Globális demográfiai kilátások 2020 – Demográfiai perspektívák by Antall József Tudásközpont

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

GLOBÁLIS DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOK 2020 – DEMOGRÁFIAI PERSPEKTÍVÁK DOBROWIECKI PÉTER – STEPPER PÉTER – BODOLAY DALMA – TÓTH BEÁTA – RESTÁS BIANKA – ALESSANDRO D’ONOFRIO – HERÉDI ELINA – PÁL ZSOMBOR SZABOLCS – VASS ÁGNES – PÁLMAI ZSOLT – SCHWARCZ EMESE – PAPP ANNA VIKTÓRIA – HAMAR BALÁZS – CSEPREGI ZSOLT – KOZMA TAMÁS – ÉVA ÁDÁM

1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Dobrowiecki Péter Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

A kiadó elérhetősége: 1093 Budapest, Czuczor utca 2. Tel: +36 20 310-87-76 Email: ajtk@ajtk.hu Web: ajtk.hu

© Dobrowiecki Péter, Stepper Péter, Bodolay Dalma, Tóth Beáta, Restás Bianka, Alessandro D’Onofrio, Herédi Elina, Pál Zsombor Szabolcs, Vass Ágnes, Pálmai Zsolt, Schwarcz Emese, Papp Anna Viktória, Hamar Balázs, Csepregi Zsolt, Kozma Tamás, Éva Ádám, 2020 © Antall József Tudásközpont, 2020 ISSN 2416-1446

1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

GLOBÁLIS DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOK 2020 – DEMOGRÁFIAI PERSPEKTÍVÁK1 DOBROWIECKI PÉTER – STEPPER PÉTER – BODOLAY DALMA – TÓTH BEÁTA – RESTÁS BIANKA – ALESSANDRO D’ONOFRIO – HERÉDI ELINA – PÁL ZSOMBOR SZABOLCS – VASS ÁGNES – PÁLMAI ZSOLT – SCHWARCZ EMESE – PAPP ANNA VIKTÓRIA – HAMAR BALÁZS – CSEPREGI ZSOLT – KOZMA TAMÁS – ÉVA ÁDÁM

Az elmúlt évtizedekben a világ népességének példátlan növekedését tapasztalhattuk meg. Míg 1974-ben bolygónk lélekszáma 4 milliárd, 1999-ben 6 milliárd, idén pedig 7,8 milliárd főtt tett ki, addig a közeljövőben a globális népesség meg fogja haladni a 8 milliárd főt. Ez a gyors növekedés a kevésbé fejlett nemzeteket fogja leginkább érinteni; ezzel szemben a gazdaságilag fejlett államokban világszerte – kölcsönösen összehangolt trendek miatt – a népesség rohamos csökkenése lesz tapasztalható. A stabil szaporodási arányhoz szükséges 2,0-2,1 küszöb alatti termékenységi ráta, a várható élettartam növekedésével együtt azt jelenti, hogy ezeknek az államoknak nemcsak kevesebb polgáruk lesz, hanem egyúttal hamarosan megoldást is kell találniuk a jelenlegi nyugdíjrendszerük fokozódó leterheltségére is, hiszen az évek előrehaladtával egyre kevesebb aktív munkavállalónak kell majd egyre több nyugdíjast eltartania. A negatív termékenységi trendek hatása nemcsak Kínát, Japánt vagy a Dél-Koreai Köztársaságot, hanem az európai kontinens számos országát is érinteni fogják, ahol az országok akár a lakosság közel negyedét is elveszíthetik.2 Másrészről számos országoknak, mint péládul a MENA régió nemzeteinek, meg kell küzdeniük a szokatlanul gyors népességnövekedés következményeivel, amely egy ifjúsági többlet kialakulásához vezethet au egész Közel-Keleten, példátlan stresszt helyezve azokra az országokra, amelyek nem rendelkeznek megfelelő felkészültséggel ahhoz, hogy foglalkoztatási és szociális szolgáltatásokat nyújtsanak fiatal népességük számára. Az előrejelzések szerint Európának, mint egyedüli kontinensnek, 2050-re állampolgárainak számának csökkenésével kell szembenéznie. Ezzel párhuzamosan országainak megoldást kell találniuk egy sor különféle problémára és kihívásokra, amelyek jellegükben lehetnek nemzetspecifikusak, regionálisak vagy akár kontinentálisak is.3 Míg társadalmaink elöregedése Európa-szerte fellelhető jelenség, addig a szabályozatlan bevándorlás

Eredeti szöveg publikálva angol nyelven 2020. május 7-én. <https://ajtk.hu/en/research/ajrc-analyses/globaldemographic-outlook-2020-demographic-perspectives-from-the-antall-jozsef-knowledge-centre-research-team >

2 World Population Prospects 2019. United Nations. Department of Economic and Social Affairs. 12. <https://population.un.org/wpp/Publications/Files/WPP2019_Highlights.pdf > Hozzáférés: 2020. április 22.

World Population: 2020 Overview. Yale University. <https://yaleglobal.yale.edu/content/world-population2020-overview > Hozzáférés: 2020. április 22. 3

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

továbbra is inkább a nyugat-európai államokat fogja érinteni, ellentétben a kivándorlással és az agyelszívással, amely tartós hatással volt a kelet-európai és a balkáni társadalmakra. Az alábbi tanulmány célja, hogy az olvasók betekintést nyerjenek egyes kiválasztott országok és régiók számára meghatározó demográfiai trendek alakulásába. Míg ezek a tendenciák egyes esetekben csak részlegesen járulhatnak hozzá a folyamatban lévő demográfiai folyamatokhoz, mégis nagyjelentőséggel bírhatnak, mivel segítenek kiemelni azokat az szempontokat, amelyek nemcsak a demográfiai fejlődés jövőbeli pályáját, hanem lehetséges társadalmi, kulturális és politikai hatásait is megmutathatja. Dobrowiecki Péter

AZ EURÓPAI TÁRSADALMAK ÖREGEDÉSÉNEK JELENTŐSÉGE STEPPER PÉTER

NÉPESSÉGVÁLTOZÁS ÉS A SZOCIÁLIS RENDSZER A világ lakosságának fele esetében a termékenységei arányszám (TFR – Total fertility rate) épphogy eléri a reprodukciós szintet, azaz kettő, vagy annál alacsonyabb. Kialakult emiatt egy olyan közvélekedés, miszerint ezen országok esetében, vagy a bevándorlásnak, vagy a termékenységi mutatóknak mielőbb növekedni kell, mert a népességfogyás miatt a GDP jelenlegi szintje nem lesz fenntartható. A demográfiai trendeket nézve az elöregedés egy progresszív jelenség, a korfa piramis helyett inkább egy oszlop képét fogja kirajzolni. A helyzet vélhetően egyre rosszabb lesz, különösen Európában, ami egy ketyegő demográfiai bomba4. Az egyre kisebb munkaképes réteg egyre nehezebben tudja majd fenntartani a szociális rendszereket és kifejezetten a nyugdíjrendszert. Ezzel azonban nem minden jóléti államban értenek egyet, sőt különösen óvatosságra int a pesszimista jövendölések kapcsán Adair Turner, aki többek között a CBI (Confederation of Britisch Industry) és a brit nyugdíjrendszer bizottság igazgatójaként is dolgozott évtizedekig. Szerinte fontos látni, hogy a javak társadalomi csoportokon (fiatalok és idősek) belüli vándorlásának (öröklődésének) hatása nem jelenik meg a GDP mutatókban. Továbbá a csökkenő népsűrűség okozta jóléti növekedése sem, pedig ez kifejezetten hat a születéskor várható élettartamra is. Ha az egyszerű fertilitási ráta helyett egy összetett reprodukciós mutatót nézünk, ami magába foglalja a migráció okozta változásokat is, akkor az Egyesült Királyságban ez az érték

Sue Hewitt: Defusing the demographic time-bomb. Human Resource Management International Digest, 2008/7. 3–5. <http://doi:10.1108/09670730810911305 > Hozzáférés: 2020. április 6. 4

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

nagyobb mint 2.0-2.1, tehát magasabb, mint a népesség újratermelődését jelző minimumérték.5 Hasonlóan magas mutatókat figyelhetünk meg Franciaországba, Németországban, Hollandiában is. A fejlett országokban tapasztalható gazdasági és társadalmi változásoknak két fő hatását láthatjuk a demográfiai mutatókban. Az egyik a születéskor várható élettartam folyamatos növekedése, a másik pedig a termékenységi mutatókba tapasztalt egyszeri radikális zuhanás volt, ami lezajlott 20-30 évvel ezelőtt. Azt nem tudni, hogy a termékenységi adatok pontosan hogyan fognak alakulni, de egy további radikális zuhanás (pl. 1.0 alatti érték alá) nem valószínű, hogy bekövetkezik, ahogy a 3.0 feletti értékek tartós visszatérés sem, ami utoljára a 20. század elején volt jellemző. Növekszik ugyanakkor azon nyugdíjasok (65+) száma, akiket a munkaképes korú népesség (20-65) terhére kell ellátni akár állami, akár magánnyugdíjpénztárak terhére.

ÁLLAMI VAGY MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK? Amennyiben állami nyugdíjrendszer van egy adott országban, akkor általában a munkáltató fizeti be az államkincstárba a nyugdíjak finanszírozására elkülönített vagyon legnagyobb részét járulék formájában. Emellett a munkavállalónak is lehetősége van önálló hozzájárulás befizetésére. Ezt megtehetik például PAYG (pay-as-you-go) rendszerben, vagyis előre befizetnek egy összeget az adott szolgáltatásért, és annyit kapnak cserébe, amekkora összeget befizettek. Emellett lehetőség van az állami nyugdíj mellett külön magánnyugdíjpénztári befizetésre is, amelyek jellemzőem tőkevédett portfólió befektetések. Ezek megoszlása Magyarországon 1998 és 2007 között jellemzően úgy alakult, hogy 24%-ról 16%-ra csökkent a járulék, a PAYG típusú befizetések 1-2% körül mozogtak, a magánpénztári befizetések pedig 6-8% között.6 A demográfiai változásoknak érezhető hatása van mindkét rendszerre. Mivel a csökken a munkaképes korúak száma, így a jövőben a munkavállalóktól érkező adó mértéke egyre csökkeni fog, ami a legrosszabb esetben az adott időszakban már nyugdíjba vonultak járandóságának kifizetését is veszélyeztetheti. Ha magánnyugdíjpénztári rendszertől várják az adott országban, hogy az időskorúak ellátását finanszírozza, akkor pedig azt látjuk, hogy az állampolgárok aktív korukban többet tesznek félre, hogy majd a megtakarításaikból fedezzék a hosszú nyugdíjas éveket.7 A magánnyugdíjpénztári rendszer egyik következménye, hogy mivel az időskorukra készülve az emberek növelik a megtakarításaikat, így a tőke és munka egymáshoz képes viszonyított arányszáma növekszik, a tőkebefektetések utáni hozam pedig ezáltal csökken. Amikor az egyre népesebb időskorú csoport eladja az alacsony fertilitás miatt egyre inkább csökkenő számú fiatal utódoknak a befektetéseiket, akkor a demográfia Adair Turner: Population ageing: what should we worry about? Philosophical Transactions of the Royal Society B, 364, 2009. 3009. <http://doi:10.1098/rstb.2009.0185 > Hozzáférés: 2020. április 6. 5

6 Gábor Orbán – Dániel Palotai: The sustainability of the Hungarian pension system: a reassessment, MNB Occasional Papers, No. 40. 2005. <https://www.mnb.hu/en/publications/studies-publications-statistics/ occasional-papers/op-2005-40-gabor-orban-daniel-palotai-the-sustainability-of-the-hungarian-pension-systema-reassessment > Hozzáférés: 2020. április 6.

Adair Turner: Population ageing: what should we worry about? Philosophical Transactions of the Royal Society B, 364, 2009. 3009. <http://doi:10.1098/rstb.2009.0185 > Hozzáférés: 2020. április 6.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

miatt nagyobb lesz a kínálat, mint a kereslet, csökken a magánnyugdíjpénztári befektetés értéke. Magyarán a magánnyugdíj pénztárak portfólió befektetéseit nem fogják a befizetéskori magas áron megvásárolni, tehát a nyugdíjasok élete munkájának értéke devalválódni fog.8 Ha egy országban állami nyugdíjrendszer van, akkor a jövendő nyugdíjasok helyzete ki van téve a demográfiai trendeknek azokban az országokban, ahol az adott ország vállalatai befektetnek. Ha több államban fektetnek be, akkor az adott államok átlagos demográfiai trendjei befolyásolják a helyzetet, súlyozva azoknak a világ GDP-jében való részesedésük arányával. Van egy általános vélekedés, hogy a vállalatok némileg elfogultak saját hazájuk irányába, és ha nem is érzelmi okból, de legalább a jegybanki kamatláb változásai miatt logikus lépés otthon befektetniük. Az Európai Unióban azonban a tőke szabad mozgása miatt ez sokkal kevésbé igaz. A lengyel, magyar és német cégek Európa-szerte befektetnek, így az előbbi okfejtés alapján látható, hogy az uniós országok nyugdíjrendszere, nemcsak a saját demográfiai és befektetési trendjeitől függ, hanem az uniós szintű változások is érintik majd őket.9 A bevezetőben említett vélekedés miatt, miszerint az Európai Unió egy ketyegő demográfiai bomba, több nemzetközi és európai uniós kutatás is született a fenntarthatóság esélyeit vizsgálandó. A Világbank általános javaslata az volt, hogy növelni kell a magán�nyugdíjpénztárak bevételeit és arra ösztönözni mindenkit, hogy az állami rendszer helyett fokozatosan, de álljanak át egy privatizált megoldásra. Altiparmakov bírálta10 ezt a megközelítést, mivel a javaslatot nem előzték meg alapos és átlátható hatásvizsgálatok, így nehéz lenne megjósolni, hogy a főként kelet-európai országok számára megfogalmazott általános irányelvek miként öltenek konkrét szakpolitikai formát, és ezek végül valóban hozzájárulnak-e a fenntarthatóság megteremtéséhez. Mások a kelet-közép európai kormányokat bírálták, amelyek a 2008-as válság miatt reprivatizálták a magánnyugdíjpénzárak vagyonát, ösztökélve a gazdaságot a válságból való kilábaláshoz, elodázva a nyugdíjreform kérdését.11

HÁNY ÉVET ÉLÜNK LE NYUGDÍJASKÉNT? Ha onnan közelítjük meg a kérdést, hogy a fejlett világ, így különösen az európai országok esetében a születéskor várható élettartam növekszik, akkor ez mindenképp árnyalja a képet a sokrétű (akár állami, akár magán) nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát illetően. A nyugdíjkorhatár emelése, és a termékenységi ráta csökkenésének megállítása már önmagában elegendő reformnak bizonyulhat. Érhető a félelem azzal a vélekedéssel kapcsoltban, hogy a 65 felettiek már nem olyan egészségesek, mint az 50 évesek, így kétséges, hogy 8 David Miles: Modeling the impact of demographic change on the economy. Economic Journal, 1999/452. 1-36. <https://doi:10. 1111/1468-0297.00389 > Hozzáférés: 2020. április 6.

Adair Turner: Population ageing: what should we worry about? Philosophical Transactions of the Royal Society B, 364, 2009. 3011. <http://doi:10.1098/rstb.2009.0185 > Hozzáférés: 2020. április 6. 9

Nicola Altiparmakov: A call for more elaborate and transparent pension data to inform policymaking: A critical examination of World Bank data for Eastern Europe. International Social Security Review, 2015/2. 1–25. <http:doi:10.1111/issr.12067 > Hozzáférés: 2020. április 6. 10

Anita M. Schwarz - Omar S. Arias (eds.): The inverting pyramid: Pension systems facing demographic challenges in Europe and Central Asia. World Bank, Washington D.C. 2014. 11

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

képesek-e 75 éves korukig dolgozni. Másrészt 50 évvel ezelőtt a 65 évesek sokkal rosszabb egészségügyi állapotban voltak, mint a következő évtizedekben lesznek, főként a jobb munkakörülmények, magasabb fizetések és az életszínvonal általános emelkedése miatt. Több kutatás is született már ebben a témában, kiemelve, hogy nem is leginkább az egészségügyi rendszer javulása, hanem az életminőség változása miatt az idősebb (70 év feletti) személyek egészségesebbek, mint pár évtizeddel korábban. Bourdelais kutatás szerint egy átlagos francia 77 éves nő egészségi állapota nagyjából egy 62 éves nő állapotának feleltethető meg az 1900-as évek elejéről.12 Másik érdekes megfigyelés, hogy az idősek életük hány százalékát tudják nyugdíjasként leélni. Nagy-Britanniában a nyugdíjban töltött idő a felnőtt férfiak esetében 1950-1980 között az életük húsz százaléka volt, ami viszont 1990 és 2005 között 30% fölé emelkedett. Ennek két fő oka volt, az egyik, hogy 1950-ben átlagosan 67 éves korukig dolgoztak és a várható élettartam 77 év volt, míg 2004-ben 63.5 éves korban mentek nyugdíjba, miközben a várható élettartam 83 évre növekedett. Franciaországban szintén hasonló adatokat láthatunk, sőt a franciák esetében az 1960-as években 60 éves kor volt a nyugdíjkorhatár, míg a születéskor várható élettartam majdnem eléri a 83 évet jelenleg (ld. Tóth Beáta tanulmányát a kötetben). Összehasonlításképp érdemes megvizsgálni a brit és francia példánál kevésbé magas jóléti színvonallal rendelkező országokat. Magyarországon a születéskor várható élettartam 1950-ben 60 év volt, ami mára 75 évre növekedett, miközben a nyugdíjkorhatár 60 évről 65 évre nőtt. Lengyelországban a teljes termékenységi együttható háromról másfél alá csökkent 1950-től 2018-ra (lsd. Dobrowiecki Péter tanulmányát a kötetben), miközben a születéskor várható élettartam 77 évre növekedett.

EURÓPAI ELŐREJELZÉSEK Ha a kelet-közép-európai országok kormányai szempontjából nézzük a nyugdíjak problémáját, akkor érthető, hogy ebben a régióban jobban aggódnak a fenntarthatóság miatt. Ennek oka viszont leginkább abban rejlik, hogy a jelenleg 1.3-1.5 közötti termékenységi mutató csökkenéséből, vagy legalábbis stagnálásából indulnak ki. A fertilitás mellett komoly jelentősége van a gazdasági termelékenységnek és a bevándorlás hatásának is. Ennek a három tényezőnek a jövőbeni változását kéne pontosan előrejelezni ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, mekkora veszélyt jelent valójában a jelenleg tapasztalható elöregedés.13

Patrice Bourdelais: Demographic aging: a notion to revisit. The Histroy of the Family, 1999/1. 31–50. <http://DOI:10.1016/S1081-602X(99)80264-4 > Hozzáférés: 2020. április 6. 12

Beatriz Benítez-Aurioles: The implications of demographic and economic projections on public pension spending in the European Union. Journal of International and Comparative Social Policy, 2017. december 14. 5-6. <https://DOI: 10.1080/21699763.2017.1411288 > Hozzáférés: 2020. április 6. 13

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

BEVÁNDORLÁSI ADATOK VÁLTOZÁSA (FLOW ADATOK) TERMÉKENYSÉG

bevándorlók % változása a lakosságra vetítve

kumulált nettó vándorlás a lakosság arányában

2013

2060

2013

2060

Ausztria

1.45

1.62

0.70

0.30

20.60

Belgium

1.81

1.87

0.50

0.30

20.70

Bulgária

1.51

1.77

0.00

-0.40

Horvátország

1.53

1.67

0.10

5.20

Ciprus

1.40

1.62

-0.10

0.70

19.00

Csehország

1.52

1.80

0.00

0.20

13.00

Dánia

1.74

1.86

0.40

0.20

11.50

Észtország

1.57

1.82

-0.20

0.00

-4.50

Finnország

1.80

1.86

0.30

0.10

13.00

Franciaország

2.02

1.98

0.10

5.20

Németország

1.40

1.63

-1.40

0.10

9.90

Görögország

1.34

1.58

-0.10

0.10

-3.00

Magyarország

1.38

1.74

0.10

0.20

10.30

Írország

2.01

1.98

-0.70

0.30

-4.00

Olaszország

1.43

1.61

1.90

0.30

23.40

Lettország

1.50

1.78

-0.50

0.00

-16.90

Litvánia

1.61

1.79

-0.60

0.00

-33.00

Luxemburg

1.59

1.78

-1.90

0.40

37.50

Málta

1.44

1.78

0.40

0.20

14.40

Hollandia

1.72

1.80

0.10

4.70

Lengyelország

1.32

1.62

0.00

1.80

Portugália

1.27

1.52

-0.40

0.10

2.70

Románia

1.65

1.83

0.00

-0.20

Szlovákia

1.28

1.53

0.00

0.10

3.50

Szlovénia

1.59

1.75

0.00

0.20

11.00

Spanyolország

1.32

1.55

-0.70

0.60

14.10

Svédország

1.93

1.92

0.70

0.20

17.40

Nagy-Britannia

1.93

0.30

0.20

11.40

EU28

1.58

1.76

0.00

0.20

10.50

1. táblázat: Az Európai Bizottság által közzétett adatok (2014)

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Az EUROSTAT előrejelzése szerint az uniós tagállamok termékenységi arányszámainak konvergenciája várható a következő évtizedekben. A leginkább termékeny országokban (Írország, Franciaország, Svédország) ez a mutató valamelyest csökkeni fog, a legtöbb országban viszont mérsékelten növekszik, de legalábbis nem fog csökkeni. Az átlagos uniós növekedést 1.58-ról 1.76-ra teszik, ami még mindig a reprodukciót jelentő minimum 2.0-2.1 alatt van. Így a születések és halálozások természetes egyensúlyának mérlegkülönbsége nem okoz népességnövekedést. A ki-és bevándorlási mérleget nézve az előrejelzés +10% nettó migrációval számol a teljes lakosságra vetítve, ami nagyjából 55 millió embernek felel meg. A szegényebb balti és balkáni országoknak (Lettország, Románia, Bulgária) a kivándorlás okoz gondokat, a mediterrán és skandináv országok (Olaszország, Málta, Spanyolország, Svédország) számára pedig az átlagosnál nagyobb mértékű bevándorlás. Magyarország esetében nem várnak az uniós átlagtól való drasztikus eltérést.14

KÖVETKEZTETÉSEK Európa lakossága kétségkívül öregszik, és a legtöbb jóléti társadalomban mára jellemzővé vált, hogy a családok legfeljebb egy, vagy két gyermeket nevelnek fel. Eközben a javuló életszínvonal, növekvő GDP és az átalakuló munkakörnyezet miatt már nem 60-65 éves korukban halnak meg átlagosan az európai nők és férfiak, hanem a fejlettebb társadalmakban gyakori, hogy akár 80-85 éves korukig is elélnek. A piramisból oszloppá változó korfa képe azt a veszélyt rejti magában, hogy az európai országok gazdasága nehezen fogja kitermelni a lakosonként 20-25 évre szükséges nyugdíj fedezetét. Egyes várakozások szerint a bevándorlásból fakadó növekedés jelenthet változást. Ennek a hatása azonban nem annyira drasztikus, ha az EUROSTAT előrejelzésének számait vesszük alapul. A kiés bevándorlás különbözetének mértékével gyarapodó európai lakosság ennél nagyobb mértékben fog csökkeni az 1.5-1.7 között mozgó termékenységi arányszámokkal. Ráadásul a területi eloszlás szempontjából rendkívül heterogén képet láthatunk, vannak jellemzően kivándorlással küzdő országok és olyanok, amelyeket aránytalanul nagymértékben érint a bevándorlás (pozitív és negatív) hatása is. Amennyiben a születéskor várható élettartam Európa keleti felén is utoléri Nyugat-Európát, nagy valószínűséggel emelkedni fog a nyugdíjkorhatár is, de az 1950-es évektől zajló lassú változás feldolgozható lesz az európai társadalmak számára. Ennek a szükségességét nagy mértékben képes csökkenteni egy sikeres családtámogatási politika, amelynek reális célja lehet a fertilitási ráta jelenlegi csökkenésének megállítása, és egy esetleges mérsékelt növekedés elősegítése.

Beatriz Benítez-Aurioles: The implications of demographic and economic projections on public pension spending in the European Union. Journal of International and Comparative Social Policy. 2017. december 14. 7. <https://DOI: 10.1080/21699763.2017.1411288 > Hozzáférés: 2020. április 6. 14

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

NÉMETORSZÁG – EGY ELÖREGEDŐ TÁRSADALOM KIHÍVÁSAI: HOGYAN BIRKÓZIK MEG EZZEL NÉMETORSZÁG? BODOLAY DALMA

A demográfiai változásokat minden esetben három tényező határozza meg, amelyek kölcsönösen hatással vannak egymásra: az első tényező a halálozási ráta, a második a termékenység (születési ráta), a harmadik pedig a migráció, bevándorlás és kivándorlás, valamint a regionális migrációs mozgások formájában.15 Az említett három tényező jelentős változásokat hoz a németországi demográfiai tendenciákra nézve is. Valójában a fiatalabbak számának csökkenő tendenciája, valamint az idősek egyre inkább növekvő száma az ország demográfiai szerkezetét eddig soha nem látott módon változtatja meg. Németországban minden második személy 45 évesnél, minden ötödik 66 évesnél idősebb,16 és a 70 év felettiek aránya 1990 és 2018 között 8-ról 13-millióra nőtt. Ha számításba vesszük, hogy a 83,1 millió főt számláló német társadalom körülbelül 16%-a ma 70 évnél idősebb, Németország egyike a világ leginkább elöregedett országainak.17 Noha a demográfiai mutatókat nézve Németország tartományai közötti továbbra is jelentős különbségek figyelhetők meg, 1970 óta a várható élettartam hihetetlen növekedésének lehetünk tanúi az ország teljes területén. Egy a mai napon született német állampolgár várhatóan körülbelül 10 évvel él majd tovább, mintha 50 évvel ezelőtt született volna, ez természetesen főként az egyre magasabb színvonalat képviselő egészségügyi rendszernek és az orvostudomány folyamatos fejlődésének köszönhető.18 Egy társadalom elöregedése szorosan kapcsolódik a születési arány csökkenéséhez. Németország köztudottan a legalacsonyabb a termékenységi rátával rendelkező országok csoportjába tartozik Európában.19 2012 óta a születések aránya kizárólag az újonnan az országba érkező külföldieknek köszönhetően nem csökkent jelentősen, ez az arány azonban még mindig nagyon alacsony. A népesség legfiatalabbjainak nagy részét az országba emigráltak teszik ki, ez Németország esetében azt jelenti, hogy Európában itt az egyik legmagasabb – 12,2% körül – a külföldön születettek aránya, akik jelentős

Franka Kühn: Die demografische Entwicklung in Deutschland. Bundeszentrale für Politische Bildung. 2017. augusztus 27. <https://www.bpb.de/politik/innenpolitik/demografischer-wandel/196911/fertilitaetmortalitaet-migration > Hozzáférés: 2020. március 26. 15

Demographischer Wandel. Statistisches Bundesamt. 2020. <https://www.destatis.de/DE/Themen/ Querschnitt/Demografischer-Wandel/_inhalt.html > Hozzáférés: 2020. március 25.

Statistisches Bundesamt, 2020.

Kühn, 2017.

The World Bank: Fertility rate, total (births per woman) - European Union. The World Bank. 2019. <https://data. worldbank.org/indicator/SP.DYN.TFRT.IN?locations=EU > Hozzáférés: 2020. március 30.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

része egészen fiatalon érkezett az országba.20 Mivel Németország az elmúlt évek során egyre inkább kedvelt bevándorlási célponttá vált – 2016-ban több mint 1,8 millió főleg fiatal érkezett21 – ez fokozta a rendkívül alacsony termékenységi rátát: az egy nőre eső 1,4 gyermekről 2020-ra 1,57-re emelte.22 Ez a szám továbbra is viszonylag alacsony, tekintve, hogy annak érdekében, hogy egy népesség növekedni tudjon, ennek a számnak 2,1 körül kellene lenni.23 Az alacsony születési ráta és a fokozatosan elöregedő társadalom várhatóan súlyos következményekkel jár majd Németország szociális és nyugdíjrendszerének fenntarthatóságára, amelyeket a következő évtizedekben egyre kevesebb keresőképes személy kénytelen majd ellátni. 2018-ban a 20 és 66 év közöttiek száma Németországban 51,8 millió volt. Németországban a jelenleg aktív munkaerő legnagyobb része 1955 és 1969 között született, és az úgynevezett Baby Boom generációhoz tartozik. Ez a generáció a háború utáni nyugat-német gazdasági csoda éveiben született, amikor egy teljesen tönkrement ország (szövetségeseinek segítségével) mindössze néhány évtized alatt a világ vezető gazdasági hatalmai között találta magát.24 A következő két évtizedben ez a „generáció” azonban fokozatosan elhagyja majd a munkaerőpiacot, és csatlakozik a nyugdíjas és szociális ellátást igénylők csoportjához, így nagyobb terhet róva Németország nyugdíjrendszerére.25 Előzetes felmérések szerint az elkövetkező tizenöt évben az aktív munkavállalók száma körülbelül 6 millióval csökken majd, így számuk körülbelül 46-47 millió lesz.26 A számok alakulását nagyban befolyásolja majd a tény, hogy a német kormány milyen bevándorlási politikát kíván folytatni a jövőben. Egy fejlett nyugati országban, mint Németországban, a bevándorlás elengedhetetlen a csökkenő népesség kezeléséhez. A „bevándorlásmentes” forgatókönyv szerint az aktív munkavállalók teljes létszáma Németországban valószínűleg még tovább csökken majd, ami azt jelenti, hogy a következő 30 évben mindössze 40 millió aktív munkavállalóra támaszkodhatna a német állam.27 Németország a többi európai országgal összehasonlítva, a bevándorlást tekintve, egy sokkal eredményesebb tendenciát mutat, hiszen nemcsak más EU-tagországokból, hanem

20 Anteil der ausländischen Bevölkerung an der Gesamtbevölkerung in Deutschland von 1991 bis 2018. Statista. 2019. április. <https://de.statista.com/statistik/daten/studie/14271/umfrage/deutschland-anteilauslaender-an-bevoelkerung/ > Hozzáférés: 2020. március 27. 21 Anzahl der Zuwanderer nach Deutschland von 1991 bis 2018. Statista. 2019. július. <https://de.statista. com/statistik/daten/studie/28347/umfrage/zuwanderung-nach-deutschland/ > Hozzáférés: 2020. március 30.

Statistisches Bundesamt, 2020.

Bekommen wir heute weniger Kinder als früher? Bundesministerium für Arbeit und Soziales. 2019. június 27. <https://www.bmas.de/DE/Themen/Rente/Fakten-zur-Rente/Alternde-Gesellschaft/indikatorzusammengefasste-geburtenziffer.html > Hozzáférés: 2020. március 26. 23

24 Lea Krause: Die Generation Y -: ihre Wünsche und Erwartungen an die Arbeitswelt. Augsburg: Reiner Hamp Verlag. 2015. 13.

Kühn, 2017.

Bevölkerung im Erwerbsalter sinkt bis 2035 voraussichtlich um 4 bis 6 Millionen. Statistisches Bundesamt. 2019. június 27. <https://www.destatis.de/DE/Presse/Pressekonferenzen/2019/Bevoelkerung/pm-bevoelkerung.pdf?__blob=publicationFile > Hozzáférés: 2020. március 30. 26

Statistisches Bundesamt, 2019.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a világ minden pontjáról képzett munkaerőt vonzottak az országba. 2015-ben, az „európai migrációs válság” alatt körülbelül 2,1 millióan érkeztek Németországba, nagyrészük szíriai polgárháborútól menekült menedékkérő volt.28 Ezen felül a gazdasági válságot követő években számos – főleg Kelet-Európából származó – EU-s állampolgár döntött úgy, hogy a jobb munkalehetőség és életszínvonal reményében Németországba költözik.29 Az elmúlt években a német kormány az újonnan érkezettek integrációját, valamint a német családok jólétét helyezte szociálpolitikájának középpontjába, és számos olyan intézkedést hozott, különösen az oktatás, a kettős állampolgárság és a munkaerőpiacra való sikeres beilleszkedés területén, amelyek különösképpen a nők helyzetét segítették.30 A legfontosabb újítások egyike az új családpolitika volt, amely többek között lehetővé tette a nappali bölcsődék, az úgynevezett „Kita”-k kiterjesztését, a szülő anyagi támogatását és az anyák részmunkaidős foglalkoztatásának szabályozását. Ez a három tényező lehetővé tette a migrációs háttérrel rendelkezőknek, hogy a gyermekeikről való gondoskodás munkavállalás esetén is biztosítva legyen.31 Egy másik fontos újítása az elmúlt évek új demográfiai stratégiájának a kötelező nyelvtanfolyamok bevezetése, a kettős állampolgárság és a 67 éves korúak nyugdíjba vonulásának lehetősége, amelyek szintén azt a célt szolgálják, hogy az újonnan Németországba érkezők integrációját könnyítsék. A szövetségi kormány demográfiai stratégiájának célja, hogy a gazdasági növekedés és a jólét hosszú távon biztosítva legyen olyan formában, hogy ebből a jövő generációi is profitálhassanak. Ezen felül a társadalmi kapcsolatokat, mint például a családi, élet- és munkakörülményeket kívánják erősíteni minden tartományban, minden Németországban élő számára.32 A szakértők egyetértenek abban, hogy a következő években Németország társadalmi diverzitása még jelentősebbé válik, és az előbbiekben említett demográfiai változások különböző intenzitással hatnak majd Németország tartományaira. Azokban a tartományokban, ahol nem figyelhető meg jelentős gazdasági fejlődés, a népesség várhatóan még intenzívebben csökken majd, míg a nagyvárosokban, például Berlinben, Stuttgartban vagy Münchenben nagyobb mértékű népességnövekedéssel számolnak.33 Így a városoknak és önkormányzatoknak a jövőben egyre gyakrabban kell majd szembenézniük a különböző háttérrel rendelkezők integrációjának kihívásaival.

Statista 2020.

Kühn, 2017.

Demografiestrategie der Bundesregierung und "Gleichwertige Lebensverhältnisse". Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend. 2019. augusztus 22. <https://www.bmfsfj.de/bmfsfj/themen/ engagement-und-gesellschaft/demografischer-wandel-und-nachhaltigkeit/gleichwertige-lebensverhaeltnisse > Hozzáférés: 2020. március 31. 32

Kühn, 2017.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

NÉMETORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI MUTATÓJA Népesség (2020) – 83,783,94234 Termékenységi arányszám (2020) – 1.57 gyermek/nő35 Népességnövekedés (2020) – 0.3%36 Egy főre jutó nemzeti össztermék (2019) – 46,467 USD37 Várható élettartam (2020) – 81.41 év38

DEMOGRÁFIAI TRENDEK FRANCIAORSZÁGBAN NAPJAINKBAN TÓTH BEÁTA

Franciaország lakossága 2020. január 1-jén 67,063 millió fő volt. Az előző évben 66,978 millió fő39 volt a népesség, ami körülbelül 0,1%-os növekedést jelent. A többletet elsősorban a természetes egyensúly, a halálesetek és születések száma közötti különbség okozza. Ez plusz 140 000 főt eredményez, mely azonban a történelmi tendenciákhoz viszonyítva relatíve alacsony szám. 2019 folyamán összesen 753 600 csecsemő született Franciaországban, beleértve Mayotte-ot is.40 A kontinentális Franciaországban a termékenységi ráta 1,84, azonban az arány 2015 óta enyhén csökkenő tendenciát mutat.41 Ennek ellenére Franciaország Európai Uniós összehasonlításban továbbra is a legtermékenyebb tagállamnak számít

German Population. Worldometer. <https://www.worldometers.info/world-population/germany-population/ > Hozzáférés: 2020. március 30. 34

Statistisches Bundesamt, 2020.

German Population. Worldometer. <https://www.worldometers.info/world-population/germany-population/ > Hozzáférés: 2020. március 30. 36

37 Germany, GDP per Capita. 1970 – 2019. CEIC. <https://www.ceicdata.com/en/indicator/germany/gdp-per-capita > Hozzáférés: 2020. március 30.

Germany Life Expectancy 1950-2020. Macrotrends. <https://www.macrotrends.net/countries/DEU/germany/ life-expectancy > Hozzáférés: 2020. március 30. 38

Demography - Population at the beginning of the month - France (including Mayotte since 2014). Institut national de la statistique et des études économiques. <https://www.insee.fr/en/statistiques/serie/001641607 > Hozzáférés: 2020. március 23. 39

Demography - Number of live births - France (including Mayotte since 2014). Institut national de la statistique et des études économiques. 2020. március. <https://www.insee.fr/en/statistiques/ serie/001641601 > Hozzáférés: 2020. március 23. 40

Total period fertility rate - Metropolitan France. Institut national de la statistique et des études économiques. 2020. március.<https://www.insee.fr/en/statistiques/serie/001686825 > Hozzáférés: 2020. március 23. 41

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a legfrissebb, 2018-as adatok alapján.42 A kontinentális Franciaországban 2019-ben a férfiak születéskor várható élettartama 79,8 év,43 míg a nőké 85,7 év volt.44 E tekintetben a nemek közötti jelentős különbség Európában nem egyedülálló.45 Ami a halálozási adatokat illeti, 2019-ben Franciaországban összesen 613 300 fő hunyt el.46 A népesség csökkenése az utóbbi időben az Európai Unió valamennyi tagállamában jellemző tendencia. Ebben az összefüggésben rendkívül kiemelkedő, hogy Franciaország népessége évtizedek óta folyamatosan növekszik,47 és jelenleg 67 063 főt tesz ki. Az éves növekedést elsősorban nem a migráció, hanem a születések számának a halálozásokhoz viszonyított többlete okozza.48 A kontinentális Franciaországban a becsült migrációs többlet 2019-ben 60 000 fő volt, ez a szám megegyezik az előző két év adataival.49 2018-ban összesen 386 911 fő érkezett Franciaországba, amely a legmagasabb szám 2013 óta. Az összetételt tekintve ez 131 726 adatszolgáltató országokból származó bevándorlót jelentett, 78 560 fő volt az EU állampolgára, és 176 625 olyan bevándorló volt, aki nem az EU vagy adatszolgáltató ország állampolgára volt.50 Az uniós állampolgársággal rendelkező bevándorlók száma 2013 és 2018 között stagnált, miközben ugyanebben az időszakban nőtt az EU-n kívüli állampolgársággal rendelkező bevándorlók száma.51 A fent említett statisztikai adatok eloszlását figyelembe véve elmondható, hogy a bevándorlók 34%-a érkezett adatszolgáltató országokból, 20%-a az EU-tagállamokból, míg a legnagyobb rész, 46% nem az EU-ból vagy adatszolgáltató országból érkezett Franciaországba. A franciaországi migrációs tendenciákhoz kapcsolódó további érdekes mutató az EU-n belüli határon átnyúló munkavállalói áramlásra vonatkozó adatsor. Ebben az összefüggésben Franciaország 2018-ban az öt 42 Total fertility rate. Eurostat. 2020. március. <https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/tps00199/ default/table?lang=en > Hozzáférés: 2020. március 23. 43 Life expectancy at birth - Men - Metropolitan France. Institut national de la statistique et des études économiques. 2020. március. <https://www.insee.fr/en/statistiques/serie/001686946 > Hozzáférés: 2020. március 23. 44 Life expectancy at birth - Women - Metropolitan France. Institut national de la statistique et des études économiques. 2020. március. <https://www.insee.fr/en/statistiques/serie/010536464 > Hozzáférés: 2020. március 23.

Average life expectancy in Europe for those born in 2019, by gender and region. Statista. <https://www.statista.com/statistics/274514/life-expectancy-in-europe/ > Hozzáférés: 2020. március 24.

Demography - Number of deaths - France (including Mayotte since 2014). Institut national de la statistique et des études économiques. 2020. március. <https://www.insee.fr/en/statistiques/serie/001641603#Tableau > Hozzáférés: 2020. március 24. 46

47 Demography - Average population of the year – France. Institut national de la statistique et des études économiques. 2020. március. <https://www.insee.fr/en/statistiques/serie/001641584 > Hozzáférés: 2020. március 23. 48 Didier Breton – Magali Barbieri – Nicolas Belliot – Hippolyte d’Albis – Magali Mazuy: Recent Demographic Trends in France: A European Outlier?. CAIRN International Edition. 2019/4. 381.

Demography - Estimated migration surplus - Metropolitan France. Institut national de la statistique et des études économiques. 2020. március.<https://www.insee.fr/en/statistiques/serie/001002693 > Hozzáférés: 2020. március 24. 49

50 Immigration by age group, sex and citizenship. Eurostat.<http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/submitViewTableAction.do > Hozzáférés: 2020. március 23.

Immigrants, total. Institut national de la statistique et des études économiques. 2020. március. <https://www. insee.fr/en/outil-interactif/4268205/bloc-1b.html?lang=en > Hozzáférés: 2020. március 24. 51

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

legnagyobb származási ország közé tartozott, a tárgyévben 46 000 francia állampolgár dolgozott Belgiumban, különösen a gyártási ágazatban, továbbá 88 000 francia állampolgár dolgozott Luxemburgban, elsősorban az építőiparban. Ez utóbbi adat a második legnagyobb szám volt az EU-tagországok között 2018-ban.52 A korábbi évek tendenciái tekintetében Franciaország népessége a 2006-2016 közötti időszakban 3,2 millió fővel nőtt, és ennek a népességtöbbletnek mindössze egyharmada volt bevándorló. A 2017-ben Franciaországba érkező bevándorlók fele Franciaországban vagy egy másik európai országban született.53 A migrációs jelensége nem újkeletű, Franciaország a 19. század óta hagyományosan bevándorlási célországnak számít, beleértve a szomszédos államokból, különösen az Egyesült Királyságból, Svájcból, Belgiumból és Németországból érkezőket is. A huszadik században a fő származási régiók Ázsia, Dél-Európa, továbbá a Szaharától délre eső területek és Észak-Afrika voltak.54 A Franciaországban elbírálás alatt álló menedékjog iránti kérelmek számát tekintve 2017. december elején 38 405 esetet, míg 2019. december elején közel kétszer annyit, 74 385 esetet tartottak nyilván.55 A regisztrált élveszülésesek száma 2019-ben körülbelül 753 000 fő volt, amely 1995 óta a legalacsonyabb adat, azonban a születésszám csökkenésének üteme napjainkban lassulni látszik.56 Az élveszülésesek számának visszaesése részben a csökkenő termékenységi rátának tudható be, amely Franciaországban jelenleg 1,850. 2019-ben a termékenységi ráta 1,851 volt, amely 0,05%-os visszaesést jelent, az éves tendencia továbbá azt mutatja, hogy a ráta 2014 óta tartósan csökken.57 A kontinentális Franciaországban a tendencia hasonló, a teljes termékenységi ráta 2019-ben 1,835 volt, ez 2000 óta a legalacsonyabb arány.58 Az élveszülésesek számának csökkenése mögött álló további ok a társadalom elöregedése, mivel a reproduktív korban lévő nők száma is csökken. A szülőanyák átlagéletkora 2019-ben 30,8 év volt a kontinentális Franciaországban, ami magasabb, mint a francia történelem során valaha.59 A születési ráta Franciaországban 2019-ben 11,2 volt,

52 EU cross-border workers flows. Institut national de la statistique et des études économiques. <https://www. insee.fr/en/outil-interactif/4268205/bloc-2c.html?lang=en > Hozzáférés: 2020. március 23.

Jérôme Lê: Half of the people arrived in France in 2017 were born in Europe. INSEE FOCUS 2019/145.

Gilles Pison: The number and proportion of immigrants in the population: International comparisons. Ined Population & Societies 2019/563. 2 54

55 Persons subject of asylum applications pending at the end of the month by citizenship, age and sex Monthly data. Eurostat.<https://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/submitViewTableAction.do > Hozzáférés: 2020. március 25. 56 Demography - Live births - France (including Mayotte since 2014). Institut national de la statistique et des études économiques. <https://www.insee.fr/en/statistiques/serie/001641590 > Hozzáférés: 2020. március 25. 57 France Fertility Rate 1950-2020. Macrotrends. <https://www.macrotrends.net/countries/FRA/france/fertility-rate > Hozzáférés: 2020. március 30. 58 Total period fertility rate - Metropolitan France. Institut national de la statistique et des études économiques. <https://www.insee.fr/en/statistiques/serie/001686825 > Hozzáférés: 2020. március 25.

Average age of mothers at delivery - Metropolitan France. Institut national de la statistique et des études économiques. <https://www.insee.fr/en/statistiques/serie/001686826 > Hozzáférés: 2020. március 25. 59

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

ami évtizedes távlatban a legalacsonyabb adat.60 Ezzel szemben Franciaországban a halálozási ráta ugyanebben az évben 9,3 volt, amely a legmagasabb arány 1992 óta.61 Ahogy a bevezetésben is említésre került, összesen 613 300 fő hunyt el 2019-ben Franciaországban, beleértve Mayotte-ot is. Az ugyanebben az évben regisztrált élveszülésesek számához viszonyítva a mérleg 2019-ben közel plusz 140 000 fő. A természetes egyensúlynak és a 2019-es születési ráta halálozási rátához viszonyított 1,9 ezres többletének köszönhetően Franciaországban 2020-ban a népesség további növekedése várható.62 A migrációnak a népességnövekedésre gyakorolt hatását nehéz pontosan meghatározni, a számadatok alapján azonban egyértelműnek tűnik, hogy a migráció hozzájárulása a népességnövekedéshez csekély mértékű a természetes egyensúly hatásához képest. FRANCIAORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI MUTATÓJA Népesség (2020) – 67,063,000 fő63 Termékenységi arányszám (2019) – 1.84 gyermek/nő64 Népességnövekedés (2020) – 0,13%65 Egy főre jutó nemzeti össztermék (2020) – 42,644 USD66 Várható élettartam (2020) – 82.73 év67

Rate of birth – France. Institut national de la statistique et des études économiques. <https://www.insee.fr/ en/statistiques/serie/001747868 > Hozzáférés: 2020. március 31. 60

61 France Death Rate 1950-2020. Macrotrends.<https://www.macrotrends.net/countries/FRA/france/death-rate > Hozzáférés: 2020. március 25.

A 2020-ra és a jövőre vonatkozó előrejelzések nem tartalmazzák a COVID-19 járvány semmilyen hatását.

Total period fertility rate - Metropolitan France. Institut national de la statistique et des études économiques. <https://www.insee.fr/en/statistiques/serie/001686825 > Hozzáférés: 2020. március 31. 64

France: Gross domestic product (GDP) per capita in current prices from 1984 to 2024. Statista. <https:// www.statista.com/statistics/263593/gross-domestic-product-gdp-per-capita-in-france/ > Hozzáférés: 2020. március 31. 66

France Life Expectancy 1950-2020. Macrotrends. <https://www.macrotrends.net/countries/FRA/france/lifeexpectancy > Hozzáférés: 2020. március 31. 67

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

OLASZORSZÁG – KIHÍVÁSOK ÉS PERSPEKTÍVÁK EGY ELÖREGEDŐ TÁRSADALOM SZÁMÁRA RESTÁS BIANKA

Az Olasz Statisztikai Intézet (ISTAT) által közzétett adatok szerint 2020. január 1-jén Olaszország teljes lakossága 60 317 000 fő volt, vagyis 116 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbi adatokhoz képest.68 Olaszország az Európai Unió harmadik legnépesebb országa (Franciaország és Németország után),69 Európában a negyedik legnépesebb állam (Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország után), világviszonylatban pedig a huszonharmadik helyet foglalja el.70 Míg az ország északi részein inkább az ipari tevékenység jellemző, addig a déli területeken a mezőgazdaság a meghatározóbb. Az utóbbiakból következő, az ország északi, illetve déli részeit jellegükben jól megkülönböztethető szerkezet ellenére az ország területén viszonylag egyenletes térbeli népességeloszlás jellemző. A tengerparti területeken, a Pó-folyó völgyében, illetve a nagyvárosokban (különösképpen Milánóban, Rómában és Nápolyban) nagyobb lakosságszám figyelhető meg, ebből következően pedig a népesség térbeli eloszlása is sűrűbb. Olaszország teljes területe (Szardíniát és Szicíliát is beleértve) 301 340 négyzetkilométer, amelyből 294 140 négyzetkilométer szárazföld, 7200 négyzetkilométer pedig víz.71 Az ország népsűrűségét tekintve az mondható el, hogy 2019-ben a 294,144 négyzetkilométeres földterületet tekintve az 1 km2-re jutó átlagos népességszám 206 fő volt.72 Olaszország azon országok egyike a világon, amelyekre a legalacsonyabb termékenységi mutatók voltak jellemzőek a múltban és napjainkban is. Az 1990-es évek közepén a teljes termékenységi arányszám 1,19 volt egy nőre nézve. Bár a 2000-es évet követően jellemző enyhe növekedés eredményeként utóbbi arányszám elélte a 1,46-os arányt, az ezt követő gazdasági recesszió azonban véget vetett a pozitív tendenciának, amelynek következtében a termékenységi arányszám egy nőre számítva átlagosan körülbelül 1,4 születésre csökkent az elkövetkezendő években. Mindemellett megállapítható, hogy a szülések száma ma is csökkenő tendenciát mutat az országban, a jövőben pedig várhatóan még tovább fog csökkenni utóbbiak száma, figyelembe véve egyéb tényezők mellett azt,

Infographic on demographic indicators – year 2019. Istituto Nazionale di Statistica (ISTAT). 2020. február 11. <https://www.istat.it/en/archivio/demography > Hozzáférés: 2020. március 12. 68

69 EU in figures – Size and population. Europa.eu. 2020. február 10. <https://europa.eu/european-union/abouteu/figures/living_en > Hozzáférés: 2020. március 12.

Italy Population 2020. World Population Review. 2020. február 17. <https://worldpopulationreview.com/ countries/italy-population/ > Hozzáférés: 2020. március 12.

The World Factbook. Central Intelligence Agency (CIA). <https://www.cia.gov/library/publications/the-worldfactbook/geos/it.html > Hozzáférés: 2020. március 17.

Italy Demographics. Worldometers. <https://www.worldometers.info/demographics/italy-demographics/ > Hozzáférés: 2020. március 17.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

hogy az olasz társadalomban alacsonyabb lesz a reproduktív korú nők aránya. A kérdést történelmi kontextusban vizsgálva az látható, hogy a termékenység jellemzően magasabb volt Dél-Olaszországban, amely a családi értékek és a nemi szerepek szempontjából inkább volt hagyománykövető, mint az északi részek. Ma azonban a termékenységi arányszám magasabb északon, ahol a gazdasági helyzet kedvezőbbnek tekinthető, továbbá a gyermekgondozási szolgáltatások fejlettebbek, illetve jelentősebb mértékű a bevándorlás is.73 Az ISTAT által közzétett adatok szerint 2019-ben az országban a születéskor várható élettartam 85,3 év volt a nők, míg 81,0 év volt a férfiak esetében. A teljes termékenységi arányszám ugyanakkor 1,29 volt az országban, míg a születések száma 435 000 fő. Fontos kiemelni, hogy Olaszországban ez volt a legalacsonyabb szint 1918 óta.74 Ezzel együtt szintén érdemes megjegyezni, hogy 2010 és 2018 között Olaszországban a születések száma folyamatosan csökkent. 2010-ben 549 794 születést regisztráltak az országban, míg 2018-ban ez a szám 440 780-ra esett vissza.75 Az European Parliamentary Research Service (EPRS) kutatóközpont által közzétett, az „Demográfiai kilátások az Európai Unióban” címet viselő kiadvány eredményei rámutatnak, hogy 2016-ban Olaszország és Spanyolország lakosságára volt jellemző a legalacsonyabb termékenységi ráta az Unió 28 országában. Az Eurostat adatai szerint továbbá Olaszország lesz az első olyan ország az Európai Unióban, ahol 2029-re a medián életkor mindössze 50 év lesz, majd 2031-ben Görögország és Portugália is követni fogja Itáliát ez utóbbi vonatkozásában.76 Ahhoz, hogy megértsük az alacsony termékenységi arányszámmal összefüggő problémákat Olaszország esetében, elengedhetetlen az „egyszerű reprodukcióhoz szükséges” termékenységi szint magyarázata. A KSH Népességtudományi Kutatóintézet definíciója szerint a népesség egyszerű reprodukciójához szükséges termékenység azt mutatja meg, hogy mekkora az a termékenység, amely biztosítja, hogy a leánygyermekek nemzedékének száma azonos legyen az anyák nemzedékének számával.77 Az egyszerű reprodukciót hozzávetőlegesen a teljes termékenységi arányszám egy nőre számított 2,1-es értéke biztosítaná.78 A kifejezés tehát arra utal, hogy hány születés lenne szükséges egy nő esetében ideálisan ahhoz, hogy a népesség aránya hosszú távon változatlan szinten legyen tartható migráció hiányában. A jelen elemzés terjedelmi feltételei nem teszik lehetővé a migráció és a nettó migrációs

Population Division: Low fertility, social rigidity and government policies in Italy. United Nations Department of Economic and Social Affairs. 2015. november 2-3. <https://www.un.org/en/development/desa/population/ events/pdf/expert/24/Policy_Briefs/PB_Italy.pdf > Hozzáférés: 2020. március 12.

74 Infographic on demographic indicators – year 2019. Italian National Institute of Statistics (ISTAT). 2020. február 11. <https://www.istat.it/en/archivio/238460 > Hozzáférés: 2020. március 17.

Number of births in Italy from 2010 to 2018. Statista. 2018. november. <https://www.statista.com/ statistics/781315/number-of-births-in-italy/ > Hozzáférés: 2020. március 12.

Demographic outlook for the European Union 2019. European Parliamentary Research Service (EPRS). 2019. május. <https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/IDAN/2019/637955/EPRS_IDA(2019)637955_EN.pdf > Hozzáférés: 2020. március 12. 76

KSH Népességtudományi Kutatóintézet: reprodukciós együttható. <https://demografia.hu/hu/tudastar/ fogalomtar/39-reprodukcios-egyutthato > Hozzáférés: 2020. április

Eurostat: Births and fertility – Over 5 million babies born in the EU in 2015. 2017. március 8. <https:// ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/7898237/3-08032017-AP-EN.pdf/b17c1516-faad-4e65-b291187826a7ac88 > Hozzáférés: 2020. március 23. 78

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

arányszám (a bevándorlási és a kivándorlási arányszám közötti különbség)79 kérdésének tárgyalását, azonban fontos megjegyezni, hogy utóbbiak és egyéb releváns tényezők hatásainak az elemzése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy valóban pontos és átfogó képet kapjunk az ország demográfiai helyzetéről. Az említett egyszerű reprodukciós együttható tekintetében érdemes kiemelni, hogy a 2,1-ben meghatározott „ideális” értékhez képest a termékenységi arányszám Olaszországban 2016-ban lényegesebb alacsonyabb, azaz 1,29 volt, vagyis a kettő közötti negatív különbség 0,81 volt. Az Eurostat által közzétett, az európai demográfiai tendenciákkal foglalkozó elemzés eredményei egyértelműen rámutatnak az Olaszországban jellemző demográfiai folyamatok súlyosságára: a gyermekek és fiatalok teljes népességhez viszonyított arányát tekintve az látható, hogy 2016. január 1-i adatok szerint a fiatalok részaránya Olaszország és Spanyolország esetében a népesség mindössze 15,1%-t alkotta (a gyermekek és fiatalok arányát tekintve Olaszország az EU-28 országok listáján a 28. helyet foglalta el).80 Az olasz demográfiai helyzet elemzésekor azt is lényeges hangsúlyozni, hogy Olaszországban az elmúlt években magas munkanélküliség volt jellemző (2019-ben 9,22% volt a munkanélküliségi ráta),81 amely – a munkanélküliség és ebből következő gazdasági bizonytalanság révén – vélhetően hatással lehet a termékenység alakulására annak ellenére, hogy a kettő közötti kapcsolat a szakirodalom szerint nem teljesen egyértelmű. A munkanélküliség kérdése az országban 2008-ban kezdődő pénzügyi válság első éveiben vált kritikussá82. Számos elemzés világít rá arra, hogy a növekvő munkanélküliség egy általános bizonytalanságot okoz, amely befolyásolhatja a gyermekvállalási hajlandóságot és a termékenységi magatartást, ebből következően pedig a termékenység rövid távú csökkenését idézheti elő. Cazzola, Pasquini és Angeli idősorelemzésük során a munkanélküliség és a termékenység kapcsolatát vizsgálták Olaszországban, szoros összefüggésben az országban tapasztalt gazdasági válság kérdésével. A kutatók célja annak elemzése volt, hogy a férfi és női munkanélküliség vonatkozásában tapasztalható változások a vizsgált időszakban (1995–2012) eltérő módon kapcsolódnak vagy sem a termékenység alakulásához Olaszország különböző földrajzi területein. A vizsgálat eredményei rámutatnak, hogy mind a férfiak, mind a nők munkanélküliségi helyzete negatív kapcsolatban áll a termékenységgel Olaszország északi és középső régióiban egyaránt. Az elemzés szerint a munkanélküliségi ráta vizsgálata megfelelő módszere lehet a termékenység előre jelzésének ezekben a régiókban, mindemellett azonban fontos megjegyezni, hogy a férfiak körében jellemző munkanélküliség úgy tűnik, hogy nagyobb mértékben befolyásolta negatívan a termékenységet, mint a nők munkanélküliségi helyzete. Fontos megjegyezni továbbá, hogy míg Észak- és Közép-Olaszországban a munkanélküliség

European Commission: Migration and Home Affairs. <https://ec.europa.eu/home-affairs/what-we-do/ networks/european_migration_network/glossary_search/net-migration_en > Hozzáférés: 2020. március 18.

Eurostat: Being young in Europe today - demographic trends. 2017. december. <https://ec.europa.eu/ eurostat/statistics-explained/index.php/Being_young_in_Europe_today_-_demographic_trends#Europe.27s_ demographic_challenge > Hozzáférés: 2020. április 21. 80

81 Statista Research Department: Italy: Unemployment rate from 1999 to 2019. 2019. december. <https://www. statista.com/statistics/263699/unemployment-rate-in-italy/ > Hozzáférés: 2020. március 12.

Statista Research Department: Annual youth unemployment rate in Italy from 2004 to 2019. 2020. január. <https://www.statista.com/statistics/776931/youth-unemployment-rate-in-italy/ > Hozzáférés: 2020. március 12. 82

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

növekedése a vizsgált időszakban negatívan korrelált a termékenységi rátával, az látható, hogy a dél-olasz területeken az ország gazdasági visszaesése nem befolyásolta ilyen egyértelműen – vagy legalábbis mérsékeltebben – a termékenységi mutatókat. Az ország déli részeit illetően azonban a szerzők hangsúlyozták azt a tényt is, hogy ezen tartományokban a foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta nem mindig tükrözi a tényleges foglalkoztatási státuszt, figyelembe véve azt, hogy az ország déli részein elterjedtek a rejtett gazdaság különböző formái, mint például a feketemunka, vagy a be nem jelentett munkavégzés.83 A munkanélküliség és a termékenységi arányszám közötti összefüggés vizsgálatakor mindenképpen érdemes figyelembe venni azt is, hogy Olaszország esetében a fiatalok körében jellemző munkanélküliség szintén jelentős. Noha a munkaerő-piaci válság az olasz munkaképes korú lakosság egészét súlyosan érintette, a legfiatalabb munkavállalókra azonban az átlagosnál is jelentősebben hatott. 2008 és 2014 között a 15 és 24 év közötti munkanélküliek aránya több mint 15%-al nőtt az országban, a tavalyi évben pedig a munkanélküliség 2014 után jellemző folyamatos csökkenése ellenére a munkanélküliség továbbra is csaknem 29 százalék volt fiatalok körében84. Mint ahogyan azt már hangsúlyoztuk, számos elemzés rámutat arra, hogy a munkanélküliségi ráta bizonytalanságot okozhat az érintettek körében, amely befolyásolhatja a gyermekvállalási hajlandóságot és a termékenységi magatartást. A fenti összefüggéseket figyelembe véve a magas munkanélküliségi ráta a fiatalok körében kétségkívül azon tényezők egyike, amelyek feltételezhetően befolyásolhatják a fiatalok munkavállalási hajlandóságát Olaszországban. Végül, de nem utolsósorban érdemes utalni egy, az ország vonatkozásában sokszor említett jelenségre, nevezetesen a felnőttkorba történő átmenet kérdéskörére, illetve annak lehetséges következményeire. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya által 2015-ben közzétett elemzés szerint a 25–35 éves olasz fiatalok több mint 44%-a továbbra is a szülőkkel él és egyben a szülők pénzügyi támogatását élvezi. Az Olaszországban jellemző tendencia részben összefügg a munkaerőpiaci lehetőségek hiányával, a bérlakásokhoz való hozzáférés tekintetében jellemző nehézségekkel, továbbá a fiatalok számára rendelkezésre álló közjóléti szolgáltatások korlátozott mértékű biztosításával. Az ENSZ jelentése hangsúlyozza, hogy a felnőttkorba történő átmenet egyik fő akadálya Olaszországban egyértelműen a munkaerőpiaci helyzet bizonytalansága. Az írás felhívja továbbá a figyelmet arra a tényre is, hogy a 15–24 éves olasz fiatalok 43%-a ideiglenes munkaszerződéssel dolgozik, amely általában nem biztosít minimálbért, megfelelő védelmet a munkahely esetleges elvesztése esetén, valamint csökkenti az egészségügyi ellátással és a szülési szabadsággal összefüggő előnyökhöz és lehetőségekhez történő hozzáférést. A bizonytalan munkaerőpiaci helyzeten túl a fiatal felnőttek a magas bérleti költségek és a kölcsönszerzési lehetőségekkel összefüggő nehézségek következtében hajlamosak tehát a szüleikkel egy háztartásban élni, amely jelentős akadályt jelent számukra abban, hogy saját otthont teremtsenek, illetve következésképpen gyermeket vállaljanak és családot alapítsanak.85

83 Cazzola–Pasquini–Angeli: The relationship between unemployment and fertility in Italy: A time-series analysis. Demographic Research. 2016. január 8. <https://www.demographic-research.org/volumes/vol34/1/34-1.pdf > Hozzáférés: 2020. március 12.

Statista, 2020.

United Nations Department of Economic and Social Affairs – Population Division, 2015.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Olaszország ma az Európai Unió azon országainak egyike, amely jelentős demográfiai kihívásokkal néz szembe, többek között a népesség elöregedése és alacsony születési arányszám következtében. Utóbbi tendenciák hosszú távon jelentős hatással lehetnek az ország gazdasági és munkaerőpiaci helyzetére, továbbá családpolitikai- és nyugdíjrendszerét is próbára tehetik. Az ismétlődő gazdasági nehézségekkel, az Európában Görögországot követően második legmagasabb államadóssággal (az ország államadóssága 2019. harmadik negyedévében GDP-arányosan 137,3% volt)86 és a magas munkanélküliséggel szembesülő ország jelenlegi és elkövetkezendő kormányainak így célszerű lenne megvizsgálni, hogy milyen lehetséges megoldások alkalmazhatóak a negatív tendenciák, illetve az utóbbiból eredő kihívások esetleges hosszú távú kezelése érdekében. Továbbá nemcsak Olaszországnak, hanem az Európai Unió számos más országának is érdemes lenne elemezni (a fiatalkori és az időskori függőségi ráta jelentős mértékű változásainak figyelembe vételével),87 hogy milyen módon lehet a jelenleg érvényben lévő, a családpolitikával és nyugdíjrendszerrel összefüggő szabályozásokat újra gondolni annak érdekében, hogy a kormányok a demográfiai tendenciák várható jövőbeli hatásaihoz alkalmazkodva képesek legyenek fenntartható nyugdíjrendszereket kialakítani. OLASZORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI MUTATÓJA Népesség (2020) – 60,317,000 fő88 Termékenységi arányszám (2019) – 1.29 gyermek/nő89 Népességnövekedés – 0,11% (2020)90 Egy főre jutó nemzeti össztermék: 34,483 USD (2018)91 Várható élettartam: 82,5 év (2020)92

National debt in EU countries in the 3rd quarter 2019 in relation to gross domestic product. Statista. 2020. január. <https://www.statista.com/statistics/269684/national-debt-in-eu-countries-in-relation-to-grossdomestic-product-gdp/ > Hozzáférés: 2020. április 21. 86

Statistics explained. Eurostat. 2020. március. <https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index. php?title=Glossary:Total-age_dependency_ratio > Hozzáférés: 2020. március 16. 87

Infographic on demographic indicators – year 2019. Italian National Institute of Statistics (ISTAT), 2020.

Ibid.

The World Factbook. Central Intelligence Agency (CIA), 2020.

91 World Bank national accounts data, and OECD National Accounts data files. GDP per capita (current US$) – Italy. World Bank. 2020. március. <https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.CD?locations=IT > Hozzáférés: 2020. március 27.

The World Factbook. Central Intelligence Agency (CIA), 2020.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK: A BRIT ÉS AZ ÍR TÁRSADALOM KIHÍVÁSAI ALESSANDRO D’ONOFRIO

Amikor a politikáról, a gazdasági helyzetről, vagy egyéb kulturális mutatókról esik szó, az emberek hajlamosak az Egyesült Királyságot és Írországot egy kalap alá venni. Ha azonban a demográfiai változásokra terelődik a figyelem, a két ország különféle mintát követ. Az Egyesült Királyságot – mint Európa és a világ egyik legfejlettebb országát – érdekes módon európai társaihoz – például Németországhoz, Franciaországhoz és Olaszországhoz – hasonlóan a legtöbb modern társadalmat jellemző irányvonal jellemzi, mint például az egyre inkább elöregedő társadalom és a csökkenő termékenységi ráta a fiatal családok esetében. Mindazonáltal jelentős különbségeket lehet megfigyelni, ha az Egyesült Királyságot alkotó nemzeteket összehasonlítjuk. Másrészről, az Ír Köztársaság az elmúlt pár évtizedben rendkívüli gazdasági fellendülésen ment keresztül, amelynek következtében a szinte kizárólag a mezőgazdaságra berendezkedett ország igen fejlett gazdasággá változott. Ezen gyorsütemű iparosodás nem csak gazdagságot, de néhány, a nyugati világban már ismert társadalmi és kulturális változást is hozott – mint a fokozott urbanizáció, az oktatási rendszer nagyobb mértékű kihasználása, a nők széleskörűbb részvétele a munkaerőpiacon, a házasság népszerűségének és a születések számának csökkenése, a népesség fokozatos elöregedése, valamint a külföldi állampolgárok számának növekedése – , mindezen változások újszerűnek számított egy olyan növekvő ország esetében, mint Írország. Figyelembe véve, hogy az Egyesült Királyság és Írország különböző fejlődési utat járt be, jogosan feltételezzük, hogy a két országot a közeljövőben érő kihívások is némileg eltérőek lesznek. A népességnövekedés minden egyes országban a lakhatásra, az infrastruktúrára, az iskolai férőhelyekre, az egészségügyre és a fogyasztásra – vagy máshogy fogalmazva, a fejlődésre – irányuló kereslet fő hajtóereje, így ezeknek a szolgáltatásoknak a hatékony megszervezéséhez elengedhetetlenül szükségesek a népesedési előrejelzések. A brexit gazdaságra gyakorolt hatása az Egyesült Királyságban részben a szigorúbb bevándorlási rendszer eredménye lesz, amelynek drasztikus következményei lesznek az ország demográfiai deficitére és a népesség csökkenésére nézve.93 Valójában amikor 2016 júniusában az Egyesült Királyság megszavazta az EU-ból való kilépést részben azon különös indíttatásból, hogy a bevándorlás „feletti irányítást visszavegyék,” a brexitet preferálok körében csak kevesen jöttek rá, hogy a brit társadalomnak szüksége van – más országoknál jobban – az országukba érkező külföldiekre, hogy kezelni tudja a lakosság csökkenése okozta munkaerőhiányt. Ami azt illeti, a népesség növekedése legfőképpen két forrásra vezethető

93 Lord Hodgson of Astley Abbotts: Britain’s Demographic Challenge. The implications of the UK’s rapidly increasing population. CIVITAS. 2017 szeptember. <https://www.civitas.org.uk/content/files/ britainsdemographicchallengeweb.pdf > Hozzáférés: 2020. március 19.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

vissza, az első a „természetes növekedés” (mikor a születések száma meghaladja az elhalálozások számát), a második pedig a bevándorlók számának növekedése a kivándorlások számával szemben. A bevándorlók száma, viszonylag fiatal koruk, valamint termékenységük kölcsönhatása révén a migrációnak potenciálisan erős és hosszútávú hatása van a népesség növekedésére és összetételére. Egy az Egyesült Királysághoz hasonló „idős ország” esetében, ahol egyre kevesebb gyermek születik, a bevándorlás az népességnövekedés összességének 66.2%-át teszi ki. 94 Az írországi helyzet csak részben különbözik az Egyesült Királyságban tapasztaltaktól. Az ún. kelta tigris korszak alatt az erős vállakozáspárti szabályozó rendszer tette lehetővé a szigetország gazdaságának gyors növekedését, mely jelentős számú közvetlen külföldi befektetést vonzott az országba. Az így létrehozott vagyon ösztönözte a népesség növekedését, valamint számos embert arra késztetett, hogy a vidéket otthagyva városokban telepedjen le. Mindeközben a várható élettartam olyannyira megnövekedett a szigetországban, hogy egy nemzedék alatt sikerült elérni a többi nyugat-európai ország szintjét. Annak érdekében, hogy versenyképességi előnyét megtartsa, az ír kormány kénytelen volt nagyban korlátozni az erős jóléti állam létrehozásába fektetett forrásokat. Részben tompítja a családok fenntartására bevezetett intézkedések elégtelenségének, a munkanélküliségnek és a népesség elöregedésének voltát, hogy Európa-szerte az egyik legmagasabb a születések száma az országban, valamint a külföldi munkások folyamatosan érkeznek. Ezt a folyamatot akasztotta meg a 2008-as gazdasági világválság, mely sokkal keményebben sújtotta Írországot, mint a többi nyugat-európai országot. Érthető módon csökkenésnek indultak a születési számok az országban, ami a mai napig tart, valamint számos fiatal külföldre költözött. 2011 áprilisa és 2012 áprilisa között 35 800, 15-24 év közötti fiatal hagyta el Írországot, valamint 2013 áprilisa és 2018 áprilisa között újabb 12 500, ugyanebbe a korcsoportba tartozó fiatal tette ugyanezt.95 Annak ellenére, hogy az ország az eurózóna leggyorsabban növekedő gazdaságával büszkélkedhet, a mai napig számos fiatal dönt úgy, hogy kivándorol a bizonytalan jövőre való tekintettel, így téve megpróbáltatás elé a híres ír modellt. Másrészt viszont az idős népesség számának növekedése nagy terhet ró az államháztartásra, valamint a szociális jóléti és egészségügyi rendszerekre és a gazdasági versenyképességre.

AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG ÉS A BREXIT JELENTETTE DEMOGRÁFIAI KIHÍVÁS Ahogy azt már a fentiekben megjegyeztük, a brexitnek súlyos következményei lesznek a brit bevándorlási politika jövőjére, így a népesség méretére és összetételére, nézve. A Lordok Háza demográfiai változásért felelős különbizottsága által készített jelentés szerint az Egyesült Királyságban a 65 év felettiek aránya 2030-ig bezárólag 51%-al fog növekedni.

94 Overview of the UK population. ONS Report. 2019. augusztus 23. <https://www.ons.gov.uk/ peoplepopulationandcommunity/populationandmigration/populationestimates/articles/ overviewoftheukpopulation/august2019 > Hozzáférés: 2020. március 20. 95 Patrick Kelleher: Is Ireland still no country for young people? The Irish Times. 2018. december 29. <https:// www.irishtimes.com/life-and-style/abroad/is-ireland-still-no-country-for-young-people-1.3738604 > Hozzáférés: 2020. március 20.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Az idős emberek számának növekedése magasabb nyugdíj és egészségügyi költségeket jelent, hiszen a hosszabb várható élettartamnak, a krónikus megbetegedések magasabb számának és az alacsony születési számoknak a kombinációja nagy terhet ró az Egyesült Királyság gazdaságára – általában véve az alacsonyabb gazdasági növekedés az öregedő társadalmak egyik jellemzője.96 A népesség elöregedési szintjét úgy is megállapíthatjuk, ha a nyugdíjba vonult emberek számához képest megnézzük a keresőképes korban lévő emberek számát. Ezt hívják függőségi rátának, amely megmutatja az elöregedő társadalom miatti nyugdíj, egészségügyi és szociális jóléti rendszerek lehetséges költségeit.97 2016-ban a népszavazás előtt az egy nyugdíjas év feletti emberre eső keresőképes emberek száma 5.5 volt. 2050-re a 65 év felettiek száma 14.1 millióra fog növekedni (24.9%) a 2019-ben mért 11.9 millióhoz (17.5%) képest. Ennek eredményeképpen a függőségi ráta 2.37-re vagy még inkább csökken 2050-ben, egy „kemény brexit” esetében.98 Boris Johnson egyik választási ígérete tulajdonképpen az volt, hogy szigorúbb bevándorlási intézkedéseket fognak bevezetni, amely 2021. január 1-től eltántoríthatja az EU állampolgárokat attól, hogy munkát vállaljanak az Egyesült Királyságban. Hatalmas gazdasági költségek árán az új „pontrendszer” miatt az alacsony képzettséggel rendelkezők, és angolul nem beszélők nem érkeznek majd az országba. A brit kormány alatt dolgozó, független Migrációs Tanácsadó Testület által készített átfogó tanulmány szerint az EU-ból érkező bevándorlók – legfőképpen kelet-európaiak – jelentősen hozzájárulnak, pénzzel és munkaerővel egyaránt, olyan közszolgáltatásokhoz mint az egészség-és szociális ügyek.99 Ami azt illeti, hogy annak érdekében, hogy a kedvébe járjon a népesség legbevándorlásellenesebb rétegének, amely a konzervatív szavazók nagy részét teszi ki, az Egyesült Királyság tulajdonképpen a legszorgalmasabb és leginkább vállalkozó szellemű egyéneket utasítja vissza, akik a múltban a gazdaságot erősítették, valamint az idősebb állampolgárok alapvető szükségleteit látták el. Még, ha jelen pillanatban túl korai is megmondani, hogy Johnson bevándorlási politikája hatására a bevándorlás mértéke csökken-e majd, vagy, ahogy azt sokan vélik, csupán csak hozzájárul az EU bevándorlók számának csökkenéséhez de az EU-n kívülről érkező bevándorlók számára kevésbé korlátozóvá teszi a rendszert, az bizonyos, hogy a politika hatása a népesség növekedésére vonatkozólag nem elhanyagolható. A bevándorlás kérdése különösen Skócia kapcsán fontos, minekután elöregedő társadalmában

96 Lords Select Committee: Ready for Ageing? House of Lords. 2013. március 14. <https://www.parliament. uk/business/committees/committees-a-z/lords-select/public-services-committee/report-ready-for-ageing/ > Hozzáférés: 2020. március 19. 97 Sarah Harper: Brexit and the Role of Migration for an Ageing UK. The Oxford Institute of Population Ageing. Blog. 2016. július 13. <https://www.ageing.ox.ac.uk/blog/2016-Brexit-and-migration-ageing-BLOG > Hozzáférés: 2020. március 18.

Nik Lomax – Paul Norman – Philip Rees – Pia Wohland: What the UK population will look like by 2061 under hard, soft or no Brexit scenarios. The Conversation. 2019. május 30. <https://theconversation.com/what-the-ukpopulation-will-look-like-by-2061-under-hard-soft-or-no-brexit-scenarios-117475 > Hozzáférés: 2020. március 18. 98

99 Migration Advisory Committee: EEA migration in the UK: Final report. MAC. 2018. szeptember. <https:// assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/741926/Final_ EEA_report.PDF > Hozzáférés: 2020. március 18.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a becslések szerint az elkövetkezendő 25 évben több halál, mint születés fog bekövetkezni.100 Az Egyesült Királyság Statisztikai Hivatalának megfigyelése szerint a bevándorlók számának csökkenése a népesség alacsonyabb szintű növekedésének legnagyobb hajtóereje a brexit-szavazás óta.101 Napjainkban az Egyesült Királyság népessége 67,8 millió, azonban a növekedési ráta fokozatosan lassult le, 2019-ben csupán 0,53% volt, ami 2004 óta a legkisebb növekedés.102 Sokan gondolják úgy, hogy mivel Boris Johnson nem tudott megegyezni az EU-val, így a szabad mozgásnak vége szakadhat, valamint az ország népességének növekedésére is túl nagy csapást sújthat. 2061-ben tulajdonképpen 78.1 millió ember fog előreláthatólag az Egyesült Királyságban élni, körülbelül 8,8 millió emberrel kevesebb, mint például az esetben, ha az Egyesült Királyság nem lépett volna ki az EU-ból.103 AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI MUTATÓJA Népesség (2020) – 67,790,596104 Termékenységi arányszám (2019) (2020) – 1.75 gyermek/nő105 Népességnövekedés (2019) – 0,53%106 Egy főre jutó nemzeti össztermék (2018) – 42,579 USD107 Várható élettartam (2020) – 81.4 év108

ÍRORSZÁG: GYORSAN VÁLTOZÓ NÉPESSÉG Az 1990-es évek közepétől a 2000-es évek elejéig terjedő időszakban Írország az egyik legszegényebb országból az egyik leggazdagabb országgá vált. 1961-től Írország

National Records of Scotland: Scotland’s population projected to increase but at a slower rate. NRScotland Report. 2019. október 21. <https://www.nrscotland.gov.uk/news/2019/scotlands-population-projected-toincrease-but-at-a-slower-rate > Hozzáférés: 2020. március 20.

100

Office for National Statistics: Population estimates for the UK, England and Wales, Scotland and Northern Ireland: mid-2018. ONS Report. 2019. június 26. <https://www.ons.gov.uk/peoplepopulationandcommunity/ populationandmigration/populationestimates/bulletins/annualmidyearpopulationestimates/mid2018 > Hozzáférés: 2020. március 18.

101

U.K. Population (Live). Worldometer. <https://www.worldometers.info/world-population/uk-population/ > Hozzáférés: 2020. március 20.

102

Nik Lomax, Paul Norman, Philip Rees and Pia Wohland: The impacts of international migration on the UK’s ethnic populations. Journal of Ethnic and Migration Studies. 2019. március 6. <https://www.tandfonline.com/ doi/full/10.1080/1369183X.2019.1577726 > Hozzáférés: 2020. március 18.

103

U.K. Population (Live). Worldometer. 2020. március. <https://www.worldometers.info/world-population/ukpopulation/ > Hozzáférés: 2020. március 20.

104

U.K. Fertility Rate 1950-2020. Macrotrends. 2020. március. <https://www.macrotrends.net/countries/GBR/ united-kingdom/fertility-rate > Hozzáférés: 2020. március 24.

105

U.K. Population Growth Rate 1950-2020. Macrotrends. 2020. március. <https://www.macrotrends.net/ countries/GBR/united-kingdom/population-growth-rate > Hozzáférés: 2020. március 24.

106

Gross domestic product (GDP) per capita of the United Kingdom (UK) in current prices from 1984 to 2024. Statista. 2020. március. <https://www.statista.com/statistics/263600/gross-domestic-product-gdp-per-capitain-the-united-kingdom/ > Hozzáférés: 2020. március 24. 107

Macrotrends: U.K Life Expectancy 1950-2020. Macrotrends. 2020. március. <https://www.macrotrends.net/ countries/GBR/united-kingdom/life-expectancy > Hozzáférés: 2020. március 24.

108

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

népessége 70%-al növekedett, majdnem elérve az 5 millió főt.109 Ez a növekedés a kelta tigris időszakot jellemző gyors bővülést tükrözi vissza, mely következtében a vidékről érkező fiatalok elözönlötték a városokat, így Dublin Európa egyik legfejlettebb városává avanzsált, Írország pedig a bevándorlók – főként kelet-európaiak – egyik legkedveltebb célállomásává vált. Ami azt illeti, Írország egy kivándorlás által érintett országból egy bevándorlás által érintett országgá vált, amelynek segítségével sikerült fenntartani a fokozatosan növekvő népességi és az utánpótláshoz szükséges rátát. Tulajdonképpen az igen magas termékenységi ráta következtében Írország évekig demográfiai kivételnek számított Európában. A gazdasági válság következtében számos képzett fiatal munkavállaló döntött úgy, hogy elhagyja az országot, míg a válságot követő megszorítások ma is érezhető hatást gyakoroltak az ország demográfiai helyzetére. Valójában, ha Írország is rendelkezik a harmadik legmagasabb termékenységi rátával Franciaország és Svédország után az EU-ban, annak értéke a 2011-ben mért 2.1-ről 1,77-ről esett vissza 2018-ig, hasonlóan az angol és az északír rátákhoz.110 Még ha Írország kiheverni is látszik a válságot, az ország elhagyása mellett döntő fiatalok száma továbbra is igen magas, míg az alacsony fizetések, magas adók, a bizonytalan foglalkoztatás, magas bérlési költségek és elfogadhatatlanul magas lakhatási költségek visszatartják őket a visszatéréstől. Ezek a fiatalok képviselik a táradalom legaktívabb részét, valamint annak legtermelékenyebb munkaerejét; jelenlétüknek kéne biztosítania egy elöregedő népesség esetében a szociális ellátás fenntartását.111 A Miniszterelnöki Hivatal által kiadott 2019-es nemzeti kockázatértékelés listázta az Írországot az elkövetkezendő években érő kihívásokat és kockázatokat, amelynek során az elöregedő társadalmat a legfőbb problémák egyikeként jelölte meg. Az elmúlt öt évben sokkal gyorsabban javultak az életkörülmények Írországban, mint bármely más államban a világon, valamint a születéskori várható élettartam napjainkban 82 évre tehető, amely két évvel meghaladja az OECD átlagot.112 Ámbár a hosszabb várható élettartam pozitív dolog, nagy a kockázata annak, hogy a népesség 65 év feletti részének növekedése elviselhetetlen terhet ró az államháztartásra, valamint a társadalmi jóléti és egészségügyi rendszerekre. 2026-ra a 65 év vagy afeletti emberek száma a 2016-ban mért 617.400-ról (13,5%) 851.100-ra (16,6%) fog növekedni. Ez nyilvánvalóan a népesség munkaképes rétegének előre jelzett csökkenését fogja eredményezni. A függőségi rátában (a közszolgáltatásoktól függő emberek száma a munkavállalókéhoz képest) ennek hatására bekövetkezett változásnak komoly következményei lehetnek az oktatásra, az egészségügyi és szociális költségvetésre, és legfőképpen

Central Statistics Office: Population change and historical perspective. CSO Report. 2017. szeptember. <https://www.cso.ie/en/media/csoie/releasespublications/documents/population/2017/Chapter_1_ Population_change_and_historical_perspective.pdf > Hozzáférés: 2020. március 20. 109

Eurostat: Fertility Statistics. Eurostat. 2019. március. <https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/ index.php/Fertility_statistics > Hozzáférés: 2020. március 19.

110

Central Statistics Office: Population and Migration Estimates 2019. CSO Report. 2019. április. <https://www. cso.ie/en/csolatestnews/presspages/2019/populationandmigrationestimates2019/?utm_source=twitter&utm_ medium=twitter&utm_campaign=Population%20Estimates%202019 > Hozzáférés: 2020. március 19.

111

OECD Better Life Index: Ireland. OECD. 2015. <http://www.oecdbetterlifeindex.org/countries/ireland/ > Hozzáférés: 2020. március 18.

112

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a gazdasági versenyképességre nézve. Egy egész generációnyi fiatal elvesztése akut munkaerőhiányhoz vezethet kiemelt szektorok, mint például az egészségügy vagy a számitástechnika esetében. Írország továbbra is a világ egyik legversenyképesebb gazdasága, valamint az EU átlagnál sokkalta több külföldi befektetés bevonzására képes—legfőképpen képzett munkaereje, alacsony bérei, valamint az állam minimális beleszólása miatt az üzleti ügyekbe. Azonban lévén, hogy egy kicsi nyitott gazdaság, Írország rendkívül védtelen más országok cselekvéseivel szemben. Azon felül, hogy rajta kívül álló tényezőktől függ (brexit, USA kereskedelmi és adózási politika, kínai gazdasági teljesítmény, COVID-19), az ír növekedési modell elvesztheti a külföldi vállalatok bevonzásával járó versenyképességi előnyei nagy részét, ha a kormány a szociális szolgáltatások kifizetése érdekében úgy dönt, hogy még nagyobb pénzügyi nyomást gyakorol. A legnagyobb hatása ennek az állami nyugdíj költségvetésre lesz, a Társadalombiztosítási Alap előrejelzése szerint az elkövetkezendő 50 évre levetítve egy 335 milliárd eurós deficitet fog felhalmozni. Az egészségügyi költekezés—amely már így is meghaladja az OECD átlagot—előreláthatólag a GDP 1%-al fog növekedni a 2070-ig terjedő időszakban, mely sokkal gyorsabb arányú növekedés az EU átlagnál.113 Az elkövetkezendő években a közkórházi szolgáltatásokra való kereslet szintén növekedni fog, 37%-al bezárólag a bennfekvések esetében, valamint a háziorvosi látogatásokra való kereslet maximum 27%-al fog növekedni, mely egy az elöregedő társadalom miatti megnövekedett kereslet példája.114 Roppant nehéz feladat a demográfiai változások miatti problémáknak a kezelése, valamint a források és szolgáltatások átirányítása. A brexitet körülölelő bizonytalanságok azonban a kis ír államra nézve még jobban ki fogják ezt a problémát domborítani. AZ ÍR KÖZTÁRSASÁG NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI MUTATÓJA Népesség (2020) – 4,922,928115 Termelékenységi arányszám (2020) – 1,82 gyermek/nő116 Népességnövekedés (2020) – 1,13%117 Egy főre jutó nemzeti össztermék (2018) – 78,764 USD118 Várható élettartam (2019) – 82.35 év119

Central Statistics Office: System of Health Accounts. CSO Report. 2019. június 20. <https://www.cso.ie/en/ releasesandpublications/er/sha/systemofhealthaccounts2017/ > Hozzáférés: 2020. március 20.

113

Government of Ireland Department of the Taoiseach: National Risk Assessment 2019. Overview of Strategic Risks. Government of Ireland. 2019. július. <https://assets.gov.ie/24144/fff14682a27943fbbdce8922124b5e05.pdf > Hozzáférés: 2020. március 20.

114

Worldometer: Ireland Population (Live). Worldometer. 2020. március. <https://www.worldometers.info/ world-population/ireland-population/ > Hozzáférés: 2020. március 20.

115

Macrotrends: Ireland Fertility Rate 1950-2020. Macrotrends. 2020. március. <https://www.macrotrends.net/ countries/IRL/ireland/fertility-rate > Hozzáférés: 2020. március 24.

116

Macrotrends: Ireland Population Growth Rate 1950-2020. Macrotrends. <https://www.macrotrends.net/ countries/IRL/ireland/population-growth-rate > Hozzáférés: 2020. március 24.

117

Trading Economics: Ireland GDP per capita1970-2018. Trading Economics. <https://tradingeconomics.com/ ireland/gdp-per-capita > 2020. március 23.

118

Macrotrends: Ireland Life Expectancy 1950-2020. Macrotrends. <https://www.macrotrends.net/countries/ IRL/ireland/life-expectancy > 2020. március 24.

119

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

BELGIUM – EGY OLVASZTÓTÉGELY DEMOGRÁFIÁJA HERÉDI ELINA

Belgium államformája szövetségi alkotmányos monarchia – és ezt semmi nem fejezi ki jobban, mint a „Csak egy igazi belga létezik - a király” mondás, amely jól illusztrálja a belga társadalom fragmentált jellegét. Belgium népességét különféle módokon fel lehet osztani: a jelentősen eltérő társadalmi és gazdasági státuszú régiókra (Flandria, Vallónia, Brüsszel - Fővárosi régió), nyelvek alapján (holland, francia és német) vagy közösségek szerint (holland nyelvű flamandok, francia nyelvű vallonok, német nyelvű vallonok, kétnyelvű Brüsszel). Noha a politikai vonalak látszólag már rég nem kizárólag a különböző közösségek érdekei mentén oszlanak meg, a belga kormányzati rendszer továbbra is komplex hat parlamentjével és régiónként különálló jogi hatáskörökkel – az oktatás, egészségügy, gazdasági- és kereskedelempolitika regionális hatáskörbe tartozik. Ezért tévedés lenne Belgium lakosságát homogén egészként vizsgálni. 2019-es adatok szerint az ország népessége a következőképpen oszlik meg a régiók között:120 népesség

megoszlás

Flandria

6 589 069

57.64%

Vallónia

3 633 795

31.79%

Brüsszel-főváros

1 208 542

10.57%

Összesen

11 431 406

100%

STABIL NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS BEVÁNDORLÁS KÖVETKEZTÉBEN Belgium 2019-ben 11 431 406 lakost számolt, és ezzel Európa egyik legfejlettebb és legurbanizáltabb országa, viszonylag magas a népsűrűséggel. A kelet-európai tendenciákkal ellentétben Belgium népessége az elmúlt 20 évben folyamatosan növekedett. 2001 és 2019 között az ország népessége 11,5%-al nőtt, mely 0.5% körüli átlagos éves növekedési ütemet jelent. A népességnövekedés üteme a szíriai háború kezdetével enyhén megemelkedett 2011től121. Habár természetes népességnövekedés is megfigyelhető, ez valójában elhanyagolható,

Population – Annual change. Brussels Institute for Statistics and Analysis. <http://ibsa.brussels/themes/ population/population#.XpVA5oj7RPY > Hozzáférés: 2020. április 4.

120

Olivier Rozencwajg: Arrivées, départs, origines: Myria dévoile de nouveaux chiffres de la migration en Belgique. RTBF. 2019. július 10. <https://www.rtbf.be/info/belgique/detail_arrivees-departs-origines-la-realitedes-chiffres-de-la-migration-en-belgique?id=10267493 > Hozzáférés: 2020. április 4.

121

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

mivel a növekedés 90%-át külföldi bevándorlás magyarázza.122 Hasonlóan a legtöbb európai országhoz, a népesség elöregedésének folyamata figyelhető meg. A 2019-es adatok alapján az egy nőre átlagosan eső gyermek száma 1.66 volt, és bár a termékenységi ráta kilátásai egy lassú emelkedés prognózisával pozitívnak tűnnek, továbbra sem várható, hogy a termékenység elérje a természetes pótláshoz szükséges szintet. Jóllehet, a népesség természetes mérlege pozitív, ez az ország népességének állandó növekedését épphogy csak hozzájárul. A bevándorlás, és így a népesség növekedése egyenlőtlenül oszlik meg az ország régiói között. Az elmúlt tíz évben a vallon népesség 4,5% -os növekedést mutatott, hasonlóan Flandria 6,1% -hoz, de ez kevesebb, mint a 6.3%-os átlagos belga növekedés azonos időszakban. Az országos átlagot torzítja a Brüsszel fővárosi régióban megfigyelt 13,1% -os növekedés.123 A főváros népszerűsége nyilvánvaló, és a külső bevándorlás mellett a vallon és a flamand mutatók közötti különbség magyarázható az ország gazdagabb része felé irányuló belföldi migráció jelenlétével is.

A BEVÁNDORLÁS VÁLTOZÓ ARCA Belgium körülbelül 2 millió más állampolgársággal született személynek ad otthont, ami azt jelenti, hogy az ország lakosságának egyötöde a határokon kívülről származik, és ezen bevándorlásnak körülbelül a fele tudható be az Európai Unión belüli mobilitásnak.124 Az európai mobilitás jelentése alapjaiban alakult át a Római Szerződés megkötésével. Míg a bevándorlás korábban egy állandó jellegű letelepedést jelentett, az új szabadságjogokkal Belgium az elsők között tapasztalhatta meg az európai országok közül a kihelyezett munkavállalók ideiglenes mobilitását, mely munkavállalók közül sokan belga állampolgárságot nyertek azóta.125 A belga paradoxon – a kivételesen magas kivándorlási arány egy magas jövedelmű gazdaságból – jelenség, amely valójában a kihelyezett munkavállalók mobilitási könnyedségével magyarázható126. Brüsszel az Európai Unió de facto fővárosa, és körülbelül 50 000 európai köztisztviselő és több ezer lobbista dolgozik, lakik családjával a városban, amelynek eredményeként az emberek nagyon magas be- és kiáramlása jellemző minden évben. Egyrészről - amellett, hogy az európai döntéshozatal középpontjában áll – Brüsszel Európa legnagyobb fővárosaihoz is kis földrajzi közelségben található. Másrészt, a többnyelvű ország olyan szomszédokkal rendelkezik, amelyek ugyanazokat a nyelveket beszélik, szintén hozzájárulva a munkavállalók mobilitásához. A nyelvtudás,

Mouvement de la population. STATBEL. <https://statbel.fgov.be/fr/themes/population/mouvement-de-lapopulation#panel-11 > Hozzáférés: 2020. április 4.

122

Marc Debuisson: Taux d’accroissement de la population. L’Institut wallon de l’évaluation. 2019. március 1. <https://www.iweps.be/indicateur-statistique/taux-daccroissement-de-la-population > Hozzáférés: 2020. április 4. 123

Statistiques sur la migration et la population migrante. Eurostat. <https://ec.europa.eu/eurostat/statisticsexplained/index.php/Migration_and_migrant_population_statistics/fr#Acquisitions_de_nationalit.C3.A9:_les_. C3.89tats_membres_de_l.E2.80.99Union_ont_accord.C3.A9_la_nationalit.C3.A9_.C3.A0_825.C2.A0000. C2.A0personnes_en.C2.A02017 > Hozzáférés: 2020. április 4.

124

125 Immigré, étranger, Belge d’origine étrangère: de qui parle-t-on? Myria. 2015/December <https://www.myria.be/files/Myriatics2__layout.pdf > Hozzáférés: 2020. március 25.

La migration en chiffres et en droits. Myria. 2019. <https://www.myria.be/files/Myria_RAMIG-FR_2019-ASgecomprimeerd.pdf > Hozzáférés: 2020. március 25.

126

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

valamint a születési és a befogadó ország közelsége jelentős ösztönző tényezők az európai polgárok mobilitásában. Az európai küldő országokból érkező bevándorlás továbbra is a lista tetején található Belgium mindhárom régiójában, annak ellenére, hogy az elmúlt 20 évben jelentős változások történtek a bevándorlók profiljában. A hollandok továbbra is vezetnek Flandriába irányuló migrációban, és a franciák átvették a vezetést az olaszoktól Belgium egészét nézve. Ugyanakkor az új tagállamokból (különösen Lengyelországból, Bulgáriából és Romániából) érkező bevándorlók száma és aránya jelentősen nőtt az Európai Unió 2004-es és 2007-es bővítése óta.127 Tízszeresére növekedett továbbá a britek belga állampolgárság iránti kérelme a 2016-os brexit-népszavazás óta.128 Megváltozott a harmadik országokból érkező nemzetközi bevándorlók csoportjának összetétele is, e bevándorlók száma az összes migráns felét teszi ki. Míg évtizedeken keresztül a harmadik országokból érkező bevándorlást Belgium gyarmati múltja határozta meg, az utóbbi 10 évben megváltoztak a statisztikák. A Kongói Demokratikus Köztársaságból és a Marokkóból érkező francia nyelvű bevándorlók dominanciáját az afgánok és a szíriek beáramlása átalakította. A harmadik országokból érkező bevándorlók összetételében bekövetkező változás egyrészt a migrációs válság kitörésének, másrészt az új belga állampolgársági törvény 2013-ban történő implementációjának köszönhető. Az új törvény a honosítás megszerzését a nemzeti integráció bizonyos feltételeihez kötötte, így jelentősen nehezebbé téve a belga állampolgárság megszerzését, és ezáltal valamelyest csökkentve az ország vonzerejét a Magreb térségből érkezők számára.129 Noha a virágzó népességű Belgium a harmonikus együttélés európai szimbólumának tűnhet, az országnak jelentős kihívásokkal kell szembenéznie az elkövetkező évtizedekben. Belgium régiói néha inkább a velük szomszédos országokkal tűnnek összefonódni, mintsem egységesek a sokféleségükben. A flamand és a vallon lakosság nemcsak az általuk használt nyelvben, hanem politikai szinten is megosztott. Az elmúlt évtizedben a flamand politika a konzervatív és populista szélsőjobboldali pártokat részesítette előnyben a regionális választásokon, míg Vallóniában gyakran szocialista és progresszív pártok nyernek. Ez egy nagyrészt gazdasági megfontolások által vezérelt megosztottság, de egyben jól tükrözi a szövetségi országon belüli eltérő véleményeket a bevándorlás kérdésében is. A jövőben Belgiumnak anélkül kell megoldást találnia a népesség elöregedésének problémájára, hogy tovább töredezne társadalma.

127 Population - Movement of the population. Brussels Institute for Statistics and Analysis. 2020. március. <http://statistics.brussels/themes/population?set_language=en#.XpVRMIj7RPY > Hozzáférés: 2020. április 4.

Changements de nationalité. STATBEL. 2020. március. <https://statbel.fgov.be/fr/themes/population/ changements-de-nationalite#figures > Hozzáférés: 2020. március 25.

128

New Belgian Nationality Law approved. European Migration Network. 2012. október 25. <https:// emnbelgium.be/news/new-belgian-nationality-law-approved > Hozzáférés: 2020. április 4.

129

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

BELGIUM NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI MUTATÓJA Népesség (2019) – 11,431,406130 Termékenységi arányszám (2018) – 1.61 gyermek/nő131 Népességnövekedés (2019) – 0,49%132 Egy főre jutó nemzeti össztermék (2019) – 53,675 USD133 Várható élettartam (2019) – 81.5 év134

AZ IBÉRIAI-FÉLSZIGET ŐSZBE CSAVARODIK, ÁM KAPUIT SZÉLESRE TÁRJA PÁL ZSOMBOR SZABOLCS

Spanyolország és Portugália számos más gazdag – vagy ahogy gyakorta, ám mind inkább félrevezető módon hívni szokták őket: fejlett – országhoz hasonlóan egyre jobban szembe találja magát a társadalma elöregedéséből fakadó gondokkal. Ez a probléma minden kétséget kizáróan rá fogja nyomni a bélyegét a két állam társadalomfejlődésének következő éveire is. Az eléjük tornyosuló nehézségeket nem lehet a hasonló jegyeket mutató globális folyamatoktól izoláltan szemlélni, így mindenképp érdemes és tanulságos egy pillantást vetni rájuk, illetve következményeikre, valamint a megoldásuk irányában tett lépésekre. A legtöbb mutató alapján Portugália és Spanyolország demográfiai helyzete nem tűnik különösebben kedvezőnek. Az Eurostat adatai szerint termékenységi arányszámuk alapján mindketten az Európai országok sereghajtói közé tartoznak: 2018-ban Spanyolországban ez a szám 1,25 volt, Portugáliában pedig 1,41.135 Helyezésük szélesebb nemzetközi összehasonlításban sem sokkal előkelőbb, hiszen a Világbank statisztikái szerint 2016-ban az ezer főre jutó születések száma Portugáliában nyolc volt, ez pedig azt jelenti, hogy az OECDtagországokat vizsgálva a közismerten alacsony születési számairól híres Olaszországgal és Japánnal került egy csoportba. A spanyolok csupán egy kicsit állnak jobban náluk,

Perspectives de la population. STATBEL. <https://statbel.fgov.be/fr/themes/population/perspectives-de-lapopulation#panel-12 > Hozzáférés: 2020. március 25.

130

Naissances et fécondité. STATBEL. 2020. március. <https://statbel.fgov.be/fr/themes/population/ naissances-et-fecondite#figures> Hozzáférés: 2020. március 25.

131

Mouvement de la population. STATBEL. <https://statbel.fgov.be/fr/themes/population/mouvement-de-lapopulation > Hozzáférés: 2020. március 25.

132

Selected indicators for Belgium. OECD. 2020. március. <https://data.oecd.org/belgium.htm > Hozzáférés: 2020. március 25.

133

Better life index Belgium. OECD. 2020. március. <http://www.oecdbetterlifeindex.org/countries/belgium/ > Hozzáférés: 2020. március 25.

134

Fertility rates by age. Eurostat. Utolsó frissítés: 2020. február 24. <https://appsso.eurostat.ec.europa.eu/ nui/submitViewTableAction.do > Hozzáférés: 2020. március 24.

135

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

mivel az ő esetükben ez a szám kilenc.136 Néhány előrejelzés ugyan azt vetíti előre, hogy ez az érték az évszázad vége felé némi emelkedést mutat majd, de még ebben az esetben is alatta marad a népesség egyszerű reprodukciójához szükséges 2,1-es termékenységi arányszámnak, mivel Spanyolországban 1,88, Portugáliában pedig csupán 1,59 lesz.137 Az alacsony termékenységi arányszám részben a 2007–2008-as gazdasági világválságnak tudható be, ugyanis ettől kezdve a fiatalabb generáció tagjai, különösen a fiatal nők úgy érzékelték, társadalmi-gazdasági kilátásaik megromlottak, és ezért a gyermekvállalás elhalasztása mellett döntöttek.138 A problémának természetesen a fiatal nemzedék tagjait sújtó magas munkanélküliség is a része: 2011-ben például a tizenöt és harminckilenc év közötti korosztály munkanélküliségi mutatói rekordmagas, 25%-os értéken álltak Spanyolországban, és Portugáliában is megközelítették a 15%-ot. Ez a mutató ráadásul még 2019-ben sem csökkent 17%, illetve 9% alá.139 Ugyanakkor – a fentiektől nem függetlenül – a problémának a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett való munkavégzés140 és a gyermekek szülői fészekből való mind későbbi kirepülése is fontos komponensét képezi.141 Az alacsony születésszám a félsziget női munkavállalóinak egyre magasabb fokú munkaerőpiaci integrációjával is kapcsolatba hozható, főleg, mivel emellett sok helyütt továbbra is elvárásként nehezedik rájuk, hogy egyedül lássák el a háztartás körüli „hagyományos” női feladatokat.142 Ráadásul a magasan képzett nők növekvő száma és az előttük nyíló karrierlehetőségek szintén a gyermekvállalás későbbre halasztásához vezetnek.143 Mindez a statisztikai adatokból is jól kiolvasható, hiszen az első gyereküket

Birth rate, crude (per 1,000 people) – OECD members. The World Bank. <https://data.worldbank.org/ indicator/SP.DYN.CBRT.IN?end=2016&locations=OE&most_recent_value_desc=false&start=1970&year_high_ desc=true > Hozzáférés: 2020. március 24.

136

The 2018 Ageing Report. Underlying Assumptions & Projection Methodologies. European Commission, Institutional paper 065. 2017/november. 192, 205.

137

Yolanda González-Rábago – Unai Martín – Amalia Bacigalupe: Crisis y fecundidad en España: ¿Cómo afectan la situación socioeconómica y las políticas de apoyo a la familia? OPIK-Working papers/Lan koadernoak. 2017/2.; Susana Atalia – Vanessa Cunha: O impacto da crise nos nascimentos em Portugal: uma perspetiva terriotorial. In: João Ferrão – Ana Delicado (szerk.): Portugal Social em Mudança – Retratos municipais. Instituto de Ciências Sociais da Universidade de Lisboa, Lisszabon, 2017. 33–41. 138

139 Unemployment rates by sex, age and educational attainment level (%). Eurostat. Utolsó frissítés: 2020. március 24. <http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/submitViewTableAction.do > Hozzáférés: 2020. március 25.

Demógrafo sobre los datos del INE: “La gente tiene hijos si su empleo no es precario, no por la macroeconomía.” Europa Press. 2019. június 19. <https://www.europapress.es/sociedad/noticia-demografodatos-ine-gente-tiene-hijos-si-empleo-no-precario-no-macroeconomia-20190619194003.html > Hozzáférés: 2020. március 24.; Francisco Javier Moreno-Fuentes – Pau Mari-Klose: The Mediterranean Welfare Regime and the Economic Crisis. Routledge, London – New York, 2016. Kindle e-könyv. 140

Az Eurostt adatai szerint Spanyolországban a fiatalok átlagosan huszonkilenc éves koruk körül költöznek el a szüleiktől, Portugáliában pedig 28,9 éves korukban. When they are ready to leave the nest? Eurostat. 2017. május 3. <https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/EDN-20170503-1?inheritRedirec t=true&redirect=%2Feurostat%2F > Hozzáférés: 2020. március 25. 141

Manuel Villaverde Cabral: A bomba demográfica. Observador. 2020. január 18. <https://observador.pt/ opiniao/a-bomba-demografica/ > Hozzáférés: 2020. március 24.

142

Nuria Legazpe: Mujer, trabajo y familia en España. El trimestre económico. 2015/október–december. 873–896.

143

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

vállaló nők átlagéletkora mindkét országban az európai uniós átlagot jelentő 28,7 év felett van: Portugáliában 29,6, Spanyolországban pedig 30,9 év.144 A két ország helyzete azonban nem csupán a termékenységi arányszámok miatt mutat igencsak kedvezőtlen képet; a csökkenő születésszámmal párhuzamosan az ibériai-félszigeti államoknak társadalmuk elöregedésével is szembe kell nézniük. A nagyjából tízmillió főt számláló Portugáliában jelenleg 2,1 millió időskorú található, az előrejelzések szerint pedig ez a szám 2080-ig a 2,8 milliót is elérheti.145 A spanyol számok némileg hasonló képet mutatnak: jelenleg az ország lakosságának 17%-a idősebb hatvanöt évnél, 2050-re pedig a számítások szerint ez az arány akár 30%-ig is emelkedhet.146 A növekedés üteme magasabb az európai átlagnál,147 ráadásul Spanyolország – az európai országok közül egyedüliként – ott van azon tíz állam között is, amelyek 2050-ig mindenki másnál nagyobb gyarapodást tudhatnak majd magukénak az öregeknek a társadalom többi csoportjához viszonyított arányában.148 A gyors ütemű öregedés azonban egy pozitívnak tekinthető jelenség folyománya is, ugyanis a két vizsgált ország társadalmában az emberek várható élettartama folyamatosan nő. Egy 2019-es ENSZ-jelentés szerint Spanyolország a maga 83,4 éves várható élettartamával a világ összes országa közül az ötödik, az EU-n belül pedig a második legjobb helyezést tudhatja magáénak, Portugália ugyanakkor az ottani 81,9 évvel a világon a huszonegyedik, az Unión belül pedig a tizedik a rangsorban.149 Az Institute for Health Metrics and Evaluation tanulmánya szerint pedig 2040-re Spanyolország az akkori, várhatóan 85,8 éves átlagos élettartamával megszerzi a világelsőséget, míg Portugália az ettől csak kicsivel elmaradó, 84,5 éves értékével egészen az ötödik helyig jön majd fel.150 A két vizsgált ország népességének – különösképpen a még munkaképes és termékeny korú polgáraik számának – csökkenéséhez az előzőek mellett a kivándorlás is hozzájárul. A fiatalabb generációk tagjainak távozása ugyancsak kapcsolatban hozható a 2010-es évek elejét jellemző gazdasági zavarokkal. Portugáliában a kivándorlás hosszú múltra tekint vissza, és bár úgy tűnt, ez a hagyomány az 1974-es forradalom után megszakadt, valójában soha nem állt le teljesen, a 21. század elején – és főleg 2010 után – pedig új

Women are having their first child at an older age. Eurostat. 2019. március 18. <https://ec.europa.eu/ eurostat/web/products-eurostat-news/-/DDN-20190318-1 > Hozzáférés: 2020. március 24.

144

145 Mantém-se o agravamento do envelhecimento demográfico, em Portugal, que só tendrá a estabilizar daqui a cerca de 40 anos. Instituto Nacional de Estatística, Destaque. Informação à comunicação social. 2017. március 26. <https://www.ine.pt/ngt_server/attachfileu.jsp?look_parentBoui=289240867&att_ display=n&att_download=y > Hozzáférés: 2020. március 24.

José Luis Fernández – Clara Parapar – Miriam Ruíz: El envejecimiento de la población. Lychnos. 2010/ szeptember. 6.

146

Fernández–Parapar–Ruíz, 7.

147

World Population Ageing 2019. Highlights. United Nations, New York, 2019. 7.

148

Pedro Conceição [et al.]: Human Development Report 2019. Beyond income, beyond averages, beyond today: Inequalities in human development in the 21st century. United Nations Development Programme, New York, 2019. 300–303. 149

How healthy will be in 2040? Institute for Health Metrics and Evaluation. 2018. október 16. <http://www. healthdata.org/news-release/how-healthy-will-we-be-2040 > Hozzáférés: 2020. március 26.

150

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

lendületet vett.151 Az új kivándorlási hullám 2010 és 2013 között érte el a tetőpontját, majd a következő évtől kezdve az egy évre eső távozások száma rendre az ország lakosságának 1%-át tette ki.152 Összességében elmondható, hogy 2004 óta Portugáliából több ember távozik, mint amennyi az országba érkezik,153 emiatt pedig egyetlen olyan uniós állam sincs, amelyikben hasonlóan magas lenne a kivándorltak helyi lakossághoz viszonyított aránya.154 A szintén hosszú ideje inkább kibocsátó országnak számító Spanyolország az évszázad első évtizedében viszont – a demokratikus átmenet óta eltelt időszak során először – nettó fogadó országgá tudott válni.155 A gazdasági válság után, 2013-ban ugyanakkor az országból távozók száma szintén rekordmagasságba emelkedett, mivel ekkor közel 270 000 fő hagyta el az országot. Ezután viszont a kivándorlás mértéke csökkenni kezdett, és 2015-től a spanyol nettó migrációs arányszám újra pozitív értéket vet fel.156 A fent leírtak egyik legközvetlenebb folyománya, hogy a munkavállalási korú népesség mindkét országban folyamatosan csökken, ez a trend pedig a jövőben is folytatódni fog. Az előrejelzések szerint 2070-re Portugália lakossága a mai 10,2 millióról 7,9 millióra zsugorodik, munkavállalási korú népessége pedig csupán az egész népesség 37%-át fogja kitenni, miközben a hatvanöt évnél idősebb korosztályba tartozók aránya a már említett módon a mostani 22%-ról 36%-ra emelkedik.157 Ennek eredményeként igen magas lesz az eltartottsági ráta, és ez a feltételezések szerint már 2027-től kezdve rendkívül komoly költségvetési hiányokhoz fog vezetni.158 Az előrejelzések szerint az időskorú népesség korábban említett arányai mellett Spanyolországban 2064-re az eltartottsági ráta a jelenlegi 59,2%-ról 95,6%-ra emelkedik,159 a nyugdíjak pedig 2048-ra az ország GDP-jének 13,4%-át teszik majd ki.160 Ez a helyzet nagymértékben rontani fog mindkét ország várható gazdasági kilátásain, szociális és nyugdíjrendszerükre pedig jelentős terhet ró, főleg mivel a helyettesítési ráta esetükben jóval az OECD-átlag alatt található,161 nyugdíjrendszerük pedig – legalábbis jelenleg – kizárólag állami pilléren nyugszik.

Rui Pena Pires: Portuguese Emigration Today. In: Cláudia Pereira – Joana Azevedo: New and Old Routes of Portuguese Emigration. Uncertain Futures at the Periphery of Europe. Springer, Cham, 2019. 29–48.

151

Pires, 34.

152

Inês Vidigal – Carlota Moura Veiga: Portuguese Emigration Factbook 2019. Observatório da Emigração, CIES, ISCTE–Instituto Universitário de Lisboa, Lisszabon, 2020. 9.

153

Vidigal–Veiga, 9.

154

María Almena: Diez años de emigración española. Política Exterior. 2019/január–február.

155

Población en España hoy: inmigrantes, emigrantes y otros datos sobre los habitantes de España. EpData. Utolsó frissítés: 2020. január 8. <https://www.epdata.es/datos/poblacion-espana-hoy-inmigrantes-emigrantesotros-datos-habitantes-espana/1/espana/106 > Hozzáférés: 2020. március 26.

156

Amílcar Moreira (szerk.): Sustentabilidade do sistema de pensões português. Fundação Francisco Manuel dos Santos, Lisszabon, 2019. 53.

157

Moreira, 105–107.

158

Proyección de la Población de España 2014–2064. Instituto Nacional de Estadística, Notas de Prensa. 2018. október 28. <https://www.ine.es/prensa/np870.pdf > 8. 159

Opinión sobre la sostenibilidad del sistema de seguridad social. Autoridad Independiente de Responsabilidad Fiscal, Opinión 1/19. <https://www.airef.es/wp-content/uploads/2019/01/opinionpensiones/190109_Opinion_SS.pdf > Hozzáférés: 2020. március 27. 6.

160

Pensions at a Glance. OECD and G20 Indicators. OECD Publishing, Párizs, 2019. 31.

161

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

A társadalom gyorsuló ütemű elöregedésének másik következménye, hogy mindkét országban egyre jobban elnéptelenednek bizonyos régiók. Spanyolországban ez a probléma leginkább az ország északnyugati területeit fenyegeti. Itt egyes községek akár lakosságuk 10-16%-át is elveszhetik, ez pedig különösen azért jelent gondot, mivel ezeken a településeken jelenleg a helyi GDP 15-21%-a közvetett vagy közvetlen módon a nyugdíjakból származik.162 Portugáliát hasonló gondok gyötrik, mivel belső területeinek lakossága egyre inkább eltűnőben van.163 A két ország nehéz demográfiai helyzetére az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséhez hasonló rövid távú, átmeneti eredményekkel járó lépéseken túl a bevándorlás elősegítése, illetve az egykori kivándorlók hazatelepülésének ösztönzése jelenti a legkézenfekvőbb megoldást. A Portugáliát jelenleg irányító Szocialista Pártnak pontosan ez is a célja, ráadásul az üzleti világ vezetői ugyancsak ezt kérik tőle, abban pedig a jobboldali Szociáldemokrata Párt is egyetért vele, hogy az országnak szüksége van valamiféle ellenőrzött bevándorlásra.164 A bevándorlás kérdése Spanyolországban sem tartozik a különösebben megosztó témák közé – csupán a jobboldali Vox viszonyul némileg szigorúbban hozzá –, és a pártok többsége elismeri, a spanyol gazdaság számára elengedhetetlen, hogy legális és szabályozott keretek között zajló migráció révén jusson további munkaerőhöz.165 A számottevőbb demográfiai eredetű zavarokat a két ország már ma is csupán a bevándorlásnak köszönhetően tudja elkerülni. Portugália esetében ráadásul az országban letelepedő külföldiek fiatalabbak, képzettebbek és aktívabbak, mint a helyi lakosság,166 míg Spanyolországban ha nem is annyira képzettek, de mindenképp a munkavállalási korú népesség jelentős szeletét adják,167 és várhatóan fontos szerepük lesz a társadalombiztosítási rendszer fenntartásában.168 Bár a bevándorló munkaerő túlnyomó része az Európai Unió területéről, illetve a két országhoz különböző kulturális szálakkal kötődő államokból,

Javier G. Jorrín [et. al]: El noroeste de España se enfrenta a su condena final: la tercera gran despoblación. El Confidencial. 2019. december 16. <https://www.elconfidencial.com/economia/2019-12-15/tercera-despoblacion-noroeste-espana-condena-definitiva-774_2377340/ > Hozzáférés: 2020. március 26.

162

Onde e como se vive em Portugal. Instituto Nacional de Estatística, Destaque. Informação à comunicação social. 2013. június 25. <https://www.ine.pt/xportal/xmain?xpid=INE&xpgid=ine_destaques&DESTAQUESdest_ boui=157042886&DESTAQUESmodo=2&xlang=pt > Hozzáférés: 2020. március 26. 163

Rio quer “estratégia para a imigração” mas recusa “portas escancaradas.” Sábado. 2019. szeptember 25. <https://www.sabado.pt/portugal/politica/detalhe/rio-quer-estrategia-para-a-imigracao-mas-recusa-portasescancaradas > Hozzáférés: 2019. március 26. 164

Adrián Francisco Varela: Qué medidas proponen exactamente sobre inmigración PSOE, PP, Ciudadanos, Podemos, Vox y Más País. Business Insider. 2019. április 18. <https://www.businessinsider.es/inmigracionproponen-pp-psoe-podemos-ciudadanos-vox-404701 > Hozzáférés: 2020. március 27.; ¿Son tan distintos PSOE y Vox con la inmigración? La respuesta es no. ESdiario. 2019. május 26. <https://www.esdiario. com/371175303/Son-tan-distintos-PSOE-y-Vox-con-la-inmigracion-La-respuesta-es-no.html > Hozzáférés: 2020. március 27.; Escrivá cree que España necesita “a millones y millones de inmigrantes” para evitar la “japonización” de su economía. 20 minutos. 2020. január 16. <https://www.20minutos.es/noticia/4119198/0/ escriva-cree-que-espana-necesita-a-millones-y-millones-de-inmigrantes-para-evitar-la-japonizacion-de-sueconomia/ > Hozzáférés: 2020. március 27. 165

Boletim Económico, Outubro 2019. Banco de Portugal, Lisszabon, 2019. 50–53.

166

Carmen González Enríquez: Inmigración en España: una nueva fase de llegadas. Real Instituto Elcano ARI 28/2019. 2019. március 5. 2, 6–7. 167

Opinión sobre la sostenibilidad del sistema de seguridad social, 33–34.

168

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

mindenekelőtt Latin-Amerikából169 származik, a portugál kormány például a közel-keleti menedékkérőket is szívesen látja, és igyekszik őket munkaerőpiacába integrálni.170 Mindenképp van értelme tehát annak, ha a félsziget államai szélesre tárják kapuikat az oda beköltözni kívánók előtt, hiszen társadalmuk és gazdaságuk ennek híján okvetlenül megroppanna – az ugyanis már egyikük esetében sem járható alternatíva, ha kizárólag a helyi lakosok gyerekvállalását próbálják ösztönözni.

PORTUGÁLIA NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI MUTATÓJA Népesség (2018) – 10,281,762171 Termékenységi arányszám (2017) – 1.4 gyermek/nő172 Népességnövekedés (2019) – −0,2%173 Egy főre jutó nemzeti össztermék (2018) – 23,409 USD174 Várható élettartam (2017) – 81 év175

SPANYOLORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI MUTATÓJA Népesség (2018) – 46,723,750Népesség (2018) – 46,723,750176 Termékenységi arányszám (2017) – 1.3 gyermek/nő177 Népességnövekedés (2018) – −0,3%178 Egy főre jutó nemzeti össztermék (2018) – 30,370 USD179 Várható élettartam (2017) – 83 év180 Boletim Económico, 50., Cifras de Población (CP) a 1 de julio de 2019. Estadística de Migraciones (EM). Primer semestre de 2019. Instituto Nacional de Estadíctica, Notas de Prensa. 2020. január 8. <https://www.ine. es/prensa/cp_j2019_p.pdf > 3.

169

170 Quase metade dos sírios em Portugal com emprego ou em formação profissional. Público. 2017. december 6. <https://www.publico.pt/2017/12/06/sociedade/noticia/quase-metade-dos-sirios-emportugal-com-emprego-ou-em-formacao-profissional-1795174 > Hozzáférés: 2020. március 27.

Population, total – Portugal. The World Bank. <https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP. TOTL?locations=PT > Hozzáférés: 2020. március 27. 171

Fertility rate, total (births per woman) – Portugal. The World Bank. <https://data.worldbank.org/indicator/ SP.DYN.TFRT.IN?locations=PT > Hozzáférés: 2020. március 27.

172

Population growth (annual %) – Portugal. The World Bank. <https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP. GROW?locations=PT > Hozzáférés: 2020. március 27.

173

GDP per capita (current US$) – Portugal. The World Bank. <https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP. PCAP.CD?locations=PT > Hozzáférés: 2020. március 27.

174

Life expectancy at birth, total (years) – Portugal. The World Bank. <https://data.worldbank.org/indicator/ SP.DYN.LE00.IN?locations=PT > Hozzáférés: 2020. március 27.

175

Population, total – Spain. The World Bank. <https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP. TOTL?locations=ES > Hozzáférés: 2020. március 27. 176

Fertility rate, total (births per woman) – Spain. The World Bank. <https://data.worldbank.org/indicator/ SP.DYN.TFRT.IN?locations=ES > Hozzáférés: 2020. március 27.

177

Population growth (annual %) – Spain. The World Bank. <https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP. GROW?locations=ES > Hozzáférés: 2020. március 27.

178

GDP per capita (current US$) – Spain. The World Bank. <https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP. CD?locations=ES > Hozzáférés: 2020. március 27.

179

Life expectancy at birth, total (years) – Spain. The World Bank. <https://data.worldbank.org/indicator/SP. DYN.LE00.IN?locations=ES > Hozzáférés: 2020. március 27.

180

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

A KÖZELMÚLT DEMOGRÁFIAI TRENDJEI MAGYARORSZÁGON STEPPER PÉTER

NÉPESEDÉSI ADATOK Magyarország lakossága 2019 január 1-jén 9772756 fő volt. Az ezt megelőző évben 9797561, ami egy 0,01%-os csökkenést jelent.181 A lakosságszám fogyásnak az oka természetes egyensúlyban keresendő, vagyis a halálozások és szültések számának eltérésében. 2018 során mindösszesen 89807 gyermek született Magyarországon, alig kicsivel több, mint 2013-ban, de valamelyest kevesebben, mint 2015-2017 között. Magyarországon a termékenységi arányszám 1.49, habár ez az érték lassan, de növekszik 2013 óta.182 Az Európai Unión belüli összehasonlítást nézve Magyarország nem sokkal az uniós átlag alatt van, ami a 2018-as termékenységi arányszámot illeti. EU szinten a fertilitási ráta 1.57 (Máltán a legalacsonyabb, ahol 1.26, Franciaországban pedig a legmagasabb, ahol 1.9).183 Magyarországon a születéskor várható élettartam 72.56 év volt a férfiak és 79.19 év volt a nők esetében 2018-ban. A nemek közti ilyen jellegű eltérés nem különleges, vagy meglepő a többi uniós országban sem. A halálozási számokat nézve, Magyarországon 131.045 fő hunyt el 2018-ban. Az unióban a lakosságszám csökkenése egy jellemző trend. Ebben a kontextusban nem meglepőek a Magyar folyamatok, de a csökkenés relatíve lassú üteme ígéretesnek tűnik, főleg, ha ez a 20.000 főnyi csökkenést a korábbi 3 évben tapasztalt (2013-2016) 100.000 főnyi csökkenéssel hasonlítjuk össze.184

BEVÁNDORLÁS Az éves lakosságszám csökkenés mozgatórugója főként a halálozások magas száma az élve születésekhez képest, és nem a kivándorlásnak köszönhető. Habár, a migrációs arányszám, vagyis a bevándorlók és kivándorlók aránya is alakítja ezt a mutatót, mivel nagyszámú magyar vendégmunkás dolgozik a briteknél, németeknél, hollandoknál, miközben a kormányzat bevándorlás-ellenes politikát folytat. A külföldiek számát nézve a KSH adatbázisa szerint 180000 személy tartózkodik Magyarországon életvitelszerűen, amiből 100000 fő uniós állampolgár, 50000 ázsiai bevándorló, míg a többiek a világ mindenféle tájáról érkeztek az országba.185 Az uniós országokból érkező bevándorlók éves száma 2013 és 2018 között stagnált, míg

Népesség, népmozgalom 1941 -. Központi Statisztikai Hivatal. 2019. <https://www.ksh.hu/docs/hun/ xstadat/xstadat_eves/i_wnt001c.html > Hozzáférés: 2020 április 6.

181

Ibid.

182

Fertility statistics, Eurostat. <https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Fertility_ statistics > Hozzáférés: 2020 április 6.

183

Népesség, népmozgalom 1941 -. Központi Statisztikai Hivatal. 2019. <https://www.ksh.hu/docs/hun/ xstadat/xstadat_eves/i_wnt001c.html > Hozzáférés: 2020 április 6.

184

Ibid.

185

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a nem európai származásúak létszáma folyamatosan növekedett ebben az időszakban. A további érdekes migrációhoz kötődő jelzőszáma a határontúli munkavégzés. Magyarország a nagyobb kibocsátó országok közé tartozott, 339 000 magyar állampolgár186 dolgozott valamilyen uniós országban 2017-ben. Viszont azt is hozzá kell tenni ehhez, hogy 18 500 magyar187 hazatért ugyanebben az évben. A magyar kormány igyekezett megelőzni a népességcsökkenés, ezért folyamatosan sikeres szakpolitikai kezdeményezések után kutat, hogy növekedjen a születések száma, csökkenjen a kivándorlás (főleg a fiatalok elvándorlása), de arra is találtak javaslatokat, hogy miként lehet a külföldiek bevándorlásából hasznot hajtani költségevetési szinten. Az utóbbira jó példa volt a kötvény kibocsátási program, amelynek célja az államadósság csökkentése volt, olyan módik, hogy 2013-2017 között schengeni vízumot biztosított nem-EU országok letelepedni akaró állampolgárai számára, amennyiben 250 000-300 000 euró értékben vásároltak magyar államkötvényt. A kérelmezők 81%-a kínai volt,188 akik feltehetően az unión belüli szabad mozgás szabadságának megszerzése végett igyekeztek Magyarországon letelepedési engedélyt szerezni. Az előbb kivételtől eltekintve viszont a bevándorlást nem tekintették a népességfogyás ellensúlyozni képes eszköznek, sőt a nagyszámú menedékkérelmet kifejezetten biztonsági kockázatnak tekintették. Ezért Magyarország diplomáciai offenzívát indított a régióban és Európában, hogy a menekültek problémáját a biztonságpolitikai napirenden tartsák.189 A Magyarországon születettek és külföldre vándoroltak száma 1990-ben négyszázezer fő volt, ami 2017-re hatszázezerre növekedett.190 A „Gyere haza fiatal” program volt az egyik ismert kormányzati elképzelés az agyelszívás megállítására. Majdnem négyszázan regisztráltak, és jelentkeztek a programban, amely több mint kétezer álláshelyet biztosított volna a külföldről visszatérők számára. 2016-ban egy kicsivel több, mint száz fiatal munkavállaló tért haza a program keretében. Valószínűleg az alacsony részvételi arány miatt döntött úgy a kormány, hogy egy évvel később felhagy a programmal.191 Egy másik megközelítést jelentett az a terv, hogy a pénzügyi forrásokat biztosítsanak lakáskereső fiatal családoknak otthonteremtés céljából (családi otthonteremtési kedvezmény: CSOK), aminek a keretében az állam 10 millió forint vissza nem térítendő, a bankok

Hungarians working abroad above EU average, Budapest Business Journal. 2018 május 29. <https://bbj.hu/ analysis/hungarians-working-abroad-above-eu-average-_149883 > Hozzáférés: 2020 április 6. 186

Gyermekvállalás, Infojegyzet. Országgyűlés Hivatala. 2018/12. <https://www.parlament.hu/ documents/10181/1479843/Infojegyzet_2018_12_gyermekvallalas.pdf/8ecc1529-515b-cabe-a7697f46b7e20c5e > Hozzáférés: 2020 április 6. 187

Wiedemann Tamás: 59 országból jött Magyarországra a húszezer letelepedési kötvényes. G7. 2019. január 17. <https://g7.hu/kozelet/20190116/59-orszagbol-jott-magyarorszagra-a-huszezer-letelepedesi-kotvenyes/ > Hozzáférés: 2020 április 6. 188

Stepper Péter: The Visegrad Group and the EU agenda on migration: A coalition of the unwilling? Corvinus Journal of International Affairs. 2016/1. 62-82. <http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3295/1/COJOURN_Vol1_No1_ Stepper_Peter.pdf > Hozzáférés: 2020 április 6. 189

Versenyképességi program 330 pontban. Magyar Nemzeti Bank. 2019. <https://www.mnb.hu/letoltes/ versenykepessegi-program.pdf > Hozzáférés: 2020 április 6.

190

Leállítják a Gyere haza, fiatal! programot. Origo. 2016. június 13. <https://www.origo.hu/ gazdasag/20160613-nem-hiv-haza-tobb-fiatalt-a-kormany.html > Hozzáférés: 2020 április 6.

191

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

pedig további 10 millió forint kamatmentes kölcsönt biztosítanak azoknak a családoknak, akik legalább három gyermeket vállalnak. A program indulásakor 20 millió forint több mint elegendő volt egy ingatlan megvásárlására, de a kölcsönkonstrukció puszta léte miatt folyamatosan növekedtek azóta az ingatlanárak. Néhány kutatás igyekezett mérni a CSOK demográfiai hatásait 2016 után. Úgy tűnik, hogy egyes gyermekvállalással kapcsolatos félelmek valóban a rossz lakhatási körülményekkel voltak összefüggésben, így a program növelte valamelyes a gyermekvállalási hajlandóságot, de ennek a döntésnek a meghozatalában sok egyéb tényezők is közrejátszik. A CSOK azokra nem igazán hatott, akik amúgy is terveztek családot alapítani, csak halogatták ezt, hanem inkább azokra, akik csak a távoli jövőben akartak, majd ha előtt lesz stabil lakóhelyük, megélhetésük, illetve azokra a kétgyerekes családokra, akik nem voltak benne biztosak, hogy akarnak-e harmadikat.192

ÖSSZEFOGLALÁS Az elmúlt évek folyamatait figyelembe véve azt láthatjuk, hogy a magyar népesség 136 042 fővel csökkent 2013 és 2019 között. Az egy évben született gyermekek száma 2018-ban 89 807 volt, ami 2014 óta a legalacsonyabb szám. 2019-ben a termékenységi arányszám 1.49 volt, ami egy 0,01%-os növekedést jelent, 2013-ban ez a szám 1.3% százalék volt, vagyis azóta lassú, de folyamatos növekedés tapasztalható.193 Az anyák szüléskori átlagéletkora 30 év volt 2019-ben, ami magasabb, mint valaha a magyar történelemben. 1990-ben 26 év volt ugyanez a szám.194 A születési arányszám 9.2 volt ezer főre vetítve 2018-ban, ami a legutóbbi négy évben mért legalacsonyabb szám. Ezzel ellentétben a halálozási ráta 13.4 volt ezer főre vetítve, ami viszont a 2000-es évek óta a legmagasabb. Ahogy az a bevezetőben is említettem, 131 045 fő halt meg 2018-ben. Az adott évben regisztrált 89 807 születéshez képest ez magas szám, aminek következtében 41 238 fővel csökkent a népesség 2018-ban. A születési és halálozási számok különbségeit nézve további csökkenés várható 2020-ban. A migrációnak a népességszámra gyakorolt hatásait nehéz meghatározni, de a számok azt mutatják, hogy ha van is ilyen hatása, jelenleg ennek a jelentősége elhanyagolható a természetes szaporulat arányszámaiban látható különbségek mellett.

Kapitány Balázs: Lakáshelyzet és gyermekvállalás: fontos, de nem a legfontosabb. Korfa – Népesedési hírlevél. 2016/1. <https://www.demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/korfa/article/ download/2652/2507/ > Hozzáférés: 2020 április 6.

192

Népesség, népmozgalom 1941 -. Központi Statisztikai Hivatal. 2019. <https://www.ksh.hu/docs/hun/ xstadat/xstadat_eves/i_wnt001c.html > Hozzáférés: 2020 április 6.

193

Kapitány Balázs- Spéder Zsolt: Gyermekvállalás. In: Monostori Judit - Őri Péter - Spéder Zsolt (szerk.): Demográfiai portré 2015. Budapest: KSH NKI, 41–56. <http://www.demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/ demografiaiportre/article/download/2466/2472 > Letöltve: 2020 április 6.

194

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI MUTATÓJA 195 Népesség (2020) – 9,77,000 fő Termékenységi arányszám (2019) – 1.49 gyermek/nő Népességnövekedés (2019): – 0.4 % Egy főre jutó nemzeti össztermék (2018) – 16,148 USD Várható élettartam (2019) – 75.94 év

LENGYELORSZÁG – KÜLFÖLDRŐL HAZATÉRŐ MUNKÁSOK A NEGATÍV DEMOGRÁFIAI TREND ELLEN? DOBROWIECKI PÉTER

Sok európai államhoz hasonlóan, Lengyelország is egyre növekvő demográfiai válsággal néz szembe, amely az ország lakosságának drámai csökkenéséhez vezethet. Rekordmagas halálozási rátájából, alacsony termékenységi szintjéből és gyorsan öregedő lakosságából adódóan Lengyelország elveszítheti lakosságának akár több mint az egyharmadát is az évszázad végére.196 A második világháborút követő baby boom generáció tagjainak az egyre nagyobb számú elhalálozásával a lengyelországi halálozási arány rekordmagasságot ért el 2018ban, 414 200 halálesettel.197 Ezzel szemben Európában Lengyelország rendelkezik az egyik legalacsonyabb gyermekszám mutatóval. Bár a teljes termelékenységi arányszám némileg emelkedett az elmúlt években (az előrejelzések szerint az egy nőre jutó átlagos hipotetikus szülésszám, a 2016-ban mért 1.403-ról 2020-ra 1.439-re emelkedik) a lengyel mutató még mindig Európa egyik legalacsonyabb értékének számít, messze elmaradva a népesség középtávú fennmaradásához szükséges 2.1-2.15 arányszámtól. Ezek a folyamatok közvetlen hatással lesznek a lengyel társadalom átlagéletkorára, amely több mint tíz évvel fogja meghaladni a jelenlegi, viszonylag fiatalnak számító 41 éves átlagéletkort 2040-re.198 Az elkövetkező évtizedekben mindez azt eredményezi, hogy Lengyelország lakossága

Népesség, népmozgalom 1941 -. Központi Statisztikai Hivatal. 2019. <https://www.ksh.hu/docs/hun/ xstadat/xstadat_eves/i_wnt001c.html > Hozzáférés: 2020 április 6.

195

World Population Prospects. United Nations. 2020. március. <https://www.macrotrends.net/countries/POL/ poland/population-growth-rate > Hozzáférés: 2020. március 25.

196

197 Rocznik Demograficzny 2019. Główny Urząd Statystyczny. Zakład Wydawnictw Statystycznych. Varsó. 2019. 26. <https://stat.gov.pl/obszary-tematyczne/roczniki-statystyczne/roczniki-statystyczne/rocznikdemograficzny-2019,3,13.html > Hozzáférés: 2020. március 21. 198 Filip Lamański: Sytuacja demograficzna Polski jest coraz gorsza. Obserwator Gospodarczy. 23 October 2019. <https://obserwatorgospodarczy.pl/komentarze-i-analizy/922-sytuacja-demograficzna-polski-jest-coraz-gorsza > Hozzáférés: 2020. március 27.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a világ egyik legöregebb társadalmává válik, óriási terhet róva ezzel a nyugdíjrendszerre. Az idősebb generációk nyugdíjait finanszírozó aktív munkavállalók számának a csökkenése pedig elkerülhetetlenül a nyugdíjkorhatár további emelését vonja majd maga után. Teljes termelékenységi arányszám 1950

3.705

1960

2.980

1970

2.200

1980

2.276

1990

1.991

2000

1.652

2010

1.505

2015

1.350

2018

1.452

1. táblázat: Teljes termelékenységi arányszám alakulása Lengyelországban199

Nem csoda, ha ezen vészjósló előrejelzések tükrében, amelyek komoly hatást gyakorolhatnak a gazdaságra is, a lengyel kormányzat erőfeszítéseket tett az elmúlt években a tartósan külföldön élő és dolgozó mintegy 2.5 millió lengyel állampolgár – akiknek a döntő többsége, körülbelül 2.15 millió fő európai országokban él – hazatértének a megkönnyítésére.200 Lengyelország 2004-es Európai Uniós csatlakozását követően lengyel fiatalok százezrei döntöttek az ország elhagyása mellett annak érdekében, hogy külföldön vállaljanak munkát. Legtöbbjük az Egysült Királyságot vette célba, ahol a lengyelek idővel a szigeteken élő külföldi állampolgárok legnagyobb csoportjává váltak – 2007 óta a lengyelek alkotják az Egyesült Királyságban élő külföldiek legnagyobb csoportját, míg Lengyelország a második leggyakoribb születési ország az Egyesült Királyságon kívül.201

Rocznik Demograficzny 2019. 50-53.

199

Informacja o rozmiarach i kierunkach czasowej emigracji z Polski w latach 2004-2018. Główny Urząd Statystyczny. <https://stat.gov.pl/obszary-tematyczne/ludnosc/migracje-zagraniczne-ludnosci/informacjao-rozmiarach-i-kierunkach-czasowej-emigracji-z-polski-w-latach-2004-2018,2,12.html > Hozzáférés: 2020. március 21. 200

201 Population of the UK by country of birth and nationality: July 2018 to June 2019. Office for National Statistics. <https://www.ons.gov.uk/peoplepopulationandcommunity/populationandmigration/internationalmigration/ bulletins/ukpopulationbycountryofbirthandnationality/july2018tojune2019 > Hozzáférés: 2020. március 27.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Emberek száma (ezer) 2002

461

2004

770

2007

1925

2010

1685

2014

2013

2015

2098

2016

2214

2017

2241

2018

2155

2. táblázat: A külföldön dolgozó lengyelek száma (Európa)202

Lengyelország EU csatlakozásakor az Egyesült Királyságban csupán 69 ezer lengyel munkavállaló dolgozott, azonban már a tagság első évben az újonnan érkezettek száma elérte a 190 ezer főt, míg három év alatt összesen több mint félmillióan döntöttek a Brit-szigetekre való emigrálás mellett. A 2008-2009-es gazdasági világválság időlegesen megállította a lengyel munkások további kiutazását, mi több a már az Egyesült Királyságban elő lengyelek száma is jelentős csökkenésnek indult (a 2007-ben mért 690 ezerről 580 ezerre 2010-ben). A válságot követően mindazonáltal létszámuk gyors emelkedésnek indult elérve 2014-re a recesszió előtti szintet (685 ezer fő).203 Az ezt követő időszakban stabilan növekedett az Egyesült Királyságba munkavállalás céljából kiutazó lengyelek száma, amely tendencia nem szakadt meg még a brexit népszavazást övező heves kampány és vita során sem. A szavazást követően növekvő bizonytalanság alakult ki a Brit-szigeteken élő lengyelség körében, mindez azonban csak fokozatosan érzékeltette hatását (a 2016 júniusi brexit szavazást követően az Egyesült Királyságban dolgozó lengyelek száma még némileg növekedett is 2017-ben).204 Mindazonáltal a fent vázolt erősen negatív előjelű demográfiai változásokat szem előtt tartva a lengyel kormány kampányba kezdett a szigeteken élő lengyelek hazaköltözésének ösztönzésére. A lengyel gazdaság gyors erősödését (2002 és 2018 között a lengyel GDP növekedése egy év kivételével meghaladta a brit GDP növekedését)205, valamint az életkörülmények jelentős javulását kihangsúlyozva a lengyel kormány igyekezett arra ösztönözni az Egyesült Királyságban élő állampolgárjait, hogy vagy

A Lengyel Statisztikai Hivatal statisztikája alapján 2006-ig két hónap kint tartózkodás számított tartós külföldi munkavállalásnak, 2006-ot követően három hónaptól számolták ugyanezt. Informacja o rozmiarach i kierunkach czasowej emigracji z Polski w latach 2004-2018.

202

203 Iza Chmielewska-Adam Panuciak- Paweł Strzelecki: Polacy pracujący za granicą w 2018 r.. Narodowy Bank Polski. Departament Statystyki. Varsó. 2019. 7.

Informacja o rozmiarach i kierunkach czasowej emigracji z Polski w latach 2004-2018.

204

World Bank: GDP growth (annual %) – Poland, United Kingdom <https://data.worldbank.org/indicator/ NY.GDP.MKTP.KD.ZG?locations=PL-GB > Hozzáférés: 2020. március 30. 205

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

folyamodjanak állandó letelepedési státuszért, vagy komolyan fontolják meg a hazatérést.206 A kormány erőfeszítései ellenére jelenleg úgy tűnik, hogy csupán az egykori lengyel emigránsok töredéke döntött a hazatérés mellett. A Brit-szigeteket elhagyó lengyelek egy népes csoportja a brexit hatására inkább más nyugat- és észak-európai országba (elsősorban Németországba, Hollandiába és Norvégiába) való átköltözés mellett döntött. Ennek jeleként 2010 óta először 2018-ban haladta meg a Németországban dolgozó lengyelek száma az Egyesült Királyságban maradottakét.207 Noha a statisztikák azt mutatják, hogy az Egyesült Királyságban tartós letelepedési státusz nélkül maradó lengyelek száma 2018-ban 98 ezer fővel csökkent (695 ezer főre), ez a csökkenő trend 2019 első felében nem folytatódott.208 Mi több felmérések szerint a legtöbb lengyel munkavállaló a brexitet követően is az Egyesült Királyságban kíván maradni – az elmúlt években több, mint 456 ezer lengyel nyújtotta be igényét tartós letelepedése engedélyért, a brit állampolgárságot szerzett lengyelek száma pedig immár meghaladja a 25 ezer főt. LENGYELORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI MUTATÓJA Népesség (2019) – 38,395,000209 Termékenységi arányszám (2018) – 1.452 gyermekek/nő210 Népességnövekedés (2018) – 0,01%211 Egy főre jutó nemzeti össztermék (2020) – 15,990 USD212 Várható élettartam (2018) – 77.76 év213

206 Brexit: Poles in UK should 'consider' returning, Polish ambassador says. BBC. 2019. szeptember 18. <https://www.bbc.com/news/uk-49741175 > Hozzáférés: 2020. március 27. 207 Jo Harper: in terms of the number of Polish workers. DW. 25 2019. november. <https://www.dw.com/en/ germany-bound-poles-kiss-uk-goodbye/a-51391225 > Hozzáférés: 2020. március 27.

Population of the UK by country of birth and nationality: July 2018 to June 2019.

208

Biuletyn statystyczny 2019/12. Główny Urząd Statystyczny. Zakład Wydawnictw Statystycznych. Varsó. 2019. 10.

209

Rocznik Demograficzny 2019. 270.

210

World Bank: Population Growth (annual %) – Poland. 2020. március. <https://data.worldbank.org/indicator/ SP.POP.GROW?locations=PL&display=graph > Hozzáférés: 2020. március 23. 211

212 International Monetary Fund – GDP per capita, current prices. 2020. március. <https://www.imf.org/ external/datamapper/NGDPDPC@WEO/OEMDC/ADVEC/WEOWORLD/POL > Hozzáférés: 2020. március 27.

Rocznik Demograficzny 2019. 382.

213

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

SZLOVÁKIA – A LAKOSSÁG VÁLTOZÓ DEMOGRÁFIAI MAGATARTÁSA ÉS ENNEK KÖVETKEZMÉNYEI VASS ÁGNES

Szlovákia egy viszonylag kisméretű, kontinentális állam, lakosainak száma 2019-ben 5,457,873 fő.214 Az ország történetében ezidáig ez a legmagasabb lakosságszám. Az utolsó időszak, amikor az ország lakossága csökkent, a második világháború idején volt, 1946 óta a lakosság száma folyamatosan növekszik (2011-es évet kivéve).215 E a tendencia ugyanakkor várhatóan 2030-ban legkésőbb véget ér, amikor is a lakosság csökkeni kezd a demográfiai magatartás változásának eredményeként.216 Az 1-es számú táblázat Szlovákia lakosainak számát és a növekedés százalékos arányát mutatja be 2005 és 2019 között. Lakosok száma

Lakosság növekedése (%)

2005

5 389 180

0,08

2006

5 393 637

0,08

2007

5 400 998

0,14

2008

5 412 254

0,21

2009

5 424 925

0,23

2010

5 435 273

0,19

2011

5 404 322

-0,57

2012

5 410 836

0,12

2013

5 415 949

0,09

2014

5 421 349

0,10

2015

5 426 242

0,09

2016

5 435 343

0,17

2017

5 443 120

0,14

2018

5 450 421

0,13

2019

5 457 873

0,14

1. táblázat: A lakosság teljes száma és növekedése217

214 My v číslach. Pohyb obyvateľstva 2019. A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2020. március. <https://slovak.statistics.sk/wps/wcm/connect/f1a037e8-37bd-4645-a76d-d185838e3610/MY_v_cislach_ Pohyb_obyvatelstva_2019.pdf?MOD=AJPERES&CACHEID=ROOTWORKSPACE-f1a037e8-37bd-4645-a76dd185838e3610-n5oX5zo > Hozzáférés: 2020. április 4.

Pohyb obyvateľstva v Slovenskej republike v roku 2018 (Pramenné dielo). A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2019. június 10. < https://tinyurl.com/y8aagxhx > Hozzáférés: 2020. április 6. 215

My v číslach. Pohyb obyvateľstva 2019.

216

“Pohyb obyvateľstva v Slovenskej republike v roku 2018 (Pramenné dielo)”-ban elérhető adatok alapján.

217

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

A lakosság demográfiai magatartásának változása három, egymással szoros összefüggésben lévő területen figyelhető meg a leginkább: • A lakosság reproduktív magatartása • A családi magatartás • Elöregedés A demográfiai magatartás ezen változásai a kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején jelentek meg, és azóta egyre inkább erősödnek.218 Hasonló változások már korábban megjelentek Nyugat- és Észak-Európában, és néhány eltéréssel Közép-Európában is jelen vannak. A reproduktív magatartás új modelljének jellemzője a lakosság természetes növekedésének csökkenése és a reprodukció olyan mértékű csökkenése, amely mellett már nem lehetséges a lakosság ön-reprodukciója. Másik fontos tényező, hogy a statisztikák szerint a termékenység intenzitása is gyorsan csökken. Ezzel egy időben a szüléskori átlag életkor is növekszik, mely a szülés későbbi életkorra való eltolódásának a következménye. A termékenységi arány alakulása egy enyhén felfelé ívelő trendet mutat: 1993-ban a termékenységi arány 1,93 volt, 2002-ben 1,19 (ez volt a legalacsonyabb 1993 óta), és azóta ez az arány lassan, de folyamatosan növekszik.219 A teljes termékenységi arány 2019-ben elérte az 1,52-t.220 Az utóbbi néhány évben az anyák szüléskori átlag életkora növekedett: míg 1994-ben az anyák átlagos életkora gyermekük világrahozatalakor 25,12 év volt, azóta ez az életkor majdnem négy évvel növekedett és 2019-ben 29,7 év volt. 2014 óta a legtöbb gyermeket a 30-34 éves kor közötti nők hozzák a világra. Míg 1993-ban a legtöbb gyermeket a középfokú végzettséggel rendelkező nők hozták világra, 2014 óta a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők esetében a legmagasabb a világra hozott gyermekek száma, és a megszületett gyermekek 19%-a született olyan anyáktól, akik alapfokú végzettséggel rendelkeznek.221 Ez a jelenség szoros összefüggésben van azzal a jelenséggel is, hogy a korai házasságkötések helyett nagyobb a száma a későbbi házasságkötéseknek. Míg 1994-ben a férfiak átlag életkora a házasságkötéskor 26,08 év, a nőké 23,33 év volt, tíz évvel később a férfiak esetében az átlag életkor 29,57 év, a nők esetében pedig 26,67 év volt. 2014-ben a férfiak átlag életkora házasságkötéskor 33,2 év, a nőké pedig a törtélem során először átlépte a 30 évet (30,25 év volt). 2018-ban a férfiak házasságkötéskori átlag életkora 34,19 év volt, a nők esetében ez az életkor 31,29 év. Ebben az összefüggésben azt is fontos megjegyezni, hogy a házasságkötések száma csökkent: 1994-ben az egy év alatt megkötött házasságok száma 30 000 alá csökken és egészen mostanáig ez a szám

218 Štatistika v súvislostiach. Rodinné správanie populácie Slovenska. 2018 szeptember. <https://tinyurl.com/ y8l5j5q9 > Hozzáférés: 2020. április 11.

Štatistika v súvislostiach. Hlavné trendy populačného vývoja v SR v roku 2017. Demogafia a sociálna štatistika 2018. A Szlovák Köztáraság Statisztikai Hivatala. 2018 május. <https://slovak.statistics.sk/wps/ wcm/connect/0af9ef47-685a-4ded-8853-5e5a9aed5c01/STATISTIKA_V_SUVISLOSTIACH_Hlavne_trendy_ populacneho_vyvoja_v_SR_v_roku_2017.pdf?MOD=AJPERES&CACHEID=ROOTWORKSPACE-0af9ef47-685a4ded-8853-5e5a9aed5c01-mkTnD-t > Hozzáférés: 2020. április 10. 219

My v číslach. Pohyb obyvateľstva 2019.

220

Štatistika v súvislostiach. Hlavné trendy populačného vývoja v SR v roku 2017. Demogafia a sociálna štatistika 2018.

221

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

kétszer volt nagyobb: 2017-ben 31 309, míg 2018-ban 31 177 házasság köttetett.222 A társadalom elöregedése egy széles körben elterjedt jelenség, főleg a leginkább fejlettebb társadalmakban figyelhető meg. A szlovák társadalom elöregedése nem csak rövid távon (utóbbi tíz év), de hosszabb távon is megfigyelhető. A korábban említett termékenységi mutatók csökkenése okozza az úgynevezett alulról induló elöregedést. Az ENSZ meghatározását figyelembe véve (három fő kategória különböztethető annak alapján, hogy mekkora a 65 év felettiek aránya az összlakossághoz viszonyítva: fiatal lakosság (kevesebb mint 4% ez az arány), érett lakosság (4-7%), idős lakosság (7%)), a szlovákiai lakosság az idősödő társadalom kategóriájába tartozik, mivel a 65 éven felüliek aránya több mint 7%. A 65 év felettiek aránya 2014-ben a lakosság 14%-át tette ki, mely 20%-os növekedés a 20015-ös adatokhoz képest.223 A szlovákiai lakosság korfája mutatja, hogy a 2010-es évekre a háború utáni babyboom idején születettek elérték a nyugdíj korhatárt, mely által hangsúlyosabban jelenik meg az idősödés folyamata. A korfa aljáról induló idősödés az által is megnyilvánul, hogy a szlovákiai lakosságban nem szignifikáns az Y generációba tartozók aránya. Ez azt is jelenti, hogy például 2014-ben a lakosság fele a 39 éves, vagy az idősebb korosztályhoz tartozott. Szlovákia történetében először az átlagéletkor 40 év volt, ez 2019-ben 41,06 évre emelkedett. A másik oldalon ugyanakkor növekszik a várható élettartam: 2014-ben a várható élettartam férfiak esetében elérte 73 évet, a nők esetében pedig a 80 évet. 2019-ben a férfiak számára várható élettartam 74,31 év, nők számára pedig 80,84 év.224 Migrációs szempontból Szlovákia 1993 óta a bevándorlásból profitáló államok közé tartozik. Az utóbbi időszakig az ország szinte kizárólag migráció-kibocsájtó ország volt. Ebben az ország EU-s és schengeni övezethez történő csatlakozása hozott változásokat. 2004 óta az illegális bevándorlók, valamint a menedékkérők száma csökkent, míg a bevándorlók száma a négyszeresére nőtt.225 2004 és 2008 között az EU-n belül Szlovákiában volt a második legnagyobb arányú növekedés a külföldről betelepülők tekintetében, bár a külföldiek aránya még így is relatíve alacsony: a többi EU tagállammal összehasonlítva Szlovákiában a hatodik legalacsonyabb a külföldiek aránya (csak Romániában (0,57%), Lengyelországban (0,63%), Litvániában (0,97%), Bulgáriában (1,27%) és Horvátországban (1,27%) alacsonyabb a betelepülő külföldiek aránya).226

222 Štatistika v súvislostiach. Hlavné trendy vývoja sobášnosti v SR v roku 2018. Demogafia a sociálna štatistika október 2019. A Szlovák Köztáraság Statisztikai Hivatala. 2019 október. <file:///C:/Users/%C3%81gi/ Downloads/Statistika_v_suvislosiach_%20Hlavne_trendy_vyvoja_sobasnosti_v_SR_roku_2018.pdf > Hozzáférés: 2020. április 10.

Štatistika v súvislostiach. Hlavné trendy populačného vývoja v regiónoch SR v roku 2014. A Szlovák Köztáraság Statisztikai Hivatala. 2018. október. <https://tinyurl.com/y8f4a4pr > Hozzáférés: 2020. március 25. 223

My v číslach. Pohyb obyvateľstva 2019.

224

Statistical Overview of Legal and Illegal Migration in the Slovak Republic. Presidium of the Police Force Bureau of Border and Alien Police. 2016. <https://www.minv.sk/swift_data/source/policia/hranicna_a_ cudzinecka_policia/rocenky/rok_2016/2016-statistical-overview-UHCP-EN.pdf > Hozzáférés: 2020. március 30. 225

226 Population by citizenship and residence – Foreigners. Eurostat. 2020. január 1. <https://ec.europa.eu/eurostat/ tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tps00001&plugin=1 > Hozzáférés: 2020. március 14. Lásd továbbá: Population without the citizenship of the reporting country. Eurostat. 2020. január 1. <https://ec.europa.eu/ eurostat/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tps00157&plugin=1 > Hozzáférés: 2020. március 22.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

2018-ban 16813 fővel volt magasabb a külföldiek aránya az országban, mint egy évvel korábban (16%-os növekedést jelent).227 2004 óta az országban élő külföldiek száma több mint hatszorosára nőtt.228 A Szlovákiába vándorlás leggyakoribb okai közé tartozik a munkavállalás, az üzleti célok, tanulmányok folytatása, családegyesítés, szlovák állampolgárral történő házasságkötés vagy egyéb társadalmi kapcsolatok. A szomszédos államokból, valamint más EU tagállamokból érkezők alkotják az itt élő külföldiek legnépesebb csoportját. A Szlovákiában élő külföldiek több mint 40%-a Ausztriából, Csehországból, Lengyelországból, Ukrajnából érkezett ide,229 az bevándorlók 90%-a valamelyik másik uniós tagállamból érkezett. A Szlovákiából kivándorlók számára az európai államok a legfőbb célpontok: a legnagyobb számú szlovák állampolgár Csehországba, Ausztriába, Nagy-Britanniába és Németországba vándorolt.230 bevándorlók

kivándorlók

átlagos vándorlás

2005

5276

1873

3403

2006

5589

1735

3857

2007

8624

1831

6793

2008

8765

1705

7060

2009

6346

1979

4367

2010

5272

1889

3383

2011

4829

1863

2966

2012

5419

2003

3416

2013

5149

2770

2379

2014

5357

3644

1713

2015

6997

3870

3127

2016

7686

3801

3885

2017

7188

3466

3722

2018

7253

3298

3955

2. táblázat: A Szlovákiába vándorlók és az onnan elvándorlók számának alakulása 2005-től.

Az utolsó, 2011-ben végzett népszámlálás alapján a szlovák nemzetiségű lakosok aránya 85%-ról 81%-ra csökkent. A lakosság fennmaradó 19%-a más nemzetiségű közösségekhez

Statistical Overview of Legal and Illegal Migration in the Slovak Republic in 2017 and 2018. Bureau of Border and Alien Police of the Presidium of the Police Force <http://www.minv.sk/?rocenky > Hozzáférés: 2020. március 22. 227

Foreign-born population. Eurostat. 2020. január 1. <https://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table. do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tps00178&plugin=1 > Hozzáférés: 2020. március 22. 228

Statistical Overview of Legal and Illegal Migration in the Slovak Republic – 2018 Bureau of Border and Alien Police of the Presidium of the Police Force. <http://www.minv.sk/swift_data/source/policia/hranicna_a_ cudzinecka_policia/rocenky/rok_2018/2018-rocenka-UHCP-EN.pdf > Hozzáférés: 2020. március 23. 229

MY V ČÍSLACH Zahraničné sťahovanie 2018. Statistical Office of the Slovak Republic. May 2019. <https:// tinyurl.com/ybpeajew > Hozzáférés: 2020. március 22. 230

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

tartozónak vallotta magát. A legnagyobb Szlovákia területén élő kisebbség a magyar közösség. Az utóbbi 15 évben azonban az itt élő magyarok aránya csökkenő tendenciát mutat. A második legnépesebb kisebbségben lévő közösséget a romák alkotják. A következő táblázat a Szlovákiában élő kisebbségek arányának változását mutatja meg az elmúlt 15 évben:

szlovákok

magyarok

romák

csehek, morvák, sziléziaiak

rutének

ukránok

németek

lengyelek

egyéb/ ismeretlen

2005

85,6

9,6

1,8

0,9

0,5

0,2

0,1

1,3

2006

85,5

9,5

1,9

0,9

0,5

0,2

0,1

1,3

2007

85,4

9,5

1,9

0,9

0,5

0,2

0,1

1,4

2008

85,3

9,5

1,9

0,9

0,4

0,2

0,1

1,5

2009

85,2

9,5

1,9

1,0

0,4

0,2

0,1

1,5

2010

85,2

9,4

2,0

1,0

0,4

0,1

1,5

2011

80,6

8,5

2,0

0,6

0,1

7,4

2012

80,6

8,5

2,0

0,6

0,1

7,4

2013

81,0

8,5

2,0

0,7

0,6

0,2

0,1

6,8

2014

81,1

8,4

2,0

0,7

0,6

0,2

0,1

6,7

2015

81,25

8,40

2,02

0,71

0,58

0,17

0,13

0,11

6,63

2016

81,35

8,37

2,03

0,72

0,57

0,18

0,13

0,12

6,53

2017

81,45

8,33

2,04

0,73

0,56

0,18

0,14

0,12

6,44

2018

81,55

8,29

2,05

0,74

0,55

0,19

0,14

0,12

6,36

2019

81,64

8,25

2,06

0,74

0,54

0,2

0,14

0,13

6,29

3. táblázat: A különböző kisebbségek százalékos aránya Szlovákiában.231

A szlovákiai lakosság 99%-a jellemzően rendelkezik szlovák állampolgársággal: 2016-ban és 2017-ben a lakosság 98,7%-a, míg 2018-ban és 2019-ben a lakosság 98,6%-a volt szlovák állampolgár. Azok körül a lakosok közül, akik nem rendelkeznek szlovák állampolgársággal, a legnépesebb csoportot a cseh (12500), a magyar (9200), a román (5800) és a lengyel (5500) állampolgársággal rendelkezők alkotják. 2016-ban 96,6%, 2017-ben 96,5%, 2018-ban és 2019-ben 96,4%-a Szlovákia lakosságának az ország területén született.232

My v číslach. Pohyb obyvateľstva 2019.

231

MY V ČÍSLACH Zahraničné sťahovanie 2018.

232

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

SZLOVÁKIA NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI MUTATÓJA Népesség (2019) – 5,457,873233 Termékenységi arányszám (2018) – 1.54 gyermek/nő234 Népességnövekedés (2019) – 0,14%235 Egy főre jutó nemzeti össztermék (2019) – 19,344 USD236 Várható élettartam (2019) – 74.31 év férfiak, 80.84 év nők esetében237

CSEHORSZÁG – A KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAI BEVÁNDORLÁSI CÉLORSZÁG VASS ÁGNES

2019. december 31-én a Cseh Köztársaság lakosainak száma 10 693 939 fő volt.238 Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 44 139 fővel nőtt a lakosság száma, ami az elmúlt tíz év alatt a legnagyobb növekedést jelenti.239 Itt azonban hozzá kell tenni, hogy mivel a halálozási

233 My v číslach. Pohyb obyvateľstva 2019. A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2020. március. <https:// slovak.statistics.sk/wps/portal/a3e2fc1a-108d-4085-8ac7-c11f1dd7dbcb/!ut/p/z1/rVTLctowFP2WLFgKXck2kpc 2BEMgNMaYhzYdP4Pq2BBwofx9BUPTJjMIL6qFx7LPOdI994EFXmJRRQf5GtVyU0Vvar8Sne8-G3LXJQ4As3ow fAp7vhfYBEzAiwugH7xQxza9bm_6rQ_DWZfyYNyhAAQLzW-vc-V3PWdgsjEAH3sWDJ1BOLV9wwDHuPA_zufun MKQTaZk5Pve6MW68uHGcqAZX3NBHZ-YV74GIPT-zbHAIqnqbb3Gq028j9ZoX6Dtz7gF6vEmiyiRWQsO-6wuTv9iYyM5gmJEAGeIhO4hXiUMJQQkpM0ZWmcxGftbSJTvGqE_hILuGNDXXYUTAbdPvVC6xKL4_t-MJ7PwZtTZZ VBPJiEIUCfXfkagNCXit7LkDXLpcZsoS-VxdmvO9V4T0PcC1JoozgHea9lhDYP7j3A7B5AJSrYF3il3GQ3q4GodB 9kdsRhtdmValIEf4sNqEVJwhiK7chEZmYayGaMImaxOMk7eco5wQPAT1jIuGwfk7INbcYZGIxxk5p2xzKM8-ihufu86uSjeo1klW-wctG2ooqf7y_C0e11qaqs181Xn70ltJBUVG34Cyorl7LQ5Wh_XYXHU5_Gq0Fjc75atHnghvR2xY16sdP_ hDKWcekxOQ2NdT7DX8aCWv9-V-zZ1uG51Vy4ySlRMX0cfqY99wJ8ha85sdZXi743nl4-A18mphi/dz/d5/ L2dBISEvZ0FBIS9nQSEh/ > Hozzáférés: 2020. április 4. 234 Total Fertility Rate – Number of Children Per Woman. Eurostat. 19 February 2020. <https://ec.europa.eu/ eurostat/databrowser/view/tps00199/default/table?lang=en> Hozzáférés: 2020. április 4.

My v číslach. Pohyb obyvateľstva 2019. A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala.

235

Hrubý domáci produkt vo 4. štvrťroku 2019. A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2020. március 6. <https://slovak.statistics.sk/wps/portal/ext/products/informationmessages/inf_sprava_detail/f3955779a07a-41f5-aa17-42b2e0a9f561/!ut/p/z1/tVJNU4MwFPwtHjiGPAg04C3taD9snamd2pKLEzB82EIoRLD_3tTx 4ozVejCXl8zb3bfJBnO8xbwSXZEJXahK7M054oOnJZ0Gw6HDAIZzAtPZ3ep-Mrp1x2sfP2KOeVLpWuc4UnEr ctTuUFGlSOy0BWajmtKodZVEbd2I7mhB10q9MzUloe9TGiIBVCDPSX0khEOR58auBBGm_sA5yddJ8Yyji9Cb3_ xy04Yzi4Hh8w_IaMwmHp0DBPOxD1M2WT-ES0KAkU_ADxqR8UDPenAo3nSF7PG6Or3MHq_-eMUJ4BnmR VzafVLaYNOAAqE08FwvHPiEnDJzm8VokRlZofNTGApvL9I21OLlcODMZKoqLd803v5HqGYOq2ISGIuNTGU jG_u1Mb8t17pury2woO97O1Mq20s7UaUF31Fy1Rp_X5G4LsuAHNEuXdwQj8dHsu_mjF1dvQNKmO19/dz/d5/ L2dBISEvZ0FBIS9nQSEh/ > Hozzáférés: 2020. április 4. 236

My v číslach. Pohyb obyvateľstva 2019. A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala.

237

Statistiky – Obyvatelstvo. Cseh Statisztikai Hivatal. 2020. február 5. <https://www.czso.cz/csu/czso/ obyvatelstvo_lide > Hozzáférés: 2020. április 5. 238

239 Statistical Yearbook of the Czech Republic – 2019. Cseh Statisztikai Hivatal. <https://www.czso.cz/ documents/10180/92010906/32019819.pdf/6bf03523-f75f-4335-97db-755c1c466337?version=1.6 > Hozzáférés: 2020. március 25.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

arány kicsivel magasabb volt, mint a születések száma, a növekedés a külföldiek bevándorlásához köthető leginkább.

YEAR

lakosok száma

2005

10234092

2006

10266646

2007

10322689

2008

10429692

2009

10491492

2010

10517247

2011

10496672

2012

10509286

2013

10510719

2014

10524783

2015

10542942

2016

10565284

2017

10589526

2018

10626430

2019

10693939

1. táblázat: Csehország lakosságának alakulása 2005 és 2019 között.240

Az 1990-es évek közepétől vita alakult ki a demográfusok között arról, hogy a cseh társadalom második nagy átalakulása ezekben az években megtörtént-e vagy sem. E fejezetnek nem célja e kérdés megválaszolása, ugyanakkor kiemelendő, hogy a cseh társadalom demográfiai magatartásának változása a reprodukcióval kapcsolatos adatok esetében a legszembetűnőbb: ezeket elemezve látható a természetes népességnövekedés és a reprodukció csökkenése, melynek eredményeként a társadalom ön-reprodukciója ezeken keresztül nem történik meg.241 A demográfiai magatartás változása a kilencvenes években a családalapítással és termékenységgel kapcsolatos magatartásformák megváltozásában vált láthatóvá. A legjelentősebb változás a gyorsan csökkenő termékenységi mutatókban vált érzékelhetővé: a kilencvenes évek folyamán a termékenységi arány az egy nőre jutó gyermekek száma alapján 1,89-ről 1,13-ra csökkent, mely nem csak Európában, de a világon is a legalacsonyabb arányok közé

Česká republika od roku 1989 v číslech. Cseh Statisztikai Hivatal. 2019. december 12. <https://www.czso. cz/csu/czso/ceska-republika-od-roku-1989-v-cislech-2018 > Hozzáférés: 2020. március 26. 240

241 Vybrané demografické údaje v České republice. Česká republika od roku 1989 v číslech. Cseh Statisztikai Hivatal. 2019. december 12. <https://www.czso.cz/documents/10180/91917748/32018119_0101.pdf/0644d5 4b-c584-4a0f-8257-487066abfac1?version=1.0 > Hozzáférés: 2020. március 26.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

tartozott.242 Növekedés 2005-től tapasztalható, 2019-ben ez az arány 1,66 gyermeket jelent átlagosan egy nőre vonatkozóan. Míg 2005-ben a termékenységi arány 1,28 gyermek/nő volt, 2010-ben már 1,49, 2018-ban pedig 1,71.243

1. diagram: Termékenységi arány alakulása 1950 és 2018 között – egy nőre jutó gyermekek számára vonatkozóan.244

E jelenséghez hozzátartozik továbbá a gyermekvállalás elhalasztása, valamint a nők szüléskori átlagéletkorának növekedése is. Míg 2014-ben az első gyermeküket világra hozó nők átlagéletkora 29,9 év volt, ez 2018-ban 30,1 évre emelkedett.245 A társadalom elöregedése egy másik jelenség, mely a változó társadalmi trendeket mutatja. 2000 és 2006 között az aktív életkor utáni korba lépők száma jelentősen megnövekedett, annak köszönhetően, hogy az 1940-es években születettek ekkor érték el a nyugdíj korhatárt.246 Az utóbbi néhány évben tapasztalható kedvező folyamatok a halálozási arány tekintetében, 242 Statistical Yearbook of the Czech Republic – 2019. Cseh Statisztikai Hivatal. <https://www.czso.cz/documents/10180/92010906/32019819.pdf/6bf03523-f75f-4335-97db-755c1c466337?version=1.6 > Hozzáférés: 2020. március 25. 243 Česká republika od roku 1989 v číslech. Cseh Statisztikai Hivatal. 2019. december 12. <https://www.czso. cz/csu/czso/ceska-republika-od-roku-1989-v-cislech-2018> Hozzáférés: 2020. március 26. 244 Total fertility rate, 1950 – 2018. Cseh Statisztikai Hivatal. <https://www.czso.cz/csu/czso/total-fertilityrate-1950-2018 > Hozzáférés: 2020. március 30. 245 Nők átlag életkora első gyermekük világrahozatalakor, 1950-2018. Cseh Statisztikai Hivatal. <https://www. czso.cz/csu/czso/mean-age-of-women-at-birth-of-first-child-1950-2018 > Hozzáférés: 2020. március 30.

Statistical Yearbook of the Czech Republic – 2006. Czech Statistical Office. <https://www.czso.cz/csu/ czso/statistical-yearbook-of-the-czech-republic-2006-yakczvx0p9 > Hozzáférés: 2020. március 30. 246

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

valamint a várható élettartam növekedése szintén hozzájárulnak e folyamat felerősödéséhez. Míg 2014-ben az átlag életkor Csehországban 41,7 év volt, négy évvel később ez a szám 42,3 évre emelkedett.247 Az utóbbi időszakban a várható élettartam is növekedett: 2014-ben a férfiak számára várható élettartam 75,7 év volt, a nők számára 81,7 év, addig 2018-ban a férfiak esetében 76,1 év volt a várható élettartam hossza, míg nők esetében 81,9 év.248 2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

0-14

14,8

15,0

15,2

15,4

15,6

15,7

15,9

15-64

68,4

67,6

67,0

66,3

65,6

64,5

65+

16,8

17,4

17,8

18,3

18,8

19,2

19,6

2. táblázat: A lakosság megoszlása korcsoportok szerint %-os arányban.

Ahogy arra már korábban is kitértünk, a lakosság növekedése a Csehországban letelepedő külföldieknek köszönhető. Az utóbbi időszakban Csehország az egyik legfontosabb migrációs célországgá vált a régióban, mely a cseh demográfiai folyamatokat is új megközelítésbe helyezi, hiszen az országban jellemzően a kivándorlás volt magasabb. Míg az 1990-es években migrációs szempontból Csehország tranzitországnak számított, az 1990-es évek közepétől folyamatosan növekedett a bevándorlók száma.249 A statisztikákat illetően fontos megjegyezni, hogy az 1990-es években a cseh statisztikák csak azokat a személyeket rögzítették, akiknek változott az állandó lakcímük – ennek köszönhetően a bevándorlók száma évenként körülbelül 100 000 fő volt (csak úgy, mint az 1970-es években). Miután 2001-ben új rendszert vezettek be a migráció regisztrálásához, jelentős növekedés figyelhető meg a bevándorlók számát illetően. Példaként említhető, hogy míg 2001-ben a bevándorlók száma 13 000 volt, 2007-ben ez a szám 104 000-re növekedett.250 A Csehországba vándorlók legnagyobb csoportját a szlovák állampolgárok alkották egészen 1999-ig. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy 1993-ban például összesen 12 900 bevándorlót regisztráltak, melyből 7276 érkezett Szlovákiából. A kétezres években az Ukrajna területéről bevándorlók száma volt domináns. Más nagyobb bevándorló csoportok közé tartoznak azok, akik Vietnámból, Oroszországból, Lengyelországból, Németországból és Ausztriából érkeznek, de az utóbbi időben növekszik azok száma is, akik Moldovából, Romániából és Mongóliából vándorolnak

247 Statistical Yearbook of the Czech Republic – 2019. Cseh Statisztikai Hivatal. <https://www.czso.cz/ documents/10180/92010906/32019819.pdf/6bf03523-f75f-4335-97db-755c1c466337?version=1.6 > Hozzáférés: 2020. március 25. 248 Statistical Yearbook of the Czech Republic – 2019. Cseh Statisztikai Hivatal. <https://www.czso.cz/ documents/10180/92010906/32019819.pdf/6bf03523-f75f-4335-97db-755c1c466337?version=1.6 > Hozzáférés: 2020. március 25. 249 Česká republika od roku 1989 v číslech. Cizinci trvale a dlouhodobě žijící v České republice (bez azylantů). Cseh Statisztikai Hivatal. <https://www.czso.cz/documents/10180/91917748/32018119_0102.pdf/bde63d216fc5-4b9c-a3c5-4658736e2fa7?version=1.0 > Hozzáférés: 2020. március 25. 250 Česká republika od roku 1989 v číslech. Cizinci trvale a dlouhodobě žijící v České republice (bez azylantů). Cseh Statisztikai Hivatal. <https://www.czso.cz/documents/10180/91917748/32018119_0102.pdf/bde63d216fc5-4b9c-a3c5-4658736e2fa7?version=1.0 > Hozzáférés: 2020. március 25.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Csehországba. Ahogy az az alábbi táblázatban is látszik, a Csehországba vándorlók 40%-át az Ukrajnából ideérkezők teszik ki.251 2015

2016

2017

2018

Összesen

464 670

493 441

524 142

564 345

Az EU 28 országaiból érkezők

195 499

208 166

219 708

232 493

Szlovákia

101 589

107 251

111 804

116 817

Lengyelország

19 840

20 305

20 669

21 279

Németország

20 464

21 216

21 261

21 267

Nem EU tagállamokból érkezők

269 171

285 275

304 434

331 852

Ukrajna

105 614

109 850

117 061

131 302

Vietnám

56 900

58 025

59 761

61 097

A régióbeli államoktól eltérően Csehország a rendszerváltás után nem vált kivándorlókat nagy számban kibocsájtó állammá. A kivándorlást felváltotta a nyugat-európai államokba irányuló munkaerő vándorlás, elsősorban Németország és Ausztria irányába. Ez a jelenség az 1990-es években volt jelentős, amikor is a hazai munkaerő 1%-a talált magának szezonális munkát, vagy ingázott Németországba és Ausztriába. Ez a trend azonban megváltozott, és az OECD statisztikái alapján az EU más tagállamai felé irányuló kivándorlás Csehországban az egyik legalacsonyabb a közép-és kelet-európai államok közül.252 CSEHORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI MUTATÓJA Népesség (2019) – 10,693,939253 Termékenységi arányszám (2018) – 1.71 gyermek/nő 254 Népességnövekedés (2019) – 0,22%255 Egy főre jutó nemzeti össztermék (2019) – 23,113 USD256 Várható élettartam (2019) – 76.1 év férfiak, 81.9 év nők esetében257

251 Markéta Seidlová: Czechia. Ukrainian migration in Czechia: Facts and Figures. In: Dusan Drbohlav, Marta Jaroszewicz, Markéta Seidlová, Dita Cermáková (eds.): Monitoring of Migration Data and Policy Changes Conducted in Ukraine, Poland, Czechia and Slovakia. Charles University, Faculty of Science. 2016. 72-96.

Country Notes: Czech Republic. OECD. 2020. március. <https://read.oecd-ilibrary.org/social-issues-migration-health/ international-migration-outlook-2014/czech-republic_migr_outlook-2014-13-en#page1 > Hozzáférés: 2020. április 3.

252

253 Statistiky – Obyvatelstvo. Cseh Statisztikai Hivatal. 2020. február 5. <https://www.czso.cz/csu/czso/ obyvatelstvo_lide > Hozzáférés: 2020. április 5. 254 Statistical Yearbook of the Czech Republic – 2019. Cseh Statisztikai Hivatal. 2020. március. <https://www. czso.cz/documents/10180/92010906/32019819.pdf/6bf03523-f75f-4335-97db-755c1c466337?version=1.6 > Hozzáférés: 2020. március 25. 255 Czech Republic (Czechia). <https://www.worldometers.info/world-population/czech-republic-population/ > Hozzáférés: 2020. március 25. 256 GDP improves in Czech Republic. 2020. március. <https://countryeconomy.com/gdp/czech-republic > Hozzáférés: 2020. március 23.

Statistical Yearbook of the Czech Republic – 2019. Cseh Statisztikai Hivatal. <https://www.czso.cz/documents/10180/92010906/32019819.pdf/6bf03523-f75f-4335-97db-755c1c466337?version=1.6 > Hozzáférés: 2020. március 23. 257

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

AZ EGYESÜL ÁLLAMOK – A LÁTHATÓSÁG POLITIKÁJA PÁLMAI ZSOLT

2020 két okból is kiemelten fontos év közéleti szempontból az Egyesült Államok: a választópolgárok novemberben szavaznak arról, hogy kit szeretnének elnöknek, valamint március és július között a kormány a tízévente esedékes népszámlálást végzi. Ez a két nagy vállalkozás szorosan összefügg, mivel a politikai döntéshozóknak befolyásuk van arra, hogy pontosan milyen módon számlálják az Amerikában élőket, a gyűjtött adatok pedig közvetlenül befolyásolják a Kongresszus összetételét és a kormányzati erőforrások elosztását. Az alábbi esszé olyan hasonlómódon összefüggő fejleményekkel foglalkozik, amelyek nemrég a fent említett tényezők miatt kiemelt figyelmet kaptak: az illegális bevándorlás, az Egyesült Államok spanyolajkú népessége, és a Trump-kormányzat legjelentősebb lépése a helyzetre a népszámlálás szempontjából. A helyzet jobb megértése érdekében érdemes ezeket fordított sorrendben vizsgálni. 2018 márciusában az Amerikai Népszámlálási Hivatal a Kereskedelmi Minisztérium nyomására bejelentette, hogy a következő kérdés szándékozik hozzáadni a 2020-as népszámláláshoz: „Állampolgára ez a személy az Egyesült Államoknak?” A hivatal vezetése úgy érvelt, hogy e lépés segítheti a választókkal szembeni diszkrimináció visszaszorítását, ahogy azt az 1965-ös választójogi törvény előírja. A későbbiekben bővebben is foglalkozunk még az üggyel, ezen a ponton azonban elég annyit megjegyezni, hogy egy sor kritika és jogi támadás nyomán a kérdés végül nem került rá a népszámláló kérdőívekre, ugyanis a Legfelsőbb Bíróság 4-5 arányban úgy határozott, hogy annak pártolói nem tudták bizonyítani, hogy valóban a törvény betartása motiválta a kívánt lépést. Akkor viszont mi lehetett a Trump-kormányzat valódi motivációja a kérdés bevezetése mögött? Először azonban pár fontos adat. Az USA Népszámlálási Hivatalának becslései szerint az országban e sorok írásakor 329,412,198 ember él, amely nagyjából 80%-os növekedést jelent a 2010-es számokhoz képest.258 Közülük 60 milliónál is többen (18.3% egy friss becslés szerint) spanyolajkú (úgynevezett „Hispanic” vagy „Latino” eredetű), mellyel a nemzet második legnépesebb etnikai csoportját képviselik a „nem-spanyolajkú fehérek” (60.4%) után, és az afroamerikaiak (13.4%) előtt.259 E változásokat már elsősorban nem a bevándorlás okozza, hanem az országban lakók közötti születési arány (a spanyolajkú nők körében a termékenységi ráta 2.0, ami 0.2-val a feketék és 0.3-mal a fehérek elé helyezi őket), melynek köszönhetően a 19 év alattiak között a nem-spanyolajkú fehérek aránya mára csupán 50%, míg a 65 évnél idősebbek

258 U.S. and World Population Clock. United States Census Bureau. <https://www.census.gov/popclock/ > Hozzáférés: 2020. március 19.

QuickFacts. United States Census Bureau. <https://www.census.gov/quickfacts/fact/table/US/RHI725218 > Hozzáférés: 2020. március 17. 259

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

között 76%.260 Mindezek egyik gyakran idézett következménye, hogy a 2020-as lesz az első választási, ahol a spanyolajkú szavazók a legnagyobb nem-fehér szavazói csoportot alkotják majd, a jogosultak nagyjából 13%-át kitéve, vagyis megközelítőleg 32 millió főt (második helyen az afroamerikaik állnak 30 millió fővel, míg az ázsiai-amerikaiak a harmadikok 11 millió fővel).261 Az illegális bevándorlásra áttérve fontos azzal kezdeni, hogy a spanyolajkúak és az illegális bevándorlók (valamint leszármazottaik) közel sem felcserélhető csoportok – de az átfedés ettől még jelentős. Csak nemrégiben, 2017-ben alakult úgy, hogy a szakértők először tették 50 százaléknál alacsonyabbra a mexikói származásúak arányát az illegális bevándorlók között: 4.9 millióra a nagyjából 10.5 millióból (amely csökkenést jelent a 2007-es, 12.2 milliós csúcshoz képest, míg további nagyjából 1.9 fő Közép-Amerikából érkezett (többnyire El Salvadorból, Hondurasból, és Guatemalából).262 Ez együtt az illegálisan az országban tartózkodó népesség közel kétharmadát teszi ki. 57%-uk csupán hat államban él, legtöbbjük Kaliforniában és Texasban, (2 és 1.6 millióan), melyeket Florida, New York, New Jersey és Illinois követ – amely részlet fontos lesz később, mikor meg akarjuk érteni a kormányzat célját a népszavazási kérdéssel.263

Illegális bevándorlók az Egyesült Államokban létszám és eloszlás szerint Forrás: Statista/Pew Research Center

What the 2020 US Census Will Tell Us about a Changing America. PRB. 2019. június 12. <https://www.prb. org/what-the-2020-u-s-census-will-tell-us-about-a-changing-america/ > Hozzáférés: 2020. március 12. 260

Anthony Cilluffo—Richard Fry: An early look at the 2020 electorate. Pew Research Center. 2019. január 30. <https://www.pewsocialtrends.org/essay/an-early-look-at-the-2020-electorate/ > Hozzáférés: 2020. március 12. 261

262 Jeffrey S. Passel—D’Vera Cohn: Mexicans decline to less than half the U.S. unauthorized immigrant population for the first time. Pew Research Center. 12 June 2019. <https://www.pewresearch.org/facttank/2019/06/12/us-unauthorized-immigrant-population-2017/ > Hozzáférés: 2020. március 12. 263 Unauthorized immigrant population trends for states, birth countries and regions. Pew Research Center. 2019. június 12. <https://www.pewresearch.org/fact-tank/2019/06/12/us-unauthorized-immigrantpopulation-2017/ > Hozzáférés: 2020. március 12.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Az „illegálisok” kétharmadáról úgy becsülik, hogy legalább tíz éve élnek az országban – amely egyből aláássa a határvédelemre fókuszáló bevándorlásellenes retorikát – és az is fontos, de gyakran szem elől tévesztett tény, hogy az elmúlt tíz évben az illegális bevándorlás jórészt nem a határátlépés eredménye volt, hanem vízum lejáratán túli benntartózkodóé, amely utóbbi esetek száma majdnem kétszer annyi, mint előbbieké.264 A „nem-dokumentáltak” az amerikai munkavállalók nem elhanyagolható részét képezik, összesen 4.6 százalékukat (7.6 millió ember, mely szintén csökkenést jelent a 2007-es 8.2 milliós csúcs óta)265, akik ugyanúgy fizetnek jövedelmi és forgalmi adót, miközben jóval kevésbé támaszkodnak az állami segélyekre, mint legális társaik, ezáltal jelentősen bonyolítva a jelenlétük költségeiről és előnyeiről folytatott vitát. A Trump-elnökség során volt már egy komolyabb vita a már az ország területén tartózkodó illegális bevándorlókról, a gyermekként érkezetteket védő Deferred Action for Childhood Arrivals (kb. „Késleltetett Eljárás Gyerekként Érkezőknek”) program kapcsán. A DACA program jelenleg 690 ezer főt véd, és jelenleg nem bővíthető e kör.266 Miért volt tehát annyira problémás egy olyan népszámlálási kérdés, amely a felszínen csupán még pontosabb adatokat adna az USA területén illegálisan élőkről? A választ a már korábban említett, a cenzus és a kongresszusi helyek és szövetségi erőforrások elosztása közötti kapcsolatban rejlik. Röviden: a láthatóság nagyon sokat számít. A kérdést valójában már használták egy korábbi felmérésben (American Community Surveyben), melyet szintén a Népszámlálási Hivatal végez, és lehetővé teszi a tízéves „nagy” felmérés frissítését kisebb léptékű, de hasonló jellegű kutatások segítségével, 3 és félmillió háztartásban évente. Amikor az állampolgársági kérdést a 2017-es ACS részévé tették, 12 spanyolajkú válaszadóból egy megtagadta a válaszadást (ez jóval nagyobb arány volt, mint a fehérek körében), amely egy kutatás alapján akár 6 millió spanyolajkú lakos figyelmen kívül hagyásához is vezethetne az idei cenzusban.267 A nem-dokumentált spanyolajkú közösségek körében már 2010-ben is megjelent a népszámlálástól való félelem, melynek eredményeképpen 400 ezer gyermek maradt megszámlálatlanul, és a közvéleménykutatások azt mutatják, hogy az ilyen jellegű félelmek még azután is megmaradtak, hogy a kormányzat ejtette az állampolgársági kérdés ügyét: az USA területén élő spanyolajkúak nagyjából kétharmada tart tőle, hogy a cenzus révén gyűjtött információt felhasználnák ellenük.268 Hogy pontosan hol fordulna elő jelentősebb mértékű alulszámlálás, az megmutatja, milyen

264 Robert Warren: US Undocumented Population Continued to Fall from 2016 to 2017, and Visa Overstays Significantly Exceeded Illegal Crossings for the Seventh Consecutive Year. Center for Migration Studies. <https://cmsny.org/publications/essay-2017-undocumented-and-overstays/ > Hozzáférés: 2020. március 12. 265 Jeffrey S. Passel—D’Vera Cohn. Unauthorized immigrant workforce is smaller, but with more women. Pew Research Center. 2018. november 27. <https://www.pewresearch.org/hispanic/2018/11/27/unauthorizedimmigrant-workforce-is-smaller-but-with-more-women/ > Hozzáférés: 2020. március 25.

Warren

266

Matthew A. Baum et al.: Estimating the Effect of Asking About Citizenship on the US Census. Harvard Kennedy School Shorenstein Center on Media, Politics, and Public Policy. 2019. március 21. <https://web. archive.org/web/20200117195132/https://shorensteincenter.org/estimating-effect-asking-citizenship-u-scensus/ > Hozzáférés: 2020. március 17. 267

268 Arturo Vargas—Lizette Escobedo: Countdown to Census 2020: New Data on Latino Perceptions. NALEO Educational Fund. 2020. február 10. <https://naleo.org/COMMS/PRA/NEF%20Census%202020%20_2_10_ FINAL.pdf > Hozzáférés: 2020. március 12.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

politikai számítás állt a kérdés mögött: az ACS során megtagadott kérdések 28%-ra Kaliforniában került sor, amely nem csak a legnépesebb szövetségi állam, de a Demokrata Párt egyik bástyája is. Mivel az államok a népességük mérete szerint kapnak kongresszusi helyeket, egy hasonló alulszámlálás eredményeképpen Kalifornia akár két helyet is veszthetett volna a mostani 53-ból a Képviselőházban, ezáltal a mostaninál kisebb súlyt adva az államnak a választások során és a szövetségi törvényhozásban—ahogy a többi olyan államnak is, ahol sok illegális lakos él, ezen államok többsége pedig szintén a Demokraták felé húz. Emellett a kérdés megakadályozhatta volna azt is, hogy a társadalom alulszámlált része hozzáférjen olyan, a cenzus alapján odaítélt szövetségi támogatásokhoz, amelyeket e közösségek mérete egyébként indokolt volna, és legalább részben láthatatlanná tette volna őket azon döntéshozók számára (kormányzati és üzleti szinten is), akiknek munkájuk során tekintettel kell lenniük a különböző közösségek igényeire.269 Mi több, a fent leírt valószínűsíthető eredmény alapot teremtett volna a jelenlegi körzet-átszabási szabályok átírására is annak érdekében, hogy e folyamat során kizárólag az állampolgárokat vegyék figyelembe a teljes populáció helyett. Ez pedig a korábban említett következményekkel együtt „a Republikánusoknak és a nem-spanyolajkú fehéreknek kedvezett volna” egy Republikánus politikai stratéga szavaival élve, akinek a munkája közvetlen hatással volt a Kereskedelmi Minisztérium azon döntésére, hogy a kérdés alkalmazását ösztönözze.270 Egy népszámlálás során a lehető legnagyobb pontosság kétségkívül fontos cél, és a fentiek tükrében az állampolgárságról szóló kérdés kihagyása a jelenleg folyó amerikai felmérésből ezt a célt látszik szolgálni. A Népszámlálási Hivatal valójában régóta úgy tartja, hogy a különböző nyilvántartások összevetése jóval pontosabb adatokat eredményez az állampolgárság tekintetében, mint egy közvetlen kérdés. A politikától függetlenül e fejlemény tehát minden érdekelt és érdeklődő fél számára pozitívan értékelendő. AZ USA NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI MUTATÓJA Népesség (2020) – 329,412,198271 Termékenységi arányszám (2017) – 1.766 (gyerek/nő) 272 Éves népességnövekedési ráta (2018) – 0,6%273 Egy főre jutó nemzeti össztermék (2018) – 62,794 USD274 Várható élettartam (2019) – 78.5 év275

269 William H. Frey: America wins as Trump abandons the citizenship question from the 2020 census. The Brookings Institution. <https://www.brookings.edu/blog/the-avenue/2019/07/12/america-wins-trumpabandons-the-citizenship-question-from-2020-census/ > Hozzáférés: 2020. március 25. 270 Andrew Prokop: Trump’s census citizenship question fiasco, explained. Vox. 11 July 2019. <https://www.vox. com/2019/7/11/20689015/census-citizenship-question-trump-executive-order > Hozzáférés: 2020. március 25.

US Census Bureau

271

Fertility rate, total (births per woman) - United States. World Bank. <https://data.worldbank.org/indicator/ SP.DYN.TFRT.IN?locations=US > Hozzáférés: 2020. március 25. 272

273 Population growth (annual %). World Bank. <https://data.worldbank.org/indicator/sp.pop.grow > Hozzáférés: 2020. március 25. 274 GDP per capita (current US$) - United States. World Bank. <https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP. PCAP.CD?locations=US > Hozzáférés: 2020. március 25.

Life expectancy at birth, total (years) - United States. World Bank. <https://data.worldbank.org/indicator/ SP.DYN.LE00.IN?locations=US > Hozzáférés: 2020. március 25. 275

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

DEMOGRÁFIAI TRENDEK JAPÁNBAN SCHWARCZ EMESE

A japán „demográfiai időzített bomba” már a századforduló óta a közbeszéd tárgya. A népesség elöregedése, alacsony termékenységi ráta, a vidék elnéptelenedése, gazdasági nehézségek és sok más demográfiai veszély fenyegeti a szigetországot, amelyek többsége a múlt század öröksége. Ez a rövid elemzés megkísérel számot vetni a jelenlegi kihívásokról, amelyekkel a japán kormányzatnak foglalkoznia kell - minél előbb, annál jobb. Elsőként érdemes az elöregedés problémájával kezdeni. Nem titok, hogy a kelet-ázsiai országokat, különösen Japánt, Dél-Koreát és Kínát súlyosan érinti a gyors ütemben öregedő társadalom problémája, miközben ebben más délkelet-ázsiai országok is évről-évre egyre nagyobb mértékben érintettek. Ha megtekintjük a japán demográfiai statisztikát, az összkép lehangoló. A népesség növekedési rátája -0,2%, míg a születéskor várható élettartam a férfiak esetében 81,1 év; a nők esetében 87,3 év.276 Az egészségügyi rendszer kivételesen magas színvonalú Japánban, és a hagyományos étkezési szokások és általános életmód miatt az emberek hosszabb ideig élnek − valójában olyan hosszú ideig, hogy a kormánynak csökkentenie kellett az állam által nyújtott pénzösszeget, amit gratulációként a 100. életévet megért lakosoknak szokás adni. Hasonlóképpen, a pénzjutalommal együtt ajándékozott ezüst szakécsészék is egyre kevesebb ezüstöt tartalmaznak − jelezve a 100 évet betöltött lakosok növekvő számát.277 Generációs szempontból most lépünk abba az időszakba, amikor a háború utáni bébi boom második generációja eléri a nyugdíjkorhatárt. A dolgok itt válnak problematikussá, mivel az emberek gazdaságilag aktív tömege már képtelen arra, hogy elegendő adóbevételt biztosítson a kormány számára, hogy az megfelelő színvonalú nyugdíj- és egészségügyi rendszert tudjon fenntartani és működtetni. Különösen figyelembe véve, hogy a jelenlegi termékenységi ráta 1,43 − nem épp egy olyan szám, ami egy harmadik bébi boom esélyére utalna. Ennyi idős ember gondozásának biztosítása (a népesség 27,58%-a 2018-ban 65 év felett volt) szintén problémát jelent.278 Mivel az egészségügyi ellátási ágazatban nincs elegendő dolgozó, a kormány számos csereprogramot hozott már létre külföldi egészségügyi szakemberek számára. 2008-ban a Fülöp-szigetekkel és Indonéziával partnerségben indítottak egy sikertelen kísérletet, amely során körülbelül 1000 ápolót hívtak Japánba dolgozni 2-5 évig tartó periódusra. A pályázóknak természetesen szigorú vizsgákon kellett megfelelniük mind egészségügyi szakismereteik, mind pedig a japán nyelvismeret szempontjából. Több probléma is származott ebből. Ezek a vizsgák, de főleg a nyelvi rész, aránytalanul nehéz-

Japan. OECD. <https://bit.ly/344p8MP > Hozzáférés: 2020. április 3.

276

Jeff Kingston: Contemporary Japan: History, Politics, and Social Change since the 1980s. Hoboken: WileyBlackwell, 2nd edition. 2012. 277

Japan: Age distribution from 2008 to 2018. Statista. <https://bit.ly/3bOglBk > Hozzáférés: 2020. április 6.

278

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

nek bizonyultak, és még ha sikerült is a jelentkezőknek a teszt, a japán munkaadók egy része nem engedett olyan rutin feladatokat elvégezni a külföldi ápolóknak, amire otthon képesítve voltak. A pályázók közül sokan nem is jutottak munkahelyhez a 2008-2009-es gazdasági világválság miatti munkakínálat-hiánynak köszönhetően. És ugyan az eredeti csereprogram ezen okokból kifolyólag nem volt elég sikeres, a Japán – Fülöp-szigeteki Gazdasági Partnerségi Megállapodás változatlanul biztosít lehetőségeket a filippínó egészségügyi szakembereknek. A probléma azonban továbbra is fennáll – akárcsak sok más esetben –: magas nyelvi követelmények, valamint a fogadóország és a külföldi szakemberek közötti bizalom hiánya.279 A nyelvi problémák nem korlátozódnak a külföldi ápolói csereprogram esetére. Az 1990es és a 2000-es évek során számos kísérletet tett a kormány külföldi munkavállalók Japánba vonzására, amelyek közül az egyik céljai között a letelepítés is szerepelt. Az egyik program a brazíliai japán kisebbséget célozta meg, kedvezményes munkavállalói vízumrendszert kínálva számukra, és ösztönözve őket, hogy családjukkal együtt telepedjenek le Japánban. Az eredeti elképzelés az volt, hogy japán származásuk miatt ezek a brazil bevándorlók majd kompatibilisek lesznek a helyiekkel, és így könnyebben asszimilálódhatnak. Amit az ötletgazdák nem vettek figyelembe, az az, hogy ez az etnikai csoport már Brazíliában nőtt fel, és a brazil kulturális és társadalmi normák ágyazódtak beléjük, melyek mind nagyon különbözőek a japánétól. Ezek miatt az asszimiláció szinte lehetetlenné vált. A nyelv ezúttal is jelentős akadály volt, és a japán kormány nem tett kísérletet iskolák létrehozására a letelepedő családok gyermekei számára. Ez a vízumprogram elegendő tanulságot nyújtott azonban ahhoz, hogy a kormány komolyan elgondolkodjon vízum-könnyítési lehetőségeken. 2019 áprilisában Japán egy új vízumrendszert vezetett be, amely lehetővé teszi 14 különböző ágazat külföldi dolgozói számára, hogy 5-10 évig Japánban dolgozhasson.280 Természetesen a 14 ágazat között az egészségügy is benne van: az Abe-kormány körülbelül 60 000 szakembert szeretne fogadni az egyészségügyi szektorban. Ez a változtatás nagy lépés a japán munkaerő terheinek csökkentése felé – idővel kiderül, mennyire lesz fenntartható.281 Lenne azonban ennél egy kézzelfoghatóbb megoldás is, hiszen Japán rendelkezik egy terebéjes munkaerővel, amit nem használ ki. Az OECD adatai szerint 2019-ben a férfiak esetében a gazdaságilag aktív népesség 84,3%-a volt foglalkoztatva, míg a nők esetében ez 71%.282 Ez nem feltétlenül rossz arány, de fontos megjegyezni, hogy az OECD becslései nem veszik figyelembe a japán foglalkoztatási rendszer diverzifikáltságát, amely döntő jelentőségű a japán munkaerőhiány megértésének szempontjából. A közismert értelmezés szerint a gazdaságilag aktív nők jelentős része az úgynevezett nem rendszeres munka-

Ronron Calunsod: Japan's health care sector still a magnet for Filipinos. The Japan Times. 2019. november 17. <https://bit.ly/3dY0stI > Hozzáférés: 2020. április 6. 279

280 Emese Schwarcz: Making Sense of Japan’s New Immigration Policy. The Diplomat. 2018. november 30. <https://bit.ly/2UL3km7 > Hozzáférés: 2020. április 6.

Keizo Yamawaki: Is Japan becoming a country of immigration? The Japan Times. 2019. június 26. <https:// bit.ly/3e1duqj > Hozzáférés: 2020. április 6.

281

Employment rate - Japan. OECD. <https://bit.ly/3emIq4G > Hozzáférés: 2020. április 7.

282

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

végzési rendszerben dolgozik: 2019 decemberében a női munkavállalók több mint 49%-a nem rendszeres munkarendi alkalmazott volt.283 A nem rendszeres foglalkoztatás a részmunkaidős, az ideiglenes és a szerződéses állások kollektív gyűjtőfogalma. Az ilyen típusú foglalkoztatás általában maximálisan heti 35 órás munkavégzést tesz lehetővé a munkavállalók számára, általában olyan iparágakban, mint a.) turizmus és vendéglátás; b.) kiskereskedelem; c.) szolgáltatóipar; d.) egészségügyi terület.284 Ezeknek a munkavállalóknak alacsonyabb fizetése van, és a munkahelyek nem biztosítanak társadalombiztosítást vagy juttatásokat. Feltehetnénk a kérdést, hogy akkor mégis miért választanák a nők ezt a fajta foglalkoztatást? A valóságban úgy tűnik, sokszor nincs más választásuk. Ennek okai összefonódnak az alacsony termékenységi rátával. A modern kor Japánjában egyre több nő választja a hajadon és gyermektelen életvitelt, mert rendkívül nehéz szülés után visszatérniük nemcsak a munkahelyükre, de a munkaerőpiacra is. Még ha az anyát vissza is veszi a munkahelye, a legtöbb vállalatnál nincs lehetőség rugalmas munkaidőre és nem elérhetőek családbarát intézkedések. Gyermekgondozási intézményekből nagyon kevés van a nagyvárosi területeken (Tokióban a legalacsonyabb termékenységi ráta az országban), és általában hosszú várólistákkal és nagyon szigorú szabályokkal működnek: a stabil jövedelemmel rendelkező anyák előnyben részesülnek, de az anyák általában csak akkor tudnak munkát vállalni, ha találnak helyet egy bölcsödében gyermekeik számára.285 Ez az oximoron nagyban hozzájárulhat az alacsony termékenységi rátához, és ösztönző lehet abban is, hogy az anyák nagy része a nem rendszeres foglalkoztatáshoz fordul, amely rugalmas munkavégzést és csökkentett munkaidőt kínál. Noha Abe Sinzó miniszterelnök a „Womenomics” elnevezésű gazdaságpolitikájával próbálja növelni a nők foglalkoztatási rátáját, az eredmény – amint azt a 2019-es adatokból láthatjuk – még nem teljesen meggyőző. Sokkal több bölcsödére van szükség, rugalmasabb szabályokkal, és több munkahelynek kellene családbarát politikát alkalmaznia annak érdekében, hogy az apák is részt tudjanak venni a gyermeknevelésben. Sok a teendő még a nők foglalkoztatásával és az általános foglalkoztatás körülményeivel is, de sok más faktor is közrejátszik a japán demográfiai időzített bombával kapcsolatban. Az alacsony termékenységi ráta és a változó korfa már most hatással van a japán társadalmi normákra és értékekre: a fiatalabb generáció egyre kevésbé hajlamos nemcsak, hogy gyereket vállalni, de a házasság és a párkapcsolat is egyre népszerűtlenebb. A sokat követelő munkakörülmények, mint például a hosszú munkaidő és a munkaidőn kívüli kötelező tevékenységek (munkavacsorák és céges partik), szinte lehetetlenné teszik a normális társadalmi életet, ami aggasztó tendenciát mutat. 2015-ös kormányzati adatok szerint a 15–49 év közötti férfi lakosság 47%-a, és a női lakosság 42%-a soha nem házasodott meg.286 Ez a tendencia súlyos következményekkel járhat a családi mintákat

Labour Force Survey December 2019. Statistics Bureau, Ministry of Internal Affairs and Communications. 2020. <https://bit.ly/3dYQFnf > Hozzáférés: 2020. április 7. 283

284 Yutaka Asao: Overview of Non-regular Employment in Japan. The Japan Institute for Labour Policy and Training. 2011. <https://bit.ly/2Xh1wTC > Hozzáférés: 2020. április 7.

Kingston, 2012.

285

Japan Statistical Yearbook 2019. Statistics Bureau, Ministry of Internal Affairs and Communications. <https://bit.ly/2UTxJPa > Hozzáférés: 2020. április 8. 286

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

és a társadalmi kohéziót illetően, amelyeket hosszú távon még nehezebb lesz eliminálni. Az időzített bombához hozzátartozik a vidék elnéptelenedése is. Miközben a második világháborús atomrobbantások és légi bombázások a lakosságot a külváros felé és kevésbé lakott területekre nyomták, addig az urbanizációs tendencia a Sóva-korszak második felében (1926–1989) jelentősen megerősödött. Ez utóbbi köszönhető annak, hogy a nagyvárosokban több a munkalehetőség és az esély az egzisztenciális szint emelésére, ami jelenleg is kiemelt prioritás társadalmi szinten. A belföldi migráció problematikája nemcsak az, hogy a nagyvárosi területeken extrém szintre emelkedett a népsűrűség, hanem az a tény is, hogy a vidéki területek elnéptelenednek, és csak az idősebb generáció marad hátra. Ez számos olyan ágazatban okoz problémákat, amelyekre Japán nagy mértékben támaszkodik: a halászat, a mezőgazdaság és a belföldi turizmus mind nyomás alá kerülnek, egyre nehezebb a fennmaradás. A természeti katasztrófák, például a 2011-es tóhokui hármas katasztrófa vagy a 2016-os kumamotoi földrengések szintén hozzájárulnak ehhez a jelenséghez, nem is beszélve a gazdasági terhekről, amelyet a katasztrófák utáni helyreállítások jelentenek. Annak ellenére, hogy a Fukusima Dai Icsi atomenergia reaktor és környéke továbbra is veszélyes, és sok ember még mindig rendezetlen körülmények között él a katasztrófa miatt, a kormány sok energiát fektet az elnéptelenedett Tóhoku régió (Japán északkeleti része) revitalizálására azáltal, hogy forrásokat irányít a belföldi turizmusba. A japán Újjáépítési Ügynökség szerint a tönkrement infrastruktúra nagy részét helyreállították, és nagy erőfeszítéseket tesznek a vállalkozások újjáélesztésére és a lerombolt otthonok újjáépítésére.287 A kérdés azonban mindig a pénz. A munkaerőhiány, a csökkenő termékenység, az elnéptelenedés és a természeti katasztrófák a jövőben arra ösztönözhetik a kormányt, hogy adót emeljen, ezáltal fedezve a hiányt az államkincstárban. Az elmúlt években többször felmerült a nyugdíjkorhatár esetleges 70 éves korra való emelése is.288 2019 októberében a fogyasztási adót 8%-ról 10%ra emelték, ami épphogy ellenkező hatást váltott ki, és még inkább lenyomta a fogyasztás mértékét. Az ebben a helyzetben kialakuló COVID-19 világjárvány minden bizonnyal még tovább fogja nehezíti az Abe-kormányzat helyzetét a japán demográfiai időzített bomba elleni küzdelemben. JAPÁN NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI MUTATÓJA Népesség (2019) – 126,167,000289 Termékenységi arányszám (2017) – 1.43 gyermek/nő290 Népességnövekedés (2018) – -0,203%291 Egy főre jutó nemzeti össztermék (2019) – 40,313 USD292 Várható élettartam (2019) – 84.5 év293 287 Efforts for Reconstruction of Tohoku. Reconstruction Agency. 2019. <https://bit.ly/2XiFwb9 > Hozzáférés: 2020. április 8. 288 Japan to amend laws to help elderly work until 70. The Japan Times. 2020 február 4. <https://bit.ly/2XfyzHT > Hozzáférés: 2020. április 8.

Jinkō suikei – 2020 nen (Reiwa ninen) sangatsuhō －. Sōmushō tōkeikyoku hōmu pēji. 2020. <https://bit. ly/2Jr9IZw > Hozzáférés: 2020. április 1.

289

Fertility rate, total (births per woman) – Japan. World Bank. <https://bit.ly/2wSI70C > Hozzáférés: 2020. április 1.

290

Population growth (annual %) – Japan. World Bank. <https://bit.ly/2WZ6G6M > Hozzáférés: 2020. április 1.

291

Japan GDP per Capita. CEIC Data. <https://bit.ly/3dLw7i4 > Hozzáférés: 2020. április 1.

292

Japan Life Expectancy 1950-2020. Macrotrends. <https://bit.ly/3bEAkCg > Hozzáférés: 2020. április 1.

293

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

DEMOGRÁFIAI TRENDEK 2020 – KÍNA PAPP VIKTÓRIA ANNA

Napjainkban még mindig a Kínai Népköztársaság a világ legnépesebb országa, melynek 1,4 milliárd lakosa a Föld népességének közel 18,5%-át teszi ki. A kínai népesség növekedése azonban várhatóan 1,46 milliárd főnél fog tetőzni, majd valószínűleg már az évtized végére India lehagyja Kínát a legnépesebb országok rangsorában.294 Nincs egyetértés abban, hogy a népességszám tetőzése pontosan mikorra várható, de a legtöbb szakértő úgy becsüli, hogy a kínai lakosság száma a közel jövőben, körülbelül 2020 és 2030 között kezd majd el csökkeni, de lehet a folyamat már el is indult.295 Az elmúlt negyven évben Kína demográfiai helyzetében hatalmas változások mentek végbe, ahogy az ország termékenységi rátája magasról alacsonyra csökkent. Elsősorban a kormányzat által hozott születésszabályozási intézkedések és más igen fontos társadalomgazdasági változások következményeként, a kilencvenes évek elején a kínai termékenységi ráta a hosszútávon állandó népességszám fenntartásához szükséges (2,1-es) aranyszám alá esett és a népesség növekedési rátája mindössze 0,5%-ot ért el az utóbbi évtizedekben.296 A hetvenes években, amikor a kínai vezetés először kezdett bevezetni családtervezési intézkedéseket, a születési arányszám ezer főre vetítve 36-ra rúgott,297 2019-ben viszont már csak 10,48 volt ezer főre vetítve, amely a legalacsonyabb érték az elmúlt 70 évben.298 A túl gyors népesség növekedéstől tartva a kínai kormányzat állami népességszabályozási politikát kezdett bevezetni, amely többek között kiterjedt a családonként megengedett gyermekek számának korlátozására is. A „Később, Tovább és Kevesebb” kampányt299 már a hetvenes évek elején bevezették, majd hivatalosan 1979-ben indították el a – gyakran „egykepolitikaként” említett – állami családtervezési programot. Ez utóbbinak hatalmas hatása volt a kínai népesség számára és a nemek közötti arányára, valamint az ország társadalomgazdasági fejlődésére is. A népesség növekedési ütemének lassítása szükséges volt a természeti erőforrások és a környezetre

294 David E. Bloom: Population 2020: Demographic can be a potent driver of the pace and process of economic development. Finance and Development. 2020. március. <https://www.imf.org/external/pubs/ft/ fandd/2020/03/pdf/changing-demographics-and-economic-growth-bloom.pdf > Hozzáférés: 2020. április 6.

Euan McKirdy: China faces 'unstoppable' population decline by mid-century. CNN. Study. 2019. január 8. <https://edition.cnn.com/2019/01/07/asia/china-population-decline-study-intl/index.html > Hozzáférés: 2020. április 3. 295

Population growth in China from 2000 to 2017. Statista. <https://www.statista.com/statistics/270129/ population-growth-in-china/ > Hozzáférés: 2020. április 3. 296

China—Crude birth rate. Knoema. <https://knoema.com/atlas/China/Birth-rate > Hozzáférés: 2020. április 8.

297

BBC: Chinese birth rate falls to lowest in seven decades. BBC. 2020. január 17. <https://www.bbc.com/ news/world-asia-china-51145251 > Hozzáférés: 2020. április 2. 298

A kampány során ösztönözték a későbbi gyermekvállalást, azt, hogy a gyermekek születése között tovább várjanak a szülők és általánosan a kevesebb gyermek születését. 299

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

nehezedő nyomás enyhítése, illetve a gyorsabb gazdasági fejlődés miatt, valamint, hogy elősegítse a reform és nyitás politikáját is.300 A szabályokat követő családok jutalmakat, különböző kedvezményeket kaphattak, de komoly büntetéseket róttak ki azokra, akik nem tartották be a kvótát – pénzbírság, KKP-tagság megvonása, de akár kényszerabortusz vagy kényszersterilizáció is várhatott rájuk. 301 Igaz, a születésszabályozási politikát enyhítették 2016-ban és általánosan engedélyezték – sőt, kifejezetten bátorították – a családok számára két gyermek vállalását, de a „két-gyermekes politika” nem hozta meg a várt eredményeket mivel 2016-ban és 2017ben is csak épphogy növekedett a születések száma.302 Ennek következtében a kínai kormányzat mára sokkal nyitottabbnak mutatkozik, hogy tovább lazítsa a születésszabályozást – ahogy ezt a közelmúltban módosított Polgári Törvénykönyv is indikálja – de annak teljes eltörlése még várat magára.303 A termékenységi ráta visszaesése, az egyre magasabb várható élettartam és a családonkénti gyermekek számának csökkenése következtében Kínának az elöregő társadalom kihívásával kell szembenéznie, amelynek már 2000-ben elérte a küszöbét.304 2010 és 2016 között a társadalom többi korcsoportjával összehasonlítva négyszeres gyorsasággal nőtt a 60 évesnél idősebbek száma és e kohorsz aránya 2030-ra előreláthatólag a kínai lakosság 30%-át teszi majd ki.305 Következésképpen a gazdaságilag aktív lakosság számának csökkenése, az aktív-inaktív dolgozók arányának kiegyensúlyozatlansága komoly nyomás alá helyezi az ország dinamikus gazdasági fejlődését, amelyhez nagyban hozzájárult Kína kedvező társadalmi struktúrája. A kormányzat szigorú születésszabályozási intézkedései, valamint a kínai családokban a fiúgyermek hagyományos előnyben részesítése a nemek arányát is nagymértékben torzította – ez először a nyolcvanas években megfigyelt és a mai napig létező jelenség. 2018-ban 100 nőre 114 férfi jutott a legfiatalabb (0-4 éves) korcsoportban.306 A nemek arányának eltolódása azt is jelenti, hogy a megengedőbb születésszabályozási politika ellenére sincs elegendő nő ahhoz, hogy fenntartsa az népesség lélekszámát, mivel az „egykepolitika” évei alatt született nők már átlépték vagy hamarosan elérik a termékeny éveik végét. A Kínában jelenleg zajló demográfiai változások hátterében, beleértve a társadalom elöregedését, nem csupán a kormányzat által központilag vezényelt családtervezési program

A reform és nyitás politikája Teng Hsziaoping vezetése alatt, 1978-ban indult el.

300

China’s two-child policy is having unintended consequences. The Diplomat. 2018. július 26. <https://www. economist.com/china/2018/07/26/chinas-two-child-policy-is-having-unintended-consequences > Hozzáférés: 2020. április 17. 301

Number of births in China from 2009 to 2019. Statista. <https://www.statista.com/statistics/250650/ number-of-births-in-china/ > Hozzáférés: 2020. április 6. 302

303 South China Morning Post: China sends further signal on end to family size limits with revised civil code. South China Morning Post. 2018. augusztus 28. <https://www.scmp.com/news/china/policies-politics/ article/2161662/china-sends-further-signal-end-family-size-limits > Hozzáférés: 2020. április 3. 304 Dr Wei Zhang: Ageing China: Changes and Challenges. BBC. 2012. szeptember 20. <https://www.bbc.com/ news/world-asia-china-19572056 > Hozzáférés: 2020. április 17.

China country assessment report on ageing and health. World Health Organization. 2015. 1.

305

Sex ratio in China 1953-2018. Statista. <https://www.statista.com/statistics/251102/sex-ratio-in-china/ > Hozzáférés: 2020. április 8. 306

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

áll – az okok ennél sokkal összetettebbek. Az elmúlt négy évtizedben lezajlott gazdasági fejlődés rendkívül gyors modernizációt, urbanizációt és az életszínvonal ugrásszerű növekedését eredményezte, amely a társadalom szövetén is nyomot hagyott. Több nemzedék nőtt már fel a születésszabályozási politika alatt, akik számára a kis család vált normává. Egyre kevesebb pár szeretne több gyermeket vállani – az egygyermekes családok több mint fele nem akar második gyermeket, amit nagyrészt pénzügyi megfontolásokkal indokolnak: a fiatalabb generáció energiáit inkább karrierje építésébe, minél jobb életkörülmények megteremtésébe csatornázza.307 Annak ellenére, hogy a kínai gazdaság további fejlődésének bőven van tere – amelyben az ország demográfiai struktúrája fontos szerepet játszik –, népességének gyors elöregedése várhatóan társadalmi és gazdasági feszültségeket idéz elő és még nagyobb terhet jelenthet az ország csökkenő munkaereje számára.308 A munkavállalók számának csökkenésével a pekingi vezetésnek gondot okozhat a közjavak biztosítása a társadalom számára, amely egyre tovább él és egyre „öregebb.” Továbbá, a munkaképes korú népesség csökkenése lassíthatja a fogyasztást is, és így negatív hatást gyakorolhat Kína és más országok gazdaságára. Az egyre nagyobb inaktív népesség miatt a kormányzat számára kiemelten fontos lesz a szociális ellátórendszerek, az egészségügy és a nyugdíjrendszer fejlesztése. Mindezt olyan kihívást jelentő gazdasági környezetben kell kiviteleznie a pekingi vezetésnek, amikor a versenyképesség romlását és a GDP-növekedés további lassulását elkerülve igyekszik a gazdaság szerkezetét átalakítani. KÍNA NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI MUTATÓJA Népesség (2019) – 1400,05 millió309 Termékenységi arányszám (2017) – 1.683 gyermek/nő310 Népességnövekedés (2018) – 0,456%311 Egy főre jutó nemzeti össztermék (2018) – 9770 USD312 Várható élettartam (2017) – 76.47313

Su Yun: China’s falling birth rate threatens economic growth. Financial Times. 2020. január 19. <https:// www.ft.com/content/a245eef4-3a5e-11ea-a01a-bae547046735 > Hozzáférés: 2020. április 17. 307

308 Jeff Desjardins: This animation shows China and India’s population are ageing at different rates. World Economic Forum. 2020. január 30. <https://www.weforum.org/agenda/2020/01/demographics-china-indiadiverging/> Hozzáférés: 2020. április 3. >

Total population of China. Statista. <https://www.statista.com/statistics/263765/total-population-of-china/ > Hozzáférés: 2020. április 2. 309

310 Fertility rate, total (births per women) – China. The World Bank. <https://data.worldbank.org/indicator/ SP.DYN.TFRT.IN?locations=CN > Hozzáférés: 2020. április 2. 311 Population growth (annual %) – China. The World Bank. <https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP. GROW?locations=CN > Hozzáférés: 2020. április 2. 312 GDP per capita (current US$) – China. The World Bank. <https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP. CD?locations=CN > Hozzáférés: 2020. április 2.

Life expectancy at birth, total (years) – China. The World Bank. <https://data.worldbank.org/indicator/ SP.DYN.LE00.IN?locations=CN > Hozzáférés: 2020. április 2. 313

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

AZ ORSZÁG, AHOL A VILÁGON A LEGALACSONYABB A TERMÉKENYSÉGI RÁTA DÉL-KOREA DR. HAMAR BALÁZS

Dél-Korea vagy hivatalos nevén a Koreai Köztársaság Ázsia negyedik és a világ 15. legnagyobb gazdasága.314 Azon kevés országok egyike, ahol sikeresen történt a gazdaság átalakítása, és egy alacsony jövedelmű országból magas jövedelmű vált. Korea évek óta küzd azzal a demográfiai problémával, amely nem csak rá jellemző ebben a régióban. A Korea Köztársaság népessége jelenleg 51.63 millió.315 A Koreai-félsziget területe mintegy 221.000 km2, amiből Dél-Korea katonai demarkációs vonallal határolt területe 100.300 km2, mely a teljes félsziget területének 45.4%-a. Dél-Korea mérete hasonló Magyarország, Portugália vagy Izland méretéhez.316 A 2018-ban regisztrált teljes termékenységi ráta 0,98 volt, amely új rekord alacsony szintet ért el az 1970-ben először készített születési statisztikák óta.317 A 2017. évi 1.05-ös adat már az OECD tagjai között a legalacsonyabb volt, jóval Japán 1,43, Franciaország 1,86 és Izrael 3,11 értéke alatt.318 A 2019-re vonatkozó legfrissebb hivatalos statisztikák még nem készültek el, de a havonta született csecsemők száma minden hónapban csökkent. Decemberben ez -7,2% volt az egy évvel korábbihoz képest.319 Az ország termékenységi rátája július és szeptember között 0,88-ra esett vissza, amely Dél-Korea legalacsonyabb negyedéves eredménye.320 Ezek után várható, hogy Dél-Korea ismét új negatív rekordot fog felállítani. Ráadásul 2019 novemberében Dél-Korea először számolt be természetes

The World Bank in Republic of Korea. World Bank. 2018. április 19. <https://www.worldbank.org/en/country/ korea/overview > Hozzáférés: 2020. április 8. 314

2018 Population and Housing Census. Statistics Korea. 2019. augusztus 29. <http://kostat.go.kr/portal/ eng/pressReleases/1/index.board?bmode=read&aSeq=378503 > Hozzáférés: 2020. április 8. 315

316 Explore Korea through Statistics 2018. Statistics Korea. <http://kostat.go.kr/portal/eng/news/3/index. board?bmode=download&bSeq=&aSeq=372131&ord=2 > Hozzáférés: 2020. április 8. 317 Final Results of Birth Statistics in 2018. Statistics Korea. 2019. augusztus 28. <http://kostat.go.kr/portal/ eng/pressReleases/8/1/index.board?bmode=read&bSeq=&aSeq=378026&pageNo=2&rowNum=10&navCount=10&currPg=&searchInfo=&sTarget=title&sTxt > Hozzáférés: 2020. április 8. 318 Jiyeun Lee: Korea Baby Bust Pushes World's Lowest Birth Rate Even Lower. Bloomberg. 2019. augusztus 28. <https://www.bloomberg.com/news/articles/2019-08-28/korea-baby-bust-pushes-world-s-lowest-birth-rate-evenlower > Hozzáférés: 2020. április 8. 319 Vital Statistics in December 2019. Statistics Korea. 26 February 2020. <http://kostat.go.kr/portal/eng/pressReleases/8/1/index.board?bmode=read&bSeq=&aSeq=381022&pageNo=1&rowNum=10&navCount=10&currPg=&searchInfo=&sTarget=title&sTxt= > Hozzáférés: 2020. április 8. 320 Sam Kim: South Korea Set to Break Own Record on World’s Lowest Birth Rate. Bloomberg. 2019. november 27. <https://www.bloomberg.com/news/articles/2019-11-27/south-korea-set-to-break-own-record-on-world-s-lowestbirth-rate > Hozzáférés: 2020. április 8.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

népesség csökkenésről, mivel a halálozások száma meghaladta a születéseket.321

DE MIÉRT ILYEN ALACSONY DÉL-KOREA SZÜLETÉSI RÁTÁJA? A koreai háború (1950–1953) után a lakosság túlnyomórészt vidéki és mezőgazdasági maradt. A termékenységi ráta meghaladta a hat gyermeket. 1962-ben a kormány elindította nemzeti családtervezési kampányát a nők nemkívánatos születéseinek csökkentése érdekében, információs program, az anyák és gyermekek alapvető egészségügyi szolgáltatásai, valamint a családtervezési kellékek és szolgáltatások biztosítása révén. A programot alapvető fontosságúnak tekintették a gazdasági növekedés és a modernizáció céljainak elérése érdekében. Összességében a közvélemény jónak találta a „kicsi és virágzó család” gondolatát. 1970-re a termékenységi ráta 4,5-re esett vissza a gyors iparosodás és az ország nagymértékű agrárjellegének csökkenése mellett.322 Az utcákon és nyilvános helyeken elhelyezett propagandaplakátok címei a következők voltak: „Fiúk, vagy lányok, legyen két gyermeke és nevelje őket jól”; „Családonként még két gyermek is túl sok a zsúfolt országunkban”; „Egy család, tele szeretettel. Egy gyerek, tele egészséggel”; „Korea lakossága már meghaladta a 40 milliót”; "A túlnépesedés mindenki felelőssége."323 Ezen politika, no meg a társadalmi-gazdasági változások eredményeként a termékenységi ráta 1984-re 1,74-re csökkent. A kormány a 2000-es évek elején kezdett csak el foglalkozni az alacsony termékenységi rátával. 2002-ben a Nemzeti Nyugdíj Intézet arról számolt be, hogy a nyugdíjalapot hamarosan felemészti a munkaképes korú népesség csökkenése és az ezzel párhuzamosan növő nyugdíjasok száma. A kormány azt is felismerte, hogy a fogamzóképes nők száma csökken, és ez a tendencia csak gyorsulni fog. 2005-ben felállítottak egy tanácsadó bizottságot, mely a dél-koreai elnököt segítette egy új „szülésbarát” politika kidolgozásában és ekkor fogadták el azt a törvényt is, mely ennek megfelelő jogi keretet biztosít. A Saero-Maji („új kezdet”) terv a 2006–2010 közötti időszakra vonatkozóan olyan rendelkezéseket tartalmazott, mely kedvezőbb környezetet biztosított a gyermekvállaláshoz. A terv a következő intézkedéseket tartalmazta: adókedvezmények; új lakás vásárlásának elősegítése; a gyermekgondozás támogatása, beleértve az állami, illetve munkahelyi gyermekgondozási létesítmények 30% -os növelését; az oktatás támogatását és a terméketlen párok támogatását. 2006 júniusában a kormány bejelentette a Vision2020 tervet, melynek középpontjában a termékenyég fokozása és a szélsőséges idősödésnek kitett társadalomra való felkészülés állt.324 2019-ben Dél-Korea volt a világ egyik leggyorsabban öregedő nemzete. 2006 és 2018 között a kormány 198,22 milliárd dollárt költött a családoknak nyújtott támogatásokra, valamint az újszülött gyermekeknek nyújtott támogatásokra a csökkenő tendencia megfordítása

321 Yang Yeon-ho-Cho Jeehyun: S. Korea’s death tally outnumbers birth in Nov, set to record first thinning this year. Pulse News. 2020. január 20. <https://pulsenews.co.kr/view.php?year=2020&no=97238 > Hozzáférés: 2020. április 8. 322 C. Haub: Did South Korea’s Population Policy Work Too Well? PRB. 2010. március 27. <https://www.prb.org/ koreafertility/ > Hozzáférés: 2020. április 8. 323 Learning From Korean Family Planning Advertisements of the 1960s-1980s. The Grand Narrative. 16 February 2012. <https://thegrandnarrative.com/2012/02/16/korean-family-planning/ > Hozzáférés: 2020. április 8.

C. Haub, 2010.

324

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

érdekében325, ám eddig kevés sikerrel. A közvélemény kutatások szerint ennek legfőbb okai, egyéb tényezők mellett, az emelkedő lakhatási költségek326 és az egyre inkább növekvő foglalkoztatási biztonság voltak.327 A Koreai Egészségügyi és Szociális Ügyek Intézete (KIHSA) szerint 2018-ban a 20-44 év közötti dél-koreai lakosság nagyobb része egyedülálló volt. A párkapcsolatot nem keresők között a férfiak 51% -a és a nők 64% -a mondta, hogy egyedül kíván maradni.328 A valaha is házas nők által válaszolt okok, amelyek miatt nem akarnak gyermeket, a következők voltak: „nincs remény a jövő társadalmára”, „a gyermek nevelésének terhe”, „a munka és az élet összeegyeztethetetlensége” stb. A kormány látva ezeket a problémákat, 2018 végén bejelentette, hogy megszüntet olyan akadályokat, melyek a nők foglalkoztatását hátráltatják, lehetővé tette, hogy mindkét szülő egyidejűleg szülési szabadságra menjen, és meghosszabbította a fizetett apasági szabadságot. A munkaadók arra is ösztönzőket kapnak, hogy a szülők közül bármelyik kevesebb órát dolgozhasson.329 Ezek a nemek közötti egyenlőség terén tett olyan erőfeszítések, amelyek eddig nagyon hiányoztak. A legutóbbi cikkek azt a véleményt tükrözik, hogy Dél-Koreában az alacsony születési számok nagyobb problémát jelentenek, mint amit a koronavírus okoz.330 Dél-Korea mélyebben gyökerező nehézségekkel küzd: kultúrája már nem támogatja a családok alapítását és a gyermekek szülését. Koreában a nők szerepe a hagyományos családban nagyon nehéz. A házasság után egy lány férje családjának része lesz. Noha ez a hagyomány egyre inkább csökken, még mindig gyakori. Sok nő úgy dönt, hogy nem házasodik meg, és nem akar gyermeket. Saját YouTubecsatornáikkal népszerűsítik mozgalmukat, melynek neve #NoMarriage.331Egy 2014-es tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az utolsó dél-koreai 2750-ben születik meg, ha a fertilitási ráta 1,19 marad - feltételezve, hogy nem történik meg egy Észak-Koreával való

325 Joori Roh: Not a baby factory: South Korea tries to fix demographic crisis with more gender equality. Reuters. 4 January 2019. <https://www.reuters.com/article/us-southkorea-economy-birthrate-analysis/ not-a-baby-factory-south-korea-tries-to-fix-demographic-crisis-with-more-gender-equality-idUSKCN1OY023 > Accessed: 8 April 2020.

Byoun, Soo-Jung: The Relationship between Young Koreans' Marriage Intention and Housing Characteristics. Kihasa – Korea Institute for Health and Social Affairs.2019. július 31. <https://www.kihasa.re.kr/english/publications/ eng_research/view.do?pageIndex=3&keyField=&key=&menuId=68&tid=34&bid=30&division=&ano=1119 > Hozzáférés: 2020. április 8. 326

Sam Kim, 2019.

327

Lee, So-Young: The 2018 National Survey on Fertility and Family Health and Welfare. KIHSA – Korea Institute for Health and Social Affairs. 2019. április 17. <https://www.kihasa.re.kr/english/publications/ eng_research/view.do?pageIndex=4&keyField=&key=&menuId=68&tid=34&bid=30&division=&ano=1104 > Hozzáférés: 2020. április 8. 328

Roh, 2019.

329

Darrow Miller: The birth dearth. World. 2020. március <https://world.wng.org/content/the_birth_dearth > Hozzáférés: 2020. április 8. 330

331 Yasmin Jeffery: #NoMarriage movement sees South Korean women reject Government pressures to marry and have kids. ABC Australia. 2019. augusztus 1. <https://www.abc.net.au/news/2019-08-01/nomarriage-movement-south-korea-women-reject-marriage-kids/11367488 > Hozzáférés: 2020. április 8.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

esetleges újraegyesítés, vagy migránsok jelentős mértékű beáramlása sem következik be.332 Van az érmnek egy másik oldala is. Ne felejtsük el, hogy Dél-Korea területe majdnem azonos Magyarországéval, de népessége ötször nagyobb (!). Amint azt a cikk elején írtuk, az 1960-as és 70-es években Dél-Korea a világ egyik leggyorsabb termékenységi ráta csökkenését tapasztalta, amikor a szülőképes nőkre számított gyermekek számát több mint hatról háromnál is kevesebbre csökkentette mindössze 18 év alatt. Ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a kormány korán felismerte, hogy a termékenység csökkentése a fejlődés egyik eleme; egy olyan stratégia, amely gyors gazdasági és társadalmi fejlődést generált. Jenna Dodson, a svédországi Göteborgi Egyetem Biológiai és Környezettudományi Tanszékének kutatója azon a véleményen van, hogy helyes politikákkal Dél-Korea kihasználhatja az alacsonyabb termékenységet, amely ugródeszka lehet a társadalmi változásokhoz, a biodiverzitás megőrzéséhez és egy olyan életformához mely egyensúlyban van a természettel.333 DÉL-KOREA NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI MUTATÓJA Népesség (2018) – 51,630,000334 Termékenységi arányszám (2018) – 0.98 gyermek/nő335 Népességnövekedés (2018) – 0,3%336 Egy főre jutó nemzeti össztermék (2018) – 31,362 USD337 Várható élettartam (2018) – 82.7 év338

Elena Holodny: South Korean’s could be ’extinct’ by 2750. Business Insider. 2015. június 19. <https://amp.businessinsider.com/south-koreans-could-be-extinct-by-2750-2015-6?fbclid=IwAR3W4-pwNt528lWulk_iT1X0vRbk1cPxYepk21eBNPjliHCtIxwL8XbrRNg > Hozzáférés: 2020. április 8. 332

Jenna Dodson: Low fertility in South Korea: a springboard for social change and conservation. The Overpopulation Project. 2019. május 2. <https://overpopulation-project.com/low-fertility-in-south-korea-aspringboard-for-social-change-and-conservation/ > Hozzáférés: 2020. április 8. 333

2018 Population and Housing Census.

334

Final Results of Birth Statistics in 2018.

335

Population growth (annual %). World Bank. <https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.GROW?locations=KR&display=graph > Hozzáférés: 2020. április 8. 336

GDP per capita (current US$). World Bank. <https://data.worldba.nk.org/indicator/NY.GDP.PCAP. CD?end=1960&locations=KR-GH-JP&start=1960&view=bar > Hozzáférés: 2020. április 8. 337

338 Life Tables for Korea, 2018. Statistics Korea. 2019. december 4. <http://kostat.go.kr/portal/eng/pressReleases/8/1/index.board?bmode=read&bSeq=&aSeq=380555&pageNo=1&rowNum=10&navCount=10&currPg=&searchInfo=&sTarget=title&sTxt= > Hozzáférés: 2020. április 8.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

IZRAELI DEMOGRÁFIA – EGY MAGAS TERMÉKENYSÉGI RÁTÁT MEGŐRZŐ FEJLETT TÁRSADALOM ESETTANULMÁNYA CSEPREGI ZSOLT

Izrael egy olyan ország, amelyet nemzeti, vallási és biztonsági okokból 1948-as megalapítása óta megszállottan foglalkoztat önmaga demográfiai struktúrája. Népességének pontos száma, összetétele és eloszlása a zsidó állam létkérdésének számít, egyben fontos esettanulmányát adja a fenntartható demográfiának. Izrael az egyetlen olyan OECD tagország, amely három gyermek/nő aránynál magasabb termékenységi rátával rendelkezik. Fontos hangsúlyozni, hogy az izraeli nemzet egyedülálló szerkezete, diaszpóra-dinamikája és termékenységi rátája mind egymással szorosan összefüggő tényezők. Ezek a jellemzői együttesen alakítják fejlett társadalmának fenntartható demográfiai szerkezetét, amely fontos tanulságokat nyújt a nyugati országok számára. Mindemellett, az adatok elemzésekor szem előtt kell tartani, hogy az Izraelt alakító különleges tényezők korlátozzák a megoldások és ötletek más országok esetében való alkalmazhatóságát, melyek érdekeltek lennének az sikeres izraeli demográfiai gyakorlatok lemásolásában. Izrael egy kis területű ország, mindösszesen huszonkétezer négyzetkilométeren fekszik (beleértve a Golán-fennsíkot) emellett Ciszjordániában további háromezer négyzetkilométert igazgat hadserege. Az állam stratégiai pozícióban helyezkedik el az eurázsiai és afrikai kontinensek találkozásánál, a Földközi-tenger legkeletibb szélén. Izrael északi része sűrűn lakott, amelyet a viszonylag enyhe mediterrán éghajlata segít elő, míg déli, többnyire nehezen lakható része a Negev-sivatag. Izrael állam megalakítását megelőzően a brit katonatisztek ellene érveltek, hogy a területet a zsidó menekültek menedékeként használják fel, mivel véleményük szerint a térség nem lett volna képes néhány százezer főnél több lakost eltartani.339 Ezek a félelmek hamisnak bizonyultak, Izrael lakossága 2019-ben meghaladta a 9,1 milliót, amely tizenegyszerese annak a nyolcszázezer főnek, amely megalakulása idején lakta. További három millió palesztin él Ciszjordániában, mely terület Izraellel vitatott státuszú. Izrael állampolgárainak háromnegyede zsidó, huszonegy százaléka arab (muszlim, keresztény és drúz) és további 4,8 százaléka „egyéb” etnikai besorolásba tartozik, amely magába foglalja az örményeket, a kelet-ázsiai nem-zsidó bevándorlókat és azon poszt-szovjet térségből elszármazottakat, akiknek zsidó ősei vagy családtagjai vannak, azonban ők maguk jelenleg nem számítanak zsidóknak.340 Az izraeli zsidók maguk is három különböző nagy csoportra oszlanak, szekuláris (nem vallásos vagy tradicionális), nemzeti-vallásos és ultraortodox csoportokhoz, melyek közül az első adja a döntő többséget.

339 Ilan Troen: Calculating the Economic Absorptive Capacity of Palestine: A Study of the Political Uses of Scientific Research. Contemporary Jewry Vol. 1989/2. 19-38.

Central Bureau of Statistics of the State of Israel: Population of Israel on the Eve of 2019. <https://www.cbs. gov.il/he/mediarelease/DocLib/2018/394/11_18_394e.pdf > Hozzáférés: 2020. március 12. 340

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Az izraeli népességnövekedést legfőképpen az egészséges természetes szaporulat támogatja, amely 2019-ben 3,09 gyermek/nő volt341 és a zsidó bevándorlás (a jelenség, amelyet alijának, héberül szó szerint “felmenetelnek” neveznek). Izrael évente átlagosan harmincezer bevándorlós fogad (2018-ban harmincnégyezret)342, köszönhetően az 1950-es “Visszatérés Alaptörvény”-ének, amely meghatározza, hogy minden személy, amelynek legalább egy zsidó nagyszülője van azonnal jogosult izraeli állampolgárságra, és részesülhet az átköltözési, részben pénzügyi támogatási csomagból. Azok a személyek is, akik vallásos betérést hajtanak végre a zsidó vallásba, etnikailag is zsidókká válnak az izraeli állam szemében és a zsidóság etnikai-vallási jellegének következményeként automatikusan megkaphatják az izraeli állampolgárságot. Jelenleg a világ zsidóságának fele él Izraelben (6,7 millió), jelentős diaszpóra közösség él az Egyesült Államokban (5,7 millió) és százezer főnél több Oroszországban, Franciaországban, Egyesült Királyságban, Kanadában és Argentínában.343 A globális zsidó népesség számát lehetetlen meghatározni az évezredes kérdés megválaszolása nélkül, miszerint „ki a zsidó”, mellyel kapcsolatban azonban nincs konszenzusos álláspont. Hasznosabb a zsidóságra úgy gondolni, mint koncentrikus körökből álló csoportok együttesére, melyben a magnépesség tizennégy millió fő körül van, és a kiterjesztett populáció húsz millió fölött. Az évente bevándorló zsidók összetételét meghatározzák a gazdasági-társadalmi tényezők, főként az orosz és ukrán zsidók esetében, akiket vonz Izrael magas életszínvonala, emellett az antiszemita trendek, mint például az iszlamista terrorizmus és szélsőjobboldali támadások Franciaországban.344 A magas természetes szaporulat a legfontosabb tényező, amelyet Izrael esetében törekednünk kell megérteni. A zsidó államban, a nyolcvanas években ez lecsökkent egy fenntartható, de még mindig magas szintű három gyermek/nő arányra, amely abban a korszakban az OECD országok mutatói között átlagosnak számított. Termékenységi ráta (gyermek/nő) trendek az OECD tagországaiban345 1990

2005

2017

Izrael

3,020

2,840

3,110

Szaúd-Arábi

5,760

3,420

2,490

Törökország

3,070

2,120

2,070

Central Bureau of Statistics of the State of Israel: Israel in Figures 2019. 2020. január 30. 6. <https://www. cbs.gov.il/he/publications/DocLib/isr_in_n/isr_in_n19e.pdf > Hozzáférés: 2020. március 12. 341

342 The Jewish Agency: The Jewish Agency Summarizes a Decade of Aliyah. 2019. december 22. <http://archive. jewishagency.org/news/jewish-agency-summarizes-decade-aliyah > Hozzáférés: 2020. március 12. 343 Ministry of Foreign Affairs of the State of Israel: Israel and the Jewish World. 2018. 11. <https://mfa.gov.il/ MFA/AboutIsrael/Documents/Israel%20Jewish%20World%202018.pdf > Hozzáférés: 2020. március 12. 344 David Roe: Many French Jews living in fear as a result of anti-Semitic attacks – research. Radio France Internationale. 2020. január 23. <http://www.rfi.fr/en/france/20200121-many-french-jews-living-fear-result-antisemitic-attacks-research > Hozzáférés: 2020. március 12.

OECD Data: Fertility rates. <https://data.oecd.org/pop/fertility-rates.htm> Hozzáférés: 2020. március 12.

345

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Magyarország

1,840

1,320

1,490

OECD átlag

1,900

1,600

1,700

EU28 átlag

1,800

1,500

1,600

A helyettesítési ráta (2,100) fölötti/alatti mutató

Ahogy azonban más államok jelentős zuhanást tapasztalhattak szaporulatuk tekintetében, a helyettesítési ráta (2,1 gyermek/nő) alá esve, Izrael maradt 3 körül. 2010-ben Izrael vált az OECD tagok között a legmagasabb szaporulattal rendelkező állammá, miután Szaúd-Arábia termékenységi rátája is 3 gyermek/nő szint alá csökkent. 3,09-es rátájával máig Izrael maradt legfelül 0,6 gyermek/nővel megelőzve a második helyezettet (Szaúd-Arábiát), mely mutató mintegy kétszerese az európai államokban jellemzőnek. Az általánosan magas reprodukciós rátára adott felületes indoklás szerint (gyakran még Izraelben is ezt hangoztatják) az arab-muszlim és az ultraortodox zsidók hajtják fel az átlagos termékenységi rátát346 Az érvelés első fele objektíve hamis, az arab izraeliek termékenysége, habár az állam megalakítását követő első évtizedekben jelentősen meghaladta a zsidó honfitársaikét, azonban az fokozatosan korrelált a nemzeti átlaghoz, ahogy az arabság szocioökonómiai státusza és végzettségi szintje emelkedett. A magyarázat második fele, amely azt állítja, hogy az ultraortodox zsidók hajtják fel a nemzeti átlagot igaz, mivel a mélyen vallásos zsidóságra jellemző a magasabb születési ráta, azonban ez nem magyarázza, hogy az izraeli társadalom többségét adó, szekuláris és a tradicionális, magasan képzett zsidóság termékenységi mutatói is jóval 2,2 gyermek/nő felett vannak.347 Az utóbbi kérdéskörre kell összpontosítanunk és kielemezni, amennyiben az izraeli esetből saját társadalmainkra alkalmazható tanulságokat akarunk kinyerni. Két lehetséges válasz adódik. Az egyik szerint a zsidó társadalom egyéni jellemzői alkotják a kiváltó okot, a másik szerint az izraeli állam támogatáspolitikája segíti elő. Ez a támogatáspolitika pénzügyi segítséget ad a családoknak, és különösen az emancipált, magasan végzett nők számára, akik több gyereket vállalnak, mint bárhol a világon. Annak ellenére így van, hogy az izraeli nők felének van felsőfokú végzettsége (ez a második legmagasabb arány a világon, lásd a kísérő táblázatot), amely a fő faktora a lecsökkent gyermekvállalási hajlandóságnak. A családtámogatási rendszer magába foglalja a jövedelemadó kedvezményt és más pénzügyi ösztönzőket, azonban ezek nem magasabbak, mint más OECD tagállamokban, így önmagukban nem adnak magyarázatot a magas termékenységi rátára.348 Az izraeli állam emellett kidolgozott egy rendszert, hogy segítse a családoknak és kifejezetten a nőknek kiegyensúlyozni a karriert és a családi életet. Ebben különösen fontos a részmunkaidő, amely az izraeli anyák körében nagyon elterjedt. Ez elősegíti, hogy Izrael egy időben támogassa a munkaorientált és a családorientált társadalmi modellt,

Lee Cahaner: Társadalom. Izraeli Demokrácia Intézet (héber nyelven). 2016. október 1. <https://www.idi.org. il/haredi/2016/?chapter=3268 > Hozzáférés: 2020. március 12. 346

Alex Weinreb, Dov Chernichovsky and Aviv Brill: Israel’s Exceptional Fertility. Taub Center. 2018. december 23. <http://taubcenter.org.il/israels-exceptional-fertility-eng/ > Hozzáférés: 2020. március 12. 347

348 Adi Brender, Michel Strawczynksi: Government support for young families in Israel. Israel Economic Review. 2015/2. 28-33. <https://www.boi.org.il/en/Research/Periodicals/Documents/adimichel1.pdf > Hozzáférés: 2020. március 12.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

melyeket gyakran egymással ellentétesnek állítanak be egyes elemzők.349 Összességében, az ország szocioökonómiai szintje is magas, az egy főre jutó nemzeti össztermék 2018-ban meghaladta a 41,715 amerikai dollárt,350 ezért a családok magabiztosan tudnak felelősséget vállalni további gyermekek vállalásáért. Fontos kiemelni, hogy az anyák azért is élvezhetik a részmunkaidő előnyeit, mivel az izraeli rendszer kiterjedt állami és magán gyermekmegőrző intézményrendszert tart fenn, már nagyon kicsi gyermekek részére is. A szaporulat kérdésével összefüggő kulturális tényezőkben a zsidók önmagukban nem különlegesek, mivel diaszpóra-közösségeik semmifajta kimagasló termékenységi rátát nem mutatnak, csak az izraeliek. A kulturális tényezők magukban foglalják a vallási kötelezettséget, hogy gyermekvállaláson keresztül új életeket teremtsenek. A vallásos zsidók hite szerint minden megszületett gyermek egy lépéssel közelebb hozza a Messiás eljövetelét. Még szekuláris társaik osztják e mély meggyőződést, miszerint a gyermekek áldást jelentenek és erős társadalmi nyomást gyakorolnak a fiatalokra, hogy házasodjanak (mely jelenséget shidduchnak351 neveznek, ennek keretében munkatársak, barátok, családtagok és még vadidegenek is igyekeznek az egyedülálló fiatalokat egymásnak bemutatni, olyan szinten és közvetlenséggel, ami a nyugati ember számára elképzelhetetlen). Az állam gyakorlatilag számba veszi a zsidókat (világszerte) és izraelieket, minden év függetlenségi napján, amely közvetlenül a megemlékezés napját követi, melyen Izrael elesett mártírjairól emlékeznek meg. A zsidó állam vezetői beszédeikben képviselik annak narratíváját, hogy nemzetük a hamuból támadt fel és annak legfontosabb feladata, hogy a jövő generációk számára biztosítsa a fennmaradást.352 A gyarapodó nemzetbe vetett büszkeség jele, hogy az Izraeli Központi Statisztikai Hivatal minden függetlenségi napon kiadja az aktuális népességi adatokat, amelyet minden fő izraeli sajtókiadvány vezető helyen közöl ezen a napon.353 Végső soron sem ezek a kulturális, jelképes, sem a korábbi szocioökonómiai tényezők nem adnak egyértelmű választ arra, hogy miért vállalnak olyan sok gyermeket Izraelben a szekuláris és tradicionális zsidók, így gyakorlatilag az egyetlen társadalmat alkotva a világon, amelyet nem érintett a leeső termékenységi ráta miközben az adott ország elérte gazdasági fejlettség felső szintjét. Összességében a különböző, de egymással összefüggő tényezőkre lehet rámutatni, amelyek hozzájárulnak, hogy Izraelben kiemelkedően magas lehessen a termékenységi ráta, azonban további kutatómunka szükséges annak megállapítására, hogy az egyes népek mit tudnak ebből magukra nézve alkalmazni. Izraelnek természetesen mindemellett megvannak a maga demográfiai kihívásai, még ha

349 Olivia Ekert-Jaffe, Haya Stier: Normative or economic behavior? Fertility and women’s employment in Israel. Social Science Research 2009/38. 646-647. <https://people.socsci.tau.ac.il/mu/hayas/files/2011/02/ekertstier-2009.pdf > Hozzáférés: 2020. március 12. 350 World Bank: GDP per capita (current US$) – Israel. <https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP. CD?locations=IL > Hozzáférés: 2020. március 12.

Shalonda Kelly: Diversity in Couple and Family Therapy: Ethnicities, Sexualities, and Socioeconomics. Santa Barbara: ABC-CLIO. 2016. 238-241. 351

President Rivlin addresses Yom Hazikaron ceremony at the Western Wall. The President’s Office of the State of Israel. 2015. április 11. <http://archive.president.gov.il/English/ThePresident/Speeches/Pages/ news_210415_04.aspx > Hozzáférés: 2020. március 12. 352

Central Bureau of Statistics of the State of Israel: Israel’s Independence Day 2019. 2019. május 6. <https:// www.cbs.gov.il/he/mediarelease/DocLib/2019/134/11_19_134e.pdf> Hozzáférés: 2020. március 12. 353

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a termékenységi ráta és az elöregedő társadalom nem jelent gondolt az országnak. Egyrészről, a népesség évente megközelítőleg kétszázezer fővel növekszik, hamarosan meghaladja a tízmillió főt, az előrejelzések szerint 2050-re elérve a 17,6 milliót.354 Ez a trend nagy nyomást helyez az országra, hogy még hatékonyabban használja ki a rendelkezésére álló területet és benépesítse a déli Negev-sivatagot különböző fejlett technológiák bevetésével. Ezek a megoldások az édesvízhiányból és a terméketlen talajból eredő nehézségeket tudják megoldani, mindemellett energiát is biztosítanak az új, felfejlesztendő közösségeknek. A népességnövekedés ugyancsak előrehajtja Izraelt a ciszjordániai terjeszkedésben és új telepek létesítésében. Izraelnek, létének értelmét megtestesítve, mint az összes zsidó otthona vagy menedéke, készen kell állnia egy újabb tömeges zsidó bevándorlásra. Míg az évi harmincezer fő, aki jelenleg alijázik egy kezelhető rátát jelent a befogadás tekintetében, nem zárható ki a betelepedés újabb nagy hulláma. A zsidó államnak nagyszabású reformokat kell bevezetnie a zsidó vallásra való áttérés folyamatában is, mint például eltekinteni az új betérők szigorú, ultraortodoxok általi vallási felügyeletétől, továbbá megnyitni a szabadabb irányzatokat, mint a reform, modern-ortodox és a konzervatív ágak, vagy az Izraeli Védelmi Erők által végzett speciális katonai betérés.355 Ezzel gyakorlatilag meg lehetne nyitni az etnikai-vallási csoporthoz való csatlakozás kapuit az ebből eddig kizárt, a volt-Szovjetunióból és Etiópiából elszármazott állampolgárok előtt és azon nem állampolgárok számára is, akik teljes jogú tagjává akarnak válni a zsidó, majd alijázást követően, az izraeli nemzetnek. A vallási spektrum másik oldalán Izraelnek kezelnie kell az ultraortodoxok számában zajló robbanásszerű növekedést (akiknek átlagosan hét gyermekük születik) és tovább erősíteni férfi tagjaiknak integrációját az izraeli haderőbe és gazdaságba. Izrael, köszönhetően kedvező demográfiai körülményeinek, pénzügyi és technológiai erőforrásainak, régiós szinten és világviszonylatban is az államok közötti hatalmi rangsor felső szintjére emelkedett az elmúlt években.356 Ezt a helyzetet azonban nem tekintheti magától értetődőnek. Figyelembe kell vennie és kezelnie kell azokat a különleges kihívásokat, amelyeket a rohamosan növekvő népessége jelent. IZRAELI NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI MUTATÓJA (forrás: Izraeli Központi Statisztikai Hivatal) Népesség (2020) – 9,152,000 Termékenységi arányszám (2019) – 3,09 gyermekek/nő Népességnövekedés (2019) – 1.9%357 Egy főre jutó nemzeti össztermék – 41,715 USD Várható élettartam (2017) – 82.6 év358

Sue Surkes: With its population set to double in 30 years, how will Israel cope? Times of Israel. 2019. június 29. <https:// www.timesofisrael.com/with-its-population-set-to-double-in-30-years-how-will-israel-cope/> Hozzáférés: 2020. március 12. 354

355 Yifat Erlich: The trouble with Jewish conversions in Israel. Yediot Ahronot. 2019. szeptember 2. <https:// www.ynetnews.com/articles/0,7340,L-5458400,00.html> Hozzáférés: 2020. március 12. 356 U.S. News Staff: Best Countries for Power 2020. U.S. News. <https://www.usnews.com/news/best-countries/ power-rankings?fbclid=IwAR0H93OHs3QgPEZ0erqvd8-MOwFIBPwkUB6h53GYYiw6FYJo3aupuvzOY7U > Hozzáférés: 2020. március 12. 357 Central Bureau of Statistics of the State of Israel: Population of Israel on the Eve of 2020. 2019. december 31. <https://www. cbs.gov.il/en/mediarelease/Pages/2019/Population-of-Israel-on-the-Eve-of-2020.aspx > Hozzáférés: 2020. március 12.

World Bank: Country data – Israel. <https://data.worldbank.org/country/israel > Hozzáférés: 2020. március 12.

358

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

SZÍRIAI MENEKÜLTEK TÖRÖKORSZÁGBAN: A DEMOGRÁFIÁTÓL A KÜLPOLITIKÁIG KOZMA TAMÁS

ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS Törökország demográfiai szempontból is kiemelt fontosságú ország. Esetében nem csak a népesség növekedése, de az ezzel összefüggésben lévő politikai, gazdasági és társadalmi folyamatok is tudományos figyelmet követelnek. Ezzel összhangban, jelen fejezet célja, hogy belátást biztosítson a Törökország demográfiai helyzetét jellemző legfontosabb számokba, illetve, hogy rávilágítson egy kulcsfontosságú ügyre: a Törökországban élő szíriai menekült népesség helyzetére, a legfrissebb külpolitikai történések tükrében. Semmilyen elemzés nem mehet el amellett a tény mellett, hogy Törökország európai országnak, ázsiai országnak, vagy egyszerre mindkettőnek is tekinthető. Éppen ezért, ha rangsoroljuk Törökország helyzetét, mindkét kontextusra érdemes kitérni. Európában Oroszország a legnépesebb állam 146.745 millió fővel, 359 második helyen Németország áll, míg Törökország tudhatja magáénak a harmadik helyet. Utóbbi két állam népessége egyaránt meghaladja kicsivel a 83 millió főt. A statisztikai hivatalaik által közzétett adatsorok értelmében Németország, mint a legnépesebb európai uniós tagállam népessége 2019 év végén 83.2 millió fő volt, 360 míg Törökország népessége 2019. december végi állapot szerint 83,154,997 fő volt.361 Ha Törökország rangsorolását ázsiai kontextusban vizsgáljuk, akkor a Világbank 2018-as adatsora értelmében megállapíthatjuk, hogy a tizedik legnépesebb ország az ázsiai földrészen, amelynek népessége kategóriájában Vietnáméhoz, Iránéhoz, vagy Thaiföldéhez hasonlítható.362

359 Naselenie Rossii sokratilos vtoroy god podryad (Population of Russia decreased for the second consecutive year). RBK Ekonomika. 2020. január 24. <https://www.rbc.ru/ economics/24/01/2020/5e2ac0d29a794776cb833825 > Hozzáférés: 2020. március 11.

Population growth in 2019 expected to be lowest since 2012. Press Release. DESTATIS – Statistisches Bundesamt. 2020. január 17. <https://www.destatis.de/DE/Presse/Pressemitteilungen/2020/01/ PD20_022_12411.html > Hozzáférés: 2020. március 11. 360

The Results of Address Based Population Registration System, 2019. Press Release. No: 33705. Turkish Statistical Institute. 2020. február 4. <http://www.turkstat.gov.tr/PreHaberBultenleri.do?id=33705 > Hozzáférés: 2020. március 11. 361

Population, total. The World Bank. <https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?most_recent_value_desc=true > Hozzáférés: 2020. március 11. 362

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

népesség 1960

27,754,820

1970

35,605,176

1980

44,736,957

1990

56,047,035

2000

67,803,927

2010

73,722,988

2019

83,154,997

1. táblázat: Törökország népességének alakulása 1960 és 2019 között363

Ahhoz, hogy Törökország jelenlegi demográfiai folyamatait kontextusba helyezzük, szükséges rávilágítani arra a növekedési pályára, amin az ország népessége az elmúlt évtizedekben végigment. 1960-ban Törökország népessége 27,754,820 fő volt, amely 1990-re elérte az 56,047,035 főt, 364 majd 2019 év végéig bezárólag ez a szám 83,154,997 főre emelkedett.365 A folyamatos népességnövekedés ellenére fontos megjegyezni, hogy Törökország népességnövekedési üteme csökkenő tendenciát mutat. Amíg ez a mutató 1960-ban még 28.5‰ volt, 1990-re 21.7‰-re csökkent, 2019 év végén pedig már csak 13.9‰ volt.366 A 2019 év végi adatok alapján Törökország népességének medián életkora 32.4 év volt, ami jelentős növekedést mutat a bő egy évtizeddel korábbi értékhez képest. 2007ben Törökország népességének medián életkora csak 28.3 év volt. Ezzel együtt néhány kulcsfontosságú tényszerűségre is rávilágíthatunk a népesség életkori struktúrájának vonatkozásában. A 2019 év végi adatokat a 2007-es adatokkal összevetve megállapítható, hogy a kiskorú népesség (0-14 év) aránya 23.1%-ra csökkent a korábbi 26.4%-ról, a munkavállalási korú népesség (15-64 év) aránya 67.8%-ra nőtt a korábbi 66.5%-ról, míg az időskorú népesség (65 év felett) aránya 9.1%-ra emelkedett a korábbi 7.1%-hoz képest. 2019 év végére Törökország átlagos népsűrűsége 108 fő/km² volt, amely földrajzi eloszlásában nagyfokú diverzitást mutatott. A legsűrűbben lakott tartomány Isztambul volt 2,987 fő/km²-es értékkel, míg a legritkábban lakott tartomány a kelet-anatóliai Tunceli volt, mindösszesen 11 fő/km²-es értékkel. 2019 év végén a tartományi és körzeti központokban élő népesség aránya 92.8%-ot tett ki Törökországban, míg a kisebb városokban és falvakban élők aránya ennek megfelelően 7.2% volt.367

363 Az adatsor a következő források alapján került összeállításra: Cahit Gelekçi: 1960 Sonrasi Dönemde Türkiye’de Nüfus Yapisi ve Bazi Temel Özellikleri Üzerine Tespitler (Evaluations on Population Structure and its Main Features in Turkey in the Post-1960 Era). Sosyoloji Konferansları. 2015/2. 590; and The Results of Address Based Population Registration System, 2019.

Cahit Gelekçi: 1960 Sonrasi Dönemde Türkiye’de Nüfus Yapisi ve Bazi Temel Özellikleri Üzerine Tespitler.

364

The Results of Address Based Population Registration System, 2019.

365

Cahit Gelekçi: 1960 Sonrasi Dönemde Türkiye’de Nüfus Yapisi ve Bazi Temel Özellikleri Üzerine Tespitler.

366

The Results of Address Based Population Registration System, 2019.

367

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

SZÍRIAI MENEKÜLTEK TÖRÖKORSZÁGBAN – A SZÁMOK TÜKRÉBEN A hosszan elhúzódó szíriai konfliktus korábban nem látott mértékű menekültáradat megindulását eredményezte a szomszédos országokba, így köztük Törökországba is. Ez az eseménysorozat pedig megkérdőjelezhetetlen hatással van Törökország mai demográfiai helyzetére, ezért szükségszerű rávilágítani néhány, a Törökországban tartózkodó szíriai menekült népesség helyzetét jellemző kulcsfontosságú tényre és statisztikára. YEAR

népesség

2011

2012

14,237

2013

224,655

2014

1,519,286

2015

2,503,549

2016

2,834,441

2017

3,412,368

2020.február 27.

3,587,266

2.táblázat: Átmeneti védelem alatt álló szíriaiak száma Törökországban368

A 2020. február 27-én közzétett adatok értelmében mintegy 3,587,266 fő (átmeneti védelmet élvező) szíriai állampolgár tartózkodik Törökországban, amely azt jelenti, hogy a szíriai menekültek körülbelül 4.3%-át teszik ki Törökország teljes népességének.369 A szíriai konfliktus kirobbanását követően, Törökország a nyitott kapuk elvét alkalmazta éveken keresztül a szíriai menekültek előtt, ami jelentős számú menekült beáramlását tette lehetővé az országba. Az átmeneti védelem alatt álló szíriaiak száma 2013 év elején csupán 224,655 fő volt, 2014 év elejére számuk már 1,519,284 főre nőtt, majd 2020-ra, fokozatos növekedést követően elérte a 3.5 millió főt.370 A Törökországban tartózkodó szíriaiak között az 5-9 éves korcsoport van jelen legnagyobb számban. Jelenleg 518,590 fő tartozik ehhez az életkori csoporthoz, ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a legfiatalabbakat magába foglaló életkori csoport – 0-4 éves korig – hasonlóképpen nagyon népes: a legfrissebb statisztikák értelmében számuk 490,590 főre tehető. A Törökországban tartózkodó szíriai népesség medián életkora 21.66 évre tehető, ami jelentősen alacsonyabb, mint Törökország össznépességének medián életkora (32.4 év).371

Data compiled from: Syrians in Turkey – A Special Report. The Ombudsman Institution. 2018. 27. <https:// www.ombudsman.gov.tr/syrians/special_report.pdf > Hozzáférés: 2020. március 11.; and Türkiyedeki Suriyeli Sayısı Şubat 2020 (The Number of Syrians in Turkey in February 2020). Mülteciler Derneği. 2020. március 4. <https://multeciler.org.tr/turkiyedeki-suriyeli-sayisi/ > Hozzáférés: 2020. március 11. 368

Türkiyedeki Suriyeli Sayısı Şubat 2020.

369

Syrians in Turkey – A Special Report.

370

Türkiyedeki Suriyeli Sayısı Şubat 2020.

371

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

A szíriai menekültek földrajzi eloszlása Törökországban nagyfokú diverzitást mutat: Isztambul, mint Törökország legnagyobb városa és gazdasági központja 492,013 szíriai menekültnek ad otthont. A szíriai határ közelében lévő olyan jelentős városok, mint Gaziantep (452,278 fő), Hatay (440,569 fő), és Şanlıurfa (424,635 fő) szintén jelentős szerepet játszanak a szíriai menekült népesség befogadásában. Ezzel együtt érdemes rámutatni, hogy a szíriai menekültek aránya miként viszonyul az egyes tartományokban élő török állampolgárok arányához. A szíriai határ mentén található Kilisben például 80.77%-ot tesz ki a szíriai menekültek aránya a teljes népességhez viszonyítva. Ugyanakkor a szíriai menekültek aránya mindössze 0.02%-ot tesz ki a fekete-tengeri régió keleti részén található Artvin városában. Hozzá kell tenni, hogy 2020. február 27-i állás szerint 64,048 fő szíriai menekült élt Törökország területén található menekülttáborokban, ami jelentős mértékű csökkenést jelent a korábbi évekhez képest: 2018 januárjában ez a szám még 228,251 fő volt.372 A Mülteciler Derneği (Menekültek Egyesülete) által közzétett adatok alapján, 2019 decemberéig bezárólag, összesen 369,690 fő szíriai menekült hagyta el Törökországot, hogy hazatérjen, és körülbelül 110 ezer fő kapta meg a török állampolgárságot. Érdemes rávilágítani arra is, hogy 2019 októberéig bezárólag 450 ezer főre becsülhető a Törökországban született szíriai menekült gyermekeknek a száma.373

SZÍRIAI MENEKÜLTEK – EGY KÜLPOLITIKAI MEGKÖZELÍTÉS Nyilvánvalóan nem csupán jelentős számuk miatt releváns a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek helyzete, hanem a török külpolitikában betöltött, erősen átpolitizált szerepüknél fogva is. Ennek a kérdésnek a vonatkozásában vizsgálhatjuk a migrációs válságot, és ennek a török-EU kapcsolatokkal való összefüggéseit. A migrációs válság 2015-ben vált központi kérdéssé az államok biztonsági agendáján, amikor főként szíriaiak tömegei menekültek el háború sújtotta hazájukból és indultak meg Törökországon keresztül Európa felé. Ezeket az eseményeket követte 2016 márciusában annak az EU-Törökország megállapodásnak az aláírása, amelynek célja a Törökország érintésével Európába érkező irreguláris migráció megállítása volt. A megállapodás ellenére, az elmúlt években, Törökország többször is kifejezte elégedetlenségét az Európai Uniónak az egyezmény végrehajtására irányuló hozzáállásával. A török külügyminisztérium szóvivője Hami Aksoy egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy “…már régóta egy méltányosabb teher- és felelősségmegosztásra szólítottunk fel…” és hozzátette, hogy „minden erőfeszítésünk jelentősen hozzájárult Európa biztonságához. Ugyanakkor, felhívásainkat figyelmen kívül hagyta az EU és annak tagállamai is.”374 Közel négy évvel ennek a megállapodásnak a megkötését követően, 2020. február végén és március elején körülbelül 4 millió, Törökországban élő menekült – amelyből 3.6 millió szíriai – helyzete került ismét a címlapokra. Az aggodalmak az európai uniós tagállamokban annak következtében csúcsosodtak ki, miután a török kormány úgy döntött, hogy

Ibid.

372

Ibid.

373

Umut Uras: Turkey, EU and the imperilled refugee deal. Al Jazeera. 2020. március 3. <https://www.aljazeera. com/news/2020/03/turkey-eu-imperilled-refugee-deal-200302085719576.html > Hozzáférés: 2020. március 11. 374

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

megnyitja az ország nyugati határait, ezáltal lehetővé téve, hogy a – nem kizárólag szíriai – menekültek tömegei el tudják hagyni Törökországot és bebocsátást kérjenek az Európai Unióba.375 Ennek a lépésnek az eredményeként tömegek próbáltak meg Törökországból kilépve, Görögországba és Bulgáriába bejutni, ugyanakkor utóbbiak szigorú, megerősített határvédelemmel állták útját a meginduló újabb, irreguláris migrációs hullámnak. Ezek az események nemcsak a határzónákban, hanem a legmagasabb, Brüsszel és Ankara közötti döntéshozói szinteken is feszültségekhez vezettek. Törökország döntése a határok megnyitásáról annak a demonstrációjaként értelmezhető, hogy Törökország megkerülhetetlen szereppel bír a migrációs áradat sikeres feltartóztatásában, ezt pedig Törökország külpolitikai eszközként tudja használni arra, hogy az európai országokra nyomást gyakoroljon. Ugyanakkor, a fenti események vonatkozásában egy másik, fontos külpolitikai dimenziót is szükséges kiemelni. Amellett, hogy Törökország figyelmeztetést akart adni az Európai Uniónak, hogy szorosabb együttműködésre sarkallja utóbbit, a török határnyitási manővernek fontos külső indítékai is voltak. Törökország fokozott katonai szerepvállalása a felkelők utolsó gócpontjának tekintett szíriai Idlib tartományban, a közelmúltban elszenvedett katonai veszteségek, valamint a zárva tartott török-szír határra nehezedő egyre növekvő nyomás – mintegy egymillió szíriai gyűlt össze a török határ közelében a megelőző hónapokban376 - komplex kihívások egész sora elé állította Törökországot. Ez a megnövekedett nyomás Törökország déli határain pedig tovább tudja erősíteni a Törökország kapuőr szerepéről alkotott narratívát, amelyet Törökország sugallhat/kommunikálhat az EU-val vagy a NATO-val folytatott tárgyalásai során, ahogyan ez történt például Erdoğan elnök 2020. március 9-i brüsszeli látogatása során is.377 Ezzel együtt, az is nyilvánvaló, hogy a menekültek egy újabb hulláma a Törökországban tartózkodó mintegy négymillió menekültön felül, hatalmas terhet jelentene az országnak, amely Ankara számára nem volna elfogadható. Ehelyett, Törökországnak az volna az érdeke, hogy a szíriai menekültek saját hazájukba települjenek vissza. Érdemes hozzátenni, hogy az évek során megközelítőleg 370 ezer szíriai menekült hagyta el Törökországot, és tért haza Szíriába.378 Ugyanakkor, Törökországnak számításba kell vennie azt is, hogy a szíriai menekültek többsége vélhetően Törökországban fog maradni, amelynek nyilvánvaló politikai, gazdasági, és társadalmi következményei lesznek.379 Következésképpen, Törökország egy meglehetősen összetett helyzetben találja magát napjainkban. Egyfelől az láthatjuk, hogy Ankara az ország biztonságának maximalizálására

375 Syria war: Turkey says thousands of migrants have crossed to EU. BBC News. 2020. február 29. <https:// www.bbc.com/news/world-europe-51687160 > Hozzáférés: 2020. március 11. 376 Ayla Jean Yackley: Idlib operation splits Turks more than other Syria interventions. Al-Monitor. 2020. március 3. <https://www.al-monitor.com/pulse/originals/2020/03/turkey-syria-russia-idlib-operationsplits-turkish-public.html > Hozzáférés: 2020. március 11. 377 Erdogan demands 'concrete support' from EU, NATO over Syria. Al Jazeera. 2020. március 9. <https://www. aljazeera.com/news/2020/03/erdogan-demands-concrete-support-eu-nato-syria-200309183710499.html > Hozzáférés: 2020. március 11.

Türkiyedeki Suriyeli Sayısı Şubat 2020.

378

Egeresi Zoltán: Idlibtől Edirnéig: kettős válság a török határoknál (From Idlib to Edirne: Double Crisis at the Turkish Borders). Elemzések 2020/5. Stratégiai Védelmi Kutatóintézet. 2020. március 5. 9. 379

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

törekszik, és a szíriai eseményekben játszott aktív szerepével pedig igyekszik előmozdítani az ország regionális hatalmi pozícióját. Ezen felül, Törökország bizonyosan nem akar kimaradni egy új, regionális hatalmi egyensúlyi rendszer alakításából egy olyan térségben, ahol Irán és Oroszország is a saját szerepük megerősítésének lehetőségét látják. Másfelől, Ankarának meg kell birkóznia a feszült európai uniós kapcsolatai jelentette kihívásokkal. A Törökországban tartózkodó szíriai menekültek és az egész migrációs válság nem csupán a konfliktusaik kulcsfontosságú tárgyát képezik, hanem ezek olyan ütőkártyák, amelyeket Törökország be tud vetni, amikor több segítséget kér az Európai Uniótól a menekültek helyzetének kezelésére, vagy amikor éppen a 2016-os megállapodás felülbírálásáról esik szó. A Törökország és NATO közötti kapcsolatok tovább árnyalják a képet: Törökország reméli, hogy a nyugati határok kinyitásából eredő közelmúltbeli feszültségek lendületet adhatnak a NATO-val folytatott tárgyalásainak. Erdoğan elnök egy, a NATO főtitkár Jens Stoltenberggel folytatott tárgyalását követő sajtótájékoztatón azt kérte a NATO-tól, hogy nyújtson támogatást Törökország részére Szíriában, és hozzátette, hogy a NATO déli határának helyzete közös biztonsági érdek mind a NATO, mind pedig Törökország számára.380 Ugyanezen a találkozón Stoltenberg főtitkár világossá tette, hogy a szövetség folytatni fogja az ország védelmének támogatását azokkal a fenyegetésekkel szemben, amelyek a szíriai biztonsági helyzettel összefüggésben érik Törökországot.381 Kérdés azonban, hogy ezeknek az intézkedéseknek a mértéke mennyire fog megfelelni Törökország elvárásainak. TÖRÖKORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI MUTATÓJA Népesség (2019) – 83,154,997382 Termékenységi arányszám (2018) – 1.99 gyermek/nő383 Népességnövekedés (2019) – 13.9‰384 Egy főre jutó nemzeti össztermék (2019) – 9,127 USD385 Várható élettartam (2019) – 78.3 év386

EU and Turkey agree to review 2016 migration deal. Euronews. 2020. március 10. <https://www.euronews. com/2020/03/09/erdogan-to-meet-eu-officials-in-brussels-amid-migration-crisis-at-greek-border > Hozzáférés: 2020. március 11. 380

NATO Secretary General discusses situation in Syria with President Erdoğan. NATO. 2020. március 9. <https://www.nato.int/cps/en/natohq/news_174281.htm > Hozzáférés: 2020. március 11. 381

The Results of Address Based Population Registration System, 2019.

382

Fertility rate continues to decrease in Turkey, drops to 1.99 in 2018. Daily Sabah. 2019. május 18. <https:// www.dailysabah.com/turkey/2019/05/18/fertility-rate-continues-to-decrease-in-turkey-drops-to-199-in-2018 > Hozzáférés: 2020. március 11. 383

The Results of Address Based Population Registration System, 2019.

384

2019 GSYH verileri açıklandı: Kişi başına gelir 2007’nin gerisinde (2019 GDP data announced: Per capita income is behind 2007). BirGün. 2020. február 29. <https://www.birgun.net/haber/2019-gsyh-verileri-aciklandikisi-basina-gelir-2007-nin-gerisinde-289888 > Hozzáférés: 2020. március 11. 385

Life expectancy rises to 78.3 years. Hürriyet Daily News. 2019. szeptember 24. <https://www. hurriyetdailynews.com/life-expectancy-rises-to-78-3-years-146842 > Hozzáférés: 2020. március 19. 386

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

KÖZEL-KELET ÉS ÉSZAK-AFRIKA ÉVA ÁDÁM

Az elmúlt néhány évtizedben valamennyi demográfiai mutató tekintetében pozitív társadalmi fejlődés volt megfigyelhető a Közel-Kelet és Észak-Afrika (angolul MENA) leggazdagabb és legszegényebb országaiban egyaránt.387 Ez a gazdaságok, az infrastruktúra, az egészségügy és az oktatás modernizációjának és fejlődésének eredménye ezekben az országokban. Az arab államok azonban küzdenek a munkahelyteremtéssel a folyamatosan növekvő népesség és az egyre képzettebb fiatal tömegek számára. A népesség növekedése a MENA-ban az egyik fő stresszhatás, amely a környezeti erőforrások hiányával és a környezeti degradációval együtt human migrációhoz vezet a szűkös erőforrások és korlátozott lehetőségek területeiről az erőforrásokban gazdagabb területekre, ahol az adott országok a munkaerőhiánnyal küzdenek. Az embereknek ez a „természetes” áramlása azonban nem vezet az egyensúly helyreállításához. Éppen ellenkezőleg, a kontinensközi és kultúrák közötti migráció összetett politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális problémákat okoz elsősorban a célországok számára. A humán migráció legtöbbször a politikai feszültségek vagy háborúk eredménye, amelyekre reagálva a az adott területről menekülők a legkönnyebben elérhető célállomásokat választják. Végeredményben ezek az emberek nem mondanak le a származási országukba való visszatérés igényéről, viszont képtelenek vagy nem hajlandóak beilleszkedni a célországokba, mivel nem a vágy, hanem a szükség vezérelte őket a célországba. Így a származási országok népességének növekedése és a célországok népességének elöregedése közötti egyensúly végső soron nem tud kialakulni főként kulturális különbségek miatt. A munkaerőnek a frankofón ex-gyarmatokról Franciaországba történő áramlása mellett, amelyet a francia állam rendszeresített és szabályozott, a MENA-térségen belüli és onnan érkező népességmozgás nemkívánatos vagy kényszerű helyváltoztatásnak tekinthető. Ezen körülmények együtt a közel-keleti emberek nyugati migrációjának biztonságiasításához vezettek sok nyugati államban, így a MENA demográfiai folyamatait európai szempontból biztonsági kérdésként is kezelhetjük. Ennek az elemzésnek a célja a MENA régió azon fő demográfiai tendenciáinak összefoglalása, amelyek a térség politikai zavargásaihoz és a szomszédságában lévő menekültválsághoz vezettek. A számos politikai, gazdasági és társadalmi nehézség, valamint a természeti erőforrások hiánya és a környezeti degradáció ellenére a 20. és 21. században a MENA régióban volt a világ leggyorsabban növekvő népessége. A korszerű egészségügyi szolgáltatások és a közegészségügyi intézkedések, így az antibiotikumok, az immunizálás és a higiénia bevezetése 1950 után a fejlődő világban gyorsan csökkentette a halálozási arányokat, miközben a születési arány csökkenése elmaradt, ami a természetes növekedés magas

Jelen tanulmány keretei között a Magreb, Masrek és Öböl alrégiók demográfiai folyamataival foglalkozunk és csak említés szintjén beszélünk Törökországról vagy Iránról, amelyek nem arab, viszont muszlim államok. 387

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

arányát eredményezi.388 1955 és a mai nap között a kezdeti 145 milliós lakosság meghaladta a 700 milliót.389 Annak ellenére, hogy a termékenységi ráta általánosságban csökken, az abszolút népességszám várhatóan tovább duplázódik, és 2100-ra meghaladja majd az 1 milliárd lakost. Ez azt jelenti, hogy a század végére a MENA régióban több ember él majd, mint Európában.390 Az olyan országokban, mint Egyiptom, Jordánia, Palesztina, Szíria és Jemen, a természetes növekedési ráta (RNI) meghaladja a 2-őt, ami azt jelenti, hogy ezeknek az országoknak a lakossága harminc-ötven évente megduplázódik.391 A MENA régióban vannak nagy területtel és nagy népességgel rendelkező országok, például Egyiptom (~ 104 millió) és Irán (~ 85 millió); nagy területtel rendelkező, de kicsi lakossággal rendelkező országok, például Líbia (~ 6,9 millió), és az országok többségében kicsi a terület és a népesség is, például Libanon (~ 5,5 millió), Palesztina (~ 4,8 millió), Kuvait (~ 3 millió) vagy Katar (~ 2,4 millió) esetében.392 A MENA a legszárazabb régió a világon, miközben otthont ad a világ legnagyobb számú menekültjének. Ennek ellenére népessége gyorsabban növekszik, mint a világ átlaga, súlyosbítva a régió törékénységet.393 A szakértők egyetértenek abban, hogy a rossz humánökológiájú rendszerek kevésbé képesek ellenállni a belső és külső sokkoknak, illetve hajlamosabbak az összeomlásra és konfliktusok kialakulására. A humánökológia magában foglalja a népességszámot, a népesség növekedését és sűrűségét, a betegségeket, az erőforrások rendelkezésre állását és felhasználását, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A geopolitikai események tradicionális értelmezései gyakran figyelmen kívül hagyják a béke és a konfliktus fizikai / biológiai / ökológiai dimenzióit, és ehelyett elsősorban a politikára, a nacionalizmusra és az etnikumokra összpontosítanak. A MENA esetében különösen fontos, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk a demográfiai tényezőknek. A fent említett mutatók közötti kapcsolat mérésének számos módja van. A gazdasági teljesítmény szempontjából a leghasznosabb a természeti erőforrások és a munkaerő bősége között található kapcsolat vizsgálata. Míg a MENA államok többsége erőforrásokban szegény és munkaerő-gazdag, a régió leggazdagabb olajállamai munkaerő-szegények. Ugyanakkor a MENA alrégiók közötti természetes egyensúlyt több okból sem lehet elérni.394

388 Farzaneh Roudi-Fahimi: Population Trends and Challenges in the Middle East and North Africa. Population Reference Bureau. MENA Policy Brief. 2001. december 1. <https://www.prb.org/ populationtrendsandchallengesinthemiddleeastandnorthafrica/ > Hozzáférés: 2020. árpilis 17. 389 Dezső Tamás: Demográfia és migráció: A muszlim világ népességrobbanásának okai és következményei. Migrációkutató Intézet. 2018. 5. < https://www.migraciokutato.hu/hu/2018/12/11/a-muszlim-vilagnepessegrobbanasanak-okai-es-kovetkezmenyei/ > Hozzáférés: 2020. április 17.

Musa McKee et al.: Demographic and Economic Material Factors in the MENA Region. Menara Working Papers. 2017/3. október, 5. < http://www.iai.it/sites/default/files/menara_wp_3.pdf > Hozzáférés: 2020. április 17. 390

391 Elhum Haghighat: Demography and Democracy: Transitions in the Middle East and North Africa. Cambridge: Cambridge University Press, 2018. 57.

A népességi adatok a CIA factbook által közölt adatokra támaszkodnak.

392

Farzaneh Roudi: After the EU Global Strategy: Building Resilience. In: After the EU Global Strategy: Building Resilience, szerk. Florence Gaub – Nicu Popescu. European Union Institute for Security Studies, Párizs, 2017. 51. <https://www. iss.europa.eu/sites/default/files/EUISSFiles/After_EU_Global_Strategy._Resilience.pdf > Hozzáférés: 2020. április 17. 393

McKee et al., 21.

394

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

A természeti erőforrások és a népsűrűség ilyen mértékű egyensúlytalansága jelentős régión belüli jövedelmi különbségekhez vezetett, amely viszont a szegényebb és a gazdagabb arab országok közötti állandó áramlás forrása. A MENA régió lakosságának látszólagos nyelvi és kulturális homogenitása ellenére az országok és régiók közötti vallási és politikai szakadások akadályokat építettek az arab népek között, amelyeket a politikai rezsimek sokszor használnak fel bel- és külpolitikai céljaik elérésére, amely szektariánus feszültségekhez vezet. Általában a különböző vallási közösségek együttélését a MENA régióban a hatóságok nem szabályozzák és nem szankcionálják egyetemes emberi értékek alapján, ezért a régió arab lakossága sokszor könnyebben megtalálja a helyét a nyugati demokratikus társadalmakban, mint egy másik arab országban. Hasonlóképpen az öbölbeli államok esetében erkölcsi és gazdasági szempontból indokolhatóbb az olcsó munkaerő behozatala Ázsiából, mint a kevésbé képzett vagy éppen magasan képzett arab munkaerő foglalkoztatása normális fizetésért. A régió e bonyolultsága megköveteli az arab államok önálló egységként való elemzését, és érvénytelenné teszi az “arab nép” és az “arab demográfia” fogalmakat. Ez annál is inkább igaz, mivel a világ többi régiójához viszonyítva a MENA-ban minimális vagy egyáltalán nincs regionális integráció, politikai koordináció, illetve közös demográfiai vagy gazdaságpolitika.395 A MENA régióban a természetes népességnövekedés meghaladja a világ átlagát, mivel a térség népessége fiatalabb, termékenységi rátája magasabb, halálozási aránya pedig alacsonyabb, mint a legtöbb más régióban.396 2016-ban a világ népessége 1,2%-kal nőtt – ami fele Egyiptom, a régió legnépesebb országa népességnövekedésének. A legmagasabb a természetes növekedés Irakban és Palesztínában (2,8%), Jemenben (2,6%) és Egyiptomban (2,5%). Abszolút számban azonban, nagy népessége miatt (2020-ban kb. 104 millió), Egyiptom több embert ad hozzá népességéhez, mint a régió bármely más országa. Azon országok azonban, amelyeknek a leggyorsabban nő a népességük, a legkevésbé vannak felkészülve polgáraik alapvető szükségleteinek kielégítésére. A legmagasabb termékenységi ráta Irakban és Jemenben tapasztalható, ahol az anyák és a csecsemők mortalitása szintén a legmagasabb. Palesztina és Jordánia népessége legfiatalabb régiós átlagban: 40%-a illetve 37%-a teljes népességnek 15 évnél fiatalabb. Iránban, Libanonban, Marokkóban, Tunéziában és Törökországban viszont, ahol a nők termékenységi rátája megközelíti vagy kevesebb, mint 2,1 szülés / fő, a népesség 25% -a 15 éves kor alatt van.397 A GDP szempontjából a MENA régióban változatos az összkép. Egyrészt, ennek oka az, hogy egyes országok nagy szénhidrogénkészlettel rendelkeznek, más országok pedig alig vagy egyáltalán nem.398 Másrészt, ez a hatékony kormányzás eredménye is, mivel néhány, nagy erőforrásokkal rendelkező ország (Algéria vagy Líbia) küszködik, míg más erőforrásszegény országok gazdasági hatalommá válnak (Törökország vagy Izrael). Az egy főre jutó GDP alapján a régióban találhatóak a világ leggazdagabb országai. Ezek az országok

McKee et al., 2.

395

Roudi-Fahimi

396

Ibid.

397

McKee et al., 23.

398

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

többnyire a Perzsa-öböl alrégióban találhatók. Katarban az egy főre jutó GDP a legmagasabb a világon, de Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Omán, Szaúd-Arábia vagy Kuvait sem maradnak el túlságosan tőle. Törökország, Libanon, Algéria, Irán, Irak és Líbia közepes jövedelmű országok. Néhányan közülük azonban korlátozott képességekkel rendelkeznek vagy kormányzási problémák vagy külső tényezők, például gazdasági szankciók miatt. A MENA also-közepes jövedelmű országai Szíria, Marokkó, Mauritánia, Egyiptom, Jemen, Palesztina, Szudán, Tunézia és Jordánia. A világ legszegényebb, alsó-közepes jövedelmű országa szintén a MENA régióban található (Jemen, Mauritánia és Szudán).399 A 2050-re a száz évvel azelőttihez képest 7,5-szer nagyobb népesség a természeti források száz évvel ezelőtti mértékének egy töredékén fog osztozni. A helyzetet súlyosbítja, hogy a régió államai egyre kevésbé ellenállóak a belső és külső feszültségeknek, és egyre inkább függnek a külső segítségtől. Ez leginkább az államok strukturális gyengeségeivel függ össze, amelyeket az uralkodó elit sokszor szándékosan fenntart, mivel ők jól tudják, hogy az emberi fejlődés és a társadalmi ellenálló képesség növekedése veszélyeztetheti jól felépített rendszerüket. Az arab tavasz mozgósítása során az elit uralmát megkérdőjelezte a nép népuralmi vágyának kifejezést adva, de nem tudták elérni a demokrácia áhított szintjét. Az utóbbi elérését a régi elitek csak a társadalmak nagy részének marginalizálásával és kizárásával tudták elkerülni. Viszont a katonai puccsok és a politikai restauráció több országban ismét ahhoz a megalapozott félelemhez vezettek, hogy az elégedetlen fiatalok vagy tömegmozgalmakat indítanak a rezsimek ellen vagy elmenekülnek Európába a reménytelen helyzetből. Az első forgatókönyv Európa közvetlen szomszédságában állandó bizonytalansághoz vezet, míg a második a migrációs nyomás következtében állandó politikai veszélyhelyzetet teremt. A politika és a demográfia összefüggései képezik az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégia kereteinek alapját. Az EU és a dél-mediterrán partnerek közötti integráció azonban nem vezet kézzelfogható eredményekhez a MENA alrégiók közötti integráció vagy legalábbis az együttműködés nélkül. A MENA társadalmainak látszólagos ereje, a nagy számú fiatal, valójában gyengeségének alapja, mivel a kormányok képtelenek munkát biztosítani a nagy számú friss diplomás fiatalnak. A fiatal népesség (15–24 éves) jelentősen növekedett 1980-tól 2010-ig a MENA-régió valamennyi országában, kivétel nélkül. Ez a növekedés fokozatosan lassulni fog, mígnem néhány országban megfordul a tendencia a következő néhány évtizedben (2010–2040). Sőt, néhány országban a következő évtizedekben negatív növekedésbe fog átlépni a fiatal népesség.400 Az ifjúsági kohorsz a MENA teljes régiójában a munkaképes korú népesség jelentős hányada: a legalacsonyabb Katarban (17%), a legmagasabb Jemenben (42%). A fiatalok munkanélküliségi rátája szintén Katarban a legalacsonyabb (1%) és Líbiában a legmagasabb (49%). Sok fiatal hiába reménykedik a munkaerőpiacra való belépésben, saját háztartásának létrehozásában és a családalapításban. A fiatalok jelentős társadalmi többlete a munkahelyek hiányával egy nagyon frusztrált társadalom létrejöttéhez vezet. Számos tanulmány bebizonyította, hogy a népességen belül nagy arányú fiatalság

Ibid.

399

Haghighat, 74-75.

400

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

és a munkanélküliség együtt nagyobb hajlandóságot jelent a polgári zavargásokra és a társadalmi elidegenedettség mértékének növekedéséhez vezet. Bebizonyosodott továbbá, hogy a demokratikus rend elérése és fenntartása sokkal nehezebb egy fiatal társadalomban, mint egy kiegyensúlyozottban.401 Egy fiatal többletű társadalom tehát jelentős stresszt jelentett egy olyan ország számára, amely nem elég felkészült arra, hogy foglalkoztatási és szociális szolgáltatásokat nyújtson fiatal lakosságának. A MENA régió demográfiája ugyanolyan változatos, mint a politikai és társadalmi rendszerei vagy a vallási összetétele. Az elmúlt 50-70 évben szokatlanul gyors népességnövekedést láthattunk a régióban, amelynek eredményeként általában nagy a fiatalok aránya a helyi társadalmakban. A természeti erőforrások és a munkaerőbőség közötti egyensúlytalanság eredményeként az egyes országok társadalmi és gazdasági fejlődése között hatalmas különbségek vannak. Mauritánia vagy Jemen továbbra is a világ legkevésbé fejlett országai, míg Katar és az Öböl arab monarchiái a világ vezető gazdasági hatalmai. Látszólag néhány országnak van oka ünnepelni, míg mások az összeomlás szélén vannak. A valóság az, hogy kivétel nélkül valamennyi országnak szembe kell majd néznie az elmúlt évtizedek általános demográfiai tendenciáinak a következményeivel. Míg rengeteg a fiatal, a munkalehetőségek és az államok politikai fejlődése lassú. Ez példátlanul nagy stresszt jelent azokra az országokra, amelyek nem rendelkeznek felkészültséggel ahhoz, hogy foglalkoztatási és szociális szolgáltatásokat nyújtsanak fiatal népességük számára. Az ifjúsági többlet és a munkahelyek hiánya pedig végső soron növeli a konfliktusok és a polgári elégedetlenség valószínűségét, amint ezt az arab tavasz okai között is láthattuk. MENA NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI MUTATÓJA Népesség (2018) – 715,000,000402 Termékenységi arányszám (2018) – 1.72 (Irán) – 4.69 (Szudán) gyermek/nő 403 Népességnövekedés (2018) – 1,05% (Irán) – 2,82% (Szíria)404 Egy főre jutó nemzeti össztermék (2018) – 895,34 USD (Jemen) – 70379,49 USD (Katar)405 Várható élettartam (2017) – 66 (Jemen) – 80 (Katar)406

Ibid., 87

401

Dezső, 5.

402

Ibid

403

Ibid

404

Gross domestic product (GDP) per capita in current prices in 2018. Statista. <https://www.statista.com/statistics/804765/gross-domestic-product-gdp-per-capita-in-the-mena-countries/ > Hozzáférés: 2020. április 17.

405

Life expectancy at birth, total (years) - Middle East & North Africa. World Bank. <https://data.worldbank.org/ indicator/SP.DYN.LE00.IN?locations=ZQ&most_recent_value_desc=false > Hozzáférés: 2020. április 17.

406

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány