A magyar–német politikai és gazdasági együttműködés múltja és jelene by Antall József Tudásközpont

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

A MAGYAR–NÉMET POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS MÚLTJA ÉS JELENE BODOLAY DALMA – TÓTH BEÁTA

1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Dobrowiecki Péter Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

A kiadó elérhetősége: 1093 Budapest, Czuczor utca 2. Tel: +36 20 310-87-76 Email: ajtk@ajtk.hu Web: ajtk.hu

1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A MAGYAR–NÉMET POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS MÚLTJA ÉS JELENE BODOLAY DALMA – TÓTH BEÁTA

A MAGYAR–NÉMET POLITIKAI KAPCSOLATOK TÖRTÉNETE A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG 1973. december 21-én, Németország ENSZ-hez való csatlakozása után vette fel Magyarország (az akkori Magyar Népköztársaság) és az NSZK1 a diplomáciai kapcsolatot, ami a magyar-német kapcsolatok történetében kiemelkedő mérföldkőnek számított, és a következő évtizedekben a bilaterális kapcsolatok alakulásának alapját adta, hiszen ezt követően egyre inkább felélénkültek a két ország közötti politikai, kulturális és gazdasági kapcsolatok.2 Fontos lépés volt a két ország viszonyának alakulásában a páneurópai piknik, amely 1989. augusztus 19-én került megrendezésre a Szentmargitbánya és Sopronkőhida közötti határátkelőhelyen.3 A három órán keresztül nyitva tartott határon több száz keletnémet, NDK-s menekült kelt át Ausztriába, hogy később Nyugat-Németországban kezdjen új életet. Az esemény a vasfüggöny leomlásának első lépése volt, amelyet az egy hónappal későbbi, a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtti magyar határnyitás, majd november 9-én a berlini fal leomlása követett. A piknik nemcsak a magyar-német kapcsolatok történetét, hanem Európa jövőjét is meghatározta, hiszen az esemény nélkül nem indult volna el a lavina, amely a vasfüggöny lebontásával és a rendszerváltozással ért véget. Miután szeptember 10-én a keletnémet állampolgárok előtt hivatalosan is megnyitott a magyar határ, Helmut Kohl kancellár úgy nyilatkozott, hogy a magyarok voltak azok, akik kiütötték az első téglát a falból.4 Kohl kancellár szintén biztosította Magyarországot arról, hogy sohasem felejti majd el Németország „a magyar népnek ezt a barátságról tett nagyszerű tanúbizonyságot”.5 Ez a gesztus a mai napig hatással van a két ország viszonyára.

Miután Németország a második világháborút vesztesként fejezte be, a győztes nagyhatalmak, Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió négy részre osztották egymás közt az országot, valamint a fővárost, Berlint. 1949. május 23-án az Anglia, Franciaország, valamint az Egyesült Államok által ellenőrzött területek egyesítésével jött létre a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK, vagy német mozaikszóval BRD). Erre „válaszként” 1949. október 7-én a szovjetek a saját megszállási övezetükben megalakították a Német Demokratikus Köztársaságot (NDK, vagy német mozaikszóval DDR). 1

2 Deutschland und Ungarn: Bilaterale Beziehungen. Auswärtiges Amt. 2020. március 23. <https://www. auswaertiges-amt.de/de/aussenpolitik/laender/ungarn-node/bilateral/210228 > Hozzáférés: 2020. május 30. 3 Tóth Imre: Határáttörés és határnyitás. A Páneurópai Piknik hatása a diplomáciai szolgálatok munkájára az 1989-es menekültváltság megoldása során. Soproni szemle. 2009/4. 385. <http://epa.oszk. hu/01900/01977/00245/pdf/EPA01977_soproni_szemle_2009_4.pdf > Hozzáférés: 2020. június 2. 4 Kohl dankt den Ungarn. Die Bundesregierung. <https://www.bundesregierung.de/breg-de/aktuelles/kohldankt-den-ungarn-480470 > Hozzáférés: 2020. május 30. 5 Kohl kancellár Németh Miklós miniszterelnöknek 1989. szeptember 12-én kelt távirata. Dokumente zur Deutschlandpolitik. Szerk.: Hanns Jürgen – Daniel Hofmann. R. Oldenbourg Verlag GmbH, München, 1998. 404. Idézi: Andreas Schmidt-Schweizer: Die politisch-diplomatischen Beziehungen in der Wendezeit 1987–1990. Walter de Gruyter GmbH, Berlin–Boston, 2018. 153.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Az első szabadon választott magyar miniszterelnök, Antall József legfontosabb külpolitikai céljai között szerepelt Magyarország euroatlanti integrációjának, az Európai Unióhoz, valamint a NATO-hoz való csatlakozásnak a minél hamarabb történő megvalósulása. Több nyugat-európai ország tartózkodva állt a kérdéshez, az NSZK, majd pedig az újraegyesített Németország6 azonban Magyarország egyik legfontosabb partnerévé vált ebben a célkitűzésben. Helmut Kohl és Antall József baráti viszonya a két ország kapcsolatára is pozitív hatással volt. Antall József már néhány héttel miniszterelnökké választása után Németországba utazott, hogy a kancellárral találkozzon. Ezt a találkozót a következő években több magasrangú megbeszélés követte, amelyek pozitív visszhangja a két ország együttműködését még inkább megszilárdította.7 A Németországi Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti baráti együttműködésről és európai partnerségről szóló szerződés, amelyet 1992. február 6-án írtak alá a szerződő felek, meghatározó lépcsője volt a magyar–német diplomáciai kapcsolatoknak. A szerződésben többek között a politikai és gazdasági együttműködésről döntöttek, valamint arról állapodtak meg, hogy Németország lehetőségei szerint támogatja és segíti Magyarország törekvéseit az Európai Unióhoz való csatlakozásban, és a két ország állandó párbeszédet folytat a bilaterális kapcsolatok erősítése és fenntartása érdekében.8 Ezen kívül a kulturális kapcsolatok intenzivitásának növeléséről egyeztek meg, melynek eredményeként 1990-ben megalakult a Német–Magyar Fórum azzal a céllal, hogy a politikát, társadalmat, gazdaságot és kultúrát érintő kérdésekben nyílt párbeszédre adjon lehetőséget a két országnak.9 Németország a szerződésben foglaltaknak megfelelően a rendszerváltástól kezdve támogatta Magyarországot az Európai Unióhoz való csatlakozás irányába tett erőfeszítéseiben, ezen kívül földrajzi, gazdasági és politikai megfontolások miatt és lehetőségei szerint pártolta nemcsak hazánk, hanem Közép- és Kelet-Európa többi országának is EU- és NATO-csatlakozását.10 A német külpolitika fő céljának tekintette a stabilitás megteremtését az újraegyesített országban, és azért, hogy ezt a célt elérjék, Németországban úgy vélekedtek, hogy az első és legfontosabb lépés a kelet-közép-európai országok demokráciáinak megszilárdítása lenne, így közvetetten is érdekeltek voltak abban, hogy az érintett országok gazdasága fejlődjön, és ezzel párhuzamosan az életszínvonal, valamint a társadalmi elégedettség

6 Németország újraegyesítése 1990. október 3-án történt meg hivatalosan, amikor a kelet-németországi tartományok (Brandenburg, Szászország, Szász-Anhalt, Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Türingia) csatlakoztak a Német Szövetségi Köztársasághoz. 7 Bence Bauer – András Hettyey: 25 Jahre Deutsch-Ungarische Beziehungen seit dem Wendejahr 1989. KAS Auslandsinformationen. 2014/november–december. 21. <http://real.mtak.hu/29143/1/DE_kas_ai_11-12-2014_ bauer_hettyey.pdf > Hozzáférés: 2020. május 27. 8 Vertrag über freundschaftliche Zusammenarbeit und Partnerschaft in Europa zwischen der Bundesrepublik Deutschland und der Republik Ungarn. 1992. február 6. Artikel 8. <http://ungarisches-institut.de/dokumente/ pdf/19920206-1.pdf > Hozzáférés: 2020. május 27.

Bauer–Hettyey, 22.

Bauer–Hettyey, 20.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

növekedjen.11 Wolfgang Schäuble, a német Bundestag jelenlegi elnöke például akkor úgy nyilatkozott, hogy amennyiben kizárólag a gazdasági érdekekről lenne szó, a kelet- közép-európai országok csatlakozása nem lenne olyan sürgető, mivel azonban a biztonság és stabilitás forog kockán, ezért a csatlakozás elsőbbséget élvez.12 Magyarország 1994-ben benyújtott csatlakozási kérelme a német támogatás ellenére 2004-re bizonyult csak sikeresnek, hiszen az 1990-es évek első felében már Németország is kicsit óvatosabban állt a kérdéshez. Gerhard Rambow, a német gazdasági minisztérium európai ügyekkel foglalkozó akkori igazgatójának egykori véleménye szerint az EU még nem biztos, hogy készen áll a keleti nyitásra.13 Ettől függetlenül még mindig a németek bizonyultak a leginkább nyitottnak, de ők sem kívántak vitát kezdeményezni a többi tagállammal ebben a kérdésben, nehogy az akkori EU-tagállamok egy német dominanciájú Közép-Európa megteremtésének a lehetőségétől tartva esetleges konfliktushelyzetet lássanak az éppen újraegyesített ország törekvéseiben.14 Németország újraegyesítése az európai integráció erőviszonyai mellett a német politikai és gazdasági kapcsolatrendszerre is nagy hatással volt. Az ország keleti és nyugati része azonban az újraegyesítés ellenére továbbra is hatalmas életszínvonalbeli és gazdasági különbséget mutatott. Ugyanakkor a nyugatnémet vállalatok kelet-közép-európai piacokon való terjeszkedése érdekében a német kormánynak érdeke volt a keleti bővítés középtávon való elősegítése.15 1994 második felében Németország töltötte be a soros elnökségi tisztet, és programja középpontjában a kelet-közép-európai országok EU csatlakozásának felgyorsítása állt.16 A német elnökség alatt, 1994 második felétől Magyarország több közös EU-s nyilatkozat megformálásában is részt vehetett. A németeknek, és különösen Kohl kancellár kitartó támogatásának köszönhetően Magyarország is részt vehetett az esseni csúcson, ahol első alkalommal találkoztak az EU, az EFTA és a társult államok vezetői, és amely pozitív és szimbolikus jelentőséggel egyaránt bírt.17 1995 végére Németország egyértelműen és határozottan kiállt Magyarország első bővítési körben való csatlakozása mellett.18 Függetlenül attól, hogy 1998-ban Magyarországon az Orbán Viktor vezette jobboldali- konzervatív Fidesz Németországban pedig a szociáldemokrata SPD és a Zöldek alakítottak koalíciós kormányt Gerhard Schröder kancellárságával, a németek támogatása Magyarország

11 Hettyey András: A német külpolitika és Magyarország európai uniós integrációja, 1994–1998. Külügyi Szemle. 2016/ősz. 5. <http://real.mtak.hu/40292/1/Hettyey-1.pdf > Hozzáférés: 2020. május 27.

Wolfgang Zellner – Pál Dunay: Ungarns Außenpolitik 1990–1997. Zwischen Westintegration, Nachbarschaftsund Minderheitenpolitik. Nomos Verlag, Baden-Baden, 1998. 124.

Hettyey (2016), 6.

Hettyey András: A német külpolitika és Magyarország euroatlanti integrációja az Antall-kormány éveiben. Külügyi Szemle. 2015/2. 5.

Kőrösi István: A magyar–német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989–2009) a tíz új EUtagországgal összehasonlítva. Külügyi Szemle. 2009/3. 6.

Axel Lüdeke: „Europäisierung“ der deutschen Außen- und Sicherheitspolitik? Springer Fachmedien Wiesbaden GmbH, Wiesbaden, 2002. 426.

Hettyey (2016), 10.

Hettyey (2016), 11.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

EU-s csatlakozását illetően továbbra sem csökkent.19 Magyarország 1999-ben bekövetkezett NATO-csatlakozásával a két ország immár ugyanazon katonai szövetségbe is tartozott. A magyar–német kulturális kapcsolatok történetében fontos lépés volt az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem alapítása Budapesten 2001-ben, amely a mai napig az egyetlen teljes egészében német oktatást kínáló, a német nyelvterületen kívül létesített és a német szabályzásnak megfelelően akkreditált felsőoktatási intézmény. Az egyetem Magyarország, a Német Szövetségi Köztársaság, Bajorország, Baden-Württemberg tartomány, Ausztria, illetve a Svájci Államszövetség és Trentino-Dél-Tirol autonóm régió közös projektje, amelynek oktatási programja főként az európai integrációra koncentrál, Közép- és Kelet-Európa, valamint a Duna-régió fókusszal. Az egyetem számos nemzetközi konferenciának és programnak ad rendszeresen otthont a két ország szakértőinek és magasrangú politikusainak a bevonásával, ezáltal fontos szerepet töltve be a magyar–német kapcsolatok elmélyítésében. A magyar–német kapcsolatok alakulását a 2003-as iraki háború negatívan befolyásolta: az akkori magyar miniszterelnök, az MSZP-s Medgyessy Péter a németekkel ellentétben az USA-val való szolidaritás és a „hajlandók koalíciójához” (Coalition of the Willing) való csatlakozás mellett döntött.20 A kommunikáció hiánya és ez az alapvető nézetkülönbség a magyar miniszterelnök és a német kancellár, Gerhard Schröder között a háborút illetően a magyar– német felek egymástól való elhidegülésével járt. A válságos időszak a magyar–német kapcsolatok történetében azonban nem járt együtt Németország csökkenő érdekeltségével és támogatásával a kelet-közép-európai integráció megvalósulását illetően. A magyarországi EU csatlakozás 2004. május 1-jén a magyar–német gazdasági kapcsolatokra ismételten élénkítőleg hatott, a politikai és kulturális kapcsolatok pedig tovább erősödtek. A 2015-ös menekültválság tekinthető egy olyan időszaknak a magyar–német kapcsolatok alakulásában, amely több nézetkülönbséget is felszínre hozott és a felek politikai elhidegülését jelentette. A két ország két különböző álláspontot képviselt a válság megoldását illetően, a német Willkommenskulturt21 a magyar vezetés többször is kritizálta, és ez több vitát és konfrontációt okozott nemcsak bilaterális, hanem Európai Uniós szinten is. Többek között a válság kezelésével kapcsolatos vita is vezethetett ahhoz, hogy a korábban gyakran Magyarországra látogató kancellárasszony 2015 februárjában tett vizit után egészen 2019-ig nem járt hazánkban. A páneurópai piknik 30. évfordulója azonban jó okot szolgáltatott arra, hogy a két fél politikai kapcsolatai újra pozitív irányt vegyenek. Az évforduló alkalmából 2019 augusztusában Angela Merkel újra Magyarországra, Sopronba látogatott, ahol Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel közösen emlékeztek meg az 1989-es eseményekről. Ez a találkozó a magyar–német kapcsolatok szempontjából meghatározó jelentőséggel bírt: a menekültválság kezelése kapcsán felszínre kerülő ellentétek feloldásaként és egy újrakezdésként

Bauer–Hettyey, 23.

Ewen MacAskill: US claims 45 nations in ‘coalition of willing’. The Guardian. 2003. március 19. <https:// www.theguardian.com/world/2003/mar/19/iraq.usa > Hozzáférés: 2020. június 1. 20

Szó szerint fordítva az „üdvözlés kultúrája”, ami a külföldi munkaerő iránt tanúsított pozitív hozzáállást és befogadó attitűdöt jelenti Németországban, amellyel az országban a komoly gazdasági problémát jelentő munkaerőhiányt kívánják megoldani. 21

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

értelmezhető a magyar–német kapcsolatok történetében. A tény, hogy a két kormányfő egymást és a magyar–német kapcsolatokat, valamint a két ország különleges történelmi összefonódását méltatta, rávilágít arra, hogy a magyar–német politikai viszonynak nemcsak múltja, hanem jövője is van.

A MAGYAR–NÉMET GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ÁTTEKINTÉSE A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG A magyar–német kapcsolatok történetében nemcsak politikai, hanem gazdasági aspektusból is új fejezet kezdődött a rendszerváltoztatással. A határok megnyitásával nemcsak a politikai, hanem a gazdasági kapcsolatok is egyre inkább felélénkültek a két ország között. 1990-ben Magyarország németországi exportja 2294 millió euró volt.22 1994-ig pedig magyarországi német beruházások mértéke mintegy 1,4 milliárd euróra tehető.23 A rendszerváltás után Németország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált, és ezzel egy időben azok a német vállalatok, amelyek rögtön a rendszerváltozást követően alakítottak ki leányvállalatokat Magyarországon, hatalmas hasznot húztak a gazdasági kapcsolatok felélénküléséből. Jelentős szerepet játszott a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulásában Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása 2004-ben. Magyarország Németországba irányuló exportja 2004 és 2008 között az 1,31-szeresére, a Németországból érkező behozatal mértéke pedig az 1,37-szeresére nőtt.24 2009-re azonban a gazdasági világválság a magyar-német bilaterális kapcsolatok esetében is éreztette hatását. A mérséklődő beruházási hajlandóság, illetve a foglalkoztatottak számának csökkentése a Magyarországon letelepült német leányvállalatok esetében is megmutatkozott. 2010-re az üzleti hangulat fokozatosan javult, ekkorra már több mint minden harmadik vállalat számított saját üzleti helyzetének javulására, és csupán 21% a további visszaesésre.25 Ebben az évben már 80%-os volt azoknak a megkérdezett beruházóknak az aránya, akik válaszukban jelezték, hogy újból Magyarországon kívánnának befektetni.26 Ez azt mutatja, hogy a leányvállalatok Magyarországra telepedése Németország számára stratégiai jelentőséggel bír, és ezen a 2008-as válság sem változtatott. A német befektetők bizalma a 2010-es választási eredményeknek köszönhetően is növekedett, hiszen az egyértelmű eredmény politikai stabilitás kialakulását sejtette, amely politikai iránytól függetlenül a vállalkozói hajlandóságon is javított.27 2012-ig folyamatos javulás figyelhető meg a németországi cégek Magyarországon való beruházásait illetően, ez a tendencia azonban a 2012-es évben romlani látszott. Az akkori felmérések azt mutatták, hogy minden

Kőrösi, 7.

Bauer–Hettyey, 21.

Kőrösi, 41.

Dirk Wölfer: Konjunktúrajelentés. Magyarország 2010. Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. 2010. április. 4. <https://www.ahkungarn.hu/fileadmin/AHK_Ungarn/Dokumente/Publikationen/ Konjunkturbericht/DUIHK_Konjunkturajelentes_2010_hu.pdf > Hozzáférés: 2020. június 9. 25

Dirk Wölfer (2010), 5.

Dirk Wölfer (2010), 14.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

ötödik vállalat azon a véleményen van, hogy Magyarországnak az európai partnerek bizalmának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy az befektetők vállalkozási kedvét erősítsék.28 Egy évre rá azonban a statisztikák azt mutatták, hogy az elégedettség számos területen, mint például a munkavállalók képzettsége, motivációja és termelékenysége terén is növekedett.29 Jelentős javulás figyelhető meg ez év statisztikáiban a munkajogi feltétel rendszer megítélése terén is: míg 2012-ben 17% nyilatkozott kifejezetten elégedetten, ez az arány 2013-ra 21%-ra nőtt, az elégedetlen válaszadók száma pedig 46%-ról 24%-ra csökkent.30 A németországi leányvállalatok Magyarország gazdasági helyzetét a 2013-as év eredményeivel összehasonlítva jóval kedvezőbbnek vélték, valamint a válaszadók 75%-a újra Magyarországot választaná beruházási célból.31 A kimagasló befektetői hangulat és Magyarország melletti gazdasági elkötelezettség egészen napjainkig folyamatosan pozitív irányú, növekedő tendenciát mutat, hiszen a német invesztorok és kereskedelem számára Magyarország stratégiai jelentőséggel bír.

MAGYAR–NÉMET GAZDASÁGI KAPCSOLATOK NAPJAINKBAN A magyar–német gazdasági kapcsolatok napjainkban is rendkívül élénkek. 2018-ban a magyar export Németországba 28,577 milliárd eurót, az import pedig 25,764 milliárd eurót tett ki, ami magyar oldalon plusz 2,813 milliárd eurós egyenleget eredményezett. A változás az előző év azonos időszakához képest az export esetében plusz 3,3%, míg az import esetében plusz 4,7%.32 Német adatok szerint 2019-ben Magyarország 28,845 milliárd euró értékben exportált Németországba, az import 27,013 milliárd euró volt, ami magyar részről plusz 1,831 milliárd eurós egyenleget jelent. Az előző évhez képest ez a magyar export szempontjából 5,4%, míg az import szempontjából 2,9% növekedést tesz ki. Magyarország részesedése a német importból 2019-ben 2,61%, az exportból 2,03% volt, míg Németország részesedése azonos időszakban a magyar importból 25,3%, az exportból 27,7% volt. A 25-27% körüli érték tradicionálisnak mondható az elmúlt évek exportadatait figyelembe véve.33 Mindez jól mutatja a német gazdasági kapcsolatok jelentőségét a magyar külkereskedelem szempontjából.

Dirk Wölfer: Konjunktúrajelentés. Magyarország 2012. Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. 2012. április. 26. <https://www.ahkungarn.hu/fileadmin/AHK_Ungarn/Dokumente/Publikationen/ Konjunkturbericht/Konjunktura_2012_hu_teljes_web.pdf > Hozzáférés: 2020. június 9. 28

29 Dirk Wölfer: Konjunktúrajelentés. Magyarország 2013. Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. 2013. április. 9. <https://www.ahkungarn.hu/fileadmin/AHK_Ungarn/Dokumente/Publikationen/ Konjunkturbericht/Konjunkturajelentes_2013_hu.pdf > Hozzáférés: 2020. június 9.

Dirk Wölfer (2013), 15.

Dirk Wölfer: Konjunktúrajelentés. Magyarország 2014. Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. 2014. április. 29. <https://www.ahkungarn.hu/fileadmin/AHK_Ungarn/Dokumente/Publikationen/ Konjunkturbericht/Konj2014_hu_web.pdf > Hozzáférés: 2020. június 9. 31

A magyar gazdaság aktuális mutatói. Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara.<https://www.ahkungarn.hu/ fileadmin/AHK_Ungarn/Dokumente/Wirtschaft/Statistik/Konjunkturdaten_hu.pdf > Hozzáférés: 2020. május 25. 32

33 Außenhandel Ungarn–Deutschland. Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. Utolsó frissítés: 2020. március 3. <https://www.ahkungarn.hu/fileadmin/AHK_Ungarn/Dokumente/Wirtschaft/Statistik/INFO_ HU-DE_Aussenhandel.pdf > Hozzáférés: 2020. május 25.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Ha a Németországba irányuló magyar exportot tartományokra lebontva vizsgáljuk, elmondható, hogy Baden-Württemberg és Bajorország önmagukban is a magyar exporttermékek fő felvevőpiacai közé tartoznak.34 2019-ben Magyarország a német export 13. legfontosabb célországa volt, hasonlóan az importhoz, amely tekintetében Magyarország a 14. helyen szerepelt.35 Látható, hogy bár százalékos arányban a magyar–német kereskedelem jelentősége Magyarország számára jóval nagyobb, mint Németország számára, a német külkereskedelmi partnerek sorában hazánk erőforrásaihoz viszonyítva előkelő helyet foglal el, Németország pedig a magyar külkereskedelemnek hagyományosan közel negyedét teszi ki. Különösen nagy szerep jut ebben a járműiparnak, a közúti járművek hazánkból Németországba irányuló exportja 2010 óta 2,6-szorosára, míg importja 2,4-szeresére nőtt, a növekedés főként a 2013 és 2015 közötti időszakban volt szembetűnő, ebben az időszakban lendült fel Magyarországon a német járműipari kapacitások termelésbe állítása. Hasonlóan fontos szerep jut Németországnak a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek esetében, 2018 óta ezen a téren is Németország tekinthető hazánk legfőbb kereskedelmi partnerének. Összességében 2018-ban a termékforgalom mindkét irányában Németország volt Magyarország első számú kereskedelmi partnere. A szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában is ugyanez a helyzet, azonban a szolgáltatási szektor jelentősége a termék kereskedelemhez képest jóval alacsonyabb.36 Németország szintén hazánk legnagyobb külföldi befektetője, a magyarországi német közvetlen külföldi működőtőke befektetések 2017-ben összesen 19 694 millió eurót tettek ki. Iparági bontásban ennek 42%-a járműgyártásra, 17%-a egyéb feldolgozóiparra, 11%-a az energiaszektorra koncentrálódott, ami jól szemlélteti e három terület kiemelt szerepét a magyar–német gazdasági kapcsolatokban. Tartományok szerinti bontásban a befektetők sorát Észak-Rajna-Vesztfália vezeti 6 557 millió euróval, a második Bajorország 6 420 millió euróval, a harmadik pedig Baden-Württemberg 3 995 millió euróval.37 A német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon az összes német bruttó állóeszköz-felhalmozás 1999 óta növekvő tendenciát mutat, 2018-ban elérte a 33,677 milliárd eurót, 2019-ben pedig már 41,135 milliárd euró volt.38 2017-ben az összes

34 Magyar–német gazdasági kapcsolatok. Magyarország Nagykövetsége, Berlin. <https://berlin.mfa.gov.hu/ page/nemet-magyar-gazdasagi-kapcsolatok > Hozzáférés: 2020. május 25. 35 Außenhandel nach Länder. Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. Utolsó frissítés: 2020. február 2. <https://www.ahkungarn.hu/fileadmin/AHK_Ungarn/Dokumente/Wirtschaft/Statistik/INFO_DE_Aussenhandel_ Laender.pdf > Hozzáférés: 2020. május 25. 36 Magyarország, 2018. Központi Statisztikai Hivatal. 2019. <https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/ mo2018.pdf > Hozzáférés: 2020. május 25. 37 Deutsche Direktinvestitionen in Ungarn. Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. <https://www. ahkungarn.hu/fileadmin/AHK_Ungarn/Dokumente/Wirtschaft/Statistik/INFO_HU-DE_Direktinvestitionen.pdf > Hozzáférés: 2020. május 25. 38 Volkswirtschaftliche Gesamtrechnungen. Statistisches Bundesamt. 2020. <https://www.destatis.de/DE/ Themen/Wirtschaft/Volkswirtschaftliche-Gesamtrechnungen-Inlandsprodukt/Publikationen/DownloadsInlandsprodukt/investitionen-pdf-5811108.pdf;jsessionid=FE296769A5357A29C24328F8A75C2304. internet8711?__blob=publicationFile > Hozzáférés: 2020. május 26.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

magyarországi külföldi közvetlen működőtőke befektetés 22,9%-a Németországból érkezett.39 2018-ban az összes külföldi működőtőke befektetés hazánkban 83 163 millió euróra rúgott, ebből 17 027 millió euró Németországból érkezett, ami szintén 20% feletti német részesedést jelent. Az összes, hazánkban 2001 és 2018 között újrabefektetett nyereség 34%-a ugyancsak német forrásból származott. 40 Magyarország a német vállalatok számára az ezredforduló körüli visszaesést követően az utóbbi években újra felértékelődött mint befektetési célterület. Német szemszögből Magyarország legfőbb lokalizációs előnyének a nyugat-európainál olcsóbb, ugyanakkor szakképzett munkaerő tekinthető, ami főként az olyan tevékenységeknél számottevő, amelyek magas hozzáadott értéket képviselnek, mint a járműgyártás, a kutatás-fejlesztés, vagy a szolgáltató központok.41 A német vállalatok befektetési döntéseit továbbá az infrastrukturális adottságok és a konjunktúra helyzete is befolyásolja.42 A Magyarországon termelő német vállalatok magas hozzáadott értékű szegmenseket képviselnek és a foglalkoztatás terén is jelentős szerepük van, különösen a jármű- és motoralkatrész gyártási ágazatban, a több mint 6 000 német tulajdonú vállalat megközelítőleg 300 000 embert foglalkoztat hazánkban. Magyar részről a Nemzeti Befektetési Ügynökség 2016 és 2018 között 72 német befektetési projektet támogatott.43 Magyarországon az elmúlt években széles körben elterjedt a német duális szakképzési modell alkalmazása is, ami a német vállalatok számára szintén befektetésvonzó tényezőt jelent.44 Az infrastruktúra fejlesztése is fontos szempont a német tőke hazánkba vonzásában, erre vonatkozóan is vannak magyar részről törekvések.45 A magyar gazdaság ráadásul – a némethez hasonlóan – alapvetően exportorientált, ami szintén számottevő befektetésvonzó tényező lehet, csakúgy, mint a német vállalatoknak kínált közvetlen támogatások és adókedvezmények. A telephelyválasztásban Magyarország földrajzi közelsége, valamint a beszállítói hálózati struktúra is meghatározó.46

39 Wirtschaftsbericht Ungarn 2019. Schweizerische Botschaft in Ungarn. Utolsó frissítés: 2019. május 13. <https://www.s-ge.com/sites/default/files/publication/free/wirtschaftsbericht-ungarn-eda-2019-05.pdf > Hozzáférés: 2020. május 26. 40 Ausländische Direktinvestitionen in Ungarn. Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. <https://www. ahkungarn.hu/fileadmin/AHK_Ungarn/Dokumente/Wirtschaft/Statistik/INFO_HU_Direktinvestitionen.pdf > Hozzáférés: 2020. május 26. 41 Juhász Kriszitna: A német vállalatok terjeszkedésének földrajzi jellemzői – Magyarország mint célterület Tér és Társadalom. 2016/3. 63. <http://real.mtak.hu/47402/1/2785-8599-1-PB.pdf > Hozzáférés: 2020. május 26.

Juhász, 69.

German FDI: Strong Manufacturing and R&D Investment Focus. Budapest Business Journal. 2019. augusztus 18. <https://bbj.hu/promotion/german-fdi-strong-manufacturing-and-rd-investment-focus_168826 > Hozzáférés: 2020. május 26. 43

Außenwirtschaft. Wirtschaftsbericht Ungarn. Wirtschaftskammern Österreichs. 2020. június. <https://www. wko.at/service/aussenwirtschaft/ungarn-wirtschaftsbericht.pdf > Hozzáférés: 2020. május 26. 44

Thyra Veyder-Malberg: Hauptsache, die Kasse stimmt: Warum die Automobilindustrie auf Ungarn abfährt. Mitteldeutsche Rundfunk. 2019. január 29. <https://www.mdr.de/heute-im-osten/orban-steuerpolitik-100.html > Hozzáférés: 2020. május 26.

Silviu Mihai: Gnadenlos günstig. Zeit Online. 2019. március 11. <https://www.zeit.de/wirtschaft/2019-03/ ungarn-autoindustrie-deutsche-unternehmen-arbeitsgesetze > Hozzáférés: 2020. május 26.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

A magyar gazdaság szempontjából a magyarországi német jelenlét meghatározó, mind az átgyűrűző konjunkturális hatások, mind pedig az importkereslet alakulása tekintetében, bár a német és a magyar GDP trendjei között nem mutatható ki közvetlen egyidejű összefüggés, csak egy késleltetve megmutatkozó függőségi kapcsolat.47 Különösen hangsúlyos a német cégek hazai jelenléte a járműipar, az elektromos berendezések gyártása, a gépgyártás és a vegyipar területén.48 Az említett szektorokban előállított termékek teszik ki a magyar export túlnyomó részét, ami az alapvetően nyitott, kisméretű és kereskedelemfüggő magyar gazdaság teljesítménye szempontjából nagy jelentőséggel bír. Magyarországon 2017-ben a négy legnagyobb forgalmat bonyolító vállalat közül három német tulajdonú volt és mind a három a járműipar területén volt aktív. Az Audi Hungaria Zrt. kereskedelmi forgalma 2017-ben 2,345 milliárd forint volt és 11 803 főt foglalkoztatott, a Bosch csoport 1,341 milliárd forintos forgalmat bonyolított és 14 908 főt foglalkoztatott, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. kereskedelmi forgalma pedig 1,102 milliárd forint volt, 3 550 alkalmazottal. Beszédes továbbá, hogy a magyarországi ipari termelés összértéke 2018-ban 32,091 milliárd forint volt, ennek a legnagyobb részét a feldolgozóipar tette ki 8,557 milliárd forinttal.49 A német vállalatok jelenléte fontos a magyar gazdaság számára, mert ezek a vállalatok olyan beruházásokat tudnak eszközölni, amelyekkel a kutatás-fejlesztés és a hozzáadott érték teremtés arányát is növelik Magyarországon.50 A legélénkebb együttműködés a feldolgozóipar területén tapasztalható, elsősorban a járműipar és az elektronika szegmenseiben, melyek az üzleti digitalizáció szempontjából vezető iparágak.51 A német autógyártás hatodik legnagyobb ellátója a köztes termékek tekintetében Magyarország, azonban a hozzáadott érték nagysága ezeknél a termékeknél kisebb, mint a Németországból hazánkba érkező köztes termékek esetében.52 A feldolgozóipar által előállított bruttó hozzáadott érték 2016-ban Magyarországon 22,5%, míg Németországban 24,1% volt, a feldolgozóiparban foglalkoztatottak aránya pedig Magyarországon 17,9%, Németország esetében 17,3%.53 Látható, hogy míg a hozzáadott

47 Nagy Ágnes [et al.]: A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében: A német gazdaság helyzete, jellemzői és kilátásai, és a magyar gazdaság növekedésére való hatásai. Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet. 2013. május 31. 8. <https://en.kopint-tarki.hu/wp-content/uploads/2013/07/An%c3%a9met-gazdas%c3%a1g-szerepe_201305291.pdf > Hozzáférés: 2020. május 26.

Nagy, 39.

Business Guide Ungarn. Zahlen und Fakten 2019. Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. 2019. június. 26. <https://www.ahkungarn.hu/fileadmin/AHK_Ungarn/Dokumente/Publikationen/Standort/ StandortU_2019_DE_web.pdf > Hozzáférés: 2020. május 26. 49

50 Több mint 300 ezer munkahelyet teremtettek a német cégek Magyarországon. Világgazdaság. 2019. június 11. <https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagi-hirek/tobb-mint-300-ezer-munkahelyet-teremtetteka-nemet-cegek-magyarorszagon-1564097/ > Hozzáférés: 2020. május 26.

Losonci Dávid – Takács Olga – Demeter Krisztina: Az ipar 4.0 hatásainak nyomában – a magyarországi járműipar elemzése. Közgazdasági Szemle. 2019/február. 202. 51

52 Thieß Petersen – Thomas Rausch – Andreas Sachs: Globalization of the German Automotive Industry: Where Does Added Value Occur? BertelsmannStiftung Policy Brief #2019/01. 3. <https://www.bertelsmannstiftung.de/fileadmin/files/BSt/Publikationen/GrauePublikationen/MT_Policy_Brief_2019_1_Globalization_ Automotive_Industry.pdf > Hozzáférés: 2020. május 27.

Nagy Benedek – Udvari Beáta – Lengyel Imre: Újraiparosodás Kelet-Közép-Európában – újraéledő centrum– periféria munkamegosztás? Közgazdasági Szemle. 2019/február. 167. 53

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

érték tekintetében hazánk elmarad Németországtól, a feldolgozóiparban foglalkoztatottak aránya a két ország esetében közel azonos. Napjainkban az autóipar képezi a magyar gazdaság motorját. Az iparág hazánkban 2018ban több mint 26,6 milliárd eurós összvolument produkált, a járműgyártás önmagában is a GDP 6%-át tette ki, a feldolgozóipar pedig összességében több mint a 10%-át.54 A termelés összetételét tekintve 2018 év elején a magyar feldolgozóipar 29,3%-át a járműgyártás adta, második helyen az elektronikai ipar szerepelt 11,4%-kal, a harmadik legnagyobb pedig az élelmiszeripar volt 10%-kal.55 A feldolgozóipar jelentősége 2019-ben is nagy volt, hazánkban a bruttó hozzáadott érték 24,1%-át állította elő, ami az előző évhez képest 5,4%-os növekedést jelent. Németországban a feldolgozóipar aránya a magyar értékkel közel azonos, 24,2% volt, a német ipar esetében azonban ez az előző évhez képest 4,4% visszaesést jelentett.56 Fontos továbbá, hogy a járműipar szerteágazó mellékiparági hálózattal rendelkezik, amely számos – akár alapvetően más iparágban működő – vállalkozás számára teremt lehetőséget különféle termékek és szolgáltatások előállítására a járműgyártáshoz kapcsolódóan. Az autóipar világszerte kihívásokkal kell, hogy szembenézzen napjainkban, amelyek a magyar gazdaságra is hatással vannak. A járműgyártóknak nemcsak a termékpaletta megváltozásával kell megküzdeniük, de a beszállítói kapcsolatok és a szakképzett munkaerő képzésének biztosítása is egyre növekvő terheket ró a szektorban működő vállalatokra. A hazánkat érintő negatív hatások csillapítása érdekében fontos a német vállalatok számára olyan jogszabályi környezet megteremtése, amely lehetővé teszi hatékonyságuk és versenyképességük növelését. Lényeges ugyanakkor, hogy a hazai kis- és középvállalkozások a lehető legnagyobb mértékben be tudjanak kapcsolódni a beszállítói láncokba a nagyobb hozzáadott érték teremtés érdekében.57 A magyarországi gépjárműgyártásban 2015-ben a bruttó hozzáadott érték 59,3%-át német tulajdonú vállalatok állították elő, az egyéb külföldi tulajdonú vállalatok részesedése 35,5% volt, míg magyar tulajdonú mindössze 5,2%.58 A német vállalatok túlsúlya tehát egyértelműen megmutatkozik, a magyar vállalatoknak inkább a beszállítói láncban és az autógyártás mellékiparágaiban jut szerep. Az iparági kihívásokra való reagálás pozitív hozadéka, hogy az autóipar folyamatos és intenzív fejlődésen megy keresztül, ennek pedig hosszú távon Magyarország is nyertese lehet. Annak érdekében, hogy a magyar járműgyártás hosszú távon fenntartható maradjon, sor került stratégiai partnerségi megállapodások megkötésére a magyar kormány és több

Die ungarische Wirtschaft. Wirtschaftskammern Österreichs. 2020. június 30. <https://www.wko.at/service/ aussenwirtschaft/die-ungarische-wirtschaft.html > Hozzáférés: 2020. május 27. 54

55 A feldolgozóipari termelés szerkezete és alakulása. Magyar Gépjárműipari Egyesület. <https://mage.org.hu/ jarmuipar/ > Hozzáférés: 2020. május 27. 56 Deutschland im EU-Vergleich 2020. Statistisches Bundesamt. <https://www.destatis.de/Europa/DE/Thema/ Basistabelle/Uebersicht.html > Hozzáférés: 2020. május 27. 57 Dirk Wölfer – Daniel Hirsch: Attraktiver Standort für die Fahrzeugindustrie. WiU spezial. 2017. október. 5. <https://www.ahkungarn.hu/fileadmin/AHK_Ungarn/Dokumente/Publikationen/WiU_spezial/WiUSpezial_2017_ Auto_web.pdf > Hozzáférés: 2020. május 27.

Wölfer–Hirsch (2017), 35.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

mint egy tucat német befektető, valamint azok leányvállalatai között.59 A megállapodások rendszerint tartalmaznak a gyártásfejlesztésre, az innovációra és kutatás-fejlesztésre, a képzési együttműködés fejlesztésére, a beszállítás területén történő együttműködésre, a vállalatok helyi közösségek életében való részvételére, promóciós együttműködésre, valamint Magyarország versenyképességét erősítő együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket. A megállapodásoknak azért is van kiemelt jelentősége, mert – mint a felsorolt témákból kitűnik – azoknak szerves részét képezik a kutatás-fejlesztés, a gyártásfejlesztés és a szakképzés témakörei, amelyek hosszú távon is hozzájárulhatnak a magyar gazdaság erősödéséhez. A kutatás-fejlesztés terén történő együttműködés jól mutatja, hogy hazánk napjainkban a német vállalatok számára nem csupán olcsó munkaerőt kínáló kihelyezett gyártóhelynek, hanem a kutatás-fejlesztési tevékenységet is magában foglaló stratégiai telephelynek tekinthető.60 Számos, Magyarországon működő német vállalat kutatóközpontot is üzemeltet, valamint együttműködik a magyar oktatási intézményekkel. Jó példa erre akár a thyssenkrupp, a B. Braun, a Bosch, vagy a Siemens Zrt. A Siemens együttműködési megállapodást is kötött a Budapesti Gazdasági Egyetemmel, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki Karával, továbbá – sok más német vállalattal együtt – a duális szakképzési rendszernek is aktív résztvevője. Az együttműködési megállapodások kiterjednek a kutatás-fejlesztésre, az egyetemek támogatására, valamint különféle ösztöndíjakra is.61 Hazánkban a kutatás-fejlesztés terén a nagyvállalatok járnak az élen, különös tekintettel a külföldi tulajdonú vállalatokra, ezért kulcsfontosságú e vállalatok magyarországi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének ösztönzése. Nemcsak a tényleges kutatási eredmények szempontjából fontos mindez, hanem azért is, mert a magyar gazdaság számára a német vállalatok megoldásai példaként is szolgálnak, mint ahogyan azt a duális szakképzési rendszer, a „kutatóegyetemek” rendszere, vagy az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform is bizonyítja.62 A kutatás-fejlesztési együttműködés értékelésében fontos aspektus, hogy az nemcsak egy fajta tevékenységi formát jelent, hanem számos típusa lehet, a zömmel az egyetemi szféra által végzett alapkutatásoktól kezdve egészen a vállalati szférában összpontosuló kísérleti fejlesztésekig. Az utóbbi esetében tovább árnyalja a képet, hogy az egyes vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenysége között is jelentős különbségek lehetnek aszerint, hogy mennyi forrás áll rendelkezésükre, ami természetesen a hazai kis- és középvállalkozások felől a nagyrészt külföldi tulajdonú nagyvállalatok felé billenti a mérleg nyelvét. Tekintettel arra, hogy hazánkban alapvetően exportorientált termelés zajlik, a magyar gazdaság erősen függő helyzetben van az európai autópiac helyzetétől, valamint a világszintű piaci kereslet alakulásától. Éppen emiatt kiemelt szerep hárul a kutatás-fejlesztési

Stratégiai partnerségi megállapodások. Külgazdasági és Külügyminisztérium. <https://www.kormany.hu/hu/ kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/strategiai-partnersegi-megallapodasok > Hozzáférés: 2020. június 2. 59

60 Dirk Wölfer [et al.]: Magyarország, az innovációk telephelye. WiU spezial. 2016. november. 28 <https://www. ahkungarn.hu/fileadmin/AHK_Ungarn/Dokumente/Publikationen/WiU_spezial/WiUSpezial_2016_K_F_web.pdf > Hozzáférés: 2020. június 2.

Wölfer [et. al.] (2016), 32.

Wölfer [et. al.] (2016), 37.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

és innovációs tevékenységre, mert ezáltal szélesebb termékpaletta biztosítható, ami csökkentheti az exportfüggőség okozta kiszolgáltatottságot. E tekintetben optimizmusra adhat okot, hogy Magyarországon egyre több beszállítói kapacitás épül ki önvezető és elektromos autók, illetve akkumulátorok gyártásához kapcsolódóan.63 Látható, hogy a hazánkban működő német vállalatok tevékenysége jelentős mértékben hozzájárul a magyar gazdaság hosszú távú fejlődéséhez, nemcsak az exportorientált gyártás, de a kutatás-fejlesztés és a szakképzés területén is. A magyar-német gazdasági együttműködés jövőjét meghatározzák továbbá a konjunkturális kilátások, illetve hogy milyennek látják a német befektetők a magyar gazdaság jövőjét. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2019 őszén megjelent konjunktúrafelmérése szerint a jövőbeli kilátások megítélésében különbség mutatkozik a külpiacokra utalt feldolgozóipari vállalatok és az inkább hazai piacra fókuszáló vállalkozások között, az előbbiek sokkal inkább tartanak a középtávú kilátások rosszabbra fordulásától. Összességében a nemzetgazdaság és a saját üzleti siker terén is csökkent a javulással kalkuláló vállalatok aránya az előző felméréshez képest, míg a romlásra számítóké nőtt, ami mindent összevetve negatív várakozásokat mutat, amely 2014 óta példátlan.64 Különösen figyelemreméltó ez az eredmény annak tükrében, hogy a felmérés még a koronavírus okozta válság előtt készült, így ez a kép a válság akut hatásaitól függetlenül alakult ki a vállalatvezetőkben. A helyzet azonban nem egyedülálló, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Országos Szövetsége is hasonló eredményeket mért azonos időszakban. Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy a német tulajdonú vállalatok magyarországi leányvállalatainak várakozásai nagyban függenek az anyavállalatok nemzetközi kilátásaitól.65 Az eredményt tehát nemcsak a magyar gazdaság jövőjébe vetett bizalom, hanem a globális piaci viszonyok is meghatározzák. A munkaerőpiac tekintetében a 2019 tavaszi konjunktúrajelentés szerint nem mutatkozik mérvadó változás az előző mérési időszakhoz képest, a jelentés alapján szakképzett munkaerőből továbbra is hiány van.66 Magyarország mint befektetési helyszín megítélése azonban a korábbi évekhez hasonlóan összességében pozitív képet mutat, ami nagyban köszönhető annak, hogy a német tulajdonú vállalatok a termelési környezet tekintetében mindinkább kedvező feltételekkel találkoznak hazánkban. A jövőre vonatkozó, 2019 őszi felmérésben ismertetett negatív hangulat előszele ugyanakkor már 2019 tavaszán megmutatkozott, ekkor kerültek 2013 óta először többségbe a magyar gazdaság gyengülésére számító vállalatok,67 ami tendenciózus jellegre enged következtetni. Az infrastrukturális adottságok megítélése pozitívabb, azzal összességében a cégek 40%-a egyértelműen

Latyák Balázs: Áramlik a külföldi tőke, nő a függés. Világgazdaság. 2019. július 22. <https://www.vg.hu/ gazdasag/gazdasagi-hirek/aramlik-a-kulfoldi-toke-no-a-fugges-2-1643811/ > Hozzáférés: 2020. június 2. 63

64 Dirk Wölfer: Konjunktúrafelmérés, 2019. ősz. NémetMagyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. 2019. november. 2. <https://www.ahkungarn.hu/fileadmin/AHK_Ungarn/Dokumente/Publikationen/Konjunkturbericht/DUIHK_ Konjunktura_2019._osz_final.pdf > Hozzáférés: 2020. június 2.

Wölfer: Konjunktúrafelmérés. 7.

Dirk Wölfer: Konjunktúrajelentés 2019: A DUIHK 25. Konjunktúra-felmérésének eredményei. Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. 2019. április. 5. <https://www.ahkungarn.hu/fileadmin/AHK_Ungarn/Dokumente/ Publikationen/Konjunkturbericht/Konjunkturbericht_2019_-_Text_hu_final.pdf > Hozzáférés: 2020. június 2. 66

Wölfer: Konjunktúrajelentés. 9.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

elégedett, különösen a kereskedelemben és a szolgáltatási szektorban magas az elégedettség szintje. A feldolgozóiparban valamivel gyengébb az infrastruktúra megítélése, valamint a kutatás-fejlesztési keretek is elmaradnak a vállalatok által optimálisnak tartott szinttől.68 Elmondható, hogy bár a német befektetők véleménye alapvetően pozitív a magyar viszonyok vonatkozásában, a szakképzés és az infrastruktúra terén akadnak még hiányosságok, ami különösen a feldolgozóiparra lehet hatással. Pozitívan értékelik ugyanakkor a vállalatok a fegyelmezett és szigorú magyar költségvetési politikát, és azt is, hogy az államadósság és az államháztartási hiány évek óta csökkenő trendet követ. Optimizmusra ad okot továbbá, hogy 2019-ben a magyar gazdaságpolitikával való elégedettség rekordmagas volt, a tíz erre vonatkozó indikátorból nyolc esetében javulás mutatkozott.69 Az együttműködés tehát nem zökkenőmentes, ugyanakkor a helyzet összességében biztató, Magyarország mint befektetési helyszín megítélése alapjában véve továbbra is pozitív. A magyar-német gazdasági együttműködés jövőjére vonatkozóan több forgatókönyv is elképzelhető. A legkevésbé valószínű opció a kapcsolat erodálódása, mert bár a közép-európai feldolgozóipar növekedése jelenleg megtorpanni látszik, a régió beágyazottsága a német külgazdaság rendszerébe igen erős. Egy további lehetőség, hogy a gazdaságpolitika terén a német és magyar álláspontok tovább közeledhetnek, ez pedig a gazdasági együttműködést még élénkebbé teheti. Erre ugyan van esély, azonban a gazdasági fejlettség és a történelmi perspektívák különbözősége miatt hosszú távon is számolni kell nézeteltérésekkel. A legvalószínűbb opciónak az tűnik, hogy a magyar-német gazdasági kapcsolatok a jelenlegihez hasonlóan alakulnak a továbbiakban is, azaz egy olyan felállás folytatódik, amelyben egy alapvetően élénk együttműködés mellett mindkét oldalon tisztában vannak a partnerség korlátaival, ennek köszönhetően pedig a kapcsolatok lassú fejlődésére lehet számítani.70 Napjainkban továbbá felmerülhet a kérdés, hogy a koronavírus okozta járvány hatással lesz-e az együttműködésre. A válság összességében komoly recessziót okoz Németországban, melynek korrigálása egy-két évet is igénybe vehet,71 ez pedig a magyar gazdasági növekedésen is a nyomot hagy majd. A válság német gazdaságra gyakorolt közvetlen hatásai már 2020. márciusban megmutatkoztak, a termelő iparágakban a termelés az előző hónaphoz képest összesen 9,2%-ot esett, az ipari termelés pedig 11,6%-kal esett vissza.72 2020. márciusban a német konjunkturális elvárások is mélyponton voltak, májusban azonban már pozitív fellendülés Wölfer: Konjunktúrajelentés. 26.

Tamara: Erősödik a német cégek befektetői kedve Magyarországon. Kamara Online. 2019. április 15. <https:// kamaraonline.hu/erosodik-a-nemet-cegek-befektetoi-kedve-magyarorszagon/ > Hozzáférés: 2020. június 3.

70 Farkas Beáta: Economic and Political Relations between Germany and Visegrád Countries in Turbulent Times. aper presented at ECPR GeneralConference ,Charles University in Prague, Prague, 7-10 September 2016. European Consortium for Political Research. 11–12. <https://ecpr.eu/Filestore/PaperProposal/ e7062017-80d6-45c3-a3f2-bf6008d6b9bb.pdf > Hozzáférés: 2020. június 3.

Wirtschaft unter Schock – Finanzpolitik hält dagegen. Gemeinschaftsdiagnose. 2020. április. 3. <http:// gemeinschaftsdiagnose.de/wp-content/uploads/2020/04/GDF2020_V2_unkorrigierte_Langfassung.pdf > Hozzáférés: 2020. június 3.

J. Rudnicka: Veränderung der Produktion im produzierenden Gewerbe zum Vormonat nach Branchen 2020. Statista. 2020. augusztus 7. <https://de.statista.com/statistik/daten/studie/39469/umfrage/produzierendesgewerbe---produktion-juli-august-2009/ > Hozzáférés: 2020. augusztus 7.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

volt tapasztalható.73 A járvány hatása a magyar-német gazdasági együttműködésre leginkább az átütemezett német beruházásokon keresztül érzékelhető. Szemléletes példa a debreceni BMW gyár építési munkálatainak csúszása, mert bár a földmunkák a tervezett határidőre elkészültek, az infrastruktúrát nem sikerült a 2019 szeptemberi szerződésben előírt határidőre kiépíteni, így néhány határidőt közös megegyezéssel módosítani kellett a megállapodásban. A csúszás azonban az ipari területet övező infrastruktúrát érinti, a BMW beruházási ütemtervét alapvetően nem hátráltatja, így az ipari területen belül továbbra is zajlanak a fejlesztések.74 Az eset nem egyedülálló, a BMW több beruházása kapcsán is a költségek csökkentéséről, illetve egyes beruházások felfüggesztéséről döntött.75 Az átütemezés a BMW költségcsökkentési szándékával összhangban történt, a konszern azonban továbbra is elkötelezett a debreceni gyár felépítése mellett.76 A válság tehát minden bizonnyal érinteni fogja a magyar–német gazdasági kapcsolatok intenzitását, ugyanakkor az együttműködés minősége a közeljövőben valószínűleg nem fog nagymértékben megváltozni.

ÖSSZEFOGLALÁS A magyar–német gazdasági kapcsolatokról napjainkban összességében elmondható, hogy a két ország között élénk kereskedelmi forgalom zajlik, különös tekintettel a járműipar és mellékiparágainak termékeire. A magyarországi német befektetések aránya is magas, e téren is a járműipar a legfontosabb együttműködési terület. Hazánk vonzó befektetési helyszín a német vállalatok számára, elsősorban a szakképzett munkaerőnek és a kedvező befektetési környezetnek köszönhetően. A német vállalatok hazánkban rendkívül magas hozzáadott értékű szegmenseket képviselnek és a foglalkoztatásban is nagy szerepük van, jelenlétük az átgyűrűző konjunkturális hatások és az importkereslet alakulása szempontjából is fontos. Az együttműködés a feldolgozóipar területén a legélénkebb, elsősorban a járműipar és az elektronika szegmenseiben, melyek napjainkban a magyar gazdaság motorját képezik. Abban, hogy a magyarországi járműgyártás hosszú távon fenntartható maradjon, a beszállítói láncnak is nagy szerepe van. A magyar–német együttműködés a kutatásfejlesztés terén is élénk, hazánk az elmúlt években a csupán olcsó munkaerőt kínáló kihelyezett gyártóhelyből stratégiai telephellyé vált a német vállalatok számára, amelyből a magyar gazdaság is profitál. Nagy jelentősége van ebben a szakképzett munkaerőnek, ezért az oktatásban is szoros az együttműködés a német vállalatok és a magyar intézmények között. A magyar–német gazdasági partnerség jövőjét a konjunkturális kilátások

J. Rudnicka: ZEW-Konjunkturerwartung Deutschland bis Mai 2020. Statista. 2020. augusztus 11. <https:// de.statista.com/statistik/daten/studie/38694/umfrage/zew-konjunkturerwartung-deutschland/ > Hozzáférés: 2020. augusztus 11. 73

Balla Gyöngyi: Nem is a járvány miatt csúszik a debreceni BMW-gyár építése? HVG. 2020. május 29. <https://hvg.hu/kkv/20200529_Lehet_hogy_nem_is_a_jarvany_miatt_csuszik_a_debreceni_BMWgyar_epitese > Hozzáférés: 2020. augusztus 11. 74

A BMW elhalasztja a debreceni üzemének építését HVG. 2020. május 6. <https://hvg.hu/kkv/20200506_A_ BMW_elhalasztja_a_debreceni_uzemenek_az_epiteset > Hozzáférés: 2020. augusztus 11.

BMW group takes over site for new plant in Debrecen. BMW Group. 2020. május 18. <https://www. bmwgroup-werke.com/debrecen/en/aktuelles/bmw-group-takes-over-site-for-new-plant-in-debrecen.html > Hozzáférés: 2020. augusztus 11.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

alakulása nagymértékben befolyásolhatja, elsősorban a német befektetők várakozásai lehetnek döntő jelentőségűek. E tekintetben akadnak ugyan hiányosságok, Magyarország mint befektetési helyszín megítélése azonban a korábbi évekhez hasonlóan jelenleg összességében pozitív. Kérdés, hogy az együttműködés intenzitása hosszú távon meg fog-e maradni, illetve hogy arra milyen hatással lesz a koronavírus okozta válsághelyzet. A politikai kapcsolatok szempontjából függetlenül attól, hogy az utóbbi években a magyar– német relációban több véleménykülönbség is megfigyelhető, mint például a menekültválságot, illetve migrációt érintő kérdések, Trump elnök, illetve az orosz szankciók megítélése tekintetében, a magyar-német kapcsolatok ma is stratégiai jelentőséggel bírnak mindkét fél számára.77 Az utóbbi három évtizedet Antall József miniszterelnök és Helmut Kohl német kancellár barátsága, Németország a magyarországi EU-s és NATO csatlakozást szorgalmazó attitűdje mind meghatározta, és tanúbizonyságot tett arról, hogy a két fél nemcsak gazdasági, hanem politikai kapcsolatokban is hosszú távon tervez, és a konszenzus fontos eleme a két ország külpolitikájának. Így sikerült átvészelni és megoldani az iraki háborúval kapcsolatos nézetkülönbségek okozta elhidegülést, valamint a menekültválságot illető kérdésekkel összefüggő differenciákat. A magyar–német kapcsolatok történetének kevésbé pozitív szegmensei sem szolgáltatnak okot arra, hogy ennek a kapcsolatnak a jövőben ne legyen ugyanolyan fontos szerepe, mint az elmúlt évtizedekben. A két ország kapcsolata mélyebben gyökerezik annál, mint hogy az esetleges vitás helyzetek következtében ez a reláció kevésbé legyen fontos a két fél számára az elkövetkezendő évtizedekben is.

Hettyey András: Hegemónia helyett. Magyar–német kapcsolatok 1990–2002 között. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2019. 237.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány