AJRC-Elemzések 2015E09 Szálkai Kinga by Antall József Tudásközpont

VÍZKÉSZLETEINK JÖVŐJE: MIT TEHET AZ ENSZ VÍZBIZTONSÁGUNK ÉRDEKÉBEN? (2) SZÁLKAI KINGA

AJRC-Elemzések 2015E09

AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Éva Ádám Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Közraktár utca 4-6.

A kiadó elérhetősége: H-1093 Budapest, Közraktár u. 4-6. Tel: +36 1 482 7703 Email: ajtk@ajtk.hu Web: www.ajrcbudapest.org / www.ajtk.hu

VÍZKÉSZLETEINK JÖVŐJE: MIT TEHET AZ ENSZ VÍZBIZTONSÁGUNK ÉRDEKÉBEN? (2) SZÁLKAI KINGA

Vízkészleteink jövőjéről az előrejelzések sokszor meglehetősen komor képet festenek. Bár az egyes becslésekkel kapcsolatban számos tudományos (és tudománytalan) vita alakult ki, abban összességében egyetértenek a nemzetközi rendszer főbb szereplői, hogy átfogó cselekvésre van szükség a mindenki számára elérhető, megfelelő minőségű vízkészletek fenntartható biztosításáért. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, mint a nemzetközi rendszer szereplőit egyesítő, tagságában és tematikájában is leginkább széleskörű fórum és döntéshozó szerv, nagy felelősséggel bír ezen cselekvés részfolyamatainak előkészítésében, megvalósításában és koordinálásában. Ezen felelősség tudatában az ENSZ-család számos tagja foglalkozik vízkérdéseket érintő tevékenységekkel, saját fő profiljukkal összefüggésben. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse, melyek azok a közös pontok, amelyek összekapcsolják ezen szervezetek működését. A 2000-ben megfogalmazott Millenniumi Fejlesztési Célok nyolc nagy területet jelöltek meg,1 melyek elsődlegesen és a lehető leghamarabb fejlesztésre szorulnak. 189 ENSZ-tagállam kötelezte el magát amellett, hogy hozzájárulnak ezek megvalósításához, és 2015-re kézzelfogható eredményeket érnek el. A célok közül némelyik közvetlenül kapcsolódik a vízügyi kérdésekhez, míg közvetve szinte mindegyik összefügg a megfelelő mennyiségű és minőségű vízkészletekhez és a szennyvízkezelési szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel. A legnagyobb szerepet a 7. célkitűzés, vagyis a környezeti fenntarthatóság biztosítása tölti be a 1) Véget vetnek a súlyos szegénységnek és éhínségnek; 2) megvalósítják a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást; előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget és segítik a nők felemelkedését; 4) Csökkentik a gyermekhalandóságot; 5) javítják az anyai egészségügyet; 6) küzdenek a HIV/AIDS, a malária és más betegségek ellen; 7) biztosítják a környezeti fenntarthatóságot; 8) a fejlesztés érdekében globális partnerséget építenek ki. ENSZ Tájékoztatási Főosztály (2002): Millenniumi Fejlesztési Célok. A Magyar ENSZ Társaság Hivatalos Honlapja. URL: http://www.menszt.hu/tudnivalok_az_egyesult_nemzetek_szervezeterol/millenniumi_fejlesztesi_celok, letöltés ideje: 2015. május 27. 1

vízkérdések kezelésében. Alpontjai közül a fenntartható fejlődés elveinek beépítése a nemzeti politikákba és programokba egyértelműen hatással van a vízkészletek megőrzésére, a biodiverzitás megőrzésének követelménye a vizes élőhelyeken a leginkább sürgető kérdés, míg a nyomornegyedekben élők életkörülményeinek javítása szorosan kapcsolódik a megfelelő vízellátáshoz és szennyvízkezeléshez. A célkitűzés C alpontja ezen túl egy konkrét, számszerű vállalást is tartalmaz, miszerint az elkötelezett államok 2015-re a felére csökkentik azoknak az arányát, akik tartósan nem jutnak egészséges ivóvízhez és alapvető szennyvízkezelési szolgáltatásokhoz.2 Ez utóbbi célkitűzés egyes országokban már 2010-re megvalósult. 1990 és 2012 között 2,3 milliárd fő nyert hozzáférést egészséges ivóvízhez, és a világ népességének negyede jut hozzá megfelelő szennyvízkezelési szolgáltatásokhoz. Ez azt jelenti, hogy 116 állam teljesítette a célkitűzést az ivóvíz hozzáférését illetően, míg 77 állam a szennyvízkezeléssel kapcsolatos kötelezettségeket is megvalósította. A világ lakosságának több mint fele, négymilliárd ember élvezheti napjainkban az otthonaikba bevezetett vezetékes víz kényelmét. Mindezek ellenére továbbra is fontos kihívás marad a megfelelő minőségű és mennyiségű vízkészletek biztosítása az ENSZ számára, hiszen 748 fő jelenleg sem jut egészséges ivóvízhez, és 2,5 milliárdan kényszerülnek nélkülözni a szennyvízkezelési szolgáltatásokat.3,4 A Millenniumi Fejlesztési Célokon túl így több fenntartható fejlődéssel és klímaváltozással kapcsolatos konferencián is tárgyalásra kerültek a vízkérdések, melyek eredménye hatást gyakorolt az ENSZ vízügyekkel kapcsolatos megközelítéseire. Ezek közül a legfontosabb a 2002-ben megrendezett johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világkonferencia Deklarációja5

ENSZ (2000): Millennium Development Goals. Goal 7. Ensure Environmental Sustainability. URL: http://www.un.org/millenniumgoals/environ.shtml, letöltés ideje: 2015. május 27. 3

ENSZ (2000): Millennium Development Goals. Goal 7. Ensure Environmental Sustainability. URL: http://www.un.org/millenniumgoals/environ.shtml, letöltés ideje: 2015. május 27. 4

WHO-UNICEF (2014): Progress on sanitation and drinking water - 2014 update. URL: http://www.wssinfo.org/fileadmin/user_upload/resources/JMP_report_2014_webEng.pdf, letöltés ideje: 2015. május 27, iv. 5

UN Documents (2002): Johannesburg Declaration on Sustainable Development. A/CONF.199/20. URL: http://www.un-documents.net/jburgdec.htm, letöltés ideje: 2015. május 27.

és Implementációs Terve,6 valamint a 2012-es Rió+20 konferencia eredményeit összegző „The Future We Want”7 című dokumentum. Ezek a dokumentumok egyaránt hivatkoznak a Millenniumi Fejlesztési Célokra, és megerősítik az alapvető célkitűzéseket, így az ivóvízhez és a szennyvízkezelési szolgáltatásokhoz való hozzáférés fontosságát, a vizek szennyezése elleni küzdelmet és a fenntartható vízgazdálkodás követelményét. A johannesburgi Deklaráció ezen kérdéseket az emberi méltóság oszthatatlanságához kapcsolja, ezzel új, szilárd elvi alapra helyezve ezeket. A johannesburgi Implementációs Terv közel száz alkalommal említ vízügyekkel kapcsolatos elemeket, melyeket részletesen tárgyal. Integrált vízigazgatási megközelítéseket ír elő, és kiemelt helyen kezeli a vízhiány elleni küzdelmet. Célkitűzései között szerepel a hatékony gazdasági és ipari vízfelhasználás követelménye, a vizek újrahasznosítása, a deszalinizáció támogatása, a nemkonvencionális vízkészletek felhasználása és a vízi infrastruktúrák fejlesztése, amihez a szükséges technológiai segítségnyújtást is támogatja. Fellép a vizek szennyezése ellen és a vizes élőhelyek védelmében, kiemeli a talajvízkészletek fontosságát és a gleccserek védelmét. Ezen a területen nemcsak édesvizekkel, hanem az óceánok és tengerek védelmével is foglalkozik. A nemi egyenlőtlenségek és a gyermekhalandóság problémáját közvetlenül a vízügyekhez kapcsolja. Hangsúlyozza a vizekkel kapcsolatos természeti katasztrófákra, árvizekre, szárazságra való felkészülés jelentőségét, és hatékony koordinációt ígér minden felsorolt területen. Ehhez kiemelten szükségesnek tartja adatbázisok és értékelések készítését, a fenntarthatóságot népszerűsítő információk terjesztését, regionális és lokális stratégiák kidolgozását és különböző akcióprogramok indítását, a nemzetközi együttműködés megerősítését, és mindezek jogi megalapozását. A „Future We Want” című dokumentumban a Rió+20 konferencia tovább hangsúlyozza ezen kérdések és feladatok fontosságát, egy teljes fejezetet szentel ezek tárgyalásának, és megerősíti az ENSZ elkötelezettségét ezek mellett. A Millenniumi Fejlesztési Célok és a későbbi célkitűzések is jól mutatják, hogy a vízkérdés komplex természetéből adódóan az ENSZ-család számos tagja számára jelent fontos és releváns kihívást. A különböző szervezetek hatékony együttműködése érdekében, az ügyek párhuzamos

UN Documents (2002): Plan of Implementation of the World Summit on Sustainable Development. A/CONF.199/20. URL: http://www.un-documents.net/jburgpln.htm, letöltés ideje: 2015. május 27. 7

UN Documents (2012): The Future We Want. URL: http://www.un.org/disabilities/documents/rio20_outcome_document_complete.pdf, letöltés ideje: 2015. május 27.

kezelésének elkerülése miatt és a folyamatos információcsere elősegítésére szükség volt egy közös koordinációs mechanizmus létrehozására. A 2003-ban megalakult UN-Water kezdeményezés célja éppen az, hogy a Millenniumi Fejlesztési Célok, a johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világkonferencia és a Rió+20 konferencia elveit alapul véve kapcsolatot teremtsen és tartson fenn az ENSZ-család édesvizekkel kapcsolatos munkát végző szervezete között, így koordinálva a közös tevékenységeket. Fő célkitűzései a következők: az ENSZ-család tevékenységeinek összehangolása, a koherencia erősítése minden szinten; a globális vízügyekkel kapcsolatos vitákhoz való hozzájárulás (aktív részvétel a releváns fórumokon és eseményeken, tanulmányok, jelentések és értékelések készítése); a vízügyekkel kapcsolatos kérdésekkel összefüggő információk és tudásanyag felhalmozása, indikátorok és adatbázisok készítése; valamint fórum biztosítása az újonnan felmerülő vízkérdésekkel kapcsolatos kihívások megtárgyalásához az ENSZ-en belül. 8 A kezdeményezés jogilag nem tekinthető önálló szervezetnek, munkája az általa összefogott (ENSZ-hez tartozó) tagok és (ENSZ-en kívüli) partnerek révén valósul meg, melyeket szenior programigazgatók képviselnek – ők felelősek a kezdeményezés stratégiai irányvonalainak meghatározásáért. Munkájuk gyakorlati megvalósulását a UN-Water Joint Steering Group, a UN-Water Management Team, a Titkárság és a Technikai Tanácsadó Egység támogatja. 9 A kezdeményezés pénzügyi hátterét egy nemzetközi támogatók által finanszírozott vagyonkezelői alap biztosítja, míg a UN-Water programjai az ezeket befogadó államok révén jutnak forrásokhoz.10 Az ENSZ keretei között zajló vízügyi együttműködés, mint az alapját adó dokumentumok áttekintésénél is látható volt, nemcsak az édesvizek minőségét, megosztását és igazgatását érinti, hanem a szennyvízkezelés és a higiénia releváns kérdéseit és a vízkészleteket érintő

UN-Water: Delivering as one on water-related issues. UN-Water Strategy 2014-2020. URL: http://www.unwater.org/fileadmin/user_upload/unwater_new/docs/UN-Water_Strategy_2014-2020.pdf, letöltés ideje: 2015. május 27., 3 9

UN-Water: Operational Guidelines 2014. URL: http://www.unwater.org/fileadmin/user_upload/unwater_new/docs/Operational%20Guidelines%2029%20Jan uary%202014%20final.pdf, letöltés ideje: 2015. május 27., 2. 10

UN-Water: Delivering as one on water-related issues. UN-Water Strategy 2014-2020. http://www.unwater.org/fileadmin/user_upload/unwater_new/docs/UN-Water_Strategy_2014-2020.pdf, letöltés ideje: 2015. május 27., 14.

természeti katasztrófákat is. 11 A UN-Water mindezen kérdésekkel háromféle keretben foglalkozik. Ezek közül a UN-Water programok a leginkább önállóak, saját mandátummal, költségvetéssel és végrehajtó apparátussal rendelkeznek. Jelenleg két ilyen jellegű program működik, mindkettő a Nemzetközi „Víz az Életért” Évtized (2005-2015) részeként. A UNWater Évtized Program a Kapacitásfejlesztésért (Decade Programme on Capacity Development (UNW-DPC))12 2007-ben jött létre, az ENSZ Egyetem (UNU) bonni kampuszán működik, fő feladata pedig a UN-Water kapacitásainak megerősítése. A UN-Water Évtized Program a Támogatásért és Kommunikációért (Decade Programme on Advocacy and Communication (UNW-DPAC)) szintén 2007-ben indult, fő feladata, hogy információs anyagokat készítsen, kommunikációs kampányokat irányítson, és általános támogatást nyújtson a hatékony vízigazgatási módszerek alkalmazásában világszerte. A programnak a spanyolországi Zaragoza ad otthont, működését pedig az UNDESA vezeti.13 A tematikus prioritásterületek és a munkacsoportok keretei között ezzel szemben egy vagy több tagszervezet működteti a több tag, partner és akár program részvételével kialakuló együttműködést. A tematikus prioritásterületek hosszú távú elkötelezettséget és erős szervezetek közötti koordinációt igényelnek.14 A legfontosabb tevékenységek közül a határon átnyúló vízfelületekkel a UNECE és a UNESCO, a klímaváltozás vízkészletekre gyakorolt hatásaival a WMO, a vízminőséggel és vízigazgatással a UNEP, a vízszűkösséggel a FAO, a vízkészletekkel és az alapvető szennyvízkezelési kérdésekkel az UNU és a UN Habitat foglalkozik

elsődlegesen.

munkacsoportok

szűkebben

értelmezett

kérdésekre

összpontosítanak, és meghatározott időkeretek között működnek. Jelenleg a UN Habitat által koordinált kapacitásfejlesztés, a UNDP és UNW-DPC által működtetett állami szintű 11

UN Decade Programme on Capacity Development (UNW-DPC). URL: http://www.unwater.unu.edu/, letöltés ideje: 2015. május 27. 13 UN Decade Programme on Advocacy and Communication (UNW-DPAC) URL: http://www.un.org/waterforlifedecade/unwdpac.shtml, letöltés ideje: 2015. május 27. 14

UN-Water (2014): Organisational Chart. URL: http://www.unwater.org/fileadmin/user_upload/unwater_new/docs/UNW_chart_March_2014.pdf, letöltés ideje: 2015. május 27.

koordináció, a UNESCAP és UNESCWA felügyelte regionális szintű koordináció, a UNEP, UN Habitat és WHO működtette szennyvízkezelés, a UNEP által felügyelt vízkészletigazgatás, valamint a UNU és a UNESCAP koordinálta vízbiztonság tartoznak a munkacsoportok fő tevékenységi területei közé.16 A UN-Water emellett fontos forrása a vízügyekkel kapcsolatos publikációknak. Ezek közül az évente (korábban háromévente) megjelenő World Water Development Report

legjelentősebb, melynek minden száma más-más stratégiai kihívásra fókuszál, fő célja pedig az, hogy megbízható, friss és részletes tudományos forrásokat biztosítson a döntéshozók számára. A másik jelentős, rendszeresen megjelenő kiadvány a WHO/UNICEF Joint Monitoring Programme for Water Supply and Sanitation (JMP). 18 A JMP fő célja, hogy a Millenniumi Fejlesztési Célok 7.C pontjának alakulását rögzítse és elemezze, tehát a megfelelő minőségű vízkészletekhez és szennyvízkezeléshez való fenntartható hozzáférés változásait vizsgálja. A UN-Water további kiadványai közül a programok, tematikus prioritásterületek és munkacsoportok eredményeit rögzítik a nagyobb terjedelmű tanulmányok (Analytical Brief), illetve a legaktuálisabb eseményekkel foglalkoznak a rövid terjedelmű elemzések (Policy Brief).19 A kezdeményezés emellett kiemelt fontosságúként kezeli a különböző célok érdekében zajló kampányokat és rendezvényeket is. A Nemzetközi „Víz az Életért” Évtized (2005-2015) 20 kampány a vízkészletekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások gyakorlati megvalósítására igyekezett felhívni a figyelmet, míg a Szennyvízkezelés Mindenkinek

kampány a

UN-Water (2014): Organisational Chart. URL: http://www.unwater.org/fileadmin/user_upload/unwater_new/docs/UNW_chart_March_2014.pdf, letöltés ideje: 2015. május 27. 17

UN-Water (2015): The World Water Development Report (WWDR). URL: http://www.unwater.org/publications/world-water-development-report/en/, letöltés ideje: 2015. május 27. 18

UN-Water (2014): WHO/UNICEF Joint Monitoring Programme for Water Supply and Sanitation (JMP). URL: http://www.unwater.org/publications/jmp/en/, letöltés ideje: 2015. május 27. 19 UN-Water (2015): Policy and Analytical Briefs. URL: http://www.unwater.org/publications/policy-andanalytical-briefs/en/, letöltés ideje: 2015. május 27. 20

UN-Water (2015): Water for Life Decade. URL: http://www.unwater.org/campaigns/water-for-lifedecade/en/, letöltés ideje: 2015. május 27. 21

UN-Water (2015): Sanitation for All. URL: http://www.unwater.org/campaigns/sanitation-for-all/en/, letöltés ideje: 2015. május 27.

szennyvízkezeléssel kapcsolatos millenniumi fejlesztési célkitűzés népszerűsítését és gyakorlati végrehajtásának előmozdítását tűzte ki célul, szintén 2015-ig. A UN-Water két vízzel kapcsolatos világnap megszervezését is koordinálja, március 22-én a Víz Világnapja,22 illetve november 19-én a WC Világnap

hívja fel a figyelmet a vízügyi kérdések és a

szennyvízkezelés problémáinak fontosságára. A UN-Water tehát egy egységes keretet ad a vízkérdések sokoldalú, számos intézményen keresztül zajló tárgyalásának és kezelésének az ENSZ-en belül, előmozdítva a globális vízügyi konferenciák és megállapodások eredményeinek széles körben való terjesztését és gyakorlatban való alkalmazását, illetve a megvalósult tevékenységek követését és elemzését. Emellett publikációi révén fontos segédanyagokat nyújt a döntéshozóknak a vízkérdések tárgyalásához és a megfelelő lokális, regionális és globális megoldások körvonalazásához. Sokszínű tevékenységét illetően azonban annak a kockázata is fennáll, hogy a támogatók, sőt, akár a tagok és a partnerek sincsenek tisztában azzal, hogy mit várhatnak a kezdeményezéstől, mire használhatják fel az általa biztosított csatornákat. A UN-Water 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Stratégiájának egyik fő célkitűzése ezért a koordinációs tevékenység megerősítése és a kezdeményezés láthatóságának alapvető növelése, mely által az ENSZ közös hangját képviselheti a vízügyekkel kapcsolatos kérdésekben, következetesen reagálva a nemzetközi közösség igényeire és szükségleteire. Emellett a tudományos központ szerep megerősítése, a döntéshozókkal való együttműködés, a Főtitkárral és a tagállamokkal való kapcsolatok szorosabbra fűzése és az anyagi támogatás növelésének elérése áll a Stratégia középpontjában 2020-ig. Mindezek alapján levonható a következtetés, hogy az ENSZ valóban globális jelentőségének megfelelő szerepet vállal a vízügyekkel kapcsolatos kérdések megtárgyalásában és kezelésében, különösen a mindenki számára elérhető, megfelelő minőségű vízkészletek fenntartható biztosítását tekintve. Ehhez a tevékenységhez az elvi alapokat a Millenniumi Fejlesztési Célok, a johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világkonferencia és a Rió+20 konferencia eredményei és az ezeket megfogalmazó dokumentumok adják, a gyakorlati

UN-Water (2015): World Water Day. URL: http://www.unwater.org/campaigns/world-water-day/en/, letöltés ideje: 2015. május 27. UN-Water (2015): World Water Day. URL: http://www.unwater.org/worldtoiletday/home/en/, letöltés ideje: 2015. május 27. 23

tevékenység pedig párhuzamosan zajlik az ENSZ-család tagjain keresztül. Az elvek és a gyakorlat, valamint a különböző szervek, szervezetek közötti összhang megteremtését a UNWater mechanizmus teszi lehetővé, mely a jövőben még inkább kulcsfontosságú szerepet tölthet be, megerősített koordinációs tevékenysége teheti igazán hatékonnyá az ENSZ vízügyi tevékenységét.