Mikrobiológia

Page 1













































Botrytis cinerea: tokaji aszú nemes penész Cladosporium cellare: pincs fekete penész







A megbetegedést az ételben levő mérgező hatású anyag okozza. Nem fertőző, nem terjed tovább egyik emberről a másikra, csak az ételt elfogyasztó személyt sújtja


• Ételmérgezés: a megbetegedést az

ételben levő mérgező hatású anyag okozza. Nem fertőző, nem terjed tovább egyik emberről a másikra, csak az ételt elfogyasztó személyt sújtja • Ételfertőzés: a kórokozó a táplálékkal bejut az ember szervezetébe, ott elszaporodik, és különböző ártalmakat, betegségeket idéz elő. Az ételfertőzésben megbetegedett ember is, és a csírákat tartalmazó étel is fertőz, újabb megbetegedések kiindulópontja


Ételmérgezés • • • •

Clostridium botulinum Staphylococcus aureus Clostridium perfringens Bacillus cereus

Ételfertőzés Salmonella Shigella Escherichia coli

Tünetek: hányinger, hasfájás, hányás, hasmenés, láz, fejfájás, fáradtság, a gyomor-bélrendszer gyulladása.






Clostridium botulinum Jellemzése:

• Gram-pozitív, pálcika alakú sejtekkel rendelkező, spóraképző, anaerob baktérium • Erjesztő tevékenysége során gáz termelődhet. • Endospórái ellenállóak. (forralással 4-5 óra alatt pusztíthatók el) • Szaprofita életmódot folytat. (Szaporodni csak élelmiszerben, ételben képes, a felnőtt emberi szervezetben nem.)

Toxin tulajdonságai:

• Exotoxin • proteolitikus enzimekkel szemben ellenállók vagyis emésztőnedvek nem képesek hatástalanítani • hővel szemben nem ellenállóak • hatását tekintve idegméreg, neurotoxin

Betegség jellemzői: Lappangási idő:

12-36 óra

Tünetek:

• Korai: fejfájás, gyengeség, émelygés, hányás, hasmenés, láz nincs • Késői: izmok bénulása folytán kettős látás, nyelési- és beszédzavarok, halál – a légzőizmok bénulása miatt

Időtartam: Kezelés:

• Felgyógyulás 6-8 hónap • Súlyos esetben halál 1-8 nap


Clostridium botulinum

Kórokozó • talaj, víz, állatok bélcsatornájában, ember elsődleges bélcsatornájában előfordulása: Kórokozó elterjedése:

• főként spórák formájában • talaj, ill. állati bélcsatornából kikerült trágya kiszáradva por alakjában rákerül a növények felületére, termésekre • sertés, szarvasmarha nem kellően megtisztított belét használják fel hurka, kolbász készítésre  anaerob viszonyokat kihasználva szaporodni kezdenek • a vágóhídon a vágás során a bélből fertőződhet a hús

Közvetítő • rosszul hőkezelt húsféleségek (hurka, kolbász, élelmiszerek, disznósajt, füstölt húsok) ételek: • rosszul sterilezett hús- és zöldségkonzervek Megelőzés módja:

• nyersanyagok fertőzésének megakadályozása • alapos hőkezelés •Megfelelő alacsony tárolási hőmérséklet biztosítása



Staphylococcus aureus Jellemzése:

• Gram-pozitív, sejtei gömb alakúak, spóraképzésre nem képesek,

Toxin tulajdonságai:

• egyes típusok: exotoxint képeznek • a méreganyagot a kórokozó az ételben termeli • mérgező hatását a toxin a bélcsatornában fejti ki, vagyis enterotoxin • laza állományú, félig folyós, keményítőben, tejcukorban vagy

fakultatív szervezet • ellenálló a kiszáradással, igen nagy NaCl koncentrációval, nitrittel szemben • szaporodást és toxintermelést 4-46°C között lehet megfigyelni

fehérjében gazdag élelmiszerek, ételek kedveznek a toxintermelésnek • hőstabil Betegség jellemzői: Lappangási idő:

1-6 óra

Tünetek:

• Hirtelen jelentkeznek • Hideg verejtékezés, hányinger, hányás, gyomorgörcsök, láz nincs • Esetenként hasi fájdalmak, hasmenés

Időtartam:

• 24 óra


Staphylococcus aureus Kórokozó elsődleges előfordulása:

• állandóan jelen vannak az ember bőrén, az orr- és szájüregben, a

Kórokozó elterjedése:

• kéz által • a száj, orr, a haj érintésével a kéz közvetíti • orrfújás, tüsszentés, köhögés közben kerül a kézre • cseppfertőzés révén • pattanások, gennyesedő seb, körömágy-gyulladás, a bőrön található

torokban és a bélcsatornában (konyhába elsősorban emberrel jut be) • természetben: levegő, por, víz

egyéb elváltozás révén Közvetítő élelmiszerek, ételek:

• szinte bármely ételben • fagylalt, cukrászsütemények • húsok, húskészítmények • nyerstej, tejtermékek

Megelőzés módja:

1. Szennyeződés megakadályozása: • gyakori kézmosás • kisebb sérüléseket vízhatlan kötéssel izolálni 2. Elszaporodás megakadályozása az ételben: • gyorsan lehűteni és hűtőszekrénybe tenni • hőntartás biztosítása


Clostridium perfringens Jellemzése:

• Gram-pozitív, sejtei pálcika alakúak, spóraképző, anaerob • erjesztő tevékenysége közben gáz keletkezik • 15-55°C között szaporodik • spórái ellenállóak (fagyasztás, hőkezelés)

Toxin tulajdonságai:

• ételben intenzíven szaporodik • toxintermelés a vékonybélben (összekapcsolódik az endospóra képzésével)

Betegség jellemzői: Lappangási idő: Tünetek:

Időtartam:

• 8-22 óra • Hasi fájdalmak, hasmenés • Hányás ritka • Láz nincs • 12-24 óra


Clostridium perfringens Kórokozó elsődleges előfordulása:

• talaj, víz, állatok bélcsatornájában, ember bélcsatornájában

Kórokozó elterjedése:

• hússal, hústermékkel • földdel szennyezett zöldségek révén • fedetlenül hagyott ételekre rákerülhet • élelmianyagról utószennyeződés során • kézről

Közvetítő élelmiszerek, ételek:

• húsok, húsételek, pástétom • mártások, levesek • zöldségfélék • kisebb mennyiségek készítése egyben (pl. 5-6kg sertéscombot 5-6

Megelőzés módja:

egyforma darabra vágni) • az ételkészítésre a fogyasztás napján kerüljön sor • földdel való szennyeződés elkerülése • hú és zöldségek előkészítése szeparáltan történjen • elkészült ételek lefedése • hőkezelés típusának helyes megválasztása (nagy darab hús párolásra nem alkalmas) stb.


Bacillus cereus Jellemzése: Toxin tulajdonságai:

• Gram-pozitív, pálcika alakú, spóraképző, aerob • 10-50°C között szaporodik • exotoxinok, két enterotoxin (sosem együtt) • A-típusú enterotoxin: hőstabil B-típusú enterotoxin: hőérzékeny

Betegség jellemzői: A-tipusú Lappangási idő: Tünetek:

Időtartam:

• 1-5 óra • émelygés, hányás • láz nincs • hasmenés ritka • 6-24 óra

Betegség jellemzői: B-tipusú Lappangási idő: Tünetek:

Időtartam:

• 8-16 óra • hasmenés, hasi fájdalmak • láz nincs • néha émelygés • 12-24 óra


Bacillus cereus Kórokozó elsődleges előfordulása :

• talajlakó

Kórokozó elterjedése:

• talajfelszín kiszáradásakor keletkező porral spóra formájában

Közvetítő élelmiszerek , ételek:

• A-típusú: rizs • B-típusú: újramelegített húsételek, bőséges fűszerezéssel

Megelőzés módja:

• az elkészült rizs étele helyes tárolása • 65°C-on hőntartás max. 3 óra hosszat • gyors lehűtés után tárolás hűtőszekrényben • újramelegítés helyett átsütés, átforralás

rákerül a növény felületére



Salmonella Jellemzése:

• Gram-negatív, pálcika alakú, spóraképzésre nem

képes • 10-45°C között képesek szaporodni • ellenállásuk hővel, kiszáradással, fertőtlenítőszerekkel szemben közepes • életképesek: kútvízben 2-3hét, szennyvíz 1-2hónap, jég, hó hónapokig Toxin tulajdonságai:

• endotoxin

Betegség jellemzői: Lappangási idő: Tünetek:

Időtartam:

• 12-24 óra • láz • fejfájás • hasi fájdalma, hasmenés • hányás • 1-8 nap


Salmonella Kórokozó elsődleges előfordulása:

• gerinces és gerinctelen állatok bélcsatornájában

Kórokozó elterjedése:

• állati bélcsatornából a bélsárral kikerülnek a környezetbe • legyek • beteg ember, tünetmentes ürítő személy • elsősorban fertőzött hús és tojás

Közvetítő élelmiszerek, ételek:

• hús, tojás

Megelőzés módja:

• gondos előkészületek (hús alapos lemosása, tojás fertőtlenítése) • alapos főzés, sütés • keresztfertőzés megakadályozása • kézmosás


Shigella Jellemzése:

• Gram-negatív, pálcika alakú, spórát nem képez,

fakultatív anaerob • kizárólag emberi kórokozók • érzékenyek: kémiai hatássakkal, hővel szemben • megtartják életképességüket: folyóvízben, szennyvízben, jégben, élelmiszerekben Toxin tulajdonságai:

• endotoxin

Betegség jellemzői: Lappangási idő: Tünetek:

• 1-7 nap • láz • néha hányás • tünetek súlyossága: - egyszerű hasmenés - súlyos, láza, gyakori, kis mennyiségű véres széklet ürítés - halál

Időtartam:

• 1nap – 1hónap


Shigella Kórokozó • humánpatogán kórokozó fertőzés forrása maga az elsődleges ember előfordulása lehet tünetmentes hordozó, beteg, lábadozó, krónikus : ürítő Kórokozó elterjedése:

• „piszkos kéz betegsége” • széklettel szennyezett kéz • víz, fürdővíz, étel, legyek, tárgyak

Közvetítő élelmiszerek , ételek:

• víz, tej, tejföl, túró, fagyi, hidegkonyhai készítmények

Megelőzés módja:

• személyi higiénés rendszabályok ismerete • kézmosás • jó ivóvíz biztosítása • higiénikus szenny- és hulladékkezelés


Obligát patogén, Escherichia coli Jellemzése:

• Gram-negatív, pálcika alakú, spórát nem képző,

Toxin tulajdonságai:

• endotoxin, illetve egyik típus enterotoxint is termel

fakultatív anaerob • hőérzékeny

Betegség jellemzői: EPEC EIEC ETEC

• csecsemők: súlyos, hányás, hasmenés, vízvesztés, halál • felnőttek: enyhe lefolyású • vérhas (vastagbélben fekélyek) • koleraszerű megbetegedés (támadáspont vékonybél) • endotoxin mellett entertoxinokat is termel •„Utazók betegsége”: trópusi országokban gyakori, ide utazó európaiak megfertőződnek

EHEC

• véres hasmenés, láz kevésbé jellemző • általában élelmiszerekkel terjed • fogékonyak: kisgyerekek és nagyon idősek


Obligát patogén, Escherichia coli Kórokozó elsődleges előfordulása:

• ember, aki székletével üríti a mikrobát

Kórokozó elterjedése:

• piszkos kéz, • élelmiszer, • ivóvíz

Közvetítő élelmiszerek, ételek:

• hús, tej, zöldségfélék, slaáta

Megelőzés módja:

• személyi higiéné • gyakori kézmosás


• Ételfertőzés: a kórokozó a táplálékkal

bejut az ember szervezetébe, ott elszaporodik, és különböző ártalmakat, betegségeket idéz elő. Az ételfertőzésben megbetegedett ember is, és a csírákat tartalmazó étel is fertőz, újabb megbetegedések kiindulópontja





• Színelváltozások: szépséghiba pl. a kolbászburkon •

• • • •

élesztőfajoktól származó fehér, lisztszerű bevonat. Élelmiszereken' jelentkező penésztelepek: élvezhetetlenné teszik a terméket. Szag- és ízváltozások: savanyodás -szénhidrátok bomlásával kapcsolatos, keserédes - fehérjék lebontására mutat. Vajsav baktériumok: bomló zöldségek szénhidrátjait erjesztik (izzadtságra emlékeztető, kellemetlen szagú romlás). A fehérjék rothadása során undorítóan bűzös szag, jellegzetes ammóniaszag, nyúlós, ragadós tapintású felület, majd az élelmiszer teljes szétesése árulja el a folyamatot, Avasodás: a zsiradék szúrós szagúvá, karcolóan csípős ízűvé és szürkés sárgává válik. Dohosodás: penészgombák telepeinek kellemetlen szaga. Élesztős szag: élesztők okozta, erjedő, habzó folyadékokban észlelhető. ízük szeszes, néha jellegzetesen aromás. Állományváltozások: erjedésben lévő gyümölcslevekben: zavarosodás. A gáztermelő mikrobák buborékossá, habossá tehetik a folyékony élelmiszereket. Savanyúságok felületén, az uborkát ellepő lé felszínén élesztőhártya, "pimpó" alakulhat ki. Szilárd termékeken: fehérjebontáskor felületi nyálkásodás




Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.