Kukorica Barométer 2020. 31. szám

31.szám

Tevékenységeink:

Top20 Kisparcellás Kukorica

Fajtakísérletek

„…új kihívást jelent, hogy merre haladjon mezőgazdaságunk. Meggyőződésem szerint ez az út nem lehet más, mint az elektronika, a csúcstechnika, a minőség, az ökológia és a jövedelmező gazdálkodás harmóniájának megteremtése.”

(Győrffy Béla)

Toxikus betegségekkel szembeni ellenállóság vizsgálata

Kukorica Termésverseny

Üzemi fajtasorok és más szervezetek termésversenyének terméstanúsítása

Saját honlap üzemeltetés

Kiadványok, hírlevelek, tájékoztatók Bemutatók, konferenciák, szakmai tanulmányutak szervezése

Közösségi Kukorica Konferenciák

Magyar Kukorica KlubEgyesület XII. Kukorica Termésverseny

2020

A tartalomból:

XII. Kukorica Termésverseny eredményei

„Gazda ” Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek eredményei

Bemutató – toxikus csőbetegségek a kukoricában Meteorológiai elemzés

Díjparádé – a XII. Kukorica Termésverseny díjai –Dvorszky László és Farkas Éva iparművészek műhelyéből

Országos díjak

Regionális díjak Szántás nélküli díjak

Öntözéses díjak

Különdíj

II. I. III.

II. I. III.

II. I. III. II. I. III.

Ismét gyászolunk

Elveszítettük Perczel Mihály alapító tiszteletbeli tagunkat. Olyannyira alapító volt, hogy az ötlet kipattanásától kezdve a rá jellemző lendülettel támogatta a Klub létrehozását. Ez a lendület később nem csak az elvi támogatásban, hanem a tevékeny részvételben is megnyilvánult. Részt vett a munkában, mint a Felügyelő Bizottság elnöke, egyik megalapítója és rendszeres támogatója volt a ProZea Alapnak, támogatója, propagálója és egyik kivitelezője volt a Top20 fajtakíséreteknek, mint FB elnök és főellenőr aktív résztvevője volt a Kukorica Termésversenynek. Minden megmozdulásunkban, terveinkben és tevékenységeinkben részt vett, mindent komolyan vett, s igyekezett, hogy keze nyoma maradandó legyen. Tekintélyét felhasználta, hogy az agrárszakma elismerje az újonnan jött, idegennek tűnő szervezetet, gyökeret verjen a hazai mezőgazdaság egyszerre nagyon színessé vált talajában.

A Magyar Kukorica Klub Egyesületnek nem volt, és most sincs munkaszervezete, így Ő sem lehetett munkatárs, velünk dolgozott, mert a barátunk volt!

Alaptevékenységeinket érintő témákban együttműködtek velünk

és támogattak 2020-ban:

Bayer Hungária Kft.: Kukorica Termésverseny – Rendezvények, szakmai információk

Dalmand Zrt.: Top20 Kisparcellás fajtakísérletek és csőbetegségek – Rendezvények, szakmai információk

Bólyi Zrt.: Top20 Kisparcellás fajtakísérletek és csőbetegségek – Rendezvények, szakmai információk

Syngenta Kft.: Kukorica Termésverseny – Terméstanúsítás – Rendezvények, szakmai információk

Saaten-Union Hungária Kft.: Kukorica Termésverseny – Terméstanúsítás

RAPOOL Hungária Kft.

Simon Kft.: Kukorica Terméstanúsítás – Top20 Kisparcellás fajtakísérletek és csőbetegségek Rendezvények, szakmai információk

Recrea Kft.: Kukorica Termésverseny – Top20 Kisparcellás fajtakísérletek és csőbetegségek

Szilvási Kft.: Kukorica Termésverseny – Top20 Kisparcellás fajtakísérletek és csőbetegségek

Agroinform Oline: Rendezvények, szakmai információk

Támogatták a ProZea Alapot 2020-ban:

Köszönjük!

Felelős kiadó és szerkesztő: dr. Szieberth Dénes • Kiadja: Magyar Kukorica Klub Egyesület • Design: Agroinform Média Kft.

Inform Stúdió • Nyomda: Infom Kiadó és Nyomda Kft.

• Budapest, 2021

• ISSN 20-62-7807

•

Évfordulós megemlékezés

Kezdjük valami pozitívummal: 2020-ban ünnepeltük – volna, ha megünnepelhettük volna –a Magyar Kukorica Klub Egyesület 15. születésnapját!

Ha visszatekintünk a 15 évre, elmondhatjuk, hogy küzdöttünk terveink megvalósításáért. Természetesnek vettük, hogy ha valakinek nincs ötlete, válogasson a kész modulok között! Nem a „kész modulok” közötti kényelmes válogatást választottuk, hanem a sokkal nehezebbet – valami újat hozzáadni egy gépezethez, amitől az jobban, hatékonyabban működik! Ezt a köznyelv innovációnak nevezi. Ebben a tekintetben „startup” vállalkozásnak voltunk tekinthetők!

Ne feledkezzünk meg arról, hogy akkor éppen 15 év volt mögöttünk a rendszerváltás óta, s az EU-hoz való csatlakozás közvetlenül előzte meg a Klub létrehozásának ötletét! Sokan gondolhatták, s gondolták is, hogy ez egy őrült gondolat. Azért akadtak, akik másként vélekedtek. Szerencsénk volt, hogy sokan megértették, mit is akarunk, de kevesebb szerencsénk volt az indulási körülményekkel. Amikor a gazdasági szereplők egy részének a fennmaradás, a másik felének a születés és megerősödés a fő gondja, nem holmi szakmai kérdésekkel – pláne új dolgokkal – foglalkozik. Jegyezzük meg: nem csak a struktúra, de a tudásalap is a padlóra került!

A függetlenség mindenkinek az álma, megtartása azonban a pók hálójához hasonlatos mutatvány: a hálót minden irányból egyenlően feszes szálak tartják arányos függésben, s a pók dolga, hogy ezt fenntartsa, ha elszakítja a berepülő zsákmány, javítgassa. Azt is tudomásul kell venni, hogy zsákmány nélkül végül éhenpusztulna! Az eltelt 15 év alatt sikerült ennek az elvnek megfelelni, s ha néha „rezgett is a háló”, az a gazdaság individuális, de az érdekérvényesítés mentén összefonódó, s az egyesület társadalmi, és a javakhoz jutás feltételeinek kiegyenlítésre törekvő természetének ellentétéből fakadt.

• Létrehoztunk egy olyan szervezetet, amilyen a hazai mezőgazdaságban ágazati szervezetként korábban soha nem létezett

• Olyan célokat tűztünk ki, amelyek ugyan a politika marketing-zászlaján folyamatosan lengenek, de a megvalósítás határozott segítségre szorul

• Olyan tevékenységeket vezettünk be és folytattunk, amelyek nemzetközi gyakorlatban is ritkák, vagy hiányoznak, vagy újak (pl.: termésverseny, termések és technológiai folyamatok tanúsítása)

• Sikerrel vezettünk be és folytattunk olyan tevékenységeket, amelyek a mezőgazdaság szempontjából fontosak, de az állami szerepvállalás eltűnt mögülük. (pl.: fajtakísérletezés, értékesítési szándékoktól mentes adatközlés, független bemutatók, ismeretterjesztés, tapasztalatcserék, tanulmányutak)

Vannak (és voltak) olyan kezdeményezéseink, amelyeket kellő egyetértés, vagy az éretlenség és meg nem értés, vagy az elutasítás miatt, még nem sikerült megvalósítanunk. Közülük a precíziós gazdálkodáshoz illő fajta-ajánlás és az ezt megalapozó adatbázis elgondolását emeljük ki. Már 2007-ben szerettük volna bevezetni, de ennek az ideje csak most, a digitalizáció korának beköszöntével érkezett el.

És talán most jött el az ideje annak is, hogy a következő 15 évre is kitűzzük alapvető céljainkat:

1. A természettudományok iránti tisztelet növelése, hogy az új korszakot megértsük, az új lehetőségeket felismerhessük, az új követelményeket elfogadhassuk, azokkal jobban élhessünk, és azokhoz jobban igazodhassunk.

2. A mezőgazdaság lényegének megértéséhez szükséges ismeretek bővítése, hogy jobban átláthassuk kapcsolatait, szerepét, és megérthessük – történeti, új és várható –hatásait a saját életünkre, a nemzetére és az emberiségre.

3. Hozzájárulás a gazdasági érvényesülés, és a társadalmi szerep- és felelősségvállalás összhangjának megteremtéséhez szükséges gondolkodásmód és tudat formálásához

4. A tagság és általában az irántunk érdeklődők szakmai ismereteinek bővítése.

5. A jó és gazdaságilag is hasznos gyakorlati eljárások felkutatása, fejlesztése, bevezetésének segítése.

6. A kommunikációs és kapcsolatépítő képesség fejlesztése.

7. Folytatott tevékenységeinkhez a gazdasági alapok bővítése (szponzori és támogatói kör növelésével).

8. A fajtakísérletezés, adatfeldolgozás és értékelés, ezzel együtt a fajtákkal kapcsolatos ismeretek közzétételének módszertani megújítása.

9. A Kukorica Termésverseny programjainak bővítése, általánossá tétele.

10. Az információkezelési és ismeretátadási technikánk teljes megújítása, a fejlett digitális eszközökre adaptálása.

A jövőt illető elképzeléseink nem jövendöléseken alapulnak, hanem látomásokon. Egy olyan jövő vízióján, amelyről nálunk jobban értesültek sem merik megjósolni, hol is kötünk ki –békés fejlődést feltételezve! Ha úgy vesszük, az első, mintegy 100–200 ezer évvel ezelőtt bekövetkezett spontán fejtágítás után (amikor egy bizonytalan kimenetelű mutációval kialakult az emberi agy szürke állománya), most egy mesterséges fejtágítás következik. Először csak kívülről, az elektromágneses mezők modulálásával, majd közvetlenül rátelepítve a szürke állományra. Ezzel lehetővé válik, hogy a gondolat megszületése és a cselekvés között ne lehessen érzékelni az idő múlását. Sőt, egyesek már arra tippelnek, hogy a gondolatra sem lesz szükség. Erre persze még további legalább 15 évet várni kell!

Bevezetés

Nem mindennapi problémákat hozó év volt!

A Covid-19 mindenkinek feladta a leckét és nem kevés izgalmat okozott! A mi szempontunkból a legfőbb bizonytalansági tényező az volt, hogy mennyire bíznak a gazdák – tegyük hozzá: velünk együtt – a társadalomban, a politikában és leginkább saját magukban. Nem kevés önbizalom kellett ahhoz sem, hogy flegmán átnézzünk a veszélyen, mint manapság a plexifalakon! A következő, nagyon megfontolandó tényező az volt, hogy amikor eljön az ideje, kimehetünk-e a betakarítást ellenőrizni.

A piaci tényezők sem voltak bíztatóak. A szponzori kör biztonságérzete hasonlóan megrendült, s korántsem akkora bíztató erővel állt a gazdák mögé, mint ahogy azt megszoktuk.

A kora tavaszi (április–május) időjárása nem kedvezett a kukoricának. A kiszáradó talaj egyenetlenné tette a kelést és a hűvös időjárás nem kedvezett a kezdeti fejlődésnek. Később ugyan „helyrebillent” az időjárás kereke, kellő csapadék hullott, s a hőösszeg gyarapodás is megfelelő ütemű volt. Azonban a lemaradást nem tudta behozni, s az ország egyes vidékein maradt a száraz jelleg. Jellemző, hogy több helyütt, ahol a versenyzők úgy érezték, az időjárás nem bánt velük megfelelően, jó, akár díjat érő termés született, ahol bizakodóvá tette őket a csapadékellátás, csalódtak.

A korábbi évekhez viszonyított – bizonyára a fenti okokkal is magyarázhatóan – kis parcellaszám földrajzi eloszlása kedvezőtlen volt. Az egyébként sikeres 5. Régióból regisztrált mindössze 3 parcellát a Versenyszabályzat előírásainak megfelelően szét kellett osztani a szomszédos (4-es és 3-as) Régiók között. Így ebben a régióban nem történt értékelés. A vajdasági (Szerbia) 4 parcella közül ez egyiket az öntözött kategóriában értékeltük. A fennmaradó 3 száraz művelésű vajdasági parcellát a földrajzi távolság miatt „csonka Régiónak” tekintettük, így nem kerültek be a 4. Régió értékelési körébe, külön értékeltük őket.

A probléma megoldását nem a Szabályzat módosításában, hanem a parcellaszám növelésében látjuk.

A termésversenyben elért 3 db 17 t/ha feletti eredmény ugyanabban az évben még nem fordult elő, s 2010. óta 2020-ban közelítettük meg legjobban az eddigi rekordot (17,94 t/ha).

A bejelentett 51 parcellából végül 43 értékelése történt meg.

A mi elbizonytalanodásunk főként a Top20 kísérletek 2020. évi visszaesésében nyilvánultak meg. Az összesen 4 hely a megszokott 16–18 helyett, s a külföldi területek teljes elveszítése nyilvánvaló törés a Top20 történetében. Amit mégis pozitívumként és előremutató jelnek értékelünk az a gazdák bejelentéseinek növekedése, a hibrid-paletta színesedése és az értékelési módszerben mutatkozó előrelépés.

Az ökológiai szemléletű korábban kezdődött értékelések tapasztalatai során kiérlelődött, hogy Magyarországon a kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletekben középérésű hibridcsoport a klímát akkor értékeli jónak (Öko I.), ha a csoportátlag meghaladja a 15 tonnát, átlagosnak (Öko II.), ha a csoportátlag 13 és 15 tonna közé esik, gyengének (Öko III.), ha 11 és 13 tonna között van. Az ez alatti csoportátlagok valamilyen – általában időjárási, vagy időjárási körülmények által kiváltott – stresszkörülményt jeleznek (Stressz I.), s a csoportban már nagyobb

számú hibridnél jelentős a terméskiesés. 8 t/ha alatt a stresszhatás általános (Stresz II.), a hibridek viselkedése nehezen jelezhető előre, s néhány hibridnél kifejezett stresszkockázati tényezők állapíthatók meg (hő, aszály, gyomirtó szer, gombás csőbetegségek …stb.)

A fent ismertetett termőhelyi körülmény-osztályozás gyakorlat számára megfogalmazható üzenete, hogy a termőtáblák adott évi terméselemzését érdemes a fajtakísérleti termőhelyi ökológiai osztályokkal, s azon belül a helyekkel és hibridek szereplésével összehasonlítva értékelni. Az értékelés eredménye irányt mutathat mind a fajtaválasztásban, mind a technológiafejlesztésben.

A fentihez hasonló szemléletváltásnak kell bekövetkezni a rendelkezésre álló helyi tenyészidő hosszának és minőségének megítélésében. A Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek eredményei arra utalnak, hogy e tekintetben ki kell alakítani egy többfaktorú környezeti mutató (pl.: hőegység x globálsugárzás x csapadékosság) hatását az egyes hibridekre annak érdekben, többé-kevésbé pontos előrejelzést tudjunk adni a legmegfelelőbb hibrid kiválasztására és a kiválasztott hibrid teljesítményére a vetés tervezésekor.

Jóllehet a fenti mutatók pontos és rendszeres mérésekre alapozott számításokkal előállíthatók, gyakorlatias és a termelés számára használhatóbbak lehetnek a fentebb említett, kísérleti adatokból származtatott empirikus következtetések. A kellő számú hibriddel beállított fajtakísérletekből közvetlen becsléseket tehetünk adott hibridre vonatkozóan.

Folyamatosan felmerül a jogos kérdés: Melyik a legjobb hibrid? Erre a kérdésre továbbra is az a válasz, hogy ilyen nincs. Bármilyen „jó” is legyen egy hibrid, mindig fennáll a kockázata annak, hogy az éppen kiválasztott termőhelyen az adott időjárási és agrotechnikai körülmények között egy másik legyőzi. A termésstabilitási mutató arra szolgál, hogy felbecsüljük, milyen valószínűséggel választhatjuk a legjobbat, ugyanakkor az is, mekkora a kockázatvállalás szintje. Ez a két szempont sem feltétlenül egyesül egy megadott hibridben. Továbbra is azt tartjuk helyesnek, ha a termelő több „legjobbat” választ.

Sajnálatosnak tartjuk, hogy az „Év Kukoricája” vándordíjra 2020-ban nem volt jelentkező! Végül, de nem utolsó sorban szeretnénk minden termelő figyelmét felhívni arra a szigorúan természettudományos tényre, hogy a termést nem a gépek, nem a vegyszerek, de nem is a talaj és az időjárás termik, hanem a kukorica! Ha a nagy termések nyomába akarunk szegülni, a magba épített tulajdonságokra kell koncentrálni, s minden fent említett eszközt a termést támogató tulajdonságok érvényesülésének és a gátló tényezők elhárításának szolgálatába állítani.

Kőszárhegy, 2021. 01. 17.

A Kukorica Termésverseny története számokban, 2009–2020 – Magyarország, száraz művelés

1. ábra: A Kukorica Termésverseny száraz művelésű parcelláinak eredményei 2009–2020 régiók és művelési mód szerint

termásátlagok 1999–2020

Megyénkénti kukorica termésátlagok, 2016. a legnagyobb kukoricatermés 1999. és 2020. között

2. ábra: Megyei kukorica

3. ábra:

4. ábra: Megyei kukorica termésátlagok, 2007. – a legkisebb termés 1999. és 2020. között

5.

Megyei termésátlagok, 2020

ábra:

A XII. Kukorica Termésverseny résztvevői régiók és kategóriák szerinti felsorolásban

Országos verseny

1. táblázat: A XII. Kukorica Termésversenyben a 5 legnagyobb termést elért versenyzők, az elért termésátlag szerinti felsorolásban

1. Régió

2. táblázat: A XII. Kukorica Termésverseny 1. régiójában indult díjazott és helyezett versenyzők, az elért termésátlag szerinti felsorolásban

3. táblázat: A XII. Kukorica Termésverseny 2. régiójában indult díjazott és helyezett versenyzők, az elért termésátlag szerinti felsorolásban

2. Régió

3. Régió

4. táblázat: A XII. Kukorica Termésverseny 3. régiójában indult díjazott és helyezett versenyzők, az elért termésátlag szerinti felsorolásban

Régiós sorrend Versenyző neve

képviselője

4. Régió

5. táblázat: A XII. Kukorica Termésverseny 4. régiójában indult díjazott és helyezett versenyzők, az elért termésátlag szerinti felsorolásban

Szerbia-vajdasági Régió

6. táblázat: A XII. Kukorica Termésverseny Szerbia-Vajdasági régiójában indult díjazott

helyezett versenyzők, az elért termésátlag szerinti felsorolásban

neve Versenyző képviselője

Öntözéses Kategória

7. táblázat: A XII. Kukorica Termésverseny „Öntözött” kategóriájában indult díjazott és helyezett versenyzők, az elért termésátlag szerinti felsorolásban Kate-

nélküli Kategória

További versenyzők és parcellák*

9. táblázat: A XII. Kukorica Termésversenyben indult, a fenti táblázatokban nem szereplő parcellák

*A helyezést el nem ért vagy azonos versenyző azonos régóban szereplő további parcellái

„Ki többre…” Kukorica Termésverseny eredményei

Motto: „Ez a verseny egyesíti a gazdákat a nemzet legnagyobb és minden bizonnyal legfontosabb szántóföldi kultúrájának optimalizálására szolgáló módszerek felfedezésére, megvalósítására, fejlesztésére és elterjesztésére.”

„…a nemzeti és állami szintű nyertesek megtalálják a kiválósághoz vezető utat ezeknek a technikáknak a használatával.”

„… ezeknek a gazdáknak a beszállítókkal közös befektetései és fejlesztései képessé teszik az USA farmereit, hogy a jövőben is kielégítsék a legfontosabb élelmiszerek, takarmányok, üzemanyagok és rostnövények iránti igényt.”

Mondta Debbie Borg, az Amerikai Kukoricatermesztők Szövetsége Tagi és Fogyasztókapcsolati Akciócsoportjának 2020. évi elnöke. A választott mottót az USA egyik internetes mezőgazdasági lapjában, a K ansas Corn-ban találtam. (SzD)

XII. Kukorica Termésverseny bemutatása és értékelése

A Termésverseny szervezése egy olyan időszakra esett, amikor az utazás nem csak az út, hanem az akkor még ugyancsak ismeretlen egészségi kockázatok felvállalását is jelentette. Legyünk azonban tárgyilagosak. A mezőgazdaság szántóföldi ágazata, még, ha az irodai beszélgetéseket is beleszámítjuk, az egyik legkevesebb kockázatot magában hordó terület volt, s az ma is.

Közvetett hatásnak lehetett felfogni, hogy a támogatói-szponzori kör pesszimistábban ítélte meg a jövőt, s a szokásosnál visszafogottabb volt. Egyben azt is gondoljuk, hogy ez volt a legjelentősebb visszafogó tényező.

1. ábra: A XII. Kukorica Termésverseny parcelláinak eloszása

A termelés odaláról is több negatív tényező lohasztotta a versenyzési kedvet. Nagy területen tapasztaltak egyenetlen kelést és kezdeti fejlődést, amelyről csak részben gondolták azt a gazdák, hogy a magágy minőségi hiányosságaiból következik. Nem zárták ki egyes vetőmag tételek minőségi problémáit sem. (Hivatalosan benyújtott megkifogásolásról és független minőségvizsgáló által igazolt, a szabványtól való eltérésről nem értesültünk.) Mindezek után következett egy rendkívül száraz – és utólag szerencsésnek mondható – hűvös május, amely szintén nem fokozta a várakozásokat.

A hazai száraz művelésű (fő) technológiai kategóriában 46 parcellát regisztráltak (43 a hazai régiókból, 3 a szerbiai Vajdaság területéről), amelyből 35-ről készült a Versenyszabályzat előírásainak megfelelő, eredményes betakarítást igazoló ellenőrzési jegyzőkönyv.

A verseny meghirdetése és az ellenőrzések a Versenyszabályzatban lefektetett előírásoknak megfelelően történtek. A korábbiaktól eltérést jelentett, hogy az ellenőrzésre a Klub költségtérítést állapított meg, s ugyancsak költségtérítéses formában meghirdette a termésbecslés elvégzését. Erre a feladatra ellenőreink külön kiképzést kaptak. Mindkét intézkedés azzal a céllal jött létre, hogy a várható termésszinthez már jóelőre tervezni lehessen a szükséges ellenőrzést. Emellett az is cél volt, hogy csökkenjenek az eredménytelen ellenőrzések, kerüljük el a felesleges kiadásokat és javuljon a betakarítási folyamat szervezettsége.

Az új intézkedések kedvezőbb fogadtatása és zökkenőmentes bevezetése érdekében a Klub kedvezményeket hirdetett meg, amely lehetőséggel a versenyzők több, mint 30%-a élt is.

A hazai száraz művelési kategórián kívül 5 parcellát jelentettek be az öntözési kategóriába. A III. Ki többre versenyben 2020-ban további 3 parcellát értékeltünk. (Ez utóbbinak az a lényege, hogy a versenykiírás területnagysággal szembeni követelményeinek nem, de egyéb szempontokból megfelelő, kiváló termést ígérő területeken szültetett eredmények is kaphassanak nyilvánosságot.)

1. táblázat: A XII. Kukorica Termésverseny eredménystatisztikája régiók szerint, a történeti összesítés tükrében

A XII. Kukorica Termésverseny bemutatása és értékelése

Az első táblázat adatai arra utalnak, hogy a 2020. esztendő a régiók szerinti termésátlagok eloszlásában nem hozott újdonságot, hiszen az nagyon hasonló a korábbi években megszokotthoz. A 12 éves összesítés szerint a régiók között a 3.–5.–2.–1.–4. a sorrend, míg a maximum-átlagok tekintetében a sorrend 3.–2.–5.–1.–4.-re változik. Emlékeztetőül megemlítjük, hogy az eddigi abszolút rekord (18,5 t/ha) nem változott, míg az eddigi második helyre (17,8 t/ha), a Nagykanizsa közelében fekvő Zalasárszeg határában született 17,93 t/ha-s eredmény lépett.

2. táblázat: A XII. Kukorica Termésversenyben szántással és szántás nélküli termesztéssel szerepelt parcellák összesített eredménye

A 2. táblázat szerint a szántás nélküli parcellák terméseredménye következetesen meghaladta az adott régióban szántásra alapozott versenyparcellák eredményét. Ebből elég nagy biztonsággal következtethetünk arra, hogy a helyesen használt a szántás nélküli művelési mód nem befolyásolja negatívan a kukorica terméseredményeit. Részletesen nem vizsgáltuk ugyan, de logikailag lehet következtetni arra, hogy a talajszerkezetre és a vízgazdálkodásra gyakorolt kedvező hatása miatt, adott körülmények között, hozzájárulhatott stresszhelyzetek hatásának csökkentéséhez. A 3. táblázat arra mutat rá, hogy 2020-ban az öntözésnek pozitív hatása volt.

3. táblázat: A XII. Kukorica Termésverseny eredményei művelési kategóriákés alkategóriák szerint

4. táblázat: A XII. Kukorica Termésverseny versenyparcelláiba vetett hibridek átlagtermése

A 4. táblázatban a vetett hibridek nevét, a parcellák számát és az átlagtermést adtuk meg. Minthogy az adatok egyéb információt nem hordoznak, a táblázatból a hibridek valós terméspotenciáljára nem lehet következtetést levonni. Az adatok ugyanakkor tükrözik részben a versenyzők hibridek teljesítőképességgel kapcsolatos megítélését, és azt, hogy a nemesítő házak milyen piaci előnyöket látnak a Kukorica Termésversenyben. Általánosságban tapasztaljuk, hogy a kívülálló gazdák szívesen beszélnek saját eredményeikről, és hasonlítják azokat a Kukorica Termésverseny parcelláin mért termésátlagokhoz. Azonban ahhoz, hogy a versenyben meg is méressék magukat, szükség van szponzorokra és támogatókra.

Az alábbi (2–7.) ábrasorozat régiónként és községhatárok szerint mutatja be a hibridek által elért terméseredményeket. Néhol (pl.: az első, második és negyedik régió) a nagyobb régión belüli földrajzi távolság klimatikus eltérésekben is megmutatkozik. Jóllehet, az is közösmert, hogy községhatáron belül szintén nagy lehet a termőterületek termőképességben kifejezhető különbsége.

2. ábra: A XII. Kukorica Termésversenyben szereplő hibridek terméseredménye régiók és művelési mód szerint: 1. régió

3. ábra: Kukorica Termésversenyben szereplő hibridek terméseredménye régiók és művelési mód szerint: 2. régió

Az 1. és 2. Régió termésadatai arra is utalnak, hogy megfelelő versenyzőszám esetén a Dunántúlt sem 2, hanem 3 régióra lenne indokolt osztani. Ezt a megállapítást a sokéves csapadékadatok is alátámasztják.

4. ábra: Kukorica Termésversenyben szereplő hibridek terméseredménye régiók és művelési mód szerint: 3. régió

5. ábra: A XII. Kukorica Termésversenyben szereplő hibridek terméseredménye régiók és művelési mód szerint: 4. régió

6. ábra: A XII. Kukorica Termésversenyben szereplő hibridek terméseredménye régiók és művelési mód szerint: Szerbia-Vajdasági régió

7. ábra: A XII. Kukorica Termésversenyben szereplő hibridek terméseredménye régiók szerint: öntözéses művelés

5. táblázat: A XII. Kukorica Termésverseny parcelláiban elvetett kukorica hibridek termése régiók, művelési módok és községhatárok (földrajzilag legközelebb eső település) szerint

Régió

Az 5. táblázat folytatása

8. ábra: A XII. Kukorica Termésverseny parcellánkénti terméseredményei a betakarítási nedvességgel és a becsléssel

9. ábra: A III. „Ki többre” Kukorica Termésverseny eredményei (termés és víztartalom) versenyzők szerint

A kis versenyzőszám miatt ezt a versenyformát inkább táblaszintű terméstanúsításnak tekinthetjük. A Magyar Kukorica Klub fontosnak tartja a nagy termések hazai feltételeinek kutatását, mert meggyőződése, hogy ez egyúttal a gazdaságilag és a környezet szempontjából is fenntartható technológiák sikeres elterjesztésének is az alapja. A versenyforma fejlesztésére külön programot dolgozunk ki. 10. ábra: A XII. Kukorica Termésverseny öntözéses kategóriájában elért terméseredmények a szemnedvesség tartalommal

A környezeti feltételekről és az alkalmazott agrotechnika egyes elemeinek hatásáról az itt bemutatottnál részletesebb elemzés adhat választ, jóllehet tudjuk, az ország különböző területein elszórt, eltérő technológiával, különböző talajokon termesztett növények terméseit nehéz egységes keretbe foglalni és belőlük megbízható következtetéseket levonni. Ennek ellenére a lehetséges legtöbb adatot közreadjuk, mert és alapos szakismeretek birtokában végzett gondos tanulmányozással hasznosak lehetnek – leginkább éppen azok okulhatnak belőle, akik szolgáltatták őket.

Az időjárásról

(Bővebben a 2020. év időjárásáról szóló részben, 78. oldal.)

Már említettük, hogy az előző őszi és téli időjárásban kényszerűen elvégzett gyenge minőségű talajmunkák változó sikerű keléshez és kezdeti növényfejlődéshez vezettek. Később, a nyár folyamán az ország területének nagyobb részén csapadékosra fordult időjárásban gyorsan és jól fejlődött a kukorica, megfelelő termésígérettel. Az augusztus

Termésverseny bemutatása és értékelése

végén beköszöntött, és szeptember első dekádjában még tartó száraz, meleg időjárás nagy területeken elégette a növények felső leveleit és korai érést idézett elő. Érzékenyebb hibrideknél, s a vegetációs fejlődésük befejezéséhez közelebb álló állományokban akár a tápanyagbeépülés is hirtelen leállhatott, s ez terméskieséshez vezetett. Később, a betakarítás időszakában az esőzések és a párás időjárás hátráltatta a betakarítást. A még teljesen be nem érett, felálló csővel rendelkező kukoricákban a nedvesség elindította a szemek csírázását, a már beéredettek emellett jelentős kilúgozódást is elszenvedhettek. A csövet károsító gombabetegségek fejlődésének kedvezett a csapadékos ősz. Ezek a jelenségek együttesen számos parcellánál vezethettek terméskieséshez is. További kedvezőtlen hatásnak tudható be a magas betakarítási szemnedvesség tartalom. Amíg a szokásos időjárási körülmények között 20%, vagy inkább az alatti szemnedvességnél folyik a betakarítás, ebben az esztendőben a déli tájakon, és ott is elsősorban csak a korai hibrideknél mértünk ilyen kedvező értékeket. A kukoricára két legjellemzőbb befolyásoló tényező, a nyári csapadékosság és a Növekedési Foknap (NFN, amerikai megfelelője szerint GDD) térképeket közöljük (OMSz, Agrometeorológia).

(június–augusztus), 2020

11. ábra: Magyarország 90 napos nyári csapadékellátottsága

A csapadéktérkép adatai azt mutatják, hogy az ország területének egyes részei túlzott, míg mások igen szegényes csapadék-ellátásban részesültek. Általában azt mondjuk, hogy a nyugati és az észak-keleti tájak csapadékellátása volt bőséges, jóllehet mindenütt találhatók beékelődött eltérő a termésre jelentős hatást gyakorló foltok.

12. ábra: A kukoricára érvényes halmozott Növekedési Foknap Magyarországon (2020. április 1-től)

A térkép nem érzékelteti, de minden valószínűség szerint a májusi lassúbb ütem vezetett oda, hogy a szeptember-októberi csapadékosság lelassította/akadályozta a normális vízleadást. Egyes részeken, pl. délkeleten ez a hatás nem volt kifejezett. (A Makón beállított „Gazda” Top20 fajtakísérletekben a szeptember 19-én végzett betakarítás a korai csoportban 21, a közép-érésűeknél 22, míg a késői csoportnál 24%-os átlagos csoport-szemnedvességnél történt.) ugyancsak a fajtakísérletekben szerzett tapasztalatink szerint a vetésidő is jelentős hatással volt mind a virágzási dőre, mind a betakarítási szemnedvességre.

A XII. Kukorica Termésverseny parcelláinak agrotechnikai és kemizálási jellemzője

Agrotechnika

A kukorica közismerten érzékeny a termesztése során alkalmazott műveletösszességre. Ezt az utóbbi mintegy 7 évtizedes hazai fejlődés is bizonyítja. A Kárpát-medence szántóföldi növénytermesztésére a változatos talajviszonyok, a vetésváltás és a talaj mély, döntően szántásra alapozott művelése a jellemző. A változatos körülményekhez a felhasznált eszközök és anyagok sokfélesége tartozik, amit az alább bemutatott táblázatokban látható adatok is alátámasztanak.

A vetésre jellemző néhány adat

Megfelelő vetőágyban a tőszámért, a kezdeti fejlődés és a tőeloszlás egyenletességéért a vetőmag minősége és a jól beállított vetőgép felel. Az alábbiakban a versenyben tapasztalt néhány, a fenti mutatókra befolyást gyakorló, jellemző adatot közlünk.

6. táblázat: A XII. Kukorica Termésverseny néhány jellemző vetési átlagadata

7. táblázat: A XII. Kukorica Termésversenyben munkába fogott vetőgépek és jellemző

A

termesztési feltételekre és az agrotechnikára jellemző adatok

8. táblázat: A XII. Kukorica Termésverseny parcelláinak előveteményei

9. táblázat: A XII. Kukorica Termésversenyben eredményesen szerepelt parcellák talajféleségei és a hozzájuk tartozó termésátlagok

10. táblázat: A XII. Kukorica Termésversenyben eredményesen szerepelt parcellák lejtőviszonyai és a hozzájuk tartozó termésátlagok

A XII. Kukorica Termésverseny parcelláin használt növényvédelmi és más segédanyagok

A gyomirtás a versenyzők túlnyomó többsége a kényelmesebb posztemergens gyomirtást választja. A szerhasználatban a szélesebb hatásspektrumú szerek mellet elterjedtek a többféle hatóanyagot tartalmazó regisztrált szerek és a többféle regisztrált szerből álló csomagok. (l.: 11. táblázat)

11. táblázat: A XII. Kukorica Termésverseny parcelláin felhasznált gyomirtó szerek

A rovarölő szeres kezelések között a talajfertőtlenítésnek van – joggal – vezető szerepe, hiszen a növényfejlődés első feltétele, hogy legyen növény. A nagyobb arányt a kukorica és gabona elővetemények túlsúlya is indokolja, hiszen az előbbinél a kukoricabogár lárva, az utóbbinál a drótféreg fenyeget jóvátehetetlen károkozással (12. táblázat).

Kevésbé magyarázható a rovarölő szeres állománykezelés elhanyagolása, jóllehet mind rovarölő szerek kínálatából, mind a végrehajtáshoz szükséges gépkapacitásból elegendő áll rendelkezésre. A gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly hernyói, és a kukoricabogár imágó is rendszeres kártevők. Károkozásuk önmagában is tonnákban mérhető, míg az általuk terjesztett gombabetegségek minőségrontó hatását is évről évre tapasztaljuk.

12. táblázat: A XII. Kukorica Termésverseny parcelláin felhasznált rovarölő szerek

Jóllehet, jelentős gombafertőzés volt megfigyelhető mind a szárazabb – meleg, mind a csapadékosabb és hűvösebb klímájú országrészekben, a gombaölő szeres kezelések egyáltalán nem terjednek. (Fő okként a kapcsolatos ismeretek, és ennek kapcsán a veszély felismerésének hiányát jelölhetjük meg.)

13. táblázat: A XII. Kukorica Termésverseny parcelláin felhasznált állománykezelő gombaölő szerek

szer összesen: 2

Versenyzőink baktérium tartalmú (trágyának éppenséggel csak tévedésből elnevezett) készítményeket a parcellák alig 20%-án használtak.

14. táblázat: A XII. Kukorica Termésverseny parcelláin felhasznált baktériumkészítmények

15. táblázat: A XII. Kukorica Termésverseny parcelláin felhasznált levéltrágyák

Lombtrágya, növénykondícionáló Parcella, db Lombtrágya, növénykondícionáló Parcella,db

A XII. Kukorica Termésverseny parcellaterméseinek összefüggése

13. ábra: A termés és a csövek számának összefüggése a XII. Kukorica Termésverseny parcelláin

14. ábra: A XII. Kukorica Termésverseny parcelláiba vetett hibridek termése és szemnedvesség tartalmának összefüggése

15. ábra: A XII. Kukorica Termésverseny parcelláinak termés és talaj kémhatás (pH) összefüggése

16. ábra: A XII Kukorica Termésverseny parcelláinak humusztartalma (%) és a termés összefüggése

17. ábra: A XII. Kukorica Termésversenybe bejelentett parcellák talajának kötöttsége (KA) és a termés összefüggése

18. ábra: A vetésidő eloszlása a termés és szemnedvesség függvényében, a XII. Kukorica Termésverseny parcelláin

19. ábra: A XII. Kukorica Termésverseny parcelláinak termése és víztartalma a vetésidő függvényében

20. ábra: A XII. Kukorica Termésverseny parcelláin felhasznált N hatóanyag műtrágya (kg/ha) és a termés összefüggése

Összefoglalva

Annak ellenére, hogy a 2020. év több oldalról is kedvezőtlen előjelekkel indult, s a befejezés időszaka sem volt gond mentes, sikeres versenyévadot zártunk.

A 35 száraz művelésű parcella mellett 4 parcellát értékeltünk az öntözött kategóriában. A határon túlról, Szerbiából is üdvözölhettünk 4 versenyzőt. A „Ki többre” versenyben 3-an vettek részt.

Kiemelhető siker, hogy a legjobb eredmény 2010 óta a legnagyobb, közelebb lépett az eddigi rekordhoz, s hogy 3 parcellán is 17 tonna feletti eredmény született.

A tenyészidőszak első fele elbizonytalanította a gazdákat, míg a betakarítási időszak esőzései miatt nem haladhattak az ellenőrzések. A betakarítási időszakot 2 héttel meg kellett hosszabbítani. Sokat stabilizálódott az adminisztrációs rendszer, s ezzel lecsökkent a hibák és tévedések lehetősége. A verseny lezárása minden esetben úgy történt, hogy a versenyző nyomtatott formában kézhez kaphatta a betakarítási jegyzőkönyvet, s az elszámolást az ellenőrzés költségeiről.

Az időjárási körülmények miatti gyenge termésre és „házi szervezési” megfontolások miatt összesen 4 parcella ellenőrzéséről mondtak le, míg a versenyszabályok megszegése miatt 2 parcella eredményét utasította el a Versenybizottság. Javult a termésbecslések szabályossága és pontossága. Elindítottuk a termésbecslés szolgáltatást, amelyet ellenőreink végeznek el azoknál a versenyzőknél, akiknek elfoglaltságuk miatt gondot jelenthet a viszonylag sok időt és fáradságot jelentő munka.

Módosítottuk, a használathoz közelebb hoztuk a Termésbecslás kalkulátort – a kitöltő maga is megkapja levélben az eredményt, s a beküldési kötelezettség is csak a versenyzőkre érvényes. Ugyan fogyott az ellenőrök létszáma (gyerekszülés és külföldi munkavállalás miatt), azonban a rugalmas szervezésnek és a jó összhangnak köszönhetően nem rajtuk múlott, ha nem haladtak a betakarítások. Mára elmondhatjuk, hogy az ellenőrgárda valódi önszervező csapattá vált. Folyamatosan tartották a kapcsolatot egymással, s a versenyzőkkel, melynek eredménye a szervezett munka volt. Hasznos volt, hogy a versenyzők maguk is nagyobb szezonközi aktivitást mutattak a korábban megszokottnál.

A vírusbetegség nem hagyta érintetlenül a versenyzők csapatát sem, s az ellenőrök közül is többen töltöttek „házifogságban” napokat. Izgalmat okozott a határon túli ellenőrzés, mert a visszatérésnél kétségek merültek fel az utazás minőségével kapcsolatban.

Talán éppen a koronavírus járvánnyal kapcsolatos megszorítások és egészségi kockázatok váltották ki a gondolatot, hogy elindítsuk online határszemle programjainkat, melyek között található a XII. Kukorica Termésverseny Facebook Csoport is. Ennek a zárt csoportnak az a célja, hogy a versenyzőknek lehetőséget adjon a folyamatos tájékozódásra, az egymás közötti kommunikációra és az esetleges problémák időbeni megoldására. A csoport nem szűnik meg a verseny zárásával, mert az értékelés és a következő szezon elegendő megbeszélni való feladatot hagyott.

Az ellenőrtanfolyam résztvevői Kapospulán, Szilvási János gazdaságában (balról az első: Szilvási Anett, Szilvási János, a többiek: a Dunántúli ellenőrcsapat tagjai)

Versenyzők naplóbejegyzései

Baglyas Gellért

A XII. Kukorica Termésversenyre való jelentkezésről az állomány ideális fejlődése és a jó tőszámbeállítottság miatt jelentkeztünk nyáron, az utolsó pillanatban. Az eredményt üzemi technológiával, forgatásos műveléssel sikerült elérnünk. Reméljük a következő években legalább ilyen eredménnyel tudunk alkalmazkodni az egyes évjáratok kihívásaihoz. Köszönjük a kehetőséget!

Bozóki Zoltán családi gazdálkodó, Jánoshalma

A gazdálkodást 1997-ben kezdtem, Jánoshalmán és környékén mindösszesen 12 hektáron. Azóta eltelt idő alatt gazdaságunk többszörösére fejlődött. Szántóföldi növénytermesztést folytatunk, melynek fő növénye a kukorica lett. Ebben partnerünk a Kite Zrt. mind gép és input anyag oldalon. Az ő támogatásukkal indultunk a 2020-as évben meghirdetett Magyar Kukorica Klub termés versenyén. Számunkra nem volt újdonság a verseny során is vetett kukorica hibrid, hiszen az Armagnac-ot (FAO 460) már bevezetése óta meghatározó területen termesztjük. Fontos számunkra a frakcionált vetőmag és a kiváló cold teszt érték, ami idén is homogén robbanásszerű kelést eredményezett. Technológiában a következő munka műveleteket alkalmaztuk. Vetés előtt, 300–300 kg NPK-t és karbamidot használtunk fel. Vetést optimális időben, 75 000-es tőszámra beállítva végeztük el. Kukorica gyomírtás után, sorköz művelés során még 34 kg nitrogén hatóanyagot is kijuttatunk. A hibrid a kedvező időjárás miatt ígéretesnek bizonyult, de a légköri aszály nálunk is jelentkezett. A becsült terméshez képest a betakarított termény 15%-kal kevesebb lett. Ettől függetlenül a termés mennyisége elégedettségre ad okot hiszen, májusi morzsoltra átszámolva 12,84 t/ha-os hozamot értünk el.

Kis Bence

A Kis család, apa, anya, és a két fiú 2016 óta vesz részt a Kukorica Termésversenyben, s eddig 18 parcellát neveztünk be. Előtte is igyekeztünk tudni, hogy az egyes tábláink külön-külön mennyi termést adnak, így mikor rátaláltunk a Kukorica Termésversenyre, már félig felkészülve éreztük magunkat a kihívásra! Sikereink változóak voltak, hiszen az időjárás legjobb szándékunkat is áthúzhatja, de nem tagadjuk, néha mi is tévedhettünk. Mint család, a termelésben a földek kétezres évek eleji megszerzése óta közösen gondolkodunk, s közösen döntünk, de a verseny az verseny, ebben egyénileg indulunk. Az egymás közti versengést  és egyáltalán a Termésversenyben való

részvételt érdekesnek és hasznosnak is tartjuk! Az első régióban a versenyzéssel töltött 5 év alatt 6 dobogós helyezést sikerült elérnünk, melyekből a legékesebb a 2017-es régiós 1. helyezés, amivel ráadásul az egész Dunántúlon a legjobbnak bizonyultunk! A verseny legnagyobb erényének az ellenőrzött betakarítást tartjuk, így mi nemcsak állítjuk, hogy az eddigi legjobb kukorica termésünk 15 217 kg/ha, hanem van róla hitelesített eredményünk, ami a telephelyünk étkezőjének a falát ékesíti, az összes többi szép eredményünkkel együtt! Bízunk a következő évek még kiemelkedőbb eredményeiben, és ezért mindent meg is teszünk! Azonban, hogy a családból ki lesz a nyerő, az így a téli mínuszokban még a jövő kérdése.

A terület felszántására március 11-én került sor 26 tonna/ha sertéstrágya és 250 kg/ha kálisó kiszórását követően. Ezt követte március 16-án a simítózás. Az április 21-ei magágy készítés során 3 q/ha pétisót és 2 q/ha 8-24-24-es komplex műtrágyát dolgoztunk be. Az aprilis 22-ei vetés a Dkc 4943-as hibrid 75 ezer szem/ha tőszámával történt, amit a kukorica elővetemény okán kiegészítettünk 14 kg/ha Force 1,5 G-vel. A május 4-ei Adengo-s kezelés remekül sikerült, amit június 6-án kiegészítettünk egy mechanikai gyomirtással. A sorközművelő kultivátorozás elsősorban a talajnedvesség megőrzését szolgálta. A pontot az í-re pár nappal később egy Wuxal Bór és Cinkes kezeléssel tettük fel, Azospeed-del kiegészítve. Az eredmény nem múlta felül az elképzeléseinket: a közel 14%-os hivatalosan megállapított vadkár és a tavaszi szántást követő rendkívül csapadékszegény tavaszi időjárás 120 q/ha alá csökkentette az elért versenyeredményt!

Papp György

20-3-43

(A beszámoló a 43. oldalon kezdődik!)

A kukorica fejlődése úgy beindult, hogy rekord termésben lehetett reménykedni. Ez a remény sajnos kezd elfogyni, mert a csapadék július második felében bár többször is jött, de csak pár milliméter, ami a nagy tömegű növénynek a csőzésére nagyon kevés. Sajnos, ha hamarosan nagyobb mennyiségű csapadék nem jön a tavalyi forgatókönyv fog megint megismétlődni, mert a talajban fogytán a csapadék.

Amennyiben az augusztusi csapadék nem fog megjönni, és a hőmérséklet is kezd tartósan 30 fok fölé emelkedni, akkor sajnos be kellesz érnünk egy közepes terméssel. De szokták mondani a remény hal meg utoljára és reméljük nem fog meghalni!

Sajnos a csapadékhiány miatt a reményünk ahogy írtam félig meddig augusztus közepére meghalt. De azért a nagy melegben az augusztusban tomboló 33–35 fok körüli hőmérsékletben az égiek csak meg könyörültek rajtunk és augusztus 19-én az utolsó utáni órában kaptunk 21 mm csapadékot. Igaz addigra már a kukorica becsőzött, de azért még a szem növekedésben egy kicsit besegített.

Kezdtünk megint reménykedni, de sajnos feleslegesen mert ahogy az előbbiekben emlegettem a tavalyi forgatókönyv megint megismétlődött, mert a csapokat végleg elzárták és csapadék szeptember végéig egy csepp sem esett. A kukoricának ezzel a kevés mennyiséggel

kellett beérnie. Sajnos a 20 tonnás remény megint elszállt! Én azért még bizakodó voltam, mert az állományom még szeptember közepén is zöld volt. Igaz, a gyengébb homokos területeken azért meglátszott a csapadék hiánya. Szeptember vége felé elkezdett az állomány befelé érni, és már lehetett 30% körüli víztartalmat mérni.

De aztán ez a beérés megált, mert szeptember utolsó két napján esett 48 mm csapadék. és az azt követő két hétben még esett 64 mm, így az állomány tovább zöldellt.

Ez a nagy mennyiségű csapadék és a további jó idő a kukorica beérését meg is pecsételte, de ez a termés mennyiségen már semmit nem segített, sőt találkoztam olyannal is, hogy a csövön a szem kicsírázott. Ez alapján az elmúlt 10 év legnagyobb szemnedvességgel végzett betakarításáról beszélhettünk.

Én azért a betakarítást október közepén megkezdtem, mert a gyengébb területeken a nedvességtartalom már 24%-os volt, igaz, a szezon végére sem volt szárazabb a kukorica, ezért felesleges lett volna várni a betakarítással.

A versenyterület betakarításával kivártam november 13-ig, de akkor sem lett sokkal szárazabb, így 26%-os nedvességtartalommal sikerült betakarítani. A termés mennyiség nagy meglepetésre elérte szárazon a 17,2 tonnát, ami szerintem ebben a csapadékszegény szezonban a 19 aranykoronás földön az ország más területén lévő 30 aranykoronás és jóval több csapadékkal ellátott területeihez képest nagyon jó eredménynek számít.

Szerintem ezen a területen egy közepes csapadékellátottságnál el lehetett volna érni a 20 tonnás termést. Igaz, nyersen elértem a 19,9 tonnát, azért, ha rendesen be tudott volna érni, akkor szerintem még egy 10%-kal nagyobb lett volna a terméseredmény.

Ifj. Kis Bertalan

A versenyparcellán alkalmazott technológia megegyezett a 45. oldalon, Kis Bertalanné által lejegyzettel.

Törő Balázs

2019. július hónapban sertéshígtrágyát injektáltunk a talajba 15 cm mélyen 95 m3/ha menynyiségben. Szeptemberben középmélyen, 50 cm-en megszaggattuk, majd októberben egy Lemken Karat Grubberrel 25 cm mélyen lezártuk a talajt. Tavasszal Farmet Kompaktorral megcsináltuk a magágyat 5 cm mélységben, majd ezt követően egy Vaderstad Tempo F6-os vetőgéppel 5 cm mélységben elvetettük a DKC 5182-es kukorica vetőmagot. 2020. 05. 15-én Calaris Proffesional gyomirtó szerrel megfújtuk a táblát. 2020. 06. 02-án sekélyen megkultivátoroztuk

2 MATERMAC 6 soros kultivátorral, melynél 100 mennyiségben juttattunk ki 27%-os pétisót is. Ezek után 06. 11-én egy AMAZONEN WERKE permetezővel fújtunk rá Voligop lombtrágyát.

Kukorica Barométer

Felkészülés a betakarítás megkezdésére (jobbról Kardos Csaba, mellette Kardos Ferenc)

Ellenőrök maszkban

Régió 1

Kg/ha: 17 936

H2O 24,3

O %: 128

R %: 133

K %: 131

Ács Norbert Zalasárszeg

A hibrid neve: DKC5182 – Nemesítője: DEKALB

Ellenőrök: Kondor Gabriella, Kostyova László, Túri Zoltán

Tanácsadó: Stéger Bence

Támogató: Bayer Hungária Kft.

Termesztési mód: száraz

Alapművelés: szántással

Elővetemény: búza

Vetés dátuma: 2020. 04. 22.

Betakarítás dátuma: 2020. 11. 12.

Tervezett tő, db/ha: 71 000

Becsült termés t/ha: 17,48

Ács Norbert nagykanizsai gazdálkodó vagyok. A termésversenyen immár harmadik alkalommal vettem részt. Az előző két év tapasztalatait felhasználva választottam ki a verseny parcellát, illetve határoztam meg a termesztéstechnológiát. A területen az utóbbi 4 évben nem volt kukorica, jó termőképességű barna erdőtalaj, amely vadkárral nem érintett. A tápanyag ellátásnál törekedtem arra, hogy az esetlegesen felmerülő antagonizmusok, minél kisebb mértékben csökkentsék a termés mennyiségét. A hibrid kiválasztásánál szempont volt, hogy egy jól sűríthető későbbi éréscsoportú kukorica legyen, ezért esett a választásom a DKC 5182-es hidridre. A munka műveleteket az időjáráshoz alkalmazkodva optimális időben végeztem el. A tenyészidőszak során a csapadék ellátottság megfelelő volt.

Országos I. Regionáis I.

Andrasek Árpád

A hibrid neve: DKC5685 Nemesítője: DEKALB

Régió 2

Kg/ha: 17 255

H2O 24,6

O %: 123

R %: 126

K %: 126

Molnári

Ellenőrök: Kondor Gabriella, Kostyova László, Túri Zoltán

Tanácsadó: Stéger Bence

Támogató: Bayer Hungária Kft.

Termesztési mód: száraz

Alapművelés: szántással

Elővetemény: búza

Vetés dátuma: 2020. 04. 22.

Betakarítás dátuma: 2020. 11. 12.

Tervezett tő, db/ha: 90 000

Becsült termés t/ha: 16,03

A táblám története a következő: 2019 nyarán betakarításra került a tábláról a búza, amibe már 5 éve nem volt kukorica. Betakarítás követően kapott 5 t meszet hektáronként, majd ezt követte egy mélylazítás és egy tarlórépa-alexandriai here keverék zöldtrágya július 30-án. Novemberben kiszórtam rá 1 q DAP, 1,5 q kálisót, majd rá egy hónapra kapott egy 30 cm mélyszántást. Száraz tél miatt februárban már zárni kellett a talajokat, erre a táblára különös figyelmet kell fordítani az agyagosság és dombossága miatt. Sokáig töprengtem rajta

mikor lenne ideális a vetés, mivel nagyon száraz volt a március is, március végén pedig 0 fok körüli hőmérséklet nagyon nagy kihívást követelt a vetés idő meghatározásába. Ahogy a talaj és hőmérséklet emelkedett így döntöttem az április 10-i időpontba. A talajra 5 q MAS 27% szórtam, ezt követte egy kompaktor. Vetőgépbe került DKC5685 vetőmag 93 500-as tőszámmal és 7 cm mélységbe beállítva, 2 q Yara 16-27-7, 8 kg Force és 20 kg Tuttoferti tavaszi starter 8N-40P összetételben. Kezdeti fejlődés a száraz idő miatt nagyon vontatottra sikeredett, majd májusban folyton üvöltő szelek miatt nem volt megfelelő a fejlődés. A terület sok évi totális tarlóápolás hatására gyommentesség alakult ki , ezért a gyomirtást nem kellett alkalmaznom! Június 5-én kapott egy kultivátort 1 q Yarabela Sulfan műtrágyával. Ez volt az aratásig az utolsó munkaművelet. Aratáskor nagy reményekkel indultam neki, és 173 q nettó kukoricát sikerült betakarítani. Ha a kezdeti fejlődést sikerül jól elindítani, akkor akár még szebb eredményt is el tudtam volna érni.... U.i: Az összes munkaműveletet saját magam végzetem!

Országos II. Regionáis I.

Régió 3

Kg/ha: 17 207

H2O 26,1

O %: 123

R %: 114

K %: 126

Papp György Nyírderzs

A hibrid neve: DKC5685 Nemesítője: DEKALB

Ellenőrök: Kisné Jenei Beáta, Makrai Csaba, Percze István

Tanácsadó: Udvarhelyi Csaba

Támogató: Bayer Hungária Kft.

Termesztési mód: száraz

Alapművelés: Szántással

Elővetemény: Kukorica

Vetés dátuma: 2020. 04. 21.

Betakarítás dátuma: 2020. 11. 13.

Tervezett tő, db/ha: 78 000

Becsült termés t/ha: 14,58

A versenyparcella előkészítését őszi mélyszántással kezdtem 35 cm mélyen, 2019 őszén. Aztán a nagyon csapadékszegény tél után tavasszal nem volt mit lezárni a talajon, mert télen sajnos kiszáradt. Magágykészítés előtt vártam volna egy kis csapadékot, de nem jött semmi, így kénytelen voltam kiszáradt talajból vethető magágyat készíteni. A vetéssel vártam másfél hetet a

magágykészítés után hátha jön egy kevés csapadék, de ismét nem jött semmi. Így kénytelen voltam kiszáradt talajba vetni. A talajban 7 cm-en lehetett kisebb nedvességet találni, ezért a vetési mélységet 7 cm-re állítottam, hogy a mag legalább egy kicsit nedves talajba kerüljön. A kelés sajnos ezek után nagyon hosszadalmas és egyenletlen lett. Csapadék csak vetés után 3 héttel jött, de akkor is csak pár milliméter, és még akkor is volt kelésben lévő mag. Aztán az előrejelzés nagyobb mennyiségű csapadékot jósolt ez alapján elvégeztem a korai poszt gyomirtást. Sajnos csak 5 mm csapadék jött rá. A csapadékra május végéig kellett várni csak az utolsó percben jött említésre méltó (15 mm) csapadék. Júniusban aztán már megjött a várva várt csapadék és megindult a kukorica fejlődése. Ez a csapadékos idő egészen július közepéig tartott. (Folytatás a 38. oldalon)

Országos III. Regionáis I.

Régió 1

Kg/ha: 14 033

H2O 23,9

O %: 100

R %: 104

K %: 102

A hibrid neve: Sy Carioca Nemesítője: Syngenta

Ellenőrök: Kondor Gabriella, Kostyova László, Túri Zoltán Támogató: Syngenta Kft.

Termesztési mód: száraz

Alapművelés: szántással

Elővetemény: kukorica

Vetés dátuma: 2020. 04. 22.

Betakarítás dátuma: 2020. 11. 09.

Tervezett tő, db/ha: 73 000

Becsült termés t/ha: 13,33

A terület felszántására december 3-án került sor 150 kg/ha kálium hatóanyag kiszórását követően. A szántást március 16-án környei simítóval zártuk le. A rövid tárcsás magágykészítés előtt kiszórtunk 5 q/ha pétisó és 2 q/ha 8-24-24-es komplex műtrágyát. A vetésre április 22-én került sor a 6 soros Vaderstad vetőgépünkkel, 78 ezer mag/ha-val, a Syngenta Sy Carioca hibridjével. A vetéskor sor mellé 14 kg/ha Force 1,5 G-t adagoltunk a kukorica elővetemény okán. A korai posztemergens gyomirtást május 8-án végeztük el a Lumax 4,5 literes dózisával. Június 17-én került sor a terület sorközművelésére. A november 9-ei betakarítás visszaigazolta, hogy erőfeszítéseink nem voltak hiába valóak. Azt gondolom, hogy az ezen a területen elért eredményünk a környéken az idei évben mindenképpen kiemelkedőnek számít a csapadék alacsony összege és annak kedvezőtlen eloszlása miatt.

Kis Bertalan Bakonybánk

Régió 1

Kg/ha: 12 569

H2O 24,1

O %: 90

R %: 93

K %: 92

Kis Bertalanné Bakonybánk

A hibrid neve: DKC5141 Nemesítője: DEKALB

Ellenőrök: Kondor Gabriella, Kostyova László, Túri Zoltán Tanácsadó: Takács István Támogató: Bayer Hungária Kft.

Termesztési mód: száraz

Alapművelés: szántással

Elővetemény: kukorica

Vetés dátuma: 2020. 04. 23.

Betakarítás dátuma: 2020. 11. 09.

Tervezett tő, db/ha: 73 000

Becsült termés t/ha: 13,33

A terület november végi őszi szántását 250 kg/ha kálisó kiszórása előzte meg. A simítózásra március 16-án került sor. Az április 22-én készült magágyba 5 q/ha pétisót és 2 q/ha komplex 8-24-24 műtrágyát dolgoztunk be. Ezt követte másnap a vetés Dkc 5141-es hibriddel, 78 ezres tőszámmal, 14 kg/ha Force 1,5 G sor mellé adagolásával. A korai poszt emergens gyomirtás Adengoval sikeresnek bizonyult. A június 8-ai sorközművelő kultivátorozást 9 nap múlva megfejeltük még egy Solvits SN/Zn és Kondisol N-es levéltrágya kombóval. A terület 2 versenyeredménye nem felelt meg az „elvárásainknak”, de azt a termésbecslés hektikusságából már sejtettük. Ennek 2 fő okát látjuk: az egyik a terület hivatalosan is felmért 6%-os vadkár mértéke, a másik pedig a tavaszi száraz időjárás, ami jelentős kelési és fejlődési anomáliákat okozott a területen. De bízunk a szebb jövőben, jövőre újra megpróbáljuk!

Magyar Kukorica KlubEgyesület XII. Kukorica Termésverseny

Regionális III.

Helyettesítő

kép

ar Kukorica

Magy

Régió 2

Kg/ha: 15 620

H2O 18,6

O %: 112

R %: 114

Simon Kft. K %: 114

Simon Károly Mezőfalva

A hibrid neve: P9415 Nemesítője: Pioneer

Ellenőrök: Kutrovácz Ákos, Losonci Tamás, Varga János

Termesztési mód: száraz

Alapművelés: szántással

Elővetemény: borsó

Vetés dátuma: 2020. 04. 14.

Betakarítás dátuma: 2020. 10. 23.

Tervezett tő, db/ha: 62 000

Eredetileg nem terveztük a részvételt 2020-ban a Kukorica Termésversenyben, ám, még a jelentkezési határidő előtti határszemle tapasztalatai alapján úgy döntöttünk, ezt a vetőmag-borsó elővetemányű, P9415 hibriddel vetett területet mégis bejelentjük. A mérsékelt, a gyakori aszály kockázatainak csökkentését is figyelembe vevő 68-ezres kivetett magszám (63 000 tervezett tő/ha) a nálunk általánosan használt növénysűrűséget képviseli. Korábban szerzett, kellemetlen tapasztalatok alapján kerüljük a kukorica előveteményt. Az enyhe lejtésű, középkötött, semleges kémhatású (pH: 7,1) mészlepedékes csernozjommal fedett tábla egy

sík, mélyfekvésű részén jelöltük ki a versenyterületet. A követett tápanyag gazdálkodási gyakorlat következtében jó-közepes feltöltöttségű talajon 170 kg összes N hatóanyagot használtunk fel. Foszfor és Káli hatóanyagokat csak komplex műtrágyával juttattunk ki (N: 24, P: 72, K: 72), mikroelem trágyázást szintén rutinszerűen, levéltrágya formájában használtunk. A talajművelést hagyományosan szántásra alapozzuk, de figyelmet fordítunk a minőségre. Már az ősz folyamán szinte magágy minőséget eredményező elmunkálást végzünk. Ezzel elérjük, hogy tavasszal egy speciális simítóval asztalsimára egyengetett felület párolgása a minimálisra csökkenjen, s a műtrágyaszórást követő művelet valódi magágynyitás legyen. Egyúttal biztosítjuk a preemergens gyomirtás hatékonyságát is, amelyet minden esztendőben sikerrel alkalmazunk. (2020-ban egy posztemergens permetezésre is szükség volt.)

Gazdaságunkban a folyamatos gépfejlesztések megalapozták, hogy a hagyományos technológiákról fokozatosan áttérjünk modern, környezet szempontú, és a digitális lehetőségekkel is támogatott gazdálkodásra. Ennek az átállásnak jegyében döntöttünk a 2021-évi gépberuházásokról.

Magyar Kukorica KlubEgyesület XII. Kukorica Termésverseny

Régió 2

Kg/ha: 15 333

H2O 20,4

O %: 110

R %: 112

K %: 103

Pájer Gyula Regöly

A hibrid neve: DKC5685 Nemesítője: DEKALB

Ellenőrök: Kondor Gabriella, Kostyova László, Túri Zoltán

Tanácsadó: Takács István

Támogató: Bayer Hungária Kft.

Termesztési mód: száraz

Alapművelés: szántás nélküli

Elővetemény: árpa

Vetés dátuma: 2020. 04. 17.

Betakarítás dátuma: 2020. 10. 29.

Tervezett tő, db/ha: 70 000

Becsült termés t/ha: 16,63

Tolna megyében, Regöly községben gazdálkodunk, a Tolnai dombság területén, adottságaink jók, átlag 30 AK földeken gazdálkodunk.

2010. óta precíziós gazdálkodást folytatunk. Először csak alapműtrágya kijuttatás, most már alap- és nitrogén trágyázás, változtatható tőszám, mind gabonában, mind kukoricában. Továbbá minden növénynél változó dózisú regulátor, lombtrágya, szárszilárdító- és gyomirtószer-juttatást is elkezdtük. A versenyparcella kimon-

dottan jó területen volt, 2010. óta a forgatás nélküli alapműveléssel, elővetemény gabona. Tarlóhántás, vegyszeres tarlóápolás, alap műtrágyázás, majd 30 cm mély talajművelés ősszel, tavasszal nitrogén műtrágya kijuttatás, 130 kg/ ha, hatóanyag bedolgozva magágykészítéssel egy menetben. Vetés 04.18. 73 000 csíra/ha, vetéssel egy menetben Starter műtrágya M:15 P:20 K:10 100 kg/ha adagban.

Korai poszt gyomirtás, majd kultivátorozással 100 kg 27-es nitrogén műtrágya kijuttatása.

6–8 leveles korban magas cink és egyéb mezo- és mikroelem-tartalmú lombtrágyát juttatunk ki.

Csapadékviszonyok az év első felében nagyon hektikus volt, március végéig jó, április, június közepéig 28 mm 12 részletben, gyakorlatilag 90 napig nulla csapadék. Június közepétől ideálisra fordult a csapadékmennyiség és ennek is köszönhetően október végén 15,33 t/ha-os átlagot tudtunk elérni a DKC-5685-ös hibriddel.

Regionális III . Kategória III.

Régió 3

Kg/ha: 16 380

H2O 24,7

O %: 117

R %: 109

Kardos Farm Kft. K %: 110

Kardos Csaba Hajdúböszörmény

A hibrid neve: DKC5182 Nemesítője: DEKALB

Tanácsadó: Kovács László

Támogató: Bayer Hungária Kft.

Ellenőrök: Percze István, Papp-Kárándi Oroolya, Kisné Jenei Beáta

Termesztési mód: száraz

Alapművelés: szántás nélküli

Elővetemény: búza

Vetés dátuma: 2020. 04. 20.

Betakarítás dátuma: 2020. 10. 20.

Tervezett tő, db/ha: 70 000

Becsült termés t/ha: 17,13

Az elővetemény őszi búza volt, augusztusban a tarlóra műtrágyát szórtunk, amit a közép-mély lazítással kevertünk a talajba. A lazítást követően zöldtrágya keveréket vetettünk, amit késő ősszel csak szár-zúztunk. Tavasszal a magágy készítés előtt kénes meszet és baktériumtrágyát juttatunk ki. Vetéskor folyékony nitrogént és talajfertőtlenítőt szórtunk. A kukorica állományt egyszer sorközműveltük, amikor szintén folyé-

kony nitrogén műtrágyát juttattunk ki. Gyomirtáskor és állománykezeléskor is, ami rovar- és gombaölő szerből állt, mindig juttattunk ki levéltrágyát.

Regionális II . Kategória I.

Magyar Kukorica KlubEgyesület XII. Kukorica

A hibrid neve: DKC5092 Nemesítője: DEKALB

Régió 3

Kg/ha: 16 007

H2O 23,4

O %: 114

R %: 106

K %: 117

Ellenőrök: Kárándi Orsolya, Kisné Jenei Beáta, Percze István Támogató: Bayer Hungária Kft.

Termesztési mód: száraz

Alapművelés: szántással

Elővetemény: kukorica

Vetés dátuma: 2020. 04. 09.

Betakarítás dátuma: 2020. 11. 06.

Tervezett tő, db/ha: 73 000

Becsült termés t/ha: 17,11

A 2020-as év legnagyobb kihívásai a térségben a hideg idő és az időszakosan túlzott csapadék. Akinek sikerült, illetve lehetősége volt ezen tényezőket megfelelően kezelni, az a rá jellemző gazdasági szinten jó eredményeket tudott elérni.

Vessünk most, vagy várjunk még, míg melegszik (de közben szárad) a talaj? Én április 9-én a vetés mellett döntöttem. A talaj 9 Celsius fokos volt vetésmélységben, de mélyebben még nem volt átmelegedve. A vetést követő 3 napban nem volt lehűlés, azt követően azonban 5 Celsius fokosra hűlt vissza a talaj néhány napra. Ennek ellenére a 3 leveles korban számolt tőszám 91%-os kelési arányt mutatott, egyenletes fejlettségben.

Az elvetett hibridem a DKC 5092-es volt, 80 ezres tőszámmal. Vetéssel egy menetben juttattam ki Force 1,5 G talajfetőtlenítőt 10 kg/ ha mennyiségben és Timac Eurofertil (5–19–10) 150 kg/ha mennyiségben. Vetés előtt a parcella kapott 40kg/ha nitrogén műtrágyát, 200 kg/ha Kalk Korn meszet, 1l/ha Bactofil A10 baktérium trágyát és 200 kg/ha Bioferr Natural csirketrágyát.

A kelést követő időszakban az ismétlődő lehűlések nem kedveztek a kukorica fejlődésének. Május közepétől pedig a 2–3 naponta ismétlődő esők megnehezítették a szántóföldi munkákat.

Ennek ellenére a gyomirtást sikerült megfelelően elvégezni és az állományt gyommentesen tartani.

A következő kihívás a fejtrágya talajba juttatása volt, amit szintén sikerült időben és precízen elvégezni, kijuttatva 108 kg/ha nitrogént. Az állomány 8 leveles korában kapott még 3 l/ha Fertiactyl Allegrot és 2 l/ha Algafixet.

A következő időszak a csapadékról szólt, amiben nem volt hiány a térségben. A kukorica szépen fejlődött, a rovarfertőzés alacsony volt táblaszinten, beavatkozást nem tett szükségessé.

A betakarítást november 6-án sikerült elvégezni 16 tonna/hektár terméseredménnyel 23,4%/os víztartalom mellett. A csövek egységesek voltak a betakarításkori tőszám megfelelő volt (73 ezer).

György Gergő Dániel Cigánd

Regionális III.

Magy

ar Kukorica KlubEgyesület XII. Kukorica Termésverseny

Régió 4

Kg/ha: 15 580

H2O 18,9

O %: 111

R %: 119

K %: 104

Kardos Ferenc Görbeháza

A hibrid neve: DKC 5141 Nemesítője: DEKALB

Ellenőrök: Kárándi Orsolya, Percze István

Tanácsadó: Kovács László Támogató: Bayer Hungária Kft.

Termesztési mód: száraz

Alapművelés: szántás nélküli

Elővetemény: napraforgó

Vetés dátuma: 2020. 04. 17.

Betakarítás dátuma: 2020. 10. 10.

Tervezett tő, db/ha: 70 000

Becsült termés t/ha: 15,98

A benevezett területen napraforgó volt az elővetemény, a betakarítást, szárzúzást követően tarlóhántást végeztünk. Október folyamán alap műtrágyákat, valamint meszet szórtunk ki, amit a közép-mély lazítóval kevertünk a talajba. Tavasszal magánykészítéskor baktériumtrágyát juttatunk ki. Vetéssel egy menetben talajfertőtlenítőt és folyékony nitrogént is szórtunk. A vetést hengereltük mivel nagyon száraz

tavaszunk volt. Korai posztemergens gyomirtást alkalmaztunk, később, virágzás időszakában állománykezeléskor gombaölő, rovarölő és levéltrágyázást végeztünk. Az állományt 2 alkalommal sorköz műveltük, melyből az egyik alkalommal folyékony N-t is juttatunk ki.

Regionális I. Kategória II.

Régió 4

Kg/ha: 14 612

H2O 19,3

O %: 104

R %: 111

K %: 98

Vándor Tibor Jánoshalma

A hibrid neve: DKC5182 Nemesítője: DEKALB

Ellenőrök: Király András, Kutrovácz Ákos, Losonci Tamás

Tanácsadó: Giczy-Zeke Adrienn

Támogató: Bayer Hungária Kft.

Termesztési mód: száraz

Alapművelés: szántás nélküli

Elővetemény: Napraforgó

Vetés dátuma: 2020. 04. 15.

Betakarítás dátuma: 2020. 10. 20.

Tervezett tő, db/ha: 72 000

Becsült termés t/ha: 14,00

Családi gazdaságunk Bács-Kiskun megye Jánoshalma és Kisszállás határában gazdálkodik 175 ha-on. A versenyre kiválasztott táblán az elővetemény napraforgó volt, amely betakarítása után ősszel 2q Yara 8-24-24 NPK műtrágyát kapott, melyet rövidtárcsás alapműveléssel dolgoztunk be, ezt követe a 40–45 cm mély altalajlazítás következett. Tavasszal vetés előtt 200 kg karbamid műtrágya került kiszórásra, amelyet

Köckerling Allrounder-al dolgoztunk a talajba, ez volt egyben a magágykészítés is 2020. 04.15-én vetéssel egy menetben 180 kg Polifoska 6-20-30 műtrágya, és 14 kg Kite Starter starterműtrágya került a talajba, a verseny területre a DKC 5182 hibridjét vetettük 75000 mag/ ha tőszámmal. A gyomírtásra 2020. 04. 23-án került sor Adengo gyomirtóval. Az állomány sorközművelő kultivátorozással egy menetben 2020. 05. 26-án 270 l/ha 30%-os Nitrosol kijuttatására is sor került. Úgy gondolom, hogy a verseny számomra ismét eredményes volt, és szeretném a jövőben ezt a javuló tendenciát fentarttani és bebizonyítani, hogy a munka egy adag szerencsével (időjárás) párosulva a siker záloga.

XII.

Regionális II.

Magy

Régió 4

Kg/ha: 13 131

H2O 18,7

O %: 94

R %: 100

K %: 96

Kézér Csaba Zagyvarékas

A hibrid neve: Sy Carioca Nemesítője: Syngenta

Támogató: Syngenta Kft.

Termesztési mód: száraz

Alapművelés: szántással

Elővetemény: kukorica

Vetés dátuma: 2020. 04. 04.

Betakarítás dátuma: 2020. 10. 29.

Tervezett tő, db/ha: 66 000

Becsült termés t/ha: 14,25

A technológiánk egy őszi alap műtrágyával 2019. novemberében kezdődött, amely Genezis NPK 16-27-7 műtrágya volt 200 kg/ha dózisban, majd következett a szántás. Ezek után 2020. április elején Pétisót kapott 300 kg/ha dózisban majd következhetett a magágykészítés ami 1 sor kompaktor volt. Április 4-én történt meg a vetés, SY Carioca vetőmaggal, 67860 szem/ha vetési átlaggal. Vetéssel egy menetben Cornstarter Plus műtrágyát juttattunk ki 110 kg/ha dózisban. Május 4-én következett a gyomirtás, Lumax+Fix Proval 4,5 l/ha dózisban. Május 14-én az első sorközművelés, mellyel egy menetben Nitrosol folyékon műtrágya ment

100l/ha dózisban. Május 16-án vegyszerezés Monsoon Active, 2l/ha dózisban. Május 29-én újabb sorközművelés következett mellyel szintén egy menetben Nitrosolt juttattunk ki 90l/ha adagban. Június 7-én vegyszerezés, Epson Top keserűsó: 13,9 kg/ha, Yaravita Zeatrel 3 l/ha. Majd következett az október végei aratás. Családi gazdaság vagyunk, melynek alapköveit édesapám tette le és fokozatosan adta át a mezőgazdaság irányítását nekem. Továbbra is aktívan jelen van a gazdaság életében, leginkább a szarvasmarha állományunkat igazgatja ugyanis számuk már ott is 140 fölé emelkedett. Immáron közel 1700 hektáron gazdálkodunk Szászberek, Zagyvarékas, Szolnok vonzáskörzetében, melynek összetétele saját területekből illetve bérleményekből és bérmunkából állnak.

Gép- és eszköz-parkunkat folyamatosan próbáljuk fejleszteni, valamint az újításokat folyamatosan nyomonkövetjük, ugyanis hiszünk abban, hogy a technológiai újítások alkalmazása gazdaságunk előrelépését hozhatja magával.

Traktorokból leginkább John Deere található meg nálunk, 100 LE-től egészen 345 LE-ig.

Kombájnunk is van Lexion 420 és 440 , valamint a tavalyi évben sikerült beruháznunk egy új Lexion 6700-ra amivel úgy gondolom jelentősen megnöveltük betakarító teljesítményünket így még optimálisabb időben tudunk learatni.

Regionális III.

Régió SRB

Kg/ha: 14 243

H2O 16,0

O %: 102

R %: 101

K %: 104

Zsúnyi Norbert Temerin

A hibrid neve: P0704 Nemesítője: PIONEER

Regionális I.

Ellenőrök: Kutrovácz Ákos, Losonczi Tamás, Varga János

Termesztési mód: száraz

Alapművelés: szántással

Elővetemény: cukorrépa

Vetés dátuma: 2020. 04. 17.

Betakarítás dátuma: 2020. 10. 09.

Tervezett tő, db/ha: 68 000

Becsült termés t/ha: 10,33

Gazdaságunkban a legnagyobb hangsúly a cukorrépa termesztésen van. Ami tudvalevő hogy rossz elővetemény a legtöbb kultúrnövénynek. És gyakran előveteményként szolgál a kukoricának, mint ebben az esetben is. Tápanyag kijuttatása preciziós tehnológiával történt, talaj ellátottsága aránytalan P2O5 135185 ppm, K2O5 350-430 ppm. Alaptrágyázás MAP 12:52 116 kg/ha. A talajművelése szántással

Kuhn vari master 151 ekével 2019. 12. 13-án. 2020. 02. 04-én kiegészítő művelet kongskilder kombinátorral. Nitrogén kijuttatása 2020.04.16-án Karbamid 46% 115 kg/ha. Magágy előkészítése 2020. 04. 16-án Lemken kompaktorral. Vetés 2020. 04. 17-én vetőgép Horsh Maestroval. Vetéssel egyidejűleg lett kijuttatva a Yara NPK 16:27:7 120 kg/ha, és SUPER START 10:45 25 kg/ha. Növényápolási műveletek: gyomtalanítás Laudissal 2 l/ha, és levéltrágyát is kijuttatunk Basfoliar Triple Flo, ezt hatleveles állományban végeztük. Fejtrágyázás Yara Bella Sulfan 24 32 kg/ha 2020. 05. 28-án kultivároros sorközműveléssel. A betakarítást csapadékos időben végeztük és ez végett megemelkedett a szemnedvességtartalma.

Magyar Kukorica KlubEgyesület XII. Kukorica Termésverseny

György

A hibrid neve: Sy DKC4943 Nemesítője: DEKALB

22,6

Kategória III.

Ellenőrök: Kárándi Orsolya, Kisné Jenei Beáta, Percze István Támogató: Bayer Hungária Kft.

Termesztési mód: száraz

Alapművelés: szántás nélküli

Elővetemény: búza

Vetés dátuma: 2020. 04. 09.

Betakarítás dátuma: 2020. 11. 06.

Tervezett tő, db/ha: 69 000

Becsült termés t/ha: 14,25

Dániel Cigánd

Magyar Kukorica KlubEgyesület XII. Kukorica Termésverseny

Kategória Öntözés

Kg/ha: 16 486

H2O 21,4

O %:

R %:

KITE Zrt. K %: 110,2

Sojnóczki István Nádudvar

A hibrid neve: Loupiac Forgalmazója: KITE

Kategória I.

Ellenőrök: Kisné Jenei Beáta, Percze István

Termesztési mód: öntözött

Alapművelés: szántással

Elővetemény: kukorica

Vetés dátuma: 2020. 04. 24.

Betakarítás dátuma: 2020. 10. 11.

Tervezett tő, db/ha: 88 000

Becsült termés t/ha: 15,46

A kukoricatermesztés a klimatikus, a talajtani és az agrotechnológiai tényezők összhangján múlik. Versenyparcellánkon nagy termést céloztunk meg, a feltételeket is ehhez a célhoz terveztük. Nálunk a nagy termést megcélzó technológia meghatározó eleme volt az öntözés megléte, mely a klimatikus tényezők egyikének – a csapadéknak – az ember általi befolyását jelentette. A 2020-as szezon szélsőségeinek egyike volt a tenyészidőszak elején jelentkező csapadék hiány, továbbá a szezon kezdeti időszakában

tapasztalható, a sok évi átlaghoz mérten alacsonyabb a hőmérsékleti szint. Ezeket a kihívások akadályait a verseny parcellában a KITE Fornád hibridjével teljesítettük. Az összes talajművelést úgy végeztük, hogy a talajban lévő víz készletre minél jobban vigyázzunk, ezáltal vetés időszakában a kelés számára kedvező, nyirkos körülmények fogadták a vetőmagot. Jó, egyöntetű kelés jellemezte területünket, a megcélzott versenytőszám ki tudott alakulni. A tenyészidőszakban a precízós adatgyűjtés segítségével igyekeztünk a növény fonológiai fázisának megfelelő igényeket biztosítani. Mind tápanyag, mind víz szempontjából harmonikus ellátásra törekedtünk. A 2020as évben a termésképződés időszakát optimális környezeti feltételek jellemezték. A technológiába iktatott különböző csőkárosítók elleni védekezéssel növelni tudtuk a betakarított tömeget. A tenyészidőszak végén az átlagosnál ismételten csapadékosabb időszak következett, viszont ez már a termésszintre nem volt hatással, de lassított a betakarítást.

Kategória Öntözött

Kg/ha: 14 722

H2O 18,6

O %:

R %:

K %: 98,4

Zsúnyi József Boldogasszonyfalva

A hibrid neve: FITO – Lerma Nemesítője: Semillasfito

Ellenőrök: Kutrovácz Ákos, Losonci Tamás, Varga János

Támogató: Konus Glorija

Termesztési mód: öntözött

Alapművelés: szántással

Elővetemény: szója

Vetés dátuma: 2020. 04. 06.

Betakarítás dátuma: 2020. 10. 09.

Tervezett tő, db/ha: 86 000

Becsült termés t/ha: 14,30

Öntözéses kukoricatermesztés. Öntözés típusa: altalajöntözés. Fajta neve Fito-Lerma. Elővetemény szójabab. Tápanyag kijuttatása preciziós tehnológiával történt, talaj ellátottsága aránytalan P2O5 80–490 ppm, K2O5 195–550 ppm. Alaptrágyázás MAP 12:52 0–210 kg/ha (átlag 65 kg/ha). Szántás nélküli talajművelés 2019. 10. 28-án Horsh Terrano talajlazítóval 25–28 cm mélységig. 2019. 12. 18-án kiegészítő művelet

kongskilder kombinátorral. Nitrogén kijuttatása 2020. 04. 05-én Karbamid 46% 115 kg/ha. Magágy előkészítése 2020. 04. 05-én Lemken kompaktorral. Vetés 2020. 04. 06-án vHorsh Maestro vetőgéppel. Vetéssel egyidejűleg lett kijuttatva Yara NPK 16:27:7 120 kg/ha, és SUPER START 10:45 25 kg/ha. Növényápolási műveletek: gyomtalanítás Luadissal 2 l/ha, ezt hatleveles állományban végeztük. És levéltrágya kijuttatása VITAL POWER FHOS 3 l/ha. Fejtrágyázás Yara Bella Sulfan 24 44 kg/ha 2020. 05. 25-én kultivátoros sorközműveléssel. Három alkalommal öntöztünk: 30 mm vízzel, és kijuttatunk 23 kg/ha Amonium Nitrat műtrágyát az első és a második öntözés során. Első öntözés dátuma: 2020. 06. 06, második 2020. 06. 20, harmadik viszont 2020. 07. 15-én. A betakarítást csapadékos időben végeztük és ez végett megemelkedett a szemnedvességtartalma.

Kategória Öntözött

Kg/ha: 13683

H2O 17,9

O %:

R %:

K %: 91,4

Baji László Kamut

A hibrid neve: DKC5182 Nemesítője: DEKALB

Ellenőrök: Kárándi Orsolya, Percze István

Tanácsadó: Csomós István

Támogató: Bayer Hungária Kft.

Termesztési mód: öntözött

Alapművelés: szántással

Elővetemény: paradicsom

Vetés dátuma: 2020. 04. 08.

Betakarítás dátuma: 2020. 10. 21.

Tervezett tő, db/ha: 70 000

Becsült termés t/ha: 14,30

A versenyparcella 2020-ban nem kapott öntözést. Az öntözött kategóriába azért került, mert az előveteményét öntöztük.

Kategória III. Cigándi naplemente

„Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtaösszehasonlító kísérletek

A Magyar Kukorica Klub 2020. évi fajtakísérletezési programjának értékelése

A Top20 kísérletek kivitelezésére a szokásos módon, megbízásokat adtunk. Egy kísérletet a  Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. (Makó GKI), 3-at az AgResearch Kft. (Makó AgResearch, Bóly, Dalmand) végzett el. Az adatfeldolgozást és értékelést Dr. Árendás Tamás (MTA ATK) készítette el, Arany Anikó közreműködésével.

Eredeti célkitűzésünk, hogy ne csak a hibrid, hanem a vetőmag termésre gyakorolt hatását is vizsgáljuk, s az így szerzett tapasztalatokat értékeljük.

Törekvésünk, hogy a fajtakísérletek ne csak minőségükben, hanem üzenetükben is különbözzenek az ismétlés és tudatosan felépített szakmai követelmények nélküli üzemi és bemutató fajtasoroktól. Nem vitatjuk ezeknek a fajtasoroknak a hasznosságát mint „elsőfokú kontrollt”, de jelentőségük nem nyúlik túl az általános benyomás megszerzése és a jó értelemben vett kereskedelmi marketingcélok érvényre juttatásának szolgálatán. A haladást és a fejlesztés célkitűzéseit csakis szakszerűen kivitelezett, megfelelő módszerrel beállított és ugyanilyen alapokon értékelt fajtapróbák szolgálhatják.

Az általunk beállított fajtakísérletek valódi célja, hogy egyenlő mértékben elégítsék ki a nemesítők, a kereskedelem és a termelők igényét. E cél elérése érdekben tesszük lehetővé és egyúttal szorgalmazzuk is a kereskedői és termelői részvételt kísérleti rendszerünkben.

Bevezetés

A 2006-ban indított fajtakísérleteket az azóta eltelt időszakban a Kárpát-medence országaiban évente 16–20, ökológiai szempontból is eltérő helyen állítottuk be. 2020-ban a helyzet megváltozott. Nem mertük felvállalni a határokon túli kísérletezés kockázatát, s számolni kellett az esetleges hazai helyváltoztatási +korlátozásokkal is. Így adódott, hogy ebben az évben mindössze 4 kísérleti helyen állítottuk be a „Gazda” Top20 kísérleteket.

Részben hasonló okokra visszavezethetően a bejelentési intenzitás csökkenését is tapasztaltuk, s ez a vizsgált hibridösszetételben megnyilvánul. Feltétlenül meg kell említenünk, hogy ezzel párhuzamosan a termelői bejelentések száma növekedett, így az értékelésekből mégis egy, a köztermesztés számára hasznos információ származik.

1. ábra: A „Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtaösszehasonlító kísérletek elhelyezkedése (2020)

Az alábbi táblázatokban a megszokotthoz viszonyítva néhány módosítást kellett végrehajtanunk:

1. Nem a hibrid nemesítőjét, hanem a forgalomba hozót jelöljük meg. (1. táblázat) Az újabban gyakori hibridvásárlás vagy bérlés, vagy éppen a nemesítő cég megszűnése, beolvadása más cégbe elfedi a nemesítőt, a gyakorlat nem találkozik vele. (Ez a körülmény a márkahűséget jelentősen lazítani fogja, előtérbe kerül a hibrid valós teljesítménye, a tulajdonságairól rendelkezésre álló információ és a vetőmag ára.)

2. Feltüntetjük a vetőmag beküldőjét, ill. azt, aki megbízást adott a vizsgálatra.

3. Nem tüntetjük fel a továbbiakban a FAO számot. A FAO szám Magyarországon éréscsoportonként a mérés céljára kísérletekben elővizsgált és elfogadott hibrid-együtteshez viszonyított regressziószámítás eredménye, és mint ilyen, hivatalos fajtajellemző. Az ehhez szükséges méréseket és megfigyeléseket a NÉBIH végzi. Minden olyan közlés, amely nem ebből a forrásból táplálkozik, nem társítható a FAO szám fogalmához és nem is lenne szabad használni ezt a fogalmat. A Magyarországon vizsgált hibridek tenyészidejét jellemző FAO számok a NÉBIH honlapján (Nemzeti fajtajegyzék) megtalálhatók. Mindazon hibridek tenyészidejére, amelyeket a Nemzeti fajtajegyzék nem tartalmaz, a forgalomba hozótól lehet a hibrid tenyészidő hosszáról közelítő tájékoztatást kapni.

Kukorica Barométer

1. táblázat: A 2020. évi „Gazda” Top20 kísérletekben vizsgált hibridek, fogalomba hozók és bejelentők

P9415

Corteva/Pioneer Simon Kft

Merida ** KITE KITE

DKC4943* Bayer/DEKALB MKK

P9838

Corteva/Pioneer KITE

LG31.390 Limagrain Bonafarm

LG31.377 Limagrain Bonafarm

Sushi KITE KITE

Cali Saaten-Union Saaten-Uion

Vizsgálati csoport Hibridek Forgalomba hozó Bejelentő Korai

Sy Zephir Syngenta Bonafarm

Loupiac KITE KITE

Barington Saaten-Union Saaten-Uion

P9718E Corteva/Pioneer Bonafarm

Badiane Saaten-Union Saaten-Uion

P9985

Corteva/Pioneer KITE

LG31.455 Limagrain Bonafarm

P9978

Corteva/Pioneer Simon László

DK5182 Bayer/DEKALB Szilvási János

Fornad KITE KITE

ES Harmonium Euralis Bonafarm Középérésűek

DKC4943 st. Bayer/DEKALB MKK

Koregraf MartonGenetics Bonafarm

Armagnac KITE KITE

P0725

Corteva/Pioneer Bonafarm

DKC5685 Bayer/DEKALB Pájer Gyula

Kleopatras KWS Bonafarm

Konfites KWS Bonafarm Késő

Kalabre KITE KITE

P0217

Corteva/Pioneer Lajoskomáromi AC

Kísérleti alapadatok

2. táblázat: a kísérletek általános adatai

A kísérletek időjárási viszonyainak jellemzése

Az időjárási jellemzők közül 3 fő tényezőt emelünk ki:

• A májusi csapadék és hőmérsékleti anomália eloszlását (2. és 3. ábra)

• A június–július–augusztusi csapadékviszonyokat (4. ábra)

• A kukorica növekedési foknapok (NFN, GDD) számát (5. ábra)

Addig, amíg a májusi csapadékhiány nem segítette a száraz áprilisban nehézzé vált magágykészítés hibáinak korrigálását, júniusban és júliusban bőségesen hulló csapadék hozzájárult, hogy a növények nagyobb egyedi produkciót érjenek el. Meg kell még jegyezni, hogy a májusi csapadékhiány ellenére a hűvös időjárás elejét vette nagyobb – esetleg rendkívüli helyzet kialakulásához vezető – aszálykár kialakulásának. A kezdeti lassúbb NFN gyarapodás

Kukorica Barométer

különösen a hosszabb vegetációs periódusú kukoricák vízleadását nehezítette a szeptember második dekádjától csapadékosra és hűvösre forduló őszi időjárásban. Az augusztus második felétől beköszöntött, s az ország területének jelentős részét érintő hőségperiódus különösen a korai hibridek termését korlátozta, de jelentős csökkenést okozott a hőstresszre érzékeny hibridek termésében is, függetlenül a tenyészidő hosszától (részletesebben lásd a meteorológiai fejezetben).

Fenti megfontolásokból következik, hogy Makón és Dalmandon az említett zavartalan és általában bőséges csapadékhullás késleltette, és a tenyészidő csoportok között széthúzta a kukorica virágzását. A tápanyagban bővelkedő és az augusztusban bekövetkező szárazság ellenére jó vízellátásban részesülő növényzet az említett termőhelyeken fel volt készülve a hőség elviselésére viszonylag kisebb veszteségekkel.

1. kép: Alig „half milk line” (fél-tejvonal) érettségi állapot (Kleopatras, Bóly, 2020. szeptember 20.)

Kórtani viszonyok

Fusarium verticillioides

Fellépése jellemző és gyakori volt, de sehol sem volt súlyos. Mértéke hibridektől függően eltéréseket mutatott. Mint hőigényes sebparazita, főként a melegebb és szárazabb vidékeket jellemezte, a gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly kártételét kísérve. A „Gazda” Top20 kísérletekben főként ott volt jellemző a kártétele, ahol nem végeztek az érzékeny időszakban védekezést, vagy megkéstek a védekezéssel (Makó–AgResearch, Bóly).

Fusarium graminearum

A hűvösebb, csapadékosabb éghajlat „gombája”. A „Gazda” Top20 kísérletekben sem a csövön, sem a száron nem volt jellemző – legalábbis elsődleges – megjelenése.

Aspergillus flavus

A Fusarium verticillioides-hez hasonlóan gyengeségi (főként kaput nyitó agresszív vektorok segítik terjedésüket) parazitaként számontartott, hőkedvelő gomba, szívesen telepszik meg más gombafajok által már legyengített, előkészített terepen. Kísérleteinkben 2020-ban nem volt jellemző, csak nyomokban volt található.

Kártevők

A talajlakó kártevők

A károk kialakulását a sikeres védekezések (talajfertőtlenítés) megelőzték. A kísérleti helyek közül Bólyban tapasztaltunk néhány parcellában egy-két tő veszteséget. A sikeres gyomirtás mindenütt megelőzte a mocskospajor fertőzés kialakulását.

Kukoricamoly

Különösen az AgReseach Kft. által kivitelezett makói helyszínen volt tapasztalható súlyos kártétel. Bólyban, Dalmandon és Makón végrehajtott védekezések megelőzték a fertőzés súlyossá válását.

Gyapottok bagolylepke

Kártétele mindenütt észlelhető volt. Mindkét kártevő tevékenységét fuzáriumos csőfertőzés kísérte.

A kukoricabogár

Legerősebben a dalmandi kísérletet látogatta, de a bibekártételből származó termékenyülési hiány ott sem volt számottevő – főként a másodcsöveken lehetett észlelni.

Kukorica Barométer

Emlős kártevők

Közülük a hörcsögöt kell megemlíteni, amelynek tevékenysége a két makói helyszínre volt jellemző. A korai fellépés következtében néhány „udvar” alakult ki. Némelyik parcellában a csöveken okozott kár számottevő volt.

Szár- és gyökérhibák

Általánosságban nem volt jellemző sem a cső alatti szártörés, sem a gyökérdőlés. Meglepetést okozott azonban a többi kísérletben kiválóan szereplő Kleopatras hibrid dalmandi dőlése, amely a 4 ismétlés közül 3-at súlyosan érintett, és jelentős terméskieséshez vezetett. Az érintett parcellákban a tünet már augusztus második felében észlelhető volt.

2. kép: F. verticilioides másodcsövön – az ilyen fertőzések rontják a termény egészségességét

Az eredmények táblázatos és grafikonos ismertetése

Jelölések a táblázatokban:

Átlag = csoportátlag az összes szereplő figyelembe vételével elt. b – minimumhoz viszonyított abszolút eltérés

% a – átlaghoz viszonyított relatív mennyiség

* = standard hibrid

**= Merida, bejelentéskori jelzése: SC 5038 elt. a - átlaghoz viszonyított abszolút eltérés

% b – maximumhoz viszonyított relatív mennyiség

3. táblázat: A „Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek adatai: 2020, összevont táblázatok, korai csoport

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2020 – Korai érésű hibridek csoportja

Small plot comparative variety trials 2020 – Early maturity group

Viszonyítás: csökkenő sorrend / descending

1. ábra: A korai csoportban elvetett hibridek termése és szemnedvessége, 2020

4. táblázat: A „Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek adatai: 2020, összevont táblázatok, középérésű csoport

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2020 – Korai érésű hibridek csoportja

Small plot comparative variety trials 2020 – Medium maturity group

Viszonyítás: csökkenő sorrend / descending

2. ábra: A középérésű csoportban elvetett hibridek termése és szemnedvessége, 2020.

5. táblázat: A „Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek adatai: 2020, összevont táblázatok, késői érésű csoport Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2020 – Korai érésű hibridek csoportja

Small plot comparative variety trials 2020 – Late maturity group Viszonyítás: csökkenő sorrend / descending

= Standard

3. ábra: A késői érésűi csoportban elvetett hibridek termése és szemnedvessége, 2020.

6. táblázat: A „Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek adatai: 2020, kísérleti helyenkénti termésadatok, korai csoport

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2020

Small plot comparative variety trials 2020 Korai éréscsoport – Terméseredmények, t/ha / Early maturity group – Harvest results, t/ha Kísérleti helyek / Trial locations

„Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica

7. táblázat: A „Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek adatai: 2020, kísérleti helyenkénti termésadatok, középérésű csoport

fajta-összehasonlító kísérletek 2020 Small plot comparative variety trials 2020

csoport – Terméseredmények, t/ha / – Medium maturity group – Harvest results, t/ha

/ Trial

8. táblázat: A „Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek adatai: 2020, kísérleti helyenkénti termésadatok, késői érésű csoport

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2020

Small plot comparative variety trials 2020 Késői éréscsoport – Terméseredmények, t/ha / – Late maturity group – Harvest results, t/ha Kísérleti helyek / Trial locations

Kukorica Barométer

9. táblázat: A „Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek adatai: 2020, kísérleti helyenkénti szemnedvesség adatok, korai csoport

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2020 Small plot comparative variety trials 2020 Korai éréscsoport – Szemnedvesség, % / Early maturity group – Grain moisture at harvest

10. táblázat: A „Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek adatai: 2020, kísérleti helyenkénti szemnedvesség adatok, középérésű csoport

„Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica

11. táblázat: A „Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek adatai: 2020, kísérleti helyenkénti szemnedvesség adatok, késői érésű csoport

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2020 Small plot comparative variety trials 2020

éréscsoport – Töréskori szemnedvesség, % / – Late maturity group – Grain moisture at harvest %

12. táblázat: A „Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek adatai: 2020, kísérleti helyenkénti adatok, cső alatt letört tő, korai csoport

fajta-összehasonlító kísérletek 2020 Small plot comparative variety trials 2020 Korai éréscsoport – Letört tő % / Early maturity group – broken stalks % Kísérleti helyek / Trial locations

Kukorica Barométer

13. táblázat: A „Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek adatai: 2020, kísérleti helyenkénti adatok, cső alatt letört tő, középérésű csoport Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2020

14. táblázat: A „Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek adatai: 2020, kísérleti helyenkénti adatok, cső alatt letört tő, késői csoport

„Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica

15. táblázat: A „Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek adatai: 2020, kísérleti helyenkénti adatok, megdőlt tő, korai csoport

16. táblázat: A „Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek adatai: 2020, kísérleti helyenkénti adatok, megdőlt tő, középérésű csoport

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2020

Small plot comparative variety trials 2020 Középérésű csoport – Megdőlt tő % / Medium maturity group –logged plants % Kísérleti helyek / Trial locations

Kukorica Barométer

17. táblázat: A „Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek adatai: 2020, kísérleti helyenkénti adatok, megdőlt tő, késői érésű csoport

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2020 Small plot comparative variety trials 2020

Késői éréscsoport – Megdőlt tő % / Late maturity group – logged plants % Kísérleti helyek / Trial locations

18. táblázat: A „Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek adatai: 2020, kísérleti helyenkénti adatok, 50% nővirágzás a vetéstől, korai csoport

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2020 Small plot comparative variety trials 2020 Korai éréscsoport – 50% nővirágzás/ Early maturity group – 50% silking Kísérleti helyek / Trial locations

„Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica

19. táblázat: A „Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek adatai: 2020, kísérleti helyenkénti adatok, 50% nővirágzás a vetéstől, középérésű csoport

20. táblázat: A ”Gazda” Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek adatai: 2020, kísérleti helyenkénti adatok, 50% nővirágzás a vetéstől, késői érésű csoport Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2020

Small plot comparative variety trials 2020 Késői éréscsoport - 50 % nővirágzás / Late maturity group - 50 % silking Kísérleti helyek / Trial locations

Bemutató – toxikus csőbetegségek a kukoricában

Bemutattuk a kukorica hibridek toxikus csőbetegségekkel szembeni ellenállóságának megállapítására beállított kísérleteket Kiszomboron, a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. kísérleti telepén.

A 2020. szeptember 28-án rendezett bemutatót szerény érdeklődés követte, jórészt a kialakult járványhoz kapcsolódó korlátozó intézkedések következtében, de a józan ész által diktált önkorlátozásoknak is betudhatóan.

A kísérletezést a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. munkatársai végzik, Prof. Dr. Mesterházy Ákos kutatóprofesszor irányításával.

Számukra és a kísérletezési munkában szintén részt vevő Magyar Kukorica Klub számára is fontos a kukorica egészsége – jelen esetben a takarmányozási és élelmiszer biztonsági kockázatokat hordozó toxikus gombabetegségek leküzdése. A kísérletezést annak felismerése inspirálta, hogy a sikeres védekezés alapja az ellenálló hibrid. Eredménnyel kecsegtető védekezési tanácsot a hibrid fogékonysági tulajdonságainak ismerete nélkül gyakorlatilag nem lehet adni. Minthogy a nemesítés oldaláról a sikeres munka előfeltételének számító génkapcsolati kérdések még nem eléggé tisztázottak, kézenfekvőnek tűnik a kereskedelmi hálózatban kapható hibridek rezisztencia tulajdonságainak vizsgálata, s a viszonylag kis kockázati szinttel rendelkező hibridek kiválogatása termesztési ajánlat céljából.

1. kép: Prof. Dr Mesterházy Ákos ismerteti a kísérleti és értékelési metodikát

Bemutató – toxikus csőbetegségek a kukoricában

A fuzárium kísérletek értékelésének egyik legfontosabb momentuma a mesterségesen fertőzött csövek letörése a fertőzöttség mértékének megállapítása céljából. A törés után a csöveket a kísérleti parcellák előtt leterített jutazsákokon rendezik el, majd lefényképezik. Ezután a csöveket egyenként kézbe veszik és megbecsülik a cső gombafertőzéssel fedett részét, százalékos értékben kifejezve.

A szélesebb szakmai közönség – hatóságok, szakmai szervezetek, szakirányítás, gazdák, tanácsadók és oktatási intézmények – részére minden esztendőben bemutatják a „terítéket”, rávilágítva a téma valódi fontosságára, a kutatás hatékonyságára és szükségességére, az eredmények iránti érdeklődés felkeltésére.

Akik részt vettek, meggyőződhettek arról, hogy az egyébként viszonylag kis természetes fertőzéses nyomás ellenére a mesterségesen fertőzött csövek a hibridek közötti jelentős ellenállósági különbségekre mutattak rá. A természetes fertőzést lényegesen meghaladó súlyosságú fertőzést elérő kísérleti munka jelentősen lerövidíti a gyakorlati tapasztalatszerzéshez szükséges időt. Az eredmények érvényesítése a fajtaválasztásban egyúttal csökkenti a szántóföldön kialakuló epidémiák erejét, s a közvetlen károkozást. Ezeken a hatásokon túl segítséget nyújt a nemesítőknek is, a pedigrék visszafejtése után, a biztonságosabb hibridek kifejlesztésébe vonható szülővonalak kiválasztásában.

A szántóföldi bemutatót – továbbra is betartva a járványügyi biztonsági szempontokat – munkaebéddel egybekötött értékelő megbeszélés követte. A megbeszélés során Mesterházy akadémikus ismertette a témával kapcsolatos nemzetközi összefogásban zajló munkát és kiemelte, hogy a több Fusarium és Aspergillus fajt alkalmazó 2–2 izolátumos fogvájós fertőzést a világon először Szegeden dolgozták ki, s a módszerrel folytatott vizsgálatok – a módszer újdonsága miatt is – jelenleg csak Szegeden folynak. Kiemelte a Magyar Kukorica Klub, a Dalmand Zrt. és a Bólyi Zrt. szerepét a kísérletezésben, és rámutatott arra a követendő példára, amit az említett két gazdálkodó szervezet mutat azáltal, hogy az itt nyert tapasztalatokat mind a fajtaválasztásban, mind a védekezésben érvényesíti.

2. kép: A „teríték” bemutatása és a látottak megvitatása

Magyarország időjárásának alakulása a 2019. október – 2020. szeptember időszakban

Bíróné Kircsi Andrea Országos Meteorológiai Szolgálat

A vizsgált egy éves időszakban a korábbiakhoz hasonlóan tapasztalhattunk szélsőséges időjárási helyzeteket. Találunk példát hidegre, extrém melegre éppúgy, mint száraz és nagyon csapadékos hónapokra. Vannak évről évre visszatérő károkat okozó időjárási események: a késő tavaszi fagyok, a hirtelen lezúduló nagycsapadékok, vagy a nyári jégesők, hőhullámok és az időről időre visszatérő aszály. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása a 2019. október – 2020. szeptember közötti időszakban.

Hőmérsékleti viszonyok

A 2019-es év utolsó negyedévének minden hónapját átlag feletti hőmérsékleti értékek jellemezték (1. ábra), mely kitartott egészen 2020. májusáig. Igen enyhe időjárás uralkodott a 2019-es év őszi hónapjaiban: az október +2,0 °C-kal, a november +4,1 °C-kal volt melegebb az 1981–2010-es sokévi átlaghoz képest (2. ábra). Október a nyolcadik, míg november a harmadik helyre került a hónapok rangsorában, és végeredményben 2019 ősze a legmelegebbnek adódott 1901 óta.

1. ábra: Az országos havi középhőmérsékletek alakulása a 2019. október–2020. szeptember időszakban, valamint az 1981–2010-es sokévi átlagok (interpolált adatok alapján)

2. ábra: Az országos havi és az időszakos középhőmérsékletek eltérése a sokévi (1981–2010-es) átlagtól a 2019. október–2020. szeptember időszakban (interpolált adatok alapján)

A december elején hullott hó ellenére ez a hónap is igen enyhe időjárású volt (+3,1 °C), és csak az 2020-as év első hónapja közelített az átlagoshoz (a januári anomália +0,3 °C). Az utolsó téli hónap, 2020. február azonban már 4,8 °C-kal múlta felül az ilyenkor szokásos értéket. 2020 februárja (2019 novemberéhez hasonlóan) a harmadik legmelegebbnek adódott 1901 óta (1. táblázat). A 2019/2020-as tél középhőmérséklete országos átlagban +2,7 °C-nak adódott, mely 2,8 °C-kal magasabb, mint az 1981-2010-es sokévi átlag, így a 2007-es és a 1998-as után a harmadik legmelegebbnek adódott a hosszú éghajlati sorban.

A tavaszi hónapok közül a március még +1,3 °C-kal, az április már csak +0,6 °C-kal volt melegebb a harmincéves átlagnál, azonban a május már sokkal (–1,9 °C) hűvösebb lett. A teljes vizsgált 12 hónap alatt egyedül májusban maradt a sokévi átlag alatt a hőmérséklet. 2020 májusa 14,3 °C-os havi középhőmérséklettel a leghidegebb májusok első negyedébe került az elmúlt 120 év alatt. A 2020-as tavasz középhőmérséklete országos átlagban 10,9 °C-nak adódott, amivel egy átlagos középhőmérsékletű tavasznak tekinthető (1981–2010-es átlag: 10,8 °C). Tavasszal fagyos napból (tmin ≤ 0 °C) a szokásosnál több, 17 (normál: 15) fordult elő. A 2020. évi nyár is a szokásosnál melegebben alakult, noha tartós és markáns hőhullám nem fordult elő. Az igen hűvös májust követően a június mintegy 0,6 °C-kal volt melegebb a szokásosnál. Az átlagosan meleg július után az augusztus a 10. helyre került a legmelegebb augusztusok rangsorában 1901 óta. A legmagasabb hőmérséklet ezúttal az évszak végén, augusztus 30-án következett be. Mezőkovácsházán ekkor 37,4 °C-ot mértünk, így ez az OMSZ hálózatban mért legmagasabb hőmérséklet 2020-ban.

Végezetül a 2020. évi szeptember is melegebbnek (+1,8 °C-kal) adódott az 1981–2010-es normálnál. Összességében a tavalyi év, azaz 2019 rekordmeleg volt, amelyhez hozzájárult, hogy az ősz 1901 óta a legmelegebbnek adódott. A meleg vénasszonyok nyarát követően a téli

időjárás csupán december legelejére és január hónapra szorítkozott. A tavasz már februárban elkezdődött, azonban márciusban és áprilisban többször fagyott, és csak májusban maradt el a havi középhőmérséklet a szokásostól. Noha a nyár összességében melegebb volt, mint az 1981–2010-es időszak átlagában, de csak augusztus volt igazán meleg. Az elmúlt 12 hónapban abszolút értékben a legmelegebb hónap augusztus volt, országos átlagban 22,3 °C-ot mértünk, a leghidegebbnek pedig a január adódott –0,7 °C-kal. Összességében a vizsgált 2019. október – 2020. szeptember közötti időszak mintegy 1,5 °C-kal adódott melegebbnek az 1981–2010-es átlagnál.

1. táblázat: A 2019. október–2020. szeptember időszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában (interpolált adatok alapján)

A hőmérsékleti küszöbnapok jól reprezentálják (2. táblázat) a szokásosnál enyhébb téli időszakot: zord napból (Tmin≤–10 °C) országos átlagban nem volt az egyébként várt 10 nap helyett, fagyos napból (Tmin≤0 °C) a normál 95 helyett 78-at jegyeztünk. Téli napból (Tmax≤0 °C) is kevesebb adódott a sokéves átlagnál: 27 helyett 13 nap.

Az idei nyár beleillik az elmúlt évek melegedő tendenciájába. 2020 nyarán minden hónapban tapasztalhattunk „hőhullámos napokat”, amikor a napi középhőmérséklet elérte a 25 °C-ot. Országos átlagban a nyáron összesen 4db hőhullámos napot összegeztünk. Júniusban 28-án, júliusban 30-án, augusztusban 8-án és 30-án emelkedett a napi középhőmérsékletet 25 °C fölé. A hőmérsékleti küszöbnapok jól mutatják, hogy a nyár 2020-ben úgy volt meleg, hogy forró napból (Tx≥35 °C) a sokévi átlagnál 1 nappal kevesebb adódott, míg országosan a szokásosnál jóval több nyári nap (Tx≥25 °C) és hőségnap (Tx≥30 °C) volt. Hőségnapból 32-et jegyeztünk, ami 8 nappal több, mint az ilyenkor szokásos, nyári napból a szokásos 79 helyett 97 nap adó-

időjárásának alakulása

dott. Szeptemberben, egy markáns anticiklon kiépülésével tartósan nyárias idő alakult ki, az országos napi átlaghőmérséklet 15-én 22 °C fölé emelkedett. A napi csúcshőmérséklet ekkor az ország nagyrészén 30 °C közelében alakult, Baja Csávoly állomáson ekkor 33,2 °C-ot mértünk.

2. táblázat: Hőmérsékleti küszöbnapok száma a 2019. október–2020. szeptember időszakban

A 3. ábra a 2020. szeptemberrel záródó, 12 hónapos időszak középhőmérsékletének területi eloszlását mutatja be. Az országos átlag 11,8 °C volt. A magasabban fekvő területek kivételével az átlaghőmérséklet mindenütt 11–13 °C között alakult az Alföld déli részén kis területen még a 13 °C-ot is meghaladta. Az Északi középhegységben, főként a Mátra és a Bükk területén a középhőmérséklet néhol 9 °C alatt maradt.

3. ábra: A 2019. október és 2020. szeptember közötti időszak középhőmérséklete

A vizsgált időszakban, az egész országban melegebb volt az 1981–2010-es időszak átlagánál (4. ábra). A legjelentősebb hőmérsékleti eltérést néhány nagyváros mellett a Dunántúlon azonosíthatjuk, ahol lokálisan 2 °C-kal volt magasabb a középhőmérséklet az éghajlati normálnál. A legkisebb hőmérsékleti eltérés Nógrád megyében adódott, ahol a sokévi átlag közelében maradt a hőmérséklet.

4. ábra: A 2019. október és 2020. szeptember közötti időszak középhőmérsékletének eltérése az 1981–2010-es sokéves átlagtól

Csapadékviszonyok

Az elmúlt időszak csapadékviszonyait az 5. ábr án mutatjuk be. A vizsgált időszakot alapvetően a szélsőségek jellemezték, noha összeségében a sokévi átlaghoz hasonló mennyiségű csapadék érkezett 2019. október és 2020. szeptember között. A 2019-es év utolsó hónapjai közül októberben volt a legnagyobb csapadékhiány, országos átlagban a megszokott menynyiségnek csupán 55%-a hullott le (6. ábra). Ezt követően novemberben és decemberben a csapadék rendre több volt a szokásosnál, különösen novemberben (173%). Az új esztendő, 2020 egy igen száraz januárral kezdődött, mert a tartósan fennálló hideglégpárnás helyzetben minimális csapadék hullott. Majd februárban és márciusban újra átlagos mennyiségű eső érkezett, 2020 áprilisa azonban a negyedik legszárazabb április lett 1901 óta (3. táblázat), az 1981–2010-es érték alig 26%-a hullott le. A tavasz utolsó hónapjában, májusban sem érkezett jelentős csapadék, a sokévi értéknek mindössze 54%-a volt. A nyár mindhárom hónapjában összességében a normálértéknél több csapadék érkezett, a legtöbb júniusban (146%), míg júliusban és augusztusban általában 20–20%-kal volt több. Egész nyáron gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. 2020-ban Somogy, Zala és Vas megyében hullott a legtöbb csapadék, de a Bükkben is 400 mm-nél is több csapadékot összegeztünk a nyári hónapokban.

időjárásának alakulása

Országszerte számos település szenvedte a felhőszakadások okozta károkat: legalább 6 településen mértünk 100 mm-t meghaladó csapadékot egy-egy napon. Nyáron a Kisalföldön és a Mohácsi-síkon volt a legkevesebb csapadék, néhol az évszakos összeg nem érte el a 200 mm-t. A viszonylag csapadékos nyár után a szeptember már újra száraz volt, mintegy 35%-kal kevesebb csapadék hullott. Összességében az időbeli és térbeli szélsőségek ellenére a teljes vizsgált időszakban közel 600 mm csapadék érkezett, mely megegyezik az 1981–2010-es sokévi átlaggal, a vegetációs periódusban (április és szeptember között) pedig a sokévi átlagnál csupán 5%-kal kevesebb, összesen 341 mm. Ez a tény is jól tükrözi, hogy hazánkban jellemzően a csapadék éven belüli eloszlása változik, és kevésbé a hosszabb időszakra összegzett menynyisége. 2020-ban április, május és szeptember hónapok bizonyultak aszályosnak, míg 2019 novembere és 2020 júliusa a kiugróan magas csapadéktöbblettel maradnak emlékezetesek.

5. ábra: Az országos havi csapadékösszegek alakulása a 2019. október–2020. szeptember időszakban, valamint az 1981–2010-es sokévi átlagok (interpolált adatok alapján)

A csapadékot jellemző küszöbnapok országos átlagait a 4. táblázatban közöljük, az egyes hónapokra vonatkozó értékeket pedig a 7. ábrán szemléltetjük. A 2019. október – 2020. szeptember közötti időszakban a sokéves átlagnak megfelelően alakult a csapadékos napok száma (normál: 115 nap; vizsgált időszak: 116 nap). A csapadék mennyiségére vonatkozó küszöbnapok esetében is az tapasztalható, hogy közel maradtunk az 1981–2010-es időszakra jellemző értékekhez. Az 1 mm feletti csapadékos napok száma a szokásos 85 helyett 83 nap volt, de az 5 mm, 10 mm és 20 mm feletti napi csapadékösszegű napok száma is megegyezett a sokévi értékkel. A legtöbb csapadékos napot 2019 novemberében és 2020 júniusában rögzítettük, míg a legkevesebbet a csapadékszegény január és április folyamán (7. ábra). A 21 zivataros nap meghaladta az ilyenkor megszokottat (17 nap), havas napból pedig a szokásos 24 nap helyett mindössze 7-t összegeztünk.

6. ábra: Az országos havi és az időszakos csapadékösszegek a sokévi (1981–2010-es) átlag százalékos arányában kifejezve a 2019. október–2020. szeptember időszakban (interpolált adatok alapján)

3. táblázat: A 2019. október–2020. szeptember időszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legszárazabb időszakok sorában (interpolált adatok alapján)

7. ábra: A különböző küszöbértékek feletti csapadékú napok száma (országos átlag) a 2019. október–2020. szeptember időszakban

4. táblázat: A különböző küszöbértékek feletti csapadékú napok, zivataros napok és havas napok száma a 2019. október–2020. szeptember időszakban

m m f el etti c sa p a d ék ú n a p ok sz á m a

0 m m f el etti c sa p a d ék ú n a p ok sz á m a

A 8. ábrán a vizsgált 12 hónap csapadékösszegének területi eloszlását szemléltetjük. Országos átlagban mintegy 599 mm csapadék hullott, azonban térben nem egyenletesen oszlott el. Az ország nagy részén 500–700 mm közötti mennyiség hullott le, míg a Dunántúl délnyugati részén és Észak-Magyarországon 800 mm-nél is többet jegyeztünk. Somogy és Zala megyében néhol a 900 mm-t is meghaladta a csapadékmennyisége, a térségben egyetlen

nap, 2020. július 24-én hullott le a 12 havi mennyiség egyötöde. Ezen a napon 178 mm mértünk a Somogy megyei Vése állomáson, de Zalakomár és Csurgó állomáson is 100 mm-t meghaladó napi mennyiséget összegeztünk. A vizsgált időszakban, 2019. október és 2020. szeptember között csak kis területen, a Duna-Tisza közén maradt 500 mm alatt a lehulló csapadék mennyisége.

8. ábra: A 2019. október és 2020. szeptember közötti időszak csapadékösszege

A teljes vizsgált időszak alatt országos átlagban az 1981–2010-es normállal megegyező mennyiségű csapadék hullott, a csapadék sokévi átlagtól vett eltérésének térbeli alakulását a 9. ábra szemlélteti. A sokévi átlagnál több csapadék inkább a Dunától keletre fekvő tájakon volt: különösen a Bodrogközben. A Dunántúl délnyugati részén általában is sok csapadéknak kell érkezni, így a mostani felhőszakadások ellenére sincs nagy területen kiugró érték. A sokévi átlagnál kevesebb csapadék volt a Kisalföldön, a Fertő-tó térségében és a Dunántúl déli tájain. Összességében tehát elmondható, hogy a vizsgált időszakban hazánkban mind térben, mind időben sokszor igen koncentráltan érkezett a csapadék hosszabb, száraz periódusokat követően. A standardizált csapadékindex alapján meteorológiai aszály alakult ki áprilisban és májusban (SPI1 és SPI2 esetén), de a hosszabb időtartamra számolt indexek (SPI3, SPI6) csak májusra jeleztek meteorológiai aszályt az 1961–1990 időszakhoz viszonyítva. A több hónapra számolt csapadékindexek, a SPI9 és SPI12 esetén, országos átlagban nem érték el az aszály kritériumát. Ennyi idő alatt mindig előfordult egy-egy hosszabb-rövidebb, intenzíven csapadékos időszak.

9. ábra: A 2019. október és 2020. szeptember közötti időszak csapadékösszege a sokévi (1981–2010-es) átlag százalékos arányában kifejezve

A talaj nedvességtartalma szempontjából fontos szerepet játszó, országos átlagban vett, 30 napos csapadékösszegeket mutatja a 10. ábra. Az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 30 napos összeget jelöli (az aznapi és a megelőző 29 nap csapadékának összegét). Az átlagosnál több csapadék 2019-ben csupán novemberben és decemberben volt, míg 2020-ban június közepétől augusztus végéig fordult elő. Különösen szembetűnő az októberi és januári rövidebb, valamint a tavaszi hosszabb csapadékmentes periódus. A nyári hónapokban megérkező csapadék bőségesesnek bizonyult, de szeptember közepétől egy újabb csapadékszegény időszak kezdődött, amely a vegetációs periódus végén még kedvezően hatott.

Napfénytartam

2019 októberétől egészen 2020 szeptemberéig jellemzően a megszokottnál több napsütést élvezhettünk, melyet a 10. ábra mutatunk be. Mindössze tavaly novemberben és idén júniusban volt a szokásosnál kicsit kevesebb a napsütéses órák száma a sokévi átlaghoz viszonyítva. A napsütéses órák száma egyértelműen 2020 áprilisában volt a legnagyobb (11. ábra) a tartósan derült időjárás miatt. Sajnos a felhőmentes időszakban kemény fagyok is voltak. Ebben a hónapban a szokásos mennyiségnél közel 80%-kal többet regisztráltuk, míg télen és a tavasz kezdetén 40–50%-kal több napfényes órát összegeztünk. A két csapadékos és így felhőben gazdag november és júniusi hónapokban csak 4–5%-kal volt kevesebb a napsütéses órák száma, mint az 1981–2010-es időszakban.

10. ábra: A napsütéses órák havi összegei 2019. október–2020. szeptember időszakban, valamint az 1981–2010-es sokévi átlagok

11. ábra: A napsütéses órák havi és időszakos összegei az 1981–2010-es normál százalékában, a 2019. október–2020. szeptember időszakra vonatkozóan

Az időszakos napfénytartamot ábrázoló térképünkön (12. ábra) – a domborzati hatások mellett – egy északnyugat-délkeleti irányú növekedés figyelhető meg. Míg az Alpokalján 2300 óra körüli összeg volt jellemző, addig az Alföldön már nagyobb értékek jelentkeztek (2400–2500 óra). A déli-délkeleti megyékben a napsütéses órák száma nagy területen meghaladta a 2600 órát. A legalacsonyabb értékek főként a középhegységeink magasabb részein jelentkeztek, különösen északkeleti országrészben, ahol a napfényes időszak hossza néhol a 2000 órát sem érte el.

12. ábra: A napsütéses órák száma 2019. október és 2020. szeptember közötti időszakban

Talajnedvesség

A 13. ábrán a talaj felső 1 méteres szelvényében lévő három réteg (0–20, 20–50 és 50–100 cm) talajnedvesség értékeit figyelhetjük meg országos átlagban, a 2019. október és 2020. szeptember közötti időszakra vonatkozóan (a hónapok utolsó napjain), valamint a sokéves átlagokat. A diagramon az látható, hogy a tavalyi nyár után a vizsgált időszak kezdetén, októberben a talajrétegek mm-ben kifejezett vízkészlete messze elmaradt a sokévi átlagtól. A mélyebb talajrétegekben (50–100 cm) sokkal kevesebb vízkészlet állt rendelkezésre, mint az 19812010-es referencia időszakban.

Összességében mindig a legfelső 0–20 cm-es réteg rendelkezik a legkisebb vízkészlettel, ugyanakkor érzékenyen és gyorsan reagál a lehulló csapadékmennyiségre. Az ebben a szintben mért talajnedvesség alapján jól nyomon követhető a változékony időjárás hatása. A novemberben kapott vízbevétel az alacsony párolgási veszteség miatt gyakorlatilag januárig az átlag közelében tartotta a talajnedvességet, majd februártól a felső réteg vízkészlete fokoza-

tosan csökkent. Látszik a csapadékban igen szegény tavaszi hónapok hatása, de a júliusban hulló csapadék hatására egészen szeptemberig kissé a sokévi átlag felett alakult a felső talajréteg nedvességtartalma.

A mélyebben fekvő talajrétegekben természetesen nagyobb a vízkészlet, amelynek változása jellegzetes éves menetet mutat. Normál esetben, ebben a zónában a talaj nedvességtartalma jellemzően a téli hónapokban éri el maximumát, mely nyár végére jelentősen lecsökken. Júliusra a 0–20 cm-es és a 20–50 cm-es rétegben közel azonos talajnedvesség értékek adódnak sokévi átlagban. Ez az átlagos menet úgy módosult, hogy a 20–50 cm talajrétegben 2020. június és július folyamán már a sokévi átlag feletti értékek adódtak. A nyári hónapok csapadéka tehát képes volt visszatölteni a réteg tavasszal elveszített vízkészletét. Ez a többlet augusztustól már megszűnt, és szeptemberben már csak a hiány nagysága növekedett újra. A mélyebb, 50–100 cm-es rétegben a vizsgált időszak végéig a talajnedvesség a szokásostól konzekvensen elmaradt. A legnagyobb hiány 2019/2020 téli hónapjaiban volt. A csapadékos periódusokban csak a sokévi érték közelébe töltődött fel a talaj. A nyári hónapok után, augusztustól ez a vízkészlet újra jelentősen csökkent.

13. ábra: A talajnedvesség országos átlaga a hónapok utolsó napján, a 0–20, 20–50 és 50–100 cm-es talajrétegben, a 2019. október és 2020. szeptember közötti időszakban, valamint az 1981–2010-es sokévi átlagok

14. ábra: A kukoricára vonatkozó növekedési foknap (GDD) területi eloszlása

2020. október 1-jén rácsponti és megfigyelési adatok alapján

A 14. ábrán a vegetációs periódusban, 2020. április 1-től kezdődően szeptember 30-ig a kukoricára (bázishőmérséklet 10 °C) meghatározott növekedési foknap (GDD) területi eloszlását mutatjuk be rácsponti és megfigyelési adatok alapján. 2020. október elejére az effektív hőösszeg az ország szántóterületein általában meghaladta az 1550 foknapot. Az Alföld jelentős hányadán a GDD elérte az 1600–1700 foknapot is. Ezek az értékek bőven elegendőek a legtöbb kukoricafajta teljes éréséhez. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális érték fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban lecsökkent ez a többlet. Nyáron is többször előfordultak hűvös időszakok, így júliustól az optimális érték közelében, de az alatt maradt az effektív hőösszeg. A szeptemberi meleg, száraz időjárás kedvezett a kukorica érési folyamatainak. A növények fenológiai fázisai így a nyár során körülbelül a szokásos időben következtek be, a meleg nyárutó és kora ősz következtében az érés viszont jelentősen felgyorsult. Az idén öt meteorológiai állomás (Győr, Kaposvár, Kecskemét, Békéscsaba, Nyíregyháza) adatai szerint az effektív hőösszeg a kukorica fejlődéséhez optimális érték közelében maradt, így a hozamok főként a csapadék függvényében alakultak. Összességében a legtöbb helyen a csapadék megfelelő időben érkezett, az érés időszakában a száraz periódus pedig kedvező volt.

Összegzés

A vizsgált 2019. október–2020. szeptember közötti időszakban előfordultak hűvösebb és meleg időszakok: Összességében a tavalyi év, azaz 2019 rekordmeleg volt, amelyhez hozzájárult, hogy az éven belül az ősz is a legmelegebbnek adódott 1901 óta. A meleg vénasszonyok nyarát követően a téli időjárás csupán december legelejére és január hónapra szorítkozott. A tavasz már februárban elkezdődött, azonban márciusban és áprilisban többször fagyott, és csak májusban maradt el a havi középhőmérséklet a szokásostól. Noha a nyár összességében melegebb volt, mint az 1981–2010-es időszak, de csak augusztus volt igazán meleg. Szeptemberben még folytatódott a nyárias idő, mely az érést segítette. Az elmúlt időszak alatt 2019. november és 2020. februárja volt különösen meleg, mindkét hónap 1901 óta a harmadik legmelegebb volt. 2019 októbere a 8., december a 9., míg 2020 augusztusa a 10. legmelegebb volt az 1901-től kezdődő rangsorban.

Csapadék szempontjából meglehetősen szélsőségesen alakult az egyes hónapok időjárása. 2019 őszétől kezdetben száraz volt, de novembertől csapadékossá vált az idő. December elején havazott. A januári tartós hidegpárnás helyzet nem hozott jelentős csapadékot, februárban megélénkültek a ciklonok és szeles, ugyanakkor enyhe, csapadékos időjárást hoztak. Márciusban már aszályos időjárás kezdett kialakulni, mely áprilisban csak tovább fokozódott, és hatással volt a vegetációs időszak kezdetére. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A csapadék 2020 júniusában jött, azonban a nyári hónapokban jelentős területi és időbeli szélsőségek mellett érkezett. A sok nyári csapadék mellett összességében áltagosan meleg időjárás uralkodott, igazán hosszú, forró és tartósan száraz időszak nem volt. Több helyen jegyeztünk 100 mm-t meghaladó felhőszakadást, amely során a lezúduló víztömeg és a jégeső károkat okozhatott, különösen Somogy és Zala megyében. A nyár végétől újra száraz és meleg időszak vette kezdetét, mely az érést nagyban segítette.

A vizsgált időszak napfényben gazdag volt, különösen a 2020. évi vegetációs periódus. A napsütéses órák száma 2019. november és 2020. június kivételével minden hónapban magasabb volt a megszokottnál, amely kedvező feltételeket teremtett a napfényigényes növényeink fejlődéséhez.

A talaj nedvességtartalma a legfelső talajrétegben (0–20 cm) a csapadék járásának megfelelően időben változatosan, azonban a 20–50 cm és 50–100 cm-es talajréteg vízkészlete a sokévi átlagtól kissé elmaradva alakult. A nyári hónapokban hullott csapadék nemcsak a legfelső, 0–20 cm-es talajrétegre volt hatással, hanem a mélyebb talajrétegekben is kimutatható volt. A nyár után szeptemberben az átlagosnál alacsonyabb értékeket mérhettünk.

A vegetációs periódus kezdetétől számított, a 10 °C bázishőmérséklet feletti effektív hőösszeg kedvezően hatott a kukorica fejlődésére ebben a szezonban. Alapvetően hőmérsékleti oldalról kedvező körülmények között fejlődhetett ez a növény országszerte. A csapadék hiánya főként a vegetációs időszak legelején okozott kihívást, míg a nyári hónapokban lehulló csapadék kulcsfontosságúvá vált abban, hogy végeredményben 2020-ban országos átlagban rekord mennyiségű kukorica teremjen.

Az aszály, a nyári jégesők, felhőszakadások és szélviharok idén is károkat okozhattak a mezőgazdaság számára. Az igen meleg időszakok és a térben-időben szélsőséges csapadék, valamint a gyökérzóna nedvességtartalmának térbeli különbségei idén is kihívás elé állították a kukorica termesztésével foglalkozókat. Példaértékűek azoknak a gazdálkodóknak a megoldásai, akik a változékony időjárás ellenére kukoricából idén is rekord mértékű vagy átlagosnál jóval nagyobb hozamokat voltak képesek teljesíteni a vegetációs időszak végére hazánkban.

Horvátország

Szlovénia

3. R ÉGIÓ

5. R ÉGIÓ

4. R ÉGIÓ

2. R ÉGIÓ

1. RÉ GIÓ

Magy

ar Kukorica KlubEgyesül

et

XIII. Kukorica Termésverseny

2021

A Magyar Kukorica Klub Egyesület meghirdeti a XIII. Kukorica Termésversenyt és a IV. „Ki Többre...” Kukorica Termésversenyt! (Feltételek a Szabálykönyvben)

Legyen Öné a legnagyobb szakmai siker és elismerés!

A feladat: Maximális kukoricatermés elérése legalább 5 hektáros területen.

Díjazási kategóriák:

Kárpát-medencei Nagydíj

Magyarország Határon túli

Országos Ausztria

1.Dunántúl-Észak Szlovákia

2.Dunántúl-Dél Ukrajna

3.Alföld-Észak Románia

4.Alföld-Nyugat Szerbia

5.Alföld-Kelet Horvátország Szlovénia

Elegendő számú jelentkező esetén Öntözéses kategória!

A verseny célja:

A Magyar Kukorica Klub Egyesület célja a verseny kiírásával, hogy rávilágítson a magyar kukoricatermesztés lehetőségeire, népszerűsítse és elterjessze a legeredményesebb termesztési módszereket.