A TAJVANI HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK ÉS KÖVETKEZMÉNYEI TÓTH ANETT
AJRC-Elemzések 2014E03
AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa
Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Éva Ádám Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Közraktár utca 4-6.
A kiadó elérhetősége: H-1093 Budapest, Közraktár u. 4-6. Tel: +36 1 482 7703 Email: ajtk@ajtk.hu Web: www.ajrcbudapest.org / www.ajtk.hu
© Tóth Anett, 2014 © Antall József Tudásközpont, 2014 ISSN 2416-1446
2
A TAJVANI HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK ÉS KÖVETKEZMÉNYEI TÓTH ANETT
A 2014. november 29-én megtartott tajvani helyhatósági választások szavazatainak lezárása után lemondott Jiang Yi-huah tajvani miniszterelnök, miután a hatalmon levő Kuomintang (KMT) párt a vártnál több önkormányzati helyet veszített. Ma Ying-jeou államfő ezt követően december 3-án távozott pártelnöki posztjáról. November utolsó szombatján került sor Tajvan történetében az eddigi legnagyobb horderejű választásokra; 18 millió szavazó regisztrált, és 20 ezer jelölt versengett a 11 130 betöltendő helyhatósági pozícióért.[1] A KMT a négy évvel ezelőtti 15 helyett idén csak 6-ot nyert meg a 22 kulcsfontosságú terület polgármesteri és megyei elöljárói posztjai közül. Az, hogy a hagyományosan erős nacionalista választókörzetekben, Tajpejen és a sziget harmadik legnagyobb városában, Tajcsungon sem tudta megőrizni a párt a többséget, rossz előjel számukra a 2016-os elnöki és parlamenti választásokat tekintve. 16 év után először nem a Kuomintangból kerül ki Tajpej főpolgármestere. A városban a Demokratikus Haladás Párt (Democratic Progressive Party, DPP) által támogatott független jelölt, Ko Wen-je a szavazatok 57,1%-át szerezte meg, míg a KMT indulója, Sean Lien támogatottsága csak 40,8% volt.[2] Összesítésben a szavazók 47,5%-a választott DPP-s jelöltet, míg csupán 40,7%-uk voksolt a KMT-re. A KMT Kína-barát politikája A Kuomintang birtokolja jelenleg Tajvanon a törvényhozói többséget és az elnöki tisztséget, illetve mostanáig a legtöbb városi és megyei önkormányzat is az irányításuk alatt állt. A 60 éve lezajlott polgárháború óta Peking eltávolodott tartományként tekinti a szigetet, azonban Ma Ying-jeou elnöksége (2008) óta a két fél közötti kapcsolatokban jelentős javulás figyelhető
3
meg. Ma Ying-jeou 21 kereskedelmi megállapodást írt alá Kínával, illetve kifejezte szándékát, hogy személyesen találkozzon Xi Jinping kínai államfővel. Nem a november végi helyhatósági választások során lehet azonban először érzékelni a KMT politikájának elutasítását a lakosság körében. 2014 márciusában a „sunflower” névre keresztelt diákmozgalom keretében több tízezren követelték a kormánytól a Kínával megkötött, a szolgáltatási piacok kölcsönös megnyitásáról szóló egyezmény felülvizsgálását, melyet a KMT egyoldalúan kívánt ratifikálni. Úgy gondolták, hogy ha Tajvan a tervezett szolgáltatóipari ágakat megnyitná a kínai tőke előtt, az jelentősen veszélyeztetné az érzékeny iparágakat és a népesség életszínvonalát. A kínai piacokra bejutó tajvani vállalatok profitjából pedig nem láttak előnyt a lakosság számára, hiszen azok nem a szigeten fizettek volna adót. A törvényhozó központot és környékét körülvevő tüntetők végül megakadályozták a kereskedelmi paktum ratifikációját. Az ellenzék, a Demokratikus Progresszív Párt szavazói továbbra is attól tartanak, hogy a Kínához való közeledés befolyásolhatja Tajvan önállósági törekvéseit, és sebezhetővé válhat Kína esetleges újraegyesítésre vonatkozó tervei előtt. [3] Nem bíznak a KMT-ben, tekintet nélkül arra, hogy az aláírt szerződések előnyösek-e a sziget számára. 2008 óta az alacsony bérek és a növekvő vagyoni különbségek miatt egyre nagyobb a feszültség a köreikben, az elégedetlenségük további oka pedig az, hogy a Kínával kötött egyezmények főleg a nagy kínai cégeknek kedveztek, Tajvanon pedig a hétköznapi emberek helyett csak a szárazfölddel kereskedő vállalatoknak hoztak szemmel látható előnyöket. Ko Wen-je a győzelmi beszédében így fogalmazott: „Hamarosan le fognak dőlni az ideológia falai.” Ezzel szemben a KMT támogatói úgy gondolják, hogy szükséges a jó kapcsolatok fenntartása a legnagyobb kereskedelmi partnerükkel, különben aligha tudnak új lendületet adni a legyengült gazdaságuknak. Attól tartanak, hogy a DPP győzelmét – akik nyíltan támogatják Tajvan formális függetlenségét – a Tajvan-Kína kapcsolatok megromlása, majd később a gazdasági teljesítmény megtorpanása követné. A választási eredményekre adott reakciójában a kínai állami média felhívta a figyelmet a nehezen felépített együttműködés fontosságára, és a további békés fejlődés érdekében arra kérte a „Kína-ellenes honfitársaikat”, hogy becsüljék meg az elért eredményeket.
4
A KMT reakciója a választásokra A szavazatok lezárása után néhány órával a miniszterelnök, Jiang Yi-huah lemondott pozíciójáról. A DPP volt elnöke, Su Tseng-chang szerint Jiang lemondása nem a megfelelő reakció volt, hiszen a nép elégedetlensége és dühe így az elnökre hárul. Nyilatkozata alapján a tajvani alkotmányos rendszer hibája, hogy az államfőnek kell felelősséget vállalni a KMT választási veszteségéért. [4] Az Alkotmány reformját azért tartja szükségesnek, mert az túl nagy hatalmat ad az elnöknek. Ma Ying-jeou elnök ekkor bejelentette a kabinet átszervezését. „Megértettem az emberek üzenetét, melyet a választásokkal közvetítettek felénk. Felelősségem, hogy a párt minél hamarabbi reformtervezetével mindenki igényét kielégítsem”, mondta Ma a szavazás másnapján. December 3-án, a párt Központi Állandó Bizottságának ülésén Ma Ying-jeou lemondott a Kuomintang elnöki pozíciójáról. Ezt követően még a saját pártja részéről is érték kritikák, miszerint rossz időben és rossz hozzáállással hagyta el a tisztségét. Chang Sho-wen, Sean Lien tajpeji főpolgármester-jelölt kampánycsapatának a tagja szerint az elnöknek be kellett volna ismernie, hogy a vezetésben hibázott; ehelyett Ma kitartóan állítja, hogy reformjainak az iránya helyes volt. Chang azt is kifogásolja, hogy a leköszönő elnök miért jogosult a párt új ügyvezető elnökének és főtitkárának kijelölésére. Szerinte a háttérből folyó hatásgyakorlás helyett a hatalmat vissza kellett volna adni a Központi Állandó Bizottságnak, a párt legerősebb testületének. Ma Ying-jeou, aki államfői tisztségében megmaradt, azt állítja, hogy pártjának nem sikerült elég gyorsan megreformálnia Tajvant, az emberek elvárásai pedig túlnőttek ezeken a reformokon, ezért veszítették el a szavazók támogatását. A veszteségért magát tartja felelősnek. A KMT vezetőségéről való döntés jövő hónapban várható. Huang Yueh-hung jogi szakértő elemzésében azt állítja, hogy Ma hosszú távon azzal kívánja az igazságügyi rendszert a kezében tartani, hogy a volt DPP elnök, Chen Shui-bian által kinevezett négy alkotmánybíró helyére a megbízatásuk lejárta után még 2015-ben új bírákat nevez ki. [5] Ezzel a 15 fős testület minden tagját Ma választottjai fogják kitenni, és elkerülheti, hogy elnöksége lejárta után Chenhez hasonlóan büntetőeljárás induljon ellene.
5
[1] Jonathan Kaiman: Taiwan premier resigns after election deals blow to pro-China party In: The Guardian 30 November 2014 http://www.theguardian.com/world/2014/nov/30/chinaurges-taiwan-close-ties-pro-beijing-party-routed-polls [2] Central Elections Commission http://engweb.cec.gov.tw/files/11-1030-5692.php [3] Cindy Sui in Taipei reports http://www.bbc.com/news/world-asia-30257504 [4] Chen Hui-ping: Jiang’s Cabinet resigns over vote. In: Taipei Times 02 December 2014 http://www.taipeitimes.com/News/front/archives/2014/12/02/2003605773/1 [5] Jason Pan: ANALYSIS: Ma eyeing grand justices. In: Taipei Times, 05 December 2014 http://www.taipeitimes.com/News/taiwan/archives/2014/12/05/2003606032/1
6