ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE
A MENEKÜLTÜGY MINT A HIBRID HADVISELÉS ESZKÖZE SZILÁGYI LAURA
1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu
ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE
AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa
Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Dobrowiecki Péter Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.
A kiadó elérhetősége: 1093 Budapest, Czuczor utca 2. Tel: +36 20 310-87-76 Email: ajtk@ajtk.hu Web: ajtk.hu
© Szilágyi Laura, 2020 © Antall József Tudásközpont, 2020 ISSN 2416-1446
1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu
A MENEKÜLTÜGY MINT A HIBRID HADVISELÉS ESZKÖZE SZILÁGYI LAURA
A nagymértékű kényszermigráció konfliktusgeneráló és politikaformáló tényezőként van jelen a világban és jelentős mértékben befolyásolhatja az érintett nemzetek és államok közösségének biztonsági percepcióját. Az elmúlt évtizedben új kihívásként jelent meg ezen folyamat kontinenseken átívelő formája, habár maga a migráció folyamata nem újkeletű. A jelenséget az évtizedek során a szakértők számos különböző megközelítésből kutatták, kezdetben a nemzetközi kapcsolatok elméletéből kiindulva, majd pedig a biztonsági elméletek szemszögéből megvizsgálva. Többek közt a liberális, realista, angol és koppenhágai iskola is felállították saját elméletüket a témában. A liberálisok kutatásuk fókuszába jellemzően a migrációs kérdésekre vonatkozó tartós megoldások kidolgozását és a nemzetközi védelem intézményesülésének lehetőségeit állítják. Mindezt inkább humanitárius szemszögből közelítik meg, magyarázatokat biztosítva a nemzetek együttműködési hajlandóságának fellángolására és megtorpanására.1 A realista szemlélet ezzel szemben inkább a kérdés politikai oldalára összpontosít. Eleinte a hagyományos biztonságfogalom irányából közelítették meg a jelenséget és vizsgálták meg, hogy a menekültek mennyiben termékei a biztonság hiányának, valamint mennyire újratermelői annak. Ezenfelül körül jártak olyan összetettebb kérdéseket is, mint hogy a menekültcsoportok milyen mértékben lehetnek eszközök az államok számára, hogy más államok viselkedését befolyásolják2 és milyen feltételek mellett gyorsíthatják fel további konfliktusok kialakulását és terjedését.3 A migráció politikai fegyverként történő alkalmazását is vizsgálták. Kelly Greenhill tanulmányában a kényszervándorlást stratégiai válaszlehetőségként értékelte az államok egymás közti versengő érintkezésében, valamint nem konvencionális és nem katonai kényszerítő módszernek nevezte.4 Az angol iskola a biztonság fogalmának bővítésével beemelte a migrációt a biztonságelméletek tárgykörébe. Vizsgálódásuk folyamán foglalkoztak a menekültek létszámában történő emelkedés következményeivel, amelyről megállapították, hogy a hirtelen növekedés azt az érzetet alakítja ki a társadalomban, hogy képtelenség kezelni a nagymértékű beáramlást. A lakosság emellett a folyamatot jellemzően nem egy átmeneti, humanitárius kérdésként, hanem egy integrálandó új etnikai csoport megjelenéseként érzékeli. Hosszútávú megoldásokra való törekvés következtében pedig a menekültek társadalmi egyensúlyt megbontó
Stepper Péter: Kényszervándorlás kezelése mint a nemzetközi politika része. Grotius. 2017. november 6. <http:// www.grotius.hu/doc/pub/BAPXMA/k%C3%A9nyszerv%C3%A1ndorl%C3%A1s%20mint%20nemzetk%C3%B6zi%20 politika.pdf > Hozzáférés: 2020. május 15.
1
2 Stephen John Stedman – Fred Tanner: Refugee Manipulation: War, Politics, and the Abuse of Human Suffering. Brookings, Washington D.C., 2013. 3 Sarah Kenyon Lischer: Dangerous Sanctuaries: Refugee Camps, Civil War, and the Dilemmas of Humanitarian Aid. Cornell University Press, Ithaca, 2015.
Kelly M. Greenhill: Forced Displacement, Coercion, and Foreign Policy. Cornell University Press, Ithaca, 2010.
4
3
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
tényezőként jelentkezhetnek.5 A koppenhágai iskola a biztonságelméletek vonalán maradva a migrációt a biztonság szocietális szektorában megjelenő kihívások közé sorolta, társadalmak csoportidentitását fenyegető jelenségként jellemezve.6 Napjainkra a migráció fogalma a figyelem középpontjába került, főképp mióta hazánk elszenvedte a 2015-ös európai menekültválságot. A folyamat számos biztonsági kockázatot rejt magában és képes az adott befogadó ország társadalmában feszültséget és belpolitikai megosztottságot eredményezni, mely tulajdonságai alapján akár a hibrid hadviselés egy eszközének is megfelelhetne. A hibrid hadviselés, kifejezés először a 2000-es évek elején, az amerikai katonai szakirodalomban jelent meg, William Nemeth a két csecsen háború sajátos hadviselésének leírásához használta.7 A fogalom új jelentéstartalommal párosulva 2014-ben került be a közgondolkodásba az Ukrajnában végbement újszerű orosz hadviselés leírásaként. Manapság gyakran használják fegyveres konfliktusok jellemzésére, s a háború egy új formájaként tekintenek rá. A hibrid hadviselés eszköztára széles, 1:4 arányban8 tartalmaz hagyományos katonai és nem katonai eszközöket. Utóbbiakat az ún. „szürke zóna” eszközeinek is szokták nevezni és gyakorta takarnak mindennapi jelenségeket, mint például a médiát és a tömegkommunikációt. Vajon a nem katonai, a világban általánosan lejátszódó folyamatok felhasználását milyen mértékig lehet alárendelni a hibrid hadviselésnek? Jelen elemzés két egymástól független fenyegetést, a migrációt és a hibrid hadviselést igyekszik bemutatni, megvizsgálva, hogy vajon mennyiben kapcsolódhatnak össze, s megtalálva a választ arra, hogy az otthonuk elhagyására kényszerültek egy-egy csoportja felhasználható-e a hibrid hadviselés részeként.
A MENEKÜLTKÉRDÉS MINT BIZTONSÁGI KOCKÁZAT A migráció az emberiséggel egyidős folyamat, mely napjainkban a globalizáció előre haladtával és az információ gyors áramlásával egyre intenzívebbé válik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2019-es jelentése alapján világviszonylatban 1990 óta a nemzetközi migránsok létszáma 119 millióval nőtt, s ezen növekedés az elmúlt tizennégy évben volt a legnagyobb mértékű.9 Ez egyrészt köszönhető annak, hogy minden ember jólétre és biztonságra vágyik, amely keresése közben sokszor addigi lakóhelyük elhagyása mellett döntenek vagy arra kényszerülnek. A migráció jelensége széles körben jelen van a világban, mind országokon belüli, mind nemzetközi szinten.10 A fogalom tág értelmezési tartományából kifolyólag jelen elemzés csupán a kényszermigrációval és a menekültek kérdésével fog foglalkozni.
Stepper Péter (2017).
5
Barry Buzan – Ole Waever – Jaap de Wilde: Security: A New Framework for Analysis. Lynne Rienner, London, 1998.
6
William J. Nemeth: Future war and Chechnya: a case for hybrid warfare. Thesis. Naval Postgraduate School, Monterey, 2002. 49.
7
8 Valery Gerasimov: The Value of Science in Prediction. Military-Industrial Kurier. 2013. február 27. <https://www. ies.be/files/Gerasimov%20HW%20ENG.pdf >Hozzáférés: 2020. április 18.
United Nations: International Migration 2019, Report. United Nations, New York, 2019. 3–5.
9
Hautzinger Zoltán – Hegedüs Judit – Klenner Zoltán: A migráció elmélete. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar, Budapest 2014. 7–9.
10
4
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
A menekültek fogalmát az ENSZ által 1951-ben kiadott menekültek helyzetére vonatkozó genfi egyezmény definiálja, amely alapján menekültnek számít az a személy, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozás, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás, avagy politikai meggyőződése miatt, üldöztetéstől való megalapozott félelmében az állampolgársága szerinti (szokásos tartózkodási helye) országon kívül tartózkodik és nem tudja vagy üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni vagy nem akar oda visszatérni.11 Ebben az esetben az üldöztetés alatt olyan súlyos emberi jogsérelmet értünk, amely önmagában vagy más sérelmekkel összeadódva a menekült számára származási országában való további tartózkodás ellehetetlenülését eredményezi.12 A kényszermigráció fogalmát illetően egy olyan demográfiai jelenségről beszélhetünk, amely egy taszító tényezőként ható lokális problémát feltételez a háttérben.13 Általában a globális kényszervándorlás legfőbb kiváltó okai az ökológiai- és klímakatasztrófák, az életfeltételek elviselhetetlenné válása, háborúk, polgárháborúk és etnikai tisztogatások. A lakóhelyüket ezen okokból elhagyó személyek egy része jellemzően menekültkérelmet nyújt be az illetékes hatóságoknál, akik lefolytatják a szükséges eljárást. Ennek végezetével az igénylők elnyerhetik a menekültstátuszt, vagy elutasító válasz esetén humanitárius alapon kaphatnak bizonyos szintű védelmet az adott befogadó államtól.14 A menekültek egyaránt hatással lehetnek a kibocsátó és a célország társadalmi és biztonságpolitikai helyzetére. A folyamat erősen hat az adott társadalom nyugalmára és még több kockázati tényezőt hordozhat magában, amennyiben a tranzit- és befogadó országok felé haladó menekülthullám időben gyorsan és tömegesen zajlik le. A szakértők egyetértenek abban, hogy a menekültügy problémaköre szoros összefüggésben van az ország biztonságpolitikájával a magában hordozott kockázatok miatt.15 A kockázatokat jelen elemzés az alábbi definíció mentén értelmezi, azaz a kockázatok az általánosan értelmezett biztonság egyes összetevőire ható olyan helyzetek és állapotok összessége, amelyek a nemzeti érdekek sérüléséhez vezethetnek.16 A biztonsági kockázatokat a biztonság szektorális elmélete17 alapján kialakított dimenziók (politikai, gazdasági, társadalmi, környezetei, katonai) vonatkozásában is értelmezhetjük. A menekültügyet elsősorban a társadalmi biztonság18 dimenziójának prizmáján keresztül Lásd az ENSZ 1951-es menekültügyi egyezményét.
11
Handbook on Procedures and Criteria for Determining Refugee Status under the 1951 Convention and the 1967 Protocol relating to the Status of Refugees. UNHCR, Genf, 1992. 51–53 paragrafus.
12
Szalkai Attila: A kényszermigráció biztonságpolitikai kockázatai a 21. század elején. Nemzet és Biztonság. 2010/március. 59. 13
: Stepper Péter – Restás Bianka: Kényszervándorlás. In: Szálkai Kinga – Baranyi Tamás Péter – Szarka E. Luca (szerk.): Biztonságpolitikai Corvinák, I. köt. Antall József Tudásközpont, Budapest, 2019. 171–173.
14
Gubicza József: A Határőrség menekültügyi feladatai. Határőrségi Tanulmányok. 2001/1. Különszám.
15
Resperger István: A biztonsági környezet, az aszimmetrikus hadviselés és a terrorizmus jellemzői. Hadtudományi Szemle. 2016/3. 115–181.
16
: A magyar szakirodalomban erről lásd: Stepper Péter – Szálkai Kinga: A biztonság szektorális elmélete. Publikon Kiadó, Pécs, 2015. Az eredeti elmélet kapcsán lásd: Barry Buzan – Ole Weaver – Jaap de Wilde: Security: A New Framework for Analysis. Lynne Rienner, Boulder, 1998.
17
Barry Buzan: People, States and Fear: the National Security Problem in International Relations. University of North Carolina Press, Chapell Hill, 1983.
18
5
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
vizsgálom, mert Európában mind horizontális (bevándorlás), mind vertikális (demográfia) értelemben jelentős társadalmi fenyegetésként jelenhet meg.19 Másrészt a menekültek bármely biztonsági szektorban megjelenhetnek a biztonság vonatkozási tárgyaként, legfőképpen a gazdasági (munkanélküliség, segélyezés állami terhei) és politikai (más politikai kultúra, szélsőségek megerősödése) dimenzióban.20 Az alapvető fogalmak tisztását követően a teljesség igénye nélkül először társadalmi, majd nemzetbiztonsági szinten emelnék ki pár olyan tényezőt, amelyek a menekültüggyel kapcsolatban kockázatot jelenthetnek egy ország biztonságára. Elsőként, a bevándorló csoportok sokszor a befogadó társadalomhoz képest eltérő kultúrával, értékekkel és szokásokkal rendelkeznek, mely következtében etnokulturális különbségek lépnek fel. Emellett a többnyire fegyveres konfliktusok (háborúk, polgárháborúk, nem állami szereplők által elkövetett szervezett erőszak...) súlytotta területekről érkezők21 magukkal hozhatják az erőszakkultúrát, mely konfliktusokat szülhet a befogadó társadalommal való érintkezésük során.22 Erőszakosságuk egyrészt visszavezethető a kibocsátó országaikból magukkal hozott értékrendre (például szélsőséges iszlám vallási fanatizmusra), másrészt a menekülttáborok életkörülményei is megterhelhetik őket pszichésen. Szakértők jellemzően egyetértenek abban, hogy a nagy, túlzsúfolt és alulfinanszírozott táborok humanitárius aggályokon túl, felvetik a szélsőséges eszmék terjedésének veszélyét és az erőszakos cselekedetek és bűncselekmények számának megemelkedését a táborokon belül és kívül.23 Másodrészt az emberek természetüknél fogva félnek az ismeretlentől. A menekültek csoportjai számukra mind idegen emberek, akik különbözősége a már említett etnokulturális különbségek miatt is szembetűnő. Emiatt a társadalom tagjai és csoportjai közt hamar megjelenhet a bevándorlásellenesség és idegengyűlölet (xenofóbia), mely tüntetések vagy akár fizikai bántalmazások formájában ölthet testet.24 Minderre példaként fel lehet mutatni a 2015-ös európai migrációs- és menekültválságot, melynek következtében számos országban láthattunk bevándorlásellenes tüntetések. Talán a leghírhedtebb mozgalommá a szélsőjobboldali Pegida vált, amely elnevezése egy német mozaikszóból származik, jelentése pedig „Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen”. A csoport többek közt iszlám-ellenes tüntetéseket szervezett európai nagyvárosokban, például
Lásd: Paul Roe: Ethnic Violence and the Societal Security Dilemma. Routledge, London, 2014.
19
Hogy milyen vonatkozásban jelennek meg biztonsági kihívásként, a politikai diskurzust, biztonsági stratégiákat érdemes vizsgálni. A magyar Nemzeti Biztonsági Stratégia 2002-ben és 2012-ben elfogatott változatában is tetten érhetők ilyen felfogásbeli változások, lásd erről: Stepper Péter: The Challenges for Common European Asylum Policy—The Practice of Detention in Hungary. Biztpol Affairs. 2014/2. 40–42. 20
21 Az UNHCR 2018-as kényszervándorlásról szóló éves jelentése alapján világszerte 20,4 millió menekült él, akik 67%a háborús övezeteknek számító államokból, Szíriából, Afganisztánból, Dél-Szudánból, Mianmarból és Szomáliából érkezik. Ezen felül 882 ezer fő hagyta el a szintén fegyveres konfliktusok sújtotta Közép-Afrikai Köztársaságot, Malit és Pakisztánt. Forrás: Global Trends. Forced Displacement in 2018. UNHCR, Genf, 2019. 14–17. 22 Laufer Balázs: A migráció rendvédelmi és nemzetbiztonsági kihívásai. Doktori (PhD-) értekezés. NKE Hadtudományi Doktori Iskola, Budapest, 2013. 66. 23 Aimée-noël Mbiyozo: Fleeing Terror, Fighting Terror: The Truth about Refugees and Violent Extremism. Institution for Security Studies, East Africa Report 17. 2018/január. 5.
Laufer Balázs (2013), 73.
24
6
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
Drezdában, Amszterdamban és Kölnben.25 Emellett számos német településen, főként Kelet-Németországban a helyi lakosok menekültekre és menekültszállásokra támadtak.26 Franciaországban is zajlottak le tüntetések, például Calais-ban, ahol a menekülttábor bezárását követelték a helyiek.27 A bevándorlásellenesség és idegengyűlölet hazánkat, Magyarországot sem kerülte el. A TÁRKI által kiadott, egy, a xenofóbia társadalmon belüli jelenlétének mértékét vizsgáló felmérés,28 2014-es és 2016-os adatait összehasonlítva 14%-os emelkedést láthatunk. Míg 2014-ben 39% volt a xenofóbok aránya a társadalomban és 10% a xenofileké, addig ezek az adatok 2016-ra 53% és 1%-ra változtak, azaz a tömeges migrációs válság után a társadalomnak több mint a fele utasította el az idegen országból érkező menekülteket. A megkérdezettek fennmaradó 46%-a nem kívánt állást foglalni a kérdésben, mivel a jelenleg rendelkezésükre álló információk alapján nem voltak képesek stabilan elköteleződni egyik oldal mellett sem.29 A fenti adatok arra világítanak rá, hogy a menekültkérdés befolyásolhatja az idegenellenes nézeteket valló személyek társadalmon belüli arányát, azaz a menekültkérdés és a xenofóbia kapcsolódnak egymáshoz és előbbi kiváltó vagy felerősítő oka lehet az utóbbinak, mivel az ismeretlen okozta félelem általánosságban bizonytalanságot és elutasító reakciót vált ki a biztonságukat veszélyben érző személyek körében.30 Harmadrészt a menekültügy politikai feszültségeket is szülhet, mely jelentkezhet a befogadó társadalom radikalizálódásában és az extrémizmus erősödésében, valamint a társadalom és a politikai vezetés közti nézeteltérésekben. Növekedhet az ország vezetésével szembeni elégedetlenség, amennyiben a helyzet kezelésében nem megfelelőnek ítélik meg az általuk megtett lépéseket. Egy ilyenfajta belpolitikai feszültség szélsőséges esetben destabilizálhatja a hatalmon lévő kormány pozícióját is. Emellett azon befogadó országoknak, melyek egyedül, a nemzetközi közösség támogatása nélkül kezelik a menekültek jelenlétével együtt járó rövid, illetve hosszútávú feladatokat, romolhat a gazdasági, politikai és biztonsági szintjük,31 ugyanis a migránsok elhelyezése és ellátása súlyosan terheli az ország szociális hálóját és a belbiztonság biztosításának szempontjából
Anti-Migrant Protesters Rally in Several Major European Cities. Voice of America. 2016. február 6. <https://www. voanews.com/europe/anti-migrant-protesters-rally-several-major-european-cities > Hozzáférés: 2020. április 14. 25
Jenny Hill: Migrant attacks reveal dark side of Germany. BBC. 2016. február 22. <https://www.bbc.com/ news/world-europe-35633318 > Hozzáférés: 2020. április 14. 26
27 Kim Willsher: Protesters close Calais over refugee crisis: ’We are not racist but we see no solution’. The Guardian. 2016. szeptember 6. <https://www.theguardian.com/world/2016/sep/05/calais-residents-protestjungle-refugee-camp-not-racist-problem-getting-worse > Hozzáférés: 2020. április 14.
A felmérés során megkérdezettek a tizennyolcéven felüli, felnőtt magyar lakosság tagjai közül kerültek ki a következő demográfiai adatok figyelembevételével: nem, életkor, családi állapot, iskolai végzettség, foglalkozás, helyzet, családi struktúra, egyéni és családi jövedelmek, gazdasági helyzet, társadalmi helyzet, vallásosság. <http://old.tarki.hu/en/services/su/index.html > Hozzáférés: 2020. április 27. 28
29 Bori Simonovits – Anikó Bernát (szerk.): The Social Aspects of the 2015 Migration Crisis in Hungary. TÁRKI, Budapest, 2016. 42.
R. Nicholas Carleton: Fear of the Unknown: One Fear to Rule them All? Journal of Anxiety Disorders. 2016/március. 11–12. 30
Jean-Marie Guéhenno: Conflict is Key to Understand Migration. International Crisis Group. 2016. május 13. Hozzáférés: 2020. április 10. 31
7
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
is komoly erőforrásokat von el a rendvédelmi szervektől, valamint a hadsereg beavatkozását is igényelheti, melyre például szolgálhat Magyarország esete is. Hazánkban a Magyar Honvédség 2015 óta folyamatosan részt vesz a határvédelmi feladtok ellátásában, s az elmúlt négy évben mintegy húszezer katona látott el szolgálatot az ország déli határánál.32 Az illegális határátlépések megakadályozása ezáltal leköti a befogadó államnak nem csupán az anyagi és rendvédelmi, hanem honvédelmi erőforrásait is, amellyel korlátozza a hadsereg egyéb műveleti feladatokra való alkalmazását. Negyedrészt lényeges kockázat a konfliktusok vándorlása, amelyek az emberekkel együtt „mozoghatnak”. A bevándorlók magukkal hozhatják belső (pl.: etnikai, vallási) konfliktusaikat a befogadó országba, melyet ekképpen a konfliktusban nem érdekelt helyi lakosság is elszenved.33 Nemzetbiztonsági szempontból nem létezik egyértelmű felsorolás vagy lista, amely hiánytalanul magába foglalná az összes nemzetbiztonsági kockázatot. Ezek felismeréséhez a lehetséges biztonsági kockázatokat kontextusba helyezve kell értelmezni és elemezni, majd a levont következtetések alapján megállapítani az adott jelenségről, hogy nemzetbiztonsági szempontból kockázatnak számít, avagy nem.34 A menekültügy esetében ilyen potenciális kockázatként tekinthetünk az az ötödik hadoszlop tevékenységére és a terrorizmusra. Az „ötödik hadoszlop” klasszikus értelemben emberek egy rejtett csoportját takarja, amely egy önmagánál nagyobb csoportot, például egy nemzetet, igyekszik belülről destabilizálni.35 A jelenség egy nagyszámú menekülthullám vonatkozásában az anyaország befolyásának a befogadó államba történő beszivárgását takarhatja a kibocsátott menekültekkel együtt, ahol azok a továbbiakban szándékosan bomlasztó tevékenységet végezhetnek.36 A terrorizmus tekintetében a tömeges menekülthullámot kihasználva terroristák is beszivároghatnak a célországba, ahol maguk hajthatnak végre terror-cselekményeket vagy radikális eszméket terjesztve bírhatnak rá másokat ezek meglépésére. A különböző válsággócokban zajló konfliktusokból visszatérő harcosok veszélyes elemekként komoly terrorkockázatot jelenthetnek a harctéren szerezett tapasztalataik, egyéni akciókészségük és szélsőséges nézeteik miatt.37 Habár konkrét bizonyíték nincs arra, hogy a terroristák szisztematikusan felhasználják a menekültek áramlását az Európába való észrevétlen belépésre, az Europol bizonyos terrorcselekményeknél azonosított olyan elkövetőket, akik a 2015-ös migrációs hullám segítségével jutottak be az EU területére. Például a 2015. november 13-ai párizsi támadások vizsgálata során kiderült, hogy két támadó is Görögországon keresztül lépett be az Unióba, a szíriai menekültek nagylétszámú beáramlásával egyidőben.38
32 Növelik a katonák létszámát a határon. Honvedelem.hu. 2020. január 5. <https://honvedelem.hu/galeriak/ novelik-a-katonak-letszamat-a-hataron/ > Hozzáférés: 2020. április 15.
Laufer Balázs (2013), 67.
33
Laufer Balázs: Migrációs státuszkérelmezők esetében felmerülő lehetséges nemzetbiztonsági és terror kockázatok. Terror & elhárítás. 2017/3. 67–107. 34
Encyclopaedia Britannica. <https://www.britannica.com/topic/fifth-column > Hozzáférés: 2020. április 12.
35
Laufer Balázs (2013), 70–71.
36
Gubicza József – Laufer Balázs: Az illegális migráció trendjei nemzetbiztonsági szemszögből. <http://pecshor. hu/periodika/XV/gubicza-laufer.pdf > Hozzáférés: 2020. április 10. 37
38
8
European Union Terrorism Situation and Trend Report (TE-SAT) 2016. European Police Office, Hága, 2016. 7.
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
Ennek ellenére a terrorizmus és az illegális migráció közötti összefüggés inkább potenciális eshetőség, mintsem ténykérdés, mivel a legtöbb ilyen tragikus esemény elkövetői második és harmadik generációs bevándorlók, akik a társadalmi és szociális integrációjuk hiánya miatt radikalizálódtak.
FEGYVERES KONFLIKTUSOK HATÁSA A MIGRÁCIÓRA A fegyveres konfliktusok komoly indikátorai a kényszermigrációnak, mivel ilyen esetekben az egyének, családok, közösségek puszta léte kerül veszélybe, akik életüket lakóhelyük elhagyásával próbálják meg menteni. Ilyenkor általában elsőszámú célpontjuk a krízisövezet közvetlen környezetében helyezkedik el, ahonnan tovább vándorolnak, amennyiben életkörülményeik ezen a helyen is tartósan elviselhetetlenné válnak.39 Ezt alátámasztja Szíria esete is, ahol a majdnem egy évtizede tartó háború elől menekülők legfőbb célpontja az országgal határos Törökország, Libanon és Jordánia. A polgárháború kezdete óta 5 560 569 ember menekült el Szíriából, közülük több, mint három és félmillióan Törökországba mentek, kilencszázezren Libanonba és hatszázezren Jordániába.40 A fegyveres konfliktusok puszta ténye mellett intenzitásuk is szerepet játszik a menekültek létszámának alakulásában. Mindez például megmutatkozik a szíriai Idlib tartományban folytatott harcok menekültügyi hatásaiban. Az ellenzéki gócpontként számontartott Idlib és térségében jelenlévő dzsihadista elemek ellen 2019 novemberében indították el a támadásokat a szír kormányerők, Moszkva és Teherán támogatásával. A fokozódó katonai tevékenységek következtében az ENSZ adatai szerint december óta több, mint kilencszázötvenezer ember hagyta el lakhelyét és menekült észak felé a török határhoz, előidézve a kilencéves polgárháború eddigi legsúlyosabb humanitárius válságát.41 Törökország nem kívánja az újonnan érkezők előtt megnyitni határait, mivel az beláthatatlan belpolitikai következményekkel járhatna. Egyrészt rövid időn belül százezrek áramlanának be az országba kevésbé ellenőrzött körülmények közt, mely lehetőséget biztosítana dzsihadista harcosok és terroristák beszivárgására.42 Másrészt Törökország már így is 3,6 millió menekültnek ad otthont,43 mely megterheli az állam szociális hálóját és külső támogatás hiányában fenntarthatatlannak minősül. A klasszikus értelembe vett háborúk és fegyveres konfliktusok mellett, egy felmérésben Alessandra Conte és Silvia Migali kimutatták, hogy a polgárháborúk, nem állami szereplők által végrehajtott erőszakos cselekmények és a fegyvertelen civil lakosság ellen elrendelt támadások következtében is növekszik általánosságban a menedékkérelmet
39 Szuhai Ilona – Tálas Péter: A 2015-ös európai migrációs és menekültválság okairól és hátteréről. In: Tálas Péter (szerk.): Magyarország és a 2015-ös európai válság. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2017. 12.
Operational Portal, Refugee Situation. UNHCR. 2020 április 9. <https://data2.unhcr.org/en/situations/syria#_ ga=2.258406602.1110812461.1586512788-1390958274.1586512788 > Hozzáférés: 2020. április 9. 40
Bethan McKernan: Dozens of Turkish soldiers killed in strike in Idlib in Syria. The Guardian. 2020. február 28. Hozzáférés: 2020. május 7.
41
Egeresi Zoltán: Idlibtől Edirnéig: kettős válság a török határoknál. Stratégiai Védelmi Kutatóintézet, Elemzések. 2020/5.
42
43 Daniel Bellut – Roman Goncharenko: What you need to know about the escalation in Syria’s Idlib. Deutsche Welle. < https://www.dw.com/en/what-you-need-to-know-about-the-escalation-in-syrias-idlib/a-52579228 > 2020. február 28. Hozzáférés: 2020. május 8.
9
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
benyújtók száma Európán belül és kívül.44 Sok esetben az ilyenfajta konfliktusokban elhunytak és a menedékkérelmet benyújtók száma szinte egyenesen arányos egymással, így minél többen vesztik életüket, annál többen döntenek az erőszak sújtotta területről való menekülés mellett. Ebből következtethető, hogy az emberek nem csupán a terrorizmus és a háború elől menekülnek el, hanem a nem állami és bűnügyi szereplők által elkövetett szervezett erőszak elől is. A menekülést választják, ha életüket nem érzik biztonságban.45 A szerzőpáros egy másik megfigyelése alapján, az egyének hajlamosak menekülni a kedvezőtlen gazdasági és politikai körülményekből is és erősen vonzzák őket azon országok, amelyek területén élnek nemzetiségükhöz tartozó, akár korábban odamenekült vagy gazdasági okokból az adott országba vándorolt csoportok. Ebben az esetben vonzó számukra egy olyan országba történő érkezés lehetősége, ahol a társadalom egy rétegével közös nyelvben és kultúrában osztozhatnak.46 Ha a 2018 és 2019-es években az Európai Unióba érkező menekültkérelmeket vizsgáljuk, a legtöbb ilyen kérelmet benyújtó, uniós állampolgársággal nem rendelkező személyek Szíriából, Afganisztánból, Venezuelából, Kolumbiából és Irakból kerülnek ki.47 Mind az öt országra jellemzők a fentebb említett tényezők, azaz fegyveres konfliktusok, szervezett erőszak, terrorcselekmények zajlanak állami és nem állami szereplők részvételével. Szíriában és Afganisztánban egymáshoz hasonlóan a kormányerők és a felkelők harcolnak egymás ellen, és számos más terrorcsoport is jelen van a régióban. Venezuela alkotmányos, politikai és gazdasági válságba süllyedt, a vele szomszédos Kolumbiában polgárháború zajlik, míg Irakban állandók a tüntetések és terrorcselekmények. Mindez arra enged következtetni, hogy a legtöbb menekültet kibocsátó országok egyik közös jellemzője a fegyveres konfliktusok és szervezett erőszak jelenléte, kifejezetten így van ez Szíria, Afganisztán, Irak esetében. A második fő oka a menedékkérelmek beadásának a kibocsátó országban jellemző nem-demokratikus rendszer (Törökország, Irán), vagy a kilátástalan gazdasági körülmények (Nigéria, Pakisztán, Grúzia). Mivel a szervezett erőszak jelenléte kéz a kézben jár az adott állam stabilitásának megtörésével, így a másik közös jellemzőjükként ezen államok rendszerint az úgynevezett törékeny államok kategóriájába tartoznak, melyek egyben a biztonsági fenyegetések legveszélyesebb kategóriáját is jelentik.48 A törékeny vagy „széteső” államok olyan rendkívül gyenge és szegény országok, amelyek képtelenek betölteni egy állam funkcióit, azaz
Alessandra Conte – Silvia Migali: The Role of Conflict and Organized Violence in International Forced Migration. Demographic Research. 2019/41. 393–424. A felmérésben a konfliktusok, valamint a politikai és gazdasági tényezők, mint elsődleges „push and pull” tényezők hatásait vizsgálták. A fő cél a fegyveres konfliktusok és az első alkalommal benyújtott menedékjog iránti kérelmek közötti kapcsolat empirikus vizsgálata volt az 1990-es évektől egészen 2017-ig, Európán belül és kívül. 44
Alessandra Conte – Silvia Migali (2019), 411.
45
Alessandra Conte – Silvia Migali (2019), 416.
46
Asylum statistics: First-time applicants: 612 700 in 2019. Eurostat, Statistics Explained. < https://ec.europa. eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Asylum_statistics#Number_of_asylum_applicants:_increase_ in_2019%20 > Hozzáférés: 2020. április 12. 47
U.S. Policy on Fragile States: An On-Air Discussion. United States Institute of Peace. 2018. március 22. <https:// www.usip.org/publications/2018/03/us-policy-fragile-states-air-discussion > Hozzáférés: 2020. április 28. 48
10
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
a központi vezetésük felbomlott, az erőszak monopóliumát nem egyedül uralják, és nem tudják biztosítani állampolgáraik védelmét, az ország egységét és biztonságát. Az egészségügyi, oktatási és igazságszolgáltatási rendszer, valamint a gazdaság is visszamaradott, gyakorta nem valósul meg a jog uralma és a politikai szabadság.49 Továbbá ezen országokban általában háborúk és polgárháborúk, etnikai és vallási konfliktusok dúlnak, melyek egyik fő oka a szegénység, ugyanis az alacsony szintű gazdasági és társadalmi fejlődés meggátolja az olyan stabil és erős politikai intézmények kiépítését, amelyek képesek lennének a konfliktusok hatékony elhárítására.50 A törékeny államok sokszereplős közegében megjelenhetnek a kormányerők, hadurak, felkelő vagy terrorista csoportok, valamint az egyik-másik felet támogató nemzetközi csapatok. Napjainkban a törékeny államok emellett a terrorista csoportok és a szervezett bűnözés melegágyai is, ugyanis effektív állami ellenőrzés nélkül ezek szinte akadálytalanul tudnak működni. Ezekben az országokban alapvetően folyamatosan jelen van az erőszak és alacsony intenzitású konfliktusok zajlanak, melyek alkalmakként eszkalálódnak és nagyobb összecsapásokba végződnek.51 A 2019-es Fragile State Index adatai szerint a legtörékenyebb tíz ország sorban Jemen, Szomália, Dél-Szudán, Szíria, Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-Afrikai Köztársaság, Csád, Szudán és Afganisztán.52 Ezeket az Uniós menekültkérelmi adatokkal összevetve átfedést tapasztalhatunk, valamint megfigyelhetjük azt is, hogy a legtöbb menekültkérelmet benyújtó tizenkét ország, egy kivételével, mind stabilitásában a veszélyeztetett és törékeny államok közé tartozik (1. ábra).
Baranyi Tamás Péter: Gyenge államok és államkudarcok. In: Szálkai Kinga – Baranyi Tamás Péter – Szarka E. Luca (szerk.): Biztonságpolitikai Corvinák, I. köt. Antall József Tudásközpont, Budapest, 2019. 107–116.
49
50 Kendra Dubuy – Scott Gates – Håvard Mokleiv Nygård: State Fragility and Armed Conflict. Conflict Trends. 2016/július. <https://www.prio.org/utility/DownloadFile.ashx?id=14&type=publicationfile > Hozzáférés: 2020. április 28. 51 Robin Geiß: Armed violence in fragile states: low intensity conflicts, spillover conflicts ans sporadic law enforcement operations by third parties. International Review of the Red Cross. 2009/március. 127–142.
Global Data. Fragile States Index. <https://fragilestatesindex.org/data/ > Hozzáférés: 2020. április 28.
52
11
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
1. ábra: Az EU-ba érkező menekültkérelmek kibocsátó országai és az államok stabilitásának mértéke53
A fentiek alapján összefoglalva, a fegyveres konfliktusok megjelenése és intenzitása párhuzamba állítható a menekültek létszámának globális alakulásával és közvetlenül hatnak arra. Emellett a kibocsátó országok általában nem stabilak, közös jellemzőik az elhúzódó konfliktusok, a törzsi és az etnikai széttagoltság, a deformálódott politikai kultúra, az erőszakkultúra megjelenése, az iszlám vallás fundamentalista értelmezése, a rossz infrastruktúra, a földrajzi széttöredezettség, a drogokhoz szükséges alapanyagok termesztése és kereskedelmük, a népesség ugrásszerű növekedése, a terrorszervezetek jelenléte, a hatalom széttöredezettsége és a hadurak kezébe kerülése.
HIBRID HADVISELÉS ÉS A SZÜRKE ZÓNA ESZKÖZEI A hibrid hadviselés meghatározásánál a nyugati terminológiában jellemzően Valerij Geraszimov orosz hadseregtábornok 2013-ban megjelent cikkére szoktak hivatkozni. Eszerint a cél itt nem az ellenség fizikai megsemmisítése, hanem a lakosság ellenálló képességének megtörése többnyire nem katonai eszközök felhasználásával.54 A vezérkari főnök értekezése alapján a legsikeresebb ország is fegyveres konfliktus, külföldi intervenció, humanitárius katasztrófa és polgárháború áldozatává válhat, amennyiben vele szemben kellően megtervezett és hosszú távú, lehetőség szerint kontakt nélküli cselekmények sorozatát hajtják végre, főként nem katonai eszközökkel. A hibrid hadviselési 53 Az ábrát a szerző készítette. Forrás: Asylum statistics. Eurostat, Statistics Explained.; Fragile States Index Annual Report 2019. The Fund for Peace, Washington, 2019.; Fragile States Index Heat Map. Fragile States Index. <https://fragilestatesindex.org/analytics/fsi-heat-map/ > Hozzáférés: 2020. április 28.
Gerasimov.
54
12
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
forma egy másik irányból való megközelítése szerint a módszer egy fejlődési állomás az irreguláris hadviselés terén, amelyben a cél érdekében összehangoltan és megtervezetten kerülnek alkalmazásra a hagyományos és irreguláris eszközök.55 A támadó fél jellemzően az úgynevezett szürke zóna eszközeit felhasználva igyekszik megtörni az ellenség ellenállását és rákényszeríteni saját akaratát. Ezek központi eleme burkolt jellegük és céljuk, hogy bomlasztó hatást fejtsenek ki az ellenségre azzal a stratégiai céllal, hogy az erőszak szintje a konfliktus folyamán a háborús szint alatt maradjon. A hibrid hadviselés szürke zónás eszközei lehetnek proxik (pl.: a helyi ellenzék vagy privát katonai cégek), különleges műveleti erők, diplomáciai/gazdasági/pénzügyi nyomásgyakorlás, pszichológiai és információs műveletek, kibertámadások, helyi lakosság felhasználása, szervezett bűnözői csoportok alkalmazása vagy kontrolált erőszak szítása.56 A hibrid hadviselés folyamán nem az ellenség katonai megsemmisítése, hanem befolyásolása és belső bomlasztása az elsődleges szempont, így ezen technika folytatása abban az esetben sikeres, ha az ellenség államát, fegyveres erőit működőképtelenné tudtuk tenni és képesek voltunk akaratunkat rákényszeríteni nyílt hadüzenet nélkül.57 A módszer alkalmazására több forgatókönyvet is fel lehet állítani. Például Geraszimov legújabban a „trójai faló” stratégiájaként utalva rá, központi elemként kiemeli a lakosság elégedetlenségének felszítását a célország destabilizálásának érdekében, mellyel egyidőben precíziós fegyverek által végrehajtott csapásokkal iktatja ki a legfontosabb célpontokat.58 A szakértők a 2014-es ukrán válságot tekintik a hibrid hadviselés iskolapéldájának, amely modelljéből kiemelnék pár, a jelen elemzés szempontjából releváns részletet. A hibrid háború első és leglényegesebb komponense a médiában rejlő potenciális előnyök kihasználása, amiket az előkészítés, a támadás és az elért sikerek stratégiai kihasználása közben is fontos felhasználni. A médiával és tömegkommunikációs eszközökkel folyamatosan biztosított lehet a támadó fél kapcsolata a megtámadott ország társadalmával, amely nézeteit vagy érzelmeit az átadott információk útján befolyásolhatja. A megfelelő kommunikáció nélkül a hibrid taktikák „béna kacsák”. Emellett fontos a helyi központi hatalommal szembeni elégedetlenség szítása, valamint a helyi etnikai, vallási vagy társadalmi feszültségek élezése, amelyek zavargásokhoz és kormányellenes tüntetésekhez vezethetnek. Mindeközben a megtámadott országba a támadó félnek szükséges beszivárogtatnia különleges műveleti csapatait, melyek az országon belüli bűnözői körökkel vagy átállt állami tisztviselőkkel közösen megkezdhetik az első támadások kivitelezését. A sikeres támadásokat követően ki lehet szorítani az addigi központi hatalmat és egy alternatív politikai rendszert lehet kialakítani, majd stabilizálni.59
Porkoláb Imre: Hibrid hadviselés: új hadviselési forma, vagy régi ismerős? Hadtudomány. 2015/3–4. 41.
55
Resperger István: A válságkezelés és a hibrid hadviselés. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018. 22.
56
Resperger István (2018), 25.
57
Jójárt Krisztián: A hibrid hadviselés a jövő háborúja. Honvédségi Szemle. 2020/1. 13.
58
Rácz András: Oroszország hibrid háborúja Ukrajnában. KKI-tanulmányok. 2014/1. 10–12.
59
13
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
A MENEKÜLTHULLÁM MINT A HIBRID HADVISELÉS RÉSZE Áttekintve a szürke zónás eszközök általános jellemzőit és a hibrid háborúk forgatókönyveit, jelen elemzés felteszi a kérdést, hogy a menedékkérők számának drasztikus növekedése magának tudhatja-e ezen jellemzőket és fel lehetne-e használni a hibrid hadviselés folyamán? Mint láthattuk a tanulmányban említett, a kérdés biztonságpolitikai aspektusait vizsgáló szakértők a menekültügyet a kockázatok közé sorolták be és egyetértettek abban, hogy a migrációnak komoly biztonságpolitikai hatásai vannak. A menekültek megérkezése befolyásolja a befogadó ország társadalmának biztonsági percepcióját, s tömeges formában, illegálisan és rövid időn belül még több veszélyt rejthet magában. Többek közt fel lehet használni bizonyos személyek és konfliktusok bejuttatására egy országba. Azonban a jelenségnek igazi destabilizáló ereje a befogadó ország társadalmára tett hatásában rejlik. Megfigyelhettük, hogy a menekültek megérkezése elégedetlenséget és nyugtalanságot kelthet a helyi lakosságban, csökkenti biztonságérzetüket, amely a szélsőséges nézetek erősödéséhez, tömeges megmozdulásokhoz és tüntetésekhez vezethet, amelyekre akár úgy is tekinthetünk, mint az első résre a pajzson. A szürke zóna más eszközeivel egyidőben előbukkanva hatása még intenzívebb. Példaként az információs műveletek a legkézenfekvőbbek. Negatív, pánik és/vagy gyűlöletkeltő médiakampánnyal felerősíthető a társadalom ellenszenve és gyorsabban radikalizálhatóbb, melyben a támadóan fellépő állam mögöttes tevékenységei mellett a helyi kormány kommunikációjának is szerepe lehet .60 A feszültséget és a félelmet nem csupán külső hatalom, hanem maga a kormány is generálhatja annak érdekében, hogy azt az érzetet keltse, hogy képes megvédeni állampolgárait a kialakult „veszélytől”, kockázattól és ezáltal erősítse meg pozícióját. Példa lehet erre Olaszország, ahol Matteo Salvini olasz elnök átpolitizálta és biztonságiasította a menekültkérdést, s a tömegmédiában csak a migráció volt a téma.61 Esetenként így nem maga a migráció megjelenése okozza a biztonságérzet csökkenését, hanem a kormány kommunikációja. Emellett a kommunikációval kapcsolatban tapasztalhattuk, hogy például egy időben elterjedt az „invázió” szó rendszeres használata a migráció jellemzésére, amely jelentéséből adódóan negatív hatással van az egyén biztonságérzetére. A médiában rejlő lehetőségek kihasználása mellett egy, az elégedetlen embertömegeket összefogó karizmatikus vezéralak kiemelkedésével a társadalmi mozgalmak szervezetté tehetők, mely által még inkább érvényesül erejük. Természetesen ez nem feltétlen csupán külső, destabilizációt célzó törekvésként jelenhet meg, hanem belpolitikai vonatkozásban is értelmezhető. Vajon a migráció és a hibrid fenyegetések összekapcsolhatók-e, és válhat előbbi az utóbbi eszközévé? Generálható-e ennek érdekében mesterségesen egy menekülthullám? A kényszermigrációt előidéző tényezők közt tudhatjuk számon a halálos áldozatokat követelő fegyveres konfliktusokat, a szervezett erőszakot és a biztonságérzet hiányát. Ezek alapján kézenfekvő arra következtetni, hogy a lakosságra leadott célzott csapásokkal lehetséges az embereket lakhelyük elhagyására késztetni. Ezen folyamat előidézése elsősorban a jelenleg háborús vagy 60 Media Ajir – Bethany Vaillian: Russian Information Warfare: Implications for Deterrence Theory. Strategic Studies Quarterly. 2018/ősz. 76–78.
Gabriele Proglio: The Mediterranean as a mirror and ghost of the colonial past: The role of cultural memory in the production of populist narratives in Italy. European Memory in Populism, Routledge, 2019. 61
14
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
krízisövezetként számontartott országokban lehet a legműködőképesebb, mivel a fentiekben körülírt csapások kivitelezéséhez az ilyen országokban a legegyszerűbb proxi-szereplőket találni. A törékeny államokban ugyanis alapvetően több fegyveres csoport is jelen van, ezek közül egyikük titkos támogatásával elérhető a szükséges csapások kivitelezése. Azonban ez a valóságban nem hajtható végre olyan egyszerűen, mivel az ilyenféle titkos akciókat hatékony hírszerzéssel fel lehet deríteni és a rivális hatalmak ellenlépéseket tudnak tenni.
KÖVETKEZTETÉSEK Láthattuk, hogy a migráció és a menekülthullámok számos kockázatot hordoznak magukban és képesek negatívan hatni egy adott ország társadalmi biztonságára, míg a hibrid hadviselési technikák alkalmazásával lehetséges destabilizálni egy egész államot. A két tárgyalt fenyegetés létező és fontos, elhárításukra folyamatosan készülni kell nemzeti és nemzetközi szinteken is. Ugyanakkor különösen nagy veszélyt hordozhatnak magukban, amennyiben összekapcsolódnak és egyik a másik eszközévé válik. A migráció minden tulajdonságával egyben, megfelelhet a szürke zóna eszköztárának, mivel annak általános jellemzőit magában hordozza, habár egy menekülthullám önmagában nem elegendő egy alapvetően stabil ország destabilizációjához. A hibrid hadviseléssel való összekapcsolódásához igazán egyedi helyzet fennállása szükséges, melyre főként a törékeny országok környezetében van lehetőség, mint amilyen a szubszaharai vagy a közel-keleti térségek egyes országai. A tárgyalt fenyegetések relációjában sokkal valószínűbb, hogy egymástól függetlenül, de párhuzamosan léteznek, mint a Szíriában megfigyelhető bukott államiság okozta elvándorlás és az Ukrajnában zajló orosz dezinformáció és hibrid hadviselési eszközökkel kirobbantott polgárháború.
15
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány