A COVID-19 járvány globális hatásai – Az Antall József Tudásközpont kutatócsapatának válogatott elem by Antall József Tudásközpont

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

A COVID-19 JÁRVÁNY GLOBÁLIS HATÁSAI – AZ ANTALL JÓZSEF TUDÁSKÖZPONT KUTATÓCSAPATÁNAK VÁLOGATOTT ELEMZÉSEI ALESSANDRO D’ONOFRIO – KOZMA TAMÁS – ÉVA ÁDÁM – KOCSEV BENCE – RESTÁS BIANKA – STEPPER PÉTER – PÁL ZSOMBOR SZABOLCS –DOBROWIECKI PÉTER – CSEPREGI ZSOLT – BODOLAY DALMA – PAPP VIKTÓRIA ANNA

1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Dobrowiecki Péter Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

A kiadó elérhetősége: 1093 Budapest, Czuczor utca 2. Tel: +36 20 310-87-76 Email: ajtk@ajtk.hu Web: ajtk.hu

© Alessandro D’Onofrio – Kozma Tamás – Éva Ádám – Kocsev Bence – Restás Bianka – Stepper Péter – Pál Zsombor Szabolcs –Dobrowiecki Péter – Csepregi Zsolt – Bodolay Dalma – Papp Viktória Anna, 2020 © Antall József Tudásközpont, 2020 ISSN 2416-1446

1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A TURISZTIKAI ÁGAZAT ÚJRA INDÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A JÁRVÁNYT KÖVETŐEN1 ALESSANDRO D’ONOFRIO

Az idegenforgalom a fejlődés fontos mozgatórugója, amely nemcsak számos ország gazdaságának jelentős szegmense, hanem a globalizáció talán legbiztatóbb aspektusa. Egyben az a szektor, amelyet a globalizáció kritikusai a legkevésbé ítélnek el, és amely mindeközben az emberek jólétének és személyes lelki gazdagodásának növelésében is fontos szerepet játszik. Az utazásról köztudott, hogy pozitívan hat az emberre, valamint az egyéni egészségre is jótékony hatással van. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint „az egészség nem pusztán a betegségek hiányát jelenti, hanem a teljes fizikai, mentális és társadalmi jólét állapotát”, és ebben az értelemben nem téves a feltételezés, miszerint az utazás egy egészséges tevékenység.2 Mivel számos ország utazási korlátozásokat vezetett be a vírus terjedésének megakadályozása érdekében, a turizmus világszerte leállt. Az ágazat a GDP 10%-át adja globálisan, így a válságból eredő gazdasági veszteség várhatóan katasztrofális lesz.3 A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) szerint a COVID-19 következtében a turizmus az előrejelzések szerint 58% és 78% közötti veszteséget szenved majd el az utazók teljes számát illetően 2020-ban (ezt a jóslatot a jövőben a szervezet elképzelhető, hogy még negatívabban látja majd).4 Ez egyúttal az jelenti, hogy az ágazat 910 és 1,170 milliárd dollár (800-1128 milliárd euro) közötti bevétel mennyiségtől esik majd el. Összehasonlításképpen a 2009-es gazdasági világválság idején a nemzetközi utazók számának csökkenése 4% körül mozgott, míg

Kézirat leadásának ideje: 2020. július 22.

Preamble of the World Health Organization Constitution. WHO. <https://www.who.int/about/who-we-are/ constitution > Hozzáférés: 2020. június 10. 2

WTTC: Economic Impact Reports. World Travel and Tourism Council (WTTC). <https://wttc.org/Research/ Economic-Impact > Hozzáférés: 2020. június 10. 3

4 UNWTO: Impact Assessment of the Covid-19 Outbreak on International Tourism. UNWTO. 2020. május 27. <https://www.unwto.org/impact-assessment-of-the-covid-19-outbreak-on-international-tourism > Hozzáférés: 2020. június 10.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a nemzetközi turizmusból származó jövedelem visszaesése 6% volt.5 Ezen felül a járvány következtében 100 millió turizmussal összefüggő munkahely került veszélybe, ezek közül 13 millió Európában.6 A jelenlegi helyzet várhatóan jónéhány hónapig eltart még, így a szektornak a teljes felépüléshez hosszú időre lesz szüksége. 2018-ban az Európai Utazási Bizottság éves jelentése szerint a turisták felének legkedveltebb úti célja Európa volt.7 Így az „Öreg Kontinens” fizeti majd a legmagasabb árat a válság miatt. A lezárások azonban nem hatnak majd ugyanolyan mértékben az összes EU-s országra. Olaszország, Spanyolország és Franciaország a turisták által leginkább látogatott országok az EU-ban, valamint az eurostat statisztikája alapján a három ország együttesen a nem helybeli lakosok által eltöltött éjszakák felét adja az EU-ban.8 Ezen kívül ezekben az országokban, valamint Németországban a turisztikai vállalkozások száma vezető szerepet tölt be az EU-ban, és a turizmussal összefüggésbe hozható vállalkozások több, mint felének (56%) ők adnak otthont.9 Ezeket az országokat sújtotta azonban a legjobban a koronavírus járvány, ami azt jelenti, hogy a válság negatív hatása nemcsak a nemzeti gazdaságra, hanem az Unió egészére nézve is súlyos következményekkel jár. Míg azonban az előzőekben felsorolt országoknak a turizmus mellett sok más fontos bevételi forrása is van, több tagállam gazdasága sebezhetőbb, és fokozottabban függ ettől az ágazattól. Horvátországban például a turizmusból származó bevételek az ország GDPjének több mint 25 %-át adják. Európa-szerte több ország van hasonló helyzetben, mint például Málta, ahol a turizmus a GDP 15.8%-át éri el, ez a szám Portugália esetében 16.5%, Spanyolországban pedig 14.3%.10 A magyar kormány egyértelművé tette, hogy a nemzeti turizmus ipar fejlesztését prioritásnak tekinti, így Magyarország turizmusból származó GDP-jét 2022-re 10%-ról 16%-ra tervezi növelni. Hasonló elvárásai vannak további közép-kelet-európai tagországoknak is.11 A turizmus fontossága az EU-ban a tagországok a határok újra nyitásával kapcsolatos különböző politikáját is segíti megmagyarázni. Görögországban például, ahol a turizmus a teljes gazdaság 20.8%-át teszi ki, a kormány az elsők között volt

5 UNWTO: Economic Crisis, International Tourism Decline and its Impact on the Poor. UNWTO. 2013. május 28. <https://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/---ed_dialogue/---sector/documents/publication/wcms_214576. pdf > Hozzáférés: 2020. június 11.

WTTC: WTTC now estimates over 100 million jobs losses in the Travel & Tourism sector and alerts G20 countries to the scale of the crisis. World Travel and Tourism Council (WTTC). 2020. április 24. <https://wttc. org/News-Article/WTTC-now-estimates-over-100-million-jobs-losses-in-the-Travel-&-Tourism-sector-and-alertsG20-countries-to-the-scale-of-the-crisis > Hozzáférés: 2020. június 10. 6

European Travel Commission: Annual Report 2018. ETC. 2018 június <https://etc-corporate.org/ uploads/2019/06/ETC-Annual-Report-2018_-web-version-with-links.pdf > Hozzáférés: 2020. június 11.

Eurostat: Tourism Statistics. Eurostat. 2020. január <https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/ index.php?title=Tourism_statistics > Hozzáférés: 2020. június 10. 8

Eurostat: Tourism vital to employment in several Member States. Eurostat. 2020. április 15. <https:// ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/DDN-20200415-1?inheritRedirect=true&fbclid=IwAR13x eCHvrpmyW8vhgTdSD_nif9F2es7yy2xAskyQNi5Vey_4E1QHWWfd1k > Hozzáférés: 2020. június 10. 9

WTTC: Economic Impact Reports. World Travel and Tourism Council (WTTC). 2019 <https://wttc.org/ Research/Economic-Impact > Hozzáférés: 2020. június 11.

11 Corentin Léotard: Budapest promises to welcome tourists after COVID-19 pandemic. Euractiv. 2020. május 13. <https://www.euractiv.com/section/economy-jobs/news/budapest-promises-to-welcome-tourists-after-covid19-pandemic/ > Hozzáférés: 2020. június 11.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

az EU-ban, akik az utazási tiltásokat – néhány korlátozástól eltekintve – már május végén megszüntette.12 Olaszország, az EU harmadik legnagyobb gazdasága és a járvány által leginkább sújtott ország az EU-ban – legalábbis abszolút számok tekintetében – egy speciális eset. A világ ötödik legnépszerűbb úticéljaként Olaszország 65 millió turistát várt 2020-ban, a lezárások következtében azonban a szektor súlyos veszteségeket szenvedett el, ami 60 év megszakítás nélküli növekedés veszélyeztetését jelenti. 13 A turizmus Olaszországban a GDP mintegy 13%-át teszi ki, ami több mint 232 milliárd eurot termel, és így az ország gazdaságának (4.2 millió olasz dolgozik a turizmus szektorban),14 társadalmának és kultúrájának egyik legfontosabb mozgatórugója, így érthető, hogy az ország már június 3-án megnyitotta határait az EU-s tagállamok, valamint az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) országai előtt.15 Az európai országok közötti turizmus köztudottan jelentősen integrált, hiszen az EU-s állampolgárok gyakran utaznak át, vagy töltik szabadidejüket a többi tagállamban. Ebben az értelemben Olaszország esete újból megfelelő példát jelent és érdemes megfigyelni a turistaáradat összetételét, ami a mediterrán országba érkezik. Az utóbbi évtizedben az országba érkező turisták száma rekordnövekedést ért el: 2008-ban 34%-os rekordnövekedést érve el, míg az olasz turisztikai szolgáltatások több mint felét külföldiek veszik igénybe 2017 óta.16 Olaszország nagyban függ az európai turistáktól, akik az összes országba érkező külföldi 79%-át jelentik. A lista tetején nem meglepően a németek állnak, majdnem 59 millió Olaszországban töltött éjszakával (ez az összes éjszaka 27%-a), őket követik az Egyesült Államokból érkező turisták (14.5 millió éjszaka), Franciaország (14.2 millió éjszaka), és az Egyesült Királyság (14 millió éjszaka). A kínaiak, akik számára a tengerentúli turizmus viszonylag új tevékenység, a 11. helyen állnak a félszigeten töltött 5.3 millió éjszakával.17 Összességében a külföldiek az országba áramlásából származó bevétel 2019-ben megközelítőleg 45 milliárd eurót tett ki, amelynek több mint a fele (54%) az olasz északi – a vírus által jelenleg leginkább érintett – régiók vonzásának köszönhető.18

Hellenic Republic Ministry of Foreign Affairs: Greece welcomes the world. MFA Statement. 2020. május 30. <https:// www.mfa.gr/en/current-affairs/statements-speeches/greece-welcomes-the-world.html > Hozzáférés: 2020. június 10.

Assoturismo: Assoturismo-CST, nel 2020 si perderanno oltre 260 milioni di presenze turistiche (-60%). Ripresa solo nel 2021, forse Interventi inconsistenti per le imprese turistiche. Cancellato più di mezzo secolo di turismo. Assoturismo. 2020. március 19. <http://www.assoturismo.it/assoturismo-cst-nel-2020-si-perderanno-oltre-260milioni-di-presenze-turistiche-60-ripresa-solo-nel-2021-forse.html > Hozzáférés: 2020. június 10. 13

Open: Turismo e Occupazione, l’Italia é prima in Europa con 4,2 milion di posti di lavoro. Open. 2020. január 7. <https://www.open.online/2020/01/07/turismo-e-occupazione-litalia-e-prima-in-europa-con-42-milioni-di-posti-dilavoro/ > Hozzáférés: 2020. június 10. 14

Banca d’Italia: Questioni di Economia e Finanza. Turismo in Italia: numeri e potenziale di sviluppo. Banca d’Italia. Occasional Papers, n.505. 2019 július <https://www.bancaditalia.it/pubblicazioni/qef/2019-0505/ QEF_505_19.pdf > Hozzáférés: 2020. június 11. 15

Banca d’Italia: Indagine sul Turismo Internazionale. Banca d’Italia. Statistiche. 2018. június 11. <https:// www.bancaditalia.it/pubblicazioni/indagine-turismo-internazionale/2018-indagine-turismo-internazionale/ statistiche_ITI_11062018.pdf > 2020. június 10.

Eurostat: EU residents made 1.75 million trips to China in 2018. Eurostat. 2020. április 3. <https://ec.europa. eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/EDN-20200203-1 > Hozzáférés: 2020. június 10.

Istat: Movimento Turistico in Italia. 2018. Istituto Nazionale di Statistica. Report. 2019. november 27. <https://www.istat.it/it/files//2019/11/Movimento-turistico-in-Italia-2018.pdf > Hozzáférés: 2020. június 11. 18

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

A szezonalitásról nagyon fontos említést tenni, ha a turizmusról beszélünk, hiszen ezt a szektort csúcsidőszakok jellemzik, így az utazási korlátozások feloldásának késedelme helyrehozhatatlanul gyengíthetik néhány ország éves turizmusát. Az olasz piacon a főszezon az iskolák júniusi bezárásával kezdődik, de számos külföldi turista, mint például a németek, már májusban is jóval magasabb számban érkeznek. Földrajzi és társadalmi-gazdasági okok miatt azonban minden országnak megvan a maga sajátos szezonalitása. Franciaország és Hollandia például Olaszországhoz hasonló tendenciát mutat, így a turisztikai aktivitás a nyári hónapokra koncentrálódik. Ezért a jelenlegi helyzetben egyértelműnek tűnik, hogy a turisták áradatának első szakasza teljesen kieshet, ezért továbbra is sok kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy az EU egész területén egyes vállalkozások képesek lesznek-e létesítményeiket újra megnyitni nyáron. Az idegenforgalmi ágazat veszteségeit azonban nem célszerű gondatlanul néhány szállóhelyre, tengerparti vagy hegyvidéki üdülőhelyre, peches idegenvezetőkre és olcsó szuvenírboltokra redukálni. Szükséges említést tenni arról is, hogy az idegenforgalom egy transzverzális ágazat, így az ágazatot sújtó, ilyen nagyságrendű válság más, a turizmussal összefüggő vállalkozásra is, így például éttermekre, kis üzletekre, az ingatlanpiacra, valamint a közlekedésre is hatással lehet. Luca Patané, az olasz Confturismo elnökének kijelentése szerint minden, az olasz turizmusban elköltött 100 euróból, 86 euró más szektorokból termelődik (több mint egyharmad a vendéglátóiparból, 13 euró a catering szektorból, 12 euró a kis-és nagykereskedelemből, 7 a belföldi légi közlekedésből, körülbelül 6 a többi közlekedési eszköz használatából, 4 közvetítésből és háromnál több a kulturális, sportés szabadidős szolgáltatásokból).19 Ebből az okból kifolyólag nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az év végére – az egyes kormányok a lezárást követő stratégiáinak hatékonyságától függően – a gazdaságra gyakorolt negatív hatás még súlyosabb lehet annál, mint ahogyan azt szakértők előzetesen jósolták. Az eddigiekben említett tények mind a „mentés” kérdésére irányítják a figyelmet. Mit tesznek valójában az EU kormányai és a többi – akár nemzeti, akár nemzetközi – intézmény azért, hogy a turisztikai szektor hihetetlen méretű veszteségeivel, amit a válság okoz, megbirkózzanak? Mivel világossá vált, hogy a vírus terjedését drákói intézkedések hiányában nem lehet megfékezni, utazással és turizmussal foglalkozó vállalkozások, akiknek már most jelentős számú visszamondással kell szembenézni, állami segítségért kezdtek folyamodni, hogy a millió olyan kis-és középvállalkozás terheit enyhítsék, akik ettől az ágazattól függnek, illetve ide integrálódtak. A pandémia okozta sokkból való kilábalás érdekében néhány kormány jelentős összegeket osztott ki, valamint széleskörű adómentesítő programokat vezetett be. Ezeknek az intézkedéseknek az elsődleges célja, hogy a vállalkozásokat védje, valamint a munkahelyeket megőrizze, még akkor is, ha csak rövidtávon lesznek pozitív hatással. Még ha ezeknél merészebb intézkedések is kerülnének alkalmazásra, a legkritikusabb tényező továbbra is az ismeretlen jövő marad. Megfigyelések szerint legalább egy évig tart majd, hogy a turisztikai ipar ugyanolyan helyzetbe kerüljön, mint ahogyan a válság 19 QuiFinanza: Confturismo-Confcommercio: “Dopo la crisi ripartire dal turismo”. QuiFinanza. 2020. március 31. <https://quifinanza.it/finanza/confturismo-confcommercio-dopo-la-crisi-ripartire-dal-turismo/367373/ > Hozzáférés: 2020. június 11.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

előtt volt. Ez egy ijesztő jóslat minden olyan kisvállalkozás és szervezet számára, amelynek a túlélése a turizmustól függ.20 A turizmus felépülése azonban nem csak a hazai változásoktól függ, hanem a járvány nemzetközi terjedésétől is. Ha azt feltételezzük, a legjobb forgatókönyv esetén, hogy minden utazási korlátozás feloldásra kerül és a turisták újra szabadon utazhatnak világszerte az idei év vége előtt, a turizmus koncepciója teljesen új arculatot kapna. A kérdés, hogy a turizmus szektor újra a régi lesz-e valaha? Valószínűleg a vírus nem tűnik el egyhamar, és így a szociális távolságtartással kapcsolatos intézkedések fennmaradnak, ami azt jelenti, hogy az utazási és nyaralási terveknek ehhez az új valósághoz kell alkalmazkodni. Repülők, vonatok és egyéb közlekedési eszközökkel kapcsolatban már jelenleg is azt tervezik, hogy az elérhető ülések számát csökkentik azért, hogy az utazókat biztonságos távolságban tartsák egymástól, és számos szálloda, B&B, de strandok is csökkenteni tervezik az általános befogadóképességüket. Ezek a korlátozások lehetséges, hogy növelik majd az árakat, és az utazást nehézséggé teszik olyanok számára, akik már korábban is a járvány gazdasági következményitől szenvedtek, vagy olyan egyszerűbb és kevésbé költséges utazásokra ösztönzik őket, amelyek az otthonaikhoz közelebb találhatóak.21 Ez az új forgatókönyv Brüsszelben is vita tárgyává vált, ahol áprilisban a belső piacért felelős biztos, Thierry Breton, az Európai Parlament ösztönzésére, ígéretet tett, hogy elkötelezett a turizmus szektor reformja és újjáélesztése mellett. Breton megemlítette azt is, hogy a számok azt mutatják, hogy a turizmus iparága összeomlani látszik, és az utolsóként talpra álló szektorok között lesz, hiszen a 27 nemzet talán a legkomolyabb kihívással áll szemben a Második Világháború óta. Európai szinten a veszteség elérheti az 50%-ot a szálláshelyek és éttermek éves jövedelmét illetően, és 70% is lehet az utazásközvetítőknél és utazási irodáknál, valamint még ennél is magasabb veszteség várható hajó-és repülőtársaságok esetében. A kezdeti, a válsággal kapcsolatos hezitálás után – ami főleg azért alakult ki, mert a tagországok nem jutottak közös nevezőre a stratégiát illetően – Brüsszel ezután számos pénzügyi intézkedést hozott. Május 13-án az Európai Bizottság megjelentette iránymutatásait, hogy a tagországokat az utazási korlátozások fokozatos feloldásában, és az EU-s turizmust a járványból való kilábalásból segítse. A Bizottság célja, hogy az európai turizmus szektort támogassa és a turizmussal kapcsolatos vállalkozások mozgó tőkét biztosítsa. A brüsszeli intézkedések a Stabilitási és Növekedési Paktum egy rugalmasabb kivitelezésétől a tagországok nagyobb mozgás szabadságáig terjednek az állami támogatások és a segélyezések kapcsán, ami lehetővé teszi a kormányok számára, hogy garanciát és mozgó tőkét biztosítsanak a szállítmányozó és utazási szektor támogatása céljából, így is garantálva, hogy a visszatérítési igények teljesüljenek.22 ANSA: Coronavirus, turismo balneare: “Rischiamo una quarantena lunga 2 anni”. ANSA. 2020. április 18. <https://www.ansa.it/sito/videogallery/italia/2020/04/18/coronavirus-turismo-balneare-rischiamo-unaquarantena-lunga-2-anni_7f231690-d502-491d-892f-58ce1cd7f853.html > Hozzáférés: 2020. június 11. 20

New Europe: COVID-19 kills free competition in tourism. New Europe. 2020. április 21. <https://www. neweurope.eu/article/covid-19-kills-free-competition-in-tourism/ > Hozzáférés: 2020. június 11. 21

22 European Commission: Tourism and transport: Commission's guidance on how to safely resume travel and reboot Europe's tourism in 2020 and beyond. European Commission. 2020. május 13. <https://ec.europa.eu/ commission/presscorner/detail/en/IP_20_854 > Hozzáférés: 2020. június 11.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Ezen kívül az EU arra törekszik, hogy nagyméretű támogatási intézkedéseket kínáljon, és azonnali mozgó tőkét biztosítson a válság által sújtott vállalkozásoknak a koronavírus-járvány elleni befektetési kezdeményezés révén, a tagállamokkal megosztott irányítás mellett. Ezen kívül 8 milliárd euro támogatást is nyújtottak a válság által sújtott 100000 kisvállalkozás számára az Európai Beruházási alapon keresztül. A fontos szolidaritási intézkedések közé tartozik a SURE program is, melynek célja, hogy a nemzeti részmunkaidős programok, és ehhez hasonló intézkedések költségeinek fedezésével segítse a cégeket a munkahelyek megtartásában, míg az Európai Központi Bank továbbra is egy nagymértékű mozgó tőkét injektál a piacra.23 Breton ugyanakkor kitart amellett, hogy az iparágnak fordulópontként kellene használni a jelenlegi válságot. Az elmúlt évtizedekben egyre fokozódik az antipátia a túlzott turizmus miatt, ami a városokat az egész kontinensen fullasztja, míg a repülés és a hajóutak okozta légszennyezés a turizmus hírnevét is rontja. Ursula von der Leyen ezért megbízta Bretont, hogy szeptember és október környékén tartson külön egy Európai turizmus csúcsot, hogy a világjárvány következményeivel való megbirkózásról értekezzen, valamint hogy egy ütemtervet készítsen a jövőre vonatkozóan egy fenntartható, innovatív és rugalmas európai turizmus rendszere felé: ez az Európai Turizmus Agenda 2050.24

MI A TEENDŐ? A COVID-19 világjárvány a tömegturizmus hattyúdala lehet, ami felgyorsíthatja azt a megváltoztató folyamatot, amely már egy ideje zajlik. Már a koronavírus előtt is felmerült, hogy vajon a tömegturizmus mennyiben fenntartható. Az utóbbi években ez egy széles körben elterjedt jelenséggé vált – például Velencében és Firenzében –, és sok esetben gondként tekintenek rá. A mostani helyzet, még ha drámai is, lehetőséget adhatna az idegenforgalomban dolgozó szolgáltatóknak és az európai országoknak, hogy felülvizsgálják a turisztikai kínálatot, a biztonsági szabványoknak eleget tegyenek, illetve hogy olyan környezetet alakítsanak ki, ahol a javaslat hosszútávú átalakítása és átpozicionálása megtörténhet. Ezért a válság kezelése, így a strukturális és a szolgáltatások minőségi javulását segítő beruházások esetében döntő jelentőséggel bír majd, hogy a szolgáltatás men�nyiben fenntartható, valamint hogy a kulturális és környezeti örökség szempontjából megfelelő-e. Egyes elemek tehát feltételezhetően döntő fontosságúak lesznek a sikeres felépülés érdekében. A COVID-19 és globális terjedése bizonyítja az alkalmi összefüggést a környezet és a közegészség között egy globalizált gazdaságban. Ez egy döntő fontosságú elem, amelyet figyelembe kell venni, amikor az EU tagországai úgy döntenek, hogy a fenntartható turizmust pártolják, és ezzel az életminőségre, a közegészségre, valamint az úti célok természetes környezetének megőrzésére figyelnek. Ebből az okból kifolyólag az egészség a post-COVID turizmus számára központi elem lesz, és ez azt jelenti, hogy

23 ISPI Osservatorio Geoeconomia: Coronavirus e Turismo: ripartenza in ordine sparso. ISPI. 2020. június 5. <https://www.ispionline.it/it/pubblicazione/coronavirus-e-turismo-ripartenza-ordine-sparso-26414?fbclid=IwA R2cB27g35FVUBLFbG2YyAkacwpcrZrJmPoPFwui96g09SBPuo2RpkjdyjY > Hozzáférés: 2020. június 10. 24 European Commission: Speech by Commissioner Breton on “A Marshall Plan for European Tourism.” European Commission. 2020. április 21. <https://ec.europa.eu/commission/commissioners/2019-2024/breton/ announcements/speech-commissioner-breton-marshall-plan-european-tourism_en > Hozzáférés: 2020. június 10.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

az újrakezdés egyszerűbb lesz olyan szolgáltatók számára, akik a tapasztalatok alapján tiszták, hatékonyak és nem mutatnak eshetőséget a fertőzésre, valamint olyan struktúrák számára is, amelyek készen állnak reagálni vészhelyzetekre vagy a vírus újabb kitörésére is. Így az egészségügybe, a városok újításába (mind nyilvános, mind privát szinten) fektetni, valamint a környezetre figyelni és kártalanítani fontos prioritássá válik. A városi infrastruktúra általános újragondolása, kezdve a repülőterekkel, égető kérdéssé válik. A szűrőeszközöket, védő- és szennyvízkezelő eszközöket kell biztosítani annak érdekében, hogy a látogatók jól érezzék magukat, amellett, hogy a biztonsági távolságot is garantálni kell a fertőzés kockázatának minimalizálása érdekében. Az alternatív és fenntartható mobilitás fontos elem lesz: a sétálás vagy biciklizés erősen ajánlott a koronavírus idején, hiszen a távolságtartást egyszerűbbé teszi, és jótékony hatással van a szív- és érrendszerre, valamint segít a tüdőt egészségesen tartani, így megakadályozva számos betegséget, és a testet védelmezve fertőzések ellen.25 A digitális eszközök és az innováció is egyre inkább döntő szerepet játszanak majd a jövő turizmusában. A közvetlen kapcsolatok hiányára vagy korlátozására válaszul ezek az eszközök még időszerűbbek lesznek ötletnyerés, valamint a foglalás és az információkeresés során, ezen kívül pedig a megnyugtató és érzelmi kommunikáció esetében is, amelyet az országoknak alkalmazniuk kell annak érdekében, hogy új, potenciális turistákat vonzanak. A verseny erős lesz, és a turisták pedig még több elvárással érkeznek majd, hiszen a látványosságok és szolgáltatások mellett újfajta tájékoztatásra is szükségük lesz a biztonság és egészségügy terén is.26 Sajnos az elkövetkező hónapokban a turizmus „szegényebb” lesz az általános gazdasági válság miatt, és a szezon is rövidebbé válik, hiszen sok vállalat nem kínál home-office lehetőséget, így a munkavállalóknak a lezárások alatt kell kivenni szabadságaikat. A turizmus ezen túl egy más perspektívából kerül majd megfigyelésre, és az utazási felelősség lesz a legfontosabb eleme, ami a zsúfolt helyzetek elkerülését, a személyes higiéniára való odafigyelést, és a lakóövezetek tiszteletben tartását jelenti majd. Folyamatban van az úgynevezett „nemutazós-nyaralás” (staycation) kialakulása is. Ennek keretében a fő hangsúly a lakhely közvetlen közelében, vagy az ettől nem messze lévő helyen való nyaraláson van, melynek tervezésekor előnyben részesülnek a vidéki, szabad levegőn lévő programlehetőségeket biztosító, kevésbé ismert és kevéssé látogatott helyek (undertourism), szemben a hagyományosan nagy tömegeket vonzó helyszínekkel (overtourism). A szezonalitás fogalma is megkérdőjelezhető lesz annak fényében, hogy a szektor regenerálódása valószínűleg az utószezonban történik majd.27 Rendkívül fontos azonban, hogy a városok „lelkét” és a járvány által sújtott turisztikai helyszíneket különböző intézkedésekkel megőrizzék. Az üzletek, helyi kézműves tevékenységek, 25 Holger Haubold: The Cycling Economy and Coronavirus: Weathering the Crisis, Preparing for Sustainable Recovery. ECF. 2020. április 20. <https://ecf.com/news-and-events/news/cycling-economy-and-coronavirusweathering-crisis-preparing-sustainable > Hozzáférés: 2020. június 11.

Tobia Zevi: Turismo: competitività più feroce tra città, che fare? ISPI. Publication. 2020. április 3. <https://www. ispionline.it/it/pubblicazione/turismo-competitivita-piu-feroce-tra-citta-che-fare-25642 > Hozzáférés: 2020. június 10.

27 Centro Studi Touring Club Italiano: Coronavirus: quali le conseguenze per il turismo in Italia? Touring Club Italiano. 2020. április 6. <https://www.touringclub.it/notizie-di-viaggio/coronavirus-quali-le-conseguenze-per-ilturismo-in-italia > Hozzáférés: 2020. június 10.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

kulturális tevékenységek, kis éttermek és falusi túrizmussal foglalkozó vállalatok annak a veszélynek vannak kitéve, hogy a válság és a szigorú COVID utáni intézkedések miatt működésképtelenné válnak. Ezért a közigazgatás érdekében áll, hogy biztosítsa, hogy ezek a szolgáltatások, amelyek a nemzeti kulturális örökséget képviselik, nem vesznek el a turisztikai ajánlatok standardizálása következtében. Ebből az okból kifolyólag szükséges támogatást biztosítani azon szolgáltatások számára, amelyek a következő hónapokban bezárni kénytelenek, hogy így a modernizálásuk, növekedésük, innovációjuk és a lehetséges piacra való visszatérésük jövőre biztosítva legyen. Ez egy vonzó megoldás lenne a végleges bezárás helyett, ami a gazdagság és munkahelyek elvesztését vonná maga után, és egy olyan forgatókönyv lenne, amelyet az európai országoknak mindenáron el kell kerülni, anélkül, hogy elfelejtenék, hogy a biztosíték nélküli újra-nyitás súlyosbítaná a jelenleg mártír szerepre kényszerülő idegenforgalmi ágazat már alapból is bizonytalan helyzetét.

TÖRÖKORSZÁG TURIZMUSA A COVID-19 JÁRVÁNY TÜKRÉBEN28 KOZMA TAMÁS

Az új koronavírus-járvány (COVID-19) megfékezése érdekében hozott intézkedések, így a beutazási korlátozások, a kijárási tilalmak bevezetése, a határok lezárása, az országok belföldi és külföldi légi összeköttetéseinek felfüggesztése világszerte beszűkítette az idegenforgalom lehetőségeit. Különösen fontos ezt azon országok esetében vizsgálni, amelyek a legtöbb látogatót vonzzák. Törökország világszinten a hatodik,29 Európában pedig a negyedik legtöbb látogatót vonzó ország volt 2018-ban,30 és egyúttal a tizennegyedik legnagyobb turisztikai bevétellel rendelkezett világszinten.31 Meg kell jegyezni, hogy mintegy másfél évtizeddel korábban Törökország ennél is előkelőbb helyen állt a turisztikai bevételek tekintetében: 2004-2005-ben a nyolcadik helyet foglalta el világszinten.32 Törökországban 2020. március 10-én azonosították az új koronavírus-járvány első fertőzöttjét, az első halálos áldozatot pedig március 17-én jelentették be. Jelen cikk írásáig mintegy 191 657 fertőzöttet azonosítottak, és 5025 halálos áldozata volt a járványnak.33

Kézirat leadásának ideje: 2020. július 20.

T.C. Kültür ve Turizm Bakanlığı. Yatırım ve İşletmeler Genel Müdürlüğü: Turizm İstatistikleri 2019 OcakŞubat-Mart (I. Çeyrek). 2019. p. 22. <https://yigm.ktb.gov.tr/Eklenti/63642,turizm-istatistikleri-2019-iceyrekpdf. pdf?0> Hozzáférés: 2020. június 24. 29

T.C. Kültür ve Turizm Bakanlığı. Yatırım ve İşletmeler Genel Müdürlüğü. p. 21.

T.C. Kültür ve Turizm Bakanlığı. Yatırım ve İşletmeler Genel Müdürlüğü. p. 22.

Ibid.

T.C. Sağlık Bakanlığı: Türkiye'deki Günlük COVID-19 Vaka Sayıları. <https://covid19bilgi.saglik.gov.tr/tr/ haberler/turkiye-deki-gunluk-covid-19-vaka-sayilari.html> Hozzáférés: 2020. június 24. 33

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

A járvány lefolyását jellemzi, hogy míg április 15. és május 1. között eltelt két hétben 1740 fővel növekedett az elhalálozottak száma, addig június 1. és június 15. között már csak 262 fő esett áldozatául a járványnak.34 2020. június végén tehát a járvány lassulása olvasható ki a statisztikai adatokból, ugyanakkor még korántsem beszélhetünk a járvány végéről. Sőt, figyelembe véve azokat a híreket, amelyek számos európai országban a fertőzöttek számának ismételt emelkedéséről szólnak, vagy éppen a járvány második hullámával kapcsolatos kilátásokat és feltételezéseket részletezik, számolni kell a tendenciák ismételt rosszabbodásával. Ezt a kockázatot tehát minden államnak, így köztük Törökországnak is szem előtt kell tartania.

Április 1.

Április 15.

Május 1.

Május 15.

Június 1.

Június 15.

15 679

69 392

122 392

146 457

164 769

179 831

Elhunytak száma

277

1 518

3 258

4 055

4 563

4 825

Gyógyultak száma

333

5 674

53 808

106 133

128 947

152 364

Fertőzettek száma

1. COVID-19 járvány alakulása Törökországban35 2015

2016

2017

2018

2019

Törökországot elhagyó látogatók36 (fő)

41 617 531

31 365 330

38 620 346

45 628 673

51 860 042

Turisztikai bevételek (ezer USD)

31 464 777

22 107 440

26 283 656

29 512 926

34 520 332

3,7

2,6

3,1

3,8

N/A

Turizmus hozzájárulása a GDP-hez (%)

2. Turista forgalom alakulása Törökországban37

Ibid.

Beleértve a külföldi állampolgárokat valamint a külföldön élő török állampolgárokat is.

A táblázatban szereplő adatok forrása: Türkiye Seyahat Acentaları Birliği: Turizm Gelirleri. <https://www.tursab. org.tr/istatistikler-icerik/turizm-geliri> Hozzáférés: 2020. július 6; Türkiye İstatistik Kurumu: Çıkış Yapan Ziyaretçi Sayısı ve Ortalama Geceleme Sayısı. <http://www.tuik.gov.tr/PreTablo.do?alt_id=1072> Hozzáférés: 2020. július 6. 37

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Látogatók száma 1. Oroszország

7 017 657

2. Németország

5 027 472

3. Bulgária

2 713 464

4. Egyesült Királyság

2 562 064

5. Irán

2 102 890

3. A legtöbb látogató Törökországban származási ország szerint, 2019-ben, a határátkelések alapján38 2015

2016

2017

2018

2019

Csehország

212 464

87 328

126 567

228 251

311 359

Lengyelország

500 779

205 701

296 120

646 365

880 839

Magyarország

140 197

64 737

79 899

123 448

149 523

Szlovákia

151 514

61 477

97 967

157 003

207 108

4. Turista forgalom a V4 országokból Törökországba, a határátlépések alapján39

Fontos megjegyezni, hogy a turizmusra Törökország esetében, nemcsak mint a gazdaság egy fontos szektorára, hanem egyúttal az ország puha hatalmi képességeinek szerves részeként is tekinthetünk: világszerte ismertek és népszerűek Törökország tengerparti üdülőövezetei, különösen Antalya, Alanya, Bodrum és Marmaris környéke, de a 15,5 milliós metropolisz, Isztambul kulturális és üzleti vonzereje is kiemelkedő. Ezek a helyek jelentősen növelik Törökország láthatóságát nemzetközi szinten, hozzájárulnak ahhoz, hogy Törökország országmárkája világszerte ismert legyen, és látogatók millióit vonzzák az országba, ezáltal generálva jelentős bevételeket. A látogatók származási országát tekintve Oroszország, Németország és Bulgária adta a legtöbb beutazót Törökországba 2019-ben. Utóbbi három ország adja Törökország turistaforgalmának közel 30%át.40 Ezzel szemben a visegrádi országok együttesen is csak 3%-át adták a Törökországba irányuló turisztikai forgalomnak 2019-ben.41 Hasonlóképpen fontos megemlíteni a legnagyobb török légitársaság, a Turkish Airlines szerepét abban, hogy Törökország centrumként határozhassa meg magát. Utóbbi légitársaság repül ugyanis a világon a legtöbb országba, szám szerint 125-be, és nemcsak a Törökországba irányuló turisztikai forgalom lebonyolításában kiemelkedő szereplő,

38 T.C. Kültür ve Turizm Bakanlığı. Yatırım ve İşletmeler Genel Müdürlüğü: 2019 Yılı Sınır Giriş-Çıkış İstatistikleri. 2019. <https://yigm.ktb.gov.tr/TR-249709/yillik-bultenler.html> Hozzáférés: 2020. július 6.

Ibid.

Türkiye İstatistik Kurumu; T.C. Kültür ve Turizm Bakanlığı.

Ibid.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

hanem a törökországi átszállással utazó turisták számára is.42 A Turkish Airlines tehát megkérdőjelezhetetlen szerepet tölt be abban, hogy Törökország ne csak földrészek találkozópontja legyen, hanem ennek jegyében olyan szolgálatatásokat is nyújtson, ami a globális konnektivitást segíti, és az ország csomópont szerepét erősíti, ami Ankara külpolitikai diskurzusában rendszeresen visszatérő elem. A légiközlekedés kényszerű leállása miatt azonban ezt a szerepet sem gyakorolhatta Törökország az utóbbi időben. A Turkish Airlines járatainak többségét márciusban leállította, és majd három hónapnyi kényszerű üzemszünet után csak júniusban indította újra a légi összeköttetéseket korlátozott számú várossal. A szélesebb körű nyitást csak július hónapra irányozták elő, de ekkor is csak korlátozott járatszámmal. Erre példaként említhetjük a légitársaság budapesti járatát, amelynek újraindítása július 15-től várható, igaz kezdetben csak mintegy heti öt járatpárral, ami jelentős visszaesés a férőhelyek tekintetében a járványt megelőző napi három járatpárhoz képest.43 Ezzel összehangban fontos rávilágítani, hogy 2020. június 11-ével Törökország megnyitotta határátkelőhelyeinek többségét a török és külföldi állampolgárok előtt, ugyanakkor látni kell, hogy mivel a légijáratok döntő többsége még nem került újraindításra, így a júniusi határnyitás nem eredményezhette a turisztikai célú beutazások gyors felfutását.44 Törökországnak ma tehát – sok más országgal egyetemben – egy hármas kihívással kell szembenéznie az új koronavírus-járvány következtében. Egyrészt magával az egészségügyi krízishelyzettel, másrészt azt ezt követő gazdasági nehézségekkel, harmadrészt pedig egy olyan bizalmi válsággal, ami például a külföldi befektetések terén vagy a turisztikai szektorban értelmezhető. Utóbbi vonatkozásában szükséges rávilágítani, hogy az utazási korlátozások feloldását követően kiemelt kérdéssé vált, hogy mikorra térhet vissza az idegenforgalom a korábbi szintjére, sokakat ugyanis vélhetően távol fog tartani az a bizalmatlanság, ami az utazással járó egészségügyi kockázatoktól való félelemből ered. Törökország turizmusának újraindítása tehát jelentős feladat, amelyben a kormánynak és a szektorban dolgozó szolgáltatóknak együtt kell működnie. A korábbi vonzerő visszaállítása tehát közös erőfeszítéseket fog igényelni, és ebben szerepet kaphat annak az országimázsnak a láthatóvá tétele nemzetközi szinten, amely a turisztikai értékek mellett az utazás biztonságosságát, az emelt közegészségügyi sztenderdekre és higiéniára irányuló figyelmet is a középpontba állítja. Ezeket a szempontokat ugyanis vélhetően minden korábbinál jobban figyelembe fognak venni a turisták utazásuk mérlegelése során. Éppen ezért is van nagy jelentősége annak a törökországi kezdeményezésnek, amely egy úgynevezett „egészséges turizmus tanúsítvány” program bevezetését szorgalmazza, amelynek célja, hogy a légitársaságokat, repülőtereket, egyéb közlekedési eszközöket,

Andrew Curran: Turkish Airlines Now Fly To An Incredible 125 Countries. Simple Flying. 2019. augusztus 1. <https://simpleflying.com/turkish-airlines-125-countries/> Hozzáférés: 2020. július 6. 42

Turkish Airlines: Sky calls for freedom: July 2020 flight plan. <https://www.turkishairlines.com/en-int/ announcements/coronavirus-outbreak/current-flight-plan/> Hozzáférés: 2020. július 6. 43

44 Muhammed Boztepe: Turkey eases border restrictions for travel. Anadolu Agency. 2020. június 11. <https:// www.aa.com.tr/en/latest-on-coronavirus-outbreak/turkey-eases-border-restrictions-for-travel/1873944> Hozzáférés: 2020. július 6.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

szállodákat és vendéglátóhelyeket minősítsenek, és kötelezzenek arra, hogy kellőképpen biztonságos és higiénikus körülményeket teremtsenek mind a turisták, mind pedig a dolgozók számára. Törökország hivatalos turisztikai promóciós felületei, a „Go Turkey” weboldal és a hozzá tartozó közösség média felületek is az újranyitást és a biztonságos utazást hirdető reklámokat kezdtek bemutatni, amelyek azt az üzenetet közvetítik, hogy az ország immáron készen áll a vendégek fogadására, és megnövelt higiéniai-biztonsági intézkedésekkel várják a látogatókat.45 A turisták számának emelkedése a légiközlekedés fokozatos újraindulásával tehát július-augusztus hónapoktól már várható, ugyanakkor ezekkel az intézkedésekkel együtt is meglehetősen borúsak a kilátásai a turisztikai szektornak: Erkan Yağcı, a Mediterrán Szállodaigazgatók és Befektetők Egyesületének elnöke úgy vélekedik, hogy ha július hónapban a szállodák 50%-át sikerülne megnyitni, az már jelentős eredmény volna a körülményekre való tekintettel.46 Emellett az is jelentős probléma, hogy az idegenforgalomból származó devizabevételek várhatóan 60-70%-kal is csökkenhetnek a 2020-as évben.47 Korábban látványos visszaesést a Törökországba irányuló turisztikai forgalomban 2016-ban regisztráltak, amely több okra is visszavezethető volt. Egyrészt az akkortájt megszaporodott terrortámadások, másrészt a július 15-i sikertelen puccskísérlet eredményezte helyzet, harmadrészt a SZU-24-es vadászbombázó török légierő általi lelövését követő orosz szankciók eredményeként 2015-ről 2016-ra mintegy negyedével, azaz tízmillió fővel csökkent a Törökországba látogatók száma. Ugyanekkor a turisztikai bevételek összege körülbelül 30%-al csökkent.48 Míg a 2016-os visszaesés egy helyi, országspecifikus jelenség volt, jelentős politikai kontextussal, addig az új koronavírus-járvánnyal összefüggő turisztikai válság más természetű kihívást jelent, hiszen egy globális egészégügyi krízishelyzet keretében értelmezendő, amely tehát nem csak Törökországot érinti hátrányosan. Ezzel együtt fontos kérdés, hogy milyen versenyhelyzet alakulhat majd ki a legtöbb turistát vonzó országok között a látogatók visszaszerzéséért a koronavírus utáni időszakban, vagy legalábbis azt követően, hogy a járványt sikerült jelentős mértékben visszaszorítani. Mivel Törökország világszinten kiemelkedő helyet foglal el ebben a rangsorban, nyilvánvaló érdeke, hogy megőrizze ezt a pozícióját, vagy éppen előnyökre tegyen szert versenytársaival szemben. Ebben nemcsak a járványügyi helyzet további alakulása, hanem például az ország turisztikai marketing tevékenységeinek sikeressége is mérvadó lesz, utóbbihoz pedig az állami és magánszféra koordinált fellépése szükséges. Azok a korábbi célkitűzések, amelyek 2023-ra 75 millió látogató érkezését várták Törökországba, az új koronavírus-járvány tükrében ma meglehetősen távolinak tűnnek, hiszen a jelen kilátások szerint évekig is eltarthat, mire a 2020 tavaszán kialakult helyzet

Go Turkey: Safe Tourism Program Turkey. <https://www.goturkey.com/video-gallery#SafeTourism> Hozzáférés: 2020. július 6.

Ceyda Çağlayan; Daren Butler: Turkey hopes 'healthy tourism' scheme will conquer coronavirus slump. Reuters. 2020. május 22. <https://www.reuters.com/article/us-health-coronavirus-turkey-tourism/turkeyhopes-healthy-tourism-scheme-will-conquer-coronavirus-slump-idUSKBN22Y1YJ> Hozzáférés: 2020. július 6.

Ibid.

Türkiye İstatistik Kurumu; Türkiye Seyahat Acentaları Birliği.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

normalizálódhat.49 2020 áprilisában az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva 99%-os csökkenést regisztráltak a Törökországba érkező külföldi látogatók számában, míg az első négy hónapra vetítve 51%-os csökkenés mutatkozott a külföldi látogatók számában.50 A várakozások vonatkozásában az ország turizmusért felelős minisztere, Mehmet Nuri Ersoy egy interjújában úgy fogalmazott, hogy talán a korábbi 45 milliós látogatószám felét érheti el 2020-ban a Törökországba látogatók száma, ami korábban soha nem látott mértékű visszaesést jelent.51 Azok a korábbi elképzelések, amelyek 2021-re 40,1 milliárd dollárra, 2022-re pedig 46,5 milliárd dollárra várták a turisztikai bevételek összegét – még a járvány kitörését megelőzően – ma jóval kevésbé tűnnek reálisnak, mint 2019 év végén.52 Szakértők arra világítanak rá, hogy éppen a turizmus az a szektor, ahol várhatóan a leghosszabban elhúzódó recesszióval kell majd szembenézni.53 Mindezt abban a kontextusban is fontos megjeleníteni, hogy Törökország gazdasága évek óta visszaesésen megy keresztül, az ország GDP-je 2013 óta lényegében folyamatosan csökken. 2013-ban még 950 milliárd dolláros GDP-t regisztráltak, amely 2015-re 859 milliárd dollárra, 2019-re pedig 754 milliárd dollárra csökkent.54 A turisztikai szektort az új koronavírus-járvány következtében érő kihívások tehát tovább gyengítik az egyébként is nehézségekkel szembenéző török gazdaság helyzetét.

49 Turkey hosts nearly 43 mln foreign tourists by year-end 2019. Hürriyet Daily News. 2019. december 30. <https://www.hurriyetdailynews.com/turkey-sees-14-31-pct-surge-in-number-of-foreign-visitors-150430> Hozzáférés: 2020. július 6.

Turkish foreign visitor arrivals plummet 99% in April -tourism ministry. Reuters. 22 May 2020. <https:// in.reuters.com/article/turkey-economy-tourism-arrivals/turkish-foreign-visitor-arrivals-plummet-99-in-apriltourism-ministry-idINA4N2AA022 > Accessed: 6 July 2020. 50

Ceyda Çağlayan; Jonathan Spicer; Kaan Soytürk: Turkey’s lonely tourist attractions face make-or-break week. The Jakarta Post. 22 June 2020. <https://www.thejakartapost.com/travel/2020/06/22/turkeys-lonely-touristattractions-face-make-or-break-week.html > Accessed: 6 July 2020. 51

Hürriyet Daily News.

Ceyda Çağlayan; Jonathan Spicer; Kaan Soytürk.

The World Bank: GDP (current US$) – Turkey. <https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP. CD?locations=TR> Hozzáférés: 2020. július 6. 54

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

A COVID-19 VILÁGJÁRVÁNY HATÁSA A TURIZMUSRA A KÖZEL-KELETEN55 ÉVA ÁDÁM

TURIZMUS A KÖZEL-KELETEN A turizmus az elmúlt években a Közel-Kelet szinte valamennyi országában a gazdaság fontos szektorává vált, még azokban az országokban is, ahol korábban a nyersolajbevételekből származó állami vagyon nem tette szükségessé, hogy a kormány kiaknázza az élményturizmusban lévő lehetőségeket. A gazdasági diverzifikációs programok egyik legkönnyebben fejleszthető komponense a turizmus fejlesztése, mivel valamennyi közel-keleti ország gazdag természeti és kulturális értékekben. Szaúd-Arábia különösen jó példa a nyitásra, mivel a konzervatív szunnita monarchia a vízumreform mellett átfogó társadalmi reformokat is végrehajtott56 annak érdekében, hogy a vallási turizmus mellett most már élményturizmusra is nyitott országban ne okozzon feszültségeket a más kultúrából érkező nagy számú turista eltérő értékrendje. Noha a társadalmi reformoknak sok egyéb más oka is van, a turizmus lehet az ország gazdaságának az a szektora, ahol a legnagyobb tényleges profit származhat a társadalmi liberalizációból, mivel az ország természeti és kulturális értékei nemcsak a helyiek számára jelentenek értéket, hanem a regionális és globális turizmusba való becsatlakozáshoz is bőven elegendő forrást biztosítanak. Jordánia, Libanon, Marokkó vagy Tunézia esetében az éves GDP 10-20%-át teszik ki a turizmusból származó bevételek és a teljes foglalkoztatáson belül is hasonló aránnyal szerepel a turisztikai szektor.57 A Közel-Keleten a több évtizedig tartó diktatúrák elfedték a társadalom belsejében rejlő feszültségeket és a gazdasági válságokat is jól kezelték látszatintézkedésekkel. Mivel azonban ezek a gyengeségek csak a 2000-es évek elejéig voltak elfedhetőek, amit követően robbanásszerűen felszínre törtek az arab tavasz eseményei során, az elmúlt évtizedben rendszeresek voltak az államok instabilitását okozó gazdasági válságok és politikai átalakulások. Az arab tavasz azonban nem egyformán érintette a térség egyes alrégióit, aminek illusztrálására jó példa a turizmustól való függőségben lévő aszimmetria a szegény és törékeny országok, illetve a gazdag olajmonarchiák között. Míg Egyiptom, Tunézia, Jemen, Szíria és Líbia az arab tavasz során jelentős turisztikai veszteségtől szenvedett és azt követően is csak lassú növekedést ért el, az Egyesült Arab Emírségek, SzaúdArábia és a Perzsa-öböl többi állama stabil maradt és alternatív turisztikai célponttá vált

Kézirat leadásának ideje: 2020. július 24.

Frank Gardner: Saudi Arabia to open up to foreign tourists with new visas. BBC. 2019. szeptember 27. <https://www.bbc.com/news/business-49848068 > Hozzáférés: 2020. július 5. 56

OECD: COVID-19 crisis response in MENA countries. 2020. június 9. <http://www.oecd.org/coronavirus/ policy-responses/covid-19-crisis-response-in-mena-countries-4b366396/ > Hozzáférés: 2020. július 5. 57

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a Közel-Keleten.58 Emellett a légiközlekedés terén az Öböl az egyik legjelentősebb alrégióvá vált, mivel olyan globális hálózattal rendelkező, rendkívül dinamikusan növekvő légitársaságok bázisa a térség, mint az Emirates, az Etihad és a Qatar Airways. Az arab tavaszt követően az egyes országokban lassú, míg más országokban rohamos növekedés volt tapasztalható a turisták számában. Persze minden egyes országban más a turizmus jellege. Míg Egyiptom egyértelműen a nyugati turisták számára legnépszerűbb közel-keleti célpont, a frankofón arab országokban nagy az expatrióta turisták száma, vagy egyes országokban magas az Öbölből érkezők száma, míg Bahreinbe szinte kizárólag az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET/GCC) más tagállamaiból érkeznek turisták. A lényeg, hogy 2018-ban az arab tavasz által közvetlenül érintett országokban, így Tunéziában is visszaállt a turisták száma az arab tavasz előtti év mértékűre. Tunéziában vagy Szaúd-Arábiában két számjegyű volt a növekedés ebben a tekintetében 2017 és 2018 között (lásd 1. ábra).59 A Közel-Kelet még mindig a legnépszerűbb turista desztináció a térség népessége között, vagyis sokkal magasabb a régión belül utazók száma, mint a kifelé utazóké. Ez egy közel 400 millió fős tömeget jelent, akik így utazásaikkal a világ turisztikai forgalmának mintegy 5%-át bonyolítják évente a térségben. 2000

2010

2016

2017

2018

Közel-Kelet

Egyiptom

5,1

14,1

5,3

8,2

N/A

Szaúd-Arábia

6,6

10,9

16,1

Egyesült Arab Emírségek

3,1

7,4

14,9

15,8

15,9

Marokkó

4,3

9,3

10,3

11,3

12,3

Tunézia

5,1

7,8

5,7

7,1

8,3

1. Turista forgalom a Közel-Keleten és az öt legnépszerűbb országban (millió főben), forrás: Turisztikai Világszervezet

A turisztikai trendeket áttekintve az állandó növekedés mellett jól látható az egyszeri vagy rendszeresen visszatérő sokkhatások és válságok hatása is. Utóbbiak közé tartozik a térség állandó fenyegetettsége a politikai iszlám szélsőséges szervezetei által. Míg Tunéziában vagy Egyiptomban az arab tavasz után lassan helyre álltak a turisztikai számok, 2015 után mindkét országban több terrorcselekmény a turistaforgalom azonnali jelentős visszaesését eredményezte, amelyet lassú visszaállás követett. 2015-ben terroristák egy orosz utasszállítót lőttek le a Sínai-félsziget fölött, majd 2016-ban az Egypt Air Párizs-Kairó között közlekedő járata vált terrortámadás áldozatává. Tunéziában 2015-ben a tuniszi Bardo Múzeumban végrehajtott vérengzést pár hónappal később a Földközi-tenger partján fekvő 58 Nadejda Popova: New Report: Impact of the Arab Spring on Travel and Tourism in the Middle East. Euromonitor International. 2011. szeptember 26. <https://blog.euromonitor.com/new-report-impact-of-thearab-spring-on-travel-and-tourism-in-the-middle-eastarticle-26-sep-2011/ > Hozzáférés: 2020. július 5.

World Tourism Organization (UNWTO): Tourism in the MENA Region. UNWTO. Madrid. 2019. 4.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Szúsza város üdülőövezetében külföldi turisták ellen végrehajtott terrortámadás követte.60 Mivel azonban hasonló esetek mellett a mediterrán térség az elmúlt évtizedekben töretlenül megőrizte népszerűségét és a tunéziai kormány komoly intézkedéseket foganatosított az ország biztonságának helyreállítása, illetve javítása érdekében, ezért már 2015-ben lassú növekedés volt megfigyelhető a turistaforgalomban. Mint a fenti példák alapján látható, a sokkhatásoknak rendkívül rövidtávú a turizmusra gyakorolt hatása a térségben. Persze az is egyértelmű, hogy a sokkhatások elmaradása esetén sokkal jelentősebb lehetne a szektorból származó bevételek növekedése.

A COVID-19 A KÖZEL-KELETEN A globális koronavírus-járvány az első olyan a Közel-Keletet érintő krízishelyzet, ami egyaránt komolyan sújtja a térség szegény és gazdag, illetve törékeny és stabil államait, illetve az egyik állam válsághelyzete nem nyújt gazdasági lehetőségeket egyetlen másik állam számára sem. Az egyetlen lényeges különbség a térség államai között az, hogy mekkora erőforrásokkal rendelkeznek a válság gazdasági hatásainak az enyhítésére. A járvány nem azonos mértékben és nem egyidőben okozott válságokat a térség Magreb, Masrek és Öböl alrégióiban. A Magrebben kevesen betegedtek meg és gyorsan elhárult a komoly veszély, azonban az Öbölben a kemény korlátozások is csak átmeneti sikerhez vezettek, jelenleg pedig gyorsan nő a megbetegedések száma és az esetek számának további drasztikus növekedése várható.61 Mivel a Közel-Kelet legtöbb állama részlegesen vagy teljesen elzárkózott egymástól és a világtól a gazdasági kapcsolatok, így a turizmus tekintetében is, ezért a koronavírus-járványt valamennyi országnak túlnyomórészt a saját gazdasági képességeire támaszkova kellett kezelnie. A térség jelenleg háborúk által sújtott államaiban (Líbia, Szíria, Jemen) nem volt lehetséges központi intézkedéseket hozni a világjárvány megfékezése érdekében. Ezzel szemben a gazdag olajmonarchiák élenjártak intézkedéseikkel, mivel a korábbi SARS, MERS és H1N1-járványok már felkészítették őket hasonló válsághelyzetekre.62 Szaúd-Arábia lépett fel a legkorábban és a leghatározottabban a járványhelyzettel szemben: az uralkodó nemcsak napkeltétől napnyugtáig tartó teljes kijárási tilalmat rendelt el az egész országban, hanem a világ legfontosabb vallási központjainak számító intézményeit is bezáratta vagy csak korlátozott nyitva tartást engedélyezett számukra, beleértve a zarándoklat korlátozását is.63 Erre azért is volt szükség, mert a Kínával, a világjárvány első epicentrumával folyamatos személy- és áruforgalmat

60 Dallen J. Timothy: Tourism trends and patterns in MENA: A resource perspective. 2019. 37. In: Dallen J. Timothy (szerk.): Routledge handbook on tourism in the Middle Eastand North Africa. Routledge. New York. 2019. 61 James Reinl: Middle East faces ‘scary’ rise in Covid-19 deaths, expert says. The National. 2020. július 14. <https://www.thenational.ae/world/mena/middle-east-faces-scary-rise-in-covid-19-deaths-expertsays-1.1048829 > Hozzáférés: 2020. július 17. 62 Tania Sawaya et al.: Coronavirus Disease (COVID-19) in the Middle East: A Call for a Unified Response. Frontiers in Public Health. 2020. május 19. <https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpubh.2020.00209/full > Hozzáférés: 2020. július 6. 63 Hussein Solomon: The Impact of Covid-19 on the Middle East and North Africa. Jerusalem Center for Public Affairs. 2020. április 12. <https://jcpa.org/article/the-impact-of-covid-19-on-the-middle-east-and-north-africa/ > Hozzáférés: 2020. július 6.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

bonyolító Irán nagyon későn hozott intézkedéseket és emiatt a járvány gyorsan megjelent a Perzsa-öböl arab államaiban is. Az Öböl olajmonarchiái számára nemcsak az iráni vírushelyzet, hanem a társadalom többségét alkotó expatrióta vendégmunkások ázsiai utazásai is komoly veszélyforrást jelentettek. A szigorú intézkedések gyors kezdeti sikereket hoztak a járványkezelés terén, azonban 2020. júliusra így is elérte a fertőzöttek száma a Közel-Keleten az 1,2 millió főt, amiből harmincezer haláleset történt.64 Csupán az észak-afrikai országokban, így Marokkóban, Algériában és Tunéziában mondható el, hogy a kormányok tartós sikereket értek el. Tunéziában például nemcsak az esetszám volt alacsony, de a halálesetek száma is csupán 50 volt 2020. július közepéig. Természetesen Líbiában, Szíriában és Jemenben nem kaphatunk valós képet a járványveszély súlyosságáról, mivel ezekben az országokban hiányos az adatszolgáltatás, és ez ugyanez igaz lehet több olyan közel-keleti országra, ahol vagy nem áll rendelkezésre elegendő erőforrás a megfelelő számú teszt végrehajtására vagy a kormány a valós veszélyt nem kommunikálja megfelelően biztonsági okokból. Viszont meglepő, hogy a járványveszély ellen a leghatározottabban fellépő Perzsa-öbölbeli monarchiákban a kezdeti kontroll után hirtelen jelentősen megnövekedtek az esetszámok csakúgy, mint Izraelben. Szaúd-Arábiában, Bahreinben, Kuvaitban és Izraelben is akár 50%-os esetszámnövekedést regisztráltak júliusban.65 A látszólagos anomália mögött az a tény állhat, hogy az Öböl társadalmainak többségét az ázsiai bevándorlók alkotják, akik körében az esetek bejelentése és a tesztelés nem megfelelő mértékű. Míg az arab államok között az együttműködés hiánya volt tapasztalható (az Arab Liga nem kompetens a válságkezelésben), addig Izrael és az Egyesült Arab Emírségek technológiai cégei között komoly együttműködés jött létre a járvány mesterséges intelligencia alkalmazásával való feltérképezésére.66 A Közel-Kelet országai közötti területi, népességbéli és gazdasági teljesítménybéli egyenlőtlen eloszlás a járványhelyzet kezelése szempontjából kiegyenlítődik, mivel a szegényebb államok a nagyobb területük és kisebb népsűrűség miatt kedvezőbben kerülhetnek ki a veszélyhelyzetből, mint a kicsi és gazdag, de sűrűn lakott szomszédjaik, akiknek megvan a képességük arra, hogy hatékonyan és pénzügyi korlátok nélkül kezeljék a járvány második vagy harmadik hullámát is. A COVID-19 járvány által egyik legsúlyosabban érintett szektor a turizmus volt, ami számos térségbeli ország gazdasági működésének fő pillérét jelenti (például Marokkó, Tunézia, Libanon, Egyiptom esetében), míg a járadékgazdaságokra épülő Öböl-monarchiák számára az elmúlt évek fontos gazdasági diverzifikációs szektora volt. 2019-ben a turizmus a teljes Közel-Keleten mintegy 5,3%-os GDP növekedést generált és 6,7 millió állást biztosított.67 Mivel Egyiptom és több arab ország számára is a turisztikai szektor jelentősen függ

Seth J. Frantzman: Coronavirus: 1.2 million COVID cases in MidEast, 30,000 deaths. The Jerusalem Post. 2020. július 2. <https://www.jpost.com/middle-east/coronavirus-12-million-covid-cases-in-mideast-30000deaths-634863 > Hozzáférés: 2020. július 6. 64

Ibid.

G42: G42 joins forces with Israeli Rafael and IAI to defeat Covid-19. 2020. július 2. <https://g42.ai/news/ healthcare/g42-israeli-rafael-iai-covid-19/ > Hozzáférés: 2020. július 10. 66

OECD

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a nyugati turistáktól, az USA-ban, Európában és Oroszországban a COVID-19 következtében kialakuló pénzügyi fegyelem és utazási félelem súlyos csapást jelent majd Egyiptom és a többi turizmusra épülő gazdaság számára. De nemcsak a beutazó nyugati turisták hiánya miatt fog szenvedni a szektor. A szokásos szaúd-arábiai zarándoklat elmaradása, illetve a 2020-ra tervezett Dubai Expo elhalasztása szintén komoly bevételkiesést jelentenek az adott ország gazdaságai számára. Ráadásul ezek a rendezvények jelentős előzetes tőkebefektetést igényeltek. A Dubai Expo elmaradása mintegy 25 millió turista távol maradását jelenti.68 A PwC kockázatelemző vállalat becslése szerint az Öbölben mintegy fél évig tartó turizmust korlátozó intézkedések esetén a szektor bevételének mintegy 30%-tól is eleshet, illetve négyszázezer turizmushoz köthető állás kerülhet veszélybe.69 A turisztikai szektor megmentése érdekében számos közel-keleti ország kormánya hozott létre pénzügyi segélycsomagokat és egyéb eszközöket. Ez egyébként nem egy egyedülálló és rendkívüli eset, mivel a térség állandó volatilitása miatt az arab államok turisztikai szektorának szereplői gyakran rászorulnak a kormányok és pénzintézetek mentőcsomagjaira. Maguk a szektor szereplői a legjobb esetben azzal segíthetik az adott ország attraktívvá tételét, ha komoly intézkedéseket tesznek a szektorhoz köthető infrastruktúra fertőzésektől való biztonságossá tételére. Ugyanakkor a komoly egy- vagy kétoldalú beutazási korlátozások eleve korlátozzák az üzleti és turisztikai célú utazásokat. Az Egyiptomi Pénzügyminisztérium és az Egyiptomi Központi Bank közös erőfeszítéssel alacsony kamatú kölcsönöket biztosított a szektorban működő cégek számára, illetve átvállalta a szektorban működő cégek alkalmazottainak a bérkifizetését. A cégek számára a támogatás igénybevételének feltétele az volt, hogy a járvány idején nem bocsáthatják el alkalmazottjaikat.70 Az egyiptomi kormány gyakorlatilag 2011 óta folyamatosan hajt végre hasonló intézkedéseket, mivel az országban rendszeresen előfordulnak politikai és biztonsági válsághelyzetek. Egyiptomban a politikai iszlámhoz köthető mozgalmak és szervezetek gyakran használják a terror eszközeit politikai céljaik elérésére, amivel a turizmusból származó bevételek vis�szaesésén keresztül komoly kárt tudnak okozni a kormány és ország számára. Tunézia a mediterrán térség turizmusának az egyik zászlóhajója, azonban a 2010-11-es politikai rezsimváltozás is hosszantartó hatással volt a szektorra, majd a 2015-ös terrorcselekmények miatt kialakuló szükségállapot sem szolgálta a turisztikai szektor javát. 2018-ban az abszolút számok tekintetében nemcsak, hogy elérte a beutazó turisták száma a 2011 előtti értéket, hanem jelentősen meg is haladta azt.71 2019-ben Tunézia komoly

68 Arab News: Dubai Expo 2020 to ‘adjust’ preparations due to virus. 2020. március 23. <https://www.arabnews. com/node/1645726/business-economy > Hozzáférés: 2020. július 14. 69 Marwan Bejjani et al.: How the GCC’s travel and tourism industry can get ready for the post-COVID-19 recovery. PwC. 2020. április <https://www.strategyand.pwc.com/m1/en/articles/2020/how-the-gccs-traveland-tourism.html > Hozzáférés: 2020. július 14.

Hossam Mounir: Central Bank of Egypt allocates $185.3mln from tourism initiative for salaries, maintenance works. Zawiya. 2020. június 17. <https://www.zawya.com/mena/en/business/story/ Central_Bank_of_Egypt_allocates_1853mln_from_tourism_initiative_for_salaries_maintenance_worksSNG_177324915/ > Hozzáférés: 2020. július 14.

Trading Economics: Tunisia-Tourist Arrivals 1990-2018. <https://tradingeconomics.com/tunisia/tourist-arrivals > Hozzáférés: 2020. július 17.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

gazdasági eredményt ért el, mivel a turizmusnak köszönhetően az ország csaknem 50%-al megnövelte devizatartalékait.72 Ezzel a turizmus a tunéziai gazdaság húzóágazatává vált, mivel megteremtette azokat a forrásokat, amelyek más gazdasági szektorok fejlesztéséhez is létfontosságúak az észak-afrikai állam számára. A tunéziai kormány sikeres turisztikai kampányainak köszönhetően jelentősen megnőtt a leggazdagabb nyugat-európai országokból érkező turisták száma, az idei évtől pedig már a kampány orosz és kínai piacokra való kiterjesztését tervezte a kormány. Tunéziában a mezőgazdaság után a turizmus biztosítja a legnagyobb számú munkahelyet, így a 2020-as év válsága jelentős terhet helyezett a kormány vállára, különösen arra emlékezve, hogy a „jázmin forradalom” elsődleges társadalmi mozgató rugója a jelentős mértékű munkanélküliség és elszegényedés volt. Tunézia a turisztikai fogadóképessége javítása érdekében minden jogi feltételét megteremtette annak, hogy a legnagyobb repterei fogadhassák az olcsó diszkontlégitársaságok járatait,73 ezzel jelentősen csökkentve a beutazás költségeit a turisták számára. 2020. június végén a tunéziai hatóságok – a koronavírusfertőzöttek számának drasztikus csökkenését követően – az ország szárazföldi, légi és tengeri határainak megnyitása mellett döntöttek.74 Tunézia részéről tehát elhárultak az egyoldalú akadályok, az ország újra fogadóképes. Hogy milyen jelentős mértékben rá vannak kényszerülve a turizmusra épülő gazdaságok a szektor mielőbbi újraindítására, azt jól mutatja Dubaj igyekezete. A hét emírségből álló Egyesült Arab Emírségekben Abú Dzabí és Dubaj között mindig egyfajta versengés folyt az ország vezető szerepéért. Azonban míg Abú Dzabí a jelentős olajkincseiből származó bevételeire építette fel gazdaságát, addig Dubaj fő bevételei a kereskedelemből, turizmusból és ingatlanbefektetésekből származnak.75 Bár az Emírségekben a közelmúltban jelentősen növekedett a fertőzöttek száma, Dubaj mégis az emírség megnyitása mellett döntött és újra számos országból fogad turistákat. Ezzel szemben Abú Dzabí megtehette azt, hogy fenntartja szigorú beutazási feltételeit. Ez a kettősség kicsiben jól mutatja az eltérő helyzetét a térség turizmustól függő és a turizmust csupán a gazdasági diverzifikálás eszközének tekintő országai között. Másrészt, mivel a két fent említett emírség között a külpolitikai elvek és célok között is nagy különbség van (Abú Dzabí érdekelt Irán és szövetségesei gazdasági korlátozásában – Dubai gazdasága összefonódik Iránnal és a perzsa kereskedőkkel), ezért előrevetíthető, hogy a turizmustól függő országok politikailag és gazdaságilag sebezhetővé válhatnak hosszú távon, ha a világjárványnak további hullámai is lesznek.

72 Riadh Bouazza: Tunisia’s tourism sector shows signs of recovery. The Arab Weekly. 2020. január 19. <https://thearabweekly.com/tunisias-tourism-sector-shows-signs-recovery > Hozzáférés: 2020. július 14.

Ibid.

Mohammed Jamjoom: Tunisia's tourism sector hopes for a quick recovery as borders reopen. Aljazeera. 2020. június 27. <https://www.aljazeera.com/blogs/middleeast/2020/06/tunisia-tourism-sector-hopes-quickrecovery-borders-reopen-200627065341095.html > Hozzáférés: 2020. július 14. 74

75 Paul Schemm: Rivals Dubai and Abu Dhabi tackle coronavirus in very different ways. The Washington Post. 2020. július 13. <https://www.washingtonpost.com/world/middle_east/coronavirus-united-arab-emirates-dubaiabu-dhabi/2020/07/12/23fbfef2-bf89-11ea-8908-68a2b9eae9e0_story.html > Hozzáférés: 2020. július 17.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

KONKLÚZIÓ Nem láthatjuk előre biztosan, hogy a most már két évtizede gyakorlatilag állandóan instabil közel-keleti régióban milyen hosszú távú gazdasági következményei lesznek a COVID-19 világjárványnak. A rövidtávú gazdasági hatásait tekintve azonban egyértelmű, hogy a turizmus a leginkább veszélyeztetett gazdasági szektorok közé tartozik. A világjárvány hatására azonnal drasztikusan csökkent a turisták száma – csakúgy mint a világ legtöbb régiójában – és a közegészségügyi helyzet javulása esetén sem jósolható meg, hogy milyen mértékben és milyen ütemben fog növekedni a térségbe utazó turisták száma. A Közel-Kelet alrégióit nem egyenló mértékben és időben sújtotta a járvány. Miközben a Magreb államai kisebb veszteségekkel és gyorsan átvészelték a veszélyhelyzetet, az Öbölben hirtelen és drasztikusan megnövekedett a fertőzöttek száma. Bár a gazdag olajmonarchiák rendelkeznek a járvány hatékony kezeléséhez szükséges pénzzel és eszközökkel, a sajátos földrajzi és társadalmi helyzetükből kifolyólag mégis őket sújtja jelentősebben a járvány, mint a szegényebb arab országokat. Ugyanakkor fontos észben tartanunk, hogy míg a térség szegényebb államainak gazdasága a turizmusra épül, addig a gazdag olajmonarchiák az élményturizmust csupán a gazdasági diverzifikáció eszközének tekinthetik. Így a turizmus visszaesése miatt bevételcsökkenésüket más gazdasági ágazatokon keresztül kompenzálni tudják. Ha tehát a vírus majd több hullámban is eléri a térséget, akkor komoly függőségi viszony alakulhat ki a térség turizmustól függő és a gazdaságilag stabil országai között.

A DEGLOBALIZÁCIÓ KÍSÉRTETE 76 KOCSEV BENCE

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK Jóllehet közhelynek hangzik, de mindenképpen igaz, hogy a jelenlegi világjárvány pillanatok alatt megváltoztatta az általunk ismert világot, komoly kihívások elé állítva ezzel az egyes társadalmakat, s lényegesen átalakítva a mindennapi rutinokat. A gyorsan növekvő fertőzési mutatók komoly próbatételt jelentettek a közegészségügyi rendszerekre, s bizonyos esetekben ki is merítették azok képességeit; a leállás és az azt követő globális sokk súlyosan érintette a gazdaságot, s annak több területén olyan komoly állami beavatkozásokhoz és segélyprogramok meghirdetéséhez vezetett, amelyek néhány hónappal korábban egyszerűen elképzelhetetlennek tűntek; a járvány okozta rendkívüli helyzet jelentős hatással volt a politikai és közügyek intézésének mindennapi gyakorlatára, s jelentősen átalakította bizonyos országok politikai erőviszonyait; a koronavírus további terjedését megakadályozni

Kézirat leadásának ideje: 2020. július 24.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

hivatott szabályok és eljárások (otthoni munkavégzés, digitális együttműködés) megváltoztatták a mindennapi munka világát; a bevezetett előírások (társadalmi távolságtartás) pedig korlátozták közösségi kapcsolatainkat és szabad mozgásunkat, átformálva ezzel az utazási szokásainkat is; s a sort hosszan folytathatnánk még. A világjárvány emellett alapvető kihívást jelent a különböző tudományterületek számára is, s jóllehet e tekintetben a megfelelő gyógyszereket és vakcinát kereső biokémiai és orvosi kutatások értelemszerűen nagyobb figyelmet kapnak, a világjárvány a humán- és a társadalomtudományokra is ösztönzően hatott. A világgazdaságban és általánosságban a globális rendben a szemünk előtt végbemenő strukturális változások hatására az elmúlt néhány hónapban különösen megszaporodtak a globalizáció jövőjével kapcsolatos kutatások. A témával foglalkozó anyagok exponenciálisan növekvő száma ellenére azonban úgy tűnik, hogy Jürgen Habermas bon motja, miszerint soha nem volt ennyi tudásunk a tudatlanságunkról („So viel Wissen über unser Nichtwissen… gab es noch nie.”)77 helytállóan foglalja össze a kutatások jelen állapotát, hiszen a vírus azonnali hatásait egyre alaposabban vizsgáló irodalom ellenére nincsen olyan szakértő, aki biztonsággal meg tudná ítélni a világjárvány globalizációra gyakorolt hatásait. A globalizáció jövőjével foglalkozó kutatások fő kérdése abban áll, hogy a világjárvány vajon tartósan kihat-e a globalizációs folyamatokra, azaz hogy a jelenlegi változások jelentősen gyengítik-e a globalizációt, és mindez egyfajta „deglobalizációs” korszakhoz vezet, vagy egészen más folyamatokkal nézünk szembe. Noha kézenfekvőnek tűnik az a megállapítás, hogy a koronavírus pandémia katalizálólag hat a már korábban beindult, a globális integrációt gyengítő folyamatokra, a jelenlegi helyzet – amint arra egy tudományos vitafórum is rámutatott – ennél valószínűleg jóval árnyaltabb, s sokkal inkább csak kihívást jelent arra nézve, ahogyan a globalizációról gondolkozunk, következésképpen a globalizáció nem visszaszorulóban van, hanem egyszerűen egy másik fázisba lépett.78 Nyilvánvaló, hogy a mostani helyzet különleges lehetőséget kínál a reflexivitásra, ennélfogva az elvárások is nagyok a tekintetben, hogy a globalizációs folyamatok szakértői (közgazdászok, szociológusok, a nemzetközi kapcsolatok szakértői, világ- és gazdaság-történészek stb.) használható válaszokkal szolgáljanak a felmerülő kérdésekre. Mivel azonban egy számos bizonytalansági faktorral rendelkező folyamat elején vagyunk, érdemes szerénynek maradnunk. Ezt szem előtt tartva a következő rövid és szükségszerűen vázlatos fejezetben csupán a globalizáció néhány olyan aspektusára hívom fel a figyelmet, amelyek hasznosak lehetnek a jelenlegi folyamatok vizsgálatában és megértésében.

Markus Schwering: Jürgen Habermas über Corona: „So viel Wissen über unser Nichtwissen gab es noch nie“. Frankfurter Rundschau. 2020. április 10. <https://www.fr.de/kultur/gesellschaft/juergen-habermascoronavirus-krise-covid19-interview-13642491.html > Hozzáférés: 2020. augusztus 1.

A lipcsei egyetemen (a Global and European Studies Institute és az Interdisciplinary Research Centre Global Dynamics közreműködésével) 2020 tavaszi szemeszterében került megrendezésre a Global Studies COVID-19 Forum. A fórum célja az volt, hogy az elsők között kínáljon olyan interdiszciplináris platformot, amely a jelenlegi válság globalizációt érintő hatásait vizsgálja. A fórum a szemeszter során olyan témákat érintett, mint a világjárványok globális története; a vírus hatása a térbeli folyamatokra; a deglobalizáció jelensége; a vírus globalizációra gyakorolt hatásaival kapcsolatos előrejelzések és szcenáriók vizsgálata; valamint a koronavírus társadalmi különbségekre gyakorolt hatása. Itt kell megemlíteni, hogy a fejezet egyes részeit nagyban befolyásolták a fórumon elhangzott szempontok.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

A BIZONYTALANSÁG KORA Vélhetőleg az 1986-os csernobili atomkatasztrófa, majd a radioaktív felhő egyre nyugatabbra húzódása volt az utolsó olyan esemény, amikor Európában egy láthatatlan veszélytől kellett tartani. Néhány hónappal a szovjet erőműben bekövetkezett baleset után – igaz, nem szándékolt, mégis tökéletes időzítéssel – jelent meg Ulrich Beck német szociológus könyve, amelyben a késő modern társadalom által generált új kockázatok felbukkanásáról írt. Nagyon leegyszerűsítve a Kockázattársadalom című munka – amely annak a folyamatát mutatja be, hogy az ipari (első) modernitásból miként jött létre a késő (második) modernitás – egyik fő állítása az, hogy a technológiai fejlődés, amely a mindennapi élet kockázataitól való védelem hamis illúziójának kialakulásával is járt, valójában nem szándékolt és kiszámíthatatlan kockázatokat hordoz magában, s napjainkban pontosan ezektől a végsősoron ember alkotta rizikóktól kell tartanunk.79 Egy bő évtizeddel később az elmélet továbbfejlesztett változata jelent meg a Világkockázat-társadalom című könyvében, amelyben Beck szinte prófétai módon jelezte azt is, hogy az új veszélyek és kockázatok többé már nem korlátozottak térben és időben. Éppen ellenkezőleg, olyan kiszámíthatatlan, nem kompenzálható (értsd: nem biztosítható ellenük védettség), továbbá térbelileg, időbelileg és társadalmi értelemben is delokalizált rizikókkal kell számolnunk, amelyek a világ összes országát és minden társadalmi osztályát érinteni fogják.80 Nem Beck volt azonban az egyetlen, aki felismerte az újfajta kockázatokat. Részben hasonló megfontolások alapján Anthony Giddens is rámutatott arra, hogy a modernitás teljesen megváltoztatta a kockázatok jellegét. Ezeket értékelve a brit szociológus különbséget tett a külső és kitermelt kockázatok között.81 Míg előbbiek többnyire a természet által az emberiség számára jelentett veszélyekhez (rossz időjárás, aszályok, földrengések vagy áradások) kapcsolódnak, addig utóbbiakat (globális felmelegedés, géntechnológiával módosított szervezetek) a modernizáció folyamata állítja elő, s ily módon az emberi tevékenység következményei. Giddens egyenesen úgy látta, hogy a jelen társadalom a természet vége után él, azaz a fizikai világnak alig akad olyan aspektusa, amelyet az emberi beavatkozás érintetlenül hagyott volna. Következésképpen az sem véletlen, hogy a természeti kockázatok helyett egyre inkább a kitermelt kockázatok kerülnek előtérbe, ráadásul ebben az új helyzetben gyakran azt sem tudjuk pontosan megállapítani, hogy mik jelentenek potenciális kockázatot, nemhogy azokkal még valamilyen módon kalkulálni is tudjunk.82 Noha első ránézésre a jelenlegi koronavírus járványt a természeti kockázatok kategóriájába sorolnánk, azonban a kutatások szerint az utóbbi évtizedek járványai (SARS, Ebola stb.), s maga a COVID-19 is zoonotikusak, azaz olyan betegségekből és fertőzésekből alakultak

79 Ulrich Beck: Risikogesellschaft. Auf dem Weg in eine andere Moderne. Suhrkamp, Frankfurt a. M. 1986. (Magyarul ld.: Ulrich Beck: A kockázat-társadalom: út egy másik modernitásba. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság – Századvég Kiadó, Budapest, 2003.) 80 Ulrich Beck: World Risk Society. Polity Press, Cambridge, 1999. (Magyarul ld. Ulrich Beck: Világkockázattársadalom: az elveszett biztonság nyomában. Belvedere Meridionale, Szeged, 2008.) 81 Anthony Giddens: Runaway World: How Globalization is Reshaping Our Lives. Profile, London, 1999. (Magyarul ld.: Anthony Giddens: Elszabadult világ. Hogyan alakítja át életünket a globalizáció? Napvilág Kiadó, Budapest, 2005.)

Anthony Giddens: Risk and Responsibility. The Modern Law Review. 1999/1. 4.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

ki, amelyek gerinces állatokról emberre terjedtek át, s amely átfertőződések jelentős mértékben a természeti környezet pusztulásának, így pedig közvetetten az emberi tevékenységnek a következményei.83 Mindezt szem előtt tartva felmerül a kérdés, vajon a francia gondolkodónak (egyben a Kockázattársadalom francia fordításának előszó-írójának), Bruno Latournak igaza volt-e, és soha nem voltunk modernek abban az értelemben, hogy a társadalom valójában soha nem tudta magát teljesen függetleníteni a természettől, s a mostani vírus, ez a latouri „hibrid” ismét és nagyon világosan rámutatott a két szféra szétválaszthatóságának illuzórikus voltára.84 Mindezt ismételten aláhúzandó, Latour egy friss tanulmányában arra mutat rá, hogy egy természetinek gondolt jelenség, a COVID-19 vírus miként változott pillanatok alatt kvázi-politikai szereplővé. A további hasonló kataklizmák elkerülésének lehetőségét, egyúttal egy megfelelő poszt-COVID „Zeitgeist” kialakulását pedig a természet és a társadalom elválaszthatatlanságának felismerésében és a világgazdaság (illetve a mindennapi életünk) ennek fényében történő átalakításában látja.85 Függetlenül attól, hogy Latour jövőre vonatkozó nézeteivel egyetértünk-e vagy sem, annyi a vírus kitörése után mindenképpen egyértelművé vált, hogy – globálisabban és szimultánabb módon, mint bármikor a korábbi évtizedekben – egy olyan par excellence kitermelt kockázattal (vagy Beck leleményes kifejezésével élve „ember alkotta hibriddel”)86 van dolgunk, amely egyfelől komolyan átalakítja a mindennapi életünket, másfelől pedig olyan folyamatokat indít el, amelyek a korábbi világrendet is jelentősen átformálják. A kockázatok termelte bizonytalanságok értelemszerűen nem csupán a globális termelési és ellátási láncokat (és így a világgazdaság struktúráját) alakítják át, hanem szignifikáns hatást gyakorolnak a globalizáció dinamikáira is. Ahogy arra fentebb már röviden utaltunk, a koronavírus világjárvány globalizációra gyakorolt hatásait vizsgáló narratívák nagyon eltérő következményekkel számolnak. Egyes értékelők számára a világjárvány egyértelmű bizonyítékul szolgál arra, hogy a deglobalizáció szakaszába léptünk, míg mások, vitatva ezt a következtetést azzal érvelnek, hogy – az ismert amerikai szociológussal, Peter L. Bergerrel szólva – a dolgok nem azok, aminek látszanak, s ennél fogva érdemes jobban a színfalak mögé nézni. Lévén azonban, hogy a globalizáció természetével kapcsolatos diskurzus korántsem újkeletű, joggal feltételezhetjük, hogy annak bizonyos szempontjai segíthetnek abban, hogy pontosabb diagnózist tudjunk felállítani. A következő oldalakon, arra teszünk kísérletet, hogy néhány szempont rövid és értelemszerűen csak felületes felvázolásával támpontokat adjunk a mai folyamatok kontextualizálásához és értelmezéséhez.

83 Lásd például: Philippe Grandcolas - Jean-Lou Justine: Covid-19 ou la pandémie d’une biodiversité maltraitée. The Conversation. 2020. március 25. <https://theconversation.com/covid-19-ou-la-pandemie-dunebiodiversite-maltraitee-134712 > Hozzáférés: 2020. július 11.

Latour elméletében a hibridek átmeneti, egyszerre kulturális és természeti objektumok, s mint ilyenek, képesek átlépni a modernitás által teremtett választóvonalat a természeti és a társadalmi szféra között. Bruno Latour: We have never been modern. Harvard University Press, 1993. (Magyarul ld. Bruno Latour: Sohasem voltunk modernek. Szimmetrikus antropológiai tanulmány. Osiris Kiadó, Budapest, 1999.) 84

85 Bruno Latour: What protective measures can you think of so we don’t go back to the pre-crisis production model. <http://www.bruno-latour.fr/sites/default/files/P-202-AOC-ENGLISH.pdf > Hozzáférés: 2020. július 11.

Ulrich Beck: The Politics of Risk Society. In: John S. Dryzek – David Schlosberg (eds.): Debating the Earth: the environmental politics reader. Oxford University Press, 2005. 588. 86

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

A GLOBALIZÁCIÓ VÉGE: ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK Természetesen nem a COVID-19 világjárvány az első olyan esemény, amely a globalizáció végével kapcsolatos diskurzus fellángolásával járt volna együtt, ráadásul még csak nem is az első az elmúlt évtizedekben. Míg a vita először a körül kulminálódott, hogy a 2008-as gazdasági válság milyen mértékben vetette vissza a globalizációs folyamatokat, néhány évvel később a migrációs válság, majd a brexit és Donald Trump elnökké történő megválasztása szolgáltatott alapanyagot a globalizáció végének kikiáltásához.87 Az elmúlt hónapokban pedig ismét számos szakértő, politikus és véleményvezér nyilvánult meg a kérdésben, azt állítva, hogy – a Kommunista Kiáltványt parafrazeálva – kísértet járja a világot, a deglobalizáció kísértete. A kurrens folyamatokat másfajta prizmán keresztül vizsgálók (elsősorban a történészek) ezzel szemben azt állítják, hogy nincs új a nap alatt, és óvatosabban kellene fogalmaznunk akkor, amikor a vírus globalizációra gyakorolt hatásairól hozunk sommás ítéleteket. Noha valóban igaz, hogy bizonyos globális folyamatok (pl. az áruk, emberek és tőke áramlásának) intenzitása ideiglenesen csökkenhet, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a globalizáció visszaszorulóban van.88 Sőt, ha hosszabb időtartamban vizsgáljuk a globalizációs dinamikákat, akkor jól kirajzolódnak olyan hasonló periódusok, amelyek segíthetnek jobban megérteni a jelenlegi helyzetet. Ebben a tekintetben különösen is releváns lehet az a világ- és gazdaságtörténészek körében zajló vita, amely a globalizáció történetének egyes fordulópontjait igyekszik értelmezni, s amelyre néhány rövid bekezdés erejéig érdemes rámutatni. Különösen hasznos ez a jelenlegi folyamatok tükrében, mivela mai eseményeket sokan ezen korábbi válságok tükrében igyekeznek értelmezni. Az egyik leginkább elfogadott narratíva szerint a modern globalizáció első hulláma a 19. század második felében kapott jelentős lendületet, a második hulláma pedig a második világháború után bontakozott ki.89 A két felívelő szakasz közötti, azaz a két világháború

87 Lásd többek között: Florian Bieber: Debating Nationalism: The Global Spread of Nations. Bloomsbury Academic. 2020., vagy a következő cikkeket: He Yafei: Brexit May Be Part of the First Wave of Deglobalization, World Post. 2016. július 1. <https://www.huffpost.com/entry/brexit-deglobalization_b_10755862 > Hozzáférés: 2020. július 12.; Ruchir Sharma When Borders Close. New York Times. 2016. november 12. <https://www.nytimes.com/2016/11/13/opinion/sunday/when-borders-close.html > Hozzáférés: 2020. július 12.; Laurence Chandy – Brina Seidel: Donald Trump and the future of globalization. Brookings Institute. 2016. november 18. <https://www.brookings.edu/blog/up-front/2016/11/18/donald-trump-and-the-future-ofglobalization/ > Hozzáférés: 2020. július 12.

Michael Zürn: The Death of Globalization? COVID 19 and the Nation-State. The Gloablist. 2020. április 23. <https://www.theglobalist.com/globalization-coronavirus-pandemic-deglobalization-society-digitalizationcommerce/ > Hozzáférés: 2020. július 15. 88

A globalizációtörténet kutatóinak számos alapvető kérdést kellett megválaszolniuk a jelenséggel kapcsolatban, s különösen is problematikus volt annak meghatározása, hogy melyik történelmi időszak hozta el a globális összekapcsoltságok teljesen új minőségét. Amint arra Kevin H. O’Rourke és Jeffrey G. Williamson ezzel a kérdéssel foglalkozó cikke rámutat, ebben a kérdésben három különböző álláspont jegecesedett ki. Míg egyesek számára a globalizáció kezdetét Amerika Kolumbusz általi felfedezése és Vasco da Gama Föld körüli expedíciója jelenti, addig mások szerint ez sokkal korábbra (sokan egyenesen az ókori görög városállamok kialakulásának időszakára) datálják. A legtöbb kutató azonban a 19. század második felét tartja a globalizáció kezdeti időszakának, amikor is a kereskedelem, infrastruktúra és kommunikáció gyors fejlődésének, valamint az exponenciálisan bővülő humán és tőkeáramlás eredményeként az összekapcsoltságok egy egészen új minősége alakult ki. Bővebben lásd: Kevin H. O’Rourke – Jeffrey G. Williamson: When did globalization begin? European Review of Economic History. 2002/1. 23-50. A két hullám elmélettel kapcsolatban lásd: Richard E. Baldwin – Philipp Martin: Two Waves of Globalisation. Superficial Similarities, Fundamental Differences. In: Siebert, Horst (ed.): Globalization and Labor. Tübingen. 1999. 3-58. 89

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

közé eső időszakot pedig eszerint az értelmezés szerint a globalizációs folyamatok visszaszorulása jellemezte.90 A két ismert angolszász gazdaságtörténész, Adam Tooze és Ted Fertik kutatásai azonban ezt a széles körben elfogadott periodizációt árnyalják akkor, amikor azzal érvelnek, hogy az első világháború és annak következményei nem szorították vissza a globalizációs folyamatokat, csupán arról van szó, hogy a háború (és a következő évtizedek eseményei) sokkal összetettebbé, egyúttal átpolitizáltabbá és végső soron törékenyebbé tették a világgazdaság szerkezetét. Eszerint az érvelés szerint bár a harmincas évek gazdasági világválsága sok szempontból valóban törést jelentett, a kortársak a válságra adott nemzeti és regionális reakciókban nem a globalizáció visszaszorulását, hanem sokkal inkább a világpolitikai és világgazdasági hegemóniáért folyatott küzdelem következő állomását látták benne. Ennélfogva a háború és az 1930-as évek gazdasági kataklizmái nem a globális folyamatok visszaszorulásához, hanem csupán a világgazdaság átrendeződéséhez vezettek.91 A globalizáció jövőjével kapcsolatos vita a 2008-as gazdasági világválság idején lángolt fel ismét, amikor is úgy tűnt, hogy a globalizáció második (vagy azok számára, akik megkülönböztetik annak 1970-es évek előtti és utáni időszakait, a harmadik) hulláma, amely a páratlan mértékű globális konnektivitáshoz és integrációhoz vezetett, kifulladóban van. Nem meglepő, hogy számos közgazdász és történész az akkori eseményeket a 20. század első évtizedeivel összehasonlítva a globalizáció történetének újabb töréspontját, hovatovább a deglobalizáció időszakának kezdőpontját vélte felfedezni a 2008-as válságban.92 Ruchir Sharma a „When Borders Close” című cikkében ezt a következőképpen foglalta össze: „A 2008-as év ugyanolyan egyértelmű fordulópontnak tűnik, mint az 1914-es év. A gyenge globális kereslet mellett, továbbá a számos országban bevezetett import-korlátozások miatt a kereskedelem zuhan. (...) A globalizáció elakadt. A deglobalizáció újabb korszaka köszöntött be.”93 Ennek a radikális álláspontnak a támogatói olyan további jóslatokat is megfogalmaztak, amelyek szerint a gazdasági válság következményei (a protekcionizmus visszatérése, a nacionalizmus előretörése), akárcsak a két világháború közötti időszakban, fokozott instabilitáshoz vezethetnek, s mindez szignifikánsan növelheti az államok közötti háborúk esélyét is.94 Az eseményeket értelmezők azonban megosztottak a tekintetben, hogy a korábbi korszakokkal való összehasonlítás ténylegesen megállja-e a helyét. Azok, akik kevésbé radikálisan ítélték meg a 2008-as eseményeket úgy látták, hogy bár – akárcsak

90 E nézet szerint – amelyet először John Maynard Keynes fogalmazott meg – az első világháború volt az, amely a 19. század második felétől egyre összekapcsolatabbá váló világgazdaság további integrációját visszavettette. Kevin H. O’Rourke – Jeffrey G. Williamson: Globalization and History. The Evolution of a Nineteenth-Century Atlantic Economy. Cambridge, MA. 1999. 429. vö. John Maynard Keynes: The Economic Consequences of the Peace. London. 1920. 11.

Adam Tooze – Ted Fertik: The World Economy and the Great War. Geschichte und Gesellschaft. 2014/2. 236-238.

Lásd például. Harold James: International order after the financial crisis. International Affairs (Royal Institute of International Affairs). 2011/3. 525-537. 92

93 Ruchir Sharma: When Borders Close. New York Times, 2016. november 12. <https://www.nytimes. com/2016/11/13/opinion/sunday/when-borders-close.html > Hozzáférés: 2020. július 14.

Lásd többek között: Evan E. Hillebrand: Deglobalization Scenarios: Who Wins? Who Loses? Global Economy Journal. 2011/2. 1-19. 94

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a két világháború közötti időszakban, úgy most is – visszaesés mutatkozik az áruk, szolgáltatások és a pénz globális áramlásában, más adatok viszont arra utalnak, hogy a globális integráció üteme csupán lelassult, de nem állt le.95 Noha 2008 után a globalizáció természete jelentősen megváltozott, ám annak üteme néhány év alatt visszatért a válság előtti szintre. Jóllehet a problémák eltérő jellege és a világgazdaság eltérő állapota miatt, a korábbi időszakok jelenlegi helyzettel való összehasonlítása értelmetlennek tűnhet, ez a két (roppant felületesen) vizsgált példa mindazonáltal hozzásegíthet minket a mai folyamatok pontosabb szétszálazásához akkor, amikor arra tanítanak bennünket, hogy a nagy válságok kevésbé a globalizáció jelenségét mintsem az adott korszak globális rendjét veszélyeztetik. A jelenlegi válság globalizációt romboló hatásainak vizsgálatakor azonban nem csupán gazdasági jellegű szempontok merültek fel, s ezek egyike sem igazán újkeletű, hiszen már a 2008-as válság idején is azt voltak hivatottak érzékeltetni, hogy az addig ismert globalizáció a végéhez ért. Eszerint az érvelés szerint a nemzetállam mint potens politikai aktor visszatérése, vagy éppen a csökkenő konnektivitás (csakhogy a legjellemzőbbeket említsünk) olyan indikátorok, amelyek a globalizáció végét, de legalábbis annak markáns visszaszorulását jelzik. Míg sokáig valóban úgy tűnhetett, hogy az egyre intenzívebb globális integráció olyan komoly kihívást jelent a nemzetállamokra nézve, hogy hosszú távon ez a társadalmi-térbeli forma végül eltűnik, manapság egyre többen látják úgy, hogy a nemzetállamok visszatérésének vagyunk szemtanúi, amely – legalábbis ebben az olvasatban – végső soron a globalizáció projektjének kisiklását fogja eredményezni. Noha a nemzetállamok megerősödése vitathatatlan, ez mégsem feltétlenül jelenti azt, hogy az elmúlt évtizedekben kialakult intenzív globális kapcsolatok visszaszorulóban lennének, sokkal inkább arról van szó, hogy az egymással versengő szuverenitási formák küzdelmének egy újabb stádiumához érkeztünk el. Ahhoz, hogy jobban megértsük, hogy mit is jelent mindez, röviden érdemes utalni az ún. térbeli fordulat által inspirált kutatásokra,96 amelyek a globalizációt a de- és reterritorializáció folyamatok tükrében értelmezik. Ilyen szemszögből nézve a jelenlegi helyzet a térbeli átrendeződés (respatialization) különleges pillanata, amely során bizonyos térbeli formák (globális értékláncok és termelési hálózatok) visszaszorulnak, míg mások (nemzetállam, regionális integrációk), amelyek a földrajzi közelséget, a termelési biztonságot, illetve a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe veszik, egyre inkább előtérbe kerülnek. Ebből a perspektívából nézve tehát a jelenlegi helyzet korántsem a globalizáció végét jelenti, csupán annyit, hogy a koronavírus okozta térbeli átrendeződés révén újfajta globalizációs sémák, és az ezeket a folyamatokat kontrolláló új aktorok kerülnek előtérbe. Mások, akik a globalizációt a konnektivitással

Laurence Chandy – Brina Seidel: Is Globalization’s Second Wave about to Break? Brookings Institute. 2016. október 4. <https://www.brookings.edu/research/is-globalizations-second-wave-about-to-break/ > Hozzáférés: 2020. július 14. 95

Ennek egyik alapvető felismerése, hogy a teret a történelmi összefonódások egyik állandó előfeltételeként fogja fel, következésképpen a tér nem csupán egy „konténer”, amelyben a társadalmi folyamatok kibontakoznak, hanem éppen ellenkezőleg: a társadalmi folyamatok azok, amelyek a teret előállítják és alakítják. Történettudományi szempontból a térbeli fordulat elsősorban a történelmi szereplők releváns térstruktúráikkal fennálló kapcsolatainak feltárását szorgalmazza. 96

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

azonosítják szintén rengeteg riasztó tényezőt vélnek felfedezni a jelenlegi folyamatok elemzésekor, s akárcsak 2008-ban, vagy a migrációs válság eszkalálódásakor, úgy most is a globalizáció végét jósolják a globális összekapcsoltságok visszaszorulását látva. Ezek az elemzések azonban gyakran figyelmen kívül hagyják egyfelől a jelenlegi körülmények vélhetően átmeneti jellegét, másfelől pedig azokat a tendenciákat (a digitális hálózatosodás megerősödése, vagy az új kommunikációs kapcsolattartási módok gyors fejlődése), amelyek részben képesek ellensúlyozni a vírus globális összekapcsoltságokra gyakorolt negatív hatásait. Következésképpen a nemzetállami forma visszatérésével és a globális konnektivitás bizonyos formáinak átalakulásával a globalizációs folyamatok struktúraváltásának vagyunk tanúi, ezért – ahogy a fentebb felületesen tárgyalt történeti példák is mutatják – óvatosnak kell maradnunk a globalizáció végének kihirdetésével. Ezt aláhúzandó, a fejezetet a globalizáció egy olyan aspektusának bemutatásával zárom le, amely segíthet minket abban, hogy jobban megértsük a jelen folyamatokat.

A GLOBALIZÁCIÓ SOKFÉLESÉGE A globalizáció kifejezés a 1980-as és 1990-es évek fordulóján vált divatos fogalommá, s tulajdonképpen onnantól kezdve folyamatosan jelen van mind a közéleti, mind pedig tudományos diskurzusban egyaránt. Utóbbi esetében a jelenséggel kapcsolatos egyre növekvő érdeklődés nem csupán a szakirodalom bővülésében mutatkozott meg, hanem a humánés társadalomtudományos kutatási környezet bizonyosfokú átrendeződéséhez is vezetett. A felismerés, hogy a globalizáció nem vizsgálható szigorú diszciplináris keretek között, új interdiszciplináris kutatási lehetőségek előtt nyitotta meg az utat, hozzájárulva ezzel bizonyos kutatási területek (globális tanulmányok, területi tanulmányok), illetve megközelítések (transznacionális és transzregionális történetírás, transzferkutatás) megszületéséhez, vagy éppen revitalizálódásához. Az ebben az új környezetben kibontakozó kutatások pedig egyre hangosabban hívták fel a figyelmet arra a tényre, hogy a globalizáció nem valamiféle „természetes” folyamat eredménye, amely – a weberi fordulattal élve – a Nyugaton és csakis a Nyugaton alakulhatott ki, s onnan terjedt át más régiókba, hanem sokkal helytállóbb a globalizációs projektek sokféleségéről és azok egymás mellett éléséről beszélni. Ennélfogva a globalizációnak minden olyasfajta értelmezése, amely a fejlett kapitalista országokat tekinti annak kizárólagos aktorainak, sok szempontból félrevezető. Ennek az érvelésnek a visszáságaira mutatnak rá többek között a globális szocializmus kutatói, akik nem kevesebbet állítanak, minthogy a hidegháború idején a szocialista és fejlődő országok között létrejött gazdasági, politikai, katonai, vagy éppen kulturális kapcsolatok révén a szocialista blokk a globális kölcsönhatások egyik fontos eredőjévé vált. Következésképpen helytelen az a máig meghatározó narratíva, amely a szocialista blokkot mint a globalizálódó világból kiszakadt, s oda csak hidegháború végével visszatérő régiót ábrázolja, hiszen – szól az érvelés - a szocializmus „világméretű” exportja

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

érdemben járult hozzá a bizonyos alternatív globalizációs folyamatok intenzifikációjához.97 Jóllehet 1989 után rövid ideig úgy tűnt, hogy a globalizáció nyugati/neoliberális formája végül világszerte győzedelmeskedni tudott kihívói felett, az új játékszabályokhoz való alkalmazkodás mégsem tartott sokáig, s a neoliberális ágenda egyre növekvő legitimitási válsággal, következésképpen egyre jelentősebb ellenállással találta magát szembe.98 A fülöp-szigeteki társadalomtudós, Walden Bello – akinek minden bizonnyal a deglobalizáció kifejezést is köszönhetjük – egyenesen úgy látta, hogy új játékszabályok megalkotására van szükség, egyúttal a neoliberális globalizáció fundamentumainak tartott intézmények (Kereskedelmi Világszervezet, Világbank, Nemzetközi Valutaalap) felszámolása mellett agitált.99 A növekvő ellenállás ellenére a neoliberális globalizáció tarthatatlanságára végül a 2008-as gazdasági világválság hívta fel végérvényesen a figyelmet. Az ekkor bekövetkező pénzügyi összeomlás alapvetően változtatta meg a globális kapcsolatok és interdependenciák szerkezetét, s az új, immár multipoláris világrendben számos konkurens szereplő (s ebben a tekintetben Kína szerepe megkerülhetetlen) igyekezett új alapokra helyezi a nemzetközi rendet. Mivel a globalizáció jelenségével azonosított nyugati/neoliberális globalizáció világméretű (transzformatív) hatása továbbra is kétségtelenül jelentős, nem véletlen, hogy a jelenséget sokan ezen nyugati értékek, szabályok és alapelvek hegemóniájaként definiálják. A fenti rövid példák mégis arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelenség pontosabb megértéséhez egy árnyaltabb interpretációra van szükségünk, amely számot vet a globális projektek sokféleségével és azok együttes létezésével. Eszerint globalizáció alatt sokkal inkább olyan projekteket kell értünk, amelyek egymással hol együttműködve, hol versenyezve, mindenesetre bizonyos összekapcsoltságban alakítják ki a világrendet. Ebből a perspektívából nézve tehát a jelenlegi világjárvány nem annyira a globalizációra, mintsem annak bizonyos formáira és folyamataira jelent veszélyt.

ZÁRÓ GONDOLATOK Kétségtelen, hogy a jelenlegi globális világjárvány súlyos zűrzavart és káoszt okozott az élet számos területén, s az is nyilvánvaló, hogy ennek a globális világrendre gyakorolt következményei tartósak lesznek. Pillanatok alatt arra is rá kellett jönnünk, hogy a Thomas Friedman-féle tétel, miszerint a világ a globalizáció hatására végérvényesen és visszavonhatatlanul egybekapcsolódott volna, egyszerűen nem igaz többé.100 A Föld ilyen értelemben tehát megszűnt laposnak lenni, sőt világgazdasági szempontból pár hét leforgása alatt egy hosszú ideje nem tapasztalt fragmentálódás ment végbe. Mindezek alapján nem meglepő, 97 Ezekről összefoglalóan ld. pl. Alternative Globalizations: Eastern Europe and the Postcolonial World. (ed.): James Mark – Artemy M. Kalinovsky – Steffi Marung. Bloomington, Indiana University Press. 2020; Between East and South: Spaces of Interaction in the Globalizing Economy of the Cold War. (eds.): Anna Calori et. al. Berlin, De Gruyter. 98 Ez minden bizonnyal az 1999-ben Seattle-ben megtartott Kereskedelmi Világszervezet miniszterközi ülésén, majd két évvel később Genfben lezajlott tiltakozásokkal érte el csúcspontját.

Walden Bello: Deglobalization. Ideas for a New World Economy. Zed Books, London, 2002.

Thomas L. Friedman: The world is flat: a brief history of the twenty-first century. Farrar, Straus and Giroux, New York, 2005.

100

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

hogy a járvány eszkalálódásakor sokan a globalizáció végét vetítették előre. A fentebb felvillantott szempontok azonban remélhetőleg rávilágítanak arra, hogy a világjárvány (annak romboló hatásaival együtt) nem feltétlenül jelenti a globalizáció végét, sokkal inkább egy olyan új korszak kezdetét jelenti mindez, amelyben a különböző globalizációs projektek, globális hatalmi viszonyok és összekapcsoltságok újraértékelése és szerkezetváltozása megy végbe. A globalizáció nem ért véget, csupán új szakaszba lépett. Innen nézve pedig a vírus inkább értelmezhető egyfajta schumpeteri értelemben vett kreatív rombolási folyamat katalizátoraként, amely a jelenlegi világrend leépüléséhez és egy radikálisan új kialakulásához vezet.101

A COVID-19 VILÁGJÁRVÁNY MENTÁLHIGIÉNÉS KÖVETKEZMÉNYEI102 RESTÁS BIANKA

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation, WHO) főigazgatója 2020. január 30-án nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetté nyilvánította az új koronavírus (COVID-19) által okozott járványt.103 A nemzetközi közösség precedens nélküli kihívással szembesült az elmúlt hónapokban, a világjárvány közvetlen következményeit tapasztalva. Ezen következményeken túl azonban a világjárványnak jelentős közép- és hosszú távú hatásai is lesznek, életünk számos területét érintve, többek között a gazdaságot, a globális piacot, a társadalmat, a politikát, a turizmust, az egészségügy területét, illetve más, a járvány szempontjából releváns területeket. A félelem, az aggodalom és a stressz megszokottnak tekinthető emberi reakció egy valós vagy annak vélt veszély megtapasztalásakor, illetve olyan esetekben, amikor bizonytalansággal vagy ismeretlen, megmagyarázhatatlan jelenségekkel nézünk szembe. Ezzel összefüggésben a WHO úgy fogalmazott, hogy „megszokott és érthető reakció, ha az emberek félelmet éreznek a COVID-19 világjárvány következményeként.”104 A vírus közvet-

Schumpeter szerint, aki mindezt a lovas postakocsi hálózat és a vasút viszonylatában érzékelteti, a teremtő rombolás (creative destruction) fontos tényezője a fejlődésnek. Ennek keretében az elavult gyakorlatokat lebontásra kerülnek, míg ezek helyén új megoldások, innovációk emelkednek ki, ezáltal forradalmasítva a gazdaság szerkezetét, s biztosítva a hosszú távú gazdasági növekedést. Joseph Schumpeter: Capitalism, Socialism and Democracy. Routledge, London, 1994. [1942].

101

Kézirat leadásának ideje: 2020. július 22.

102

Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation, WHO): COVID-19 Public Health Emergency of International Concern (PHEIC) Global research and innovation forum. WHO. 2020. február 12. <https://www. who.int/publications/m/item/covid-19-public-health-emergency-of-international-concern-(pheic)-globalresearch-and-innovation-forum > Hozzáférés: 2020. június 5.

103

Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation, WHO): Mental health & COVID-19. <https://www. who.int/teams/mental-health-and-substance-use/covid-19 > Hozzáférés: 2020. június 5.

104

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

len hatással volt emberek millióinak fizikai egészségére, ezzel egyidejűleg pedig világszerte jelentős kockázatot jelent az emberek mentális egészségére.105 Szakértők hangsúlyozzák, hogy a világban továbbra is jelenlévő világjárvány a stressz és a trauma egy viszonylag új formáját jelenti, a mentálhigiénés szakemberek számára így egy teljesen új helyzet kezelését igényli. A pszichiátriai segítségre szorulók száma az elkövetkező hetekben és hónapokban minden valószínűség szerint növekedni fog, amely az eddig alkalmazott gyakorlatok újragondolását veti fel.106 A karantén és a fizikai távolságtartás mentális egészségre gyakorolt hatásait vizsgáló júniusban közzétett tanulmány rámutat, hogy orvosi és szociológiai szempontból a világjárvány egyedülálló helyzetet jelent, nem hasonlítható ugyanis a világban már korábban jellemző és megtapasztalt olyan traumatikus eseményekhez, mint például a földrengések vagy a szökőár. Utóbbival összefüggésben szakértők hangsúlyozzák, hogy ezekben az esetekben a traumát kiváltó tényezők általában egy meghatározott területre és időintervallumra korlátozódnak. Következésképpen az emberek tudják, hogy van lehetőségük az adott esemény elől a menekülést választani. Utóbbival összehasonlítva a COVID-19 esetében lényeges különbség, hogy a „fenyegetés” mindenütt megtalálható, hiszen a közvetlen környezetünkben bárki hordozhatja a vírust, a kockázat így gyakorlatilag mindenhol jelen van.107 Következésképpen az attól való „elmenekülés” gyakorlatilag nem lehetséges. A helyzetet pedig tovább súlyosbítja a tény, hogy időben sem meghatározható a kockázat megszűnésének pontos ideje. A világméretű járvány és a karantén súlyos pszichés és mentális egészségügyi problémákat okozhat, nemcsak a járvány által közvetlenül érintett személyek, de a társadalom egésze számára. Utóbbi problémák jelentkezhetnek a koronavírus által valamilyen módon közvetlenül érintett emberek esetében, de kialakulhatnak a megelőzési intézkedésekkel összefüggésben is, vagy akár a vírus társadalmi-gazdasági hatásai következtében. Fontos kiemelni azt, hogy a társadalom bizonyos csoportjai, például az idősek, a gyermekek és az egészségügyi dolgozók eltérő szintű pszichológiai szorongást tapasztalhatnak a járvánnyal összefüggésben. Szakértők így azt javasolják, hogy szenteljünk különös figyelmet a potenciálisan sérülékenyebb csoportba sorolhatók védelmére. Utóbbi kategóriába tartoznak például a már korábban is pszichiátriai problémával szembesülő személyek, a terhes nők, a fogvatartott személyek, a nemzetközi migráns munkavállalók, illetve a nemzetközi hallgatók, akik esetében személyre szabott beavatkozásra vagy segítségre lehet szükség.108

Dalila Talevi–Valentina Socci–Margherita Carai–Giulia Carnaghi–Serena Faleri–Edoardo Trebbi–Arianna Di Bernardo–Francesco Capelli–Francesca Pacitti: Mental health outcomes of the CoViD-19 pandemic. Rivista di Psichiatria. 2020. június. 137. 105

Andrea Fiorillo–Philip Gorwood: The consequences of the COVID-19 pandemic on mental health and implications for clinical practice. European Psychiatry. Cambridge University Press. 2020. 1. <https://www. cambridge.org/core/services/aop-cambridge-core/content/view/E2826D643255F9D51896673F205ABF28/ S0924933820000358a.pdf/consequences_of_the_covid19_pandemic_on_mental_health_and_implications_ for_clinical_practice.pdf > Hozzáférés: 2020. június 5.

106

Giallonardo–Sampogna–Del Vecchio–Luciano–Albert–Carmassi–Carrà–Cirulli–Dell’Osso–Nanni–Pompili– Sani –Tortorella–Volpe–Fiorillo: The Impact of Quarantine and Physical Distancing Following COVID-19 on Mental Health: Study Protocol of a Multicentric Italian Population Trial. Front. Psychiatry. 2020. június 5. 2. <https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpsyt.2020.00533/full#B8 > Hozzáférés: 2020. július 20. 107

Talevi–Socci–Carai–Carnaghi–Faleri–Trebbi–Di Bernardo–Capelli–Pacitti, 137.

108

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

A járvány időszakában világszerte ugyanazzal az ismeretlen helyzettel szembesültek a társadalmak, fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a járvány a különböző országokat eltérő módon és mértékben érintette. Dr. Konstantinos Petsanis, az Egészségügyi Világszervezet neurológusa és tanácsadója a COVID-19 járvány utáni élettel összefüggésben rámutatott arra, hogy az emberek által a világjárvány ideje alatt tapasztalt események mentálhigiénés következményei nemcsak napjaikban, de a jövőben is egy általános problémát jelentenek majd.109 A kérdés kapcsán szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a korlátozó intézkedések, például a karantén, az elszigeteltség és a társadalmi távolságtartás mind befolyásolják az emberek lelki egészségét, illetve a pandémiára adott általános érzelmi reakcióit. A pandémiákra adott pszichés reakciók között említhető többek között a maladaptív viselkedés, a szorongás és a védekező reakciók, mint például a szorongás, félelem, frusztráció, magány, harag, unalom, depresszió, stressz vagy az elkerülő viselkedés.110 Az emberek jelentős része számára a karantén és az elszigeteltség egy új, korábban nem tapasztalt helyzetet eredményezett. A kialakult helyzet hosszú távú hatásai adott tényezőktől és körülményektől függően meglehetősen különbözőek lehetnek. Utóbbiakat befolyásolhatja többek között az emberek általános mentális egészsége, a koruk, a vírushelyzetben való érintettség módja és mértéke, illetve az, hogy a járványhelyzettel egyedül kellett szembesülniük, vagy a család, esetleg barátok segítségével. A WHO különféle anyagokat tett közzé arról, hogy hogyan lehet hatékonyan megbirkózni a járvány idején fellépő stresszel.111 Ezen anyagok egy része az alapvető pszichoszociális készségek elsajátításában segíthet többek között azok számára, akik a járványhelyzet kezelésében aktív szerepet töltenek be,112 de készült például olyan mesekönyv is, amely kifejezetten a gyermekeket és a fiatalokat segíti a világjárvány leküzdésében.113 A szervezet felhívta a figyelmet a hiteles, naprakész információk követésének jelentőségére, amely segíthet az embereknek a kockázat valós képének pontos felmérésében, következésképpen pedig az ésszerű óvintézkedések megértésében. A WHO azt is kiemelte továbbá, hogy a média és a hírek követésével eltöltött idő csökkentése általánosságban mérsékelheti az aggodalom és a szorongás mértékét.114 Aiysha Malik, a WHO mentálhigiénés szakértője rámutatott arra, hogy pontos tények és információk birtokában az emberek félelemérzete csökkenhet, ugyanakkor azt tanácsolta, hogy az emberek mérsékeljék minimálisra a híreknek szentelt időt. Egyebek mellett hangsúlyozta a napi rutin Egészségügyi Világszervezet (World Helth Organisation, WHO): Facing mental health fallout from the coronavirus pandemic. 2020. május 29. <https://www.who.int/news-room/feature-stories/detail/facingmental-health-fallout-from-the-coronavirus-pandemic > Hozzáférés: 2020. június 5.

109

Talevi–Socci–Carai–Carnaghi–Faleri–Trebbi–Di Bernardo–Capelli–Pacitti, 138.

110

Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation, WHO): Coping with stress during the 2019-nCov outbreak. <https://www.who.int/images/default-source/health-topics/coronavirus/risk-communications/ general-public/stress/stress.jpg?sfvrsn=b8974505_14 > Hozzáférés: 2020. június 5.

111

Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation, WHO): Basic Psychosocial Skills: A Guide for COVID-19 Responders. 2020. június 1. <https://www.who.int/news-room/detail/01-06-2020-basicpsychosocial-skills-a-guide-for-covid-19-responders > Hozzáférés: 2020. június 5.

112

113 Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation, WHO): Children’s story book released to help children and young people cope with COVID-19. 2020. április 9. <https://www.who.int/news-room/detail/09-04-2020children-s-story-book-released-to-help-children-and-young-people-cope-with-covid-19 > Hozzáférés: 2020. május 5.

Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation, WHO): Coping with stress during the 2019-nCov outbreak.

114

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

és a társadalmi kapcsolatok fenntartásának fontosságát a kijárási korlátozás ideje alatt, valamint olyan hatékony, korábban már bevált egyéni „stratégiák” és módszerek alkalmazását, amelyek segíthetnek a félelem és szorongás minimalizálásában.115 A COVID-19 világjárvány különösen súlyosan érintette Olaszországot, mind a pozitív esetek és halálozások szempontjából, mind pedig gazdasági szempontból. Felmérések arra világítanak rá, hogy májusban az olaszok 42%-a116 fejezte ki félelmét az ország újbóli megnyitása miatt, míg 62%117 nyilatkozta azt, hogy pszichológiai támogatásra lesz szüksége az ország pandémiára adott válaszának második szakaszában. Ezzel egy időben pszichológusok szerint sok ember számára nehézségeket hordoz majd magában a „normál élethez” való visszatérés időszaka.118 A válság által leginkább érintett területeken — mint például az olaszországi Lombardiában — élő emberek esetében a vírus pszichológiai hatásai, valamint a frontvonalban dolgozók mentális egészsége és jóléte komoly aggodalomra ad okot. A koronavírus világjárványnak július 19-i adatok szerint 35 045119 áldozata volt Olaszországban, a kialakult helyzet pedig jelentős nyomást gyakorolt az ország egészségügyi rendszerére és gazdaságára. A vészhelyzet megszűnésével, illetve az országban bevezetett kijárási korlátozás megszüntetésével egy időben utóbbiak mentális egészségre gyakorolt hatásai egyre inkább láthatóvá váltak. Az Olasz Pszichológusok Nemzeti Tanácsa (Consiglio Nazionale Ordine Psicologi, CNOP) által készített nemrégiben készített felmérésből kiderül, hogy tízből nyolc olasz állampolgárnak pszichológiai támogatásra van szüksége a világjárvány leküzdésében. Pszichológusok felhívták a figyelmet arra, hogy egyre növekszik azoknak a száma, akik a vírus iránti félelem, illetve a fizikai távolságtartás és a gazdasági szorongás érzelmi hatásainak kezelése érdekében segítségért fordulnak hozzájuk. Pszichológusok arra figyelmeztetnek továbbá, hogy a járvány munkaerőpiaci és gazdasági hatásaiból eredő gazdasági nehézségek kataklizma-szerű hatással lehetnek az emberek mentális egészségre az elkövetkezendő időszakban.120 A világjárvány már ma is látható mentális és pszichológiai következményeket eredményezett az országban, a szorongás, a depresszió, a harag, a pánikrohamok, a haláltól való félelem, az álmatlanság és a túlélői bűntudat mind olyan tünetek, amelyekről már beszámoltak az érintett személyek. A vészhelyzet következtében az olasz Egészségügyi Minisztérium április végén egy

World Health Organisation (WHO): Q&A on COVID-19 and mental health. 2020. április 28. <https://www. who.int/teams/mental-health-and-substance-use/covid-19# > Hozzáférés: 2020. május 5.

115

Andrea Turco: Sondaggi politici Ipsos: fase 2, cala la paura del contagio tra gli italiani. Termometro Politico. 2020. május. 21. <https://www.termometropolitico.it/1533073_sondaggi-politici-ipsos-fase-2-cala-la-pauradel-contagio-tra-gli-italiani.html > Hozzáférés: 2020. június 5. 116

Andrea Turco: Sondaggi Piepoli: 62% italiani pensa ad aiuto psicologico per affrontare fase 2. Termometro Politico. 2020. május 5. <https://www.termometropolitico.it/1530097_sondaggi-piepoli-62-italiani-pensa-adaiuto-psicologico-per-affrontare-fase-2.html > Hozzáférés: 2020. június 5. 117

Turco, 2020b.

118

Dipartimento della Protezione Civile: COVID-19 Italia - Monitoraggio della situazione. 2020. június 7. <http:// opendatadpc.maps.arcgis.com/apps/opsdashboard/index.html#/b0c68bce2cce478eaac82fe38d4138b1 > Hozzáférés: 2020. június 8.

119

Angela Giuffrida: Italy's lockdown has taken heavy toll on mental health, say psychologists. Guardian. 2020. május 21. <https://www.theguardian.com/world/2020/may/21/italy-lockdown-mental-health-psychologistscoronavirus#maincontent > Hozzáférés: 2020. június 8.

120

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

sürgősségi segélyvonalat hozott létre, amely a halálesetek utáni fájdalom és gyász feldolgozásában pszichológiai válságtámogatást nyújt.121 Egy májusban publikált tanulmány szerint a depresszió (50%), az álmatlanság (34%), a szorongás (44,6%), a rémálom (közel 50%) és egyéb tünetek mellett az országnak a vírus által leginkább sújtott területein az egészségügyi dolgozók 70%-a kiégés tüneteitől szenved.122 Serena Barello, a tanulmány szerzője rámutatott, hogy a vírus következtében kialakult vészhelyzet és annak kezelése az orvosok és ápolók számára különösképpen nehéz időszakot jelent, ezzel egy időben pedig aggodalmát fejezte ki a miatt, hogy sok orvos és ápolónő poszttraumás stressz zavart (az angol elnevezésből rövidítve: PTSD – Post Traumatic Stress Disorder) tapasztalhat majd a járvány következtében.123 A PTSD tüneteit kiváltó események lehetnek például természeti katasztrófák (árvíz, hurrikán, földrengés, stb.), civilizációs katasztrófák (tömegbaleset, tűzvész, háború, terrortámadás, ipari baleset, stb.), érzelmi katasztrófák (szeretett személy elvesztése, elhanyagolás, válás, stb.), erőszakos bűncselekmények (verbális és/vagy fizikai abúzus, szexuális erőszak), és egyéb (rablás, a munkahely elvesztése, fenyegető betegség, anyagi veszteség, stb.) események.124 A kifejezetten veszélyeztető helyzet után néhány héttel, hónappal vagy akár évekkel később jelentkező poszttraumás stressz zavar főbb tünetei: a személy a traumát visszatérő gondolatok, képek, hangok vagy álmok formájában újraélheti, és ezekhez nagyfokú feszültség, szorongás is társulhat, továbbá alvászavarok, a családtagoktól és barátoktól való elzárkózás és egyéb tünetek.125 Idegtudósok és a pszichológusok szerint a világjárvány számos olyan, traumát kiváltó eseményt okozhat, amely a PTSD-t okozhat vagy azt tovább súlyosbíthatja. Néhány PTSD-ben szenvedő ember számára segítséget jelenthet az úgynevezett önsegítő megközelítések és módszerek alkalmazása. A társadalom támogatásának szintén fontos szerepe lehet az érintett személyek megsegítésében. Vannak, akiknek pedig szakmai segítségre vagy gyógyszeres kezelésre lesz szükségük.126 A fenti tények alapján látható, hogy a világjárvány mentálhigiénés hatásai egy összetett problémakört jelentenek, amelyek vizsgálatakor számos szempontot kell figyelembe venni. Anant Kumar és K. Rajasekharan Nayar írásukban kiemelik, hogy a COVID-19 világjárvány mentálhigiénés következményeinek enyhítésében a legnagyobb kihívás a területen dolgozó

Marta Bellingreri: Coronavirus: Italy’s other emergency - survivors’ mental health. Guardian. 2020. május 11. <https://www.bbc.com/news/world-europe-52491203 > Hozzáférés: 2020. június 8. 121

Sanità24 – Il Sole 24 Ore: Coronavirus/ Università Cattolica: 7 operatori sanitari su 10 colpiti da burnout. 2020. május 14. <https://www.sanita24.ilsole24ore.com/art/lavoro-e-professione/2020-05-14/coronavirus-universitacattolica-7-operatori-sanitari-10-colpiti-burnout-172245.php?uuid=ADO7kbQ > Hozzáférés: 2020. június 8.

122

Sofia Bettiza: Italy's medical workers: 'We became heroes but they've already forgotten us'. BBC. 2020. május 26. <https://www.bbc.com/news/world-europe-52784120 > Hozzáférés: 2020. június 8.

123

Traumaközpont.hu: A poszttraumás stressz-zavar, azaz a PTSD <https://traumakozpont.hu/honnanismerhetjuk-fel-a-ptsd-t > Hozzáférés: 2020. július 21.

124

Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar–Klinikai Pszichológiai Tanszék: Traumához, megterhelő életeseményekhez társuló zavarok: Poszttraumás stressz zavar (PTSD). <https://semmelweis.hu/ klinikai-pszichologia/betegellatas-es-szakmai-profilok/a-szakambulancian-ellatott-psziches-megbetegedesek/ traumahoz-megterhelo-eletesemenyekhez-tarsulo-zavarok/ > Hozzáférés: 2020. július 21.

125

Aaron Kandola: How can the COVID-19 pandemic affect PTSD? Medical News Today. 2020. május 13. <https:// www.medicalnewstoday.com/articles/ptsd-and-covid-19#when-to-seek-help > Hozzáférés: 2020. június 5.

126

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

szakemberek, orvosok, tanácsadók, illetve az egészségügyi intézmények hiánya. Azokban az országokban ugyanis, ahol ezen szakemberek száma korlátozott, a világjárvány mentálhigiénés következményei jelentős kihívásokat eredményezhetnek.127 Szakértők jelentős része így egyetért abban, hogy a közegészségügyi beavatkozásokat a közegészségügyi felkészültség és a sürgősségi reagálási tervek részévé kell tenni. Mindezen túl olyan jövőbeni tanulmányokra lenne szükség, amelyek a járvány hosszú távú pszichológiai következményeit vizsgálják. Fontos hangsúlyozni, hogy a járványhelyzetre adott sürgősségi közegészségügyi válaszok elsősorban az akut, azonnal jelentkező kihívásokra és azok kezelésére összpontosítottak, mindeközben sokkal kevesebb figyelmet szentelve a világjárvány mentálhigiénés következményeire. A koronavírus életünk számos területét érintette napjainkig/ez idáig, annak hosszú távú hatásai és utóbbiak mértéke pedig egyelőre nehezen láthatóak. A témával foglalkozó kutatások, a folyamatos megfigyelés, valamint a megfelelő pszichológiai kezelések és szolgáltatások hiánya a világjárvány súlyos hosszú távú következményeit eredményezheti a vírus által érintett személyek, különösképpen a legsérülékenyebb csoportok esetében. A probléma tehát gyakorlatilag közvetlenül vagy közvetve a lakosság egészét érinti. A felmerülő kihívások leküzdésében így a társadalom minden egyes tagjának lényeges szerepe lehet.

KELETI PARTNERSÉGRŐL, NAGYHATALMI ÉRDEKEKRŐL ÉS VÁLSÁGKEZELÉSRŐL A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY UTÁN128 STEPPER PÉTER

BEVEZETÉS A kínai Hupej tartományban 2019-ben kezdődő, és mára világjárványként jellemezhető új koronavírus-járvány a 2008-as pénzügyi válsághoz hasonló mértékben befolyásolta a világgazdaságot. A válságkezelési javaslatok régiónként eltérőek, és a likviditási problémákkal küzdők számára komolyabb nehézséget jelentenek. Az unió keleti szomszédjainak kezelni kell majd ezeket a gazdasági kihívásokat: ehhez segítségre lesz szükségük, és nagy valószínűséggel elfogadnak bármilyen pénzügyi erőforrást, érkezzen akár keletről vagy nyugatról. A Keleti Partnerség országainak kegyeiért folytatott rivalizálás egyáltalán nem új jelenség Oroszország szomszédságában. A geopolitikai játszma kimenetele alapjaiban függhet a mostani válság kezelésének mikéntjétől, annak sikereitől, vagy éppen kudarcaitól. Eközben Oroszország igyekszik kiaknázni a helyzetben rejlő lehetőségeket, például

Anant Kumar–K. Rajasekharan Nayar: COVID 19 and its mental health consequences. Journal of Mental Health. 2020. április 27. 2. <https://www.researchgate.net/publication/340954951_COVID_19_and_its_mental_ health_consequences > Hozzáférés: 2020. június 5.

127

Kézirat leadásának ideje: 2020. július 22.

128

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a georgiai és moldovai befagyott konfliktusok során, vagy Kelet-Ukrajnában.129 Az Európai Unió ennek dacára vonakodik jelentős szerepet játszani a térség életében. Az EU egy újfajta hibrid fejlesztéspolitikai célt követ. Az uniós gazdasági támogatás biztosította stabilitás és a nyugati demokrácia terjesztésének vegyes felvágottja egy kompromisszum végterméke. A kényszerítő diplomácia és a pénzügyi támogatási alapok befagyasztása jelenleg nem az a lépés, amire a legtöbb EU tagállam, és főként nem a KP országok várnak. A KP egyre inkább heterogén és inkluzív megközelítést tükröz, olyan értelemben, hogy nemcsak az éllovasokat, hanem mind a hat országot egyaránt támogatni igyekszik. Örményország, Azerbajdzsán, Belorusz lehet, hogy nem vágynak EU tagságra, de továbbra is fenntartják a jó partneri viszonyt. Nemkülönben fontos látni azonban, hogy az általános ambíciószint Európa-szerte sosem volt igazán magas a Keleti Partnerséggel kapcsolatban. A 2010-2011es ciklusban a KP költségvetése 600 milliós évi szinten tetőzött. Kontextusba helyezve a számokat, érdemes ezt összevetni a Lengyelországnak juttatott agrártámogatásokkal, amelyek meghaladták az évi 12 milliárd eurót.130 A koronavírus okozta gazdasági recesszió következtében minden egyes külföldi fejlesztési és hitelcsomagnak fontos szerepe lehet, még akkor is, ha az kisebb mértékű.

KORONAVÍRUS A KELETI PARTNERSÉG ORSZÁGOKBAN Az örmény parlament március 16-án fogadta el a járványügyi veszélyhelyzetről szóló törvényt, és szigorú büntetéssel fenyegették a járvánnyal kapcsolatos rémhírek terjesztőit. Az örmény kormány bezárta az oktatási intézményeket (óvodákat, iskolákat, egyetemeket) és arra buzdította az lakosokat, hogy önkéntes karantén szabályokat alkalmazzanak, korlátozták a nem létfontosságú termékeket árusító üzletek nyilvántartását. Az első szakaszban a koronavírus-járvány által kifejezetten sújtott országokból (Irán, Kína, Dél-Korea) való beutazást korlátozták, saját állampolgárok hazatérhettek, de mások nem kaptak vízumot ezekből az országokból. A védekezés második szakaszában az állampolgárok létfontosságú ügyeik intézése érdekében elhagyhatták otthonaikat, de a kávézók és éttermek zárva maradtak. Az intézkedéscsomag harmadik szakasza a gazdasági újjáépítésre összpontosított. Bizonyos feltételek mellett egyes kezdeményezettek visszaigényelhették a közüzemi számláik 50%-át, valamint a kormányzat segítette a távmunkára és távoktatásra való átállást.131 Azerbajdzsánban a kormány a járványügyi veszélyhelyzet vezetése után azonnal lezárta a határokat. Az Iránból hazatérő azeri állampolgárokat karanténba szállították. További, távolságtartásra ösztönző intézkedéseket is bevezettek, például lezárták a nagy bevásárlóközpontokat. A védekezés második szakaszában Baku szigorúbb intézkedéseket vezetett be, távoktatásra kötelezték az iskolákat, szabálysértési bírsággal sújtották a tíz főt meghaladó köztéri csoportosulást. A védekezés harmadik szakaszában újranyitották az iskolákat, de a legtöbb, korlátozó intézkedés érvényben maradt, és ez nem

Stepper Péter: Eastern Partnership in times of coronavirus. New Eastern Europe. 2020/4. 77-80.

129

Dobrowiecki Péter - Stepper Péter: Magyar külpolitika és a Keleti Partnerség. AJTK-Kutatói Blog. 2020/2. <https:// ajtk.hu/hu/kutatas/kutatoi-blog/a-magyar-kulpolitika-es-az-eu-keleti-partnerseg > Hozzáférés: 2020. július 15. 130

New Eastern Europe: Coronavirus in the Eastern Partnership states (updates). <https://neweasterneurope. eu/2020/03/16/coronavirus-in-the-eastern-partnership-states/ > Hozzáférés: 2020. július 15. 1-2.

131

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

fog megváltozni az év végéig sem.132 Fehéroroszországban regisztrálták a legtöbb megbetegedést, ahol majdnem kétszer annyian kapták el a koronavírus-fertőzést, mint a kétszer nagyobb lakosságszámú Ukrajnában. A kormányzat sokkal kevésbé volt elővigyázatos, mint a régióban a többi rezsim. Az egészségügyi miniszter a kérdéssel összefüggésben azt nyilatkozta, hogy a távoktatás és határzár nem segít a megelőzésben. Azt nyilatkozta továbbá, hogy a fiatalok az iskolán kívüli szabadidejükben úgyis csoportosulni fognak a tanórán kívül, illetve a külföldről hazatérő fehéroroszok is terjeszthetik a koronavírust, vagyis az ország lezárása a külföldiek előtt nem segít olyan mértékben, ahogy azt sokan várják. Emiatt a határok sokkal tovább átjárhatók voltak, mint a szomszédos országokban. Habár Lukasenko az engedélyköteles tömegrendezvények egy részét nem hagyta megrendezni, távoktatásra nem állt át az ország. Sőt a győzelem napjára133 szervezett katonai parádét is megtartották, amin több ezer fő vett részt. Fehéroroszország a járvány elleni védekezéshez segélyeket kapott Kínából és az Európai Uniótól is, de hosszú út áll még a vezetés előtt, hogy normalizálják a kialakult egészségügyi helyzetet. Grúziában regisztrálták a legkevesebb esetet a régióban mindezidáig. Ennek ellenére a hatóságok már kora márciusban az oktatási intézmények bezárásának szükségességére hívták fel a figyelmet, és elsőként Örményország irányába zárták le a határokat hetekre. A lakóhely elhagyására vonatkozó korlátozások bevezetése után a kormány bejelentett egy 180 milliárd forint134 értékű válságkezelő csomagot, segítve a bajba jutott vállalkozásokat és a munkanélkülivé váltakat annak érdekében, hogy újraindítsák üzletüket és tudják fizetni közüzemi számláikat. Grúzia az elsők között alakított ki biztonságos korridorokat a határnyitási folyamat keretében, hogy ösztönözze a külföldi turisták beutazását és fellendítse a vendéglátó iparágat. Moldovába sok, vendégmunkásként Olaszországban dolgozó állampolgár tért vissza, emiatt sokan féltek a koronavírus-járvány okozta megbetegedések gyors és széleskörű terjedésétől, ez részben meg is történt. Az egészségügyi veszélyhelyzet elfogadásáról szóló javaslatot március 17-én135 fogadta el a parlament. A karanténra vonatkozó szabályok, és a távoktatás segítette laposítani a járványgörbét. Eközben Ion Chicu miniszterelnök a gazdasági újjáépítésre próbált összpontosítani. A veszélyhelyzet időszakában elfogadott, részben válságkezelési célú jogszabályok érvényességét azonban megkérdőjelezte az alkotmánybíróság, mivel a COVID-19 megbetegedéshez nem köthető paragrafusok elfogadásához nem teremtett jogalapot a különleges jogrendi helyzet, így azok törvényessége

Ibid. 3.

132

Tanya Kapitonova: Celebrations on the occasion of Vicory Day were visited by thousands of Minsk residents. Belsat. <https://belsat.eu/ru/news/prazdnichnye-meropriyatiya-po-sluchayu-dnya-pobedy-posetilitysyachi-minchan-bolshoj-fotoreportazh/ > Hozzáférés: 2020. július 15.

133

134 OC-Media: Coronavirus live updates. <https://oc-media.org/coronavirus-live-updates-1-april/ > Hozzáférés: 2020. július 15.

New Eastern Europe: Coronavirus in the Eastern Partnership states (updates). <https://neweasterneurope. eu/2020/03/16/coronavirus-in-the-eastern-partnership-states/ > Hozzáférés: 2020. július 15.

135

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

megkérdőjelezhető volt.136 Kora májustól kezdve a boltok kinyitottak, május 15-én pedig megszűnt a különleges jogrendi helyzet. A több mint 40 millió fő lakossal rendelkező Ukrajnában feleannyi esetet rögzítettek, mint Fehéroroszországban, annak ellenére, hogy utóbbi ország lakosságszáma lényegesen alacsonyabb. A teljes lakossághoz viszonyított 24.000137 megbetegedés nem kirívóan sok, a két és fél millió moldovai lakosra eső 10.000 esetnél is jelentősen jobb mutató. A halálozási ráta is 3% alatt maradt mindezidáig, ami szintén nem kiugróan magas érték. Ez köszönhető az áprilisban bevezetett szigorú lakóelhagyási korlátozásoknak. Egy önkéntes alapon igénybe vehető telefonos alkalmazás („Cselekedj otthonról”) használatát is szorgalmazta a kormány, amely segített a pozitív teszteredményt kapott betegek kapcsolatainak felderítésében. Április végén azonban már vállalkozók százai tüntettek a kormány szigorú intézkedései ellen és követelték a gazdaság újraindítását. Zelenszkij kitartott az ötlépcsős újranyitási terve mellett. Az első szakaszban enyhítettek a kijárási korlátozásokon. A második szakasz május 22-én kezdődött, amikor engedélyezték a szálláshelyek és templomok kinyitását, és a tömegközlekedés használatát (a metró kivételével). A légiutas forgalom június 15-én indult újra az országban.138 Örményország

Azerbajdzsán

Fehéroroszország

Grúzia

Moldova

Ukrajna

veszélyhelyzet

március 16 – július 13.

március 24 – május 31.

nem

március 21– május 23.

március 17– május 15.

március 25 –

távoktatás

március első hete

nem

március első hete

március második hete

határzár

igen

nem

igen, de korán biztonsági korridor

igen

önkéntes távolságtartás

igen

boltok bezárása

igen

nem

igen

1. táblázat: Kormányzati és társadalmi intézkedések a KP országokban március és június között. Forrás: New Eastern Europe

A kelet-európai országokat eltérő mértékben érintette tehát a koronavírus-járvány, ahogy ez az alábbi adatokból is látszik. Fehéroroszországban minden 233-ik állampolgár beteg lett, míg Ukrajnában csak minden 1583-ik állampolgár kapta el a betegséget.

Nadezhda Koptu: Hold the bag wider. Who benefits from the decision of the Consitutional Court to suspend anti-crisis measures of the government. NewsMaker. 2020. április 10. <https://newsmaker.md/rus/ novosti/derzhi-paket-shire-komu-vygodno-reshenie-ks-priostanovit-deystvie-antikrizisnyh-mer-pravitelstva/ > Hozzáférés: 2020. július 15.

136

New Eastern Europe: Coronavirus in the Eastern Partnership states (updates). <https://neweasterneurope. eu/2020/03/16/coronavirus-in-the-eastern-partnership-states/ > Hozzáférés: 2020. július 15.

137

Ibid. 6.

138

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Összes megbetegedés

Elhunytak száma

Gyógyultak

Örményország

9492

139

3402

Azerbajdzsán

5494

3428

42556

235

18514

Grúzia

794

624

Moldova

8251

295

4581

Ukrajna

24012

718

9690

Fehéroroszország

2. táblázat: Koronavírus megbetegedések a KP országokban. Forrás: New Eastern Europe

A gazdasági következményeket tekintve a leginkább derűlátó becslés is 5%-os GDP csökkenést jósol idén. A gazdasági feltételek pedig alapvető fontossággal bírnak a térség politikai és társadalmi viszonyait illetően. Putyin és Lukasenko népszerűsége negatív rekordokat dönt, míg a legstabilabbnak Zelenszkij ukrajnai kormánya tűnik.139 A Keleti Partnerségbe részes országok számára nyújtott gazdasági segítségnyújtás jelentős tényező lehet, ha az Európai Bizottság megszavazza, de az uniónak előbb arra a kérdésre kell választ találnia, hogy saját tagországai miként lábalnak ki a vírushelyzet okozta válságból. Az európai újjáépítési csomagról140 napvilágot látott hírek azt mutatják, hogy a szervezet képes kezelni a helyzetet és a politikai akarat is jelen van ehhez. Ez mindenképp jó jel lehet a Keleti Partnerség országok számára is, hiszen a számukra nyújtott gazdasági segélycsomag elfogadása sem tűnik elképzelhetetlennek, amennyiben ezen országok gazdasági helyzete utóbbi folyósítását indokolttá tenné a jövőben. A fehérorosz politikai helyzetet elnézve pedig szükség is lesz rá, hogy az unió figyelemmel kísérje a térség sorsát. A járvány során felszínre tört a nagyhatalmi játszma. Oroszország Olaszország megsegítésével próbált baráti színben feltűnni az európai porondon, hitegetve Macront az orosz nyitási politika esetleges sikerével. Eközben Putyin igyekszik minden kínálkozó lehetőséget megragadni, hogy külpolitikai sikereket érjen el, ezzel is javítva zuhanó tendenciát mutató népszerűségi mutatóin. Kína szintén fontos szereplő lett Kelet-Európában, és úgy tűnik, válság sikeres kezelését követően a kínai kommunista párt gyorsabb ütemben kezdte meg a gazdasági újjáépítését, mint a nyugati országok.141 A kínai és orosz befolyásszerzés kettős kihívásának megfelelő kezelése kulcsfontosságú az unió számára. A kelet-nyugati megosztottság, a jogállamiság körüli viták és a hosszú távú költségvetési keret körüli viták viszont nem segítik, hogy az ellenállóképességet tesztelő behatásokon könnyen kerekedjenek felül. A fölényszerzést célzó orosz kísérletek ellenére fontos figyelembe venni a járvány következményeit az Eurázsiai Gazdasági Unió működésére, az egész poszt-szovjet térség

Wojciech Kononczuk: Post-COVID Eastern Europe: Equation with many unknowns. New Eastern Europe. 2020/4.

139

European Commission: Recovery plan for Europe <https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/health/ coronavirus-response-0/recovery-plan-europe_en > Hozzáférés: 2020. augusztus 3.

140

Alena Kudzko: COVID-19 not to spare Eastern Europe from great power competition. New Eastern Europe. 2020/4.

141

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

viszonylatában. A koronavírus felerősítette az EGU körüli gondokat, említhetjük például a május 19-i csúcstalálkozót, ahol Tokajev kazah elnök elutasította azt a javaslatot, hogy a szociális és egészségügyi politikák kerüljenek be az EGU kompetenciái közé, jelezve, hogy nem bízik partnereiben. Oroszország elhúzódó vitája az örményekkel és a fehéroroszokkal a gázpiaci árképzéssel kapcsolatban továbbra is rendezetlen, ami az Északi Áramlat II projekt politikai hasznosságát is leértékeli Moszkva számára. Egy volt szovjet tagköztársaság és Moszkva közötti egyértelmű vita jelei tűntek fel, amikor a fehérorosz vezetés megrendezte Minszkben azt a katonai parádét, amit Moszkva a járvány terjedésétől való félelmében otthon elhalasztott. 142 Lukasenko ezzel a felelőtlen és felesleges gesztussal mutatta meg Putyinnak, hogy nem fél a járványtól. A politikai kommunikáción túlmenően viszont lépéseket kezdeményezett, hogy nyugati országoktól vásároljon energiahordozókat, ezt a tárgyalást pedig egyértelműen a Kreml ellen használhatja alkupozíciója javítása céljából. Az energiahordozók árának csökkenése kifejezetten Oroszországot, Azerbajdzsánt és Fehéroroszországot érintette. A vendégmunkások hazautalásai is drasztikusan csökkentek a régióban, ez kifejezetten Ukrajnát érintette, az ország ugyanis 4 milliárd dollár értékű hazautalástól esett el csak ebben az évben.143

AZ EURÓPAI UNIÓ SEGÍTSÉGNYÚJTÁSA A KP ORSZÁGOK KORONAVÍRUS ELLENI KÜZDELMÉHEZ Az Európa Bizottság számos, különböző szintű intézkedést tett, hogy azonnal reagáljon a járvány okozta közvetlen kihívásokra, az egészségügyi rendszer alapvető felszerelésétől kezdve a hosszú távú pénzügyi stabilitást elősegítő hitelcsomagokig. Segélycsomagot nyújtottak144 Ukrajna, Georgia, Moldova és számos egyéb, déli szomszédságban fekvő észak-afrikai ország számára is, mintegy 3.3 milliárd euró értékben. Az EU egy 80 millió eurós értékű veszélyhelyzeti csomagot, és egy 883 millió euró értékű gazdaságélénkítő csomagot fogadott el, amely középtávon segíti a likviditás megteremtését. Örményország 92 millió eurót kapott azonnali segélyként. A Shrirakban, Tavishban, és Loriban élő idősek humanitárius segélycsomagokat kaptak. Azerbajdzsán 14 millió eurónyi közvetlen segélyt kapott és az EU alapok támogatásából egyes középiskolák olyan eszközöket vásároltak, amivel képesek lettek védőfelszelést gyártani az egészségügyi dolgozók részére. Belorusz 60 millió eurós támogatás kedvezményezettje, a határon átnyúló projektek keretében pedig veszélyhelyzeti egészségügyi szolgáltatások váltak elérhetővé Beloruszban, Ukrajnában és Lengyelországban annak érdekében, hogy segítsék a kórházi dolgozókat. Georgia 183 millió euró támogatást kapott és több uniós finanszírozású projektet kezdett, ami elősegíti a védőfelszerelések előállítását. Egy grúz kötszer és textilgyártó vállalat például 40000 maszkot és védőköpenyt gyártott le egy hét alatt azt követően,

Andrey Makarychev: Gone with the virus: How the pandemic makes Russian strategy evanescent. New Eastern Europe. 2020/4.

142

Karina Shyrokykh: The Eastern Partnership and Russia in the post-COVID world. New Eastern Europe. 2020/4.

143

Várhelyi Olivér – Suma Chakrabarti: What help is needed for the EU neighbourhood to come through the COVID-19 crisis? Online discussion organized by Bruegel. <https://www.bruegel.org/events/what-help-isneeded-for-the-eu-neighbourhood-to-come-through-the-covid-19-crisis/ > Hozzáférés: 2020. július 15.

144

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

hogy az uniós támogatásból 12 új szövőszéket vásárolt. Az EU projektek Moldovában már a kezdetektől segítették a maszkok és védőkesztyűk előállítását, valamint 87 millió euró értékű közvetlen pénzügyi támogatást is kaptak. Ukrajnában az EU elősegítette a társadalmi ellenálló képesség fejlesztését, segítve a digitális távoktatást, és a dezinformációs kampányok elleni fellépést. Kijev további 190 milliós eurónyi pénzügyi segélycsomagot is kapott mindemellett.145 A COVID–19 járvány okozta válság jelentős változásokat eredményezhet a térségben. A koronavírus megmutatta Ukrajna sebezhetőségét, ami részben annak köszönhető, hogy az oligarchák uralta politikai elit nehezen kezelte a válságot, miközben világossá vált az ország ráutaltsága Oroszországra. Az oroszok továbbra is aktívan befolyásolják a politikai ügyeket Abháziában és Dél-Oszétiában, a járvány okozta káosz segített az orosz biztonsági szolgálatoknak, hogy politikai riválisaik megfélemlítésével, és akár emberrablásokkal javítják saját helyzetüket lépésről lépésre. A grúzok tartanak tőle, hogy a hamarosan tartandó választási küzdelmekbe annak érdekében, hogy a politikai csatározások kimenetelét befolyásolják. Vlagyimir Putyin hazai támogatottságának esetleges csökkenése is gondot okozhat a Keleti Partnerség országok számára, mivel utóbbi egy egyre agresszívabb külpolitikát feltételez. Hasonló félelmek jelentek meg Moldovában is, amit az átlagosnál rosszabbul érintett a koronavírus járvány – a halálozási számok tizenötször nagyobbak voltak, mint Georgiában. Mindeközben az oroszbarát politikai pártok moszkvai állami kölcsönökért folyamodtak, orvosolandó az ideiglenes likviditási problémákat. Az alkotmánybíróság viszont ezt a kölcsön-megállapodást érvénytelennek nyilvánította, részben azért a mellékletért, amely a Gazprom transznyisztriai követelései számára biztosított volna jogalapot a moldovai államkincstár terhére. A következő választás kritikusnak bizonyulhat mind Moszkva, mind Brüsszel számára. A felmérések azt mutatják, hogy 5-10% közötti eltérés mutatkozik az esélyes pártok támogatottságában: az említett kölcsön-megállapodás és a moldovai szavazati joggal rendelkező transznyisztriai szavazók dönthetnek a következő kormány sorsáról.146 A COVID–19 önmagában nem változtatott meg alapvető dolgokat a térségben, felgyorsított azonban már létező folyamatokat mind a hat KP országban. Éppen emiatt az Európai Uniónak rendkívül óvatosan kell ápolni a szomszédsági kapcsolatokat, hogy erős és hiteles partner maradjon azáltal, hogy támogatja a koronavírus utáni gazdasági újjáépítést.

145 The EU’s response to the coronavirus pandemic in the Eastern Partnership. European Commission. 2020. június. <https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/sites/near/files/coronavirus_support_eap.pdf > Hozzáférés: 2020. július 15. 146 Oksana Syroid - Nicu Popescu – Tengzi Pkhaladze: Uncertainty in the Time of COVID-19: The Future of Eastern Partnership Countries. Virtual Event organized by CEPA. <https://www.cepa.org/uncertainty-in-the-time-ofcovid-19 > Letöltve: 2020. július 15.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

BIZONYTALAN ÁLLAMISÁG LATIN-AMERIKÁBAN: HATALMI VÁKUUM ÉS TÚLHATALOM147 PÁL ZSOMBOR SZABOLCS

Első fertőzött betegeinek februári bejelentése óta Latin-Amerika a koronavírus egyik legjelentősebb gócpontjává vált, az itteni esetek száma pedig mára már az Európában tapasztalt szinteket is jócskán meghaladja.148 A járvány a szubkontinensen ugyanakkor nem csupán az emberi életre jelent közvetlen veszélyt, hanem a térség államainak stabilitását és kormányozhatóságát is fokozott próbatétel elé állítja. Ez utóbbi kapcsán pedig több olyan kérdés is felvetődik, amelyek igazi jelentősége az elkövetkező hónapok vagy évek során mutatkozik majd meg a maga teljes valójában. Az egyik leginkább nyilvánvaló próbatételt természetesen az jelenti, hogy a magas eset- és halálozási számokban az emberek kormányaik felelősségét keresik, illetve a vírus terjedésével szemben tett nem eléggé erélyes intézkedések következményét látják. Brazíliában például március folyamán azért kezdtek többen tiltakozásba, mert úgy gondolták, elnökük, Jair Bolsonaro intézkedései nem elégségesek ahhoz, hogy általuk a fertőzés terjedésének gátat lehessen vetni.149 Hasonlóra nem csupán itt, de Kolumbiában is akadt példa.150 Amennyiben a régió országaiban hatalmon lévő kormányzatoknak nem sikerül polgáraikat arról meggyőzniük, hogy minden tőlük telhetőt megtettek a katasztrófa elhárítása érdekében, akkor a jelenlegi feszültségek tovább növekedhetnek, sőt idővel a kormányozhatóságnak is az akadályaivá válhatnak. Ez különösen akkor állhat elő fokozott mértékben, ha a kiélezett helyzet következtében tovább növekszik a régióban egyébként is jellemző politikai polarizáció. Jó példa erre Brazília, ahol már az elnöktől hathatósabb intézkedéseket követelő tiltakozásokra adott ellenreakcióknak is tanúi lehettünk, vagyis többen az elnök elleni tüntetések ellen tiltakozva álltak ki Bolsonaro mellett – ez pedig jól mutatja, mennyire átpolitizált kérdésről is van szó.151 Ha pedig a rövid távú politikai haszonszerzésre összpontosító politikusok nem fordítanak

Kézirat leadásának ideje: 2020. július 22.

147

Shea Lawrence: Latin America and the Caribbean surpass Europe’s number of coronavirus cases. Euronews. Utolsó frissítés: 2020. július 4. <https://www.euronews.com/2020/07/04/latin-america-and-thecaribbean-surpass-europe-s-number-of-coronavirus-case > Hozzáférés: 2020. július 7.

148

149 Cidades registram panelaços contra Bolsonaro durante e depois de pronunciamento. G1. 2020. március 18. <https://g1.globo.com/politica/noticia/2020/03/18/sao-paulo-rio-recife-belo-horizonte-e-fortaleza-registrampanelacos-durante-pronunciamento-de-jair-bolsonaro.ghtml > Hozzáférés: 2020. július 7.

Con cacerolazo, bogotanos piden medidas drásticas por covid-19. El Tiempo. 2020. március 18. <https:// www.eltiempo.com/bogota/con-cacerolazo-bogotanos-piden-medidas-drasticas-por-covid-19-474592 > Hozzáférés: 2020. július 18.

150

151 SP terá hoje atos pró e contra Bolsonaro, em diferentes pontos da cidade. UOL Notícias. 2020. június 14. <https://noticias.uol.com.br/politica/ultimas-noticias/2020/06/14/sp-tera-atos-contra-e-pro-bolsonarodomingo-em-diferentes-pontos-da-cidade.amp.htm > Hozzáférés: 2020. július 7.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

kellő figyelmet nézetkülönbségeik enyhítésére, akkor hosszú távon a latin-amerikai kormányzatok gondjai csak sokasodni fognak. Megfelelő intézkedésekre pedig a szociális feszültségek tompítása érdekében is szükség lenne, hiszen a járvány következtében a politikai szembenálláson túl a régiószerte már egyébként is jelentős egyenlőtlenségek még tovább mélyülhetnek, s ezáltal a lakosság elégedetlenségébe torkollhatnak. Ennek pedig a politikai szférában is meglehetnek a maga következményei. Példának okáért a Chilében vagy Kolumbiában már a járvány megjelenése előtt elinduló tiltakozási hullámok a jövőben tovább folytatódhatnak, sőt, akár fel is erősödhetnek, a megélhetési költségek emelkedésével pedig hasonló társadalmi mozgalmak más térségbeli országokban is kialakulhatnak.152 Éppen ezért fontos, hogy gondosan mérlegelt egyensúly uralkodjon a már most is kifeszített költségvetés terhére történő szociális intézkedések, az alacsony növekedési szinteket mutató régiós gazdaságok védelmében tett lépések, valamint a jelentős mértékben feketén dolgozó és szegénységben élő lakosság további karanténban tartásáról, illetve a gazdasági tevékenység újraindításáról szóló rendelkezések között, máskülönben a politikai bizonytalanság tovább fokozódhat.153 A nem megfelelően súlyozott intézkedések így aztán komoly hatással lehetnek a kormányozhatóságra, és a földrész déli részének legtöbb pontján jelentősen szűkíthetik a kormányzati szereplők mozgásterét. Néhány országban az elégedetlenség tehát már hónapokkal a koronavírus év eleji megjelenése előtt felszínre tört. Chilében szociális indíttatású tüntetéseken próbálták elérni a szegénység, az egyenlőtlenség csökkentését, valamint a Pinochet-korszakból az országra maradt alkotmány megújítását. A kormány ígéretet tett arra, hogy reformokat vezet be, illetve áprilisban népszavazást tart az alkotmány kérdésében, ám a járvány megjelenésével végül haladékot nyert, mivel így el tudta halasztani a referendumot. Közben a társadalmi elégedetlenséget artikuláló mozgalmak is alábbhagytak, hiszen az emberek nem gyülekezhettek a köztereken. A korábbi elnököt, Evo Moralest tavaly októberben elkergető Bolíviában ugyanakkor az átmeneti kormány az idén májusra kiírt választások átütemezése mellett döntött – úgy tűnik, az így nyert időt az ideiglenes államfő saját politikai erejének megszilárdítására, illetve ellenfelei cselekvési körének szűkebbre vonására használja fel.154 Az emberek politikai elitbe vetett hitét ugyanakkor szétmállaszthatja, és ezáltal az állam stabilitását is alááshatja, ha vezetői fontos politikai eseményeket – például szavazásokat és választásokat – halasztanak el, illetőleg a vírusra hivatkozva több hatalmat próbálnak a saját kezükben összpontosítani. Számos további példát lehetne még felhozni azzal kapcsolatban, hogy a helyi politikai vezetők miként próbálnak meg a demokratikus intézményeket gyengítve hasznot húzni

Matthew Malinowski – Matthew Bristow: Costlier Food Hits Latin America’s Poor and Adds to Unrest Risk. Bloomberg. 2020. május 8. <https://www.bloomberg.com/news/articles/2020-05-08/costlier-food-hits-latinamerica-s-poor-and-adds-to-unrest-risk > Hozzáférés: 2020. július 15. 152

Joe Parkin Daniels: Latin America’s Wave of Protests Was Historic—Then the Pandemic Arrived. Foreign Policy. 2020. június 25. <https://foreignpolicy.com/2020/06/25/latin-america-protest-pandemic-informaleconomy/ > Hozzáférés: 2020. július 14.

153

Emiliano Guanella: Il coronavirus e la democrazia sospesa in America Latina. Instituto per gli studi di politica internacionale. 2020. május 11. <https://www.ispionline.it/it/pubblicazione/il-coronavirus-e-lademocrazia-sospesa-america-latina-26058 > Hozzáférés: 2020. július 3.

154

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a járvány jelentette helyzetből. Salvadorban Nayib Bukele elnök a jogállami normákkal szembehelyezkedve és azokat semmibe véve Twitter-üzenetekben bocsát ki rendeleteket, miután a törvényhozói hatalmat már korábban hatályon kívül helyezte.155 Ám további más, aggasztó, antidemokratikus jegyeket mutató és a vírus elleni védekezéssel megokolt lépéseket is fel lehet említeni az amerikai kontinens déli feléről.156 A kolumbiai elnök, Iván Duque például hazája kongresszusát bezáratva rendeleti kormányzásba kezdett.157 Peruban az emberek jogait korlátozták, a rendfenntartásért felelős erők fegyverhasználati jogát viszont jelentős mértékben növelték.158 Venezuelában ugyanakkor a vírus jó ürügyet szolgál az elnök számára ahhoz, hogy ellenzéke egyik utolsó védőbástyájától, a parlamenttől további jogköröket vonjon el.159 Mivel az összes nagyobb latin-amerikai országra jellemző, hogy a demokratikus normák a koronavírus kezelésének örve fokozatosan leépülnek,160 a vírus jelentette fenyegetés elültével a szubkontinensen se a jó kormányzati gyakorlatokat, se pedig az emberek bizalmát nem lesz könnyű helyreállítani. A rendfenntartó erők visszaéléseivel kapcsolatban ugyanakkor nem csak Peru esete említhető meg, mivel hasonlóra Puerto Ricóban, Mexikóban, a Dominikai Köztársaságban vagy Hondurasban is lehet példákat találni.161 A járvány és az annak kezelése végett hozott intézkedések árnyékában ugyanakkor nem csupán a rendőrök élveznek túlzott felhatalmazást, hanem a katonaság is, hiszen számos régiós kormány folyamodott a hadsereghez, hogy az működjön közre a biztonság szavatolásában, a logisztikai feladatok szervezésében, valamint a szükséges gyártókapacitások és a felkészült munkaerő biztosításában.162 A járvány biztonságiasításának részeként és a béke fenntartatása érdekében Salvadorban a katonaság is az alkotmányban foglaltakon túl eső jogkörökhöz jutott, ám más környékbeli országok vezetői ugyancsak jelentős mértékben támaszkodtak fegyveres erőikre a pandémia kezelése során. Brazíliában ráadásul a lakosság egy része egyenesen a katonai Óscar Martínez: Bukele, el autoritario. The New York Times. 2020. április 20. <https://www.nytimes.com/ es/2020/04/20/espanol/opinion/bukele-el-salvador-virus.html > Hozzáférés: 2020. július 15.

155

Geografía política del coronavirus en América Latina. CELAG. 2020. április 11. <https://www.celag.org/ geografia-politica-de-coronavirus-en-america-latina/ > Hozzáférés: 2020. július 20.

156

María Jimena Duzán: Coronavirus por decreto. Semana. 2020. május 30. <https://www.semana.com/ opinion/articulo/coronavirus-por-decreto-el-gobierno-de-ivan-duque-por-maria-jimena-duzan/675093 > Hozzáférés: 2020. július 15.

157

El Estado de Emergencia Nacional en el Perú. Enfoque Derecho. 2020. március 16. <https://www. enfoquederecho.com/2020/03/16/el-estado-de-emergencia-nacional-en-el-peru/ > Hozzáférés: 2020. július 16.; Geografía política del coronavirus en América Latina. 158

159

Anna Lührmann – Amanda B. Edgell – Seraphine F. Maerz: Pandemic Backsliding: Does Covid-19 Put Democracy at Risk? V-Dem Institute Policy Brief. 2020/23. 1. <https://www.v-dem.net/media/filer_public/52/ eb/52eb913a-b1ad-4e55-9b4b-3710ff70d1bf/pb_23.pdf > Hozzáférés: 2020. július 15.

160

161 Francisco J. Verdes-Montenegro: Excepcionalidad y COVID-19: Un test democrático para América Latina. Análisis Carolina. 2020/34. 3. <https://www.fundacioncarolina.es/wp-content/uploads/2020/06/AC-34.-2020.pdf > Hozzáférés: 2020. július 16. 162 Kristina Mani: ‘The Soldier Is Here to Defend You.’ Latin America’s Militarized Response to COVID-19. World Politics Review. 2020. április 21. <https://www.worldpoliticsreview.com/articles/28700/from-peru-tovenezuela-military-forces-take-the-lead-in-coronavirus-responses > Hozzáférés: 2020. július 4.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

beavatkozást követeli, az elnök pedig ezzel párhuzamosan arra használja a fertőzés miatt előállt politikai helyzetet, hogy növelje a polgári hivatalhoz jutó katonák számát163 – ez persze egyúttal azt is jelenti, hogy hatalmon maradása is egyre jobban függeni fog a fegyveres erőktől.164 A katonák politikai szerepvállalása nem ritka jelenség a térség történetében, így mindenképp érdemes odafigyelni a fenti trendekre, mivel a leginkább rátermett és legjobban szervezett erővel büszkélkedő hadsereg könnyen abba a helyzetbe kerülhet, hogy meg tudja növelni az államra, illetőleg annak működésére gyakorolt befolyását. A hétköznapi emberek és kormányaik közötti kapcsolat megromlásán túl a járvány elültével több országban az is további gondok forrását jelentheti majd, hogy a vírus miatt szükségesnek ítélt rendelkezések nyomán számos államszervezeten, illetve kormányzaton belül törésvonalak alakultak ki. Brazíliában a tagállami kormányok és a polgármesterek a járvány kezelése során nem ritkán nemtetszésüket fejezték ki a központi kormányzat lépéseivel kapcsolatban, és gyakorta dacoltak is velük. A föderális kormányzattal szemben való nyílt ellenszegülésüknek az is muníciót adott, hogy a szövetségi legfelsőbb bíróság a járvány kapcsán egyik döntésével kimondta: a központi kormányzat a kormányzók és más elöljárók intézkedéseit nem nyilváníthatja semmisnek. Az ellentétek eközben a föderális kormányon belül is felütötték a fejüket; ennek leginkább szembetűnő példáját az egészségügyi miniszter, Luiz Henrique Mandetta lemondása jelentette. A súrlódások idővel akár a jelenlegi politikai rendszer átalakulását is maguk után vonhatják – legalábbis vannak olyan vélemények, amelyek az elnök által ma élvezett széles körű hatalom jövőbeli gyengülésével számolnak.165 Hasonló folyamatoknak lehetünk tanúi Mexikóban166 és Kolumbiában is. Ez utóbbiban ugyancsak több pengeváltás történt a helyi hatóságok – mindenekelőtt pedig az ellenzék által vezetett főváros – és a központi kormányzat között azzal kapcsolatban, hogy milyen lépések megtételére van szükség a koronavírus-járvány megállítása érdekében.167 Jóllehet kérdéses, hogy e feszültségek nyomán a bejáratott politikai konvencióknak vége szakadhat-e, de mindenképp érdemes lesz figyelemmel kísérni, hogy ezek az ellentétek végül elvezetnek-e valamiféle, a hatalmi struktúrákban – például a központi kormányzat és a helyi

Verdes-Montenegro, 4–9.

163

Günther Maihold: Das Virus des Autoritarismus breitet sich in Lateinamerika aus. Stiftung Wissenschaft und Politik. 2020. május. <https://www.swp-berlin.org/publikation/das-virus-des-autoritarismus-breitet-sich-inlateinamerika-aus/ > Hozzáférés: 2020. július 1.

164

Daniel Pereira – Laryssa Borges: O semipresidencialismo: quem ocupa espaços no vácuo deixado por Bolsonaro. Veja. 2020. április 10. <https://veja.abril.com.br/politica/o-semipresidencialismo-quem-ocupaespacos-no-vacuo-deixado-por-bolsonaro/ > Hozzáférés: 2020. július 12.; Raniel Fernandes de Ávila – Lúcio Moreira Andrade: O Brasil pode ter sequelas institucionais após crise da COVID-19. Justificando. 2020. április 23. <http://www.justificando.com/2020/04/23/o-brasil-pode-ter-sequelas-institucionais-apos-criseda-covid-19/ > Hozzáférés: 2020. június 10. 165

Alberto Nájar: Coronavirus en México: ¿por qué AMLO enfrenta una rebelión de gobernadores en la etapa crítica de la pandemia de covid-19? BBC. 2020. június 3. <https://www.bbc.com/mundo/noticias-americalatina-52900134 > Hozzáférés: 2020. július 12.

166

Colombia: choque entre Gobierno y autoridades regionales por medidas para contener el Covid-19. France24. 2020. március 19. <https://www.france24.com/es/20200319-colombia-ivan-duque-covid19-saludbogota > Hozzáférés: 2020. július 13.; Colombia: tensión entre Iván Duque y alcaldes por estrategias para enfrentar al coronavirus. NODAL. 2020. április 1. <https://www.nodal.am/2020/04/colombia-tension-entreivan-duque-y-alcaldes-por-estrategias-para-enfrentar-al-coronavirus/ > Hozzáférés: 2020. július 13.

167

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

kormányzatok közötti jelenlegi hatalmi felosztásban – lezajló mélyebb átalakuláshoz, és ha igen, az milyen mértékű lesz. Végül azt is érdemes megemlíteni, hogy miközben az egyes államok erejük java részét a jelenlegi válságos helyzet orvoslására fordítják, az emiatt kialakuló hatalmi vákuumot a velük hagyományosan vetélkedő különböző regionális bűnözői csoportok igyekeznek kitölteni. A brazil favelákban például a kijárási tilalmat a helyi bandák vezették be, illetve kényszerítették ki,168 és Salvadorban vagy Kolumbiában is hasonló folyamatoknak lehettünk tanúi.169 A bűnözői csoportok egyébként a szubkontinens számos helyén vállaltak magukra olyan feladatokat, amelyek szokványos körülmények között az államok vagy a civil szervezetek tevékenységi körébe tartoznak: a szegényeknek, a rászorulóknak, illetve más, az ellenőrzésük alatt álló területeken élő embereknek élelmiszert és egyéb létszükségleti cikkeket kezdtek osztogatni.170 Céljuk, hogy ezáltal is növelni tudják társadalmi befolyásukat és népszerűségüket.171 Mivel a rendfenntartó erők energiáit más feladatok kötik le, több helyen – mindenekelőtt Brazíliában, Kolumbiában és Mexikóban – új erőszakhullám indult útjára.172 A mexikói kormány ráadásul az idei év első néhány hónapjában rekordmagas emberölési mutatókat volt kénytelen elkönyvelni.173 A gyorsan romló statisztikák pedig nyilvánvalóan nem segítik az elnököt az ország pacifikálásában, jóllehet megválasztásakor erre tett ígéretet.174 A világot behálózó drogkereskedelmi útvonalaknak a betegség terjedése miatt bekövetkező átrendeződésével a bandaháborúk várhatóan még inkább eldurvulnak, a szervezett bűnözők pedig kieső bevételeiket új forrásokkal akarják pótolni, és ezért tevékenységüket újabb területekre is kiterjeszthetik majd.175 Ha viszont a kormányok rendfenntartó erőiknek speciális jogosítványokat vagy akár korlátozás nélküli felhatalmazást adnak, a bűnbandák

Andres Schipaniu – Bryan Harris: Drug gangs in Brazil’s favelas enforce coronavirus lockdown. Financial Times. 2020. március 27. <https://www.ft.com/content/aaef1591-2fc5-4e6f-ab84-0e83b5a146ca > Hozzáférés: 2020. július 16. 168

Vanessa Sarmiento: El coronavirus no detiene el crimen en Latinoamerica. Connectas. <https://www. connectas.org/analisis/el-coronavirus-no-detiene-el-crimen-en-latinoamerica/ > Hozzáférés: 2020. július 14.

169

Robert Muggah: The Pandemic is Disrupting Organized Crime, But Not Necessarily for the Better. The Dialogue. 2020. június 26. <https://www.thedialogue.org/analysis/the-pandemic-is-disrupting-organizedcrime-but-not-necessarily-for-the-better/?fbclid=IwAR1rlI6PEhoWiOFiy2uNTVnoEbDNQk3kXOzT_ vNsb63w4SgoMiGs4vb7ves > Hozzáférés: 2020. július 16.

170

EP 37 – Los Cárteles de México se Disfrazan de ONG. El Teléfono Rojo, Spotify. 2020. május 22. <https:// open.spotify.com/episode/2O4HLpZbdkEUElf92bLy3R?si=UcPsKarQRBCwxRI9YTPxsA > Hozzáférés: 2020. június 20.; Alberto Mesas: ‘Narcosolidaridad’ en México: los cárteles aprovechan el coronavirus para disfrazarse de ONG. El Salto. 2020. május 10. <https://www.elsaltodiario.com/coronavirus/narcosolidaridaden-mexico-los-carteles-aprovechan-el-coronavirus-para-disfrazarse-de-ong > Hozzáférés: 2020. július 15. 171

Muggah.

172

Homicidios en México alcanzan niveles récord en primeros cuatro meses 2020. El Economista. 2020. május 20. <https://www.eleconomista.com.mx/politica/Homicidios-en-Mexico-alcanzan-niveles-record-enprimeros-cuatro-meses-2020-20200520-0039.html > Hozzáférés: 2020. július 16.

173

174 Sugeyry Romina Gándara: La gran promesa de AMLO en 2018 fue reducir el crimen y pacificar México. A 2 años, sigue pendiente. SinEmbargo. 2020. július 2. <https://www.sinembargo.mx/02-07-2020/3814365 > Hozzáférés: 2020. július 16. 175 José Luis Pardo Veiras – Alejandra Sánchez Inzunza: Los gobiernos hablan, el crimen dispone. The New York Times. 2020. június 22. <https://www.nytimes.com/es/2020/06/22/espanol/opinion/crimen-organizadocoronavirus.html > Hozzáférés: 2020. július 16.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

mind erőszakosabban lépnek fel, a megélhetését elvesztő lakosság pedig egyre elkeseredettebbé válik, akkor az állam kezéből könnyen kicsúszhat az ellenőrzés. A fent leírt jelenségek közül nem egy – így a militarizáció, az egyenlőtlenség, a jogállamiság normái alól magát kivonó és a fékek és ellensúlyok rendszerét megbontó állami vezetők, illetve az államokkal szemben vetélytársként fellépő törvényen kívüliek és bűnözői csoportok – mind olyan történelmi mintázatokat jelentenek, amelyek története során nem először jelentenek veszélyt a stabil államiságra Latin-Amerikában. A koronavírus tehát jobbára a régióban már régóta megfigyelhető folyamatokat erősítette fel, gyökeresen új helyzetet azonban nem teremtett. Azt viszont mindenképp érdemes lesz figyelemmel kísérni, hogy a betegség nyomában az elkövetkező hónapok vagy évek során milyen már létező motívumok válnak majd hangsúlyosabbá.

POLITIKAI KIHÍVÁSOK A KORONAVÍRUS ÁRNYÉKÁBAN – NYUGAT-BALKÁNI HELYZETKÉP176 DOBROWIECKI PÉTER

A globális COVID-19 járvány egy politikai szempontból különösen turbulens időszakban érte el a Nyugat-Balkánt.177 2020 első hónapjai ugyanakkor még némi örömre adtak okot – a tavalyi, csalódást keltő döntést követően ugyanis 2020 márciusban az Európai Tanács zöld utat adott Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak a megkezdéséhez, amelynek immár az Európai Bizottság új bővítés politikai mechanizmusa ad majd keretet.178 A bizakodó hangulat rövid időn belül szertefoszlott a COVID-19 vírus európai majd régión belüli megjelenésével. A kezdeti sokkhatást követően az egyes államok eltérő szigorúságú és mélységű vírus-ellenes intézkedéseket vezettek be, amelyek gyakran tovább szították a térség számos országában tapasztalható mély belpolitikai megosztottságot. Az újból megugró fertőzésszámok által generált társadalmi feszültség hatásai, valamint az évekre-évtizedekre visszamenő vitákból fakadó politikai megosztottság különösen nehézzé teszik a térségért felelős uniós és amerikai tisztségviselők dolgát. Utóbbiaknak alapvetően hasonló célkitűzései vannak, amelyek közül kiemelkedően fontos a Belgrád–Pristina párbeszéd újraindítása (és végső megállapodással való lezárása),

Kézirat leadásának ideje: 2020. szeptember 23.

176

Az elemzés középpontjában a hat nyugat-balkáni állam: Albánia, Bosznia és Hercegovina, Koszovó, Szerbia, Észak-Macedónia és Montenegró áll.

177

Dobrowiecki Péter – Németh Ferenc – Orosz Anna – Ördögh Tibor: KKI 4:1. Mi várható az Európai Tanács nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatos 2020. márciusi döntései után? Külgazdasági és Külügyi Intézet. 2020/12. <https://kki.hu/wp-content/uploads/2020/04/4_1_2020_12_WB_Eit.pdf > Hozzáférés: 2020. július 21. 178

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Moszkva és Peking befolyásának korlátozása, valamint a régió stabilitásának erősítése. Mindezek ellenére az EU és az USA időként látszólag inkább gyengíti, mintsem erősíti egymás pozícióját a Szerbiával és Koszovóval folytatott tárgyalások során.179 A gyors megállapodás elérésére irányuló amerikai erőfeszítések ideiglenesen kudarcot vallottak Aleksandar Vučić szerb és Hashim Thaçi albán elnök részvételével június 27-re tervezett washingtoni konferencia (június 27.) meghiúsulásával.180 A Trump-adminisztráció által olyannyira szorgalmazott, gazdasági fókuszú egyezmény megkötésére végül szeptember 4-én, a Szerbia-Koszovó gazdasági normalizációs megállapodás aláírásával került sor.181 A megállapodás azonban – amelyet az amerikai kormányzat áttörő sikerként üdvözölt, és amelyet a szerb és a koszovói politikai vezetés elfogadható megállapodásként mutatott be – alig kínál valamit, ami elősegíthetné a Belgrád–Pristina párbeszéd lezárását akadályozó legsürgetőbb kérdések megoldását.182 Mindeközben az EU látszólag továbbra is elkötelezett, azon tárgyalási kerete mellett, amely egy átfogó politikai megállapodást határoz meg első és legfontosabb prioritásként. Franciaország és különösen Németország vezetésével az EU fokozatosan megerősítette azon politikai szándékát, amelynek célja egy olyan végső, mindkét fél számára elfogadható kompromisszum elérése, amely egy jogilag kötelező erejű dokumentum aláírásához vezetne.183 Miroslav Lajčáknak, az EU Belgrád-Pristina párbeszédért felelős különmegbízottjának az irányítása alatt egy új tárgyalási ütemterv került kidolgozásra, amelynek keretében a háromoldalú tárgyalások júliusban újra megindultak.184

Uniós tisztségviselők nyíltan kritizálták az Egyesült Államok és Richard Grenell elnöki különmegbízott által folytatott tárgyalási stratégiáját, amely – a véleményük szerint – mihamarabbi, akár csekély tényleges eredményt felmutató, megállapodás elérésére törekszik. Rávilágítva, hogy a gyors rendezésre irányuló amerikai erőfeszítések (amelyek a két ország közötti – ellentmondásos – területcsere kérdését is felvetették) tényleges célja egy olyan külpolitikai siker felmutatása, amely támogathatja Donald Trump újraválasztási kampányát a novemberi választásokat megelőzően. Lásd például: See Leon Hartwell: What ‘Twiplomacy’ reveals about the Serbia–Kosovo dialogue. New Eastern Europe. 2020. július 9. <https://neweasterneurope.eu/2020/07/09/what-twiplomacy-reveals-about-the-serbia-kosovodialogue/ > Hozzáférés: 2020. július 21. 179

Thaçi a találkozó lemondása mellett döntött azt követően, hogy az 1998–1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolta meg június 24-én az Európai Unió hágai székhelyű Koszovói Különleges Bírói és Ügyészi Hivatala.

180

181 Keida Kostreci: US-Brokered Serbia–Kosovo Deal a ‘Step Forward’ But Challenges Remain. Voice of America. 2020. szeptember 5. <https://www.voanews.com/europe/us-brokered-serbia-kosovo-deal-stepforward-challenges-remain > Hozzáférés: 2020. szeptember 6.

Aidan Hehir–Donika Emini: The Farce of a Deal. BiEPAG. 2020. szeptember 10. <https://biepag.eu/thefarce-of-a-deal/?fbclid=IwAR2BTEPU5Bw5YpMYVCgOgDtX1688IdDeoXNiMCGw6IlhpZjEa8ZJUBND0oc > Hozzáférés: 2020. szeptember 11.

182

Alexandra Brzozowski: France, Germany seek to unfreeze stalled Kosovo–Serbia talks. Euractiv. 2020. július 6. <https://www.euractiv.com/section/enlargement/news/france-germany-seek-to-unfreeze-stalledkosovo-serbia-talks/ > Hozzáférés: 2020. július 21.

183

A tárgyalások megszakadtak azt követően, hogy Koszovó 100%-os büntető vámot vezetett be a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából származó termékekre. Koszovó 2020. áprilisában visszavonta a vámot (BoszniaHercegovina esetében azonnali hatállyal, míg Szerbia esetében lépcsőzetesen).

184

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Bár gyakran definiálják Szerbia jövőbeli EU-csatlakozásának és Koszovó teljes körű nemzetközi elfogadásának az alapvető előfeltételként, Belgrád és Pristina egymással szögesen ellentétes belpolitikai és külpolitikai céljai, nagyrészt kizárják egy esetleges áttörés lehetőségét – a tárgyalások folytatása ellenére.185 A COVID-19 járvány elterjedésével a politikai instabilitás tovább növekedett a térségben. A szigorú intézkedések kezdetben látszólag hatékonyan lassították a járvány terjedését a régióban, ugyanakkor mára a megbetegedések és halálesetek számának drámai növekedését tapasztalhatjuk a nyugat-balkáni államokban – különösen súlyos a helyzet Szerbiában és Bosznia és Hercegovinában.186 A hatósági intézkedések a legtöbb országban heves belpolitikai vitát váltott ki, míg Montenegróban és Szerbiában a törvényhozási választások feltételeinek – a járvány-ellenes intézkedések ürügyén való – manipulálásával vádolta meg az ellenzék a kormányt.187 Szerbia esetében a júniusi választások ellenzéki bojkottja elsöprő győzelmet hozott Aleksandar Vučić számára, aki ennek birtokában – amennyiben úgy döntene – akár egy, a koszovói-kérdés végleges rendezéséhez vezető megállapodást is el tudna fogadtatni a szerb törvényhozással. Koszovóban ezzel szemben rövid időn belül három kormány is váltotta egymást. Egy átmeneti időszakot követően Avdullah Hoti vezetésével alakult új kormány miután a Hashim Thaçi elnök és Albin Kurti miniszterelnök közötti folyamatos politikai feszültség a Kurti-kormány bukásához vezetett.188 A kormánykoalíción belüli feszültségek, ugyanakkor már most komolyan veszélyeztetik a Hoti-kormány fennállását. A COVID-19 járvány elhúzódó hatásai minden bizonnyal – más régiókhoz hasonlóan – jelentősen vissza fogják vetni a Nyugat-Balkán sok esetben alapból gyenge lábakon álló gazdaságait. A gazdasági recesszió pedig a leginkább a kis és közepes vállalkozások túlélést veszélyezteti majd a térségben.189 Éppen ezért az EU-nak különösen figyelni kell a régió számára megítélt (mintegy 3.3 milliárd euró nagyságú)190 pénzügyi támogatási csomagnak a megfelelő, különösen pedig jól látható, realizációjára annak érdekében, hogy bizonyítsa a nyugat-balkáni államok iránti elköteleződését. Az EU kezdeti határozatlansága a járvány Nyugat-Balkánon való megjelenését követően komoly kritikát váltott ki a térség több országában és lehetővé tette Oroszország és Kína számára, hogy látványos PR segély-akciók

Margarita Assenova: Serbia and Kosovo Restart Dialogue After 18-Month Pause. The Jamestown Foundation, Eurasia Daily Monitor. 2020/104. 2020. július 16. <https://jamestown.org/program/serbia-andkosovo-restart-dialogue-after-18-month-pause/ > Hozzáférés: 2020. július 21.

185

Coronavirus Resource Centre. John Hopkins University School of Medicine. <https://coronavirus.jhu.edu/ map.html > Hozzáférés: 2020. szeptember 10.

186

187 Valerie Hopkins: Public anger rises across Balkans as coronavirus toll grows. Financial Times. 2020. július 12. <https://www.ft.com/content/103377cd-9cfb-41e3-8030-65aac20762dc > Hozzáférés: 2020. július 21.

Az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány képviselőházi megszavazását követően Kurti a lemondás mellett döntött.

188

The COVID-19 crisis in the Western Balkans. OECD. 2020. május 6. <http://www.oecd.org/south-easteurope/COVID-19-Crisis-Response-Western-Balkans.pdf > Hozzáférés: 2020. július 21.

189

190 Infographic—COVID-19: €3.3 billion EU package for the Western Balkans. European Council. 2020. június 23. <https://www.consilium.europa.eu/en/infographics/economic-support-to-western-balkans/ > Hozzáférés: 2020. július 21.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

keretében alakítson ki magáról kedvező képet (különösen igaz volt ez Szerbia esetében).191 Ezzel párhuzamosan az EU és az Egyesült Államok egyre nagyobb kihívásként kezelik a térségben megnövekedett kínai gazdasági jelenlétet, valamint Oroszország hagyományosan szoros politikai kapcsolatait számos szerb, montenegrói és boszniai szerb politikussal és párttal. A stratégiai infrastruktúra elemeit és kulcsfontosságú iparágakat is érintő kínai beruházások ugyanakkor hosszútávon a nyugat-balkáni államok EU-integrációját is veszélyeztethetik. Másrészt az uniónak látnia kell, hogy a NyugatBalkán államai számára az esetleges csatlakozásuk felé vezető hosszú és kanyargós út elhúzódó időkerete túlságosan csábítóvá teszi a Peking kínálta, ellentmondásos megítélésű, üzleti lehetőségeket.192 Ennek ellensúlyozása érdekében az EU-nak lépéseket kell tennie a kínai befolyás negatív hatásainak leküzdésére azáltal, hogy életképes pénzügyi alternatívákat kínál a helyi kormányok számára, egyúttal pedig folyamatosan kimutatja a régió iránti elkötelezettségét.193 A jelenlegi amerikai kormányzat ezzel szemben nyílt, globális kereskedelmi háborúban áll Kínával ebből adódóan pedig minden rendelkezésre álló lehetőséget fel kíván használni a kínai jelenlét visszafogására – különösen, ha az 5G technológiáról van szó. Ez jól látható volt az Egyesült Államok közvetítésével megvalósuló Szerbia-Koszovó gazdasági normalizációs megállapodás megkötését megelőző tárgyalások, valamint a szerződések végső megszövegezése során. A megállapodásban Belgrád és Pristina egyaránt elkötelezte magát, hogy tartózkodik a „nem megbízható szállítók” által biztosított eszközök használatától távközlési hálózataik fejlesztése során – egyértelműen utalva a kínai Huawei távközlési óriásra, amely az elmúlt években jelentős pozíciókat épített ki magának a régióban.194 Az, hogy a felek be tudják, vagy kívánják-e tartani a megállapodás pontjait ugyanakkor egy teljesen más kérdés.195

191 Stefan Vladisavljev: Serbia the focal point of Chinese ‘’mask diplomacy’’ in the Western Balkans. European Western Balkans. 2020. április 30. <https://europeanwesternbalkans.com/2020/04/30/serbia-the-focal-pointof-chinese-mask-diplomacy-in-the-western-balkans/ > Hozzáférés: 2020. július 21.

Jacob Mardell: China’s Economic Footprint in the Western Balkans. Bertelsmann Stiftung. 2020. szeptember 23. <https://www.bertelsmann-stiftung.de/en/our-projects/germany-and-asia/news/asia-policybrief-chinas-economic-footprint-in-the-western-balkans > Hozzáférés: 2020. szeptember 23.

192

Wouter Zweers [et al.]: China and the EU in the Western Balkans. Clingendael Report. 2020. augusztus. <https:// www.clingendael.org/pub/2020/china-and-the-eu-in-the-western-balkans/ > Hozzáférés: 2020. szeptember 23.

193

Milica Stojanovic – Ivana Jeremic: BIRN Fact-check: Is the Kosovo-Serbia ‘Deal’ Worth the Paper It’s Written On? Balkan Insight. 2020. szeptember 10. <https://balkaninsight.com/2020/09/10/birn-fact-check-is-thekosovo-serbia-deal-worth-the-paper-its-written-on/ > Hozzáférés: 2020. szeptember 23.

194

Majda Ruge – Stefan Vladisavljev: Serbia’s 5G deal with Washington: The art of muddling through. European Council on Foreign Relations. 2020. szeptember 23. <https://www.ecfr.eu/article/commentary_ serbias_5g_deal_with_washington_the_art_of_muddling_through > Hozzáférés: 2020. szeptember 23.

195

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

HOGYAN MANŐVEREZHETNEK A KKE ÁLLAMOK A POSZT-COVID GAZDASÁGI RENDBEN?196 CSEPREGI ZSOLT

A koronavírus-válság katasztrofális hatást gyakorolt a világgazdaságra, és minden a 2020-as évre vonatkozó korábbi előrejelzést irrelevánssá tett. Néhány rövid hét leforgása alatt a globális ellátási láncok – melyekről úgy gondoltuk, hogy nagyfokú ellenállóképességgel rendelkeznek – kényszerleállást hajtottak végre. Még a tragikus, de átmeneti negyedéves gazdasági mutatók figyelmen kívül hagyása esetén is szembe kell néznünk azzal, hogy az eurózónában éves szinten 8,7%-os gazdasági visszaeséssel kell számolni.197 A COVID-19 válság egy példa nélküli kettős, keresleti és kínálati sokkhatás egyszerre, mivel a vesztegzárban lévő emberek se nem termelnek, se nem fogyasztanak oly módon, ahogy máskülönben tennék. A válság nem csupán a rövid távú hatásai miatt jelentős, hanem közép- és hosszú távon is katalizátorszerepet játszik a világgazdasági rendszer szerkezeti átalakulásában. A jelenlegi válság egyben lehetőséget is biztosít, hogy a globális gazdaságot ellenállóbb módon építsük újjá. Az átmenettel, mint minden változással, lesznek nyertesek és vesztesek, ha nem is abszolút értelemben, de viszonylagosan mindenképpen. Az egyetemes erkölcsünk az egész emberiség javát szolgáló abszolút nyereség elérését és kárenyhítést ír elő. A nemzeti érdekünk biztonságot, ellenállóképességet és relatív nyereséget kíván meg hazánk és az Európai Unió számára. A válság egy, a rendszerszintű politikai kihívásoktól erodálódott világgazdasági szerkezetet és a multilaterális gazdasági kormányzás alacsony hatékonyságú intézményeit támadta meg. Utóbbiak nem csak túl sok kompetenciabéli hiányossággal rendelkeznek, de egymás hatásköreit át is fedik, ezzel zavart okozva a rendszerben. Fontos kiemelni, hogy a globális gazdasági kormányzás jövőjének tárgyalása mellett (ideértve a jelen tanulmányt is) az alapvető probléma valójában politikai, nem pusztán gazdasági vagy technikai, vagy csupán bürokratikus hiányosság. A politikai probléma (vagy semleges módon megközelítve: jelenség) az unipoláris világrend felbomlása a felemelkedő hatalmak nyomása alatt.198 A világrendben végbemenő átállás számos tünetben mutatkozik meg. Ilyen például a jelenlegi amerikai-kínai kereskedelmi háború és a két vezető hatalom úgynevezett szétválása

Kézirat leadásának ideje: 2020. július 20.

196

Christine Lagarde: Press Conference. European Central Bank. 2020. június 4. <https://www.ecb.europa.eu/ press/pressconf/2020/html/ecb.is200604~b479b8cfff.en.html > Hozzáférés: 2020. június 22.

197

Baiyi Wu: Rethinking the Driving Forces and Conditions Affecting the Evolution of the International Order. Kína-KKE Intézet. Working Paper 2020 No 17. 2020. április 30. <https://china-cee.eu/wp-content/ uploads/2020/04/Working_paper-202017-by-Wu-Baiyi.pdf > Hozzáférés: 2020. június 22.3-4.

198

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

(decoupling), továbbá a multilaterális intézményi keret erodálódása.199 Az igazság az, hogy mindegyik hatalom birkózik saját jövőbeni szerepének meghatározásával az eljövendő és folyamatosan átalakuló világrendben. Az Európai Unióban saját jövőnkön vitázunk, hogy egy “Nemzetek Európája”, konföderáció, vagy egy teljes föderáció legyen-e az EU. Mindezen viták az európai szolidaritás elvárható szintjéről szólnak, valamint a stratégiai autonómiáról, amelyet az EU-nak ki kell alakítania. Ez volt a törékeny világunk, amelyet sokkolt a koronavírus járvány. A kérdés, hogy hogyan tovább. Bár a COVID-19-válság korántsem ért még véget, és korai lenne a gazdasági kár pontos mértékét meghatározni, azt már most tudjuk, hogy hatalmas lesz. Hat és kilenc billió amerikai dollár értékű gazdasági termék realizálódása maradhat el,200 a legtöbb ország gazdasági visszaesést fog tapasztalni 2020-ban, és csekély az esélye, hogy 2021-ben képesek lesznek az idén elvesztett teljesítményt ledolgozni. Míg a pontos számok egyelőre meghatározhatatlanok, bizonyos átfogó és kulcsfontosságú trendek világosak, amelyeket ebben a tanulmányban ismertetek: az első az amerikai-kínai szétválás felgyorsulása, a második az EU gazdaságpolitikájában bekövetkező paradigmaváltás, a harmadik a globális makroökonómiai kormányzási rendszer válsága.

AZ AMERIKAI-KÍNAI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK JÖVŐJE Az amerikai-kínai szétválás kérdése bekerült a politikai viták kereszttüzébe, mivel fontos kérdéseket vet fel a világrend jövőjével kapcsolatban. Vajon hosszú távon egy új hidegháborút vetít előre, illetve a globális hegemóniáért való küzdelmet? Az első felvetés túlzottan leegyszerűsítő képet fest fel, a második egy igen merész következtetés. A jelenkori amerikai-kínai kapcsolat nem hasonlítható az amerikai-szovjet küzdelemhez. Az előbbi páros biztonsági érdekei, üzleti, turisztikai és oktatási kapcsolatai olyan mértékben összefonódtak, hogy lehetetlen lenne szétválasztani őket anélkül, hogy az megtörné ezen országokat és a teljes világrendet. A szakértők valójában csak az olyan szektorokban végbemenő szétválásra mutatnak rá, mint az elektronika, hírközlés és most már a gyógyszeripar. A legjobb példa a szétválásra az 5G hálózatok kiépítésének esete és az amerikai embargó bizonyos kínai gyártókkal szemben. Mindez kiegészül azzal, hogy Washington igyekszik meggyőzni szövetségeseit, hogy kövessék ebben a gyakorlatban. Mindezek ellenére a gazdasági tevékenység folytatódni fog az USA és Kína között; a kérdés, hogy milyen keretek közt és milyen akadályok által megnehezítve. Egy további eltérés az amerikai-szovjet kapcsolat analógiájától, hogy a többi ország nem fog és nem is kell, hogy válasszanak a küzdelemben a két ország között. A szereplők közötti kapcsolat a hidegháborúhoz képest sokkal rugalmasabb és adott ügytől függő lesz. Miközben az Egyesült Államok igyekezni fog bizonyos régiókban ellensúlyozni a kínai befolyást, számos lehetőség nyílik meg a szövetségesek és hasonlóan gondolkodó nemzetek

Ian Bremmer and Cliff Kupchan: Risk 2: The Great Decoupling. Top Risks 2020: Coronavirus Edition. Eurasia Group. 2020. március 19. <https://www.eurasiagroup.net/live-post/risk-2-great-decoupling > Hozzáférés: 2020. június 22. 199

BBC: Coronavirus 'could cost global economy $8.8tn' says ADB. 2020. május 15. <https://www.bbc.com/ news/business-52671992 > Hozzáférés: 2020. június 22. 200

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

számára a stratégiai jelentőségű amerikai befektetések bevonzására.201 Az Egyesült Államok például érdekelt lesz abban, hogy Közép-Európában infrastrukturális beruházásokat finanszírozzon a Három Tenger Kezdeményezés keretén belül.202 A másik oldalon Washington keményen meg fogja szorongatni még hagyományos szövetségeseit is, amennyiben azok túl közel húzódnak Pekinghez. Ezt a reakciót kiválthatja olyan stratégiai erőforrások átadása kínai tulajdonosoknak, mint érzékeny technológiák, kikötők, vagy más stratégiai infrastruktúrák – alapvetően bármi, ami elősegítheti a kémtevékenységet vagy az amerikai erők akadályoztatását.203 Még azonban ezekben az esetekben is az Egyesült Államok nem követelheti a kapcsolatok teljes felszámolását Kínával (ahogy maga se tesz így), csupán egy megfontolt tartózkodást igényelhet az érzékeny területeken való együttműködéstől.204 A fő kérdés, hogy a versengés egy konstruktív multilaterális keretben zajlik-e majd le, amely fékezi a károkat, vagy megtöri a nemzetközi rendszert. Az esetleges eszkaláció a két fél bármelyikétől kiindulhat, nagymértékű kárt okozva a kisebb hatalmaknak, ahogyan azt a közelmúltban ismertette a stratégiai elhelyezkedésű Szingapúri Köztársaság miniszterelnöke.205

STRATÉGIAI ÚJRATERVEZÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN Európa volt a COVID-19 járvány által az egyik leginkább sújtott terület, mind egészségügyi, mint gazdasági értelemben. A keresleti és kínálati kettős sokkhatást felerősítette a déli tagállamok nagyfokú ráutaltsága a turizmusra.206 Ahogy említettem, az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde előrejelzése szerint a gazdasági visszaesés közel 9%-ot is el fog érni idén. Az Európai Unió, de legalábbis az eurozóna majdhogynem összeomlott a 2008-as gazdasági világválság idején, melyben Görögország játszotta a potenciális Achilles-sarok szerepét. Köszönhetően a hatalmas pénzügyi segélycsomagoknak, diplomáciai és gazdasági nyomásnak és a görögök közel egy évtizedes áldozathozatalának ez a sors el lett kerülve. Európa tanult a 2010-es évek majdhogynem katasztrofális eseményekből és sokkal gyorsabban reagált a COVID-19-válságra, mint a korábbi világválságra.207 A védekezési intézkedésekkel és karanténokkal párhuzamosan a brüsszeli EU intézmények intenzív Robert M. Gates: The Overmilitarization of American Foreign Policy. Foreign Affairs. July/August 2020 <https://www.foreignaffairs.com/articles/united-states/2020-06-02/robert-gates-overmilitarization-americanforeign-policy > Hozzáférés: 2020. június 22. 201

Atlantic Council: US commits $1 billion dollars to develop Central European infrastructure. Press Release. 2020. február 15. <https://www.atlanticcouncil.org/news/press-releases/us-commits-1-billion-dollars-todevelop-central-european-infrastructure/ > Hozzáférés: 2020. június 22. 202

203 Lahav Harkov: US asking Israel to eliminate China ties in sensitive areas. Jerusalem Post. 2020. május 20. <https://www.jpost.com/israel-news/israel-requested-indemnity-after-us-requested-cuts-on-trade-withchina-62853 > Hozzáférés: 2020. június 22. 204 James Jay Carafano: The Great U.S.-China Divorce Has Arrived. The Heritage Foundation. Commentary 2020. április 22. <https://www.heritage.org/asia/commentary/the-great-us-china-divorce-has-arrived > Hozzáférés: 2020. június 22. 205 Lee Hsien Loong: The Endangered Asian Century. Foreign Affairs. July/August 2020. <https://www.foreignaffairs. com/articles/asia/2020-06-04/lee-hsien-loong-endangered-asian-century > Hozzáférés: 2020. június 22.

lásd Alessandro D’Onofrio’s fejezetét a turizmusról

206

Chun Ding: COVID-19 in Europe: Economic Policy and Prospects. Kína-KKE Intézet. Working Paper 2020 No. 19. 2020. május 28. <https://china-cee.eu/wp-content/uploads/2020/05/Working_paper-202019-by-DINGChun.pdf > Hozzáférés: 2020. június 22. 12. 207

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

párbeszédet folytattak és folytatnak a mai napig a fővárosokkal az európai gazdaság újjáélesztéséhez szükséges források kérdéséről. Annak ellenére, hogy a pontos részletek még homályosak, azt láthatjuk, hogy eurobilliók lesznek megmozgósítva hitelek és támogatások képében, amelyek a gazdaság újjáépítését és átszervezését hivatottak elősegíteni. Míg azonban az európai cselekvési terv gyorsasága és mérete elismerésre méltó, e tanulmány számára fontosabb az Európai Unió alapvető szándéka a stratégiai autonómia elérésére, amely döntő jelentőségű a post-COVID világ szerkezete szempontjából. Az Európai Unió mindeddig elvhű, azonban bizonyos mértékig naiv magatartást gyakorolt a globális gazdasági kormányzás tekintetében. Brüsszel arra alapozta számításait, hogy az Egyesült Államok a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint fog játszani, tartózkodva a büntetővámoktól. Ugyancsak abban bízott, hogy Kína gyakorlata konvergálni fog a közös makroökonómiai szabályokhoz amennyiben felvételt nyer az azokat előíró fő intézményekhez és szervezetekhez.208 2020-ra ez a stratégiai számítás összeomlott, a két leghatalmasabb ország kereskedelmi háborút vív egymással. Az Egyesült Államok mindenkit büntetővámokkal fenyeget, akik véleménye szerint sérthetik az amerikai polgárok és cégek érdekeit. Kína közben egy párhuzamos globális intézményrendszert épít ki, kapcsolódva az Egy Öv Egy Út Kezdeményezéshez. Az EU már 2019-ben „stratégiai versenytárs”-nak titulálta Kínát.209 A külső befektetések szigorúbb nemzetbiztonsági szempontú ellenőrzése felé tett fokozatos lépések egy olyan EU felé mutatnak, amely a korábbiaknál jóval óvatosabb a globális gazdasági térből eredő lehetséges negatív behatásokkal szemben.210 Az Egyesült Államokkal ellentétben az EU-nak nem célja a szétválás, hanem egy fokozatos diverzifikációt kíván végrehajtani a gazdaság bizonyos stratégiai szektoraiban.211 Ez egy fontos különbségtétel, mivel nem fenyeget olyan általános, esetenként kapkodó és/vagy politikailag motivált protekcionista intézkedésekkel, mint az Egyesült Államok vagy Kína teszi rendszeresen, hanem egy értékelvű stratégia kialakulását jelzi előre, amely az EU kulcsérdekeit védelmezi. A diverzifikáció elvezet az állam stratégiai szerepének újraalapozásához, nagyobb önmagukra való hagyatkozás képességéhez az egészségügyi szektorban, valamint rövidebb ellátási láncokhoz.212 A most kilátásba helyezett EU-s támogatási források elosztási tervei alapján ugyancsak láthatjuk, hogy az EU nagyobb mértékű önálló képességekre törekszik az érzékeny kommunikációs technológiák terén, hogy

208 Marc Leonard: The end of Europe’s Chinese dream. ASPI Strategist. 2020. május 27. <https://www. aspistrategist.org.au/the-end-of-europes-chinese-dream/ > Hozzáférés: 2020. június 22. 209 European Commission: EU-China – A strategic outlook. High Representative for Foreign Affairs and Security Policy. 2019. március 12. <https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/communication-euchina-a-strategic-outlook.pdf > Hozzáférés: 2020. június 22. 210 Csepregi Zsolt: For the Money, the Power or Glory? AJRC Analysis 2019E03. Antall József Tudásközpont. 2019. november 28. <https://ajtk.hu/en/research/ajrc-analyses/for-the-money-the-power-or-glory > Hozzáférés: 2020. június 22. 12-14. 211 Andrew Small: The meaning of systemic rivalry: Europe and China beyond the pandemic. European Council on Foreign Relations. 2020. május 13. <https://www.ecfr.eu/publications/summary/the_meaning_of_systemic_ rivalry_europe_and_china_beyond_the_pandemic > Hozzáférés: 2020. június 22. 212 Joseph Borrell: The post-coronavirus world is already here. European Council on Foreign Relations. 2020. április 30. <https://www.ecfr.eu/publications/summary/the_post_coronavirus_world_is_already_here > Hozzáférés: 2020. június 22. 10.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

elkerülhesse a jövőben az olyan nemzetközi diplomáciai válságokat, mint az 5G technológia bevezetése a Huaweire hagyatkozva.213 Ennek a stratégiai újratervezésnek a keretében nem csupán az EU belső ellenállóképességét, de helyzetét, mint világpolitikai szereplőt is meg kell erősíteni. Annak érdekében, hogy az összetett ellátási láncok hossza lerövidüljön (amelyek a lehető legnagyobb költségcsökkentés miatt alakultak ki így) Brüsszel vissza kívánja hozni a termelést az EU-ba és szomszédságába. 214 A Nyugat-Balkán, a Keleti Partnerség, a Közel-Kelet és ÉszakAfrika államai mind nagymértékben profitálhatnak ebből az újkeletű érdeklődésből, amely a szomszédságunk iránt feléledt Kelet, Dél és Délkelet-Ázsia helyett. Fontos kiemelni, hogy a fentiek nem jelentik azt, hogy az EU egy protekcionista hatalommá válna, hanem inkább egy érett globális szereplővé fejlődik. Az EU új egyensúlyra törekszik a biztoság és a jólét között, és célja kiépíteni azokat a képességeket, amelyek elősegítik, hogy egy COVID-19hez hasonló sokkot átvészelhessen, és csökkentse a ráutaltságát a másik szereplőkre. Az együttműködés a nemzetközi kereskedelemnek és befektetéseknek a maradék, jóval nagyobb szeletében jelentős érdeke lesz minden félnek, jövedelmező lehetőségekkel kecsegtetve. Mindezek miatt egyenesen kell fogalmaznunk az EU szándékait illetően bizonyos gazdasági szektorok védelmezése kapcsán, hogy folytathassuk a globalizáció elmélyítését a fennmaradó liberalizált gazdasági területeken.

A MAKROGAZDASÁGI KORMÁNYZÁSI RENDSZER Egy szorosan kapcsolódó kérdés az amerikai-kínai szétváláshoz és az EU stratégiai újratervezéséhez a globális makroökonómiai intézményrendszer. A globális kormányzás általánosságban is nagy károkat szenvedett az elmúlt években a nagyhatalmak egymással ellentétes, vagy rosszabb esetben nem is létező, globális kooperációra vonatkozó elképzeléseiből eredően. Az olyan szervezetek, mint a G20 és a G7, pénzügyi és kereskedelmi intézmények, mint a WTO, IMF és a Világbank továbbra is zéróösszegű játszmák színtereiként szolgálnak a nagyhatalmak számára. A COVID-19-válság kezdeti szakasza megmutatta, hogy ezek a szervezetek képesek gyorsan reagálni, hogy elkerülhessük a globális katasztrófát, azonban jelenleg túl vannak terhelve olyan ügyekkel, amelyek nem tartoznak a hatáskörükbe, mint például szigorúan vett egyészségügyi kérdések. Különösen a G20-ra igaz, hogy egy olyan koordinációs fórumnak kell lennie, amelyben egy magabiztos és összetartó EU képes és hajlandó megtenni a szükséges erőfeszítéseket, hogy elősegítse a fenntartható, inkluzív és erős globális gazdasági növekedéshez szükséges körülményeket hosszú távon.215 Az EU mindezt természetesen nem viheti végbe egymaga, a belső erő csak egy szükséges előfeltétel. Együtt kell működnie a hasonló elveket valló középhatalmakkal

John Seaman: Covid–19 and Europe–China Relations. French Institute for International Relations. 2020. április 29. <https://www.ifri.org/sites/default/files/atoms/files/etnc_special_report_covid-19_china_ europe_2020.pdf > Hozzáférés: 2020. június 22. 6. 213

Borrell, 5.

214

Marco Buti: The New Global Economic Governance: Can Europe Help Win the Peace? DG ECFIN, European Commission. 2017. június 6. <https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/economy-finance/marco-buti-the-newglobal-economic-governance.pdf > Hozzáférés: 2020. június 22. 11-13. 215

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

(mint Japán, vagy az Egyesült Királyság) annak érdekében, hogy a szabályalapú multilaterális koordinációs mechanizmusok fenntarthatók legyenek.216 A kínai szakértők évek óta hangoztatják, hogy a “hajlandók koalíciójának” (coalition of the willing) kell előre vinnie a globalizáció és a hatékony multilaterális gazdasági kormányzás folyamatát, akkor is, ha az Egyesült Államok protekcionista lépéseket vezet be. 217 Napjainkban ez a felszólítás gyakran a soron következő amerikai elnökválasztásokra utalva hangzik el, azonban fontos hangsúlyoznunk, hogy Joe Biden lehetséges megválasztása sem valószínű, hogy jelentős változást hozna az amerikai kereskedelempolitikában, tekintve, hogy hogyan kampányol a kékgalléros amerikai szavazók körében.218 A szabályalapú világrend érdekében létrejövő „hajlandók koalíciója” kezdeményezés, amely egy hatékony globális makroökonómiai kormányzás érdekében fejti ki erőfeszítéseit, egy olyan terv amelyet az EU-nak komolyan kell vennie és előremozdítani Kínával, vagy akár nélküle is. Ez nem azt jelenti, hogy az EU világpolitikájának (újfent) naiv módon kellene alakulnia, és kizárólag a multilaterális szervezetekre támaszkodnia. Brüsszelnek minden szinten, kétoldalú, mikro- és multilaterális keretekben kell hatékonyan működnie, hogy sikeres legyen a poszt-COVID világrendben.219

HOGYAN PROFITÁLHAT MAGYARORSZÁG A FENTI GAZDASÁGI FOLYAMATOKBÓL? Hatalmas lehetőségek vannak olyan kis nyitott gazdaság számára, mint Magyarország, azonban emellett hatalmas felelősségünk is van, mint az EU tagországa. Budapestnek (természetesen a többi KKE-országgal együtt) reagálnia kell a fenti három trendre, szorosan követve az EU intézményeinek stratégiáit, de nem vakon másolni őket. Ehelyett manővereznünk kell, ahol az hasznunkra válik és amikor csillapíthatjuk a nagyhatalmak közötti összeütközéseket. A KKE országoknak globalizáló gyakorlatukban220 olyan politikákat kell követniük, amelyek eleget tesznek a globális, euroatlanti és nemzeti érdekeiknek egyszerre, ami időnként lehetetlen feladatnak tűnik majd, de ez így van minden ambiciózus célkitűzés esetében. Az amerikai-kínai küzdelemben ki kell használnunk az EU-ban betöltött pozíciónkat, hogy elhárítsuk a kritikákat, rámutatva, hogy Magyarország nem az egyedüli európai állam, amely érdekelt a Kínával való kapcsolatok elmélyítésében. További lehetőségek fognak megnyílni, amikor és amennyiben az Egyesült Államok

Csepregi Zsolt: Globális Nagy–Britannia. In: Dobrowiecki Péter (Ed.): Az Egyesült Királyság nemzeti, európai és globális jövője a brexit után. AJRC Analysis 2020E06. Antall József Tudásközpont. 2020. május 4. <https:// ajtk.hu/hu/kutatas/ajrc-elemzes/az-egyesult-kiralysag-nemzeti-europai-es-globalis-jovoje-a-brexit-utan > Hozzáférés: 2020. június 22. 32-34. 216

217 Simon Denyer: China slams Trump’s ‘reckless’ and ‘arrogant’ tariffs, warns of retaliation. The Washington Post. 2018. március 23. <https://www.washingtonpost.com/world/asia-markets-slump-as-fears-of-trade-warmount/2018/03/23/f641e906-2e0b-11e8-8dc9-3b51e028b845_story.html > Hozzáférés: 2020. június 22. 218 Pálmai Zsolt: The 2020 US Elections – Some Solid Ground in a Shifting Landscape. AJRC Analysis 2020E08. Antall József Tudásközpont. 2020. május 7. <https://ajtk.hu/en/research/ajrc-analyses/the-2020-uselections-some-solid-ground-in-a-shifting-landscape > Hozzáférés: 2020. június 22. 7-8.

Small, 13.

219

Kocsev Bence: Central Europe Goes Global. AJRC Elemzés 2020E20. Antall József Tudásközpont. 2020. június 29. <https://ajtk.hu/hu/kutatas/ajrc-elemzes/central-europe-goes-global > Hozzáférés: 2020. június 29. 4.

220

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

úgy dönt, hogy a retorikája mellé anyagi forrásokat is társít. Budapest regionális szövetségeseivel együtt felhasználhatja az eljövendő világrendet, egy olyan keretrendszer megteremtésére, amelyben lehetőség lesz magabiztosan érvelni a KKE régió érdekeit szolgáló infrastruktúra kiépítésében a Baltikumtól Görögországig. A Három Tenger Kezdeményezés jó lehetőséget kínál egy ilyen euroatlanti tervhez, amely a Visegrádi államok kulcsfontosságú céljait szolgálhatja, amennyiben helyesen alakítjuk azt. Az EU stratégiai újratervezésében Magyarországnak a biztonság és a jólét körültekintő módon való újraegyensúlyozása mellett kell érvelnie, mikor a Kínával való kereskedelem és befektetések kérdése merül fel. Az EU-nak nem szabad a deglobalizációt, sem a különbségtételt nem ismerő protekcionizmust szolgáló erővé válnia. Kizárólag a kulcsfontosságú biztonsági érdekek védelmezésére kell szorítkoznia, minden más gazdasági stratégiának a munkahelyteremtést kell szolgálnia a legnagyobb hozzáadott értéket adó szektorokban. Magyarország jó esélyekkel lehet haszonélvezője ezeknek a célkitűzéseknek, mivel fejlett tudományos közösséggel rendelkezik az elektronikai és orvostudományok terén, amelyek a poszt-COVID világ két kiemelt stratégiai szektorai lesznek. Nem csupán a Magyarországon teremtett munkahelyek hasznosak számunkra; a Keleti Partnerség, Nyugat-Balkán és a MENA régió államainak fejlődése ugyancsak hasznos piacot teremtenek, továbbá a növekvő stabilitás ezekben a térségekben kedvező a biztonságunkra nézve. Harmadrészt, habár Magyarország nem egy kiemelkedő szereplő a nemzetközi szervezetekben és globális makroökonómiai kormányzási intézményekben, képes támogatni az EU-t azon erőfeszítéseiben, hogy felelősségteljes és hatékony aktor lehessen. Magyarország egymaga nem határozhatja meg az eljövendő világrend szabályait, ezért rá van utalva a többi kis- és középhatalomra és az EU vezető szerepére, hogy ellensúlyozva legyenek a kínai és amerikai egyoldalú akciók. Ez a három trend kimért külpolitikai stratégiát követel meg Magyarországtól a poszt-COVID világban, óvatos egyensúly megteremtését a nemzeti, EU-s és globális érdekek között a világgazdaság sakktábláján.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

DIVAT VS. PANDÉMIA: A KORONAVÍRUS JÁRVÁNY HATÁSAI A RUHAIPARRA 221 BODOLAY DALMA

A koronavírus járvány következtében eddig nem látott válság robbant ki a világ minden táján, amelynek negatív hatása számos gazdasági szektorban azonnal, már a kitörést követően érezhető volt. Az egyik ilyen rendkívül érzékeny gazdasági tevékenységi kör, amely már a pandémia kezdetétől kezdve hatalmas veszteségeket szenvedett el, kétségtelenül a divatiparral és ruhaeladással összefüggésbe hozhatógazdasági szektor. Ennek az ágazatnak minden részét, kezdve a fast fashion-től, tervezők kisebb és nagyobb vállalkozásain át, egészen a luxuscikkekig pénzügyi sokk érte a számos országban azonnal bevezetett lezárások és egyéb óvintézkedések következtében. A kijárás és mozgás korlátozása azonnali hatással volt a divatiparra az egészségügyi válság alatt, és azáltal, hogy sokan kényszerültek otthoni munkavégzésre, az új ruhák iránti kereslet drasztikusan visszaesett, ami nemcsak a fast fashion termékek, hanem a luxus divatcikkek eladásának mértékét is befolyásolta. A fast fashion köztudottan a nagy mennyiségben, az átlagember számára elérhető árú ruhadarabokat előállító szegmense a divatvilágnak, ahol a kollekciók nagyon gyakran, akár kéthetente is változhatnak, így a divatipar ezen ága esetében a termelés leállásával nem csak a kereslettel, hanem a kínálattal kapcsolatos irányvonalak is megváltoztak, ami a következőkben a keresleti oldal tárgyalását követően kerül ismertetésre. A globális ruházati piac értéke szakértők 2020 év eleji, tehát a korona vírusjárvány nemzetközi kirobbanása előtti előrejelzései szerint a 2015-ös 1.3 billió amerikai dollárról 2020-ban 1.5 billióra növekedett volna.222 Ahogyan az várható volt, a szektort érintő kedvezőbb jóslatok alakulását a koronavírus járvány kirobbanása teljes mértékben visszájára fordította világszerte. A felmérések azt mutatják, hogy a két hónapos európai és észak-amerikai boltbezárás a divatcégek 80%-nak pénzügyi nehézséget okoz majd.223 Korábbi statisztikák azt mutatják, hogy a divatcégek bevételei már 2018-ban sem fedezték a kiadásokat, ezért a koronavírus járvány hatásait szem előtt tartva a következő egy-másfél évben tömeges becsődölésekre lehet számítani a szektorban.224 Különösen kártékony volt a divatipar szempontjából a járvány terjedési útja a kitörést követően. A pandémia a divatipar legmeghatározóbb gyártójának, Kínából való kiindulása, valamint Európában elsőként Olaszországba, Párizs, London és New York mellett a divat

Kézirat leadásának ideje: 2020. július 22.

221

Liam O'Connell: Global Apparel Market - Statistics & Facts. Statista. 2020. január 21. <https://www.statista. com/topics/5091/apparel-market-worldwide/ > Hozzáférés: 2020. július 8. 222

223 Business of Fashion: The State of Fashion 2020. Coronavirus update. Business of Fashion. <http://cdn.businessoffashion.com/reports/The_State_of_Fashion_2020_Coronavirus_Update.pdf?int_ source=article2&int_medium=download-cta&int_campaign=sof-cv19 > Hozzáférés: 2020. június 18. 11.

Business of Fashion.. 7.

224

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

fővárosaként is emlegetett lombárd fővárosba, Milánóba érkezése visszafordíthatatlan károkat okozott az iparág számára és a válságból való kilábalása egyhamar nem következik be. A termelés leállása, valamint a kereslet visszaesése alapjaiban változtatta meg a divatvilágot: a több billió dolláros biznisz jövője néhány hét alatt teljesen bizonytalanná vált. Ahogyan előzetesen már említésre került, a ruhaipar a gazdaság egy rendkívül sérülékeny ágazata, amely minden, a gazdaságot érintő változást sokkal inkább megérez, mint egyéb szektorok, hiszen ez a szektor kínálja azokat a termékeket, amelyek válság esetén feleslegessé válnak, és amelyekről elsőként mondanak le a vásárlók. A tavalyi év folyamán a gazdasági visszaesés előrejelzésével párhuzamosan a divatiparra vonatkozóan is negatív kilátásokról értekeztek szakértők.225 A már amúgy sem felhőtlen helyzetet a koronavírus járvány tovább súlyosbította és következtében a divatipar globálisan 27-30% közötti visszaesésre számíthat 2020-ban, 2021-re pedig 2-4% közötti pozitív növekedés várható.226 Ez igaz híres tervezők luxuscikkeire, valamint a napjainkban egyre inkább elterjedő fast fashion-re is. A koronavírus egy átlagos recessziónál is fokozottabban érintette ezt a területet, hiszen azzal, hogy milliók kényszerültek otthoni munkavégzésre, ennek következtében még kevésbé volt igény például a 2020 tavaszi, de még a nyári kollekciók vásárlására is. A termékek gyártása azonban előzetesen már megtörtént, és a ruhaipari vállalatok hatalmas veszteségeket szenvedtek el ebben az időszakban nemcsak a kereslet hiánya, hanem a felhalmozódó ruhadarabok elraktározásával járó plusz kiadások miatt is.227 Több üzletlánc próbálkozott ennek következtében különféle szezonközi leértékelésekkel az eladások számának növelése érdekében. Ez főként az olyan nagyvállalatokra volt jellemző, mint például a svéd H&M, amely ingyenes kiszállítással és 100 napos ingyenes visszaküldési lehetőséggel próbálta a vásárlási kedvet ösztönözni. Ugyanennél az üzletláncnál az online eladás mértéke 36%-kal nőtt, ettől függetlenül azonban a svéd cég bevétele az üzletek bezárásával 2020 március elejétől május végéig 50%-kal, azaz 28,7 milliárd svéd koronával csökkent.228 Ez is vezetett ahhoz, hogy az üzletlánc jelenleg világszerte 170 üzlet bezárására készül, amivel több ezer dolgozó veszítheti el állását.229 A koronavírus járvány nemcsak a ruhaipari vállalatokra, hanem a vásárlói szokásokra is nagy hatással volt. A boltok hónapokig tartó bezárása sokakat ösztönzött az online

Business of Fashion, 6.

225

Imrad Amed – Achim Berg: The State of Fashion 2020: Coronavirus Update — It's Time to Rewire the Fashion Industry. Business of Fashion. 2020. április 8. <https://www.businessoffashion.com/articles/ intelligence/the-state-of-fashion-2020-coronavirus-update-bof-mckinsey-report-release-download > Hozzáférés: 2020. június 19. 226

227 Patricia Nilsson – Emiko Terazono: Can fast fashion’s $2.5tn supply chain be stitched back together? Financial Times. 2020 május 17. <https://www.ft.com/content/62dc687e-d15f-46e7-96df-ed7d00f8ca55 > Hozzáférés: 2020. július 10. 228 Portfolio: Az üzletek nagy része zárva volt, felére esett a H&M bevétele. Portfolio. 2020. június 15. <https:// www.portfolio.hu/uzlet/20200615/az-uzletek-nagy-resze-zarva-volt-felere-esett-a-hm-bevetele-437028# > Hozzáférés: 2020. július 7. 229 Tom Pyman: H&M plans to axe 170 stores worldwide this year putting hundreds of jobs at risk after sales plummet by 50 per cent due to coronavirus. Daily Mail. 2020. július 7. <https://www.dailymail.co.uk/news/article8497425/H-M-announces-plans-axe-170-stores-Europe-year-sales-hit-coronavirus.html > Hozzáférés: 2020. július 7.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

vásárlásra, ami várhatóan a jövőben is egyre népszerűbb lesz, hiszen sokak a személyes érintkezés és közelséggel terjedő járványtól tartva, próbafülkék használatát mellőzve kívánják majd a ruházati cikkeket megvásárolni. Az eddigi felmérések egyelőre azonban azt mutatják, hogy ugyan ez a lehetőség sok üzletlánc esetében elérhető, mégis már a járvány kitörését követő hónapokban általánosan jelentős visszaesés figyelhető meg az online eladások tekintetében is. Ez a szám Európában 5-20, Amerikában 30-40, míg Kínában 15-25% visszaesést jelent.230 Ma az eladások 80%-a még mindig az üzletekben, személyes vásárlással történik, ezért az online vásárlások mértékének visszaesését valószínűleg az általános pénzügyi bizonytalanság magyarázza.231 Több ruházattal foglalkozó vállalat kifejezetten az újfajta keresletre reagálva, az otthoni viseletek gyártását kívánta beilleszteni kollekcióiba. Mivel sokan kényszerültek otthoni munkavégzésre és a kijárási korlátozások következtében több időt töltöttek otthonaikban, több vállalat próbálta az otthoni ruházat eladását különböző ajánlatokkal ösztönözni. Kizárólag ezen a területen volt megfigyelhető növekvő kereslet az elmúlt időszakban (a londoni Browns 70%-os növekedést jelentett otthoni öltözet eladását illetően), ez azonban a divatipar egészére nézve számottevő jelentőséggel nem bír.232 A járvány következtében a kereslet visszaesése luxuscikkekre, mint a luxusruházatra, kiegészítőkre, luxus órákra és ékszerekre is jellemző világszerte. Szakértők előrejelzései szerint a luxus cikkek iránti kereslet 35-39% között csökkenhet, ami 1-4% közötti értékkel növekedne 2021-re.233 Ennek az ágazatnak a méretét 2018-ban 66.9 milliárd dollárra becsülték, 234 míg ugyanebben az évben a fast fashion-re vonatkoztatva ez a szám 35 milliárd dollár volt.235 Az üzletek újranyitása a járvány enyhülésével azonban nem jelenti azt, hogy a járvány előtti időszak eladási mértékeihez közelítene a kereslet. A ruházati cikkek eladásával foglalkozó üzletek újranyitása esetében Kínában az a tapasztalat, hogy az eladások mértéke még mindig 50-60%-kal kisebb a járvány előttihez képest.236 A kisebb butikok és éppen befutni kívánó tervezők és varrodák nagy részét a két-három hónapos zárás valószínűleg még fokozottabban érintette negatívan, mint a nagyobb ruházati termékekkel foglalkozó vállalatokat, hiszen kisebb vállalkozások nem valószínű, hogy előzetesen rendelkeztek akkora alaptőkével, amely elegendő lenne átvészelni a bezárásokkal járó időszakot, így többen kénytelenek voltak változtatni üzleti stratégiáikon. Magyarországon is láthattuk, hogy az efféle kisebb vállalkozások új szolgáltatásokkal Business of Fashion 8.

230

Steven McIntosh: Coronavirus: Why the fashion industry faces an 'existential crisis'. BBC News. 2020. április 30. <https://www.bbc.com/news/entertainment-arts-52394504 > Hozzáférés: 2020. július 2. 231

Steven McIntosh

232

Imrad Amed – Achim Berg

233

Statista: Luxury Apparel. Statista. <https://www.statista.com/outlook/21030100/100/luxury-apparel/ worldwide#market-revenue > Hozzáférés: 2020. július 20. 234

235 Liam O'Connell: Fast fashion market value forecast worldwide in 2008 and 2018, with a forecast for 2028 (in billion U.S. dollars). Statista. 2019. május 17. <https://www.statista.com/statistics/1008241/fast-fashionmarket-value-forecast-worldwide/ > Hozzáférés: 2020. július 30.

Business of Fashion, 12.

236

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

próbálták megőrizni vásárlóikat, mint például a maszkkészítéssel és eladással, illetve kizárólag a közösségi média használatának köszönhetően volt esélyük arra, hogy felkeltsék és fenntartsák vásárlóik figyelmét. A divatvilág fontos szegmensei, amelyek a rendezvények iparágával közvetlenül összekapcsolódnak, a divatbemutatók, nemzetközi divathetek, valamint az esküvők, ezeknek a tevékenységeknek a jövője is kérdésessé vált a járvány következtében. A tízezreket vonzó divathetek illetve divatbemutatók közül azokat, amelyeket nem töröltek, online rendezték meg. Ez azonban nem csak a divatbemutatók helyzetére volt hatással, hiszen számos további szolgáltató, mint az ilyen célokra fenntartott szállodák, szórakozóhelyek is hatalmas veszteségeket könyvelhetnek el. A februárra tervezett milánói divathetet például a járvány olaszországi berobbanása miatt teljes egészében törölték, Giorgio Armani pedig a koronavírus sújtotta országban egy üres színházban, vendégek nélkül mutatta be az őszi kollekcióját februárban.237 A sanghaji és moszkvai divatheteket áprilisban és májusban online rendezték meg, és ez hasonlóképpen történt a júniusi londoni divathéttel, amelyről a Brit Divattanács ügyvezető igazgatója, Caroline Rush előzetesen azt nyilatkozta, hogy a divathét törlése London esetében soha nem volt opció, a kérdés csak az volt, hogy a lezárások miatt milyen formában valósuljon meg.238 Ha a divatipar növekedéséhez jelentős mértékben hozzájáruló szektorokról beszélünk, az esküvőkről is említést kell tennünk, hiszen az esküvői ruhagyártás (amelynek méretét 2019-ben 36.5 milliárd dollárra becsülték),239 és az ehhez a szektorhoz tartozó további szolgáltatások is rendkívül hatalmas veszteségeket könyvelhettek el a járvány következtében. A nyugati országokban eladott esküvői ruhák készítésében Kína vezető szerepet tölt be, hiszen ezeknek a ruháknak a 80%-nak gyártása itt történik.240 Mivel a koronavírus járvány berobbanásával Kína kénytelen volt leállni a termeléssel, több esküvői nagykereskedő, mint az amerikai Mon Cheri Bridals is már februárban megpróbált az előzetes rendeléseken felül jóval több esküvői ruhát rendelni és elraktározni, hogy a nyári szezon beköszöntével, a rendelések késése következtében ne maradjon egy menyasszony se ruha nélkül.241 Egy ruha elkészítéséhez akár 100 órányi kézi és aprólékos munka is szükséges lehet, ahogyan James Marcum, a Davids’ Bridal ügyvezető igazgatója nyilatkozott, így a termelés beszüntetése, a kijárási tilalom és a munkavégzés leállása teljes mértékben ellehetetlenítette a gyártást.242

237 Layla Ilchi: The Fashion Weeks and Major Events Disrupted Because of Coronavirus. 2020. március 13. <https://wwd.com/fashion-news/fashion-scoops/fashion-week-cancellations-coronavirus-1203538824/ > Hozzáférés: 2020. július 3.

Christina Okello: London Fashion Week opens online as coronavirus shakes up industry. rfi. 2020. június 12. <http://www.rfi.fr/en/europe/20200612-london-fashion-week-opens-online-covid-19-shakes-up-industry-sustainablegender-neutral > Hozzáférés: 2020. július 3. 238

Liam O'Connell: Global wedding dress market value from 2017 to 2022. Statista. 2019. március 4. <https:// www.statista.com/statistics/976471/bridal-gown-market-size-worldwide/ > Hozzáférés: 2020. július 29. 239

240 Parija Kavilanz: Bridal gowns could be in short supply for wedding season because of coronavirus. CNN Business. 2020. február 22. <https://edition.cnn.com/2020/02/21/business/wedding-gowns-coronavirus/ index.html > Hozzáférés: 2020. július 8.

Parija Kavilanz

241

Parija Kavilanz

242

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Az esküvői szezon kezdetére azonban sajnos még nagyon sok helyen Európában és Amerikában is a rendezvények tilalma állt fenn, ezért nem csak az esküvői ruhagyártást, hanem az egész esküvői szektort válságba taszította a járvány. Egyedül Olaszországban 26 milliárd eurós veszteséget könyvelhet el az ipar, ami számos kisebb és közepes vállalkozás, mint például virágosok, fotósok teljes fizetésképtelenségét hozta magával a több 100 ezer esküvő lemondásával, illetve elhalasztásával.243 A ruhaipar újbóli talpra állása sok más iparág mellett létfontosságú a gazdaság egészét tekintve, így ahogyan más szektorok esetében is, az eddig alkalmazott üzleti forgatókönyv nem biztos, hogy lehetséges, illetve valójában nem is lenne célszerű a jövőben továbbra is ezt követni. Kérdés, hogy a járvány következtében mennyire növekszik a már egyre inkább teret szerző antipátia a hatalmas mértékű hulladékot termelő, főként a fast fashiont kiszolgáló ruhaipari vállalatokkal szemben, és mennyire alakulnak át az igények egy fenntarthatóbb, célzott és kevésbé pazarló irányba, ami már az elmúlt években is sokszor felmerült a divatiparral kapcsolatban.244 A járvány ezen a területen is rámutatott arra, hogy a túlzott vásárlásnak és a felelőtlen üzletpolitikának nincsen jövője és a néhány havonta vagy a fast fashion esetében akár kéthetente is változó kínálat is feleslegessé vált. Ennek értelmében sokan gondolják újra vásárlási szokásaikat, nemcsak a ruhák kihasználatlansága, hanem az általános, a gazdasági bizonytalanság következtében fellépő tartalékolás preferálása miatt is. Felmérések szerint az amerikai és európai vásárlók jelenleg 15%-a a fenntarthatóbb divatot részesítené előnyben és környezetbarát termékeket vásárolna.245 Ez is egy arra utaló jel, hogy a vásárlók a jövőben nem a mennyiséget, hanem a minőségi és természetes anyagokból készült ruházatot részesítenék előnyben. Talán ez is arra ösztönzi majd a ruházati termékeket gyártó vállalatokat, hogy innovatív megoldásokkal fenntarthatóbb és kevésbé pazarló divatot alkossanak. Az előzetesen említett tényezők következtében a divatipar potenciálisan ebbe az irányba változhatna közép és hosszú távon, ez azonban ebben az esetben a kereslet és a vásárlók igényeinek megváltozása miatt történne. A koronavírus járvány azonban fontos kérdésekre hívta fel a figyelmet a kínálat oldalán is: a fast fashion újabbnál újabb kollekcióinak gyártását lelassította és ellehetetlenítette az a tény, hogy a gyártás leginkább Indiában, Pakisztánban vagy Bangladesben zajlik, ahol éppen a cikk írásának idején még tombol a járvány. Ezek az országok adják a globális ruhaiparban dolgozó olcsó munkaerő jelentős részét, a COVID-19 következtében azonban helyzetük kilátástalanná vált: amellett, hogy sok százezren veszítették el munkájukat az elmúlt hónapokban a visszaeső kereslet miatt, a még aktívan dolgozók egészsége is veszélybe kerül a rossz munkakörülmények és a tisztálkodás vagy hatékony fertőtlenítés hiánya következtében.

243 Katy Dartford: Coronavirus: Dress shops and florists left at the altar as COVID-19 hits weddings. euronews. 2020. május 13. <https://www.euronews.com/2020/05/13/coronavirus-dress-shops-and-florists-left-at-thealtar-as-covid-19-hits-weddings > Hozzáférés: 2020. július 8. 244 Global Wellness Summit: Trend: Well Fashion. Global Wellness Summit. 2019. december 9. <https://www. globalwellnesssummit.com/trendium/the-next-fashion-chapter/ > Hozzáférés: 2020. június 19.

Business of Fashion,19.

245

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

A tény, hogy ezekben az országokban éhbérért és embertelen körülmények között dolgoztatják a gyártással foglalkozókat, mint ahogyan ezt a 6 évvel ezelőtti, Bangladesben a Rana Plaza gyár leomlása következtében elhunyt több, mint ezer áldozat sorsa is mutatja, újabb morális kérdéseket vet fel azügyben, hogy vajon mennyire folytatódhat ugyanúgy a ruhagyártás a járvány után, mint előtte.246 A divatipar ma a világ egyik leginkább környezetszennyező iparága, amely a járvány után a vásárlók igényeinek változásával és a fenntarthatóságot szem előtt tartva talán egyszer elveszítheti ezt a nem túl hízelgő címet. A pandémia sok szempontból is hatással volt a vásárlói szokásokra, ahogyan ezt a kereslet alakulása is mutatja, amely nem kizárólag a pénzügyi bizonytalanság következtében, hanem a vásárlói igények átértékelése miatt is visszaesett. A kérdés ebben a helyzetben, hogy vajon hosszútávon mennyire lenne tudatos a ruházati cikkek vásárlása, illetve mennyiben hajlandóak a nagyobb ruhaipari, főleg fast fashiont forgalmazó vállalatok innovatív megoldásokkal üzletpolitikájukat, illetve a gyártási tendenciát megváltoztatni. Számos gyártási folyamat globális leállása vetette fel azt a kérdést is, hogy vajon mennyiben fenntartható hosszútávon a gyártás teljes mértékű kiszervezése más országokba. A jövőben megoldást kínálhat, ha a kereslet inkább a kisebb, lokálisan működő gyártók irányába mozdul, akik a kollekciók egészét helyben tervezik és készítik is el. Ennek eredményeképpen a tudatosabb, felelősségteljesebb fogyasztás kap egyre inkább szerepet, ami egyidőben segítség lehet a kisebb és fenntarthatóbb irányvonalakat követő vállalkozások számára, hogy jelenlegi válsághoz hasonló hirtelen érkező kríziseket átvészeljék, így is elkerülve a kockázatot, hogy eltűnjenek a piacról.

246 Jim Yardley: Report on Deadly Factory Collapse in Bangladesh Finds Widespread Blame. The New York Times. 2013. május 22. <https://www.nytimes.com/2013/05/23/world/asia/report-on-bangladesh-buildingcollapse-finds-widespread-blame.html > Hozzáférés: 2020. július 7.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

A KÍNAI GAZDASÁG KILÁTÁSAI A VILÁGJÁRVÁNY UTÁN247 PAPP VIKTÓRIA ANNA

A COVID-19 pandémia kitörése nem csupán egészségügyi vészhelyzetet okozott világszerte, hanem jelentős mértékű világgazdasági lassuláshoz is vezetett. Kínának sikerült ugyan megfékeznie a járvány első hullámát és május végén nem regisztráltak újabb országon belüli fertőzést, de júniusban már egy Pekingből kiinduló újabb fertőzéshullám elkerüléséért küzdöttek az országban. Mindeközben az új típusú koronavírus elképesztő sebességgel terjed a világ más pontjain és július közepén a fertőzések száma világszerte meghaladja a 14 milliót. A COVID-19, amely Vuhanban jelent meg először súlyos gazdasági és kereskedelmi visszaesést okozott Kína, a világ második legnagyobb gazdasága számára, amely várhatóan a következő évben vagy akár tovább is éreztetni fogja negatív hatásait. 2020 fontos évnek ígérkezett Kínai Népköztársaság számára, hiszen az idei évre tűzte ki, hogy eléri a mérsékelten jómódú társadalom (xiaokang shehui, 小康社会) megvalósításának célját. A terv szerint az ország bruttó hazai jövedelme (GDP) és a háztartások rendelkezésre álló jövedelme tíz év alatt megduplázódik és egyetlen kínai állampolgár sem él a nemzeti szegénységi küszöb alatt. A terv igen ambiciózusnak, ugyanakkor kivitelezhetőnek tűnt az idei kínai Holdújév előtt, megvalósíthatóságát azonban beárnyékolja jelenlegi világjárvány.248 Ami a pandémia gazdasági hatásait illeti, viszonylag korán egyértelművé vált, hogy a világjárvánnyá súlyosbodott fertőzés nem csak a kínálati oldalról fog sokkot jelenti Kína számára, de a globális keresletet és a rendkívül összekapcsolt nemzetközi ellátási láncokat is negatívan fogja érinteni. Kínában az első negyedévben évtizedek óta először regisztráltak GDP-csökkenést a februári kötelező vesztegzár, a gazdasági tevékenység hirtelen csökkenése valamint a dolgozókat is érintő utazási tilalom következményképpen.249 Az iparágak, amelyeket először érintett a gazdasági leállás a rekreáció, szállítás, a kereskedelem és kommunikációs szolgáltatások voltak körülbelül 5,9, 2,3 és 2,1 százalékpontos visszaeséssel.250 Március elején a kínai hatóságok enyhítették a kijárási korlátozásokat, így a legtöbb ipari vállalat újra indította a termelést, azonban a kis- és közepes vállalatoknak több időre volt szüksége ehhez, ha egyáltalán újra tudtak indulni. Bizonyos iparágak, mint a turizmus még lassabban fognak helyreállni, de legalábbis addig nem amíg megbízható

Kézirat leadásának ideje: 2020. július 24.

247

Montijn Huisman: After COVID-19, Can China Still Become ‘Moderately Prosperous’?. The Diplomat. 2020. június 9. <https://thediplomat.com/2020/06/after-covid-19-can-china-still-become-moderately-prosperous/ > Hozzáférés: 2020. július 9. 248

249 Instant View: China's first-quarter GDP posts first decline on record as virus shuts down economy. Reuters. 2020. április 17. <https://www.reuters.com/article/us-china-economy-gdp-instantview-idUSKBN21Z09O > Hozzáférés: 2020. július 13. 250 Estimated percentage point change in economic industries caused by the outbreak of coronavirus COVID-19 in China in 2020. Statista. <https://www.statista.com/statistics/1103062/china-estimatedcoronavirus-covid-19-impact-on-economic-growth-by-sector/ > Hozzáférés: 2020. július 16.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

oltóanyag nem kerül kifejlesztésre a COVID-19 ellen. Ezenkívül a világjárvány a kínai belföldi keresletet és a fogyasztói szokásokat is befolyásolta – a kiskereskedelmi forgalom 20,5%-kal esett vissza az év első két hónapjában –, mivel egyre többen döntöttek úgy, hogy csökkentik kiadásaikat munkanélküliség, fizetésképtelenség vagy egy jövőbeni vesztegzárra való felkészülés miatt, amely tovább bénított a kínai gazdaságot. Különösen mióta az ország igyekszik az infrastuktúrafejlesztés- és exportvezérelt gazdasági modelltől elmozdulni, a fogyasztást a kínai gazdasági fejlődés legfontosabb húzóágazatának tekintik, amely 2019-ben a GDP növekedés 58%-át tette ki.251 A borús gazdasági kilátások ellenére a hivatalos kínai munkanélküliségi ráta mindössze 0,7%-kal növekedett a januári 5,3%-os szintről a június elején közzétett 6%-ra.252 Ennek a különösen kismértékű változásnak az oka elsősorban az volt, hogy a hivatalos statisztikában nem szerepel az a több mint 170 millió vidékről városokba vándorolt munkavállaló, akik a munkaképes lakosság eleve legkiszolgáltatottabb tagjai közé tartoznak, és akiket a járvány a leginkább sújtott hiszen – többek között – munkanélküli biztosítással sem rendelkeztek.253 Továbbá, annak ellenére, hogy az üzletek és gyárak már sok tartományban újból megnyitottak, és a vesztegzár által okozott kezdeti kínálati oldal sokk úgy tűnt, hogy enyhült, Kína sok fontosabb kereskedelmi partnerének kellett különböző gazdasági tevékenységét leállítania vagy lelassítania a termelést, ugyanis a megbetegedések epicentruma immár Kínán kívülre került és egyre több országban vezettek be utazási és kijárási korlátozásokat. Emiatt a kínai termékek külföldi piacai meglehetősen beszűkültek vagy teljesen bezárultak, ami komoly problémát okozott a keresletben. Kína exportja – amely a GDP mintegy 18%-át teszi ki – januárban és februárban 17,2%-kal csökkent, valamint az EU-val és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelme gyakorlatilag összeomlott. Az EU-ba irányuló kínai export 29,9%-kal, míg az EU-ból származó import mértéke 18,9%-kal csökkent, az Egyesült Államokba irányuló kivitel 27%-kal, az onnan származó import pedig 8%-kal esett vissza.254 A kínai vezetés bejelentette, hogy az eddigi legnagyobb, mintegy 4 milliárd jüan értékű gazdasági mentőcsomaggal igyekszik segíteni az ország leginkább sújtott vállalkozásait, amely elsősorban a piaci szereplők segítését, a foglalkoztatás és az emberek megélhetésének biztosítását

251 Jane Li: How coronavirus is changing what Chinese consumers buy. World Economic Forum. 2020. április 15. <https://www.weforum.org/agenda/2020/04/china-economics-consumer-habitsspending-covid19-coronavirus/ > Hozzáférés: 2020. július 13. 252 Chao Deng and Jonathan Cheng: Some Economists Question Strength of China’s Labor Market. The Wall Street Journal. 2020. június 7. <https://www.wsj.com/articles/chinas-jobs-rebound-doesnt-appear-as-robustas-the-government-claims-11591551390 > Hozzáférés: 2020. július 14. 253 Scott Rozelle, Heather Rahimi, Huan Wang and Eve Dill: Lockdowns are protecting China’s rural families from COVID-19, but the economic burden is heavy. IFPRI Blog. 2020. március 30. <https://www.ifpri.org/blog/ lockdowns-are-protecting-chinas-rural-families-covid-19-economic-burden-heavy > Hozzáférés: 2020. július 14. 254 Finbarr Bermingham: Coronavirus: China’s exports and imports plummet in January and February. South China Morning Post. 2020. március 7. <https://www.scmp.com/economy/china-economy/article/3074060/ coronavirus-chinas-exports-and-imports-plummeted-january-and > Hozzáférés: 2020. július 14.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

célozza.255 Ezzel szemben a legutóbbi hasonló, 2008-2009-es gazdasági világválságra válaszul kiadott gazdaságélénkítő program a kölcsönökből fedezett kormányzati kiadásokra helyezte a hangsúlyt és óriási államiadósság keletkezett a nyomán. A kormány gazdaságélénkítő intézkedései eddig működni látszanak, mivel Kína a második negyedévben 3,2%-os GDP növekedést mutatott, amelyhez nagyobb mértékben járult hozzá a termelés újraindítása, mint a fogyasztás élénkülése, mivel a fogyasztói kiadások aránya továbbra is alacsonyabb maradt a pandémia előtti időszakhoz viszonyítva.256 Tehát, még a jelentős mértékű állami pénzügyi segítségnyújtással is, a kínai gazdaság „felépülésének” üteme várhatóan igen lassú lesz. A kínai reál GDP növekedés idén mindössze 1,1%-ot ér majd el az IMF előrejelzése szerint, míg ugyanez az érték 2019-ben 6,1%-ot tett ki.257 Li Köcsiang, kínai miniszterelnök a május végén tartott Országos Népi Gyűlés ülésén a kormány éves politikai beszámolójában hangsúlyozta ugyan a mérsékelten jómódú társadalom kiépítésének célját, szokatlan módon azonban nem tűzött ki 2020-ra előirányzott a nemzeti GDP növekedésre vonatkozó konkrét célt, ami egyértelműen jelzi Peking bizonytalanságát a világjárvány lefolyásával kapcsolatban.258 A pandémia a globális ellátási láncokat is nagymértékben befolyásolta és súlyos világgazdasági visszaesést okozott, nemcsak a kínai, hanem sok más nagy nemzetgazdaságra is komoly nyomást gyakorolva, amelyek az elmúlt néhány évtizedben szorosan összekapcsolódtak. A COVID-19 rávilágított azonfelül arra is, hogy többek között milyen nagymértékű dependencia alakult ki az amerikai és az európai ellátási láncok és a kínai gyártóipar között, különösen amikor stratégiailag fontos szektorokról, például ha a jelenlegi helyzetben orvostechnikai berendezések gyártásáról van szó. Ennek következtében egyre erőteljesebbé váltak azok a hangok, amelyek ezeknek az ellátási láncoknak a „szétszálazását” valamint a globális ellátási láncok „lerövidítését” szorgalmazták, igaz ez a folyamat már részben elindult a kelet-ázsiai országban egyre növekvő költségek és adóterhek miatt. A világjárvány és annak gazdasági következményei komoly terhet jelentettek Európában is, miközben annak Kínával való egyre bonyolultabb kapcsolatai előtérbe kerültek válságkezelés kapcsán. Egyfelől aktívabbá és kölcsönössé vált Kína és számos európai ország közötti orvostechnikai eszközöket és szakértői segítségnyújtást érintő együttműködés az elmúlt hónapokban. Igaz, ahogy a koronavírusfertőzések epicentruma áttevődött az európai kontinensre és egyre több ország vezetett be utazási és exportkorlátozásokat, több állam számára vált döntő jelentőségűvé a Kínával folytatott gyakorlati együttműködés

Frank Tang, Jun Mai and Sarah Zheng: China pledges largest-ever economic rescue package to save jobs and livelihoods amid coronavirus. South China Morning Post. 2020. május 28. <https://www.scmp.com/ economy/china-economy/article/3086569/china-pledges-largest-ever-economic-rescue-package-save-jobs > Hozzáférés: 2020. július 9. 255

Mariko Oi: Coronavirus: Chinese economy bounces back into growth. BBC. 2020. július 16. <https://www. bbc.com/news/business-53399999 > Hozzáférés: 2020. július 16.

256

Growth rate of real gross domestic product (GDP) in China from 2011 to 2019 with forecasts until 2021. Statista. <https://www.statista.com/statistics/263616/gross-domestic-product-gdp-growth-rate-in-china/ > Hozzáférés: 2020. július 10. 257

China firm on achieving development goals of 2020, though setting no specific growth target. Xinhua. 22 May 2020. <http://www.xinhuanet.com/english/2020-05/22/c_139078608.htm > Hozzáférés: 2020. július 10. 258

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

fenntartása az orvosi ellátás biztosítása érdekében. Másfelől a világjárvány következtében az EU és Kína közötti kapcsolatok igen feszültté váltak, elsősorban a járvány kitörésével és annak helyi kezelésével kapcsolatos kínai politikai kommunikációs kampányok, valamint úgynevezett „maszkdiplomácia” miatt, amely határozottan visszafelé sült el és az EU Kína propaganda törekvéseit túl agresszívnek vélte. Felmerültek olyan aggodalmak is miszerint Kína a világjárvány alatt tovább erősíti gazdasági hatalmát, és a válság után még asszertívebben lép majd fel, ám a kettős gazdasági válság rövid és középtávú hatásai, illetve a pandémia Kínára gyakorolt negatív hatásai miatt ez a feltételezés kissé túlzónak tűnik. Annak ellenére, hogy az Európai Uniós vezetők a Trump adminisztrációhoz hasonló Kínát érintő éles kritikák megfogalmazásától eddig tartózkodtak, Peking jelenlegi agresszívabb fellépése (például Hong Kongban) és többek között az Átfogó Beruházási Megállapodással kapcsolatos elhúzódó tárgyalások, az Európai Uniót egyre határozottabb fellépésre ösztönzik, amely a legutóbbi online megrendezésre került EU – Kína csúcstalálkozón is egyértelművé vált.259 Egyes szakértők szerint a világjárvány kezdeti sokkjától függetlenül az nemzetközi ellátási láncokat idővel helyre fogják állítani az ebben leginkább érdekelt felek, és a főbb globalizációs tendenciák hamarosan újra fognak indulni, hiszen az elmúlt évtizedekben is a globális kínálat és kereslet eredményeként fejlődtek.260 Más szakértők azonban úgy gondolják, hogy a világjárvány annyira súlyos zavart okozott a globális értékláncokban és a befektetésekben, illetve a „gazdasági szuverenitást” követelő narratívák is annyira felerősödtek, hogy a globalizáció nagyobb horderejű átalakulása elkerülhetetlenné vált.261 Mindenesetre Kína számára kiemelten fontos lesz, hogy a globalizáció – amelynek az ország egyik legnagyobb nyertese volt az elmúlt évtizedekben – pontosan hogyan és milyen változásokkal fog folytatódni. A nemzeti és biztonsági érdekek szempontjából kiemelt jelentőségű ágazatok, például az orvosi berendezések gyártása, a megnövekedett költségek ellenére is valószínűleg visszakerül majd külföldről, ez azonban a globális piac fő irányvonalait és működési elvét nem fogja befolyásolni. Bizonyos, hogy a pekingi vezetés számára számos tanulság levonható a világjárvánnyal kapcsolatban. Bármilyen hasonló járvány kitörése felkészületlenül ért volna sok országot, azonban bizonyossá vált, hogy Kínának nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az egészségügyi rendszer és a szociális védőháló fejlesztésére, amely igen elmaradott az ország gazdasági fejlettségéhez képest. Ez nem csupán a hagyományosan magas megtakarítási ráta csökkenését mozdítaná elő, de a belső fogyasztás mértkének növekedéséhez is hozzájárulhatna, amely pedig a gazdaság helyreállítását segíthetné. Noha a drasztikusabb intézkedéseket

259 Brian Bridges: EU-China summit showcases Europe’s growing disillusionment with Beijing. South China Morning Post. 2020. június 27. <https://www.scmp.com/comment/opinion/article/3090465/eu-china-summitshowcases-europes-growing-disillusionment-beijing > Hozzáférés: 2020. július 13. 260 Gergely Salát: What impact will the COVID-19 pandemic have on the global role of China?. KKI 4:1. Institute of Foreign Affairs and Trade. 2020/14. <https://kki.hu/wp-content/uploads/2020/05/4_1_2020_14_china_ covid.pdf > Hozzáférés: 2020. július 13. 261 Jun Du, Agelos Delis, Mustapha Douch and Oleksandr Shepotylo: Lessons from China: This is how COVID-19 could affect globalization. World Economic Forum. 2020. május 25. <https://www.weforum.org/ agenda/2020/05/coronavirus-globalisation-shakeup-is-inevitable/ > Hozzáférés: 2020. július 14.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

már visszavonták az országban, bizonyos közegészségügyi ellenőrzési intézkedéseket intézményesítettek, mint például a tesztelést, a lakónegyedek megfigyelését és közösségi távolságtartást, mivel a több kisebb kiterjedésű csoportos megfertőződést is regisztráltak az első hullám lecsengése óta, amelyek minden bizonnyal a COVID-19 elleni oltás kifejlesztéséig így is érvényben lesznek.262 Továbbá, kulcsfontosságú lenne az ehhez hasonló helyzetek kezelésének hatékonyabbá tételéhez és a korai válságkezelés javítása érdekében, hogy racionalizálják az információáramlást a politikai és közigazgatási adminisztráció legalacsonyabb szintjein is.263 A válság után valószínűleg felgyorsuló tendenciává válik majd a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiák, a digitalizáció és a robotika fejlesztése, amely része az emberi munkaerő nélkül működő vállalatok felé történő szélesebb körű változásnak is. A kínai gazdaságban már intenzíven zajlik az ipar 4.0 technológiák fejlesztése vagy „robotizációs nagy ugrás”, és Kína a világ (korábbi) összeszerelő üzemeként számos előnnyel rendelkezik és szándékában is áll e folyamatot nemzetközi szinten vezetni.264 A keletázsiai ország mindezen felül továbbra is igyekezni fog, hogy az export-orientált gazdasági modell helyett, a növekedés fő forrásává inkább a fogyasztás és a belső piac váljon.

262 Rowan Callick: The prospects for China’s post–Covid-19 economy. The Interpreter. 2020. május 5. <https:// www.lowyinstitute.org/the-interpreter/prospects-china-s-post-covid-19-economy > Hozzáférés: 2020 július 14.

Salát: What impact will the COVID-19 pandemic have on the global role of China?.

263

Kai-Fu Lee on how covid spurs China’s great robotic leap forward. The Economist. 2020. június 25. <https://www.economist.com/by-invitation/2020/06/25/kai-fu-lee-on-how-covid-spurs-chinas-great-roboticleap-forward > Hozzáférés: 2020. július 13. 264

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány