Szülés-születés HelloBaby különszám

TARTALOMJEGYZÉK

SZÜLÉS ELŐTT

KÓRHÁZI SZÜLÉS MÓDSZEREK, LEHETŐSÉGEK

Hazánkban a szülések javarészt intézmények falai között zajlanak. Jelenleg a kismamák a területi ellátás szerint kijelölt, lakcím szerinti kórházban vagy az általuk választott magánkórházban szülhetnek. De pontosan milyen módszerek és pozíciók választhatók ehhez?

Akórházi szülések Magyarországon szülész-nőgyógyász szakorvos, szülésznő és csecsemős nővér jelenlétében történnek. A hatályos jogszabályok szerint még egy választott hozzátartozó lehet benn a szülőszobán a kismamával. Plusz fő jelenlétét a legtöbb kórházzal engedélyeztetni kell! Ha valaki például szeretné, hogy dúla is kísérje a szülését, azt mindenképp előre egyeztetnie az adott intézménnyel. Nemcsak ez ügyben, hanem minden téren figyelembe kell venni, hogy a protokoll kórházanként eltérhet!

MERJÜNK KÉRDEZNI, KÉRNI!

Először szülő kismamák esetében a szülést rendszerint hosszas (8-12 órás) vajúdás előzi meg. A vajúdási pozíció, amennyiben az anya és a magzat állapota megengedi, megválasztható. Egyénenként eltérő, hogy mi esik jól, és az is lehet, hogy ami a vajúdás elején csillapította a fájdalmat, az a végére már kényelmetlen lesz. Minden esetben legyünk kommunikatívak, jelezzük a szülést kísérő szakembernek, hogy mit szeretnénk. Ha van rá mód, meg fogják valósítani.

 Sétálás: sok kismama nem tud egy helyben feküdni a vajúdás alatt, szeretne sétálni a szülőszobán. Ezzel a gravitáció adta lehetőségeket is maximálisan kihasználja, segítve a tágulást. A legtöbb kórházban a fal mentén kapaszkodókat, bordásfalat helyeznek el, egy-egy fájás alkalmával jóleshet ezekbe kapaszkodva megtámaszkodni.

 Labda: a nagy, felfújható gimnasztikai labdák szinte minden kórház szülőszobáján megtalálhatók, így ha a sétálást fárasztónak találja az anya, de nem szeretne lefeküdni, akkor ez szuper opció! Ráülve, ringó mozdulatokkal kényelmesen lehet a csípőt tekergetni, előre-hátra vagy oldalirányba mozgatni. A labdán elfoglalt terpeszszerű pozíció lazítja a medencefenék izmait, hozzájárul a táguláshoz. Ráadásul a gravitáció ebben a pozícióban ugyancsak szépen teszi a dolgát.

 Derékmasszírozás: labdán ülve vagy oldalt fekve, esetleg az ágynak támaszkodva a partner, a dúla kényelmesen eléri a kismama keresztcsontját, amelyet lefelé nyíló tölcsér alakban masszírozhat illóolajjal vagy valamilyen alapolajjal. Előzőleg ellenőrizni kell, hogy melyik olajat lehet bőrön alkalmazni, illetve jó az alkaron tesztelni, nem áll-e fenn érzékenység valamilyen összetevőre. Ha a fájások a derék vagy a keresztcsont felé is kisugároznak, a masszázs különösen jól eshet és csillapíthatja a fájdalmat. Egy kellemes illatú olaj pedig a kismama lelkének is jót fog tenni.

 Meggymag párna: ez a legalkalmasabb eszköz akkor, ha jólesik a meleg az anyának. A vajúdás során megmelegítve, derékra téve csillapítani lehet vele az összehúzódások fájdalmát. Ez akkor is jól jön, ha nincs kád, zuhany, esetleg valamilyen oknál fogva „ágyhoz kötött” a kismama, de szeretnénk kihasználni a meleg fájdalomcsillapító hatását.

 Vízben vajúdás: előnye a meleg víz lazító hatása és a testhelyzet könnyebb változtatása. (Bővebben is írunk róla a 49. oldalon.)

MIBEN SEGÍTHET AZ APA?

Az apás szülés az 1980-as évek második felétől elérhető lehetőség Magyarországon; napjainkban a szüléseknek körülbelül a 60%-a zajlik így. A leendő édesapa fontos szerepe azonban nem a szülőszobán kezdődik: már a babavárás során is nagy szükség van a támogatására.

Apárok életében előbb-utóbb általában eljön az a pillanat, amikor megfogalmazódik bennük a közös gyermek iránti vágy. Az első pozitív terhességi tesztnél mindkét félben kavarognak az érzelmek.

A kitörő boldogság érzését a nőknél az anyai aggodalom, a férfiaknál pedig a felelősségérzet terhe árnyékolhatja be, amik teljesen természetes emberi reakciók.

A várandós nő kívánóssága és hullámzó lelkiállapota sok erőfeszítést és rugalmasságot kívánhat a partnerétől. Ha a férfi nem tudja, mi az oka a sírás és nevetés rapszodikus változásainak, úgy érezheti, hogy valami nincs rendben.

Érdemes az okoknak utánaolvasni és sokat beszélgetni, és tudatosítani, hogy az irányíthatatlan kitörések többnyire csupán a hormonok játékából adódnak. Jó, ha a leendő apa odafigyel a párja igényeire és próbál alkalmazkodni hozzá – semmiképp sem érdemes egy hullámzó lelkiállapot szélsőséges megnyilvánulásai miatt vérre menő szócsatákba kezdeni, vagy megvitatni az élet nagy dolgait!

EZÉRT NÉLKÜLÖZHETETLEN A JÓ KOMMUNIKÁCIÓ

Lelki támaszra nem csak otthon van szüksége a babát váró nőnek. Például orvoshoz is jó elkísérni őt, hiszen a közös részvétel még jobban segíti a családdá válást. Amikor a szülők együtt hallgatják magzatuk szívhangját az ultrahangvizsgálatokon, együtt örülnek egy-egy megnyugtató vizsgálati eredmény láttán, az a férfit is felkészíti az apaságra. Emiatt is javasolható, hogy vegye ki a részét mindabból, amiből csak tudja.

A nő helyzete ebből a szempontból könnyebb: benne mennek végbe a hormonális folyamatok, megváltozó testében egyre erősebben érzi a magzat jelenlétét, és ez megkönnyíti számára az anyává válás folyamatát, a kötődés kialakulását.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire lényeges a megfelelő kommunikáció. Ne feledjük: senki nem gondolatolvasó! A női kívánságokat a férfiak nem mindig tudják maguktól kitalálni, és ez fordítva is igaz. Sokkal gördülékenyebben mehet minden, ha a pár tagjai megosztják a másikkal a gondolataikat, érzéseiket – akár arról is, hogy ki minek örül, ki mitől fél – és ha meghallgatják egymást. A gyermek érkezésével a nagyobb döntésekről és változtatásokról is beszélgetni kell: mikor és hogyan készüljön el a babaszoba? Ki hogyan képzeli a szülésre való felkészülést? Milyen lesz az időbeosztás? Mit bír el a családi kassza? Meddig dolgozzon a kismama? Milyen családi szabályok lépjenek érvénybe szülés után? Mi lesz a nő és mi lesz a férfi feladata a gyermekágyas időszakban? Meddig marad otthon az apa? Mikor tér vissza a munkába az anya? Van-e, kell-e segítség a teendők ellátásához, és pontosan miben?

MIBEN SEGÍTHET A VÉDŐNŐ?

Hazánkban a gyermek- és családvédelem a védőnői hálózaton keresztül valósul meg, melyet 100. évfordulója alkalmából, 2015-ben hungarikummá is nyilvánítottak, hiszen az európai ellátórendszerekben nincs ennyire komplex, a lakosság szinte teljes spektrumát érintő prevenciós ellátás. Magyarországon a védőnők képzett, diplomás, főiskolai oklevéllel rendelkező szakemberek.

Érdekes tény, hogy az Európai Unió tagállamaiban is létezik a magyar védőnői hálózathoz hasonló feladatokat ellátó rendszer, de nincs még egy olyan átfogó jellegű, a születéstől egészen 18 éves korig tartó egészségügyi ellátás, mint nálunk. A védőnői hálózat fő célkitűzése az általa gondozott családok – különösen a nők, csecsemők, gyermekek és fiatalok – egészségének védelme, fejlesztése tanácsadással, családközpontú gondozással. Érdemeket szerzett a védőoltási rendszer kidolgozásában és annak megvalósításában is.

A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el a törvények és jogszabályok, a módszertani útmutatók és a szakmai irányítás által meghatározott feladataikat az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és a 49/2004 ESzCsM rendelete alapján. A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, a védőnők ezért strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén. Ismertek területi és iskolai védőnők, kórházak szülészeti osztályán dolgozók, valamint családvédelmi szolgálatot ellátó védőnők is.

KAPCSOLAT A TERÜLETI VÉDŐNŐVEL

A védőnő egyebek között családtervezéssel kapcsolatos tanácsadást is végez, segíti az anyaságra való felkészülést, továbbá segítséget nyújt a kismamának a szülésre és babagondozásra való felkészülésben is, megismeri életkörülményeit, megfelelő információkkal látja el. Figyelemmel kíséri a várandós nő szociális, családi és munkahelyi körülményeit, egészségi és pszichés állapotát, tájékoztatja a várandós nőt a rá vonatkozó jogosultságokról, a családtámogatási ellátási formákról és egyéb lehetőségekről. A kismamának lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerinti, úgynevezett területi védőnőt kell felkeresnie a várandósgondozás elején. A védőnő a szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított, a várandósság megállapításáról szóló igazolás alapján nyilvántartásba veszi. Kiállítja az anya törzslapját és várandósgondozási könyvét, valamint felveszi a részletes anamnézist és a várandós nő egészségi állapotát ellenőrző alapvető vizsgálatokat el is végzi.

A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer –, hogy a kismama a szülést követően jogosult legyen az egyszeri anyasági támogatásra.

A védőnő a gondozásában lévő kismamát a várandósság ideje alatt legalább 5 alkalommal látogatja meg, az első látogatásra a gondozásbavétel után 2 héten belül kerül sor, a várandósság utolsó hónapjában pedig 2 hetente, fokozott gondozást igénylők esetén havonta egy alkalommal, illetve szükség szerint.

SZÜLÉS UTÁNI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

Az intézetből hazatért gyermekágyas anyát és újszülöttjét – munkaszüneti nap kivételével – 48 órán belül, majd az első 6 hétben legalább hetente látogatja védőnő. Feladata a gyermekágyas anya gondozása, tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással kapcsolatosan, továbbá a gyermekgondozás segítése egészen a gyermek 6 éves koráig vagy akár azon is túl, és az adott kötelező státuszvizsgálatok elvégzése.

A SZÜLÉS BEINDULÁSÁNAK JELEI

Honnan lehet tudni, hogy tényleg itt az idő? Mikor érdemes a kórházba indulni? Milyen esetben kell haladéktalanul kórházba menni vagy mentőt hívni? Mikor szóljunk az orvosunknak, a szülésznőnknek vagy a dúlánknak?

Az úgynevezett „fészekrakó ösztön” már jóval a szülésre kiírt időpont előtt kialakulhat a várandós anyánál, amely magával hozza a babaszoba megtervezését, a babaruhák, babakelengyék és egyéb holmik beszerzését. Ám az új jövevény érkezésére nemegyszer még jócskán kell várni. Milyen jelei lehetnek annak, hogy mindjárt megérkezik? És melyek azok a jelek, amelyekre kiváltképp oda kell figyelni?

AMIKOR MÉG RÁÉRÜNK

Az egyik jel, amely önmagában még nem ad okot a sietségre, a nyákdugó távozása, ami napokkal, sőt hetekkel a szülés előtt is megtörténhet. Ez a nyákos, kissé véres, kocsonyás anyag, melynek mennyisége személyenként eltérő lehet, valóban dugóként helyezkedik el a méhszájban, és az a feladata, hogy védjen a felszálló fertőzésektől. Ha távozik, nem kell rögtön a kórházi csomagunkért nyúlnunk.

A legtöbb esetben a várandósság utolsó heteiben jóslófájások (Braxton–Hicks-összehúzódások) is jelentkezhetnek. Bár fájásoknak nevezzünk, ezek tulajdonképpen fájdalomérzet nélküli összehúzódások. Ilyenkor feszülgethet, keményedhet a has, fájdogálhat a derék és a keresztcsont tájéka. A jóslófájások rendszertelenek, nem erősödnek, és pihenésre, illetve testhelyzet-változtatásra megszűnnek.

A szülést megelőző napokban előfordulhat halvány rózsaszínes váladékozás. Fontos, hogy ettől ne ijedjünk meg! Ez egy természetes folyamat, a minimális pecsételő rózsaszínes váladékozás pedig a annak következménye, hogy a méhszáj elkezdett kinyílni és a benne lévő hajszálerek megrepedtek.

Amennyiben fájdalomérzettel összefüggő összehúzódásokat és haskeményedést észlelünk (vagyis fájásaink vannak), még akkor sem kell feltétlenül kórházba mennünk. Ha a fájások mellett – mert ritkák és rendszertelenek – a napi rutint folytatni tudjuk, az is azt jelenti, hogy még van időnk. A fájások pihenésre, fekvésre elmúlhatnak, és ha emellett el is tudunk aludni, akkor szintén nem kell a kórházba indulnunk. Amennyiben kényelmetlennek érezzük a fekvést, vegyünk egy meleg vizes zuhanyt, de figyeljünk, hogy a meleg vizet ne a pocakunk egyetlen pontjára folyassuk, hanem körkörös mozdulatokkal csillapítsuk a fájdalmat. Amennyiben ez ellazít, akkor még pihenjünk és maradjunk otthon.

MIKOR KELL KÓRHÁZBA

INDULNI?

Magzatvízszivárgás vagy bőséges magzatvízfolyás esetén megrepedt a magzatburok. Ilyenkor akár pukkanásszerű hang is hallható (amit csak a kismama hall vagy érez, a körülötte lévők nem). A magzatvíz színe normális esetben színtelen, fehéres vagy halványsárga, szaga édeskés illatú lehet. Mennyisége attól függ, hogyan helyezkedik el a baba, és hogy hol repedt meg a magzatburok. Fontos a magzatvízfolyás észlelésének időpontját megjegyezni, és előre egyeztetni a szülés helyszínéül szolgáló kórházzal, hogy a burokrepedést követően, fájások nélkül mikor kell megérkezni a szülőszobára. Ez azért fontos, mert néhàny órán belül antibiotikum adása szüksé -

A NAGY TALÁLKOZÁS

SZÜLÉS FÁJDALOMCSILLAPÍTÁSSAL

A legtöbb kismamában felvetődik a kérdés, kérjen-e érzéstelenítést szüléskor. Aki korábban elzárkózott ettől, az is meggondolhatja magát vajúdás közben – vagy épp fordítva. A radikálisnak tűnő, gerinc mellé adott epidurális érzéstelenítés körül számos félelem és tévhit alakult ki.

Nincs mit szépíteni rajta: a szülés és azt megelőzően a vajúdási szakasz kevésbé vagy jobban, de fájdalmas élmény. A fájdalomcsilllapítás lehetőségeivel ki-ki alapelvei, vérmérséklete vagy fájdalomküszöbe szerint élhet vagy sem. A legismertebb fájdalomcsillapítási módszer az epidurális érzéstelenítés, de más opció is adott.

FEL KELL KÉSZÜLNI!

Nem csak az anyukának, de a jelen lévő hozzátartozónak is érdemes még a szülés előtt tájékozódnia a fájdalomcsillapítás fajtáiról, valamint arról, hogyan tudnak ezek a módszerek támogatást nyújtani. Érdemes megkérdezni erről a szülésznőt vagy az orvost, megkérni, hogy magyarázza el, milyen lehetőség áll rendelkezésre. Ez megkönnyíti annak felmérését, mi ígérkezik a legjobbnak az adott élethelyzetben és mi nem. Ugyanakkor számítani kell arra is, hogy a terveket felülírhatja az élet. Hiába dönti el valaki, hogy fájdalomcsillapítás nélkül csinálja végig a szülést, ha menet közben kiderül, hogy a fájdalom miatt nem tud például a megfelelő időben nyomni, vagy egyszerűen csak nem bírja a nagy fájdalmat. Az is előfordulhat, hogy a szülészorvos hatékonyabb fájdalomcsillapítást javasol a szülés elősegítésére, mint amilyenről a kismama tud. És persze megeshet, hogy egyáltalán nincs szükség fájdalomcsillapításra.

Önsegítő és megnyugtató, ha előzetesen olvasunk, beszélünk a vajúdásról, ennek köszönhetően kevésbé alakul ki bennünk félelem ezzel kapcsolatban. Kezdeményezzünk beszélgetést a szülésznővel, az orvossal, vegyünk részt tanfolyamokon, ahol a szülés folyamatáról „tanulhatunk”. Az ilyen kurzusokon azt is meg lehet tudni, hogyan kell például helyesen lélegezni szülés közben.

MIK A LEHETŐSÉGEK?

A fájdalomcsillapítás egyik lehetséges eszköze a gáz, pontosabban oxigén és dinitrogén-oxid keveréke. Bár nem szünteti meg teljesen a fájdalmat, segíthet csökkenteni és elviselhetőbbé tenni azt. Előnye, hogy könnyen használható; általában egy maszkon keresztül lehet belélegezni. Körülbelül 15-20 másodperc kell ahhoz, hogy hasson, ezért akkor kell beszívni, amikor az összehúzódás elkezdődik. Akkor működik a legjobban, ha lassan, mélyeket lélegzünk. Hátránya lehet, hogy szédülést, rosszullétet, álmosságot vagy dekoncentráltságot okozhat. Káros mellékhatásai viszont nincsenek. A petidin hatóanyagú injekció kábító fájdalomcsillapító hatású szer, amelyet közepes és erős fájdalmak heveny szakaszainak kezeléséhez, például vajúdás okozta epizodikus fájdalmak esetén adagolnak az orvosok. Az injekciót combba vagy fenékbe adják be, és körülbelül 20 percet kell várni, hogy hasson. Hatása 2-4 órán át tart. Emiatt nem ajánlott kérni akkor, ha közeledik a kitolási szakasz. Mellékhatásként felléphet feledékenység, ha kitolási szakaszhoz túl közeli időpontban adják be, illetve befolyásolhatja a baba légzését.

Mindemellett például epidurális érzéstelenítés is végezhető – mellyel kapcsolatban számos félelem, tévhit él.

TERMÉSZETES SZÜLÉS

Igen, a szülés természetes folyamat. Bár nagy erőfeszítést kíván az anyától és a babától is, továbbá lehetnek veszélyei, javarészt komplikáció és szövődmény nélkül, „magától” lezajlik. Azaz lezajlana, de a jelenlegi gyakorlatban ez nem mindig így történik: olyan beavatkozásokra is sor kerülhet, amelyekre nem lenne szükség.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint természetes a szülés akkor, ha spontán indul be, ha szabadon választhatók a testhelyzetek és a segédeszközök a vajúdáskor és a kitolási szakaszban, ha nem történik nem feltétlenül szükséges rutinbeavatkozás, és ha a babát megszületése után legalább egy órára az édesanyjával hagyják. Azok az orvosok, szülésznők, akik ennek megfelelően tevékenykednek, nem is szülésvezetésről, hanem szüléskísérésről beszélnek – szemléletük jól tükrözi, hogy nem irányítják és ütemezik a szülést, hanem figyelemmel kísérik. Ez persze nem azt jelenti, hogy sosem avatkoznak be. Nyilvánvalóan adódhat olyan helyzet, amikor az anya, a baba vagy mindkettejük védelmében „közbe kell lépni”, de ha nincs veszély, akkor beavatkozás sincs. A megszületett babát sem viszik azonnal fürdetni, mérni, öltöztetni – hiszen mindez az aranyórát követően is megoldható –, hanem az édesanyja mellére helyezik, és kellő ideig nyugalomban hagyják őket együtt lenni, kapcsolatot teremteni, ismerkedni.

GYORSAN, KÖNNYEN, KÉNYELMESEN?

Napjainkban egyre általánosabb elvárás, hogy gyorsan és könnyen, a lehető legkényelmesebben oldódjanak meg a dolgok, és már léphessünk is tovább. Ám ahogyan a 9 hónapon át tartó várandósság, úgy a természetes szülés sem erre tanít. Előfordulhat ugyan, hogy a természetes szülés viszonylag gyors és könnyű, de általában sok türelem és kitartás kell hozzá. A sürgetettséggel, a „csak legyünk túl rajta minél előbb” hozzáállással pedig nem összeegyeztethető: át kell adódni neki. Eredménye, azaz a gyermek világrajötte is újabb hosszú távú változást indít el és élethosszig tartó köteléket hoz létre. Mindez se nem gyors, se nem folyton könnyű, se nem mindig kényelmes. Ahogy mondani szokták: mindennek meg kell adni a módját – ennek is. És elegendő idő kell hozzá. Az időtényező amiatt is fontos, mert a szülés egyfajta elengedés, amely testi-lelki ellazulást kíván. Ennek alapfeltétele az oldott légkör, a nyugalmas körülmények megteremtése, ami nem egyeztethető össze a sürgetettséggel, a siettetéssel. A szülés folyamatának rutinszerű felgyorsítása, az indokolatlan beavatkozások végzése ennek ellentmond. Ha viszont a szülés háborítatlan, az anyának sokkal jobb eséllyel sikerül ellazulnia, biztonságban éreznie magát, sokkal kevésbé merül fel benne a fájdalomcsillapítók alkalmazásának igénye, és jóval több az esélye annak is, hogy a szülésélménye pozitív lesz.

LELKI TÉNYEZŐK

A biztonságérzet megteremtésében sokat segíthet a kismamához érzelmileg közel álló személy, például az apa jelenléte. A természetes szülés egyik ismert szószólója, az amerikai Ina May Gaskin azt vallja, hogy a szülés elsősorban lelki, és csak másodsorban fizikai folyamat, a megfelelő mentális állapot tehát kulcskérdés. Könyveiben azt is leírja, hogy tapasztalatai szerint a méhszáj tágulásában sokat segíthet például egy gyengéd, szép csók. Ezen nem is csodálkozhatunk olyan nagyon, ha tudjuk: ugyanaz a hormon, az oxitocin felel a vajúdás alatti méhösszehúzódásokért éppúgy, mint az orgazmus élményéért, valamint a szeretetteljes kötődések kialakulásáért. A testközelség, az intim hangulat, az érintés, a csók oldhatja a szorongást, és meghittséget, védelemérzetet adhat a szülő nőnek. Persze szó sincs arról, hogy aki mondjuk, fájdalomcsillapítást kér, az rosszabb vagy ügyetlenebb anya lenne, mint bárki más; talán csak arról van szó, hogy nem bízik eléggé a természet erejében, önmaga küzdő- és tűrőképességében. Ám ez mindenkinek a saját döntése, amit tiszteletben kell tartani – akárcsak az összes többi döntést, amit az anya a saját szülése kapcsán hozhat és hoz.

HA KORASZÜLÖTT A BABA

Amikor a várandósság alatt a szülés várható időpontjára gondolunk, akkor általában nem számolunk azzal a ténnyel, hogy minden tizedik baba koraszülött, és hogy akár a mi babánk is érkezhet a vártnál hamarabb.

Amíg nem tapasztaltuk meg, talán el sem tudjuk képzelni, hogy milyen egy koraszülött baba. Mi történik, amikor megszületik, és hová viszik, ahol majd segíteni tudnak neki? Hogy néz ki egy koraszülött intenzív osztály, és milyen lehetőségünk lesz a kapcsolattartásra a babánkkal? Szerencsére az orvostudomány és a betegellátás rengeteget fejlődött az elmúlt években, és ma már szinte mindenhol a családközpontú betegellátás elve érvényesül.

MI SZÁMÍT KORASZÜLÖTTSÉGNEK?

Koraszülötteknek nevezzük a terhesség betöltött 37. hete előtt született újszülötteket. Születési súlyuk alapján vannak 2500 grammnál kisebbek, kis súlyúak, 1500 grammnál kisebbek, igen kis súlyúak, és 1000 grammnál kisebbek, extrém kis súlyúak. Fejlődése során a magzat nagyjából a 24. gesztációs héttől válik képessé az önálló életre. Sajnos, ilyenkor még a keringése, a légzése és több szerve fejletlen, így segítségre van szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a külvilághoz. Vannak úgynevezett magas kockázatú csoportba tartozó „extrém koraszülöttek”, akik a 28. gesztációs hét előtt, és/vagy 1000 g alatti születési súllyal születnek. A 34-36. héten született babák a kései koraszülöttek. Ők az esetek nagy részében nem igényelnek légzéstámogatást, az első életheteikben leginkább a szoros megfigyelés és a megfelelő táplálás meghatározó.

Az extrém koraszülött babák ellátása mind a mai napig nagyon összehangolt, koncentrált betegellátást igényel. Az ő esetükben hosszas kórházi gyógyulási időszakkal kell számolni. Ám mára olyan sokat fejlődött az orvostudomány és vele együtt a koraszülött-ellátás, hogy egy 1000 gramm alatti baba túlélési esélye 90% körüli. Fontos megjegyezni, hogy már a kritikus 24. héten 500 grammal születettek életkilátásai is 50%-osak, a 25. héten születetteké pedig 65%-os. Ahogy egyre nagyobb súllyal, illetve egyre későbbi gesztációs héten születnek a picik, úgy javulnak az életkilátásaik.

A koraszülött babák éretlenek. Éretlen a tüdejük, a keringésük, az idegrendszerük, a szemük, az emésztőrendszerük, és szinte minden szervük. Emiatt a koraszülöttségnek szövődményei lehetnek. Súlyos szövődmény az agyvérzés, a légzési nehézség, tüdőbetegség (BPD), a szemészeti szövődmény (ROP), az elhúzódó súlyos sárgaság, vagy akár a bélelhalás (NEC), de nagy a fertőzésekeknek való kitettség is. Mindemellett hosszú távon számolni lehet az értelmi és mozgási fejlődés elmaradásával, magatartás- és figyelemzavarral, valamint tanulási problémákkal is. Jelentősen növelhető a koraszülések túlélési aránya, ha a szülőanya a szülést 48 órával megelőzően szteroid profilaxisban részesül (tüdőérlelő), és antibiotikumot kap.

MILYEN A KORASZÜLÖTT BABA?

Minden esetben attól függ, hogy mekkora súllyal és hányadik hétre született. Az extrém koraszülöttek, az 1000 gramm alattiak bőre vékony és vörös. Nagyon érzékenyek az érintésre, ezért simogatni nem szabad őket, csak gyengéden megfogni. A hallásuk már kifejlődött, jól hallanak. A szemhéjaik nagyon vékonyak, éppen ezért érzékenyek az erős fényre.

ÍGY ZAJLIK A CSÁSZÁRMETSZÉS

A császármetszés nagy hasi műtét, mely lehetővé teheti a magzat biztonságos megszületését, az anya biztonságát esetleges komplikációk esetén, vagy olyan, már szülés előtt fennálló anatómiai, egészségi állapot miatt, mely lehetetlenné teszi a hüvelyi úton történő szülést, megszületést.

Ezt a műtétet hosszú időn át nem élték túl az anyák, ám hosszú fejlődés után életmentő beavatkozássá nőtte ki magát, anyára, babára nézve egyaránt. Mint láthatjuk, a császármetszés nem „ördögtől való” rossz dolog, hanem bizonyos esetekben a lehető legjobb választás ahhoz, hogy egészséges baba szülessen és az édesanyja is biztonságban legyen. Magyarországon ez hivatalosan nem választható út a szüléshez, alapos orvosi indoknak kell fennállnia az elvégzéséhez. A baba számára a legideálisabb megszületési mód a szülőcsatornán való áthaladás, miután a szülés/születés a baba számára legjobb időpontban kezdődött. Ám előállhatnak olyan helyzetek, amikor mérlegelni kell a szülés megindításának jogosultságát. Ideális esetben ez nem rutinszerű beavatkozás, hanem orvosilag indokolt. Ma Magyarországon a szülés kiírásának dátumát már egy nappal túllépve is elhangzik a túlhordás kifejezés, annak minden ijesztő lehetséges következményével együtt, és előírhatnak szülésindítást. Valójában a 42. hétig maximum terminustúllépésről beszélhetünk, és amíg a kismama és a baba kondíciójának mérési értékei jók, a méhlepény állapota, az áramlás megfelelő, semmi nem indokolna ilyen lépést. Minden beavatkozás kockázatokkal járhat, ezért alapos mérlegelés szükséges az elvégzésükhöz!

A szülés megindítása magával hozza a többi művi eljárást is, és magasabb arányban fordulhat elő császármetszéses befejezés. Azok az indokok, amikor valóban a hasi szülés a megoldás, a következők: a méhszájat nagyrészt vagy teljesen fedő méhlepény, mely a hónapok múlásával sem változik; a magzat harántfekvése; a köldökzsinór előreesése; a méhlepény leválása; a magzat homloktartása; terhességi toxémia; az anya bizonyos anatómiai jellemzői.

OPERÁCIÓ ELŐTT

12 órával a műtét előtt, de legalább 6 órával korábban már ne egyen a kismama. Folyadékot, elsősorban vizet fogyaszthat, sőt izotóniás italok fogyasztását is szokták javasolni. Ideális esetben a műtét előtti estén még lehet vacsorázni, éjfélig vizet inni – de másnap már nem. Erre a szövődmények kialakulásának megelőzése miatt van szükség.

A kórházban néhány vizsgálatra kerül sor, ilyen a CTG (a magzati szívhang ellenőrzése) és a vérnyomásmérés az anya állapotának feltérképezéséhez. A várandós anyát egészségi állapotáról, terhességének előzményeiről és gyógyszerérzékenységéről is megkérdezik. Szükség van minden leletre és a kiskönyvre is. Az operációra ékszerek, fémtárgyak és körömlakk nélkül érdemes érkezni. A körömlakklemosás azért fontos, hogy az esetleges véroxigenizációs zavart, ami először a körmökön látszik, mielőbb észrevegyék. Ha az intézmény igényli, a szülésznő elvégzi a beöntést és a borotválást, majd az édesanya infúzión keresztül kaphat gyomorsavcsökkentő gyógyszert és a fertőzés kockázatának csökkentésére antibiotikumot. Többnyire hólyagkatétert is felhelyeznek, mellyel csökkenthető a helyi érzéstelenítés hatására fellépő hólyagtúlfeszülés és a műtét alatti hólyagsérülés veszélye.

HOGYAN TÖRTÉNIK AZ ÉRZÉSTELENÍTÉS?

Manapság a gerincközeli (más néven spinális) érzéstelenítés a leggyakoribb, ebben az esetben a gerinc csontjai közé, a központi idegrendszer spinális terébe fecskendeznek helyi érzéstelenítőt, ami blokkolja a fájdalomérzetet. Azért ez a leggyakoribb, mert a leginkább biztonságosnak ezt ítélik. Alkalmaznak még epidurális érzéstelenítést; ez esetben a közpon-

SZÜLÉS UTÁN

AZ ÚJSZÜLÖTT ELLÁTÁSA, VIZSGÁLATOK ÉS SZŰRÉSEK

Mi történik a babával a kórházban, miután megszületett? Jó esetben nincs akadálya annak, hogy átélhesse az aranyóra csodáját édesanyjával, szüleivel, mindemellett viszont fontos vizsgálatokon is túl kell esnie.

Ha minden rendben zajlott a szülésnél, akkor a világra jövő pici babát mindenekelőtt szárazra törlik, hogy ne fázzon meg, majd felöltöztetés nélkül, meleg takaróval letakarva az anyukája mellére helyezik. Ekkorra rendszerint már túl van az úgynevezett Apgar-teszten; ha nem, akkor ez ilyenkor is elvégezhető.

MI MINDENT KELL ELLENŐRIZNI?

1953 óta világszerte a Virginia Apgar aneszteziológus által a 20. század elején kidolgozott, róla elnevezett Apgar-tesztet használják az újszülöttek általános állapotának felméréséhez. A megszületés utáni 1. és 5. percben kerül rá sor, a légzés, a pulzusszám, az izomtónus, a bőrszín és a reflex vizsgálatával. Az értékelés során ezek állapotára, működésére vonatkozóan 0, illetve 1 vagy 2 pont adható, attól függően, hogy a paraméterek mennyire felelnek meg az elvárásoknak (0 – nem megfelelő, 1 – részben megfelelő, 2 – megfelelő). Az eredmény 0 és 10 közötti lehet; 8 pont vagy annál több jó vagy kiváló állapotot jelez. De akkor se ijedjünk meg, ha az első vizsgálatnál ennél kisebb a pontszám, mivel az 5. percben sorra kerülő vizsgálatig az eredmény javulhat. Ha bizonytalanok vagyunk, ha aggódunk: kérdezzük az orvost, a szülésznőt, a szakszemélyzetet!

Születése után a baba további fizikális vizsgálatokon is keresztülmegy; megállapítják a testméreteit, meghatározzák gesztációs korát, fejlettségét, ellenőrzik, nincsenek-e szülési sérülései, veleszületett fejlődési rendellenességei, esetleg egyéb betegségei. Optimális esetben az újszülött testtömegének, testhosszának, fejkerületének és mellkörfogatának mérése, a veleszületett esetleges csípőficam és egyéb fejlődési rendellenességek kiszűrése, a látás- és hallásvizsgálat, a nemi szerv, valamint a gerinc tapintásos vizsgálata az aranyóra után történik. A baba szemének ellátása során mindkét szemrésbe antibiotikum tartalmú vagy 1%-os acetát-, esetleg nitrátoldatból 1-1 cseppet cseppentenek a gonorrhoeás kötőhártya-gyulladás megelőzésére. Steril körülmények között megtörténik a köldök kezelése is. Ezenkívül sor kerülhet az orrnyílások, a gyomor és a végbél átjárhatóságának megállapítására, de mivel a szondázás eléggé drasztikus beavatkozásnak számít, és esetleg sérülést is okozhat, nem minden kórházban alkalmazzák automatikusan.

TOVÁBBI TEENDŐK

Magyarországon a 48-72. életóra között kötelező vérvizsgálattal elvégezni az úgynevezett PKU-tesztet. Ez a rutin évente 50-60 gyermeket ment meg a fenilketonuria nevű örökletes betegség korai felismerésével, amely élethosszig tartó, szigorú fehérjeszegény diéta betartásával tünetmentessé tehető. A baba sarkának megszúrásával nyert vett vérmintát ahypothyreoidizmus, a galaktozémia és a biotinidáz-hiány szűrésére is felhasználják, a kiterjesztett anyagcsereszűrés során mindezen túl további 22 betegséget vizsgálnak.

Az 1. és 4-7. napon szájon át K-vitamint is kapnak az érett babák, míg a koraszülöttek ugyanehhez injekció formájában jutnak hozzá. Ennek célja az újszülöttkori vérzékenység megelőzése. A kórházi tartózkodás végén kapják meg a kicsik a BCG oltást (amiről a 90. oldalon írunk részletesen). Jó tudni, hogy az újszülöttnél végzendő vizsgálatok protokollja intézményenként eltérhet; a bababarát kórházakban igyekeznek ezeket minimalizálni, míg egyes helyeken a vizsgálatok száma túlzott is lehet –ezért kórházban szülés esetén érdemes a választott helyen előzetesen erről is érdeklődni.

KEZELÉSEK, VIZSGÁLATOK AZ ANYÁNÁL SZÜLÉS UTÁN

SZÜLÉS UTÁN

Amikor túl vagyunk a szülésen, hihetetlen öröm és megkönnyebbülés járhat át minket. Hiszen életet adni csodálatos! De ezután még várhatnak ránk bizonyos elengedhetetlen kezelések, vizsgálatok, változások, és nekünk is tennünk kell azért, hogy minél előbb regenerálódhassunk.

Szülés után minden a kisbaba körül forog, mindenki őt csodálja. A család is felőle érdeklődik, a baba pedig optimális esetben a szülők ölelő karjai között pihen. De mi vár az anyára? A várandósság során bekövetkező lassú, fokozatos változások most egy csapásra próbálnak visszalendülni; a test újra egyszemélyes, a hormonok száguldanak.

Az aranyóra során a bőr-bőr kontaktusból, a kisbaba korai mellre tételéből nemcsak a kicsi profitál, hanem az édesanya is. A lepény leválása és a mellbimbó mechanikai ingerlése oxitocint szabadít fel a szervezetében, így a méh hatékonyabban össze tud húzódni, illetve boldogsághormonként ismert hatása is érvényesül. Intézményenként eltérő, hogy mennyi időt adnak a lepény megszületésére, de a lepényi szak maximum fél órán át szokott tartani. Amennyiben a méhlepény nem válik le magától, az orvos oxitocin beadásával segíti ezt. A megszületett méhlepényt a szülésznő alaposan megvizsgálja, hogy ép-e. Amennyiben nem az, akkor egy darabka bent maradhatott a méhben, így rövid altatásban küretre kerül sor. Erre azért van szükség, mert a méhben maradt lepénydarab fertőzést vagy vérzést is okozhat, illetve akadályozhatja a méh megfelelő mértékű összehúzódását és a tejtermelés beindulását is. Ugyanígy altatásos beavatkozást végezhetnek, ha a lepény oxitocin hatására sem válik le. A méhlepény távozása után rögtön megindul a méh összehúzódása, amit többedik szüléskor intenzívebbnek érezhetünk. A méh összehúzódásával kezdődik a gyermekágyi időszak, melynek időtartama 6 hét. Ezalatt a méh menstruációhoz hasonló vérzés kíséretében tisztul. A vér színe először élénkpiros, majd a mennyisége fokozatosan csökken és a színe sötétebb lesz. Az utolsó időszakban egészen kevés, fehéres-sárgás folyadék távozik. A gyermekágy időszaka alatt az ülőfürdő nem javasolt.

A szülés során az intézmény protokolljától függően gyakran történik gátmetszés, emellett vagy ennek hiányában pedig előfordulhat gátsérülés is. Előfordulhat az is, hogy a gátmetszés tovább reped, ilyenkor a már megvágott szövet könnyen tovább hasad. A gát épségét befolyásolja a genetika, a szövetek állapota, a táplálkozás és az általános kondíció is.

A kutatások szerint egy természetes ütemben zajló szülés, amely közben az anya a számára legkényelmesebb testhelyzetben szülhet, általában szükségtelenné teszi a gátmetszést még először szülő nőknél is. Kimutatták, hogy a természetes repedés általában kevésbé mély és jobb eséllyel gyógyul maradéktalanul, mint a gátmetszés.

Mit jelent a fejlődéstámogató koraszülött-ellátás? Mit tehetnek a szülők az intenzív osztályon ápolt babájukért? Ma már rengeteg kutatás bizonyítja, hogy mire van szükségük a koraszülött babáknak; az orvosok, a nővérek és a szülők részéről ugyancsak bőven vannak erről tapasztalatok.

legfrissebb nemzetközi ajánlás szerint az idegrendszer fejlődését támogató, családközpontú koraszülött-ellátást kell előnyben részesíteni, ahogy Magyarországon is egyre több PIC osztály (Perinatalis Intenzív Centrum) teszi.

SEGÍTSÉG A KORASZÜLÖTTEKNEK A

EGYÜTT A SZÜLŐKKEL

A szülők bevonása a baba ellátásába rengeteg jótékony hatással bír. Hatékonyabban valósulhat meg az anyatejes táplálás, a kenguruzásnak (amikor a koraszülött csecsemő a szülő mellkasán pihen betakarva), valamint a babamasszázsnak köszönhetően erősödik a kötődés. Ez kifejezetten családközpontú megközelítés, ami a babák érdekeit, jogait helyezi előtérbe. Így a lehető legkisebb fájdalom és stressz éri őket a betegellátás során. Olyan körülményeket teremt számukra az osztályon, ami koruknak az agyi fejlődésüknek megfelelő szenzoros élményt biztosít. Érzékszerveik fejlődése még nem fejeződött be, ennek figyelembevételével kell biztosítani azokat a hang- és fényhatásokat, íz- és tapintásélményeket, amelyek támogatják fejlődésüket. Az idegrendszerük a megszületést követően tovább fejlődik, és ha az ápolás célzottan támogató, akkor egészségesebbek lesznek.

A fejlődéstámogató koraszülött-ellátás az anyatej fontosságát is kiemeli, valamint azt, hogy a babák elsődleges ellátói a szülei legyenek, a nővérek segítségével. A betegellátás alatt, ami lehet vérvizsgálat, ultrahangvizsgálat, szintén lehetőséget kell biztosítani a szülőknek ahhoz, hogy segédkezzenek. Ha a karjukban tartják a babájukat, minimalizálni lehet a picit érő stresszt és fájdalmat. Fontos továbbá, hogy minden, ami az ellátás során történik, a baba és szülei igényeihez legyen igazítva. Ennek alapja a baba megfigyelése, hiszen a testbeszéd megmutatja, hogy mire van szükség.

A BABA FEJLŐDÉSÉÉRT

Hogyan teremtsenek kapcsolatot a szülők a babájukkal, mivel támogassák fejlődésében, gyógyulásában?

Ma már az ország több PIC osztályán 24 órás jelenlététre van lehetőség, ez a családbarát koraszülöttellátás alapja. Tudományosan bizonyított tény, hogy a szülők jelenléte, a kengurugondozás, az anyatejes táplálás és a babamasszázs éppen olyan fontosak, mint a gyógyszerek és a terápiás kezelések. Biztosítani kell a szülők és a babájuk közelségének lehetőségét, amivel a PIC osztályon töltött hetek, hónapok alatt is erősíthető a kötődés. Mindemellett ez a traumatikus élmény feldolgozásában is segít a szülőknek.

„Az, hogy a szülők mennyire vesznek részt a baba gondozásában a koraszülöttosztályon, hatással van a baba fejlődésére”(Leister et al. 2016).

HA NEM MEGY A SZOPTATÁS

Miközben rengeteg információt begyűjtve készülünk a várandósságra és a szülésre, hogy lehetőleg minden rendben menjen, a szoptatással kapcsolatos kérdésekre nem feltétlenül fordítunk elég időt. Úgy gondolhatjuk, az ösztönösen menni fog. Pedig érdemes erre is figyelni, hiszen szintén nagy kihívás lehet, főleg a szülést követő érzékeny időszakban.

A szoptatás sikerét már a kezdetektől számos tényező befolyásolhatja. Melyek a leggyakoribbak?

 Gyógyszerhatások Amennyiben komplikációk léptek fel szüléskor, és infúziót, gyógyszereket kaptunk, bizony ezek is hatással lehetnek ránk és babánkra. Testünknek idő kell, hogy regenerálódhasson, babánk pedig aluszékonyabb lehet, ezáltal kevésbé aktív. Ilyenkor kérjünk segítséget olyasvalakitől, aki kényelmesebbé teheti, segítheti próbálkozásainkat, érje inger a melleinket Az infúzió egy része a babánkba is átjut, születési súlyát növelve. Ám hamar kiüríti, tehát jó, ha tudjuk: nem azért veszít többet a súlyából, mert nem jut elegendő anyatejhez. Tegyük minél többször mellre a picit az esetleges indokolatlan pótlások helyett.

 Méretprobléma, ödéma Minden baba-mama páros más, a méretbeli adottságok is lehetnek hátráltató tényezők, például ha túl nagy és feszes az emlő, túl pici a baba. Érdemes nagyon türelmesnek lennünk, hiszen össze kell szoknunk és meg kell egymást ismernünk, több pozíciót is ki kell próbálnunk, mire megtaláljuk a számunkra ideálisat. Ha nagyon feszes a mellünk, a szoptatás elején fejjünk belőle egy keveset, hogy felpuhuljon, és könnyebben ráharaphasson a babánk. Mellünket a szoptatások között maximum 10 percig finoman jegelhetjük is akár.

 Cumizavar Ha az első időszakban valamilyen oknál fogva nem tud mellre kerülni a baba, ráadásul cumisüvegből kap pótlást, akkor elképzelhető, hogy le kell küzdenünk majd a cumizavart is. Érdemes tehát ilyenkor szoptatásbarát eszközből adnunk pótlást a kicsinek, valamint fejéssel ingerelnünk a mellünket.

Sokan adnak már az első napokban cumit a babának, akár javaslatra is, hogy az anya tudjon pihenni. A cumit azonban teljesen más technikával kell szopizni, és eközben a mellet is kevesebb inger éri, ami negatívan hathat a tejtermelésre.

 Bimbóvédő Sokszor ajánlják manapság frissen szült anyáknak a bimbóvédő használatát. Azonban lapos, befelé forduló mellbimbója csak az anyák mintegy 1%-ának van, a többiek számára egy kis inger is elég ahhoz, hogy a baba ügyesen ráharaphasson a mellre. Szintén érdemes tudni, hogy a bimbóvédő is okozhat cumizavart, hiszen használatakor más technikával kell szopizni, valamint kevésbé éri inger az emlőt, így a tejtranszfer gyengébb lehet. Ráadásul a baba szájpadboltozatát is átformálhatja.

 Izomtónus-eloszlási problémák Ha babánk száj- és arcizmainál izomeloszlási problémák állnak fenn, nem lesz megfelelő a tapadás és emiatt nem lehet hatékony a szopás. Ilyen esetben keressünk fel laktációs szaktanácsadót, aki a picit megvizsgálva megfelelő szaksegítséget, terapeutát tud javasolni.

 Nyelvfék, ajakfék Amennyiben babánknak nyelv- vagy ajakféke van, szintén nehéz lehet számára a mellre tapadás és a hatékony szopizás. A nyelvféket mindenképp fel kell csippenteni, mert ez nemcsak a szoptatást befolyásolhatja, hanem a későbbi táplálkozást, valamint a hangképzést, a beszédet is. Gyermekorvos felkeresése javasolt, aki fül-orr-gégészetre vagy gyermeksebészetre irányíthat minket. Az ajakfékkel nincs teendő, de érdemes simogatni a száj fölötti területet, mintha bajuszt simogatnánk, hogy lazítsunk rajta. Ha problémát észlelünk az első napokban, kérjünk segítséget! Léteznek önkéntes szoptatási segítők is, akik szükség esetén tovább tudnak irányítani IBCLC laktációs szaktanácsadóhoz.

TÁRGYMUTATÓ