punk graphic by annus design

i d eolร giรกja

s e i g o l o e d i

A punk egy rendszerellenes zenei mozgalom, amely 19741975 táján alakult ki (habár átmeneti formái már évekkel korábban is léteztek) olyan együttesek, mint a Ramones, a Sex Pistols, a The Damned és a The Clash zenéjével. A fogalom használható azokra a zenei színterekre is, amelyek ugyan később jelentek meg, de hasonló alapvető jellemzőkkel rendelkeznek, mint az első generációs „punk”, azonban gyakran tévesen utalnak vele egyéb együttesekre is, a „viselkedés”, ill. a „ﬁatalkori agresszió” fogalmán keresztül. A fogalmat gyakran használják a zenei mozgalomhoz kapcsolódó divatirányzattal, ideológiával és szubkul-túrával, vagy akár a tiszteletlen („csináld magad”) hozzáállással kapcsolatban is.

Although punks are frequently categorized as having left-wing or progressive views, punk politics cover the entire political spectrum. Punk-related ideologies are mostly concerned with individual freedom and anti-establishment views. Common punk viewpoints include anti-authoritarianism, a DIY ethic, non-conformity, direct action and not selling out. Other notable trends in punk politics include nihilism, anarchism, socialism, anti-militarism, anti-capitalism, antiracism, anti-sexism, anti-nationalism, anti-homophobia, environmentalism, vegetarianism, veganism and animal rights. However, some individuals within the punk subculture hold right-wing views (such as those associated with the Conservative Punk website), neo-Nazi views (Nazi punk), or are apolitical (e.g.horror punk). Early British punks expressed nihilistic views with the slogan No Future, which came from the Sex Pistols song “God Save the Queen”. In the United States, punks had a diﬀerent approach to nihilism based on their “unconcern for the present” and their “disaﬀection from both middle and working class standards”. Punk nihilism was expressed in the use of “harder, more self-destructive, consciousness-obliterating substances like heroin, or ... methamphetamine” and by the “mutilation of the body” with razor blades.

hist ory

e t e t n é ö R t

The punk subculture emerged in the United States, the United Kingdom, and Australia in the mid-1970s. Exactly which region originated punk has long been a major controversy within the movement. Two UK punks in a train carriage in 1986; note the hand-stencilled Crass symbol painted on the coat of on the man on the right Early punk had an abundance of antecedents and influences, and Jon Savage has described the subculture as a “bricolage” of almost every previous youth culture that existed in the West since the Second World War “stuck together with safety pins”. Various philosophical, political, and artistic movements influenced the subculture. In particular, punk drew inspiration from several strains of modern art. Various writers, books, and literary movements were important to the formation of the punk aesthetic. Punk rock has a variety of musical origins both within the rock and roll genre and beyond. The earliest form of punk rock, named protopunk in retrospect, started as a garage rock revival in the northeastern United States in the late 1960s. The first ongoing music scene that was assigned the punk label appeared in New York City between 1974 and 1976.At about the same time or shortly afterward, a punk scene developed in London. Soon after, Los Angeles became home to the third major punk scene. These three cities formed the backbone of the burgeoning movement, but there were also other scenes in a number of cities such as Brisbane and Boston. Around 1977, the subculture began to diversify with the proliferation of factions such as 2 Tone, Oi!, pop punk, New Wave, and No Wave. In the United States during the early 1980s, punk underwent a renaissance in the form of hardcore punk, which sought to do away with the frivolities introduced in the later years of the original movement, while at the same time Britain saw a parallel movement called streetpunk. Hardcore and streetpunk then spread to other regions just as the original subculture had. In the mid-1980s to the early 1990s in America, various underground scenes either directly evolved from punk or at least applied its attitudes to new styles, in the process producing the alternative rock and indie music scenes. A new movement in the United States became visible in the early and mid-1990s that sought to revive the punk movement, doing away with some of the trappings of hardcore.

A „punk rock” kifejezés (melyből a „punk” kezdőt vagy újoncot is jelent) amely az 1960-as évek képzetlen gitár és ének alapú amerikai rock and roll-együtteseire utal (például The Standells, The Sonics, The Seeds), amelyeket gyakran „garázsrock”-együttesekként soroltak be. A kifejezés Dave Marsh rock zenei kritikustól származik, aki elsőként használta a ? and the Mysterians jellemezésére, az 1971 májusában, a Creem magazinban megjelent cikkében, az 1970-es években azonban számos más rock zenei újságíró is átvette. A gitárosként és kritikusként is tevékenykedő Lenny Kaye is felhasználta a hatvanas évek garázsrockegyütteseivel és a pszichedelikus rock kezdetleges követőivel kapcsolatban. Lenny Kaye nem sokkal ezután Patti Smith avantgárd költővel együttest alakított, az elsőként, 1975-ben megjelent Horses című albumuk pedig nagy hatást gyakorolt a hetvenes évek punk rockereire. Részben ez vezetett ahhoz, hogy a zenére utalva, a kifejezést egyszerűen „punk”-ra rövidítették. Az 1960-as évek garázsegyütteseire gyakorolt hatása mellett a punk rock gyökereihez tartozik a durva viselkedés, a színpadi- és a színpadon kívüli erőszak, amely a hangszerek megrongálására is kiterjed, ahogyan az a korai Rolling Stones és a The Who esetében is megfigyelhető, és amely viselkedésmód visszavezethető az ötvenes évek végére, Eddie Cochran-hez és Gene Vincenthez; a goromba és disszonáns stílusú The Velvet Undergroundhoz; a szexuális és politikai konfrontációikról és színpadi erőszakosságukról is ismert detroiti Alice Cooperhez, The Stoogeshez és MC5-hoz; az angol pub rock színteret és a politikai undergroundot képviselő Mick Farrenhez és a The Deviantshoz; a New York Dollshoz és a hetvenes évek néhány brit „glam rock” illetőleg „art rock” előadójához, például David Bowie-hoz, Garry Glitterhez és a Roxy Musichoz. Megállapítható, hogy más műfajok, mint például a reggae, a funk vagy a rockabilly is hatást gyakoroltak a korai punk rockra. A punk rock válaszreakció volt a hetvenes évek populáris zenéjére, mindarra, amit a punkok a felszínes diszkózenében, a bombasztikus heavy metalban, progresszív rockban és aréna rockban láttak megtestesülni. A punk elutasította a hatvanas évek hippi ellenkultúrájának maradványait is. Lenézték az olyan együtteseket, amelyek túlélték a hatvanas éveket (például a Jefferson Airplane-t), mivel szerintük a korábban radikális kijelentéseik miatt általuk is tisztelt előadók elbutultak és szégyent hoztak magukra. Erre az egyik leggyakrabban felhozott példa a hetvenes évek közepén a televíziós sörreklámokban szereplő Eric Clapton, aki a hatvanas évek rockzenei ikonjaként szó szerint eladta magát a rendszernek, amellyel korábban szemben állt. Az ötvenes és hatvanas évek európai szituacionista mozgalma által képviselt kulturális kritika és lázadási stratégiák hatással voltak a brit punk mozgalom első képviselőire, különösen a Sex Pistolsra. A Pistols menedzsere, Malcolm McLaren tanulmányozta a szituacionista elveket, amelyek Vivienne West Wood által öltöttek formát az együttes ruházatában, továbbá feltűntek a Jamie Reid által a számukra készített grafikákon is. A brit punkmozgalom átvette a Skiffle-től a „csináld magad” attitűdöt, amely a II. világháború után, az 1950-es években bukkant fel Angliában. A brit punk rock megjelenése egybeesett a háború utáni konszenzus időszakának végével, amely megelőzte a thatcherizmust, és szinte az összes együttes munkásságában felbukkan a dühödt társadalmi elidegenedés.

visual art

s l I á i v zu

MűVészeT

A punk vizuális művészet olyan műalkotás, mely gyakran díszíti a punk rock albumok borítóit,a punk show-k és zinék röplapjait. Szándékos erőszak jellemzi, mint az újságokból és magazinokból kivágott betűk használata, egy eszköz, mely korábban emberrablás és váltságdíj jegyzetekkel volt kapcsolatos, így a feladó kézírása nem volt feltárható. A korábbi műalkotások többsége fekete-fehér volt, mert azokat punk magazinokban osztották szét, fénymásolókban többszörösített punk zinekben osztották szét, de amikor a sokkal magasabb kulcs, mint a ﬂuoreszkáló rózsaszín és sárga használata az ezzel kontrasztos feketével a Sex Pistols NEVER MIND the BOLLOCKS album borítóján, melyet Jamie Reid tervezett.

A Los angelesi művész Mark Vallen mondta, hogy a punknak egységes és komplex esztétikája volt. Érték volt a megbotránkozás és tisztelték azt, amit csúnyának tartottak. A punk egész lényege a szélesebb társadalom boldog elégedettségének a megzavarása és kizökkentése. A szakadt és agyontűzdelt antidivatos, sértő megnyilvánulás sehol máshol nem olyan egyértelmű, mint a punk albumborítókon. A punk vizuális művészet bármit képes magába foglalni a nyers, durva ﬁrkált betűktől kezdve a mindenütt éles vonásokkal rajzolt, megrázóan sértő ábrákig. Gyakran magazinokból vágnak ki és ragasztanak be képeket és ábrákat egy jelenet ábrázolására, és a színek gyakran két tónusúak és élesen kontrasztosak. Úgy tűnik, hogy a punk művészet fő esztétikája az, hogy sokkoljon, empátiát vagy ellenérzést váltson ki, maró vagy szarkasztikus szellemességgel vessen véget az előkelőségnek, kigúnyolja a politikát, politikai vagy társadalmi pártokat. A hanglemezborító és koncertposzter tervezésen felül a punk művészet megjelenik művészeti galériákban és kiállításokon. New Yorkban, az 1970-es

Punk visual art is artwork which often graces punk rock album covers, flyers for punk shows, and punk zines. It is characterised by deliberate violation, such as the use of letters cut out from newspapers and magazines, a device previously associated with kidnap and ransom notes, so the sender’s handwriting was not revealed. Much of the earlier artwork was in black and white, because it was distributed in punk zines reproduced at copy shops, but when colour was used in more expensive productions it was often characterised by being high key, such as the use of fluorescent pink and yellow contrasted with black on the cover of the Sex Pistols’ Never Mind the Bollocks album designed by Jamie Reid.

Los Angeles artist Mark Vallen has said: Punk had a unique and complex aesthetic. It was steeped in shock value and revered what was considered ugly. The whole look of punk was designed to disturb and disrupt the happy complacency of the wider society. Outside of punk’s torn and safety pinned anti-fashion statements, this impulse to outrage was never more apparent than on punk album covers. Punk visual art can include anything from crudely scribbled letters to shockingly jarring figures drawn with sharp points everywhere. Often images and figures are cut and pasted from magazines to create a scene and the colors are often two tone and deeply contrasing. The main aesthetic of punk art seems to be to either shock, create a sense of empathy or revulsion, make a grander point with an acidic or sarcastic wit, poke fun at politics, political factions, or social factions. In addition to record cover and concert poster design, “Punk Art” also extended into art galleries and exhibition spaces. In New York in the mid-1970s there was much overlap between the music and art scenes. Many of the visual artists who were regulars at CBGB and related music venues participated in a large Punk Art Exhibition held in Washington DC in 1978. Among those featured were John Holmstrom and Legs McNeil of Punk (magazine), a pioneering fanzine that combined music coverage with cartoons and photo-narratives; Alan Vega (aka Alan Suicide) whose electronic junk sculpture predated his role in the

e mi ja

id re e te mi a et j t í sz by ké id re

művész állandóan jelen volt CBGB-n és részt vettek 1978-ban Washington DC-ben rendezett óriási punk művészeti kiállításon, mely egyben zenei találkozó hely is volt. Kiemelhetjük közülük John Holstromot és Legs M-t, a Punk magazintól, mely úttörőként egyesítette a zenét karikatúrákkal és fotós beszámolókkal; Alan Vega (másnéven Allan Suicide), aki mielőtt a Suicide nevű bandában szere-pelt, ócska, használaton kívüli elektro-nikus kütyükből épített szobrokat; a fotográfus Marcia Resnick és Jimmy De Sana; Ruth Marten a tetováló művész, a ﬁlmkészítő Amos Poe; és művészek, mint Tom Otterness és Beth és Scott B az X magazintól. A Punk Art 1978-ban New Yorkban a School of visual arts-ban bemutatta egy éjszaka a jellemző ﬁlmeket, előadásokat, slideshowkat. Más korábbi Punk kiállításokról szólt a Times Square Show (1980) és New York New Wave (1981). A Punk esztétika volt a meghatározó az East Village művészeti galériában (1982-1986), ahol a művészetet a rap és a hiphop is inspirálta.

music group Suicide (band); photographers Marcia Resnick and Jimmy De Sana; tattoo artist Ruth Marten; filmmaker Amos Poe; and artists like Tom Otterness and Beth and Scott B associated with X Magazine. A related, one night Punk Art show at the School of Visual Arts in NYC (1978) featuring films, performances and slide shows also included Robert Mapplethorpe and Diego Cortez. Other early “Punk” exhibits included the “Times Square Show” (1980) and “New York New Wave” at PS 1 (1981) . Punk Art would find an ongoing home on the Lower East Side with the establishment of ABC No Rio Gallery in 1980; and a Punk aesthetic was a dominant strand in the art galleries of the East Village (from 1982 -86) where art was also inspired by Rap and Hip Hop, trends roughly contemporaneous with Punk.

Leslie S Schiﬀ moved from Chicago to New York in the earl early 1970s. Much of her art involves collage and the Xerox photocopy machine. Her images are root rooted in her personal psyche and have an intuitive meaning that is not always easily underintuitiv stood. In exhib exhibitions, Xerox sheets are combined and displayed decoratively on the wall. Schiﬀ has also displaye created books; and made video and sound tapes.

Leslie Schiff az 1970-es évek elején költözöttt Chicagóból New Yorkba. Művei közül sok kollázzsal és fénymásolattal készül. A képeit gyökereztetik a személyes pszichéjében és van egy olyan intuitív jelen-tésük, amit nem mindig könnyen értenek meg. Kiállításokban a fénymásolatlepedőket dekoratívan kombinálja és bemutatotja be a falon. Schiff még könyveket is hozott létre; valamint videót és hangszalagokat csinált.

Leslie Schiff, Blow Up, színfénymásolat, 19788 Leslie Schiff, Blow Up, color Xerox, 1978

f f i h c S leslie 16

A major attraction at the opening of the Punk Art exhibition was Ruth Marten’s live tattoo performance. We first learned about Ruth from Marcia Resnick and then from the musician Helen Wheels, who had three tattoos by Marten. Like other artists in the exhibition, Marten operated in a gray area between high and low art. She was a fine art painter and a commercial illustrator, as well as a working tattoo artist. Marten made the case for tattooing as a serious art form with real conviction by incorporating different ethnic traditions into her tattoo repertoire, exploring new imagery, and staging tattoo performances in art settings. Some of Ruth’s tattoos adorned wellknown downtown personalities like the rocker Helen Wheels and the drag performer Ethyl Eichelberger. In the years following the Punk Art show, however, Marten de-emphasized her tattoo work, in favor of commercial illustration and fine art.

ruth m arten

Egyik jelentős attrakció a Punk Art kiállítás megnyitásánál Ruth Marten élő tetováláselőadása volt. Először Ruthról tanultunk Marcia Resnickből azután a zenészről, Helen Wheelsből, akinek Marten által volt három tetoválása. Mint a többi művész a kiállításon Marten magas és alacsony művészet között működött egy szürke területben. Ő munkatetoválásművészként képzőművészet-festő és kereskedelmi rajzoló is volt. Marten csinálta az ügyet tetováló komoly műformaként igazi elítéléssel összeolvadó különböző nemzeti kisebbségi által a bele való hagyományok repertoárt tetoválnak miközben új képanyagot tárnak fel, és művészetbeállításokban visznek színre tetováláselőadásokat. Ruth tetoválásai közül néhány jól ismert belvárosi személyiségeket díszített mint a rockert, Helen Wheelst, és az előadóművészt, Ethyl Eichelbergert. A Punk Art showt követő években továbbra is folytatta tetováló munkáit, a kereskedelmi illusztráció és képzőművészet oldalát hangsúlyozva.

oto , Ph s l e Whe len e H lás n s on tová grodma o e o t t t . b a n o T e n, art n, r arte man ruth m heelse M h d n w Rut b Gro o hele épe R y k b fény

o i k Z N G a ma

maga zines

A punk zine (or punkzine) is a zine devoted to punk culture, most often punk rock music, bands, or the DIY punk ethic. Punk zines are the most likely place to find punk literature. Selection of British and American punk zines, 1994-2004 One of the earliest punk zines was the New York magazine Punk. It was started by John Holmstrom, Ged Dunn, and Legs McNeil, who published the first issue in January 1976. The zine championed the early New York underground music scene and helped associate the word “punk” with these bands, most notably, The Ramones. Punk received a flash of attention in England until 1977 when the punks across the Atlantic started making their own punk zines. An early UK punk zine was Sniffin’ Glue, produced by Mark Perry, who also founded the band Alternative TV, in 1976. However, the magazine never applied this term to itself, and indeed it is thought that it did not come into use until the early 1980s. The term punkzine was possibly coined amongst anarcho-punk circles, specifically by writers who objected to the connotations of the word fanzine, believing the first part of the word to imply the slavish following of pop groups, and unquestioning acceptance of celebrity culture. The DIY aesthetic of punk created a thriving underground press; someone could not only start a band but also be a music journalist and critic. Mark Perry produced the first photocopied issue of Sniffin’ Glue in London immediately after that Ramones concert in 1976. In the US, such titles as Punk, Search & Destroy (later REsearch), Flipside and Slash chronicled and helped to define the emerging culture. Such amateur magazines took inspiration from the rock fanzines of the early 70s, which themselves had roots in the science fiction fan community. Probably the most influential of the fanzines to cross over from SF fandom to rock and, later, punk rock and “new wave” was Greg Shaw’s Who Put the Bomp, published since 1970. Punk zines were produced in many European countries in the years after the first productions for example the first appeared in Ireland in March 1977. The politically-charged Maximum RocknRoll and the anarchist Profane Existence were among the most important fanzines in the 1980s and onward. By that time, every local “scene” had at least one, often primitively- or casually-published magazine with news, gossip, and interviews with local or touring bands. The magazine Factsheet Five chronicled thousands of underground publications and “zines” in the 1980’s and 1990’s.

A punk zine olyan zine, melyet a punk kultúrának, leggyakrabban a punk rock zenének, bandáknak vagy a csináld magad punk etikának szentel-tek. A punk zinék a punk irodalom legkedveltebb lelőhelyei. Brit és amerikai punk zinék válogatása, 1994-2004 A legkorábbi punk zinék egyike a Punk New York Magazin. John Holm-strom, Ged Dun, Legs McNeil kezdték el, 1976 januárjában jelent meg az első példányszám. A zine a korai New York underground zene térhódításáért szállt síkra és a punk szót társította ezekkel a bandákkal, különösen a The Ramones-sal. A Punk 1977-ig Angliában volt a ﬁgyelem központjában, amikor is az Atlanti-óceánon túl is jelentek meg punk zinék. Egy korai angliai punk zine volt a Sniffin’Glue, melyet Mark Pery adott ki, aki a Alternative TV bandát is megalakította 1976-ban- Habár a magazinról valójában azt gondolták, hogy nem kerül köztudatba az 1980-as évek elejéig. A punk zine időszak talán új szót alkot az anarchista punk körökben, különösen az írók által, akik tiltakoztak a fanzine (amatőr magazin) szó mellékzöngéje ellen. A punk csináld magad esztétika gyarapította az undergraund sajtót; valaki nem csak egy bandát hozott létre, de zenei újságíró és kritikus is lehetett egyben. Mark Perry adta ki a Sniﬃn’ Glue első fénymásolt példányát Londonban, közvetlenül az 1976-os Ramones koncert után. Az USA-ban, ilyen címek punkként, a Search & Destroy (későbbi REsearch), B oldal és Slash krónikákban feljegy-zett és segített hogy határozza meg a felszínre kerülő kultúrát. Sok amatőr magazin a 70-es évek eleji rockfanzinokból vett ihletet, melyik maguk gyökerei voltak a tudo-mányos-fantasztikus rajongó közösségben. Valószínűleg a legtöbb befolyásos a fanzinok keresztbe több mint SF rajongóságból rock és később a punkrock és új hullám Greg Shaw Who Putja voltak a Bomp, akit 1970 óta kiadtak. Punk zinek sok európai országban jelentek meg az első terméket követő években, ami Írországban jelent meg 1977 márciusában. A politikus Maximum RocknRoll és az anarchista Profane Existence volt az 1980-as években azok, akiket a legtöbb fontos fanzinék jellemeztek. Addigra minden helyi helynek volt gyakran primitív vagy alkalmi-kiadott magazin, benne hírek, pletykák, és megbeszélések a helyi vagy utazó bandákkal. A Factsheet Five magazin krónikákban több ezer feljegyzett földalatti publikáció és “zines” volt az 1980-as és 1990-es években.

in our search for artists linked to Punk we found many affiliated with the artists group Collaborative Projects Inc., and especially the subset involved with the â&#x20AC;&#x153;Colabâ&#x20AC;? sponsored publication X Magazine (originally known as X Motion Picture Magazine). Colab was a non-profit organization explicitly created by young downtown artists involved with film, video, photography and other media to take advantage of newly available government grants. The kinship between the artists of Colab and the rock musicians at CBGB reflected a tight-knit scene where many of the participants lived in the same downtown tenements and lofts. All shared similar aesthetic interests as well as a grassroots approach to promotion and distribution rooted in the perception that the established galleries and record labels largely ignored young artists and musicians. X was published by the artists themselves who were free to do whatever they wanted on their assigned pages. Some contributors focused on the new music scene, while others favored the same kind of provocative content and populist politics found in the music. The connection between X and Punk Rock was most overt at the X Magazine Benefit when the Contortions, DNA, the Erasers and other rock groups with strong links to the visual arts contributed their talents to help raise money to print the magazineâ&#x20AC;&#x2122;s second issue.

x MAGA ZIN

X MAGAZIN Punkhoz kapcsolódó művészeket keresve sokra bukkantunk, akik a kollaboratív projeck Inc művészbandával vannak kapcsolatban. és különösen megtaláltuk az X magazin (eredetileg közismert nevén X Motion Picture Magazin) kiadását ponzoráló „colab”-ot. A Colab egy kimondottan fiatal, belvárosi, filmmel, videóval, fényképezéssel és más médiával kapcsolatban álló művészet által arra a célra létrehozott nonprofit szervezet, hogy kihasználják a kormánytól kapható adományokat. A Colab művészei és a CBGB-ben a rock zenészek közötti rokonság ott tükröződik, ahol sok résztvevő ugyanabban a bérelt lakásban és padlásszobában lakott. Hasonló figyelemben részesültek a galériák és hanglemezborítók által mellőzött fiatal művészek és zenészek. Az x-et maguk a művészek adták ki, akik szabad kezet kaptak a számukra kijelölt oldalakon. néhány munkatárs az új zenére fókuszált, miközben mások ugyanazt a provokatív tartalmat és populista politikát találták meg a zenében. Az X és a Punk Rock közötti kapcsolat az X Magazin Benfefit –nél volt a legnyilvánvalóbb, amikor a Contortions, DNA, the Erasers és más rock bandák szoros kapcsolatban a vizuális művészetekkel tehetségükkel hozzájárultak a pénz előteremtéséhez, hogy a magazin második példányát kinyomtassák.

ternational len from In to (s ll he tc X Magazine, Eric Mi the R.A.F., on t ne Ge Times), y 1978 Timeses 4,5,6, Ma rnational Vol. 2, Issu e t n I t t o Vol. 2, hell (lop Magazine, X , Eric Mitc . n e F t a R.A. ból), Gene ájusa 6, 1978 m , 5 , 4 s e u Iss

“Magazine X Thanks...,” from X Magazine, Vol. 2, Issues 4,5,6, May 1978

x MAGAZINe köszönet...X magazinból Vol. 2, 4,5,6-ot bocsát ki, 1978 májusa

ego Cortez, ‘OFAnya Phillips and Di / ‘TERRORIST’ / FICIAL’ / ‘SUICIDE’ on about Anya’s ‘PROTEST’ (a discussi ne during the courtroom drawing do Moller in Stamtestimony of Irmgard gazine, Vol. 2, mheim, Germany), X Ma 78 Issues 4,5,6, May 19 , OFFIés Diego Cortez ps li il Ph Anya PROTEST / / TERRORIST CIAL / SUICIDE lóteremi ya bírósági tárg (egy vita Anya Moller d iközben Irmgar rajzolásáról,m , Némean mb tesz Stammhei tanúvallomást Is2, l. Magazine, Vo tországban), X 78 májusa sues 4,5,6, 19

Beth B.Scott B, “Interview with Robert ExJ. Howe, Commanding Officer, Arson 2, Vol. ine, plosive Squad, NYC,” X Magaz Issues 4,5,6, May 1978 Beth b.Scott b, megbeszélés Roberttel Exj. Howe, hadtestparancsnok, Arson 2, Vol. in, magaz X NYC, g, plosive oszta a május 1978 ki, t 4,5,6-ot bocsá

X Magazine, Vol. 2, Issues 4,5,6, May 1978 x MAGAZINe. 2,4, 5,6. kiadás 1978 május

Robin Win ters, X Y OFFER, Vol. 2, I X Magazin ssues 4,5 e, ,6, May 1 978 Robin Winter sök, X Y AJÁNLAT, Vol. 2, 4,5, X magazin, 6-os szám, 1978 májusa

In 1978 Punk Magazine was king of the roost when it came to the concept of punk art. It was the magazine’s willingness to participate in our exhibition that gave the show legitimacy and encouraged all the other artists to get involved. Yet from the perspective of the traditional art world, Punk barely existed. The magazine’s roots lay far from Soho; its birthplace was suburban Connecticut where it was first conceived by three high school teenagers, John Holmstrom, Legs McNeil, and G. E. Dunn in 1975. John was the editor and cartoonist; Legs was the magazine’s “Resident Punk;” and Dunn was the shortlived publisher. Part music fanzine and part comic book, the boys of Punk were not concerned about art; they just wanted to have fun, meet girls and get free admission into the clubs in New York. Following their favorite rock group, The Dictators to CBGB, Punk quickly

punk

MAGAZIN

established its place in the emerging scene. From the very first issue, the magazine embodied its unique style. Articles about bands alternated with cartoons, references to TV culture, and features bristling with rebellious teen attitude. Historians can argue over who first coined the term “punk rock,” but there is little doubt that it was Punk Magazine that fleshed out the term and linked it with the music at CBGB. John and Legs were unapologetically low brow. They loved rock ‘n roll and hated pretentious “crap.” But in fact they represented a new avantgarde, young media-saturated artists turned oﬀ by an overly intellectual art scene seeking new audiences by embracing commercial and popular art.

1978-ban Punk Magazine a kakasülő királya volt, amikor létrejött a punkművészet fogalmához. Ez a magazin már elég volt ahhoz, hogy részt vegyen a kiállításunkon, ami a bemutatótörvényességet adta és biztatta a többi művészt, hogy vegyenek részt benne. Ekkor még a hagyományos művészetvilág perspektívájából, a punk alig létezett. A magazin gyökerei messze feküdtek Sohotól; ez a szülőhelye volt, Connecticut elővárosa, ahol is három középiskolai tizenéves agyában 1975-ben született meg a gondolat , John Holmstrom, Legs McNeil, és G E Dunn. Johnban volt a szerkesztő és karikaturista; Legs volt a magazin Resident Punkja; és Dunn volt a rövid életű kiadó. Részzenei fanzin és részképregény jellemezte, a Punk nem voltak érintett művészetről; éppen jól akartak szórakozni, lányokkal akartak találkozni és new yorki klubokba akartak ingyenes belépést. A kedvenc rock zenekarjukat követően, The Dictators CBGB-nek, a Punk gyorsan megalapította a helyét a felszínre kerülő színhelyben. A legelső kérdéstől a magazin megtestesítette

az egyedülálló stílusát. A cikkek bandákról szólnak, rajzﬁlmekkel váltakoztak, utalásokkal a tévékultúrára, és sok lázadó tinédzser hozzáállás van bennük. A történészek tudnak érvelni amellett, hogy afölött, aki először verte a punkrock kifejezést, de ott van kicsi kétség, hogy ez Punk Magazine volt, az húsosodott kint az időszak és kapcsolatba hozta azt a zenével CBGB John és Legs kérően alacsonyak voltak szemöldök. Szerették a rock and rollt és utált nagyratörő szemetet. De tény, hogy amit képviseltek, egy új avantgarde, ﬁatal média-a telített művészek lefordultak egy túlságosan szellemi művészetszínhely által, ami új közönségeket keres azáltal, hogy kereskedelmi és népszerű művészetet képvisel.

punk MAGAZIN 27

lemez boRÍTÓk

m u b l a cover

The punk was far more than simply a musical genre, though it produced some of the best pop music ever made (as well as a lot of the worst). It was a fully articulated subculture, with a distinctive visual style involving a bricolage of elements such as fetish clothing, teddy boy gear, ripped and torn items and, unfortunately, nazi uniforms. It also developed, partly through necessity, a distinctive graphic design style, which found expression in record sleeves, publicity and in ‘zines’, the xeroxed and collaged publications which were one of the most distinctive developments coming out of punk. Jamie Reid’s graphics for the Sex Pistol’s record covers and publicity material also so employed similar techniques to great eﬀect. His famous collage of Queen with with a safety pin through her nose for the cover of the Sex Pistol’s controversial single ‘God Save the Queen’ is now recognised as a classic piece of design.

If we say it, that punk, everybody remembers Sex Pistols ﬁrst. This not chance, since the most determining gang was, most albums with an expense. Their covers the collage, montage a technique characterize it, Sex Pistols inscription from grotesque letters with a mixed type on a decollete or shoddy paper. The background mostly monochrome, you are coﬀee, white, pink one yellow one, on which the inscription can prevail well,. They appear often the punk symbols, than pl. the safety pin. Ten Pole album the derision of Walt Disney Bambi, than the font type, than considering the graphics. The photo depicting the gang appears on the record sleeves often.

A punk volt sokkal több mint egyszerűen egy zenés műfaj, bár ez termelte a legjobb popzene egy részét, amit valaha csináltak, (olyan jól, mint sok a rosszak között a legjobb.) Ez egy teljesen tagolt szubkultúra volt egy jellegzetes vizuális stílussal, ami az elemek egy “bricolage”-ével, mint például a fétisruházattal, csavaros felszereléssel, hasított és elszakadt dolgokkal és sajnos náci egyenruhával. Ezzel együtt szükségszerűen fejlődött, egy jellegzetes graﬁkai tervstílus, ami kifejezést talált a lemezborítókban. Jellemezte a nyilvánosság és ‘zinek, az fénymásolt és collagedpublikációk, mint tipikus punk eszközök.Jamie Reid graﬁkái a Sex Pistols rekordfedőiért és nyilvánosságanyagáért szintén nagy hatással hasonló technikákat alkalmaztak. Az övé az a Pistols ellentmondásos egyetlen istenének a fedőjéért való orrán keresztüli biztosítótűvel rendelkező királynő híres kollázsa, a királynőt most egy klasszikus darab tervnek ismerik el

Ha azt mondjuk, hogy punk, mindenkinek a Sex Pistols jut először az eszébe. Ez nem véletlen, hiszen a legmeghatározóbb banda volt, a legtöbb album kiadással. Borítóikat a kollázs, montázs technika jellemzi, a Sex Pistols felirat vegyes típusú groteszk betűkből egy kivágott vagy tépett papíron. A háttér többnyire egyszínű, fekete, fehér, rózsaszín vagy sárga, amin a felirat jól tud érvényesülni. Gyakran jelennek meg a punk jelképek, mint pl. a biztosítótű. A Ten Pole album a Walt Disney Bambijának a kigúnyolása, mint a betűtípust, mint a graﬁkát tekintve. A bandát ábrázoló fotó is gyakran megjelenik a lemezborítókon.

Ramondes, The Clash and Damned punk gangs not anymore the shoddy collage technique it was elected at their record sleeve. At these covers the determined one, rich colour grotesque letters dominate. London Callingnál pl. a bold letter variant was used, the attention is directed to the text hereby. Beside the text the other determining element on these covers the photo., the band is typical of his conduct, many times provokatík pictures. Many times feketefehérek, that let a proper contrast be created with the coloured inscriptions. Ramones there is not a photo at an album, but graphics, but here, than a plain pictorial element dominates.

A Ramondes, a The Clash és a Damned punk bandák már nem a tépdelős kollázs technikát választották a lemezborítójuknál. Ezeknél a borítóknál a határozott, élénk színű groteszk betűk dominálnak. A London Callingnál pl. kövér betűváltozatot használtak, ezáltal is a szövegre terelik a ﬁgyelmet. A szöveg mellett a másik meghatározó elem ezeken a borítókon a fotó., az együttes életvitelére jellemző, soszor provokatík képek. Sokszor feketefehérek, hogy kellő kontrasztot alkossanak a színes feliratokkal. A Ramones albumnál nem fotó van, hanem graﬁka, de itt is, mint egyszerű képi elem dominál.

At this two Sex Pistols at a cover the background the dominant one. A picture frame with broken glass is visible at the other one till then while a sample with wallpaper-like, flashy Szin dominates at one. By Jemie Ried is usual with shoddy texts with paper at both.

Ennél a két Sex Pistols borítónál a háttér a domináló. Míg az egyiknél tapétaszerű, harsány szinű minta dominál, addig a másiknál egy betört üvegű képkeret látható. Mindkettőnél a Jemie Riedtől megszokott tépett papíros szövegekkel.

m o l a t r a content t i deolÓ gi ja á

2-5

ideologies t net ö t R é e

6-9

history vizuálIs Mű észe V T

a visual rt

maGaZiNo k

10-17

18-27

maga zines

lemez boRÍTÓ k

28-33

cover album