AJRC-Elemzések 2015E08 Szálkai Kinga by Antall József Tudásközpont

KÖZÉP-ÁZSIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KAPCSOLATRENDSZERÉNEK ALAKULÁSA SZÁLKAI KINGA

AJRC-Elemzések 2015E08

AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Éva Ádám Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Közraktár utca 4-6.

A kiadó elérhetősége: H-1093 Budapest, Közraktár u. 4-6. Tel: +36 1 482 7703 Email: ajtk@ajtk.hu Web: www.ajrcbudapest.org / www.ajtk.hu

KÖZÉP-ÁZSIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KAPCSOLATRENDSZERÉNEK ALAKULÁSA

SZÁLKAI KINGA

Az Európai Unió 2007 óta rendelkezik önálló stratégiával a közép-ázsiai régió tekintetében. Az ezt rögzítő dokumentum (Az EU és Közép-Ázsia: Stratégia egy új partnerséghez1) célkitűzései azonban erősen vitatottak, különösen a gyakorlati megvalósítást illetően. Bár a 2012-ben lezajlott felülvizsgálat alapvetően pozitív eredményekkel zárult, a végrehajtás hatékonyságával kapcsolatban számos kérdés merült fel, 2012 és 2015 között pedig inkább az EU szerepvállalásának csökkenése volt megfigyelhető a térségben. Jelenleg már negyedik alkalommal zajlik a stratégia kétévenkénti átfogó felülvizsgálata, amelytől ezúttal jelentős eredményeket várnak. A tanulmány célja, hogy áttekintse az EU és Közép-Ázsia kapcsolatrendszerét, elhelyezve az Uniót a térségben zajló nagyhatalmi versengés résztvevői között, illetve, hogy felmérje a lehetséges változtatások mozgásterét. Az EU már 1991-ben, közvetlenül a függetlenné válás után felvette a kapcsolatot a közép-ázsiai köztársaságokkal. A térség iránt azonban csak 2005-ben élénkült fel az érdeklődés, amikor létrehozták a Közép-Ázsiai Ügyekért Felelős Különleges Képviselő posztját az EU érdekeinek hatékonyabb képviseletére. 2 Ebben az időszakban az EU energiaellátásának diverzifikálása egyre fontosabb kérdéssé vált, ami a térség felé irányította a döntéshozók figyelmét. A szénhidrogén-készletekhez való hozzáférés mellett az EUCAM 2012-es elemzése három további fő érdeket jelölt meg az Európai Unió és Közép-Ázsia viszonylatában: Európai Közösségek (2009): The European Union and Central Asia: The New Partnership in Action. URL: http://eeas.europa.eu/central_asia/docs/2010_strategy_eu_centralasia_en.pdf, letöltés ideje: 2015. május 14., 932. 1

Ann-Sophie Gast (2014): „A Shift in the EU Strategy for Central Asia?” Carnegie Moscow Center. URL: http://carnegie.ru/publications/?fa=55483, letöltés ideje: 2015. május 14. 2

1. Biztonság és stabilitás elősegítése; 2. Szénhidrogén-készletekhez való hozzáférés; 3. Demokratikus értékek és emberi jogok terjedésének elősegítése; 4. Nemzetközi fejlesztési kritériumok elérésének elősegítése.3 A biztonság és stabilitás területén elmondható, hogy az EU érdekeinek érvényesítése a low politics, a soft power és a humánbiztonság eszköztára révén valósítható meg Közép-Ázsiában, hiszen az Egyesült Államok, Oroszország és Kína jelenléte a katonai biztonság terén jóval határozottabb annál, mint amivel Brüsszel versenyezhetne, illetve az európai érdekek természete is ezekbe az irányokba mutat. Az afganisztáni háború és a terrorizmus elleni küzdelem mellett ugyanis a tömeges migráció jelensége, a kábítószer-kereskedelem, az illegális gazdasági tevékenységek, illetve a bukott államiság elkerülése sorolható azon területek közé, melyek közvetlenül érintik az EU biztonságát. 4 A demokratikus értékek, az emberi jogok, valamint a jogállamiság értékeinek képviselete Brüsszel szerint éppen ezen megközelítések érvényesülését segíti elő, a biztonság és stabilitás megvalósulásához vezet. A térség államaira általánosan jellemző, hogy a retorikai elköteleződéstől eltekintve figyelmen kívül hagyják a demokratikus értékek és az emberi jogok tiszteletben tartásának követelményét. Az EU céljainak elérése érdekében ebben a környezetben igyekszik legtöbbször normatív követelményekhez kapcsolni fejlesztési segítségnyújtását és együttműködését a térségben – ami a gyakorlatban szinte kizárólag Brüsszel prioritása a térségben aktív nagyhatalmi szereplők körében. A Közép-Ázsiában hagyományosan a legaktívabb szerepet vállaló Németország soros elnöksége idején mindent megtett azért, hogy ezen érdekek érvényesítésére egy koherens, átfogó érték- és célkitűzésrendszer jöjjön létre, mely az elvi prioritások mellett a gyakorlati tevékenység kulcsfontosságú elemeire is kitér. Így jött létre a 2007-es Stratégia, mely hét fő prioritást jelöl meg: -

„Emberi jogok, jogállamiság, jó kormányzás és demokratizáció;”

„Befektetés a jövőbe: oktatás és ifjúság;”

Sébastien Peyrouse – Jos Boonstra – Marlène Laruelle (2012): „Security and development approaches to Central Asia: The EU compared to China and Russia.” EUCAM Working Paper 11. URL: http://www.eucentralasia.eu/uploads/tx_icticontent/WP11.pdf, letöltés ideje: 2015. május 14.,15. 3

Sébastien Peyrouse (2011): „Human Security in Central Asia: Can the EU help out?” EUCAM Policy Brief 21, URL: http://fride.org/descarga/PB_21_EUCAM.pdf, letöltés ideje: 2015. május 14., 2. 4

„A gazdasági fejlődés, a kereskedelem és a befektetések előmozdítása;”

„Energia és közlekedési kapcsolatok megerősítése;”

„Környezeti fenntarthatóság és víz;”

„Közös fenyegetések és kihívások elleni fellépés;”

„Interkulturális párbeszéd.”5

A célkitűzések többféle megközelítést összegeznek. A leginkább előtérbe kerülő normatív elképzelések (emberi jogok, jogállamiság, jó kormányzás, demokratizáció, kulturális párbeszéd) mellett látható, hogy az EU a nemzetközi fejlesztési kritériumok elérésének elősegítésére technikai kérdésekben is segítséget kíván nyújtani a térség államainak (oktatás, gazdasági fejlődés, környezeti kérdések), illeve közvetlen meghatározó gazdasági és biztonsági érdekeinek érvényesítése is megfogalmazódik a prioritások között (energia és közlekedési kapcsolatok, közös fenyegetésekkel szembeni fellépés).6 Szintén a térséghez kapcsolódva jött létre az EU “Regional Strategy Paper for Assistance to Central Asia”7 című dokumentuma, ami egy szűkebb időtávon, 2007 és 2013 között szabályozta az együttműködést, hasonló értékek és célkitűzések mentén, a jogállamiság fejlesztését, az oktatást és a környezetvédelmet jelölve meg prioritásaiként. Az EU több alkalommal értékelte 2007-es Közép-Ázsia Stratégiájának megvalósulását. 2010ben a „Joint EU Council and Commission Implementation Report of the EU Strategy for Central Asia”8 számos hiányosságot tárt fel a dokumentummal kapcsolatban, és, különösen a biztonság terén, megújulást és nagyobb szerepvállalást kért. 2011-ben az Európai Parlament saját jelentésében9 ehelyett az emberi jogok és a demokratikus értékek feltétlen érvényesítésére

Európai Közösségek (2009): The European Union and Central Asia: The New Partnership in Action. URL: http://eeas.europa.eu/central_asia/docs/2010_strategy_eu_centralasia_en.pdf, letöltés ideje: 2015. május 14., 1528. 6 Jos Boonstra (2011): „Is the EU-Central Asia Strategy running out of steam?” EUCAM Policy Brief 17, URL: http://aei.pitt.edu/58494/1/EUCAM_PB_17.pdf, letöltés ideje: 2015. május 14. 5

Európai Közösség (2006): Regional Strategy Paper for Assistance to Central Asia for the Period 2007-2013. URL: www.eeas.europa.eu/central_asia/rsp/07_13_en.pdf, letöltés ideje: 2015. május 14. 7

Európai Közösség (2010): Joint Progress Report on the implementation of the EU Strategy for Central Asia: Implementation Review and outline for Future Orientations. URL: www.eeas.europa.eu/central_asia/rsp/07_13_en.pdf, letöltés ideje: 2015. május 14. 8

Európai Parlament (2011): Resolution of 15 December 2011 on the State of Implementation of the EU Strategy for Central Asia. URL: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA2011-0588+0+DOC+XML+V0//EN, letöltés ideje: 2015. május 14. 9

helyezte a hangsúlyt. Az Európai Tanács 2012-ben megjelent értékelése szerint az afganisztáni helyzet egy széleskörűbb elköteleződést igényel minden prioritás, de különösen a biztonságpolitika területén – ezzel összecsengve a 2010-ben megfogalmazottakkal.

Mindhárom jelentés megegyezik abban, hogy a hét célkitűzés továbbra is releváns, a gyakorlatban azonban növelni kell a végrehajtás hatékonyságát és az EU általános „láthatóságát” a térségben. A dokumentumok kritizálják a túlságosan szerteágazó, a rendelkezésre álló források mennyiségével nem összeegyeztetett tevékenységek végrehajtását, illetve az értékszempontok következetes képviseletével kapcsolatos problémákat is kiemelik. Fontos kérdés, hogy mely területek esetében hatékonyabb a bilaterális vagy a regionális szintű együttműködés. Az EU jellemzően előnyben részesíti a regionális programokat, ezek azonban Közép-Ázsiában gyakran problémákba ütköznek a térség államainak különböző elképzelései és adottságai, valamint egymás közti ellentétei miatt. A két leginkább problémás partner Türkmenisztán és Üzbegisztán. Türkmenisztán az egyetlen közép-ázsiai ország, amelyben az Európai Külügyi Szolgálat nem hozott létre delegációt, csupán ideiglenes ügyvivő révén képviselteti magát. A diktatórikus berendezkedésű Türkmenisztán a demokrácia, a polgári és emberi jogok, valamint a jogállamiság terén is rendkívül gyenge mutatókkal rendelkezik, ami magyarázatot adhat az EU viszonylagos távolmaradására. Hatalmas energiahordozó-készletei és földrajzi elhelyezkedése stratégiai jelentőséget adnak az államnak, amit mindezidáig szintén nem használt ki Brüsszel, annak ellenére, hogy egy Kaszpi-tenger alatti földgázvezeték kiépítése lehetővé tenné Európa gázellátásának jelentős diverzifikálását. Türkmenisztán deklaráltan semleges állam, nem tagja a térségben kialakult katonai és gazdasági szervezeteknek. Az állam elszigeteltségét mutatja az a tény is, hogy Türkmenisztán kivételével minden térségbeli ország megkötötte az EU külkereskedelmi rendszerével való kapcsolat alapját képező partnerségi és együttműködési megállapodást.11

Az Európai Unió Tanácsa (2012): Council conclusions on Central Asia. 3179th Foreign Affairs Council meeting, Luxembourg, 2012. június 25. URL: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/foraff/131149.pdf, letöltés ideje: 2015. május 14. 11 Európai Bizottság, DG for Trade (2014): Countries and Regions, Central Asia. URL: http://ec.europa.eu/trade/policy/countries-and-regions/regions/central-asia/, letöltés ideje: 2015. május 14. 10

Üzbegisztán autoriter kormányzata szintén gyenge mutatókat produkál a demokrácia, az emberi jogok, valamint a jogállamiság területén. A 2005-ben lezajlott andidzsáni mészárlást követően az EU szankciókkal sújtotta az államot, melyeket 2009-re szüntetett be teljesen. Taskentben 2011-ben jött létre a Külügyi Szolgálat delegációja. Az európai gazdasági és kereskedelmi érdekek Üzbegisztánban korlátozottak, azonban a térség biztonságának megteremtésében kulcsfontosságú szerepet betöltő állam stabilitásának megőrzése az EU számára is fontos érdek, ami szükségessé teszi az együttműködést. Az ország külpolitikai célkitűzéseiben igyekszik elkerülni a nagyhatalmaktól való függőséget, és regionális vezető szerepre tör, ami rivalizáláshoz vezet Kazahsztánnal. Kirgizisztán és Tádzsikisztán esetében a régió két legszegényebb országáról van szó, melyek nagymértékű orosz befolyás alatt állnak. Kirgizisztán, bár demokratikus kormányzattal rendelkezik, sem politikailag, sem gazdaságilag nem stabilizálódott igazán a 2010-es forradalom óta, Tádzsikisztán pedig szintén instabil. A két állam területén és határain át fontos csempészútvonalak húzódnak, az Afganisztánból származó kábítószerek egy része ezen az úton jut ki a térségből. Kirgizisztán és Tádzsikisztán kiszolgáltatott helyzete miatt és az orosz befolyás viszonylagos ellensúlyozására több területen is együttműködik az EU-val. A legszéleskörűbb kooperáció Kazahsztánnal alakult ki. A kazahsztáni külföldi befektetések fele Európából érkezik, míg a kazah export közel 40%-a Európa felé irányul.12 A gazdasági kapcsolatok szorosságát mutatja az is, hogy jelenleg egy kibővített partnerségi és együttműködési megállapodásról folynak tárgyalások, ami még inkább megerősítené a kooperációt. Kazahsztán politikai elkötelezettsége abban is megnyilvánul, hogy korábbi fővárosa, Alma-ata ad otthont az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtással és civil védelemmel foglalkozó regionális irodájának.13 A közép-ázsiai államok között hagyományosan jellemzőek a problémák az államhatárok és az etnikai-nemzeti kisebbségek miatt. Emellett a vízmegosztás kérdésének megoldatlansága is ellentétekhez vezet közöttük: a két magashegységi állam energiatermelésében egyre inkább a

Európai Bizottság, DG for Trade (2014): Countries and Regions, Kazakhstan. URL: http://ec.europa.eu/trade/policy/countries-and-regions/countries/kazakhstan/, letöltés ideje: 2015. május 14. 12

Európai Külügyi Szolgálat (2014): EU relations with Central Asia. URL://eeas.europa.eu/central_asia/index_en.htm, letöltés ideje: 2015. május 14. 13

vízenergiára

támaszkodna,

nagyszabású

vízierőmű-építkezések

azonban

komoly

feszültségekhez vezetnek az alvízi államokkal. A bemutatott különbségek és belső ellentétek miatt tehát kevés az olyan politikaterület, ahol az EU egységes régióként tudna együttműködni Közép-Ázsiával, különösen normatív célkitűzéseit illetően. Mindezidáig csupán az EU legkiemelkedőbb érdekeihez kapcsolódó regionális programok valósultak meg. A közös fenyegetések és kihívások elleni fellépés területén jött létre 2001-ben a CADAP – Central Asian Drug Action Programme (Közép-Ázsiai Kábítószer Akcióprogram), és 2002-ben a BOMCA – Border Management Programme in Central Asia (Közép-Ázsiai Határigazgatási Program) program, melyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. 14 A másik fontos prioritás, mely valós, működő regionális programok alapját képezi, az energia és a közlekedési kapcsolatok megerősítése. Ezen a területen az 1995-ben megindított INOGATE – Interstate Oil and Gas Pipeline Management (Államközi Olaj- és Gázvezeték Igazgatás) és a TRACECA – Transport Corridor Europe-Caucasus-Asia (EurópaKaukázus-Ázsia Közlekedési Folyosó) program jelentősége emelhető ki. Az INOGATE megindítása 1995-ben a szénhidrogén-készletek terén történő együttműködéshez, illetve az energiaellátás fenntarthatóságához és biztonságához kapcsolódott,15 míg az 1993-ban induló TRACECA fő célja egy hatékony és integrált közlekedési hálózat létrehozása volt Európa és Ázsia között a Kaukázuson és a Kaszpi-térségen keresztül. 16 Sem az INOGATE, sem a TRACECA nem volt azonban közvetlenül a közép-ázsiai régió igényeire kifejlesztett progam, csak érintette, magába foglalta a térség államait. Az is látható, hogy az 1990-es évek közepe és a 2000-es évek eleje óta nem történt lényeges előrelépés a regionális programok indítása terén, jelentős újabb kezdeményezések azóta nem zajlottak.

Európai Bizottság (2015): Central Asia: Border management. URL: http://ec.europa.eu/europeaid/regions/central-asia/eu-support-border-management-central-asia_en, letöltés ideje: 2015. május 14. 14

Rajeev Lala (2012): „European Union – Central Asia Relations after the Lisbon Treaty.” URL: http://www.academia.edu/1453159/European_Union_-_Central_Asia_relations_after_the_Lisbon_Treaty, letöltés ideje: 2015. május 14. 15

Pomfret, Richard (2013): „Central Asia: Landbridge Between East Asia and the EU, or Stuck in the Middle?” Paper to be presented in a session on Asia and Its External Relations organized by the American Committee on Asian Economic Studies at the American Economic Association annual conference in Philadelphia on 4 January 2014, 7. 16

Levonható tehát a következtetés, hogy a 2007-es stratégia inkább az akkor létező, a gyakorlatban is megjelenő európai uniós érdekeket, elvárásokat és megközelítéseket rögzítette Közép-Ázsia irányába. Ahogyan a bekövetkező események megváltoztatták az EU alapvető prioritásait és képességeit, úgy csökkent a szervezet érdeklődése a térség iránt. A stratégiában megfogalmazottak rendkívül széleskörű és összetett feladatokat fogalmaztak meg az EU számára, az ezekre elkülönített források azonban sem elméletben, sem gyakorlatban nem tették lehetővé ezek valós megoldását. Számos kritikus hang is megjelent, melyek szerint az EU szerepvállalása a térségben a stratégiaalkotás, a programok megindítása és a befektetett források ellenére is marginális maradt, a szervezet nem éri el azokat a célokat sem, melyek képességeihez és lehetőségeihez viszonyítva reálisak lehetnének. 17 Az elhúzódó pénzügyi válság tovább csökkentette az Unió térségbeli szerepvállalási hajlandóságát. 2014-ben úgy tűnt, hogy tovább csökken a térség jelentősége az EU számára,18 ekkor ugyanis költségvetési és intézményi okokra hivatkozva megszűnt az EU Közép-Ázsiai Ügyekért Felelős Különleges Képviselőjének (EU Special Representative) posztja, ehelyett egy kisebb hatáskörű különmegbízottat (special envoy) neveztek ki a magyar Herman János személyében. Ez azt sugallta, hogy az EU elkötelezettsége a régió mellett tovább csökken, ami a szervezettel szemben egyébként is jelen lévő bizalmatlanság növekedéséhez vezethetett volna. Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő kinevezése azonban minden jel szerint a folyamat visszafordításához, a közép-ázsiai térség szerepének újraerősödéséhez vezet majd. A politikus 2015 márciusában ugyanis bejelentette, hogy hamarosan ismét különleges képviselő hatáskörébe kerülnek a régióval kapcsolatos ügyek Peter Burian személyében, akinek feladata a magas szintű együttműködés fejlesztése lesz majd. Mogherini Burian felterjesztésekor hangsúlyozta, hogy Közép-Ázsia stratégiai jelentőségű terület az EU számára, és a hagyományos prioritások érvényesítésének fontossága mellett érvelt, kiemelve a jogállamiság, a biztonság, az energia, a víz, az oktatás és az emberi jogok kérdését.19

Neil Melvin (2012): „The EU Needs a New Values-Based Realism for its Central Asia Strategy.” EUCAM Policy Brief 28. URL: http://www.eucentralasia.eu/uploads/tx_icticontent/EUCAM-PB-28-EN-CA-Future.pdf, letöltés ideje: 2015. május 14.,1. 17

Ld. Boonstra, Jos (2014): „Is the EU downscaling Political Engagement in Central Asia?” EUCAM Commentary 23, URL: http://www.eucentralasia.eu/uploads/tx_icticontent/EUCAM-Commentary-23-Is-the-EUdownscaling-political-engagement-in-CA.pdf, letöltés ideje: 2015. május 14. 18

Európai Külügyi Szolgálat, Press Release (2015): High Representative Federica Mogherini to appoint EU Special Representatives to the Middle East Peace Process and to Central Asia. URL: http://eeas.europa.eu/statements-eeas/2015/150316_03_en.htm, letöltés ideje: 2015. május 14. 19

A stratégia jelenlegi felülvizsgálata is szorosan kapcsolódik a közép-ázsiai térséggel való viszony fejlesztéséhez. Bár tény, hogy az elmúlt évtizedekben valósultak meg sikeres programok, az EU fő prioritásai terén nem beszélhetünk jelentős eredményekről. Az emberi jogok, a jogállamiság, a jó kormányzás és a demokratizáció szempontjából pedig inkább visszaesésekről számolnak be az ezeket vizsgáló nemzetközi szervezetek.20 A stratégia hatékony érvényesítéséhez szükség van egy, a gyakorlati megvalósítást részleteiben szabályozó tervezetre, illetve az elérni kívánt eredmények pontosabb, mérhető és összehasonlítható megfogalmazására. Az EU-Közép-Ázsia kapcsolatok áttekintésénél emellett látható volt, hogy az öt térségbeli államra kiterjedő programok megvalósításának esélye a helyi sajátosságok, feszültségek és ellentétek miatt meglehetősen alacsony. Brüsszelnek a regionális kezdeményezések helyett a bi- vagy trilaterális együttműködésre kellene összpontosítania olyan államok között, melyek egyetértenek legalább az együttműködés legalapvetőbb feltételeiben. Ez lehetővé tenné a térségen kívüli, de hasonló érdekekkel rendelkező államok (Afganisztán, Azerbajdzsán, Mongólia) bevonását is.21 Továbbá nagy szükség lenne az ukrán válság térségbeli hatásainak vizsgálatára is. Az oroszEU kapcsolatok megváltozása ugyanis egyértelműen visszahat Közép-Ázsia EU-val való kapcsolataira, ezek elemzése pedig hozzájárulhatna az Unió prioritásainak, illetve azok gyakorlati megvalósításának felülvizsgálatához. Az EU Közép-Ázsia Stratégiájának megvalósítása terén tehát még sok a kérdés és a hiányosság. Az Uniónak azt is át kell gondolnia, hogy milyen mértékben ragaszkodik jelenlétének fenntartásához és a Stratégiában megfogalmazott széleskörű célkitűzések végrehajtásához a térségben. Elmondható ugyanis, hogy a geopolitikai realitások megengednék a Közép-Ázsiából való részleges visszavonulást, a prioritások szűkítését, az EU-szerepvállalás elvi és gyakorlati korlátozását is.

Ld. Európai Parlament, DG for External Policies (2014): Evaluation of the EU’s Human Rights Policies and Engagement in Central Asia. URL: http://www.eucentralasia.eu/uploads/tx_icticontent/EP-EUCAM-ReportHuman-Rights-EU-CA.pdf, letöltés ideje: 2015. május 14. 20

Jos Boonstra (2015): „Reviewing the EU’s approach to Central Asia.” EUCAM Policy Brief 34. URL: www.eucentralasia.eu/fileadmin/user_upload/PDF/Policy_Briefs/EUCAM-PB-34-Reviewing-EU-policies-inCentral-Asia-EN.pdf, letöltés ideje: 2015. május 14. 21

Mindent egybevetve azonban bizonyos, hogy abban az esetben, ha az EU meg szeretné őrizni és továbbfejleszteni globálisan jelentős hatalmi pozícióját, nem vonulhat vissza a térségből, és nem adhatja fel értékalapú irányvonalait sem – még akkor sem, ha egyértelműen gyengébb szereplő, mint a Közép-Ázsiában rendkívül aktív Oroszország és Kína, valamint az Egyesült Államok. Emellett az energiabiztonság, a közlekedés, és a térségből származó, Európát is érintő kihívások olyan együttműködési lehetőségeket biztosítanak, melyeknek elvesztegetése negatív következményekkel járhat az EU számára. Az EU feladata tehát a Közép-Ázsia Stratégia felülvizsgálatánál elsődlegesen az, hogy eldöntse, milyen szerepben kíván fellépni a régióban, figyelembe véve globális és térségbeli érdekeit és lehetőségeit, valamint a rendelkezésre álló forrásokat.