770 764 Beruházási kiadások

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel

0

19 699

Támogatásértékű felhalmozási bevételek

0

109 245

22 305 Felhalmozási célú pénzeszközátadás Áht-n kívülre 109 246 Támogatásértékű felhalmozási kiadás

Önkorm. felhalmozási költségvetési támogatása

Felhalmozási célú támogatási kölcsön nyújtása és törlesztése

Felhalmozási c. tám. kölcsön visszat. Áht-n kívülről

56 800

57 667

46 669 Céltartalékok

Hitelfelvétel Áht-n kívülről

63 669

63 669

30 946 Pénzügyi befektetések kiadásai

Előző évi felhalmozási pénzmaradvány

0

0

0 Kamatkiadások

Támogatási kölcsönök visszatérülése Áht-n belülről

0

0

0 Hitelek törlesztése

Kötvénykibocsátás ÖSSZESEN: Hiány:

Mindösszesen Költségvetési pf-i és pf nélküli bevétel Hiány Finanszírozási bevételek Hiány

0

0

690 064

1 150 683

815 354

1 079 247

15 287 838

16 934 009

12 424 169

14 070 340

1 817 044

1 817 044

2 863 669

2 863 669

0

0

8 500 000 9 523 171 ÖSSZESEN:

2008. évi eredeti ei.

2008. évi mód. ei.

2008. évi teljesítés

63 313

184 515

121 574

530 038

1 253 130

785 729

57 478

311 161 0

0

61 654

50 637

619 442

103 694

0

2 070

16 760

13 010

68 155

195 272

187 453

103 744

103 744

100 759

0

0

0

1 505 418

2 229 930

1 410 349

15 287 838

16 934 009

14 134 541

14 241 213

15 887 384

14 020 520

Többlet:

22 962 619 14 264 531 Költségvetési kiadások 0 Többlet 8 698 088 Finanszírozási kiadások 0 Többlet

151 187

0 61 178

8 112 822

0

0

1 046 625

1 046 625

114 021

1 817 044

1 817 044

8 584 067

244 011

A 2008. évben az Önkormányzat költségvetésének eredeti előirányzata hiánnyal tervezett, mely hiány kompenzálását 2.800.000 eFt folyószámlahitel, illetve 63.669 eFt felhalmozási célú hitel jelentette.

A költségvetés hiánya (finanszírozási műveletek nélkül) 1.817.044 eFt melyet 1.046.625 eFt hiteltörlesztési kötelezettség növel. A hiteltörlesztésből 942.881 eFt előző évről áthúzódó likvid hitel, melyet az Önkormányzat a 2008. év év során sem tudott visszafizetni, sőt az év során e tétel tovább növekedett. Az év végi állományi érték 1.149.101 eFt. A költségvetési előirányzatok év közben 1.646.171 eFt növekedést mutatnak, melyből a bevételeket tekintve jelentősebb tételként a központi többlet támogatások (a növekedés 45 %-a), az előző évi pénzmaradvány (a növekedés 19 %-a), valamint a felhalmozási és tőke jellegű bevételek ( a növekedés 20 %-a) címen jelennek meg. A központi támogatások alapvetően konkrét kiadások finanszírozásaként értelmezhetők, mint ahogyan a pénzeszköz átvételek is.

174

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Ezen címek tekintetében tehát nincs lehetőség a hiány csökkentésére. Lenne azonban saját bevétel növekedése esetén (kivéve az étkezési térítési díjakat, melyeknek főszabályként a kapcsolódó kiadási oldala is növekszik), úgy mint bérbeadás, egyéb saját bevétel, vagy a részesedések értékesítése, melyre vonatkozó törekvés a költségvetési gazdálkodás során nem tapasztalható.

A kiadások körében az intézményi működési kiadások növekedése a legkiemelkedőbb, mely nemcsak a többletbevételekhez, hanem a tartalékok felhasználásához is kapcsolódik.

A 2008. év terv adatai 2.046.376 eFt céltartalékot, illetve 200.064 eFt általános tartalékot tartalmaznak. Összességében 1.822.348 e Ft került felhasználásra.

A tartalékban és céltartalékban tervezett előirányzat jelentősen befolyásolta a 2008. évi forráshiányt, melyre ilyenformán már a kezdeti időszakban felülvizsgálati eljárást kellett volna indítani, az abban szereplő feladatok prioritásainak kialakítása, illetve átütemezés lehetőségének feltárása okán.

Megjegyzés: A céltartaléknak alapvetően a tervezett feladatellátások későbbi realizálását kell biztosítania, míg az általános tartalék az előre nem látható, nem tervezhető események forrásaként szolgál. Megtévesztő lehet az Önkormányzat esetében a magas összegű általános tartalék, figyelembe véve azt, hogy konkrét célokra címzett tételeket tartalmaz. Ily módon a gazdálkodás biztonsága általános tartalékkal alapvetően nem támogatott.

A 2008. évi forráshiányos helyzetben a költségvetési év során a Közgyűlés 99/2008. (III. 13.) KH számú határozatával úgy döntött, hogy 8.500.000 eFt összegű kötvényt bocsát ki.

A kötvénykibocsátásból származó forrás célja, Dunaújváros további fejlesztése, új munkahelyek megteremtése, a fiatalok elvándorlásának megállítása, valamint a későbbi években kiírt pályázati forrásokhoz kapcsolódó önrészek biztosítása.

A kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó határozati javaslatok 7. pontja az alábbiakat fogalmazza meg:

175

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

„7. A közgyűlés a kötvény kibocsátásból származó forrás felhasználásának fő célterületeit az alábbiakban jelöli meg: a. A meglévő, magas kamatozású hiteleink kiváltása, működési költségvetést terhelő kamatterhek nagy összegű - ezáltal a működési hiányunk további - csökkentése, b. Hitelviszonyt jelentő, magas kamatú és költségű beruházás-finanszírozási kötelezettségeink átalakítása, kiváltása, c. Városi tulajdonú ingatlanokon történő fejlesztések, különféle, tartós működési bevételt eredményező befektetések kezdeményezése pályázatból, illetve saját forrásból, d. Intézmények működését érintő, működési költségcsökkentő célú és feladatorientált működési infrastruktúra korszerűsítése a pályázati lehetőségek összekapcsolásával, e. Az átmeneti – az időlegesen fel nem használt kötvényforrás összegének lekötéséből származó - kamatbevételek tartalékba helyezése, a különféle pályázati eredmények realizálásának utófinanszírozási, céllikvid eszközeként.”

A kötvény terhére történő kötelezettségvállalások – a fentiekben bemutatott forráshiányos gazdálkodás okán – kizárólag közvetlen, vagy közvetett módon bevételt teremtő fejlesztésekhez kapcsolódhatnak annak érdekében, hogy a kötvény tőke- és kamatterhei hosszú távon finanszírozhatóak legyenek.

Mindemellett fontos számításokat végezni a fejlesztések működési többletigényére vonatkozóan, melyet szintén a megvalósított beruházások hozamának kell biztosítania.

A határozati javaslatok tartalmaznak ez irányú törekvéseket, konkrét célok azonban nem definiáltak.

A kötvénykibocsátás ötletszerű volt, megfelelő gazdaságossági, pénzügyi számítások nem történtek, melyek prognosztizálták volna a terhek alakulását.

A kötvénykibocsátást a DVG Zrt. bonyolította le, 4,5 millió forint megbízási díj ellenében.

176

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A Közgyűlési döntés ellenére a költségvetési beszámoló nem tartalmazza a kötvénykibocsátásból származó bevétel, így a kapcsolódó kiadás előirányzatát sem, mely ilyenformán nem ad megfelelő információt a teljesítési viszonyszámokról, mely a bevételeknél jelentős mértékű túlteljesítést, a kiadásoknál kisebb mértékű alulteljesítést mutat.

A 2008. évben – a finanszírozási műveletek nélkül -, a működési kiadások 92 %os, illetve a fejlesztések 62 % -os pénzügyi teljesítést mutatnak.

A 2008. évi zárszámadáshoz kapcsolódó előterjesztésben megfogalmazott visszafogott gazdálkodásról szóló véleményt a szakértő nem támogatja, minekután a kiadási tételek összesített értéken történő elemzése nem ad valós képet. A működési kiadások, már jelentős mértékű előirányzat növekedésével sem támogatja a fent leírtakat. Mindamellett, ha tekintjük a folyószámlahitel fizetési kötelezettség teljesítési elmaradását, illetve a fejlesztések alacsony szintű megvalósítását, a kapcsolódó pénzügyi vonzatok következő évre történő áthúzódását, és a forráshiány állandósulását, visszafogottságról nem lehet, sőt nem szabad nyilatkozni.

Az Önkormányzat a 2008. gazdálkodási évet 1.149.101 e Ft rövid lejáratú hitellel, 79.793 eFt tárgyévet terhelő szállítói kötelezettséggel zárta, mely kötelezettségek főszabályként a következő év költségvetését már a kezdeti állapotban negatív előjellel befolyásolja.

177

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat 2009. év gazdálkodása

adatok eFt-ban Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat 2009. évi működési mérlege Bevételek

Kiadások 2009. évi eredeti ei.

Megnevezés Intézményi működési bevételek Támogatásértékű működési bevétel Működési célú pénszezközátvétel

2009. évi mód. ei.

2009. évi teljesítés

1 530 772

1 399 776

282 548

376 510

1 450

43 583

Önkormányzat sajátos működési bevételei

5 735 999

5 603 340

Önkorm. működési költségvetési támogatása

4 471 843

4 863 250

10 673

323 673

Működési célú támogatási kölcsön visszat. Áht-n kívül Előző évi működési pénzmaradvány átvétele

0

0

Előző évi működési pénzmaradvány igénybevétele

0

511 599

1 813 273

3 186 796

Hitelfelvétel Áht-n kívülről Függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel

ÖSSZESEN:

0

0

13 846 558

16 308 527

2009. évi eredeti ei.

Megnevezés

1 456 288 Intézményi működési kiadások 373 031 Támogatásértékű működési kiadások 48 613 Működési célú pénzeszközátadások Áht-n kívülre 5 326 604 Társadalom- és szoc.politikai juttatások, ellátottak pénzbeli juttatásai 4 863 250 Céltartalékok

2009. évi mód. ei.

2009. évi teljesítés

10 546 551

12 026 868

203 976

132 678

11 487 423 41 936

389 402

575 517

616 378 582 081

582 532

606 389

1 205 146

263 847

0

0

129 887

129 887 336 500

45 573 Előző évi működési pénzmaradvány átadása 129 887 Működési célú támogatási kölcsön nyújtása, törlesztése

0

346 500

394 158 Hitel törlesztése

0

1 149 101

0

0

0

16 841

12 927 607

15 230 787

13 211 046

918 951

1 077 740

1 465 330

1 939 601 Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás 99 371

14 676 376 ÖSSZESEN:

Hiány:

Többlet:

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat 2009. évi felhalmozási mérlege Bevételek Megnevezés Önkormányzat sajátos felhalmozási bevételei

Kiadások 2009. évi eredeti ei.

2009. évi mód. ei.

2009. évi teljesítés

Megnevezés

2009. évi eredeti ei.

2009. évi mód. ei.

2009. évi teljesítés

137 370

137 370

344 Felújítási kiadások

360 971

466 622

250 000

271 400

121 732 Beruházási kiadások

1 194 411

1 698 574

567 287

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel

0

9 949

10 740 Felhalmozási célú pénzeszközátadás Áht-n kívülre

201 204

371 087

256 248

Támogatásértékű felhalmozási bevételek

0

74 601

84 541 Támogatásértékű felhalmozási kiadás

Önkorm. felhalmozási költségvetési támogatása

0

39 211

93 450

94 514

1 500 000

0

Előző évi felhalmozási pénzmaradvány

0

8 384 306

Támogatási kölcsönök visszatérülése Áht-n belülről

0

1 500

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

Felhalmozási c. támogatási kölcsön visszatérülése Áht-n kívülről Hitelfelvétel Áht-n kívülről

39 211 Felhalmozási célú támogatási kölcsön Áht-n kívülre 49 300 Céltartalékok 0 Pénzügyi befektetések kiadásai 4 472 887 Kamatkiadások 1 500 Tervezett maradvány, eredmény Hitelek törlesztése

ÖSSZESEN: Hiány:

Mindösszesen

1 980 820

9 012 851

4 780 255 ÖSSZESEN:

918 951

1 077 740

910 691 Többlet:

15 827 378

25 321 378

Költségvetési pf-i és pf. nélküli bevétel

12 514 105

22 134 582

Hiány

3 209 529

1 933 951

1 360 454 Többlet

3 313 273

3 186 796

2 038 972 Finanszírozási kiadások

0

0

Finanszírozási bevételek Hiány

19 456 631 17 417 659 Költségvetési kiadások

0 Többlet

338 681

0

22 526

22 526

57 977

64 272

51 560

315 411

2 381 414

0

104 601

4 459 311

3 838 320

506 050

506 050

509 286

55 402

16 991

0

103 744

103 744

107 038

2 899 771

10 090 591

5 690 946

15 827 378

25 321 378

18 901 992

15 723 634

24 068 533

18 778 113

0

0

0

103 744

1 252 845

123 879

3 209 529

1 933 951

1 915 093

A 2009. év költségvetésének eredeti előirányzata (finanszírozási műveletek nélkül) ismételten, sőt az előző évinél nagyobb mértékű hiánnyal (3.209.529 eFt) tervezett, mely nem tartalmazza az 1.149.101 eFt összegű rövid lejáratú hiteltörlesztési kötelezettséget.

A forráshiány kompenzálására vonatkozó Közgyűlési döntés, 1,8 milliárd forint összegű folyószámlahitel, illetve 1,5 milliárd forint összegű felhalmozási hitel.

Megjegyzés: A folyószámlahitel, mint likvid hitel főszabályként a tárgyévi bevételek és kiadások realizálásának „ütemeltérését” hivatott biztosítani.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetési hiánya nem átmeneti jellegű, ezért igen magas a kockázata annak, hogy likvid hitellel teremtsék meg a költségvetési egyensúlyt.

A 2009. év során az eredeti előirányzat 9.494.000 eFt-tal növekedett. A növekedést elsősorban az előző évben a kötvénykibocsátásból származó pénzmaradvány költségvetésbe történő beemelése jelenti (8.384.306 eFt).

178

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A működési bevételek előirányzata intézményi körben 150.953 eFt növekedés, melyet a teljesítés 10.063 eFt-tal meghalad. Ebből a térítési díjak előirányzat növekedése 21.311 eFt, a teljesítés ennél alacsonyabb, 8.739 eFt-tal haladja meg az eredeti előirányzatot.

Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmények saját bevételteremtő képességét felülvizsgálni szükséges annak érdekében, hogy az önkormányzat által nyújtott támogatás csökkenthető legyen. A kamatbevételek eredeti előirányzathoz viszonyított 3,3-szeres teljesítési mutatói azt igazolják, hogy az intézmények számláin időlegesen szabad pénzeszközök vannak, mely azt mutatja, hogy a „kiskincstári rendszer” nem működik megfelelően.

A számszaki adatok azt mutatják, hogy az intézmények működési bevételeiket alultervezik (térítési díjakat nem számítva), nehezítve ezzel az önkormányzat egészét érintő pénzügyi problémákat.

A működési bevételek teljesítésének elmaradását elsősorban a tervezett működési (folyószámlahitel) hitel igénybevétele okozza. Nem szabad azonban ezen tényt pozitív megítéléssel illetni, minekután a kapcsolódó kiadási oldalon tervezett likvid hitel törlesztése (közel azonos összegben) nem történt meg.

Nagymértékű előirányzat növekedés tapasztalható az intézményi működési kiadások körében, melyet nem saját bevétel, hanem a rövid lejáratú hitel növelése ellensúlyoz.

A felhalmozási költségvetésben az előirányzat növekedést a már említett pénzmaradvány jelenti, mely esetében nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez alapvetően külső forrás, melynek igénybe vételével az eredetileg tervezett 1,5 milliárd forintos hosszú lejáratú hitel kiváltása is megtörtént.

Az előző évi pénzmaradvány igénybevétele a beszámolóban szereplő adatok szerint 4.472.887 eFt összegben történt. A 2009. évi Zárszámadásban ezen összeg eltér a beszámolóban szereplőtől, mely a Közgyűlés által jóváhagyott bevételi főösszeget is meghatározza. A Zárszámadás főösszege a záró pénzkészlet figyelembe vételével került definiálásra, mely eljárás nem megfelelő.

179

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Megjegyzés: 249/2000. (XII. 24.) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló kormányrendelet 38. § (9). bekezdésében foglaltak szerint „pénzforgalom nélküli bevétel a költségvetési évet megelőző évben (években) teljesített bevétel maradványából a költségvetési évben igénybe vett összeg, amely származhat költségvetési vagy vállalkozási tartalékból.”

A 39. § (2) bekezdés a záró pénzkészletet definiálja. „A záró pénzkészlet (házipénztár, elektronikus pénzeszköz, betétkönyv, költségvetési pénzforgalmi számlákon, előirányzat-felhasználási keretszámlákon, maradvány-elszámolási számlákon levő követelés) a költségvetés alapján gazdálkodó szerv valamennyi pénzeszközének - a Számviteli törvényben lévő értékelésre vonatkozó szabályoknak megfelelő - állományát tartalmazó összeg.”

A pénzforgalom nélküli bevételek tehát a jogszabályi előírások szerint nem azonosak a záró pénzkészlettel.

A bevételi főösszeg záró pénzkészlettel történő jóváhagyása olyan bevételeket is magában foglal, mely nem a tárgyévet illeti, például a következő évi központi költségvetési előleg, mely függő tételként jelenik meg.

A tárgyévi pénzmaradvány, a következő évi pénzforgalom nélküli bevétel meghatározása a 2009. évi Zárszámadáshoz kapcsolódó Előterjesztésben indoklásként szereplő tételek korrekciójával kerül meghatározásra, tehát helytelen eljárás a záró/nyitó pénzkészletet pénzforgalom nélküli bevételként kezelni.

A kiadások jelentős mértékben tartalmaznak az önkormányzat számára nem kötelező feladatfinanszírozásokat, például alapítványok támogatása (250.457 eFt), a közvetett támogatások volumene (127.728 eFt).

A fentiekben bemutatottak alapján megállapítható a pazarló gazdálkodás, a kiadások parttalan növekedésének támogatása, az eladósodottság oly mértékű növekedése, mely kezelhetetlen, és veszélyezteti az Önkormányzat kötelező alapfeladatainak ellátását.

A 2008. évben kibocsátott kötvény forrás terhére 2009-ben az Önkormányzat részesedéseket vásárolt összesen 3.838.320 eFt összegben. A részesedés vásárlások az ENERGO-VITERM Kft, és az ENERGO HŐTERM Kft. részvényeinek 50-50 %-át érinti, mely cégek 100 %-os tulajdonosa az ENERGOTT Kft.

180

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

Az ENERGO-HŐTERM Kft-ben lévő 50 %-os tulajdoni arány 527.500 eFt törzsbetétet jelent, melyet az Önkormányzat 1.650.000 eFt-ért vásárolt meg.

Az ENERGO-VITERM Kft-ben lévő 50 %-os tulajdoni arány ugyancsak 527.500 eFt törzsbetétet jelent, melyet az Önkormányzat 1.750.000 eFt-ért vásárolt meg.

Mindezek mellett a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt-ben 300.800 eFt tőkeemelést hajtott végre, szilárd hulladék befogadó telep létesítése okán.

Az önkormányzat tárgyévi gazdálkodását 3.088.702 eFt rövid lejáratú hitel, illetve 45.723 eFt tárgyévet terhelő szállítói állománnyal zárta. A záró pénzkészlete (idegen pénzeszközök nélkül) 4.488.459 eFt, a mérlegben meghatározott költségvetési pénzmaradvány 1.525.530 eFt.

2010. háromnegyedév gazdálkodása adatok eFt-ban Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat 2010. évi háromnegyedéves működési mérlege Bevételek

Kiadások 2010. évi eredeti ei.

Megnevezés Működési bevételek

2010. évi I-III. né teljesítés

2010. évi mód. ei.

6 448 425

6 489 237

311 984

330 186

1 900

9 881

4 331 208

4 596 641

314 173

314 173

0

0

Hitelfelvétel Áht-n kívülről

4 500 000

4 500 000

Kötvénykibocsátás bevétele

0

0

Függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel

0

0

Támogatásértékű működési bevétel Működési célú pénszezközátvétel Támogatások, kiegészítések Működési célú támogatási kölcsön visszat. Áht-n kívül Előző évi működési pénzmaradvány

ÖSSZESEN:

2010. évi eredeti ei.

Megnevezés

4 556 065 Intézmények működési kiadásai

6 530 499

440 141 Kölcsönök törlesztése 31 284 Polgármesteri Hivatal működési kiadásai 3 774 968 Tartalékok 253 500 Kötvény kamata

5 588 780

0

0

5 769 547

4 853 701

924 139

737 062

238 580

238 580

152 845

0

0

0

0

35 950

0

2 845 552

2 845 552

3 088 702

0

0

-25 705

0 Működési célú támogatási kölcsön nyújtása, törlesztése -555 090 Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás 13 728 607 ÖSSZESEN:

7 211 253

0 5 574 533

227 739 5 000 000 Hitel törlesztése

2010. évi I-III. né teljesítés

2010. évi mód. ei.

15 907 690

16 240 118

16 113 303

16 837 944

13 658 323

Tárgyévi pénzforgalmi hiány

4 705 613

5 097 826

4 602 365 Többlet

0

0

0

Tárgévi pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli hiány

4 705 613

5 097 826

4 374 626 Többlet

0

0

0

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat 2010. évi háromnegyedéves felhalmozási mérlege Bevételek Megnevezés Önkormányzat sajátos felhalmozási bevételei

Kiadások 2010. évi eredeti ei.

2010. évi I-III. né teljesítés

2010. évi mód. ei.

Megnevezés

2010. évi I-III. né teljesítés

2010. évi mód. ei.

0

0

740 690

740 815

Támogatások, kiegészítések

23 645

38 645

40 166 Felhalmozási célú támogatási kölcsön Áht-n kívülre

Felhalmozási c. tám. kölcsön visszat. Áht-n kívülről

32 850

33 350

24 540 Tartalékok

Hitelfelvétel Áht-n kívülről

0

0

Kötvénykibocsátás bevétele

0

0

4 145 575

4 774 170

ÖSSZESEN:

4 942 760

5 602 950

Tárgyévi pénzforgalmi hiány

3 939 962

4 176 344

0 Többlet

0

0

90 364

0

0

0 Többlet

205 613

597 826

706 857

20 850 450

21 843 068

20 850 450

21 843 068

14 790 251

8 645 575

9 274 170

3 692 001 Többlet

0

0

0

4 500 000

4 500 000

3 667 769 Többlet

0

0

0

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Felhalmozási célú pénzeszközátvétel

1 000

Támogatásértékű felhalmozási bevételek

14 970

0 Felújítási kiadások

2010. évi eredeti ei.

1 117 825 Beruházási kiadások 7 650 Felhalmozási célú pénzeszközátadás Áht-n kívülre 32 111 Támogatásértékű felhalmozási kiadás

0 Pénzügyi befektetések kiadásai 2 000 000 Kamatkiadások Tervezett maradvány, eredmény

Előző évi felhalmozási pénzmaradvány

Tárgévi pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli hiány

Mindösszesen Tárgyévi pénzforgalmi hiány Tárgévi pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli hiány

616 493 Hitelek törlesztése 3 838 785 ÖSSZESEN:

17 567 392 Mindösszesen

159 210

211 110

111 564

1 326 121

1 485 551

720 035

0

0

0

0

0

0

25 860

26 360

13 657

2 474 192

2 530 339

0

620 000

620 000

0

0

0

0

0

0

0

131 764

131 764

286 672

4 737 147

5 005 124

1 131 928

A 2010. év végi adatok még nem állnak rendelkezésre, ezért a háromnegyedéves beszámoló alapján történik a gazdálkodás bemutatása.

A 2010. évi költségvetés az előző két évhez hasonlóan hiánnyal tervezett, a hiány mértéke 8.645.575 eFt, a kiadási főösszeg 41 %-a.

181

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Ez a hihetetlenül magas forráshiányt befolyásolja az előző évhez viszonyított 5.023.072 eFt-tal magasabb kiadási előirányzatok tervezése, mely magában foglalja a tárgyévi adósságszolgálati kötelezettséget is. Jelentős a növekedési prognózis a fejlesztések terén (1.601.868 eFt) is.

A hiány finanszírozásaként meghatározott pénzmaradvány valójában nem valós maradvány, tekintettel az elmúlt évi beszámoló adataira, ahol a tartalékok összege 1.525.530 eFt-ban került meghatározásra. A 2009. évi Zárszámadás korrigált pénzmaradványként 1.818.972 eFt-ot határoz meg, mely 4.374.302 eFt felhalmozási, 313.073 eFt intézményi, és – 2.875.403 eFt működési maradványt jelent. Nem megalapozott tehát 4.145.575 eFt összegű előző évi pénzmaradvánnyal számolni.

Alapvetően ezen a helyen is a záró pénzkészlet került figyelembe vételre, melyet a jogszabályi előírások szerint nem csak a megszokott korrekciós tételekkel, de a működési hitelállománnyal is módosítani kellett.

A fentiek alapján megállapítható, meghatározott összeg maga is hiányos.

hogy

a

hiány

finanszírozásaként

A hiány egyéb módon történő finanszírozása 4.500.000 eFt likvid hitel. Az előző évi adatokat, valamint a fentiekben megfogalmazottakat figyelembe véve már a 2010. év indulásakor 6.833.603 eFt külső forrás bevonása tervezett.

A költségvetés egészében nem tűnnek fel olyan kiadást csökkentő elképzelések, melyek ezen hiányt csökkentenék.

A likvid hitel forrásként való megjelenítése az állandósult hiány fedezeteként a költségvetés gazdálkodás biztonságát veszélyezteti.

Az Önkormányzat igen nagymértékű eladósodottságát a 2010. év költségvetés hatalmasra duzzadt forráshiánya eredményezhette. A hitelfelvételhez kapcsolódó közbeszerzések eredménytelenül záródtak.

Ezt követően az év során a Közgyűlés 461/2010. (VII. 13.) KH számú határozatával, döntött 5.000.000 eFt értékű működési, illetve 2.000.000 eFt értékű fejlesztési célú kötvény kibocsátásáról, melyet a K§H Bank jegyzett.

A kötvény kibocsátása megtörtént, mely azonban a likviditási problémákat nem oldotta meg. Törlesztésre került a CIB Bank felé fennálló összes hiteltartozás (feltételként került meghatározásra), és a 60 napon túli szállítói tartozás.

182

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A 2.000.000 eFt összegű kötvény céljaként a Vasmű út 41. szám alatti irodaház rekonstrukciója került meghatározásra, mely a vizsgálat időpontjáig nem valósult meg.

Alapvetően ezen összeg a pénzmaradvány helytelen meghatározása alapján kialakult hiányt kompenzálja, melyet a felhalmozási mérleg is igazol.

A 2010. háromnegyedév során az időarányos teljesítéseket tekintve a fejlesztések nagymértékű elmaradása tapasztalható. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált évek vonatkozásában az Önkormányzat csökkenő forrásai mellett növekvő kiadásokkal gazdálkodott, mely alapján a költségvetési mérleg egyensúlyát külső forrás bevonásával teremtette meg. Mára az így kialakult adósságállomány 21,28 milliárd forint, meghaladja az Önkormányzat éves költségvetésének összegét.

A 2008. évben kibocsátott kötvényből származó forrás terhére tervezett fejlesztések jelentős része nem valósult meg, mely mellett újabb és újabb fejlesztési tervek épültek a költségvetésbe.

A vizsgált időszakban a működés költségvetési gazdálkodása folyamatos forráshiánnyal, állandósult likviditási gondokkal történt. Mindezek ellenére gyakorlatilag ellenőrizetlenül, számonkérés, gazdaságossági elemzés, és takarékossági intézkedések hiányában került finanszírozásra az Önkormányzat alapfeladatainak és számos önként vállalt feladatának ellátása.

A gazdálkodás pazarló, alapvető védelmi mechanizmusok nélkül működő, kontrollálatlan, mely nincs figyelemmel az Önkormányzat valós pénzügyi helyzetére, teherbíró képességére.

183

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

V. Elemezze Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának esetében a kötelezettségvállalások működési rendszerét!

MEGÁLLAPÍTÁSOK A felelősségi szabályok kialakítása és a kötelezettségvállalások törvényi előírásainak gyakorlati alkalmazása fontos szempont az önkormányzati gazdálkodási folyamatok tekintetében.

A bevételek és kiadások összhangjának biztosításához szükséges döntések meghozatala a Közgyűlés feladata, és a Testület felel a gazdálkodás biztonságáért.

A Polgármester felelőssége a gazdálkodás szabályszerűségére - pénzügyi folyamatok szabályszerűsége, a gazdálkodási keretek és kötelezettségek összhangja, valamint a hatékonyság és gazdaságosság elvének érvényesítése terjed ki. Ennek biztosítása alapvetően a Polgármesteri Hivatal és a jegyző feladata a szakértői apparátus segítségével.

A költségvetési szerv vezetőjének felelősségi körét az Államháztartásról szóló törvény tételesen rögzíti.

A gazdálkodási folyamatban a feladatok sorrendje a felelősségi szabályok alapján a következő:  kötelezettségvállalás,  a kötelezettségvállalás ellenjegyzése,  szakmai teljesítés igazolása  érvényesítés,  utalványozás,  az utalványozás ellenjegyzése,  a gazdasági esemény végrehajtása,  pénzügyi teljesítés.

A költségvetési szerv vezetőjének feladata, hogy a vertikálisan egymásra épülő feladatok ellátásához szükséges munkarendet meghatározza, valamint a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személyeket és a kapcsolódó munkaköröket kijelölje.

184

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A vertikalitás ebben az esetben azt jelenti, hogy a gazdálkodás egyes folyamatai szigorú sorrendiséget követnek, melynek egyes elemei nem cserélhetők fel és nem hagyhatók el.

Ennek fontosságát jelzi, hogy az egyes feladatok tartalmának és a felelősök megjelölésének szabályozása az államháztartási törvényben és az államháztartás működési rendjét szabályozó kormányrendeletben történik.

Az Államháztartási törvény megfogalmazása szerint a kötelezettségvállalások tartalma a kiadási előirányzatokat terhelő fizetések, vagy más teljesítési kötelezettség vállalása, illetve a bevételi előirányzat teljesítése érdekében követelés előírása.

A biztonságos gazdálkodás érdekében szükséges a kötelezettségvállalások nyilvántartása.

Ezen nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a vállalt, de még nem teljesített, vagy részben már teljesített kötelezettség és hogy azok kifizetése mikor, illetve milyen összegben esedékes. A nyilvántartásnak mutatnia kell a teljesítés időpontjában rendelkezésre álló fedezetet, hiszen ez alapján állapítható meg, hogy újabb kötelezettség mikorra és milyen összegben vállalható.

Az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/C. § (5) bekezdése szerint a kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan olyan, legalább kiemelt előirányzatonként részletezett analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az egyes évek előirányzatait terhelő fizetési kötelezettség.

Az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet 75. § (1) bekezdése alapján a kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről13 és a kötelezettségvállalás értékéből az adott évet terhelő rész lekötéséről az érintett előirányzatok szabad keretének terhére.

A lekötést legalább a kiemelt előirányzatok szintjén kell végrehajtani.

13

Ideértve a következő évi költségvetési keretszámokat determináló összegek nyilvántartásba vételét is.

185

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell legalább a kötelezettségvállalás azonosító számát, az alapjául szolgáló dokumentum meghatározását és keltét, a kötelezettségvállaló nevét, a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, évek szerinti forrását, a kifizetési határidőket és azok jogosultjait, továbbá a teljesítési adatokat.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezettségvállalás nyilvántartása az EcoSTAT integrált pénzügyi rendszer kötelezettségvállalás modulja támogatásával biztosított.

Figyelembe véve, hogy a költségvetés tervezése az Önkormányzat vonatkozásában alapvetően kiadásorientált, ebből a szempontból a kötelezettségvállalás nyilvántartás nem megfelelő.

A szakirodák kvázi keretgazdákként funkcionálnak, az év elején meghatározott keret alapján gazdálkodnak, függetlenül a költségvetés alakulásától.

A nyilvántartásból szakfeladatra való legyűjtés nem lehetséges és a szabad előirányzat sem nyerhető ki belőle.

A nyilvántartás több tételén megállapítható a kötelezettségvállaláson felüli kifizetés, mely egyrészt ellentmond a jogszabályi előírásoknak, másrészt fedezetlen teljesítéseket jelent, ami veszélyezteti a költségvetés teljesíthetőségét.

A nyilvántartás tehát nem szolgálja a kötelezettségvállalás alapját jelentő szabad keret meghatározását, mely nemcsak és nem elsősorban az előirányzat maradványokat jelenti, hanem a realizált forrásokat is figyelembe veszi. Év végén halmozott összegként jelenik meg a kötelezettségvállalások mértéke, ennek megfelelően a nyilvántartás sem céljának, sem a jogszabályi előírásoknak nem fel meg.

Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a kötelezettségvállalásban szereplő előirányzatok folyamatos aktualizálására sor kerüljön annak érdekében, hogy a bevételi elmaradások alapján a kiadási címek előirányzatának módosítása biztosítsa a valós fedezetet.

186

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A kifizetések megalapozásához elengedhetetlen a források realizálódásának rendszeres ellenőrzése, elmaradás esetén az azonnali korrekció. Ellenkező esetben a kötelezettségvállalás kiadásorientált, mely likviditási gondokat, esetleg fizetőképtelenséget okoz.

A kötelezettségvállalások kezelése, a delegált hatáskörök figyelembe vételével a különböző osztályok tekintetében olyan kontrollkörnyezetet kell kialakítani, mely maradéktalanul megalapozza az előirányzat túllépésének, illetve a bevételi elmaradásból indukált fedezetlen kötelezettségvállalás tilalmát.

Az Önkormányzat pénzügyi feladatait, nyilvántartásait bár támogatja informatikai háttér, integrált pénzügyi rendszer, azonban ez teljes mértékben a kötelezettségvállalás nyilvántartása vonatkozásában nem biztosítja a jogszabályi elvárásokat.

187

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat VI. Mutassa be alapjaiban a Dunaújváros Megyei Önkormányzatának vagyongazdálkodási rendszerét!

Jogú

Város

MEGÁLLAPÍTÁSOK VI./a) Mutassa be a vagyonát!

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2008-2009. évi vagyoni helyzetének alakulása (egyszerűsített összevont éves beszámoló mérlegadatai alapján)

adatok eFt-ban Megnevezés I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök IV. Üzemeltetésre átadott eszközök A) Befektetett eszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások B) Forgóeszközök összesen ESZKÖZÖK ÖSSZESEN D) Saját tőke E) Tartalékok I. Hosszú lejáratú kötlezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások F) Kötelezettségek összesen FORRÁSOK ÖSSZESEN

2008. évi besz. 2009. évi besz.

40 461 25 458 969 2 752 664 12 476 465 40 728 559 23 430 1 009 841 0 8 819 337 495 162 10 347 770 51 076 329 30 335 686 8 766 018 9 118 349 2 307 795 548 481 11 974 625 51 076 329

46 259 26 013 640 6 661 013 11 816 240 44 537 152 24 851 1 576 617 0 4 512 157 512 003 6 625 628 51 162 780 35 804 633 1 525 530 9 430 976 3 748 563 653 078 13 832 617 51 162 780

Viszonyszám 2009/2008.

114% 102% 242% 95% 109% 106% 156% 51% 103% 64% 100% 118% 17% 103% 162% 119% 116% 100%

Az Önkormányzat vagyonának alakulását, gazdálkodásának eredményeit az egyszerűsített összevont éves beszámoló mérlege mutatja be.

A fenti táblázat az Önkormányzat 2008-2009. közötti vagyoni helyzetének alakulását, valamint a vagyoni helyzet elemzéséhez szükséges bázisviszonyszámokat tartalmazza.

A mérlegfőösszeg változását vizsgálva megállapítható, hogy 2009. évben jelentősebb mérlegfőösszeg-változás nem következett be, a változás értéke + 86.451 eFt. A változások nagy részét a kötvénykibocsátásból származó pénzeszközök felhalmozási, befektetési célú felhasználása okozta.

188

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

Eszközoldalon a Befektetett eszközök állományát tekintve 9 %-os állományi növekedés tapasztalható. Az Üzemeltetésre átadott eszközök kivételével, a többi mérlegsoron állományi növekedés tapasztalható 2009. évben. Legnagyobb mértékben, 142 %-kal, a Befektetett pénzügyi eszközök értéke változott meg a tárgyévben, melyet az előzőekben már bemutatott részvényvásárlás okozott.

A Forgóeszközök 2009. évi záró állománya 36 %-kal esett vissza a bázisévhez képest. Ez a csökkenés a Pénzeszközök állományának 49 %-os, összesen 4.307.180 eFt értékű visszaesése miatt tapasztalható, mely a kötvénykibocsátásból származó pénzeszközök felhasználását jelenti. A Készletek értéke 6 %-kal változott a tárgyévben, a Követelések tekintetében ettől nagyobb mértékű, 56 %-os emelkedés volt megfigyelhető. Az Egyéb aktív pénzügyi elszámolások egyenlege változott a legkisebb mértékben, az emelkedés a bázisévhez viszonyítva 3 % volt.

Forrásoldalon a tárgyévben a Saját tőke értéke 5.468.947 eFt-tal növekedett, míg a Tartalékok értéke rendkívüli mértékben, 83 %-kal (- 7.240.488 eFt) lecsökkent.

Mindkét tétel változását az említett kötvényforrás felhasználása okozza. A Hosszú lejáratú kötelezettségek állományi értéke 3 %-kal emelkedett 2009. évben. A Rövid lejáratú kötelezettségek 62 %-kal növekedtek, az Egyéb passzív pénzügyi elszámolások pedig 19 %-kal.

Tárgyi eszközök megoszlása 2008. és 2009. években adatok eFt-ban

Megnevezés 2008 2009 Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 24 477 007 24 849 705 Gépek, berendezések és felszerelések 397 649 418 521 Járművek 130 503 118 824 Tenyészállatok 0 0 Beruházások, felújítások 452 851 626 590 Beruházásra adott előlegek 959 0 Állami készletek, tartalékok 0 0 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 0 0 Tárgyi eszközök összesen 25 458 969 26 013 640

189

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

adatok eFt-ban 25 000 000 20 000 000 15 000 000 10 000 000 5 000 000

0

2008. év

2009. év

A Tárgyi eszközök esetében 2009. évben 554.671 eFt-os állománynövekedés ment végbe. A Járművek kivételével a többi mérlegsor értékében növekedés tapasztalható. A mérlegcsoport mérlegsorok közötti megoszlása értékét tekintve nem mutatott jelentősebb változást a tárgyévben. A diagram is jól szemlélteti, hogy a legnagyobb súllyal (96 % körüli értékkel) az Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok rendelkeznek a Tárgyi eszközökön belül.

190

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Ingatlanvagyon Az alábbi táblázat az Önkormányzat ingatlanvagyonát bruttó értéken14 mutatja be. adatok eFt-ban

forgalomképtelen földterület üzemeltetésre átadott vagyonkezelésbe adott telek egyéb épület üzemeltetésre átadott vagyonkezelésbe adott építmény üzemeltetésre átadott vagyonkezelésbe adott 40 445 760 335

4 499 362 910 1 302 029 747

6 955 800 84 159 582 15 754 006 950 3 596 667 567 25 243 182 556

korlátozottan forgalomképes 902 359 000 530 783 000 51 513 000 4 103 871 921 3 115 429 144 728 505 504 663 353 021 1 712 501 577 69 481 970 11 877 798 137

forgalomképes 1 458 680 617 207 103 500 29 876 000 228 847 810 1 001 665 496 60 233 021 338 373 198

3 324 779 642

A táblázatok alapján megállapítható, hogy az ingatlanvagyon legnagyobb része forgalomképtelen vagyon.

A bruttó értéket tekintve az összes ingatlanvagyon 62,41 %-át jelenti a forgalomképtelen vagyon. A forgalomképtelen vagyon 80 %-a az Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok címen, a maradék 20 %-ot pedig az Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök címen jelennek meg. Az Önkormányzat vagyonkimutatása szerint - amely nettó értékeket tartalmaz -, a forgalomképtelen ingatlanvagyon a Polgármesteri Hivatalhoz tartozó ingatlanokból áll. Összetételét tekintve ezek legfőképp közparkokat, közterületeket, közutakat jelentenek, melyekhez az Önkormányzat részéről fenntartási kötelezettség tartozik.

A korlátozottan forgalomképes vagyon főként az intézményi ingatlanokat, középületeket foglalja magában.

A forgalomképes ingatlanvagyon elemei közé jellemzően a lakóépületek, társasházakban lévő önkormányzati bérlakások, szövetkezeti lakások, földterületek tartoznak, melyek jelentősebb mértékű önkormányzati ráfordítást igényelhetnek.

14

A szakértő számára rendelkezésre bocsátott ingatlanvagyon-kataszter alapján.

191

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Befektetett pénzügyi eszközök megoszlása 2008. és 2009. évben adatok eFt-ban

Megnevezés Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön Egyéb hosszú lejáratú követelések Befektetett pénzügyi eszközök összesen

2008. év

2009. év

2 515 084

6 353 404

125 984

130 011

111 596

177 598

2 752 664

6 661 013 adatok eFt-ban

130 011

2009. év 6 353 404

177 598

125 984 2 515 084

2008. év

0 Egyéb tartós részesedés

2 000 000

111 596

4 000 000

Tartósan adott kölcsön

6 000 000

8 000 000

Egyéb hosszú lejáratú követelések

Az adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a Befektetett pénzügyi eszközök állományi értéke közel 2,5-szeresére növekedett. Ez az Egyéb tartós részesedések 3.838.320 eFt-os emelkedésének tudható be legnagyobb mértékben. A növekedést elsősorban a gázmotoros erőművekkel kapcsolatos 5050 %-os tulajdoni hányadot biztosító részesedésvásárlások okozták, melyek értéke 3.400.000 eFt volt. Továbbá a DVG Zrt.-ben hulladéklarakó és komposztáló létesítése érdekében 300.800 eFt-os tőkeemelés ment végbe 2009. évben.

A Tartósan adott kölcsönök állománya 3 %-kal, míg az Egyéb hosszú lejáratú követeléseké közel 60 %-kal emelkedett.

A Forgóeszközök tekintetében a legnagyobb súllyal 2008. és 2009. évben a Pénzeszközök szerepeltek, de százalékos megoszlása csökkent a tárgyévben (85 %-ról 65 %-ra).

192

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A Pénzeszközök és a Tartalékok egymáshoz viszonyított nagysága az alábbi grafikonon látható. adatok eFt-ban 9 000 000 8 000 000 7 000 000 6 000 000 5 000 000 4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000 0 2008. pénzeszközök

2009. tartalékok

A Kötelezettségek állománya 2009.évben 1.857.992 eFt-tal növekedett, így a 13.832.617 eFt állományi értéke a mérlegfőösszeg 27 %-át jelenti.

Az Önkormányzat pénzügyi helyzete mind hosszú, mind rövidtávon kedvezőtlenül alakul, mely a 2010. évben jelentős mértékben, gyakorlatilag megállíthatatlanul romlott tovább, melyet a kötvénykibocsátások, és a vizsgálat idején ismertté vált közel 600 millió forintos szállítói állomány támaszt alá.

193

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat A Saját tőke állományának alakulását mutatja be az alábbi táblázat. adatok eFt-ban

Induló tőke Tőkeváltozások Értékelési tartalék Összesen

2008. év 2009. év 2 941 858 2 941 858 27 393 828 32 862 775 30 335 686 35 804 633

2008. év 17,16%

kötelezettségek

1,07%

22,37%

59,39%

2009. év 2,98%

25,76%

saját tőke

tartalékok

kötelezettségek

1,28%

69,98%

saját tőke tartalékok egyéb passzív pü-i elszámolások

egyéb passzív pü-i elszámolások

A Hosszú lejáratú kötelezettségek állományát a fejlesztési célú kötvénykibocsátásból származó tartozások és a beruházási és fejlesztési hitelek jelentik. Állományi értékük 2009. évben összességében 3,4 %-kal emelkedett. adatok eFt-ban

Kötelezettségek hosszú lejáratú köt.

2008.

9 118 349

2009.

9 430 976

rövid lejáratú köt. egyéb passzív pénzügyi elszámolások összes kötelezettség

2 307 795

3 748 563

548 481 11 974 625

653 078 13 832 617

194

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

A Rövid lejáratú kötelezettségek kötelezettségeken belüli aránya 2009. év végére 19 %-ról 27 %-ra emelkedett. A következő táblázat és grafikon szemlélteti a rövid lejáratú kötelezettségek összetételét. adatok eFt-ban

Rövid lejáratú kötelezettségek Kölcsönök Hitelek Szállítók Egyéb összesen

2008. év 0 1 149 101 93 679 1 065 015 2 307 795

2009. év 0 3 088 702 95 846 564 015 3 748 563

adatok eFt-ban

3 500 000 3 000 000 2 500 000

2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 Kölcsönök

Hitelek 2008. év

Szállítók

Egyéb

2009. év

195

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

A következő grafikon alapján látható, hogy a Kötelezettségek növekedési üteme meredekebb a mérlegfőösszeg növekedési üteméhez képest. Míg előző 15,51 %-kal növekedett 2009. évben, addig utóbbi csak jelentéktelen mértékben, 0,1 %-kal. adatok eFt-ban

kötelezettségek növekedési üteme mérlegfőösszeg növekedési üteme

70 000 000

51 076 329

51 162 780

60 000 000 50 000 000 40 000 000 30 000 000 20 000 000 10 000 000

11 974 625

13 832 617

0

2008. évi besz.

2009. évi besz.

196

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

VI./b) Mi jellemzi a vagyonkimutatását?

A Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 78. § (2) bekezdése alapján az önkormányzati vagyon állapotát az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan vagyonkimutatásban kell bemutatni, melyet az Önkormányzat zárszámadásának előterjesztésekor a Közgyűlés részére tájékoztatásul be kell mutatni, az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 118. § (2) bekezdésének 2. pontja c) alpontja szerint, rendeletben meghatározott tartalommal.

Az Államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) kormányrendelet 44/A. § (1) bekezdése az Önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait – eszközeit és kötelezettségeit – vagyonkimutatásban mutatja be.

A felépítésére vonatkozóan ezen kormányrendelet 1. számú melléklete tartalmaz részletes tagolást, mely alapján legalább a római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti – kivéve a tárgyi eszköz, illetve a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetében, ahol a könyvviteli mérleg arab számmal jelzett tételei szerinti – tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon, illetve törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon bontásban. A vagyonkimutatás további részletezését, tételes alábontását a vonatkozó önkormányzati rendelet15 szabályozza.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata összes eszközének forrásainak nem - vagyoncsoportonkénti bontását (vagyonkimutatását) az éves zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet 12. számú melléklete szerint állapítja meg. Részben megfelelve ezzel az Ötv. 78. § (2) bekezdésének.

A vagyonkimutatás az Önkormányzat vagyonát csak eszközcsoportonként, az előírt tagolás szerint, nettó (könyv szerinti) értéken mutatja be, mely így nem tette lehetővé a bruttó érték kataszterrel való egyeztetését.

A vagyonrendelet röviden szól a vagyonkimutatás kötelező jogszabályi elemeiről, azonban a vagyonleltárra vonatkozóan nem tartalmaz előírásokat.

15

197

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben szereplő eszközöket tartalmazza az előírt megbontásban, azonban a kötelezettségek nem kerülnek bemutatásra, továbbá nem tartalmazza az Államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet 44/A. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint:  a „0”-ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát,  az önkormányzatok tulajdonában lévő, a külön jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát,  a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket.

Az Önkormányzat vagyonkimutatása tartalmazza a vagyonát törzsvagyon, illetve törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon megbontásban.

198

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

VI./c) Mi jellemzi a vagyonkataszterét?

Ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartás vezetését az Önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) kormányrendelet írja elő.

A vagyonkataszter szabályozza az önkormányzati ingatlanvagyon felmérését és a változások folyamatos nyomon követését. Elsődlegesen műszaki információkra épül, statisztikai adatokat, valamint az értékre és a használat módjára vonatkozóan is adatot tartalmaz. A nyilvántartás célja, hogy a hatékony helyi vagyongazdálkodáshoz szükséges információk pontos rögzítésre kerüljenek, naprakésszé téve ezáltal az önkormányzati vagyon mértékének megállapítását.

A közvagyonról vezetett nyilvántartás hozzájárul a nemzetgazdaság vagyoni helyzetének áttekintését biztosító információs rendszer pontosításához.

A kataszternek szükséges tartalmaznia - a törzsvagyon és az egyéb vagyon szerint - az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat, s az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékét, értékbecslés esetén a becsült értéket.

A kataszterrel szemben fontos követelmény, hogy szolgálja a helyi és központi döntések megalapozását. Alkalmas kell, hogy legyen az ingatlanok különböző csoportjai, ismérvei szerinti rendszerzésre és adatgyűjtésre.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat ingatlanvagyon katasztere a KATAWIN programmal vezetett.

Az éves beszámoló auditálásához kapcsolódóan az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott eszközök értékadatai az önkormányzati valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplő értékadatokkal való egyezőségének vizsgálatát el kell végezni az Államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet 46. § (2) bekezdésének megfelelően.

Az Önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről 147/1992. (XI. 6.) kormányrendelet 2. számú melléklete szerint a kataszterben feltüntetett épület ingatlanrészek, illetőleg egyéb építmény ingatlanrészek bruttó értékének külön-külön és minden időpontban meg kell egyezni a számvitelben nyilvántartott bruttó értékkel.

199

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat A fentiek szerint tehát el kell végezni az alábbi egyeztetéseket:

 vagyonkimutatás nettó érétkének könyvviteli beszámolóval, illetve a vagyonkataszter nettó érétkével való összeegyeztetése,  vagyonkataszter bruttó értékének vagyonkimutatás bruttó értékével való egyeztetése (ha a vagyonkimutatás nem tartalmaz bruttó értékeket, akkor a számviteli nyilvántartás /főkönyvi kivonat/ segítségével), Az elvégzett vizsgálatok bemutatása előtt megjegyzi a szakértő, hogy a rendelkezésére bocsátott 2009. december 31-i állapotot tükröző kataszter külön tartalmazta a Polgármesteri Hivatalt, illetve az intézményeket, összesítő lapot azonban nem foglalt magában, melyet az Önkormányzatnak a 147/1992. (XI. 06.) kr. alapján be kell küldenie a Magyar Államkincstárnak.

Nettó értékek egyeztetése adatok Forintban

megnevezés forgalomképtelen korlátozottan forgalomképes forgalomképes összesen üzemeltetésre, vagyonkezelésbe átadott ingatlanok értéke

v.kataszter nettó érték

v.kimutatás nettó érték

23 786 368 576 11 146 205 354 3 158 401 099 38 090 975 029 11 746 757 688 26 344 217 341

22 939 856 000 9 482 702 000 3 937 385 000 36 359 943 000 11 510 238 000 24 849 705 000

v.kataszeter és v.kimutatás közötti kül.

-846 512 576 -1 663 503 354 778 983 901 -1 731 032 029 -236 519 688 -1 494 512 341

költségvetési beszámoló mérlegében

24 849 705 000

A kataszterben 1.494.512.341 Forinttal magasabb érték található, mint az Önkormányzat vagyonkimutatásában és a könyvviteli mérlegében.

Bruttó értékek egyeztetése adatok Forintban

Polgármesteri Hivatal megnevezés forgalomképtelen korlátozottan forgalomképes forgalomképes összesen

v.kataszter bruttó érték 25 243 182 556 7 697 096 930 3 164 027 596 36 104 307 082

főkönyvi v.kataszeter és kivonat főkönyvi kiv. bruttó érték közötti kül.

25 242 376 256 -806 300 7 764 888 247 67 791 317 3 449 069 579 285 041 983 36 456 334 082 352 027 000

200

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A fenti táblázat csak a Polgármesteri Hivatalra készült, figyelembe véve azt, hogy a számviteli nyilvántartás (főkönyvi kivonat) az Önkormányzat egészére nem állt rendelkezésre.

Forgalomképesség szerinti megbontásban a bruttó értékek tekintetében tehát a jogszabály szerinti egyezőség nem áll fenn a Polgármesterei Hivatal tekintetében, de összességében is eltérés van. A Polgármesteri Hivatal vagyonkataszterében 352.027.000 Forinttal alacsonyabb érték szerepel, mint a főkönyvi könyvelésben, ami azt jelenti, hogy a számviteli nyilvántartásokban a Polgármesteri Hivatalnál került könyvelésre 52 darab korlátozottan forgalomképes intézményi földterület 352.027.000 forint bruttó értékben. (Ez utóbbi az intézményi ingatlanvagyon kataszterben szerepel.)

Az intézmények vonatkozásában is elkészítette a szakértő az előbbi táblázatot: adatok Forintban

Intézmények megnevezés forgalomképtelen korlátozottan forgalomképes forgalomképes összesen

v.kataszter bruttó érték 0 3 989 426 253 0 3 989 426 253

helyi nyilvántartások 0 4 117 344 000 0 4 117 344 000

v.kataszeter és a helyi nyt. közötti kül.

0 127 917 747 0 127 917 747

A fentiek alapján megállapítható, hogy az ingatlanvagyon-kataszter önkormányzati szinten összességében 127.917.747 eFt-tal magasabb, mint a számviteli nyilvántartás. Ezen különbség az intézmények vonatkozásában tapasztalható. Összességében megállapítható a kataszterben feltüntetett épület ingatlanrészek, illetőleg egyéb építmény ingatlanrészek bruttó értéke nem egyezik meg a számvitelben nyilvántartott bruttó értékekkel, szemben a 147/1992. (XI. 6.) kormányrendelet 2. számú mellékletével.

Ezen túlmenően a vagyonkataszterben van olyan 806.300 forint bruttó értékű ingatlan (üzemeltetésre átadott nullára leírt építmény), mely ott forgalomképtelenként szerepel, a számviteli nyilvántartásban (főkönyvi kivonat) azonban forgalomképes. Továbbá ugyanezen tétel a vagyonkimutatásban is szerepel, mint korlátozottan forgalomképes ingatlan és itt a 806.300 forint már nettó értékként van feltüntetve, nem bruttóként!

201

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A vagyonkimutatás csak nettó értékeket tartalmaz, így a bruttó értékekkel való egyeztetés csak a számviteli nyilvántartás támogatásával végezhető el. Az egyeztetésről külön kimutatás évek óta nem készült.

A szakértő által végzett vizsgálatok, interjúk alapján ismertté vált, hogy önkormányzati szinten a vagyonkataszter és a számviteli nyilvántartások bruttó értékének egyeztetése több éve nem történt meg, ennél fogva az Önkormányzat vagyoni helyzetéről szóló információ valóságtartalma igen magas kockázatot jelent. Az intézményekre bízott vagyonnal kapcsolatos feladatoknak nem lehet a szintentartás elérésében kimerülniük. Abban az esetben, ha a tevékenységük elsősorban a használhatóságra koncentrál, igen kevés lesz az a fajta progresszív irány, mely új javaslatok megfogalmazására vonatkozna.

A vagyonkimutatásban az Ingatlanok mindösszesen helytelenül kerültek összesítésre, mert magában foglalja az Immateriális javak összesen (46.259 eFt) értékét is. A vagyonkimutatásban így az Ingatlanok mindösszesen helyes értéke 24.849.705 eFt, mely megegyezik a könyvviteli mérleg 8. mérlegsorával (Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok) 24.849.705 eFt, azonban a kataszterben más összeg szerepel.

A bruttó értékek tekintetében az ingatlanvagyon-kataszter 127.917.747 eFttal magasabb, mint a számviteli nyilvántartás, mely különbség az intézmények esetében tapasztalható.

Az ingatlanvagyon-katasztert a szakértő műszaki szempontból nem vizsgálta, azonban azt megállapítja, hogy a kataszterben szereplő pénzügyi paraméterek tekintetében kielégítően nem szolgálhatja a helyi döntéseket, a fentiekben részletezett kötelező jogszabályi egyezőségeket meg kell teremteni.

Az Önkormányzat vagyonkatasztere tehát az igazságügyi szakértő által átvizsgálásra megkapott dokumentumok tanúsága szerint nem elégíti ki teljes mértékben sem a jogszabályi, de biztosan nem a használhatósági követelményeket. A vagyonkimutatás valamint a vagyonkataszter kötelező egyeztetései rendre elmaradnak, ezért fordulhat elő, hogy az egyezőség nem biztosított.

202

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

VI./d) Mi jellemzi a vagyonrendeletét?

A vagyonnal való gazdálkodás és a vagyonkezelés általános szabályait az alaprendeletek közé számító vagyonrendelet keretei között szükséges elsődlegesen rendezni.

Ennek a rendeletnek a végrehajthatóságát, illetve alkalmazhatóságát biztosítják a lakás-, illetőleg a nem lakásbérletekre vonatkozó jogszabályok, de ide sorolhatók a közterület használattal kapcsolatos jogi szabályozások is.

A rendelet célja, hogy a hatálya alá tartozó vagyoni körben meghatározza az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó jogosultságokat és a vagyonnal való rendelkezésekre, valamint a vagyon tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szabályokat.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1/2008. (I. 18.) számú rendelete mutatja be az „Önkormányzat gazdálkodásának rendjét”, benne foglaltan az önkormányzat vagyonát, a vagyongazdálkodásra, vagyon használatára, hasznosítására vonatkozó szabályozásokat.

A vagyonrendelet módosítására utolsó alkalommal 2008. januárban került sor.

Az igazságügyi szakértő megítélése szerint a rendelet elmúlt időszakban betöltötte feladatát, azonban a jogszabályi környezet változása és az időközben hozott önkormányzati döntések, továbbá azon szabályozási prioritások, melyeket az érvényben lévő rendelet nem, vagy nem kellő részletezettséggel szabályoz, adnak okot arra, hogy a rendeletet felül kell vizsgálni.

A rendelet hatálya nem kellő részletezettséggel fogalmaz.

A rendelet hatálya kiterjedhet az önkormányzati vagyon: a) elidegenítésére, ideértve az önkormányzati vagyonnal gazdasági társaságok alapítását, illetve a gazdasági társaság jegyzett tőke emelését is, b) hasznosítására, ideértve különösen a bérbe- és haszonbérbe adást, a használat jogának biztosítását, a lízingszerződéssel való hasznosítását, a koncesszióba adást, valamint a kezelésbe adást,

203

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

c) megterhelése, ideértve különösen a biztosítékul adást, a zálogjog és jelzálogjog, illetve a szolgalmi jog alapítását, az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint a kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésre bocsátásához való hozzájárulást, az elővásárlási, a vételi- vagy visszavásárlási jog, bérlő-kiválasztási jog biztosítását, d) a vagyon tulajdonosát megillető, az a)-c) pontokban nem említett egyéb jog (pl. építési hozzájárulás) gyakorlására, e) a gazdasági társaságban meglévő üzletrész (részvény) alapján az önkormányzatot megillető jog gyakorlására, f) a b) és c) pontokban meghatározott - az önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló - jogokkal való rendelkezésére, továbbá vagyontárgy megszerzésére is.

A vagyonrendelet az önkormányzati vagyon bemutatását követően röviden tartalmazza a vagyonkimutatás kötelező jogszabályi elemeit, a vagyonleltárra vonatkozó előírásokat azonban nem tartalmaz:  A jegyző köteles a vagyonkataszter és a kataszternapló, valamint a vagyonleltár felfektetésére, valamint a folyamatos vezetésére és közzétételére.  Az ingatlanvagyon-kataszter adatainak naprakész állapotot tükröző kiegészítéséhez és módosításához az önkormányzati vagyont használó és/vagy kezelő önkormányzati költségvetési szervek és az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok – ha erről külön szerződés másként nem rendelkezik - kötelesek térítési igény nélkül adatot szolgáltatni. Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos valamennyi nyilvántartott adat az Önkormányzat tulajdona.  Az előző bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás rendjét, az ingatlanvagyon-kataszter adataihoz való hozzáférésre és a felhasználásukra vonatkozó szabályokat a polgármester és a jegyző közös utasításban szabályozza.  Az ingatlanvagyon-kataszter adatait a megfelelő védelmi elemek közbeiktatásával a Kt. és szervei, a képviselők és az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok feladataik ellátásához felhasználhatják.

204

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A vagyonrendelet tartalmaz előírásokat a vagyonkezelői jog létesítésére, átruházására, megszerzésére, megszűntetésére, valamint az önkormányzati vagyon kezelőjére vonatkozóan.

A rendelet bemutatja a versenytárgyalás és pályáztatás szabályait, amely szükséges az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása pályázati eljárással történő megvalósításához.

A rendelet azonban nem határozza meg a következőket:  az Önkormányzat javára történő tulajdonszerzés egyes hatásköri szabályait,  a gazdasági társaságokban való vagyoni részesedésre vonatkozó előírásokat,  az Önkormányzat javára fennálló jogokkal való rendelkezéseket,  az Önkormányzat vagy költségvetési szerv javára szóló vagyonfelajánlást,  az Önkormányzat javára történő tulajdonszerzést.

Az Önkormányzat vagyonrendelete a helyi igényeknek és a jogszabályokban előírtaknak megfelelően került kialakításra, javasolt a fentiekben részletezettek szerint a hiányzó elemek kiegészítése a vagyon megfelelő szabályozása céljából.

Az Önkormányzat vagyonrendelete alapvetően a helyi igényeknek és a jogszabályi előírásoknak minimálisan megfelelő, de nem tartalmaz minden hasznosítási lehetőséget. Nem történik meg az önkormányzati vagyon megfelelő módon történő kategorizálása.

A vagyonelemeknek, a stratégiai, tranzakciós és üzleti vagyon csoportokba történő összevonásának eredményeként a vagyonkategóriák praktikusabban mutathatják a gazdálkodási lehetőségeket, amellett, hogy az önkormányzati törvény szerinti vagyonkategorizálásnál szabadabban kerülhetnek kialakításra az egyes szegmensek.

Az önkormányzati törvény szerinti vagyonstruktúra nagyobb állományt tartalmaz, mint az ingatlangazdálkodás körébe vonható tárgyiasult, illetve immateriális vagyonstock, de önmagában a kategorizálásnak és az e szerinti gazdálkodási folyamatoknak le kell képezniük a törvény szerinti vagyon szegmentációt.

205

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A rendelet nem alkalmas arra, hogy a vagyongazdálkodás rendszerének várható javulása alatt, illetve az azt követően kialakult viszonyokban alapul szolgáljon a Város gazdálkodási feladatellátása során.

Rendeleti szinten a döntési kompetencia, az elvégzendő feladatok, továbbá a számonkérés vonatkozásában nincsenek egyértelműen meghatározott feladat-ellátási hatáskörök.

További vizsgálat tárgyává kell tenni a döntési jogkörök pontos konzisztenciájának áttekintését és megteremtését, figyelemmel arra, hogy a jelenlegi szabályozás és a néhány helyen tetten érhető gyakorlat első áttekintésre diszharmóniákat mutat.

A vagyonrendelet keretén belül meg kell teremteni az Európai Uniós előírásoknak megfelelő közszolgáltatási szerződések alkalmazási körét, és elszámolási rendszerét, valamint a kompenzációs elveket és nyereségkategóriákat, amelyek alkalmazására sor kell, hogy kerüljön.

206

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

VI./e) Mutassa be a vagyongazdálkodási feladatainak ellátási rendszerét!

JAVASLALTOK

A helyi hatalmi szervezetek megfelelő önállósággal és felelősséggel rendelkeznek a területükön megjelenő feladatellátásokért, a kötelező és az önként vállalt feladatok tekintetében is.

Az önkormányzat a tulajdonával önállóan gazdálkodik, a feladatok ellátásáról egységes költségvetésből gondoskodik és saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat.

A Helyi önkormányzatokról szóló törvény a kötelezően ellátandó feladatok között a vagyongazdálkodást közvetlen önkormányzati apparátuson belül elvégzendő tevékenységként, vagy az Önkormányzat mellett működő profitorientált, illetve non-profit szervezetek keretében engedi megszervezni.

A vagyongazdálkodási feladat-ellátási rendszer tehát a Polgármesteri Hivatalon és a gazdasági társaságokon keresztül ellátott feladatokból állhat.

Az önkormányzati vagyongazdálkodás piaci szegmensekkel kapcsolódó részeit praktikus piaci jellegű szervezetekben elhelyezni, de az ezeken túli esetlegesen hatósági, igazgatási jellegű feladatokat az apparátuson belül szükséges kezelni.

A korszerű önkormányzati gazdálkodás alapvető feltétele a racionális vagyongazdálkodás kereteinek megteremtése és működtetése.

Alapvető szempont az optimálisan fenntartható vagyonnagyság kialakítása, illetve a fenntartható vagyonnagyságnak olyan funkciók és feladatok alárendelése, amelyek legalább a minimális költséghatékonyságot képesek produkálni.

207

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Ezen alapvető célok mellett - ha a vagyonfenntartás és fejlesztés ezt lehetővé teszi - költségvetési bevételek produkálása is követelmény, a meglévő tárgyiasult vagyonelemek, vagyoni értékű jogok jövedelmezőségének emelésében. Még ezen elsődleges szétválasztás mellett is szükséges megteremteni azokat a feltételeket, amelyek jól elkülönítik a fejlesztés, illetve a fenntartás és üzemeltetés tevékenységi köreit.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata a vagyongazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatalában Igazgatóságain és Osztályain keresztül, továbbá gazdasági társaságok tevékenységének bevonásával látja el.

A Polgármesteri Hivatalban, ahogy a szakértő korábban már megállapította egy igazgatóság a hozzá tartozó két osztállyal, továbbá egy másik igazgatósághoz tartozó osztály lát el vagyongazdálkodási jellegű feladatokat.

Nevezetesen a Vagyonkezelési Osztályon 7 fő, a Városüzemeltetési és Főépítészeti Igazgatóságon 22 fő, melyen belül a Városüzemeltetési és Városfejlesztési Osztályon 15 fő, a Főépítészeti és Környezetvédelmi osztályon pedig 7 fő végez ilyen tevékenységet.

Ez összességében 29 fő, mely létszám megalapozottsága megkérdőjelezhető, figyelembe véve azt, hogy a szakértő az Önkormányzat többségi tulajdonával érintett gazdasági társaságok szerződéses rendszerét feltérképezte és tapasztalata szerint kevés azon tevékenység, melyet nem külső gazdálkodó szervezetek látnának el.

A szakértői vizsgálatok kiterjedtek tehát a vagyongazdálkodási feladatellátást végző gazdasági társaságok tevékenységeinek elemzésére is, illetve ezen feladatok apparátuson belüli feladatokkal való összehasonlítására.

Joggal állítható, hogy különösen a városüzemeltetési és városfenntartási feladatok ellátása tekintetében, de egyéb vonatkozásokban is duplikált, apparátuson belül és külső gazdálkodó általi vagyongazdálkodási feladatellátás is érzékelhető, jelen pillanatban az igazságügyi szakértő számára nem ellenőrizhető feladatmegoszlások mentén.

208

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Az Önkormányzat 100 %-os tulajdonú vagyongazdálkodó szervezete, a DVG Zrt. számláinak kiegyenlítésére a tulajdonos az elmúlt két év vonatkozásában 3,1 milliárd forintot fizetett ki.

A párhuzamos feladatellátások mellett a feladatok nem megfelelő módon való delegálása, azaz nem megfelelő helyen való végzése tapasztalható.

A vagyonkezeléssel kapcsolatosan nincsenek általános érvényű követelmények megfogalmazva, mint az önkormányzati primátus ellenőrzési, valamint szervezetirányítási kompetenciáinak kialakítása és azok megőrzése. Ez az Önkormányzatnál jelenleg nem történik meg.

Jelen vagyongazdálkodási rendszer az Önkormányzat érdekeinek figyelembevételével nem képes a források indukálására, megfelelő szervezeti egységekénél történő elhelyezésére.

A vagyongazdálkodással (üzemeltetés, vagyonhasznosítás) kapcsolatos feladatok pontos delegálása, alapvető kompetenciák, a hasznosítás eredményének felhasználása nagyvonalakban meghatározott, az elvárható eredmény megjelölése és realizálása folyamatosan nem történik meg, mely szükségessé teszi a jelen gyakorlat teljeskörű felülvizsgálatát.

Nincs megfelelő kontroll abban a tekintetben sem, hogy az egyes vagyonelemek miként hasznosulnak és milyen indukáló hatásokat teremtenek a működési és fejlesztési pénzeszközök, források között, ugyanígy nincsenek meghatározva jövedelmezőségi, megtérülési követelmények, illetve költség - haszon elemzések sem.

Változtatásokra van szükség, melynek segítségével olyan helyzetet lehet megteremteni, amely a jelenlegi politikai elképzelésektől viszonylagosan távolabb viszi magát a vagyonkezelést, de megtartja a szükséges igények kielégítésének gyors megoldását is és lehetségessé válik a publicitás, az ellenőrzöttség azzal együtt, hogy kezelhető és az önkormányzati működési rendszerbe jól illeszthető megoldások kerülhetnek kialakításra, mindamellett, hogy megtakarítások is eszközölhetők.

209

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Elsődleges szempont, hogy a DVG Zrt.-nek, illetve az egyes vagyonkezelőknek, a tulajdonos Önkormányzattal szembeni szerződéses kapcsolatrendszerét több területen komplexen kell meghatározni, úgy, hogy a két fél együttműködése révén mindkettőjük számára előnyös konstrukcióban magas szintű, hatékony vagyongazdálkodás valósulhasson meg.

A vizsgált évek beszámolói minden esetben számot adnak arról, hogy a felhalmozási bevételek jelentős elmaradást mutatnak a tervezett szinthez képest, mely azonban egyetlen esetben sem vont maga után tervezett kiadási tételek csökkentését, a kötelezettségvállalások felülvizsgálatát. A hiányzó bevételeket - a működési forráshiányra tekintettel - kizárólag kölcsönforrás bevonásával korrigálták. A felhalmozási forráslehetőségek feltárása egy optimális vagyongazdálkodási rendszer kialakításával, illetve működtetésével képzelhető el.

A Városnak valamennyi vagyona tekintetében sem összességében, sem részleteiben nincs vagyongazdálkodási, fejlesztési, kezelési stratégiája és nem is beszélve arról, hogy jelenleg nincs korrekt visszaellenőrizhető vagy a tényleges állagokkal összehasonlítható vagyonkatasztere, de vagyonkimutatása sem. Egy helyes, elvi és gyakorlati síkon is megalapozott feltételrendszerre épülő stratégia megalkotása nyomán, az Önkormányzat hatáskörén belül szükség van különböző jogforrások, a stratégia elfogadásától függő megváltoztatására.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata egy-két vagyonstock kivételével nem folytat igazi vagyongazdálkodást és eshetőleges, nem jövedelmező adott esetekben nem is a feladatok ellátását szolgálóan, de vagyonkezeléssel sem rendelkezik.

A vagyongazdálkodás rendszerének „csúcsszervezeteként” kialakított DVG Zrt. néven ismert szervezet - melynek elvileg holding szervezetként kellene funkcionálnia - vezetésével nem gazdaságosan, döntő többségében veszteségesen működő, még adott esetben tevékenységet sem végző különböző gazdálkodó szervezetek átláthatatlan szerződéses jogviszonyok mentén veszélyeztetik az Önkormányzat vagyonát, melyet a látszatműködés finanszírozásához szükséges mértékben fel is élnek.

210

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

VII. Jellemezze Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának szabályozottságát!

MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Alkotmány, valamint az önkormányzat feladatait és működését szabályozó törvények alapvetően tágan értelmezett szabadságot biztosítanak az önkormányzatnak saját szervezeti rendszerük és működési rendjük kialakítása tekintetében.

Ez alatt értjük annak jogosultságát, hogy az önkormányzat önmaga határozza meg a feladatellátás legcélszerűbb módját, illetve az ügyek vitelének helyi adottságokhoz igazodó megvalósítását.

Ez a jogosultság azonban azt jelenti, hogy az önkormányzatnak kötelezettsége, hogy a működés alapfeltételét jelentő írásba foglalt szabályozásról is maga gondoskodjon.

Az önkormányzati területen a szabályozás önálló, különösen fontos funkciónak minősíthető.

A széles autonómiával felruházott önkormányzati rendszer törvényes működése csak úgy értelmezhető, ha a magasabb szintű jogszabályok helyi viszonyok közötti megvalósítására helyi szabályzatok készülnek, melyek konzekvensen alkalmazkodnak a helyi döntési és működési mechanizmusokhoz egységes és áttekinthető formában.

Néhány esetben törvény írja elő a helyi rendeletek, vagy szabályzatok készítését.

Ilyen esetben nincs az önkormányzatnak döntési kompetenciája. A helyi szabályozásnak jelentősége abban rejlik, hogy a törvényi előírásokat a helyi sajátosságok figyelembe vételével adoptálják.

E mellett vannak olyan területek, ahol a jogszabályok a helyi szabályozás lehetőségét nevesítik. Ekkor az önkormányzat dönti el, hogy kíván-e a helyi szabályozás eszközével élni.

Az írásos szabályozás alapvető célja, hogy a rendszeres munkavégzés és kapcsolattartás, hatáskörök kérdéseit írásba foglalja, ami a folyamatos, rendszeres ügymenetet hivatott szolgálni.

211

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

Szabályzatba célszerű foglalni az önkormányzaton belüli működés kapcsán a jogokat és kötelezettségeket, meghatározott feltételek fenntartására irányuló követelményeket, az egész szervezetre vonatkozó eljárás és szabályrendszert.

A szabályzatok jellemzően a hivatali és az intézményi működést szabályozzák.

Fontos funkciójuk, hogy kijelöljék a hatásköröket és a felelősséget. A szabályzatok előírásain alapulnak a személyre szóló munkaköri leírások is.

A Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat szabályozottságának vizsgálata az alábbi számviteli szabályzatokra terjedt ki:  3/1991. (III.19.) számú rendelet a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról  12/ 2005. számú szabályzat Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ügyrendjéről  7/2006. számú szabályzat a Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában alkalmazandó számviteli politikáról  Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal számlarendje  6/2009. számú szabályzat a pénzkezelésről  6/2006. számú értékeléséről

szabályzat

az

eszközök

és

források

 7/2009. számú szabályzat a leltárkészítésről és leltározásról  9/2010. számú szabályzat a Polgármesteri önköltségszámítási szabályzatáról

Hivatal

 3/2008. számú szabályzat az önkormányzati tulajdonban lévő felesleges vagyontárgyak feltárásáról, hasznosításáról, valamint selejtezéséről

212

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

 1/2008. számú szabályzat nyilvántartási rendjéről

a

2011. február 15.

kötelezettségvállalások

 9/2008. számú szabályzat a Polgármesteri Hivatalban a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésről  16/2010. számú szabályzat a Likviditás-és kockázatkezelésről

 13/2007. számú szabályzat a Polgármesteri Hivatal egyedi iratkezelési szabályzatáról  3/2010. számú szabályzat Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala belső ellenőrzési kézikönyvéről

1. 3/1991. (III.19.) számú rendelet a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata 1991. március 19-én lépett hatályba, mely ezen időponttól kezdődően többször is módosításra került, utoljára 2009. évben a 32/2009.

(VI.12.) és 37/2009. (VI.26.) számú közgyűlési rendeletekkel.

A Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) (továbbiakban: Ötv.) bekezdésében meghatározottak alapján a KépviselőTestület (itt: Közgyűlés) működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.

A szabályzat az általános rendelkezések bemutatása mellett tartalmazza a Közgyűlés működésére, szerveire vonatkozó előírásokat, ezen belül a közgyűlési ülések, előterjesztések rendjével kapcsolatos szabályozásokat, a bizottsági, közgyűlési, polgármesteri indítványok beterjesztésével, az interpellációval kapcsolatos rendelkezéseket.

213

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

A szabályzat kitér a döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő és ellenőrző feladatok ellátására létrehozott Bizottságok működésére, a Közgyűlés tanácsnokainak és a képviselettel rendelkező pártok, illetve társadalmi szervezetek közgyűlési csoportjainak működésére.

Emellett rendelkezik a polgármester azon feladatairól is, mely a Közgyűlés által átruházásra került, a Közgyűlés és a Bizottságok működésével van kapcsolatban.

Röviden tájékoztatást nyújt a rendelet az önkormányzati működéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző tekintetében.

A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteiben a Közgyűlés Bizottságainak feladat-, és hatáskörei, az ellátandó kötelező önkormányzati feladatok jegyzéke kerül bemutatásra, valamint a Közgyűlést, Bizottságait érintő nyilvántartások. A függelékekben a Közgyűlés bizottsági tagjainak, tanácsnokainak felsorolása.

A szabályzatban a kötelező tartalmi elemeken kívül célszerű szabályozni a következőket:  A Közgyűlés és a Polgármesteri Hivatal közötti hatáskörök megosztására vonatkozó előírásokat,  Az Önkormányzat kötelező, valamint önként vállalt feladatainak bemutatását a megváltozott jogszabályi környezetnek megfelelően.

2. 12/2005. számú szabályzat Dunaújváros Megyei Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ügyrendjéről

Jogú

Város

Az ügyrend célja, hogy a szervezeten belül tevékenységi körönként meghatározza a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás-és jogkörét, továbbá szabályozza az egyes munkafolyamatok lebonyolításának módját, a szervezeti egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját, szabályait.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Ügyrendje 2005. május 17-én lépett hatályba, aktualizálására 2006., 2007. években is sor került, utoljára 2007. december 1-jén.

214

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009.

(XII.19.)

Kormányrendelet 20. § (7) bekezdése alapján szükséges az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának kialakítania Ügyrendjét.

A szabályzatban bemutatásra kerülnek a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek felépítésére, működésére, jogállására vonatkozó előírások, mellékletekben feltüntetve az egyes irodák szervezeti ábráját létszámadatokkal együttesen. A szabályzat 3. számú melléklete a kiadmányozás és a pénzgazdálkodás rendjének szabályozását taglalja, ezen belül a kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés rendjére vonatkozó szabályozásokat.

Az Ámr. 20. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a Polgármesteri Hivatal Ügyrendjében nem kerülnek bemutatásra a következők:  az egyes irodák vezetőinek és alkalmazottainak feladat-és hatáskörei, a helyettesítésük rendje,  költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módjai, szabályai.

Megjegyzés: A Polgármesteri Hivatal 2007. év óta eltelt idő alatti változásait az Ügyrendben szabályozni kell (aktualizálás).

3. 7/2006. számú szabályzat a Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában alkalmazandó számviteli politikáról A számviteli politika célja, hogy az államháztartás szervezeteinél olyan számviteli rendszer kerüljön kialakításra, amely alapján az összeállított költségvetési beszámoló megbízható és valós képet nyújt a szervezet gazdálkodásáról, illetve pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetéről és megfeleljen úgy a számviteli törvény, mint az Államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) kormányrendeletben foglaltaknak.

215

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában alkalmazandó számviteli politika 2006. március 16-án lépett hatályba, melyhez kapcsolódóan az egyes tevékenységek részletes előírásait külön szabályzatok rögzítik:  számlarend (számlatükör)  leltárkészítési és leltározási szabályzat  eszközök és források értékelésének szabályzata  pénzkezelési szabályzat A számviteli politika elkészítésére vonatkozóan a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (3)-(5) bekezdései, valamint az Államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.

(XII.24.) Kormányrendelet 8.§-a tartalmaznak előírásokat. A számlarendre vonatkozóan a kormányrendelet 49. §-a ad iránymutatást.

A számviteli politikában bemutatásra kerülnek a Polgármesteri Hivatal által alkalmazott szakfeladatok, a számviteli politika alapelvei, az értékcsökkenés elszámolásának szabályai, a kis értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek és tárgyi eszközök beszerzési, előállítási értéke elszámolási módjának meghatározásai, a különböző ellenőrzések során feltárt jelentős, nem jelentős összegű hibák, valós képet lényegesen befolyásoló hibák, a számviteli elszámolás szempontjából mi tekinthető jelentős, nem jelentős összegűnek, lényegesnek és nem lényegesnek.

A szabályzatot aktualizálni szükséges a Pénzügyminiszter által kiadott 11/2009. (XII.31.) PM tájékoztató, illetve az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet, illetőleg a 8/2010.

(IX.10.) NGM tájékoztató előírásainak figyelembevételével.

A számviteli politika módosítása szükséges abból a szempontból is, hogy a költségvetési szerveket a gazdálkodási jogkörük alapján már önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként kell besorolni a 2009. december 19-én hatályba lépett 292/2009. (XII.19.)

Kormányrendelet alapján.

216

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat 4. Dunaújváros számlarendje

Megyei

Jogú

Város

Polgármesteri

2011. február 15.

Hivatal

Az államháztartás szervezete a jogszabályi előírások alapján elkészített számlakeret alapján olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés az elemi költségvetési beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A könyvviteli számlák megfelelő tagolásával, illetve a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni arról, hogy az elemi költségvetési beszámoló adatait a valóságnak megfelelően, áttekinthetően alátámassza.

A Számlarend kialakítására vonatkozóan a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 161. §-a és az Államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet 49. §-a tartalmaz előírásokat.

A Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal számlarendje tartalmazza a számlatükröt, a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, a zárási feladatokkal kapcsolatos tételeket, az alkalmazott szakfeladatrendet, valamint a bizonylati rendet.

A számlarend alapvetően tartalmazza a jogszabályokban meghatározott előírásokat, felépítése, a tartalmi elkülönítések azonban nem támogatják egyértelműen a gyakorlati alkalmazást.

A szabályzat kiegészítése javasolt a bizonylati rendet alátámasztó naprakészen alkalmazott bizonylatokkal, a szakfeladatok aktualizálása a „Számviteli politika” részben kiemelt, a Pénzügyminisztérium által kiadott szakfeladatok rendjéről szóló tájékoztató szerint.

217

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

5. 6/2009. számú szabályzat a pénzkezelésről A pénzkezelési szabályzat célja főszabályként, hogy meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket a pénzforgalom és pénzkezelés folyamán érvényesíteni kell. Továbbá tartalmaznia kell a pénzmozgások, a pénz-, és értékkezelés bizonylati rendjét, valamint a vezetendő nyilvántartások rendszerét.

A Polgármesteri Hivatal pénzkezelési rendjének szabályzata 2009. október 1-jén lépett hatályba, személyi hatálya kiterjed a közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre, a munkaviszonyban álló munkavállalókra, a megbízási szerződéssel foglalkoztatottakra, valamint azon személyekre, akik a pénztárból egyedi engedéllyel elszámolási kötelezettséggel készpénz előleget vehetnek fel, tárgyi hatálya kiterjed a Polgármesteri Hivatalban lebonyolításra kerülő valamennyi pénzkezelési eljárásra.

A pénzkezelésről szóló szabályzat a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (8) bekezdése alapján került kialakításra, mely alapján a szabályzatban az Önkormányzat rendelkezik a pénzforgalom lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénzállomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről, és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

A szabályzat 4. 6. a) pontjának a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. § (2) bekezdése szerint szükséges megfelelni:  „A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.”

218

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

6. 6/2006. számú szabályzat az eszközök és források értékeléséről Dunaújváros Megyei Jogú Város Jegyzője által elkészített 6/2006. számú szabályzat az eszközök és források értékeléséről 2006. március 15-én lépett hatályba, módosítására ezen időponttól kezdődően nem került sor.

A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (5) bekezdése előírja, hogy a számviteli politika keretében kell elkészíteni az eszközök és források értékelési szabályzatát, mely azonban nem a számviteli politika részeként, hanem különálló szabályzatként került kialakításra, ahol rögzíti az Önkormányzat értékelési elveit, módszereit.

Az Államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet 8. §-ában megfogalmazottakat, valamint a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben meghatározottakat szükséges betartani a szabályzatra vonatkozóan.

Az értékelési szabályzat a mérlegben szereplő eszközök és források értékelésének általános szabályai mellett az immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésének általános szabályait, az eszközök bekerülési értékének tartalmát, a térítésmentesen átvett eszközök, ajándékként, hagyatékként kapott eszközök, a többletként fellelt eszközök, valamint a követelések fejében átvett eszközök értékelését, az egyes eszközök értékelését, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintértékének meghatározását, az értékvesztés elszámolásának, visszaírásának feltételrendszerét tartalmazza.

Az Államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.

(XII.24.)

Kormányrendelet 8. § (17) bekezdése alapján köteles az Önkormányzat értékelési szabályzatában rögzíteni a követelések év végi értékelési elveire vonatkozó előírásokat.

219

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

7. 7/2009. számú szabályzat a leltárkészítésről és leltározásról A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá. A leltárnak tételesen és ellenőrizhető módon tartalmaznia kell az eszközöket és forrásokat.

A leltározás célja az éves beszámoló tételeinek, a mérleg valódiságának alátámasztása, a vagyon védelme, az eszközökért felelős személyek elszámoltatása. A leltározási szabályzat a leltározásra vonatkozó eljárásrendet hivatott rögzíteni.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala leltárkészítéséről és leltározásáról szóló szabályzata 2009. október 5-én lépett hatályba, melyet a 10/2009. számú jegyzői szabályzat módosított.

Az Államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000 (XII.24.) Kormányrendelet 37. § (5) bekezdése értelmében a leltározás és selejtezés részletes szabályait az Önkormányzat saját hatáskörben állapítja meg, figyelembe véve a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben meghatározottakat.

A szabályzat megfelel a jogszabályban meghatározottaknak, mellékletei tartalmazzák a leltározás során alkalmazandó leltározási ütemtervet, leltározási utasítást, leltározási jegyzőkönyveket és az egyéb leltározási dokumentumokat.

220

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat 8. 9/2010. számú szabályzat önköltségszámítási szabályzatáról

a

Polgármesteri

2011. február 15.

Hivatal

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala önköltségszámítási szabályzata 2010. május 1-jén lépett hatályba.

A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (5) bekezdése előírja, hogy a számviteli politika keretében kell elkészíteni az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzatot, mely azonban nem a számviteli politika részeként, hanem különálló szabályzatként került kialakításra, ahol az Önkormányzat önköltségszámítására vonatkozó szabályok mellett a közérdekű költségtérítés megállapítására vonatkozó szabályok is meghatározásra kerülnek.

A szabályzat tartalmazza a Polgármesteri Hivatal irodáira vonatkozó, a szolgáltatás teljesítése kapcsán térítésköteles szolgáltatás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályokat, megfelelve ezzel a jogszabályokban előírtaknak.

9. 3/2008. számú szabályzat az önkormányzati tulajdonban lévő felesleges vagyontárgyak feltárásáról, hasznosításáról, valamint selejtezéséről Az önkormányzati vagyonnal való célszerű és takarékos gazdálkodás érdekében a Polgármesteri Hivatal köteles gondoskodni feladatainak ellátása szempontjából feleslegessé vált vagyontárgyainak feltárásáról, a használhatatlan, vagy megsemmisült vagyontárgyak selejtezéséről.

A selejtezés célja, hogy a természetes elhasználódás, meghibásodás, vagy káresemény következtében, illetve egyéb okokból rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált eszközök – amennyiben javításuk gazdaságtalan – selejtezése megtörténjen. Ez jelenti a fizikai elkülönítést, illetve a nyilvántartásokból való kivezetést egyaránt.

221

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala kezelésében lévő felesleges vagyontárgyak feltárásáról, hasznosításáról, valamint selejtezéséről szóló szabályzata 2008. április 1-jén lépett hatályba, aktualizására ezen időponttól kezdődően nem került sor.

Az Államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet 37. § (5) bekezdése alapján az Önkormányzat a leltározás és a selejtezés részletes szabályait saját hatáskörben állapítja meg.

A szabályzatban definiálásra kerülnek a felesleges vagyontárgyak hasznosításával és selejtezésével kapcsolatos szabályozások, a mellékletek között a selejtezési folyamatok során alkalmazandó jegyzékek és jegyzőkönyvek, nem rendelkezik azonban a szabályzat a selejtezett eszközök hasznosításához kapcsolódó ármegállapítás szabályairól, a döntéshozatalra jogosultak köréről az üzemeltetésre átadott eszközök selejtezése esetében.

10. 1/2008. számú szabályzat a kötelezettségvállalások nyilvántartási rendjéről A kötelezettségvállalások nyilvántartásának rendjéről szóló szabályzat 2008. február 1-jén lépett hatályba, melyet az alkalmazandó kormányrendelet változása miatt aktualizálni kell. Az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) kormányrendelet 72 – 80. §-ai tartalmazzák a szükséges előírásokat.

A szabályzat a CT-Ecostat gazdasági és gazdálkodási rendszer rendelés és kötelezettségvállalás moduljai működtetésének érdekében a kötelezettségvállalás nyilvántartásának rendjére vonatkozó szabályozásokat tartalmazza.

A Polgármesteri Hivatal Ügyrendjének 3. számú melléklete tartalmazza a kötelezettségvállalás nyilvántartás rendjén túl az ellenjegyzésre, szakmai teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra vonatkozó előírásokat.

222

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A szabályzat nem tekinthető megfelelőnek, a szabályozókat tartalmazó kormányrendelet változása miatt, átdolgozása javasolt.

A jelenleg érvényben lévő szabályzat nem tartalmazza az Ámr. 80. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, szakmai teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyek aláírás mintáját, valamint az erről vezetett naprakész nyilvántartást.

11. 9/2008. számú szabályzat a Polgármesteri Hivatalban a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésről A FEUVE a szervezeten belül az első szintű ellenőrzést jelenti, amelynek működtetése a vezetés felelősségi körébe tartozik. A szervezet vezetője felelős azért, hogy olyan szabályokat alakítson ki és folyamatokat működtessen a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források gazdaságos, hatékony, hatásos és eredményes felhasználását. Ezek a feladatok magukban foglalják a pénzügyi döntések dokumentumainak előkészítését (kötelezettségvállalások, szerződések, kifizetések, szabálytalanul kifizetett összegek visszafizettetése), az előzetes pénzügyi kontrollt (a pénzügyi döntések szabályossági és törvényességi szempontból történő jóváhagyása/ellenjegyzése) és a gazdasági események könyvelését (megfelelő könyvvezetés és beszámolás).

A felsorolt három feladat megfelelő elkülönítését biztosítani kell.

A legfontosabb alapelv a FEUVE-ban a vezetői elszámoltathatóság, amely szerint a vezető felelős a fenti feladatok megfelelő módon történő ellátásáért, a FEUVE kézikönyvek kidolgozásáért és alkalmazásáért (a hatáskörök, felelősség, beszámolás és kockázatkezelés leírásával), a gazdasági eseményekre vonatkozó döntésekért (kötelezettségvállalások, szerződések, kifizetések, rendeltetés- vagy célellenesen felhasznált összegek visszafizettetése), a központi harmonizációs egységgel való kapcsolattartásért, valamint a FEUVE rendszerekről történő beszámolásért.

223

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A Polgármesteri Hivatal Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésről szóló szabályzata 2009. február 1-jén lépett hatályba, melynek célja a FEUVE működtetése által a szabályszerűség biztosítása, a szabálytalanságok elkövetésének megelőzése, a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség fokozása.

Az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009.

(XII.19.)

Kormányrendelet 155. § (1) bekezdése alapján az Önkormányzat működésének folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni, fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét, ezen belül a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzéseket működtetni.

A szabályzat megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, a FEUVE keretében az ellenőrzési nyomvonal, a kockázatkezelés eljárási rendje, valamint a szabálytalanság kezelésének eljárási rendje is kialakításra került.

Az ellenőrzési nyomvonal Az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009.

(XII.19.)

Kormányrendelet 156. § (2) bekezdése előírja az ellenőrzési nyomvonal elkészítésére vonatkozó szabályozásokat. A szabályzat táblázatba foglaltan tartalmazza a működési folyamatokat, ennek leírását folyamatábrákkal szemléltetve.

Az ellenőrzési nyomvonal azonban nem tartalmazza az egyes ellenőrzési feladatok elvégzését igazoló dokumentum fellelési helyét, ezen kívül szükséges a szabályzat rendszeres aktualizálása az Ámr. 156. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján.

A kockázatkezelés A kockázat a szervezet gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szervezet működését.

A kockázat lehet egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van a szervezet célkitűzéseire. A kockázat lehet véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy információ.

224

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A Polgármesteri Hivatal vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembe vételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni.

A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat.

A kockázatkezelés, mint módszer a vezetés gyakorlati eszköze, a tervezés és döntéshozatal, a végrehajtás alapvető része.

A kockázatkezelés kialakítására az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet 157. §-a tartalmaz előírásokat.

A szabályzatban az általános fogalmi, tartalmi meghatározások mellett a kockázatkezelés végrehajtási szabályai kerülnek bemutatásra, valamint a jogszabályban meghatározott előírások.

A szabályzat azonban nem tartalmazza a kockázatkezelési eljárási rendben a kockázatok folyamatgazdáit, a kockázatok értékelését és kategóriákba sorolását, az elfogadható kockázati szint meghatározását, a kockázatokra adható válaszok megvalósíthatósága mérlegelésének kötelezettségét, a válaszintézkedés beépítését a folyamatba, valamint a kockázati környezet rendszeres felülvizsgálatának kötelezettségét.

A szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. előfordulhat.

A szabálytalanságok megelőzésével szembeni hármas kötelezettség:  jogszabályoknak megfelelő működés,  szabályozottság, szabályok betartásának folyamatos figyelemmel kísérése,  szabálytalanság esetén hatékony intézkedések megtétele.

225

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2011. február 15.

A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy hozzájáruljanak azok kialakulásának megakadályozásához, illetve keretet biztosítsanak a megfelelő intézkedések megtételéhez.

A szabályzatban a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend megfogalmazása történik.

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje jelenleg a FEUVE részét képezi.

Korábban az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.)

Kormányrendelet 161. §-a alapján a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjének a szervezeti és működési szabályzat részét kellett képeznie.

Ezen paragrafust 2011. január 1-jétől hatályon kívül helyezték.

A szabályzatban a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjével kapcsolatos fogalmak, a szabálytalanság észlelésével kapcsolatos eljárások, intézkedések kerülnek meghatározásra, mely megfelel a jogszabályban meghatározottaknak.

12. 16/2010. számú szabályzat a Likviditás-és kockázatkezelésről Az Önkormányzat kötelezettségállományának és likvid pénzeszköz állományának kezelésére megalkotásra került a Likviditás-és kockázatkezelésről szóló szabályzat, mely 2011. január 3-án lépett hatályba.

A szabályzat rendelkezik az Önkormányzat forrásairól, likvid pénzeszközeiről, az ezekkel kapcsolatos kockázatok kezeléséről, a kapcsolódó döntéstervezetek szakmai előkészítésére, végrehajtására, koordinálására létrehozott Kockázatkezelési Testületről, valamint a hosszú távú kötelezettségállományra tekintettel a Fedezeti Alap létrehozásáról.

A szabályzat utolsó fejezete szól a likvid pénzeszköz-és kockázatkezeléssel kapcsolatosan a döntésekről, a döntés előkészítésre, javaslattételre, a döntési jogkörök gyakorlására jogosultakról.

A szabályzat megfelelően mutatja be a kötelezettségállomány és likvid pénzeszközállomány kezelésére vonatkozó rendelkezéseket, melyek meglétének szabályozása lényeges eleme az önkormányzati vagyongazdálkodásnak.

226

2011. február 15.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat 13. 13/2007. számú szabályzat iratkezelési szabályzatáról

a

Polgármesteri

Hivatal

egyedi

Az iratkezelési szabályzat az iratok biztonságos őrzésének módját, rendszerezését, nyilvántartását, segédletekkel való ellátását, irattározását, selejtezését és levéltárba történő átadását szabályozza.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának egyedi iratkezelési szabályzata 2008. január 1-jén lépett hatályba, aktualizálására ezen időponttól kezdődően nem került sor.

Az Iratkezelési szabályzat tartalmazza a Köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben, és a Közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII.29.) Kormányrendeletben meghatározottakat.

A szabályzat az iratok kezelésének általános követelményei mellett rendelkezik az iratkezelés folyamatáról, az irattározás és levéltárba adás folyamatáról, valamint a munkakör átadása esetén tett intézkedésekről, mellékletekben bemutatásra kerülnek az irattározás során használatos dokumentumok, a szabályzat 1-15.számú függelékeiben pedig jegyzőkönyvek, naplók, az elektronikus iktatással kapcsolatos kézikönyv, dokumentumok.

227

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat 14. 3/2010. számú Önkormányzat kézikönyvéről

2011. február 15.

szabályzat Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala belső ellenőrzési

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat belső ellenőrzési kézikönyve 2010. február 1-jén lépett hatályba.

A Költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) kormányrendelet (Ber.) 5. § (1)-(3) bekezdései tartalmazzák a belső ellenőrzési kézikönyvre vonatkozó előírásokat.

A Ber. 5. § (2) bekezdésének a)-m) pontjai határozzák meg a belső ellenőrzési kézikönyv tartalmára vonatkozó előírásokat, melyeket a hatályos Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmaz a belső ellenőrzési tevékenység végzéséhez szükséges iratmintákkal és mellékletekkel együttesen.

Budapest, 2011. február 15.

dr. Szebellédi István igazságügyi adó,- járulék és könyvszakértő költségvetési minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló

228