HelloBaby magazin 2023. október-november

Tartalom

2023. október-november

Babatervezés

10 Kérdőjelek az anyává válás útján

12 A teherbe esés lelki akadályai

14 ÉletÉrzés Egyesület: az életért, érzéssel

16 CSOK-változások 2024-től

Babavárás

20 Már ilyen is van: terhességi nyálteszt

22 Miért jó a kismamáknak a vízi torna?

24 Fontos tudnivalók a veszélyeztetett terhességről

26 Kozmetikai kezelések várandósoknak

28 A terhességi aranyérbetegségről

Itt a baba

34 Hogyan lett belőlünk 7 tagú nagycsalád? 3. rész

38 Az első hetek apaként

40 Hogy jól szopjon a baba

42 Így enyhíthetők a fogzás tünetei

44 Intimtorna az egészséges gátizmokért

46 Életmódváltás? Azt már nem! Vagy mégis…?

48 Szülés után, többgyermekes anyaként

50 Májtranszplantációra várva

Fontos tudnivalók a veszélyeztetett terhességről

Intimtorna az egészséges gátizmokért

Kérdőjelek az anyává válás útján

Stresszkezelés a gyakorlatban 62

Kicsikkel az élet

54 Mentes babaételek, Szeretetkonyhám

56 Mit érdemes tudni a nyelési zavarról?

58 Amikor az etetés nyűggé válik

60 Egyszerű szenzoros receptek otthonra, 1. rész

62 Stresszkezelés a gyakorlatban, 2. rész

64 Hogyan kezdjünk hozzá? Kézjelek a rajtvonalnál

66 Miért fontosak gyermekünknek a mondókák?

67 Mondjuk együtt!

69 Tegyünk az orrdugulás ellen!

Család születik

72 Babák a világ körül: Portugália

76 Kétlaki élet a családban

79 Egy hét Buenos Airesben, három kisgyerekkel

82 Mit együnk utazás közben a családdal?

84 Programszervezés a kistesó érkezése után

86 KönyvTár

Psziché

90 Emberábrázolás gyermekrajzokon

92 Online iskola-előkészítő, 2. rész

94 A meltdown nem hiszti!

96 PiacTér

100 Infografika – Hogyan csökkenthető a bölcsőhalál kockázata?

KönyvTár 86

Környezettudatosság, természet, zöld témák

Programszervezés a kistesó érkezése után

84

Babatervezés

Kérdőjelek az anyává válás útján 10

Egy nő (és egy pár) életének egyik legszebb, legizgalmasabb, egyben legbizonytalanabb időszaka, amikor igent mondanak a baba érkezésére. Tervezik a legideálisabb időpontot a foganásra, vágyakoznak és várakoznak. És ha elérkezett az ő idejük, az öröm, a boldogság mellett egyre több kérdés is felvetődik bennük.

A teherbe esés lelki akadályai

Amikor a gyermekáldás várat magára, felmerül, hogy speciális orvosi vizsgálatokra van szükség, ám egyáltalán nem ritka, hogy semmiféle biológiai magyarázat nincs a meddőségre. Ez esetben funkcionális meddőségről beszélhetünk, melynek az arányát a becslések 15-40%-osra teszik. Lehetséges okait Stumpf Zsuzsanna mentálhigiénés szakember, családállító foglalta össze. (12)

CSOK-változások 2024-től

A jövő évtől ismét változásokra lehet számítani a családi otthonteremtési kedvezményben (CSOK), vagyis a legfőbb állami családtámogatási rendszerben. A nem hivatalosan „városi” CSOK-ként emlegetett támogatást jövőre kivezetik, míg a falusi, azaz a kistelepüléseken elérhető CSOK megmarad, de nem a jelenlegi formában.

Kérdőjelek az anyává válás útján

Szerző: Dobiné Olasz-Papp Nóra anya-magzat kapcsolatanalitikus, dúla

Egy nő (és egy pár) életének egyik legszebb, legizgalmasabb, egyben legbizonytalanabb időszaka, amikor igent mondanak a baba érkezésére. Tervezik a legideálisabb időpontot a foganásra, vágyakoznak és várakoznak. És ha elérkezett az ő idejük, az öröm, a boldogság mellett egyre több kérdés is felvetődik bennük.

A teherbe esés lelki akadályai

Lejegyezte: Szále Kata újságíró, mentálhigiénés szakember

Amikor a gyermekáldás várat magára, felmerül, hogy speciális orvosi vizsgálatokra van szükség, ám egyáltalán nem ritka, hogy semmiféle biológiai magyarázat nincs a meddőségre. Ez esetben funkcionális meddőségről beszélhetünk, melynek az arányát a becslések 15-40%-osra teszik. Lehetséges okait Stumpf Zsuzsanna mentálhigiénés szakember, családállító foglalta össze.

Test és lélek egy egység – ez már tudományosan is bizonyosságot nyert. Miként hatnak például a hormonok működésére a különféle érzelmi állapotok?

Ezt komoly endokrinológiai kutatások során vizsgálták, a témáról jelentős szakirodalom áll rendelkezésre.

A fogamzás körüli elakadások pszichoszomatikus eredetűek is, így fontos a lelki okok felderítésével is foglalkozni.

A baba késlekedése leggyakrabban a a stressz és a szorongás káros hatásaival függ össze – ám ha a rohanó életmóddal felhagyva sem „kopogtat a gólya”, akkor biztosan érdemes mélyebbre ásni.

Pszichés blokkok

A lelki elakadások sokszor úgy hatnak ránk, hogy azoknak egyáltalán nem vagyunk tudatában, az akaratunktól teljesen függetlenül működnek. Olyanok, mint a jéghegy és annak a csúcsa: csak egy picit, mintha, talán érintene minket az adott téma, de nem gondoljuk, hogy ez vezethet nehézséghez, például a fogantatás késlekedéséhez. Melyek a leggyakrabban előforduló „jéghegyek”?

 Párkapcsolati probléma

A háttérben a ki nem mondott, elfojtott problémák dolgoznak. Előfordul, hogy a nő nem érzi elég biztosnak, biztonságosnak a kapcsolatát a gyermek számára sem, nincs teljesen meggyőződve arról, hogy a párját szeretné gyermeke apjának – persze ezt a kételyt gyakran magának sem vallja be.

 Szexuális elakadás

A családon belül hallott, hangoztatott hitmondatok erős lelki gátat teremthetnek. Ugyanezt korábban megélt abúzus, fájdalmas szexuális élmény is okozhatja, de a születés eseményei is befolyásolhatják.

 Korábbi vetélés, abortusz

Kísérői: bűntudat, félelem a veszteségtől, a fájdalomtól. Abortusz esetén a fel nem dolgozott bűntudat különösen erős blokkot hozhat létre.

 Meddőség okozta stressz

Sajnos, nem ritka, hogy a babáért folytatott küzdelem során bekúszik a mindennapokba a krónikus stressz és a depresszió, és máris ördögi körben találja magát az érintett.

 Traumatizált gyermekkor

A különösen nehéz gyermekkor emlékei is gátat képezhetnek. A rossz szülő-gyermek kapcsolatban, a nagy szegénységben, komoly nélkülözésben felnőtt, illetve az egykor bántalmazott gyermek nőként úgy érezheti, nem szeretné, hogy a saját gyermekének ilyesmit kelljen átélnie. De nem tudja, hogyan óvhatná meg ettől, így a szíve mélyén – tudat alatt – azt érzi a legmegnyugtatóbbnak, ha nem is születik gyermeke.

 Korábbi abúzusélmény

Aki ilyen traumát élt meg, úgy érzi, hogy beszennyezték, tönkretették, „elrontották”. A megalázottság, a szégyen érzete kapcsolódhat a szexualitáshoz, a nemi szervekhez fűződő élményekhez.

 Anyafüggőség

Nagyon szoros, túlságosan szoros anya-lánya kapcsolat esetén a lány úgy érezheti, hogy úgysem lehet olyan jó anya, mint amilyen az ő édesanyja. Bár felnőtt nő, a kapcsolati dinamikát tekintve gyakran gyermek marad, így ő „nem lehet” anya.

 Ikervesztés, testvérvesztés

Lelkiismeret-furdalás, nem tudatosodott bűntudat

Babavárás

Már ilyen is van: terhességi nyálteszt

A terhességi teszt minden kisbabára vágyó nő számára nagy segítség, mert bárhol, bármikor egyszerűen használható, és az eredmény – amelyből szinte teljes bizonyossággal megállapítható, hogy megfogant-e a magzat – percek alatt megszületik. (20)

Miért jó a kismamáknak a vízi torna?

Sokan az év minden szakában szeretnek úszni, vízben relaxálni, hiszen a víz csodálatos közege már önmagában is számtalan pozitív hatással bír. Szerencsére a várandós kismamáknak sem kell lemondaniuk erről, emellett a vízben végzett torna, a vízi szülésfelkészítő foglalkozások új, izgalmas élményekkel gazdagíthatják őket és a pocakban lévő babájukat. (22)

A terhességi aranyérbetegségről

A várandósság örömteli időszakában a nők közel harmadának életét keseríti meg a kellemetlen tünetekkel járó terhességi aranyérbetegség. Viszonylagos gyakorisága miatt sokan a gyermekvárás egyik szükségszerű velejárójának tartják, ám kis odafigyeléssel, megfelelő életmódváltással ezek a tünetek megelőzhetők, illetve enyhíthetők. (28)

Szerző: Szále Kata újságíró, mentálhigiénés szakember

Fontos tudnivalók a veszélyeztetett terhességről

Sokan megijedünk, ha veszélyeztetett terhességről hallunk. Ki van veszélyben, a baba? És a mama is? Mekkora veszélyben? Szorongás helyett érdemes mindenekelőtt tájékozódni!

Júlia a második gyermekével volt várandós, amikor a szülés előtti hetekben egy vizsgálat során megállapították, hogy a babája nem fordult meg, farfekvéses. „Ez akkor veszélyeztetett terhesség” – mondta az orvosa, és rögtön be is jegyezte a várandósgondozást követő kiskönyvbe. Júlia jól emlékszik, mennyire megijedt, hiszen egészen addig – és az előző babavárása során is – minden rendben volt.

Pár nap múlva újra találkoztak a szülész-nőgyógyásszal, és Júlia kérte, nézze meg újra, hátha azóta befordult a baba. „Hát, jó!” – felelte a doktornő, nem túl nagy meggyőződéssel. És milyen szerencse, hogy újabb vizsgálat történt, hiszen a kisbaba ekkorra már fejvégű fekvésbe került! Júlia csupán néhány napig volt veszélyeztetett

terhes, de máig sem feledte a rossz érzést, a bizonytalanságot, amit ez az eset okozott benne.

Nem kell rögtön megrémülni!

Kezdjük talán a legfontosabb dologgal: a legtöbb veszélyeztetett terhesség, még nagyobb kockázatú várandósság esetén is, egészséges újszülött világrajöttével zárul, és az édesanya is egészséges. Ez a fogalom tehát, bár riadalmat válthat ki, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a magzatnak bármilyen baja, rendellenessége van. A terhességek 20-30%-a magas kockázatúnak számít, ami annyit jelent, hogy a várandósság, a szülés során nagyobb körültekintéssel kell eljárni, több vizsgálatra lehet szükség, az

A terhességi aranyérbetegségről

A várandósság örömteli időszakában a nők közel harmadának életét keseríti meg a kellemetlen tünetekkel járó terhességi aranyérbetegség. Viszonylagos gyakorisága miatt sokan a gyermekvárás egyik szükségszerű velejárójának tartják, ám kis odafigyeléssel, megfelelő életmódváltással ezek a tünetek megelőzhetők, illetve enyhíthetők.

Aranyere mindenkinek van: a végbélnyílás körüli vénás hálózat fontos része a végbél záró mechanizmusának. Ennek tágulása kezdetben észrevétlenül is előfordulhat. Ha azonban a tágulat tartósan akadályozza a vér áramlását, a vénák meggyengülnek, a vér felgyülemlik bennük, ettől megduzzadnak és kellemetlen tüneteket okozhatnak. Ezt nevezik külső vagy belső aranyérbetegségnek, attól függően, hogy a tágulat a záróizom alatt vagy felett helyezkedik el.

Kívül vagy belül

Külső aranyérbetegség esetén akár dió nagyságú duzzanat is kialakulhat, amely sebészeti beavatkozást igényel – ez nemegyszer helyi érzéstelenítéssel, ambuláns ellátás keretében is megtörténhet. Ha nem kerül rá sor, a duzzanat begyulladhat, tályog keletkezhet. A belső aranyérbetegségnek négy stádiuma van. Az elsőben a páciens panaszmentes, esetleg enyhe vérzés utalhat a bajra. A második stádiumban ki-be csúszó csomó keletkezik, amely a harmadik stádiumban az egyre táguló véna miatt már nem tud visszacsúszni a záróizmon keresztül, csak szakorvos tudja visszahelyezni. A negyedik szakaszban – a vér krónikus pangása miatt a vénás rendszerben – műtétre van szükség, amelyet azonban várandósság alatt általában nem javasolnak a szakemberek, már csak azért sem, mert szülés után a tünetek rendszerint sokat javulnak vagy teljesen megszűnnek.

Mi lehet az oka?

Az ülőmunka, a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a túlzásba vitt testedzés egyaránt okozhat aranyérbetegséget, amely bármely életkorban jelentkezhet, de a várandós nők – különösen, ha a teherbe esés előtt is voltak tüneteik – fokozottan veszélyeztetettek.

A terhesség alatt, főleg a harmadik trimeszterben, a méh a baba növekedése miatt egyre nagyobb súllyal

nehezedik a kismedence kötőszöveteire. Ilyenkor nemcsak a belek és a gátizmok kerülnek nyomás alá, hanem az alhasi visszerek és a végbél környéki érhálózat is, ami pangást okozhat és csomók kialakulásához vezethet. A nyomásviszonyokat a kismedence ereiben a a magzat táplálása miatti fokozott vérellátási igény is megváltoztatja.

A várandósság idején gyakori lehet a székrekedés –amelynek többek között a hormonális változások, főleg a progeszteronszint emelkedése és a vaspótlásra szolgáló készítmények, magzatvédő vitaminok az okai. Ennek következményeként is kialakulhatnak aranyeres csomók, ráadásul miután a táplálék hosszabb ideig marad a belekben, befolyásolja az emésztést, és további problémákat, puffadást, fokozott gázképződést okozhat.

Tünetek és megelőzés

Az aranyérbetegség legjellemzőbb tünete a végbélnyílás viszketése, érzékenysége. Ha a kitágult véna körül megsérül a nyálkahártya, a vécépapíron megjelenő apró vércseppek is jelzik. Később, amennyiben az aranyeres csomó begyullad, fájdalommal járhat a székelés és az ülés is. Amennyiben a hormonális változások következtében a szövetekbe a visszerekből gyorsabban áramló folyadék miatt az aranyérben vérrög vagy ödéma keletkezik, az már folyamatos, nem múló fájdalmat okoz.

A kismama akkor teszi a legtöbbet magáért, ha olyan életmódra vált, amellyel elkerülheti a székrekedést, ezáltal is segítve a zavartalan terhességet, hozzájárulva egészségének hosszú távú megőrzéséhez. Várandósként mozogjunk, tornázzunk rendszeresen, de csak annyit, amennyi jólesik!

Szerző: Geszti Anna újságíró

Itt a baba

Az első hetek apaként ?

Hihetetlen, de a nagylányom most már iskolába ment, az ikreim pedig ötévesek lettek, mégis úgy emlékszem vissza apaságom kezdetének időszakára, mintha csak tegnap lett volna. Persze mindkét eset más volt: míg először rutin nélkül, kezdő szülőként vágtam neki az új feladatoknak, addig az ikreknél már jóval tapasztaltabban, mégis sok bizonytalansággal teltek az első hetek. (38)

Hogy jól szopjon a baba

A hatékony szoptatás egyik feltétele, hogy a csecsemő megfelelően legyen mellre helyezve. A születés utáni első hetek a tanulásról szólnak, hisz míg egy újszülöttnek ösztönösen megy a szopás, addig az anyának ezt meg kell tanulnia, illetve az új anya-baba párosnak meg kell ismernie egymást, össze kell szokniuk. (40)

Májtranszplantációra várva

Anna ebben az évben, január 30-án látta meg a napvilágot Győrben, panaszmentes terhesség után, 10/10-es Apgar-értékkel. Problémamentesen, császármetszéssel jött világra. Nagy volt a boldogság a családjában, ám a születése után két nappal, éppen a kórházi látogatás idején rossz hír érkezett: igen alacsony volt a vérlemezkeszáma. (50)

Életmódváltás? Azt már nem! Vagy mégis…?

A szó, amitől mindig kirázott a hideg: életmódváltás. Középiskolás korom óta porondon volt nálam a fogyókúra, csak akkoriban még, önmagammal mindenben kritikus tinédzserként jelentéktelen 2-3 kiló foglalkoztatott. Aztán felnőttként, az első terhességem után ez a szám a tízszeresére ugrott, és valódi problémává nőtte ki magát. (46)

Az első hetek apaként

Szerző: Sánta Dávid blogger, @santabros

Hihetetlen, de a nagylányom most már iskolába ment, az ikreim pedig ötévesek lettek, mégis úgy emlékszem vissza apaságom kezdetének időszakára, mintha csak tegnap lett volna. Persze mindkét eset más volt: míg először rutin nélkül, kezdő szülőként vágtam neki az új feladatoknak, addig az ikreknél már jóval tapasztaltabban, mégis sok bizonytalansággal teltek az első hetek.

Kezdjük az elején: már most szeretném leszögezni, hogy nem a pelenkázás és az éjszakázások száma szerint szeretném górcső alá venni ezt a pár hetet, inkább érzelmi oldalról, a saját tapasztalataim alapján vizsgálnám.

Emlékszem, amikor a kislányunk még a pocakban lakozott, mindent elkövettünk, hogy a lehető legfelkészültebben várjuk. Tanfolyamokra jártunk, sokat olvastunk a témában, beszereztünk mindent, ami szükséges lehet majd, és persze minden olyat is, amik később felesleges kacatnak bizonyultak. Szóval, várakoztunk gőzerővel. Közben pedig elképzelésem sem volt arról, milyen apuka is leszek. Tudtam, hogy mindennél jobban vágyom rá, hiszen nem minden ment zökkenőmentesen a babatervezés elején, de ettől függetlenül megannyi kérdés zakatolt a fejemben.

Mondanom sem kell, hogy mindkét alkalommal az apás szülést választottam. Természetesen mindenki maga dönti el, szeretne-e ott lenni, de ez számomra egyértelmű volt. Milyen jól tettem, hiszen itt jött az első érzelmi löket! Sosem felejtem el azokat a pillanatokat, amikor először láthattam a a kicsiket, néztem a szemüket, fülüket, apró kis porcikáikat, és azon gondolkodtam, milyen tökéletesek.

Szinte felfoghatatlan volt, hogy ők az én gyermekeim. Furcsa, de ezt éreztem akkor is, amikor az ikrek érkeztek, pedig ekkor már másfél éve szülő voltam. Aztán hazatértünk a kórházból és jött a rengeteg teendő és a sok ismeretlen dolog a baba körül. Próbáltam kivenni a részem mindenből, mégis teljesen össze voltam zavarodva. Az a hatalmas érzelmi hullám, az az azonosulás, amit a kórházban éreztem, elmaradt.

Nagyon érdekes, hogy az első kislányom érkezésekor még megvolt, inkább csak elbizonytalanodtam olykor. Viszont miután megérkeztek az ikrek, mintha elvágták volna az apai érzések kapcsolódó fonalait. Talán a túl sok tennivaló miatt, talán mert túlságosan meg akartam felelni apaként, talán mert arra az érzelmi intenzitásra vártam, ami legelőször magával ragadott, de azóta nem jött. Erről még a feleségemnek sem mertem úgy igazán mesélni, számos kérdés merült fel bennem, amelyekre folytonosan kerestem a válaszokat.

Vajon jól fogom csinálni?

Vajon képes leszek-e három gyereket felnevelni?

Vajon meg tudom büfiztetni, meg tudom etetni, el tudom altatni őket az anyukájuk nélkül? Vajon érzem majd még azt, amit ott, akkor a kórházban? Ilyen, és ehhez fogható kételyek forogtak a fejemben. Hirtelen, váratlanul lettem nagycsaládos apuka, és rájöttem: nem szeretném robotüzemmódban, a napi rutinok alapján lezongorázni sem az elejét, sem a további közös éveket, amelyek még ránk várnak. Szerettem volna mindenféle szempontból jelen lenni, mind érzelmileg, mind pedig fizikailag. Döntöttem: változtatok!

Igyekeztem minél inkább észrevenni azokat az apró dolgokat, amelyek a rutin miatt eleinte elvesztek, vagy talán meg sem voltak. Kizártam minden olyan tanácsot, ami csak összezavart, az ösztöneimre hallgattam. Mert ha vannak anyai ösztönök, létezniük kell apai ösztönöknek is – gondoltam. Léteznek is.

Átadtam magam az érzéseimnek, bolondoztam a gyerekekkel, amikor úgy láttam, hogy kezdünk mindannyian kimerülni. Ez nagyon sokszor átlendített minket a mélyponton, sőt úgy éreztem, végre van valami, amit csak tőlem kaphatnak meg. Öleltem őket, amikor tudtam, hogy már csak ez segít, kezdtem meg- és kiismerni mindhármuk különleges egyéniségét, természetét. Elloptam a boldog kacajokat, a huncut pillantásokat, szinte tartalékoltam azokat az emlékkockákat a fejemben, amikről tudtam: egyediek és megismételhetetlenek. Az első etetéseket, a nyakig kakis rugdalózókat, az első apás fürdetéseket, a hajnali keléseket, amiket már egyedül is hárítani tudtam, azokat a sétákat, amelyeken csak velem voltak.

Az első közös táncokat a lányaimmal, no meg a vicces ökölpacsikat a fiammal. A mai napig a fülemben szól -

Szerző: Németh Krisztina újságíró

Szülés után, többgyermekes anyaként

A baba megszületésével az addigi 9 hónapos fizikai átalakulásunk véget ér. Most már kívül hordjuk „a második szívünket”, és megkezdődhet testünkben a regenerálódás folyamata. Hogyan tudjuk ezt támogatni, elősegíteni?

Szerintem abban egyetértünk, hogy az lenne a legjobb, ha a szülés után egyből minden az eredeti (vagy még jobb) állapotába állna vissza. Sajnos, ez nem ilyen egyszerű. Testünk 9 hónapos átalakulását, munkáját nem tudjuk egy csettintéssel megváltoztatni. Sokan úgy tartják, szülés után újabb 9 hónapra van szüksége a női testnek, amíg gyógyul, regenerálódik. Ezt nehezíti az a körülmény, hogy közben el kell látni a kisbabát. Ráadásul minél több gyermek van, annál inkább csökken az anyuka önmagára fordítható ideje. Hosszú távon azonban mindenkinek az a legjobb, ha rendbe tudja hozni magát. Fontos, hogy komfortosan érezze magát, továbbá senki sem szeretné, ha 10-20 év múlva jönnének elő a kellő regenerálódás elmaradása miatt kialakuló egészségügyi problémák. De hogyan illeszthetők be a mindennapok forgatagába a lelki és fizikai felépülést támogató dolgok?

Pihenés és lelki támasz

Az első kisbabával viszonylag könnyen megoldható, hogy az anya saját magával is foglalkozzon, amikor a pici alszik. Többedik gyereknél az alvásidőre nem lehet számítani, mert alapvető Murphy-törvény, hogy úgysem fog mindegyik egyszerre aludni. Mielőtt belevágnánk teendőinkbe, próbáljunk meg családi segítséget bevetni. Ha mindennap átjön valaki, akár csak egy órára, és leviszi a nagyokat a játszótérre, máris akad egy kis csendes idő, amit alvással, babázással vagy tornázással is eltölthetünk. Az első időszakban nagyon fontos, hogy amikor csak van lehetőségünk, aludjunk! Én például, amikor itthon volt minden gyerek, ebéd után bevezettem a csendes pihenőt. Ebben az időben én is elbóbiskoltam (szoptatás közben is, amire született egy saját kifejezésünk: szoptalvás). Ebben biztosan segített, hogy a szoptatás során nyugtató hormonok termelődnek, amitől türelmesebbé, nyugodtabbá válunk. Ami azt illeti, nekem igazán kellett is ez a természetes nyugtató négy gyerek mellett.

A lelki támogatásban sokat segít, ha van valaki, egy felnőtt, aki meghallgat minket, vagy ha épp csak a jelenlétére van szükségünk, mindenféle sértődés nélkül csendben ott van mellettünk.

Torna – de mikor?

A fizikai regenerálódás nekem nem ment könnyen: ha tornázni szerettem volna, valamelyik nagyobb gyerek biztosan rám mászott. Amennyiben a gyerekek járnak közösségbe, ezekre az időpontokra be lehet tervezni az ilyen programot. De azzal számolnunk kell, hogy valamelyik tesó mindig beteg, vagy épp zárva van az óvoda, iskola. A legjobb megoldás tehát talán az, ha megpróbálunk a gyerekekkel együtt mozogni. Persze ez nem az a periódus, amikor meg kell döntenünk a korábbi rekordjainkat! Viszont már néhány hátizom-, melizomátmozgató gyakorlat is csodásan feltölthet és sokkal jobban fogjuk érezni magunkat. Ezek olyan mozdulatokat igényelnek, amiket a gyerekek is könnyen el tudnak sajátítani. Nem szabad megfeledkeznünk a láthatatlan izmainkról sem. Ha hüvelyi úton szültünk, minél hamarabb kezdjünk gátizom-erősítő gyakorlatokat. Ezeket bármikor csinálhatjuk: alvás előtt, szoptatás közben, vagy amíg keverjük az ételt a tűzhelyen. Ha nem tudjuk, mit hogyan kell csinálni, kérjük szakember segítségét!

Speciális problémák

Érdemes a nőgyógyászunkat kifaggatnunk a hathetes kontrollon, van-e esetleg valamilyen szervi süllyedésünk – erre annál nagyobb az esély, minél több gyereket szültünk. Ha kiderül, hogy van ilyen problémánk, azzal is célzottan kell foglalkozni. Amennyiben császármetszéssel szültünk, figyeljünk oda a műtéti hegre. Kenjük, masszírozzuk, ápoljuk, és ez mindenképp legyen a mindennapjaink része – meg fogja hálálni. A szétnyílt hasizom a szülés módjától függetlenül jellemző a többgyermekes anyukák körében, így ezzel is foglalkoznunk kell. A hasizom regenerálódási ideje szülés után 9 hónap, így ha ez idő eltelte után is jelentkeznek gondok – derékfájás, előreeső pocak (mintha állapotosok lennénk) – ajánlott felkeresnünk egy szakembert, aki megvizsgálja, milyen mértékű az elváltozás, és speciális feladatokat, javaslatokat ad a korrekcióhoz. Végül, de nem utolsósorban: legyünk türelmesek magunkkal és a testünkkel is! Ha pedig a leírt tanácsok közül legalább egyet megfogadunk, máris nagyon sokat tettünk magunkért és a családunkért.

Kicsikkel az élet

Mentes babaételek

Amikor az etetés nyűggé válik

A szülők közel fele tapasztal valamilyen nehézséget gyermeke táplálása során. Előfordul, hogy a baba kiköpi a répát vagy sírva fakad evés közben – honnan tudható, hogy ez még rendben van-e? Ha nincs rendben, akkor mi a teendő? És miben segíthet a dietetikus? (58)

Stresszkezelés a gyakorlatban

Az előző lapszámban ismertettem a streszszes állapotok 3 különböző szintjét, és azt is elmondtam, mi mindent érdemes folyamatosan megtennünk annak érdekében, hogy általános állapotunk a lehető legjobb legyen. Ez fontos, hiszen így kisebb hatást gyakorolnak ránk a stresszorok – amelyeket az életünkből kizárnunk lehetetlen. (62)

Amikor az etetés nyűggé válik

Szerző: Ádám Judit MSc dietetikus, perinatális szaktanácsadó, JuDiet

A szülők közel fele tapasztal valamilyen nehézséget gyermeke táplálása során. Előfordul, hogy a baba kiköpi a répát vagy sírva fakad evés közben – honnan tudható, hogy ez még rendben van-e? Ha nincs rendben, akkor mi a teendő? És miben segíthet a dietetikus?

Azevészavarok pontos gyakorisága nem ismert, de az elmondható, hogy öt családból kettő biztosan találkozik kisebb-nagyobb akadályokkal a gyermekek etetése során. A táplálási probléma megjelenhet más tünettel együtt vagy anélkül is. Az evészavar olyan táplálási eltérés, amely 2 hétnél tovább áll fenn, és melynek során a gyermek jelentősen többet vagy kevesebbet eszik a korához képest, valamint emellett legalább egy egyéb aggasztó tünetet is látunk (hamarosan ezekről is szó lesz).

Lehet, hogy csak válogatós?

Sok szülő úgy fogalmaz, hogy a gyermeke „válogatós” vagy „rossz evő”. A válogatósság egy bizonyos életkorban normális: 1,5 éves kor körül kezdődik és óvodáskorban ki is növik a kicsik. Bár ez nem kóros, mégsem mindegy, hogy ezen az időszakon hogyan megyünk keresztül.

Minél fiatalabb egy gyermek, annál nagyobb hatással van rá a szülővel való interakció, így rendkívül fontos, hogy táplálásához pozitívan viszonyuljon a család akkor is, ha éppen nem eszik meg mindent.

Amennyiben biztonságos, válaszkész közegben nevelkedik, ahol az ételekkel való egészséges viszony kialakítását megkönnyítik számára, akkor maradandó probléma nélkül eshet át ezen az időszakon.

Ezek lehetnek az evészavar jelei

Ha a 1,5-5 év közötti gyermek jól fejlődik és gyarapszik, minimum 20-30-féle ételt megeszik, ha az evés körül nincsen feszültség, akkor a válogatósság valószínűleg

nem jelent gondot. Vannak azonban intő jelek, melyek arra utalhatnak, hogy nem egyszerű válogatásról van szó. Érdemes szakemberhez fordulni, ha a táplálási nehézség mellett az alábbiak közül egy vagy több probléma fennáll:

 a gyermek sovány vagy túlsúlyos,

 rágási/nyelési nehézsége van, gyakran öklendezik, félrenyel vagy hány,

 tápanyaghiány, táplálékallergia, -intolerancia gyanúja áll fenn nála,

 teljes élelmiszercsoportokat elutasít (pl. zöldségek),

 hasfájással/székrekedéssel/hasmenéssel küzd,

 nem eszik önállóan (pedig ez az adott életkorban már elvárható lenne),  bizonyos textúrákat teljesen elutasít,  hipotóniás vagy mozgásszervi zavara van,  étkezés alatt sír/feszült/szokatlanul viselkedik.

Egyes ételek, állagok elutasítása egy korábbi rossz élmény következménye is lehet, például egy félrenyelés után, de ez nem feltétlenül okoz tartós táplálási zavart. Ugyanakkor a szülők hozzáállása, mindennapi viselkedése jelentősen hat a gyermek evéshez fűződő viszonyára és ez döntő a már kialakult evészavarok kezelésére nézve is.

Sokoldalú szakértői segítség

Ha a fenti panaszokat észleli valaki, első körben a házi gyermekorvost érdemes felkeresnie, aki szükség esetén tovább irányíthatja őt dietetikus, gyógytornász, evésterapeuta, pszichológus stb. szakemberhez. A dietetikus alapos anamnézisfelvétel, táplálási napló és a táplálás körülményeinek vizsgálata után állít fel dietetikai diagnózist. Mennyiségi és minőségi szempontok alapján értékeli a gyermek gyarapodását és táplálékbevitelét. Elhatárolja az egészséges kisgyermek válogatósságát a kóros viselkedéstől és evészavaroktól, kiszűri a táplálékallergiára, intoleranciára utaló tüneteket, segít eligazodni az ellátórendszerben, és szükség esetén további kivizsgálást javasol.

Miért fontosak gyermekünknek a mondókák?

Szerző: Podonyi Hedvig újságíró

Remek közös időtöltés és örömteli játék lehet, ha a szülő együtt mondókázik babájával vagy kisgyermekével – de ennél jóval több is. Nagyon sokféle pozitív hatást lehet remélni tőle, érdemes tehát minél többször alkalmat találni rá!

Mindenekelőtt: a mondókázás kellemes testközeli élmény, márpedig tudjuk jól, milyen nagy szerepe van az érintésnek és a szemkontaktusnak a szülőgyermek kötődés, az érzelmi kapcsolat elmélyítésében, a szociális fejlődésben. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a babusgatás, az ölbe vevés, az ölelés, a simogatás jelentős szerepet játszik a taktilis (tapintási) ingerek észlelésének differenciálódásában. Az is elmondható az ilyesfajta együttlétről, hogy – szó szerint – segít megtalálni a közös ritmust a szöveg dinamikáját követő mozdulatok révén. Ez nem csak a ritmusérzéket fejleszti: segít például a feszültséglevezetésben, a nyűgös gyermek megnyugtatásában, figyelmének lekötésében. Támogatja a vizuális és auditív észlelés (látás-hallás) és a mozgásmód összekapcsolását, a különféle agyi területek működésének összehangolását. Ezáltal az utánzásos tanulást is segíti, amely fontos tényezőnek számít a kicsik értelmi fejlődésében és ismeretszerzési tevékenységében. A mondókázás kedvező hatásai – az azt kísérő térden lovagoltatás, hintáztatás, ringatás, tapsolás stb. révén – az egyensúlyérzék, a mozgáskoordináció terén is érvényesülnek.

Az intenzív egymás felé fordulás, a játék követése hozzájárul a koncentrációs készség erősítéséhez. A gyakran ismételt szövegek és összefüggéseik felismerése, majd azok elsajátítá-

sa kedvez a mentális (értelmi) képességek és a memóriafunkciók kibontakoztatásának, az intellektuális sikerélmények szerzésének, ezenkívül nagymértékben gyarapítja a szókincset. Azt talán már mondanunk sem kell, mennyire pozitívan hat a hangképzés módjára, a beszédkészség alakulására. Ugyanez a kommunikációs készség terén is előnyöket hozhat. És ha mindez nem lenne elég: a népi mondókák a magyar kultúrával való első ismerkedésre is alkalmat kínálnak, és megalapozhatják a későbbi irodalmi-zenei érdeklődést. Végül, de nem utolsósorban: a mondóka nem kerül pénzbe, nem kell tárolni és ide-oda rakosgatni; nem porosodik és nem törik el. Viszont bármikor „kéznél van”. Éljünk a lehetőséggel!

Család születik

Babák a világ körül: Portugália

Anna már a kezdetektől tudta, hogy külföldön fog szülni, hiszen várandóssága első részét Kambodzsában töltötte. A kérdés csak az volt, hogy melyik országban. Férjével együtt tudatosan választották Portugáliát –most az ő történetükkel ismerkedhetünk meg. (72)

Mit együnk utazás közben a családdal?

A Barangoló család blog írójaként megszámlálhatatlan helyen jártam a családommal. Elsődleges anyai feladatomnak tekintem, hogy ha már megszervezek egy kirándulást vagy hosszabb utazást, gondoskodjam arról is, hogy legyen mit és hol enni. A férjem pedig elsődleges apai feladatának tekinti, hogy legyen miből megvalósítani ezeket a terveket. (82)

Programszervezés a kistesó érkezése után

Ha a nagyobb gyermek mellé testvér érkezik, a mindennapok körforgása némiképp megváltozik. Amit eddig megszoktunk és alapértelmezettnek tekintettünk a nagyobb gyerekkel, az a pici megszületése után felborulhat. Új rutin, alaposan átgondolt szervezés és összehangolás szükséges ahhoz, hogy mindkét gyereknek megfelelő programokat találjunk. (84)

Kétlaki élet a családban Szerző:

újságíró

Győrfi Linda

Külföldön kezdtük el családdá formálódásunkat. Már a startpontnál leszögeztük: a gyerekek iskoláskoráig magunkra ölthetjük a világvándor-köpönyeget, ám azután hosszabb időre lehorgonyzunk. Végül el is érkezett ez a pont közös életünkben, ám az új helyzetet néhány év erejéig csak úgy tudtuk megoldani, hogy kétlaki életet éltünk: a férjemnek a munkája miatt ingáznia kellett.

Eredetileg két évet terveztünk a kétlaki életre, melynek során a férjem leginkább külhonban tartózkodott, én pedig a gyerekekkel itthon.

A nagyobb lélegzetű vakációk alatt igyekeztünk a legtöbbet kihozni az együttlétből, dúskálni a mi örömében. Töltöttük a kitartástartályainkat a mi-pillanatok intenzív megélésének munícióival. Aztán közbeszólt a világjárvány, és „kissé” megdőlni látszottak előzetes terveink.

No, de sebaj – gondoltuk, ezt senki sem kényszerítette ránk. Megegyezéses döntésből született a legoptimálisabbnak bizonyuló középtávú projektünk – akkor ugyanis ez tűnt a legjárhatóbb, legkézenfekvőbb megoldásnak.

Merre tovább?

Az elhatározás életbe léptetését követő éjszaka felébredtem, mert valamiért eszembe villant egy kislánykorombeli mese, amelyben a próbatétel-útjára indult legkisebb lány egy erdőbe érkezik, ahol hirtelen minden járható ösvény „eltorlaszolódik” előtte. Sem ijedelemre, sem újratervezésre nem jut ideje, ám kisvártatva két továbbhaladási lehetőséget lát maga elé tárulni, két kapufélét. Csak az egyiken léphet be, azon is kizárólag egyszer. Visszafordulni már nincs esélye, így a döntése meghatározónak ígérkezik. Ott tátong előtte két furcsa, enigmatikus kapuféle (meglehet: sorsfordító) – egy szurkos, mohával és dudvával belepett, korhadozó, erdőillatot árasztó, valamint egy színaranyból készített, dúsan díszített. (Te melyiket választanád?) Nos, ez a leány a „túl szép, hogy igaz és becsületes legyen” elvet szem előtt tartva, rövid szemrevételezést és latolgatást követően, végül a szurokkapu mellett teszi le a garast a harsogó pompa ígéretével kecsegtető másik belépő helyett. Élénken élt bennem ez a kép. Vajon én most a szurkos kapun megyek be? Önként és dalolva? Mi ez?

Valamiféle posztmodern mártírszerep? Korántsem. És ekkor egy újabb emlékfoszlány villant gondolataimba. Kis falum öregjei egykor azt susogták titokvágyó gyermekfüleinkbe, hogy „Amennyiben az élet-

ben akarjuk a jót, a helyeset, úgy bölcsen önként áldozzunk saját életünk értékeiből, kincseiből”. Aszerint, kinek mi van a személyre szabott puttonyába, az élettarisznyájába csomagolva.

A mi próbatételünk is előrelátható távolságokig nyújtózkodik – morfondíroztam akkor –, hiszen mindös zszesen két évről van szó. Ezt, ahogy jó anyám szokta mondogatni, még a hátunkon is elcipeljük. (Természetesen nem, de azért a belső ösztöke mindig jól jöhet, illetve jött.)

Keserédes ízkoktélok

Kettőről végül négy évre húzódott a külföld és itthon között zajló ingalét. Mert ugyebár az ember tervez, ám a felsőbb erők nem biztos, hogy mindenre egyöntetűen rábólintanak. A munka és az iskola fixáltsága mindinkább az idekötöttség felé billentette a mérleg serpenyőjét, míg az ott-tartózkodás ideje zsugorodni kezdett. De semmi sem volt egyszerű. (Ugyan ki ígért volna minden rendben-t? )

Bár a férjem kéthavonta iparkodott legalább 1,5-2 hetes időszakokat kikunyerálni az együttlétekhez a kinti direktortól és a sorstól, én lassan, de annál biztosabban érlelődtem funkcionálisan egyedülállóvá. Belekóstolhattam az „egyedül két gyerekkel” ízébe. Megvallom: volt idő, amikor csípős és keserű volt ez az ízvilág, ám ilyenkor megédesítettem abbéli reményeimmel, hogy hamarosan újra teljes egésszé formálódunk.

Ez idő alatt egy izgalmas önismereti kaland is kezdetét vette, melyben olyan korábban nem is sejtett képességekkel, és (túlnyomórészt) belső erőkkel is

Programszervezés a kistesó érkezése után

Szerző: Müller-Hegedűs Henriett újságíró

Ha a nagyobb gyermek mellé testvér érkezik, a mindennapok körforgása némiképp megváltozik. Amit eddig megszoktunk és alapértelmezettnek tekintettünk a nagyobb gyerekkel, az a pici megszületése után felborulhat. Új rutin, alaposan átgondolt szervezés és összehangolás szükséges ahhoz, hogy mindkét gyereknek megfelelő programokat találjunk.

Ha kisbaba születik, az első napokat és heteket akár káoszként élheti meg a család. Kristóf fiunk megszületése után nekünk is át kellett hangolnunk a mindennapokat. Az addigi megszokott ütem – mely szerint a nagyobb gyermekünk, Dia elkerül az oviba, majd délután hazaér és közösen csinálunk valamit – szertefoszlott, hiszen a hétköznapokat, beleértve a délutánokat is, a pici ellátásával töltöttem, és sokszor csak ekkor jutott időm a házimunkára is. Amint Dia hazaért, próbáltam vele foglalkozni, hogy ne érezze magát hanyagolva. Értelemszerűen a hétköznapi játszóterezés, a közös homokozás a kertben vagy a hirtelen ötlettől vezérelt spontán programok törlődtek, hiszen egy picivel nem lehet akármikor akárhova útnak indulni. Meg kellett tanulnunk, melyek azok a programok, melyeken az eltérő életkorú gyerekek gond nélkül részt tudnak venni.

A hétköznapok tervezése

Sokszor akaratlanul is problémába ütközik a kisebbik gyerek napirendjének tartása. Fontos, hogy egy idő után fix napi rutin alakuljon ki, mert egy boldog gyereknek elengedhetetlen a kiegyensúlyozott életritmus. Beletelt egy kis időbe, mire kitapasztaltam, hogy pontosan hányra kell

hazaérnünk egy-egy programról ahhoz, hogy időben le tudjam fektetni a kisebbik gyermekem. Ha ugyanis túlléptük a megszokott időkeretet, Kristóf visszafelé elaludt az autóban, mikor pedig hazaértünk és kikerült a gyerekülésből, semmi pénzért nem akart visszaaludni. Mióta nagyobb lett, azóta kicsit rugalmasabban kezelem az alváskérdést, ugyanis a napi két alvásból nem mindig használja ki a délelőtti pihenési lehetőségét, így amikor fáradtnak látom, megpróbálom elaltatni, akár egy programon vagy épp a babakocsiban.

Mit vigyünk magunkkal?

Míg Diával már elegendő volt egy váltóruha, egy kulacs víz, egy kis egészséges nassolnivaló a kiruccanások alkalmával, Kristóf érkezése óta a helyzet sokkal komplikáltabb. Egy kisebb gyereknek ugyanis sokkal több dologra van szüksége. Az úticsomagunkban így az elemózsia-tiszta ruha kombinációt felváltotta a tiszta pelenka, törlőkendő, tápszer, babavíz, cumisüveg, váltóruha, kisjáték, textilpelenka és cumi együttese. A pici hátizsákot lecseréltem, és egy nagyobb pelenkatáskába pakoltam a két gyereknek szükséges holmikat, mert abba minden kényelmesen belefért.

Psziché

Emberábrázolás gyermekrajzokon

A rajzeszköz használatát eleinte mindössze a mozgás és a nyomhagyás öröme kíséri, csak később alakul ki a valóságábrázolás igénye, az önkifejezési szándék. A tudatos emberábrázolás 3-4 éves kor körül veszi kezdetét, jellegzetes szakaszokon megy át, és sokat elárulhat a gyermek készségfejlődéséről, egyéniségéről. (90)

92 A meltdown nem hiszti!

Online iskolaelőkészítő

Előző lapszámunkban bemutattuk „Online Zsófi nénit”, Kolta Zsófit, aki Meixner-pedagógusként egy általa összeállított iskola-előkészítővel segíti az óvodásokat. Ennek az egyik különlegessége, hogy online történik, így a helyszín és az időpont sem lehet akadálya a felkészülésnek. A másik különlegesség Zsófi néni személyiségében rejlik, hiszen olyan különleges, attraktív és dinamikus órákat tart, amelyeken élmény a részvétel.

Manapság a régebbinek sokszorosa az a fény- és hanginger-mennyiség, amit feldolgozni, elviselni vagyunk kénytelenek. Ugyanez igaz arra, amit szagolunk, ízlelünk, érintünk. Mindettől bármelyik baba vagy kisgyermek telítődhet – hát még az, aki erre az átlagosnál érzékenyebb. Mi is a meltdown? (94)

Online iskola-előkészítő

Előző lapszámunkban bemutattuk „Online Zsófi nénit”, Kolta Zsófit, aki Meixner-pedagógusként egy általa összeállított iskola-előkészítővel segíti az óvodásokat. Ennek az egyik különlegessége, hogy online történik, így a helyszín és az időpont sem lehet akadálya a felkészülésnek. A másik különlegesség Zsófi néni személyiségében rejlik, hiszen olyan különleges, attraktív és dinamikus órákat tart, amelyeken élmény a részvétel.

2. rész

Hogyan kell elképzelni egy ilyen online foglalkozást?

Elsősorban nagycsoportosok számára tartok heti egy játékos, szórakoztató fejlesztő foglalkozást, mely a tagság ideje alatt korlátlanul hozzáférhető, visszanézhető, ismételhető. A foglalkozás alatt összekapcsoljuk az egyes fejlesztendő területeket: a mozgást a színekkel, a dallamokat a hangokkal, az auditív memóriát a térbeli tájékozódással. Közben mókázunk, kacagunk, a gyerekek észre sem veszik, hogy fejlesztő foglalkozáson vesznek részt.

Vajon ez a szülőknek is egy újabb feladat? Ott kell ülni a gyerekkel és csinálni vele a feladatokat? Nem, dehogyis! A módszertan kidolgozásánál kiemelten fontosnak tartottam, hogy a szülőkre ne rakjak újabb terheket, ezért nekik nem kell ott ülni és segíteni: nyugodtan végezhetik a dolgukat vagy pihenhetnek, miközben a gyermekük szórakozás közben fejlődik.

Szerző: Pákhné Fekete Alexandra újságíró

Szerző: Szále Kata újságíró, mentálhigiénés szakember

A meltdown nem hiszti!

Manapság a régebbinek sokszorosa az a fény- és hanginger-mennyiség, amit feldolgozni, elviselni vagyunk kénytelenek. Ugyanez igaz arra, amit szagolunk, ízlelünk, érintünk. Mindettől bármelyik baba vagy kisgyermek telítődhet – hát még az, aki erre az átlagosnál érzékenyebb. Mi is a meltdown?

Mindenekelőtt lássunk néhány meltdowndefiníciót: „A szervezet önkéntelen válasza az ingerek okozta túlterhelésre.” „Túlstimuláció hatására fellépő szenzoros összeomlás, az önuralom elvesztése.” „Érzékszervi túlterhelődés következtében, a kezeletlen stressz hatására fellépő összeomlás.”

Amikor túl sok a sok

Túl sok a stressz – unalomig ismert tény, de tény. Már a gyerekeket is túl sok inger éri. Márpedig amikor „minden túl sok” és egyszerűen nem képes tovább telítődni, tolerálni valaki, akkor elszakadhat a cérna. Ám lényeges, hogy különbséget tegyünk a hiszti vagy a dühroham és a meltdown között. Eredetileg az autista gyerekeknél, felnőtteknél írták le az utóbbi jelenséget, de nem szükséges hozzá ilyen „címke”. Könnyen lehet, hogy anélkül tapasztaljuk egy kisgyermeken a meltdown-szindróma jeleit, hogy bármilyen diagnózisunk volna az ő szenzoros érzékenységéről, illetve arról,

hogy szenzoros feldolgozási zavarban (SPD) szenved, esetleg Asperger-szindrómás, autizmus spektrumon lévő, vagy mondjuk, ADHD-s, hiperaktív.

Érdekes adat, hogy a szenzorosság hatból egy gyermeket érint, míg a hiperérzékenység a gyermekek ötödét. Egyáltalán nem ritka tehát ez a jelenség! És nem is kell ahhoz szenzoros túlérzékenység, hogy egy gyermek (vagy felnőtt) túltelítődjön ingerekkel.

Egy introvertált kisgyermek eleve hamarabb fárad el a zajoktól, fényektől, egy érzékenyebb idegrendszerűnek egy mai, modern környezet hamar „túl sok” lehet.