Növekedés, de milyen áron? by Antall József Tudásközpont

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

NÖVEKEDÉS, DE MILYEN ÁRON? VARSÁNYI CECÍLIA

1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Dobrowiecki Péter Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

A kiadó elérhetősége: 1093 Budapest, Czuczor utca 2. Tel: +36 20 310-87-76 Email: ajtk@ajtk.hu Web: ajtk.hu

1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

NÖVEKEDÉS, DE MILYEN ÁRON? VARSÁNYI CECÍLIA

VÁLSÁGBÓL VÁLSÁGBA? Sokak számítottak az elmúlt években egy, a 2008-ashoz hasonló válságra, mondván, napjainkra megérnek egy újabb gazdasági recesszió feltételei. A legtöbb közgazdasági iskola szerint az ilyen jellegű „up and down” időszakok szinte bele vannak kódolva a gazdaság működésébe, amely szinte „megköveteli” az újra és újra felbukkanó komolyabb recessziós időszakokat. (Az ismertebb főáramú neoklasszikus közgazdaságtan osztja azt a véleményt, miszerint a válság egyfajta anomália, a gazdaságnak nem kellene időről időre kríziseket produkálnia.) Azonban a közgazdaságtani iskolák többsége egyetért abban, hogy a kapitalizmus szinte az egyik válságból vergődik a másikba. Az viszont, hogy pontosan mi váltja ki az új globális recessziót, illetve mikor kerül rá sor, a COVID-19 járvány kirobbanásáig kérdés maradt. Az Európai Unió egyik válasza a jelenlegi helyzetre a Next Generation EU – COVID-19 helyreállítási csomag, amelynek elfogadásával papíron mindenki nyert, de látszólag senki sem maradéktalanul elégedett. A bekövetkezett szcenárióval valószínűleg kevesen számoltak: 2019-ben egy komplett egészségügyi, gazdasági és társadalmi válság köszöntött a világra. Ha mindenképpen definiálni szeretnénk a lényeges különbségeket a korábbi válsággal szemben, akkor leszögezhetjük, hogy a jelenlegi nem a pénzügyi, hanem a reálszférából indult ki, 2008-ban viszont a bankrendszer és a jelzáloghitelek jelentettek problémát. A 2008-as esemény után hamar az is világossá vált, hogy az nem illeszthető be a már korábban említett, szinte „kódolt” recessziók sorába. A nyugati országokban futótűz-szerűen terebélyesedő adóssághalmaz, amely a hitelkártyák terjedésében, jelzálogkölcsönökben, és különböző fogyasztói hitelekben öltött testet, elképesztő méretű eladósodottsághoz vezetett a háztartások és a magángazdaság együttesében. Összességében a 2008-2009-es válság klasszikus adósság válságnak tekinthető, egyben komoly rendszerválságnak is. Neves közgazdászok1 szerint a 2008-as adósságválság közvetlen kiváltó okának egy jelzálogpiaci innovációt tekinthetünk. A befektetők különböző minőségű jelzáloghiteleket vásárolhattak meg: ez annyit jelentett, hogy többféle kockázatot vegyítő értékpapírokba (hitelderivatívákba)2 keverték a nagyobb valószínűséggel nem vagy rosszul teljesítő jelzáloghiteleket a biztosabban fizető ügyfelek hiteleivel. Így természetesen olyanok is jelzáloghitelhez juthattak, akiknek a hitelminősítése jóval rosszabbul festett, és nem

Jia Lynn Yang: How bad is the mortgage crises going to get? CNN. 2008. március 17. <https://money.cnn. com/2008/03/14/news/economy/krugman_subprime.fortune/index.htm > Hozzáférés: 2021. február 2.

James Chen: What is a credit derivative? Investopedia. 2021. február 6. <https://www.investopedia.com/ terms/c/creditderivative.asp > Hozzáférés: 2021. február 8. 2

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

igényelhettek volna banki kölcsönt. A könnyű jelzáloghitelhez való jutás által gerjesztett lakásépítési roham egyre növekvő ingatlanpiaci buborékhoz vezetett, a történet végét pedig már ismerjük. A pénzügyi szektor deregulációja, a szabályozatlan jelzáloghitelezés, az öt legnagyobb befektetési bank3 tőkeáttételi mutató-szabályozásának 2004-ben kilobbizott lazítása alaposan megágyazott az addig ismert legnagyobb pénzügyi válságnak. A pénzpiaci válság viszonylag gyorsan elérte a reálgazdaságot is. Mivel a termelő ágazatok nem jutottak pénzhez, a termelés visszaesése hamar megindult, egyre több gyár jelentette be leállását és egyre nőtt az elbocsátottak tábora, rövidesen a lakosság számára is kézzelfoghatóvá vált a válság. A 2008-as recessziót követően az eurózóna GDP-jének zsugorodása 4,1 %-os4 volt. A jelenlegi vírus által okozott válsághelyzetben 2020-ban 7,2%-kal csökkent ugyanitt a reál GDP az IMF becslései5 szerint. Ha időben és térben is messzebbre tekintünk, az elmúlt húsz évben a globális adósságállomány növekedése messze meghaladta a globális GDP növekedését. Az Institute of International Finance (IIF) jelentése szerint a globális összadósság6 mértéke újabb és újabb csúcsokat dönt: 2020 év végére 277 ezer milliárd dollárra emelkedett, többek között a kormányok és vállalatok a koronavírus-járvány miatt megnövelt kiadásai révén, és GDP-arányosan ez az adósság szintén magasabb, mint bármikor korábban. Összehasonlításképpen a mai adatokkal, 2000-ben a globális adóssághalmaz 87%-át tette ki a világgazdaság GDP-jének, ami úgy is értelmezhető, hogy 1 dollár adósságnövekedés, 87 cent gazdasági növekedést volt képes előidézni. 2018-ban ez a szám 230% volt, ma 322%. Tehát az adósságállomány 2000 óta majdnem négyszeresére nőtt, illetve 1 befektetett dollárból nagyjából 32 centnyi gazdasági növekedést lehet kicsikarni. Ez alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy az adósság, mint gazdaságélénkítő tényező egyre kevésbé hatékonnyá vált az elmúlt évtizedekben, és nem hatékonyan befektetett összegek tömkelege sejlik fel előttünk. (Valójában nehéz GDP-arányos adósságot, mint mutatót abszolút értékben vizsgálni, inkább a gazdaság teljesítőképességének változásaira nyújt némi rálátást, így ilyen formában is érdemes néhány adatot idesorolni: Franciaország 98%, az USA 105%, Olaszország 130%, Görögország 170%, Japán 230% feletti GDP-arányos adósságállományt7 “tudhat magáénak” 2019-ben.) Érdemes ezen a ponton azt is kiemelni, hogy az államadósság és a költségvetési hiány meghatározása és értékelése esetén ugyan meghatározott költekezési fegyelmet

3 Ben Chu: Financial crisis 2008: How Lehman Brothers helped cause ’the worst financial crisis in history’. The Independent. 2018. szeptember 12. <https://www.independent.co.uk/news/business/analysis-andfeatures/financial-crisis-2008-why-lehman-brothers-what-happened-10-years-anniversary-a8531581.html > Hozzáférés: 2021. február 2.

Makrogazdaság, 2008-2009. KSH. <https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/makro/makrogazdasag0809.pdf > Hozzáférés: 2021. február 3.

5 World Economic Outlook Update. IMF. 2021. január. <https://www.imf.org/en/Publications/WEO/ Issues/2021/01/26/2021-world-economic-outlook-update > Hozzáférés: 2021. február 3. 6 Global Debt Monitor: Attack of the Debt Tsunami. IFF. 2020. november 18. <https://www.iif.com/Research/ Capital-Flows-and-Debt/Global-Debt-Monitor > Hozzáférés: 2021. február 4.

Trading Economics. Államadósság (GDP) <https://hu.tradingeconomics.com/country-list/government-debt-to-gdp > Hozzáférés: 2021. február 7.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

megkövetelő, de többségében mégis ideológiai kérdésről van szó. A maastricht-i kritériumok is erre az ideológiára épülnek, miszerint a költségvetés lehetőség szerinti – akárcsak egy háztartás esetében – kiegyensúlyozására kell törekedni. Azonban odáig már az Unió sem ment el, hogy a 3%-os maastrichti szabályok mögé ne állítson “menekülési klauzúrát”, mivel a valóságban ez a kritérium betarthatatlannak bizonyosult. (Elviekben a költségvetési hiányra vonatkozó felső határértéket a GDP 3%-ában8, az adósságra vonatkozó határértéket a GDP 60%-ában szabja meg az egyezmény.) Visszautalva a fentebb említett országok GDP-arányos adósságára, a kérdés a valóságban sokkal inkább az, mi a fenntartható államadósság mértéke? A válasz legtöbbször egy bizalmi kérdésre adott reakció, vagyis, hogy ki, mennyiért, milyen hozammal hajlandó az adott ország értékpapírjait megvásárolni. Fentebb láthattuk, hogy a japán GDP-arányos államadósság az egekben van, a kamatszint minimális vagy negatív,9 a befektetők bizalma mégsem rendül meg az ország értékpapírjait illetően. E szerint a főáramú közgazdaságtan egyik tétele, miszerint az államadósság növekedésével az adott országot kockázatosabbnak ítélik a befektetők és emiatt növekszik a kamatszint, nem bizonyosul minden kétséget kizáróan igaznak. A 2019-ben bekövetkezett egészségügyi sokk elsősorban a reálszektort, a termelést, tehát a kínálati oldalt sújtotta. (Azaz a gazdaság elsősorban nem belső szerkezeti gondokkal küzdött, mint a korábbi válság esetén.) A beszállítói láncok megakadtak, a hiányzó alapanyagok, hiányzó alkatrészek, a beszállítók beszállítóinak (és azok beszállítóinak) termelése leállt, alvállalkozói hálózatok hullottak szét. Komplett cégek tűntek el az értéklánc valamely pontján, a termelés tudatos és radikális visszafogása visszafogta a fogyasztást is. A 2008-as válság során a bankokat tekinthettük a probléma fő forrásának, jelenleg azonban a pénzügyi intézetek a probléma “megoldóiként” jöhetnek számításba. Habár a bankok is megszenvedik a jelenlegi helyzetet, jelenleg magasabb tőkésítettségi mutatókkal10 és nagyobb pufferzónákkal rendelkeznek, mint a 2008-as recesszió idején. Akkoriban a pénzügyi források tűntek el, most elsősorban a termelési kapacitások csökkentek rendkívüli mértékben, a vírus kontroll alatt tartása érdekében pedig születtek olyan kormányzati intézkedések, amelyek a kereslet visszafogását hozták magukkal. Az említett kényszerszünet végett komoly állami költésekre van és lesz szükség, amely mindenhol az államadósság növekedését fogja eredményezni, még az olyan szigorúan gazdálkodó kormányok esetében is, mint a német, ahol a schwarze Null11 hosszú ideje hittételnek számított.

Európai Számvevőszék: Különjelentés. Európai Számvevőszék. 2016. <https://www.eca.europa.eu/Lists/ ECADocuments/SR16_10/SR_EDP_HU.pdf > Hozzáférés: 2021. február 7. 8

9 William Sposato: Japan’s Topsy-Turvy Economy Is the United States’ Economic Future. Foreign Policy. 2019. november 13. <https://foreignpolicy.com/2019/11/13/japan-economy-west-us-economic-future-trump-topsy-turvy/ > Hozzáférés: 2021. február 7.

Bankszektor és pénzügyi stabilitás. Európai Bizottság. 2017. október 16. <https://ec.europa.eu/info/sites/ info/files/file_import/european-semester_thematic-factsheet_banking-sector-financial-stability_hu.pdf > Hozzáférés: 2021. február 9.

Schwarze Null. Haushalts Steuerung.de. <https://www.haushaltssteuerung.de/lexikon-schwarze-null.html > Hozzáférés: 2021. február 8.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

VÁLSÁGKEZELÉSI REAKCIÓK A válság első hónapjaiban elsősorban nemzetállami gazdasági reakcióknak lehettünk tanúi, főként keresletélénkítés és bérkiegészítés formájában, az államadósság terhére. Ami az egészségügyet illeti, nem létezik európai közösségi szintű intézményes berendezkedés, sem hatáskör az egészségügyi válsághelyzetek kezelésére, ezeket a kérdéseket nemzeti szinten kezelik a tagországok. Valójában nehéz kérdés a gazdasági válságkezelés mikéntjét számonkérni, hiszen egészségügyi oldalon az Európai Unió nem rendelkezik kompetenciával. A jelenlegi válsághelyzetben pedig az egészségügyi intézkedések, vagyis a vírushelyzet kezelésének sikeressége és a gazdaság állapota nehezen választható el egymástól. Éppen egy olyan szabályozási terület hiányos,12 amely nélkül rendkívül komplikált egy ilyen helyzet átfogó és közösségi szintű kezelése. Mindemellett, gazdasági szempontból többségében egyetértés van azon a téren, hogy válság esetén az államnak költenie kell, nem pedig kiegyensúlyozott költségvetésre törekednie. Az ilyen jellegű törekvések válság esetén forrásokat vennének el a magán gazdaságtól: ha az állam a hozzá beérkező összegeket nem költené el, csak rontana a helyzeten; megfelelő esetben az állam krízishelyzet esetén extra forrásokat juttat a gazdaságba. Egyelőre úgy tűnik, hogy az európai válságkezelési eszköztár lényegében két fő eszközből áll: adósságnövelésből vagy likviditásnövelésből, azonban a helyreállítás és a hatalmas összegek gazdaságba pumpálásának mikéntje rengeteg kérdést vet fel.

GDP-arányos államadósság (%) Forrás: statista.com

Európai Számvevőszék: Különjelentés. Európai Számvevőszék. 2019. <https://op.europa.eu/webpub/eca/ special-reports/cross-border-health-care-7-2019/hu/index.html > Hozzáférés: 2021. február 3.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Németország gazdasági visszaesése 2020-ban elmaradt13 a francia és brit visszaeséstől. Korábban az eurozóna 2009-es és 2015-ös14 válságára Angela Merkel a mostani keresletélénkítés helyett megszorításokkal reagált, illetve az eurokötvények ellenzőinek táborát gyarapította. (Szemben Franciaországgal és a déli államokkal.) Jelenlegi keresletélénkítési tevékenységével és a „koronakötvény”15 támogatásával fiskális és monetáris politika terén is szembeszállt korábbi önmagával. Ez bátor lépés Merkeltől, főleg a német alkotmánybírósággal szemben, amely rossz szemmel nézte az Európai Központi Bank kötvényvásárlásait. Korábbi hozzáállásának változásához a jelenlegi válság mibenléte is nagyban hozzájárulhatott, de mindemellett nem mellékes tényező, hogy 2017 óta már nem a kereszténydemokrata Wolfgang Schäuble Németország pénzügyminisztere, így Merkel politikai mozgástere is megváltozott. A Maastrichti Szerződés 1991-es elfogadása után az euro, közel egy évtizedes előkészület után, 1999. január 1-jén került bevezetésre.16 A közös valuta és a közös jegybank az eurózóna legföbb pillérei. Ennek mentén részbeni közös monetáris politika is létezik, de a fiskális politika nem egységesült, a számos következmény között pedig megtalálható a tagállamok eltérő mértékű eladósodása és adósságkezelése. A költségvetési számok egymástól függet lenül kerülnek meghatározásra, a tagállamok nem szólnak bele egymás gazdálkodásába, másrészről adósságot sem vállalhatnak át egymástól. (Legalábbis az eddig bevett gyakorlat szerint.) Tehát a közös valuta és monetáris politika mellett a tagállami költségvetések szabadon alakulnak, így a pénzügyileg egységesnek tekinthető Európa megvalósulása valahol félúton elakadt, holott a Maastrichti Egyezmény céljai között szerepel az európai monetáris intézményrendszer felállítása. Az egyezményben foglalt kritériumok jelentik az egyetlen látszólagos beleszólást a tagállamok költségvetésébe, illetve megfogalmazza azokat a kritériumokat, amelyek ma is érvényesek az euró bevezetéséhez.

A KRÍZISBEN REJLŐ LEHETŐSÉG: NEXT GENERATION EU A félúton járó integrációtól eltekintve, a piaci befektetőknek stabilitás és kiszámíthatóság kell. A Next Generation EU17 (NGEU) nevű helyreállítási csomag, valamint a következő hét éves, hosszú távú költségvetés 1074 milliárd eurós terve többek között ezt a célt is szolgálja. Ekkora összeg elköltéséről korábban nem állapodtak meg az EU vezetői, és az ellenállásokban nem szűkölködő tárgyalássorozat ellenére valóban a szolidaritás elvére építve, sikerült letenni egy

World Economic Outlook Update. IMF. 2021. január. <https://www.imf.org/en/Publications/WEO/ Issues/2021/01/26/2021-world-economic-outlook-update > Hozzáférés: 2021. február 3.

Michal Nienaber: Strong German data allay growth concerns, Merkel promises tax cuts. Reuters. 2016. október 6. <https://www.reuters.com/article/uk-germany-economy-orders-idUKKCN1260G8 > Hozzáférés: 2021. február 10. 14

Pető Sándor: Jöhet a koronakötvény, ha Merkel is rábólint. Világgazdaság. 2020. március 23. <https://www. vg.hu/gazdasag/gazdasagi-hirek/johet-a-koronakotveny-ha-merkel-is-rabolint-2-2129862/ > Hozzáférés: 2021. február 11. 15

Az euró története és bevezetésének okai. Európai Unió. 2019. február 13. <https://europa.eu/europeanunion/about-eu/euro/history-and-purpose-euro_hu > Hozzáférés: 2021. február 10.

The largest stimulus package ever. Európai Bizottság. <https://ec.europa.eu/info/strategy/recovery-plan-europe_en > Hozzáférés: 2021. február 10.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

fontos megállapodást az asztalra. Az ún. „fukar négyek” (Ausztria, Dánia, Hollandia, Svédország) rosszalló tekintete, illetve a hollandok folyamatos ellenvetései mellett úgy tűnt, nem sok esély lesz a megállapodásra. Azonban Angela Merkel átpártolásával újra bebizonyosodott, hogy a német-francia érdekekkel szemben nincs jelentős mozgástere a még jelentős súllyal bíró tagállamoknak sem. Ugyanakkor, ha nem jött volna létre a megállapodás, az jelentősen aláásta volna az érdekközösségbe vetett hitet, ráadásul egy kritikus és kiélezett pillanatban. Ami a Next Generation EU 750 milliárd eurós élénkítő, beruházási, illetve segélyprogram összetételét illeti, 52%-át vissza nem térítendő transzfer teszi ki, a további 48% pedig tulajdonképpen a gazdaságilag erősebb tagállamok által garantált hitel. A 750 milliárd eurót főképpen a piacról, kötvények kibocsátásával gyűjti be az Európai Bizottság, tehát technikailag a Bizottság adósodik el. A hiteltörlesztés fedezetét a tagállamok befizetései hivatottak szolgáltatni. Ebben az értelemben a Bizottság adóssága a tagállamok közös adóssága lesz. Ez ellen ágált sokáig a holland kormányzat, és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszteri regnálása alatt is határozott „nem” volt a német válasz a közös kötvénykibocsátással kapcsolatos felvetésekre. Habár Olaf Scholz német pénzügyminiszter tavaly18 még óvatosan fogalmazott, Merkel valószínűleg belátta, hogy a szolidaritási gesztus bármely okból való visszautasítása a járvány kiváltotta szükséghelyzetben aligha lehetséges. Nem utolsósorban, a járvány gazdasági következményei magukkal rántották volna a német export legfontosabb felvevőpiacait,19 első körben Olaszoroszágot.

A helyreállítási csomag összetétele. Forrás: consilium.europa.eu

David Böcking: Über diese Papiere streitet Europa. Spiegel. 2020. április 7. <https://www.spiegel.de/wirtschaft/ soziales/corona-bonds-ueber-diese-papiere-streitet-europa-a-32c730aa-60d8-4763-9859-c6b746cbd455 > Hozzáférés: 2021. február 10.

World Integrated Trade Solutions. Germany trade balance, exports and imports by country and region 2018. Worldbank. <https://wits.worldbank.org/CountryProfile/en/Country/DEU/Year/LTST/TradeFlow/EXPIMP > Hozzáférés: 2021. február 12. 19

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Amennyiben Olaszország egyedül kényszerült volna saját állampapír kibocsátására, akkor azok túlságosan magas hozama, a magas kamatkiadások miatt olyan ördögi körbe kerülhetett volna, amelyből szinte lehetetlen kivezetni a gazdaságot. A közös kötvénnyel azonban diverzifikálódik ez a kockázat: a gazdaságilag erősebb északi országok alacsonyabb hitelnemfizetési kockázatával enyhül a közös kötvény kockázata, ezzel segítven az olaszok és más, a szakadék szélére került gazdaságok pénzhezjutását. Ezzel a döntéssel beüzemelődött egy korábban mereven elutasított szisztéma, megtörtént az eddigi tabu áttörése: közös tagállami hitelfelvétel, közös visszafizetési kötelezettség; annak ellenére, hogy az európai jog előírja, hogy egyetlen tagállam sem vállalhat felelősséget egy másik tagállam vagy tagállamok adósságáért. Most azonban a német gazdaság törlesztési képessége beáll a gyengébben teljesítő országok adósságfedezeti mögé. Franciaország és a déli államok régóta támogatták a koncepciót, az északiak hagyományosan ellenezték, de mivel Németország kihátrált az ellenzők köréből, az ellenlábasoknak csak bizonyos engedményeket sikerült elérni a csomag kapcsán. A holland kormány ellenállása arra volt elegendő, hogy az eredeti tervhez képest csökkenjen a vissza nem térítendő támogatás aránya a hitelek javára, beépüljenek bizonyos fékező mechanizmusok a pénzösszegek kihelyezésébe, illetve, hogy elhangozzon az az ígéret, hogy egyedi válságkezelési intézkedésről van szó. Bármennyire is jól cseng az egyszeri és megismételhetetlen válságkezelési gyakorlat ígérete, nagy valószínűséggel a közös adósságvállalás alapértelmezett eszközzé válik az EU válságkezelő programjaiban, amelynek nehéz egzakt határokat szabni. Hogyan definiálódik az EU értelmező szótárában a válság fogalma innentől kezdve? Mi lehet a válság kiváltó oka, amely alapot szolgáltat arra, hogy a gazdaságilag erősebb tagállamok szolidaritást vállaljanak a nehéz helyzetbe jutó tagállamokkal? Egy újabb járvány? Valamilyen természeti katasztrófa? Felvetődhet a kérdés a tagállamok adósságátvállalása kapcsán, hogy a klímaváltozás nem teremt-e önmagában elég alapot arra, hogy az Európai Unió közös kötelezettségvállalással valósítson meg a fenntarthatóságot szolgáló beruházásokat? Az EU 2018-ban 54 milliárd euró20 adóssággal rendelkezett, ez a mostani tervezett 750 milliárd eurónyi kibocsátás alig több mint 7 százaléka. Az Európai Beruházási Bank, az EU, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az Európai Stabilitási Mechanizmus éves bruttó kötvénykibocsátása átlagosan és durván számítva 70 milliárd eurót tett ki 2015 és 2019 között. Ezt követi most – a várakozások szerint öt évre elosztva – 750 milliárd euró. További kérdést vet fel, hogy a Bizottság által kibocsátott kötvényeknek versenyezniük kell-e a befektetőkért? Vajon ha versenyt támaszt az alapvetően korábban jól teljesítő tagállamok értékpapírjainak, hogyan fog reagálni a kötvénypiac? Az Európai Központi Banknak vajon be kell-e avatkoznia például a német kötvényekkel való ellentétek kialakulásának megakadályozása érdekében?

20 Dhara Ranasingh – Ritvick Carvalho: Game changer? How the recovery fund will shake up EU bond markets. Reuters. 2020. július 21. <https://www.reuters.com/article/us-eu-summit-bonds-graphic-idUSKCN24M1ME > Hozzáférés: 2021. február 15.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

NGEU A EUROPEAN GREEN DEAL SZOLGÁLATÁBAN A klímaváltozás elleni küzdelem régóta szerepel az Európai Unió legfőbb célkitűzései között, habár a fenntartható fejlődés elmélete hivatalos dokumentum szintjén először a Brundtlandjelentésben21, 1987-ben került megfogalmazásra. Európa mára rendkívül ambíciózus terveket dédelget, 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé szeretne válni. A Green Deal elsődleges célja, hogy elősegítse, hogy a beforgatott összegek célzott befektetésével az európai közösség végre elindulhasson egy gazdaságilag, környezetileg és társadalmilag is fenntarthatóbb jövő felé, ahol a gazdaság és az európai polgárok jóléte is növekszik. Kérdés, mennyire tesz eleget a program e célnak, és milyen ösztönzőkkel lehet minél hatékonyabb együttműködésre bírni a tagállamokat? A „European Green Deal” elnevezés érzékeltet némi történelmi léptékét. Az 1930-as évek New Deal-je egy biztonságosnak mondható infrastrukturális tervet állított össze, (a vidéki villanyhálózat fejlesztése, az autósztrádák építésének finanszírozása, repülőterek létrehozása) amihez a magántőke örömmel csatlakozott, így nem csupán kötvénypiaci tevékenység indította újra a gazdaság motorját. Ahogy Roosevelt az 1930-as években átfogó gazdasági-társadalmi programjával kivezette az Egyesült Államokat a krízisből, hasonló húrokat penget az Unió jelenlegi, kilencven évvel későbbi zöld programváltozata. Az amerikai „Green New Deal” koncepciója egyébként 2019-ben került politikai diskurzus középpontjába. A koncepció igazán nagyratörő verziója Bernie Sanders javaslatcsomagjához22 köthető, amely a zöldenergiára nem csupán a tőkefelhalmozás új és társadalmilag elfogadottabb eszközére tekint, hanem jóval tovább megy: a megújuló energiahálózatot köztulajdonba tervezi állítani. A csomagban számos intézkedési terv mellett szerepel a nukleáris energia kivezetése és az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó szabályozás szigorítása is. A javaslatcsomag kiemeli az energiahatékony tömegközlekedési infrastruktúra kiépítésének szükségességét, a hatékony és olcsóbb energiatárolásra vonatkozó fejlesztési terveket, az újrahasznosítás kérdéskörét, illetve a mezőgazdálkodási rendszer átalakítását. Összességében, a Demokrata Párt balszárnyához tartozó szenátor Green New Deal-jének egyik legfontosabb programpontja az amerikai infrastruktúra (köz- és magánépületek, út- és vasúthálózat) energiahatékonnyá tétele, az 1933-as New Dealhez hasonló infra struktúra-fejlesztő munkahelyteremtő program keretében. „A Green Deal legalább annyira szól a munkahelyteremtésről és a fenntartható gazdasági növekedésről, mint a klímavédelemről” – Ursula von der Leyen nyilatkozata23 szerint. Az Európai Bizottság elnöke szerint a jelenlegi válság nem csupán akadályként jelenik meg a klímaváltozás elleni harcban, hanem a globális klímacélok elérését nagyban előre is

21 EUR-Lex: Sustainable Development. EUR-Lex. <https://eur-lex.europa.eu/summary/glossary/sustainable_ development.html > Hozzáférés: 2021. február 15. 22 Ray Galvin – Noel Healy: The Green New Deal in the United States: What it is and how to pay for it. Energy Research & Social Science. 2020. szeptember. <https://www.researchgate.net/publication/340525730_The_Green_ New_Deal_in_the_United_States_What_it_is_and_how_to_pay_for_it/link/5e8e9945299bf1307989e139/download > Hozzáférés: 2021. február 12. 23 Press remarks by President von der Leyen on the occasion of the adoption of the European Green Deal Communication. Európai Bizottság. 2019. december 11. <https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/ en/speech_19_6749 > Hozzáférés: 2021. február 12.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

lendítheti, mivel egy új keretrendszert ad a gazdasági és környezeti célok összekapcsolására. A jelenlegi nagyszabású büdzsé egyik célja, hogy élénkítse az európai magánszektor beruházásait, és elősegítse a 2015-ös párizsi klímamegállapodás kötelezettségvállalásainak elérését. (Amelyhez 2021. február 19-én az Egyesült Államok hivatalosan is visszatért.) Kétségtelen, hogy a közszféra kiadásainak növekedése ösztönzőleg hathat a beruházásokra és megnövekedett termelési kapacitásokat hoz magával. Tehát a Green Deal egyik legfőbb pillérének, a Next Generation EU helyreállítási csomag tavaly júliusi elfogadásával a Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy a tagállamok nevében 750 milliárd euró erejéig kölcsönt vegyen fel a tőkepiacon a program finanszírozására. A tavaly júliusi döntés célja a rövid távú likviditás és a pénzügyi összeomlás elkerülése volt, sürgősen forrásokat kellett előteremteni a járványhelyzet okozta válságkezelésre, egy ideges befektetői környezet mellett. Az európai tagországok közös garanciavállalása biztonságos hosszú távú célpontnak minősülhet a befektetők szemében. Az Unió hosszú távú célja viszont mindenképpen ezeknek a befektetéseknek a “zöldítése”. Egy hónappal korábban, 2020 júniusában az Európai Gazdasági és Szociális Bizot tság (EGSZB) plenáris ülésén24 elfogadott állásfoglalása több ponton említi a zéró széndioxid-kibocsátású lakhatásba és infrastruktúrába, a decentralizált energiatermelésbe való beruházások szükségességét. Az állásfoglalás felvetéseit és pénzáramlás “zöldítését” elősegítvén, az NGEU helyreállítási csomag legnagyobb komponense, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről (Recovery and Resilience Facility)25 szóló rendelet 2021. február 9-én került elfogadásra. Az eszköz az NGEU 30%-át klímavédelmi céloknak rendeli alá. Az Európai Tanács megfogalmazása szerint,26 ahhoz, hogy a tagállamok ebből az eszközből támogatáshoz jussanak, ki kell dolgozniuk egy koherens projekt-, reformés beruházási csomagot. A tagállamoknak legkésőbb 2021. áprilisig van lehetőségük benyújtani terveiket a Bizottsághoz. Tizenkilenc tagország27 már benyújtotta a tervezetet, köztük Magyarország is, ezek értékelése jelenleg is folyamatban van. Az eszközből a tagországoknak nyújtott támogatások és kölcsönök folyósításáról a végső döntést az EU-tagországok hozzák meg minősített többséggel. Európaszerte több millió épület, lakóház vár energiahatékony felújításra, az épületek energiafogyasztása (világítás, fűtés) a szén-dioxid-kibocsátás több mint egyharmadát28 teszi ki Európában. Kétségtelenül a ma épülő, vagy csak átalakuló infrastruktúra nagyban

net.jogtar.hu: Európai Gazdasági és Szociális Bizottság állásfoglalása (2020/C 311/01). <https://net.jogtar. hu/jogszabaly?docid=A20B0003.EGB&dbnum=57 > Hozzáférés: 2021. február 17.

Recovery and Resilience Facility. Európai Bizottság. <https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/ recovery-coronavirus/recovery-and-resilience-facility_en > Hozzáférés: 2021. február 15. 25

Az európai helyreállitási terv. Európai Tanács. <https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/eu-recovery-plan/ > Hozzáférés: 2021. február 16. 26

27 Ana Matos Neves: Eight EU countries have not yet submitted recovery plans to Brussels. Euractiv. 2021. február 10. <https://www.euractiv.com/section/eu-council-presidency/news/eight-eu-countries-have-not-yet-submitted-recoveryplans-to-brussels/ > Hozzáférés: 2021. február 19. 28 Opening remarks by Executive Vice-President Timmermans and Commissioner Simson at the press conference Building a Climate Neutral Europe. Európai Tanács. 2020. október 14. <https://ec.europa.eu/ commission/presscorner/detail/en/SPEECH_20_1912 > Hozzáférés: 2021. február 20.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

hozzájárulhat a célok eléréséhez. Az épített infrastruktúra átalakításának munkaigényességét és nyersanyag igényét figyelembe véve, hatalmas munkáról van szó, amely új lendületet adna a gazdaságnak. Az EGSZB állásfoglalása több tanulmányra29 is hivatkozik, amelyek szerint „az energiaszegénységtől sújtott emberek otthonának felújítása az EU közegészségügyi kiadásainak jelentős csökkenéséhez vezetne, mivel korábbi tanulmányok arra utaltak, hogy a modern egészségügyi rendszerben az energia-szegénység átlagos költsége valószínűleg háromszor magasabb, mint a lakásállomány korszerűsítését szolgáló intézkedések költségei.” Az EGSZB által említett további sürgető példa a vízvezetékhálózat felújítása. Nem kivétel ez alól a hazai elöregedett vízvezetékrendszer sem, amely jelentős részének mielőbbi felújításra, fejlesztésre van szüksége. A Magyar Víziközmű Szövetség főtitkára szerint, a becslések 1500 milliárd forintra taksálják30 az elavult hálózat cseréjét. Fontos kiemelni, hogy száz-százötven évesnél is idősebb hálózatról van szó, amelyben jelenleg csak karbantartási, havária jellegű cserék történnek. A Szövetség javaslata szerint 100 milliárdos éves tempóban meg lehetne indítani csőcsere-projektet, mindez látványos eredménnyel járhatna, azonban ehhez központi forráshoz kell juttatni a tervezetet. Csupán néhány példával jól érzékeltethető, hogy óriási összegekre lenne szükség nem csak energahatékonysági, zöld beruházások terén, hanem régóta elmaradt, alapvető helyreállítási, egészségügyi kockázatokat bőven rejtő infrastruktuális problémák esetén is. A pandémia egyértelművé tette, hogy a világ vezetőinek újra kell gondolnia, mit jelent a hatékony válságkezelés; a közegészségügyet illető kérdések és a közgazdasági eszköztár újragondolására egyaránt szükség van. A világjárvány rámutatott, hogy nagy szükség van az egészségügyi kérdések közösségi szintű, nem csupán nemzetállami kezelésére Európában. A COVID-19 járvány emellett újra rámutatott az infrastruktúrális beruházások kritikus fontosságára, egyben egy energiahatékonyabb infrastruktúrális rendszer kiépítésének és egy fenntarthatóbb iparosítás előmozdítasának szükségessére is. Tény, hogy az Európai Unió a klímakérdést a gazdasági fejlődés és a társadalmi jólétnövekedés központi kérdéskörévé emelte, egyre komolyabb anyagi hátteret biztosítva a megoldáskeresésre. Érdemes lenne a költsegvetési keretrendszer átalakítását olyan módon átgondolni, hogy deficitfinanszírozás esetén a klímavédelmi típusú beruházások által generált adósságok más elbírálás alá essenek, és azt kezeljék inkább jövőbe történő befektetésként, mintsem adósságként. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az elfogadott mentőcsomaggal az Európai Unió nagyot lépett a fiskális unió felé vezető úton, nyitva marad azonban a kérdés, vajon a tagállamok képesek lesznek-e megfelelően élni a lehetőséggel, és ezzel együtt képesek lesznek-e a jövő generációit minél több környezetromlás jellegű teher alól mentesíteni. Remélhetőleg a Next Generation EU elfogadásával, annak

29 Energy Efficiency for low-income households. European Parliament Directorate - General for Internal Policies. <http://publications.europa.eu/resource/cellar/1b4ee7ab-15d6-11e7-808e-01aa75ed71a1.0001.03/DOC_1 > Hozzáférés: 2021. február 16. 30 Fehér Anna: Cserélni kellene a magyar vizvezetékek nagy részét. Infostart.hu. 2018. február 22. <https://infostart.hu/belfold/2018/03/22/cserelni-kellene-a-magyar-vizvezetekek-nagy-reszet > Hozzáférés: 2021. február 18.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

megfelelően irányzott befektetéseivel a European Green Deal valóban a megvalósulás útjára léphet és feloldhat egy olyan feszült gazdasági helyzetet, amelyben az Európai Uniónak a járvány kezelése mellett régóta húzódó strukturális és versenyképességi problémákkal is meg kell küzdenie.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány