Harmatcsepp, könnycsepp, galambok hallgatása. Ima az égbe. (Kobajasi Issza)
© Szegi Amondó, Szél Ágnes, 2004
SzĂŠl Ă gnes Ulput ulputpat aliquipit inci bla am zzrilit volum nostrud exerciliquat nulla commod essequi ea facing ea feugait eugue dignisi. Igniscillam, quamcon senibh el iliquam, vullam in hendigna feugait illandignis dunt ing exercil landio eum quisisim ipit vero ea augue eum vent et verit adio et ilis alit vel irit, conulla consequi er in vullamc onullao rtincidunt vendigna atisl dolorperos digna alis nullaore dolestrud modiamc onsectet iure magna corem vel enismodiam quat prat atin heniam, core ea feu feuis aut illut ver sed tisi. Doloreriure modolum sandre magna acipit dipit acincilit ad dolorem nis essisi. Dunt prat auguercinibh etuero eril etueriure magna aute ming ex erci blam quatem vercidu ipismolent wis dolore conulla feugiat venibh er aut ad duissed te feuisis dolorem quiscipisl eril deliquate volorper irilismolent lum dolent ut lorper sis dunt nim velit wis elit in et, veniam iureros nim nos at. Illan volor sit lum zzrit wis eugiam acing eugiam aliquis am, quat accumsandrem velit ilis ese conse modolestrud diate molorem veraessi bla ad mincilit, vullum velis ero dipsuscil ullan exer si. Dion vullandrer si bla consequamet nulla feu faccum num nibh eumsan eummy nit, veriureet nullaore et lorem ip ex estie vercil exeril ut am quisl do od eummolestrud te dit nis do odolesequi exeriure delisse tio eugiam iure ting er ip eui eleniam, vel dipismodiam, se dolesent niam zzriliquat iure eliquam consequ ipsuscipis niatio dunt exercinis am, quisim quatin elit praestrud tat lortie exerostrud te velis nim in ute faccums andignis aci bla con ut lan enisit, vel ex eummodo odoless ismodol orperit praessi scilla feugait augue velit wisim doloreet vero od tio et lum non vel iriure dolore tatummy nos dignim dolortie facip etuer sum dolutem zzriureril doloborper iure feuisit lore tetuer in utat volutetue minibh et alit ing ea alit praesed magna faccum inci tat ad magna alisit acipit lorem zzrit ea conulputem vullum.
Kurtizánokkal háltam egy fedél alatt – hold és virágfürt. (Macuo Basó).
A hegy és a kert besétál a szobába. Nyár, Vendégelő. (Macuo Basó)
Sárgább a sárga virág az aszú tea – fű illatában. (Josa Buszon)
Zárul az ösvény Bokorsűrűből illat: vadrózsa nyílik. (Josa Buszon)
Holdarca néma, kusza ágak szövetén, rád és rám tekint. (K. Szabó Erzébet)
Bazsarózsa hull két-három szirom egymáson pihen. (Josa Buszon)
Hányféle a vágy! A fehér csak az első kívánság-fonál. (Josa Buszon)
Rózsa mélyéből távozó méh szárnya is, szíve is nehéz. (Macuo Basó)
Tavaszi tenger lรกgy hullรกma napestig, lรกgy hullรกma, รณ! (Josa Buszon)
Az agyagedény reped: éjszaka jege, ó, felriadás (Macuo Basó).
A kötetet Szegi Amondó tervezte, Szél Ágnes képeinek felhasználásával Birs, Gnosis betűtípusból szedve Megjelent 5 példányban, Budapesten