AJRC2022E02

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

A NATO előtt álló kihívások a 21. század harmadik évtizedében – a madridi NATO csúcstalálkozó és a 2022-es stratégiai koncepciója Lengyel Ádám

1

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa Felelős kiadó: Antall-Horváth Veronika Szerkesztő: Antall-Horváth Veronika Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1126 Budapest, Böszörményi út 9.

A kiadó elérhetősége: 1126 Budapest, Böszörményi út 9.

Tel: +36 20 310 8776 Email: ajtk@ajtk.hu Web: ajtk.hu

© Lengyel Ádám, 2022 © Antall József Tudásközpont, 2022 ISSN 2416-1446

2

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

A NATO előtt álló kihívások a 21. század harmadik évtizedében – a madridi NATO csúcstalálkozó és a 2022-es stratégiai koncepciója Lengyel Ádám

Bevezetés Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének új kihívásokkal kell szembe néznie 2022ben. A 2022. február 24-én kezdődött orosz-ukrán háború, a nukleáris fegyverekkel való fenyegetés és a Kínai Népköztársaság Tajvannal szembeni fokozódó nyomása jelentősen átalakította azt a biztonsági környezetet, amiben élünk. Az Egyesült Államoknak, mint a demokratikus világ vezetője, és a NATO-nak reagálnia kell ezekre a fenyegetésekre.

Ahogy Kis-Benedek József is fogalmaz: a mai NATO előtt álló kihívások nehezebben azonosíthatók és definiálhatók, mint azok, melyekkel a transzatlanti szövetség (továbbiakban „Szövetség”) az 1949-es megalakításakor szembenézett. Míg a kezdeti időkben a Szovjetunió és a Varsói Szerződés katonai ereje és a szövetségi blokkok szembenállása

okozta

hidegháború

jelentette

az

elsődleges

kihívást,

a

rendszerváltozások után a délszláv háború vált az elsődleges biztonsági fenyegetéssé. Ezt követően a 2000-es évek hajnalán a terrorizmus elleni harc – és főként Afganisztán – állt a szervezet fókuszában. Ezzel szemben napjainkra fokozatosan megjelentek az úgynevezett hibrid kihívások. Ráadásul a NATO-nak egyszerre kell felvenni a küzdelmet a terrorizmussal, a migrációs válságot kiváltó tényezőkkel – állami és nem állami szereplőkkel –, és az Oroszország agresszív fellépése okozta is fenyegetésekkel.1 Ezeket az új kihívásokat pedig nem lehet pusztán politikai vagy katonai alapon megközelíteni, szükséges az egységes és komplex stratégiai megközelítés.

1

Kis-Benedek József: A NATO mai politikai és katonai kihívásai. In: Szenes Zoltán (szerk.): A mai NATO. A szövetség helyzete és feladatai. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2021. 12–13.

1

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE Ezen fenyegetések közül jelenleg a legsürgetőbb Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója, mely közvetlen a NATO tagállamaival határos területen zajlik és eszkalációval fenyeget. Ezt a fenyegetést a madridi csúcstalálkozót követő közleményben is elítélték a NATO tagok: „A lehető leghatározottabban elítéljük Oroszország Ukrajna elleni háborús agresszióját. Súlyosan aláássa a nemzetközi biztonságot és stabilitást. Ez a nemzetközi jog súlyos megsértése.”2 Az orosz-ukrán háború kihívásai Február 24. óta a NATO, illetve az Európai Unió egy proxy háborút vív a Szövetség keleti határainál Oroszországgal szemben. Bár a Fehér Ház szóvivője, Jen Psaki, és az amerikai elnök, Joe Biden is úgy fogalmazott, hogy nem igaz, hogy helyettesítő háborút vívnának Ukrajnában Oroszországgal, és azt is tagadták, hogy a NATO „bevonódott” volna ebbe a konfliktusba.3 Ugyanakkor ezek az állítások több szempontból is cáfolhatók.

Kétségtelen, hogy nem a hagyományos proxy háborús forgatókönyvet láthatjuk, ahol egy nagyhatalom egy felkelőszervezet támogatásával igyekszik stratégiai céljait elérni ellenfelével szemben. Azonban az egyik leginkább egyértelműen erre utaló jel az amerikai politikai vezetés háborúval kapcsolatos hozzáállása. 2022. április 25-én Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere azt nyilatkozta, hogy „Azt akarjuk látni, hogy Oroszország olyan mértékben legyengül, hogy nem tudja megtenni azokat a dolgokat, amelyeket Ukrajna megszállása során tett.”4 Ez egyértelműen kifejezi Washington politikai szándékát, és azt, hogy mi a célja a háborús támogatásokkal.

A másik jelentős, proxy háborús vonása az orosz-ukrán konfliktusnak, hogy a NATO tagállamai anyagi támogatást, valamint fegyverzetet és kiképzést biztosítanak Ukrajna számára. Csak az Egyesült Államok 8,5 milliárd amerikai dollárral támogatta az ukrán kormányzatot augusztus 8-áig,5 míg az Európai Bizottság egy összesen 9 milliárd euro

2

Madrid Summit Declaration. nato.int Buncombe, Andrew: Is the US now officially engaged in a proxy war with Russia in Ukraine? It depends who you ask. The Independent, 2022. május 9.

4 Ryan, Missy – Timsit, Annabelle: U.S. wants Russian military ‘weakened’ from Ukraine invasion, Austin says. The Washington Post, 2022. április 25.

5 The United States Contributes $4.5 Billion to Support the Government of Ukraine. U.S. Embassy in Ukraine, 2022. augusztus 8.

3

2

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE értékű csomagot szavazott meg, és korábban már egy 1,2 milliárd euro értékű sürgősségi hitelt is nyújtott Ukrajnának.6 Emellett az Egyesült Államok egy kölcsönbérleti törvényt (lend-lease) is beiktatott, hogy megkönnyítse és meggyorsítsa a fegyverszállításokat és vásárlásokat Ukrajna számára,7 igaz a javaslatot több, mint egy hónappal a háború kitörése előtt, 2022. január 19-én került benyújtásra a Szenátus elé.8 A pénzügyi mellett – a fent említett módon – fegyverzettel is támogatják Ukrajna harcát a NATO tagországok. A háború kezdeti fázisában első sorban a korábbi Varsói Szerződés országai küldtek fegyverzetet Ukrajnába, nagyrészt olyanokat, amelyek a szövetségi rendszer felbomlása után az országoknál raktárkészleten maradt – sok esetben olyan eszközöket, amelyeket az adott ország már ki is vont az aktív használatból. Ezek a fegyverek nem mindig bizonyultak hasznosnak, mivel már régen lejárt a „szavatossági idejük” – például Németország biztonsági okok miatt ki is vonta az ilyen fegyvereit az aktív szolgálatból, ezeket azonban most tovább adta Ukrajnának.9 Ettől függetlenül is Ukrajna nagy hasznát látta az átadott fegyverek jelentős hányadának, például lőszereknek és páncélosoknak.

Ráadásul az Egyesült Államok fejlettebb fegyvereket is adott az ukránoknak.

Kezdetben a háború jelképévé vált Javelin páncéltörő rakétákkal támogatták Kijev harcát,10 majd fokozatosan fejlettebb fegyverrendszereket, például HIMARS rakétasorozatvetőket is juttattak a csapatoknak.11 Az USA mellett más országok is hasonlóan cselekedtek. Németország például modern, Gepard légvédelmi gépágyúrendszereket és Panzerhaubitze 2000 önjáró tarackokat adott át Ukrajnának,12

6

European Commission proposes second €5 billion tranche of macro-financial assistance to Ukraine.

European Commission, 2022. szeptember 7.

7 An Act To provide enhanced authority for the President to enter into agreements with the Government of Ukraine to lend or lease defense articles to that Government to protect civilian populations in Ukraine from Russian military invasion, and for other purposes.

8 S.3522 - Ukraine Democracy Defense Lend-Lease Act of 2022. congress.gov.

9 Gebauer, Matthias – Hammerstein, Konstantin von: »Strela«-Raketen der Bundeswehr weisen erhebliche Mängel auf. Der Spiegel, 2022. március 3.

10 Parker, Claire – Horton, Alex – Neff, William: What to know about the role Javelin antitank missiles could play in Ukraine’s fight against Russia The Washington Post, 2022. március 12.

11 Schmitt, Eric – Ismay, John: Advanced U.S. Arms Make a Mark in Ukraine War, Officials Say. The New York Times, 2022. július 1.

12 Military support for Ukraine. Die Bundesregierung, 2022. szeptember 20.

3

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE Ausztrália és Kanada M777-es tarackokkal támogatták az országot,13 míg NagyBritannia M270 rakétasorozatvetők Ukrajnába küldésére tett ígéretet.14 Emellett NagyBritanniában több száz ukrán önkéntest képeznek ki városi harcászatra.15 Ezek mind azt mutatják, hogy a NATO elkötelezett a háború mellett és már mélyen involválódott benne, akkor is, ha a Szövetség egyetlen tagja sem vált közvetlen hadviselő féllé.

Európa védelmi képességei A hidegháború végét követően sokan hittek benne Európában és az Atlanti-óceán túlpartján is, hogy bekövetkezett a béke kora. Fő szószólójuk az amerikai politológus és filozófus, Francis Fukuyama, aki 1992-ben megjelent A történelem vége és az utolsó ember című könyvében – mely egy 1989-ben megjelent, azonos című tanulmányán alapult – azt prognosztizálta, hogy a liberális demokrácia hidegháborús győzelmével a történelem fejlődése elérte a csúcsát, és a demokrácia globális egyeduralma következik, ahol a háború meghaladott eszközzé válik és a békés politikai párbeszéd és globalizáción keresztüli gazdasági prosperálás veszi át a helyét, mely szorosabbra fűzi az együttműködéseket az államok közt.16 Merész állítás volt ez, különösen annak tudatában, hogy szinte még le sem omlott az Európát kettészelő vasfüggöny, máris kitört egy válság a Közel-Keleten: 1990 augusztusában Irak lerohanta Kuvaitot, s csak az ENSZ-felhatalmazással bíró nemzetközi katonai erő tudta eltávolítani. Ráadásul 1991-ben megkezdődött a délszláv háború is.

Mindezen jelek ellenére azonban az európai nemzetek katonai potenciálja fokozatosan csökkent. Robert Kagan rámutat arra, hogy ezt azért tehették meg, mivel az Egyesült Államok magára vállalta, hogy a „globális liberális rendet” fenntartja, és Európában is csapatokat állomásoztatva egyszerre garantálja a kontinens békéjét és védelmét.17 13

Brown, David – Horton, John – Ahmedzade, Tural: Ukraine weapons: What military equipment is the world giving? BBC, 2022. szeptember 9.

14 Durbin, Adam: Ukraine war: UK to send Ukraine M270 multiple-launch rocket systems. BBC, 2022. június 6.

15 Engelbrecht, Cora: Ukrainian Soldiers Train for the Frontlines on British Soil. The New York Times, 2022. augusztus 16.

16 Részletesen lásd: Fukuyama, Francis: A történelem vége és az utolsó ember. Budapest, Európa Könyvkiadó, 2022.

17 Kagan, Robert: A dzsungel visszavág. Amerika és veszélyeztetett világunk. Budapest, Antall József Tudásközpont, 2022. 56–62.

4

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE 1990 és 2020 között a német szárazföldi haderő 215 zászlóaljról nagyjából a hatodára, 34-re csökkent. Ugyan ebben az időszakban Franciaország is több mint a 60%-át leszerelte katonai erejének (106-ról 43 zászlóalj) és még Nagy-Britannia is majdnem a felével (94-ről 50 zászlóalj) csökkentette a katonai erejét. 18 Ezek a számok már csak azért is aggasztóak, mivel a Krím 2014-es megszállásának minden európai országot ki kellett – volna – zökkentenie a hidegháború vége óta uralkodó állapotból, és rávilágított, hogy egy európai fegyveres konfliktus rémképe nem elképzelhetetlen és csak a science-fiction írók képzeletében él, hanem igenis valósággá válhat. Ezzel szemben komoly változás nem állt be: bár a védelmi költségvetések kis mértékben emelkedtek, a legtöbb NATO tagország még messze van attól, hogy a GDP arányos 2%-os költségvetési arányt elérje ezen a terén.19 Ezen a helyzeten valamelyest változtattattak a február 24-én történtek, és több ország is nagyobb összeget invesztál a fegyveres erőkbe.20 Ezek a befektetések azonban csak közép és hosszú távon éreztetik hatásukat, mivel az eszközök beszerzése és a képességek kiépítése és fejlesztése hosszú időt vesz igénybe. Példaként érdemes egy pillantást vetni a német kormány által bejelentett 100 milliárd euro összegű fejlesztési programra.21 Az összegből a kormány le kívánja cserélni a Légierő Panavia Tornado típusú repülőgépeit, melyeknek leváltása régóta téma Berlinben. A kormányzat választottja az Lockheed Martin F-35A típus, melynek eladását az amerikai törvényhozás jóvá is hagyta, így Németország 8,4 milliárd amerikai dollár összegért 35 repülőgépet, valamint kiképzési és logisztikai támogatást, illetve pótalkatrészeket és fegyverzetet vásárolhat.22 A repülőgépek szállítása azonban csak 2026-tól kezdődik meg, és 2030-ra fogják csak kiváltani teljesen a Tornadokat.23 Ez is jól példázza, hogy a katonai beszerzések nem egyik 18

Barrie, Douglas – Béraud-Sudreau, Lucie – Boyd, Henry – Childs, Nick – Giegerich, Bastian – Hackett, James – Nouwens, Meia: European defence policy in an era of renewed great-power competition. The International Institute for Strategic Studies, 2020. február. 1–2.

19 Defence Expenditure of NATO Countries (2014-2021). nato.int, 2022. március 31.

20 Hutt, David: How European countries stand on 2% of GDP defence spending. Euronews, 2022. július 22.

21 Holger, Hansen: German lawmakers approve 100 billion euro military revamp. Reuters, 2022. június 3.

22 Machi, Vivienne: State Department approves $8.4 billion F-35 sale to Germany. Defense News, 2022. július 29.

23 Lockheed can deliver F-35 to Germany from 2026, sees more orders in Europe. Reuters, 2022. június 22.

5

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE pillanatról a másikra történnek, hanem hosszabb távú gondolkodást és előre tervezést igényelnek.

Európa védelme jelenleg is az Egyesült Államok katonai erején és képességein múlik.

Ezt jól mutatja az is, hogy az orosz invázióra reagálva az Egyesült Államok a hidegháború vége óta nem látott mértékben megemelte az Európában tartózkodó csapatai létszámát, mivel az európai szövetségesek által felvonultatható erő nem jelent kellő elrettentést az orosz fél számára.24 Ezt erősíti a RAND Corporation által 2014 és 2015 folyamán futtatott hadijátékos tesztek is, melyekben a Baltikum védelmét szimulálták. Ezek szerint az orosz erőknek 36–60 óra elegendő lenne, hogy elfoglalja Rigát és Tallint. A tanulmány akkor kiemelte, hogy a NATO európai erői nem rendelkeznek elegendő nehézfegyverzettel és azonnal harcba vethető zászlóaljjal a hatékony válaszlépésekhez.

25

Bár történtek kisebb-

nagyobb előrelépések a védelmi képességek fejlesztésében, de meg sem közelítették a RAND javaslatait egészen az elmúlt fél év amerikai erősítéseiig – ugyanakkor Európa védelme, ahogy említettem, továbbra is az Egyesült Államok képességein és haderején múlik.

A 2022-es madridi NATO csúcstalálkozó A NATO csúcstalálkozó helyszínéről még 2021 októberében döntöttek, Spanyolország 40 éves NATO tagságát ünneplendő. A megbeszélés célja volt a Szövetség előtt álló kihívások és fenyegetések megvitatása. A megbeszélés résztvevőihez csatlakozott Ausztrália, Új-Zéland, Japán és Dél-Korea is. A megbeszélésen elfogadásra került a NATO új stratégiai koncepciója, és új haderőmodellje. Emellett megerősítésre került a NATO „nyitott ajtó” politikája, az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás, valamint a Szövetség hosszútávú elköteleződését a 2%-os GDP arányos védelmi költségvetés, illetve a Kína okozta kihívásokkal szembeni fellépést. Ez utóbbit először tárgyalták és ismerték el a vezetők hivatalos formában.26

24

Leary, Alex – Parti, Tarini – Lubold, Gordon: U.S. to Ramp Up Military Presence in Europe to Counter Russia. The Wall Street Journal, 2022. június 29.

25 Shlapak, David A. – Michael Johnson: Reinforcing Deterrence on NATO's Eastern Flank: Wargaming the Defense of the Baltics. Santa Monica, RAND Corporation, 2016.

26 2022 NATO Summiti nato.int, 2022. június 28–30.

6

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE A csúcstalálkozó eredményeit Jens Stoltenberg NATO főtitkár így foglalta össze: „Megerősítettük elkötelezettségünket amellett, hogy határozottan és szolidaritással folytatjuk a küzdelmet, beleértve a hírszerzési információk megosztását és partnereink támogatását.”27 A legnagyobb eredményt egyértelműen az új stratégiai koncepció, illetve az új haderőmodell jelenti. Az elképzelés egy védelmet és elrettentést előtérbe helyező, nagyobb felkészültséget ígérő modellt vázol fel. Emellett igyekszik lépéseket tenni a válság- és konfliktusmegelőzésre és kezelésre, valamint a biztonsági kooperációra. Ez a hármas alkotja az új stratégiai koncepció alappillérét.28 A stratégiai koncepció Az új stratégiai koncepció megalkotására nagy szükség volt, ugyanis a korábbi, 2010es lisszaboni csúcstalálkozón elfogadott dokumentum jelentősen eltérő biztonsági környezetben született. Akkor a NATO-t fenyegető hagyományos háború képe nem volt realitás, ez azonban megváltozott. A jelentés alapjául a NATO 2030 tanulmány szolgált, melyben már megjelent Oroszország és a Kínai Népköztársaság, mint biztonsági kihívás, melyre katonai erővel is felelni kell.29 A 2022-es stratégiai koncepció 44 pontba foglalva mutatja be azt, hogy látja a Szövetség a jelenlegi biztonsági környezetet, a stratégiai helyzetet, és milyen szükséges lépéseket lát szükségesnek. A dokumentum három fő részre – Célok és elvek; Stratégiai környezet; A NATO alapvető feladatai – tagolódik. A legnagyobb részét az utolsó szakasz teszi ki – 25 pont a 44-ből – és további három alfejezetre oszlik, melyek tematikailag megegyeznek a koncepció három fő pillérével.

Alapelvek és kihívások

27

Garamone, Jim: Stoltenberg Sums Up Results of Transformative Madrid Summit. U.S. Department of Defense, 2022. június 30.

28 NATO 2022 Strategic Concept. nato.int. 1.; A dokumentum magyar fordításban is elérhető a Magyar Hadttudományi Társaság jóvoltából, az alábbi linken: https://www.mhtt.eu/hadtudomany/2022/MHTT%20-%20NATO%20SK%202022ford%c3%adt%c3%a1s.pdf?fbclid=IwAR1LyJPCDTiuYYpVSgfoP3GQYAzFyJCFw4Y25HhtxqX_ufkrjABji GRh8_A 29 Szenes Zoltán: Elrettentés és védelem: a NATO új haderőmodellje. Hadtudomány, 32. évf. (2022) 2. szám, 8–9.

7

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE Az első részben a NATO gyakorlatilag megerősíti alapelveit. Mint kiemelik, a Szövetség célja a kollektív védelem biztosítása, illetve a transzatlanti kooperáció elősegítése. A dokumentum szintén kiemeli, hogy a NATO védelmi szövetség, így elkötelezett tagjainak védelme érdekében. Végül az anyag kiemeli, hogy a Szövetség növelni kívánja „egyéni és kollektív ellenállóképességét”, valamint technológiai előnyét, továbbá lépéseket tesz a „jó kormányzás”, az éghajlatváltozással való küzdelem, a humánbiztonság és a nemek közti egyenlőség támogatására.30 A stratégiai környezet esetében a stratégiai koncepció két fő fenyegetést azonosít: az Oroszországi Föderációt és a Kína Népköztársaságot. Az elsődleges fenyegetésként Oroszországot azonosítják a dokumentumban, kiemelve, hogy Moszkva lépései fenyegetést jelentenek az euro-atlanti térség békéjére, illetve, hogy Oroszország agresszív fegyverkezése globálisan is negatív hatást gyakorol a leszerelésre és a globális biztonságra is. Szintén kiemelik Oroszország tevékenységét a kibertérben.

Emellett azt is kiemelik, hogy a NATO védelmi szövetség, és sohasem fenyegette Oroszország biztonságát.31 Ez utóbbi kérdés nehezen fogható meg objektív szempontból. Az kétségtelen, hogy a NATO, alapelveiből kiindulva, egy védelmi szövetség, aminek nem célja agresszív hadmozdulatokat kezdeményezni területszerző jelleggel. Ezt erősíti a ’90-es évek utáni európai leszerelési hullám, és általában véve az a megdöbbenés is, amivel Európa az ukrajnai háborút, és annak egyes eseményeit fogadja.

Ugyanakkor nem elhanyagolható az a tény sem, hogy Oroszország másfajta biztonsági megfontolások szerint működik, és stabil érdekszféra, befolyási övezet létrehozására törekszik. Oroszország a bővülő NATO-t és Európai Uniót fenyegetésként értékelte magára vonatkozóan. Számukra egy preventív háború a NATO előretolt állásaiként működő országok területéről reális félelem. Ezt a nyugati vezetők nem fogadták el és nem vették figyelembe akkor, amikor Oroszországról gondolkodtak.32

30

NATO 2022 Strategic Concept. nato.int. 3.

Uo. 3–5.

32 Bővebben lásd: Mershemer, John J.: Why the Ukranian Crisis Is the West’s Fault. The Liberal Delusions That Provoked Putin. Foreign Affairs, 2014 szeptember/október.

31

8

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE A másik jelentős fenyegetést a dokumentum szerint a Kínai Népköztársaság jelenti a NATO-ra, ami veszélyezteti a Szövetség biztonságát, érdekeit és értékeit. A dokumentum szerint Kína célja felforgatni a globális rendet, s felhívja a figyelmet a Moszkva és Peking közt elmélyülő stratégiai partnerségre. Emellett kiemelik, hogy Kína komoly fegyverzeti, gazdasági és technológiai fejlesztéseket folytat, illetve növeli nukleáris arzenálját is. Ugyanakkor azt is leszögezi, hogy a NATO kész kooperálni Kínával.33 Itt érdekes megjegyezni, hogy bár a NATO elítéli a befolyási övezeteket Oroszország esetében, Kína részéről saját befolyási övezeteit látja fenyegetve. Szintén érdekes, hogy miközben a dokumentum szerint is Peking deklarált célja, hogy felforgassa a globális rendet, közben keresnék a kooperációt is. Ennek oka abban keresendő, hogy a NATO nem szeretné, hogy Moszkva és Peking viszonya túl szorosra fűződne, és együttesen lépnének fel az euro-atlanti szövetségesekkel szemben – akár katonai, akár politikai színtéren.

Bár a dokumentum csak röviden ír Kínáról, az is jelentőségteljes: azt jelzi előre, hogy az euro-atlanti szövetségesek tartanak attól, hogy Peking a közeli jövőben megkísérelheti nyíltan is próbára tenni a Washington vezette unipoláris világrendet.

Ugyanakkor arra is jelzésértékkel szolgál, hogy a világ egy új hidegháború vette kezdetét, amiben Washington a szövetségi rendszerének alapjaként tekint a NATO-ra – erre utal, hogy egy alapvetően euro-atlanti térség biztonságának szavatolására létrehozott szövetség globális ügyekkel – például Kína erősödése – foglalkozik, és kelet-ázsiai és óceániai partnereit is bevonja az egyeztetésekbe.

Ezen felül a dokumentum ezen része még szót ejt a kibertérben folyó, illetve a technológiai versengésről, valamint a klímaváltozás okozta kihívásokról. Az anyag kiemeli, hogy a klímaváltozás biztonsági kérdés, mivel az ennek hatásaira érzékenyebb régiók – Észak-Afrika, a Száhel-övezet és a Közel-Kelet – esetében az ezáltal kialakuló negatív

gazdasági-társadalmi

hatások

terrorszervezetek térnyerésének.34

33 34

NATO 2022 Strategic Concept. nato.int. 5.

Uo. 4–6.

9

táptalajt

jelenthetnek

a

különböző

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE A kibertér esetében a szerzők kiemelik, hogy egy vitatott „területről” van szó, amit „rosszindulatú

szereplők”

arra

használnak,

hogy

„gyengítsék

a

kritikus

infrastruktúránkat, beavatkozzanak kormányzati rendszereink működésébe, hírszerzési információkra tegyenek szert”. Szintén kiemelik az új technológiák fontosságát, melyek jelentősen átalakíthatják a világot és a hadviselés jövőjét is. Ezesetben is megjelenik a kibertér szerepe, mint amin keresztül technológiákat tudnak eltulajdonítani a különböző ellenséges elemek.35 Három pillér A NATO alapvető feladatai közül az elsődleges, és a dokumentumban a leghosszabban tárgyalt, az „Elrettentés és védelem”. Érdemes kiemelni ebből a szakaszból a 20. pontot: „Habár a NATO egy védelmi szövetség, senkinek sem szabad kételkednie erőnkben és elhatározottságunkban a tekintetben, hogy megvédjük a Szövetség teljes területét, megőrizzük minden szövetséges tagállam szuverenitását, területi integritását, és felülkerekedünk minden agresszoron. A stratégiai verseny közepette növelni fogjuk globális tudatosságunkat és elérjük, hogy minden műveleti területen és irányba elrettentsünk, védelmezzünk, harcoljunk és visszatartsunk, a 360 fokos megközelítésünkkel összhangban. A NATO elrettentő és védelmi szerepvállalása nukleáris, hagyományos és rakétavédelmi képességek megfelelő elegyén alapul, amelyet űr- és kiberképességek egészítenek ki. Mindez defenzív, arányos és teljes mértékben összhangban van nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal. A katonai és nem katonai eszközöket arányos, koherens és integrált módon fogjuk alkalmazni, hogy a biztonságunkat fenyegető összes veszélyre az általunk választott módon, időzítéssel és műveleti térben reagáljunk.”36 Érdemes a bekezdéssel kapcsolatban kiemelni, hogy bár az ismét hangsúlyozza, hogy a NATO egy védelmi szövetség, kiemeli, hogy a szövetség biztonságát fenyegető veszélyekre reagál és választ ad. Ez felveti a kérdését, hogy a NATO esetleg reagálnae preemptív módon egy esetleges külső fenyegetésre? Erre egyértelmű választ a dokumentum nem ad, ugyanakkor nem kizárt, hogy a megelőző csapás módszeréhez

35 36

Uo. 4–5.

Uo. 6. (Fordította: Magyar Hadtudományi Társaság)

10

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE nyúlna a NATO egy kellően nagy fenyegetés – például kínai vagy orosz csapatok NATO és szövetséges országokkal szembeni nagymértékű felvonultatása esetén.

A következő pontokban az új stratégiai koncepció kiemeli, hogy a NATO megerősíti védelmi képességeit, fokozza a csapatok harckészültségét, és képzettségét, és tagállami és szövetségi szinten is megerősíti a védelmi infrastruktúrát. A dokumentum megerősíti, hogy ez érvényes a földön-vízen-levegőben, valamint a kibertérben és a világűrben is. Emellett szót ejt a védelmi stratégiák összehangolásáról, közös védelmi fejlesztésekről is.37 Szintén fontosnak tartják a NATO tagok, hogy felgyorsítsák a szervezet digitalizációját és adaptációját az új infotechnológiai vívmányokhoz, melyek alkalmazása terén a Szövetség törekszik a kooperációra a civil szférával. Ezzel párhuzamosan kiemelten fontos a kritikus infrastruktúrák védelme, illetve a stratégiai fontosságú területeken a kitettségek beazonosítása és függetlenítése a nem-megbízható harmadik felektől.

Ehhez egy egységes és integrált, közös megoldást sürgetnek a felek.38 Amivel meglehetősen sokat foglalkozik a dokumentum ezen szakasza, az a nukleáris fegyverek kérdése. Kifejti, hogy a NATO biztonságának elsődleges garanciája annak nukleáris csapásmérő és elrettentő képessége – különös tekintettel az Egyesült Államok nukleáris arzenáljára. Kiemelten fontos szerepet játszanak a Szövetség nukleáris elrettentő képességében Washington előretolt nukleáris fegyverei, valamint az Egyesült Királyság és Franciaország nukleáris erői. Szintén fontos az nukleárisvegyi-biológiai fegyverek elleni védelem fejlesztése a Szövetség számára. Kiemelten fontos ezen a területen a fegyverzetellenőrzés, illetve a leszerelés, valamint a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozása. A nukleáris fegyverek terjedésével szemben különösen fontos az Atomsorompó-szerződés.39 A nukleáris csapásmérő képesség fontosságának kihangsúlyozása némileg meglepő lehet, ugyanakkor

37

Uo. 6–7.

Uo. 7.

39 Uo. 7–8.

38

11

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE logikus, tekintve, hogy az orosz külügyminiszter és más orosz politikusok nukleáris fegyverek bevetésével fenyegették meg a NATO-t, illetve Ukrajnát is.40 Ami ennél is izgalmasabb azonban, az az új stratégiának a kibertérhez, a világűrhöz és a hibrid fenyegetésekhez való viszonya. A NATO számára a világűr és a kibertér, valamint az ezekhez való korlátlan hozzáférés kiemelt fontosságú mind elrettentési, mind védelmi szempontból. A Szövetség fokozni fogja az ilyen jellegű képességeit, valamint azok védelmét. Szintén nagyobb figyelmet és több erőforrást fektetnek az állami, és nem-állami részről érkező hibrid fenyegetésekre, s ezek elrettentésére. Ami mindkét esetben kiemelendő, hogy a NATO az alapszerződése 5. cikkelyének alkalmazását helyezi kilátásba, amennyiben a hibrid fenyegetések, a kibertérben történő támadások vagy a világűrből, világűrben vagy a világűrrel szembeni rosszindulatú műveletek szintje eléri a „fegyveres támadás” szintjét.41 A „fegyveres támadás” szintjének meghatározása ebben az esetben igen ingoványos terület. A fegyveres támadás katonai erők szembenállása esetén egyértelműen meghatározható, ugyanakkor amikor nem fegyveres összecsapásról van szó, igen nehéz viszonyítási pontként használni az effektív harcérintkezés szintjét. Ettől függetlenül igen egyértelműen, az elrettentést szem előtt tart fogalmazza meg, hogy a Szövetség tagjai a világűr és a kibertér szabadságának biztosítása érdekében képesek a végsőkig elmenni.

Végül kiemelik a terrorelhárítás és megelőzés fontosságát is, illetve, hogy a Szövetség ezen a téren szoros együttműködésre törekszik az Európia Unióval és az ENSZ-szel.42 A három pillér közül a második a „Válságmegelőzés és -kezelés”. A NATO jelenleg is több válságkezelő műveletben vesz részt. Ezek közül a legismertebb a koszovói békefenntartó művelet (KFOR), melynek keretében 3700 főnyi NATO erő állomásozik az országban. Emellett NATO repülőgépek látják el a Baltikum légtérellenőrzését, a Földközi-tenger térségében a Sea Guardian misszió keretében hajtanak végre NATO

40

Russia's Lavrov: Do not underestimate threat of nuclear war. Reuters, 2022. április 26. és Faulconbridge, Guy – Davis, Caleb: Medvedev raises spectre of Russian nuclear strike on Ukraine.

Reuters, 2022. szeptember 27.

41 NATO 2022 Strategic Concept. nato.int 7.

42 Uo. 8.

12

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE tengerészeti erők – első sorban – terrorelhárító műveleteket, de a Szövetség tagjai részt vesznek az iraki biztonsági erők kiképzésében, valamint az Afrikai Unió stabilizációs és békefenntartó műveleteinek támogatásában is.43 Magyarország is részt vesz ezekben a küldetésekben. A KFOR misszió élén jelenleg is egy magyar tábornok, Kajár Ferenc vezérőrnagy áll,44 illetve a balti légtérrendészeti küldetésben a magyar légierő Gripen vadászrepülőgépei is részt vesznek augusztus 1. óta.45 A dokumentum ezen részében kifejtik, hogy a Szövetség a béke és stabilitás fenntartása érdekében több erőforrást fordít válsághelyzetek kezelésére és megoldására, ilyen műveletek koordinálására és fenntartására. A NATO ezen a területen a Szövetség tagjai által szerzett tapasztalatokkal, kiképzéssel, vezetéssel és irányítással

támogathatja

a

partnerországokat.

A

NATO

javítani

kivánja

együttműködésének hatékonyságát az ENSZ, az Európai Unió, valamint az Afrikai Unió szervezeteivel is, továbbá fokozza erőfeszítéseit a válságok előrejelzése és megelőzése terén.46 A harmadik pillér a „Kooperatív biztonság”. A dokumentum a NATO bővítését „történelmi siker”-ként jellemzi, és megerősíti a „nyitott ajtók” politikáját. Ezt kiegészíti azzal, hogy azon országok biztonsága, melyek a Szövetség tagjaivá kívánnak válni „összefonódik a minékkel”. Ennek megfelelően a partnerországokkal a NATO továbbra is szorosabbra kívánja fűzni az együttműködést, valamint Grúzia és Ukrajna NATO tagságáról nem kíván lemondani, fenntartja a 2008-ben, Bukarestben hozott döntését.47 A legfontosabb térségeknek és potenciális konfliktusok gócpontjainak a Fekete-tenger térségét, a Nyugat-Balkánt, az Indiai- és Csendes-óceán térségét, valamint KözelKeletet, Észak-Afrikát és a Száhel-övezetet jelöli meg a dokumentum.48 Ez egyébiránt egybevág az Egyesült Államok „hagyományos” érdekszféráival. Ami ebben külön érdekes, hogy bár a NATO békéről és elrettentésről ír a dokumentumban, mégis 43

Operations and missions: past and present. nato.int, 2022. június 14.

A tábornokkal készült interjú megtekinthető a honvdelem.hu oldalán, az alábbi cikkben: Kötelességtudat, megbízhatóság, elkötelezettség. honvedelem.hu, 2022. szeptember 1.

45 Magyar griffek a Baltikum égboltján. honvedelem.hu, 2022. szeptember 22.

46 NATO 2022 Strategic Concept. nato.int 9.

47 Uo. 9–10.

48 Uo. 11.

44

13

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE nagyban emlékeztet a hidegháború elszigetelés stratégiájára, és az elrettentést mintha jelentős mértékben a potenciális állami ellenfelek – Oroszország és Kína – infrastruktúrájának,

gazdaságának

és

potenciálisan

területi

integritásának

hagyományos fegyverzettel való sebezhetőségére építené. Ez pedig visszavezet az oroszok saját biztonságukat érintő kifogások témájához és ahhoz, hogy a NATO mennyire jelenthet veszélyt szomszédaira egy esetleges preventív vagy preemptív beavatkozással.

A fentiek mellett kiemelik még, hogy a NATO és az Európai Unió szoros kapcsolata kiemelt fontosságú. Ez a partnerség különösen fontos a kibertérben jelentkező, illetve a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés kapcsán, valamint Kína esetében, mint az euro-atlanti térség békéjét veszélyeztető jelentős tényező. Emellett újfent megerősíti a dokumentum, hogy a NATO-nak vezető szerepet kell vállalnia az éghajlatváltozással szembeni küzdelemben.49 A dokumentum legvégén kiemeli, hogy a szoros és tartós kapcsolattartás kiemelt fontosságú az európai és amerikai szövetségesek között ahhoz, hogy a NATO valóban hatékony védelmi szövetségként működhessen és reagálhasson a kihívásokra.

Emellett a tagok továbbra is elkötelezettek a 2%-os GDP arányos védelmi költségvetések fenntartása mellett. Végezetül az alábbi sorokkal zárul a dokumentum: „A NATO nélkülözhetetlen az euro-atlanti biztonság érdekében. Garantálja békénket, szabadságunkat és jólétünket. Szövetségesekként továbbra is ki fogunk állni együttesen biztonságunk, értékeink és demokratikus életmódunk védelme céljából.”50 Az új haderőmodell Az új stratégiai koncepció mellett egy új haderőmodell alapjait is bejelentette a NATO. Az új kihívásokra reagálva nagy szüksége van a Szövetségnek arra, hogy megerősítse a reagáló erőket, és fokozza a szövetség készenléti erejét – mind méretében, mind készültségi szintjében. Az új modell alapján 300 ezer főnyi haderő állna magas

49 50

Uo. 11.

Uo. (Fordította: Magyar Hadtudományi Társaság

14

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

készültségben, és olyan pozícióban, hogy az elsődleges (európai) fenyegetésekre szinte azonnal reagálhasson.51 Az új koncepció értelmében a NATO létrehozna egy 100 ezer fős, 10 napon belül azonnal bevethető, tulajdonképpeni azonnali reagálású erőt, egy 200 ezer fős, harmincnapon belül bevethető gyorsreagálású erőt, illetve egy további 500 ezer fős, harmadik lépcsős haderőt.

Ahogy Szenes Zoltán is megfogalmazta, a NATO tagországok a korábbi, varsói csúcstalálkozón megfogalmazott 4x30-as haderőmodellt sem volt képes teljesíteni.

Az új modell a korábbi reagálási szinteken is változtat – a korábbi 30-90-180 napos reagálási időket 10-30-180-as rendszerrel váltja fel. Az új koncepció gyakorlati létrehozása azonban lassú folyamat lesz, Stoltenberg szerint 2023-ban kezdődik meg a kidolgozás, a gyakorlati megvalósítás pedig 2028-ig is eltarthat.52 Csiki Varga Tamás és Tálas Péter meg is jegyzik, hogy ez inkább ambiciózus terv, semmint realitás.53 1. ábra - Infografika a NATO új haderőmodelljéről (Forrás: nato.int) 51

NATO Secretary General Jens Stoltenberg’s speech to the AUF summer camp. nato.int, 2022. augusztus 4.

52 Szenes Zoltán: Elrettentés és védelem: a NATO új haderőmodellje. Hadtudomány, 32. évf. (2022) 2. szám, 11–14.

53 Csiki Varga Tamás – Tálas Péter: Megerősített elrettentés és védelem – a NATO új stratégiai koncepciójának és madridi csúcstalálkozójának értékelése. SVKI elemzések 2022/8, Stratégiai Védelmi Kutatóintézet, 2022. július 12. 7–8.

15

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE A másik érdekes kérdés, hogy hogyan lesz megvalósítva ez a komoly létszám- és készültségbeli bővítés? Ennek kidolgozása a 2023-ban induló munkafolyamat része, azonban Szenes Zoltán feltételezése szerint az azonnali reagáló erőknél a jelenlegi 40 ezer fős erő felbővítésével (ezeket kiegészítik a nyolc, Kelet-Európába telepített harccsoporttal, valamint 20 ezer fős amerikai erősítéssel) hozzák létre. A gyorsreagálású erők esetében a 200 ezer fős létszámba feltehetőleg beleszámítják a NATO keleti tagországainak haderőit, vagy legalábbis egy jelentős részüket.54 A „harmadik lépcső” erejét pedig a fennmaradó NATO haderők, valamint az Egyesült Államokból és Kanadából érkező alakulatok alkotnák.

Ezzel párhuzamosan – vagy ehelyett – az a megoldás is elképzelhető, hogy a NATO a szövetség számára felajánlott erőkből biztosítja a szükséges létszámokat, s párhuzamosan egy központi stratégia kidolgozására is sor kerül – ezt össze lehet kapcsolni a jelenlegi elrettentési és védelmi tervezéssel. Így a NATO Európai Parancsnoksága (SHAPE) által kidolgozott hadászati tervek és elvek alapján lehetne létrehozni egy közös védelmi stratégiát, ami regionális műveleti tervekre és az egyes tagországok műveleti szerepére bontható tovább.55 Ez a koncepció tovább erősítené a Szövetség integrációját és a tagországok közti kapcsolatokat és együttműködést.

A NATO jövője A stratégiai koncepcióból egyértelműen kitűnik, hogy a NATO a jövőben egy konfrontatívabb politikát kíván folytatni a potenciális fenyegetések elrettentése érdekében.

Az

egyértelmű,

hogy

elsődleges

fenyegetésként

a

Szövetség

Oroszországra tekint. Ez nem is meglepő, tekintve egyrészt a Szövetség történelmét, másrészt azt a tényt, hogy Moszkva legkésőbb a 2008-as Georgia elleni katonai műveletei óta teszteli a nemzetközi béke rendszerét és annak szilárdságát.56 Újdonságnak is tekinthető, hogy a NATO Kínára is potenciális, az euro-atlanti térséget érintő fenyegetésként tekint. Ez feltehetőleg nem kis mértékben az Egyesült Államok

54

Szenes Zoltán: Elrettentés és védelem: a NATO új haderőmodellje. Hadtudomány, 32. évf. (2022) 2. szám, 12.

55 Uo. 56 Blinken, Anthony J.: Anniversary of the Russian Invasion of Georgia. U.S. Department of State, 2022. augusztus 7.

16

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE nyomására történt, mivel az új amerikai Nemzeti Védelmi Stratégiában Kína szerepel kiemelt fenyegetésként az Egyesült Államok stratégiai érdekeire, míg Oroszország csak másodlagos fenyegetésként jelenik meg.57 Emellett fontos kiemelni, hogy az új stratégia nagy hangsúlyt fektet az olyan kihívásokra, mint a terrorizmus, illetve újra megjelenik benne a migráció okozta kihívás, mint a NATO országok biztonságát déli irányból fenyegető veszély. Ahogy Szenes Zoltán is rámutat, ez utóbbi beemelését hazánk is szorgalmazta, illetve a terrorizmus és a migráció is kardinális kérdés Törökország esetében. Különösen fontos a terrorizmussal szembeni fellépés az új technológiák megjelenésének kapcsán, melyeket a terroristák is képesek beszerezni és hatékonyan alkalmazni.58 Amit én leginkább fontosnak tartok kiemelni, az a nukleáris elrettentő képesség ismételt hangoztatása és térnyerése, továbbá a kibertérrel és a világűrrel szembeni álláspontok a dokumentumban. A nukleáris csapásmérőképesség elrettentő szerepe a hidegháború legkorábbi szakasza óta kiemelt szerepet játszik a nagyhatalmi status quo fenntartásában, nem véletlen, hogy a legtöbb, ebbe a körbe törekvő ország igyekszik saját nukleáris arzenálra szert tenni – legutóbbi időben Észak-Korea és Irán az a két ország, ami ilyen céljai miatt szerepel a nemzetközi hírekben.59 Ahhoz, hogy ezek az országok ne tehessenek szert ilyen képességekre, fontos a NATO dokumentum által is hivatkozott Atomsorompó-egyezmény, valamint a hatékony és átlátható fegyverzetellenőrzés. A szerződéshez a legtöbb atomhatalom csatlakozott – kivételt képez ez alól India és Pakisztán, illetve a feltételezett atomhatalom Izrael – azonban sem a Kínai Népköztársaság, sem pedig Franciaország nem ratifikálta a szerződést. Ettől függetlenül Kína ENSZ nagykövete a szerződés felülvizsgálatáról szóló konferencián úgy nyilatkozott, hogy a világbéke érdekében fontos a rendelkezéseinek fenntartása.60

57

Fact Sheet: 2022 National Defense Strategy. U.S. Department of Defense.

Szenes Zoltán: Felkészülés a háborúra? A NATO új stratégiai koncepciójának értékelése. KKIelemzések, KE2022/41. 12.

59 Lásd: Ross, Dennis: A New Iran Deal Won’t Prevent an Iranian Bomb. Foreign Policy, 2022. szeptember 9. és North Korea could carry out nuclear tests 'any time', warns US official. BBC, 2022. június 8, 60 Upholding the Treaty on the Non-Proliferation of Nuclear Weapons for World Peace and Development.

Ministry of Foreign Affairs of People’s Republic of China. 2022. augusztus 3.

58

17

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE Emellett azonban a NATO azt is fontosnak tartja kihangsúlyozni, hogy az új kihívásokkal szemben, melyek állami felektől érkeznek szükséges a „régi” megoldások újbóli, erőteljes alkalmazása, így a nukleáris erők elrettentő erejének kiemelése. Ez azt is jelzi, hogy a 2014 óta többször hangoztatott új hidegháborúban – amire a nyáron Szergej

Lavrov

orosz

külügyminiszter

is

utalt61

–

katonai

szempontból

visszaköszönnek az első hidegháború elemei. Emellett a Szövetség és az Egyesült Államok valószínűleg ezzel reagálni is akartak arra, hogy Oroszország többször a nukleáris fegyverek potenciális bevetésével riogatott.

Az

új,

fenyegetésekkel

és

potenciális

ellenfelekkel

szembeni

keményen,

konfrontatívabb NATO álláspontot tükrözi a kibertérhez és a világűrhöz való viszony.

Az egyértelmű, hogy a Szövetség komolyan veszi az ilyen fenyegetéseket, és eltökélt azzal kapcsolatban, hogy biztosítsák ezen területek „függetlenségét” és védelmét. Ha valaki ezt megsértené – és a sérelem mértéke elérné a fegyveres támadás szintjét - az 5. cikkely alkalmazását is kilátásba helyezi az új stratégia. Ez esetben a kérdés, hogy hogy viszonyítható például egy kibertámadás, vagy a világűrben végzett tevékenység egy hagyományos fegyverekkel végrehajtott támadáshoz – ezt a dokumentum nem definiálja. Ennek a szintnek a megállapítására azért is van szükség, hogy átláthatóan lehessen alkalmazni, és ne csak üres fenyegetőzésnek tűnjön.

Az új haderőmodell is a konfrontatívabb hozzáállást képviseli, ugyanakkor az elrettentés és védelmi képességek növelését célozza. Az elmúlt bő fél évben egyértelművé vált, hogy a NATO jelenlegi erőinek száma és elhelyezkedése nem képvisel elég elrettentő erőt. A jelenlegi, 40 ezer fős NATO Reagáló Erőt az új haderőmodell 300 ezer főre emeli, ami igen tekintélyes, 30 napon belül bevethető haderőt jelent. Ugyanakkor kiemelten fontos, hogy mind az elhelyezkedés, mind az erőcsoportosítások jellege a védelmi célt tükrözze és erősítse, ne pedig esetlegesen offenzív erőként és közvetlen fenyegetésként jelenjen meg Moszkva számára. 62 Ez azonban a 2023 folyamán történő, részletes tervkidolgozási szakasz feladata.

61

Meyer: David: ‘From now on, we will trust neither the Americans nor the EU’: Lavrov says a new Iron Curtain is coming down between Russia and the West. Fortune, 2022. július 1.

62 Csiki Varga Tamás – Tálas Péter: Megerősített elrettentés és védelem – a NATO új stratégiai koncepciójának és madridi csúcstalálkozójának értékelése. SVKI elemzések 2022/8, Stratégiai Védelmi Kutatóintézet, 2022. július 12. 7.

18

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE Ami mindenekelőtt fontos, hogy a NATO képes legyen egységet sugározni, és mind a stratégiai koncepciót, mind pedig az új haderőmodellt egységes logika mentén végrehajtani. A haderőmodell esetében a kidolgozás kapcsán is elengedhetetlen az egységes álláspont kialakítása, és az, hogy a Szövetség tagjai kifelé egységes álláspontot sugározzanak. Érdekes kérdés, hogy a politikai változások, és az erősödő euroszkepticizmus milyen hatással lesz a NATO terveire.63 A védelmi képességek növelése érdekében igen hatékony megoldás lehetne, ha a nemzeti haderők és vezérkarok szorosabban együttműködnének a SHAPE-pel és – részben lemondva a nemzeti erők függetlenségéről – több, vegyes, többnemzeti harccsoportot hoznának létre. Ez biztosíthatná a szövetségesek közti bizalmat és együttműködést. Emellett fontos lenne, hogy a 2023-ban kezdődő haderőmodell kidolgozás során nagyobb hangsúlyt fektetnének a szervezeti struktúrák és a doktrínák egységesítésére.

A NATO szerepe ma Érdekes – vagy éppen kiszámítható – módon a NATO, több mint 70 évvel a Szövetség megalapítása után épp olyan releváns, mint 1949-ben, annak létrehozásakor. Az elsődleges fenyegetés is tulajdonképpen változatlan: az ellenfél ismét Oroszország.

Azonban az új fenyegetések korában a Szövetség túltekint pusztán Oroszország elrettentésén és láthatólag nagyobb szerepet kíván vállalni a globális biztonság és béke fenntartásában.

Lehetséges, hogy ebben szerepet játszik az Egyesült Államoknak a szövetségeseire gyakorolt nyomása is, ami még Donald Trump idején erősödött fel, aki a Szövetséget többször fölöslegesnek és pénzkidobásnak minősítette.64 Utóda, Joe Biden sokkal inkább komolyan veszi a NATO-t, ugyanakkor új alapokra kívánja helyezni a Szövetség és az Egyesült Államok kapcsolatát. Ahogy Csiki Varga Tamás és Tálas Péter fogalmaznak 2021-es elemzésükben, Washington nagystratégiájában a fókuszpont 63

Lásd: Poland to demand €1.3 trillion from Germany in WWII reparations. Euronews, 2022. szeptember 1., Tens of thousands protest in Prague against Czech government, EU and NATO. Reuters, 2022. szeptember 4., Poland Wants 368 Hectares of Land from the Czech Republic. Prague Morning, 2022. szeptember 11. és Tidey, Alice – Genovese, Vincenzo: Here's what a Meloni government in Italy could mean for the EU. Euronews, 2022. szeptember 26.

64 Woodward, Bob: Félelem. Trump a Fehér Házban. Budapest, GABO, 2018. 104–107.

19

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE inkább az Indiai- és Csendes-óceán térsége felé tolódott, és elsődleges versenytársként Kínára tekintett, míg Európa és az orosz szembenállás fontossága fokozatosan csökkent.65 Bár a 2022 februárjában Ukrajna ellen indított orosz agresszió némiképp módosított ezen a képen, ugyanakkor a korábban említett amerikai nemzetbiztonsági stratégiából is kitűnik, hogy Washington továbbra is Pekingre tekint elsődleges riválisként. Ebben a képletben pedig az Egyesült Államoknak szüksége lehet az Európai Unió és a NATO támogatására is, hogy ázsiai partnereivel karöltve ellensúlyozhassák a Kínai Népköztársaság politikai-gazdaságikatonai súlyát.

Bármi is legyen azonban a NATO és az Egyesült Államok célja, elsődleges feladata a belső koherencia szavatolása és biztosítása, máskülönben képtelen lesz kellő erővel és határozottsággal szembe szállni a potenciális fenyegetésekkel.

65

Csiki Varga Tamás – Tálas Péter: Stratégiai szolidaritástól egy új „transzatlanti alkuig”? – Joe Biden európai körútjának mérlege. SVKI elemzések 2021/12, Stratégiai Védelmi Kutatóintézet, 2021. július 15. 2–3.

20