Oroszország, Kína és Pakisztán törekvései az afganisztáni hatalmi vákuum kitöltésére by Antall József Tudásközpont

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

OROSZORSZÁG, KÍNA ÉS PAKISZTÁN TÖREKVÉSEI AZ AFGANISZTÁNI HATALMI VÁKUUM KITÖLTÉSÉRE SZILÁGYI LAURA

1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Dobrowiecki Péter Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

A kiadó elérhetősége: 1093 Budapest, Czuczor utca 2. Tel: +36 20 310-87-76 Email: ajtk@ajtk.hu Web: ajtk.hu

1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

OROSZORSZÁG, KÍNA ÉS PAKISZTÁN TÖREKVÉSEI AZ AFGANISZTÁNI HATALMI VÁKUUM KITÖLTÉSÉRE SZILÁGYI LAURA

Afganisztán földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a történelem során tranzitországként kötötte össze Közép– és Dél-Ázsiát, valamint a Távol– és Közel-Keletet. A 18. századtól kezdődően a közép-ázsiai hatalmi játszmák színterévé vált és ütköző zónaként tompította a nagyhatalmak közti érdekellentéteket. Az elmúlt évtizedekben dúló folyamatos háborúzások és belpolitikai feszültségek komolyan meggyengítették és destabilizálták az országot. 2001 óta az ott állomásozó nemzetközi kontingensek, kiváltképpen az Amerikai Egyesült Államok támogatta az afgán kormány háborúját a tálibok és más szélsőséges terrorista szervezetek ellen, mely következtében a korábbiakhoz képest fokozódott a nyugati befolyás mértéke az országban. Mindez jelenleg változóban van, mivel az Egyesült Államok láthatólag önként lemond(ott) katonai befolyásáról a térség felett és a 2020 februárjában aláírt amerikai–tálib békemegállapodás értelmében kivonja csapatait Afganisztán területéről.1 Az amerikai jelenlét leépítése az elmúlt hónapokban meg is kezdődött, felvetve a kérdést, hogy vajon az Egyesült Államok által hátrahagyott hatalmi űrt milyen államok igyekeznek majd kitölteni? Jelen elemzés erre kíván választ találni három, a régióban befolyással bíró kulcsszereplő – Oroszország, Kína és Pakisztán – Afganisztánhoz fűződő kapcsolatainak vizsgálatán keresztül a politikai, gazdasági és biztonsági dimenziókban. Az Egyesült Államok Afganisztánt érintő döntéshozatala mögött meghúzódó okok és érdekek a tanulmány látóterén kívül kerülnek.

AFGANISZTÁN HÁTTERE Annak érdekében, hogy ráláthassunk az egyes országok Afganisztánhoz fűződő érdekeire, elsőként át kell tekintenünk, hogy milyen általános jellemzői, előnyei és hátrányai vannak az országnak. Afganisztán egy szárazfölddel körül zárt kontinentális ország Ázsiában. Szomszédos államai Irán, Kína, Pakisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán. Harmincnégy tartományból áll, fővárosa az ország keleti részén fekvő Kabul, három másik jelentős városa délen Kandahár, nyugaton Herát és északon Mazár-e Saríf. Földrajzi elhelyezkedését tekintve hidat alkot Dél– és Közép-Ázsia között, s összekapcsolja Kínát a Közel-Kelettel.2 Területének háromnegyede hegyvidék, domborzatilag három fő részre osztható: a középen végig húzódó, 4000–7000 méter magas Hindukus hegységre, amely vonulatai többször is nagy jelentőséggel bírtak az ország védelmének szempontjából; a déli felföldekre, amelyek a folyópartokon kívül lefolyástalan, terméketlen sivatagok; és az északi

Agreement for Bringing Peace to Afghanistan. U.S. Department of State. 2020. február 29.

Afghanistan. Stratfor. <https://worldview.stratfor.com/region/south-asia/afghanistan > Hozzáférés: 2020. július 4.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

lösszel borított síkságokra, amely területek gazdagok ásványkincsekben és földgázban.3 Természeti erőforrásai közt megtalálhatók a modern iparágakhoz szükséges ritkafémek, mint a lítium, tantál, cézium, berillium, ón, továbbá drágakövek és piezo-optikai alapanyagok. Az ország csupán lítium tartaléka hárommillió tonna.4 Ezen kívül Afganisztán rézből is hatalmas készletekkel rendelkezik, különösen Mesz-Ajnakban, mely terület negyven kilométerre helyezkedik el Kabultól délnyugatra. Becslések szerint 11,3–17 millió tonna réz, 7700 tonna ezüst, 600 ezer tonna kobalt és arany található az itteni bányákban. Mindemellett a Mesz-Ajnak melletti Közép-Ajnakban 140 millió tonna rézérc, Dél-Ajnakban 50 millió tonna rézérc és Nyugat-Ajnakban pedig 50 millió tonna rézérc található.5 Afganisztán exporttermékei közt fontos helyet foglalnak el a nyersanyagok, melyekből közel 998 millió US dollár értékben szállít partnereinek.6

Afganisztán földrajzi elhelyezkedése és domborzata Forrás: aftag.info

Geography. Afghanistan Online. <https://www.afghan-web.com/geography/ > Hozzáférés: 2020. július 6.

Ministry of Mines and Industries of the Democratic Republic of Afghanistan, Afghanistan Geological Survey. Geology and Mineral Resources of Afghanistan, Book 2. British Geological Survey, 2008. 5. 4

5 Copper Reserves in Afghanistan. Pajhwok Afghan News Special Mines Page. <http://mines.pajhwok.com/ content/copper-reserves-afghanistan > Hozzáférés: 2020. július 10.

Afghanistan Trade. Wold Integrated Trade Solution. <https://wits.worldbank.org/countrysnapshot/en/AFG > Hozzáférés: 2020. július 28. 6

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Afganisztán népessége csaknem 39 millió fő.7 Társadalma törzsi alapokra épül és kevéssé városiasodott – a lakosság kétharmada vidéken él.8 Az ország etnikailag sokszínű és kulturálisan igen eltérő csoportok élnek a területén. A népességet 42%-ban pastuk, 27%-ban tádzsikok, 9%-ban hazarák, 9%-ban üzbégek, 3%-ban türkmének és 10%-ban egyéb népcsoportok alkotják.9 Az állam hivatalos nyelvei a pastu és a dari (más néven kabuli perzsa). Vallás szempontjából a lakosság 99%-a muszlim, ebből 84-89% szunnita, 10-15% pedig síita. A történelem során Afganisztán területe gazdaságilag és stratégiailag kiemelkedő fontosságú volt, itt futott keresztül az ókori Selyemút, amely összekötötte a nyugati és keleti civilizációkat.10 Az évszázadok alatt számos uralkodó hódította meg az ország területét, az etnikailag és kulturálisan tagolt Afganisztán csupán az 18. században kezdett el állammá fejlődni és 1747-ben jött létre mai nevén.11 Az 1800-as években belekeveredett a középázsiai nagy hatalmi játszmába, amely nagyban akadályozta önálló fejlődését, s szuverenitását is csupán az első világháború lezárását követően kezdhette el teljes körűen gyakorolni.12 A második világháború után Afganisztán szerepe, mint ütközőállam ismét megerősödött, ugyanis a Szovjetunió szuperhatalommá erősödött, Nagy-Britannia kivonult a térségből, a szintén szuperhatalom Egyesült Államok pedig átvette a helyét.13 A geopolitikai szempontból14 a központi területek (Heartland, magterület) és a peremvidék (Rimland) találkozásánál fekvő ország a hidegháború során egy inkább passzív ütközőzóna funkcióját töltötte be.15

Afghanistan Population. Worldometer. <https://www.worldometers.info/world-population/afghanistanpopulation/ > Hozzáférés: 2020. július 16. Pontos lélekszám: 38,968,829

Afghanistan Demographics. Worldometer. <https://www.worldometers.info/demographics/afghanistandemographics/ > Hozzáférés: 2020. július 16. 8

Afghaistan. World Directory of Minorities and Indigenous Peoples. <https://minorityrights.org/country/ afghanistan/ > Hozzáférés: 2020. július 6. 9

Dan Cruickshank: Afghanistan: At the Crossroads of Ancient Civilisations. BBC. <http://www.bbc.co.uk/ history/recent/sept_11/afghan_culture_01.shtml > Hozzáférés: 2020. július 17.

