ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE
REALITÁSOK ÉS KILÁTÁSOK ÜZBEGISZTÁN FÖLDGÁZSZEKTORÁBAN KOZMA TAMÁS
1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu
ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE
AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa
Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Dobrowiecki Péter Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.
A kiadó elérhetősége: 1093 Budapest, Czuczor utca 2. Tel: +36 20 310-87-76 Email: ajtk@ajtk.hu Web: ajtk.hu
© Kozma Tamás, 2020 © Antall József Tudásközpont, 2020 ISSN 2416-1446
1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu
REALITÁSOK ÉS KILÁTÁSOK ÜZBEGISZTÁN FÖLDGÁZSZEKTORÁBAN KOZMA TAMÁS
KONTEXTUS A kétpólusú világrend felbomlását követően a meglehetősen elszigetelt, tengeri kijárattal nem rendelkező, szélsőséges éghajlati és környezeti adottságokkal rendelkező, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt, Türkmenisztánt és Üzbegisztánt magába foglaló posztszovjet Közép-Ázsia térsége geopolitikai szempontból felértékelődött. Csak hogy néhány fontosabb szempontot említsünk, a Szovjetunió 1991 decemberében felbomlott, a meggyengült Oroszország elsősorban saját politikai struktúráinak és gazdaságának stabilizálásával volt elsődlegesen elfoglalva, ami bizonyos mértékű hatalmi vákuumhelyzetet eredményezett az egykori szovjet perifériát képező közép-ázsiai tagköztársaságokban. A függetlenné váló egykori tagköztársaságok, újraértelmezett stratégiai jelentőségüknél fogva vonzották a nyugati államok figyelmét. Utóbbiak egyfelől a meggyengült Oroszország tradicionális érdekszférájával való kapcsolatok kialakításának, és ezáltal Oroszország regionális szerepének ellensúlyozásának lehetőségét látták meg a Közép-Ázsiával építendő kapcsolatokban. Másfelől a piaci lehetőségek keltették fel sok állam érdeklődését a térség iránt. Később, a 2001. szeptember 11-i eseményeket követően Közép-Ázsia megkerülhetetlen szereplővé vált a globális biztonságpolitikai agendán, mivel a nyugati koalíció terrorellenes háborúja keretében az afganisztáni katonai jelenlét biztosításához, és logisztikai támogatásához kiemelkedő fontosságúvá vált a térség. Az utóbbi évtizedben pedig Oroszország és Kína regionális hatalmi versengésének lett fontos színhelye Közép-Ázsia. Az Európai Unió noha távol van, és korlátozott lehetőségekkel rendelkezik Közép-Ázsiában, a térségben zajló eseményeket nyomon követi, és stratégiákat alkot az itt kialakítandó kapcsolatok szervezésére.1 A térség felértékelődésében tehát megkerülhetetlen szempont földrajzi elhelyezkedése, amely többek között hatalompolitikai, biztonsági, logisztikai, kereskedelmi narratívában is értelmezhető. Nem mehetünk el azonban amellett a tény mellett sem, hogy a térség helyzetét az itt fellelhető energiakincsek vonatkozásában vizsgáljuk. Mivel a nemzetközi kapcsolatokban egyre fontosabb szerepet kapnak az energiabiztonsági szemléletű elemzések, így ennek a stratégiai jelentőségű, ugyanakkor kevésbé kutatott térségnek is fontos rávilágítani az energiapolitikai, energiabiztonsági folyamataira. A közép-ázsiai energiaügyekre fókuszáló kutatásokat több kategóriába sorolhatjuk: a meglévő szakirodalom egy része átfogó, regionális fókusszal közelít az energiapolitikai
Ilyen stratégiaként említhetjük a 2007-ben kiadott „The EU and Central Asia: Strategy for a new partnership” című dokumentumban foglaltakat, vagy ennek a 2019-es, revitalizált verzióját, amely a „The European Union and Central Asia: New opportunities for a stronger partnership” címet viseli.
1
3
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
kérdésekhez,2 jellemzőek továbbá az országspecifikus megközelítések,3 amelyek egy-egy térségbeli állam helyzetét veszik górcső alá, míg más források az egyes energiahordozók helyzetét vizsgálják regionális4 vagy éppen országspecifikus szemlélettel.5 A térségben Kazahsztán világszinten a tizenegyedik legnagyobb kőolajkészletekkel rendelkező állam, Oroszország után a posztszovjet térség második legnagyobb olajkitermelője,6 míg uránkitermelésben világelső.7 Türkmenisztán a világ ötödik legnagyobb fölgázkészleteinek birtokosa, és tizenegyedik legjelentősebb kitermelője.8 Kazahsztán és Türkmenisztán helyzetét, érthető módon, elsősorban ezen adottságaik miatt vizsgálja a szakirodalom. Ezzel szemben a szénhidrogénekben szegény Kirgizisztán és Tádzsikisztán domborzati és vízrajzi adottságaik révén, elsősorban vízenergia potenciáljuk miatt kerülnek az energiapolitikai szemléletű elemzésekbe.9 Üzbegisztán szénhidrogénszektoráról ma még arányaiban kevesebb elemzés áll rendelkezésre, hiszen a Közép-Ázsiát vizsgáló energiapolitikai szemléletű cikkek nagyobb arányban fókuszálnak a legjelentősebb készletekkel rendelkező országokra. A kőolajkészleteinek és kitermelésének tekintetében Üzbegisztán nem tekinthető jelentős államnak, a földgáz vonatkozásában ezzel szemben fokozott figyelmet érdemel. Földgázkészleteinek nagyságát tekintve Üzbegisztán a huszonegyedik, földgázkitermelését tekintve a tizenötödik helyet foglalja el világszinten. Az általa kitermelt földgáz mennyisége nagyságrendileg Nigéria vagy az Egyesült Arab Emírségek kitermeléséhez hasonlítható, a posztszovjet térségben Oroszország és Türkmenisztán után a harmadik legjelentősebb gázkitermelő.10 Az üzbég gázszektorban rejlő potenciál ugyanakkor lényegében mindezidáig nem volt – nem lehetett – teljes egészében kihasználva, pedig ígéretes piaci lehetőségeket rejt magában. Az ország nem lett jelentős exporthatalom, a kitermelt gázjavak elsősorban a hazai piac keresletét elégítik ki. Üzbegisztán a posztszovjet térségben Oroszország után a második legnagyobb gázszükséglettel rendelkező állam.11 2019-ben átfogó olaj-és földgázipari reformokat jelentettek be Üzbegisztánban, így ennek fényében is fontos és időszerű elemezni az ország földgázügyi realitásait, kilátásait, különös tekintettel a nagyobb, regionális energia-geopolitikai Lásd például: Aliya Tskhay: The Future of Energy in Central Asia. ISPI. 2019. október 1. <https://www.ispionline. it/en/pubblicazione/future-energy-central-asia-24063 > Hozzáférés: 2020. április 28.
2
3 Lásd például: Shairbek Juraev: Energy Emergency in Kyrgyzstan: Causes and Consequences. EUCAM. No. 5. 2009. február. <http://aei.pitt.edu/11078/1/1799[1].pdf > Hozzáférés: 2020. április 28.
4 Lásd például: Simon Pirani: Central Asian Gas: prospects for the 2020s. Oxford Institute for Energy Studies. OIES Paper: NG 155. 2019. december. <https://www.oxfordenergy.org/wpcms/wp-content/uploads/2019/12/ Central-Asian-Gas-NG-155.pdf > Hozzáférés: 2020. április 28. Lásd például: Wojciech Ostrowski: Politics and Oil in Kazakhstan. Routledge, 2010.
5
OPEC Annual Statistical Bulletin, 2019. <https://asb.opec.org/index.php/data-download > Hozzáférés: 2020. április 28.
6
Kazakhstan to increase uranium production by 5%. Kazinform. 2019. december 19. <https://www.inform.kz/ en/kazakhstan-to-increase-uranium-production-by-5_a3596224 > Hozzáférés: 2020. április 28.
7
OPEC Annual Statistical Bulletin, 2019.
8
Lásd például: Johannes F. Linn: Water-Energy Links in Central Asia: A Long-Term Opportunity and Challenge. Brookings Institution. 2008. június 30. <https://www.brookings.edu/opinions/water-energy-links-in-central-asiaa-long-term-opportunity-and-challenge/ > Hozzáférés: 2020. április 30. 9
OPEC Annual Statistical Bulletin, 2019.
10
Ibid.
11
4
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
játszmákkal alkotott összefüggésekre. Jelen elemzés tehát ezen tényezőket figyelembe véve kívánja bemutatni Üzbegisztán földgázügyi helyzetét.
1. ábra. Üzbegisztán és a szomszédos államok Forrás: Shutterstock
KULCSFONTOSSÁGÚ MUTATÓK ÉS AZ INFRASTRUKTÚRA A 448,978 km²-en elterülő,12 közel 33 millió fős népességgel,13 és mintegy 50.5 milliárd dolláros bruttó hazai termékkel (GDP) rendelkező Üzbegisztán néhány kulcsfontosságú energiaügyi mutatójára fontos elsőként rávilágítani.14 Az ország energiatermelése 2017-ben 51 millió tonna olajegyenértékre, teljes primerenergia ellátása 34 millió tonna olajegyenértékre volt tehető. Utóbbiból körülbelül 85%-ot a földgáz biztosított. Az ország elektromos áram fogyasztása ugyanebben az évben 51 TWh volt, míg az elektromos áram termelése 82%-ban alapult a földgázon.15
Investment Promotion Agency under the Ministry of Investments and Foreign Trade of the Republic of Uzbekistan: Briefly about Uzbekistan. <https://invest.gov.uz/investor/about-uzbekistan/ > Hozzáférés: 2020. április 28.
12
The World Bank: Population, total. <https://data.worldbank.org/indicator/sp.pop.totl > Hozzáférés: 2020. április 28.
13
The World Bank: Uzbekistan. <https://data.worldbank.org/country/uzbekistan > Hozzáférés: 2020. április 28.
14
International Energy Agency: Key energy statistics, 2018. <https://www.iea.org/countries/Uzbekistan > Hozzáférés: 2020. április 28.
15
5
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
Üzbegisztán napjainkban mintegy 270 szénhidrogén lelőhellyel rendelkezik,16 amelyekben összesen mintegy 1,542 milliárd köbméter földgáz található, amellyel Oroszország, Türkmenisztán, és Kazahsztán után a negyedik legnagyobb földgázkészlet birtokosa a posztszovjet térségben.17 Érdekesség, hogy az ismert üzbég gázkészletek nagysága az európai energiabiztonsági és diverzifikációs diskurzusban oly sokszor reflektorfénybe kerülő azerbajdzsáni földgázkészletek volumenét nagyságrendileg 20%-kal meghaladja, mégis kevesebbet lehet róla hallani, hiszen európai szempontból kevesebb relevanciával bír. Az azerbajdzsáni földgáz a Déli Gázfolyosó teljes elkészültét és üzembe helyezését követően – az üzbég gázzal ellentétben – fontos szerepet fog kapni az Európai Unió földgázimport-diverzifikációjában, amely az orosz gázimporttól való függőség csökkentését célozza. Más szempontból nézve, viszont mind Azerbajdzsán, mind pedig Üzbegisztán készleteinek mérete jelentősen elmaradnak a Türkmenisztán által birtokolt földgázkészletektől.18 Üzbegisztán gázlelőhelyei főként az ország nyugati részén elterülő Üsztürt-fennsíkon, valamint az ország délnyugati, Türkmenisztánnal közös határszakasza mentén találhatók, főként a Híva és Buhara városok közötti területen. Az ország földgáz kitermelésének 85-90%-a Gazli, Buhara, Mubarek és Karsi városok körül elhelyezkedő mezőkből származik.19 Üzbegisztán jelenlegi földgázszállító infrastruktúrájának gerincét ma 122,000 kilométer hosszúságú magasnyomású, valamint körülbelül 14 ezer kilométer hosszúságú alacsony és közepes nyomású gázvezetékhálózat alkotja.20 Az infrastruktúra fontos további részét képezik az országban található földgázfeldolgozók (Mubarek, Kandym) és a gázra épülő vegyipari létesítmények (Shurtan, Ustyurt). Bizonyított készletek (milliárd standard m³)
Kitermelés (millió standard m³)
Szükséglet (millió standard m³)
2006
1,755
58,800
44,990
2008
1,745
63,400
45,850
2010
1,661
59,370
45,760
2012
1,632
58,730
48,040
2014
1,608
58,490
50,440
2016
1,564
51,640
41,520
2018
1,542
53,040
42,514
2. ábra. Üzbegisztán legfontosabb mutatói a földgáz vonatkozásában21
Reforms set to revitalise Uzbekistan’s energy industry. Global Capital. <https://www.globalcapital.com/ special-reports?issueid=b1hr2wmkc00dnm&article=b1hlnbgz9q3lg8 > Hozzáférés: 2020. április 28.
16
OPEC Annual Statistical Bulletin, 2019.
17
Ibid.
18
Molnár András: Oroszország és a közép-ázsiai regionális energia-biztonsági komplexum. Doktori értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem. Budapest, 2018. 118.
19
20 International Energy Agency for EU4Energy: Uzbekistan - Country Overview. <https://www.eu4energy.iea.org/ countries/uzbekistan > Hozzáférés: 2020. április 28.
OaPEC Annual Statistical Bulletin, 2019.
21
6
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
Bizonyított készletek (milliárd standard m³)
Kitermelés (millió standard m³
Export (millió standard m³)
Kazahsztán
1,885
26,608
16,807
Türkmenisztán
9,805
80,742
39,132
Üzbegisztán
1,542
53,040
9,272
3. ábra. Regionális összehasonlítás a földgáz vonatkozásában (2018)22
2010
2012
2014
2016
2018
Kína
0
0.2
2.4
4.3
6.5
Kazahsztán
2.5
2.7
3.7
1.9
2.9
Kirgizisztán és Tádzsikisztán
0.2
0.2
0.04
0.02
0.02
Oroszország/ Oroszországon keresztül
11.4
8.7
3.6
4.3
3.8
Összesen
14.1
11.8
9.8
10.5
13.3
4. ábra. Üzbegisztán gázexportjának alakulása (milliárd köbméterben)2324
Az üzbegisztáni földgázlelőhelyek felkutatásában, a kitermelésben, és a ráépülő vegyipari tevékenységekben egyrészt az állami olaj- és gázipari vállalat, az Uzbekneftegaz, valamint annak leányvállalatai vesznek részt, másrészt egyre növekvő számban vannak jelen külföldi energiacégek is. Az együttműködések például vegyesvállalatok létrehozásával, és kitermelés megosztási megállapodások megkötése útján valósulnak meg. A legjelentősebb külföldi szereplő az üzbég gázpiacon az orosz Lukoil, amely az állami Uzbekneftegaz után a második legnagyobb kitermelő az országban. A Lukoil üzbegisztáni piacra lépésében fontos mérföldkő volt annak a 2004-es kitermelés megosztási megállapodásnak a megkötése az Uzbekneftegazzal, amely öt mező – Kandym, Khauzak, Shady, Dengizkul, Kungrad – kitermelésének megkezdését jelölte ki kezdeti célul.25 A Lukoil az évek során újabb beruházásokat eszközölt, és folyamatosan növelni tudta kitermelését Üzbegisztánban, így
Ibid.
22
Simon Pirani: Central Asian Gas: prospects for the 2020s. Oxford Institute for Energy Studies. OIES Paper: NG 155. 2019. december. 15. 23
Megjegyzés: A publikus statisztikák értékei között különbségek fedezhetők fel. Míg a 2. ábraként jelölt táblázat kisebb export értékekről tanúskodik (OPEC Annual Statistical Bulletin), úgy a 3. ábraként jelölt, exportokra fókuszáló táblázatban szereplő értékek (Simon Pirani, Oxford Institute for Energy Studies) magasabbak ugyanazon év vonatkozásában. A statisztikák különbözősége gyakran észrevehető az egyes közép-ázsiai országok energiaügyi helyzetének vonatkozásában, ami nehezíti az elemzést. 24
Uzbekistan Business Law Handbook. Volume 1 Strategic Information and Basic Laws. International Business Publication, USA. 2019. 185. 25
7
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
2018-ban már 13.4 milliárd köbméter gázt termeltek ki, ami a teljes üzbég gázkitermelésnek közel egynegyedét tette ki.26 A Lukoil mellett természetesen egyre növekvő számban vannak jelen más külföldi vállalatok is az üzbég gázszektorban. Így például a szintén orosz Gazprom; vagy a kínai CNPC; de említhető a British Petrol, vagy éppen az azerbajdzsáni SOCAR is, amelyek mélyítik együttműködésüket az Uzbekneftegazzal, további más külföldi vállalatokkal egyetemben.27 Üzbegisztán nemzetközi földgázkereskedelemben való részvételének és export potenciáljának ismertetéséhez szükséges áttekinteni az ezt lehetővé tévő kulcsfontosságú vezetékinfrastruktúrát. Az 1960-as években megépített és üzembe helyezett KözépÁzsia – Közép gázvezetékhálózat Türkmenisztánból indul ki, és Üzbegisztánon, valamint Kazahsztánon keresztülhaladva teszi lehetővé a gázszállításokat Oroszországba. A nagyságrendileg ötezer kilométer hosszúságú gázvezetékrendszer elavult műszaki állapota miatt eredeti szállítási kapacitásának ma körülbelül csak a felét képes szállítani. A BuharaUrál gázvezeték Türkmenisztánból indul, és szállít gázt Oroszországba, szintén Üzbegisztán és Kazahsztán érintésével. Noha ennek a vezetéknek évente mintegy 55 milliárd köbméter volna a tervezett szállítási kapacitása, források azt támasztják alá, hogy a vezeték csupán körülbelül 25%-os kihasználtsággal működik.28 A Buhara-Taskent-Biskek-Almati vezeték Üzbegisztánból szállít gázt Kirgizisztán érintésével Dél-Kazahsztánba, évente mintegy maximum 3.2 milliárd köbméteres szállítási kapacitással,29 míg a Muzrabad és Dusanbe közötti összeköttetés az üzbég gáz kisebb mennyiségekben történő exportját teszi lehetővé a tádzsik piacra.30 Üzbegisztánon keresztülhalad, és egyben exportlehetőséget biztosít számára a 2009-ben átadott, Közép-Ázsia – Kína gázvezetékhálózat, amely jelenleg három vezetéken (A-B-C) keresztül szállít gázt legnagyobb részt Türkmenisztánból, kisebb részben pedig Üzbegisztánból és Kazahsztánból a kínai piacra. Utóbbi vezetéken keresztül 2019-ben Üzbegisztán mintegy 8 milliárd köbméter gázt exportált Kínába.31
A FÖLDGÁZSZEKTOR A REFORMOK TÜKRÉBEN Az Üzbegisztánt évtizedekig vezető Iszlom Karimov 2016-ban bekövetkezett halálát követően Savkat Mirzijojev elnök hatalomra kerülése fontos fordulópont volt Üzbegisztán modernkori történetében. Karimov egy erősen autoriter rendszer élén állva óvakodott a reformoktól és mindenek elé helyezte a rezsim biztonságának fenntartását, óvatos
Simon Pirani: Central Asian Gas: prospects for the 2020s. Oxford Institute for Energy Studies. OIES Paper: NG 155. 2019. december. 14. 26
Faizulla Shaismatov: Uzbekistan’s energy sector – Opportunities for international cooperation. Presentation held at the Knowledge Centre of the Energy Charter Secretariat. 2018. október 4. < https://www.energycharter.org/ fileadmin/DocumentsMedia/News/20181004_Uzbekistan_s_energy_sector.pdf > Hozzáférés: 2020. április 28. 27
International Energy Agency for EU4Energy: Uzbekistan - Country Overview.
28
Ibid.
29
Uzbekistan resumes gas supplies to Tajikistan. The Tashkent Times. 2018. április 8. <http://tashkenttimes.uz/ economy/2231-uzbekistan-resumes-gas-supplies-to-tajikistan > Hozzáférés: 2020. április 28. 30
31 Uzbekistan could stop exporting natural gas by 2025, says PM. The Tashkent Times. 2020. január 19. <https:// tashkenttimes.uz/economy/4874-uzbekistan-could-stop-exporting-natural-gas-by-2025-says-pm > Hozzáférés: 2020. április 30.
8
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
és gyanakvó volt külpolitikájában, gazdasági értelemben pedig elsődlegesen önellátásra törekedett, így Üzbegisztánt hosszú ideig erős elszigeteltségben tartotta. Ezzel szemben Mirzijojev hatalomra kerülésével alapvető irányváltásnak lehettünk tanúi, amely az üzbég bel- és külpolitikát, gazdaságot, és a társadalom helyzetét is egyaránt érinti. Ezzel összehangban, Mirzijojev elnökségének első hónapjaiban, 2017-ben került meghirdetésre az a nagyszabású reformokat előirányozó cselekvési terv a 2017-2021-es időszakra nézve, amely a fejlesztéseket és reformokat öt kulcsfontosságú területen jelölte ki: az állami és társadalmi struktúrák, jogállamiság és igazságügy, gazdasági fejlődés és liberalizáció, társadalmi szféra fejlesztése, valamint a biztonság, vallási tolerancia, etnikumok közötti harmónia, és a külpolitika terén.32 Utóbbi stratégia is tartalmazott az energiaszektorra vonatkozó célkitűzéseket, így például az energiafogyasztás csökkentését, energiatakarékos technológiák bevezetését, és a megújuló energiaforrások arányának növelését jelölte ki követendő célként.33 A kőolaj- és földgázszektorra nézve viszont ezeknél is sokkal konkrétabb, és minden korábbinál átfogóbb intézkedéseket és reformokat irányozott elő a 2019. július 9-én kiadott elnöki rendelet, amely rámutat, hogy kidolgozásra került egy az olaj és gázipar fejlesztését 2030-ig felvázoló koncepció, valamint, hogy ennek végrehajtására egy munkabizottság került létrehozásra. A munkabizottság feladata, hogy jóváhagyja a koncepció végrehajtásához szükséges ütemterveket, beleértve a szénhidrogén kitermelés volumenének növelését, és a gázszállító infrastruktúra modernizációjára vonatkozó intézkedéseket. Ezen kívül a munkabizottság feladata, hogy nemzetközi pénzintézeteket, külföldi állami pénzügyi intézményeket és tanácsadó cégeket hívjon Üzbegisztánba a koncepcióban foglaltak gyakorlati megvalósítására. Mindemellett egy, az Energiaügyi Minisztérium égisze alatt működő projektiroda létrehozásáról is rendelkeztek, amely az olaj- és gázszektor reformjának koordinációját hivatott elősegíteni. Az elnöki rendelet emellett kulcsfontosságú strukturális és intézményi reformokat tartalmaz, amelyek az Uzbekneftegaz állami olaj- és gázipari vállalat hatékonyabb, átláthatóbb működését hivatottak elősegíteni, és egy új szervezeti struktúrát létrehozni, amely egyrészt funkciókat választ le a vállalatról, másrészt leányvállalatokat olvaszt be az anyacégbe, harmadrészt pedig új cégek alapításáról rendelkezik. Ezzel együtt, legkésőbb 2024-ig előirányozták az Uzbekneftegaz és az ebből leválasztásra került Uztransgaz első és másodlagos nyilvános részvénykibocsátását, és belföldi, valamint nemzetközi tőzsdére lépését, azzal a meghagyással, hogy az állam minimum 51%-os tulajdonrésze fenn kell, hogy maradjon. Az elnöki rendelet egyértelművé teszi, hogy az ország gazdaságtalanul működtethető, elavult gázszállító infrastruktúrájának modernizációja halaszthatatlan feladat: az országban található gázvezetékekből többezer kilométernyi már 30 évnél régebbi, és a kompresszor állomások jelentős hányada is
32 Sztratyegija gyejsztvij po pityi priorityetnim napravlenyijami razvityija Reszpubliki Uzbekisztan v 2017-21 godah. <http://strategy.gov.uz/en > Hozzáférés: 2020. április 28. 33 Uzbekistan's Development Strategy for 2017-2021 has been adopted following public consultation. The Tashkent Times. 2017. február 8. <http://tashkenttimes.uz/national/541-uzbekistan-s-development-strategyfor-2017-2021-has-been-adopted-following- > Hozzáférés: 2020. április 28.
9
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
rossz műszaki állapotban van. A rendelet emellett kitért arra is, hogy az Uzbekneftegaz gázkitermelését 42.3 milliárd köbméterre kívánják növelni 2024-ig.34
ÉRTÉKELÉS ÉS KILÁTÁSOK Az Üzbegisztánban 2017-ben megindult reformok új értelmezési kereteket biztosítanak az ország energiaügyi, jelen esetben földgázügyi helyzetének értelmezéséhez, különös tekintettel a 2019-es, olaj- és gázszektort érintő intézkedéscsomag tükrében. Ezeknek az intézkedéseknek egyfelől modernizációs, másfelől külpolitikai és külgazdasági vonatkozásai vannak. Üzbegisztán földgázban rejlő potenciálja ezidáig nem kerülhetett megfelelően kiaknázásra, ennek pedig összetett, intézményi-igazgatási, műszaki, pénzügyi, valamint technológiai okai vannak. Az átfogó modernizáció ma már elengedhetetlen ahhoz, hogy az ország gázszektorának helyzetét fellendítsék, és versenyképessé tegyék. Egyes számítások arra világítanak rá, hogy hiába nőtt összességében mintegy 8%-kal az ország földgázkitermelése az elmúlt húsz évben, az üzbég vállalatok kitermelése 29%-kal csökkent.35 Maga Mirzijojev elnök is kiemelte, hogy az Üzbegisztánban kitermelt földgáz mintegy 23%-a kárba vész a nem megfelelő állapotú infrastruktúra miatt,36 és ahogy fent említésre került, több nagy szállítókapacitással bíró nemzetközi gázvezeték állapota sem teszi lehetővé, hogy eredeti kapacitásukon üzemelhessenek. Emellett fontos rávilágítani arra is, hogy hiába tekinthető földgázban gazdag országnak Üzbegisztán, ezzel együtt előfordul, hogy helyenként és időnként gázhiány alakul ki, ami miatt 2019 novemberében és decemberében tüntetések is kirobbantak az ország különböző pontjain.37 Egyidejűleg azt is látni kell, hogy Üzbegisztán gázkitermelése lényegében nem tudott fejlődni a kilencvenes évek óta, ami ismételten felveti a nem megfelelő állapotú műszaki és igazgatási feltételek kijavításának szükségességét. Mindez azonban rendkívüli költségeket jelent az ország számára. A kormány a 2019-2025ös időszakra 33 milliárd dollárt kíván befektetni az olaj- és gázszektorba.38 Emellett fontos kiemelni azt is, hogy a földgáz szektor modernizációjához szükségszerű a külföldi tőke és technológia bevonása. Annak ellenére, hogy a megelőző évtizedekben Üzbegisztán főként önellátásra törekedett, és tartózkodó, elszigetelődő külpolitikát folytatott, az energiaipari fejlesztések elősegítése érdekében a 2000-es évektől kezdve fokozatosan beengedte a külföldi vállalatokat, ami szerencsésnek mondható, hiszen már ren-
34 Eldor Mannopov, Bobur Shamsiev: Uzbekistan: Uzbekistan's Oil And Gas Sector: Towards Enhanced Efficiency And Transparency. Mondaq. 2019. július 26. <https://www.mondaq.com/oil-gas-electricity/830090/ uzbekistan39s-oil-and-gas-sector-towards-enhanced-efficiency-and-transparency > Hozzáférés: 2020. április 28. 35 Global Capital - Special Report Uzbekistan: Reforms set to revitalise Uzbekistan’s energy industry. 2019. október. <https://www.globalcapital.com/special-reports?issueid=b1hr2wmkc00dnm&article=b1hlnbgz9q3lg8 > Hozzáférés: 2020. április 29. 36 KPMG: Navigating Uzbekistan’s Economic Transformation. 2018. november. <https://assets.kpmg/content/dam/ kpmg/uk/pdf/2018/11/corporate-intelligence-navigating-uzbekistans-economic-transformation.pdf > Hozzáférés: 2020. április 29. 37 Umida Hashimova: What Recent Protests in Uzbekistan Really Tell Us? The Diplomat. 2019. december 17. <https:// thediplomat.com/2019/12/what-recent-protests-in-uzbekistan-really-tell-us/ > Hozzáférés: 2020. április 29. 38 Muhsin Tiryakioğlu: Uzbekistan to invest $33 billion in oil and gas sector. Anadolu Ajansi. 2019. május 17. <https://www.aa.com.tr/en/energy/general/uzbekistan-to-invest-33-billion-in-oil-and-gas-sector/25514 > Hozzáférés: 2020. április 29.
10
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
delkeznek tapasztalatokkal a külföldi tőkebevonás terén. Regionális összehasonlításban fontos különbséget képez Türkmenisztán helyzetéhez képest, hogy Üzbegisztán jónéhány külföldi vállalattal kötött már kitermelés-megosztási megállapodásokat, ami vonzó tényező a külföldi befektetők számára. Ezzel szemben a szomszédos Türkmenisztán, amely a világ ötödik legnagyobb földgázkészleteivel rendelkezik, erősen limitálja a külföldi vállalatok piaci jelenlétét és kitermelésben való részvételét, ami esetében így jelentős üzleti lehetőségek parlagon hagyását eredményezi.39 Az Üzbegisztánban meghirdetett reformok, amelyek a gazdaság nyitottabbá tételét, liberalizációját, valamint egy kedvezőbb befektetői környezet létrehozását célozzák meg, kétségkívül kedvezően hatnak az energiaipar helyzetének előmozdítására is. Az Uzbekneftegaz hozzájárulása a GDP-hez mintegy 15%-ra tehető, a 2019-es reformok pedig a szervezet működésének hatékonyságát, átláthatóságát, és versenyképességét kívánják fokozni.40 Fontos rávilágítani, hogy a földgáz, és hasonlóképpen az üzemanyag árak is hagyományosan jóval alacsonyabbak voltak Üzbegisztánban a többi közép-ázsiai államban jellemző árakhoz képest, mivel ezeket jelentős állami szubvenciók útján tartották alacsonyan, ami súlyos terhet rótt az állami költségvetésre.41 A versenyképesebb működéshez azonban elengedhetetlen ezeknek a támogatásoknak a csökkentése, és a fogyasztói árak emelése. Utóbbira példaként hozható, hogy 2018 novemberében mintegy 10%-kal emelték a gázárakat, és 2019 júliusától pedig újabb emelést helyeztek kilátásba.42 Bahodirzson Szidikov, az Uzbekneftegaz korábbi elnöke egy interjúban kifejtette, hogy a cél, hogy a vállalat a nemzetközi piac szereplője, és a nagy olajvállalatok versenytársa legyen.43 Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a szektor hatékonyabb működéséhez a megkezdett intézményi reformok végig vitele alapfeltétel, ahogy a rendszerben lévő korrupció visszaszorítása is. Mirzijojev elnök ezzel kapcsolatban azt emelte ki egy a nemzetgyűlés felsőházához intézett beszédében, hogy két évtizeden át az olaj- és gázipari projektek mintegy felét érintették a korrupciós ügyletek, egy kirívó esetben, az Ustyurt vegyipari komplexum építésénél pedig 80 millió dollárnyi kenőpénzhez jutott egy tisztviselő.44 Az üzbég földgázügyi helyzetnek fontos külpolitikai és külgazdasági vonatkozásai is vannak. Üzbegisztán az utóbbi években Kínába, Oroszországba, Kazahsztánba, Kirgizisztánba és Tádzsikisztánba exportált földgázt. 2018-ban Üzbegisztán gázexportjának volumene összesen 13.3 milliárd köbméter volt, amely a fenti országok között eltérő
Alex Forbes: Turkmenistan sees light at the end of the tunnel. Petroleum Economist. 2019. június 10. <https:// www.petroleum-economist.com/articles/upstream/exploration-production/2019/turkmenistan-seeslight-atthe-end-of-the-tunnel> Hozzáférés: 2020. április 29. 39
Nastassia Astrasheuskaya: How Uzbekistan plans to take ont he world’s oil majors? Forbes. 2019. április 11. <https://www.ft.com/content/8f72ea08-401c-11e9-b896-fe36ec32aece > Hozzáférés: 2020. április 29. 40
Global Capital - Special Report Uzbekistan.
41
Uzbekenergo to receive subsidies to cover debts. Azernews. 2019. január 8. <https://www.azernews.az/ region/143688.html > Hozzáférés: 2020. április 29.
42
Nastassia Astrasheuskaya: How Uzbekistan plans to take on the world’s oil majors? Forbes. 2019. április 11.
43
Mirziyoyev speaks about $80 million bribes in the construction of the Ustyurt gas chemical complex. Kun. uz. 2019. július 21. <https://kun.uz/en/news/2019/06/21/mirziyoyev-speaks-about-80-million-bribes-in-theconstruction-of-the-ustyurt-gas-chemical-complex > Hozzáférés: 2020. április 29. 44
11
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
arányban oszlott meg. Fontos kérdés azonban, hogy a jövőben miként alakulhat Üzbegisztán exportképessége. Ma úgy tűnik, hogy a külföldi befektetések, modernizáció, és energiahatékonyság-növelés eredményeként Üzbegisztán reménykedhet abban, hogy sikerül fejleszteni exportképességét a 2020-as évtized közepe – vége felé.45 Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy nem csupán a kitermelés növelésétől, hanem a belföldi piac reformjától is függ, hogy sikerül-e mérsékelni a hazai keresletet, és így Üzbegisztán tud-e felszabadítani export céljára a gázkapacitásaiból.46 Ezen kívül fontos tényező, hogy a gázexport miként fog alakulni azon célkitűzések vonatkozásában, melyek értelmében nem feltétlenül az export növelése a cél, hanem sokkal inkább a gázra épülő vegyiparnak a fejlesztése, és különböző vegyipari termékek előállítása. Ezzel kapcsolatban Bahodirzson Szidikov, az Uzbekneftegaz korábbi elnöke arra világított rá, hogy ebben az esetben nem volna szükséges a gázvezetékeken keresztül történő export logisztikai bonyodalmaival számolni.47 Emellett természetesen ilyen módon növelni is lehet a termékek hozzáadott értéket, ami kedvezőbb értékesítési lehetőségeket teremthet, mint ha csak energiahordozó exportra kerülne sor. Az export lehetséges háttérbe szorulásáról tanúskodik Abdulla Aripov miniszterelnök vélekedése is: 2020 év elején úgy nyilatkozott, hogy 2025-re akár le is állhat Üzbegisztán gázexportja.48 Szintén fontos kérdés, hogy miként alakulhatnak Üzbegisztán nemzetközi gázkapcsolatai a jövőben. Attól függetlenül, hogy kormányzati szinten célkitűzés lett a magasabb hozzáadott értékű vegyipari termékek gyártása, ami csökkentheti a gázexport-képességet/hajlandóságot, szükséges áttekinteni, hogy miként alakulhat Üzbegisztán gázexport potenciálja, hiszen ez erősen meghatározza, hogy az ország milyen szerepet tölthet be a régió energia-geopolitikai, energiabiztonsági architektúrájában. Üzbegisztán 2018-ban 6.5 milliárd köbméter gázt táplált a Közép-Ázsia – Kína gázvezetékrendszerbe, és exportált Kínába, míg 2019-ben már 8 milliárd köbméterre nőtt a Kínába irányuló üzbég gázexport volumene,49 ami még mindig nem tölti ki a korábban megállapodott, évenkénti 10 milliárd köbméteres keretet.50 Kérdés tehát, hogy miként alakul Üzbegisztán Kínába irányuló gázexportja a jövőben, különösen annak tükrében, hogy Kína Üzbegisztán preferált exportcélpontjának tekinthető. Ehhez egyfelől értelemszerűen a kínálati oldalnak is tudnia kell értékesíthető gáztöbbletet felmutatni, ugyanakkor a keresleti oldalon is többféle tényezőt kell figyelembe venni. Alapfeltevés, hogy Kína érdekelt a Közép-Ázsiából érkező gázimportjának növelésében, ellenben hozzá kell tenni, hogy még korántsem biztos, hogy az 55 milliárd köbméter kapacitású Közép-Ázsia – Kína gázvezetékrendszer jelenleg üzemelő 45 Simon Pirani: Central Asian Gas: prospects for the 2020s. Oxford Institute for Energy Studies. OIES Paper: NG 155. 2019. december. 38. 46 Simon Pirani: Central Asian Gas: prospects for the 2020s. Oxford Institute for Energy Studies. OIES Paper: NG 155. 2019. december. 14.
Nastassia Astrasheuskaya: How Uzbekistan plans to take ont he world’s oil majors? Forbes. 2019. április 11.
47
Uzbekistan could stop exporting natural gas by 2025, says PM. The Tashkent Times. 2020. január 19.
48
Ibid.
49
Aleksandra Jarosiewicz: Uzbekistan starts gas exports to China. OSW Analyses. 2012. szeptember 19. <https:// www.osw.waw.pl/en/publikacje/analyses/2012-09-19/uzbekistan-starts-gas-exports-to-china > Hozzáférés: 2020. április 30. 50
12
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
három (A-B-C) ága ehhez ne lenne elegendő. 2013-ban született megállapodás a vezetékrendszer negyedik ágának, az úgynevezett D-vonalnak a megépítéséről, ami hasonlóképpen Üzbegisztán részvételével zajlana, és mintegy újabb 30 milliárd köbméter szállítási kapacitást adna hozzá a meglévő infrastruktúrához. 2016-2017-ben több alkalommal is a hírekbe került, hogy Üzbegisztán felfüggesztette, és elhalasztotta a projekt kivitelezését.51 A projekt céldátumát kezdetben 2016-ban határozták meg, ami később 2020-ra, majd 2022-re módosult, és mind a mai napig is csak szerény haladást értek el vele.52 A D-vonal által elszenvedett késedelmek vonatkozásában szükséges Kína álláspontjára rávilágítani. Szakértői vélemények szerint Kína egyfelől csak a gázszállító szektorában esedékes vállalati reformok végrehajtását, valamint azt követően akar döntést hozni a projekt folyatásáról/ felgyorsításáról, hogy világossá válik számára, hogy a Szibéria Ereje gázvezetéken keresztül vásárolt orosz földgáz, valamint Oroszországtól, cseppfolyósított formában vásárolt gázimportjának tükrében hogyan fog kinézni az ország gázkereslete az elkövetkezendő években.53 Sőt, fontos, és időszerű kérdés, hogy a Kínát jelentős mértékben sújtó új koronavírus járvány pontosan mekkora visszaesést fog eredményezni az ország gazdaságában – 2020 első negyedévében 6.8%-kal csökkent a kínai GDP.54 A gazdaság zsugorodása ugyanis negatív hatással lehet az ország energia – és földgázigényének alakulására, ami kedvezőtlen kilátás lehet nem csak a D-vonalra nézve, de összességében a közép-ázsiai államok Kínába irányuló gázexportjának lehetséges növelésére is. Oroszország esetében fontos látnunk, hogy az elmúlt évtized folyamán nem elhanyagolható mértékben csökkent az üzbég gáz importja, ugyanakkor orosz vállalatok, így a Lukoil és a Gazprom is fontos szereplők lettek Üzbegisztán olaj- és gázszektorának fejlesztésében. Érdemes rávilágítani arra is, hogy Üzbegisztánnak csak abban az esetben lenne érdeke növelni gázexportját Oroszországba, ha ezért cserébe versenyképes árat kínálnak, elvégre Oroszország hagyományosan nyomott árakon vásárol gázt a középázsiai államoktól, másfelől pedig az orosz kereslet tartós fennmaradása sem garantálható. 2018-tól mindenesetre érvényben van az az öt évre szóló megállapodás, amelynek értelmében évente mintegy 4 milliárd köbméter gázt vesz a Gazprom az Uzbekneftegaztól, így a 2022 utáni időszak helyzete a kérdéses inkább.55 Lényeges hozzátenni, hogy Kazahsztán előreláthatólag csökkenteni fogja gázexportját az elkövetkezendő évtized folyamán Kína
51 Casey Michel: Can China Really Save Central Asian Economies? The Diplomat. 2016. február 13. https://thediplomat. com/2016/02/can-china-really-save-central-asian-economies/ Hozzáférés: 2020. április 28. / Michael Lelyveld: China’s Gas Supplies Shadowed By Stalled Pipeline – Analysis. Eurasia Review. 2019. június 25. <https://www.eurasiareview. com/25062019-chinas-gas-supplies-shadowed-by-stalled-pipeline-analysis/ > Hozzáférés: 2020. április 28.
Michael Lelyveld: China’s Gas Supplies Shadowed By Stalled Pipeline – Analysis. Eurasia Review. 2019. június 25.
52
Simon Pirani: Central Asian Gas: prospects for the 2020s. Oxford Institute for Energy Studies. OIES Paper: NG 155. 2019. december. 33-34. 53
China's economy suffers historic slump due to Covid-19. France 24. 2020. április 17. <https://www. france24.com/en/20200417-china-gdp-contraction-gross-domestic-product-coronavirus-covid-19-economy > Hozzáférés: 2020. április 28. 54
UzbekNeftegaz, Gazprom extend Shakhpakhty field PSA. The Tashkent Times. 2018. április 25. <http://tashkenttimes. uz/national/2313-uzbekneftegaz-gazprom-extend-shakhpakhty-field-psa > Hozzáférés: 2020. április 30. 55
13
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
és Oroszország irányába is, ez pedig piaci lehetőségeket teremthet Taskent számára.56 Noha Kazahsztán gázexportőri szerepének meggyengülése helyzetbe hozhatja Üzbegisztánt, de ehhez természetesen előfeltétel, hogy utóbbinak rendelkezésére álljanak további exportcélú gázmennyiségek, és az is, hogy Türkmenisztán ne kínáljon nála kedvezőbb feltételeket a potenciális célországoknak. Ennek vonatkozásában érdemes megemlíteni, hogy amen�nyiben a D-vonal gázvezeték jelentős csúszásokat szenved, vagy nem épül meg, a jelenleg üzemben lévő A-B-C vonalak akkor is lehetővé teszik 55 milliárd köbméternyi közép-ázsiai földgáz Kínába szállítását. Ebből, ha a Kazahsztánra eső mennyiség csökkeni fog, akkor csak Türkmenisztánnak és Üzbegisztánnak kell osztoznia a kapacitásokon, ami Taskent számára növekvő exportot eredményezhet. Ezzel együtt a 2020-as évek folyamán a Kazahsztánba irányuló üzbég gázexport viszont vélhetően csökkeni fog.57 Szükséges hozzátenni, hogy továbbra is élnünk kell a feltételezéssel, hogy egy jövedelmezőbb vegyipari felhasználás jegyében Üzbegisztán hátrébb sorolhatja az export fontosságát, de összességében tehát úgy tűnik, hogy Oroszország, és főként Kína lesz a meghatározó Üzbegisztán földgázexport agendáján a 2020-as évtizedben. Ezzel kapcsolatban azt láthatjuk, hogy Oroszország korábbi domináns szerepét a közép-ázsiai gázexport felett ma már egyre inkább átveszi Kína, és ennek értelmében hasonlóképpen sérülékeny és függő helyzetbe kerülnek a középázsiai gázexportőrök, úgy, mint korábban Oroszországgal szemben.58 A posztszovjet közép-ázsiai térségben több más, nagyszabású gázvezetékprojekt létesítésének ötlete is felmerült az elmúlt évtizedekben, amelyeket érdemes Üzbegisztán szemszögéből is áttekinteni. Ezek közül kiemelhető az évente 33 milliárd köbméter kapacitásúra tervezett Türkmenisztán – Afganisztán – Pakisztán – India (TAPI) gázvezeték, vagy a Türkmenisztánt és Azerbajdzsánt potenciálisan összekötő, és az európai piacokat célzó Transzkaszpi Gázvezeték. Ezen projektek mind a mai napig nem valósulhattak meg, mivel megépítésüket politikai, jogi, gazdasági, és finanszírozási nehézségek akadályozzák. Noha a fenti projektek kiindulópontja elvben Türkmenisztán lenne, a tervezett infrastruktúráknak mégis az egész régiót érintő geopolitikai jelentőségük volna. Ezekkel a vezetékekkel Oroszország és Kína megkerülésével válna lehetővé Közép-Ázsia gázexportútvonalait diverzifikálni, ami adott esetben Üzbegisztánt is alternatív exportlehetőségekhez juttathatná. Ulugbek Asurov, az Uzbekneftegaz elnökhelyettese is megerősítette, hogy érdekeltek abban, hogy az exportfejlesztések vonatkozásában olyan nagy energiaszükségletű államokkal is tárgyaljanak, mint India, vagy Pakisztán.59 Meg kell jegyezni, hogy az ezekben a viszonylatokban történő gázszállításhoz jelenleg nem adottak az infrastrukturális feltételek, és a kilátások sem túl ígéretesek, ettől függetlenül elvi exportfejlesztési perspektívát jelentenek Üzbegisztán számára.
Simon Pirani: Central Asian Gas: prospects for the 2020s. Oxford Institute for Energy Studies. OIES Paper: NG 155. 2019. december. III. 56
57 Simon Pirani: Central Asian Gas: prospects for the 2020s. Oxford Institute for Energy Studies. OIES Paper: NG 155. 2019. december. 21-22. 58 Farkhod Aminjonov: Central Asian Gas Exports Dependency: Swapping Russian Patronage for Chinese. The RUSI Journal. Vol. 163. 2018. 66-77.
Global Capital - Special Report Uzbekistan.
59
14
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
A fentiek alapján azt láthatjuk, hogy Üzbegisztánt földgázkapcsolatai Oroszországhoz, a többi közép-ázsiai országhoz, valamint Kínához kötik, és vannak olyan elképzelések, amelyek az indiai, és pakisztáni piacon való megjelenést is kilátásba helyezik. Mivel éppen ezek az országok alkotják a Sanghaji Együttműködés Szervezetét, kérdés, hogy ez az intézmény, és konkrétabban ennek is az Energia Klubja a jövőben platformjává válhat-e Üzbegisztán energiapolitikai egyeztetéseinek a többi tagállammal. Hozzá kell tenni, hogy az Energia Klubot inkább csak egyfajta informális tömörülésként, egy tanácsadó - kiegészítő mechanizmusként azonosíthatjuk, amely ezidáig nem vált hatékony eszközzé a tagállamok energiapolitikai koordinációjában.60 Üzbegisztán energiaellátásában ma egyértelműen a földgáz játssza a legfontosabb szerepet, ugyanakkor a jövőre nézve kérdés lesz, hogy miként az alakul az ország energia mixe, hiszen vannak tervek a nukleáris energia kapacitások fejlesztésére is. Az üzbég állam 2018-ban kötött megállapodást a Roszatommal két, egyenként 1200 MW teljesítményű atomerőművi blokk megépítésére, melynek céldátumaként 2028-at és 2030-at jelölték meg, a későbbi hírek pedig már összesen négy atomerőművi blokk megépítéséről számoltak be. Előrejelzések arra mutatnak rá, hogy az országnak 2030-ra meg kell kétszereznie áramtermelését, amely cél elérésében a nukleáris energia már kulcsfontosságú szerepet játszhat.61 Üzbegisztán egy évtized múlva optimális esetben már üzemelő atomerőművi blokkjaival is tud majd áramot termelni, ami egy kiegyensúlyozottabb energiamixet fog eredményezni, amelyben a földgáz részaránya így előreláthatólag csökkeni fog. Ennek következményeként, az így esetlegesen felszabaduló földgázkapacitások vagy vegyipari feldolgozásra, vagy pedig exportra is kerülhetnek.
60 Alexey Mastepanov: Energy cooperation in SCO at a time of global energy changes. 2017. december 7. <http:// infoshos.ru/en/?idn=17559> Hozzáférés: 2017. december 20.
Uzbekistan adds second plant to nuclear power goal. World Nuclear News. 2019. július 12. <https://worldnuclear-news.org/Articles/Uzbek-expands-nuclear-plans > Hozzáférés: 2020. április 28. 61
15
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány