AJRC-Elemzések 2015E10 Szálkai Kinga by Antall József Tudásközpont

VÍZKÉSZLETEINK JÖVŐJE (3): MIT TEHET AZ ENSZ VÍZBIZTONSÁGUNK ÉRDEKÉBEN? SZÁLKAI KINGA

AJRC-Elemzések 2015E10

AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Éva Ádám Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Közraktár utca 4-6.

A kiadó elérhetősége: H-1093 Budapest, Közraktár u. 4-6. Tel: +36 1 482 7703 Email: ajtk@ajtk.hu Web: www.ajrcbudapest.org / www.ajtk.hu

VÍZKÉSZLETEINK JÖVŐJE (3): MIT TEHET AZ ENSZ VÍZBIZTONSÁGUNK ÉRDEKÉBEN?

SZÁLKAI KINGA

Az elmúlt hetek tanulmányai általánosságban tekintették át az ENSZ tevékenységét a vízbiztonság és vízgazdálkodás területén. Jelen tanulmány célja, hogy az ENSZ-család négy kiemelkedő fontosságú szervezetének munkáján keresztül részleteiben is bemutassa, mit tehet a szervezet vízbiztonságunk érdekében.

A FAO A FAO (Food and Agricultural Organization of the United Nations, Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) az ENSZ szakosított szervezete, 1945-ben jött létre az élelmezés biztonságának megvalósítására, a II. világháború után különösen jellemző éhezés problémájának kezelésére. A római székhelyű szervezet fő célja napjainkban is az éhség és szegénység elleni küzdelem: a megfelelő táplálkozási lehetőségek biztosítása, az élelmiszertermelés és a mezőgazdaság termelési hatékonyságának növelése, valamint a világélelmezés biztonságának garantálása. Az ehhez alkalmazott eszközök meglehetősen széleskörűek: az adatbázisok, tudományos publikációk készítésétől egészen a konkrét technikai, technológiai tanácsadásig, képzésig terjedő tevékenységeket ölelnek fel. A szervezet a klasszikus nemzetközi szervezetekre jellemző struktúrában épül fel: a plenáris jellegű döntéshozó Konferencia, a szűkebb körű döntéshozó Tanács és a Titkárság irányítja a FAO munkáját. A főszervek tevékenységét regionális- és szakhivatalok segítik.1

Blahó András – Prandler Árpád (2005): Nemzetközi szervezetek és intézmények. Aula, 220-221.

A FAO tevékenységi köre több helyen is kapcsolódik a vízbiztonság és a vízgazdálkodás kérdéséhez, mind az élelmezésügy, mind a mezőgazdaság tekintetében. A szervezet elsődleges célja a fenntarthatóság biztosítása ezeken a területeken. A XX. század során a népességnövekedés nyomása alatt az élelmiszeripar és a mezőgazdaság által előállított javak fogyasztása rendkívül megnövekedett (a fejlődő országokban az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás 30%-kal nőtt ebben az időszakban2). Ezen javak megnövelt termelése az érintett ágazatok vízigényét is nagymértékben megnövelte. Jelenleg az emberiség által felhasznált édesvíz-készletek 70%-a a mezőgazdaság célokat (öntözés) szolgál. 3 A víz tehát kiemelt jelentőséggel rendelkezik az élelmezésügy és a mezőgazdaság szempontjából, fenntartható alkalmazása ebből következően kulcsfontosságú lehet a világélelmezés biztosításában. Ebből adódóan a FAO szervezeti egységeinek munkájában is nagy szerepet kapnak a vízbiztonságot és vízgazdálkodást érintő célkitűzések. A FAO az álláspontot képviseli, hogy vizekkel kapcsolatos céljainak megvalósításában átfogó megközelítésre van szükség, az egyszerű szektorális problémaként való kezelés ugyanis nem hozhat megfelelő megoldásokat a komplex, számos területet érintő vízbiztonsági és vízgazdálkodási kérdésekben. Ezt az elképzelést tükrözi a szervezet „F” Stratégiai Célkitűzése („A természeti erőforrások fenntartható igazgatásáról”), ami egyértelműen megfogalmazza a vízzel kapcsolatos erőforrások fenntartható igazgatásának követelményét, és ezt nemcsak a termőfölddel és egyéb természeti erőforrásokkal hozza összefüggésbe, hanem az élelmezést és mezőgazdaságot befolyásoló globális környezeti változásokkal is összekapcsolja. A stratégiai célok gyakorlati alkalmazása három kategóriában valósul meg: információgyűjtés és tudásközvetítés, policy-jellegű tanácsadás, technikai-technológiai támogatás országok számára.4 Az ezen tevékenységekkel kiemelten foglalkozó szervezeti egységek közül a legjelentősebb a FAO természeti erőforrások igazgatásával és környezeti kérdésekkel foglalkozó részlegének

FAOWATER (2009): Water at FAO. URL: http://www.fao.org/nr/water/docs/wateratfao.pdf, letöltés ideje: 2015. június 11, 1. 2

FAOWATER (2009): Water at FAO. URL: http://www.fao.org/nr/water/docs/wateratfao.pdf, letöltés ideje: 2015. június 11, 1. 4 FAOWATER (2009): Water at FAO. URL: http://www.fao.org/nr/water/docs/wateratfao.pdf, letöltés ideje: 2015. június 11, 2. 3

(Natural Resources and Environment Department) 5 vizekkel kapcsolatos fejlesztésekkel és vízgazdálkodással kapcsolatos munkára szakosodott egysége (Land and Water Division, NRL).

Az NRL fő célkitűzése, hogy növelje a vízfelhasználás hatékonyságát és

termelékenységét a mezőgazdaságban, és „best practice”-eket hozzon létre a vízfelhasználás és vízmegőrzés területein. Mindezt a vízfelhasználás teljes kontinuumán igyekszik elérni, a vízforrásoktól egészen a végfelhasználókig követve és vizsgálva a víz útját. Az NRL munkájának főbb területei a következők: integrált vízgazdálkodás (IWRM), vízfelhasználás, talajvíz, nem-konvencionális vízkészletek, öntözőrendszerek modernizálása, gazdaságok vízgazdálkodása, vízminőség szabályozása, a vízi élőhelyek és a mezőgazdaság kapcsolata, aszálykárok csökkentése, intézményi teljesítmények javítása, nemzeti vízstratégiák és policyk, vízgyűjtő területek és határokon átívelő folyók igazgatása.7 Az NRLW ezek mellett egy nagyszabású adatbázist is kialakított a vízgazdálkodással kapcsolatos információk közvetítésére. Az Aquastat 8 figyelemmel kíséri a vízi erőforrások jelenlétét és mezőgazdasági felhasználásának alakulását a tagállamok körében, ezzel alapot szolgáltatva számos tudományos publikációnak, többek között az ENSZ World Water Development jelentéséhez. A szervezet az adatgyűjtés mellett szimulációs elemzőprogramokat is kifejlesztett, melyek a mezőgazdaság vízigényét jelzik előre a megadott körülmények között, illetve a modernizáció potenciális eredményeit vizsgálják. A CROPWAT, az AQUACROP és a MASSCOTE programokat nemzeti és regionális vízgazdálkodási stratégiák kifejlesztésénél alkalmazzák.9 A FAO nemcsak szervezetén belül foglalkozik a vízbiztonság és a vízgazdálkodás kérdéseivel, hanem multiszektorális megközelítésének megfelelően az ENSZ más szervezeteivel is együttműködik céljainak megvalósítására. A szervezet részese a harminc ENSZ-en belüli

FAO (2013): Natural Resources and Environment. URL: http://www.fao.org/nr/nr-home/en/, letöltés ideje: 2015. június 11. 5

FAO (2013): Land and Water Division. URL: http://www.fao.org/nr/aboutnr/nrl/en/, letöltés ideje: 2015. június 11. 7 FAO (2013): Land and Water Division. URL: http://www.fao.org/nr/aboutnr/nrl/en/, letöltés ideje: 2015. június 11. 6

FAO (2015): Aquastat. URL: http://www.fao.org/nr/water/aquastat/main/index.stm, letöltés ideje: 2015. június 11. 8

FAOWATER (2015): Databases&Software. URL: http://www.fao.org/nr/water/infores_databases.html, letöltés ideje: 2015. június 11. 9

szervezetet tömörítő UN-Water kezdeményezésnek, melynek fő célja a vízbiztonság és vízgazdálkodás kérdéseit érintő ENSZ-tevékenységek koordinációja, a szervezetek közötti együttműködés

előmozdítása

Millenniumi

Fejlesztési

Célok

vízzel

kapcsolatos

célkitűzéseinek elérésére. A FAO kiemelt fontosságúnak tekinti az UN-Water tevékenységéhez való hozzájárulást, ami megfelel multiszektorális megközelítésének, hiszen számos ENSZ-hez kapcsolódó szervezettel, programmal és alapítvánnyal kínálja fel az együttműködés lehetőségét. A kezdeményezés emellett ENSZ-en kívüli szereplőkkel, INGO-kkal is megteremti a kapcsolatot. A FAO elképzelése szerint minden Millenniumi Fejlesztési Célnál jelen van a vízbiztonsággal, vízgazdálkodással kapcsolatos hozzájárulás lehetősége, de különösen fontos ezek közül az 1. cél, vagyis a szélsőséges szegénység és éhség megszüntetése, valamint a 7. cél, vagyis a környezeti fenntarthatóság biztosítása. A komplex megközelítésnek megfelelően e két kiemelkedő fontosságú kapcsolódási pont mellett a FAO regionális szervezeteiben is határozott szerepet kap a vízbiztonság és a vízgazdálkodás kérdése. A FAO vízzel kapcsolatos adatbázisainak, felhalmozott globális tudásanyagának felhasználása lehetővé teszi különböző jó gyakorlatok alkalmazását a hasonló földrajzi adottságokkal rendelkező területeken. A regionális szervezetek tevékenysége a birtokukban lévő speciálisan a régióra vonatkozó tudásanyag mellett rendkívül alkalmas lehet átgondolt technikai-technológiai tanácsadó programok, konkrét fejlesztések kivitelezésére. Ezek közé tartozik például a helyi öntözőrendszerek modernizálása, a fenntartható vízfelhasználás jó gyakorlatainak bevezetése, a vízmegőrzés, illetve a mezőgazdasági tevékenység összehangolása a hatékony és fenntartható vízgazdálkodással. Jó példa erre a FAO Közép-Ázsiai Irodája által kivitelezett Irrigation Assistance to Kyrgyzstan program, ahol a szervezet az öntözőrendszer technikai-technológiai modernizációja mellett a gazdálkodók képzésére is nagy hangsúlyt fektet.10 Összefoglalva elmondható tehát, hogy a FAO vízbiztonsági és vízgazdálkodási dimenziója hangsúlyosan és hatékonyan jeleníti meg a vízkészlet fenntartható élelmezésügyi és mezőgazdasági felhasználásának szükségességét, és jelentős tevékenységet folytat ennek gyakorlati megvalósulásáért is. A szervezet helyi, regionális és globális szinten működve, 10

FAO (2012): Where water is everything. Where water is life. URL: http://www.fao.org/fileadmin/templates/SEC/docs/stories/Story7_water_kyr_en.pdf, letöltés ideje: 2015. június 11.

regionális és szakhivatalaiban, valamint átfogó kezdeményezésekben is törekszik céljai megvalósítására, mind az információ-szolgáltatás, mind a policy-jellegű tanácsadás, mind a technikai-technológiai támogatás terén.

A UNESCO A UNESCO (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization, Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) az ENSZ szakosított szervezete, 1946-ban alakult meg a nemzetek közötti együttműködés fejlesztésére az oktatás, a tudomány és a kultúra területén. A párizsi központú szervezet fő célja a nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlesztése, az oktatás módszertani és tartalmi újdonságainak megvitatása és terjesztése, egyenlő kulturális lehetőségek biztosítása, ismeretterjesztés, információcsere, és a szakértői mobilitás. Mindezekhez saját képzési lehetőségeket (UNESCO-iskolák), módszereket és technikai feltételeket biztosít, nemzetközi kutatásokat és konferenciákat támogat, küzd a kultúrák kölcsönös tiszteletéért, csereutakat szervez a tudományos élet résztvevői számára, illetve saját adatbázisok, programok, publikációk, kiadványok révén segíti az ismeretek terjesztését. A stratégiai jellegű döntéseket a szervezet plenáris jellegű Közgyűlése hozza, az elfogadott programokat pedig a szűkebb körű Végrehajtó Tanács implementálja. A Titkárságot irányító vezérigazgató fontos szerepet tölt be a szervezet működésében.11 A UNESCO vízbiztonsággal és vízgazdálkodással kapcsolatos tevékenysége a környezeti kérdésekkel kapcsolatos területen jelenik meg, a földtan és az ökológiai tudományok mellett. Célja egy olyan tudományos alap létrehozása, amely segíti az államokat abban, hogy fenntartható módon kezeljék vízkészleteiket. Ebben elsősorban a Nemzetközi Hidrológiai Programra (International Hydrological Programme, IHP) támaszkodik, ami mellett húsz kutatóközpont (Centre) és 36 vízzel kapcsolatos tanács (Chair) segíti munkáját a világ minden táján. A kutatóközpontokat az ENSZ tagállamai működtetik, de szoros kapcsolatot ápolnak a UNESCO-val, nemzetközi, regionális és lokális célokat tűzve ki kutatási területükön.12 A vízzel kapcsolatos tanácsok munkája a képzést, kutatást, az információcserét és tudásmegosztást,

Blahó András – Prandler Árpád (2005): Nemzetközi szervezetek és intézmények. Aula, 221-222.

UNESCO (2015): Water Centres. URL: http://www.unesco.org/new/en/naturalsciences/environment/water/ihp/water-centres/, letöltés ideje: 2015. június 11.

illetve az oktatók és más szakemberek cserekapcsolatait helyezi előtérbe. Magyarországon 2003 óta működik a UNESCO Hidrogeológiai Tanácsa.13 A szervezet oktatási profiljában a legnagyobb jelentőségű vízbiztonsággal és vízgazdálkodással kapcsolatos kezdeményezés a UNESCO IHE Víztudományi Oktató Intézet. A United Nations World Water Assessment Programme-on keresztül a UNESCO felügyelete alatt zajlik a World Water Development Report elkészítése is, melyben a UN-Water 28 tagja és partnereik vesznek részt.14 A Nemzetközi Hidrológiai Program (IHP) 1975-ben jött létre. Működése hatéves szakaszokban szerveződik, melyek sorában a jelenlegi, 2014 és 2021 közötti időszak már a nyolcadik. 15 Tevékenysége a Millenniumi Fejlesztési Célokban és a Rió+20 konferencián meghatározott elvek mentén zajlik, a vízkészleteket érintő kutatásokra, a vízigazgatásra, illetve az ezekkel kapcsolatos oktatásra és fejlesztésre terjed ki, a szociális dimenziót is magába foglalva. Az IHP nagy hangsúlyt fektet az ENSZ Közgyűlés által 2010 óta támogatott felfogás alkalmazására, miszerint a megfelelő mennyiségű, tiszta, egészséges ivóvízhez és szennyvízkezeléshez való hozzáférés emberi jognak minősül, és ennek értelmében igyekszik elősegíteni ezen elv gyakorlati megvalósulását a fenntartható fejlődés követelményeinek megfelelően. Az IHP-VIII, vagyis az IHP jelenlegi szakaszának mottója („Vízbiztonság: Válaszok a lokális, regionális és globális kihívásokra”) azt mutatja, hogy a UNESCO mindhárom szinten elkötelezett a vízügyekkel kapcsolatos kérdésekben. Az IHP multidiszciplináris és holisztikus megközelítést igyekszik alkalmazni, és mélyebb megértésre törekszik a vízkészletekkel kapcsolatos kihívások vizsgálatában. Célja feltárni a vízügyek más kérdésekkel, mint például az energia- és élelmiszerbiztonsággal, a demográfiai növekedéssel, vagy a gyors urbanizációval

UNESCO (2015): Water Chairs. URL: http://www.unesco.org/new/en/naturalsciences/environment/water/ihp/water-chairs/, letöltés ideje: 2015. június 11. 14

UNESCO (2015): Freshwater. URL: http://www.unesco.org/new/en/natural-sciences/environment/water/, letöltés ideje: 2015. június 11. 15

való összekapcsolódását, és megoldási javaslataiban is a széleskörű lehetőségekre nyitott szemléletre törekszik.16 Az IHP-VIII mindezekkel összhangban hat prioritást jelöl meg stratégiai összefoglalójában: 1. Vízzel kapcsolatos katasztrófák és hidrológiai változások, 2. A talajvíz kérdése egy változó környezetben, 3. A vízszűkösség és vízminőség kérdéseinek kezelése, 4. A víz és az emberi települések kapcsolatának jövője, 5. Ökohidrológia – a harmónia megteremtése egy fenntartható világ érdekében, 6. Víztudományi oktatás – a vízbiztonság kulcsa.17 Mindezen prioritások gyakorlati alkalmazására három fontos célkitűzés fogalmazódott meg a program keretei között: 1. A nemzetközi együttműködés fejlesztése a vízbiztonsági kihívások kezelésére az információ- és tudásmegosztás, valamint az innováció területein, 2. A tudomány és a politika kapcsolatának megerősítése a vízbiztonság érdekében helyi, nemzeti, regionális és globális szinten, 3. Intézményi és humánkapacitások fejlesztése a vízbiztonság és a fenntarthatóság érdekében.18 Az IHP-n belül 12 különböző program (ISARM, PC-CP, IFI, HELP, ISI, FRIEND, G-WADI, GRAPHIC, JIIHP, UWMP, WHYMAP, IDI) működik változatos célokkal, a nemzetközi vízfelületek révén kialakult konfliktus és együttműködés vizsgálatától a városok vízigazgatásának fejlesztéséig, vagy a klímaváltozás talajvízkészletekre gyakorolt hatásainak elemzéséig. A FRIEND (Flow Regimes from International Experimental and Network Data) és a HELP (Hydrology for the Environment, Life and Policy) az IHP minden területét átfogja, míg

UNESCO IHP (2012): Water Security: Responses to Local, Regional and Global Challenges. Strategic Plan. IHP-VIII (2014-2021). URL: http://unesdoc.unesco.org/images/0021/002180/218061e.pdf, letöltés ideje: 2015. június 11, 1. 18 UNESCO IHP (2015): Responses to Local, Regional, and Global Challenges. URL: http://www.unesco.org/new/en/natural-sciences/environment/water/ihp-viii-water-security/, letöltés ideje: 2015. június 11.

a többi program egy-egy jellegzetes IHP-területre koncentrál, munkájukban egyaránt nagy szerepet kap a jó gyakorlatok megosztása, az információáramlás elősegítése. A programok szorosan összekapcsolódnak az ENSZ más szervezeteinek vízügyi tevékenységeivel, a UNWater mechanizmus működésével. Az IHP tehát leginkább a vízügyekkel kapcsolatos nemzetközi tudományos tevékenységeket segíti elő. prioritásaiban azonban az oktatásra és képzésre is nagy hangsúlyt fektet. A víztudományi oktatás emellett az UNESCO nevelésügyi eleméhez kapcsolódva önállóan is kiemelt szerepet tölt be a szervezet tevékenységében. Az e területen kitűzött célok gyakorlati megvalósításának központi intézménye a delfti székhelyű UNESCO-IHE, mely nemcsak az információk, ismeretek és tudásanyag általános terjesztésében és a vízügyekkel kapcsolatos kérdések tudományos kutatásában vesz részt, hanem a vízügyi szakértők oktatásában, képzésében is, kurzusokat, mester- és PhD-képzéseket biztosítva számukra. 1957-es megalapítása óta több mint 15 000 szakértő végzett az intézmény egyetemi képzésein. 19 A UNESCO-IHE céljai összhangban vannak a UNESCO általános stratégiájával, nagy hangsúly kerül az innovációra, a tudás és a technológia megosztására, a fenntartható fejlődés jó gyakorlatainak kivitelezésére, értékelésére és terjesztésére, valamint a jó kormányzás elveinek megerősítésére és népszerűsítésére.20 A UNESCO nevelésügyi, tudományos és kulturális tevékenységei közül tehát az első kettő igen szorosan kapcsolódik a vízbiztonsághoz és a vízgazdálkodáshoz. Mindezek mellett azonban a kulturális tevékenység sem kizárt a vízkészletekkel összefüggésben, hiszen a UNESCO nagy hangsúlyt fektet a vízzel szembeni kulturális attitűdökre és az ezeket továbbvivő társadalmi gyakorlatokra is, hiszen ezek is kulcsfontosságúak a vízkészletek fenntartható kezelésében.21 A szervezet vízügyekhez kapcsolódó célkitűzéseinek, programjainak és intézményeinek áttekintése összességében azt mutatja, hogy a UNESCO kiemelkedő szerepet tölt be vízkészleteink jövőjének biztosításában, mind az elméleti szintű prioritások, mind a gyakorlati

UNESCO-IHE (2015): About. URL: https://www.unesco-ihe.org/about-unesco-ihe, letöltés ideje: 2015. június 11. 19

UNESCO-IHE (2015): Vision, mission, strategy. URL: https://www.unesco-ihe.org/vision-mission-strategy, letöltés ideje: 2015. június 11. 21 UNESCO IHP (2012): Water Security: Responses to Local, Regional and Global Challenges. Strategic Plan. IHP-VIII (2014-2021). URL: http://unesdoc.unesco.org/images/0021/002180/218061e.pdf, letöltés ideje: 2015. június 11, 5.

tudományos kutatás, mind a leendő szakértők képzésében, szem előtt tartva a lokális, regionális és globális szinteket is. A UNICEF és WHO A UNICEF és a WHO legnagyobb jelentőségű vízügyekkel kapcsolatos tevékenységéről, a WHO/UNICEF Joint Monitoring Programme for Water Supply and Sanitation (JMP) 22 összeállításáról a korábbi tanulmányokban már esett szó. A két szervezet emellett azonban önállóan is fontos vízbiztonsággal és vízgazdálkodással kapcsolatos tevékenységeket végez, amiket külön-külön is érdemes áttekinteni. A UNICEF (United Nations International Emergency Children’s Fund, Az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja) az ENSZ kapcsolt szervezete, 1946-ban, a II. világháború által sújtott gyermekek védelme érdekében jött létre. A New York-i szervezet napjainkban is a gyermekek testi és szellemi fejlődésével, védelmével foglalkozik, illetve ehhez kapcsolódó nemzetközi fejlesztési

folyamatokban

élelmezésbiztonsági,

vesz

oktatási

és

részt

többek

higiéniai

között

területeken.

egészségügyi, Saját

gazdasági,

programjaiban

információáramlás elősegítését, az egyének és kisközösségek mobilizálását, az oktatásfejlesztést és az ezekhez szükséges anyagi eszközök előteremtését tartja szem előtt. A UNICEF munkáját a Gazdasági és Szociális Tanács által választott 30 tagú Végrehajtó Tanács irányítja, melynek munkáját Tanácsadó Bizottság és Titkárság segíti. Emellett tíz regionális hivatala és számos területi képviselete is működik, melyek tevékenységét a főigazgató koordinálja.23 A vízbiztonság és a vízigazgatás dimenziója a gyermekek túlélésével és fejlődésével foglalkozó tevékenységek között jelenik meg, a WASH (Water, Sanitation and Hygiene), vagyis „víz, szennyvízkezelés és higiénia” mozaikszó keretei között. A UNICEF több mint száz országban dolgozik azon, hogy a Millenniumi Fejlesztési Célok ezen területekhez kapcsolódó célkitűzései megvalósuljanak, ezzel is elősegítve a gyermekek túlélését és fejlődését. A szervezet nagy hangsúlyt helyez arra, hogy WASH programok végrehajtása nélkül nem érhető el a gyermekhalandóság csökkentése, az oktatási célkitűzések, a betegségek elleni küzdelem

UN-Water (2014): WHO/UNICEF Joint Monitoring Programme for Water Supply and Sanitation (JMP). URL: http://www.unwater.org/publications/jmp/en/, letöltés ideje: 2015. május 27. 23

Blahó András – Prandler Árpád (2005): Nemzetközi szervezetek és intézmények. Aula, 209.

prioritásai, illetve a szegénység csökkentése sem. A UNICEF tehát osztja azt a nézetet, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízhez való hozzáférés, a szennyvízkezelés és a higiénia nemcsak egy a Millenniumi Fejlesztési Célok célkitűzései közül, hanem alapját képezi mindezek megvalósulásának.24 A UNICEF 2006-os WASH Stratégiájában foglalta össze prioritásait az ivóvízzel, a szennyvízkezeléssel

és

higiéniával

kapcsolatban,

kiemelve

ezek

biztosításának

összekapcsolódását az oktatással, az egészséggel és a fejlődéssel. A szervezet fő célja, hogy népszerűsítse a WASH programokat és támogassa a kapcsolódó nemzeti kezdeményezéseket a fenntartható fejlődés szellemében. A Millenniumi Fejlesztési Célok között megjelenő célkitűzés mellett, miszerint az elkötelezett államok 2015-re a felére csökkentik azoknak az arányát, akik tartósan nem jutnak egészséges ivóvízhez és alapvető szennyvízkezelési szolgáltatásokhoz, 25 a UNICEF saját követelményt is megfogalmazott, amelyben elkötelezi magát

amellett,

hogy

megfelelő,

gyermekbarát

vizesblokkokat,

szennyvízkezelési

lehetőségeket és higiéniai oktatási programot biztosítsanak minden iskola számára.26 A UNICEF három különböző országcsoportot jelöl meg tevékenységeinek végrehajtására, melyek mindegyikére külön „csomagokat” állított össze a szükséges intézkedésekből. A prioritást élvező államokban magas a gyermekhalandóság és alacsony a vízellátottság, valamint nem kielégítőek a szennyvízkezelési lehetőségek, itt érhetőek el a legjelentősebb, leginkább szembetűnő eredmények. A vészhelyzetben lévő államokban sürgős WASH programokra van szükség a gyermekek jogainak védelmében, túlélésük és fejlődésük biztosítására, a szenvedés megelőzésére. A harmadik csoport minden országot magába foglal, ahol a UNICEF jelen van, itt természetesen jóval átfogóbb és általánosabb intézkedéseket tartalmaz a szervezet stratégiája, melyek főként az ismeretek, jó gyakorlatok megosztására, tanácsadásra, technológiai kérdésekre és monitoring tevékenységekre irányul.27 A UNICEF mindezek mellett

UNICEF (2015): Water, sanitation and hygiene. URL: http://www.unicef.org/wash/, letöltés ideje: 2015. június 11. 24

ENSZ (2000): Millennium Development Goals. Goal 7. Ensure Environmental Sustainability. URL: http://www.un.org/millenniumgoals/environ.shtml, letöltés ideje: 2015. május 27. UNICEF (2008): WASH Strategies. URL: http://www.unicef.org/wash/index_43084.html, letöltés ideje: 2015. június 11. 26

UNICEF (2008): WASH Strategies. URL: http://www.unicef.org/wash/index_43084.html, letöltés ideje: 2015. június 11. 27

adatbázisokat, statisztikákat is készít, illetve rendszeres publikációkat jelentet meg WASH témákban,28 és kampányok révén is hozzájárul a vízhozzáférés biztosításához (UNICEF Tap Project29). A WHO (World Health Organization, Egészségügyi Világszervezet) az ENSZ szakosított szervezete, 1948-ban jött létre a nemzetközi közegészségügy koordinálására, a globális egészségügyi kérdések megtárgyalására. A genfi székhelyű szervezet fő célja, hogy az egészség elérhető legmagasabb szintjét biztosítsa minden emberi lény számára, egészségen a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapotát értve, nem pusztán a betegség hiányát.30 A szervezet ezért részt vesz az egészségügyi kutatás napirendjének kialakításában, az egészségügyi normák és standardok felállításában, technikai támogatást biztosít, illetve értékeli az egészségügyben végbemenő tendenciákat, folyamatokat.

A WHO legfőbb döntéshozó szerve a

Világegészségügyi Közgyűlés, mely főként a stratégiai döntésekben érintett, többek között kinevezi a szervezet főigazgatóját. Munkáját a Végrehajtó Tanács és a Titkárság segíti. 32 A WHO vízbiztonsággal és vízgazdálkodással kapcsolatos dimenziójának három fő alkotóeleme van. Az első, a WSH mozaikszóval rövidített célkitűzés gyakorlatilag megegyezik a UNICEF WASH programjával, vagyis megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz, szennyvízkezelés és higiénia biztosítására törekszik, csupán a motiváció különböző. A második elem a háztartásokra, azok vízfelhasználására és szennyvízkezelésére, illetve a vízkészletek tárolására összpontosít, míg a harmadik kisközösségek vízellátási hálózataival foglalkozik. A WSH célkitűzése, hogy a lehető legnagyobb mértékben megelőzzék a vízszűkösséghez és a szennyvízkezelés hiányosságaihoz kapcsolódó betegségeket. Ezt hat területen igyekszik megvalósítani:

UNICEF (2015): UNICEF publications on water, sanitation and hygiene. URL: http://www.unicef.org/wash/index_documents.html, letöltés ideje: 2015. június 11. 29

UNICEF (2015): UNICEF Tap Project. URL: http://www.unicefusa.org/mission/survival/water/tap-project, letöltés ideje: 2015. június 11. 30

WHO (2015): About WHO. URL: http://www.who.int/about/mission/en/, letöltés ideje: 2015. június 11.

ESKI (2015): Egészségtudományi Fogalomtár. URL: http://fogalomtar.eski.hu/index.php/Eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgyi_Vil%C3%A1gszervezet, letöltés ideje: 2015. június 11. 31

WHO (2015): Governance. URL: http://www.who.int/governance/en/, letöltés ideje: 2015. június 11.

1. Vezető szerepet tölt be a kérdés tematizálásában, megfelelő partneri és donori hálózatokat és központokat hoz létre, nyilatkozatokat tesz közzé és stratégiákat határoz meg, 2. Jó gyakorlatokat és irányvonalakat határoz meg, 3. Kutatásokat és monitoring tevékenységet szervez, 4. Technikai támogatással és kapacitásépítéssel segíti a tagállamokat, 5. Vészhelyzetekben segítséget nyújt, 6. Segíti a megbízható információk terjesztését, statisztikákat és publikációkat33 jelentet meg.34 A WHO 2003-ban hozta létre nemzetközi hálózatát a háztartási vízfelhasználás és a biztonságos víztárolás kérdésének előmozdítására. A hálózat tevékenysége nagy jelentőségű változásokat hoz az ivóvízhez való hozzáférés területén, illetve csökkenti a szennyezett víz okozta megbetegedéseket.

nemzetközi

együttműködéshez

bármely

érdeklődő

szervezet

csatlakozhat, így lokális, regionális és globális szinten is megvalósul a kooperáció. 35 A kisközösségek vízellátási hálózatainak nemzetközi koordinációja hasonlóan nagy eredményeket hoz a szennyezett víz okozta megbetegedések területén. A nemzetközi együttműködés célja, hogy alapvető és fenntartható javulást hozzon a kisközösségek vízellátásának biztonságosságában, különösen a vidéki területeken. A hálózatok tagjai együtt dolgoznak az igazgatási és technikai kérdéseken, megosztva egymással a problémákat és a jó gyakorlatokat, a különböző földrajzi és kulturális környezethez alkalmazkodva.36 A UNICEF és a WHO munkája tehát a megfelelő mennyiségű és minőségű vízkészletek biztosítása, a megfelelő szennyvízkezelés és higiénia kihívásaira keresi a megoldásokat. A két szervezet ehhez számos fórumot és elméleti irányvonalat biztosít, kezdeményezéseik és

WHO (2015): Publications on water sanitation and health. URL: http://www.who.int/water_sanitation_health/publications/en/, letöltés ideje: 2015. június 11. 34

WHO (2015): About water, sanitation and health. URL: http://www.who.int/water_sanitation_health/about/en/, letöltés ideje: 2015. június 11. 35

WHO (2015): Household water treatment and safe storage. URL: http://www.who.int/household_water/en/, letöltés ideje: 2015. június 11. 36

WHO (2015): Small community water supply management. URL: http://www.who.int/water_sanitation_health/dwq/smallcommunity/en/, letöltés ideje: 2015. június 11.

kampányaik nemcsak a jó gyakorlatok terjesztését, hanem az információk és a technikai tudás globális megosztását, illetve a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósulását is elősegítik.

* A FAO, a UNESCO, a UNICEF és a WHO vízbiztonsághoz és vízgazdálkodáshoz köthető szerepvállalása tehát sokoldalú és széleskörű területekre terjed ki, mint az élelmezésügy, a mezőgazdaság, a nevelésügy, a tudományos tevékenységek, a gyermekek jóléte és a közegészségügy. Bár e tanulmány a teljesség igénye nélkül, csupán az ENSZ-család e négy kiemelkedő szervezetének tevékenységének bemutatásával illusztrálta a világszervezet vízügyi munkásságát, a tárgyalt szervezetek szerteágazó tevékenységi területei jól tükrözik az ENSZ vízkészletekkel kapcsolatos elkötelezettségének lokális, regionális és globális jelentőségét vízkészleteink jövőjének biztosításában.