Izraeli választások 2021: Forgatókönyvek a kormányalakításra by Antall József Tudásközpont

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

IZRAELI VÁLASZTÁSOK 2021: FORGATÓKÖNYVEK A KORMÁNYALAKÍTÁSRA CSEPREGI ZSOLT

1027 Budapest, Királyfürdő utca 4. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Dobrowiecki Péter Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1027 Budapest, Királyfürdő utca 4.

A kiadó elérhetősége: 1027 Budapest, Királyfürdő utca 4. Tel: +36 20 310 8776 Email: ajtk@ajtk.hu Web: ajtk.hu

1027 Budapest, Királyfürdő utca 4. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

IZRAELI VÁLASZTÁSOK 2021: FORGATÓKÖNYVEK A KORMÁNYALAKÍTÁSRA CSEPREGI ZSOLT

BEVEZETÉS Izrael polgárai két éven belül immár a negyedik alkalommal járultak az urnákhoz 2021. március 23-án, hogy döntsenek országuk vezetéséről és kiutat találjanak az elhúzódó belpolitikai válságból. Az előrehozott választások azonban újabb patthelyzetet eredményeztek a politikai blokkok között, amely egyszerre jelenthet bénultságot, ugyanakkor meg is nyithatja az utat újszerű szövetségek létrehozása és a közjogi reform végrehajtása előtt. Az izraeli politikai életet számos kérdés uralja, melyek közül Benjámín Netanjáhú miniszterelnök személye és további sorsa, a koronavírus járvány legyőzése és az ország jövőjével kapcsolatos stratégiai kérdések mind-mind megosztják a társadalmat és egy széttöredezett politikai palettát eredményeznek. Az izraeli kormányalakítás kimenetele azonban nem csupán a zsidó állam polgárai számára jelentős. Izraelnek, mint Európa délkeleti szomszédságának egyik katonai nagyhatalmának, jelentős gazdasági és technológiai központjának és világpolitikai szereplőnek a magatartása, mind saját régiójának, mind pedig az azon túli területeknek a stabilitását és prosperitását is alapvetően befolyásolja. Az elemzés ennek tükrében röviden bemutatja a választások előzményeit, a kampányidőszak fő kérdéseit és irányvonalait, végezetül pedig az izraeli Központi Választási Bizottság által 2021. március 31-én bemutatott hivatalos eredményekre alapozva levonja a tanulságokat és forgatókönyveket vázol fel a kormányalakítási lehetőségekkel kapcsolatban azt követően, hogy Netanjáhú április 6-án kormányalakítási megbízást kapott. A tanulmány hipotézise, hogy a választás eredménye ugyan látszólag patthelyzetet eredményezett, azonban mindkét oldalnak a valódi célja az izraeli politikai és közjogi rendszer saját elképzeléseik szerinti újraszabályozása, ehhez pedig számos parlamenti és kormánykoalíciós lehetőség nyitva áll.

A VÁLASZTÁSOK ELŐZMÉNYEI A 2019 óta tartó permanens belpolitikai válság még a változékony izraeli politikai életben is kirívó helyzetet eredményezett azzal, hogy rövid időn belül négy törvényhozási választás megrendezését is szükségessé tette. Ez különösen figyelemre méltó jelenség, tekintetbe véve, hogy a 2019-et megelőző több mint egy évtizedben összesen került sor négy választásra. Mindez köszönhető volt Benjámín Netanjáhú miniszterelnök kiváló politikai érzékének, amelynek segítségével változatos, jobboldali, centrista és baloldali pártok részvételével, a Likud Párt kimagasló népszerűségére építve képes volt stabilan kormányozni a zsidó államot. Ez a trend 2018-ban szakadt meg, több mint három éves kormányzás után, amelyet a vallásos és szekuláris törésvonal feszített szét, különös tekintettel az ultraortodox

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

közösség sorozás alóli mentesülésére és más kiváltságaikkal kapcsolatos vitákra.1 A 2019. áprilisi választások egy új, mai napig tartó korszak nyitányai voltak, amelyben a korábbi hagyományos jobboldali-baloldali törésvonal helyett, a Netanjáhú ellenzékének szerepét átvette a Kék-Fehér néven megalkotott centrista választási lista, amely az Izraeli Védelmi Erők három korábbi vezérkari főnöke és Jáir Lapid korábbi pénzügyminiszter vezette pártokból állt össze.2 Ez a politikai erő, átrajzolva a korábbi erőviszonyokat három választáson át (2019. április 9., szeptember 17., 2020. március 2.) a Likuddal közel azonos számú mandátumot megszerezve végzett, ezzel sorozatos patthelyzetet eredményezve. Egyik politikai tömbnek sem volt meg a kellő felhatalmazása, hogy a Knesszet 120 mandátumából 60 fölöttit megszerezve kormánykoalíciót alkothasson.3 A három választás tanulsága az izraeli demokratikus kormányalakítás mozgásterének beszűkülése volt, amely ellehetetlenítette, hogy a választási kampányokat követően pragmatikus kompromisszumok árán, a törésvonalakat áthidalva stabil kormánykoalíció jöhessen létre, akár, az államelnök Reuvén Rivlin javaslatára, egy nemzeti egységkormány képében.4 A politikai élet hiányosságait egy nem várt „fekete hattyú” esemény,5 a koronavírus járvány írta felül. A pandémiára és az annak nyomán kialakult gazdasági és társadalmi válságra reagálva a Kék-Fehér miniszterelnökjelöltje, Beni Ganc megegyezett Netanjáhúval a nemzeti vészhelyzeti egységkormány megalakításáról.6 Ezzel a lépésével Ganc szétszakította a mögötte álló Kék-Fehér listát, Gabi Askenázi korábbi vezérkari főnök az új kormány külügyminisztere lett, míg Jáir Lapid az ellenzék vezetője. Az új kormánykoalíció Netanjáhú és Ganc közötti rotáció alapján épült fel, amely szerint 2021 őszén az addig védelmi miniszter ként és miniszterelnök-helyettesként szolgáló Ganc venné át az ország vezetését.7 A felek egymással szembeni bizalmatlansága miatt a megállapodás jogi bebiztosítása érdekében alaptörvény módosításra is sor került, hogy egyik fél se játszhassa ki a másikat előrehozott

1 Raoul Wootliff: 20th Knesset officially dissolves, sets elections for April 9, 2019. Times of Israel. 2018. december 26. <https://www.timesofisrael.com/20th-knesset-officially-dissolves-sets-elections-forapril-9-2019/ > Hozzáférés: 2021.03.31.

Blue and White. Israeli Democracy Institute. <https://en.idi.org.il/israeli-elections-and-parties/parties/blueand-white/ > Hozzáférés: 2021.03.31. 2

3 Kevin Huggard – Natan Sachs: Timeline: A tumultuous year in Israeli politics. The Brookings Institution. 2019. december 19. <https://www.brookings.edu/blog/order-from-chaos/2019/12/19/timeline-a-tumultuousfall-in-israeli-politics/ > Hozzáférés: 2021.03.31. 4 Csepregi Zsolt – Zachar Péter Krisztián: Fordulópont az izraeli politikai rendszerben? – Három választás anatómiája 2019-2020. Parlamenti Szemle. V. évfolyam 1. szám 2020/1. 5 Természetesen maga a világjárvány nem volt ismeretlen veszélyforrás, azonban a koalícióalkotási számításokban sem ez, sem más váratlan esemény, mint egy regionális háború kitörése nincs belekalkulálva, ameddig az be nem következik. 6 Csepregi Zsolt: Izraelben nemzeti vészhelyzeti egységkormány alakult. Antall József Tudásközpont. 2020.június 23. <https://digitalistudastar.ajtk.hu/hu/kutatoi-blog/izraelben-nemzeti-veszhelyzetiegysegkormany-alakult > Hozzáférés: 2021.03.31.

Karolina Zielińska: The grand coalition government in Israel. New faces of the political crisis. Centre for Eastern Studies (OSW). 2020. augusztus 10. <https://www.osw.waw.pl/en/publikacje/osw-commentary/2020-08-10/grandcoalition-government-israel-new-faces-political-crisis > Hozzáférés: 2021.03.31.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

választásokba való belekényszerítés által.8 Mindez azonban alig fél éves belpolitikai stabilitást hozott Izraelben, a 2020-as év második felében az egyetlen politikai és közjogi kiskapu, a központi költségvetés elfogadása körüli koalíciós vita fenyegetett az újabb előrehozott választással. Netanjáhú és Ganc 2020 decemberére nem tudták feloldani a patthelyzetet (függetlenül attól, hogy melyik politikai szereplőnek állt ez egyáltalán szándékában), nem került elfogadásra a központi költségvetés, így a 23. Knesszet 2020. december 23-án automatikusan feloszlott és megkezdődött hivatalosan is az újabb három hónapos kampányidőszak.9

VÁLASZTÁSI KAMPÁNY FORDULÓPONTJAI A 2020-as év végére már egyre elkerülhetetlenebbnek látszó újabb választások nyomán december 8-án, a parlament feloszlása előtt jelentette be Gideon Szár, a Likud politikusa, Netanjáhú többszörös kihívója, hogy új pártot alapít Új Remény néven, amelynek célja a regnáló miniszterelnök megakadályozása abban, hogy a következő kormányt is vezethesse.10 Ez a lépés tovább osztotta az izraeli konzervatív jobboldalt, hozzájárulva egy Netanjáhút támogató és egy őt ellenző blokk megszilárdulásához. A miniszterelnököt támogató erőként számíthatjuk a Likud mellett a két ultraortodox pártot (a szefárd Sász és az askenázi Tóra Zsidósága), és a Likudtól jobbra álló, a választásra a Vallásos Cionista Párt néven egyesülő radikális jobboldali erőket. Ideszámíthatjuk továbbá feltételesen Naftali Bennett vallásos-cionista Jamina pártját, amely nyitottságot mutatott mindvégig egy Netanjáhú vezette kormányban való részvételre egy megfelelő koalíciós paktum mellett. A szembenálló blokkban találhattuk a Netanjáhút személyében ellenző két jobboldali erőt, az Új Remény mellett az Avigdor Lieberman vezette Izrael a Hazánk elnevezésű pártot. A centrista Jes Atid Párt képében Jáir Lapid vezette az ellenzék legerősebbé váló pártját, korábbi szövetsége a Beni Ganc vezette Kék-Fehér a választások előtt teljesen összeomolni látszott. A baloldalon három párt is igyekezett a szavazókat megnyerni: az államalapító és újjászervezés alatt álló Munkapárt, a nagy várakozásokkal övezett, a tel-avivi polgármester Ron Hundai által vezetett „Izraeliek” elnevezésű párt és a legbaloldalibb cionista párt címével büszkélkedhető Merec. A cionista pártok mellett két arab pártlista is versengett a szavazatokért, a Közös Lista (amely elutasítja a cionista pártokkal kötött kormányzást) és az Egyesült Arab Lista (amelyet a félreértések elkerülése végett Raamnak hívunk a nevének héber rövidítése alapján és amely konstruktív hozzáállást tanúsít a közös kormányzással kapcsolatban).11 A két blokk közötti arány a hónapok során a közvéleménykutatások alapján folyamatosan változott. Összességében, azonban

Assaf Shapira: The Rotation Agreement — One State, Two Governments. Israeli Democracy Institute. 2020. május 4. <https://en.idi.org.il/articles/31505 > Hozzáférés: 2021.03.31. 8

9 Knesset News: 23rd Knesset dissolves automatically after deadline for passing state budget expires. 2020. december 23. <https://m.knesset.gov.il/EN/News/PressReleases/Pages/press231220v.aspx > Hozzáférés: 2021.03.31.

Gideon Saar: New Leadership for Israel? A Conversation with Gideon Saar. Washington Institute. Policy Analysis. 2021. február 10. <https://www.washingtoninstitute.org/policy-analysis/new-leadership-israelconversation-gideon-saar > Hozzáférés: 2021.03.31. 10

BICOM News: Netanyahu aims to win support of Israeli-Arabs. 2021. január 4. <https://www.bicom.org.uk/ news/netanyahu-shifts-campaign-strategy-to-win-support-of-israeli-arabs/ > Hozzáférés: 2021.03.31.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

míg az Új Remény színrelépése előtt, 2020. december elején egy Likud-Jamina koalíciónak az ultraortodox pártokkal együtt egyenes útja, stabil mandátumtöbbsége vezetett volna a hatalomhoz, addig az új jobboldali kihívó alapjaiban forgatta fel a számításokat. A választási kampány során a Netanjáhút potenciálisan támogató pártok egybevett ereje folyamatosan a szükséges 60 mandátum körül mozgott, azonban semmiképpen sem vetített előre egy elsöprő győzelmet. A választási kampány fordulatainak részletes ismertetésétől eltekintünk, az elemzés a mérföldkövek és fő trendek vizsgálatára szorítkozik. A legfontosabb kérdés az volt, hogy Netanjáhú mellett Jáir Lapidnak sikerül-e olyan erővé növelnie a Jes Atid Pártját, amely a korábbi választásokhoz hasonlóan egyenrangú centrista alternatívát kíván a Likuddal szemben. Nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a tábornokok nélkül Lapid nem képes betölteni ilyen szerepet, pártja végig jelentős lemaradásban volt a Likudhoz képest a közvélemény- kutatásokban. Ennek megfelelően Lapid nem is igyekezett magát miniszterelnökjelölti szerepben mutatni, hanem mindenfajta alternatív racionális koalíció felé nyitva hagyta pártja kapuját.12 Nem jelentett a Likud vezető szerepével szemben valódi alternatívát két jobboldali kihívója, a Jamina és az Új Remény sem. A két párt a választási kampány során egymást támadva, igyekezett egymás szavazói bázisát elszívni, ami végezetül mindkettő meggyengüléséhez vezetett, egyre szürreálisabbá téve azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint mindkét párt vezetője miniszterelnöki szerepre ambicionálta magát, miközben egyszámjegyűre olvadt a támogatottságuk mandátumokban mérve (szemben a Likud 30 és a Jes Atid 20 projektált helyével). A választási küszöb Izraelben nemzetközi mércével mérve igen alacsony, mindössze 3,25% szükséges a Knesszetbe való bejutáshoz, ez is hozzájárul a különösen sokszínű pártpalettához és a turbulens politikai élethez. Több kulcsfontosságú pártra nézve ezek ellenére is veszélyt jelentett, hogy nem sikerül megszerezni a Knesszetbe jutáshoz szükséges minimális szavazatszámot, így ezek a pártok a túlélésért küzdöttek. Ilyen erő volt a korábbi koalíciós partner, a Kék-Fehér és a Munkapárt, az ellenzéki Merec, a szélsőjobboldali Vallásos Cionista Párt és az iszlamista-konzervatív Raam. Mellettük az Izraeliek Párt, látva, hogy a helyi szinten kiemelt népszerűségnek örvendő tel-avivi polgármester nemzeti szinten nem komoly politikai tényező, kilépett a versenyből. A felsorolt négy párt azonban fegyelmezett kampányt folytatva kitartott az utolsó pillanatig, amelynek a választásokon meg is lett számukra a pozitív eredménye. A vallásos cionisták bejutása Netanjáhú kormányalakítási esélyeihez volt szükséges, a másik három párt kiesése viszont a centrista és baloldali izraeli politikai reprezentáció összeomlásával fenyegetett. A Raam bejutásának tétje az volt, hogy egyrészt elveszik-e az arab izraeli polgárok szavazatainak jelentős része, illetve, hogy létezik-e reális alternatíva az eddigiekben a cionista állammal szemben viszonylagosan elutasító politikát folytató Közös (Arab) Lista mellett. A választási kampány fő kérdéseit három nagy csoportra oszthatjuk. Az első Netanjáhú miniszterelnök személye és további sorsa volt, a második a koronavírus válságból való kilábalás, a harmadik pedig a regionális békekötések folytatása. Netanjáhú sorsa kapcsán,

12 David Horovitz: Lapid: My ambitions can wait; if Netanyahu wins, Israel will enter dark times. Times of Israel. 2021. március 7. <https://www.timesofisrael.com/lapid-my-ambitions-can-wait-if-netanyahu-wins-israel-willenter-dark-times/ > Hozzáférés: 2021.03.31.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

mint az a kialakult blokkok közötti dinamikákból is kiolvasható volt, megmerevedett álláspontok voltak, ezekben komoly elmozdulás nem történt, egyedül a Jamina és a Raam maradt mozgó tényező a politikai palettán, amennyiben nem számítjuk ide a lehetséges kampányígéretszegést és egyes képviselők renegát magatartását. Utóbbiakra természetesen mindig ott a lehetőség, ahogyan Beni Ganc is tette 2020-ban, azonban a választási kampányt ezek az ígéretek meghatározták és ezzel összhangban szűkítették is a politikusok mozgásterét. A Netanjáhú melletti blokk hajlandó lehet a miniszterelnök ellen folyó vádeljárásokkal szemben közjogi módosításokat támogatni, míg a vele szemben álló erők elsődleges célja éppen a Netanjáhúval szemben folyó perek elősegítése.13 A koronavírus válság vonatkozásában elmondható, hogy azt a zsidó állam megfelelően kezelte, viszonylag alacsony halálozási ráta mellett az elemzés írása idején a lakosság kétharmada már beoltásra került, amellyel világelső ezen a téren. Egyetlen kivételt jelent az ultraortodox szektor egy részének ellenállása a korlátozásokkal szemben, ezt Avigdor Lieberman pártja szekuláris mozgósító erőként ki is használta választási kampányában, azonban kemény üzenetei ugyancsak mobilizálták a szidalmazott ultraortodox pártok szavazóit is. Természetesen az izraeliek számára kedvező nemzetközi összehasonlítás nem vigasztalta az izraeli polgárokat a meglévő nehézségek miatt, de elmondható, hogy legalább nem büntették drámaian Netanjáhút a járvány kezelése miatt, ellenfelei pedig nem tudtak a kérdés kapcsán jelentős előnyre szert tenni, hiszen nem voltak nemzetközi szinten kirívó hibák a járvány kezelésében. Fontos tényező, hogy a politikai elit irányában folyamatosan erodálódik a közbizalom, a polgárok mindössze negyede bízik a kormányban, miközben a hadseregben 84%-uk.14 Ez a folyamat, amennyiben nem sikerül a belpolitikai kihívásokra választ adni, a későbbiekben stratégiai kihívást jelenthet az összetett civil-katonai viszonyokkal rendelkező zsidó állam számára, amelynek elemzése meghaladja e tanulmány kereteit.15 Végezetül a regionális normalizációs folyamatok és békekötések hangsúlyozása Netanjáhúnak kellett volna, hogy kedvezzen a választások során. A 2020-as Ábrahám-megállapodások, amelyek négy arab állammal vezettek békekötéshez és normalizációhoz, komoly és kétségbevonhatatlan eredményt jelentettek Netanjáhú számára.16 Az utolsó hetekben történt külpolitikai fiaskók, úgy mint a szaúdiak normalizációtól való távolmaradása, a jordán királyi családdal történő diplomáciai vita17 és az Egyesült Arab Emírségek hűvös válasza, amellyel távol tartották

13 TOI Staff: With 5th election possible, anti-Netanyahu bloc mulls law banning him from race. Times of Israel. 2021. március 24. <https://www.timesofisrael.com/with-prospect-of-5th-ballot-anti-netanyahu-bloc-mulls-lawbanning-him-from-race/ > Hozzáférés: 2021.03.31. 14 Zipi Israeli – Ruth Pines: National Security Index: Public Opinion, 2020-2021 . Institute for National Security Studies. <https://www.inss.org.il/publication/strategic-survey-survey/ > Hozzáférés: 2021.03.31. 15 Yoram Peri: The Widening Military–political Gap in Israel. Stiftung Wissenschaft und Politik. SWP Comment 2020/C 02. Január 2020. <https://www.swp-berlin.org/en/publication/the-widening-military-political-gap-inisrael/ > Hozzáférés: 2021.03.31.

Udi Dekel – Noa Shusterman: Behind the Scenes of the Abraham Accords: Insights from an INSS Cabinet. Institute for National Security. Special Publication. 2020. szeptember 24. <https://www.inss.org.il/publication/ abraham-accord-behind-the-scenes/ > Hozzáférés: 2021.03.31. 16

17 TOI Staff: Netanyahu forced to cancel trip to UAE amid dispute with Jordan. Times of Israel. 2021. március 11. <https://www.timesofisrael.com/netanyahu-said-weighing-canceling-uae-trip-due-to-wifes-illness/ > Hozzáférés: 2021.03.31.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

magukat az izraeli belpolitikai küzdelemtől18 Netanjáhú valós eredményeit átmenetileg mérsékelték a választók szemében.

A VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK A két éven belüli negyedik választást viszonylagos apátiával fogadta az izraeli társadalom, mintegy 4%-al kevesebb polgár járult az urnákhoz, mint az előző év azonos időszakában.19 A választásra jogosult polgárok 67,2%-a adta le szavazatát a 2020-as 71,5%-hoz képest, azonban nehéz megítélni, hogy mi okozta a csökkenést, a politikai körülmények vagy pedig az elhúzódó járványhelyzet. Tekintettel a korábbi évek hasonló számaira, kijelenthetjük, hogy a politikai elit iránti fentebb említett rendkívül mély bizalmi válság nem okozott radikális távolmaradást a szavazástól.20 Az állam igyekezett biztosítani a lehetőséget a betegek és karanténban lévő polgárok szavazására, és a Legfelsőbb Bíróság engedélyezte, hogy a külföldön tartózkodó állampolgárok a korlátozások ellenére hazatérhessenek a szavazásra, azonban ezzel a lehetőséggel kevesen éltek. A lehetőségekhez mérten a választások rendben zajlottak, 20 ezer rendőr vigyázta a békét, atrocitásra nem került sor. A választások tisztaságát nem kérdőjelezték meg a felek, és nem is történtek komoly politikai fordulatok a nap során. Ami megfigyelhető volt, amellett, hogy szokás szerint minden politikai vezető szavazásra bíztatta a támogatóit, hogy a kisebb pártok igyekeztek az erejükkel szemben a relatív gyengeségükkel mozgósítani. A Kék-Fehér vezetője Beni Ganc fenyegetett azzal, hogy amennyiben pártja nem jut be a törvényhozásba, az katasztrofális eredményeket hozhat az izraeli politikai életre nézve. Ugyanezt a stratégiát követte a többi centrista és baloldali párt is, miközben a nagy pártok azzal bíztattak a rájuk való voksolásra, hogy az erős pártok meghatározó szerepét hangsúlyozták. Az előzetes eredmények már 23-án, kedd este patthelyzetet vetítettek előre, amelyet a későbbi napok megerősítettek, 25-én este mutatta be a Központ Választási Bizottság az összeszámolt szavazatok eredményeit. A választási eredményeket március 31-én adtak át hivatalosan Reuven Rivlin államelnöknek, amelyek alapján megkezdte a konzultációt a következő Knesszet frakcióival a kormány alakításra megbízott képviselő személyéről.21

18 AP: 'Honeymoon is over': UAE opts out of Netanyahu election campaign. Ynet News. 2021. március 18. <https://www.ynetnews.com/magazine/article/SJO5E0eNu > Hozzáférés: 2021.03.31.

Központi Választási Bizottság (Izrael): 24-‫תוצאות האמת של הבחירות לכנסת ה‬ 2021. március. 23. <https://votes24.bechirot.gov.il/ > Hozzáférés: 2021.03.31.

Központi Választási Bizottság (Izrael): Cumulative voting percentages since elections for the 8th Knesset. <https://bechirot22.bechirot.gov.il/election/english/about/Pages/Hours_sectaion_turnout_eng.aspx > Hozzáférés: 2021.03.31. 20

Gil Hoffman: Rivlin calls for 'irregular alliances', receives election results. Jerusalem Post. 2021. március 31. <https://www.jpost.com/breaking-news/rivlin-calls-for-irregular-alliances-663678 > Hozzáférés: 2021.03.31. 21

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

2020. március 2-i és 2021. március 23-i választási eredmények22 Párt

2020 mandátum

2021 mandátum23

Likud

36+224

Jes Atid

Kék-Fehér

Sász

Tóra Zsidósága

Munkapárt

Merec

Izrael a Hazánk

Új Remény

Jamina

Egyesült Arab Lista (Raam)

Vallásos Cionista Párt

Közös Lista

A választás eredményeit két nagy szempontrendszer alapján szükséges vizsgálni, az első a Netanjáhút támogató és az ő miniszterelnöki megbízatását ellenző pártok eredményei, illetve az ezeket alkotó egyes pártok mandátumainak vizsgálata. Az utóbbival kezdve a Likud eredményét tekintve azt láthatjuk, hogy a miniszterelnök pártja hat mandátumot veszített az előző választásokhoz képest. Ez a Likudhoz mérten rendkívül rossz eredmény, a szavazók nem honorálták a koronavírus válság sikeres kezelését, amelynek minden bizonnyal az oka, hogy ezt a szavazópolgárok elvárták az államuktól, a kudarcot büntették volna, de a sikert nem jutalmazták. A viszonylagos népszerűségvesztés egyben mutatja, hogy a Likud eddigi szavazóinak mintegy hatoda kormányváltást és Netanjáhú távozását kívánja a hatalomból, ezt közvetve bizonyítja, hogy éppen hat mandátumot szerzett a Netanjáhú leváltására alakult, Likudból kivált Új Remény. A Likud 30 mandátuma azonban még így is toronymagasan a versenytársak felé emeli Netanjáhút, erős felhatalmazást adva számára, hogy kormányt alakíthasson, amennyiben ehhez megfelelő parlamenti támogatást tud szerezni. A második legerősebb párt csak valamivel több mint a fele mandátumot szerzett, mint a Likud. Jáir Lapid Jes Atid pártja így egy erős centrumpárt, azonban nem volt képes a tábornokok nélkül olyan egyenrangú kihívóvá emelkedni, mint tette azt a Beni

A koalícióalkotási erőviszonyok elemzése érdekében minden politikust az éppen aktuális frakciójához számoltuk hozzá, tehát például a Derekh Erec képviselői 2020-ban a Kék-Fehér, míg 2021-ben az Új Remény frakciónál szerepelnek, a Közös Lista és Egyesült Arab Lista képviselői 2020-ban egységesen a Közös Listánál szerepelnek. 22

23 Központi Választási Bizottság (Izrael): Cumulative Voter Turnout – 24th Knesset Elections. <https://bechirot24.bechirot.gov.il/election/English/pages/default.aspx > Hozzáférés: 2021.03.31.

A Gesher és a Zsidó Otthon Netanjáhút támogató képviselőit a Likud mandátumai mellett megjelenítve.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Ganc vezette Kék-Fehér a három korábbi választás során. Ennek ellenére a 17 mandátum megőrzése Jáir Lapid pártjának mindenképpen egy fontos eredmény és így az ellenzék eddigi vezetőjét, Netanjáhú mellett a legesélyesebb miniszterelnökjelöltté tette a kormány alakítási megbízásról folyó tárgyalások során. A kis pártokat tekintve a politikai centrumban a legnagyobb meglepetést Beni Ganc Kék-Fehér pártja eredményezte, amely szemben a parlamentből való kieséséről szóló várakozásokkal a Knesszet negyedik legerősebb pártjaként tért vissza 8 mandátummal. A szavazók egyértelműen kedvezően reagáltak a kimaradása jelentette fenyegetésre és számításba kell venni, hogy a korábbi vezérkari főnök, jelenlegi védelmi miniszter személye bizalmat ébreszt a biztonságorientált izraeli szavazók jelentős részében (még akkor is, ha Netanjáhú egyik politikai beceneve a Biztonság Uraság (Adon Bitachon). Ganc így az izraeli politikai életben maradhat, ami egyáltalán nem volt bizonyos a Netanjáhúval kötött, a nemzeti vészhelyzetből eredő turbulens partnerségének politikai kudarca okán.25 A centrumtól balra álló két cionista párt ugyancsak a kiesés súlyos fenyegetéséből voltak képesek visszaemelkedni a politika középvonalába. A Munkapárt és a Merec az egy évvel ezelőtti választásokon együttesen értek el csupán hat mandátumot, melyet követően a Munkapárt két politikusa Netanjáhú mellé állva, megszegve választási ígéretüket, a párt támogatottságát gyakorlatilag felszámolták addigi szavazóik között. A kormányválságot követően a két renegát képviselőt váltva a párt élén Merav Michaeli képviselőasszony építette újjá a pártot, 7 mandátumot elérve szociálisan érzékeny liberális társadalompolitikai platformjával. A Merec újszerűsége az arab képviselők nagyszámú beemelése volt a pártlistára, olyan arab izraeli politikusok képében, akik hosszú évek óta, főként helyi szinten a zsidó-arab együttműködésen keresztül építik az izraeli össznemzeti célokat, mint a szociálpolitika és oktatás. Hat mandátumával a Merec így nagy sikert ért el, egyben bizonyosan kárára vált az arab pártlistáknak. Az arab pártok a Merec stratégiai irányváltásától függetlenül is mindenképpen komplex helyzetből indultak, hiszen az eddigi Közös Lista, amelyen az arab nacionalista, iszlamista és kommunista pártok közösen indultak és a parlamenti mandátumokból 15 hely megszerzésével komoly politikaformálók lehettek volna, ha passzivitásukkal nem katalizálnak egy csendes forradalmat az arab szavazóközösségben. Ki kell emelni azonban, hogy amint a Merecnél is láthattuk, az izraeli arab polgárok egyáltalán nem kizárólag az „arab” pártokra szavaznak, az izraeli polgárok 20%-át kitevő közösség szavazatainak számottevő része már a korábbi években is más, cionista pártokhoz került, és ez még úgy is igaz, hogy az arab polgárok szavazási hajlandósága valamivel alacsonyabb a zsidó izraelieknél.26 A Közös Lista 2010-es fennállása óta 13%-ot meghaladó szavazatarányt nem volt képes elérni. Ennél komolyabb kihívás érte tehát az arab pártokat, mivel azok kettészakadtak az eddigi politikáját folytató kommunista-arab nacionalista Közös Listára

Jonathan Lis: Israel Election Results: What's Behind Gantz's Surprising Success? Haaretz. 2021. március 24. <https://www.haaretz.com/israel-news/elections/israel-election-results-what-s-behind-gantz-s-surprisingsuccess-1.9652364 > Hozzáférés: 2021.03.31. 25

Arik Rudnitzky: The Arab Israeli Vote in the 23rd Knesset Elections. Israeli Democracy Institute. 2020. március 10. <https://en.idi.org.il/articles/30961 > Hozzáférés: 2021.03.31. 26

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

és az Egyesült Arab Listára (amelyet tehát a megkülönböztethetőség kedvéért Raamnak hívunk). A Raam vezetője Manszúr Abbász ebben a parlamenti ciklusban megkülönböztette magát és pártját azzal, hogy konstruktív magatartást mutatott a Netanjáhú-kormánnyal való együttműködésben. A Raam politikai célkitűzései, amelyek alapján akár a cionista pártok mellett kormányzati szerepet is vállalna, arra irányul, hogy konzervatív érzelmű arab muszlim szavazóinak társadalmi-gazdasági helyzetét javítsa.27 Mindez a helyi szinten már régóta meglévő zsidó-arab együttműködési kereteknek adna nemzeti szinten is teret.28 A szakadás következtében a Közös Lista 6, míg a Raam 4 mandátumot szerzett, utóbbinál el kell mondani, hogy parlamentbe való bejutása még a szavazatok összeszámlálásának utolsó óráiig bizonytalan volt, minden bizonnyal második indulására sok mostani bizalmatlan szavazó választaná a Raamot, akik eddig tartottak szavazatuk elveszítésétől, amennyiben a párt nem lépi át a bejutási küszöböt. Számos médium a Raamot tekintette királycsinálónak a választásokat követő kormányalakítási tárgyalások során, ennek a (némileg eltúlzott) feltételezésnek van is legitimitása, ahogyan azt a lenti forgatókönyveknél látni fogjuk. Netanjáhú számára saját pártjának szereplésén túl a legnagyobb hátráltató tényezőt a jobboldali és vallásos pártok szétforgácsolódása jelentette. Hagyományos szövetségesei, a Tóra Zsidósága és a Sász pontosan ugyanannyi szavazatot szereztek, mint egy évvel korábban. A Jamina, amely 2020 decemberéig, Gideon Szár Likudból való kiválásáig, több közvéleménykutatás eredménye alapján 20 mandátum fölötti támogatottsággal rendelkezett, mindösszesen 7 mandátumot szerzett. Ez egyrészről gyenge teljesítmény egy olyan politikusnak, aki miniszterelnöki ambíciókat dédelgetett, akár rotációs rendben Netanjáhúval. Másrészről azonban a párt vezetője, Naftali Bennett képes volt a többi jobboldali párt, különösen a vallásos cionisták mellett vallásos cionista politikusként túllépni ezek a politikai skatulyán és önálló entitásként megjelenni gazdaságpolitikai és társadalom politikai fókuszú üzenetével. Az Új Remény az elmúlt hónapok másik nagy vesztese volt, amely ugyancsak 20 körüli mandátumvárakozásokról süllyedt végül 6 mandátumra. Mindig nehéz kérdés egy új politikus számára, hogy mikor csatlakozzon be az izraeli politikai vérkeringésbe önálló szereplőként, láthatóan Szárnak ezt nem sikerült megfelelően ütemeznie, és az utolsó hetekben és napokban a Bennettel egymás ellen indított támadásaik végső soron egyik pártnak sem kedveztek. A mostani választások nagy nyertese a Vallásos Cionista Párt, amelytől tehát a Jamina képes volt elszakadni. Ez a politikai csoportosulás olyan radikális jobboldali szereplőket tömörít, akik eddig sorra vagy nem jutottak be szétforgácsolódásuk végett a törvényhozásba, vagy akiket a Legfelsőbb Bíróság a szélsőséges, a cionista és demokratikus állam alaptételeivel szembemenő rasszista kijelentéseik miatt eltiltott az indulástól.29 Ez a politikai erő némileg mérsékelve radikális üzeneteit 6 Calev Ben-Dor: Mansour Abbas: Islamist Kingmaker of Israeli politics. Fathom Journal. Március 2021. <https://fathomjournal.org/mansour-abbas-islamist-kingmaker-of-israeli-politics/ > Hozzáférés: 2021.03.31. 27

28 Lidia Averbukh: Towards Jewish-Arab Normalization in Israel. Stiftung Wissenschaft und Politik. SWP Comment 2021/C 18. Március 2021. <https://www.swp-berlin.org/en/publication/towards-jewish-arabnormalization-in-israel/ > Hozzáférés: 2021.03.31. 29 Jeremy Sharon: The Smotrich phenomenon - how Religious Zionist Party got 194,000 votes. Jerusalem Post. 2021. március 24. <https://www.jpost.com/israel-elections/the-smotrich-phenomenon-how-religious-zionistparty-got-194000-votes-663065 > Hozzáférés: 2021.03.31.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

mandátumot szerzett a parlamentben, a Likudot jobbról támogatva. Végezetül az Avigdor Lieberman vezette Izrael a Hazánk szekuláris jobboldali pártja (amelyet ő magyar olvasónak szokatlanul liberálisnak nevez, jelezve, hogy Izraelben a nyugati demokráciák politikai kategóriái nem alkalmazhatóak megfelelő kritikai olvasat nélkül) változatlanul 7 mandátumot szerzett és ellenzi Netanjáhú kormányalakítását. Összességben tehát egy meglehetősen átalakult izraeli törvényhozás fogja meghatározni az izraeli politikai életet, azonban a fent vázolt elmozdulások jelentőségét nem tagadva, főként Netanjáhú a kulcstényező. Az ideológiai törésvonalakat tekintve a 2020-as állapothoz képest a jobboldali pártok 66 helyett 72 helyet szereztek, a centrista erők 33 helyett 25, a baloldal 6 helyett 13, míg az arab pártlisták 15 helyett csupán 10.

FORGATÓKÖNYVEK A KORMÁNYALAKÍTÁSRA A fenti számok alapján Netanjáhúnak, mint a magasan legerősebb jobboldali párt veterán miniszterelnökének, nem jelenthetne problémát a kormányalakítás.30 Személye azonban mélységesen megosztó, így három szinten szükséges vizsgálni a koalícióalakítási lehetőségeket, nevezetesen a Netanjáhú személyével kapcsolatos nagy álláspontok tisztázását, a procedúrát, majd az egyes forgatókönyvek kapcsán a helyzetet még összetettebbé tevő pártok közötti egyéb megfontolásokat szükséges részletezni. Az első törésvonalat vizsgálva, a Knesszetbe bejutott pártok közül a Likud mellett a vallásos pártok támogatják egy Netanjáhú által vezetett kormány létrejöttét, amely 52 mandátumot jelent.31 A másik oldalon a Jáir Lapid köré csoportosuló „változás koalíció” pártjai (Jes Atid, Izrael a Hazánk, Munkapárt, Merec, Kék-Fehér és informálisan az Új Remény).32 Ez utóbbi blokk, feltételezve, hogy a pártok valóban meg tudnak egyezni, 45 mandátumot (az Új Reménnyel együtt 51) birtokolna. Három párt maradt ki, a fenti felsorolásból, a Jamina, amely a kampány alatt nem kötelezte el magát egyik oldal mellett sem, a Közös Lista, amely Netanjáhút semmiképpen sem támogatná miniszterelnökként, azonban nem volt egyértelmű, hogy a másik oldalt akár kívülről támogatná-e, mint tette azt Beni Ganc esetében a 2020-as márciusi választást követően. Végezetül, a Raam elméletileg mindkét oldalt támogathatja, amennyiben izraeli arab szavazói számára azt elfogadhatónak és hasznosabbnak tartja, gyakorlatban ez a kérdés azonban összetettebb. A miniszterelnöki jelöltség és a kormányalakítási procedúra tekintetében szem előtt kell tartani, hogy a koalícióalkotás egy összetett folyamat Izraelben. Ez részben annak köszönhető, hogy a parlamenti helyek hagyományosan sok párt között oszlanak meg. 40 mandátum megszerzése egy pártlista által már elsöprő győzelemnek számít, abszolút többséget Izrael fennállása óta egy párt(lista) sem szerzett. Az ügymenet tekintetében Michael J. Koplow: There are no Israeli political blocs. Israel Policy Forum. 2021. március 25. <https://israelpolicyforum.org/2021/03/25/there-are-no-israeli-political-blocs/ > Hozzáférés: 2021.03.31. 30

31 Yair Altman – Ariel Kahana: Religious Zionist Party officially endorses Netanyahu for PM. Israel Hayom. 2021. március 30. <https://www.israelhayom.com/2021/03/30/religious-zionist-party-officially-endorsesnetanyahu-for-pm/ > Hozzáférés: 2021.03.31. 32 Jerusalem Post Staff: Anti-Netanyahu bloc parties continue talks for possible coalitions. Jerusalem Post. 2021. március 27. <https://www.jpost.com/israel-elections/anti-netanyahu-bloc-parties-continue-talks-forpossible-coalitions-663329 > Hozzáférés: 2021.03.31.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a 2021. március 31-én bemutatott hivatalos eredmények alapján az államelnök Reuven Rivlin megkezdte a tárgyalásokat a parlamenti frakciók vezetőivel. A pontos eljárásrendet a kormányzatról szóló alaptörvény szabályozza.33 A pártok és pártlisták vezetői megnevezik azt a parlamenti képviselőt, akit miniszterelnöknek javasolnak, az államelnök pedig azt a személyt kéri fel, aki mögött így a legtöbb mandátumnyi támogatás van. A miniszterelnökjelölti felkérést jelen esetben április 7-ig kellett megtennie az államelnöknek, ezt Rivlin elnök már április 6-án meg is tette, Netanjáhút kérve fel a kormányalakításra. A felkérést követően a felkért miniszterelnök jelöltnek 28 napja van kormányt alakítani, azaz megszerezni 60+1 képviselő támogatását. Nem szükséges, hogy ennyi képviselő a koalíciója tagja legyen, de a kisebbségi kormány beiktatásához is szükséges a parlamenti képviselők abszolút többségének támogatása. Amennyiben az első felkért képviselő nem tud négy hét alatt kormányt alakítani, egyszeri, 14 napos halasztást kérhet, vagy vissza is adhatja a kormány alakítási megbízást. Amennyiben az első felkért képviselő kudarcot vallott, az államelnök a második legnagyobb támogatottsággal rendelkező képviselőt kéri fel a korábbi vagy újabb, frakcióvezetőkkel folytatott konzultációi alapján, akinek egyszeri, 28 napig tartó periódus áll rendelkezésére a kormány megalakításához. Végezetül, ha a második felkért személy is kudarcot vallott, további 21 napig kezdeményezheti 60+1 képviselő bármelyik képviselő kormányalakítási megbízását, akinek így az államelnöki felkérést követően 14 napja van kormányalakításra. Az utolsó periódus lejáratát követően a parlament feloszlik, előrehozott választások következnek, és továbbra is az ügyvívó kormány vezeti az országot, ennek pedig mint láthatjuk, nagy szerepe lesz a későbbiekben a mostani esetben is. Összességében tehát az izraeli kormányalakítási procedúra a választások eredményének bemutatását követően egy-két héttől akár 100 napig is eltarthat. Az átfogó miniszterelnöki preferenciák és az ügymenet tisztázását követően lehet rátérni a konkrét forgatókönyvekre és a megvalósulásukat nehezítő tényezőkre. Ezeknek a szcenárióknak a kiindulási alapja, hogy Netanjáhú kormányalakítási megbízást kapott, majd ezt követően elemzik, hogyan sikerülhet a kormányalakítás és mi történik annak kudarca esetén. A Netanjáhú mögött álló tömb 52 mandátuma, a Lapid mögött konszolidálódott 45 mandátumot meghaladva elsőként juttatta kormányalakítási megbízáshoz a jelenlegi miniszterelnököt április 6-án.34 Lapidot végül saját pártja mellett a Kék-Fehér, az Izrael a Hazánk, a Munkapárt és a Merec javasolta miniszterelnöknek. A Jamina saját vezetőjét, Bennettet ajánlotta, míg a két arab frakció és az Új Remény tartózkodott. A megbízást követően három eshetőség adódik, hogy Netanjáhú egy új kormány élén valóban az ország miniszterelnöke maradhasson. A legfontosabb alapfeltételezés, hogy Naftali Bennett megegyezésre jut Netanjáhúval, így növelve a Jamina képviselőivel 59 mandátumra a miniszterelnök(jelölt) támogatottságát a Knesszetben. Ezt követően a kormányalakításhoz több út is vezet. Az első, hogy meg kell nyerni egy egész frakciót az anti-Netanjáhú

Knesset: Basic Law: The Government (2001) (nem hivatalos fordítás) <https://main.knesset.gov.il/EN/ activity/Documents/BasicLawsPDF/BasicLawTheGovernment.pdf > Hozzáférés: 2021.03.31. 33

34 Gil Hoffmann: Rivlin hands Netanyahu mandate to form coalition despite low chance of success. Jerusalem Post. 2021. április 6. <https://www.jpost.com/israel-news/rivlin-to-rule-on-coalition-mandate-as-netanyahureceives-backer-majority-664239 > Hozzáférés: 2021.04.06.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

blokkból, amelyre a legvalószínűbb jelölt a Likudból kivált Új Remény. Ezzel azonban az amúgy is gyengén teljesítő párt képviselőinek politikai jövője kérdésessé válna, nem elég, hogy elárulták a Likudot, de aztán elárulták a legfőbb kampányígéretüket, azaz a kormányfőváltást. Ennél egyszerűbb eset, amelyet a Likud már a választásokat követően azonnal gyakorlatban is megpróbált, hogy egyes képviselőket átcsábítsanak a Netanjáhú tömbbe.35 Ennek nagy hagyományai vannak az izraeli parlamentáris életben és nem lehet kizárni, hogy sikerülni fog egyes képviselőket megnyerni az Új Remény, az Izrael a Hazánk, vagy akár (kisebb eséllyel) más frakcióból. Végezetül, a leggyakrabban hangoztatott forgatókönyv az, miszerint a jelenlegi miniszterelnökkel konstruktív viszonyt ápoló Raam beléphet egy Netanjáhú kormányba, vagy azt kívülről támogathatja. A Raam kormányhoz való formális csatlakozásának esélye azonban még kisebb mint a renegát anti-Netanjáhú pártoknak, mivel a Raam nem ül be egy olyan koalícióba, amelyben az arabellenes Vallásos Cionista Párt neokahanista képviselői ülnek,36 és fordítva, a radikális jobboldali elemek se kormányoznának az iszlamista Raammal egy koalícióban.37 Maga a Likud elképzelhető, hogy képes lenne a pragmatikus arab párttal egy koalícióban működni, azonban a Raamhoz a politikai centrumon keresztül vezet az út, amely azonban tömegesen nem nyerhető meg Netanjáhú ügye iránt. Ezzel ellentétben a Raam külső támogatása Netanjáhú kisebbségi kormánya számára lehetséges forgatókönyv. Összegezve, mivel Netanjáhúnak a Jamina mellett további két képviselő, vagy a Raam (akár külső) támogatása szükséges a kormány alakításhoz, ezért kormányalakítási esélyei magasak, így ezt a lehetőséget nem vethetjük el. Látni kell azonban, hogy ez mindenképpen kisebbségi vagy gyenge többséggel rendelkező instabil kormánykoalícióhoz vezetne. Fontos kérdés, hogy van-e esélye annak, hogy a Jamina nélkül képes legyen Netanjáhú kormányt alakítani. Az ehhez elviekben szükséges 9 mandátum megszerezhető az Új Remény és a Raam együttes támogatásával is, azonban ez a fent kifejtett komplikációkat csak hatványozza, így mindenképpen a Netanjáhú-Bennett tárgyalások jelentik a legfontosabb tényezőt a kormányalakítási egyeztetések közül. Amennyiben Netanjáhúnak nem sikerült kormányt alakítania a következő, meghosszabbítással együtt mintegy másfél hónap során (tehát 2021. május végéig), úgy másik képviselőt bíz meg az államelnök. A frakciókkal folytatott konzultációk alapján a második legnagyobb támogatottsággal rendelkező miniszterelnökjelölt Lapid, azaz anti-Netanjáhú blokk kapná meg a kormányalakítási megbízást másodikként. Ahhoz, hogy Lapid sikeresen kormányzó koalíciót alkothasson több feltétel szükséges, mint a Netanjáhút támogató erők esetében. Az első, hogy az Új Remény beálljon a blokkba, amelyet nem vehetünk adottnak, tekintettel arra, hogy ideológiailag Lapidtól jelentősen jobbra álló politikai formációról beszélünk,

35 TOI Staff: New Hope No. 2 says Likud offered her Education Ministry to defect. Times of Israel. 2021. március 26. <https://www.timesofisrael.com/new-hope-no-2-says-likud-offered-her-education-ministryto-defect/ > Hozzáférés: 2021.03.31. 36 Stuart Winer: Kingmaker Ra’am party won’t sit in coalition with far-right, warns Arab broker. Times of Israel. 2021. március 29. <https://www.timesofisrael.com/kingmaker-raam-party-wont-sit-in-coalition-with-far-rightwarns-arab-broker/ > Hozzáférés: 2021.03.31. 37 Ariel Kahana: Religious Zionist Party says won't sit in coalition with Ra'am. Israel Hayom. 2021. március 25. <https://www.israelhayom.com/2021/03/25/religious-zionist-party-says-wont-sit-in-coalition-with-raam/ > Hozzáférés: 2021.03.31.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

amely mindössze abban különbözik a Likudtól, hogy nem Netanjáhú vezeti. Ezt követően feltételeznünk kell, hogy a Jamina úgy dönt, hogy Netanjáhúval szemben alakít kormányt, fel is merült korábban, hogy Lapid és Bennett rotációs rendben vállalná a kormányzást. Itt meg kell jegyeznünk, hogy bár a rotációs miniszterelnökség nem új keletű megoldás Izraelben, az szokatlan, hogy egy 17, valamint 7 mandátumot maga mögött tudó, azaz a parlamenti helyek egynegyedével sem rendelkező két frakcióvezető oszthatja fel egymás között az ország vezetését. Amennyiben ez megtörténik, mindenképpen messzemenő következtetéseket lehet és kell majd levonni az ország politikai rendszerének jelenlegi (véleményem szerint erősen átmeneti) állapotára nézve. Mindkét jobboldali párt szempontjából pro és kontra érvek is vannak egy Lapid kormányhoz való csatlakozás mellett, egyrészről szavazóik jobboldali kormányt preferálnának, tehát nem mindegy mennyire tolódik balra egy Jáir Lapid vezette kormánykoalíció programja. Az Új Remény hívei minden bizonnyal megengedőbbek egy anti-Netanjáhú koalícióval szemben, azonban a Jamina komoly büntetésre számíthat szavazói részéről, amennyiben hozzájárul egy, a politikai spektrum minden részén átívelő szivárványkoalíció kormányra kerüléséhez. Mindkét párt azonban viszonylag csekély támogatottságú, amelyek felőrölték egymást a kampány alatt, így egy új választás Netanjáhúval a szembenálló oldalon veszélyt jelent számukra, ezért érdekeltek lehetnek a politikai paletta újrarendezésében. Az így megszerzett 58 mandátum mellé azonban Lapidnak szüksége van további támogatásra, ez érkezhet az arab pártoktól, vagy Netanjáhú blokkjából. Az előbbi esetben fontos figyelmet szentelni annak, hogy a Raam miképpen hat a hatalmas vereséget szenvedett Közös Listára, elindítja-e egy konstruktívabb pályán. Mivel egy éve a Közös Lista hajlandó volt Beni Gancot támogatni a kormányalakítás érdekében, ez könnyedén feltételezhető Jáir Lapid esetében is (viszont ebben az esetben ez a partnerség komplikálja az Új Remény és Jamina helyzetét a koalícióban). Alternatív esetben a blokkváltás létrejöhet Netanjáhút támogató pártok átállásával is, a két legvalószínűbb forgatókönyv, hogy kudarc és patthelyzet esetén a Likudból átül az Új Reménybe néhány képviselő, illetve a Sász Párt válthat még oldalt, amennyiben szociálpolitikai követelései teljesülnek. Egy Lapid által alakított kormány is, hasonlóan a Netanjáhúnál bemutatott forgatókönyvekhez, instabil, továbbá Netanjáhú blokkjánál is jóval heterogénebb kormánykoalíciónak adná át a helyét. Mint azonban látni fogjuk, egy ilyen átmeneti koalíció mindkét oldalnak elegendő lehet a nagyobb politikai célok eléréséhez. Természetesen van jelentősége annak, hogy ki kapta meg elsőként a miniszterelnöki megbízást az államfőtől és így kudarca esetén ki lesz a második. Az elsőként kormányalakítást megkísérlő képviselőn, tehát Netánjáhún hatalmas a nyomás, hogy teljesítse a nép akaratát és lezárja a két és fél éve tartó belpolitikai válságot. Minderre összesen közel 50 napja lesz, azonban a kezdeti lendületet követően ezek a kísérletek ki szoktak fulladni, és adott esetben a megbízottnak úgy kell a választók felé kommunikálnia a sikertelen megbízatást is, hogy ő mindent megtett, a másik oldal nem viseli eléggé szívén a nemzet sorsát és ezért nem akar stabil kormányt alakítani. A második jelölt szerepe viszont eltérő lett volna a két blokk között. Amennyiben Lapid kapott volna elsőként megbízatást, kudarca esetén Netanjáhúnak a nyár közepén nyomásgyakorlással rá kellett volna vennie egyes képviselőket, hogy támogassák a kormányát, és erre az Új Remény politikusai közt, akik nem vehetik biztosra, hogy egy ötödik választáson lenne reményük bekerülni a parlamentbe,

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

vélhetően jó esélye is lett volna. Ellenben, mivel Jáir Lapid kaphatja meg másodjára a kormányalakítás jogát, számára nem létszükséglet a stabil kormány megalakítása, így egy ötödik választás messze nem olyan kedvezőtlen fejlemény számára, mint Netanjáhú számára. Lapidnak és blokkjának a közjogi keretek átalakítása kell annak érdekében, hogy Netanjáhút eltilthassák a későbbi kormányalakítástól, mint vádeljárás alatt álló személyt. Ehhez nem is feltétlenül szükséges kormányt alakítania, erről az aszimmetrikus viszonyról a későbbiekben részletesen szó esik még. Összességében mindkét blokknak érdeke lehetett, hogy ne elsőként kapjanak kormányalakítási megbízást, amennyiben nem tudhattak biztosnak 60+1 mandátum fölötti támogatást már felkérésük idején. A tanulmány írásának idejében így Netanjáhú került lépéskényszerbe azzal, hogy a miniszterelnöki megbízatást elsőként nyerte el. Érdekes spekulációkra adhat okot, hogy az Új Remény és a Közös Lista is hajlandónak mutatkozott Lapidot javasolni, ezzel az államelnöknek 57 mandátuma miatt az anti-Netanjáhú blokknak kellett volna elsőként lehetőséget biztosítania a kormányalakításra. Természetesen nem bizonyítható, hogy szándékosság volt abban, hogy az ellenzék Netanjáhút hozta a potenciálisan kedvezőtlenebb helyzetbe, hiszen ez kockázatos is lehet, amennyiben meg tud egyezni a Jaminával és másik két képviselővel, de nem elvetendő feltételezés.

POLITIKAI CÉLOK ASZIMMETRIÁJA Netanjáhú és Lapid (és blokkja) között messzemenő eltérés van abban, hogy mit kívánnak elérni a következő hetekben, azonban közös, hogy hipotézisem szerint a jelenlegi körülmények között egyiküknek sem lehet reálisan az elsődleges célja a stabil, éveken át kitartó kormánykoalíció felállítása. Ettől függetlenül eltérést jelent, hogy Netanjáhú számára kizárólag a győzelem, azaz a kormányalakítás az egyetlen lehetőség. Határozottan kell fellépnie, meg kell szereznie legalább 61 mandátumot kitevő parlamenti támogatást és kormányt alakítania. Amennyiben ezt nem tudja megtenni, úgy több mindent is kockáztat. Elhúzódó kormányalakítás esetén a korrupciós ügyei kapcsán zajló vádeljárások újabb meghallgatási szakaszba érnek38, ami azt jelenti, hogy egy ötödik választást jobban meghatározna ez a kérdés. Másodsorban egy ötödik választás az ősz során kerülhetne megrendezésre, addig pedig a koalíciós megállapodás értelmében fennmarad Beni Ganc rotációs megbízatása a miniszterelnöki pozícióra a megkötését követő másfél év leteltét követően. Paradox módon tehát az ügyvivő kormány megbízatása alatt is, választások nélkül is leváltható Netanjáhú a kormányfői pozícióból. Harmadsorban veszélyt jelent Netanjáhú számára, hogy március 23-án a saját erejükkel kevéssé tisztában lévő ellenfelekkel mérkőzött meg, Bennett és Szár miniszterelnökjelölti szerepben igyekeztek kampányolni, hiába, míg Lapid, akinek erre egyedül alapja lett volna, egy kettős szerepet vitt: vezető szerepre pályázott, de nem deklarálta, hogy miniszterelnöki szerepre készül. A Kék-Fehér, Munkapárt, Merec mind a kiesés lehetőségével volt lekötve. Egy soron következő választáson mindezek a tényezők sokkal tisztábban kalkulálhatóak lennének és Netanjáhúnak egy megszilárdított

BBC: Israel's Netanyahu enters plea in court in corruption trial. 2021. február 8. <https://www.bbc.com/ news/world-middle-east-55949391 > Hozzáférés: 2021.03.31. 38

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

jobboldali-centrista-baloldali, mondhatni nemzeti egység blokkal kellene szembenéznie. Mindezeket a veszélyeket Netanjáhú egy rövid életű jobboldali, akár kisebbségi kormány élén is el tudja hárítani ideiglenesen, majd új választásokat kezdeményezni, egy általa választott időpontban. A közjogi rendszer átalakításával semlegesítené a politikai fegyvert, amit a vádeljárás jelent39, konszolidálhatná az izraeli szavazók többségének ideológiai támogatását élvező jobboldalt és az új kormány hatalomra kerülésével Ganccal való rotáció is meghiúsulna. Ezek miatt a tényezők miatt Lapidnak viszont nem szükséges nyernie, csupán el kell kerülnie a vereséget. Meg kell akadályoznia, hogy Netanjáhú 60 mandátumnál magasabb támogatást szerezzen és így egy általa vezetett kormánykoalíció jöhessen létre. Ehhez a Jaminát és/vagy az Új Reményt távol kell tartania Netanjáhú blokkjától, ami az idő múlásával egyre nehezebb feladat lesz. Biztosítania kell továbbá, hogy a jobboldali pártok mellett a Raam is tartózkodjon Netanjáhú támogatásától. Mindemellett Lapid nem is bízhat benne, hogy stabil kormánykoalíciót alkothat ennyire heterogén pártokból, amelyet a média hív valójában csak blokknak. Amit elérhet, az egy olyan 60+1 mandátumos felhatalmazás, ami lehetőséget biztosít a Netanjáhú leváltásában érdekelt pártoknak, hogy Izrael választási törvényeit módosítsák, annak érdekében, hogy egy újabb, ötödik választáson Netanjáhú ne indulhasson és/vagy ne kaphasson miniszterelnöki megbízást vádeljárásai miatt.40 Ezzel garantálhatná a „változás koalíció”, hogy a választásokon úgy tűnik verhetetlen Netanjáhú utáni politikai korszak jöhessen el Izraelben. Ez a törvényi eszköz politikatudományi szempontból érdekes dilemmákat vet fel, hiszen az izraeli szavazók egynegyede annak tökéletes tudatában szavazott Netanjáhúra, hogy érett szakaszban van ellene a vádeljárás. A jogi lépés bevezetéséért kampányolók éppen azzal indokolják tervüket, hogy ezzel megakadályozzák Netanjáhút, hogy a maga javára alakítsa át a közjogi viszonyokat. A „változás koalíciónak” ehhez nem szükséges tehát kormányt alakítania, egyszerűen az „anti-Netanjáhú” törvényt el kell fogadtatni az új Knesszetben és megakadályozni Netanjáhút, hogy kormányt alakíthasson.

ÖSSZEGZÉS A 2021. március 23-i választások sorsdöntőek voltak Izrael szempontjából, azonban nem a két és fél éve tartó politikai válság lezárása miatt. A választások eredménye erre nem ad lehetőséget, Netanjáhúnak nincs meg ehhez a kellő többségi támogatottsága, hiszen személye ideológiai törésvonalakon átívelően és saját jobboldali felén is megosztja a parlamenti erőket. A másik oldalon nincs olyan politikus, aki a jelenlegi miniszterelnökhöz hasonló autoritással léphetne fel és egyesíthetné maga mögött a pártokat. Ennek eredményeképpen mindkét oldalnak a rövid távú kormányrakerülés (vagy Lapid esetében

39 David Horovitz: A mandate to remake Israeli democracy: Why this Netanyahu win would be different. Times of Israel. 2021. március 22. <https://www.timesofisrael.com/a-mandate-to-remake-our-democracy-why-thisnetanyahu-victory-would-be-different/ > Hozzáférés: 2021.03.31. 40 i24NEWS: Liberman conceives plan for anti-Netanyahu bloc: report. 2021. március 24. <https://www.i24news.tv/en/news/israel/politics/1616600482-liberman-conceives-plan-for-anti-netanyahubloc-report > Hozzáférés: 2021.03.31.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

törvénykezés) lehet az érdeke, a saját közjogi terveiknek a végrehajtása érdekében, abból a célból, hogy a soron következő választások ne patthelyzettel végződjenek. A koronavírus válság egy évvel elhalasztotta ezt a sorsdöntő paradigmaváltást az izraeli politikai életben, azonban ez elkerülhetetlen a továbbiakban. Netanjáhú kormányalakítási esélyei jobbak, viszont Lapidnak és szövetségeseinek nem elengedhetetlenül szükséges kormányra kerülnie a következő választásokig. Bármi is legyen a következő hetek politikai lépéseinek kimenetele, Izrael jövőjét messzemenően meg fogja határozni. Egy Netanjáhú-kormány minden korábbinál konzervatívabb politikát folytathat, ezzel előmozdítva a vallásos izraeliek zsidó államról alkotott képét. A kormány foglya lesz az egyes alkotó csoportjainak, ez azonban elégséges lehet Netanjáhú számára a következő hónapokban, hogy előkészítse a számára megfelelő körülményeket a következő választásokhoz, és addig meggyengítse ellenfeleit. Egy átmeneti „változás koalíció” Lapid vezetésével (akár rotációban Bennettel) ugyancsak rövid távú politikai célokat tűzne ki, ez pedig Netanjáhú politikai karrierjének lezáratása jogi eszközökkel. Mindemellett a heterogén pártok kevés közös célkitűzéssel rendelkeznek azon túlmenően, hogy nem kívánnak radikális elmozdulást a konzervatív irányba, és megerősíthetik a politikai centrum prioritásait a Netanjáhú blokk ultraortodox tagjainak érdekeivel szemben. Összességében az ellenzék célja is kedvezőbb körülményeket teremteni az ötödik választáshoz, amely minden remény szerint lezárja a dilemmát, amelyet ugyan látszólag Netanjáhú személye fémjelez, valójában azonban a zsidó állam karakteréről, működéséről és jövőjéről szól. Ennek következtében a választásokat követő politikai intrika regionális és világpolitikai jelentőségű kérdés.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány