KÖNYVEK
TARTALOMJEGYZÉK TUDATOS TERVEZÉS Családi minták Születésszabályozás Pozitív családtervezés természetes módszerekkel Párkapcsolat: én helyett mi Egzisztenciális szempontok Babatervezés és inzulinrezisztencia Babatervezés és alapbetegség Babatervezés császár után Újratervezés: hogyan léphetünk tovább? Családtervezési tanácsadás Laborvizsgálatok Citológiai vizsgálat A Leiden-mutáció szűrése Vitamin- és vasszintmérés Termékenységi állapot: nők Termékenységi állapot: férfiak Védőoltási terv Genetikai vizsgálatok
10 12 14 18 20 22 24 28 30 32 34 36 37 38 40 41 42 43
MEDDŐSÉG, OKOK ÉS KEZELÉS Megtermékenyülés és fogantatás Mikor beszélhetünk meddőségről? Peteérési rendellenességek Meddőségi okok: PCOS Prolaktintermelési zavar Korai menopauza Hipotalamikus diszfunkció Pajzsmirigyproblémák Petevezető-károsodás Méhelváltozások, kismedence Gyógyszermellékhatások Daganatos betegségek Meddőség egyéb betegség miatt Mitől csökkenhet a nemzőképesség? Genetikai összeillés Meddőség: egyéb rizikófaktorok Lelki gátak és stressz Pszichés terhek
48 50 52 54 56 58 59 60 62 64 66 68 70 72 76 78 81 83
CSALÁDALAPÍTÁS, MÁSKÉPP Inszemináció IVF: lombikprogram Életkori szempontok Termékenységmegőrzés Petesejt-adományozás Béranyaság Ki lehet örökbefogadó? Örökbefogadás: további feltételek Örökbefogadók alkalmassági vizsgálata Örökbefogadói tanfolyam Örökbefogadói tanácsadás Az örökbefogadás jogi következményei Az örökbefogadott jogai Családi támogatások Az örökbefogadás utánkövetése Nyílt örökbefogadás Titkos örökbefogadás Örökbefogadás családon belül Nemzetközi örökbeadás Speciális problémák Örökbefogadás: elmondjuk-e? Nevelőszülőnek lenni Kiből lehet nevelőszülő? Tárgymutató Ajánló
86 90 95 96 98 100 102 104 109 110 111 112 113 114 116 118 120 122 124 126 128 129 132 134 136
CSALÁDTERVEZÉS
TUDATOS TERVEZÉS
POZITÍV CSALÁDTERVEZÉS TERMÉSZETES MÓDSZEREKKEL Ha megszületett bennünk az elhatározás, hogy babát szeretnénk, érdemes megismerkednünk a természetes családtervezési módszerekkel. Segítségükkel azonosíthatjuk testünkön a termékenység jeleit, így nagyobb eséllyel érhetjük el célunkat.
Cs
aládtervezés alatt a nevével ellentétben nemcsak azt értjük, hogy elkezdünk azon gondolkodni: gyermeket szeretnénk, hanem azt is, hogyan előzzük meg az esetleges nem kívánt teherbe esést. A fogamzásgátlás különböző fajtáit hívják a szakemberek negatív családtervezésnek, a várt és tervezett várandósságot pedig pozitív családtervezésnek. Az utóbbin belül megkülönböztetjük a mennyiségi tervezést, ami a gyermekek számára vonatkozik, valamint a minőségi vagy tudatos családtervezést, aminek lényege a veleszületett rendellenességek, a koraszülés megelőzése, a várandósság óvása. A családtervezés fogalomkörébe sorolható a teherbe esés előtti genetikai, dietetikai, pszichológiai tanácsadás, a mesterséges megtermékenyítés – pl. inszemináció, IVF –, a fogamzásgátlás – pl. tabletták, óvszerek, spermicid hatású szerek, méhen belüli fogamzásgátló eszközök, sterilizáció, naptármódszer, hőmérőzés, megszakításos szeretkezés –, a művi abortusz, de még az örökbefogadás is. A hazai családtervezési modell többek között dr. Czeizel Endrének köszönhetően egyedülálló. Az első családtervezéshez köthető tanácsadási protokoll – az úgynevezett perinatális tanácsadás – 1984 óta létezik. A program az egykori Országos Gyermekegészségügyi Intézet felügyelete és szakmai útmutatása mellett működött. Jelenleg a legtöbb magánintézményben igénybe vehető a családtervezési szolgáltatás, de államilag fenntartott keretek között is elérhető a program. Az első, amit érdemes megtenni a baba érkezéséért, a kötöttségek nélküli, legtermészetesebb, hagyományos módszer. Vagyis: bújjunk össze minél gyakrabban a párunkkal és várjuk a gyermekáldást. Ha azonban várat magára az új családtag, akkor érdemes tudatosabban folytatni a babaprojektet.
TERMÉSZETES MÓDSZEREK Az úgynevezett természetes módszerekhez azért érdemes fordulnunk, ha tervezetten próbálkozunk a teherbe eséssel, mert sem különleges eszközökre, sem orvosokra vagy gyógyszerekre
14
CSALÁDTERVEZÉS
TUDATOS TERVEZÉS
PÁRKAPCSOLAT: ÉN HELYETT MI A szerelem, az elköteleződés, a konfliktusok és megoldásuk, a közös nevező megtalálása, az intimitás mind-mind lényeges részei egy jó párkapcsolatnak. Nagy lépés egy ember életében, amikor az „én” mellett már „mi”-ként is kezd gondolkodni, tervezni.
A
stabil párkapcsolat fontos pillére, hogy közös értékek szerint képzeljük a jövőt, hogy azonos normákat tekintünk irányadónak. Erről beszélgetni kell! Ki kell derülnie, ha alapvető dolgokról másképp gondolkodunk, és annak is, hogy közelíteni tudjuk-e az álláspontjainkat, nézeteinket, találunk-e mindkettőnk számára elfogadható kompromisszumot, vagy nem. Fogalmazzuk meg az egyéni és a közös célokat. „Felnőttkori családommá választalak” – a kölcsönös elköteleződés lényeges; ha így érezzük, akkor jó eséllyel hosszú távon is kitartunk a másik mellett. Hogy van-e különbség a házasság és az élettársi viszony között? Az elköteleződés mélységében esetleg lehet. Az élettársi viszony egyszerűbben megszüntethető, talán könnyebben lépünk ki belőle – bár a válások magas arányát látva: nem biztos, hogy ezen múlik a dolog. Gyakran a gyermekek születése jelenti a legerősebb „szilárdító anyagot” (ami viszont nem jelenti azt, hogy az ingatag kapcsolatot meg lehet szilárdítani egy gyermekkel, sőt). SZEREPEK, ALKALMAZKODÁS, KOMMUNIKÁCIÓ Egyenlőségen alapuló szereposztás, vagy hagyományos szerepértelmezés – ki-ki mit gondol ezekről? Ki-ki hogyan látja magát és a közös kapcsolatot 5-10-20 év elteltével? Összeegyeztethető-e a partnerek jövőképe? Elfogadják-e egymás személyes céljait? Tudják-e egymást kölcsönösen támogatni? Milyen megküzdési stratégiáik vannak? Kihez, mihez fordulnának komolyabb krízis esetén? Vannak-e hatékony, építő konfliktuskezelési módszereik? – ezek az igazán lényeges kérdések. Ha a válasz mindkét fél részéről az, hogy „a társam tegyen engem boldoggá”, akkor ajánlott újragondolni a dolgokat. Nem jó csak a másiktól várni, pláne elvárni, hogy ő tegyen boldoggá! Gyakran ez a csalódás melegágya. Ha az a válasz, hogy „ szeretném boldoggá tenni a páromat” – sokkal jobb helyzetből lehet a közös jövő felé lépni. Tisztázandó az is, van-e domináns fél, aki a döntéseket hozza. A mai kutatási eredmények szerint az egyenlőségre törekvő szereposztás jobb hatással van a házasságra, mint a tradicionális. A párkapcsolatban, a családi életben nagy szükség van az alkalmazkodásra – egymáshoz, majd később a gyermek(ek)hez is. Szerencsés, ha ez nem teher és nem tűnik nagy áldozatnak. Időnként persze lehet nehezebb, de az nem jó, ha rendszeresen azt érzi valaki, hogy túl nagy áldozatot kell hoznia. Amennyiben így van, az érintett mindenképp beszélgessen partnerével az adott helyzetről, és igyekezzenek megoldást találni. Szintén sokat ér a párkapcsolatban a meghallgatás művészete. Elengedhetetlen feltétele a hosszú távú jó együttműködésnek, hogy a másik értésére adjuk azt, amit érzünk, gondolunk, hogy megosszuk vele a kívánságainkat. Nem célravezető megoldás elkendőznünk eltérő álláspontunkat csak azért, hogy elkerülhessük a vitákat. Az intimitás gyilkosa a szőnyeg alá seprés! Ha nem fejezzük
18
CSALÁDTERVEZÉS
TUDATOS TERVEZÉS
BABATERVEZÉS CSÁSZÁR UTÁN Bármilyen módon szül is egy anya, a testének időre van szüksége a regenerálódáshoz. De valószínű, hogy amennyiben császármetszéssel jön világra a babája, sokkal inkább elgondolkodik, hogy vállal-e még egy testvért, és ha igen: mikor és hogyan.
A
császármetszés utáni babavállalásról rengeteg tévhit él, ideje ezeket helyretenni. Először is: császármetszés után nagyjából ugyanolyan eséllyel eshet ismét teherbe egy anya, mint hüvelyi szülést követően. Magyarországon a szülések mintegy 40%-a császármetszés, ami rutineljárás ugyan, de ne feledkezzünk meg arról, hogy mégiscsak nagy hasi műtét, aminek megvan a kockázata és vannak szövődményei is. Minden újabb császármetszés újabb rizikót hordoz magában, ezenkívül a császármetszések számával emelkedhet a várandósság és a műtét közben vagy után fellépő szövődmények kockázata is. Hogy hány császármetszés végezhető el ugyanannál az anyánál, annak a pontos számát nem lehet megadni, mivel sokféle tényezőn múlhat. Az is előfordulhat, hogy valakinek nem javasol több várandósságot az orvosa, amit érdemes mérlegelni, vagy érdemes róla másodvéleményt kérni. A sokszor hangoztatott „ha egyszer császár, mindig császár” mondás bizony tévhit. Az újabb műtét nemegyszer elkerülhető, ha az orvos egyetértésével megpróbáljuk a hüvelyi szülést. Ahogy világszerte növekszik a császármetszések száma, úgy napjainkban egyre több a császármetszés utáni hüvelyi szülés (VBAC/vaginal birth after caesarean section) is. Nemzetközi szervezetek állásfoglalása szerint problémamentes várandósság esetén, ha a korábban elvégzett műtéti indok nem áll fenn, kevesebb kockázattal jár megkísérelni a hüvelyi szülést 1 vagy 2 császármetszés (VBAC, VBA2C) után, mint amennyivel egy újabb műtét járna. A VBAC esélyeit jelentősen növeli az időben megkezdett tájékozódás, illetve a támogató orvos választása. Alacsony rizikójú várandósság esetén a VBAC a baba számára is sok előnnyel jár: megtapasztalja a méhösszehúzódások stimuláló hatását, vajúdás közben felkészül a születésére, a kinti létre, a szülőcsatornán való átbújáskor szervezete kolonizálódik az anya baktériumaival, ami ugyancsak az egészségét szolgálja. A VBAC fő veszélyének a hegszétválást tekintik, melynek leginkább a kitolási szak elején lehet kockázata, azonban ez kockázatot jelent egy újabb hasi szülésnél is: minél több császármetszésen esik át az anya, annál nagyobb a hegszétválás esélye. Hasi műtétek után természetes jelenség az összenövés, hiszen ha egy szövet folytonossága megszakad, így megy végbe a regeneráció. A hegek kialakulásának esélye 80% fölötti. Minél több műtéten esik át egy anya, annál több összenövéssel lehet számolni. (Császármetszést követően lehetőség van hegmasszázs alkalmazására, mellyel javítani lehet a testérzeten is.) Korábbi császárműtét után újabb végzése leginkább akkor lehet indokolt, ha a korábbi hasi szüléstől függetlenül is császármetszés mellett döntenének a szakorvosok, illetve olyan komplikációk esetén (pl. farfekvés vagy ikerterhesség), melyek önmagukban nem indokolnák ugyan a császárt, de egy ugyanilyen műtéti előzménnyel már igen.
28
CSALÁDTERVEZÉS
TUDATOS TERVEZÉS
CSALÁDTERVEZÉSI TANÁCSADÁS Napjainkban több klinikán, egészségügyi szolgáltatónál és az Állami Egészségügyi Ellátó Központban is igénybe vehető családtervezési tanácsadás, melynek szerves része a konzultáció. Mikor lehet szükség rá és mit várhatunk tőle?
A
családtervezés a gyermekvállalás tudatos előkészítését és a fogamzásra való felkészülést jelenti. Ennek megfelelően a családtervezési tanácsadás célja a jelentkező párok egészségügyi vizsgálata, termékenységi állapotfelmérése, a rejtett genetikai eredetű betegségek kockázatának vizsgálata, a fogamzással, a magzati rendellenességekkel kapcsolatos kockázatok megállapítása, a fogamzás körülményeinek optimalizálása. Ehhez teljes körű nőgyógyászati, illetve termékenységi vizsgálatra van szükség, amit genetikai vizsgálatok egészíthetnek ki. A komplex tanácsadáson való részvétel mindazok számára ajánlható, akik a közeljövőben gyermekvállalást terveznek. Kiemelten javasolt azoknak, akik fontosnak tartják a tudatos családtervezést, akiknek a családjában már előfordult genetikai vagy fejlődési rendellenesség, illetve azoknak, akiknek segítségre van szükségük ahhoz, hogy életmódjukon a fogamzás előtt változtassanak. Nem minden intézményben és nem minden esetben, de a konzultáció is része lehet a tanácsadási folyamatnak. Ha valakinek módja van rá, érdemes igénybe vennie. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál például 3 alkalmas védőnői konzultációra van lehetőség, ami alkalmat ad saját kérdések feltevésére, illetve a pár sajátos helyzetének megismerésére. Ugyanitt alapos, célirányos kikérdezésre, vagyis anamnézisre is sor kerül, ami a fizikális vizsgálatokkal együtt az egészségügyi állapotfelmérés része. Másutt a konzultáció általános állapotfelmérő beszélgetést jelent szakorvossal, kitérve a családban korábban rendszeresen előforduló egészségügyi problémákra, a pár tagjainak korábbi betegségeire és minden olyan tényezőre, amely befolyásolhatja a várandósság megvalósulását, illetve későbbi lefolyását. A családtervezési szolgáltatások ugyanakkor nemegyszer nélkülözik a párok igényeinek, érzelmi, társas szükségleteinek felmérését, a várandóssággal, a szülői szereppel kapcsolatos elvárásaik, félelmeik tisztázását. Pedig ez ugyanolyan lényeges lenne, mint az orvosi vizsgálatok, hiszen számos tapasztalat mutatja, hogy a psziché és a test kölcsönösen hatnak egymásra, és hogy akár fizikai tünetek is megszűnhetnek a lelki állapot pozitív változásával. Egyes intézmények, szolgáltatók már felismerték ezt és pszichológiai konzultációt biztosítanak klienseiknek. Az ilyen jellegű párbeszéd segíthet megoldani a gyermekvállalással kapcsolatos szorongásos problémákat, feldolgozni az ehhez fűződő esetleges korábbi nyomasztó, negatív élményeket (például: előző baba elvesztése, koraszülés, nehéz szülés, szülés utáni depresszió), sőt akár az önismereti terápia vagy párterápia irányába is elmehet. Szintén sokat segíthet egy sokoldalúan képzett perinatális tanácsadó közreműködése is. Ez esetben olyan szakemberről van szó, aki jól ismeri a szülés körüli időszak pszichológiai, orvosi, szociológiai és antropológiai aspektusait, a hozzá fordulókkal közösen képes feltérképezni az egyéni szükségleteket, és személyre szabott támogatást tud nyújtani döntéseikhez. Mindenképp előnyös tehát, ha konzultációs folyamat is kiegészíti a fizikai vizsgálatokat. Ezek közül a legfontosabbakat a következő oldalakon mutatjuk be.
32
CSALÁDTERVEZÉS
TUDATOS TERVEZÉS
LABORVIZSGÁLATOK A várandósságra felkészítő szűrővizsgálatok panaszmentesen élő nők számára is hasznosak lehetnek, hiszen ezek eredményeit megismerve sok esetben időben korrigálhatók az esetleges eltérések. A komplex szűrőcsomagok fontos részét képezik a vizelet- és vérmintából végzett laborvizsgálatok.
A
várandósság előtti laboratóriumi vizsgálatok elvégzése egészségügyi szempontból éppúgy érdeke a leendő szülőknek, mint a leendő magzatnak. Mi mindenre terjedhetnek ki és hogyan zajlanak?
VIZELETVIZSGÁLAT A vizeletvizsgálat olyan vegyületek, illetve sejtek kimutatását teszi lehetővé, amelyek különböző anyagcsere-betegségeket, húgyúti fertőzéseket, vesebetegséget jelezhetnek. Ahhoz, hogy pontos eredmény születhessen a vizsgálat során, fontos szennyeződésmentes vizeletmintát biztosítani – ezért a mintaadás előtt ajánlott az alapos altesti tisztálkodás, és az is, hogy tiszta edényt használjunk a vizelet felfogásához. A magánszférában a szolgáltatók gyakran biztosítanak is megfelelő gyűjtőedényt. Mivel reggeli középsugaras vizeletre van szükség, a reggeli vizelet első részét ki kell üríteni, majd megszakítás nélkül 0,5-1 dl vizeletet kell felfogni az edényben, ügyelve arra, hogy az ne érintkezzen semmi mással. A vizsgálathoz a leadás előtt maximum 2 órával vett minta optimális. A menzesz idején, illetve hüvelygyulladás esetén készült minta nem megfelelő, ilyen esetben inkább halasszuk el a vizsgálatot. VÉRVIZSGÁLAT Az első vérvételre a menstruációs ciklus 3. napján szoktak sort keríteni; ekkor inzulinrezisztenciavizsgálatra is lehetőség van. Ez előtt nem szabad enni, éhgyomorra végzik. A ciklus 21. napján történő második vérvételre már nem szükséges reggeli nélkül érkezni. A vér összetevőinek vizsgálata számos területre terjedhet ki; a várandósságot megelőző, vérminta alapján végzett szűrővizsgálatok is sokoldalúak. A vérképvizsgálat alkalmával a vérben lévő úgynevezett alakos elemek paraméterei kerülnek fókuszba, így a fehér- és vörösvérsejtek, a hemoglobin és a hematokrit, a trombociták vagy vérlemezkék száma. Ezek alapján kimutatható az esetleges vérképzőszervi betegség, a leukémia, a fokozott trombózishajlam vagy vérzéshajlam, a vérszegénység, de az is, ha fertőzés, gyulladás alakult ki a szervezetben. A vérsüllyedés ellenőrzése sem maradhat el; ennek emelkedett értéke fertőző betegségre, gyulladásra, rosszindulatú daganatra, súlyos vérszegénységre, vese-, illetve pajzsmirigybetegségre utalhat. A vércsoport-meghatározás azért nagyon hasznos, mert ha Rh-negatív vércsoportú az édesanya és a fejlődő magzat vércsoportja ettől eltérő lesz, az anya szervezete antitestet termel, ami a babára nézve veszélyt jelent. A probléma a terhesség alatt adott anti-Rh antitestinjekcióval orvosolható. Az éhgyomri vércukor-meghatározás a cukorbetegség gyors diagnosztikájában segít. Ha inzulinrezisztencia (IR) vagy diabétesz gyanúja áll fenn, a szokásos vérvételen túl terheléses cukorvizsgálat (OGTT – orális glükóztolerancia-teszt) is szükségessé válhat. Ez úgy történik, hogy éhgyomorra vesznek vérmintát, majd tömény ital formájában glükózt kell fogyasztani. Ezután 60
34
CSALÁDTERVEZÉS
TUDATOS TERVEZÉS
TERMÉKENYSÉGI ÁLLAPOT: NŐK A családtervezés során elvégzett vizsgálatok körének értelemszerűen fontos része a termékenységi állapot felmérése – erre mind a férfiaknál, mind a nőknél sor kerül. Az alábbiakban bemutatjuk, mit jelenthet ez a nők esetében.
A
babavárásra való tudatos felkészülés folyamatából nem hiányozhat az aktuális egészségi állapot megismerése, a termékenységet gátló eltérések lehetőség szerinti korrigálása, a diagnosztizált betegségek kezelése, a családi háttér feltérképezése és a genetikai problémák esélyének felmérése sem. Ezért az ilyenkor szokásos vizsgálatok köre is széles. Helyet kap benne az általános nőgyógyászat vizsgálat és rákszűrés, a laborvizsgálatok sora, a fertőző betegségek szűrése, a termékenységi állapot monitorozása és szükség esetén a genetikai vizsgálat is. A női termékenységi állapotról készülő szakvélemény megalkotása komplex feladat, mely sokoldalú megközelítést igényel. Már a laboreredmény is elárulhatja, hogy fennáll-e valamiféle akadályozó tényező, például hormonális zavar, de a további eljárások alkalmával is fény derülhet olyan betegségre, amely – jó esetben csak átmenetileg – nehezítheti vagy netán kizárja a teherbe esést. Emellett egyes vizsgálatok kifejezetten a női szervek anatómiájáról, azok rendellenességeiről és a női ciklus működéséről adnak hasznos információkat: nincs-e a páciens belső nemi szerveiben fejlődési anomália, nincs-e a méhnyakon vagy a méhben polip, nincs-e a méhben mióma, nem áll-e fenn endometriózis, nincs-e akut vagy krónikus kismedencei gyulladás, funkcionálnak-e a petevezetők, vannak-e esetleg ciszták a petefészekben, illetve milyen a peteérés. Ilyen célzott módszer a méhüregrendszer és a petevezetők ultrahangos vizsgálata, ami ambuláns formában végezhető el a női ciklus első felében, az ovuláció előtt. (Részleteit a 62-65. oldalon mutatjuk be.) Az eljárás előnye, hogy azokról az eltérésekről is képet ad, amelyek panaszt nem okoznak, ám a teherbe esés szempontjából gondot jelenthetnek. Az ultrahangos tüszőmérés nem csak mesterséges megtermékenyítés esetén jöhet jól, hiszen támpontot ad ahhoz,mikor optimális a szexuális együttlét a fogamzáshoz. Ha szabályos, 28 napos a menstruációs ciklus, akkor annak a közepe előtt pár nappal aktuális elvégezni a vizsgálatot. Ekkor megmérik a petefészkekben lévő legnagyobb tüszők átmérőjét, és mivel azok naponta 1-2 millimétert nőnek és 20-22 milliméteres méretnél repednek meg, behatárolható a petekilökődés időpontja. Az optimális fogamzási időintervallum meghatározását a méhnyálkahártya változásainak nyomon követése, illetve az ultrahangos mérés ismétlése segítheti. 28 napostól eltérő vagy szabálytalan ciklus esetén az orvosok a korábbi menstruációk átlagát tartják szem előtt, azt is figyelembe véve, hogy a petesejt a menstruáció előtt 14 nappal szabadul ki a tüszőből. A vizsgálat hasfalon keresztül és hüvelyen át is végezhető. Az előbbi esetben a hasat speciális géllel kenik be és vizsgálófejjel végzik a mérést, az utóbbi esetben transzvaginális szondát alkalmaznak. A vizsgálófej, illetve a szonda által kibocsátott hanghullámokat a belső szervek–szövetek visszaverik, az így kapott adatok pedig számítógépes képalkotással monitoron is megjeleníthetők. A monitorkép alapján az erre kiképzett szakember fel tudja mérni az adott területek állapotát. Az ultrahangvizsgálat nemcsak hasznos, de kíméletes és korszerű, veszélytelen eljárás.
40
CSALÁDTERVEZÉS
TERMÉKENYSÉGI ÁLLAPOT: FÉRFIAK A babavállalás sikere épp olyan mértékben múlhat a férfin, mint a nőn; a termékenységi problémák is nagyjából azonos arányban oszlanak meg a két nem között. Családtervezéskor tehát a leendő apa vizsgálatára is szükség van.
A
férfitermékenység felmérésével kapcsolatos alapvető eljárások közé tartozik az ondóvizsgálat. A mintaadás 3-4 napi önmegtartóztatás után optimális, mivel az intim együttlétet követő 1-2 napban a spermiumkoncentráció alacsonyabb, az 5 napnál hosszabb szexmentesség pedig több kóros spermiumot eredményez. Ha az ejakulátum 2-5 milliliter térfogatú, ha a benne lévő ondósejtek száma milliliterenként minimum 20 millió és legalább a 70%uk jól mozog, az már jó jel. De az is fontos, hogy az ondó vegyhatása enyhén lúgos legyen és elfolyósodása 20 percen belül bekövetkezzen. Amennyiben mindez együtt van, örülhetünk. Mivel azonban hosszabb távon változhat a helyzet, a vizsgálatot később célszerű lehet megismételni. Az ondósejtszám ellenőrzése ma már otthon végezhető teszttel is megoldható, ami persze nem helyettesíti az átfogó orvosi vizsgálatot. Megeshet, hogy az ondó mennyisége, illetve minősége nem megfelelő. A leggyakoribb ok a húgyivarszervi gyulladás, nemegyszer szexuálisan terjedő betegség vagy más fertőzés miatt. A véráram útján a gyulladás átterjedhet az ivarszervekre akár a test más részén lévő gócból is (gyulladt fog, mandula stb.). Fiatal felnőttkori mumpsz szövődményeként ugyancsak létrejöhet heregyulladás. A bakteriális fertőzésből adódó problémák antibiotikum-kúrával orvosolhatók. Ha már hegesedés történt és emiatt a spermavezetékek többé-kevésbé elzárultak, az ondómennyiség csökken, illetve kibocsátása megszűnhet. Ez az állapot műtéti úton sok esetben felszámolható. A hímivarsejtek elégtelen száma és az ondó állagának változása is adódhat gyulladásos elváltozásból. Mivel a hímivarsejt-termelésben hormonális hatások is közrejátszanak, ezek eltéréseinek feltárására is szükség lehet. Ilyen lehet a hipotalamusz és az agyalapi mirigy (hipofízis), a pajzsmirigy, vagy a mellékvese működészavara, mely a hímivarsejt-előállítás akadályozásán túl csökkent nemi vágyat, akár impotenciát és más nem kívánt tüneteket is okozhat. A hormonális problémák vérvizsgálattal deríthetők ki és hormonpótlással nagyrészt elháríthatók. Kevésbé ismert, de figyelemreméltó tény, hogy az inzulinrezisztencia (IR) nemcsak a nők, de a férfiak termékenységére is hátrányosan hathat, mivel rontja a hímivarsejteket termelő herék funkcióit. Az IR megelőzését, illetve kezelését tehát férfiként sem szabad elhanyagolni. A férfimeddőség veleszületett rendellenesség miatt is fennállhat. Előfordulhat egyebek között az ondóvezetékek hiánya. A Klinefelter-szindróma azzal jár, hogy az érintettnek egy helyett (XY) legalább két X nemi kromoszómája van (XXY), a Sertoli cell only-szindróma pedig azt jelenti, hogy a herékben nem fejlődött ki a spermacsírasejteket termelő hám. Gondot okozhat a spontán meg nem szűnő rejtettheréjűség is, hiszen a testhőmérséklet nem kedvez a spermiumok termelésének. Ezt hormonkezeléssel, illetve műtéttel lehet megszüntetni. A húgycsőnyílás rendellenes elhelyezkedésénél, valamint egyes merevedési zavarok kezelésénél műtéti megoldás jöhet szóba. A nemzőképesség akadályairól bővebben is írunk könyvünk 72-75. oldalán.
41
CSALÁDTERVEZÉS
TUDATOS TERVEZÉS
VÉDŐOLTÁSI TERV A védőoltások alkalmazásával számos olyan betegség előzhető meg, amelyek a várandósság idején a magzatot, illetve az anyát veszélyeztethetik. Ezért szükség szerint már a családtervezéskor érdemes gondoskodni beadatásukról.
H
ogy mi szerepel az oltási tervben, az nem utolsósorban attól függ, hogy milyen az egyén oltási sátusza, védettsége (amihez a kórelőzményben szereplő betegségek, illetve a vérvizsgálati eredmények is támpontot adhatnak), milyen az adott személy kitettsége, általános egészségi állapota és életkora. Minden esetben mérlegelni kell a lehetséges előnyöket és kockázatokat. Mivel várandósan számos vakcina nem alkalmazható, különösen nem a terhesség első harmadában, fontos, hogy a leendő kismama ezen a téren is előrelátó legyen. Lássuk, hogy általában milyen betegségek ellen kifejlesztett oltások beadatása javasolt a tudatos családtervezés részeként. Influenza Ha a gyermekvállalás az influenzaszezonban esedékes, a nemzetközi ajánlások az influenza elleni oltás felvételét javasolják. Ez a szülést követően néhány hónapon át a babának is védelmet nyújt. Előnyös, ha a közeli családtagok is beoltatják magukat, így jó eséllyel elkerülhető a várandós (majd szoptató) nő megfertőzése. Az influenzaoltással egyidejűleg a tüdőgyulladást, agyhártyagyulladást, vérmérgezést okozó pneumococcus elleni védelmet szolgáló vakcina is beadatható; ezt fiatalabb korosztályoknál tüdőbetegeknek, cukorbetegeknek és egyéb krónikus betegséggel élőknek szokták ajánlani. Hepatitisz B A májat támadja meg, gyulladást okoz; világszerte és nálunk is elterjedt. Vérrel és testnedvekkel adható tovább. 1999 óta a 14 éves korosztályt már kötelezően oltják ellene, ám a lakosság jelentős része nem védett. Ha nincs védettség, akkor babavállalás előtt érdemes megszerezni – különösen, ha valaki a rizikócsoportok egyikébe tartozik (szexuális partnerüket gyakran váltók, nemi betegségen többször átesettek, krónikus májbetegek, fertőzött területen sokat tartózkodók stb.). Az alapimmunizálás 3 oltásból áll, az első kettőt rendszerint 1 hónapos eltéréssel adják be, a harmadikat pedig az első oltáshoz képest 6-12 hónappal később. Kanyaró–mumpsz–rubeola A kötelező védőoltási rend 1990 óta tartalmazza. Családtervezéskor javasolt ellenőrizni a rubeola elleni immunitást – ha nincs, a védekezőképesség 4 hét különbséggel beadott 2 oltással szerezhető meg. A vakcina kombinációban érhető el a kanyaró és a mumpsz elleni oltással együtt (neve: MRR). A beadatást követően minimum 28 napig javasolt kerülni a teherbe esést, mert a vakcina élő, gyengített vírust tartalmaz. A fentieken kívül még jó néhány adható oltás létezik, melyek alkalmazását azonban leginkább veszélyeztetettség esetén ajánlják; ezt a kérdést szintén a kezelőorvossal lehet egyeztetni. A betegségen át nem esett leendő anyáknak érdemes kérniük a bárányhimlő elleni oltást, mely után legalább 4 hetet kell várni a váradóssággal. Szintén javasolhatja az orvos a humán papillomavírus elleni vakcina felvételét. Létezik vakcina a hepatitisz A ellen is – ami mindenekelőtt azoknak jöhet jól, akik várandósan endémiás területekre utaznak majd, illetve akik óvodai, iskolai környezetben dolgoznak. Szintén járványos területre utazóknak szokták adni a meningococcus által okozott agyhártyagyulladás, illetve a polio elleni oltást. A torokgyík, szamárköhögés, tetanusz elleni Di-Per-Te oltásokat már gyermekkorban megkapjuk, de védettségünk az idővel csökken. Aki előreláthatóan veszélyeztetett országban tartózkodik majd várandósan, annak érdemes lehet ismét kérnie. A koronavírus elleni oltás kifejezetten javasolt a várandósságot, a lombikprogramot tervezők számára is.
42
CSALÁDTERVEZÉS
GENETIKAI VIZSGÁLATOK A tanácsadással egybekötött, várandósságot megelőző genetikai vizsgálatok egyik fő célja a genetikai eredetű fejlődési rendellenességek korai feltárása. Ez abban az esetben is célszerű lehet, ha a családtervező pár teljesen egészséges.
S
enki sem tökéletes. Ez abban az értelemben is igaz, hogy mindannyian hordozunk magunkban néhány genetikai hibát – habár lehetséges, hogy ennek semmi jele nincs. A legtöbb ember életében akkor válik hangsúlyossá ez a kérdés, amikor babát szeretne, családot alapítana, hiszen minden leendő szülő azt szeretné, ha a gyermeke jó testi-lelki állapotban élhetné az életét. Azok, akik esetleg maguk is érintettek, akiknek a családjában már előfordult genetikai eredetű probléma, valószínűleg eleve körültekintőbbek ezen a téren, ám a többség úgy gondolhatja: neki nincs mitől tartania. Holott a genetikai betegséggel született gyermekek legnagyobb része olyan pároktól származik, akiknek láthatóan „semmi bajuk”, és akiknek a családjában sem volt ilyen jellegű eset. Ennek az a magyarázata, hogy bizonyos betegségek csak akkor alakulnak ki, ha mindkét egészséges, de hordozó szülőjétől hibás génvariánst örököl az utód. Más esetben a gyermek szintén hordozóvá válhat, de a betegség recesszív marad, nem jelenik meg nála.
A genetikai vizsgálat és tanácsadás tehát minden esetben hasznosnak bizonyulhat. Mely betegségekre irányul a legtöbb esetben (a teljesség igénye nélkül) és hogyan zajlik?
A LEGGYAKORIBB RECESSZÍV GENETIKAI BETEGSÉGEK Cisztás fibrózis – A CF az egyik leggyakoribb autoszomális (nem nemi kromoszómákhoz kötött) recesszív öröklött genetikai betegség. A külső elválasztású mirigyekhez köthető, tehát azokhoz, amelyek az általuk termelt váladékot a külvilágba vagy a szervezet valamely belső üregrendszerébe (például az emésztőcsatornába) ürítik. Mivel a nyálkahártyák nedvességét biztosító sejtfali szállítófehérje nem funkcionál megfelelően, a termelt nyák túlságosan sűrű, és így eltömíti a érintett mirigyek járatait. Emiatt azok göböket képeznek, cisztásan megnagyobbodnak. Mindez érintheti a légzőszerveket, az emésztőrendszert, a nemi szerveket és az izzadságmirigyeket is, ami súlyos légzési problémákhoz, emésztési problémákhoz, gyakori fertőzésekhez, meddőséghez vezethet. Kezelésének alapja a gyógyszeres tüneti kezelés, az oxigéndús levegő belélegeztetése, a légzésstimuláló gyógytorna és a megfelelő étrend lehet. Gerinc eredetű izomsorvadás – Spinal muscular atrophy és SMA néven is ismert, a leggyakrabban előforduló gyermekkori ideg-izombetegség. A gerincvelő mozgató idegsejtjeinek fokozatos elvesztésével jár. Ez fokozódó izomgyengeséget, -sorvadást okoz, ezáltal súlyosbodó mozgásproblémákhoz vezet, majd végül a bordákhoz kötődő, légzést támogató izmok működését is lehetetlenné teszi. 2019 óta az USA-ban már génterápiás gyógyszerrel tudják kezelni, őssejtterápiás kísérletek is folynak. (Magyarországon 2021-re dolgozták ki az
43
CSALÁDTERVEZÉS
MITŐL CSÖKKENHET A NEMZŐKÉPESSÉG? MEDDŐSÉG
A férfimeddőségnek nagyon sokféle oka lehet. Az alapvető problémát általában az okozza, hogy nem megfelelő minőségű és/vagy mennyiségű spermium termelődik a herékben, de szexuális zavarok is előfordulhatnak.
A
mikor felmerül, hogy a pár egyik tagjának a termékenységével gond lehet, érdemes első lépésként a férfit megvizsgálni. Egyrészt a könnyebb mérhetőség miatt – hiszen a spermiumok száma és minősége viszonylag biztos támpontot ad –, másrészt azért is, mert a pár férfi tagja ugyanolyan eséllyel lehet az oka az elmaradt gyermekáldásnak, mint a nő. A normálnál alacsonyabb spermiumszám – amikor kevesebb mint 15-20 millió a spermiumszám milliliterenként, vagy amikor a spermiumok teljes száma kevesebb, mint 39 millió ejakulátumonként – biztosan hátráltatja a fogantatást. GYANÚS TÜNETEK A spermát az ondófolyadék és a spermiumok alkotják. Az ondófolyadékot a prosztata és az ondóhólyag termeli. A spermiumok pedig a herék csatornáiban – nagyjából 88 napos ciklusban – termelődnek, majd a mellékherékben érnek. Innen kerülnek az ondóvezetékbe, majd a húgycsövön keresztül távoznak az ejakuláció során. Érdekes, hogy a spermaszám a téli időszakban magasabb, mint a nyáriban, mert az alcsonyabb hőmérséklet kedvez a termelődésnek. A szintén telente gyakori influenza viszont lelassítja a spermatermelést. Hatása csak 2-3 hónappal a betegség után jelentkezik, mert a spermiumoknak körülbelül ennyi időre van szükségük az éréshez, termékenyítőképességük eléréséhez. Nemzőképtelenség alakul ki, ha alacsony a spermiumszám vagy ha a spermiumok rendellenesen működnek, ha az ondóvezeték átjárhatatlan, elzáródott. A nemzőképtelenségnek gyakran semmilyen jele vagy tünete nincs, legtöbbször csak akkor derül rá fény, amikor aktív próbálkozás ellenére sem alakul ki a terhesség. De bizonyos esetekben vannak intő jelek (főként akkor, ha a háttérben valamilyen egyéb betegség, rendellenesség áll). Ilyenek lehetnek a szexuális funkciókkal kapcsolatos problémák – például ejakulációs nehézség, esetleg fájdalom, duzzanat vagy csomó a herék területén. Nyilvánvalóan észlelhető a csökkent szexuális vágy, a merevedési zavar, melyek pszichés eredetűek is lehetnek. Problémát jelezhet a férfiaknál a rendellenes mellnövekedés, csökkenhet az arc-, testszőrzet, amelyek hormonális rendellenesség jelei lehetnek. ÉLETMÓD, TRAUMÁK, BETEGSÉGEK A meddőség oka lehet, ha valamilyen tényező gátolja a herék normál működését. E tényezők közé tartozik a drog-, alkoholfogyasztás, a dohányzás; a mikrotápanyagok, az antioxidánsok és a vitaminok hiánya miatt felborult vitaminháztartás. A gluténérzékenység is kihat a termékenységre. Meddőséghez vezethetnek a fizikális behatások, traumák is, mint például egy heretájékot érő ütés vagy a heretájékot megterhelő ülősport (kerékpározás, lovaglás).
72
CSALÁDTERVEZÉS
GENETIKAI ÖSSZEILLÉS MEDDŐSÉG
Vannak párok, akikhez annak ellenére sem érkezik meg a baba, hogy nem találtak náluk sem fizikai, sem pszichés problémát. Egyes vélemények szerint ilyenkor akár genetikai össze nem illés is okozhatja azt, hogy sikertelenek a próbálkozások.
A
genetikai össze nem illés lényegének megértéséhez mindenekelőtt meg kell ismerkedünk egy fogalommal – ez pedig a fő hisztokompatibilitási komplex avagy major histocompatibility complex, röviden az MHC. Ez olyan fehérjék összessége, amelyek azonosítják a szervezet számára idegen fehérjéket, sejteket, és megakadályozzák, hogy azok oda belépjenek és szaporodni kezdjenek. Tehát az MHC fehérjecsoportnak, melyhez több mint 100 gén tartozik, fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában.
HASONLÓ A HASONLÓNAK ÖRÜL? Ennek a túlélést biztosító genetikai rendszernek a kialakulása a fajok egymáshoz és a környezethez való alkalmazkodásához köthető. Az MHC kiemelkedő tulajdonsága a diverzitás (sokféleség) és variabilitás (képesség a változékonyságra). Ennek köszönhetően tud megújulni mutációk és rekombinációk által, amikor például egy új kórokozóval szembesül. Az, hogy e tulajdonságát az utódok is öröklik, elősegíti a faj fennmaradását a folyton változó körülmények közepette. Éppen ezért: annál erősebb a gyermek immunrendszere, minél inkább különbözik szüleinek az MHC-je. Ilyen értelemben tehát nem állítható, hogy „hasonló a hasonlónak örül”. Sőt: lehetséges, hogy azokban az esetekben, amikor sem fizikai, sem pszichés probléma nem akadályozza a gyermekvállalást, és mégsincs baba, a genetikai összeillőséggel lehet gond, tehát a partnerek MHC-je hasonló. A kapcsolatok nagy részében ez másképp van, ugyanis az eltérő fő hisztokompatibilitási komplexszel rendelkezők nagyobb eséllyel választják egymást társnak, mint azok, akiké hasonló. Erre utal annak a kísérletnek az eredménye is, melyben a kutatók véletlenszerűen összeállított párok és házaspárok MHC-jét hasonlították össze. Kiderült, hogy a házaspárok között ezen a téren sokkal több volt a különbség, mint a másik csoport párba állított tagjainál. MŰKÖDIK A KÉMIA Vajon hogyan vagyunk képesek a magunkétól eltérő MHC-vel rendelkező partnert választani? A válasz röviden így hangzik: az orrunkkal. Egy önkéntesek bevonásával végzett rendhagyó kísérlet során olyan pólókat szagoltattak meg nőkkel, amelyeket két napon át férfiak viseltek. A részt vevő nőket és férfiakat az MHC eltérései alapján kategorizálták, és úgy találták, hogy a nők azoknak a férfiaknak a szagát érezték a legvonzóbbnak, akiknek az MHC-je az övéktől a leginkább különbözött. Ugyanezt igazolta az a kutatás is, melyben kosárlabdázó diákok pólóit szagoltatták meg lányokkal egy meccs után. Feladatuk az volt, hogy rangsorolják, melyiket érzik a legkellemesebbnek – és ők is az övéktől legnagyobb mér-
76
CSALÁDTERVEZÉS
MEDDŐSÉG – EGYÉB RIZIKÓFAKTOROK MEDDŐSÉG
A termékenységet nem csak hormonális problémák, nőgyógyászati vagy nemzőképességet befolyásoló betegségek akadályozhatják. Jelentős mértékben hatnak rá életmódunk jellemzői, szokásaink, de az időzítésen is múlhat a babatervezés sikeressége.
ÉLETKOR Ahogy egy nő menstruálni kezd, szervezete egyre inkább felkészül nagy feladatára, a gyermekvállalásra. Ehhez optimális életkor a 25-35 év közötti szakasz, ugyanis ekkorra általában „beáll” a női hormonrendszer és a test készen áll a baba fogadására. Születéskor már adott petesejtszám áll rendelkezésre, amely az évek során csökken, továbbá a petesejtek minősége is változik. 35-37 év között csökkenni kezd a fogamzás esélye, illetve több lehet a komplikáció a babavárás során. DOHÁNYZÁS Ma már mindenki tudja, hogy a dohányzás és a passzív dohányzás egyaránt káros. A „füstölgés” nem kizáró ok, de ha valaki kisbabát vállalna, minél hamarabb érdemes felhagynia ezzel a szokással. A dohányzás rongálja a petevezetőket és a méhnyakat, felgyorsítja a petefészkek öregedését. A cigerattázó nőknél magasabb a vetélés és a méhen kívüli terhesség kockázata. A női test körülbelül 9 hónap alatt szabadulhat meg a cigaretta káros hatásainak következményeitől. Aki pedig apa szeretne lenni, annak jó tudnia, hogy a dohányzás negatívan befolyásolja a spermiumok életképességét és érési folyamatát. SÚLYPROBLÉMÁK A szélsőséges túlsúly vagy a kóros alultápláltság szintén akadályozhatja a megtermékenyülést, elősegítheti a női ciklus zavarainak kialakulását, illetve férfiaknál a megfelelő hormontermelést. Ma egyre több nő és férfi küzd túlsúllyal (átlagon felüli BMI-érték), elsősorban a helytelen táplálkozás és a mozgáshiány miatt. Márpedig minél több zsír van a testen, annál inkább felborulhat a hormonháztartás, csökkentve a babavárás esélyeit. A legegyértelműbb összefüggés az, hogy a női ösztrogén hormon a zsírban tárolódik – tehát minél jelentősebb a zsírlerakódás, annál több lehet az ösztrogén. Ez önmagában is okozhat ösztrogéndominanciát, a progeszteron (a „babamegtartó” hormon) rovására, megnehezítve a fogamzást. A statisztikák alapján az is elmondható, hogy túlsúlyosoknál, elhízottaknál nagyobb a PCOS (policisztás ovárium szindróma), az inzulinrezisztencia és a pajzsmirigyproblémák esélye. Mindezek önmagukban is orvosi kezelést igényelhetnek, továbbá meddőséget okozhatnak. A nem megfelelő testzsírarány miatt a férfiak hormonháztartása is felborulhat, ami kárára lehet a spermák minőségének és gyorsaságának. ALKOHOLFOGYASZTÁS A rendszeres és masszív alkoholfogyasztás rontja a petesejtek minőségét és csökkenti a baba megtartásáért felelős progeszteron hormon termelését. Férfiaknál csökkenti a spermiumok gyor-
78
CSALÁDTERVEZÉS
LELKI GÁTAK ÉS STRESSZ MEDDŐSÉG
A fogamzással kapcsolatos elakadások bio-pszicho-szociális eredetűek, azaz számít a velünk született biológiai hajlam, lelki működésünk és a megélt krónikus stressz; valamint az a szociális környezet, amelyben élünk.
A
fogantatás életünk egyik olyan területe, ahol a leginkább átérezzük, megéljük, hogy testünk és lelkünk összefonódik, valamint gyakran azt is, hogy nem mi irányítunk. A hangulatunk, a kedélyállapotunk fizikai szinten is sok mindent meghatároz. A termékenységet egy úgynevezett ideg-immun-hormon szuperhármas rendszer irányítja. Nem ritka, hogy az orvosok semmiféle testi, fizikai okot nem találnak, mégis elmarad a fogantatás. Ezt nevezik ismeretlen eredetű meddőségnek. Ilyen esetben a lelki oldalt vizsgálni érdemes, hiszen a fennálló krónikus stressz is akadályozhatja a gyermekáldás érkezését. Ezt éppúgy okozhatják a szoros határidők, a megterhelő feladatok és az aggodalmak, mint a tudattalan elvárások és félelmek vagy a tudatos diszfunkcionális hiedelmek.
A gyermekre hiába váró párok egy részénél tehát ezek a lelki tényezők is akadályozhatják az új élet megszületését, és náluk – talán éppen ezért – a legmodernebb orvosi technikákkal is csekélyebb a fogamzás esélye.
A fő nehézséget az jelenti, hogy gyakran tudattalan folyamatokról van szó. Vagyis: annak ellenére, hogy a pár mindkét tagja vágyik gyermekre, sőt mindent megtesznek azért, hogy legyen, előfordulhat, hogy valamelyikük akaratlanul gátat szab ennek. PSZICHÉS AKADÁLYOK A nő részéről állhat a jelenség mögött például a férfi elutasítása, attól függetlenül, hogy közben szereti a párját! Okozhatja ezt bármilyen korábban megélt rossz élménye, problémás viszonya, elakadása, a férfiakkal kapcsolatos bármilyen korábbi negatív tapasztalata – akár az apjával való kapcsolatában, akár korábbi szerelmi viszonyaiban, akár gyermekkori trauma hatására. Fontos tény, hogy a komoly elköteleződés – a házasság – nagyobb biztonságérzetet adhat a nőnek, aki így inkább meri „beleengedni” magát a folyamatba, mélyebbé válhat a bizalma a férfi iránt, a jövő iránt. Ennek nem mondanak ellent a Központi Statisztikai Hivatal adatai sem, melyek szerint a házasságokból több gyermek születik, mint az élettársi kapcsolatokból. Krónikus stresszt okozhat, így lelki befolyásoló tényező lehet az anyához fűződő nem megfelelő kapcsolat is. Lehetséges, hogy a meddőséggel küzdő nő édesanyja vegyes érzelmekkel viseltetik az anyaság és a nőiség témái iránt, vagy akár elutasította saját anyai, illetve női szerepét. Ebben az esetben például azt élhette meg a lány, hogy nem szerette őt az édesanyja. Az anyaság idealizálása is megbújhat a háttérben – az érintett nő olyan tökéletesnek látja a saját
80
CSALÁDTERVEZÉS
INSZEMINÁCIÓ Ha a meddőség kiváltó okának azonosítására, kezelésére már sor került, és mégsincs eredménye a peteérés idejére időzített együttléteknek, akkor kerülhet sor az úgynevezett emberi reprodukciós eljárásokra. Ezek egyike az inszemináció.
Az CSALÁDALAPÍTÁS
emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások igénybevételét az ezekre vonatkozó hazai jogszabályok bizonyos feltételekhez kötik. Ilyen az – többek között –, hogy alapvetően házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyek vehetik igénybe abban az esetben, ha a valamelyik félnél vagy mindkét félnél együttesen fennálló egészségi ok következtében természetes úton egészséges gyermek nagy valószínűséggel nem származhat a kapcsolatból. Ezt legalább két szakorvosi szakvéleménnyel kell igazolni. A beavatkozás 2006 óta olyan egyedülálló nőknél is elvégezhető, akiknek ezt az egészségügyi állapotuk vagy az életkoruk indokolttá teszi. Az asszisztált reprodukciós technikák egyszerű formája lehet az inszemináció, melynek lényege, hogy a spermiumok nem közösülés során kerülnek az érett petesejt(ek) közelébe, hanem mesterséges spermafelhelyezés útján. MILYEN ESETBEN LEHETSÉGES? Általában nem alkalmazható a reprodukciós beavatkozás, ameddig bármelyik kérelmező a gyermek életét, egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető bármiféle megbetegedésben szenved, vagy fertőző betegség kórokozóját hordozza; de akkor sem, ha a létrejövő terhesség a kihordó anya életét súlyosan veszélyezteti, illetőleg abból nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem születhet. Ennek megfelelően nem végezhető el az inszemináció akkor, ha a nemi szervek aktív gyulladásos állapotban vannak. Szintén ellenjavallt, ha például nagyon alacsony a spermaszám, ha mindkét oldalon elzáródott a petevezető, ha nincs tüszőérés, ha jelentős endometriózissal, kismedencei összenövésekkel kell számolni. Segíthet viszont ez az eljárás (egyebek mellett) ismeretlen eredetű meddőség, enyhébb endometriózis, peteérési zavar, méhnyakprobléma, csökkent spermiumszám, az optimálisnál kevesebb jól mozgó hímivarsejt, merevedési vagy magömlési zavar, anatómiai ok, valamint egyes immunológiai problémák miatti termékenységcsökkenés esetén. Szintén megoldást jelenthet, ha a várt gyermekáldás elmaradása pszichés okokra vezethető vissza. Tudni kell, hogy a stimulációs kezelés szövődményeként esetenként hormonális zavar alakulhat ki, illetve hogy az inszemináció gyakoribb ikerterhességet eredményezhet, továbbá méhen kívüli terhességet is előidézhet. Ezenkívül az eljárás során fennáll a fertőzés veszélye – szakszerű ellátás és az orvosi utasítások betartása mellett erre természetesen kicsi az esély. AZ ELSŐ LÉPÉSEK A fontos követelmények egyike, hogy a pár mindkét tagja negatív STD-vizsgálati eredménnyel rendelkezzen (az STD nemi úton terjedő betegségeket jelöl: HIV, hepatitisz, szifilisz, chlamydia). Az inszeminációhoz leggyakrabban a pár férfitagja által aznap leadott spermiumváladékot használják; előzőleg 3 napon át tartózkodni kell a nemi élettől. A spermium származhat helyszíni mintaadásból, illetve a megadott előírások betartása esetén lehet otthonról hozott is.
86
CSALÁDTERVEZÉS
KI LEHET ÖRÖKBEFOGADÓ? Aki örökbefogadásra jelentkezik, általában több kudarccal, veszteséggel a háta mögött indul el az örökbefogadás irányába. Ám az új út elején is sok lehet a bizonytalanság, rengeteg kérdés merülhet fel.
Az
örökbefogadás célja, hogy az örökbe fogadó szülők és családjuk, valamint az örökbe fogadott gyermek között hosszú távú, stabil családi kötelék jöjjön létre és a gyermek szerető családban nevelkedhessen.
CSALÁDALAPÍTÁS
BÁRKI LEHET ÖRÖKBEFOGADÓ? Alapvetően szinte bárki jelentkezhet örökbefogadásra, ha úgy érzi, a szívében megszületendő gyermeket a karjaival is szívesen ölelné. Persze azért van néhány feltétel, melyeknek meg kell, hogy feleljen az örökbefogadásra jelentkező, és azt is tudni kell, hogy az örökbefogadás célját figyelembe véve a gyámhivatal a gyermek érdekében elsősorban házasságban élőknek engedélyezi az örökbefogadást. Az alapvető elvárások a következők. A jelentkező a gyermeknél legalább 16 évvel, de legfeljebb 45 évvel idősebb, legalább 25 éves, teljesen cselekvőképes nagykorú személy legyen, aki nem áll szülői felügyeletet megszüntető vagy közügyek gyakorlásától eltiltó bírói ítélet hatálya alatt, akit személyisége és körülményei alapján alkalmasnak találnak örökbe fogadó szülőnek (ezt vizsgálatokkal ellenőrzik), valamint aki teljesíti a feltételeket: részt vesz az örökbefogadás előtti lépéseken, tanácsadáson, és alkalmasságát határozatban állapítja meg a gyámhivatal.
Nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyeleti jog megszüntetését vagy a közügyek gyakorlásától való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, illetve akinek a gyermekét nevelésbe vették.
ÖRÖKBEFOGADÁS EGYEDÜLÁLLÓKÉNT Mivel az örökbefogadás elsődleges célja a gyermek számára család biztosítása, a családjogi törvény a gyermek érdekében fogalmazza meg azt a szabályt, melynek alapján a gyámhivatalnak mindenekelőtt a házasságban élő örökbefogadók által történő örökbefogadást kell előnyben részesítenie. Ez azt jelenti, hogy az egyedülálló általi örökbefogadás sem kizárt, amennyiben az a gyermek érdekében áll. Az egyedülállók alkalmasságát a családügyi miniszternek kell jóváhagynia külön eljárás keretében, és egyedülálló csak olyan gyereket kaphat, akit egyetlen házaspár sem vállalt az országban. Egyedülálló személy által történt örökbefogadásnál más személy nem fogadhatja örökbe a gyermeket, tehát az örökbefogadó élettársa nem lehet örökbefogadó. A gyermeket utólagosan csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe.
102
CSALÁDTERVEZÉS
CSALÁDI TÁMOGATÁSOK Az örökbe fogadott gyermek után alapvetően ugyanaz jár családi támogatásként, mint ami egy azonos korú vér szerinti gyermek után járna. A juttatások a gondozásbavétel napjától kaphatók, azaz akkortól, amikor a szülő hazavitte a gyermeket.
CSALÁDALAPÍTÁS
BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONYHOZ KÖTÖTT PÉNZBELI ELLÁTÁSOK Csecsemőgondozási díj (csed): alapvetően az örökbe fogadó anyát illeti meg. Igénybe veheti továbbá az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbefogadni szándékozó nő egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, netán meghal, továbbá az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette nevelésbe örökbefogadási szándékkal. Gyermekgondozási díj (gyed): az örökbe fogadó anya vagy apa is igénybe veheti. Az a személy is kérheti, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van. Mellette időkorlátozás nélkül lehet kereső tevékenységet folytatni. Gyermekápolási táppénz (gyáp): az örökbe fogadó szülőnek jár, ha a 12 évesnél fiatalabb gyermek betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni. Annak is jár, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van. „Gyed extra”: ha több különböző korú gyermek is van a háztartásban, akkor egyidejűleg több ellátás is folyósítható a szülő részére. Örökbefogadói díj (öfd): akkor jár, ha a gyermek a kihelyezéskor betöltötte a 2. életévét. Felső életkori korlát nincs, azaz akár egy 17 éves gyerek örökbefogadásánál is megkapja a szülő. Az örökbefogadói díj naptári napi alapját a gyermekgondozási díjhoz hasonlóan állapítják meg; összege a naptári napi alap 70%-a, legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.
ÉVRŐL ÉVRE Milyen támogatásokra lehet számítani az örökbe fogadott gyermek életkora szerint a kihelyezés napjától, amennyiben a szülőnek a megelőző két évben volt 365 nap biztosítási ideje? 0-168 napos: öfd és csed 168 napos korig, gyed 2 éves korig, majd gyese 3 éves korig. 168 napos – 1 éves 197 napos: gyed 2 éves korig, majd gyese-re 3 éves korig. 1 éves (197 napos) – 2 éves: gyed 168 napig, majd gyese 3 éves korig. 2 éves – 2 év 197 napos: örökbefogadói díj 168 napig, majd gyes 3 éves korig. 2 év 197 naposnál idősebb gyermek: örökbefogadói díj 168 napig. Bármilyen korú gyermek: családi pótlék, anyasági segély.
ALANYI JOGON JÁRÓ CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK Anyasági támogatás: akkor jár az örökbe fogadó szülőnek, ha a szülést követő 6 hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték.
114
Mit értünk családtervezés alatt? Milyen családi minták befolyásolhatják ezzel kapcsolatos döntéseinket? Milyen életkorban optimális babát vállalni? Hogyan készülhetünk fel testileg-lelkileg a gyermek érkezésére? Hogyan dolgozhatjuk fel azt, ha netán veszteség ér minket, és mikor van itt az ideje az újratervezésnek, az újrakezdésnek? Miért hasznos a családtervezési tanácsadás? Mik lehetnek a meddőség okai? Milyen esetben és hogyan szüntethetők meg? Mit mutatnak a genetikai vizsgálatok? Milyen tényezők gátolhatják, illetve segíthetik a fogamzást? Miféle megoldásokat választhatunk, ha esetleg nem érkezik meg hozzánk természetes úton a baba? Hogyan válhatunk mégis családanyává, családapává? Könyvünk többek között ezekre a fontos kérdésekre ad választ családalapítás előtt állóknak és családbővítést tervezőknek, további sok-sok hasznos információval kiegészítve.
Ára: 4 490 Ft