Az öregedés késleltetése, a fiatalság megőrzése by Nora Vamosi

Az öregedés késleltetése, a fiatalság megőrzése

Készítette: Vámosi Nóra © Minden jog fenntartva, 2012. Tilos a könyvet internetes tárhelyekre, filemegosztó oldalakra feltölteni, a szöveget engedély nélkül átvenni.

www.fittnok.hu

Figyelem! A kis könyv nem azt tűzi ki célul, hogy küzdjünk az elkerülhetetlen ellen, hogy a fiatalság megőrzése küzdelem és életcél legyen. Csupán az IDŐ ELŐTTI öregedés megakadályozását, az életerő megőrzését szeretné hivatott propagálni. A ráncok, az ősz haj előbb-utóbb mindenkit utolérnek, amit belső lelki békénkkel el kellene tudni fogadni, ha az a megfelelő időben köszönt ránk. Testünk örökké fiatal nem maradhat, ez a természet rendje. Az IDŐ ELŐTTI öregedést meg tudjuk akadályozni megfelelő életvitellel, de ha korunk titkolása, a ráncok és ősz hajszálak takargatása válik a legfontosabbá, testi erőnk hanyatlását nem fogadjuk belső lelki békénkkel, a külcsín mindennél előrébb helyezése túl nagy szerepet tölt be életünkben, az szintén nem jó dolog. A vakolat és festék alatt akkor is azok vagyunk, akik vagyunk…. Ezen a tényen nem változtat SEMMI. Az alábbi leírások túlnyomórészt fizikális megközelítésből tárják elénk az öregedés okait, nem szabad azonban megfeledkeznünk saját individuális karmánkról, a lelki folyamatokról, és a számunkra láthatatlan, érzékelhetetlen szellemi erőkről sem, mely mind-mind hatnak ránk és befolyásolják életünk minden mozzanatát.

Öregedés, a fiatalság megőrzése Azt mondják, enzimdús étkezéssel, azaz legalább kb. 70 % nyers, adalékanyagmentes, növényi étrendet követve, megfelelő mennyiségű testmozgásssal, derűs életszemlélettel, stresszmentesen, szeretetben élve az ember késleltetni tudja az öregedést. Az emberi faj túlhajszolt, mérgezett életmódjának következtében viszonylag korán öregszik meg. Ugyan statisztikák szerint az átlag életkor nő, viszont az életkor meghosszabbításával sok esetben csak a betegséget hosszabbítják meg. A betegséget, melyben az egyén életminősége nem a megfelelő. A mai öregek túl sok évet töltenek el korlátozott életminőségben. Azaz meghosszabbítják ugyan a betegek életét sokszor különféle gyógyszerekkel, kezelésekkel, de ezzel együtt a szenvedésüket is. A természetben élő állatok még öregen is fürgék, életerősek, ezzel szemben nekünk, embereknek az öregkor sokszor egyet jelent a betegséggel, szenvedéssel, orvostól orvosig járással, gyógyszeres kezeléssel, fájdalmakkal. És ezt sokan el is fogadják, mert azt mondják nekik, hogy az ő korukban ez természetes, ez „a korral jár”. Pedig az idő előtti öregedés, az öregség alatti betegség nem természetes. Ugyanúgy, ahogy az állatoknak, az embernek is adott lenne a lehetőség, hogy idős korukat is ugyanolyan testi erőben, egészségben és szellemi frissességben töltsék.

Ezzel szemben nekünk, embereknek már általában a 30-40. életkor között megkezdődik a fizikai hanyatlásunk, megkezdődik az öregedés, és felütik fejüket a betegségek. Naptári életkorunk nem feltétlenül esik egybe biológiai életkorunkkal, azaz lehetséges, hogy naptári életkorunk 50 év, ám biológiai életkorunk, szervezetünk állapota csak egy 35 évesének felel meg a megfelelő életmód miatt. A továbbiakban a naptári életkorról beszélünk. Mennyi ideig élhetnénk? A leghosszabb életű népeknél (pl. okinawaiak, hunzák, abházok, vilcabambaiak) nem voltak ritkák azok az emberek, akik több, mint 100. születésnapjukat ünneplik. Azért írom, hogy voltak, mert a rohamos „civilizálódásnak” következtében már ezekre a területekre is betette a lábát a nyugati ember, és már ezeken a helyeken is érezhető ennek nyomán a hanyatlás. Az emlősöknél azt tapasztalták, hogy átlagban a csontvázuk kb. hatszor annyi ideig él, mint amennyi teljes kifejlődésére szükség van. Az embernek kb. 20-21 évre van szüksége ahhoz, hogy csontváza elérje a végleges állapotát, ennyi kell a teljes biológiai kifejlődéshez, így ha az emlősöket vesszük alapul, akkor azt jelenti, hogy 120-126 éves korunkig is élhetnénk. Ehhez képest átlagéletkorunk jóval ez alatt van: 72-74 év. Hufeland Kristóf, a makrobiotika atyja szerint minden 100 év alatti halál természetellenesnek tekintendő.

Roy Waldorf szerint az ember maximális élettartama is 120 év, de becslések szerint a várható élettartam az idő előrehaladásával a jövőben folyamatosan nőni fog. Ezt abból a tényből is adódik, hogy az elmúlt 150 év alatt kb. kétszeresére növekedett az átlagos élettartam. Lehetséges az is (Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás c. könyve szerint), hogy 2300-ra már 100-106 év lesz az átlagos élethossz. És ez az átlag lesz, tehát lesz olyan ember, aki akár 130 éves lesz. Ezek csak jóslatok, hiszen Földünk túlnépesedése nem ezt kívánja meg. Egyesek szerint már most is „csendes népirtás” zajlik bolygónkon. Az államok érdeke nem az, hogy „drága pénzen életben tartsanak valakit, hogy fizethessék neki a nyugdíjat.” /Szendi Gábor/ Még sejtjeink is képesek lennének ennyi ideig élni, ha nem használódnának el a folyamatos (max. 50-szeri) osztódásuk során. Brend Milenkovics szerint, ha telomeráz enzimből elegendő termelődne, vagy aktivitását fokozni tudnánk szervezetünkben, akkor sejtjeink akár halhatatlanok is lehetnének. A telomeráz enzim feladata ugyanis a sejtosztódások révén megrövidült telomer szakaszok helyreállítása = ha túl sok osztódás miatt a telomerek (ezek a kromoszómákat két végén védő „védő-szakaszok”) nagyon megrövidültek, akkor a sejtek már nem képesek reprodukálni önmagukat, azaz nem képesek osztódni, mert amikor ezek a „védőkupakok” „elkopnak”, akkor károsodik a DNS, ez pedig a sejtek osztódóképtelenségéhez vezet. Hogy biológiaiag (biológiai életkor) milyen idős az ember, az könnyen

megállapítható a telomer szakaszok hosszúságának mérésével. A telomer szakaszok hosszúsága egyénenként változik az életmód és a genetikai adottságok függvényében. Néhány érdekesség ezzel kapcsolatban: „A csökkentett kalóriájú táplálkozással nyilvánvalóan a telomerrövidülést lassítjuk.” „ Ez elhízott nőknek jóval rövidebb volt a telomerjük, mint a karcsú nőknek. Az eltérés 8 évnek felelt meg.” „Egy vizsgálatban antioxidánssal lassítani lehetett a telomer rövidülésének ütemét.” „A multivitamint szedők telomerje átlagosan 5 %-kal hosszabb, mint a multivitamint nem szedőké.” „Napi egy doboz cigi már 7,4 évnyivel rövidítette meg a telomert.” „A pesszimizmus jelentős telomerrövidüléssel jár.” „A telomer rövidülése fokozza a hibás mutációk, vagyis a rák kialakulásának valószínűségét.” /Részletek Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás című könyvéből/ A könyvben utalást találunk arra, hogy életmódváltással jelentős telomerhosszabbodást lehet elérni, tehát a telomerrövidülés gyorsasága lassítható illetve bizonyos mértékben vissza is fordítható.

Miért élnek tovább a nők, mint a férfiak? Sokan felteszik ezt a kérdést, hisz köztudott, hogy a nők átlagéletkora egy évtizeddel is több körülbelül, mint a férfiak átlagéletkora. Mi az a különbség a két nem között, ami ilyen sorsdöntő az életünkben? Peter Jentschura és Joseph Lohkämper szerint a titok a nők menstruációjában rejlik. Mikor a nők a termékeny periódusban vannak (tehát rendszeresen megjön a menstruációjuk), rendszeresen megszabadulnak a “rossz nedvektől” is. Mik ezek a rossz nedvek? Ezek a rossz nedvek (a természetes vérzés mellett) elsősorban a savak. A szervezet igyekszik megszabadulni minden erejével, minden testnedvével a mérgező savaktól, így a női test a vérzés során is kiválasztja ezeket az anyagokat. Ez az évtizedeken át tartó rendszeres és természetes savtalanítás, méreganyagoktól való megszabadulás az oka annak szerintük, hogy körülbelül tíz évvel tovább élnek. A férfiaknak sajnos nem adatott meg ez a természetes megtisztulási lehetőség, az ő szervezetük kénytelen az anyagcseréje útján feldolgozni minden savat. Ha egy férfi nem vesz magához kellő mennyiségű ásványi anyagot a savak közömbösítésére, akkor a szervezet saját raktárait kezdi fosztogatni.

Több sav, több salakanyag, kevesebb természetes méregtelenítési folyamat, kevesebb ásványi anyag = mindez hozzájárul ahhoz, hogy rövidebb életet éljen. A változás korában, a klimaxban, ahogy elmarad a havi vérzés, a nőknek is különösebb gondot kell ezért fordítani a plusz ásványi anyag bevitelre, hogy a szervezetében megmaradt savakat valamivel közömbösíteni tudja úgy, hogy annak ne a saját teste lássa kárát. Ezért is nem ajánlatos több gyerek után, ha már nem kíván valaki gyermeket szülni, kivetetni a méhet, mivel akkor ez a természetes megtisztulási folyamat abbamarad. Mi nők, örüljünk tehát neki, hogy ez megadatott számunkra, mégha néha oly kemény perceket, nehéz napokat is produkál nekünk. A szervezet tudja, mi szükséges a helyes működéséhez, ne próbáljuk ezt meg befolyásolni. A vérzések mennyisége természetesen egyén- és szervezetfüggő is, de létezik olyan teória is, miszerint minél több káros anyag van a szervezetben, annál tovább tart a vérzés, hiszen több káros anyagtól kell megszabadulnia a szervezetnek. Más elméletek szerint a férfiak átlagos élettartama a magasabb anyagcsereszint miatt alacsonyabb. Más elméletek hormonális okokra vezetik vissza, ez a lehetséges ok egy macskákkal végzett kísérletre vezethető vissza, mely szerint az ivartalanított kandúr

macskák tovább éltek, mint ivartalanított társaik. Sőt, embereknél is megfigyeltek hasonló jelenséget. Végül megemlítek még egy elméletet, mely a telomer szakaszok hosszúságával függ össze. Az is feltételezhető, hogy a nők azért élnek tovább 5-10 évvel, mint a férfiak, mert nekik genetikailag is hosszabb a telomerjük. (A telomer hossza X kromoszómához kötött, és a nőknek X kromoszómából 2 db van) Hogy a tényleges ok hol rejtőzik, annak kiderítésére még valószínű várnunk kell. Miért is öregszünk egyáltalán? „Életünk során öregszünk, mert elrozsdásodunk és lassan elégünk.” – olvashatjuk Susanne Ehdin: Az öngyógyító ember című könyvében. Többféle magyarázatot adhatunk rá, az itt felsoroltaknak valószínű, hogy az együttes hatása okozza a sejtek öregedését. Hogy valójában melyik a legmeghatározóbb tényező, nem tudni. Egy WHO-s konferencián az alábbi 8 fő okot nevezték meg: 1. Testmozgás hiánya, vagy túlzott testmozgás (A testmozgás mennyisége közvetlenül nem hat ki az öregedési folyamatokra, ám rendszeres testmozgás által a modern, civilizációs betegségek (cukorbetegség, csontritkulás, szívbetegségek, magas vérnyomás … stb.) megelőzhetőek. Viszont a túlzott,

erőltetett testmozgásnak, az élsportnak nincs pozitív hatása, sőt, csökkenti az életkort. 2. Helytelen táplálkozás (cukor- és finomított szénhidrátok túlzott bevitele, fehérjemérgezés, minimális rostfogyasztás, elégtelen folyadékfogyasztás, adalékanyagok, enzimhiányos étkezés, túlzott húsfogyasztás … stb.) 3. Szenvedélybetegségek (dohányzás, kábítószer), izgatószerek (kávé, alkohol) fogyasztása. 4. Pszichés traumák, stressz, negatív lelki háttér: Ha folyamatosan stressznek vagyunk kitéve, akkor megfigyelhető a rohamos öregedés. A gondolat erejével, a pozitív, derűlátó gondolkodás kialakításával az öregedés késleltethető. Az ember az egyetlen, akinek megadatott, hogy gondolatai által befolyásolni tudja az öregedést. Ha folyamatosan úgy élsz, úgy teszel, mintha fiatalabb lennél, akkor a test alkalmazkodik a gondolataidhoz. Sőt, megállapították kutatók azt is, hogy genetikánk szerint várható életkorunk kitolható plusz 30 évvel, ha pozitívan gondolkodunk és megfelelően táplálkozunk. A túlzott egoizmus, az önzőség pl. szívbetegségeket okozhat. 5. Többszöri gyermekszülés, mely a keleti tanítások szerint nagyon sok életenergiát vesz el a nőktől 6. Vegyi anyagok (pl. ólom, sugárzások (röntgensugárzás)

nehézfémek),

7. Extrém környezeti hatások (pl. túl hideg, túl meleg) A hőmérséklettel összefügghet az ember élettartama. Minél magasabb a testhőmérséklete az embernek, annál jobban csökken az életkora. Orvosok szerint a megfelelő szobahőmérséklet: 16-18 Celsius fok, azaz mindenképpen 20 Celsius fok alatt legyen. Állatkísérletek is bizonyítják, hogy meghosszabbítható az életük pusztán azáltal, hogy hidegebb helyen éltek néhány fokkal. Számos természetgyógyászati terápia is a hideg vízhez kötődik.. 8. Alváshiány: Túl kevés alvásmennyiség is öregíti a szervezetet. Nemcsak az alvás mennyisége, hanem minősége, és ideje is fontos. Aludni teljes sötétben a legegészségesebb, mert a tobozmirigy csak sötétben tud melatonin nevű (fiatalító) hormont termelni. Fontos, hogy éjszaka aludjunk, és nappal legyen az ébrenlét szakasza, ellenkező esetben a tobozmirigy összezavarodik, ami gyorsabb öregedéshez vezethet. A szervezetünk legjobban regenerálódni az éjfél előtti 1-2 órában tud, fontos lenne ezen idő alatt, hogy aludjunk. Fentieken kívül gyorsabb öregedést idéznek elő az alábbi tényezők. Most a legfontosabbakat említem: Szabadgyökök felgyülemlése a szervezetben: A szabadgyökök oxigénből képződő igen reakcióképes molekulák, melyek szinte minden sejtalkotórésszel reakcióba lépnek és ezáltal rombolnak Az oxigénhasznosítás során keletkeznek, hiszen a

belélegzett levegőnk kb. 20 %-a oxigén. Az oxigénnek nemcsak pozitív és hasznos, hanem kevésbé ismert, negatív tulajdonságai is vannak. Ha az égési folyamatok nem zajlanak le tökéletesen, akkor több olyan molekula keletkezik, amelyek páratlan számú elektronnal rendelkeznek. Ezek az elektronok próbálnak párt találni maguknak, ezáltal lépnek reakcióba más vegyületekkel. Egy sejtet naponta kb. 10.000-100.000-szer támadnak meg szabad gyökök. A szabad gyökök támadása elősegíti az alábbi betegségek kialakulását: cukorbetegség, erek elzsírosodása, rák, asztma, bőrbetegségek, sclerosis multiplex, korai öregedés …stb. A „rossz-fiú” szabad gyökök több ponton támadnak. Képesek károsodást okozni a sejtfalban, és a sejtalkotó részekben. A legnagyobb galibát azonban a sejtmagban tesznek, azáltal, hogy lebontják a sejtek örökítő anyagának, a DNS molekuláknak az anyagát, képesek gátolni vagy lassítani a sejtosztódást, ezáltal növekszik a rák, daganatos betegségek kockázata, amennyiben a szervezet nem tudja kivédeni támadásukat. Lassítják a sejtek energiatermelését is. Szinte elmondható, hogy az összes egészségtelennek tartott tevékenység (pl. dohányzás, káros anyagok belégzése, egészségtelen táplálék fogyasztása, UV sugárzás, bizonyos gyógyszerek fogyasztása, légszennyezés) során növekszik a mennyiségük. A szabadgyökök számának csökkentésére az antioxidánsokban gazdag étrend ajánlott. A szervezet maga is termel antioxidánsokat, azonban ez a fokozódó környezeti terhelés miatt sokszor nem elegendő, ezért antioxidánsokban gazdag táplálékkal kell bevinni

őket a szervezetünkbe. Az antioxidánsok egyfajta gyökfogók, melyek abszorbeálják, megkötik őket. Adnak vagy felvesznek elektront a célnak megfelelően. A legfontosabb antioxidánsok: A vitamin, C-vitamin, E-vitamin, bioflavonoidok, B2 vitamin, néhány enzim (pl. szuperoxid-diszmutáz vagy Q10 koenzim), szelén, cink, réz, mangán, szilícium. Különösen magas az antioxidáns tartalma pl. az áfonyának, goji bogyónak, chia magnak, gingko bilobának és a zöld teának. Antioxidáns hatással bírnak még a karotinoidok és a bioflavonoidok. A karotinoidokat piros színükről ismerhetjük fel ételeinkben: pl. a paradicsomban, dinnyében és piros grapefruitban található likopin, a sárgarépban, sütőtökben, sárgabarackban található béta karotin. Karotinoid antioxidáns még a lutein és a zeaxantin, ami sötétzöld zöldségekben fordul elő, valamint a kevésbé ismert kriptoxantin, ami a narancsban, őszibarackban és mangóban lelhető fel. Flavonoidok találhatók pl. az alábbi ételekben: zöldtea, szőlőmag (katechin), alma, zöldtea (kvercetin, kempferol), citrusfélék héja (heszperidin), vörösbor, áfonya (cianidin), szója (genisztein). Genetikai hajlam: Az, hogy milyen hosszú ideig élünk, függ az öröklött genetikánktól. Nagyobb esélyünk van magas életkor megérésére, ha szüleink és felmenőink magas életkort értek meg. Hormonális változások: Öregkorban csökken a hormonok termelődése, ez pedig számos testi funkcióra kihat.

Oxigénhiány: Idősödve egyre kevesebb oxigén jut el sejtjeinkhez, ezáltal csökken regenerálódási képességünk és energiaháztartásunk. Ellenszer: sok mozgás friss levegőn. Stressz, szeretet hiánya, depresszió, harag, agresszivitás, rohanó életvitel: A lelki tényezők is nagymértékben befolyásolják várható életkorunkat. Mérgesnek lenne annyit jelent, hogy negatív gondolatokkal mérgezzük szervezetünket, a gondolatok pedig hatással vannak testünkre. A negatív érzelmek egyébként savasító hatással is rendelkeznek. Nem megfelelő táplálkozás: Enzim- és tápanyaghiányos, adalékanyagokkal tarkított, zsír- és kalóriadús, modern, természetellenes étrendünk egyértelmű okozói a korai öregedésnek és az idő előtti halálnak. Túlzott kalóriabevitel: A kalóriaszegény, de mikrotápanyagokban és enzimekben gazdag étrend összefüggésbe hozható hosszú élettel. Együnk csak annyit, amennyi szükséges, a szokásosnál kb. 20 %kal kevesebbet (ajánlja Roy Waldorf, aki szerint ha ennyivel csökkentjük le szokásos kalóriabevitelünket, 100 éves korunkban egy 60 évesre jellemző tulajdonságokkal rendelkezhetünk majd). Leeuwenburgh és Dirks 8-25 %-os kalóriamegvonást javasol. Együnk kizárólag annyit, amennyi kalóriát szervezetünk el is tud használni. Végeztek már kísérletet patkányokon, és majmokon is, ez utóbbi

kísérletben csökkentették a majmok kalória adagját (30 %-kal). Az eredmény az majmok életkorának növekedése. De nemcsak egereknél figyelhető meg ez az összefüggés, hanem John Robbins: Százévesen egészségben című könyvében is ír arról, hogy a világ leghosszabb életű népeinek hosszú életének egyik titka az alacsony kalóriatartalmú étrend. A japánok amúgy is kevesebb kalóriát fogyasztanak, mint a nyugati emberek, ám az okinawaiak, még ennél is kevesebbet kb. 11 %-kal. Fontos azonban, hogy nem szabad szélsőségekbe esni, mert a túlzottan alacsony kalóriatartalmú étrend az alábbi betegségeket is okozhatja: pl. meddőség, túl alacsony vérnyomás, csontritkulás, libidócsökkenés, menstruációs zavarok, ingerlékenység, stressz és egyéb pszichés hatások, szívritmus zavarok. Nem ajánlott továbbá a kalóriamegvonás fiatal korban, ez szintén káros hatású lehet az egészségre. -

Immunrendszer gyengülése

Fehérjéink elcukrosodása

Anyagcsere lelassulása

Keresztkötések (hibás fehérjelánc (kollagénszerű) kötések): Idős korban egyre több keresztkötés alakul ki sejtjeink között, melyek rontják a bőr állapotát, azaz a bőr veszít rugalmasságából. Ezek a keresztkötések megrongálják a kötőszövetet, melynek eredményei a ráncok.

Hosszú életű népek Említettem már a Föld leghosszabb életű népeit, az abházokat, okinawaiakat, vilcabambaiakat, hunzákat. Vajon mi a közös bennük? Mi a hosszú életük titka? Külön ezzel a témával foglalkozik John Robbins: Százévesen egészségben című könyve, aki azonban nemcsak azt a kérdéskört veti fel, hogy mi ezeknek a népeknek a titka, és mivel táplálkoznak, hanem részletesen ír a mozgás fontosságáról, és ami talán a legfontosabb az életben: a szeretet erejéről, ami meglepetésül is szolgált, hiszen én egy olyan könyvre számítottam, aki kizárólag a táplálkozást boncolgatja töviről a hegyire. Az író egy érdekes gondolattal indít: ugyan az emberiség átlagéletkora modern civilizációs környezetben nő, mégis, sajnos sokkal tovább haldokolnak. “Míg régebben egy átlagos felnőtt életének mindössze 1 százalékát töltötte betegségben, ma azonban élete több mint 10 százalékában beteg.” Hiába élünk tovább: “Az emberi élet időhatárait kitoltuk, de az emberi egészségét nem.” Az író nagy szeretettel szól a hosszú életű népekről (a Kaukázusban élő abházokról, a Pakisztánban élő hunza törzs tagjairól, a Equadorban lévő Vilcabamba völgyben élő völgy lakóiról, és a japánban élő okinawaiakról), mégis elfogulatlanul kezeli őket. Ugyan tisztában van azzal, hogy hosszú életűek, és sokat tanulhatunk, kényelméről nem szeretne lemondani, mégsem kívánkozik oda élete hátralévő részében. Magasabb a

