A koronavírus hatása Irán bel- és külpolitikai folyamataira by Antall József Tudásközpont

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

A KORONAVÍRUS HATÁSA IRÁN BEL- ÉS KÜLPOLITIKAI FOLYAMATAIRA ÉVA ÁDÁM

1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Dobrowiecki Péter Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

A kiadó elérhetősége: 1093 Budapest, Czuczor utca 2. Tel: +36 20 310-87-76 Email: ajtk@ajtk.hu Web: ajtk.hu

1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A KORONAVÍRUS HATÁSA IRÁN BEL- ÉS KÜLPOLITIKAI FOLYAMATAIRA ÉVA ÁDÁM

KONTEXTUS Irán számára a koronavírus megjelenése egy több éve tartó bel- és külpolitikai válságsorozat betetőzését jelenti. Donald Trump hatalomra kerülése óta az amerikai-iráni kapcsolatok történelmi mélypontra kerültek. Az amerikai kormányzat maximális politikai és gazdasági nyomást helyez az iráni rezsimre1 és gazdaságra, amelyet az európai államok az elmúlt három évben EU-s keretek között igyekeztek enyhíteni, sikertelenül. 2019-ben az iráni legfelsőbb vezető Ali Khámenei már úgy nyilatkozott, hogy az USA és az európai államok is magára hagyták Iránt, illetve Oroszországtól és Kínától sem várható, hogy önmagukban megmentsék az iráni gazdaságot, ezért Iránnak független és önellátó gazdaság felépítésére van szüksége.2 Azt iráni gazdasági elemzők is egyből elismerték, hogy Iránnak számos olyan strukturális nehézséggel kell szembenéznie az önellátó gazdaság létrehozása felé vezető úton, amelyek a szankcióktól függetlenül vagy azokkal összefüggésben jellemzik Irán gazdasági rendszerét.3 Ugyanakkor az iráni gazdaság gyakorlatilag 1979 óta ugyanazokkal a strukturális problémákkal küzd, ezért azt egy külpolitikai elemző sem merte határozottan állítani, hogy Trump maximális nyomásgyakorlás politikája az iráni rezsim politikai vagy gazdasági összeomlásához vezetne. A koronavírus megjelenése azonban egy precedens nélküli gazdasági válságot eredményezhet, amit meglovagolva az USA megadhatja a végső döfést az iráni gazdaság számára. Másrészt, egy komolyabb iráni belpolitikai válság is beláthatatlan kimenetelhez vezethet. 2019 novemberében az üzemanyagárak állami támogatásának csökkentése országos szintű, decemberig tartó zavargásokat eredményezett. Ezt a krízist a kormány csak fegyveres erői bevetésével tudta megfékezni, ami ezrek halálát vagy bebörtönzését eredményezte. 2020 januárjában a belpolitikai krízis után egy külpolitikai válság kezdődött Irán és az Amerikai Egyesült Államok között Kászem Szolejmáni, az iráni Forradalmi Gárda különleges alakulata, a Szepáh-e Qodsz meggyilkolását követően.4 Az iráni rezsim válaszlépései közben az Iszlám Forradalmi Gárda tévedésből lelőtt egy ukrán utasszállító repülőgépet, Az elemzésben az “iráni rezsim” kifejezés alatt az ország teokratikus, tehát nem demokratikusan választott intézményeit és vezetőit értem, amelyek az 1979-es iszlám forradalom bel- és külpolitikai elveinek végrehajtását priorizálják. Ezzel szemben az “iráni kormány” kifejezés alatt a demokratikusan választott kormány intézményeit és vezetőit értem, akik lehetnek rezsimkövetőek és/vagy pragmatikusak is. (a szerző)

2 Patrick Clawson: The Most Important Speech of the Year in Iran: Hostile to the West, No Concessions at Home. The Washington Institute. <https://www.washingtoninstitute.org/policy-analysis/view/the-most-important-speechof-the-year-in-iran-hostile-to-the-west-no-conces> Hozzáférés: 2020. március 25. 3 Bijan Khajehpour: 5 obstacles to Khamenei’s call for ‘boost in domestic production’. Al-Monitor. <https://www. al-monitor.com/pulse/originals/2019/04/iran-economic-khamenei-pickup-domestic-production-corruption. html> Hozzáférés: 2020. március 25. 4 Éva Ádám: Az USA és Irán között a közelmúltban lezajlott fegyveres konfliktus előzményei és várható kimenetele. Antall József Tudásközpont. <https://ajtk.hu/hu/kutatas/kutatas-blog/az-usa-es-iran-kozott-a-kozelmultban-lezajlottfegyveres-konfliktus-elozmenyei-es-varhato-kimenetele> Hozzáférés: 2020. március 25.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

amelyet napokig a gép technikai meghibásodásaként kommunikált. Ezzel ismét egy belpolitikai válság alakult ki, mivel a rezsimet és annak katonai szervezetét kritizáló egyetemista tömegek az utcára vonultak tüntetni. Ez a válságsorozat egy nagyon sajátos helyzetet teremtett a februárban lezajlott parlamenti választások előtt. A rekord alacsony szavazói részvétel azt mutatta, hogy a rezsim a korábbiaknál nagyobb mértékben veszített támogatottságából, az ellenzékiek távol maradása a választási urnáktól viszont azt eredményezte, hogy a parlamentben többségbe kerültek a rezsim konzervatív támogatói. Február végén tehát egy meggyengült, az Egyesült Államok ellen további válaszcsapásokat tervező, azonban a korábbinál konzervatívabb összetételű kormány nézett a következő krízis elé. A gazdasági szankciók által okozott gazdásági válság és a regionális konfliktusok eszkalálódása mellett Irán számára az olajtermelőországok belső konfliktusa okozhat még jelentős problémát. A koronavírus megjelenése Kínában világszerte jelentősen csökkentette a nyersolajkeresletet, aminek következtében az OPEC és az azzal partnerségben működő olajtermelő országok (OPEC+ partnerség) március elején válságkezelő egyeztetéseket tartottak a nyersolajkitermelés drasztikus csökkentésének szükségességéről. Mivel azonban az egyeztetések Szaúd-Arábia és a nem-OPEC tagokat kvázi vezető Oroszország között teljes kudarcot vallottak, ezért a tervezett lépések ellenkezője történt: Szaúd-Arábia és Oroszország olajkitermelési versenybe kezdett, folyamatosan csökkentve ezáltal az olaj világpiaci árát.5 Mivel Irán évtizedek óta gazdasági szankciók alatt működik, ezért az olajpiac szűkülése és a koronavírus általi további elszigetelődése várhatóan tovább rontja az ország gazdasági helyzetét.6

IRÁN ÉS A KORONAVÍRUS A Covid-19 vírus kapcsán Kína után gyorsan Irán került a nemzetközi média figyelmébe, mivel a kelet-ázsiai országhoz hasonlóan már az első napokban sejthető volt, hogy a fertőzöttek valódi számát nem ismeri, vagy pedig eltitkolja az iráni kormány és félő volt, hogy Irán ennél fogva nem teszi meg a megfelelő lépéseket a járvány megfékezésére, elkerülendő a pánikhangulatot és megőrizve a rezsim biztonságát. Március közepére azonban a koronavírus megjelent a legtöbb közel-keleti országban. Nemcsak a régió többi állama, hanem többek között Kanada, Észtország és Új-Zéland kormányai is az iráni vezetést okolták a vírus gyors elterjedéséért országaikban.7 Tény, hogy Magyarországon is iráni diákok kerültek elsők között kórházi karanténba, mivel még akkor is hazautaztak Iránba, amikor már minden elemző számára egyértelmű volt, hogy Iránban a járvány átlépte a kontrollálhatóság határát. Az iráni koronavírusjárvány kezelése tehát gyorsan regionális majd globális problémává vált, ami által még az Irán ellen az Egyesült Államok által négy Gaurav Sharma: Oil Likely To Slump Below $30 On Failure Of OPEC+ And Saudi Indignation. Forbes. <https:// www.forbes.com/sites/gauravsharma/2020/03/08/oil-likely-to-slump-below-30-courtesy-failure-of-opec-andsaudi-indignation/> Hozzáférés: 2020. március 25. 5

Rachel Ziemba: Saudi-Russia oil war: Many losers, few winners. Middle East Eye. <https://www.middleeasteye. net/opinion/saudi-russia-oil-war-who-are-biggest-losers> Hozzáférés: 2020. március 25. 6

Kayvan Hosseini & BBC Monitoring: Is Iran covering up its outbreak? BBC Persian. <https://www.bbc.com/ news/world-middle-east-51930856?fbclid=IwAR2c-be554U4EW9-97T3QHQIGHIcv1WAC0V7biYpCyJcLZROQn kR115RsCY> Hozzáférés: 2020. Március 25.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

évtizede bevezetett gazdasági szankciók részleges feloldásának igénye is megjelent a külpolitikai elemzők és politikai vezetők részéről.8 Az Irán által elfogadható külső segítség azonban az 1979-es iszlám forradalom óta egy fontos ideológiai kérdés, így a mostani krízishelyzetben is erős reakciókat eredményezett a rezsim vezetői részéről az amerikai támogatás opciójának felmerülése. Március 22-én Ali Khámenei legfelsőbb vezető vis�szautasította az Egyesült Államok által felajánlott bárminemű segítséget mondván, hogy ez csupán az amerikai vezetők újabb eszköze lenne arra, hogy még inkább elterjesszék azt a vírust az országban, ami állítása szerint eredetileg egy amerikai tudósok által létrehozott biológiai fegyver.9 Az iráni rezsim számára a koronavírus terjedésének megfékezése nemcsak egy közegészségügyi feladat, hanem egy vallási, ideológiai és belpolitikai kérdés is. A rezsim számára a járvány megfékezésével egyenrangú vagy talán még fontosabb feladat a rezsimbiztonság megőrzése. A vírus megjelenését követő első egy hét intézkedései ezt a meggyőződést igazolták. A vallási elem a jelenlegi krízishelyzetben megkérdőjelezhetetlen, mivel a járvány epicentruma nem a tizenkétmilliós Teherán, hanem a vallási kultusszal felövezett Kom városa. A síita iszlám legrangosabb vallástudósainak alma matereit adó Kom vallási szemináriumaiban számos kínai hallgató tanul, míg a város infrastrukturális fejlesztéseiben kínai cégek több ezer kínai alkalmazottja dolgozik, így nagyon hamar eljutott Komba a wuhani koronavírus. A város kitettsége ellenére a vallási kultusszal felövezett helyet azonnal védelmébe vették a síita vezetők mondván, hogy elképzelhetetlen, hogy a síita iszlám egyik legfontosabb központjában kárt tehet egy vírus.10 A vallási vezetők véleményét elfogadva Ali Khámenei elmulasztotta, hogy időben elrendelje a város karantén alá helyezését, ami így nemcsak helyben eredményezett több ezer halottat, hanem lehetővé tette a vírus országos elterjedését. Azt, hogy mennyi halálesetet okozhatott a vírus valójában csak Komban, azt az interneten azóta elterjedt műholdfelvételek illusztrálják, amelyeken az látszik, hogy egy kom-i temetőben megsokszorozódott a parcellák száma pár hét alatt.11 Hamar világossá vált azonban, hogy tarthatatlan a járványhelyzet vallási doktriner és ideológiai alapon való kezelése, mivel az egészségügyi rendszer, majd a gazdaság összeomlása Irán számára a világ bármely más országához képest súlyosabb következményekkel járna. A vírus elleni küzdelem tehát a kezdeti hezitálás után átkerült a közegészségügyi hatóságok kezébe. A közegészségügyi lépéseket tekintve számos elemző úgy véli, hogy Irán rossz gyakorlatot folytat, amellyel csak tovább súlyosbítja a helyzetet.12

8 Annelle Sheline: The Coronavirus Exposes the Foolishness of the US Sanctions Policy. The Nation. <https:// www.thenation.com/article/world/coronavirus-iran-sanctions/> Hozzáférés: 2020. március 25. 9 Ali Khámenei: US officials are charlatans and terrorists. The Official Website of Ayatollah Khamenei. <http:// english.khamenei.ir/news/7451/US-officials-are-charlatans-and-terrorists> Hozzáférés: 2020. március 26.

Mehdi Khalaji:The Coronavirus in Iran (Part 1): Clerical Factors. The Washington Institute. <https://www.washingtoninstitute. org/policy-analysis/view/the-coronavirus-in-iran-part-1-clerical-factors> Hozzáférés: 2020. március 26.

Julian Borger: Satellite images show Iran has built mass graves amid coronavirus outbreak. The Guardian. <https:// www.theguardian.com/world/2020/mar/12/coronavirus-iran-mass-graves-qom> Hozzáférés: 2020. március 26.

Baranyi Tamás Péter – Ilyash György – Szalai Máté – Varga Gergely: Az új koronavírus nemzetközi hatásai – esettanulmányok (1.). KKI-elemzések, E-2020/30., Külügyi és Külgazdasági Intézet, Budapest, 2020. 8. 12

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Ennek egyik legfontosabb példája, hogy bár Irán már a tömeges megbetegedések időszakában tart, a kormány még nem rendelt el kijárási tilalmat. A védekezés minősége abban is megmutatkozik, hogy Irán az egyetlen ország, ahol nem egyedi esetben, hanem nagy számban estek áldozatul a vírusnak a kormány vezető tisztségviselői. Szenior parlamenti képviselők és miniszteri rangú vezetők is vannak a halottak között. Az iráni intézkedések minőségéről kialakított képet azonban azóta jelentősen árnyalja, hogy Olaszország, Spanyolország, vagy éppen talán a legfejlettebb közegészségügyi ellátórendszerrel rendelkező Egyesült Államok is jelentős hibákat követett el, aminek következtében olyan mértékben tömegessé vált a járvány az adott országban, ami már meghaladja ellátórendszere kapacitásait. Az iráni járványveszély nagyságáról továbbra sem lehetnek pontos ismereteink, egyrészt mert a rezsim belső köreiből származó információk alapján a vezetők a kezdetektől fogva igyekeznek a megfertőződött és elhalálozott betegek valódi számának csupán a töredékét bevallani a világ felé.13 Másrészt viszont Irán az európai országokhoz hasonlóan küzd a tesztek hiányával, így Olaszországhoz vagy Magyarországhoz hasonlóan csupán korlátozott számú tesztelést tud végrehajtani, ami torzítja az adatokat.14 A Johns Hopkins Egyetem számításai alapján Iránban a jelenlegi állás szerint valamivel több, mint 32 ezer megbetegedést regisztráltak és közel 2400 haláleset köthető a koronavírushoz.15 Ami azonban ennél lényegesebb az az, hogy a dolgok jelenlegi állásához képest azt még iráni kutatók is nyilvánosan elismerték, hogy a legoptimálisabb forgatókönyv alapján is még nagyon messze van Irán a vírus legyőzésétől. A teheráni Sharif University for Technology szakértői három forgatókönyvet vázoltak fel arra nézve, hogy mekkora emberáldozattal járhat a koronavírus Iránban a járvány lecsengéséig.16 Eszerint a legjobb esetben is 120 ezer ember fertőződik majd meg, ami 12 ezer halálesetet eredményez. Ha az emberek nem elég fegyelmezettek a szabályok betartásában, akkor 300 ezer megbetegedés és 110 ezer haláleset várható. Végül, amennyiben a lakosság teljesen figyelmen kívül hagyja a hatóságok előírásait, akkor akár 4 millió megbetegedés és majdnem ugyanennyi haláleset várható. Ugyan a becslésekhez használt módszertan nem ismert és a becslést végző kutatók maguk sem ismerhetik pontosan a valós adatokat, az információ nyilvánosságra hozatala hivatalos csatornákon keresztül azt is jelentheti, hogy maga a rezsim is elismeri a helyzet súlyosságát. A veszélyhelyzet bel- és kül-, illetve biztonságpolitikai implikációi mellett azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Irán világszínvonalú eredményeket ért el Aljazeera and News Agencies: Legislator from Iran's Qom alleges coronavirus coverup. Aljazeera. <https:// www.aljazeera.com/news/2020/02/legislator-iran-qom-alleges-virus-coverup-200224100832284.html> Hozzáférés: 2020. március 26.

Tara Kangarlou – Joseph Hincks: 'People Are Dying Left and Right.' Inside Iran's Struggle to Contain Its Coronavirus Outbreak. Time. <https://time.com/5804706/iran-coronavirus/> Hozzáférés: 2020. március 27.

Johns Hopkins University: Coronavirus COVID-19 Global Cases by the Center for Systems Science and Engineering (CSSE) at Johns Hopkins University (JHU). <https://gisanddata.maps.arcgis.com/apps/opsdashboard/ index.html?fbclid=IwAR2RnuLTnC2TjLFDrFke8PiMGDhx-Bx3HMVym6CHcciazm1XwcTHvpZuXuM#/ bda7594740fd40299423467b48e9ecf6> Hozzáférés: 2020. március 27. 15

16 Aljazeera and News Agencies: Coronavirus pandemic 'could kill millions' in Iran. Aljazeera. <https://www. aljazeera.com/news/2020/03/coronavirus-pandemic-kill-millions-iran-200317135500255.html> Hozzáférés: 2020. március 27.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

az orvostudományi kutatások területén az elmúlt évtizedekben, aminek nagy hasznát veheti a jelenlegi körülmények között. A koronavírus ellen Irán nemcsak jelentős közegészségügyi intézkedéseket tesz ma már, hanem igazoltan számos iráni kutatóintézet foglalkozik a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésével, illetve a koronavírus által megbetegedett páciensek lehetséges kezelési módszereivel.17

A BEL- ÉS KÜLPOLITIKAI HATÁSOK A koronavírus megjelenésének legfontosabb belpolitikai hatása mindenképpen az lehet, hogy az iráni rezsim kapacitásai jelentős részét a folyamatban lévő regionális politikái helyett közegészségügyi feladatokra és gazdaságélénkítő intézkedésekre fordítja. Fontos elkülöníteni a legfelsőbb vezető üzeneteit, a forradalmi szervezetek intézkedéseit, illetve a demokratikusan választott kormány döntéseit. Ali Khámenei beszédei általában ideológiai töltetűek és a tágabb globális és regionális kontextusra reflektálnak. Jelen esetben az amerikai egészségügyi segélyt elutasító beszédét követően nem volt újabb jelentős megnyilvánulása. Feladata ilyen tekintetben mindenképpen szimbolikus, az 1979-es iszlám forradalom ideológiai elveinek védelme a célja beszédeivel. A nézeteit tükröző bel- és külpolitikai intézkedések a közvetlen irányítása alá tartozó forradalmi intézményeken keresztül valósulnak meg. Khámenei az elmúlt évtizedek alatt gondoskodott arról, hogy a rezsim fennmaradását biztosító vallási és katonai szervezetek gazdaságilag megerősödjenek és látszólagos önállóságot élvezzenek, ugyanakkor irányításuk megmaradjon centrálisnak. A koronavírus elemi csapásként érte Kom szemináriumait és szentélyeit, a rezsim talán legfontosabb pillérét. Ugyanígy, a rezsim katonai pillérét jelentő Iszlám Forradalmi Gárda számára is csapást jelentett a vírus: több magas rangú katonai vezető is elhunyt a vírus által okozott betegségekben.18 Valamennyi belpolitikai szereplő érintett tehát a koronavírus által okozott válsághelyzetben, amiből arra lehet következtetni, hogy az iráni rezsim és kormány kapacitásait a belpolitikai döntések fogják lekötni a következő hónapokban. Ezt az is indikálja, hogy Haszan Róháni elnök bejelentése alapján Irán éves költségvetésének mintegy 20 százalékát fordíthatja a koronavírus elleni védekezésre.19 Bár Ali Khámenei egyértelműen kijelentette, hogy Irán nem fog elfogadni közvetlen segítséget az Egyesült Államoktól, az iráni kormány a krízis kezdete óta fenntartja Irán igényét a gazdasági szankciók részleges feloldására. A legfelsőbb vezető és a kormányfő tehát egyértelműen kettős retorikát gyakorol. Ennek azonban az Egyesült Államok nem kívánt eleget tenni olyannyira, hogy a koronavírus elterjedése óta újabb gazdasági szankciókat vezetett be az Iszlám Forradalmi Gárdához köthető iraki és iráni cégek ellen.20 Az iráni Richard Stone: Iran confronts coronavirus amid a ‘battle between science and conspiracy theories’. Science. <https://www.sciencemag.org/news/2020/03/iran-confronts-coronavirus-amid-battle-between-science-andconspiracy-theories#> Hozzáférés: 2020. március 30. 17

Yaghoub Fazeli: Coronavirus: Five Iranian IRGC members dead. Al Arabiya English. <https://english.alarabiya.net/ en/News/middle-east/2020/03/11/Coronavirus-Five-Iranian-IRGC-members-dead> Hozzáférés: 2020. március 30.

Dubai Newsroom: Iran to use 20% of state budget to fight coronavirus. Reuters. <https://www.reuters.com/article/us-healthcoronavirus-iran/iran-to-use-20-of-state-budget-to-fight-coronavirus-idUSKBN21F0V6> Hozzáférés: 2020. március 30.

U.S. Department of the Treasury: Treasury Designates Vast Network of IRGC-QF Officials and Front Companies in Iraq, Iran. <https://home.treasury.gov/news/press-releases/sm957> Hozzáférés: 2020. március 30.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

kormány március közepén bejelentette, hogy számít a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által a koronavírus által az alacsony jövedelmű országok számára biztosított gyorssegélyre. Az IMF erre vonatkozó döntését azonban az Egyesült Államok megvétózhatja vagy egyszerűen megakadályozhatja, hogy a szintén gazdasági szankció alatt álló Iráni Központi Bank lehívja az IMF által megítélt összeget.21 A következő hetekben és hónapokban egy komoly kampány várható a nemzetközi közösség Irán mellé álló tagjai részéről annak érdekében, hogy az Egyesült Államok részben enyhítsen az Irán ellen alkalmazott gazdasági szankciókon. Másrészről, Irán komoly marketingkampányt folytathat, amellyel célja rámutatni, hogy az Egyesült Államok intézkedéseivel jelen helyzetben leginkább az iráni népet bünteti, nem csupán a rezsim biztonságát fenyegeti. Irán önfenntartó gazdaságra való átállása és gazdasági diverzifikációja egyértelműen hozzájárult ahhoz, hogy az iráni gazdaság ne érezze meg jelentősen a koronavírus által okozott kezdeti gazdasági sokkot. Beszámolók szerint a vírus megjelenése nem jelentette azt, hogy hirtelen eltűntek az áruk a polcról, mivel mára Irán elérte azt, hogy képes megtermelni az ország 80 millió fős lakosságának az élelmiszerszükségletét.22 Ugyanígy, a mezőgazdasági, ipari és bányászati szektorokban is lassú növekedést ért el Irán a jelenlegi gazdasági évben, így még korai megjósolni a koronavírus hatásait ezekben a szektorokban. Ami mindennél fontosabb az adott helyzetben, hogy Irán gyógyszeripara elérte azt a szintet, hogy az alapvető gyógyszereket képes belföldön legyártani és ellátni ezzel a népesség gyógyszerigényét. Ugyanakkor fontos azt is látni, hogy a gazdasági szankciók és az ország elszigetelődése elemi csapást jelenthet ezekre a szektorokra. Ugyan azt politikusok és elemzők nagyon gyakran hangoztatják, hogy az Iránra helyezett gazdasági és kereskedelmi szankciók alól kivételt képeznek az alapvető egészségügyi termékek és gyógyszerek, az is egyértelműen bizonyított, hogy Irán így sem juthat hozzá számos alapvető gyógyszerhez vagy gyógyszer-alapanyaghoz. A kivétel ellenére az elmúlt években számos kisebb cég kapott büntetést az amerikai kormánytól, amiért elhanyagolható méretű üzletet kötött iráni cégekkel gyógyszeralapanyagokkal kapcsolatban.23 Így már egyáltalán nem meglepő, hogy a kiskapuk megléte ellenére sem a nyugati cégek, sem a bankok nem szándékoznak egyáltalán kereskedelmi tevékenységet folytatni iráni cégekkel. A szankciós rezsim és a határok lezárása olyan államokkal, amelyek eddig az iráni gazdaság életben tartásához járultak hozzá, súlyos nehézségeket okozhatnak az iráni gazdaság számára. Kérdés, hogy az Iránnal hagyományosan jó kapcsolatot ápoló Törökország, Katar és a többi Öböl állam tud-e és akar-e mentőövet dobni Teheránnak. Bár a koronavírus egy olyan belpolitikai válságot eredményezett Iránban, hogy a rezsimnek egyértelműen nagyon korlátozott kapacitásai lesznek külpolitikai döntések végrehajtására, Irán március 11-én, a koronavírus országos méretűvé válásával egyidejűleg mégis egy

Deutsche Welle: COVID-19-hit Iran asks IMF for aid amid US sanctions. <https://www.dw.com/en/covid-19-hitiran-asks-imf-for-aid-amid-us-sanctions/a-52763114> Hozzáférés: 2020. március 30.

Andrew England – Najmeh Bozorgmehr: Why coronavirus could hit Iran harder than US sanctions. Financial Times. <https://www.ft.com/content/ba417ace-6474-11ea-b3f3-fe4680ea68b5> Hozzáférés: 2020. március 30. 22

Sina Azodi: How US sanctions hinder Iranians’ access to medicine. Atlantic Council. <https://www.atlanticcouncil. org/blogs/iransource/how-us-sanctions-hinder-iranians-access-to-medicine/> Hozzáférés: 2020. március 30. 23

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

korlátozott katonai csapást mért iraki szövetségesein keresztül az amerikai koalíciós erők Irakban lévő Camp Taji katonai bázisára, amelyben meghalt két amerikai és egy brit katona, valamint számos sebesült volt. A csapás egybeesett Kászem Szolejmáni születésnapjával, vagyis szimbolikusnak tekinthető, ugyanakkor a korábbi amerikai-iráni katonai feszültség eszkalációja is egy hasonló támadást követett. Az elemzők azonban a jelenlegi helyzetben úgy vélik, hogy most jóval kisebb az esélye egy közvetlen katonai konfrontációnak az Egyesült Államok és Irán között, mint januárban volt.24 Ennek nemcsak az az oka, hogy jelenleg az Iszlám Forradalmi Gárda is a koronavírus elleni harcra fordítja kapacitásait,25 hanem az is, hogy a koronavírus felütötte a fejét az amerikai hadsereg közel-keleti katonai bázisain is, amit követően az amerikai vezetés a katonai műveletek és gyakorlatok részleges és ideiglenes korlátozása mellett döntött.26

KONKLÚZIÓ Azt kell látnunk az elmúlt 3-4 év kontextusában, hogy a jelenlegi gazdasági szankciók Iránt évtizedes viszonylatban is rendkívüli mértékben megviselik, miközben az ország regionális konfliktusai az amerikai koalíciós erőkkel további gazdasági nehézségeket okoznak számára. Már a koronavírus iráni megjelenésének kezdetén egy újabb súlyos gazdasági csapás érte Iránt az olajkitermelő országok hatalmi konfliktusa miatt. Bizonytalan, hogy a jelenlegi világpiaci környezetben Irán meddig lesz képes nyersolajat értékesíteni a számára amúgy is szűk piaci körökben, ha Szaúd-Arábia és Oroszország tovább folytatja olajár-csökkentő politikáját. Irán ugyan az első hetekben hibásan, ideológiai alapon közelítette meg a koronavírus terjedését, jelenleg megteszi a legfontosabb közegészségügyi intézkedéseket a járvány további elterjedésének a megakadályozására. Ugyanakkor hiába fordult a nemzetközi közösséghez azonnali és sürgős támogatásért, az Egyesült Államok eddig részben sem enyhített az Iránra helyezett gazdasági és kereskedelmi szankciókon, így Irán nemcsak segélyt nem kap, de veszélybe kerülhet az alapvető gyógyszerek előállításához szükséges alapanyagok beszerzése is a perzsa állam számára. Az Egyesült Államok döntését nehezítheti, hogy Irán még a koronavírus-járvány iráni elterjedését követően is közvetett katonai csapást mért egy iraki koalíciós katonai bázisra, aminek halálos áldozatai is voltak. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy bár az iráni hatalmi szereplők az eddigieknél nagyobb összhangot mutatnak a krízishelyzet elhárítására tett intézkedéseiket tekintve és az iráni gazdaság is viszonylag stabil maradt az első sokkot követően, az amerikai gazdasági és kereskedelmi szankciók, az iráni közegészségügyi helyzet további romlása, illetve Irán kereskedelmi kapcsolatainak a felfüggesztése összességében egy nagyon komoly gazdasági válságot idézhet elő Iránban. Irán számára tehát létfontosságú lehet 24 Samah Ibrahim: Are Iran and the US Heading Towards a Conventional War? Future Directions. <http://www. futuredirections.org.au/publication/are-iran-and-the-us-heading-towards-a-conventional-war/> Hozzáférés: 2020. március 30. 25 Tasnim News Agency: IRGC Sets Up Base for Fight against Coronavirus. <https://www.tasnimnews.com/en/ news/2020/03/01/2214407/irgc-sets-up-base-for-fight-against-coronavirus> Hozzáférés: 2020. március 30. 26 Thomas Gibbons-Neff – Helene Cooper – Eric Schmitt: U.S. Army Halts Training Over Coronavirus but Then Changes Its Mind. The New York Times. <https://www.nytimes.com/2020/03/26/us/politics/coronavirus-militarydefense-training.html> Hozzáférés: 2020. március 30.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

az amerikai szankciók részleges enyhítése, az IMF által nyújtott gyorssegély folyósítása és a kereskedelmi kapcsolatok fenntartása Kínával és a megmaradt partnereivel, akik eddig is hozzájárultak az iráni gazdaság életben tartásához. Ahogy tehát az elmúlt évtizedekben, az iráni helyzet javulása jelentősen függ most is az amerikai-iráni kapcsolatok enyhülésétől.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány