AJRC-Elemzesek_2016E11 by Antall József Tudásközpont

A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T

21. SZÁZADI MIGRÁCIÓ: ÚJFAJTA KIHÍVÁSOK ÉS LEHETSÉGES VÁLASZOK AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TÖRÖKORSZÁG VISSZAFOGADÁSI MEGÁLLAPODÁSA ÉS ANNAK KRITIKÁJA

PALIK JÚLIA – STEPPER PÉTER

AJRC-Elemzések 2016E11

1093 Budapest, Közraktár utca 4-6. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T

AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Baranyi Tamás Péter Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Közraktár utca 4-6.

A kiadó elérhetősége: 1093 Budapest, Közraktár utca 4-6. Tel: +36 20 310-87-76 Email: ajtk@ajtk.hu Web: www.ajtk.hu/kutatas

1093 Budapest, Közraktár utca 4-6. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T 21. SZÁZADI MIGRÁCIÓ: ÚJFAJTA KIHÍVÁSOK ÉS LEHETSÉGES VÁLASZOK Az Európai Unió és Törökország visszafogadási megállapodása és annak kritikája

PALIK JÚLIA – STEPPER PÉTER

Bevezetés 2014-ben 59,5 millió személy kényszerült elhagyni hazáját. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának 2015-ben nyilvánosságra hozott, globális trendeket bemutató elemzése szerint mára minden 122 emberből egy menekült, belső menekült vagy menekültstátuszért folyamadott személy1. 2014-ben csupán 126800 személy térhetett vissza hazájába, ami mutatja a visszatérési programok előtt álló további kihívásokat, hiszen 31 éve most a legalacsonyabb a visszatérők száma, ami egyértelműen jelzi a XXI. századi konfliktusok elhúzódó természetét és a sikertelen béketeremtési kísérleteket. A 2011 óta tartó szíriai polgárháború következtében az elmúlt öt évben menekülni kényszerültek száma a második világháború óta nem látott mértékben növekszik. Mára ez egy olyan globális problémává vált, amelynek biztonságpolitikai, gazdasági és társadalmi hatásait minden állam érzékeli. Amennyiben a 2009 és 2014 közötti időszak az Európai Unió történetében a gazdasági válságról szólt Görögország főszereplésével, akkor 2015 minden kétséget kizáróan a menekültválság éve volt. Törökország a nemzetközi figyelem középpontjába került, nemcsak úgy, mint tranzitország, hanem mint célállomás. Az Európába induló és nemzetközi védelmet kereső szíriaiak száma 2011 óta jelentős növekedésnek indult, azonban még mindig messze elmarad Szíria szomszédos országainak terheivel összevetve. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a szíriai menekülteket nyilvántartó adatbázisa szerint 2016 februárjában összesen 4,7 millió menekültet regisztráltak (2,1 millió személyt Egyiptomban, Irakban, Jordániában és Libanonban, 2 milliót Törökországban és közel 30000

UNHCR: Global Trends: Forced Displacement in 2014: World at War. 2–3. <http://www.unhcr. org/556725e69.pdf > Hozzáférés: 2016. augusztus 9.

1093 Budapest, Közraktár utca 4-6. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T főt Észak-Afrikában).2 Az Eurostat 2014 és 2015 közötti időszakban vizsgált adatai alapján Európába a legtöbb menekültkérelem Szíriából, Afganisztánból, Koszovóból és Irakból érkezett.3

Törökország – folyosóból kapuőr? 2015-ben közel 880000 ember érkezett Törökországon keresztül Görögországba és így az Európai Unió területére.4 Törökország régóta célország mind a menekültek, mind a migránsok számára. 1923 és 1997 között több mint 1,6 millió személy érkezett Törökországba, legtöbben a Balkán térségének országaiból.5 Az Európai Unió történetében a szabad mozgás mindig is koherens részét képezte a politikai és gazdasági szervezetnek. A belső határok eltörlésétől kezdve a külső határok fokozott védelmére összpontosított a szervezet. Az 1960-as évektől kezdődően nagyszámú török munkavállaló érkezett Nyugat-Európába, főként Nyugat-Németországba, hogy a német munkaerőpiacot fellendítse vendégmunkásokkal, ezzel párhuzamosan pedig csökkentse a törökországi munkanélküliek számát.6 A 2015-ben a világpolitika egyik első számú problémájává előlépett migrációs válság középpontjában azonban nem a törökországi eredetű migránsok állnak, hanem azok, akik az országot tranzitországnak használják a tágabb Közel-Kelet és Európa között. A menedékkérőkkel kapcsolatban már korábban is tapasztalható volt az európai intézményrendszer, vagyis a Közös Európai Menekültügyi Rendszer egy-két hiányossága,7 a 2015 utáni folyamatok csak felerősítették a korábbi problémákat. A Szíriában 2011 óta zajló polgárháború8 eredményeként nagy számban indultak el a térségből Európa felé menedékkérők. Viszont

UNHCR: Syria Regional Refugee Response. 2016. február 27. <http://data.unhcr.org/syrianrefugees/regional.php > Hozzáférés: 2016. augusztus 9.

3 BBC News: Migrant Crisis: Migration to Europe Explained in Seven Charts. 2016. február 18. <http://www.bbc.com/news/world-europe-34131911 > Hozzáférés: 2016. augusztus 9.

European Commission: Managing the Refugee Crisis: EU-Turkey Joint Action Plan: Implementation Report. 2016. március 4. <http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/ policies/european-agenda-migration/background-information/docs/eu_turkey_joint_action_plan_implementation_report_20160304_en.pdf > Hozzáférés: 2016. augusztus 9. 4

Kemal Kirisci: Turkey: A Transformation from Emigration to Immigration. Migration Policy Institute, 2003. november 1. <http://www.migrationpolicy.org/article/turkey-transformation-emigration-immigration > Hozzáférés: 2016. augusztus 9.

Ennek az emigrációs hullámnak az alapja az 1961-ben Törökország és Nyugat-Németország között kötött megállapodás volt. Törökország hasonló egyezményt írt alá több más európai állammal is, mint Ausztria, Belgium, Hollandia, Franciaország és Svédország.

7 Stepper Péter: The Challenges for Common European Asylum Policy: The Practice of Detention in Hungary, Biztpol Affairs. 2014/2. <http://corvinusculture.com/wp-content/uploads/2016/02/ biztpol_affairs_2.2.pdf > Hozzáférés: 2016. augusztus 10. 8 Stepper Péter: Szíria másfél év után: Eszkalálódhat-e a konfliktus? Biztonságpolitikai Szemle. 2012/2. <http://corvinusculture.com/wp-content/uploads/2015/06/bsz_vol_5.2.pdf > Hozzáférés: 2016. augusztus 9.

1093 Budapest, Közraktár utca 4-6. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T ez nemcsak a szíriai polgárháború áldozataira igaz, hanem az iraki instabilitás elől menekülőkre is, éppúgy, mint a Pakisztánból, Afganisztánból, vagy akár Iránból érkezőkre, akiknek sokkal összetettebb a motivációja, de akik szintén Anatólián keresztül szeretnének Európa területére jutni. 2015. november 29-én közös akciótervet fogadtak el9 az Európai Unió és Törökország csúcstalálkozóján, amelynek hivatalos célja a 2011 óta tartó menekültügyi válság koordinált kezelése volt.10 A megállapodást Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hozta nyilvánosságra még 2015 októberében az Európai Parlamentben. Az állam-és kormányfők által aláírt dokumentumra a szakértők és a döntéshozók egyaránt11 mérföldkőként” tekintenek legalább két aspektusból: míg Európában az Unió külső határainak védelmi zálogát kívánják az akcióterv segítségével biztosítani, addig a törökök egyedülálló lehetőségként tekintenek a megállapodásra, amely revitalizálhatja az évtizedek óta húzódó csatlakozási tárgyalásokat. Az egyezmény egyúttal bizonyíték is Ankara számára, hogy valóban regionális középhatalommá vált, amire stratégiai partnerként tekint az Unió. Ne hagyjuk figyelmen kívül azonban azt sem, hogy a megállapodás bizony mérföldkő lehet az afrikai és közel-keleti menekültek százezrei számára is, akiknek – amennyiben a török fél a megállapodást hatékonyan és teljes körűen végrehajtja – mind nehezebb lesz új élet kezdeni háború sújtotta hazájukon kívül. Az akcióterv szerint az Európai Unió 3–3 milliárd euróval támogatja Törökország erőfeszítéseit a szíriai menekültek ellátására. A Menekültügyi Eszköz 2016. január 1-jétól biztosít vissza nem térítendő és egyéb pénzügyi támogatásokat Ankara számára.12 Fontos reálisan megvizsgálni, hogy az Unió által felajánlott több mint 3 milliárd euró vajon mire lehet elég. A megállapodás szerint ezt az összeget humanitárius segélyekre, oktatásra, munkaerőpiaci integrációra, az egészségügyi ellátás javítására, a társadalmi integrációra és infrastrukturális projektekre kell felhasználnia Törökországnak. A felhasználás ütemezését és a célprojekteket pedig a Bizottság és Ankara szoros együttműködésben határozza meg.

Európai Tanács: Az EU állam-, illetve kormányfőinek találkozója Törökországgal: EU-Törökország nyilatkozat. 2015. november 29. <http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2015/11/29-eu-turkey-meeting-statement/ > Hozzáférés: 2016. augusztus 9.

Palik Júlia – Stepper Péter: Törökország és az Európai Unió közös menekültügyi cselekvési terve. In: Baranyi Tamás Péter – Szálkai Kinga: Újhold: A török külpolitika útkeresése a 21. század elején. Antall József Tudásközpont, Budapest, 2016.

European Commission: Press Release: EU-Turkey: Important Milestone Leading to New Opportunities. 2014. november 11. <http://europa.eu/rapid/press-release_SPEECH-14-1621_ en.htm > Hozzáférés: 2016. augusztus 9.

Európai Bizottság: Sajtóközlemény: EU-Törökország együttműködés: Hárommilliárd eurós menekültügyi eszköz Törökország támogatására. 2015. november 24. <http://europa.eu/rapid/ press-release_IP-15-6162_hu.htm > Hozzáférés: 2016. augusztus 9.

1093 Budapest, Közraktár utca 4-6. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T A felajánlott segítségért cserébe Ankarának meg kell erősítenie határvédelmét, az Unió rendészeti hatóságaival fokozott mértékben kell együttműködnie, menekültügyi eljárásait hatékonyabbá és transzparensebbé kell tennie, szárazföldi és tengeri határain az embercsempészetet fokozottan kell felügyelnie és büntetnie, illetve a visszafogadási egyezmény értelmében13 Törökország területére kell engednie azokat az Unióból kitoloncolt menedékkérőket, akiknek menekültstátuszát az európai hatóságok megtagadták. Erdoğan a novemberi megállapodás előtt nem sokkal keményen bírálta az Európai Uniót. A kormányfő több ízben fenyegetést intézett a szervezethez, hogy amennyiben nem történik kézzelfogható változás Brüsszel hozzáállásában, akkor Ankara kénytelen lesz több millió menekülttel „elárasztani Európát.” 14 Ez a fajta fenyegető retorika azt támasztja alá, hogy a török döntéshozatal, amennyiben érdeke úgy kívánja, nem fél a menekültkérdést politikai eszközként felhasználni, hogy saját stratégiai relevanciáját ezzel is hangsúlyozza. Az ilyen és ehhez hasonló nyilatkozatok pedig alátámasztják, hogy a zárt ajtók mögött a török–EU viszonyrendszert kölcsönösen súlyos bizalomhiány jellemzi. Az Európai Uniónak ugyanis meggyőződése, hogy Törökország, ha akarja, igenis képes az irreguláris migrációt visszaszorítani.15 A jelentős anyagi támogatás mellett Brüsszel vállalta a török vízumliberalizációs ütemterv teljesítésének felgyorsítását, amelyet az előzetes elképzelések alapján 2016 októberétől léptetnének életbe. A megállapodás aláírásával a török fél sokat nyerhet. A vízummentességi párbeszéd célja, hogy a török állampolgárok vízum nélkül utazhassanak a schengeni tagországokba. A törökökkel való intenzívebb politikai párbeszéd, illetve az évente kétszer megrendezésre kerülő csúcstalálkozó pedig a csatlakozási folyamatok hatékony előrehaladását hivatott biztosítani. A 11 pontos zárónyilatkozat többi része a terrorizmus elleni közös fellépés erősítését célozza és a két fél közötti politikai párbeszéd aktivizálását szorgalmazza. 2016 februárjában megszületett az első bizottsági jelentés16 a megálla-

13 2013-ban, az ankarai megállapodás 50. évfordulóján, Brüsszel és Ankara aláírta a visszafogadási megállapodást, amely szerint Törökország a ratifikációt követő két hónapon belül megkezdi a saját állampolgárok visszafogadását, harmadik országok esetében pedig három év után veszi kezdetét a visszafogadás.

Reuters: Turkey’s Erdogan Threatened to Flood Europe with Migrants: Greek Website. 2016. február 8. <http://www.reuters.com/article/us-europe-migrants-eu-turkey-idUSKCN0VH1R0 > Hozzáférés: 2016. augusztus 9.

Scholfield Piers: EU Migration Deal with Turkey is Fraught with Risk. BBC News, Inside Europe Blog. 2015. december 2. <http://www.bbc.com/news/blogs-eu-34975512 > Hozzáférés: 2016. augusztus 9.

European Commission: Managing the Refugee Crisis: Commission Reports on Implementation of EU-Turkey Statement. 2016. február 10. <http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-1444_ en.htm > Hozzáférés: 2016. augusztus 9.

1093 Budapest, Közraktár utca 4-6. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T podásról, amely egyrészről üdvözölte az eddigi török erőfeszítéseket, azonban megállapította, hogy a szárazföldi határszakaszok teljes körű védelmét sürgősen fejleszteni kell az irreguláris migráció megakadályozása céljából. A dokumentum szerint 2016 januárjában Törökországon keresztül Görögországba naponta átlagosan 2186 ember érkezett, amely jóval kevesebb a 2015. októberi adatokkal összehasonlítva, amikor 6929 menekült érkezett naponta.17 A 2016 júniusában hatályba lépő visszafogadási egyezmény leglényegesebb pontja a menekültstátuszra nem jogosultak, illetve az ilyen státuszt az EU területén nem kapott személyekre vonatkoznak. Azok a személyek ugyanis, akik az Unió területén nem kaptak menekültstátuszt, visszaküldhetőek Törökországba és a török hatóságok kötelesek őket visszafogadni. Azokat a személyeket pedig, akik nem jogosultak ilyen státuszra, azonnal vissza kell küldeni származási országukba.

Az EU–török megállapodás kritikája Ahogy ezt Steven Peers kritikájában megfogalmazza, a megállapodással az a legfőbb probléma, hogy habár nem egy kötelező erővel bíró szerződés, mégis annak akar látszani. Ahogy Peers érvel, a megállapodás sem az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 218-as cikkének nem felel meg, sem a szerződések jogáról szóló bécsi szerződés alapján nem tekinthető nemzetközi jogilag kötelező megállapodásnak.18 Másrészt az átmeneti áttelepítésről szóló szeptember 22-i tanácsi döntéshez kapcsolódik a cselekvési terv, annyiban, hogy a Magyarország által igénybe nem vett „kvótáról”, azaz 54000 menedékkérő önkéntes áttelepítésről is rendelkezik, ami viszont már egy kötőerővel bíró uniós jogi aktus eredményének számít. Emellett megerősít olyan korábbi dokumentumokat, mint a korábban említett EU–Törökország visszafogadási egyezmény, vagyis a politikai deklaráció egyes elemei a gyakorlatban összekeveredtek érvényes és hatályos jogi normákkal. A megállapodás szövege abból a szempontból is zavarba hozhatja az olvasót, hogy habár „az irreguláris migránsokat humanitárius okokra hivatkozva toloncolják vissza Törökországba”, és a szöveg utal rá, hogy ez nem megy szembe a kollektív kiutasítás tilalmával, de ha – ahogy a szöveg fogalmaz – „minden” irreguláris migránst toloncolunk,

17 European Commission: Managing the Refugee Crisis: EU-Turkey Joint Action Plan: Implementation Report. 2016. március 4. <http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/ policies/european-agenda-migration/background-information/docs/eu_turkey_joint_action_plan_implementation_report_20160304_en.pdf > Hozzáférés: 2016. augusztus 9. 18 Steve Peers: The Final EU/Turkey Refugee Deal: A Legal Assessment. EU Law Analysis. 2016. március 18. <http://eulawanalysis.blogspot.hu/2016/03/the-final-euturkey-refugee-deal-legal.html > Hozzáférés: 2016. július 20.

1093 Budapest, Közraktár utca 4-6. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T aki március 20-a után érkezik Görögországba, akkor ez a cselekmény egyértelműen a kollektivitás jegyét hordozza. Két elméleti lehetőség áll fenn: • Az első, miszerint az adott személy eléri a görög területet és menekültkérelmet ad be. Ebben az esetben a 2013/32/EU irányelv hatálya alá esik, amely az UNHCR-rel együttműködve, az egyedi elbírálást elvét szem előtt tartva jár el. • A másik lehetőség, ha beadja a kérelmét, de azt megalapozatlannak vagy elfogadhatatlannak ítélik meg, ebben az esetben pedig kitoloncolják. A szöveg második rendelkezése szerint minden egyes irreguláris bevándorló kitoloncolása után egy „menekültet” fogadnak be az áttelepítési terv keretében egyes európai tagállamok. Ez a már korábban elfogadott áttelepítési tervre épül, ami szigorúan önkéntes alapú felajánlásokból áll. Emiatt kérdéses, hogy mennyiben sietnek a gyakorlatba átültetni, valamint nem tudhatjuk, hogy mi történik a 72000 fő meghaladása után, ugyanis egyelőre az első 18000 főből is csak pár ezret sikerült áttelepíteni. A szöveg a legrosszabb helyzetben lévők áttelepítéséről szól, de kérdés, hogy mi lesz a libanoniakkal, vagy a jordániai területen élő menekültekkel, ahol szintén nem kielégítő a helyzet. Törökország a megállapodásban vállalja, hogy megtesz mindent, hogy ne jelenjenek meg új útvonalak az illegális vándorlás számára. A Fekete-tengeren át érkezők egyértelműen Bulgária számára okoznak gondot. Bulgária kész is határzárat felállítani, de a kérdés megmarad, hogy a törökök képesek-e a hatékonyan korlátozni kivándorlást, illetve fenn akarják-e tartani ezt a korlátozást – és ha igen, akkor meddig hajlandóak erre. A szöveg leírja, hogy amikor majd megszűnik az illegális módon történő határátkelés, akkor egy mindenki által elfogadott és a szolidaritáson alapuló ún. „önkéntes humanitárius forgatókönyv” alapján osztják el a tagállamok az érintett személyeket, akik Törökországba kerültek „ideiglenes áthelyezésre.” Ennek viszont valójában nincs reális alapja, mivel az áttelepítések vonatkozásában eddig sem látszott a politikai akarat. A jelenleg hatályos vízumszabályozás alapján abban az esetben, ha Törökországból rövid tartózkodásra jogosító vízummal érkezik az adott személy, akkor 3 hónapig tartózkodhat az Unió területén, viszont ha az adott idő lejárta után jogellenesen az Unió területén marad, akkor a törököknek vissza kell fogadniuk ezeket a személyeket. (Mivel az EU– Törökország visszafogadási egyezmény e rendelkezése már hatályban van.) Ebben a tekintetben csak akkor lenne változás, ha a Tanács az Európai Parlamenttel együttdöntési eljárásban ezt minősített többséggel

1093 Budapest, Közraktár utca 4-6. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T elfogadná. Ezt viszont nem lehet előre vállalni egy „szerződésben”, mivel lehetetlen feltételre irányul. Ez is azt támasztja alá, hogy a megállapodás egy politikai szándéknyilatkozat, amit viszont ebben az esetben nem szerencsés úgy beállítani, mintha nemzetközi szerződés volna. Az Unió anyagilag is hajlandó támogatni Törökországot az irreguláris migráció elleni küzdelemben és a menekültügy terén. Ehhez 3 milliárd euró, majd 2018-tól másik 3 milliárd euró támogatást kapna Ankara. Ezt csak szíriaiakkal foglalkozó segélyprogramra lehet költeni, viszont mivel ennek ellenőrzési mechanizmusai még csak kialakulóban vannak, félő, hogy a török kormány a számára aktuális nemzetbiztonsági kihívások elhárítására (kurdok elleni harc, hadsereg és államigazgatási kar megtisztítása) fordíthatja a támogatás egy részét. Az anyagi támogatás mellett a már létező vámunió kiterjesztése (a szolgáltatásokra és a beruházásokra) szintén ösztönző lehet Ankara számára, mivel megromlottak korábbi jó kapcsolatai az oroszokkal, és az Egyesült Államok sem támogatja feltétlenül a jelenlegi kormányt, vagyis annak szüksége lehet egy arab világon kívüli erős kereskedelmi partnerre. A felek mindemellett megígérték, hogy revitalizálják a csatlakozási folyamatot, megnyitják a 33. fejezetet még a holland soros elnökség alatt, a többi fejezet megnyitásához szükséges tárgyalások pedig gyorsított tempóban fognak zajlani. Emellett az EU és Törökország a szíriai humanitárius helyzet javításán is együttműködik.19 Ez azonban nem aratott osztatlan sikert az európai tagállamok körében. A visegrádi csoport országain belül, különösen Csehországban heves vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy mennyire szolgálja az Unió érdekét, ha a vízumliberalizáció és a jövőbeni csatlakozás eredményeként nagyszámú török munkavállaló érkezik az EU-ba, vagy a határok eltörlésével könnyebben tudnak harmadik országból származók a Törökországon és Görögországon keresztül uniós területre lépni.20

Összegzés Habár az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás nemcsak a gyakorlat, hanem már az elmélet szintjén sem teljesen koherens, és sok jogosnak tűnő kritika éri, mégis elmondható, hogy jelenleg ez az egyetlen olyan politika, ami az Európára nehezedő migrációs nyomást valamelyest mérsékelte. A megállapodás fennmaradása tehát European Commission: Fact Sheet: EU-Turkey Agreement: Questions and Answers. 2016. március 19. <http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-16-963_en.htm > Hozzáférés: 2016. július 20.

Stepper Péter: The Visegrad Group and the EU Agenda on Migration: A Coalition of the Unwilling? Corvinus Journal of International Affairs. 2016/1. 62–82.

1093 Budapest, Közraktár utca 4-6. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T még akkor is fontos, ha nem jelent megoldást, mivel középtávon lehetővé teszi, hogy a döntéseket ne még nagyobb kényszer hatása alatt kelljen meghozni. Hosszú távon az is látszik, hogy a migrációs válságot megszüntetni nem lehet, ugyanakkor jelentős mérséklésére, szabályozhatóvá és ellenőrizhetővé tételére sikeres kísérleteket lehet tenni. Ehhez a folyamathoz azonban mindenképpen több dimenziót magába foglaló politikára van szükség, mely éppúgy figyelmet szentel a migrációt kibocsátó területeknek (felhívva a figyelmet a stabilitás helyreállításában játszott proaktív szerep fontosságára), a migráció és a szervezett bűnözés kapcsolatának szétfejtésére (embercsempészet felszámolása), valamint a menedékkérők és migránsok személyazonosságának kétségkívüli megismerésére (bürokrácia, titkosszolgálatok), a határvédelem és határellenőrzés kérdéseire. A kifinomultabb megoldások előfeltételeként tételezett megállapodás azonban veszélyben van, aminek egyik oka a Török Köztársaságban tapasztalható instabilitás, a másik pedig a Brüsszel és Ankara közötti értékértelmezési eltérések. A török partner elvesztése semmiképp nem áll azonban az Európai Unió érdekében, hiszen az sokszorozó hatásként jelentkezne az Unió amúgy is súlyosbodó politikai problémáit illetően: a migrációs nyomás súlyosbodása mellett Ankara eltávolodása pedig akár a Moszkvához való közeledést is jelenthetné. Mindezek miatt, legalábbis középtávon, a megállapodás fenntartásának Brüsszel prioritáslistájának csúcsán kell maradnia.

1093 Budapest, Közraktár utca 4-6. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu