ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE
A TRUMP-FÉLE IZRAELI-PALESZTIN BÉKETERV (NEM) MEGVALÓSÍTÁSÁNAK VILÁGPOLITIKAI HATÁSAI CSEPREGI ZSOLT
1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu
ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE
AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa
Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Dobrowiecki Péter Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.
A kiadó elérhetősége: 1093 Budapest, Czuczor utca 2. Tel: +36 20 310-87-76 Email: ajtk@ajtk.hu Web: ajtk.hu
© Csepregi Zsolt, 2020 © Antall József Tudásközpont, 2020 ISSN 2416-1446
1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu
A TRUMP-FÉLE IZRAELI-PALESZTIN BÉKETERV (NEM) MEGVALÓSÍTÁSÁNAK VILÁGPOLITIKAI HATÁSAI CSEPREGI ZSOLT
1. BEVEZETÉS Izrael példátlan, történelmi lehetőséget kapott a „Béke a Jólétért” (Peace to Prosperity1) elnevezésű, Donald Trump amerikai elnök fémjelezte béketerv 2020. januári nyilvánosságra hozatalával. A kezdeményezés alapján elméletileg lezárulhatna az izraeli-palesztin konfliktus, megalakulhatna a független palesztin állam és Izrael jobban védhető és végleges határokat nyerne. A terv megvalósítását övező kezdeti lendület, amelynek keretében az izraeli fél 2020. július 1-re tűzte ki a folyamat megindítását, fokozatosan lefékeződött. A halasztáshoz hozzájárult a koronavírus járvány, az izraeli kormányon belüli nézeteltérések, a vártnál jelentősebb nemzetközi ellenállás és az amerikai kormányzat határozatlansága. Természetesen ezek az okok szorosan összefüggve, erősítettek egymás hatását. Az augusztus 13-án bejelentett, Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között köttetendő, a teljes diplomáciai kapcsolat felvételéről szóló, Ábrahám-egyezménynek (Abraham Accord) elnevezett megállapodásért cserébe az izraeli kormány levette az egyoldalú annektálást a rövid távú napirendjéről. Az elemzés ennek ellenére abból indul ki, hogy a Trump-béketervben foglaltak és az egyoldalú annexió, mint politikai programpont továbbra is meghatározóak lesznek a palesztinokkal köttetendő béke izraeli felfogásában. Erre építve a tanulmány izraeli és világpolitikai kontextusba kívánja helyezni a terv végrehajtásának akár a jövőben egyoldalú izraeli területi annexióval kezdődő nyitányának kérdését. Egyúttal bemutatja a folyamat négy lehetséges forgatókönyvét azok izraeli, régiós és világpolitikai hatásaira fókuszálva. Az Egyesült Arab Emírségekkel megkezdődött normalizáció (amely azonban terjedelmi korlátok miatt sem a fő fókusza ennek a tanulmánynak) mellett a tanulmány azt is felvázolja, lehet-e számítani arra, hogy Izrael kategorikusan eláll a ciszjordániai területek későbbi annektálásának szándékától.
2. A TRUMP-BÉKETERVRŐL RÖVIDEN Az izraeli-palesztin béke kérdése körüli vita, a korábban kilátásba helyezett izraeli területi annexió hatása és az Izrael és az Emírségek között zajló diplomáciai folyamat természetesen nem vizsgálható a Trump-béketerv rövid ismertetése nélkül. Felhozható ugyanakkor, hogy ez a legújabb béketerv nem elemezhető érdemlegesen az izraeli-palesztin és az izraeli-arab konfliktus átfogó ismertetése nélkül. A tanulmány terjedelmi korlátai azonban nem teszik ezt lehetővé, ezért kizárólag a Trump-féle kezdeményezésnek a bevett megoldásoktól eltérő pontjainak ismertetésekor érint a tanulmány múltbéli kérdéseket. A Béke
Peace to Prosperity. Fehér Ház. 2020. január 20. <https://www.whitehouse.gov/wp-content/ uploads/2020/01/Peace-to-Prosperity-0120.pdf > Hozzáférés: 2020. augusztus 3.
1
3
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
a Jólétért elnevezésű terv hosszas, három éves egyeztetéseket követően született meg az amerikai kormányzat ezzel megbízott tisztségviselői (Jared Kushner, Jason Greenblatt, David Friedman) és az izraeli kormányzati és katonai vezetők között, azzal a céllal, hogy egy új, „realisztikus” terv jöjjön létre.2 A terv kidolgozása során a Palesztin Hatóság elutasított mindenfajta hivatalos együttműködést, miután világossá vált milyen mértékben kívánja felülírni a terv az eddig uralkodó nemzetközileg elismert politikai keretrendszert.3 Az amerikai fél a terv kialakítása során igyekezett biztosítékot szerezni az Öböl-menti arab államoktól arra vonatkozólag, hogy a terv elfogadásával megnyílhat az út az izraeli-arab együttműködés mindeddig nem látott szintje felé. Ugyanakkor az Öböl-menti arab államok kormányai kettős üzeneteket fogalmaztak meg a tervvel kapcsolatban, összességében a „konstruktív kivárás” álláspontjára helyezkedve 2020 augusztus közepéig.4 Ezt követően az Egyesült Arab Emírségek a teljes diplomáciai kapcsolatfelvétel mellett döntött cserébe a terv napirendről való levételéért, ez a fejlemény a későbbiekben részletesen bemutatásra kerül. Az izraeli állami reakciók igen kedvezőek voltak a Trump-béketervvel kapcsolatban (ami nem meglepő, hiszen a tervben szereplő pontok Izrael érdekeit nagyban tükrözik) és a 2020 májusában hivatalba lépő Netanjáhú-Ganc kormány5 megalakulásakor megállapodott annak 2020. július elsejét követő való napirendre tűzésére és a tervben foglaltak akár egyoldalú megvalósítására, kezdve a vitatott státuszú, nagyrészt izraeli katonai igazgatás alatt álló Ciszjordánia mintegy egyharmadának annektálásával.6 Maga a terv egyszerre tükrözi az izraeli-palesztin és az izraeli-arab konfliktus megoldásával kapcsolatos immáron több mint ötven éves nyugati konszenzus bevett elemeit és vezet be radikális újításokat. A terv alapvetően elkötelezett a konfliktus kétállami megoldási keretben való megoldása mellett. Ezzel létrejönne egy független palesztin állam, amely
2 Martin Indyk: Disaster in the Desert. Foreign Affairs. 2020. november/december. <https://www.foreignaffairs. com/articles/middle-east/2019-10-15/disaster-desert?utm_medium=newsletters&utm_source=on_the_ ballot&utm_campaign=on_the_ballot_2020_newsletters&utm_content=20200527&utm_term=prospectsOTB-021020 > Hozzáférés: 2020. augusztus 3.
Key Players Reject Proposed United States Peace Plan as Failing to Meet Minimum Rights of Palestinians, Special Coordinator Tells Security Council. Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanács. SC/14103. 2020. február 11. <https://www.un.org/press/en/2020/sc14103.doc.htm > Hozzáférés: 2020. augusztus 3. 3
Dr. Mohammad Yaghi: The Gulf States Relations with Israel and Trump’s Plan for Peace. KonradAdenauer-Stiftung. Policy Report No. 6. – April 2020. <https://www.kas.de/documents/286298/8668222/ Policy+Report+No+6+Gulf+States+and+Israel+Relations.pdf/b983ea39-7839-ce27-2f3b-922d6be34281?versi on=1.0&t=1587851552612 > Hozzáférés: 2020. augusztus 3. 2-3. és Yoel Guzansky: Israel, the Gulf States, and Annexation. Institute for National Security Studies. INSS Insight No. 1339. 2020. június 23. <https://www.inss.org. il/publication/israel-the-gulf-states-and-the-annexation/ > Hozzáférés: 2020. augusztus 27. 4
Az izraeli belpolitikai élet válságos másfél évet tudhatott maga mögött, két kormányalakításhoz nem vezető választás is lezajlott 2019-ben (április 9. és szeptember 17.) míg a harmadik választás (2020. március 2.) után az ellenfelek képesek voltak, a koronavírus járvány okán kialakult válságot megoldandó „nemzeti vészhelyzeti egységkormány” megalakítására. A belpolitikai összefüggésekről lásd bővebben Csepregi Zsolt-Zachar Péter Krisztián: Fordulópont az izraeli politikai rendszerben? – Három választás anatómiája 2019-2020. Parlamenti Szemle. V. évfolyam 1. szám 2020/1. 113-143. és Csepregi Zsolt: Izraelben nemzeti vészhelyzeti egységkormány alakult. Antall József Tudásközpont. 2020. június. <https://ajtk.hu/hu/kutatas/kutatoi-blog/ izraelben-nemzeti-veszhelyzeti-egysegkormany-alakult > Hozzáférés: 2020. augusztus 27. 5
6 Rotation, annexation et al: Key elements of the Netanyahu-Gantz coalition deal. Times of Israel. 2020. április 20. <https://www.timesofisrael.com/annexation-rotation-et-al-key-elements-of-the-netanyahu-gantz-coalition-deal/ > Hozzáférés: 2020. augusztus 3.
4
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány
Ciszjordánia bizonyos területeiből és a Gázai övezetből tevődne össze. Az újítás abban áll, hogy Izrael biztonsági érdekeit szem előtt tartva Ciszjordánia (izraeli terminológiában Júdea és Szamária, a Jeruzsálemtől délkeletre és északkeletre fekvő dombos földrajzi egységek) mintegy egyharmada a zsidó állam által annektálásra kerülne. Ezek az annektálandó részek tartalmazzák azon, zsidók által lakott településeket, amelyek az 1967-ben Jordániától elfoglalt területeken jöttek létre, emellett a stratégiai jelentőségű Jordán-folyó völgyét. Az annektált területekért cserébe a palesztin fél területi és anyagi kompenzációban részesülne. A terv domináns részét képezi (ahogyan az elnevezése is utal rá) egy pénzügyi csomag, amelynek keretében az újonnan létrehozandó palesztin állam 50 milliárdos dolláros anyagi támogatásban részesülne, a javaslat szerint ezzel akadályozva meg egy újabb bukott közel-keleti állam létrejöttét.7 A Trump-terv egyszerre logikus folytatása a Trump-kormányzat olyan korábbi Izrael-párti lépéseinek, mint Jeruzsálem elismerése Izrael fővárosaként és a Golán-fennsík feletti izraeli fennhatóság elismerése.8 Ugyanakkor a palesztin állam létrejötte a mindenkori izraeli vezetést is jelentős konces�szióra ítéli azzal, hogy véglegesen lezárná a palesztin állam Izrael általi elismerésének kérdését. A béketerv az előbbi két Izrael-párti amerikai lépésnél jóval súlyosabb ellenállást váltott ki a nemzetközi közösség azon részéből, köztük a nyugat-európai államokból, amely ragaszkodik a korábbi ENSZ határozatokban foglaltak megvalósításához. A további ellenzők, különösen a szunnita arab államok, a terv palesztin fél (vagy inkább felek) által történő elfogadásától tették függővé támogatásukat. A Palesztin Hatóság és a Hamasz ugyanakkor elutasította a tervet. Ennek következtében Izrael 2020 júliusában azzal szembesült, hogy a béketerv, amely az érvényben lévő izraeli kormányprogram része, jelenlegi formájában, elfogadhatatlan a nemzetközi közösség nagyrészének. Izrael különböző belpolitikai, biztonsági és külpolitikai érdekeinek ellentétes vetületei egy kiemelten nehéz pozícióba sodorták a zsidó állam vezetését, azonban az Egyesült Arab Emírségekkel kötendő, augusztus 13-án bejelentett történelmi megegyezés kiutat jelentett a belpolitikai patthelyzetből. A rövid távú megoldás ellenére az izraeli politikai életben a ciszjordániai területek annektálásának szándéka nagyfokú legitimitást nyert azzal, hogy a hivatalos kormányprogram része lett, ezzel a jobboldalról a centrumba felé mozdult el annak képviselete és állandó, még ha folyamatosan halasztott politikai programponttá válhat a jelenlegi és minden későbbi izraeli kormány számára.
3. AZ ANNEKTÁLÁS NARRATÍVÁI ÉS OKAI 3.1 Izrael és a „határtalanság” kérdése
A tanulmány abból indul ki, hogy az esetleges annexió világpolitikára gyakorolt legfontosabb hatása az izraeli bel- és külpolitikára vonatkozó hosszú távú következményeiből következik. E feltevés alapja, hogy bár Izrael egy kis méretű ország, ennek ellenére a világpolitikában 7 Jeffrey Sonnenfeld: The Bahrain Conference: What the Experts and the Media Missed. Fortune. 2019. június 30. <https://fortune.com/2019/06/30/bahrain-summit-middle-east/ > Hozzáférés: 2020. augusztus 3.
Barbara Plett-Usher: Trump: Time to recognise Golan Heights as Israeli territory. BBC. 2019. március 21. <https://www.bbc.com/news/world-middle-east-47657843 > Hozzáférés: 2020. augusztus 3. 8
5
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány