There's no place like home

Page 1

Ă gnes Jekli, 2012, Porto


There’s no place like home


Before coming to Porto for Erasmus, I thought that i’m going to the furthest place I can choose from Budapest. It was m aim to go as far as I can, to see completely different things, different culture, different people.

But

I had to realize after my arrival, that Porto is not an other planet, it has a lot of common things with my city. Maybe it was just my point of view, I started to search the similarities. Why? Maybe to avoid the homesick. Maybe i didn’t have homesick because of the similarities. As the time passed and I started to feel more and more home here, I found even more parallel facts between the two cities, and I enjoyed a lot the idea of finding the familiar things here. I can tell now: I found my Budapest in Portugal, and it’s Porto. Despite the geographical distance, we can find common things examining the two countries. If we take just the facts, we already find some similarities:

Portugal has

the same size and population than Hungary. We have similar economical situation, and in some sense similar mentality of people. Our folk music is mainly sad, melancolic and bittersweet as fado. And if we examine the two cities, Budapest and Porto we will find very interesting common facts. Its true, that Porto is not a capital, as Budapest, and its smaller in territory and population, but the two places have really similar atmosphere. There were some main motives, that were helping, the river, the bridges, some buildings, even the people in some sense. The Danube divides Budapest to two part - Buda and Pest just on the same way as the Douro spearates Porto and Vila Nova de Gaia. The bridges are

important parts of both

cities, they unite the parts, that the river separated. And these are just the most obvious similarities, but I felt some strange deja-vu in so many small details, that I wanted to prove, that these similarities are true, not just in my eyes, but through other peoples thoughts too.



I. PART

Lightscapes of Budapest - Lightscapes of Porto

Bruno Bourel french photographer came to Budapest, and started to photograph the city on the way how hungarian photographers are picturing Paris. Nowadays his photographs are available everywhere in Budapest as postcards, and they show little moments of the city, artistic views instead of the touristic sights. In 2001 he made a collaboration with a contemporary hungarian poet, Lajos Parti-Nagy, who wrote short stories, descriptions, poetic writings to each of his pictures, and they made a book called Fényrajzok/ Lightscapes in four language. I chose to follow Bourels eye. Why? I’m as outsider, as foreign in Porto, as he was in Budapest, so his point of view can be similar about my city, than mine about my temporary home, Porto. The relationship is really similar, as the two cities in my opinion. I was trying to find the same images, same meanings, the paralell pictures with Bourels photographs. PartiNagy’s texts connected to the original pictures are fitting to my photos about Porto too, but they get a new context with their new pairs.



II. Part

“My favourite place in Budapest is...”

After following a strangers eyes, and descriptions about Porto I asked my friends to describe me in a few sentence their favourite place in Budapest, (without mentioning the name of the place). I took these sentences - the opposite way as Lajos Parti-Nagy took Bourels photographsand I was searching for them in Porto. Of course most of the times I recognized the places after the description, which made a bit difficult to follow their description and not my own point of view about the places. There are descriptions of my best friends from Budapest, from my mother, friends from other cities, friends who just visited Budapest, and from friends who spent one year there, as I do in Porto. Everybody had different perspectives, somebody chose a park, somebody the castle, somebody the bridge, somebody a club, but the most interesting thing for me was that I found all of them in Porto. The process of the project made me discover Porto, see things, that I didn’t know before, and realize that I can find a place for all of my friends here, and maybe - as the proverb says - there’s no place like home, but you can feel home in a very similar. Thank you Porto, for being my home for 5 months. Special thanks for my Mother, Bogi, Bözse, Sári, Michele, Stefano, Domonkos, Victor, Noémi, Sári, Márk, Ivana, Kristina and Anna for sharing your favourite place with me, I think Porto would be a nice place for you too.



I. FÉNYRAJZOK Lightscapes of Budapest Lightscapes of Porto


A várban // A macskakő mindig személyes. Elmélyült, szabadkézi munka, türelmes illesztéssel készül, halk kopácsolással, azaz kiskörívnyi monoton mitázattal, melyet

a derék forog ki, és a karokírnak le

munka közben. Szökőkútminta négykészláb, balról jobbra ls jobbról balra. Magyar, szlovák, német mesterek araszolták végig hajdan a várost, nagy bőrkoptatókkal

a

térdükön.

Budapest

fényesre

lett macskakövezve. Ragyog a Várban a maradék.

Castle District // Catstones, they’re called. Laying these cobbles is a craft all its own and very personal. Even the motif is dictated by the twist of the trunk and the reach of the working arm. Fountain pattern created on all fours sweeping from left to right and right to left. Magyar, Slovak and German artisans once inched their wayon thick leather kneepads, dedicated, presevering, fitting and tapping, until Budapest was all shiny with cobbles. Their remnants glisten still, in the Castle District.



Külvárosi Vermeer // Reklám és falragasz-történelem papírmaséból, poszterpalimpszeszt. Ujjnyi vastag papírirha, falak, ajtók és oszlopok időgipsze, egy város növő, fogyó, vedlő, lekapart és lekaparhatatlan bőrei, várási maskarák és szívfájdító, anakronisztikus gyönyörűségek, meint ez a “talált” Vermeer. Szabad plakátmúzeum, képeskönyv, mely spaknival nyitható, faragható, újrakölthető.

Suburban Vermeer // Papier-maché stickers, posters, a palimpsest, a canvas of history. Fingerthick papers, layer upon layer, plastered barklings on walls, doors, pillars. The living pelt of the city, the growing, fading, dandruff shedding, cleaned and stubborn skin. Fairground entertainments, unmasked other worlds, a heartstopping Vermeer “revealed”. A poster museum, open to all. Picturebook pages to scrape clean, work on and apply anew.



Man with balloon // ...The now-faded entrance of the glourious Gresham palace welcomes such lavishly bestowed, lambent healing sunshine off the river, that the captive air is set alight like a shimmering opalescent globe.

Férfi léggömbbel // ... Egy valóságos luftballon a hajdano Gresham palota lepusztult passzázsában, ahová annyi gyógyfény dől be a duna felől, hogy a körbezárt levegő kigyullad, mint valami villanyégő, lebegő opálkörte



Az udvaron // In the yard



A kis kíváncsi // Curiosity



A rakparton // Nagy víz tövében csókolózni pillangóvért, gyönyörű szívfájást és tetemes boldogságot jelent, mondta talán épp az Egyesült Női- és Szívgyógyfürdő magasságában Krúdy Gyula (magyar író), utcája van Budapesten, jött a Margitszigetről, kalapja-botja a kezében, épp homlokát itatta fel zsebkendőjével, nyárcsatakban fürdött a város, s hunyorogva, irigyen nézte a lapos, üvegsötét hullámokat, a Duna ölelő, tova húsát.

By the river // Kissing by the seep water signifies butterflyblood, exquisite heartache, bliss immeasurable,Gyula Krúdy mifht have said in his Book of Dreams. The Hungarian writer who even has a street named for him would have seen all this as he passed near the united Medicinal (Ladies and Hearts) Baths. On his way from Margaret Island, hat and cane in hand, mopping his brow, city bathed in summer rivulets. Covetous, crinkled eyes fixed on flat glassdark wavelets. Waterflesh embrace of the Danube.



Üzenet az ajtón // Door post



Mouth treat. The street splits, converges, turns in on itself, a soliloquy. A quick coffee in the heart of town, in the midst of life and errands, buying nails and visiting the dead. A native in his own jungle, fixed and frozen in a summer window. Leopold Bloom in Budapest, in a jacket, in the Ice Buffett.

Szájglória. Az utca szétesik, majd összeáll, belsővé

válik, mint egy monológ. Épp erre járt, a belváros

szívében, gondolta beugrik egy kávéra, mielőtt tovább

rohan, ügyet intéz, szöget vesz és halottat láto-

gat. Benszülött a dzsungelben, belefagyva egy nyári

kirakatba. Egy budapesti Leopold Bloom, útjai delén,

öltönyzakóban, Jégbüfében.

Coffeefroth //

A tejszínhab //



Önarckép // Self-portrait



packs, summer noontime.

tied to their ankles - drag behind them. Short, Rounded

there with purpose and conviction. Shadows - light baggage

collection. Pinned by the light there is a procession down

His particular pleasure is in all that is sand table, insect

gazing into his treasure chest watches the action below.

Liszt Ferenc Square. On high he lifts the crystal canopy and

From my window //

kontúros hátizsákok, nyári dél.

Lábhoz nőtt, könnyű batyuként cipelik árnyékukat. Rövid,

gombostűző fényben céllal és okkal iparkodik egy körmenet.

kedve telik mindenben, ami terepasztal, bogárgyűjtemény. A

a fennvaló, kitámasztja, nézi odalent a mozgást. Különös

Liszt Ferenc tér. Roppant ládája finom üvegfedelét kinyitja

Ablakomból //



Építés // Construction



posterity with so many unlikely layers, that the accumulation can hardly hold up. National Day hangs every manner of garb on the peg of the collective conscious. Guardcoat next mink, pa-

egyeztem volna. Ama korábbihoz képest, nem lehet elégszer leírni, ez, amibenma élünk maga a szabadság. Egy ilyen kishagyományő demokráciában, őgy látszik, ilyan a reális szabadság.

holy day of the freedoms of fledgling democracy.

gainsaying it, our todays are freedom itself. The

- holey day - holey flag. Beside all that, no

gone along with these festive-food day - holiday

ficult. Fifteen or twenty years ago I would have

next knife pleat skirt. Anniversaries are dif-

rade braid next dread gabardine, hangmans apron

Certain dates are like a coatstand. Invested by ki-

lyukaszászlószentelés-állapottal

boldogan

Rememberence //

hogy 15-20 évvel ezzel a munkaszünet-rántotthús-

kottszoknyáig. Nehéz a dátumokkal. Más kérdés,

díszmagyartól ávós-zubbonyig, hóhérköténytől ra-

mindenféle emberi gúnya, őrbundától nercbundáig,

ünnep, e kollektív ruhafogas, vastagon lóg rajta

zsúfol fel az utókor, épp, hogy el nem dől a nemzeti

Bizonyos napok kampójára abnormálisan sok múltat

Ünnepség //



Nyugati pu // Western Railway Terminal



a long thigh flashes. I caress the empty seat beside me.

tive resonance, the falsetto laughter. Trabant gloss swims past and

as we draw away, over to Buda, across the bridge. We feel the fugi-

Swishing and smooth, yet nothing quite fits. We see the silent music

Silent movie //

hosszú comb. Megsimogatjuk az üres ülést mellettünk.

padias nevetést hallunk, elúszik egy trabant politúrja, elvillan egy

Budára a Margit hídon. Pár másodpercig jön velünk a zümmögés, szín-

hangversenyről, látjuk a zenét, ahogy megyünk belőle kifelé, át

Minden suhan és harminikus, se semmi sem illik össze. Némafilm egy

Jászai Mari tér //



A FĂŠny utcai piac // Market in Light Street



its name is Freedom. A pretty bridge, a royal necklace, crafted in steel.

emperor and king, Franz Joseph. For the present and most likely in future

separate. The bridge, beyond the carapace of umbrellas, for a time, was

and time itself, it passes through, not to be possessed. Inseparable but

wanders through, friendly, helpful. Turbulent, wise, but like large rivers

What is the Danube for Budapest? The question hardly make sense. Danube

Raining umbrellas //

jövőleg Szabadság hídnak hívják. Szép híd, mint egy öntöttvas csipkegallér.

terében futólag viselte Ferenc József császár és király nevét, jelenleg és

Szétválaszthatatlanok, de nem egymáséi. A híd a teknősbékaesernyők hát-

bölcs, viszont ahogy a nagy folyók vagy az idő, vendége csak, nem birtoka.

nem is létezne ez a város. Készségesen, barátilag folyik át rajta, zavaros,

Értelmetlen kérdés, hogy mit jelent a Duna Budapestnek, hisz nélküle tán

Esernyő eső //




II. My favourite place in Budapest...


I’m standing on the bridge, under me the river is

Állok

flowing dividing and uniting the two parts of the

elválasztja, és egyben összeköti a város két részét.

a

hídon,

alattam

hömpölyög

a

folyó,

mely

city. Why do I like it? Because from here everything

Miért szeretem? Mert innen minden belátható, szinte

is visible, and seems touchable, the city shows its

elérhetőnek tűnik, a város innen mutatja legszebb

best face from here. Everything is clean, like a

arcát. Innen minden olyan tiszta, a friss fuvallat,

fresh whiff, which arrives from the water, wipes out

amely a víz felől érkezik, kisöpri a füstöt, a rossz

the

smoke, and the bad air. The wind always blows

levegőt. Itt szinte mindig fúj a szél, a víz mindig

here, the water appears always in a different light,

más és más arcát mutatja, a felszínén játszó fények

and dresses up the riverside to new colour.

új köntösbe öltöztetik a partot.



A város egyik legmagasabb pontja, ahonnan remek kilátás nyílik a folyó mindkét oldalára. Este nyáron friss a levegő és kellemes szél fúj, és frekventáltsága ellenére sincsenek soha túl sokan a csúcson. Le lehet ülni a ronda szobrok lábához és borozni-beszélgetni,

elfelejteni

a szobor rondaságát, és élvezni a város kettősségét, modern és történelmi látványosságait, megpróbálni megtalálni, ki hol lakik, és aznap merre jártunk. One of the highest points of the city, with great view to both of the

sides

of

the

river.

On

sum-

mer nights the air is fresh, and pleasent wind blows, and despite its big number of visitors there are not so many people on the top. You can just sit down under the feet of the ugly sculptures, talk and drink some wine together, forget the ugliness of the statues and enjoy the duality of the city, its modern and historical viewsand you can try to find each others house, and the places where you were during the day.



A kedvenc helyem (sok van, nehéz választani,de perpillanat ami a szívemhez legközelebb áll...) azért a kedvenc, mert közel van, sok a zöld, meg a kutya, de kevés az ember (de az is kedves külföldi) el lehet menni futni oda meg napozni meg piknikezni. éjjel nappal nyitva van és sose telik meg.

My favourite place (I have a lot, it’s hard to choose one, but at the moment this one is the closest to my heart...) is my favourite because there are so many green, so many dogs, but not too many people (and those few are also nice tourists), you can go for running or sunbathing there, or having a picknik. It’s opened all day and all night, and never gets full.



Emeletes denféle

szórakozóhely, kisebb-nagyobb

min-

zegzug-

gal, a dekoráció mindenféle fura retró vagy egyéb kor szerzeménye, furi tárgyak újrahasznosítva.. kis csap/budi növénytartóként, trabant a kertben mint asztal&szék,fölötted egy nagy háló, stb stb...tartanak ott zenei jamelést;) háztáji piacot, workshopokat néha, biciszerelést, egyéb rendezvényeket és persze ingyenkoncerteket:) és olyan mint egy mini Sziget, kb. 90% külföldiek lakják. A club, with more levels, with a lot of small nooks and corners, the decoration is made of every kind of retro stuff... a tap or a toilet as a flowerpot, car in the garden as table and chair, above you huge web, etc, etc. There are programs like jam sessions, markets, workshops, bicycle-repairing, and concerts. Its like a mini “Sziget”, in 90% inhabited by foreigners.



Senz'altro uno dei posti piu caratteristici della capitale ungherese è Nagymező utca, nel cuore della città a due passi da una delle piazza principali di Budapest, Oktogon square. Punto di ritrovo per i ragazzi del posto e non. Qui si trova uno dei ruin pub piu famosi della città, un ampio edificio stile art nouveau, caratteristico per la sua moltitudine di sale e stanze interne, presumibilmente in passato era un complesso abitativo. L'ampio giardino nel suo atrio colora maggiormente l'atmosfera retrò del locale. Without any doubt, one of the most caracteristic places of the hungarian capital is the Nagymező street, in the heart of the city, two steps from one of the main squares of Budapest. Meeting point of youngsters, locals and not. Here you find one of the most famous pubs of the city, a large building in the style of art nouveau, known for the multitude of its internal halls and rooms, i suppose in the past these were apartments, people lived here. The entrance colours the most the retro atmosphere of the place.



The bridge where I’ve tried to kill you with a little kiss :) i rememmber that moment, because we were all together and we were happy to stay together, because we're a happy family.



Romantikus kis "sziget" a belvaros hataran. legszebb este es tavasszal, amikor

viragzik

minden,

gyonyoru

kilatassal pestre, a dunara, a hidakra. legjobb meginni itt egy sĂśrt/ bort, mikozben csodalhatod a rohano vilagot magad alatt... A small, romantic “islandâ€? on the border of the city-center. It is the most beautiful in the evening and in the spring, when everything flourishes, with beautiful panorama to Pest, the Danube and the bridges. The best thing is to drink here a beer or a wine, while you can admire the busy world under you.



marrons

The place is huge and is located between Buda and Pest.

point of people, who want to enjoy friends and good company.

of the trees is amazing. We can also say, that it’s a meeting

the contrast between the green ground and the brown leaves

about anything. It’s ground is green and soft. In October,

to the animals and thinking about my things without worrying

It is a very quiet place, where I can spend hours listening

panyia. El lloc és molt gran i està ubicat entre Buda i Pest.

lida de la gent que vol gaudir dels amics i de la bona com-

son espectaculars. També és pot dir que és un lloc de acol-

contrast del terra verd amb les fulles dels arbres

ocupar-me de res. Te un terra verd i esponjós. En octubre, el

sentint els animals i pensant en les meues coses, sense pre-

És un lloc molt tranquil en el que podria passar-me hores





szépnek tűnik, és a piszok eltűnik.

akik több száz éve ott éltek, és a kilátást a városra: a magasból minden

régi hangulata miatt szeretem, hogy el tudom képzelni a múltat, az embereket,

bbféle múzeum, régi típusú lakóházak, és még bástyát is lehet ott találni! A

kilátás a Dunára, és Pestre. Többféle épületből áll, van benne templom, tö-

Ez egy nagyon régi épületegyüttes, ami egy magaslaton van, ahonnan gyönyörű a

to the city: from the top everything seems beautiful, and the dirt disappears.

past, the people living here hundreds years ago, and because of the panorama

tion! I like it because of its nostalgic atmosphere, that I can imagine the

view to the Danube and Pest. Here you can find churches, museums, even a bas-

It’s a very old complex of buildings on the top of the city, with fantastic



téneteket, de tudom, hogy az emléket és hangulatot elmosták a felújítások épp, ahogy az illatokat elmossa a víz. Körös-körül zümmögnek a turisták, de ide már egy sem merészkedik be. Mintha meg sem látnák. Ez a hely magányos. Egy szűk térköz, mely sötéten húzódik meg két házfal között, és magába sűríti a környezete esszenciáját: fényfoltok és öreg, málló festék díszítik, a kapujában különös cégér lóg , a térközt rétes illat tölti be, mert hagyományos magyar rétest árulnak itt. A neve furcsamód illik hozzá: vészjósló, régi, és talán van benne egy cseppnyi bájos humor is. Tökéletes hely.

but I know, that the renovations wash away the memories and the atmosphere

- like water the scents. Tourists are humming all around, but noone dares

to enter here, like it would be invisible. This place is lonely. A narrow

space, which is hiding in the dark between the houses, and concentrates the

essence of the environment in one place: light-spots and old crumbling paint

is the decoration, in the entrance there is a strange signboard hanging, the

place is full of the scent of strudel- because they make traditiona hungarian

sweets here. The name of the place is strangely fitting to the athmosphere:

sinister, old, with a drop of charmin humor. Perfect place.

Ez a hely egyszerre igazi és ugyanakkor mégis mű. Ásítja magából a régi tör-

This place is real and fake at the same time. It yawns out the old stories,



) padkák és korlátok, amik kiválóak egyensúlyozni. Régebben csak egykerózni jártunk

in the summertime you can find even a small swimming pool here. It’s part of our hearts.

choose this place. There are a lot of trees and grass around, so the atmosphere / climate of the place is ideal,

together here a lot, if we want to hang out in the evening eith some drinks (with or without gas :) ) we usually

berms and barriers, which are excellent to balance on. We used to come here just for unicycling, but lately we get

traffic. There are a lot of walls and benches, which you can jump on (of course without hurting them or yourself),

busy place in Budapest, but it’s still a large open space where you can find peace even in the middle of the biggest

Well, I met this place by monocycling, one of my best (monocyclist) friends lives very close to it. It’s a quite

a hangulat/klíma is a helyén van; nyaranta még egy kis medencét is beindítanak. A szívünkhöz nőtt.

(vagy épp mentes:) üdítővel, akkor gyakorta ezt a helyet választjuk. Van elég sok fás-füves négyzetméter, szóval

oda, de az utóbbi időben már nagyon sokat 'bandázunk' is ott, ha este ki szeretnénk ülni valahova egy szénsavas

hogy bármi baju(n)k esne 

forgalomban is lehet nyugalmat találni. Van itt sok-sok fal és pad, amiken lehet ugrálni (természetesen anélkül,

on közel hozzá. Egy viszonylag forgalmas helyen van Budapesten, de mégis egy nagy nyitott tér, ahol a legnagyobb

Nos, ezzel a hellyel az egykerekűzés kapcsán kerültem kapcsolatba, az egyik legjobb (egykerós) barátom lakik nagy-



full of smiling people, music is all around, it's easy to find it and it has a good vibration.

lot of young people mingling around.

It was night and I had a perfect

view of one of the biggest bridges,

looked amazing, as did the sky.

filled with traffic. And the Danube

My favourite place is big, open,

A square quth bright lights and a





it? (It’s the bridge?)W

and there’s an eagle on it! What is

me the Customs House, it’s green,

In front of me the market, behind

az? (Hát a híd!)

zöld és még sas is van rajta! Mi

Előttem a piac, mögöttem a vámház,



It connects everything that is important for me, and shows everything that worths to see and the river, which is so important part of the city is just at your fingertips.

day from home to school, from school to the entertainment, on the tram or on my foot, from Pest to Buda and back. It’s part of my daily routine, but I still feel it special.

I cross it every day, but it’s still not boring. It’s majestic and high, full of memories and symbols that seem to be so significant. It connects the city, leads me every

érzem, hiszen mindent összeköt ami fontos, minden belátható róla, amit érdemes látni, és a folyó, ami olyan fontos része a városnak csak egy karnyújtásnyira van.

az otthonból a munkába, az iskolából a szórakozásba, hol a villamoson ülve, hol csak gyalog, Pestről Budára és vissza. Része a mindennapjaimnak, mégis különlegesnek

Minden egyes nap végigmegyek rajta, mégsem unalmas. Fenséges, magas, tele emlékkel és jelentőségteljesnek tűnő szimbólummal. Összeköti a várost, és átvezet naponta






Photogrpaphs: Ágnes Jekli, 2012, Porto Original photos: Bruno Bourel, 1989-2001, Budapest Texts: Lajos Parti Nagy English translation: Alexandra Benedek

For the other texts thanks for my family and friends: Anyu, Bogi, Bözse, Sári, Michele, Stefano, Domonkos, Victor, Noémi, Sári, Márk, Ivana, Kristina, and Anna. And thanks for modelling, and supporting for my friends in Porto: Stella, Elena, Dimitri, Mariliia, Michele, Silvia, and Elisa.

Inspirated by: Bruno Bourel, Lajos Parti Nagy: Fényrajzok Budapest Magvető Kiadó, Budapest, 2001



Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.