Lépésről lépésre

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

A GYERMEK FEJLŐDÉSE 0–6 ÉVES KORIG

A GYERMEK FEJLŐDÉSE 0–6 ÉVES KORIG Könyvünkben a fizikai, érzelmi és értelmi fejlődés útját követjük nyomon a születéstől egészen 6 éves korig, sok-sok olyan fontos kérdést körüljárva, amelyek a gyakorló szülők, a gyermeket nevelő családok mindennapjaiban óhatatlanul felmerülnek.

Mire képes, hol tart testi-lelki és mentális szempontból az újszülött, a csecsemő, a kisgyermek és az óvodás?

Hogyan segíthetjük szülőként, családtagként gyermekünk, gyermekeink képességeinek kibontakozását?

Mi jelezhet elakadást, milyen esetben lehet szükségünk szakemberek támogatására a továbblépéshez?

Ára: 4 990 Ft

A GYERMEK FEJLŐDÉSE 0–6 ÉVES KORIG

A kiadvány olvasmányos, jól érthető formában ad átfogó képet a fejlődés periódusairól és azok összefüggéseiről, valamint az egyes életkori szakaszokban aktuálissá váló praktikus tudnivalókról.

KÖ N Y V E K

B1-B4_2023.indd 1

2023. 09. 28. 13:57:39

Tartalomjegyzék Ajánló Fizikai fejlődés Látás Gyakori látásproblémák és kezelésük Hallás Gyakori hallásproblémák és kezelésük Szaglás Ízlelés Tapintás, bőrérzékelés Fogzás Növés és súlygyarapodás Az immunrendszer fejlődése Nagymozgások és fejlesztésük A finommotorika és fejlesztése Kötelező gyermekkori vizsgálatok 6 éves korig Gerincproblémák, gerincvédelem Néhány gyakori ortopédiai probléma Csípőproblémák Balkezesség Korai fejlesztés A Pető-módszer A Dévény-módszer A Katona-féle neuroterápia Huple® A Bobath-módszer A Pfaffenrot-módszer A TheraSuit Method® Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika Az első mozdulattól a sportig Alvás és pihenés Egészséges táplálkozás Vitaminok és ásványi anyagok

Lepesrol lepesre 1-140_KORR_PH2_L2.indd 6

5

10 12 13 15 16 18 19 20 22 23 24 28 32 36 38 40 42 44 46 47 48 49 50 51 52 53 54 58 62 66

2021.05.05. 14:04:55

Értelmi fejlődés Síráskalauz: a sírás mint kommunikáció Beszédfejlődés: gőgicséléstől a mesemondásig Beszédhibák és kezelésük A gondolkodás fejlődése A figyelem fejlődése ADHD SNI A játéktevékenység fejlődése Mit és mennyit? Hasznos játékeszközök Kreativitás és kreativitásfejlesztés gyerekkorban A vizuális képességek fejlődése A zenei képességek fejlődése és fejlesztése

72 78 82 84 86 88 90 92 96 99 102 104

Énfejlődés Éntudat, énkép, identitás Önértékelés, önbizalom Első lépések az önállósodás felé Személyiségfejlődés Dackorszak: szükséges rossz? Érzelmi fejlődés Szociális képességek, társas kompetenciák Szülő–gyermek kapcsolat, kötődés Testvéri kapcsolatok Kortárs kapcsolatok fejlődése, barátság Tárgymutató Szakirodalmi ajánló

108 112 114 117 120 122 126 129 132 134 136 138

Lepesrol lepesre 1-140_KORR_PH2_L2.indd 7

2021.05.05. 14:04:55

8

Lepesrol lepesre 1-140_KORR_PH2_L2.indd 8

2021.05.05. 14:04:57

Fizikai fejlődés Lépésről lépésre

Lepesrol lepesre 1-140_KORR_PH2_L2.indd 9

2021.05.05. 14:04:57

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

Fizikai fejlődés

Látás A látás csak hosszú fejlődés után éri el a végleges, felnőttkori állapotot. Nincs két egyforma gyerek, és az egyes látásfejlődési korszakhatárok sincsenek kőbe vésve.

Azonban ha csemeténk meglepően hosszú ideig megragad valamelyik fejlődési fázisban, érdemes konzultálnunk a gyermekorvossal az esetleges látásproblémák kizárása érdekében.

A

látás az az érzékünk, melyre talán legnagyobbrészt hagyatkozunk életünk nagy részében. Működése rendkívül összetett: a fény a szaruhártyán és a pupillán át jut a szemgolyóba, majd a szemlencsén és az üvegtesten áthaladva érkezik meg a retinára. A fordított kép a látóidegen keresztül egészen az agyig utazik tovább. Itt történik a kép megfordítása – majd az információ feldolgozása is. A színek látását a szem receptorsejtjeinek köszönhetjük. Újszülöttkortól 2 hónapos korig Bár a látás képessége már méhen belül kialakul, odabenn még kevés a „látnivaló”. Az újszülött látása 30 centiméteres távolságra a legélesebb, tehát az anyukája (vagy az ő akadályoztatása esetén az apukája, nagyszülője) mellkasán fekve remekül szemügyre tudja venni családtagjainak arcát már az aranyórában. Az emberi arcot felismeri, bármely más dolognál szívesebben nézegeti. Ringatás, hordozás, szoptatás közben szemkontaktust vesz fel.

A legtöbb jól látó baba már 4-5 hetes korában egyértelműen utánozza az őt karjaiban tartó szülő arckifejezéseit. A legújabb tudományos feltételezések szerint a kék, a zöld, a sárga, illetve a piros színeket már az újszülött is érzékeli, de a színek megkülönböztetésére csak 2-3 hónapos kortól képes a gyermek.

3 hónapos kortól 5 hónapos korig Ebben az időszakban a baba előszeretettel nézegeti saját kezét, de egyre élénkebb érdeklődést mutat a tárgyi környezet iránt is. Szemével követni kezdi a mozgó tárgyakat, játékokat, de spontán, akár szoptatás közben is megragadhatja a figyelmét a szellőtől libbenő függöny, a fotel mögött elsurranó édesapja, de akár a tapéta, a kárpit mintája is.

6 hónapos kortól 8 hónapos korig Egyre apróbb tárgyakat is észrevesz, és a párhuzamosan zajló mozgásfejlődésnek köszönhetően mind többet meg is szerez. A nagyobb tárgyakon már megfigyeli az apróbb részleteket.

Képes megkülönböztetni a családtagok arcát az ismeretlenekétől – egyúttal egyre bizalmatlanabbá válik az utóbbiakkal. Élesedik a látása, egyre ügyesebben hangolja össze környezetének megfigyelése közben jobb és bal szemének működését. A térlátása is sokat fejlődik: érzékelni kezdi a távolságot és a mélységet is.

10

Lepesrol lepesre 1-140_KORR_PH2_L2.indd 10

2021.05.05. 14:04:58

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

Hallás A hallásról elsőre talán a kommunikáció jut az eszünkbe, ám ennél sokkal szerteágazóbb szerepe van az életünkben: segít a tájékozódásban, és gyakran gyorsabban észleljük általa a lehetséges veszélyeket, mint más érzékeinkkel.

A

magzat hallása már a magzati élet 6. hónapjára kialakul, és a magzatvíz képes is közvetíteni a külvilág zajainak egy részét. A látással ellentétben tehát hallás útján már születése előtt lényeges információkat és tapasztalatokat szerez a baba a méhen kívüli világról is!

Hogyan működik?

A hangokat a fülkagyló összegyűjti. A hanghullámok végighaladnak a hallójáraton, majd megrezgtetik a dobhártyát, ahonnan a rezgések a kalapács, majd az üllő nevű kis csontocskák rezgései segítségével eljutnak a folyadékkal teli csigajáratba. Itt elekromos jelekké alakulnak át, melyek a hallóidegen keresztül a feldolgozás színterére, az agyba érkeznek. Újszülöttkortól 6 hetes korig Születés után a hallójáratokban gyakran marad magzatvíz, ami magától távozik, illetve napokon belül felszívódik. Ez azonban nem akadályozza azt, hogy a baba már a születése utáni pillanatban – sőt, már születése közben is – felismerje az édesanyja, édesapja hangját. Fejével a hozzá beszélő szülei felé fordul, minden érzékével rájuk figyelve. Anyukája mellkasán pihenve a szívdobogást is felismeri!

Hirtelen, erős hangokra összerezzen. Képes megkülönböztetni a mély és a magas hangokat (az utóbbiakat részesíti előnyben). Az emberi beszéd érdekli a legjobban. Egyes kutatások szerint már születésük után az anyanyelvük hangsúlyozásmódját utánozva sírnak fel a babák.

6 hetes kortól 4 hónapos korig Ebben az időszakban a csecsemő legjobban a mély, monoton hangokat kedveli. Kitartóan figyel, ha beszélnek hozzá, és próbál ő maga is „válaszolni.” Fejét mozdítva keresi a hangok forrását, de nem mindig sikerül eltalálnia az irányt. Tovább finomodik a nyelvi észlelése; nemcsak felismeri, de előnyben is részesíti, ha az anyanyelvén beszélnek hozzá. Elkülöníti a hétköznapi zajokat a különleges, számára szokatlan hangoktól: egy népes nagycsaládba született kisbaba nem feltétlenül riad fel a testvérei csetepatéjára a szomszéd szobában, zenész házaspárok szülötteit pedig akár meg is nyugtathatja a szülei muzsikája, míg más baba akár sírva is fakadhat hasonló hangok hallatán.

4 és 6 hónapos kor között A csecsemő ebben az időszakban egyre gyakrabban próbál maga is hangokat kelteni – nem csupán gagyorászás útján, de a különféle játékokat csörgetve, egymáshoz, a falhoz, vagy a kiságy rácsaihoz ütögetve is. Szüleinek a hangja már akkor is megnyugtatja őt, ha a szülők épp nincsenek a látóterében. Egyre halkabb, finomabb neszek is megragadják az érdeklődését (pl. celofánzörgés). Még nem tudja megfelelően szűrni a hangingereket (sem), így ez is ránk, szülőkre hárul:

13

Lepesrol lepesre 1-140_KORR_PH2_L2.indd 13

2021.05.05. 14:05:00

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

70

Lepesrol lepesre 1-140_KORR_PH2_L2.indd 70

2021.05.05. 14:05:52

Értelmi fejlődés Lépésről lépésre

Lepesrol lepesre 1-140_KORR_PH2_L2.indd 71

2021.05.05. 14:05:52

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

Értelmi fejlődés

Síráskalauz: a sírás mint kommunikáció Ha valaki épp babát vár, vagy visszaemlékszik várandósságára, biztosan fel tudja idézni gondolatait, érzéseit az előtte álló izgalmakkal, szépségekkel és aggodalmakkal kapcsolatban. Kit nem riogattak például még a babasírás rémségeivel? Ki nem szorongott amiatt, képes lesz-e megérteni a gyereksírás okait, hogy megfelelően reagálhasson rá?

A

sírás – életkortól függetlenül – jelzésértékű, kommunikatív, figyelemfelhívó, lelki tisztulást és megkönnyebbülést ad. Ideális esetben nem magányos cselekvés, hanem támogató, megértő partnerre, barátra, szülőre is számítani lehet.

Ahhoz, hogy kisbabánk, gyermekünk sírása tolerálható legyen számunkra, érdemes első körben megvizsgálnunk saját viszonyunkat a sírás jelenségéhez! Mennyire könnyű engednünk, hogy peregjenek a könnyeink? Elfogadjuk vagy szégyelljük? Elrejtenénk, elfojtanánk, vagy könnyen elsírjuk magunkat? Ez alapjaiban határozhatja meg reakcióinkat gyermekünk sírására. Újszülöttkor A szülés, születés után hallható első felsírás sok szülő számára a legédesebb hang a világon, hisz azt jelzi, hogy a baba megérkezett, él, egészséges, erős. Ám nem ritka jelenség a sírás helyetti csendes szemlélődés sem, ami szintén teljesen rendben lehet.

Egy újszülött viszonylag sokat sír, ez senki számára nem meglepő. Általában úgy is él a fejünkben a róla alkotott kép: eszik, alszik, sír. Természetesen ingerekben, érzelmekben ennél jóval gazdagabb egy ennyire csepp baba élete is, ám a sírás mint jelzés kétségkívül nagy szerepet kap. Érdemes szem előtt tartani: sohasem értelmetlenül, feleslegesen, megszokásból sír egy újszülött baba, pláne nem hisztizik. Ezért a sírását soha ne hagyjuk figyelmen kívül!

Az újszülött számára a folyamatos testközelség valódi szükséglet, hiszen nem áll rendelkezésére olyan eszköztár, melyből szemezgetve képes lenne magát megnyugtatni, elaltatni. Így a szoptatás, a ringatás, a testközelben levés nem megszokás, hanem túlélésének záloga.

A válaszkész szemlélet nagyban segíthet a babák valódi „működését” megismerni, elfogadni a jelzéseiket és azokra adekvát válaszokat adni.

72

Lepesrol lepesre 1-140_KORR_PH2_L2.indd 72

2021.05.05. 14:05:53

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

Értelmi fejlődés

Beszédfejlődés: gőgicséléstől a mesemondásig A beszédfejlődés izgalmas, hosszú út, mely a környezet észlelésével indul, a jó beszédmintával és annak utánzásával folytatódik. Mindez nagyban meghatározza, hogyan mond majd mondókát, verset-mesét a gyermek, és miként boldogul később a tanulás során.

E

lengedhetetlen, hogy a kisbaba szép beszédmintát kapjon. Kezdetektől beszéljünk hozzá! Ha a szülők hangját jól megismeri méhen belüli életéből, nagyobb biztonsággal kapcsolódhat a külvilághoz.

Gőgicsélés és beszédészlelés A gőgicsélésre jellemzően 6-8 hetes korig kell várni. Ám annak ellenére, hogy a gyermek ilyenkor még nem beszél, szüksége van a beszédre! Jó, ha az anyukák, a szülők megfelelő verbális készséggel rendelkeznek és hasznos, ha folyamatosan „mesélik” az épp végzett tevékenységeket: „Megetetlek, felvesszük a zoknit, fürdeni fogunk, a jobb lábacskádat törlöm, ez a kezecskéd”. Énekeljünk és mondókázzunk sokat a kicsinek!

A korai életszakaszban látványos a beszédészlelés fejlődése. Ennek feltétele az ép hallás, ami nélkülözhetetlen a beszédkészség kialakulásához. Aggasztó, ha a kisbaba nem reagál az emberi beszédre; jelzésértékű, hogy fordítja-e a fejét egy-egy hang irányába.

Ha nem, akkor fontos, hogy orvoshoz forduljunk vele.

Az észlelés során a baba az emberi beszédet lassacskán elkülöníti a környezet hangjaitól.

Ez segíti majd abban, hogy a gagyogás hangjai közül kiválassza, begyakorolja azokat, melyekre anyanyelvéhez szüksége lesz.

A percepciós folyamatot mi is megkönnyíthetjük számára: beszéljünk lassabban, tagoltabban, így a kiejtésünk tisztább és a gyermek számára jobban érthető lesz. Könnyebben, pontosabban tud majd észlelni. Nem jó, ha környezetében lévő felnőtt artikulálatlanul, hangosan, grimaszolva gügyög. Értelmes beszédre van szüksége a picinek!

78

Lepesrol lepesre 1-140_KORR_PH2_L2.indd 78

2021.05.05. 14:05:56

106

Lepesrol lepesre 1-140_KORR_PH2_L2.indd 106

2021.05.05. 14:06:24

Énfejlődés Lépésről lépésre

Lepesrol lepesre 1-140_KORR_PH2_L2.indd 107

2021.05.05. 14:06:24

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

Önértékelés, önbizalom Felnőttkori önértékelésünk alapjait gyermekkorunkban teszik le szüleink, nevelőink. Ideális esetben ez stabil, nemigen befolyásolják a körülmények, az aktuális sikerek vagy kudarcok. Szorosan összefügg az egészséges önbizalommal, ami nagy segítség az életben. Az, hogy a gyermekünké milyen lesz, nagyban múlhat rajtunk!

Énfejlődés

M

osolygunk, amikor a 2-3-4 éves kisgyermek azt gondolja, hogy mindent tud, és mindenben a legjobb. Pár évvel később pedig elszomorodunk, amikor már azt mondja: neki ez vagy az „úgysem fog menni”, és hogy ő „buta, rossz, ügyetlen” stb. Hogyan jut el az egyik állapotból a másikba? Mivel segíthetjük őt egészséges önértékelésének kialakulásában?

Nem mindegy, hogyan dicsérünk!

A történet onnan indul, amikor a kisbaba sír, és erre mi reagálunk vagy nem reagálunk.

Például sírni hagyjuk, hogy tanuljon meg egyedül aludni, nem vesszük fel, mert nem akarjuk elkényeztetni, vagy azért, mert még nem telt el 3 óra az előző szoptatás óta…

Azt, hogy ő maga fontos, azzal adhatjuk a baba tudtára, hogy válaszolunk neki, vis�szajelzést adunk a viselkedésére. A kezdeti időszakban az az eszköz, ami rendelkezésére áll, többnyire a sírás. Ha a sírását figyelmen kívül hagyjuk, akkor abban erősítjük meg őt, hogy nem számít, ha hangot ad a félelmének, a fájdalmának, az érzéseinek. Pedig csak az anyához (szülőhöz) való biztonságos kötődés – ami nagyban múlik a válaszkészségünkön – adhat majd számára megfelelő önbecsülést!

Később, totyogókorban sem mindegy, mit hogyan csinálunk, például hogyan biztatjuk gyermekünket. Más hatású, ha őt magát dicsérjük, és más, ha azt, amit tett. Az előbbi ugyanis valójában nem erősíti az önbizalmát (sőt, érdekes módon inkább kudarckerülővé teszi), míg az utóbbi igen, és arra ösztönzi őt, hogy tovább próbálkozzon. Természetesen mondhatjuk a kisgyermekeknek, hogy milyen ügyes, kedves, milyen szép és okos, de figyeljünk, hogy ne csak „címkéket ragasszunk” rá. Törekedjünk arra is, hogy minél gyakrabban dicsérjük az igyekezetét, a szorgalmát, a próbálkozását, a kitartását, és kevesebbszer magát az eredményt.

Szintén jó tudni, hogy a konkrét dicséret többet segít, mint az általános. Ha azt mondjuk: „Köszönöm! Nagyon sokat segítettél, örülök, hogy együtt pakoltuk el a játékaidat!” – az többet ad az önbecsüléséhez, mint ha úgy szól a dicséret, hogy „Jól van, jó gyerek vagy!”

Jóból is megárt a sok! „Kevesebb dicséret, több feltétlen szeretet és elfogadás.”

(Sarah Zobel dán pszichológus)

112

Lepesrol lepesre 1-140_KORR_PH2_L2.indd 112

2021.05.05. 14:06:28

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

Szociális képességek, társas kompetenciák Énfejlődés

A szociális képességek olyan motívum- és képességrendszert jelölnek, melyek a társas viselkedés és a közösséghez való alkalmazkodást szolgálják. A jobb szociális kompetenciával rendelkező gyermekek későbbi életük során is jobban teljesítenek. Ennek alapját, akárcsak a tanulásra való nyitottságét, a korai gyermekkorban kialakuló érzelmi biztonság adja.

0–4 hónapos korig Az újszülött az édesanya ölelésében érzi magát biztonságban, megnyugtatónak találja anyja hangját, lélegzetvételét és szívverését: mindez a méhen belüli időszakra emlékezteti. Az egymásra hangolódás kulcsa a nyugodt odafigyelés, a baba viselkedésének figyelése, követése, az arra adott megfelelő reakció és a személyes, testi-lelki közelség biztosítása. A nyugtalan kisbaba dajkálásra megnyugszik. A szülők idővel már felismerik a baba sírásának jelentését, és a kicsi is megtanulja, hogy bízhat a szülők válaszában. Hamarosan kialakul a szociális mosoly, mely személy szerint a szülőknek szól: a csöppség ezzel reagál, ha kedvesen beszélnek hozzá, és sírni kezd, ha keményebb szavakat hall. Figyelmét hosszasan leköti a hozzá beszélő személy.

Felfedezi, hogy a hangjával képes a maga közelébe csalogatni és ott tartani a felnőtteket.

Tegyük lehetővé, hogy a szemünkbe nézzen, mosolyogjunk rá, beszéljünk hozzá!

A kisbaba szeret ölben lenni, de teremtsünk számára minél több lehetőséget ahhoz is, hogy felfedezhesse az őt körülvevő környezetet.

4–6 hónapos korig A baba idegrendszere ekkorra már felkészült a „szemtől szembe” zajló kapcsolatokra; a közös játék során a baba részvétele és a szülő irányító, alakító szerepe egyaránt fontos. A boldog időtöltés alapja ilyenkor a közös cselekvés. Mondókázzunk, énekeljünk neki, ringassuk, és figyeljük, hogyan reagál!

126

Lepesrol lepesre 1-140_KORR_PH2_L2.indd 126

2021.05.05. 14:06:40

Tárgymutató ADHD Alvás és pihenés Anyatejes táplálás Apgar-teszt Balkezesség Barátság Bébikomp Bébimotor Beszédfejlődés Beszédhibák Bicikli BLW Bobath-módszer Bőrérzékelés Cerebrális parézis Cipő Csípődiszplázia Csípőficam Csípőproblémák Csípőtorna Dackorszak Dadogás Dévény-módszer Dongaláb Énfejlődés Énkép Éntudat Erikson, Erik Értelmi fejlődés Érzelmi fejlődés Figyelem Figyelemzavar Figyelmi sajátosságok Finommotorika Fogzás Freud, Sigmund Gerincferdülés Gerincproblémák Gerincvédelem Gondolkodás Gyakorlójáték Hallás Hallásproblémák Hanyagtartás Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (lásd: HRG) Hozzátáplálás HRG Huple® Identitás Immunrendszer Ízlelés Játékeszközök

Lepesrol lepesre 1-140_KORR_PH2_L2.indd 136

49, 88-89, 90 58-60 18, 23, 62-64, 66, 69 32 29, 42-43 134 25, 26, 36 25, 26, 55 43, 49, 53, 54, 78-81, 82-83, 109, 114, 133 82-83 25, 26, 27, 55, 56 18, 64 50, 52 19 48, 50, 51 26 40 40-41 40-41 41 60, 75, 109, 120-121, 124, 128 43, 82-83 47 38 108-110, 121, 124 108-110, 128 108-110 108, 119 15, 44, 102 116, 122-125 55, 86-87, 122 49, 53, 54, 87, 88-89 86 27, 28-31, 52, 55, 56, 102, 103, 105, 116 20, 60, 64, 73 117-118 36-37 36-37 36-37 42, 64, 79, 80, 84-85, 94, 98, 99, 100, 110, 118-119, 93, 98, 102 13-14, 80, 104, 105 15, 44, 78 37 18, 62-64, 66, 73 53, 56 49 108-110, 119 19, 23, 55, 56, 60, 62, 66-68 18 93, 96-98

2021.05.05. 14:06:51

Játéktevékenység Kancsalság Katona-féle neuroterápia Kognitív fejlődés Konstruáló játék Korai fejlesztés Kortárs kapcsolatok Kötődés Kreativitás K-vitamin Látás Látásproblémák Levegőzés Lúdtalp Nagymozgások Növés Ó-láb Ortopédiai problémák Önállósodás Önbizalom Önértékelés Pavlik-kengyel Percentilis görbe Pető-módszer Pfaffenrot-módszer Piaget, Jean PKU-teszt Pöszeség Pszichoszexuális fejlődés Rajzolás Reflexek ROP Rövidlátás Sírás SNI Sport Súlygyarapodás Szabályjáték Szaglás Személyiségfejlődés Szerepjáték Szimbolikus játék Szociális képességek Szókincs Szülő–gyermek kapcsolat Tapintás Táplálkozás Távollátás Terpeszpelenka Testmozgás Testvér TheraSuit Method® Tompalátás Vitaminok és ásványi anyagok Vizuális képességek Vizsgálatok X-láb Zenei képességek

Lepesrol lepesre 1-140_KORR_PH2_L2.indd 137

92-95 12 48, 49 84-85, 118-119 93, 98, 100 44-45, 54 94, 98, 100, 105, 122, 125, 128, 134-135 16, 19, 53, 75, 112, 117, 122, 129-131, 135 42, 94, 96, 99-101, 102-103, 104-105, 132 33, 66, 67, 10-11, 108 12 55, 56, 60 39 24-27, 28, 52, 55, 56, 79, 98, 102, 105, 116 22 39 38-39 31, 46, 50, 60, 62, 64, 75, 79, 100, 105, 108-110, 114-116, 123, 125, 127, 129, 133 19, 43, 112-113, 114 110, 112-113 41 22 46 51 85, 118-119 32 82-83 117-118 11, 28, 31, 56, 102-103 24, 28, 32, 50, 51, 53, 54, 55, 56, 85, 87, 93 12 12 58, 72-76, 112, 122, 126, 129 90-91 27, 54-57, 89 22, 65 94, 98, 125, 128 16, 18 108, 117-119 94, 98, 100, 123, 125, 128 94 94, 98, 100, 105, 110, 126-128, 130, 134-135 28, 29, 30, 79, 80, 82 53, 62, 125, 129-131 18, 19, 91, 103, 18, 22, 23, 24, 37, 62-64, 66, 69, 117 12 41 27, 38, 54-57, 89 13, 113, 116, 123, 132-133 52 12 20, 23, 33, 37, 39, 55, 64, 66-69, 89, 98, 100, 102-103 15, 32-34, 38, 39, 40, 41, 45, 79, 83, 89, 91 39 14, 104-105

2021.05.05. 14:06:51