gyermekhalandóság és a nem civilizációs betegségekből fakadó egyéb kórok is gyakoribbak ott, szegényebbek – mégis EGÉSZSÉGESEBBEK ÉS HOSSZABB ÉLETŰEK! Mind a négy népcsoport berkein belül becsülik az öregeket, időseket. Egy idősnek sosem kell attól félnie, hogy öreg korára intézetbe adják. Ott mindenki számíthat családja szeretetére, törődésére, gondoskodására. Az emberek biztonságban érzik magukat. Ott a kor tekintély. Minél idősebb az ember, annál megbecsültebb. Nem minden esetben tudják ugyan az ott élő aggok életkorát, mivel születésükkor még nem anyakönyvezték őket, írásos dokumentumok születésükről azokból az időkből nem maradtak fent. Fentiekből is látható, hogy az öregedés nemcsak biológiai, hanem szociális és pszichológiai tényezőktől is függ. Nem sietnek, nem rohannak. Hatalmas energiájuk, erejük van, még az időseknek is, sok 30-as, 40-es éveiben járó nyugati ember megirigyelhetné az ott élő 90-100 évesek fittségét, mozgékonyságát, fizikai aktivitását, erejét. Táplálkozás tekintetében hasonlítanak egymáshoz ezek a népek. Nézzük, mi a közös bennük: - Kalóriaszegényen táplálkoznak. Keveset esznek, azt is általában naponta egyszer vagy kétszer. - Étrendjük gazdag szénhidrátokban (zöldségek, teljes kiőrlésű gabona, gyümölcsök). Nagyon sok friss

zöldséget és gyümölcsöt esznek, melyeket sokszor ott helyben, leszedés után elfogyasztják. Az állott zöldségeket, gyümölcsöket sok esetben nem is fogyasztják már el, mert úgy tartják, a friss táplálék már nem olyan megfelelő számukra. - Táplálékaik teljes értékűek, egyáltalán nem vagy csak nagyon kis mértékben tartalmaz iparilag módosított élelmiszert (cukrot, tartósítószert, aromát, egyéb vegyi anyagot) - Konzervek helyett a friss élelmiszert preferálják, rengeteg nyers, élő, enzimekben gazdag ételt fogyasztanak. - Étrendjük zsírban szegény. Zsírszükségletüket elsősorban természetes forrásból fedezik: diók, magok, olajos magvak (nem pedig étolajból, margarinból, hidrogenizált zsiradékból vagy vajból) - Fehérjeszükségletüket elsősorban növényi forrásokból fedezik (bab, borsófélék, gabona, magok). Fehérjebevitelük a nyugati emberekhez képest viszonylag alacsony (amerikaiak átlag fehérjebevitele kb. 100 gramm – elsősorban állati eredetű fehérjékből, ezen népeké pedig 30-35 gramm – elsősorban növényi eredetű fehérjékből) - Étrendjük szinte egyáltalán nem (vagy csak kis mértékben) tartalmaz húst és tejterméket (pl. csak ünnepnapokkor fogyasztanak)

Egy nagyon érdekes táblázat a könyvből (az amerikai és az okinawai öregek étrendjének összehasonlítása) Amerikaiak

Okinawaiak

Hús, szárnyasok, tojás

29 %

Tejtermékek

23 %

Gyümölcsök

20 %

Zöldségek

16 %

24 %

Gabonafélék

11 %

32 %

Szója

0,5 %

12 %

Hal

0,5 %

11 %

Civilizációs betegségek (csontritkulás, rák, szív- és érrendszeri problémák) szinte ismeretlen náluk, vagy csak nagyon ritka esetekben fordulnak elő. Mind a három népről (abházok, vilcabambaiak, hunzák) elmondhatók az alábbi állítások: szénhidrátból származó kalória: 65-74% között zsírból származó kalória: 15-20 % között proteinből/fehérjéből származó kalória: 10-15 % között 19

átlagos napi kcal bevitel (felnőttek) 1900 kcal növényi összetevők százaléka az étrendben: 90-99 % állati összetevők százaléka az étrendben: 1-10 % sófogyasztás: csekély cukorfogyasztás: semmi mesterséges élelmiszer fogyasztás: semmi elhízottság: semmi Mind a három népcsoport nagy mennyiségben fogyaszt teljes kiőrlésű gabonát (pl. búza, árpa, hajdina, köles). Már nem a régi Sajnos, a mai civilizáció már nagyrészt beette magát ezekbe a kis elzárt társadalmakba is, ha valaki elmegy nézelődni Hunzába, vagy az abházokhoz, Okinawára, vagy a Vilcabamba völgybe, közel sem az a kép fogja fogadni, mint még néhány évtizede. Manapság oda is kúsznak be az ipar roncsoló élelmiszerei, a betegségek ugyanúgy szaporodnak, mint “fejlett” társadalmunkban. Ebben a könyvben olvashatsz a valaha készített legátfogóbb tanulmányt a táplálkozásról, azaz a kínai kutatóprogramról, mely az 1980-as években zajlott (a nemzetközi programban 650000 ezer ember dolgozott, a minta 880 millió lakos volt) - mely

elsősorban a rákfajták előfordulási rátáját vizsgálta. A kínai megyék között ugyanis különböző rákfajták előfordulási gyakorisága közti különbség igen szignifikáns volt. Egyes megyékben bizonyos rákfajta előfordulási gyakorisága húszszoros volt más megyékhez képest. Kína tökéletes „élő laboratórium” volt. A kutatóprogram kapcsán “fény derült arra, hogy bizonyos betegségek gyakran hasonló gazdasági körülmények között jelennek meg. A tudósok sokáig a betegségek két osztályáról beszéltek: “a szegények betegségeiről” (pl. tüdőbaj, tuberkulózis … stb.) és a “gazdagok betegségeiről”. “ Te ismersz valamit is ennek a hatalmas kutatóprogramnak az eredményeiből? Ugye, nem? Nem verik sajnos nagy dobra valószínűleg azért, hogy még mindig a régi, elavult, ipari ágazatoknak nagy hasznot hozó nézeteket lehessen terjeszteni. Sőt, sajnos még az érintett országokban sem befolyásolja az emberek választásait a kutatóprogram eredménye. Közömbösek az emberek a már Kínába is eljutott amerikai étrend következményeivel szemben. Pedig még dr. T. Colin Campbell projektvezető - aki szinte húson is tojáson nőtt, fel - is meghajolt a tudományos bizonyítékok előtt. A programról egy átfogó szemléletű könyv is született: a The China Study (A Kína kutatóprogram), ami már Magyarországon is kapható. Ebből egyértelműen

kiderül, hogy állati fehérjék magas koleszterinszintet okoznak. Azt állítják, hogy a jövőben fellépő betegségeket legmegbízhatóbban a koleszterinszint jósolja meg. Összefüggést találtak továbbá a magas koleszterinszint, az állati eredetű élelmiszerek és az infarktus, rák és más „nyugati” betegségek között. Összefüggést találtak a tejtermékek fogyasztása és a prosztatarák előfordulása között is. Az eredmények arra ösztökélték a kutatókat, hogy az eredményeket más kutatásokkal is alátámasszák. Ezért egy 122 ezer amerikai ápolónőkön végzett vizsgálat kimutatta, hogy azok, akik naponta esznek húst, 2,5-szer nagyobb az esélyük a vastagbélrákra, mint azoknak, akik nem fogyasztanak, illetve csak egy hónapban egyszer. A kínai kutatóprogram legfőbb tanulsága, hogy a „szív- és érrendszeri, valamint a rákos és egyéb megbetegedések jó része megelőzhető lenne pusztán egy növényi alapú étrenddel.” /dr. Campbell/ *

E kis könyv megírásához főbb forrásul az alábbi könyvek szolgáltak: Brend Milenkovics: Enzimekkel az öregedés ellen Susanne Ehdin: Az öngyógyító ember Váradi Tibor: Az egészséges táplálkozás alapjai Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás John Robbins: Százévesen egészségben