A LEHETŐSÉGEK ORSZÁGA? A KAZAH-MAGYAR GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ALAKULÁSA NAPJAINKBAN SZÁLKAI KINGA
AJRC-Elemzések 2015E02
AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa
Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Éva Ádám Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Közraktár utca 4-6.
A kiadó elérhetősége: H-1093 Budapest, Közraktár u. 4-6. Tel: +36 1 482 7703 Email: ajtk@ajtk.hu Web: www.ajrcbudapest.org / www.ajtk.hu
© Szálkai Kinga, 2015 © Antall József Tudásközpont, 2015 ISSN 2416-1446
2
A LEHETŐSÉGEK ORSZÁGA? A KAZAH-MAGYAR GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ALAKULÁSA NAPJAINKBAN
SZÁLKAI KINGA
Orbán Viktor 2015. március 31-én háromnapos diplomáciai látogatásra érkezett Kazahsztánba, melynek fő célja a kazah-magyar kapcsolatok megerősítése volt. A miniszterelnök úgy indokolta a „régen esedékes”1 látogatás célját, hogy „ésszerű dolog mély együttműködést kialakítani Kazahsztánnal,” mivel ez „a világ egyik leggyorsabban fejlődő országa, az elmúlt húsz évben fantasztikus fejlődésen ment keresztül.”2 Emellett kijelentette, hogy „Magyarország a keleti nyitás politikájával kíván alkalmazkodni a globális világgazdaság változásához, amely az olyan országokat, mint Kazahsztán, rendkívüli módon felértékeli.”3 Orbán Viktor kijelentésein túl a magyar delegáció közel százfős létszáma és a megjelenő hat kormánytag részvétele is egyértelműen azt mutatja, hogy Kazahsztán a magyar külkapcsolatok fontos célországa, a „keleti nyitás” zászlóshajója. Jelen elemzés célja annak bemutatása, hogy a gyors kazah fejlődés elismerésén túl milyen gazdasági megfontolások állnak emögött a politikai irányvonal mögött, milyen előnyöket remélhet Magyarország a kazah kapcsolat szorosabbra fűzésétől, illetve milyen eszközökkel törekszik erre a gyakorlatban. Kazahsztán Közép-Ázsia legnagyobb területű állama, 18 milliós lakossága 2 724 900 km2-en oszlik el.
4
A korábbi szovjet köztársaság legnagyobb gazdasági jelentősége
ásványkincseiben és energiahordozóiban rejlik. Emellett az Oroszországot, Kínát, Közép-
A Kazah Köztársaság magyarországi Nagykövetsége (2015): „Sajtószolgálat közleményei: Magyarország keleti nyitása.” URL: http://www.kazembassy.hu/index.php?x=sajto/52, letöltés ideje: 2015. április 15. 1
Orbán Viktor hivatalos honlapja (2015): „Ésszerű együttműködni Kazahsztánnal.” URL: http://www.miniszterelnok.hu/beszed/esszeru_egyuttmukodni_kazahsztannal, letöltés ideje: 2015. április 15. 2
A Kazah Köztársaság magyarországi Nagykövetsége (2015): „Sajtószolgálat közleményei: Magyarország keleti nyitása.” URL: http://www.kazembassy.hu/index.php?x=sajto/52, letöltés ideje: 2015. április 15. 3
Central Intelligence Agency (2015): „The World Factbook: Kazakhstan.” URL: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/kz.html, letöltés ideje, 2015. április 15. 4
3
Ázsiát és a Kaszpi-térséget összekapcsoló földrajzi elhelyezkedése is kedvező stratégiai pozíciót biztosít számára a térségben. A Szovjetunió felbomlása után autoriter jellegű politikai berendezkedés alakult ki az országban. Elnöke, az 1991-ben hatalomra került, korábban a szovjet rendszerben is jelentős szerepet betöltő Nurszultan Nazarbajev mindezidáig négy szavazást nyert meg igen magas százalékokkal, és az idén április 26-ára kitűzött választáson is jelölteti magát. Bár az EBESZ rendszeresen hangsúlyozza a kazah elnök- és parlamenti választások demokratikus hiányosságait,5 Nazarbajev mindezzel együtt valós támogatottságot élvez államában, annak köszönhetően, hogy képes volt megteremteni és megőrizni a viszonylagos biztonságot és stabilitást a teljes politikai és gazdasági átalakulás során. A kazah gazdaság a vásárlóerő-paritáson mért GDP alapján jelenleg a világ 43., 4,6%os GDP-növekedése alapján pedig az 58. legerősebb gazdasága. Külkereskedelmi forgalma tizenkétszer, ipari termelése hússzor nagyobb volumenű, mint a Szovjetunió felbomlása után volt. Az energiahordozók kitermelése területén szintén jelentős változások következtek be, 2000 óta megháromszorozódott a kőolaj- és megötszöröződött a földgázkitermelés. 6 A hatalmas különbségek azonban ebben az esetben nemcsak a fejlődés ütemének gyorsaságát mutatják, hanem azt is, hogy ez a növekedés egy igen alacsony szintről indult meg a szovjet központosított gazdasági rendszer felbomlását és a gazdaság teljes szerkezeti átalakítását kísérő sokkot követően. A külföldi befektetések kulcsfontosságú szerepet töltöttek be ebben a folyamatban. 1991 és 2013 között 180 milliárd USD értéknek megfelelő tőke érkezett az országba, 69,2 millió a magyar befektetők révén.7 Az állam a 2012-es adatok szerint Magyarország 50. legfontosabb export- és 44. legfontosabb importpartnere, illetve a FÁK tagállamai közül a külkereskedelmi forgalmat tekintve a harmadik legjelentősebb Oroszország és Ukrajna után.8 A magyar export 2004 és 2013 között 69 millió USD-ről 210 millió USD-re nőtt (2008-ban elérte a 403,5 millió USD-t is, de a globális pénzügyi válság megtörte ezt a növekedést). Az import a 2004-es 58,4 millió
Az EBESZ hivatalos honlapja: „Elections in Kazakhstan.” http://www.osce.org/odihr/elections/kazakhstan, letöltés ideje: 2015. április 15. 5
Vasa László (2015): „Előrehozott elnökválasztás Kazahsztánban: előremenekülés vagy konszolidáció?” KKIelemzések, E-2015/8, 4. 6
Vasa László (2015): „Előrehozott elnökválasztás Kazahsztánban: előremenekülés vagy konszolidáció?” KKIelemzések, E-2015/8, 4. 7
Nemzeti Befektetési Ügynökség: „Kazahsztán.” URL: http://hipa.hu/Region/Kazakhstan/Info, letöltés ideje: 2015. április 15. 8
4
USD-vel összehasonlítva 2014-ben csökkent (51,2 millió USD), 2011-ben viszont elérte a 111,2 millió USD-t. 9 A HIPA adatai szerint 2012-ben és az azt megelőző években a legmeghatározóbb exporttermékek a feldolgozott termékek, a gépek és szállítóeszközök voltak – bár ezek forgalma jelenleg csökkenő tendenciát mutat. Az élelmiszerek kivitelének részaránya a kivitelben ezzel párhuzamosan növekszik. Fontos exportcikkek a gyógyszeripari termékek, a megmunkált természetes anyagok, rövidáruk, írószerek, irodaszerek, illetve a műanyagipari termékek is. A szolgáltatásexport is jelentős elem, főként az olaj- és gázipar területén. Az importforgalmat szinte kizárólag energiahordozók teszik ki.10 A magyar kormány jelenleg a kazah-magyar gazdasági együttműködés megerősítésére törekszik, és igyekszik bevonni a magyar üzleti élet szereplőit ebbe a folyamatba. Ennek jele, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2012-ben 45 magyar vállalkozás részvételével megalapította a Magyar-Kazah Tagozatot,11 2014 végén pedig magyar kereskedőház jött létre Asztanában. 12 A tervezett kazah-magyar stratégiai tanács létrehozása, melyről a mostani találkozón egyetértési megállapodást írtak alá, alapvető politikai célkitűzésein túl a gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez is hozzájárulhat majd.13 A gazdasági együttműködés gyakorlati oldalát illetően Orbán Viktor fő hajtóerőként a MOL Nyrt. tevékenységét jelölte meg, 14 azonban azt is kiemelte, hogy az energiahordozók mellett több más területen is megvalósulhat kooperáció. A HIPA értékelése szerint a magyar export számára perspektivikus területek közé tartozik „a mezőgazdaság (takarmánynövény termesztés, gabonatárolás és feldolgozás, állattenyésztés és fajtanemesítés, állategészségügy),
Magyarország kazahsztáni Nagykövetsége: „A magyar-kazah kétoldalú kereskedelmi forgalom statisztikai adatai 2004-től.” URL: http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/Almati/hu/Bilateralis/kazahsztan/gazd_kapcs.htm?printable=true, letöltés ideje: 2015. április 15. 10 Nemzeti Befektetési Ügynökség: „Kazahsztán.” URL: http://hipa.hu/Region/Kazakhstan/Info, letöltés ideje: 2015. április 15. 9
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: „Magyar-Kazah Tagozat: Bemutatkozás.” URL: http://www.mkik.hu/hu/kulpiaci-tevekenyseg/bemutatkozas_3-2667, letöltés ideje: 2015. április 15. 11
Magyar Nemzeti Kereskedőház: „Kazahsztán.” URL: http://www.tradehouse.hu/hu/kulpiaci-info/kazahsztan, letöltés ideje: 2015. április 15. 12
Magyarország Kormánya (2015): „Vízumkönnyítést tervez Magyarország és Kazahsztán.” URL: http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/vizumkonnyitest-tervez-magyarorszag-es-kazahsztan, letöltés ideje: 2015. április 15. 13
Magyarország Kormánya (2015): „Vízumkönnyítést tervez Magyarország és Kazahsztán.” URL: http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/vizumkonnyitest-tervez-magyarorszag-es-kazahsztan, letöltés ideje: 2015. április 15. 14
5
az élelmiszeripar (gépek, technológiák), a gépipar (komplett gyártósorok), az építőanyagok, a prémium kategóriás élelmiszerek, és a luxus fogyasztási cikkek.”15 A kazah miniszterelnök, Karim Maszimov pozitívan nyilatkozott a kazah-magyar gazdasági kapcsolatok erősítéséről, kiemelve, hogy minden ágazatban nyitottak a magyar befektetők részvétele előtt, és sok lehetőséget kínálnak a magyar vállalatoknak.16 A jelenlegi találkozón a gazdasági kapcsolatok gyakorlati megerősítését szolgálta a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által aláírt előszerződés a KazAgro Holding és az Eximbank közös pénzügyi alapjának beindításáról 40 millió USD értékben,17 illetve a két ország kereskedelmi- és iparkamarái között létrejött megállapodás egy kazah-magyar üzleti tanács kialakításáról.18 A gazdasági együttműködés szorosabbra fűzéséről szóló megállapodások mellett a két ország közötti kapcsolatok gyakorlati megvalósítását más területeken is előmozdító kezdeményezések is születtek. Ezek közül az egyik legjelentősebb a két ország közötti közvetlen légi járat megteremtéséről szóló légügyi egyezmény. Emellett bűnügyi jogsegélymegállapodást,
kétoldalú
információcseréről
szóló
szakképzési
együttműködési
dokumentumot,
valamint
megállapodást, egészségügyi
19
adóügyi
együttműködési
szándéknyilatkozatot is elfogadtak, 20 továbbá megállapodtak a nukleáris kooperációról és a mérnöki szolgáltatások területén történő együttműködésről.
21
Magyarország továbbá
Nemzeti Befektetési Ügynökség: „Kazahsztán.” URL: http://hipa.hu/Region/Kazakhstan/Info, letöltés ideje: 2015. április 15. 15
Magyarország Kormánya (2015): „Vízumkönnyítést tervez Magyarország és Kazahsztán.” URL: http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/vizumkonnyitest-tervez-magyarorszag-es-kazahsztan, letöltés ideje: 2015. április 15. 17 Magyarország Kormánya (2015): „Vízumkönnyítést tervez Magyarország és Kazahsztán.” URL: http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/vizumkonnyitest-tervez-magyarorszag-es-kazahsztan, letöltés ideje: 2015. április 15.; A kazah miniszterelnök hivatalos honlapja (2015): „Казахстан и Венгрия создадут совместный фонд на 40 млн долларов - П.Сийярто.” URL: http://www.primeminister.kz/news/show/28/kazahstan-i-vengrija-sozdadut-sovmestnyj-fond-na-40-mlndollarov-psijjarto/01-04-2015, letöltés ideje: 2015. április 15. 16
A Kazah Köztársaság magyarországi Nagykövetsége (2015): „Sajtószolgálat közleményei: Magyarország keleti nyitása.” URL: http://www.kazembassy.hu/index.php?x=sajto/52, letöltés ideje: 2015. április 15. 18
Orbán Viktor hivatalos honlapja (2015): „Ésszerű együttműködni Kazahsztánnal.” URL: http://www.miniszterelnok.hu/beszed/esszeru_egyuttmukodni_kazahsztannal, letöltés ideje: 2015. április 15. 19
A Kazah Köztársaság magyarországi Nagykövetsége (2015): „Sajtószolgálat közleményei: Magyarország keleti nyitása.” URL: http://www.kazembassy.hu/index.php?x=sajto/52, letöltés ideje: 2015. április 15. 20
Orbán Viktor hivatalos honlapja (2015): „Ésszerű együttműködni Kazahsztánnal.” URL: http://www.miniszterelnok.hu/beszed/esszeru_egyuttmukodni_kazahsztannal, letöltés ideje: 2015. április 15. 21
6
bejelentette, hogy részt vesz a 2017-es Asztanai Nemzetközi Expón,22 melynek mottója „A jövő energiája”, illetve elfogadta a meghívást a 2015 májusában megrendezendő VIII. Asztanai Gazdasági Fórumra.23 Orbán Viktor a tágabban értelmezett térségben is hangsúlyozta az együttműködés fontosságát, kiemelve, hogy a szoros kazah-magyar gazdasági kapcsolatok elősegíthetik az EU és az Eurázsiai Gazdasági Unió együttműködését is, 24 illetve bejelentette, hogy Kazahsztán példáját követve Magyarország is csatlakozik a Kína vezetésével 2014-ben létrejött Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankhoz.25 A találkozón azonban az is említésre került, hogy a kazah-magyar politikai kapcsolatok sokkal erősebbek a gazdaságiaknál, különösen a gyakorlati fontossággal bíró dimenziót tekintve.26 Figyelembe véve, hogy a politikai kapcsolatok – még a feltételezett közös kulturális gyökerek és az ehhez kapcsolódó szimbolikus kezdeményezések ellenére – sem bírnak alapvető, számottevő jelentőséggel, elmondható, hogy a kazah-magyar gazdasági kapcsolatok jelenleg nem töltenek be fontos szerepet. A KSH legfrissebb, 2013-as külkereskedelmi összefoglalója alátámasztja ezt az állítást, mivel a dokumentumban még említés szintjén sem szerepel Kazahsztán.27 Az áttekintett tényezők alapján összefoglalásként elmondható, hogy Kazahsztán számos szempontból vonzó gazdasági lehetőségeket kínál Magyarország számára, a jelenlegi külgazdasági mutatók viszont arra utalnak, hogy a gyakorlatban ezek a lehetőségek gyakran nem kerülnek kihasználásra. Mindez jól mutatja, hogy a keleti nyitás kazah fókusza alapvetően indokoltnak mondható. A magyar delegáció mostani látogatása jelezte, hogy Magyarország jelen kíván lenni a térségben Kazahsztán gazdasági partnereként, és törekszik rá, hogy A 2017-es Asztanai Nemzetközi Expo hivatalos honlapja. URL: https://expo2017astana.com/en/, letöltés ideje: 2015. április 16. 22
Az Asztanai Gazdasági Fórum hivatalos honlapja. URL: http://forum-astana.org/en/, letöltés ideje: 2015. április 16. 24 Magyarország Kormánya (2015): „Vízumkönnyítést tervez Magyarország és Kazahsztán.” URL: http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/vizumkonnyitest-tervez-magyarorszag-es-kazahsztan, letöltés ideje: 2015. április 15. 23
Orbán Viktor hivatalos honlapja (2015): „Ésszerű együttműködni Kazahsztánnal.” URL: http://www.miniszterelnok.hu/beszed/esszeru_egyuttmukodni_kazahsztannal, letöltés ideje: 2015. április 15. 25
Magyarország Kormánya (2015): „Vízumkönnyítést tervez Magyarország és Kazahsztán.” URL: http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/vizumkonnyitest-tervez-magyarorszag-es-kazahsztan, letöltés ideje: 2015. április 15. 26
Központi Statisztikai Hivatal (2014): „Külkereskedelem, 2013.” URL: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/kulker/kulker13.pdf, letöltés ideje: 2015. április 16. 27
7
megragadja
a
lehetőséget
arra,
hogy
a
szimbolikus
megállapodásokon
és
a
szándéknyilatkozatokon túl valódi, a külkapcsolati mutatókban is megjelenő gazdasági előrelépésekre is sor kerüljön.
8