A Kínai Népköztársaság (KNK) jelenleg érvényben lévő diplomáciai és külpolitikai doktrínáját hivatal by Antall József Tudásközpont

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG JELENLEGI KÜLPOLITIKÁJA HSZI CSIN-PING DIPLOMÁCIÁT MEGHATÁROZÓ IRÁNYELVEINEK TÜKRÉBEN GULYÁS ZSÓFIA

1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Dobrowiecki Péter Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

A kiadó elérhetősége: 1093 Budapest, Czuczor utca 2. Tel: +36 20 310-87-76 Email: ajtk@ajtk.hu Web: ajtk.hu

1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG JELENLEGI KÜLPOLITIKÁJA HSZI CSIN-PING DIPLOMÁCIÁT MEGHATÁROZÓ IRÁNYELVEINEK TÜKRÉBEN GULYÁS ZSÓFIA

A Kínai Népköztársaság (KNK) jelenleg érvényben lévő diplomáciai és külpolitikai doktrínáját hivatalosan a Kínai Kommunista Párt (KKP) Külügyekkel kapcsolatos központi munka konferenciáján hirdették meg két évvel ezelőtt. Akkor Hszi Csin-ping (67) a következőt mondta: „A diplomácia az állam akaratának koncentrált megnyilvánulása.”1 Ez a gondolat egyrészt összecseng a diplomácia hagyományos értelmezésével, másrészt önmagában nem vetít előre semmiféle gyökeres irányváltást az eddigi kínai külpolitikához képest. Azonban a jelenlegi államelnök kormányzati periódusa alatt végbemenő hatalmi koncentrációt szem előtt tartva ez a mondat sokkal jelentősebbé válik. A kínai belpolitika tulajdonképpen egyfajta értelmi többlettel ruházza fel, és más megvilágításba helyezi az ország diplomáciai magatartását – mégpedig, hogy Kínában egyértelmű és visszafordíthatatlan szakítás van folyamatban a korábbi külpolitikai irányvonallal. Amennyiben elfogadjuk azt az állítást, hogy Kína a kommunista hatalomátvétel óta hosszútávú stratégiákban gondolkozik, és minden vezetői generációnak megvan a saját, évtizedeket felölelő politikai direktívája – amelyek egymáshoz illeszkedve konzekvensen egy irányba mutatnak az ország jövőjét illetően –, akkor máris könnyebben értelmezhetők az utóbbi években tapasztalható, olykor meglepő kínai külpolitikai lépések.

NAGYHATALMISÁG HÁROM FELVONÁSBAN A kommunisták kizárólagos hatalmát legitimáló tényező, hogy a hivatalos retorika szerint egyedül a KKP képes sikerre vinni a kínai nemzeti megújulás és felemelkedés ügyét, amelynek keretében a „megaláztatás évszázadát”2 követően – az elképzelések szerint – helyreáll az ország nemzetközi szinten megtépázott tekintélye, és új alapokra helyeződik Kína nagyhatalmisága.3 A kommunista hatalomátvétel óta tulajdonképpen ez a legfőbb célja a KNK mindenkori külpolitikájának. Az azóta hatalmon lévő eddigi öt vezetői generáció tevékenysége ebből adódóan kivétel nélkül az ezen cél elérése felé vezető út egy-egy újabb állomásaként értelmezhető. Charlotte Gao: Amid Tensions With US, China Holds An Unusually High-Level Meeting on Diplomacy. The Diplomat. 2018. június 25. <https://thediplomat.com/2018/06/amid-tensions-with-us-china-holds-anunusually-high-level-meeting-on-diplomacy/ > Hozzáférés: 2020. október 20.

2 A „megaláztatás évszázada” az 1840-ben kirobbant első ópiumháborúval vette kezdetét, és egészen a KNK 1949-es kikiáltásáig tartott. A két esemény között eltelt bő száz év alatt az egykori hegemón „Ázsia beteg emberévé” vált: a Kínai Császárság, majd az 1912-ben megalakult Kínai Köztársaság a nyugati hatalmak, illetve az oroszok és a japánok befolyása alá került, emellett pedig folyamatos belső viszályok gyengítették az országot. Az időszaknak a kommunisták hatalomra kerülése ugyan véget vetett, azonban következményei máig hatnak.

William A. Callahan: National Insecurities: Humiliation, Salvation, and Chinese Nationalism. Alternatives: Global, Local, Political. 2004/március-május. 202. 3

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Mao Ce-tung (1893—1976) első lépésként a nemzeti szuverenitás helyreállítását tűzte ki célul. A „Nagy Kormányos” regnálása alatt az ország hivatalosan egyfolytában háborúra4 készült, a külügyek tekintetében pedig eleinte egyértelműen egyfajta harcias attitűd érvényesült.5 Mao külpolitikai eszköztárának alapját a klasszikus kínai módszer jelentette – eszerint a diplomáciai sikerek elérésének kulcsa az ún. „barbárok”6 egymás ellen fordítása, és a távoli ellenségek pártfogásának megnyerése a közeli ellenségekkel vívott harcban. A klasszikus kínai diplomáciai módszer érvényesülésének remek példája volt, amikor az 1960-as évek szovjet—kínai határvillongásai nyomán a KNK egyértelműen megenyhült a Szovjetunió ősellenségének számító Egyesült Államok irányába.7 Maót a második vezetői generáció képviselőjeként Teng Hsziao-ping (1904—1997) követte a hatalmon, akinek a korábbinál jóval visszafogottabb külpolitikai iránymutatásai, ám annál erőteljesebb belpolitikai, főként gazdasági célkitűzései voltak. A „Kis Kormányos” által lefektetett külpolitikai irányvonal (tāoguāng yǎnghuì) az 1990-ben megfogalmazott „Huszonnégy írásjegyből álló intelem” nevet viselő stratégiájában összegződött. Eszerint Kínának ki kell várnia a saját idejét, addig viszont a nemzetközi események nyugodt megfigyelőjeként, saját képességeinek elrejtésével, kompromisszumkészen és konfliktuskerülő magatartást mutatva a gazdasági talpra állásra kell fókuszálnia. Az a tény, miszerint a Teng-éra során jelentősen csökkent a hadsereg létszáma, jól alátámasztja ezt a tendenciát.8 Az ország a következő másfél évtizedben – Csiang Cö-min (94) elnöksége idején – továbbra is passzívan és visszafogottan vett részt a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Hu Csin-tao (77) kormányzása ugyan már egyfajta átmeneti időszakot9 jelentett Kína nemzetközi szerepvállalását illetően – amelyre jó példa a 2008. évi nyári olimpiai játékok megrendezése –, ám a valódi fordulatot a Hszi Csin-ping-korszak hozta el. A KNK ekkor lépett ki végleg a „nyugodt megfigyelő” státuszából, és az új elnöknek már az lett az elsődleges célja, hogy országa visszaszerezze közel kétszáz évvel ezelőtti nemzetközi nagyhatalmi pozícióját. Ennek kapcsán Hszi a párt 2017 októberében megrendezett 19. kongresszusán a következőképp nyilatkozott: „Ez egy olyan korszak lesz, amelyben Kína közelebb kerül az események középpontjához, és nagyobb mértékben járul hozzá

Mao gyakorlatilag olyan módon sematizálta a háborút, mint Marx a kapitalizmust vagy Lenin az imperializmust: ideológiai keretek között rendszerezte a hadviselés bizonyos társadalmi és gazdasági körülmények között megváltoztathatatlan törvényeit.

5 Edward L. Katzenbach, Jr. — Gene Z. Hanrahan: The Revolutionary Strategy of Mao Tse-Tung. Political Science Quarterly. 1955/szeptember. 322—323.

A hagyományos kínai világkép szerint Kína a civilizált világ közepe, a „Középső Ország” (Zhōngguó). Hozzá képest minden ország és nép periférikus helyzetű és alacsonyabb rendű, azaz barbár – ez a történelmi elképzelés valamilyen szinten máig meghatározza Kínának a világhoz való hozzáállását. 6

Henry Kissinger: Kínáról. Antall József Tudásközpont, Budapest, 2014. 221—222.

China Military Size 1985—2020. Macrotrends. <https://www.macrotrends.net/countries/CHN/china/militaryarmy-size > Hozzáférés: 2020. október 23. 8

9 A Teng-féle irányelvet Hu kiegészítette azzal, hogy miközben Kína visszafogottan várja az idejét, aktívan kell tennie az eredményekért (yǒusuǒ zuòwéi), így született meg a „Huszonnyolc karakteres doktrína”. A Hu-éra óta jellemző, hogy az ország egy jóval felelősségteljesebb képet mutat magáról a külvilág számára, illetve, hogy a korábbinál sokkal magabiztosabban képviseli érdekeit a nemzetközi porondon.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

az emberiség mindennapjaihoz.”10 Az „új korszakot” a jelenlegi államelnök és pártfőtitkár 2012-es hatalomra kerülésével megjelent „kínai álom” (Zhōngguó mèng) gondolata alapozta meg – ez az elképzelés egy politikailag és gazdaságilag, valamint társadalmát és kultúráját tekintve is erős Kína vízióját kívánja megvalósítani a nemzet megújulása (fùxīng) révén. Ezzel párhuzamosan a kínai külpolitikának is egy új periódusa köszöntött be – a korábban inkább az eseményeket követő, reaktív külpolitikát folytató Kína immáron egy proaktív, jóval magabiztosabb, könnyebben konfrontálódó hegemónként áll a globális történések élére.

HATALMI KONCENTRÁCIÓ A KÜLPOLITIKAI DÖNTÉSHOZATALBAN A külpolitikai döntéseket Kínában hagyományosan a csúcsvezető, azaz a hatalom valódi birtokosa hozza meg. A KNK-ban az birtokolja a valódi hatalmat – tehát az a személy Kína elsőszámú vezetője – aki a KKP Központi Katonai Bizottságát (KKB) vezeti. Mao Ce-tungtól kezdve az összes vezetői generációra érvényes, hogy – ellenben egyéb pártbeli vagy állami csúcspozíciókkal – a KKB elnöki tisztségét mindig megtartotta magának az ország első embere.11 A külpolitika különös jelentőségének oka Kína esetében a KKP „önféltésére” vezethető vissza, hiszen a kedvezőtlen külpolitikai folyamatokat eredményező döntések esetleg belső politikai változásokat indukálhatnak, veszélyeztetve ezzel a párt vezető pozícióját. Nem véletlen, hogy ha az elmúlt évtizedek alatt az egyes politikusok a külpolitikát érintő kérdésekben hoztak az ország számára kedvezőtlen döntéseket, akkor a fiaskó biztosan negatív irányba befolyásolta az adott káderek politikai pályáját.12 Hszi Csin-ping kormányzati periódusa alatt a hatalom szisztematikus koncentrációja zajlik. Ezt bizonyítja, hogy a KNK jelenlegi „Vezetőjének” (Lǐngxiù) 13 hatalmi státusza Mao Ce-tungéhoz hasonlóan erősen formalizált. Személyének és politikai tevékenységének valódi jelentősége akkor nyilvánult meg a legerőteljesebben, mikor 2018-ban megszavazták azt az alkotmánymódosítást, amelynek értelmében az államelnöki pozíció a továbbiakban korlátlan ideig betölthető.14 A külpolitikai döntéshozatalban tapasztalható hatalmi koncentráció Kína nemzetközi színtéren betöltött szerepének növekedésével párhuzamosan válik egyre jelentősebbé. A nemzetközi kapcsolatoknak és a külpolitikának az utóbbi időben tapasztalható

Xi Jinping: Secure a Decisive Victory in Building a Moderately Prosperous Society in All Respets and Strive for the Great Success of Socialism with Chinese Characteristics for a New Era. 2017. október 18. 9. <http://www.xinhuanet.com/english/download/Xi_Jinping's_report_at_19th_CPC_National_Congress.pdf > Hozzáférés: 2020. október 24. 10

Még a gyakorlati vezetői teendőktől való visszavonulása miatt csak a párt „anyósaként” emlegetett Teng Hsziao-ping is betöltötte a KKP KKB vezetői tisztségét 1981 és 1989 között, annak ellenére, hogy egyéb hivatalos hatalmi pozíciókat Kína korábbi és későbbi elsőszámú vezetőivel szemben nem vállalt.

Joseph Torigian: Elite politics and foreign policy in China from Mao to Xi. Brookings. 2019. január 22. <https://www.brookings.edu/articles/elite-politics-and-foreign-policy-in-china-from-mao-to-xi/ > Hozzáférés: 2020. október 27. 12

Önmagában már a „Vezető” megszólítás használata is alátámasztja a Hszi-érára jellemző hatalmi koncentrációs folyamatot – ezzel a titulussal Mao óta egyetlen államelnököt sem illettek nyilvánosan.

Teng az 1980-as években épp annak megakadályozása érdekében vezette be az államelnöki pozíció betöltésére vonatkozó időkorlátot, hogy a hatalom ismét korlátlan ideig egyetlen személy kezében összpontosuljon.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

„felértékelődését” igazolja, hogy Hszi elnöksége során már másodjára15 rendeztek külügyi munkakonferenciát 2018 nyarán, míg a korábbi két államelnök kormányzati periódusa alatt mindössze egyet-egyet tartottak.16 Tovább hangsúlyozza a KKP és Hszi külpolitikai döntéshozatalban betöltött szerepének fokozódását, hogy számos úgynevezett vezető munkacsoport (LSG: leading small group) (lǐngdǎo xiǎozǔ)17 létrehozásáról született döntés. Ezeknek a nem kifejezetten hivatalos, tanácsadó funkcióval bíró csoportoknak igen magas rangú politikusok a tagjai, akiket kifejezetten az államelnök személyes preferenciái alapján válogattak ki. Így került vezető pozícióba Hszi legfőbb szövetségese, politikai elképzeléseinek legnagyobb támogatója – a KNK alelnöki tisztségét 2018 óta betöltő Vang Csi-san (72). 18 Szintén a hatalom erőteljes koncentrációját célozta az állami és pártintézmények átszervezését előíró második reformcsomag19 elfogadása, amely az ország külpolitikai döntéshozatali struktúráját sem hagyta érintetlenül. A külpolitika feletti fokozódó pártkontroll eredménye, hogy bizottsággá minősítették a kisebb egységek irányításáért felelős külpolitikát koordináló központi vezető munkacsoportot (Central Leading Small Group on Foreign Affairs). Az újonnan létrejövő Központi Külügyi Bizottság elődjénél jóval formalizáltabb, így a központi hivatala – Jang Csie-cse (70) volt külügyminiszter és nagykövet vezetésével – hatékonyabban képes ellátni a külpolitika irányításának elméleti és gyakorlati feladatait.20 A KKP Központi Bizottsága (KB) alá tartozó szerv 2018 májusában megrendezett első ülésén Hszi Csin-ping a fentről lefelé irányuló döntéshozatali mechanizmusok megerősítését sürgette, amely lehetővé teszi a párt irányelveinek eredményesebb érvényesítését a bizottságon belül.21 A kínai fejlesztési együttműködési ügynökség, a CIDCA (China International Development Cooperation Agency) létrehozása ugyancsak a 2018-as intézményi reformok keretében valósult meg. Míg a külföldi segélyezést érintő irányadó szabályok lefektetését, valamint a segélyek koordinálását végző testület elődje a kereskedelmi minisztérium felügyelete alatt végezte munkáját, addig a közvetlen az Államtanács alá tartozó CIDCA tevékenységét a külügyminiszter ellenőrzi. Mindez arra utal, hogy a külügyminisztérium által képviselt hosszútávú külpolitikai és stratégiai érdekek váltak prioritássá a segélyezésben a rövidtávon

Az elsőre 2014 novemberében került sor.

Thomas S. Eder: China’s new foreign policy setup. Mercator Institute for China Studies. 2018. augusztus 1. <https://merics.org/en/analysis/chinas-new-foreign-policy-setup > Hozzáférés: 2020. október 27. 16

A különböző területekért felelős LSG-k az 1950-es évek óta töltenek be tanácsadó funkciót, és jellemzően a releváns minisztériumokon keresztül végzik koordináló szerepüket.

Helena Legarda: In Xi’s China, the Center Takes Control of Foreign Affairs. The Diplomat. 2018. augusztus 1. <https://thediplomat.com/2018/08/in-xis-china-the-center-takes-control-of-foreign-affairs/ > Hozzáférés: 2020. október 27. 18

Az Államtanács 2013-ban és 2018-ban indítványozott az állami és pártintézmények átstrukturálását célzó reformokat.

China Focus: Party and state institution reform helps China modernize governance. Xinhua. 2019. július 6. <http://www.xinhuanet.com/english/2019-07/06/c_138204912.htm > Hozzáférés: 2020. október 30. 20

21 Xi stresses centralited, unified leadership of CPC Central Committee over foreign affairs. China Daily. 2018. május 15. <http://www.chinadaily.com.cn/a/201805/15/WS5afacfd2a3103f6866ee8868.html > Hozzáférés: 2020. október 30.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

megtérülő kereskedelmi befektetésekkel szemben.22 A vezetőség összetétele23 is sokat elárul a CIDCA fő profiljáról. Vang Hsziaotao (60), a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság egykori igazgatóhelyetteseként korábban az „Egy övezet, egy út” (BRI: Belt and Road Initiative) kezdeményezés megvalósításával foglalkozott. A CIDCA igazgatói feladatainak ellátásakor sokat meríthet az e téren szerzett tapasztalataiból. A BRI ugyanis kulcsfontosságú szerepet játszik a kínai nemzetközi fejlesztési együttműködések kialakításában, a kezdeményezés keretein belül allokált segélyek révén pedig az ország hatékonyan képes saját érdekeinek érvényesítésére.

A „HARCI FARKAS DIPLOMÁCIA” – KÍNA KÜLPOLITIKAI MAGATARTÁSA AZ „ÚJ KORSZAKBAN” Az utóbbi években Kína nemzetközi jelenlétét és megnyilvánulásait szokatlan intenzitás, néha meglepően erőteljes hangnem jellemzi. Az új diplomáciai attitűdöt a 2018 júniusában, Pekingben megrendezésre kerülő Külügyekkel kapcsolatos központi munkakonferencián legitimálták azzal, hogy a pártalkotmányba is beemelt „Hszi Csin-ping gondolatai a kínai sajátosságokkal rendelkező szocializmusról egy új korszakra” elnevezésű iránymutatással szoros összefüggésben elfogadták az államelnök diplomáciáról alkotott doktrínáját.24 Az elképzelés alapját a nemzetközi intézményeken, illetve a Kína által életre hívott projekteken keresztül megvalósuló bilaterális gazdasági és politikai együttműködések képezik.25 Ennek nyomán Kína nemzetközi kapcsolatok terén alkalmazott retorikája is gyökeres változáson ment keresztül. Hszi Csin-ping a legutóbbi külügyi munkakonferencián tartott beszédében világossá tette, hogy Kína számára továbbra is az ország szuverenitásának megőrzése és érdekeinek hatékony képviselete az elsődleges.26 Azonban, míg a 2014-es külügyi munkakonferencián az államelnök csupán a globális erőviszonyok átalakulása révén létrejövő nemzetközi kapcsolatok új típusának támogatásáról beszélt, addig négy évvel később már egyértelműen dominánsabb szerepkört szánt Kínának a globális kormányzás megreformálásában.27 A közvélemény által „harci farkas diplomácia” néven emlegetett, kezdeményező, olykor offenzív nemzetközi magatartás egy kétrészes kínai akciófilmről kapta a nevét, amely kifejezetten a nemzeti érzelmek felkorbácsolására törekszik. A 2015-ben megjelenő Wolf

Eder, 2018.

A három igazgatóhelyettes közül Zhou Liujun (51) korábban a kereskedelmi minisztériumban, Deng Boqing (57) pedig a külügyminisztériumban töltött be fontos pozíciót. 23

Xi Jinping Thought on Diplomacy an epoch-making milestone in China’s diplomatic theory: FM. Xinhua. 2019. március 8. <http://www.xinhuanet.com/english/2019-03/08/c_137879309.htm > Hozzáférés: 2020. október 31. 24

Giancarlo Elia Valori: President Xi Jinping’s diplomacy doctrine. Modern Diplomacy. 2019. szeptember 11. <https:// moderndiplomacy.eu/2019/09/11/president-xi-jinpings-diplomacy-doctrine/ > Hozzáférés: 2020. október 31. 25

Spotlight: Overseas experts laud Xi’s speech on China’s foreign policy. Xinhua. 2018. június 24. <http://www. xinhuanet.com/english/2018-06/24/c_137277922.htm > Hozzáférés: 2020. november 1. 26

27 The Central Conference on Work Relating to Foreign Affairs was Held in Beijing. Ministry of Foreign Affairs of the People’s Republic of China. 2014. november 29. <https://www.fmprc.gov.cn/mfa_eng/zxxx_662805/ t1215680.shtml > Hozzáférés: 2020. november 2.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Warriors ugyan még visszafogottabb forgatókönyvre épített, azonban 2017-es folytatása tulajdonképpen már Kína világhatalmi törekvéseinek megfilmesített adaptációja. A Wolf Warrior 2. gyakorlatilag kiterjeszti a történelmi Pax Sinicát28 a történet helyszínéül szolgáló Afrikára, amely ráadásul a legjelentősebb kínai geostratégiai és gazdasági projekt, a BRI egyik végállomása. Habár a film egyértelműen a kínai közönségnek készült – és az ország külpolitikai céljait hivatalosan igazoló, a nagyhatalmiság visszaszerzésével párhuzamosan erősödő nemzeti öntudat fokozására aspirál –, a nemzetközi közösség számára is komoly jelzésértékkel bír. A „harci farkas diplomácia” jelensége éppen abban az időszakban vált általánossá, mikor az Amerikai Egyesült Államok hegemóniájának csökkenése nyomán Pekingnek lehetősége nyílt arra, hogy a globális színtéren vezető szereplőként lépjen fel például a szabadkereskedelem és a klímavédelem terén.29 Ehhez nagymértékben hozzájárult a Trump-adminisztráció „America First” nevet viselő külpolitikai stratégiája, amely az ország gazdasági érdekeit nemzetközi kapcsolatainak kárára helyezte előtérbe.30 A kínai vezetés egyfajta „új világrendnek” tekinti ezt az újonnan kialakuló helyzetet, amelyben, elképzelésük szerint, egyértelműen az ázsiai országnak kell átvennie a kezdeményezést és a vezető szerepet. Ennek a hozzáállásnak az eredménye az, hogy Kína az elmúlt években jóval látványosabban képviseli érdekeit a nemzetközi porondon – legyen szó akár gazdasági és geostratégiai projektekről, akár konkrét katonai akciókról.

A GAZDASÁGI ÉS GEOSTRATÉGIAI TÉRNYERÉS ESZKÖZEI Kína egy ideje mindent elkövet annak érdekében, hogy magát nemzetközi szinten a „felelősségteljes” és „törődő” nagyhatalom képében tüntesse fel. Ezt szolgálják az olyan hangzatos szófordulatok, mint a „win-win alapú stratégiai együttműködés”, a „hegemonizmus és a hatalmi politika elutasítása”, az „emberiség kollektív jövőjére alapozó közösség építése” vagy a „tartós béke és a közös jólét harmonikus világának megalapozása.”31 A 2020ban kirobbant világjárvány kezelésében a Kína részéről alkalmazott ún. „maszkdiplomácia”32 is nagyszerű módja az ázsiai ország lelkiismeretes hozzáállásának kidomborítására – egy igazi globális szuperhatalom számára ugyanis még a legnagyobb nehézségek közepette

28 A „Pax Sinica” kifejezés eredetileg azokra a történelmi időszakokra utal, amikor Kína volt a kelet-ázsiai béke őre. A Wolf Warrior 2.-ben a történet helyszínéül szolgáló, nem nevesített afrikai országra idegen ellenségek törnek, és a polgárháborús állapotoknak csak kínai segítséggel sikerül véget vetni. 29 Az USA 2017-ben mondta fel a Transz-csendes-óceáni Partnerségi Megállapodást (TPPA), valamint a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt is. 30 Trump’s Foreign Policy Moments 2017—2020. Council on Foreign Relations. <https://www.cfr.org/timeline/ trumps-foreign-policy-moments > Hozzáférés: 2020. november 2.

Constitution of the Communist Party of China. 7. <http://www.china.org.cn/20171105-001.pdf > Hozzáférés: 2020. október 31. 31

Kína a „maszkdiplomácia” keretein belül orvosi felszerelések adományozásával és eladásával biztosította a hatékonyabb járványkezelést a világ számos országában. 32

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

is fontosak a nemzetközi közösség érdekei.33 Továbbá annak a nagyhatalomnak, amelyik a fennálló világrend megreformálására készül, a meglévő nemzetközi intézmények és projektek mintájára – azoknak egyfajta vonzó alternatívájaként – képesnek kell lennie újakat létrehozni. Hszi Csin-ping hatalmi periódusa alatt Kína ezen a téren a legkevésbé sem tétlenkedik: számos gazdasági, geopolitikai és stratégiai eszközzel igyekszik növelni nemzetközi befolyását. Ennek talán legismertebb példája a BRI, amelyhez ez idáig közel száznegyven ország csatlakozott világszerte.34 Az „Egy övezet, egy út” elnevezés összességében a Selyemút Gazdasági Övezetet, illetve a 21. századi Tengeri Selyemutat takarja. A 2013-ban útjára indított kezdeményezés hatalmas kiterjedésével mára a Föld népességének nagyjából 70%-át érinti. Míg a hivatalos kínai álláspont szerint a BRI – az általa kínált gazdasági integráció, infrastruktúra-fejlesztések és innovációs lehetőségek révén – kölcsönösen előnyös minden résztvevő fél számára, addig a kritikus hangok a kínai gazdasági kolonizáció eszközét látják benne.35 A 2008-as pénzügyi és gazdasági világválságot követően nemcsak a globális, de a kínai piac is beszűkült, és már alkalmatlan volt a hazai gazdasági növekedés alapjául szolgáló – főként az építőiparban jelentkező – felesleges termelési kapacitások lekötésére. A BRI keretében megvalósuló külföldi beruházások remek lehetőséget nyújtanak Kína számára extenzív növekedésének36 alternatív folytatásához. Azonban a 2008-as válság nyomán előtérbe kerülő növekedési problémák valódi megoldást sürgettek, főként ezért született meg 2015-ben a gazdasági struktúraváltást célzó Made in China 2025 elnevezésű projekt.37 A 2017-es davosi Világgazdasági Fórumon az alábbi mondat hangzott el: „Elkötelezettnek kell maradnunk a globális szabadkereskedelem és befektetések fejlesztése iránt; támogatnunk kell a kereskedelem és a befektetések liberalizációját azáltal, hogy piacaink nyitottabbá válnak; továbbá nemet kell mondanunk a protekcionizmusra.”38 A felszólítás meglepő módon nem a kapitalista és liberális értékek mellett kiálló nyugati országokat képviselő egyik politikustól ered, hanem a KNK államelnökétől, Hszi Csin-pingtől. Ez a mondat egyértelművé teszi, hogy Kínának mindenképpen szüksége van a fennálló nemzetközi

A „maszkdiplomácia” azonban meglehetősen kontraproduktív volt, hiszen számos ország Kína nagyhatalmi törekvéseinek legújabb eszközét látta benne. Legtöbbször a kínai magánvállalatok nagy profit fejében biztosították azokat a gyenge minőségű egészségügyi felszereléseket, amelyeket sokan a kínai kormány által küldött segélyekkel azonosítottak. 33

34 Countries of the Belt and Road Initiative (BRI). Green Belt and Road Initiative Center. <https://green-bri.org/ countries-of-the-belt-and-road-initiative-bri > Hozzáférés: 2020. november 1. 35 Xi Jinping: Támogatnunk kell a selyemút szellemiségét, és erősítenünk kell Kína és az arab országok együttműködését. In: Kína kormányzásáról. Antall József Tudásközpont, Budapest, 2017. 355.

Az extenzív gazdasági növekedés a globális értékláncokon alacsonyabb pozíciót betöltő, saját erőforrásaikat maximálisan a mennyiségi növekedésért beáldozó országok piacára jellemző. Ezzel szemben az intenzív növekedés útján járó országok elsősorban a szolgáltatási, valamint a K+F+I szektornak köszönhetik gazdaságuk bővülését. 36

37 Gulyás Zsófia: Made in China 2025. Kína ipari modernizációs kezdeményezésének célkitűzései és globális megítélése. Antall József Tudásközpont. 2018. október 4. <https://archive.ajtk.hu/kutatoi-blog/288/made-inchina-2025/ > Hozzáférés: 2020. november 3. 38 Full Text of Xi Jinping Keynote at the World Economic Forum. China Global Television Network. 2017. január 17. <https://america.cgtn.com/2017/01/17/full-text-of-xi-jinping-keynote-at-the-world-economic-forum > Hozzáférés: 2020. november 5.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

rendszer – így a szabadkereskedelmi egyezmények39 és egyéb nemzetközi megállapodások – nyújtotta lehetőségekre ahhoz, hogy létrehozza és megszilárdítsa a saját maga által kialakított világrendet.

A NEMZETI ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS DRASZTIKUSABB PÉLDÁI Amilyen szisztematikusan erősíti Kína regionális és globális gazdasági pozícióját, olyan következetesen áll hozzá nemzetközi területi vitáinak megoldásához is – jellemzően „történelmi igényt” tart a vitatott területekre. Ezzel nincs egyedül, hiszen más, ezekben a konfliktusokban Kína vetélytársának számító országok is előszeretettel hivatkoznak követeléseik történelmi legitimációjára. 2012 őszén, az akkor még csak alelnök Hszi Csinping a következőket mondta egy magasrangú eseményen: „Határozottan megvédjük Kína szuverenitását, biztonságát és területi integritását; elkötelezettek vagyunk a szomszédokkal fennálló – szárazföldi és tengeri területeket, valamint tengeri jogokat és érdekeket érintő – nézeteltérések barátságos tárgyalások útján történő békés megoldása mellett.”40 A mondat első feléhez azóta is vitathatatlanul ragaszkodik Kína, míg a második felében foglaltak egyelőre váratnak magukra. A Kína által vitatott tengeri területek – így a Dél-kínai- és a Kelet-kínai-tenger területei is41 – rendkívül gazdagok természeti erőforrásokban; mindkét térség hatalmas mennyiségű már feltárt és még csak feltételezett szénhidrogénkészlettel, valamint halállománnyal rendelkezik. Ezenkívül a területek jelentős nemzetközi kereskedelmi útvonalaknak adnak otthont; a Délkínai-tengeren bonyolítják a globális tengeri kereskedelem közel egyharmadát.42 Mindezek önmagukban is elegendő alapul szolgálnának konfliktusok kirobbanására, azonban ezt fokozza, hogy a régió országaira szinte kivétel nélkül jellemző az erős nemzeti öntudat. Kína jelenleg a Dél-kínai-tenger közel 90%-át magának követeli – ezen igényének kijelölésére szolgál az ún. „nine-dash line” (jiǔduàn xiàn).43 A „nine-dash line” – habár azt igen határozottá teszi, hogy Kína mely területekre tart igényt – abban nem egyértelmű, hogy tengerjogi szempontból pontosan milyen követelést képvisel. Amennyiben a kizárólagos gazdasági övezet (EEZ) funkcióját tölti be, úgy a vonal érvényessége esetén „Az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezménye” szerint Kína az érintett területeken belül fellelhető összes természeti erőforrásra kizárólagos igényt tarthat fenn. Az EEZ azonban

39 Az ázsiai régió szempontjából releváns komplex multilaterális egyezmények közül jelenleg is formálódik a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP), illetve a kínai vezetéssel kezdeményezett Ázsia–Csendesóceáni Szabadkereskedelmi Térség (FTAAP).

Xi Jinping's speech at 9th China-ASEAN Expo. Embassy of the People’ Republic of China in the Lao People’s Democratic Republic. 2012. szeptember 21. <http://la.chineseembassy.org/eng/news/t972614.htm > Hozzáférés: 2020. november 9.

A Kelet-kínai-tengeren a Rjúkjú-szigetek részét képező Szenkaku-szigetcsoport hovatartozása kelt feszültséget Japán, Kína és Tajvan között.

Semiha Karaoglu: The South China Sea dispute and its challenges to Japan’s economic interests. Asia Power Watch. 2020. augusztus 31. <https://asiapowerwatch.com/the-south-china-sea-dispute-and-itschallenges-to-japans-economic-interests/ > Hozzáférés: 2020. november 5. 42

43 A vonal által körülhatárolt területen helyezkednek el a Paracel- és a Spratly-szigetek, amelyekre Vietnám és a Fülöp-szigetek is igényt tart. Utóbbi a Scarborough-zátony miatt is szemben áll Kínával. Rajtuk kívül Malajzia és Brunei is érintett a területek feletti konfliktusban.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a parti alapvonaltól számítva nem haladhatja meg a kétszáz tengeri mérföldet.44 Emiatt jut jelentős szerephez Kína utóbbi időben tanúsított asszertív külpolitikai magatartása, hiszen a vitatott területeken az ország mesterséges szigeteket hoz létre. Ezáltal egyrészt tulajdonképpen terjeszkedik a tengeren, másrészt, az épített szigetek kiváló helyszínéül szolgálhatnak telepített katonai bázisoknak. Habár az „egy ország – két rendszer” elv (yīguó liǎngzhì)45 Teng Hsziao-ping nevéhez fűződik – tehát a KNK már jó ideje hivatalosan is fenntartja Tajvanra és Hongkongra vonatkozó igényeit –, Kína öntudatosabb külpolitikájának eredményeként a két országgal folytatott bilaterális kapcsolatait egyre nagyobb feszültség terheli. A Tajvan és az USA közötti élénkülő gazdasági és katonai kapcsolatok igencsak vehemens reakciókat váltanak ki a szárazföldi Kínából, hiszen az a szigetországot a saját elidegeníthetetlen részének tartja. Ebből adódóan egyre gyakoribbak az olyan kijelentések KKP-s politikusok és tisztségviselők részéről, miszerint a KNK az ország területi integritása nevében bármi áron véghez viszi Tajvan és a szárazföldi Kína újraegyesítését.46 Hongkongban a 2020 nyarán életbe lépett nemzetbiztonsági törvény félreérthetetlenül kifejezi a KNK teljeskörű befolyását a városállam felett azáltal, hogy kriminalizál minden olyan tevékenységet, amely gyengíti a központi kínai kormány hatalmát vagy az elszakadást ösztönzi.47 Az új törvény azért jelent mérföldkövet Hongkong történelmében, mert a városállam 1997 óta a KNK különleges közigazgatási területe, ebből adódóan ezidáig nagyfokú autonómiával rendelkezett.

KONKLÚZIÓ A KNK és a KKP politikai döntéshozatali folyamatairól a nemzetközi közösség meglehetősen keveset tud, így azokról messzemenő konzekvenciákat levonni igencsak merész vállalkozás. Ennek egyik alapvető oka, hogy Kínában az állami és pártintézmények struktúrájával, azok működési mechanizmusaival kapcsolatban csak az állam által jóváhagyott információk kerülhetnek nyilvánosság elé, és csak az állam által jóváhagyott csatornákon át. Mindezek ellenére a több évtizedes megfigyelések alapján felállíthatók bizonyos következtetések, amelyek segíthetnek értelmezni az ázsiai nagyhatalom nemzetközi magatartását. Hszi Csin-ping vezetése alatt Kínában a hatalom fokozatos koncentrációja zajlik. A jelenlegi államelnök a saját és a párt hatalmának megszilárdítása érdekében remekül használja ki a változóban lévő globális erőviszonyokat, és Kína egyre jelentősebb nagyhatalmi

United Nations Convention on the Law of the Sea. <https://www.un.org/Depts/los/convention_agreements/ texts/unclos/unclos_e.pdf > Hozzáférés: 2020. november 7.

45 Az „egy ország – két rendszer” elv Tajvanra, Hongkongra és Makaóra vonatkozó kínai elképzelés. Eszerint egyetlen Kína létezik, amin belül a három régió a saját kapitalista modelljét alkalmazza, míg a szárazföldön a kínai sajátosságokkal rendelkező szocializmus érvényesül politikai, gazdasági és társadalmi téren egyaránt. A KKP retorikájában az elképzelés korábban a „békés újraegyesítés” gondolatát vetítette előre, amelyből mára leginkább csak az „újraegyesítés” maradt.

China’s reunification cannot be stopped by any force: spokesperson. Xinhua. 2020. május 20. <http://www. xinhuanet.com/english/2020-05/20/c_139072434.htm > Hozzáférés: 2020. november 6. 46

47 The Law of the People’s Republic of China on Safeguarding National Security in the Hong Kong Special Administrative Region. <https://www.gld.gov.hk/egazette/pdf/20202448e/egn2020244872.pdf > Hozzáférés: 2020. november 7.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

szerepvállalásához mérten alakítja az ország nemzetközi jelenlétét. Az utóbbi években jelentős változások mentek végbe a külpolitikát irányító vezetőség összetétele, az intézményi struktúra, valamint a külpolitikára szánt költségvetés tekintetében – ez utóbbi megduplázódott Hszi vezetése alatt. Ezen reformok mindegyike – közvetve vagy közvetlenül – a jelenlegi államelnök, illetve a KKP külpolitikai döntéshozatalban betöltött központi szerepét erősítette. A Kína részéről tapasztalható vehemens külpolitikai fellépés tehát két oldalról közelíthető meg – egyrészt a párt által megfogalmazott hosszútávú célok hivatalosan indokolják az irányváltást, másrészt a KKP hatalmának stabilizálása szempontjából elengedhetetlen az ország érdekeinek keményebb képviselete.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány