Kukorica Barométer 2022. 34. szám

34.szám

Top20 fajtakísérletek

Klasszikus fajtavizsgálat

Széles genetikai bázis

Agro-ökológiai

értékelés

Precíziós fajtaválasztás

„…új kihívást jelent, hogy merre haladjon mezőgazdaságunk. Meggyőződésem szerint ez az út nem lehet más, mint az elektronika, a csúcstechnika, a minőség, az ökológia és a jövedelmező gazdálkodás harmóniájának megteremtése.” (Győrffy Béla)

KUKORICA TERMÉSVERSENY

Sorrendben a XIV. Szöveges önértékelések

Országos, regionális és kategória díjak – Egyedi iparművészeti alkotások

Különdíjak: Külföldi tanulmányutak

Magyar Kukorica KlubEgyesület 2022

XIV. Kukorica Termésverseny

www.magyarkukoricaklub.hu

Szakkönyvtár

A változtatott tőszámról

Határszemle

DÍJPARÁDÉ  A XIV. KUKORICA TERMÉSVERSENY DÍJAI

Dvorszky László és Farkas Éva iparművészek műhelyéből

Fődíjak Fődíjak

Két külföldi tanulmányút

Országos I. helyezésért: Ács Norbert – Nagykaniz sa

Országos díjak

Regionális, Szántás nélküli és Öntözéses díjak

II. I. III.

II. I. III.

Bevezetés

Megszoktuk, hogy a mezőgazdaságban a terméseredmények kialakulásának indoklását az időjárással kezdjük. Azt is megszoktuk, hogy a kieséseket alapvetően az időjárási körülményekkel magyarázzuk. Tény, hogy a 2022. év időjárása a hazai kukorica vetésterület jelentős részén csapásszerűen hatott a kukorica állományokra. Akár a csapadékmennyiség, akár a hőmérséklet alakulását vesszük figyelembe, az időjárás nem sok esélyt adott a kukoricának az életben maradásra, vagy legalább a közvetlen költségek megtérülését biztosító értékesíthető termésmennyiség elérésére.

Az aszály rányomta bélyegét valamennyi, a szántóföldekhez kapcsolódó tevékenységünkre: A Kukorica Termésverseny az eddigi legkisebb bejelentett, s a legnagyobb arányú kiesett parcellaszám mellett zajlott. Azon túl jelentős módosításokat kellett elvégezni a Versenyszabályzat előírásaiban is.

A Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek kísérleti helyeit ért károsodások kiugró méretűek voltak, amelynek következtében az elvetett 34 kísérletből 11-et ki kellett hagyni az értékelésből, részben megsemmisülés, részben a statisztikai értékelés által jelzett alkalmatlanság következtében.

A kukorica toxikus gombabetegségeire vonatkozó mesterséges fertőzéssel végrehajtott kísérletek 2022-ben is eredményesek voltak, s a kísérletbe vont hibridek érzékenységet érintő tulajdonságait a vizsgálati eredmények tükrözik.

A NAK által kiadott tájékoztatóra alapozott megyei átlagokat bemutató alábbi térkép tanúsága szerint csak a Nyugat-Dunántúl átlagot megközelítő vagy azt meghaladó termést betakarító gazdái lehetnek legalább pénzügyileg elégedettek. Ez a viszonylagos elégedettség is főként a felszökött terményáraknak köszönhető. Az aszály különösen nagy gazdasági károkat ott okozott, ahol a vetésszerkezet többi tagját, az őszi búzát, napraforgót, repcét, árpát is hasonlóan, vagy szintén nagy mértékű kár érte.

Az aszálykár egy kísérő jelensége lehet még – s erre is vannak tapasztalatok –, hogy a toxikus gombabetegségek fellépése értékesítési nehézségeket okoz.

Ha a Klub tevékenységére gyakorolt hatást tekintjük, nem csak az adott év meteorológiai helyzetét kell számba vennünk! Az előző év időjárása szintén kedvezőtlen volt, és a COVID-19 romboló pszichológiai utóhatását is éreztük. Nyomasztólag hatott az ukrajnai háború kitörése is, mert a gazdák, s az ágazat többi szereplője egyaránt nagyobb bizonytalansággal tervezhette/tervezheti tevékenységét. Ezeknek tudható be, hogy a XIV. Kukorica Termésversenyre a versenytörténet legkevesebb jelentkezőjét regisztrálhattuk (25 parcella), s a lemorzsolódás aránya is a legnagyobb volt (40%). A fajtakísérletek tekintetében árnyaltabb a klíma megítélése, tekintettel arra, hogy a nagy klimatikus különbségek – elfogadható kísérleti minőség keretein belül – segítik a hibridek alkalmazkodó, ill. stressztűrő képességének megítélését. Folytattuk a toxikus csőbetegségekre vonatkozó kísérletezést is. Sikernek értékelhetjük, hogy

közreműködésünkkel hazai és nemzetközi jelentőségű publikációk születtek, s tárgyalások indulhattak a kidolgozott módszer általánosabb elfogadására, esetleges hivatalos alkalmazására is.

Folytattuk a kukorica hibridek eltérő agro-ökológiai viszonyok közötti alkalmasságának kutatását is, és kidolgoztuk azt a szempontrendszert, amelyben a hibridek ilyen irányú tulajdonságaira megállapításokat tehetünk. Ez a rendszer termőtáblákhoz, illetve a táblákon belüli inhomogenitásokhoz illeszti a hibrideket, és rálátást nyújt a tőszámváltoztatás várható hatására.

Nem mehetünk el az elektronikus kommunikációs lehetőségek használata mellett. Megalakulásunk (2005) óta ezen a téren gyakorlatilag átalakult a kommunikáció világa. Annak ellenére, hogy az alakuláskor megalkotott Alapszabály kimondta, hogy elsősorban internet alapú felületen kívánunk működni, viszonylag lassan fejlődtünk ezen a területen. Az elmúlt évet felhasználtuk arra, hogy kísérletet tegyünk az előrelépésre az internethasználat számos területén. Ezek közül kiemelhető a kísérleti és versenyparcellákon fejlődő növényzet figyelemmel kísérése szatellites szolgáltatás igénybevételével, valamint olyan internetes zárt szakmai csoportok létrehozása, amelyek lehetőséget nyújtanak magasabb szintű szakmai ismeretátadásra és konzultációra. További fejlesztéseket tervezünk a honlapon keresztüli webes elérésű Precíziós (Interaktív) Növényfajta Adatbázis létrehozására. Ez a fejlesztés kapcsolatot teremt a biológiai alapok és az IT technológiák között.

Örömmel vettük 2022-ben, hogy 2 éves halasztás után sikerült teljesíteni a szokásos tanulmányutat, s a zambiai kirándulásról a résztvevők mind a szakmai, mind a turisztikai élményeket tekintve elégedetten tértek haza.

Kőszárhegy, 2023. 01. 08.

Dr. Szieberth Dénes elnök

Országos és megyei trendek a kukorica termésátlagának alakulásában

A klímaváltozás hatása területi bontásban (Részlet az Agrofórum 2023. januári számában megjelent cikkből)

Megjegyzés: Az átlagos fejlődésre vonatkozó számadatok a szélső értékek közepét képviselik. Más számítási módszerekkel esetleg kisebb +/– irányú eltérések mutatkozhatnak.

Az országos átlag alakulását bemutató 2. ábra érdekessége a termésátlagok rendszerváltoztatás óta bekövetkezett szélsőséges ingadozása. Addig, amíg a lineáris trend évi 60 kg/ha átlagos emelkedést mutat, az 1998-at követő változásokat megelőző időszakban a 10 éves mozgó átlagot csak a nagyobb történelmi események térítik el (az első világháború utáni konszolidáció, a gazdasági világválság, második világháború, konszolidáció a második világháború után, majd a genetikai és technológiai megújulás, kb. 1965-től), a rendszerváltoztatást megelőző időszakban és azt követően a fegyelem lazulása, a szervezeti szétesés, a tápanyag gazdálkodás és a termesztési tudás összeomlása szétzilálta a fejlődési mutatókat. Ebben az utolsó időszakban még két nagyon erős hatás mutatható ki: az időjárás kilengéseinek növekedése, szaporodása és kiszámíthatóságának romlása, vele szemben egy óriási technológiai megújulás, kapacitás többlet és „hardveres tudás” beáramlása.

Ha (talán önkényesen, de a 2. ábrához igazodva) felbontjuk ezt az időszakot három jelentősebb szakaszra (1989–1998, 1999–2006, 2006–2022)megállapíthatjuk, hogy az első (gazdaságpolitikailag kaotikus) időszakban a termésátlagok évente átlagosan 150 kilogrammot estek hektáronként. A második (konszolidációs) szakaszban 285 kg-ot emelkedtek, míg a 3-ik (fejlődő, az „IT bevezetésének kora”) szakaszban a növekedés üteme visszaesett 68 kg/hektárra, azaz, visszaigazodott a 100 éves átlaghoz. Így a rendszerváltozatást (1989) óta eltelt 33 év átlagos fejlődése évente átlagosan 30 kg/ha-ra tehető. (Az eddigiekből következtetve megkockáztatható, hogy a rendszerváltoztatás „kaparj kurta” szemléletű mezőgazdasági átalakítása történelmi méretű károkat okozott, nem csak a mezőgazdaságnak. Ezek után vessünk egy pillantást a termésátlagok alakulására, de most már megyékre bontva, s csak a kritikus időszakot figyelembe véve. (A megyei bontás hátránya, hogy nem pontosan követi a termőhelyi adottságokat, viszont információt szolgáltatnak az intézményi döntéshozóknak.)

A 3. és. 4. ábrák trendvonalai a megyei termésátlagok változásának irányát mutatják be egy hosszabb és egy rövideb időtávon. Ha feltételezünk egy viszonylag kiegyenlített agrotechnikai fejlődést, akkor azt is feltételezhetjük, hogy a termésekben mért változások mögött időjárási okok húzódhatnak meg. Minden esetre nem bíztató, hogy olyan fontos kukoricatermő tájakon, mint a Hajdúság, a Viharsarok, a rendszerint ország-első Tolna és a dunántúli Mezőföld nagy részét magában foglaló Fejér megye termésátlagai határozott csökkenő tendenciát mutatnak. Felvetődik a kérdés, hogy a „feltörekvők” pótolhatják-e a csökkenéseket, feltéve,

hogy a tendenciák tartósak lesznek. A várakozásokat az országos átlagok alakulását jellemző trendvonal igen lassú emelkedése hűtheti.

Az 1., 5., 6. és 7. ábrákon szemléltetjük a pozitív és negatív kilengéseket, köztük az igazán kiugró 2016. és 2020. esztendők, valamint a riasztó aszály-adatok alapján készült „katasztrófa” helyzeteket. (2007. és 2022.)

1. ábra: A kukorica termésátlagainak megyei megoszlása 2022-ben (legkisebb termés 1999. óta)

A kukorica termésátlagok alakulása 1921. és 2021. között eltelt 100 év alatt

2. ábra:

3. ábra: A megyei termésátlagok lineáris trendje 1999. és 2006. között: az ábráról leolvasható, hogy a termésátlagok, ha különböző intenzitással is, de az adott időszakban minden megyében emelkedő tendenciát mutattak

4. ábra: A megyei termésátlagok lineáris trendje 1999. és 2022. között: az ábra a megyei termésátlagok jelentős átrendeződésére utal – a korábban lemaradónak tartottak meglehetősen határozottan törnek előre, míg az ugyanakkor élen állók, mint Hajdú-Bihar, Fejér, Békés és Tolna veszítenek „fényükből”

Magyarország kukoricatermésének megyei átlagai, 2016. egyik legnagyobb átlag 1999. és 2022. között

5. ábra: A megyei termésátlagok lineáris trendje 2007. és 2022. között

6. ábra:

7. ábra: Magyarország 2007. kukorica termésátlagának megyei eloszlása (a második legkisebb termés 1999. és 2022. között)

8. ábra: Magyarország 2020. évi megyei kukorica termésátlagainak eloszlása (az országos átlag egyike a lenagyobbaknak 1999. és 2022. között)

Versenyszabályzati módosítások és indoklásuk a XIV. Kukorica Termésversenyben

A 2022. év rendkívüli időjárása kikényszerítette a területi beosztás átalakítását is. Július végére kiderült, hogy az ország számos részén (nem csak nagyobb összefüggő területeken) különböző mértékben, de meghatározta a kukorica sorsát. Minthogy az aszály dominanciája minden egyéb hatást felülírt, nem láttuk teljesen igazságosnak az eredeti régióbeosztás fenntartását.

A helyzet megoldására konzultáltunk az Országos Meteorológiai Szolgálattal, majd megrendeltük a versenyparcellák aszálykategóriába történő besorolását, GPS koordináták alapján.

A kisszámú regisztráció és a visszalépések nagy aránya végül lehetetlenné tette a régiókra vonatkozó következő szabály tartását is. Ez a szabályzati pont azt mondja ki, hogy amennyiben egy adott régióban a versenyzők száma 5-nél kevesebb, a régió részvevőit a szomszédos régióhoz kell átsorolni. E szabály betartása azt eredményezte volna, hogy az aszályhelyzettől függetlenül az egész ország területére egyetlen régiót kellett volna megállapítani. Végül a Versenybizottság úgy döntött, hogy a kialakított aszályrégiók szerint úgy állapít meg helyezéseket és oszt díjakat, hogy nincs tekintettel az aszályrégiókban elhelyezkedő parcellák számára. Ezzel a döntéssel elsősorban a kedvezőtlen helyzetben is kitartó versenyzőinknek szerettük volna kifejezni elismerésünket s köszönetünket. Két versenyzőnél a teljes terület betakarítására nem volt mód, ezért részükre a betakarított terület eredményéről tanúsítást adtunk ki.

1. ábra: A XIV. Kukorica Termésverseny regisztrált parcelláinak eloszlása

Klímabeosztás

Az öntözött parcellákat értelemszerűen nem osztottuk klímaövezetekbe. Ennek akkor lett volna értelme, ha nagyobb számú parcellát regisztráltak volna. Az alábbi táblázat szerint 2 parcella a súlyos, 7 a nagyfokú, és 5 (a tanúsított parcellákat is ide számolva) a közepes aszályövezetbe tartozott.

3.

A

a cső tömege és a termés összefüggése a XIV. Kukorica Termésverseny adatai alapján

2. ábra: Magyarország aszálytérképe, 2022. július 28-án

ábra.

növényszám,

A XIV. Kukorica Termésverseny néhány

statisztikai adata

A Kukorica Termésverseny résztvevői a regisztráció során számos, a versenyzéssel és annak körülményeivel kapcsolatos adatot szolgáltatnak. Az alábbiakban ezek közül válogattunk néhány fontosabbat. Jellemző, hogy a kis regisztrációs adatszám miatt az információtartalom is kisebb.

1. ábra: A XIV. Kukorica Termésverseny parcelláinak vetési üteme (bejelentett parcellák)

1. táblázat: A parcellák megoszlása vetőgép csoroszlyák (adaptersorok) szerint

AdaptersorokParcella db

2. ábra: A XIV. Kukorica Termésverseny parcelláinak vetési üteme és a parcellák talajelőkészítésének egybeesése

2. táblázat: A XIV. Kukorica Termésversenyben elvetett kukorica hibridek száma, a betakarítottak termésátlaga és betakarítási szemnedvessége

Hibrid Bejelentett parcella Betakarított parcella Betakarított parcellák termése t/ha

%Művelési mód

3. táblázat: Parcellák megoszlása aszálykörzetek szerint

4. táblázat: A termés megoszlása a hagyományos

5. táblázat: Parcellák megoszlása talajtípus és művelési mód között

6. táblázat: A versenyparcellák termésének és nedvességtatalmának megoszlása elővetemény és művelési mód szerint

Elővetemény Bejelentett parcella, db Betakarított parcella db

Búza851027119,9száraz

Napraforgó11858618,0száraz

Kukorica105724120,4száraz

Árpa11589015,8száraz

Kukorica_ö221251120,9öntözött

Búza_ö111450516,8öntözött

Szója*10száraz

Gyep*10száraz

Száraz2212850319,6

Öntözött331317619,6

Összes 25 15

*Nem történt ellenőrzött betakarítás.

7. táblázat: A versenyparcellák megoszlása a parcellákon használt vetőgép márkák szerint

8. táblázat: Tervezett vetésmélység és a parcellák megoszlása a vetésmélység szerint

Monosem624

MFG312

JD28

Horsch28

Felther14

Kuhn14

Kverneland14

Össz./% 25 100

Folytatás

16.

Fontosabb kérdések a Kukorica Termésversenyek szervezésében

A Kukorica Termésverseny meghirdetése során számos szempontot kellett figyelembe venni. Ezek között az első helyen szerepelt, hogy az ország teljes területén (és a határokon túl is) felkeltse a termelők figyelmét, és esélyt is lássanak a verseny valamely területén az eredményes bemutatkozásra.

1. A régióhatárok kijelölése: Egyenlő esélyek soha, semmilyen versenyben nem léteztek. Minden versenyben a versenyző (egyén, csapat) energiájának nagy részét az esetleges hátrányok leküzdésére kell, hogy fordítsa. A versenyek kiíróinak viszont tekintettel kell lenni ezekre az egyenlőtlenségekre, s a versenyfeltételek megteremtése során egyik legfontosabb teendője a feltételek közötti legkisebb eltérések elvének eleget tenni. Magyarország viszonylag kis területi kiterjedése ellenére meglehetősen változatos talaj- és klimatikus adottságokkal rendelkezik. Az adottságok és a kezelhetőség figyelembevételével 5 hazai területi Régiót határoztunk meg. Számolva annak lehetőségével, hogy a szomszédos országokból is szeretnének gazdák csatlakozni, a környező 7 ország területét egy-egy régiónak tekintettük figyelembe. Így elvileg 12 régió lehetséges. Kisebb régiók kijelölésére nagyobb versenyzői létszám esetén a lehetőség nyitott.

2. Kategóriák

A termelésnek kétségtelenül elsődleges szempontja a gazdasági eredmény elérése, de a sikeres gazdálkodás megvalósításának több módja, gazdálkodásfilozófiai megközelítése lehetséges. A termelők tudása, meggyőződése, talajadottságai és az állami támogatási program ezek közül többet megjelenít. Fő szempontnak és ennek megfelelően fő kategóriának a száraz és öntözött termesztési módot tekintettük. A Termésverseny mozgalom meghirdetése során a talaj és a környezet védelmét tekintettük elsődlegesnek.

3. Regisztráció

A regisztráció alkalmával a jelentkező (az általános adatokon túl) bejegyzi a kiszemelt versenytáblában addig végrehajtott technológiai elemeket, majd a tenyészidő során „karbantartja” az adatokat. A regisztráció akkor válik véglegessé, amikor a kötelező adatokat feltöltötték, és a regisztrációs díjat átutalták.

4. Parcellaméretek

Már a regisztrációnál figyelembe kell venni, hogy a versenyben való részvételhez olyan tábla kijelölése szükséges, amelyből a szegélyek eltávolítása után egy, a parcella alakjára vonatkozó előírások figyelembevételével kimérhető a minimálisan 50 000 négyzetméteres mérendő versenyterület. A parcellaméret alsó határa kritikus érték, a felső – 10 000 négyzetméter –ajánlott. Az utóbbi esetben már homogenitási problémák léphetnek fel, de megnövekszik az ellenőrzés ideje és költsége is.

A betakarítás termésbecsléssel kezdődik. Ezt a versenyző maga végzi el (idegen szolgáltatást is igénybe vehet). Fontos, hogy a termésbecslés az ide vonatkozó szabályoknak megfeleljen, s a számítást az Egyesület honlapján található Termésbecslés kalkulátor segítségével végezzék, jelöljék meg az ellenőrök tervezett kiérkezésének dátumát és időpontját, majd küldjék be a Versenybizottsághoz. Ezt követően a Versenybizottság megállapítja a szükséges ellenőrzési szintet, kijelöli az ellenőröket, akik egyeztetik a versenyzővel a feltételeket és feladatokat.

Fontos: a termésbecslésnek nem csak az ellenőr igénylése alkalmával szükséges ellenőrzési szint megállapítása miatt van jelentősége! A szolgáltatott adatokból vonunk le következtetéseket a vetett mag és a megvalósult termőtő viszonyára, de adatot szolgáltat a termésalakító terméselemekre is.

6. Az ellenőrzés

Az ellenőrök (általában legalább 2 ellenőr van jelen a betakarításnál) ellenőrzik a parcella szabályosságát, méreteit, a mérleg és a mérlegelő hely műszer-felszereltségének alkalmasságát, a szállító járműveket és a kombájnt, ismertetik a szabályokat és jelt adnak a betakarítás megkezdésére. A betakarítás során minden momentumra figyelnek, ami esetleg a szabályok megszegését eredményezheti. A mérések elvégzése után kitöltik a jegyzőkönyvet és a további dokumentumokat, amelyeket a helyszínen közölnek és aláíratnak versenyzővel. Az jegyzőkönyveket az eredményekkel elektronikusan, majd postai úton is megküldik a Versenybizottságnak.

7. Mérések

A versenyparcellák terméseredményét az ellenőrök a versenyzővel, vagy megbízottjával közösen végzett mérésekkel állapítják meg. A területmegállapításra, sortávolság ellenőrzésre, tömegmérésre és szemnedvesség megállapításra módszertani szabályok vonatkoznak, amelyek betartása része az eredmény megállapításának.

8. Oktatás, tájékoztatás

A Kukorica Termésverseny Versenyszabályzata nyilvános, kivonata az Egyesület honlapján elérhető.

A Versenyszabályzat betartásának és a versenyzéshez szükséges feladatok végrehajtásának megkönnyítésére ugyanott segítő anyagok találhatók (p.: „Az ellenőrök feladatai …”, a „Versenyzők feladatai…”, amelyekre a figyelmet a versenyidőszak alatt többször is felhívjuk. Az ellenőrök részére a versenyidőszakot megelőzően a Versenybizottság elméleti és gyakorlati oktatást, majd vizsgáztatást tart – rend szerint valamelyik versenyzőnél. Az eseményeken a versenyzők jelenléte is lehetséges.

A verseny-időszak alatt a Versenybizottság szatellites és online elérhető érzékelt/mért lehetőségeket (NDVI, csapadék és csapadékhalmozódás, GDD halmozódás) is felhasználva figyelemmel kíséri a versenyparcellák sorsát, rendszeres meteorológiai értékeléseket készít, figyelemmel kíséri a kártevő és kórtani helyzetet. A szükséges beavatkozásokra felhívja a versenyzők figyelmét.

5. Betakarítás szabályai

9.Támogatás, szponzorálás

Az Egyesület általában, de a Kukorica Termésverseny mozgalom különösen igényli a üzleti szféra támogatását. Ezt a támogatást senki sem kívánja ingyen – tanúsításokat bocsátunk ki, rangos megjelenést biztosítunk, s nem utolsó sorban a versenyzők által keltett „jó környezetben jó hír” értéke növeli a termékek iránti a bizalmat, keresletet.

10. Díjak, különdíjak, elismerések

A versenyidőszak lezárása után, az Egyesület Évzáró Ünnepségével egybekötve adjuk át a díjakat, különdíjakat és elismeréseket.

A 13. oldal folytatása

9. táblázat: A versenyparcellákat vető vetőgépek haladási sebessége

A Kukorica Termésverseny története számokban

A Kukorica Termésverseny története számokban 2009–2022

1. táblázat: A Kukorica Termésverseny története számokban, 2009–2022. (csak magyarországi, száraz művelésű parcellák adatinak felhasználásával)

Az 1. táblázat folytatása

A Kukorica Termésverseny története számokban

1. ábra: A Kukorica Termésverseny 14 éves adatainak összefoglaló grafikonja

Az 1. táblázat folytatása

Hova kerültek a díjak?

A Kukorica Termésverseny során átadott díjak jutalmazottjai: helyek, hibridek, emberek és a rekordok

A 2016-ban elindított kigyűjtés adatainak frissítése a hibridek 2022. évi szereplésével Fontos: minden eredmény mögött számos, a termőhelyre és termesztési módra, eljárásra vonatkozó részadat húzódik meg!

Az alábbi táblázatokban bemutatjuk az országos I–III. helyezések eloszlását különböző szempontok szerint. A határokon túli versenyzők esetében figyelembe vettük a Kárpát-medencei Nagydíjakat is.

1. táblázat: „Díjazott” helyezést (I–III.) hozó hibridek a Kukorica Termésverseny

(helyezések száma) 2009–2021.

Hibridek

DKC4943823

DKC479531

DKC499531

DKC449021

DKC51702

DKC351111

DKC45901

Helyszínek Előfordulás Ebből első

Nyírderzs156

Gárdony3

Hajdúböszörmény32

Bana1

Cigánd31

Dombóvár1

Ivánc11

–III.

DKC50071

DKC50311

DKC51901

DKC5276112

DKC58301   P99111

DKC506811

Hibridek Országos I. –III. helyezés Ebből I. helyezés „Év Kukoricája”

DKC514111

DKC507511

DKC5182411

DKC56852

DKC509231  P02171

DKC52061   Összes:42137

Helyszínek Előfordulás Ebből első

Jánoshalma1

Mátyásdomb11

Mezőfalva1

Murakeresztúr2

Tótszerdahely1

Nádudvar1

Tóalmás1

Helyszínek Előfordulás Ebből első

Kapospula11

Szepetnek1

Nagykanizsa22

Molnári1

Rigyác1

Vámosszabadi1

Összes:4214

történetében

2. táblázat: Az országos versenyben „Díjazott” (I–III.) helyek a Kukorica Termésverseny történetében 2009–2022.

3. táblázat: Az országos versenyben Díjazott régiók a Kukorica Termésverseny történetében, 2009–2021.

RégiókElőfordulásEbből

3.188

2.132

5.42

1.53

4.2

Összes:4214

4. táblázat: Díjazott versenyzők (országos I–III. helyezés) a Kukorica Termésversenyben 2009–2021.

Versenyző előfordulás Ebből első

PappGyörgy105

PappMihály51

BorsosCsaba*2

PappLászló2

GyörgyDániel31

KovácsPéter1

Ifj.PappLászló1

MikóFerenc11

TóthSzabolcs1

JohannGschier11

Ifj.KovácsSándor1

KardosFerenc11

VavróIván1

Versenyző előfordulás Ebből első

SimonLászló1

DeákIstván1

TakácsJános1

RabataNorbert*1

NagyCsaba1

KardosFarmKft.11

SzilvásiJános11

AndrasekÁrpád1

ÁcsNorbert22

KutfejBéla1

PintérLajos1

Összes:4214

*Kárpát-medencei Nagydíja

A Kukorica Termésversenyben elért csúcstermések 2009–2022.

1. ábra:

A XIV. Kukorica Termésverseny értékelése

Fontosabb módszertani kérdések 2022-ben

A Kukorica Termésverseny meghirdetése során számos szempontot kellett figyelembe venni. Ezek között az első helyen szerepelt, hogy az ország teljes területén (és a határokon túl is) felkeltse a termelők figyelmét, és esélyt is lássanak a verseny valamely területén eredményesen bemutatkozni.

1. A régióhatárok kijelölése

Egyenlő esélyek soha, semmilyen versenyben nem léteztek. Minden versenyben a versenyző (egyén, csapat) energiájának nagy részét az esetleges hátrányok leküzdésére kell, hogy fordítsa. A versenyek kiíróinak viszont tekintettel kell lenni ezekre az egyenlőtlenségekre, s a versenyfeltételek megteremtése során egyik legfontosabb teendője a feltételek közötti legkisebb eltérések elvének eleget tenni. Magyarország viszonylag kis területi kiterjedése ellenére meglehetősen változatos talaj- és klimatikus adottságokkal rendelkezik, s ezt figyelembe kellett venni. Az adottságok és a kezelhetőség figyelembevételével 5 hazai területi Régiót határoztunk meg. Számolva annak lehetőségével, hogy a szomszédos országokból is szeretnének gazdák csatlakozni, a környező 7 ország területét egy-egy régióként vettük figyelembe.

2. Helyezések és díjazás

A helyezések és díjazás Versenyszabályzat szerinti előfeltétele, hogy a területi vagy művelési kategóriába legalább 5 versenyző induljon. A versenytörténet eltelt időszaka alatt több ízben előfordult már, hogy területeket kellett összevonni, vagy el kellett tekinteni ettől a kritériumtól. 2022-ben sem a régióbeosztást, sem a helyezési-díjazási kritériumokat nem tudtuk megtartani. A területi kategóriákat az OMSz július 28-án kiadott aszályjelentéséhez igazítottuk, míg a helyezéseket és díjazásokat a területi és művelési kategóriákhoz sorolt versenyzők létszámától függetlenól állapítottuk meg.

A 2022-ik évet mint a kukorica termésverseny mozgalom legrosszabb évét könyvelhetjük el. Meg kellett érteni, hogy az aszály által nem csupán sújtott, hanem meg is semmisített parcella állományok nem voltak alkalmasak a versenyzésre. Végül, a bejelentett 25 parcellából 15 ellenőrzött és sikeres (tanúsított) betakarítás történt, amelyből 12-őt ismertünk el helyezéssel, és 18 díjat állapítottunk meg. (A Szabályzat szerint megengedett, hogy egy parcella több kategóriában is helyezést nyerjen (pl.: országos, régió, művelés). Azt azonban sajnáljuk, hogy éppen a leginkább érintett területek terméseredményeit „nem láttuk”, azaz nem ellenőriztük a betakarítást, így a versenyeredményekből nem tudunk véleményt mondani a hibridtechnológia összefüggésre sem, súlyos kockázati helyzetekben.

A XIV. Kukorica Termésverseny értékelése

ÁcsNorbert BayerHungáriaKft.DKC5182Nagykanizsa1487319,4szántássalszáraz

ÁcsNorbert BayerHungáriaKft.DKC5182Nagykanizsa1352420,2szántássalszáraz

ÁcsNorbert BayerHungáriaKft.DKC5206Nagykanizsa1013319,8szántássalszáraz

PappGyörgy BayerHungáriaKft.DKC5206Nyírderzs1256123,1szántássalszáraz

PappGyörgy  DKC4917Nyírderzs1073123,3szántássalszáraz

PintérLajosBácsaiZrt.BayerHungáriaKft.DKC5092Vámosszabadi858618szántássalszáraz RecreaKft.PájerGyulaBayerHungáriaKft.DKC4943Regöly589015,8szántásnélkülszáraz

HergevicaKft.Dr.VavróIvánBayerHungáriaKft.DKC4897Jánoshalma495416,4szántássalszáraz

KisBertalane.v. BayerHungáriaKft.DKC4897Bársonyos389417,3szántássalszáraz

KisBencee.V. BayerHungáriaKft.DKC4897Bársonyos350916,9szántássalszáraz

GyörgyGergő BayerHungáriaKft.DKC4391Cigánd787223,7szántásnélkülszáraz

GyörgyDániel BayerHungáriaKft.DKC4109Cigánd550821,6szántássalszáraz KITEZrt.Sojnóczki

KardosFerenc MartonGeneticsMvTalaborFolyás1427021,7szántásnélkülöntözött

KardosFarmKft.KardosCsabaBayerHungáriaKft.DKC5206Görbeháza1075120,1szántásnélkülöntözött

2. táblázat: A XIV. Kukorica Termésverseny helyezett és díjazott versenyzői

Versenyző Versenyző képviselője

Versenyző támogatója

Regionális helyezés Országos helyezés

Művelési kategória Öntözött kategória ÁcsNorbert BayerHungáriaKft.11

PappGyörgy BayerHungáriaKft.12

PintérLajosBácsaiZrt.BayerHungáriaKft.23

RecreaKft.PájerGyulaBayerHungáriaKft.352

HergevicaKft.Dr.VavróIvánBayerHungáriaKft.4

KisBertalane.v. BayerHungáriaKft.5

GyörgyGergő BayerHungáriaKft.141

GyörgyDániel BayerHungáriaKft.2

KITEZrt.SojnóczkiIstván1

KardosFerenc MartonGenetics 2

KardosFarmKft.KardosCsabaBayerHungáriaKft. 3

Mint az korábban már említettük, a helyzet kikényszerítette, hogy a helyezések és díjazások szempontjából átrendezzük a regionális beosztást, s az Országos Meteorológiai Szolgálat által megadott adatok alapján Klíma régiókat vezessünk be. A kivételesnek, egyszerinek tekintett, és kizárólag a megadott szempontok szerint értelmezett beosztás mellett az adatokat a történeti táblázatba az eredeti elrendezés szerint vezettük fel.

1. táblázat: A XIV. Kukorica Termésverseny résztvevői, eredmények

3. táblázat: A XIV. kukorica Termésverseny adatainak összehasonlítása a sokéves adatokkal (Kiemelve a „Kukorica Termésversenyzés története számok tükrében” táblázatból)

Az alábbiakban összefoglaljuk a XIV. Kukorica Termésversenyben ellenőrzött betakarítási eredménnyel rendelkező parcellák főbb adatait. Mint a Versenyszabályzatból ismeretes, azonos versenyző által bejelentett több parcella esetén csak egy parcella eredménye vehető figyelembe. A táblázat az adatokat aszálykörzetenként, majd az elért termésátlag csökkenő sorendjében sorolja fel. A táblázat feltünteti a csak tanúsításban részesült eredményeket is. A közölt eredmények arra utalnak, hogy a Dunántúl nyugati részét az aszály nem érintette súlyosan, viszont az erős napsugárzás és az itt is előforduló csapadékhiányos időszakok korlátozták a termést. A másik fő termésalakító tényező a parcellák talajának heterogenitása volt. A gyengébb termőképességű parcellarészek jelentősen ronthatták a parcella átlagtermését, esetleg lehetetlenné tették a minimális parcellaméretnek megfelelő betakarítandó terület kijelölését.

4. táblázat: A XIV. Kukorica Termésverseny résztvevőinek felsorolása az aszálykörzetek megjelölésével (Megjegyzések: az Öntözött parcellákat nem soroltuk aszálykörzetekbe, a tanúsított parcellák a közepes aszálybesorolású területekre estek)

22-1-15közepesÁcsNorbertBayerHungáriaKft.DKC5182Nagykanizsa19,414873szántássalszáraz

22-1-16közepesÁcsNorbertBayerHungáriaKft.DKC5182Nagykanizsa20,213524szántássalszáraz

22-2-14közepesÁcsNorbertBayerHungáriaKft.DKC5206Nagykanizsa19,810133szántássalszáraz

22-3-24nagyfokúPappGyörgyBayerHungáriaKft.DKC5206Nyírderzs23,112561szántássalszáraz

22-3-25nagyfokúPappGyörgyBayerHungáriaKft.DKC4917Nyírderzs23,310731szántássalszáraz

22-1-21nagyfokúPintérLajosBácsaiZrt.BayerHungáriaKft.DKC5092 Vámosszabadi18,08586szántássalszáraz

22-2-22nagyfokúRecreaKft.PájerGyulaBayerHungáriaKft.DKC4943Regöly15,85890szántásnélkülszáraz

22-4-23nagyfokúHergevicaKft.Dr.VavróIvánBayerHungáriaKft.DKC4897Jánoshalma16,44954szántássalszáraz

22-1-09nagyfokúKisBertalane.v.BayerHungáriaKft.DKC4897Bársonyos17,33894szántássalszáraz

22-1-10nagyfokúKisBencee.v.BayerHungáriaKft.DKC4897Bársonyos16,93509szántássalszáraz

22-3-17súlyosGyörgyGergőBayerHungáriaKft.DKC4391Cigánd23,77872szántásnélkülszáraz

22-3-18súlyosGyörgyDánielBayerHungáriaKft.DKC4109Cigánd21,65508szántássalszáraz

22-Ö-08öntözöttKITEZrt.SojnóczkiIstvánKITEFidencioNádudvar16,814505szántásnélkülöntözött

22-Ö-07öntözöttKardosFerencMartonGeneticsMvTalaborFolyás21,714270szántásnélkülöntözött

22-Ö-06öntözöttKardosFarmKft.KardosCsabaBayerHungáriaKft.DKC5206Görbeháza20,110751szántásnélkülöntözött

22-1-13KutfejBélaPioneerP0217Rigyác20,117441szántásnélkülszáraz

Az ellenőrzött parcellák kis száma miatt a statisztikai elemzések eredményeivel óvatosan kell bánnunk. Messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le, azonban a legfontosabb adatokat, s művelési kategóriák szerinti megoszlást közöljük. A termésversenyek történetében 2022-ben fordult elő első esetben, hogy jelentős különbség adódott a szántással és szántás nélkül művelt területek terméseredményei között. Az öntözött parcellák átlaga ugyan meghaladta a száraz művelésűekét, de a legnagyobb abszolút átlagot mégis egy száraz művelésű, viszonylag jó csapadékellátottságú parcella érte el.

5. táblázat: A XIV. Kukorica Termésverseny parcelláinak megoszlása a különböző művelési módok terméseredménye szerint

Szántásnélkül2688178725890

Öntözött3131761450510751

Száraz98775148733509

A 4. táblázat folytatása

Versenyzők naplóbejegyzései

Ács Norbert

(A beszámoló a 29. oldalon kezdődik!)

Gazdaságomban a forgatásos és forgatás nélküli talajművelési rendszereket egyaránt alkalmazom. Adott területen, hogy melyik művelési fajtát választom, a talajállapot, elővetemény, illetve a gyomflóra alapján döntöm el. A versenyterületen jellemzően kötött réti talaj, illetve humuszos homoktalaj található meg, amely talajtípusok művelési irányban váltják egymást. Elővetemény őszi búza volt, amely betakarítása után augusztus végén totális gyomirtóval kezeltem a területet. November végén őszi mélyszántást végeztem. Kora tavasszal kompaktorral zártam le a szántást. Áprilisban történt a tápanyagutánpótlás, magágykészítés előtt lett bedolgozva a nitrogén műtrágya. További tápanyagutánpótlás vetéssel egy menetben történt, vetőgéppel, tő mellé kiadagolva NPK műtrágya. A vetés a megszokottnál alacsonyabb tőszámmal végeztem (bő 60 000 tő/ha), készülve az aszályos időre, mivel télen nagyon kevés csapadék esett.

Évek óta kiváló kapcsolatot ápolok a DEKALB kukoricák fajtaképviselőivel, illetve az elmúlt évek tapasztalatai alapján – mivel 2020-ben ugyanezzel a hibriddel már sikerült megnyernem a termésversenyt – döntöttem idén is ezen kiváló hibrid mellett.

Talajvizsgálatok, illetve az előző években megszerzett tapasztalatok alapján, ismerve a tábláim adottságait, döntöm el, hogy mely és milyen mértékű tápanyagutánpótlás lesz a legmegfelelőbb.

A versenyterület gyomösszetétele magról kelő egy- és kétszikű gyomokból áll össze. Jellemző gyomnövények: kakaslábfű, vadköles, parti köles, parlagfű, libatop.

A versenyterületen 2017-ben volt utoljára kukorica. A vetés előtt az általam elvégzett talajlakó kártevő felderítés során felismertem, nincs szükség vetéssel egy menetben kijuttatott talajfertőtlenítő szerre. Állományba betelepülő kukoricamoly és kukoricabogár fertőzöttség gazdasági kár mértéke olyan csekély volt, hogy nem volt indokolt a növényvédelmi beavatkozás. Gyomirtást posztemergensen oldottam meg, egy kezelés elég volt a gyommentes állomány eléréséhez.

Starter műtrágya egyben az alap műtrágyázást is magában foglalja a versenyterület esetében. A versenyterületen nem került megosztásra a nitrogén műtrágya.

Bak Kálmán (Hajdúszovát)

A versenyparcella műtrágyamentes biológiai táplálás bemutatására kijelölt terület volt, drónos kijuttatás segítségével. 2019-ben kapott a föld szerves trágyát, 50 t/h-t, valamint kapott talajelőkészítésnél 1,5 liter microbion C-t a Rokoland mellé.

A versenyterületen mikroelem lombtrágya felhasználás is történt.

(Szerk. megjegyzés: Az állomány a súlyos fokozatú aszályban – Hajdú-Bihar vm. – tönkrement.)

Pintér Lajos (Vámosszabadi)

(A beszámoló a 31. oldalon kezdődik!)

Van saját fajtasorom, mindig elvetem benne a legújabbakat is és abból választok

Az általam használt táblák talaja közepes humusz ellátottságú, ezért 3*15 műtrágyával 150 kg és nitrogén 27%-osból 200 kg szoktunk pótolni, a gyorsabb kezdeti fejlődés elősegítésére

A terület néhány nehezen irtható gyommal (ezek: Mezei acat, Szerbtövis, Libatop, Disznóparéj, köles …stb.) fertőzött, ezért a legfőbb karbantartó eszközöm a vetésváltás és a posztemergens gyomirtás Különösen a kalászos elővetemények után veszélyeztet a drótféreg, ezért ott megelőzésre talajfertőtlenítést végzek A kukoricának a kezdeti fejlődéséhez sok tápanyagra van szüksége, ezért azt oda kell adni a gyökere közelébe. Nem osztom meg a nitrogénadagot, mert jobb, ha az ott van már a keléskor. Ezért startertrágyaként használom és a vetőgéppel adom ki a teljes mennyiséget.

György Gergő Dániel (Cigánd)

(A beszámoló a 32. oldalon kezdődik!)

A 2022. 04. 27-én elvetett vetőmag megfelelően meleg és nedves magágyba került, ami egyenletes kelést eredményezett.

Magágykészítéskor kijuttattam 1 liter Bactofil A10 talajbaktériumot, ami mindamellett, hogy nitrogénkötő és tápanyagfeltáró tulajdonsággal rendelkezik, a baktériumok aktivitása során kellőképpen melegítik a talajt. Ez a tulajdonság a mi nehezen felmelegő talajainkra nagyon jó hatással van.

Vetés előtt szétszórtam 150 kg Hunfert NPS immunmax műtrágyát, és 600 kg granulált meszet, mivel a parcella talajának kémhatása savanyú, felvehető foszfortartalma alacsony.

Vetéssel egy menetben kijuttattam 120 kg Humifert 10–20 műtrágyát, és 10 kg Force 1,5G-t. Sorköz kultivátorozás során adagoltam még 240 kg/ha Pétisót, itt azonban jobban figyelembe kellett volna vennem a talaj nedvességtartalmát, ezáltal a várható termésszintet, és elegendő lett volna 100 kg is.

A terület május végén egyszeri posztemergens gyomirtásban részesült, amit Capreno Pack-es csomaggal végeztem el. A terület a betakarításig teljesen gyommentes maradt.

Az állomány a talajok további száradása okán hétről hétre rosszabb képet mutatott. Virágzás időszakában szerencsére 3 nap kánikula mentes idő volt átmeneti 1–2 mm-es záporokkal, jelentős esőt azonban nem kaptunk, ahogyan az egész tenyészidőszak során sem. Ez azonban talán annyit segített, hogy a megtermékenyülés kisebb hiányoktól eltekintve megtörtént.

A szemkitelítődés időszakát szintén aszályban vészelte át a kukorica, a néhány reggeli harmat által sikerült túlélnie ezt az időszakot, azonban további komoly terméskieséssel párosultak ezek a száraz napok.

A kukorica érése nem a várt ütemben haladt, mivel a szeptember az átlagnál jóval csapadékosabb volt, így a kukorica érése teljesen leállt, október elején még 30-as körüli vizeket mértünk, ami megfelelt az augusztus végi méréseknek. A betakarítás október 31-én történt.

A betakarított terület kijelölésében nagy segítséget nyújtott a Climate FieldView rendszer amivel sikerült meghatározni a 15 hektáros tábla legjobb 6 hektáros részét tényészidőszakbeli NDVI képekre alapozva.

Pájer Gyula (Regöly)

(A beszámoló a 34. oldalon kezdődik!)

Hibrid választásnál nagy segítségemre van a Bayer által sok éven keresztül folytatott úgynevezett FACT kísérleti sor, amelyben megtalálhatóak az új és régi hibridek. Ezek eredményeinek figyelembevételével és saját tapasztalatomra támaszkodva hozom meg a döntést a kiválasztott hibridnél.

Növényvédelem

Gyomok szempontjából nálunk a rezisztens fenyércirok okozza a legtöbb problémát, ezért is inkább gabona elővetemény után vetjük a kukoricát. A tarlón próbáljuk legfőbb ellenségünket lerendezni. Kétszikű gyomokból igazán csak a klasszikusok fordulnak elő, mint a paréj félék, csattanó maszlag, libatop, parlagfű, de ezek vegyszerekkel könnyen irthatók. Rovarkártevők ellen, mivel vetésváltás van, kukoricabogár lárvája nem okoz kárt, talajlakó egyéb kártevők ellen a területünk kisebb részén védekezünk, általában ott, ahol szervestrágyázás, zöldtrágyázás volt. Kukoricamoly elleni védekezés nálunk alaptechnológia, az első nemzedéke ellen.

Vetéssel egymenetben a Corn Starter műtrágyát használjuk, 100 kg/ha mennyiségben. Nitrogén hatóanyagú alaptrágyaként általában a Karbamidot, vetés előtt 120–130 kg hatóanyagot dolgozunk be hektáronként.

4–6 leveles korban kultivátorozással egymenetben további 100 kg pétisót juttatunk ki.

Vetés

A talajhőmérséklettől függően április 7–10 között történik, a domborzati viszonyok miatt változtatható tőszámmal, általában 60–75 000 csíra/hektár intervallum között.

XIV. Kukorica Termésverseny

Nyvt. szám: 22-1-15

Kg/ha:14 872,6

H2O:19,4

O %:174,9

R %:115,8

Nagykanizsa Ács Norbert

A hibrid neve: DKC5182 – Forgalmazója: Bayer Hungária Kft.

Termesztési mód: száraz

Alapművelés: szántással

Elővetemény: búza

Vetés dátuma: 2022. 04. 30.

Betakarítás dátuma:2022. 10. 30.

Vetett mag, db/ha: 65 000

Számolt cső, db/ha: 59 000

Országos

I.Regionális I.

Becsült termés t/ha 15,388

Ellenőrök: Kostyova László, Berek Gábor

Támogató: Bayer Hungária Kft.

Tanácsadó: Stéger Bence

Gazdaságom szántóföldjei nagyon heterogének, mivel a kötött réti talajtól kiindulva, a barna erdőtalajon át, homok talajokkal bezárólag megtalálhatóak a különböző talajtípusok. Jellemzően savanyú kémhatásúak, 0,8–2,2% között változik a humusztartalom. Táblán belül is változékony a talajtípus. Bizonyos területeken művelés közben, 5 m megtétele alatt, laza homoktalajból átvált kötött réti talajba, ezért nagyon nehéz a megfelelő talajművelő eszköz kiválasztása. Domborzatot tekintve a Zalai dombságra jellemző, lejtős a területek jelentős része, de e mellett a Principális-csatorna völgyében viszonylag sík területek gyarapítják meg időszakos vízborítottsággal a gazdaságom területeit.

2022-es év az átlagnál kevesebb csapadékot hozott, de a térségben volt már ennél jóval aszályosabb év is. A versenyterületen jellemzően július második felében, illetve augusztus hónapban volt jelentősebb mértékű csapadékhiány. A versenyterületen makroelemek visszapótlása történt meg. Külön mikroelem utánpótlásra nem volt szükség.

(Folytatás a 26. oldalon)

Kukorica Barométer

Nyvt. szám:22-3-24

Kg/ha:12 560,6

H2O:23,1

XIV. Kukorica Termésverseny

Magyar Kukorica KlubEgyesület 2022

Papp György

O %:147,7

R %:175,4

Nyírderzs

A hibrid neve: DKC5206 – Forgalmazója: Bayer Hungária Kft.

Termesztési mód: száraz

Alapművelés: szántással

Elővetemény: kukorica

Vetés dátuma: 2022. 05. 02.

Betakarítás dátuma: 2022. 10. 31.

Vetett mag, db/ha: 86 000

Számolt cső, db/ha: 75 667

Becsült termés t/ha 12,26

Országos II.Regionális I.

Ellenőrök: Percze István, Katonka Árpád

Támogató: Bayer Hungária Kft. – Tanácsadó: Lőrincz Anett

A Kukorica Termésverseny ellenőrök termésbecslést végeznek

Fotó: Jenei Beáta

Nyvt. szám:22-1-21

Kg/ha:8586,2

H2O:18,0

XIV. Kukorica Termésverseny

Magyar Kukorica KlubEgyesület 2022

O %:100,9

R %:119,9

Vámosszabadi Pintér Lajos

A hibrid neve: DKC5092 – Forgalmazója: Bayer Hungária Kft.

Termesztési mód: száraz

Alapművelés: szántással

Elővetemény: napraforgó

Vetés dátuma: 2022. 04. 08.

Betakarítás dátuma: 2022. 10. 19.

Vetett mag, db/ha: 78000

Számolt cső, db/ha: 62 333

Országos III.Regionális II.

Becsült termés t/ha 10,548

Ellenőrök: Berek Gábor, Kostyova László

Támogató: Bayer Hungária Kft. – Tanácsadó: Kiss Balázs

Szántóföldjeim talajának minősége a területi elszórtság miatt változatos és táblán belül sem mindenütt kiegyenlített A humusztartalom 2%. A talajvízszint mélysége változó 2–4 m között, a domborzat sík.

Termőtábláim talajának felvehető tápelem ellátottsága a főbb tápelemekből (ld.: versenyterület regisztráció) általában közepes szintű. A mikroelem ellátottság is általában megfelelő. A talajművelést az eke használatára alapozom, mert a szántásos rendszerrel kapcsolatosak az ismereteim és erre építettem fel a talajművelő gépek összetételt is. Egyébként tapasztalatom, hogy a megfelelően használt szántásos talajművelés megkönnyíti a gyomirtási és növényegészségüggyel kapcsolatos problémák kezelését, kellően tárolja a téli csapadékot és a kukoricának gyorsabb kelést, erőteljesebb korai fejlődést biztosít. Azt is tapasztalom – más művelési rendszert követő gazdatársaimmal összehasonlítva – hogy a tápanyagfeltáródás, kellő csapadékosságot feltételezve – intenzívebb.

A szántás használatával biztosítom – különösen a kötöttebb talajokon –, hogy a téli csapadékvizet jobban megőrizzem, különösen azáltal, hogy a korábbi vetés és a gyorsabb kezdeti fejlődés révén a talajban lévő víztartalékok nagyobb része távozik el így a növényen keresztül.

a 27. oldalon)

(Folytatás

Nyvt. szám:22-3-17

Kg/ha:7872,3

H2O:23,7

O %:92,5

XIV. Kukorica Termésverseny

Magyar Kukorica KlubEgyesület 2022

R %:117,6

K %:114,4

Cigánd György Gergő Dániel

A hibrid neve: DKC4391 – Forgalmazója: Bayer Hungária Kft.

Termesztési mód: száraz

Alapművelés: szántás nélkül

Elővetemény: búza

Vetés dátuma: 2022. 04. 27.

Betakarítás dátuma: 2022. 10. 31.

Vetett mag, db/ha: 80 000

Számolt cső, db/ha: 66 667

Ellenőrök: Makrai Csaba, Jenei Beáta

Támogató: Bayer Hungária Kft. – Tanácsadó: Hengsperger Péter

Cigándon gazdálkodom. Talajaink jellemzően kötöttek, jó víz megtartó képességgel rendelkeznek, káliumban és mikroelemekben jól, foszforban gyengén ellátottak.

A 2022-es év sok kihívást jelentett minden gazdálkodó számára. A megdrágult input és energia árak, illetve a folyamatos bizonytalanságtól való félelem, más típusú gazdálkodást kívánt meg mindannyiunktól. Talán ezért is vonhatta el a figyelmet sokunktól az a tény, hogy talajaink 2021 őszére kiszáradtak, és a téli feltöltő csapadék elmaradása okán a talajok mélyebb részei szinte az egész országban szárazok is maradtak 2022-es év vetésének idejére. A hibrid választásomat két alapvető tényező befolyásolta. Koraiság, és jó alkalmazkodó képesség. Ezek függvényében próbáltam olyan hibridet választani, ami egy magasabb termésszinten nem marad el potenciálban sokkal a csúcshibridektől. A választásom a DKC 4391-es hibridre esett. A tőszám megválasztásánál Így utólag úgy gondolom túl nagy kockázatot vállaltam a 80 ezres elvetett tőszámmal főleg, hogy a választott hibridem flexibilis cső típussal rendelkezik. A kukorica előveteménye őszi búza volt, amit betakarítást követően tarlóhántottam, majd ősszel tarlóápolást követően középmély lazítóval megmunkáltam. A terület ősszel 400 kg Bioferr natural granulált csirketrágyát kapott.

Becsült termés t/ha 7,9 (Folytatás a 27. oldalon)

Kategória I. Regionális I.

Nyvt. szám:22-3-18

Kg/ha:5508,2

H2O:21,6

XIV. Kukorica Termésverseny

Magyar Kukorica KlubEgyesület 2022

György Dániel

O %:64,7

R %:82,3

Cigánd

A hibrid neve: DKC4109 – Forgalmazója: Bayer Hungária Kft.

Termesztési mód: száraz

Alapművelés: szántással

Elővetemény: kukorica

Vetés dátuma: 2022. 04. 27.

Betakarítás dátuma: 2022. 10. 31.

Vetett mag, db/ha: 80 000

Számolt cső, db/ha: 55 667

Regionális II.

Becsült termés t/ha 6,107

Ellenőrök: Makrai Csaba, Jenei Beáta

Támogató: Bayer Hungária Kft. – Tanácsadó: Hengsperger Péter

Nyvt. szám:22-2-22

Kg/ha:5890,4

O:15,7

O %:69,2

XIV. Kukorica Termésverseny

Magyar Kukorica KlubEgyesület 2022

Recrea Kft.

R %: 82,2

K %: 85,5

Regöly

A hibrid neve: DKC4943 – Forgalmazója: Bayer Hungária Kft.

Termesztési mód: száraz

Alapművelés: szántás nélkül

Elővetemény: árpa

Vetés dátuma: 2022. 04. 20.

Betakarítás dátuma: 2022. 10. 14.

Vetett mag, db/ha: 74 000

Számolt cső, db/ha: 56 667

Becsült termés t/ha 4,246

Regionális III.Kategória II.

Ellenőrök: Losonczi Tamás, Kutrovácz Ákos

Támogató: Bayer Hungária Kft. – Tanácsadó: Szemes Ákos

A területünk nagy része lejtős, csak gyengén erodált, ami köszönhető a forgatás nélkül mulcshagyó talajművelésnek. A talajvízszint mélysége igen változó, van 1–2 méter mélyen a Kapos folyó völgyében, a többi részen a domborzat miatt igen változatos és sajnos egyre mélyülő. Az idei év időjárása ismét katasztrofális volt, a tavaszi és nyári csapadékhiány és a kimagaslóan magas UV sugárzás meghatározta a kukorica nagyon gyenge hozamát. Az első három hónap 36 mm, április, május 76 mm, június 47 mm és ami a katasztrófát okozta július 1-től augusztus 20-ig 2x2 mm, 1x6 mm, 1x5 mm és 1x3 mm, összesen 18 mm.

A versenyparcella tápanyagellátottsága közepes, jó. Humusz 1,63%, foszfor 135 mg/kg, KCL 230 mg/kg, Mg, Cu, mangán jó, Zn nagyon gyenge. A tápanyagutánpótlást 2010 óta helyspecifikus módon végezzük. A mikro- és mezo elemeket a lehetőségekhez mérten próbáljuk pótolni lombtrágyák kijuttatásával. A talajművelés nagyon egyszerű, általában gabona után vetjük a kukoricát. Tarlóhántás sekélyen, vegyszeres tarlóápolás, ősszel forgatás nélküli talajművelés, tavasszal vetőágy készítés. Forgatásos talajművelést csak a szervestrágya leforgatásánál alkalmazunk.

(Folytatás a 28. oldalon)

XIV. Kukorica Termésverseny

Nyvt. szám:22-Ö-08

Kg/ha:14505,4

H2O:16,8

K %:110,0

A hibrid neve: Fidencio – Forgalmazója: KITE

Termesztési mód: öntözött

Alapművelés: szántás nélkül

Elővetemény: búza

Vetés dátuma: 2021.04.27.

Betakarítás dátuma: 2022.10.17.

Vetett mag, db/ha: 88 000

Számolt cső, db/ha: 86 000

Kategória I.

Becsült termés t/ha 14,198

Ellenőrök: Percze István, Makrai Csaba

A 2022-es évjárat igen szélsőséges volt. Már kora tavasszal mért talajnedvességi adatok jelentős deficitet mutattak a talajban elérhető vízkészletekkel kapcsolatban. A termésverseny parcellánk esetében forgatás nélküli alapműveléssel igyekeztünk az optimális talajszerkezet mellett a talajban kialakítani egy víz befogadó, és azt megtartó állapotot. A teljes tenyészidőszakban kulcskérdésnek bizonyultak egyes technológiai elemek, így a vetés időzítése és minősége. A kelés után a tápanyagellátás, valamint a növény igényeit kielégítő vízellátás. Ezt csepegtető öntözéssel oldottuk meg, hiszen a KITE piacvezető az öntözéstechnikai megoldások terén. Az öntözést a klimatikus helyzetnek, mind a növények fonológiai fejlődésének megfelelően alkalmaztuk. A tenyészidőszakban a precíziós adatgyűjtés segítségével igyekeztünk a növény fejlődési állapotaihoz igazítani a technológiai elemek alkalmazását és a tápanyag ellátás szintjét.

Amire nem volt hatásunk, azok a hőviszonyok voltak. Ebből a szempontból mind a kelés időszaka, mind a 6 leveles kori fejlődési fázisig igen jelentős hideg stressznek volt kitéve az állomány. A tenyészidőszak későbbi virágzáskori szakaszában pedig a hősterssz okozott kedvezőtlen hatásokat. A technológiába iktatott különböző csőkárosítók elleni védekezéssel növelni tudtuk a betakarított tömeget. Az év szélsőségére jellemző, hogy a Nádudvar melletti termőhelyen az öntözetlen kukorica állományok nem hoztak termést.

Nádudvar Sojnóczki István KITE Zrt.

Nyvt. szám:22-Ö-07

Kg/ha:14270,3

H2O:21,7

XIV. Kukorica Termésverseny

Magyar Kukorica KlubEgyesület 2022

Kardos Ferenc

K %:108,3

Folyás

A hibrid neve: Mv Talabor – Forgalmazója: Marton Genetics

Termesztési mód: öntözött

Alapművelés: szántás nélkül

Elővetemény: kukorica

Vetés dátuma: 2021. 04. 27.

Betakarítás dátuma: 2022. 10. 30.

Vetett mag, db/ha: 80 000

Számolt cső, db/ha: 65 667

Becsült termés t/ha 10 974

Kategória II.

Ellenőrök: Makrai Csaba, Jenei Beáta

Támogató: Marton Genetics – Tanácsadó: Kovács Zsuzsanna

A versenytábla területén előző évbe is kukorica volt, akkor még nem öntöztük. Idei évben készült el az öntözőrendszer, a szerelési munka sajnos csúszott, így csak június közepétől tudtuk megkezdeni az öntözést, akkorra már látszottak az aszály tünetei, mivel addigra mindösszesen csak 90 mm csapadék hullott, annak is nagy része március közepétől április elejéig. De a területen már a vetéskor öntözésre készültünk és 80 000 mag/ha-val vetettük az MV Talabor vetőmagot. Öntözéssel kb. 180–200 mm öntözővizet juttatunk ki, és szinte mindig csak éjszaka öntözünk a nagy forróság miatt. A kukoricát 2-szer lombtrágyáztuk és virágzás kezdetén rovarölő- és gombaölő szerrel is kezeltük, így nem volt toxin probléma a termésben sem.

Öntözött parcella, Talabor hibrid

Fotó: Jenei Beáta

Nyvt. szám: 22-Ö-06

Kg/ha: 10 750,8

H2O: 20,1

XIV. Kukorica Termésverseny

Magyar Kukorica KlubEgyesület 2022

K %: 81,5

Görbeháza

A hibrid neve: DKC5206 – Forgalmazója: Bayer Hungária Kft.

Termesztési mód: öntözött

Alapművelés: szántás nélkül

Elővetemény: Kukorica

Vetés dátuma: 2022. 04. 27.

Betakarítás dátuma: 2022. 10. 30.

Vetett mag, db/ha: 84 000

Számolt cső, db/ha: 64 667

Kategória III.

Becsült termés t/ha 10,611

Ellenőrök: Makrai Csaba, Jenei Beáta

Támogató: Bayer Hungária Kft. – Tanácsadó: Kovács László

Az előző évben kukorica volt a területen öntözött körülmények között. Száraz ősz és tél után valamire való csapadék március és április elején hullott csak, a területen január elejétől kezdve augusztus közepéig mindösszesen 85 mm természetes csapadék hullott. Öntözéssel próbáltuk a kultúrát életben tartani, bízva a természetes csapadékban, sajnos az öntözést későn kezdtük meg, mikorra már vízhiányos lett a talaj, így is kb. 200 mm öntözővizet juttatunk ki. A tenyészidőszak alatt több alkalommal (4–6 leveles fázis és címerhányás) juttatunk ki levéltrágyát, biostimulátort, a címerhányás időszakában rovarölő szeres és gombaölő szeres kezelést is végeztünk, valószínűleg ezeknek is köszönhetően nem volt gond a toxin szinttel ezeken a táblákon.

Gazdaságunk Tolna megyében, Regöly község határában működik. 2 fő talajtípus fordul elő területünkön, egy részen mészlepedékes csernozjom, a többi pedig barna erdőtalaj. Humuszréteg 30–40 cm vastag, átlagosan 1,1–2,8% a talaj humusztartalma.

Kardos Csaba

Kardos Farm Kft.

A Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek eredményei 2022.

„kisült a vetés, kigyult a város; kicsordult a nap lángos özöne.”

(Indiában, hol éjjel… József Attila)

A kísérletek kivitelezője a Magyar Kukorica Klub Egyesület megbízásából az AgResearch Kft. (Töttösi út. 3. Bóly, H-7754). A fajtavizsgálatokat részben eredeti tulajdonosok, részben a vetőmagok birtokába piaci beszerzés útján került megbízók rendelték meg. A kísérletek éréscsoport szerint külön vizsgálva, 4 soros, 4 ismétléses randomizált blokk elrendezésűek voltak, a betakarított parcellaméret: 1,5*9,2 m2 (2 sor, 0,8 m-es elválasztó úttal).

A kísérletek nyíltak, látogathatók. Az elérési útvonalak és a parcellatérképek elérhetők az egyesület honlapján. A tapasztalatokat folyamatosan megosztjuk az Online Fajtakísérleti szemlék zárt Facebook csoportban, s rendszeresen tartunk online megbeszéléseket is aktuális kérdésekről.

További információ a Magyar Kukorica Klub Egyesület honlapján.

A 2022. év kukorica tenyészidejének időjárása a fajtakísérletezést sem támogatta. A kísérletek vetése megfelelő minőségben és a tavaszi időjáráshoz mérten kellő időben megtörtént, a vetést és kelést követő időjárási, gyomosodási és kártevő fellépési viszonyok nem minden esetben bizonyultak „támogató” jellegűnek. Amellett, hogy az aszály nyomta rá a bélyegét a kísérletezési tevékenységre, egyes kísérleti táblákon a gyomok leküzdése és főként a madárkár (vetési varjú) okozott a kivitelezőknek fejfájást.

A kísérletek megfigyelési és mérési adataiból a hibridek általános, a termőképességet meghatározó tulajdonságainak megfigyelése mellett törekszünk az alkalmazkodó képesség, a stressztűrés, a sűrítési reakció és a kockázati bélyegek mind teljesebb meghatározására. Jellemző, hogy a korábbi években kidolgozott besorolás szerinti termésszintekből a kísérletek egyike sem jutott a produktív zónák (P1..3) valamelyikébe. Az összesen értékelt 23 kísérlet (11 kísérlet korai és 12 középérésű hibridekkel) ennek ellenére megfelelő értékelést ad a hibridek stressz körülmények közötti teljesítményének oldaláról. A 2022. évihez hasonló nehéz körülmények között kihangsúlyozódhat egyes hibridek megbízhatósága vagy kockázatossága. A beállított fajtaválaszték számos variációs lehetőségre mutat példát, de az is kitűnik, hogy a kereskedelmi választék rendelkezik olyan hibridekkel, amelyeknek viszonylagos termésstabilitása szélsőséges helyzetekben is megmutatkozik. Nem szabad megfeledkeznünk azokról a kísérletekről, kísérleti helyekről sem, amelyeket nem vontunk be a közlésre szánt értékelésbe. Minthogy a dalmandi, hajdúböszörményi és taktaharkányi kísérleti helyeken egyértelmű volt az extrém aszálykár, a hibridreakciók szakmai becslésen alapuló értékelése szintén fontos információt tartalmazhat.

Megjegyzések

• A k ísérleti eredmények bizonyítják, hogy a termőhely adottságaihoz igazított termesztéstechnológia mellett az elért termésre legnagyobb hatást a helyesen megválasztott hibrid gyakorolja. Ez a hatás akár 30–50%-os is lehet.

• A kísérletek sorsát, az elvetett növények fejlődését és a velük kapcsolatos eseményeket a modern technológia eszközeivel is nyomon követhetjük. A közölt NDVI térképek felbontása 10/10 m, a parcellák mérete 3*9,2 m + 0,8 m út = 10 m, a rács tájolása általában eltér a vetésiránytól. Annak ellenére, hogy a parcella szintű megfigyelésre a szolgáltatás használata nem nyújt lehetőséget, a meteorológiai események és a növényzet általános fejlődésének követését hasznosnak tartottuk a vegetációs periódus során.

• A tudományos igényeket is kielégítő kísérletezés a gyakorlat számára nem kellően ismert, a megértése sem könnyű, ezért idegen. Kommunikációs módszereink fejlesztésével – pl.: online konferenciák szervezésével – terjesztjük és fejlesztjük a kapcsolatos ismereteket.

1. táblázat: A 2022. évben a Top20 kísérletekben vizsgálatra beküldött hibridek, korai éréscsoport

MK1301GyörgyGergőDánielDKC4098290

MK1302GyörgyDánielDKC4109300

MK1303LimagrainMagyarországKft.Limagold350

MK1304RecreaKft.DKC4709360

MK1305SimonKft.P0415370

MK1306SouffletROFILAE370

MK1307KITEZrt.Merida380

MK1308MartonvásáriBázismagKft.MG380/22-BIZERBA380

MK1309Bóly-TöttösZrt.P9363390

MK13010LégrádiMiklósKWSHypolito390

MK13011LimagrainMagyarországKft.LG31.390390

MK13012SAATEN-UNIONHungáriaKft.DUELING390

MK13013SAATEN-UNIONHungáriaKft.SYNOPSIS390

MK13014SouffletROFABULO390

MK13015GyörgyDánielDKC4712390

*Beküldő jelzése szerint

2. táblázat: A 2022. évben a Top20 kísérletekben vizsgálatra beküldött hibridek, középérésű éréscsoport

Éréscsoport

kísérleti jelzése Kísérleti fajtakód Beküldő/megrendelő Hibrid névFAO szám*

MK1401KITEZrt.P9985400

MK1402SzilvásiKft.DKC5182400

MK1403SouffletRODEVICE410

MK1404LimagrainMagyarországKft.Invador420

MK1405MartonvásáriBázismagKft.MG430/22-OBISPO430

MK1406MartonvásáriBázismagKft.TALABOR440

MK1407AgResearchDKC4943450

MK1408GyörgyDánielDKC5092450

MK1409KITEZrt.LGTDarkness450

MK14010KWSMagyarországKft.KWSGIRO(KXC1459)450

MK14011LimagrainMagyarországKft.Lineade450

MK14012SAATEN-UNIONHungáriaKft.KABARETTO450

MK14013Bóly-TöttösZrt.P0023460

MK14014KITEZrt.Fidencio470

MK14015MartonvásáriBázismagKft.MG470/22-KABARDI470

MK14016RecreaKft.DKC5206490

MK14017KITEZrt.Corassano490

MK14018SimonKft.P0217490

MK14019LimagrainMagyarországKft.LG31.545540

MK14020AgroLippóZrt.P0412560

3. táblázat: A Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek adatai: 2022., összevont táblázatok, korai csoport

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2022 – Korai érésű hibridek csoportja

Small plot comparative variety trials 2022 – Early maturity group Viszonyítás: csökkenő sorrend / descending

Sorrend Fajták

(* = Standard fajta)

Szemtermés Töréskori szemnedvesség 50% nővirágzás vetéstől Cső alatt letört tő Megdőlt tő Szárszilárdsági hiba

t/ha% a%elt. aelt. bnapelt. a% elt. a% elt. a% elt. a

2. táblázat folytatása

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2022 – Korai érésű hibridek csoportja

Small plot comparative variety trials 2022 – Early maturity group

Viszonyítás: csökkenő sorrend / descending

Sorrend Fajták (* = Standard fajta) Szemtermés Töréskori szemnedvesség 50% nővirágzás vetéstől Cső alatt letört tő

SzD5%0,4 0,3  0,9 0,4 0,5 0,4

C.V.%3,5 1,3  0,9 19,7 223,1 29,4

Helyekszáma11,0 11,0  5,0 11,0 11,0 11,0

1. ábra: A korai csoportban elvetett hibridek termése és szemnedvessége, 2022.

3. táblázat folytatása

4. táblázat: A Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek adatai: 2022., összevont táblázatok, középérésű csoport

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2022 – Középérésű hibridek csoportja

Small plot comparative variety trials 2022 – Medium maturity group

Viszonyítás: csökkenő sorrend / descending

Fajták (* = Standard fajta)

Cső alatt letört tő Megdőlt tő

2. ábra: A középérésű csoportban elvetett hibridek termése és szemnedvessége, 2022.

5. táblázat: A Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek termésadatai kísérleti helyenként: 2022., korai érésű csoport

Korai éréscsoport – Terméseredmények, t/ha / Early maturity group – Harvest results, t/ha

Kukorica Barométer

Korai éréscsoport – Terméseredmények, t/ha / Early maturity group – Harvest results, t/ha Kísérleti helyek / Trial locations

6. táblázat: A Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek termésadatai kísérleti helyenként: 2022., középérésű csoport

csoport – Terméseredmények, t/ha / – Medium maturity group – Harvest results, t/ha Kísérleti helyek / Trial locations

A 6. táblázat folytatása

Középérésű csoport – Terméseredmények, t/ha / – Medium maturity group – Harvest results, t/ha Kísérleti helyek / Trial locations

Kukorica Barométer

7. táblázat: A Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek szemnedvesség adatai kísérleti helyenként: 2022., korai érésű csoport

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2022

Small plot comparative variety trials 2022

Korai éréscsoport – Szemnedvesség, % / Early maturity group – Grain moisture at harvest % Kísérleti helyek / Trial locations

fajtakísérletek eredményei 2022

8. táblázat: A Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek szemnedvesség adatai kísérleti helyenként: 2022., középérésű csoport

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2022

Small plot comparative variety trials 2022 Középérésű csoport – Szemnedvesség, % / – Medium maturity group – Grain moisture at harvest % Kísérleti helyek / Trial locations

Kukorica Barométer

9. táblázat: A Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek szárszilárdsági adatai kísérleti helyenként: 2022., cső alatt letört tő, korai éréscsoport

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2022

Small plot comparative variety trials 2022

Korai éréscsoport – Letört tő % / Early maturity group – broken stalks % Kísérleti helyek / Trial locations

10. táblázat: A Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek szárszilárdsági adatai kísérleti helyenként: 2022., cső alatt letört tő, középérésű csoport

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2022

Small plot comparative variety trials 2022 Középérésű csoport – Letört tő % / Medium maturity group – broken stalks % Kísérleti helyek / Trial locations

Kukorica Barométer

11. táblázat: A Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek adatai: 2022., 50% nővirágzás a vetéstől, korai érésű csoport

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2022 Small plot comparative variety trials 2022 Korai éréscsoport – 50% nővirágzás/ Early maturity group – 50% silking Kísérleti helyek / Trial locations

12. táblázat: A Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek adatai: 2022., 50% nővirágzás a vetéstől, középérésű csoport

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2021 Small plot comparative variety trials 2022

Középérésű csoport – 50% nővirágzás / Medium maturity group – 50% silking Kísérleti helyek / Trial locations

Tökéletesedik a zónabeosztás jelzésrendszere

A zónabeosztást a precíziós termesztés és a hibridválasztás közötti – még egyelőre eléggé rozoga – híd megteremtése érdekében hoztuk létre. Ez az a híd, amely lehetővé teszi a Precíziós Interaktív Növényfajta Adatbázis létrehozását, amelyből majd a precíziós tanácsadási rendszerek dolgozhatnak.

Nem véletlenül használjuk a teljesítménykísérletekben az összehasonlítás módszerét! Ennek hátterében az áll, hogy a természeti jelenségek nagy száma és az interakcióik bonyolultsága nem teszi lehetővé a teljes körű mérést és megfigyelést, így a pontos meghatározást sem. Emiatt jobb esetben az elvégzett mérésekre és megfigyelési adatokra, egyéb esetekben tapasztalati adatokra alapozott valószínűségekkel számolhatunk. Az ábrán mutatott értékeknek és a táblázatban jelölt fogalmaknak a kísérletben részt vevő hibridek sokasága és minősége képezi az összehasonlítási alapot, s bármely hibridről csak akkor lehet viszonylagos megállapítást tenni, ha szerepelt a kísérletben. Bemutatási módszerünkben is ezt az elvet követjük. Feltételezzük, hogy egy optimális felé közelítő vegetációs periódus lefolyása a hibridek túlnyomó többségének kedvez a tekintetben, hogy a rendelkezésére álló feltételeket kihasználó képességeit kibontakoztathassa. Ahogy szaporodnak a feltételek között a korlátozó és stressz-reakciókat kiváltó tényezők, a hibridek egyéb termésmeghatározó tulajdonságai kerülnek előtérbe. Jóllehet önkényesen, főként fajtakísérleti tapasztalatokra alapozva választottuk meg a fokozathatárokat és a 2 tonnás beosztást, kielégítő választ kapunk a hibridek várható relatív teljesítményére. Ez az elv teszi lehetővé a várható legalkalmasabb hibrid kiválasztását a zónatervezés során.

A környezeti termésmeghatározó tényezők optimális együttesét jelentő állapot (amelyet esetünkben a P1 = 15 t/ha feletti csoportátlag képvisel) jogosíthat fel bennünket arra, hogy a hibridekről a feltételek további elemzése nélkül az általános, de még mindig gyakorlati szempontú kijelentést tegyünk a termőképességről. Úgy tekintjük, hogy minden ez alatti fokozat terhelt a kukorica termőképességét különböző mértékben korlátozó faktorokkal, amelyek együttes hatására a hibridek saját genetikai különbözőségeik szerint eltérően válaszolnak. E tekintetben a legfontosabb gazdasági mutató a termesztési cél szerinti termés. Tehát, az alsóbb fokozatokban nem tehetünk a termőképességre kijelentést, de, ha kellően behatároltuk s kimértük, megállapíthatjuk, hogy az adott hibrid egy vagy néhány környezeti tényezőre a termésben mértek szerint reagált. A 2 t/ha csökkenő átlagú léptéket a 15 éves kísérleti és termésverseny eredmények elemzésének tükrében gyakorlati szempontból megfelelőnek találtuk. A 7 t/ha alsó határ alatt a korlátozó tényezők sokasága, vagy egy adott tényező túlzott dominanciája miatt értelmezési nehézségek lépnek fel, ezért nem bővítettük a zónák skáláját. Ezen a szinten a kockázatelemzés (kockázatos tulajdonságok, árak és költségek viszonya) kerül előtérbe.

Nem vizsgálva a feltételmix komponenseit, a szinteket 2 csoportra osztottuk. Az első 3 zóna (P-vel jelölve) a növény szempontjából kedvezőbb feltétel-együtteseket foglalja magában, míg a második csoport zónái (S-sel jelölve) a kedvezőtlenebb, lefelé mutató sorrendben egyre inkább terheltek a termésre negatív irányban ható (időjárási, talaj, tápanyag, egyéb agrotechnikai) összetevőkkel.

Részletes leírás a következő táblázatokban található.

1. táblázat: Produktív zónák – a feltétel-együttes támogatja a kukoricahibridek zömének termésképző folyamatait

Produktív zónák

1. Azidőjárás(csapadékosság,hőmérséklet,…stb.) avegetációsidősoránmegfelelő,negatívirányba hatóbefolyás,korlátnemjellemző

2.

Főkéntacsapadékban,deafejlődésrehatómás időjárásihatásokbanmáregyensúly-hiányok jelentkeznek,esetlegazagrotechnika,talaj,… stb.korlátos

P213–14,99

3.

Azelőzőpontbanemlítettkorlátozófaktorok erősödnek,deáltalánosértelembenmégnem karakteresek,shatározottstressz-faktorokkalsem jellemezhetők.Atermésszinteléréseagyakorlatban ismegszokott.

Elképzelhetőahibridgenetikaikapacitásának megközelítése.Acsoporthoztartozóhibridekzöme 15t/hafölöttterem.

Azigazánkiválóhibridekmégmeghaladhatjáka 15t/hatermést,deatúlnyomótöbbség13és15t/ haközöttterem.Akisebbterméskapacitásúakésaz érzékenyebbektermésea13t/haalattisávbaesik.

P311–12,99

Márakísérletbenszereplőlegjobbhibridekresem jellemzőa14tonnátjelentősenmeghaladótermés

2. táblázat: Stressz zónák – a feltétel-együttes támogatja a kukoricahibridek zömének termésképző folyamatait

Stressz zónák Jellemzés ZónaSzintek  Leírás

4.

Időnkéntrövidebbszárazságperiódusok,esetlega csapadékosságotkövetőhirtelenfelmelegedések, aszemtelítődésthátrányosanbefolyásoló hőmérsékletiviszonyok,gomba/rovarfertőzés,… stb.Határozottstressz-tünetekjelentkeznek–pl. felszáradás,csővégiszemhiány,kisebbezerszemtömeg,…stb.

S19–10,99 t/ha

5.

Csapadékhiányosésforróidőszakokjellemzika vegetációidőjárását,azelőzőkbenemlítetttünetek felerősödnek,akísérletiterületekinhomogenitásai felerősödvemutatkoznakmeg

S27–8,99

Acsoportkiválóhibridjeimég12t/hafelett teremnek,dealemaradóktermésemárnemériel a9.t/ha-t.

Aterméscsökkenéstelőidézőokokmegjelölhetők.

Acsoportotképezőhibridekzöménekaterméseaz említetthatárokközéesik,kiválóságokkevésbé, lemaradóknagyobbszámbanjelentkezhetnek.

6.„Aszályosév”,csapadékhiányésforróságjellemzi,a„hibák”felerősödnek,akísérletek„szétesnek”S3<7t/haKockázatiszint.

A precíziós termesztés szempontjából a hibrideket az itt feltüntetett termőhelyi kategóriában mutatott relatív teljesítményük alapján kell kiválasztani a tervezés alatt lévő táblára, vagy management zónára. A kiválasztott hibrid vetőmagjának elosztásához a Top20 tőszámkísérletekben mutatott sűrítési reakcióvizsgálatok eredményeinek használatát javasoljuk. (Lásd: a megfelelő fejezet.

Előrelépés a Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérleti eredmények kommunikálásában

Jóllehet, már korában is használtunk különböző sorrendi vagy színekkel kiemelt segítséget a fajtakísérleti eredmények közlése során, mára ezek a módszerek elfogadhatónak tekinthetők – a fejlesztésükön továbbra is dolgozunk.

Feltételes formázás

A hibridek és kísérleti helyek szerinti átlagok prioritási sorrendjébe rendezett táblázatokban az Excel „Feltételes formázás” felhasználásával, a célnak megfelelő választási lehetőséget megjelölve színek segítségével emeljük ki az értékeket, illetve adunk lehetőséget értékcsoportok behatárolására.

A megoldás felgyorsítja az adatok áttekintését és egyes keresett adatok összehasonlítását más adatokkal. A táblázatokat akár képernyőn, akár nyomtatva magunk előtt tarthatjuk a kereskedővel folytatott tárgyalás során, s gyors rápillantással értékelhetjük tárgyaló partnerünk marketing érvelését fajtakísérleti eredmények alapján. Kiadványunkban ezt a formát választottuk a szokásos eredménytáblázatok bemutatása során.

Rangsor elemzés

Felmerülhet a kérdés, hogy az adott hibrid milyen körülmények között került az átlag alapján kialakult pozícióba. A választ legtöbbször nem találjuk meg a külső tényezők elemzésében, s ilyenkor a helyezések gyakoriságából igyekszünk következtetni a keresett hibrid várható teljesítményére. Különösen akkor, ha sok a kísérletbe állított hibrid és sok helyen állították be a kísérletet, nehézségekbe ütközik és jelentős időbe telik, míg a hibrideket helyek szerint egyenként sorba rendezzük. Az oszlopfejlécek mutatják a helyezést. A táblázatban mindig annyi oszlop van, ahány hibrid szerepelt a kísérletben. A hibridnév sorok és a helyezési oszlopok összege mindig annyi, ahány kísérleti helyen szerepeltek a hibridek.

Változási trendek

A változó feltételekre adott várható termésreakciót a trendek mutatják meg. A lineáris regressziószámítással nem kell bíbelődni, ezt az Excel „Trend” függvénye végzi el helyettünk. Ha már úgyis előkészítettük az eredménytáblázatot (lásd: Feltételes formázás), teendőnk a függvény használatára korlátozódik. Megjegyezzük még, hogy az írásos forma merevsége miatt elkészítettünk két működő Excel táblázatot is, amelyek használatával összehasonlíthatjuk a hibridek általános agro-ökológiai illetve a sűrítésre adott válaszait 2021-re és 2022-re. A 2 év összevetéséből következtetni egy szélesebb agro-ökológiai feltételrendszer hatására.

Mezőgazdasági Szolgáltatások

Trusted. Independent. Committed.

Laboratóriumi vizsgálatok

Audit és tanúsítási szolgáltatások

Ellenőrzési szolgáltatások

Gázosítás és kártevők elleni védekezés

1. Ago-ökológiai termésválasz, pdf, 2022

2. Agro-ökológiai termésválasz, Excel, 2021

3. Sűrítési termésválasz, Excel, 2021

4. Sűrítési termésválasz, Excel, 2022

Kutatási beszámoló a Magyar Kukorica Klub és a Bonafarm megrendelésében kivitelezett hibrid vizsgálatokról, 2022

Bevezetés

A kísérletet a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. kiszombori tenyészkertjében állítottuk be, mely során tizenhét kukorica hibrid mikotoxinokat termelő gombafajokkal szembeni ellenállóságát vizsgáltuk. A kísérletben egy fogékony (DKC4541) és egy ellenálló hibrid (Korimbos) szerepelt kontrollként (1. táblázat).

1. táblázat: A kísérletben részt vevő hibridek és kódszámuk, Kiszombor, 2022.

Sorszám Hibrid FAO Forgalomba hozó

MKK 1 Koregraf410MartonGenetics

MKK 2 P9415350Pioneer

MKK 3 DKC4611350-360BayerHungáriaKft.

MKK 4 DKC4590waxy350-370BayerHungáriaKft.

MKK 5 DKC4541360-380BayerHungáriaKft.

MKK 6 SYSolandry380-400Syngenta

MKK 7 Kleopatras630KWS

MKK 8 P9978390Pioneer

MKK 9 SyZephir390Syngenta

MKK 10 DKC4897390-410BayerHungáriaKft.

MKK 11 Fornad420KITE

MKK 12 DKC5206460-480BayerHungáriaKft.

MKK 13 CadixxioDuo460-480RAGT

MKK 14 Armagnac490KITE

MKK 15 DKC5542530-540BayerHungáriaKft.

MKK 16 Korimbos550-600KWS

MKK 17 P0725560Pioneer

Megjegyzés: A vizsgált hibridek vetőmagját a Bólyi Zrt. és a Dalmand Zrt. biztosították saját raktárkészletükből

Anyagok és módszerek

A szántóföldi kísérletek körülményei

A kiszombori tenyészkert (46°11’11.5”N 20°24’24.9”E) magas agyagtartalmú, kötött talajú területen helyezkedik el, aszályos időben gyakori a sorok közötti repedés. A 2022. évi hőmérséklet és csapadék adatokat a 2. táblázat foglalja össze. A kísérletet 2022. május 6-án vetettük. A nitrogén, foszfor és kálium kijuttatására két lépésben került sor, 170/100/100 kg/ha arányban. A gyomirtást és a rovarirtást a Gabonakutató Kft. Kukoricanemesítési Osztálya által alkalmazott protokoll szerint hajtottuk végre. Az októbertől áprilisig tartó időszakban az előző szezonhoz képest 20%-kal kevesebb csapadék esett, de az áprilisban érkező esők megfelelő nedvességtartalmat biztosítottak a talajnak a vetés előtt. A kukorica vegetációs és reprodukciós időszakában lehullott csapadék mennyisége alig több, mint fele volt a 2021. évihez viszonyítva, és 60%-kal kevesebb, mint 2020-ban (1. ábra). Az ország jelentős részén súlyos aszálykárok jelentkeztek. Az országos termésátlag a betakarítás jelenlegi állapota alapján mindössze 3,22 t/ha. Az aszály által leginkább sújtott megyékben (így Csongrád-Csanád megyében is) az 1 t/ha-t is alig érte el. Az átlaghőmérsékleti adatok tekintetében májusban (2,8 °C-os Tátlag emelkedés), júniusban (0,9 °C-os Tátlag emelkedés) és augusztusban (2,3 °C-os Tátlag emelkedés) magasabb átlagokat láthattunk a 2020. évhez képest. A nyár során jelentkező rendkívüli aszály leginkább a kukorica virágzásának és megtermékenyülésének idején jelentkezett, emiatt jelentős mértékű volt a hiányos termékenyülés, illetve magas volt az abortálódott szemek aránya. Az állományban a rovar kártétel nem volt jelentős.

1. ábra: 2022. évi hőmérséklet és csapadék adatok

2. táblázat: 2022. évi hőmérséklet és csapadék adatok

Év Hónap Tátlag Tmin Tmax Csapadék

2021október10,8°C-1,8°C26,2°C35,9mm

2021november6,3°C-5,9°C22,9°C58,3mm

2021december2,3°C-8,3°C14,3°C82,0mm

2022január0,7°C-13,4°C14,3°C14,2mm

2022február5,2°C-5,5°C16,9°C16,9mm

2022március5,4°C-8,7°C22,7°C7,8mm

2022április10,6°C-2,6°C25,1°C52,0mm

2022május18,2°C4,8°C30,9°C31,6mm

2022június23,4°C11,5°C36,9°C21,7mm

2022július24,7°C10,4°C40,2°C6,1mm

2022augusztus24,6°C14,7°C38,7°C69,7mm

A tőállomány valamivel 70 000 növény/ha alatt maradt, a kísérletben szárprobléma nem jelentkezett. Az érés időszakának rendkívül száraz időjárása miatt a hibridek vízleadása korábbi aratást tett lehetővé.

Az alkalmazott izolátumok és inokulációs módszerek

A rezisztenciavizsgálati metodikában nem történt változás. A kísérletet tíz soros parcellákon állítottuk be, a parcellahossz 6 m volt 20 cm-es tőtávolsággal, így 30 szemet vetettünk soronként. A parcellák között 1 méteres utat szabadon hagytunk. Kilenc sort mesterséges fertőzéssel kezeltünk 3–3 F. graminearum (19.42, G70, G78) és F. verticillioides (TE18, B 2.11. J 3.1), illetve három Aspergillus flavus izolátummal (KZT 17.1.2., KZT 18.1.1., Illetve KZT 30.2), a tizedik sor pedig fertőzetlen kontrollként szolgált. Az Aspergillus izolátumok in vitro toxintermelését előzetesen ellenőriztük, ugyanis az izolátumok jelentős része nem képes szántóföldi aflatoxin termelésre, minthogy az ehhez szükséges génkluszter csak részben vagy egyáltalán nincs meg a genomjukban. A kísérletet három ismétléses véletlen blokk elrendezésben állítottuk be. Az inokulációhoz a Young-féle fogvájós módszer módosított változatát alkalmaztuk.

A fertőzést az 50%-os nővirágzás utáni 6. napon végeztük, ugyanis a módszertani kísérleteink azt mutatták, hogy a korábbi fertőzési időpont jelentősebb mértékű fertőződéssel is jár, mint a korábbi irodalomban javasolt 11–13 napos időtartam, így a rezisztencia sorrend megállapítása is biztonságosabb.

A kísérletet 2022. szeptember 12–13. között bonitáltuk. Minden csövet úgy értékeltünk, hogy a fogvájó környékén látható fertőződés kiterjedését néztük és fejeztük ki százalékban. A cső egyéb részein látható természetes eredetű fertőződést is ugyanígy értékeltük. A természetes fertőződés leginkább F. verticillioides típusú volt, de a korábbi évekhez viszonyítva jelentő-

sen megnőtt az Aspergillus flavus természetes fertőződés aránya. Mivel a kísérletben egy faj három-három izolátumával fertőztünk, ezért a varianciaanalízisek során a kontroll esetében az adatsort háromszor szerepeltettük.

Az aszály hatása jól látszott, ezért ennek kártételét is felmértük. Minthogy egy sorba 30 szemet vetettünk, így ezt használtuk minden hibridre viszonyítási alapnak. A bonitálásnál külön táblázatba gyűjtöttük azokat a csöveket, amelyeket értékelni lehetett, az adatokat ismétlésenként raktuk össze, és kéttényezős varianciaanalízissel értékeltük. Ezen túl 0–5 skálán megnéztük (20%-os skálabeosztással), hogy a vizsgált növények hányad része volt normál vagy közel normál méretű, ugyanis elég nagy variabilitás látszott. Egyben kiszámoltuk azt is, hogy az elvetett csíraszámhoz képest hány százalék adott értékelhető adatot.

Eredmények

A 3. táblázat a kukorica hibridek mesterséges fertőződési értékeit mutatja be. A főátlagok alapján csaknem nyolcszoros fajta különbségek vannak, amelyek szignifikánsak. A fertőzöttségi értékek izolátumonkénti átlaga alapján jól látszik, hogy a kísérlet domináns gombafaja a Fusarium graminearum volt, majd a Fusarium verticillioides és az Aspergillus flavus következett az általunk kiváltott fertőződés erősségét figyelembe véve. A korábbi évekkel ellentétben azonban az időjárási viszonyoknak megfelelően a Fusarium graminearum dominanciája a kísérlet egészét tekintve nem volt olyan jelentős.

A 2021. évi kísérleti eredményekhez viszonyítva számos esetben jelentős különbségek vannak a hibridek rezisztencia rangsorát illetően, mely a hibridek szélsőséges hő- és aszálystressz tűrésének mértékével hozható összefüggésbe. A 2022. évben elvégzett kutatás eredmnyei szerint a legellenállóbb hibridek közé sorolható a Sy Zephir mellett a DKC5206, a P9415, DKC4590 waxy és a Cardixxio Duo is. A fogékony kontrollnál nagyobb fertőzöttségű hibrid volt az Armagnac, de nagyobb fertőzöttségi értékekkel rendelkezett a DKC4897, és a P9978 is. A két év rangsora közötti jelentős különbségek ellenére meg kell említeni a Cardixxio Duo-t, mely a jelentős stressz hatások ellenére is az ellenálló kategóriában maradt.

3. táblázat: A) A kísérlet hibridjeinek mesterséges fertőzöttségi adatai a csőfelület %-ában, Kiszombor, 2022.

Az összefüggések jól mutatják azt a tényt, hogy az egyes izolátumok eredményei között ritkán van szignifikáns összefüggés. Míg az Fg3 egyetlen faj izolátumával sem mutat összefüggést, az Fg4 már jelez ilyet Fv és Asp fajok izolátumaival szemben, de csak kettővel. Ezért van szükség a több izolátumra, ez az eredmény újabb bizonyíték a sorban.

3. táblázat. B) Összefüggések az egyes fajok

A 3. táblázat folytatása

A varianciaanalízis (4. táblázat) eredményei azt mutatják, hogy a hibridek fertőzöttségi értékei, illetve a toxikus fajok fertőzőképessége között is szignifikáns különbségek vannak, hasonlóan e tényezők kölcsönhatásának esetében is.

4. táblázat: A hibridek ellenállóságának tesztelése toxintermelő fajokkal szemben, háromtényezős varianciaanalízis a mesterséges fertőződési adatok alapján, Kiszombor, 2022.

ToxikusfajB1050,453350,1549,92***0,66

IzolátumC0,3920,190,030,57

AxB614,294812,801,82***

AxC139,66324,360,62

BxC21,8863,650,52

AxBxC546,47965,690,82**

Hiba2861,974087,01

Össszes 5717,56 611

***p=0,001, **p=0,01

A különböző kórokozó fajokkal szembeni ellenállóság korábbi vizsgálataink alapján nem feltétlenül esik egybe, de vannak olyan hibridek, amelyek az összes kórokozóval szemben jó vagy kiváló teljesítményt mutattak fel. A három-három izolátum átlagát bemutató 5. táblázat átlagadatai alapján a Sy Zephir mellett a DKC5206, a DKC4590 waxy, a P9415, a Cardixxio Duo és a Fornad is az összes vizsgált gombafajjal szemben átlag alatti fertőzöttséget mutatott. A DKC4611 csak a Fusarium graminearum-mal szemben volt fogékonyabb az átlagnál. Az Armagnac ebben az évben minden vizsgált fajjal szemben fogékonyabb volt az átlagnál. Az Aspergillus fertőződés mértéke messze meghaladja a korábbi évek mértékét, és a kontrollok fertőzöttsége is lényegesen nagyobb a szokásosnál. Itt majd a toxineredmények lesznek segítségünkre az adatok értelmezésében.

5. táblázat: Toxikus fajok szerinti fertőződés a kísérlet hibridjein mesterséges inokulációt követően, Kiszombor, 2022.

Sötétzöld: alacsony, világoszöld: alacsony-közepes, sárga: Közepes-magas, narancs: magas kockázat. Vastagított: Minden paraméter szerint alacsony vagy alacsony-közepes kockázat.

Az Sy Zephyr az egyetlen, amely minden kategóriában a legalacsonyabb kockázati besorolást kapta, további ötnél van sötét és világoszöld színű kockázati jelölés, az összes többinél változó a teljesítmény. A DKC4611 minden kockázati fokozatból mutat példát.

A korrelációs vizsgálat eredményei alapján (6. táblázat) az átlagot leginkább a Fusarium graminearum faj által kiváltott fertőződés határozta meg. Emellett az is jól látszik, hogy a korábbi évekkel ellentétben a Fusarium verticillioides sem maradt el tőle jelentősen. A két Fusarium faj közötti tüneterősségek szignifikáns pozitív összefüggést mutatnak. Ez az összefüggés hibridfüggő, nem egy kísérletben ez az összefüggés nem szignifikáns.

6. táblázat: A toxikus fajok fertőzőképessége közötti összefüggés vizsgálat eredményei a kísérlet hibridjein mesterséges inokulációt követően, Kiszombor, 2022.

**** P = 0.001, *** P = 0.01, *p=0,05

Az 5. táblázat folytatása

A 2022. évi aszály lehetővé tette a hibridek ilyen irányú viselkedésének felmérését (7. táblázat). Az adatok az adott sorban (mindegyikben 30 szemet vetettünk) a csőpenészre értékelt növények darabszámát írtuk be, itt a három ismétlés átlagait mutatjuk be. Volt néhány olyan sor is, amiben egyetlen növény sem hozott értékelhető csövet, a 3-as alatti átlagok erre utalnak, de mivel más ismétlésben akadtak termő növények, az átlag sehol sem lett nulla. A legstabilabb hibridek az eredeti tőállomány 30%-át tudták realizálni, a legérzékenyebbek viszont csak 5 % körül, a különbségek szignifikánsak. A legjobb öt átlag feletti teljesítményt mutatott, ez mindenképpen figyelmeztető a jövőre nézve. Vagyis a szárazságszűrésre történő tesztelésnek igen fontos szerepe lesz a jövőben.

7. táblázat: Értékelhető csövet hozó növények száma a 2022-es kiszombori MKK kukorica kísérletben

A 7. táblázat további elemzése szerint az eredeti tőállomány 5,6 és 32%-a közötti növényszám volt értékelhető, vagyis még a legjobbak is igen súlyos veszteséget mutattak (8. táblázat).

A 3. oszlop adatai azért érdekesek, mert az értékelt csövekből nem minden hibridben fordult elő hasonló arányban kifejlett vagy ahhoz közeli méretű cső. Ezt 0–5 skálán értékeltük,

gyakorlatilag 20%-os skálabeosztással. A két adat általában jól korrelált (r=0.7612, p = 0.001), viszont a DKC4511-es néhány kivétellel nagyon kevés normálhoz közeli méretű csövet hozott, míg a Koregráf esetében az értékelt csövek nagyobbik része már közel normál méretű volt. Ehhez hasonló teljesítményt nyújt a Fornad is. A táblázat varianciája a 7. táblázat 10 adatának szórását mutatja. A hibridek egy része igen stabil varianciát mutat, mégpedig a legfogékonyabb és legellenállóbb csoportban, a többi már nagyobb szórást mutat, a leggyengébb már nyolcszor nagyobb értékkel. Ezek a narancssárgával jelzett genotípusok a táblán belüli egyenetlenségekre is élesen reagálnak, ami nem előnyös. Végül is a csúcsot a P9978 és a DKC4611 tartja, ezek mutatták a legnagyobb stabilitást és a nagy, normál csőméretet. Az, hogy mennyi ebből a genetika és a környezet, ezt a következő vizsgálatoknak kell tisztázni.

8. táblázat: Az értékelt csőszám és a csőméret, valamint az adatok varianciája a kiszombori MKK kukorica kísérletben

Sötétzöld: alacsony, világoszöld: alacsony-közepes, sárga: Közepes-magas, narancs: magas kockázat. Vastagított: Minden paraméter szerint alacsony vagy alacsony-közepes kockázat

A természetes, Fusarium jellegű fertőződés mértékét a kísérletben a 9. táblázat mutatja be. Ezek egyrészt a kórokozókkal fertőzött csöveken fordultak elő függetlenül a fogvájó körül kialakult kisebb-nagyobb beteg felülettől, másrészt a kontroll, mesterségesen nem fertőzött csöveken kialakult fertőződések voltak. A rovarrágott csöveket nem értékeltük, és a toxinvizsgálatba sem kerültek be, mert mi nem a rovarkártétel mértékét, hanem az ellenállóságbeli eltéréseket akartuk vizsgálni. A természetes fertőződés mértéke ötszöröse volt a tavalyinak (2021: 0,1%; 2022: 0,5%) és a gyengébb mesterséges Fusarium graminearum fertőződés következtében 22%-a volt a mesterséges inokuláció okozta fertőzöttségnek. A fajtakülönbségek itt is jelentősek, a legellenállóbb és a legfogékonyabb hibrid között hétszeres különbség van. A főátlagok alapján a P0725 fertőződött legkevésbé, őt követték a Cardixxio Duo és a Sy Zephir hibridek. A legnagyobb átlag fertőzöttségi értékeket az Armagnac, a Korimbos és P9978 hibridek esetében kaptuk. Messze kiemelkedő az Aspergillus flavus fertőzés mellett jelentkező Fusarium fertőzés, az elmúlt években ezt nem tapasztaltuk.

9. táblázat: A kísérlet hibridjeinek mesterséges és természetes Fusarium és Aspergillus fertőzöttségi adatai a csőfelület %-ában (a mesterségesen fertőzött sorok szerint csoportosítva), Kiszombor, 2022. (K = kontroll = természetes fertőződés)

A 10. táblázat alapján a 2022. évi kísérletekben a Sy Zephir, a P0725, a DKC4590 waxy és a Cardixxio Duo hibridek ellenállóbbak, az Armagnac, a P9978 és a Korimbos hibridek pedig fogékonyabbak voltak a természetes fertőződéssel szemben. A korreláció vizsgálat eredményei alapján a kontroll sorok természetes fertőződése és az átlag értékek között fennálló gyengén szignifikáns kapcsolat alátámasztja azt a tényt, hogy a kontroll sorokban volt a legnagyobbbb a természetes fertőződés mértéke.

10. táblázat: A hibridek természetes Fusarium fertőzöttségének értékei a mesterségesen fertőzött sorok szerint csoportosítva, Kiszombor, 2022.

Sötétzöld: alacsony, világoszöld: alacsony-közepes, sárga: Közepes-magas, narancs: magas kockázat. Vastagított: Minden paraméter szerint alacsony vagy alacsony-közepes kockázat

Összefüggés-vizsgálat

A természetes Fusarium fertőződés adatai alapján számított varianciaanalízis (11. táblázat) eredményei azt mutatják, hogy a hibridek között és a toxikus fajokkal fertőzött sorok között is szignifikáns különbség van, hasonlóan e tényezők kölcsönhatásához.

11. táblázat: A hibridek ellenállóságának tesztelése toxintermelő fajokkal szemben, háromtényezős varianciaanalízis a természetes Fusarium fertőződési adatok alapján, Kiszombor, 2022.

Variancia forrás SS df MS F SZD 5 %

HibridA74,87164,683,63***0,54

ToxikusfajB78,44326,1520,27***0,28

IzolátumC0,0420,020,010,25

AxB166,09483,462,68***

AxC17,61320,550,43

BxC2,8160,470,36

AxBxC80,20960,840,65

Hiba526,444081,29

Össszes 946,50 611

***p=0,001

Külön felvételeztük a természetes Aspergillus fertőződést is. Látható fertőzés a sorok 44,12%ánál volt megfigyelhető, a tavalyi 17,26%-kal szemben. Az átlagszennyezettség 0,26% volt, mely a 2021. évi érték tizenháromszorosa. A 2022. évi adatokat figyelembe véve a DKC5206, a Korimbos, a P0725 és a Fornad jó ellenállóságot mutat. A legnagyobb mértékű Aspergillus szennyezettséget a P9978, a DKC5542 és a Kleopatras mutatta (12. táblázat).

12. táblázat: A kísérlet hibridjeinek természetes Aspergillus fertőzöttségi adatai a csőfelület %-ában, Kiszombor, 2022.

A természetes Aspergillus fertőzöttségi adatokkal végzett varianciaanalízis (13. táblázat) eredményei azt mutatják, hogy a hibridek között, valamint a különböző toxikus fajokkal és izolátumokkal mesterségesen inokulált sorok fertőzöttsége között is szignifikáns különbség van. Már korábban is megfigyeltük, hogy egyes F. graminearum izolátummal fertőzött hibrideken akár jelentős másodlagos Aspergillus okozta fertőzés is létrejött, de ez elsősorban a F. graminearum mellett tűnt fel, a F. verticillioides esetében ez szórványos volt. Idén ez gyakorlatilag minden hibriden előfordult. Ami feltűnő, hogy az Aspergillus adatok semmilyen más adattal nem mutattak szignifikáns összefüggést, viszont a kontroll fertőzöttsége jól korrelált a két Fusarium faj által okozott másodlagos fertőzéssel. Arra már korábban is gondoltunk, hogy az Aspergillus esetében a fogvájótól függetlennek látszó fertőzések nem biztos, hogy azok, azt ugyanis láttuk, hogy a sorok között is terjedhet a gomba zöldes-poros elszíneződés révén, és valamiért egy adott helyen akár több szemre kiterjedő fertőzést hozhat létre. A kísérletet megterveztük, kell hozzá egy zöld vagy protein marker a gombánál, így a fertőzés terjedése egyértelműen eldönthető lenne. Ez természetesen nem zárja ki azt a hagyományosan is ismert sokközpontú, bibe közvetítette független fertőzéseket, amelyek egy csövön akár 5–10 vagy több fertőzési pontot hoz létre. Úgy tűnik, hogy ez a tünet részben hibrid, részben izolátum függő, de ennek igazolása további kutatómunkát igényel.

A 12. táblázat folytatása

13. táblázat: A hibridek ellenállóságának tesztelése toxintermelő fajokkal szemben, háromtényezős varianciaanalízis az összesített Aspergillus fertőződési adatok alapján, Kiszombor, 2022.

Variancia forrás SS df MS F SZD 5%

HibridA14,83160,933,53***0,25

ToxikusfajB5,8031,937,35***0,13

IzolátumC0,8920,451,70*0,11

AxB15,29480,321,21

AxC7,85320,250,93

BxC1,1260,190,71

AxBxC20,14960,210,80

Hiba107,224080,26

Össszes 173,13611

***p=0,001, *p=0,05

Összegzés

2022-ben a kukorica vegetációs és reprodukciós időszakában lehullott csapadék mennyisége alig több, mint fele volt a 2021. évi mennyiségnek, és 60%-kal kevesebb, mint 2020-ban. Az ország jelentős részén súlyos aszály károk jelentkeztek. Az átlaghőmérsékleti adatok tekintetében májusban, júniusban és augusztusban (2,8, 0,9 és 2,3 °C-os Tátlag emelkedés) magasabb átlagokat láthattunk a 2021. évhez viszonyítva. A nyár során jelentkező rendkívüli aszály leginkább a kukorica virágzásának és megtermékenyülének idején jelentkezett, emiatt jelentős mértékű volt a megtermékenyülés hiánya, illetve az abortálódott szemek magas aránya. A 2022. évi kiszombori mesterséges fertőzési kísérletekben (a 2021. évi kísérletekhez hasonlóan) a F. graminearum izolátumok által kiváltott fertőződés volt a legjelentősebb mértékű, de az aszály és a magasabb átlaghőmérsékletek következtében a F. verticillioides és az Aspergillus flavus okozta fertőződésekhez képest kisebb volt a különbség. A kísérlet alapján a vizsgált hibridek között több olyan is van, amely stabil ellenállóságot mutat az általunk részletesen vizsgált toxintermelő gombafajokkal szemben.

Az aszálykárok lényeges fajtakülönbségeket mutattak, az értékelt csövek számán túl lényeges különbségek voltak a közel teljesértékű csövek számának alakulásában. Úgy látszik, hogy érdemes a hibrideket így is szűrni, ennek metodikai kidolgozását és megtervezését érdemes elvégezni.

A 2021. évi mesterséges fertőzési kísérleti eredményekhez viszonyítva számos esetben jelentős különbségek vannak a hibridek rezisztencia rangsorát illetően, mely a hibridek szélsőséges hő és aszály stressz tűrésének mértékével hozható összefüggésbe. Az átlagadatok alapján

a Sy Zephir mellett a DKC5206, a DKC4590 waxy, a P9415, a Cardixxio Duo és a Fornad is az összes vizsgált gombafajjal szemben átlag alatti fertőzöttséget mutatott. A DKC4611 csak a Fusarium graminearum-mal szemben volt fogékonyabb az átlagnál. Az Armagnac ebben az évben minden vizsgált fajjal szemben fogékonyabb volt az átlagnál.

A természetes fertőződést a tünetek alapján leginkább F. verticillioides okozta, de a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen megnőtt az Aspergillus flavus természetes fertőződés aránya is. A természetes Fusarium fertőződés mértéke ötszöröse volt a tavalyinak (2021: 0,1%; 2022: 0,5%) a fajtakülönbségek szignifikánsak voltak. A 2022. évi kísérletekben a Sy Zephir, a P0725, a DKC4590 waxy és a Cardixxio Duo hibridek ellenállóbbak, az Armagnac, a P9978 és a Korimbos hibridek pedig fogékonyabbak a természetes fertőződéssel szemben.

Látható természetes Aspergillus fertőződés a sorok 44,12%-ánál volt megfigyelhető, a 2021. évi 17,26%-kal szemben. Az átlagszennyezettség 0,26% volt, mely az előző évi érték tizenháromszorosa. A 2022. éviadatokat figyelembe véve a DKC5206, a Korimbos, a P0725 és a Fornad jó ellenállóságot mutat. A legnagyobb mértékű Aspergillus szennyezettséget a P9978, a DKC5542 és a Kleopatras mutatta.

A szántóföldi vizsgálatok eredményeit a későbbiek során kiegészítik a minták mikotoxin tartalmára vonatkozó adatok. Ezek ismeretében további információkat nyerhetünk majd a kísérletben szereplő hibridek toxintermelő gombákkal szembeni ellenállóságáról. Ezek ismeretében készítjük el a vizsgált hibridek kockázatelemzését is. Mivel az egy egységnyi fertőzött felületre jutó toxin tartalom akár tízszeres eltéréseket is mutathat, ezért a vizuális tünetek alapján a kockázatot biztonsággal felmérni nem lehet.

Szeged, 2022. november 16.

Dr. Tóth Beáta

Dr. Mesterházy Ákos Szabó Balázs kutatási igazgató kutatóprofesszor kutató mérnök

Magyarország időjárásának alakulása a 2021. október – 2022. szeptember időszakban

Marton Annamária, Szolnoki-Tótiván Bernadett

Országos Meteorológiai Szolgálat

Tanulmányunkban egy kerek esztendőt vizsgálunk, mely legfőképp az extrém aszályról marad emlékezetes. Az előző években tapasztalt szélsőségek most is megjelentek. Ilyen időjárási helyzetek voltak az extrém meleg vagy épp hideg hónapok, valamint a csapadék nélküli időszakok. Az évről évre visszatérő, károkat okozó időjárási események most is jelen voltak: a késő tavaszi fagyok, a hirtelen lezúduló nagycsapadékok, vagy a nyári jégesők, hőhullámok és az elhúzódó aszály. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása a 2021. október – 2022. szeptember közötti időszakban.

Hőmérsékleti viszonyok

A megszokottnál jóval hűvösebb októberrel (–1,2 °C volt hidegebb az 1991–2020-as sokévi átlaghoz képest) indult az időszak, melyet egy átlagosnak tekinthető november (–0,3 °C) követett (1. ábra).

1. ábra: Az országos havi középhőmérsékletek alakulása a 2021. október – 2022. szeptember időszakban, valamint az 1991–2020-as sokévi átlagok (interpolált adatok alapján)

A 2021-es őszt egy enyhe tél követte, országos átlagban +1,8 °C-kal bizonyult melegebbnek a megszokottnál. Az egyes hónapokat tekintve az 1991–2020-as átlagtól leginkább a februári

átlaghőmérséklet tért el (+3,1 °C), melyet a januári (+1,1 °C) és a decemberi (+1,0°C) követett.

Az évszak középhőmérséklete országos átlagban +2,1 °C-nak adódott, mellyel a 12. legmelegebb tél 1901 óta. A február pedig a 10. helyre került a hosszú éghajlati adatsorban (I. táblázat).

A megszokottnál kissé hűvösebbnek bizonyult a tavasz, az országos átlag 10,6 °C volt. Márciusban 0,8 °C-kal, míg áprilisban jelentősen, 2,0 °C-kal maradt el a havi középhőmérséklet az ilyenkor megszokottól. Májusban ezzel szemben melegebb volt (+1,2 °C), így a teljes évszak átlaga csupán 0,5 °C-kal maradt el a megszokottól. Áprilisban az ország nagy részén 9–10 °C között alakult a havi átlaghőmérséklet, az országos átlag pedig 9,4 °C-nak adódott, így a leghidegebb áprilisok első harmadába került az elmúlt 122 év alatt. Májusban országos átlagban 17,3 °C volt, ezzel a 20. legmelegebb májust hagytuk magunk mögött 1901 óta.

2. ábra: Az országos havi és az időszakos középhőmérsékletek eltérése a sokévi (1991–2020-as) átlagtól a 2021. október – 2022. szeptember időszakban (interpolált adatok alapján)

A nyár átlaghőmérséklete 22,8 °C volt, 2,0 °C-kal haladta meg az 1991–2020-as sokévi átlagot. A 2. legmelegebb augusztust, a 3. legmelegebb júniust és az 5. legmelegebb júliust hagytuk magunk mögött, 1901 óta. Minden hónapban előfordult hőhullámos nap (25 °C feletti napi középhőmérséklet országos átlagban). Júniusban +2,3 °C-kal volt melegebb a sokéves átlagnál, júliusban +1,6 °C-kal, míg augusztusban +2,0 °C-kal haladta meg a havi középhőmérséklet a normál értéket. A legmagasabb hőmérsékletet, 41,5 °C-ot ezúttal július 23-án mértük egyszerre három állomásunkon (Kiskunfélegyháza, Hódmezővásárhely, Szikács).

A szeptember kissé hűvösebb volt a szokásosnál. 15,6°C volt az országos átlaghőmérséklet, ami mintegy 0,5 °C-kal marad el a sokéves átlagtól, ezzel a 69. legmelegebbnek számít 1901. óta, tehát az adatsorunk közepén helyezkedik el.

Összességében a vizsgált 2021. október és 2022. szeptember közötti egy éves időszak +0,7 °C-kal volt melegebb a normálnál. A hűvös őszi hónapokat enyhe tél követte. Habár a tavasz már februárban elkezdődött, de a március 0,8 °C-kal hűvösebb, míg az április 2 °C-kal hidegebb volt a sokéves átlagnál. Májustól júliusig a középhőmérsékletek már az átlag felett alakultak, a nyári hónapok kifejezetten melegek voltak. Az elmúlt 12 hónapban abszolút értékben a legmelegebb hónap a augusztus volt, amikor országos átlagban 23,1 °C-ot mértünk, a leghidegebbnek pedig a január adódott 0,6 °C-kal.

I. táblázat: A 2021. október – 2022. szeptember időszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában (interpolált adatok alapján)

A hőmérsékleti küszöbnapok (II. táblázat) jól reprezentálják a szokásosnál enyhébb téli időszakot: zord napból (Tmin≤-10 °C) országos átlagban csupán 3 volt az egyébként várt 8 nap helyett, míg téli napból (Tmax≤0 °C) 24 helyett csupán 7 nap adódott. Fagyos napból (Tmin≤0 °C) azonban több jelentkezett a normálnál, 90 helyett 105-öt jegyeztünk, ami a fagyos tavasz következménye.

Az idei nyár beleillik az elmúlt évek melegedő tendenciájába. Mind a három nyári hónapban tapasztaltunk „hőhullámos napokat”, amikor a napi középhőmérséklet elérte a 25 °C-ot. Országos átlagban 2022 nyarán összesen 22 db hőhullámos napot különíthetünk el. Az első hőhullám június végén következett be (június: 27.–július 4.), melyet a második július végén (július 20.–július 26.) követett, és volt még kettő rövidebb hőhullám augusztusban is.

A hőmérsékleti küszöbnapok azt is jól mutatják, hogy a 2022-es nyár melegebb volt a megszokottnál. Forró napból (Tx≥35 °C) 12 jelentkezett, ami négyszerese a sokéves átlagnak.

Nyári napból (Tx≥25 °C) 104 volt a 87 helyett, míg hőségnapból (Tx≥30 °C) 48 adódott a megszokott 29-hez képest.

II. táblázat: Hőmérsékleti küszöbnapok száma a 2021. október – 2022. szeptember időszakban

A 3. ábrán a 2022. szeptemberrel záródó, 12 hónapos időszak középhőmérsékletének területi eloszlása látható. Az országos átlag 11,3 °C volt. A magasabban fekvő területek kivételével az átlaghőmérséklet túlnyomóan 11–13 °C között alakult. Hűvösebb volt a Dunántúl hegyvidéki területein, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében és az Északi-középhegységben, ahol a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység területén a középhőmérséklet néhol 9 °C alatt maradt. Eközben a főváros és Szeged esetén kis területen még a 13 °C-ot is meghaladta az időszakos átlag.

3. ábra: A 2021. október és 2022. szeptember közötti időszak középhőmérséklete

A vizsgált időszakban, az ország nagy részén 0,5–1,0 °C-kal melegebb volt az 1991–2020-as normálidőszak átlagánál (4. ábra). Budapest közelében és a Mátrában nagyobb területen, Pécs és Szeged esetén kisebb területen az 1,5 °C-ot is meghaladta a pozitív anomália. Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj -Zemplén vármegyék esetén kisebb területeken 0–0,5 °C közötti pozitív anomália volt jellemző.

4. ábra: A 2021. október és 2022. szeptember közötti időszak középhőmérsékletének eltérése az 1991-2020-as sokéves átlagtól

Csapadékviszonyok

Az időszak csapadékviszonyait a sokéves átlagokkal összevetve az 5. ábrán mutatjuk be. A vizsgált egy éves időtartamot alapvetően a csapadékhiány jellemezte. Összességében azt mondhatjuk el, hogy jócskán a sokévi átlag alatt maradt a csapadék mennyisége 2021. október és 2022. szeptember között. A 12 hónapból mindössze négyben fordult elő, hogy a havi csapadékösszeg meghaladta a megszokott értéket.

A 2021-es ősz első két hónapjában nagy csapadékhiány alakult ki. Nagyjából a sokéves átlagnak a fele hullott le októberben (58%). Ezt kissé kompenzálva, az év utolsó két hónapja pozitív mérleggel zárt, novemberben és decemberben a szokásosnál 14, illetve 19%-kal több csapadék érkezett. A 2022-es esztendő nagyon aszályosan indult. Az első három hónapban a harmadik legszárazabb január-március időszakot éltük meg az 1901 óta tartó mérési adatok alapján, az első negyedévben összesen a megszokott mennyiségnek csupán a 40%-a érkezett (6. ábra). Mindhárom hónap előkelő helyen zárt a legszárazabb hónapok közötti rangsorban (III. táblázat). 2022 januárja a hatodik lett 1901 óta, az 1991-2020-as értéknek csak 28%-a hul-

lott le. Áprilisban végre megérkezett a várva várt csapadék, országos átlagban a normálnál 25%-kal több csapadékot mértünk. Ez kissé enyhítette a csapadékhiányt, viszont nem tartott sokáig, mivel a következő hónapok ismét szárazságot hoztak. A tavasz utolsó és a nyár első kettő hónapja alatt kevés csapadékot mértünk. A három hónapot együtt vizsgálva is csak a szokásos érték 55%-a hullott le, ami miatt ismét súlyosan aszályos területek alakultak ki. Májusban és júliusban a sokéves átlagnak a fele sem érkezett meg.

5. ábra: Az országos havi csapadékösszegek alakulása a 2021. október – 2022. szeptember időszakban, valamint az 1991–2020-as sokévi átlagok (interpolált adatok alapján)

Ha a 2022-es év első hét hónapját tekintjük, akkor az derül ki, hogy ez a legszárazabb első hét hónap 1901 óta. A normálhoz képest, annak mindössze az 59%-át mértük 2022. július 31-ig. Az a kevés csapadék, ami 2022 nyarán hullott, a legtöbb esetben igen heves eseményekkel társult. Június elején hidegfrontok, záporos, zivataros csapadékzónák vonultak át a Kárpát-medencén. Az intenzív csapadékgócokban felhőszakadás, jégeső is kialakult, sok helyen viharos szél kíséretében. A hónap második dekádjától kezdve már alig találunk csapadékos napokat, kivétel a június 22. A csapadék ekkor jellemzően záporok formájában érkezett. Délnyugaton zivatarok is kialakultak, melynek hatására Zala megyében több helyen 50–55 mm-t is regisztráltak. A Tata–Orosháza vonaltól északra eső területek viszont még mindig szárazak maradtak. Június 25-én ismét heves események következtek, bár a csapadék mennyisége nem tekinthető nagynak. A Balassagyarmat–Szolnok–Szeged vonal széles sávjában pattantak ki zivatarok, melyeket viharos erejű széllökés, jégeső és felhőszakadás kísért. A száraznak számító júniust egy még csapadékszegényebb július követte. Az első dekádban 4 napon még hullott a sokévi átlaggal összevethető mennyiségű csapadék. Aztán a hónap második dekádja lett különösen aszályos, ezekben a napokban alig mértünk csapadékot hazánkban. Ezt a viszonylag hosszú csapadékmentes periódust 15-én szakította meg egy – főleg ismét

csak a déli, délnyugati megyéknek csapadékot hozó – hidegfront. Majd az utolsó dekádban 5 jelentősebb csapadékos nap fordult elő: július 23., 26., illetve a 29–31. közti időszak. 23-án a hazánkat elérő hidegfront hatására országszerte volt eső, többfelé záporok, zivatarok kíséretében. 26-án ismét egy hidegfront vonult át, mely az északnyugati megyéknek hozott csapadékot. 29-től egy ciklon előoldali áramlási rendszerébe került hazánk, melynek 30-án a hidegfrontja, 31-én pedig az okklúziós frontja alakította időjárásunkat. A 29-i csapadék legfőképp Nógrád vármegye északi részét érintette, míg a 30-i már az egész országot. Ez már számottevő mennyiséget hozott szinte mindenhol, viszont a Duna–Tisza-köze ekkor is kimaradt. Ekkor az országban többfelé fordultak elő heves zivatarok, melynek hatására Tiszakarádon 123,2 mm-t mértünk, ez új napi csapadékrekordnak számít. Ennek a mennyiségnek kb. a 94%-a 70 perc alatt zúdult le. Viszont ezen események ellenére az ország harmada a két hónapra számolt SPI index alapján az extrém száraz kategóriába tartozott. Az előző hónapok szárazsága után augusztusban végre megérkezett a csapadék. Bár országosan közel átlagos csapadékot hozott a hónap, jelentős területi különbségek ekkor is megfigyelhetőek voltak. Ismét a Dunántúlon érkezett több csapadék. Itt – főképp a délnyugati határ mentén és a Szentgotthárd-Esztergom vonalban – a 100 mm feletti összegek jellemzőek. Ezzel szemben az Alföld jelentős részén a 30 mm alatti összegek sem ritkák.

6. ábra: Az országos havi és az időszakos csapadékösszegek a sokévi (1991-2020-as) átlag százalékos arányában kifejezve a 2021. október – 2022. szeptember időszakban (interpolált adatok alapján)

A szeptember viszont már meglehetősen csapadékosnak bizonyult, országos átlagban 97 mm csapadékot regisztráltunk. A legcsapadékosabb területek a Tiszántúl északi és déli részén, valamint a Dunántúl délnyugati területein jelentkeztek, ahol általában 120–160 mm között alakult a csapadékösszeg, de volt, ahol a 160 mm-t is meghaladta. A legkevesebb csa-

padék a Kisalföldön és az Alpokalján (30–70 mm), valamint az Alföld középső részén (50–80 mm) hullott. Az 1991–2020-as szeptemberi normálnak több, mint másfélszerese hullott le 2022 szeptemberében. Az ország túlnyomó részén átlag feletti összegeket jegyeztünk, csupán a Dunántúl északnyugati területein maradt el a csapadék az átlagostól.

Összességében a fent részletezett időbeli és térbeli különbözőségek mellett a teljes vizsgált időszakban 493 mm csapadék érkezett. Ez az érték elmarad az 1991–2020-as sokévi átlagtól (616 mm), mindössze a 80%-a. A vegetációs periódusban (április és szeptember között) pedig a sokévi átlagnak 84%-át, összesen 311 mm-t összegeztünk. Az áprilisi és szeptemberi kiugróan magas csapadéktöbbletnek köszönhetően közelíti a sokéves átlagot ez az érték, mivel a 2022-es nyár viszont aszályos volt. Akárcsak 2022 tele, ami szintén extrém szárazan múlt el.

III. táblázat: A 2021. október – 2022. szeptember időszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legszárazabb időszakok sorában (interpolált adatok alapján)

A csapadékot jellemző küszöbnapok országos átlagait a IV. táblázatban közöljük, az egyes hónapokra vonatkozó értékeket pedig a 7. ábrán szemléltetjük. A 2021. október–2022. szeptember közötti időszakban elmarad a sokéves átlagtól szinte mindegyik éghajlati index. A csapadékos napok száma (normál: 117 nap; vizsgált időszak: 106 nap) országos átlagban kb. 10%-kal kevesebb a szokásosnál. A csapadék mennyiségére vonatkozó küszöbnapok esetében az látható, hogy minél nagyobb a küszöb, annál nagyobb az eltérés a sokéves értékektől. Az 1 mm feletti csapadékos napok száma 15%-kal kevesebb, mint a normálérték (86 nap helyett 73 nap), az 5 mm feletti napi csapadékösszegű napok száma pedig már 20%kal csökkent a sokévi átlaghoz képest (31 nap a 39 nap helyett). A 10 mm feletti csapadékú napok száma 15%-kal maradt el az 1991–2020-as időszakra jellemző értéktől. A 20 mm, illetve a 30 mm feletti csapadékú napok száma pedig már rendre csak a kétharmada, illetve a fele volt az ilyenkor szokásosnak. A legtöbb csapadékos napot a pozitív csapadékmérleget záró hónapokban jegyeztük fel: 2021 decemberében (13 nap), illetve 2022 szeptemberében

(17 nap); míg a legkevesebbet az aszályos 2022-es évkezdetkor 2022 januárja és márciusa folyamán (7. ábra). A zivataros napok száma (20 nap) szinte megegyezik az ilyenkor megszokottal. Viszont a vizsgált időszakban a havas napok száma kb. 40%-kal elmarad a sokéves átlagtól (22 nap) hazánkban.

7. ábra: A különböző küszöbértékek feletti csapadékú napok száma (országos átlag) a 2021. október – 2022. szeptember időszakban

IV. táblázat: A különböző küszöbértékek feletti csapadékú napok, zivataros napok és havas napok száma a 2021. október – 2022. szeptember időszakban

Az egész tanulmány az alábbi QR kód segítségével olvasható:

Kukorica Barométer

Felelős kiadó és szerkesztő: dr. Szieberth Dénes • Kiadja: Magyar Kukorica Klub Egyesület

Inform Stúdió

• Nyomda: Infom Kiadó és Nyomda Kft.

• ISSN 20-62-7807

• Design: Agroinform Média Kft.

• Budapest, 2023/2

•

A ProZea Alapot támogatta 2022-ben:

Simon László • Metra Kft. • Dr. Nagy Sándor • Zeitvogel Zsolt • Doma Miklós • Petőházy Tamás Szelekta Kft. • Mészáros Balázs • Törő Balázs • Szilvási János • Ács Norbert

„A ProZea Alap az alapja tevékenységeink fejlesztésének és fenntartásának. Köszönjük a felajánlásokat!”

Együttműködési megállapodással támogatták a Klub tevékenységét:

Bayer Hungária Kft. • Syngenta Kft. • Dalmand Zrt. • Bólyi Zrt. • Saaten-Union Hungária Kft. „Ők, akikkel kutatási-fejlesztési tevékenységeiket közösen végezzük.”

A Top20 fajtakísérletekben és a toxikus gombabetegségekkel szembeni

ellenálló képesség vizsgálatában vetőmag küldéssel részt vettek:

Bólyi Zrt. (Bóly) • Bóly-Töttös Zrt. (Bóly) • Dalmand Zrt. (Dalmand) György Gergő Dániel (Cigánd)

Győzelem Kft. (Lajoskomárom) • KITE Zrt. (Nádudvar) • KWS Magyarország Kft. (Győr)

Légrádi Miklós (Lengyeltóti) • Marton Genetics (Martonvásár) • Pájer Gyula (Regöly)

Saaten-Union Hungária Kft. (Lepsény) • Simon Kft. (Hantos) • Sou et (Románia) • Szilvási Kft.

„Ők segítik a „precíziós”, a „gazdaságos”, a „környezettudatos” és az „egészséges” elvárásoknak megfelelő hibridek kiválasztását.”

Terméstanúsítási megbízás keretében együttműködtek: Saaten-Union Hungária Kft. • Rapool Hungária Kft. „Ők, akikkel kutatási-fejlesztési tevékenységeiket közösen végezzük.”

A XIV. Kukorica Termésverseny résztvevőit támogatták: Bayer Hungária Kft. • KITE Zrt. • KWS Magyarország Kft. • Marton Genetics „Ők, akik közreműködnek a kukoricatermesztés lehetőségeinek felmérésében és a legjobb termesztési gyakorlatok elterjesztésében.”

XIV.

KUKOR ICA TERMÉSVERSENY HELYSZÍNEI, REGIONÁLIS BEOSZTÁSA

Románia

Szerbia

Horvátország

Szlovákia Ukrajna

Ausztria

Szlovénia

3. R ÉGIÓ

5. R ÉGIÓ

4. R ÉGIÓ

2. R ÉGIÓ

1. RÉ GIÓ

Kukorica

Magyar

XV. Kukorica Termésverseny

KlubEgyesület 2023

A Magyar Kukorica Klub Egyesület

meghirdeti a XIV. Kukorica Termésversenyt (Feltételek a Szabálykönyvben) Versenyszabályzat

Legyen Öné a legnagyobb szakmai siker és elismerés!

A feladat:

Maximális kukoricatermés elérése legalább 5 hektáros területen.

Díjazási kategóriák:

Kárpát-medencei Nagydíj

Magyarország

Határon túli

Országos Ausztria

1.Dunántúl-Észak Szlovákia

2.Dunántúl-Dél Ukrajna

3.Alföld-Észak

Románia

4.Alföld-Nyugat Szerbia

5.Alföld-Kelet Horvátország

Szlovénia

Elegendő számú jelentkező esetén Öntözéses kategória!

A verseny célja:

A Magyar Kukorica Klub Egyesület célja a verseny kiírásával, hogy rávilágítson a magyar kukoricatermesztés lehetőségeire, népszerűsítse és elterjessze a legeredményesebb termesztési módszereket.

Résztvevők teendői