A Historical Timeline of Afghanistan. PBS NewsHour. 2014. december 31. <https://www.pbs.org/newshour/ politics/asia-jan-june11-timeline-afghanistan > Hozzáférés: 2020. július 17.

Horváth Jenő: Afganisztán – egy állam és nemzet kialakulása a nagyhatalmi érdekek ütközőterében. Grotius, 2010. <http://www.grotius.hu/doc/pub/YMOWFJ/2010_187_horvath_jeno_afganisztán.pdf > Hozzáférés: 2020. július 17. 2–5.

Members and other Participants of NAM Movement. <https://scholarship-positions.com/wp-content/ uploads/2020/02/NAM-Member-Countries.pdf > Hozzáférés: 2020. július 19.

A geopolitika definiálásával több szerző is foglalkozott már, az elemzés az alábbi fogalmat veszi alapul: „a geopolitika a nemzetközi politikai hatalomnak a földrajzi környezettel való kapcsolatára utal”. Forrás: Saul B. Cohen: Geography and Politics in a World Divided. London, Methuen, 1964. 24.

Ezen két fogalom megalkotását Halford J. Mackinder, brit földrajztudóshoz és Nicholaj J. Spykman, amerikai politológushoz lehet a, akik a 20. század első felében készítették el átfogó téziseiket. Mackinder nagy hangsúlyt helyezett az eurázsiai kontinens sajátos leírására. Nézetei szerint a világ egymástól elszigetelt térségekből áll, melyeknek mind sajátos funkciójuk van. A központi pozíciónak a Heartland, azaz „magterület” örvend, melyben Eurázsia kontinentális tömege koncentrálódik. Spykman, ezzel szemben a geopolitika dinamikájának forrását nem a belső kontinentális területekben, hanem a külső, nyílt óceánhoz kapcsolódó peremterületben, a Rimlandben látta. Mindkét kutató egy-egy új nézőpontot alkotott a geopolitika világában, amelyet a későbbiekben más szerzők is felhasználtak saját munkáikhoz, így ezen definíciók a mai napig tovább élnek. Forrás: Eldar Ismailov – Vladimer Papava: The Heartland Theory and the Present-Day Geopolitical Structure of Central Eurasia. Rethinking Central Eurasia, Central-Asia-Caucasus Institute & Silk Road Studies Program 2010. <https://www. silkroadstudies.org/resources/pdf/Monographs/1006Rethinking-4.pdf > Hozzáférés: 2020. július 10. 89. 15

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

A Heartland és a Rimland elhelyezkedése Eurázsiában Forrás: Wikipedia

Napjainkra azonban Afganisztán aktív geopolitikai szereplővé vált, ugyanis az elmúlt harmincöt évben szüntelenül befolyásolta a régió életét, stabilitását és biztonsági helyzetét. Szinte már „negatív” szereplőként tekinthetünk rá a területén dúló háború és az ott tevékenykedő szélsőséges, terrorista csoportok miatt. Az afgán nemzeti identitást és az ország mindenkori külpolitikai stratégiáját geopolitikai pozíciója és földrajzi elzártsága nagy mértékben befolyásolja. Egy Afganisztánhoz hasonló pici, kontinentális ország, külpolitikai döntéshozatalában a politikai irányvonalakat nem megalkotja, hanem inkább csak elfogadja a globális tendenciákat.16 Ezért is fontos elemeznünk, hogy az egyes térségbeli vagy azon kívüli államoknak milyen szándékaik vannak Afganisztánnal, mivel törekvéseikkel aktívan alakíthatják a régió életét.

OROSZORSZÁG Oroszország (korábban a Szovjetunió) és Afganisztán kapcsolata évszázados múltra tekint vissza. A tizenkilencedik századtól a huszadik század második feléig a két ország baráti kapcsolatot ápolt: 1926-ban semlegességi szerződést írtak alá egymással, mely garantálta számukra a kölcsönös megnemtámadást. Afganisztán kezdetben a britekkel, majd a szovjetellenes amerikai blokkal szembeni ütközőzóna szerepét töltötte be az orosz/szovjet külpolitikában.17 A két állam kapcsolata az 1970-es évek második felében romlott meg, Mariam Safi – íBismellah Alizada: Integrating Afghanistan into the Belt and Road Initiative. Friedrich Ebert Stiftung, 2018 augusztus. 15-16.

Douglas A. Borer: Soviet Foreign Policy Towards Afghanistan (1919-1988). Ripon College, 1985. ProQuest LLC, Ann Arbor, 2014. 32. A második cikk alapján mindkét fél vállalta, hogy tartózkodik a másik megtámadásától és nem tesz olyan lépéseket, amelyek politikailag vagy katonailag káros hatással lehetnek a másik államra nézve. Nem vesznek részt olyan szövetségekben vagy megállapodásokban, amelyek célja a másik állam elleni támadás. 17

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

amikor az afgán uralkodó megbuktatását követően az Afgán Népi Demokratikus Párt (ANDP) közeledni kezdett az amerikaiakhoz. A szovjet vezetés ezen okból 1979-ben az afganisztáni intervenció mellett döntött és megkezdték bevonulásukat az országba, ahol az 1989-es kivonulásukig kilenc évet töltöttek folyamatos háborúzással.18 Ezen konfliktus nagyban rányomta pecsétjét a két ország bilaterális kapcsolatainak fejlődésére az elmúlt harminc évben. A háborús múlt ellenére Oroszországnak napjainkban is fontos a terület geopolitikailag és geostratégiailag egyaránt. Az orosz geopolitikai iskola szemszögéből nézve Oroszország magterület, s ebből következően az eurázsiai regionális integrációban és befolyásának a peremterületekre való kiterjesztésében érdekelt.19 Alekszandr Dugin, orosz politikai gondolkodó és stratéga20 szerint mindez egyfajta terjeszkedést, más kifejezéssel élve „birodalomépítést” követel meg az orosz féltől, akinek a múltban elvesztett befolyási övezeteire újból szükséges kiterjesztenie hatalmát.21 Oroszország eurázsiai hatalom és erő, akinek emiatt célja az eurázsiai kontinens ellenőrzése, nem csupán a magterületen, hanem a tengerparti peremvidékeken is, kitörve így „az Egyesült Államok által Oroszoroszág köré vont peremterületek gyűrűjéből”.22 Már a nyolcvanas évekbeli afganisztáni bevonulást is lehet ilyen törekvésként értékelni.23 Moszkva saját befolyásának erősítésével nem csupán geopolitikailag, hanem stratégiailag is fontosnak tartja a nyugati stratégiai befolyás mérséklését a régióban. Mindennek ellenére fontos leszögezni, hogy a geopolitika egy semleges fogalom, s szinte bármilyen hódító magatartás alátámasztására lehetséges jól hangzó geopolitikai érveket találni.24 Oroszország ismét globális szereplőként kezd megjelenni a világpolitikában és törekszik régi nagyhatalmi státuszának visszaállítására részben a múltban a befolyása alatt állt területek visszaszerzésével. Továbbá a közép-ázsiai béke és biztonság fenntartásában, ekképpen Afganisztán stabilitásában is érdekelt, mivel annak az egész régióra kiterjedő destabilizáló hatása van.25 Saját, a térséget érintő biztonsági megfontolásai tükröződnek a 2016-os külpolitikai koncepciójában, ami tartalmazza, hogy Afganisztán instabilitása nagy Galántay Ervin: A szovjet-afgán háború (1979-1988) két oldalról, három kiadvány tükrében. Hadtörténelmi Közlemények, 115. évf. 4. sz. (2002) 17.

Leonid Savin: Geopolitics of South Asia and Interests of Russia. Geopolitika.ru, 2020.03.12. <https://www. geopolitica.ru/en/article/geopolitics-south-asia-and-interests-russia > Hozzáférés: 2020. július 12.

Alekszander Dugin nemzetközi megítélése vitatott napjainkban, főként szélsőséges Nyugat-ellenes nézetei miatt. Karrierjét tekintve a kétezres években tett szert népszerűségre Oroszországban és vált közszereplővé. Szerepe volt a geopolitikai szemlélet és az eurázsianizmus visszahozatalában, azonban filozófiája zavaros, esetenként nem koherens. Mindenkori pozícióját nagyban befolyásolja az orosz vezetés kommunikációs stratégiája, melyhez mérten szorul ki vagy jut jelentősebb szerephez a különböző csatornákon, így egyfajta eszköze az orosz politikának. 20

Alekszander Dugin: A geopolitika alapjai. Geopolitika és biztonság kötet. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2006. Szerkesztette: Gazdag Ferenc 125. 21

Dugin. 135.

Dugin. 158.

Colin S. Gray: A geopolitika hatása a nemzetközi biztonságra. Geopolitika és biztonság kötet, Zrínyi Kiadó, Budapest, 2006. Szerkesztette: Gazdag Ferenc. 23. 24

25 Committee on International Affairs of the State Duma: Strategic course of Russia with the member states of the Commonwealth of Independent States. The State Duma of the Federal Assembly of the Russian Federation. 2018. augusztus 12. <http://interkomitet.com/foreign-policy/basic-documents/strategic-course-of-russia-with-themember-states-of-the-commonwealth-of-independent-states/ > Hozzáférés: 2020. július 17.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

biztonsági fenyegetést jelent Oroszország számára, különösen a terrorizmus és az illegális drogkereskedelem terén, amelyeknek Moszkva a vissza- és kiszorítására fog törekedni.26 Oroszország egy olyan destabilizált régióként tekint a térségre, amelyet neki kell stabilizálnia, gátat szabva a terrorizmus terjedésének, hogy az dominó-effektusként ne terjedhessen át az Afganisztánnal szomszédos országokra, majd Oroszországra.27 Moszkvának saját biztonságán túl meghatározó jelentőségű a FÁK tagállamok stabilitása és biztonsága is, mivel a posztszovjet területeket célzó gazdasági és politikai integrációs törekvései csak stabil állami keretek közt valósíthatók meg. Ehhez elengedhetetlen a drogkereskedelem, szélsőségesség és terrorizmus Afganisztán felőli spilloverének megakadályozása. Oroszország a két Afganisztánnal határos FÁK tagállamra, Tádzsikisztánra és Üzbegisztánra emiatt kiemelten is figyel.28 Az orosz–üzbég és orosz–tádzsik kapcsolatok érintik a gazdasági, védelmi és biztonsági dimenziókat, valamint az ott élő orosz kisebbségek jogainak biztosítását.29 Moszkva különféle katonai együttműködési megállapodásokkal, például modernizációs projektekkel és katonai beszerzésekre vonatkozó szerződésekkel támogatja az üzbég és tádzsik haderőt.30 Emellett hadgyakorlatok keretei között is igyekszik növelni a kooperáció mértékét a közép-ázsiai országokkal, a Centr-2019 gyakorlat forgatókönyve is a régió biztonságának megőrzésére és javítására irányult.31 Üzbegisztán és Tádzsikisztán nem csak az Afganisztánhoz való földrajzi közelségük miatt, hanem a Kabullal ápolt kapcsolataikból kifolyólag is fontosak Moszkvának, ugyanis Oroszország ezeket felhasználva is közeledhet Kabulhoz. A két Afganisztánnal határos FÁK tagállam közül Tádzsikisztán inkább biztonsági szempontokat szem előtt tartva figyel oda az országra, míg Üzbegisztán közeli kapcsolatokat ápol déli szomszédjával. 2017-ben az afgán és üzbég államfők egy együttes nyilatkozatot írtak alá, amelyben megerősítették szándékukat a kettejük közti bilaterális kapcsolatok további fejlesztésére politikai, kereskedelmi, gazdasági, közlekedési, kommunikációs, kulturális és humanitárius dimenziókban. Emellett elkötelezettségüket mutatták ki a terrorizmus, szélsőségesség, illegális migráció és drogkereskedelem elleni harcra

26 Foreign Policy Concept of the Russian Federation, 2016. november 30. <https://www.mid.ru/en/foreign_policy/ official_documents/-/asset_publisher/CptICkB6BZ29/content/id/2542248 > Hozzáférés: 2020. július 12. 97. 27 Stephen Blank – Younkyoo Kim: Making Sense of Russia’s Policy in Afghanistan. Russie NEI Reports, No. 24., Ifri, September 2018. 19–21.

Cтраны Cодружества Hезависимых государств. <http://www.cisstat.com/rus/ciscountry1.htm > Hozzáférés: 2020. július 17. 28

David G. Lewis: Return to Kabul? Russian Policy in Afghanistan. Security Insights, no 60. 2020. június. <https://www.marshallcenter.org/sites/default/files/files/2020-06/SecurityInsights_60_1.pdf > 29

30 Azima Akhmatova: With US Afghan exit, Russia eyes Central Asian security. 2020. május 7. The Interpreter. <https:// www.lowyinstitute.org/the-interpreter/us-afghan-exit-russia-eyes-central-asian-security > Hozzáférés: 2020. július 17. 31 Россия помогает Таджикистану и Киргизии противостоять проникновению боевиков из Афганистана. Министерство обороны Российской Федерации (Минобороны России). <https://function. mil.ru/news_page/country/more.htm?id=12228564@egNews > 2019.04.29. Hozzáférés: 2020. július 28. <http://eng.mil.ru/en/news_page/country/more.htm?id=12155458@egNews >

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

és az afgán békefolyamat előmozdítására.32 Gazdasági vonatkozásban több mint negyven exportszerződést írtak alá, összesen több mint 500 millió dollár értékben.33 Taskent nagy hangsúlyt fektet a Kabullal való gazdasági kapcsolatainak fejlesztésére, hiszen közlekedés és szállítás szempontjából az óceánhoz is Afganisztánon keresztül vezet számára a legrövidebb út. Az üzbég export értéke 2019-ben 2,34 millió USA dollár volt.34 Üzbegisztán bilaterális kapcsolatai kiterjesztésével konstruktív szerepet játszik Afganisztán életében, miközben igyekszik szert tenni egy regionális vezető szerepre, hogy az ország kulcsfontosságú gazdasági partnereként jelenhessen meg.35 Ezen közeli kapcsolatát a jövőben Oroszország is igyekszik kihasználni. Gazdasági- és energiastratégiai szempontból Oroszországnak fontos, hogy hozzáférhessen a közép-ázsiai régió szénhidrogénjeihez és ellenőrzése alatt tudhassa a térségben folytatott kereskedelmet, limitálva más szereplők befolyását. Afganisztán is egy potenciális gazdasági folyosó és ásványkincslelőhely, ahol azonban a jelenlegi befektetési tervek egyike sem vonja be partnerként Oroszországot. Az afgán projektekből való kimaradása veszélyezteti Moszkva domináns szerepét, amelyre vágyik. 2001-ben volt példa bilaterális tárgyalásokra Afganisztán és Oroszország közt, azonban mindössze retorikai szinten ragadtak. Az afgán beruházások pénzigénye fedezhetetlen volt Oroszország számára, s az elkövetkezendő évek során nyilvánvalóvá vált, hogy Moszkva elvesztette az Afganisztán feletti gazdasági háborút Indiával, Iránnal, Kínával és Pakisztánnal szemben. A mesz-ajnaki bányák kitermelési jogának kínai kézbe kerülése különösen rosszul érintette az orosz felet, hiszen a bányákat szovjet geológusok fedezték fel és térképezték fel annak reményében, hogy a Szovjetunió tárja majd fel őket.36 Az elmúlt évek során az Afganisztán és Oroszország közötti export és import mértéke is elenyésző volt, különösképpen Kínához, Iránhoz, Indiához és Pakisztánhoz mérten.37 A jelenlegi orosz–afgán kapcsolatokat illetően, Oroszország a 2001-ben kitört afganisztáni konfliktusba nem kívánt nyíltan katonailag beavatkozni, tekintve az Afganisztánnal való háborús múltját a nyolcvanas években. A konfliktus rendezését ezért inkább a Kollektív

32 Joint Statement by the President of the Republic of Uzbekistan and the President of theIslamic Republic of Afghanistan. Official Website of the Islamic Republic of Afghanistan. 2017. december 5. <https://president.gov. af/en/News/056666 > Hozzáférés: 2020. július 25. 33 Documents have been signed. Official Website of the President of Uzbekistan. 2017. december 5. <https:// president.uz/en/lists/view/1315 > Hozzáférés: 2020. július 25.

Внешняя торговля-экспорт (по странам). Государственный Комитет Республики Узбекистан По Статистике. <http://web.stat.uz/open_data/ru/7.1%20External%20trade-exports_rus.pdf > Hozzáférés: 2020. július 27. 34

Enhancing Security and Stability in Afghanistan. Department of Defense, USA. Report to Congress. 2020. június. 26.

Kaneshko Sangar: Afghanistan’s significance for Russia in the 21st Century: Interests, Perceptions and Perspectives. Politics in Central Europe, Vol 12, No 1, 2016. 66–70. 36

UN Comtrade Database. <https://comtrade.un.org/Data/ > <https://comtrade.un.org/Data/ >

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Biztonsági Szerződés Szervezetén (CSTO)38 keresztül képzelte el, azonban az amerikaiak elutasították a CSTO-val való együttműködést a kérdésben. Moszkvának így egy másik utat kellett találnia a háttérben történő beavatkozásra. Mivel az amerikaiak által támogatott kabuli kormány elzárkózott az oroszok közeledésétől, Moszkva az afgán árnyékkormánnyal, a tálib mozgalommal kezdett kapcsolatokat kialakítani és nyújtott számukra támogatást.39 Ezen túlmenően magasabb szintű párbeszéd és együttműködés elindításával kívánt hozzájárulni a konfliktus rendezéséhez. 2014 után aktív diplomáciai támogatással és mediátori szerep felvállalásával szerette volna kezelni a fő kihívásokat – a terrorizmust és drogkereskedelmet – hogy ezek visszaszorításával is segítse a háború minél hamarabbi lezárását.40 2016-ban kezdődtek meg a Moszkva által szervezett tárgyalások az Afganisztán jövőjének alakításában elkötelezett külföldi országokkal, kezdetben három résztvevővel. 2017-re még hat ország csatlakozott a párbeszédhez, majd 2018-ban a tálibok és az afgán Béke Tanács (High Peace Council) is bekapcsolódott, bár a kabuli kormánytól nem érkeztek hivatalos képviselők. Az afgánok közti belpolitikai párbeszéd elindítása akadályokba ütközött, mivel a tálibok visszautasították a Gháni vezette afgán kormánnyal való tárgyalásokat.41 2019 februárjában Kína, Oroszország és az Egyesült Államok közösen tárgyalóasztalhoz ültek és egyeztetéseket kezdtek Afganisztán ügyében. Mindhárom oldal megegyezett abban, hogy tiszteletben tartja Afganisztán szuverenitását, függetlenségét és területi integritását, illetve azt is, hogy nem avatkoznak be a belügyeibe és az afgán lakosság érdekeit szem előtt tartva mozdítják elő a békefolyamatot. Közös nyilatkozatuk második pontjában kifejezték támogatásukat egy inkluzív, afgánok által vezetett békefolyamat felé, és felajánlották ehhez tanácsadói és mediátori szolgálatukat.42 Oroszországnak mindennek ellenére nem sikerült elindítania azt a tárgyalásos afgán békefolyamatot, amelyet az Egyesült Államoknak 2020 februárjában igen. Moszkva ezáltal kiszorult az afgán tárgyalásokból, amely befolyásszerzési lehetőségeit is korlátozza a régióban. Az egyetlen konkrét kapcsolata, amelyen keresztül beleszólhatna a békefolyamat alakulásába, a tálibokkal van. Az orosz–tálib kapcsolatok körül az évek során több „botrány” került napvilágra, a legutóbbi 2020 júniusában, amikor amerikai hírszerzési információk szerint Oroszország anyagi támogatásban részesítette a tálib mozgalmat, annak érdekében, hogy a tálib harcosok amerikai katonákat gyilkoljanak. A New York Times-ban megjelent cikk a hírt az amerikai hírszerzés egy jelentésén túl, a G.R.U.

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete 1994-ben jött létre, tagjai Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia. A szerződés negyedik cikkjében kimondták a kollektív védelem kötelezettségét, tehát amennyiben a szerződés egy részes állama agressziónak van kitéve, akkor azt minden részes állam elleni agressziónak tekintik. Agresszió esetén pedig a szerződő felek támogatják a megtámadott tagállamot, alkalmazva a kollektív védelem jogát az ENSZ Alapokmányának 51. cikke alapján. <https://en.odkb-csto.org/25years/ > Hozzáférés: 2020. július 16. 38

Tayyab Baloch: Why Washington Walked Away from Moscow-led Afghan Peace Talks. Geopolitika.ru. <https://www. geopolitica.ru/en/article/why-washington-walked-away-moscow-led-afghan-peace-talks > Hozzáférés: 2020. július 12. 39

Ekaterina Stepanova: Russia and the Afghan Peace Process. PONARS Eurasia Policy Memo No. 618. 2019. október. 2.

Ekaterina Stepanova. 3.

U.S. Department of State: Joint Statement on Trilateral Meeting on Afghan Peace Process. 2019. április 26. <https:// www.state.gov/joint-statement-on-trilateral-meeting-on-afghan-peace-process/ > Hozzáférés: 2020. július 19. 42

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

orosz titkosszolgálat és tálibok közötti pénzmozgásra alapozta.43 Mindezt a Kreml és a tálib vezetőség is egyaránt tagadta, valamint Trump is kijelentette, hogy ilyesmiről sosem informálták.44 Az üggyel kapcsolatban Frank McKenzie tábornok, az amerikai Központi Parancsnokság parancsnoka is nyilatkozott, miszerint az Oroszországról szóló hírek habár aggasztók, az orosz támogatások mégsem közvetlenül felelősek az amerikai katonák haláláért.45 Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter sajtótájékoztatójában hangsúlyozta, hogy az orosz vezetés támogatja az afgán békefolyamatot és nem kívánja a háborúskodás további elhúzódását okozni ilyenféle tettekkel.46 Oroszországnak nem áll érdekében az amerikaiak közvetett támadása, mely megakadályozhatná a csapatkivonásra vonatkozó tervek végrehajtását, hiszen az amerikai kivonulás lehetőséget biztosíthat Oroszország számára, hogy megerősítse közép-ázsiai pozícióját. Ha nem is nyíltan, akkor a háttérből közvetetten regionális intézményeken (CSTO, SCO), valamint olyan államokon keresztül, mint Tádzsikisztán és Üzbegisztán, amelyek – mint láthattuk – az Afganisztánban élő nagyszámú kisebbségeiknek és gazdasági kapcsolataiknak köszönhetően befolyással bírnak Kabulra és egyben szoros kapcsolatban állnak Moszkvával. Az oroszok FÁK országokkal való katonai együttműködése esélyt nyújthat a későbbiekben a védelmi integráció magasabb szintre emelésére és ennek Afganisztánra való kiterjesztésére is.

KÍNA Kína a történelem folyamán nem ápolt olyan közeli diplomáciai kapcsolatot Afganisztánnal, mint Oroszország, valamint az évtizedek óta zajló afgán konfliktusba Moszkvához hasonlóan nem csatlakozott be katonailag. Geopolitikai szempontból a hatalmi versenyek színtereként látja Afganisztánt, ahol főként Indiával szemben száll harcba saját érdekeinek biztosítása érdekében. Elsősorban a Sanghaji Együttműködési Szervezetén (SCO) keresztül alakítja a térség életét, az energiabiztonság garantálása, a térség nyújtotta tranzit lehetőségek kihasználása, valamint a stabilitás és biztonság fenntartása szempontjából.47 Továbbá törekszik az amerikaiak befolyásának korlátozására országának nyugati határán, regionális pozíció-

43 Suspicions of Russian Bounties Were Bolstered by Data on Financial Transfers. The New York Times, 2020. július 1. <https://www.nytimes.com/2020/06/30/us/politics/russian-bounties-afghanistan-intelligence.html > Hozzáférés: 2020. júlus 8. 44 Michael Crowley – Eric Schmitt: White House Dismisses Reports of Bounties, but Is Silent on Russia. The New York Times. 2020. július 1. <https://www.nytimes.com/2020/07/01/us/politics/trump-russiabounties-taliban.html?auth=login-email&login=email > Hozzáférés: 2020. július 8. 45 Ryan Browne – Paul LeBlanc: Top US general says Russian bounty intelligence ’wasn’t proved’ but ’proved enough to worry me’. 2020. július 8. <https://edition.cnn.com/2020/07/07/politics/us-russia-afghanistanbounty-intelligence/index.html > Hozzáférés: 2020. július 8. 46 Ministry of Foreign Affairs of the Russian Federation: Foreign Minister Sergey Lavrov’s remarks and answers to questions during the online session “Russia and the post-COVID World,” held as part of the Primakov Readings international forum, Moscow, July 10, 2020. <https://www.mid.ru/en/web/guest/meropriyatiya_s_ uchastiem_ministra/-/asset_publisher/xK1BhB2bUjd3/content/id/4217691 > Hozzáférés: 2020. július 12.

Azamat S. Sulimanov – Albert V. Beloglazov: Geopolitical Interests of China in Central Asia. Revista San Gregoria, 2018. 146–149. 47

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

jának megerősítésével, mely következtében azonban Oroszországgal is konfrontálódhat.48 Kína afganisztáni befolyásszerzési törekvéseinek is van biztonsági olvasata. Kína számára az egyik elsőszámú biztonsági fenyegetést a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen tevékenykedő ujgur milíciák jelentik49, akikkel kapcsolatban kulcsfontosságú, hogy megakadályozza, hogy külföldi támogatottságot szerezzenek vagy menedéket találjanak a környező országokban.50 Határain belül is aktívan fellép az ujgur milíciák és a terrorizmus ellen51 és nemzetközi kitekintésben is biztosítani kívánja, hogy további Kína-ellenes milíciák ne juthassanak át Kínába Afganisztánból (vagy más államokból), valamint az ujgur milíciák se kaphassanak támogatást például a táliboktól. Peking elsődleges biztonsági érdekei Közép-Ázsia, Afganisztán és Pakisztán tágabb térségében arra összpontosulnak, hogy megakadályozzák a ujgurok szélsőséges tevékenységeit, a milíciák támogatását, valamint a kínai ujgur közösség fokozott iszlámizációját, mobilizációját és átszivárgását Afganisztánba, ahol 1996 és 2001 között pár csoportjuk biztonságos menedékre talált tevékenységük folytatásához.52 Annak érdekében, hogy az ujgur mozgalmak ne találhassanak szövetségesekre a tálibok közt, 2010-ben Kína együttműködést kezdeményezett a tálib mozgalommal, emellett pedig Pakisztánnal és a tálibok pakisztáni támogatóival is jó kapcsolatokat ápol. Kína kezdetben háromoldalú párbeszédet kezdeményezett Afganisztánnal és Pakisztánnal, majd 2016-ban csatlakozott egy négyoldalú koordinációs csoporthoz az Egyesült Államokkal, Pakisztánnal és Afganisztánnal közösen. A csoport célja olyan témák megvitatása volt, mint a tálibok csatatéren tapasztalható előre törésének megállítása, egy stabil Afganisztán kialakításához nyújtott regionális támogatás biztosítása, és a tálibokkal való tárgyalások megkezdése.53 Kína befolyásszerzése a régióban - a biztonsági megfontolások ellenére - a katonai eszközök helyett inkább gazdasági dimenzióban történik. Az ország az egyik legnagyobb gazdasági partnere Afganisztánnak, Irán, Kazahsztán, Pakisztán és Üzbegisztán mellett. Kína Afganisztán második legnagyobb exportőre,54 elsősorban az „Egy övezet egy út”, másik nevén az „Út és övezet” kezdeményezés (Belt and Road Initiative, BRI) keretein

48 Vanda Felbab-Brown: A BRI(dge) too far: the unfulfilled promise and limitations of China’s involvement in Afghansitan. Global China. <https://www.brookings.edu/wp-content/uploads/2020/06/FP_20200615_china_ afghanistan_felbab_brown.pdf > Hozzáférés: 2020. július 29. 10. 49 Az ujgurok egy muszlim-török eredetű népcsoport, akik többsége Kínában a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen él. Kulturális és etnikai szempontból közel állnak a közép-ázsiai nemzetekhez. 50 The Ughurs and the Chinese state: A long history of discord. BBC. 2020. július 20. <https://www.bbc.com/ news/world-asia-china-22278037 > Hozzáférés: 2020. július 29. 51 Kínai beszámolók alapján 2014 óta Hszincsiangban 1 588 terrorista csoportot számoltak fel, 12 995 terroristát tartóztattak le, 2 052 robbanószerkezetet foglaltak le, 30 645 embert büntettek meg illegális vallási tevékenységért, és 345 229 illegális vallási anyagot koboztak el. China SCIO: The Fight Against Terrorism and Extremism and Human Rights Protection in Xinjiang. 2019. március 19. <http://english.scio.gov.cn/201903/19/content_74585093_0.htm > Hozzáférés: 2020. július 29.

Vanda Felbab-Brown. 3.

Vanda Felbab-Brown. 4.

World Integrated Trade Solution. <https://wits.worldbank.org/CountryProfile/en/Country/AFG/Year/LTST/ TradeFlow/EXPIMP/Partner/by-country# > Hozzáférés: 2020. július 29. 54

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

belül, mely a közép-ázsiai régió legmeghatározóbb kínai projektjének számít.55 Mivel a BRI célja Eurázsia összekapcsolása a nemzetközi gazdasági együttműködés fokozásával és hosszútávú geopolitikai alapok kialakításával, ezért nagyszerűen illeszkedik Kína biztonsági koncepcióiba, amelyek a gazdasági együttműködés révén hangsúlyozzák a közös biztonságot. Jelenleg Afganisztánnak a Kína–Pakisztán Gazdasági Folyosó, az Öt Nemzet Vasútvonala (Five Nations Railway) és a „Digitális Selyemút” keretein belül van lehetősége bekapcsolódni a régió életébe. Ezek a projektek mind Kína, mind Afganisztán számára előnyösek: Kínának biztosíthatják a legrövidebb összeköttetést az energiagazdag Közép-Ázsia és az energiaszegény Dél-Ázsia közt, valamint a Távol-Kelet, a Közel-Kelet és Európa közt; Afganisztánnak pedig lehetősége nyílhat, hogy ismét központi szerepet vállaljon az eurázsiai kereskedelemben, mint ahogyan azt az ókorban tette. Az afgán vezetés számára prioritás, hogy az ország visszaszerezhesse régi pozícióját és kiléphessen az évszázadokkal ezelőtt rákényszerített ütköző zóna szerepéből.56 Kabul és Peking már a 2016-ban megkötött bilaterális szerződésükben is kiemelten fontos szerepet szántak a BRI-nek, mely Kína számára nagyban előnyös, hiszen a szegényes infrastruktúrával rendelkező Afganisztán kedvező piacot biztosít a kínai befektetők számára.57 A közlekedésen túl az afganisztáni ásványkincsek szintén fontosak Kína számára, hiszen azok elengedhetetlenek a modern technikai eszközök gyártásához, melyekben az ország élen jár. A bányászat terén a kínai Metallurgical Group Corporation (MCC) állami cég az afgán mesz-ajnaki rézbányák felett harminc évre kapta meg a kitermelői jogot 2008-ban. Az infrastruktúra hiánya és a rossz biztonsági környezet következtében azonban nem tudták megkezdeni a kitermelést. Kezdetben 2016-ra remélték a bányászat megkezdését, viszont ez máig nem következett be.58 A mesz-ajnaki bányák inaktivitása az elmúlt tíz évben körülbelül kétmilliárd dollárnyi bevétel elvesztését jelentette az afgán kormány számára, akik továbbra

55 A programot 2013-ban indította el a kínai állam, Xi Jinping indonéziai hivatalos látogatása során jelentette be. A BRI két pillérre épül, egy szárazföldi (Silk Road Economic Belt) és egy tengeri (Maritime Silk Road) vonalra. A kezdeményezés öt legfőbb pontja a bizalomépítés, a kölcsönösen előnyös kooperáció és segítségnyújtás, a szabad munkaerőáramlás, a nyitottság és az inkluzivitás. A BRI egy olyan fejlesztési program kíván lenni, amely az ázsiai országok számára biztosítja az infrastrukturális és intézményi összeköttetést, elősegíti a kereskedelmi kapcsolatok kialakítását, a tőkeáramlást és a különböző kultúrák békés együttélését. Azonban a BRI-nek nincsen konkrét definíciója és résztvevői listája. A különböző állami tulajdonban lévő cégek és magánvállalatok is egyaránt folytatnak olyan fejlesztési programokat, amelyek beleillenek a kezdeményezés profiljába. A BRI összekapcsolhatósági projektjei elősegítik az övezet és az út mentén fekvő országok fejlesztési stratégiáinak összehangolását, a régió piaci potenciáljának kiaknázását, előmozdítják a beruházásokat és a fogyasztás növekedését, s munkalehetőségeket teremtenek. Forrás: China’s National Development and Reform Commission, Chinese Ministry of Foreign Affairs, Chinese Ministry of Commerce: Vision and Acition on Jointly Building Silk Road Economic Belt and 21st-Century Maritime Silk Road. 2015. március 28. <https://reconasia-production.s3.amazonaws.com/media/filer_public/e0/22/e0228017-746346fc-9094-0465a6f1ca23/vision_and_actions_on_jointly_building_silk_road_economic_belt_and_21st-century_ maritime_silk_road.pdf > Hozzáférés: 2020. július 10. 5–9.

Mariam Safi – Bismellah Alizada. 6–15.

Ministry of Foreign Affairs of the People’s Republic of China: Joint Statement between the People’s Republic of China and the Islamic Republic of Afghanistan. 2016. május 18. <https://www.fmprc.gov.cn/mfa_eng/ wjdt_665385/2649_665393/t1367681.shtml > Hozzáférés: 2020. július 10. 57

United Nations Country Team in Afghanistan: Natural Resource Management and Peacebuilding in Afghaistan. 2013 május, United Nations Environment Programme. 38. 58

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

is sürgetik a szerződés végrehajtását.59 Emellett érdekesség, hogy Nangarhár tartományban, Goszta kerületben illegális bányászatra lettek figyelmesek a hatóságok, amelyben kínai szerepvállalás is feltételezhető. A Durand-vonal mentén az elmúlt tizenöt évben közel nyolcvan nyersanyaglelőhelyet bányásztak ki illegálisan. Jelenleg naponta körülbelül ötven tonnányi ásványkincset, főként drága és féldrága köveket termelnek ki és szállítanak Pakisztánba és Kínába. A helyiek beszámolói alapján kínai személyek felügyelik a munkálatokat. Az illegális tevékenységek felfedezése után az afgán bányászatért és petróleumért felelős minisztérium megpróbált véget vetni az illegális kitermelésnek, azonban az csak egy időre lassult le és hamarosan visszatért korábbi állapotába. A bűntény olyan komoly szervezést és anyagi hátteret igényel, hogy valószínűleg nem helyi lakosok követték és követik el. A drágakövek illegális bányászata mögött sokkal komolyabb szereplők rejtőznek.60 Kína jól felkészült a jövőbeli forgatókönyvekre – a kormánnyal és a tálibokkal is írt alá gazdasági irányultságú szerződéseket, mindkét féllel baráti kapcsolatokat kiépítve.61 A közép-ázsiai országoknak, köztük Afganisztánnak, még nincs elegendő tapasztalatuk a nemzetközi diplomáciai kapcsolatok ápolásában, emiatt a különböző külső faktorok könnyen befolyásolhatják őket. Kína ezt a helyzetet kihasználva gazdasági kapcsolatain keresztül politikai befolyásra is szert tehet Afganisztánban a jövőben, egy számára előnyös irányba terelve az ország fejlődését.62

Kína, Oroszország és Pakisztán afganisztáni exportja 2014–2018 között (Az ábrát a szerző szerkesztette) Forrás: World Integrated Trade Solution

59 Zabihullah Jahanmai: More than $2B Lost in Copper Mining Delays: Company. 2020. márciu 3. <https:// tolonews.com/business/more-2b-lost-copper-mining-delays-company > Hozzáférés: 2020. július 15. 60 Tamim Hamid – Abdullhaq Omeri: Report Shows Illegal Mining in Nangarhar. TOLOnews. 2020. március 28. <https://tolonews.com/business/report-shows-illegal-mining-nangarhar > Hozzáférés: 2020. július 15. 61 Syed Fazl-e Haider: China’s Deepening Diplomatic and EconomicEngagement in Afghanistan. The Jamestown Foundation, China Brief, Volume 20, Issues 6, 2020. April. 25–27.

Ablat Khodzhaev: The Central Asian Policy of the People’s Republic of China. Central Asia-Caucasus Institute & Silk Road Studies Program, China and Eurasia Forum Quarterly, Volume 7, No. I. 2009. 62

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

PAKISZTÁN Pakisztán és Afganisztán kapcsolatában mélyen a múltba nyúló történelmi és kulturális ellentétek figyelhetők meg. A fő konfliktusforrást még napjainkban is a 2 640 kilométer hosszú Durand-vonal, azaz az afgán–pakisztáni határ jelenti, amelyet az 1893-as brit megszállás alatt húztak meg.63 A vonal kettévágta az Afganisztán legnagyobb etnikumának számító pastu törzs szállásterületét, emiatt az ország nem ismerte el a határt, sőt háborút is indított a terület elfoglalására, valamint 1947-ben kérelmezte az indiai kormányzót, hogy csatolja vissza a térséget hozzá. Mindezzel azonban nem ért célt.64 Az afgán vezetés a mai napig csak egyfajta demarkációs vonalként tekint a Pakisztánnal közös határára, elutasító nézőpontját időről–időre ki is hangsúlyozza.65 Ezzel szemben Pakisztán a brit korona jogutódjaként megörökölt államhatárként definiálja a Durandvonalat és nem fogadja el, valamint felelőtlen és indokolatlan kinyilvánításnak tartja az afgánok ellenkező véleményét.66 A pastu nacionalizmus 20. századi kibontakozását követően nem egy, a határ kérdésének tisztességes rendezését követelő szervezet és mozgalom alakult. A pastu nacionalisták és törzsi harcosok, valamint a pakisztáni katonai egységek között rendszeressé váltak az összecsapások. A Durand-vonal legnagyobb problémája, hogy szüntelenül ellenségeskedést és instabilitást generál a régióban, akadályozva a két ország társadalmi, gazdasági és politikai fejlődését.67 A határvitához kapcsolódóan továbbá a Pakisztánban élő pastu kisebbség jelent komoly súrlódási felületet a két ország kapcsolatában. A pakisztáni pastu kisebbség aránya mintegy 15,4% az országban, ami harmincöt millió főt tesz ki.68 Ez megközelíti Afganisztán lakosságának lélekszámát és meghaladja az afganisztáni pastukét. Nem meglepő, hogy a történelem folyamán az afgánok fáradhatatlanul törekedtek a pastuk lakta területek visszaszerzésére, azonban gyenge és instabil államként sohasem voltak képesek érdekeiket hatékonyan érvényesíteni. A pakisztáni külpolitikában a geopolitikai szempontok inkább csak térképészeti reprezentációk szintjén maradnak, helyettük a biztonsági megfontolások a dominánsabbak.69 Afganisztán helyzetének értékelésekor Pakisztán az Indiával való feszült kapcsolatait is

Durand Line. Britannica. <https://www.britannica.com/event/Durand-Line > Hozzáférés: 2020. július 15.

Afgán-angol háborúk. Grotius. <http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=NSCTFG > Hozzáférés: 2020. július 15. 64

Ministry of Foreign Affairs of the Islamic Republic of Afghanistan: Ministry of Foreign Affairs Statement on Round the Clock Operationalization of Torkham Crossing. 2019. szeptember 20. <https://www.mfa.gov.af/ press-releases/1298-ministry-of-foreign-affairs-statement-on-round-the-clock-operationalization-of-torkhamcrossing.html > Hozzáférés: 2020. július 15. 65

66 Ministry of Foreign Affairs of the Government of Pakistan: Pakistan rejects Afghan Ministry of Foreign Affairs’ statement. 2019. szeptember 20. <http://mofa.gov.pk/pakistan-rejects-afghan-ministry-of-foreignaffairs-statement/ > Hozzáférés: 2020. július 15.

Mohammad Yar – Katona Magda Nasrin: A pastun kérdés. Pro Minorite folyóirat, 2013. nyár. 55–59.

The World Factbook: Pakistan. Central Intelligence Agency. <https://www.cia.gov/library/publications/theworld-factbook/geos/pk.html > Hozzáférés: 2020. július 15. 68

69 Maria Batos: Assessing Pakistan in Central Asia: Geopolitics, connectivity and opportunities. University of Nottingham, 2019. február 25. <https://theasiadialogue.com/2019/02/25/assessing-pakistan-in-central-asiageopolitics-connectivity-and-opportunities/ > Hozzáférés: 2020. július 28.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

mérlegeli, hiszen fő célja és stratégiai érdeke, hogy gátat szabjon India közép-ázsiai ambícióinak. A két ország hatalmi politikáját így Afganisztánra is kivetíti. Iszlámábád igyekszik szövetkezni olyan külföldi hatalmakkal, amelyeknek befolyásuk van Afganisztánban (például az Egyesült Államok és Kína), valamint Kabulban is egy Pakisztán-barát kormány hatalmában érdekelt. Többek közt emiatt kezdte el támogatni a tálibokat az 1990-es évek elején, akik ellensúlyozták a számára előnytelen, Indiával szimpatizáló, pastu nacionalizmust az országon belül.70 Pakisztán a Durand-vonal mentén támogatta a tálibok kiképzését, valamint egy volt azon három ország közül, amely elismerte a tálib vezetést Afganisztán legitim kormányának 1996 és 2001 között.71 Ráadásul az afgán-pakisztáni határ mentén az elmúlt harminc évben menedéket biztosított a felkelők és a terroristák számára, egy tálib „ütközőzónát” állítva maga és Afganisztán közé, mellyel egyben egy kontrollálhatatlan szörnyeteget is teremtett.72 A politikai feszültségek ellenére Afganisztánnak Pakisztán az egyik legnagyobb kereskedelmi partnere. 2010-ben közösen megújították és módosították az 1965-ös Afganisztán-Pakisztán Tranzitkereskedelmi Megállapodást, hogy lehetővé tegyék az afgán export átszállítását Pakisztánon keresztül az indiai Wagah határig, valamint Karacsi és Gwadar tengeri kikötővárosaiba. Cserébe a pakisztáni teherautók Afganisztán minden régiójába szállíthatnak. A szerződés rögzíti a két állam kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatainak erősítését, Afganisztán jogát a tengerhez való szabad hozzáféréshez és az áruk és járművek akadálymentes áramlását a két ország közt.73 Később, 2014-ben az afgán államfő pakisztáni látogatása során a két fél ambiciózus tervben tűzte ki az akkori 2,5 milliárd dolláros bilaterális kereskedelem 5 milliárd dollárra történő kibővítését.74 A két állam gazdasági kapcsolataira azonban kihatással van feszült és kiszámíthatatlan politikai viszonyuk. A határátkelőket gyakran lezárják, többek közt terrorista támadások következtében vagy retorzióként. Emiatt az évek során Afganisztán új, alternatív lehetőségek után kezdett kutatni annak érdekében, hogy gazdaságát és kereskedelmét kevésbé befolyásolhassa a pakisztáni áruk és szállítási útvonalak többször bizonytalan helyzete. Célja elérésért Kabul szorosabbra fűzte gazdasági kapcsolatait Iránnal, Kínával és Indiával, amellyel veszélyezteti Pakisztán meghatározó pozícióját a bilaterális gazdasági kapcsolatok terén, azonban komoly fenyegetést így sem jelent számára.75

Dr. Heinrich Kreft: The Geopolitical Importance of Pakistan. Institut für Strategie– Politik– Sicherheits– und Wirtschaftsberatung, Berlin. 1–3. <https://www.files.ethz.ch/isn/47558/Pakistan.pdf > Hozzáférés: 2020. július 29.

Dr. Naazir Mahmood: Pakistan’s Changing Geopolitics. The News on Sunday. 2020. január 12. <https://www. thenews.com.pk/tns/detail/597008-pakistans-changing-geopolitics > Hozzáférés: 2020. július 29.

72 Bijan Omrani: The Durend-Line: History and Problems of the Afghan-Pakistan Border. Asian Affairs, 40:2, 2009. 188–189.

Afghanistan-Pakistan Transit Trade Agreement, 2010. (APTTA). Preamble.

Afghanistan-Pakistan Trade Level to reach US$5 billion. Website of the Islamic Republic of Afghanistan. 2014. november 14. <https://president.gov.af/en/afghanistan-pakistan-trade-level-to-reach-us5-billion/ > Hozzáférés: 2020. július 28. 74

Aamir Latif: Pakistan reopens 2 routes for trade with Afghanistan. Anadolu Agency. 2020.06.20. <https:// www.aa.com.tr/en/asia-pacific/pakistan-reopens-2-routes-for-trade-with-afghanistan/1884146 > Hozzáférés: 2020. július 28. 75

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Diplomáciai kapcsolatok terén Kabul és Iszlámábád 2018-tól az Afganisztán-Pakisztán közti béke és szolidaritás terve (Afghanistan-Pakistan Action Plan for Peace and Solidarity, APAPPS) mentén működnek együtt. Az APAPPS fő pontjai közé tartozik az afgán békefolyamat támogatása, az egymás biztonságát fenyegető elemek elleni együttes fellépés, egymás államterületének tiszteletben tartása és a nyilvános vádjátékok elkerülése.76 A dokumentum különféle területeken biztosít átfogó és strukturált keretet az intézményi szerepvállalásra a két ország közötti bilaterális együttműködésben. Jelenleg öt munkacsoporttal dolgoznak: politikai-diplomáciai, katonai, hírszerzési, gazdasági és menekültügyi területeken.77 Pakisztán emellett az afgán békefolyamatban szintén aktívan szerepet vállal, sőt az amerikai–tálib békemegállapodás aláírására is meghívást kapott. A békéltetés során Iszlámábádnak lehetősége nyílik, hogy saját érdekei mentén formálja az afgán belpolitikát és a tálib mozgalmon, mint proxin keresztül alakítson ki egy Pakisztán-barát kormányt. Egy tálibokat is magába foglaló afgán kormány ugyanis ellensúlyozni tudná a jelenleg Indiához közeledő vezetés külkapcsolati törekvéseit.78 Ennek ellenére nem kívánja, hogy a tálib szerepvállalás túlsúlyba kerüljön a jövőbeli afgán kormányon belül, mivel nem érdekelt egy iszlám emirátus létrehozásában. Összességében a pakisztáni befolyás és kulcsszerep mindenkori biztosítása a célja. Ehhez véget kell vetnie az Afganisztánnal szembeni ellenséges politikájának, nem szabad menedéket nyújtania szélsőséges csoportoknak és be kell szüntetnie a terrorista csoportoknak nyújtott támogatást. A mostani pakisztáni dzsihadista hangvételű külpolitika nem fogja elősegíteni a baráti viszony kialakítását Afganisztánnal.79 Másrészt a határvita megoldatlansága szintén visszaveti kapcsolatuk fejlődését, melynek potenciális jövőbeli rendezése során egy békés, érdekeit hatékonyabban érvényesíteni képes, fejlődő és stabil Afganisztán negatívan befolyásolhatná a pakisztáni érdekek érvényesítését.

ÖSSZEGZÉS Afganisztán jövője az amerikai kivonulás után nehezen megjósolható, számos belpolitikai fordulat befolyásolhatja már csupán az amerikai csapatkivonások megvalósulását is. Az elemzésben bemutatott három ország relációjában valószínűsíthető forgatókönyvek képlékenyek, azonban számítani lehet a régióban való intenzívebb szerepvállalásukra. Oroszország Kínához és Pakisztánhoz képest, gazdasági és diplomáciai szempontból jobban kiszorul az országból, a békefolyamat tekintetében nem sikerült aktív szerephez

Afghanistan Pakistan Action Plan for Peace and Solidarity. Who is who in Afghanistan? <http://www. afghan-bios.info/index.php?option=com_afghanbios&id=3967&task=view&total=4305&start=178&Itemid=2 > Hozzáférés: 2020. június 30.

First Review Session of Afghanistan-Pakistan Action Plan for Peace and Solidarity. Ministry of Foreign Affairs of Pakistan. 2019. június. 11. <http://mofa.gov.pk/first-review-session-of-afghanistan-pakistan-action-plan-for-peaceand-solidarity-apapps/ > Hozzáférés: 2020. július 30.

Apart Pande – Vinay Kaura: What Does Afghanistan’s Latest Outreach to Pakistan Mean for India? The Diplomat, 2020. Julius 27. <https://thediplomat.com/2020/07/what-does-afghanistans-latest-outreach-topakistan-mean-for-india/ > Hozzáférés: 2020. július 30.

79 Madiha Afzal: Will the Afghan Peace Process be Pakistan’s road to redemption? Brookings. 2020. június 25. <https://www.brookings.edu/blog/order-from-chaos/2020/06/25/will-the-afghan-peace-process-be-pakistansroad-to-redemption/ > Hozzáférés: 2020. július 26.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

jutnia. Partnerség tekintetében inkább a nemzetközi szervezeteken (CSTO, SCO) keresztül tart fenn kapcsolatot az országgal, azonban proxijai (tálib mozgalom) biztosítják számára, hogy ne veszítse el afganisztáni befolyását a jövőben. Kína számos szempontból biztos pozícióra tett szert Afganisztánban. Jó viszonyt ápol Kabullal és a tálibokkal is, ennélfogva bármilyen összetételű lesz a jövőbeli afgán kormány, Peking minden esetben számíthat a baráti fogadtatásra. Továbbá a kínai beruházások segíthetik bekapcsolni Afganisztánt Ázsia életébe, hozzájárulva ahhoz, hogy az ország ismét kereskedelmi csomóponttá válhasson, amely régi vágya az afgán külpolitikának. Kína biztonsági megfontolások miatt is folyamatosan szem előtt kívánja tartani az országot, fellépve a szélsőségesség és terrorizmus ellen, melyekkel Afganisztán is harcol. A kölcsönös gazdasági és biztonsági érdekekből kifolyólag a két ország bilaterális kapcsolatai valószínűleg tovább fognak erősödni a jövőben, amely egyre nagyobb kínai szerepvállalást és politikai befolyást is maga után vonhat. Pakisztán esetében a két állam viszonyát megmérgezik a történelmi ellentétek, a megoldatlan határvita és a terrorizmus jelentette fenyegetés. Mindennek ellenére egyfajta egymásra utaltság figyelhető meg kettejük közt, Afganisztán főként gazdaságilag függ Pakisztántól, míg Pakisztánnak az Indiával szembeni hatalmi politikájában fontos szereplő Kabul. Jelenlegi kapcsolataikat a sokszor ellenséges hangvételű külpolitikájuk újra definiálásával fejleszthetnék.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány