Az olvadó izolacionizmus, avagy az Amerikai Egyesült Államok és az Arktisz by Antall József Tudásközpont

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

AZ OLVADÓ IZOLACIONIZMUS, AVAGY AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS AZ ARKTISZ SZILVÁSI SIMON

1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Dobrowiecki Péter Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

A kiadó elérhetősége: 1093 Budapest, Czuczor utca 2. Tel: +36 20 310-87-76 Email: ajtk@ajtk.hu Web: ajtk.hu

1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

AZ OLVADÓ IZOLACIONIZMUS, AVAGY AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS AZ ARKTISZ SZILVÁSI SIMON

A globális klímaváltozás következtében az Északi-sarkvidéket borító jégpáncél fokozott olvadásával kapcsolatosan számos politikai döntéshozó és biztonsági szakember fejezte ki aggodalmát. Kiemelve a kérdés összetett voltát, amely nem csupán a környezetváltozás, hanem annak katonai és biztonságpolitikai dimenzióit is magába foglalja. Az elmúlt 15 évben, főképp a nagyfokú médiafigyelem hatására az Északi-sarkvidék olvadásáról, és a térségben rejlő lehetőségekről számos értekezés született. Ezek mindegyike egyetértett abban, hogy sarkvidéki ország létére a világ vezető hatalma, az Amerikai Egyesült Államok globális befolyásához mérve csekély szerepet tölt be a régióban. Az elemzés körbejárja a térséghez köthető biztonságpolitikai kihívásokat, tovább bemutatja, a hidegháború vége óta a térségben elszigetelt szerepét feladni kénytelen Egyesült Államok válaszait az átalakuló Arktisz biztonsági környezetében felmerülő kihívásokra.

BEVEZETÉS Az elemzés röviden összegezni kívánja a sarkvidéki térségben végbemenő éghajlati változásokat melyek a geopolitikai változások főbb indikátorai. Ez követően bemutatja az Egyesült Államok arktiszi stratégiájának főbb változásait az elmúlt tíz évben. Kitekintést nyújt továbbá Alaszka és Grönland szerepére is, végezetül a Joseph Biden vezette új amerikai adminisztráció feltételezhető Arktisz politikájára is kitér. Az Arktisz kifejezés alatt a földrajzilag az északi szélesség 66,3°-tól északra fekvő területet értjük. A földrajzi kifejezés eredetileg a Nagy Medve csillagkép alatt elterülő északi területet jelentette, a görög arktos (medve) kifejezésből eredve. A Föld legészakibb régiója évezredeken át háborítatlan maradt az emberi tevékenységtől, azonban a 20. század óta egyre növekvő nemzetközi érdeklődés övezni.1 Az 1990-es évek óta tartó gyorsuló felmelegedés miatt bekövetkező klímaváltozás hatásainak geopolitikai következménye az északi-sarki régió javuló hozzáférhetősége. A jégolvadás drasztikus ütemére hívják fel a figyelmet a NASA (Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) és az ESA (Európai Űrügynökség) jelentései, mely szervezetek műholdas felvételei és elemzései kimutatták, hogy az 1994 és 2007 közötti időszakban mintegy felére csökkent az Északi-sarkvidéket borító jégpáncél kiterjedése. Ugyanebben az időszakban hozzávetőlegesen 28 trillió tonna jég olvadt el a térségben, ami az ESA mérései alapján megegyezik egy képzeletbeli, az Egyesült Királyság teljes területét lefedő, 100 méter magasságú jégtömbbel.2

The Arctic. Encyclopedia Britannica. 2019. december 30. <https://www.britannica.com/place/Arctic > Hozzáférés: 2021. március 2.

Our world is losing ice at record rate. European Space Agency. 2021. január 25. <https://www.esa.int/Applications/ Observing_the_Earth/CryoSat/Our_world_is_losing_ice_at_record_rate > Hozzáférés: 2021. március 2. 2

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

A jégréteg legalacsonyabb kiterjedését minden év szeptember hónapjában határozzák meg a szakemberek, e dátummal az arktiszi hajózási szezon végét is indikálva. Huzamosabb ideig 2007 volt a rekordév a jégtakaró minimális kiterjedésében, azonban 2012-ben új csúcsot mértek a műholdas adatok alapján – 3,39 millió négyzetkilométert – amely a mai napig tartja a legkisebb jégkiterjedés rekordját. A legfrissebb, 2020. évi adatok, 3,74 millió négyzetkilóméternyi kiterjedést rögzítettek, megközelítve az eddigi abszolút rekordot.3 A mérési medián 1981–2010 között, 6,36 millió négyzetkilómétert tesz ki, ez azt jelenti, hogy a korábbi évtizedekhez képest majdnem kettő négyzet-kilométernyi a jégveszteség. Ezek az adatok alapján évente több négyzetkilóméternyi jég olvad el, amely nagymértékben hozzájárul a tengerek szintjének emelkedéséhez. E jelenséget nemcsak a melegebb átlaghőmérséklet okozza, hanem a víztömeg szintén emelkedő hőmérséklete. A jégréteg vékonyodása is számottevő következménye ennek, ugyanis a melegedő tengervíz évről évre vékonyabbá teszi a jégpáncél átlagos vastagságát.4 Ennek hatása, hogy az évtizedek óta fagyott rétegek egyre vékonyabbak lesznek, és már nem képesek a melegebb telek miatt olyan mértékben megfagyni a téli időszakban, mint ezelőtt 30 évvel. Tehát a vékonyabb rétegek a következő nyáron még könnyebben olvadnak fel, így egy öngerjesztő folyamatot eredményezve.

AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK, MINT SARKKÖRI ORSZÁG Az Egyesült Államok északi-sarki politikájának az irányadó elveit a Nemzetbiztonsági Elnöki Irányelv (National Security Presidental Directive, NSPD), a Belbiztonsági Elnöki Irányelv (Homeland Security Presidental Directive, HSPD) Sarkköri Irányelve (Arctic Region Policy), illetve az Egyesült Államok Parti Őrségének 2019-es kiadványa (United States Coast Guard, Arctic Strategic Outlook) határozza meg. Tavaly, 2020-ban, ezekhez kapcsolódóan az Egyesült Államok Haditengerészete (U.S. Navy)5 és az Egyesült Államok Légiereje (U.S. Air Force)6 szintén publikáltak egy átfogó, az Északi-sarkvidékre szabott célkitűzéseiket tartalmazó kiadványt. A legfőbb nemzetbiztonsági cél egy stabil és biztonságos régió megteremtése. A területen alacsony a biztonsági kihívások mértéke (High North-low tension), amelyet a környező északi-sarkvidéki országok sikeres együttműködése tovább erősít. Az Egyesült Államoknak saját érdekei fenntartásához állandó, zavartalan hozzáférésre van szüksége a sarkvidéki régióhoz, aminek biztosítása többféleképpen történhet. Ez részben lehetséges tengeralattjárók

3 Kate Ramsayer: 2020 Arctic Sea Ice Minimum at Second Lowest on Record, NASA's Goddard Space Flight Center. 2020. szeptember 21. <https://climate.nasa.gov/news/3023/2020-arctic-sea-ice-minimum-at-second-loweston-record > Hozzáférés: 2021. március 9. 4 Szilágyi Laura: Lehetőségek és veszélyek az Északi-sark jege alatt. Antall József Tudásközpont. 2020. szeptember. <https://digitalistudastar.ajtk.hu/hu/kutatoi-blog/lehetosegek-es-veszelyek-az-eszaki-sark-jege-alatt > Hozzáférés: 2021. március 26. 5 A Blue Arctic - A Strategic Blueprint for the Arctic. U.S. Navy Office of Infomation. 2021. január 5. <https://www.navy.mil/Press-Office/Press-Releases/displaypressreleases/Article/2463000/department-ofthe-navy-releases-strategic-blueprint-for-a-blue-arctic/ > Hozzáférés: 2021. március 9. 6 Department of the Air Force introduces Arctic Strategy. Secretary of the Air Force Public Affairs, U.S. Air Force. 2020. július 21. <https://www.af.mil/News/Article-Display/Article/2281305/department-of-the-air-forceintroduces-arctic-strategy > Hozzáférés: 2021. március 9.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

segítségével, a légtér biztosítása mellett, azonban kizárólag az Egyesült Államok lobogója alatt hajózó jégtörő kapacitással felvértezett flotta képes azt maximálisan biztosítani. Ezek vagy jégtörő típusú vagy a jeges körülményekre megerősített felszíni járművek, amelyek jelenleg nem tartoznak az Egyesült Államok Haditengerészetének arzenáljába. Az Egyesült Államok Parti Őrsége rendelkezik jelenleg ilyen, bár erősen limitált számú eszközökkel. 9 Az Egyesült Államok jelenleg négy jégtörő hajóval rendelkezik, melyek egyike sem nukleáris meghajtású. A flotta gerincét az 1970-es évek végén szolgálatba állított Polar Star és a Polar Sea alkotják. Ezek képesek 6 láb (1,8 méter) vastag jégpáncélon is áthatolni. A flotta harmadik tagja a Healy nevű közepes jégtörő, ami a 2000-es évek elején állt szolgálatba. A Healy ugyan fizikai kiterjedésben nagyobb társainál, de jégtörő képességeit tekintve elmarad tőlük, ugyanis csupán 4½ láb (1,3) méter vastag jégréteg eltávolítására alkalmas.7 De nem csak a Parti Őrség, hanem a Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation) is rendelkezik jégtörő képességű eszközzel. Ez szerényebb képességekkel rendelkezik és elsősorban antarktiszi tudományos missziókban vesz részt. A hajó elnevezését a déli kontinenst először megpillantó amerikai hajósról, Nathaniel B. Palmerről kapta.

AZ AMERIKAI ARKTISZ ÉS AZ ÉSZAKNYUGATI–ÁTJÁRÓ A Changes in the Arctic munkacímű kongresszusi dokumentum elemzése részletesen tárgyalja a megváltozott arktiszi körülményeket.8 A dokumentum összegzése alapján az Északisarkkörön túli tengeri útvonalakon, a korlátozottan hajózható NSR (Northern Sea Route, északi tengeri út) és a NWP (Northwest Passage, északnyugati átjáró), zajló kereskedelmi szállítás nem képvisel jelentős átmenő forgalmat, – és a dokumentum készítőinek álláspontja szerint – ez a közeljövőben sem fog számottevően változni.9 A kongresszusban nem számolnak rövidtávon ugrásszerűen növekvő hajóforgalommal a térségben, illetve a katonai jelentőségén kívül nem említik a kereskedelmi tengeri utakat, elsősorban a NWP-t. A jelentésekből azt a következtetést állapíthatjuk meg, hogy az Egyesült Államok kevésbé tartja fontosnak a NWP, illetve a média által hangoztatott sarkköri tengeri, maritim utak szerepét.10 A következő táblázat a fenti érvet hivatott alátámasztani, 17 éves távlatban ugyan növekvő tendenciát mutat az északnyugati átjárót használó vízi járművek száma, azonban még a tetőpontot jelentő 32 hajó is elenyésző ahhoz, hogy stratégiai jelentőséget tulajdonítsanak neki Washingtonban. Továbbá az is tisztán látható a számokból, hogy a hajóforgalom nagy részét, civil üzemeltetés alatt álló, illetve szálloda-hajók (cruise ship) adták.11

Coast Guard Polar Security Cutter (Polar Icebreaker) Program: Background and Issues for Congress. Congressional Research Service. 2019. március 1. <https://crsreports.congress.gov/ > Hozzáférés: 2021. február 21. 7

A nagyszabású összefoglaló mű online, folyamatosan aktuális információkkal bővül.

Ronald O'Rourke: Changes in the Arctic, Background and Issues for Congress. Congressional Research Service. 2021. február 1. <https://fas.org/sgp/crs/misc/R41153.pdf > Hozzáférés: 2021. március 21. 9

The Economist: The Northern Sea Route: Rivalling Suez? Russia energy. 2014. május 2. <http://www.eiu.com/ industry/article/591780243/the-northern-sea-route-rivalling-suez/2014-05-02 > Hozzáférés: 2021. március 11.

Frédéric Lasserre: Arctic Shipping: a contrasted expansion of a largely destinational market. The Global Arctic Handbook. Springer. 2018. 83-100.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Az északnyugati átjáró átmenő hajóforgalma 2000-től 2017-ig. Forrás: Frédéric Lasserre: Arctic Shipping: a contrasted expansion of a largely destinational market. Spinger International Publishing, New York, 2018. 12.

Az északnyugati átjáró esetében, az SS Manhattan nevű amerikai jégtörő példája jól mutatja az Egyesült Államok eltérő álláspontját az áthaladással kapcsolatban. Az SS Manhattan az első kereskedelmi hajó volt, ami keresztülhaladt az NWP-n 1969-ben. A hajó egy megerősített, jégtörő képességű tanker volt, amely Alaszkából származó kőolajat szállított az Egyesült Államok keleti partjára.12 Kanadával azért sem lett rendszeres a nyersanyagok tengeri úton történő szállítása, mert az alaszkai csővezeték-hálózat megépítése gazdaságosabb és praktikusabb megoldásnak bizonyult. A Kanadai Parti Őrség ugyanis minden, az NWP-n áthaladni kívánó hajótól megköveteli az előzetes tájékoztatást és az áthaladás engedélyezését. Az amerikai tankerhajó elmulasztotta az engedélykérést, mivel az Egyesült Államok nézőpontja szerint a békés áthaladás joga megillet minden országot. Az Egyesült Államok nem tekinti beltengeri útvonalnak se a NWP-t, illetve a NSR-t sem, beltengerek esetében ugyanis mindenképpen az adott állam engedélye szükséges az áthaladáshoz. Washington szerint ezek az északi-sarki útvonalak nemzetközi szorosokon haladnak át, így nincsen szükség külön engedélyekre.13 Az Egyesült Államok a tengerszorosok és hajózóutak szabad használatában a tengerek szabadágának és a szabadkereskedelem elvét képviseli. Amint a fentebb látható táblázat adatai megerősítik, jelenleg sem lehet számolni ezeken a sarkköri vízi utakon számottevő átmenő forgalommal ebből következően valószínűtlen, hogy Kanada és az Oroszországi Föderáció álláspontja megváltozik a területükön található vízi utak ellenőrzésének gyakorlásával kapcsolatban.

12 Danita Catherine Burke: The Northwest Passage Dispute. Oxford Research Group Blog. 2018. február 26. <https://www.oxfordresearchgroup.org.uk/blog/the-northwest-passage-dispute > Hozzáférés: 2021. március 19.

Frédéric Lasserre – Suzanne Lalonde: The Position of the United States on the Northwest Passage: Is the Fear of Creating a Precedent Warranted? Ocean Development & International Law. 2013/1. <https://www.tandfonline.com/ doi/abs/10.1080/00908320.2012.726832?journalCode=uodl20 > Hozzáférés: 2021. március 29.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

PARADIGMAVÁLTÁS A FEHÉR-HÁZBAN Washington a sarkköri kereskedelmi utak elérhetőségének kiváltó okát, a globális klímaváltozást helyezte előtérbe Barack Obama elnöksége alatt. Az Egyesült Államok elnöki kommunikációjában is felismerte azt a tényt, hogy a többi északi-sarkköri államhoz képest jelentős a lemaradása a sarkköri térségben. Obama 2015-ös alaszkai utazása indikálta a változó politikai hozzáállást – személyében az Egyesült Államok történetében először látogatta meg hivatalban lévő elnök az ország sarkkörön túli régióját. A volt demokrata-elnök a sarkköri országokat együttműködéséről biztosította a globális éghajlatváltozás hatásainak kezelésében a Glacier (Gleccser) című konferencián elhangzó beszédében.14 Habár szignifikáns figyelem övezte a látogatást a politikai diskurzust a globális klímaváltozás hatásainak bemutatása és nem a térség biztonságpolitikai vonatkozásai uralták. Érdekes adalék, hogy az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma beszámolt később arról, hogy Obama történelmi látogatása alatt kínai tengeralattjárókat észleltek a műszerek Alaszka partjai közelében.15 Első ízben jelentettek kínai vízalatti járműveket ebben a térségben, így az esemény kétséget kizárólag indikálta, hogy a biztonságpolitikai aspektust egyaránt figyelembe kell vennie az amerikai döntéshozóknak az Arktisz vonatkozásában is. A 2017 januárjában beiktatott republikánus Donald Trump elnöksége alatt az adminisztráció rendkívül kevés figyelmet szentelt a klímaváltozás jelentőségének, az elnöki ciklus négy éve alatt csupán az olvadó Arktisz biztonságpolitikai jelentőségei kerültek a fókuszba. Ugyanakkor a biztonsági környezet lassú, de folyamatos változásai elkerülhetetlenné tették az USA aktívabb szerepvállalását. Mike Pompeo külügyminiszter a finnországi Rovaniemiben 2019 májusában elhangzott beszédében, egyértelműen felvázolta, hogy az Egyesült Államok elveivel ellentétes Kanada és az Oroszországi Föderáció (továbbiakban Oroszország) azon gyakorlata, mely szerint az NSR-t és az NWP-t saját beltengeri útvonalaként kezeli. A külügy volt vezetője élesen kritizálta a Kínai Népköztársaságot (továbbiakban Kína) is, amiért nem sarkköri állam létére jelentős terveket vázolt fel a Jeges-tenger és az azt övező területek hasznosítására. Pompeo szerint ez azért veszélyes, mivel Peking agresszív stratégiája a Dél-kínai-tengeren egyfajta indikátor lehet egy jövőbéli esetleges agresszív fellépésre az Arktiszon. Az egyik legnagyobb amerikai félelem, hogy Kína a délkínai-tengerihez hasonló illegális szigeteket építhet az arktiszi régióban és ezeket felhasználva területi követeléseket is támaszthatna.16 E gyakorlat természetesen ellentétben áll Kína azon kijelentésével, amely szerint Peking tiszteletben tartja az arktiszi régió országainak területi jogait, illetve szuverenitásukat.17 Természetesen a Dél-kínai-tenger és a Jeges-tenger, illetve az arktiszi

President Obama delivers remarks at the GLACIER Conference in Alaska. The Obama White House channel. YouTube. 2015. augusztus 31. <https://youtu.be/FvIrlaXU28A > Hozzáférés: 2021. március 29. 14

15 Jeremy Page – Gordon Lubold: Five Chinese Navy Ships Are Operating in Bering Sea off Alaska. The Washington Post. 2015. szeptember 2. <https://www.wsj.com/articles/pentagon-watches-as-chinesenavy-ships-sail-in-bering-sea-1441216258 > Hozzáférés: 2021. március 29.

Jerry Hendrix: The United States Must Defend Open Seas In The Arctic, National Security & Defense. National Review. 2020. május 13. <https://www.nationalreview.com/2020/05/arctic-us-navy-must-defendopen-seas/ > Hozzáférés: 2021. március 29.

Anne-Marie Brady: China As A Polar Great Power. Woodrow Wilson Center Press and Cambridge University Press, Washington, D.C. 2017. 344.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

régió politikai viszonyai teljesen mások, ezeket nem lehet közvetlenül összehasonlítani a Dél-kínai tengeri konfliktussal. A legnagyobb különbség, hogy Kínának a Dél-kínai-tenger bizonyos részeire jogos igénye van, míg az arktiszi régióban Pekingnek semmiféle területi követelése nem lehet, mivel nem rendelkezik szárazföldi területtel az Északi-sarkkörön túl. Mike Pompeo ez esetben inkább Kína nagy külpolitikai stratégiájára utal, illetve arra, hogy az ország globális vezető szerepre aspirál. Peking ennek egyik kivetüléseként kívánja befolyását kiterjeszteni a Föld legészakibb területeire is. Pompeo szerint Kína stratégiája ahhoz vezethet, hogy fedett hadműveletekben (tudományos kutatások leple alatt)18 akár tengeralattjárókat is telepíthet a régióba. Ugyanakkor, az Egyesült Államok maga is elismeri, hogy a hatásosabb érdekérvényesítéshez szükséges küldetések számának növeléséhez nem rendelkezik a megfelelő tengerészeti kapacitással, főképp jeges körülmények között is hajózni képes egységekkel.19 Mindezekből következően az Egyesült Államokat az Északi-sarkkör gazdasági lehetőségei kevésbé foglalkoztatják, inkább biztonságpolitikai és katonai vonatkozásaira fordítanak figyelmet. Washington inkább ezeken a területeken látja a veszélyt, illetve Kína gazdasági kapcsolatain keresztül, amelyeket nagyhatalmi érdekérvényesítésre használhat fel. Kína gazdasági befektetésen keresztül nyomást gyakorolhat az adott arktiszi országok kormányaira, ezáltal beleszólást nyerve az ország gazdasági működésébe. Washington álláspontja szerint a kínai befolyás sarkvidéki régióban való erősödése összeegyezhetetlen az Amerikai Egyesült Államok érdekeivel.20 Reagálva Kína és Oroszország az elmúlt években a térségben érzékelhetően megnövekedett szerepére21 a kongresszus jóváhagyott egy 655 millió dolláros támogatást, amiben az Egyesült Államok Parti Őrsége hat újabb jégtörő hajóval, köztük nehéz jégtörőkkel bővíti flottáját.22

NATO ÉS TENGEREK SZABADSÁGÁNAK BIZTOSÍTÁSA Az USA változó hozzáállását jelzi az Arktisz fokozottabb ellenőrzésében, hogy a Pentagon, a Hidegháború vége óta először, atommeghajtású repülőgép-hordozót küldött egy sarkkörön túli nagyszabású hadgyakorlatra. A 2018-as Trident Juncture NATO-hadgyakorlat keretein belül, amely Norvégia megszállására adott szövetségi választ szimulálta 50 ezer katona,

Secretary of State Michael R. Pompeo delivers remarks entitled: Looking North: Sharpening America's Arctic Focus. United States Department of State. 2019. május 6. <www.state.gov/looking-north-sharpening-americasarctic-focus > Hozzáférés: 2021. március 3. 18

Szilvási Simon: Az északi-sarki régió hajózási útvonalainak értékelése biztonságpolitikai szempontból. Nemzetközi Tanulmányok, Politikai és Regionális Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem. Budapest. 2020. <http://publikaciok.lib.uni-corvinus.hu/publikus/szd/Szilvasi_Simon.pdf > Hozzáférés: 2021. március 29. 19

Marc Lanteigne: The Changing Shape of Arctic Security. NATO Review. 2019. június 28. <https://www.nato.int/docu/ review/articles/2019/06/28/the-changing-shape-of-arctic-security/index.html. > Hozzáférés: 2021. március 12. 20

21 Heather A. Conley – Matthew Melino – Nikos Tsafos – Ian Williams: America’s Arctic Moment: Great Power Competition in the Arctic to 2050. Report. Center for Strategic and International Studies (CSIS). 2021. január 24. <https://www.csis.org/analysis/americas-arctic-moment-great-power-competition-arctic-2050 > 22 Ben Werner: White House Orders Review of Coast Guard Heavy Icebreaker Program. USNI News. 2020. június 12. <https://news.usni.org/2020/06/10/white-house-orders-review-of-coast-guard-heavy-icebreaker-program > Hozzáférés 2020. március 1.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

150 légijármű, 65 hajó and 10 ezer szárazföldi jármű részvételével.23 A rendszeres hadgyakorlatok mellett a nemzetközi vizeken is szükséges a haditengerészeti jelenlét, azonban a sarkkörön túl az ilyen jellegű műveletek száma a hidegháború óta jelentősen csökkent. Az Amerikai Egyesült Államok egyik legfontosabb célkitűzése a NATO szövetséges országokkal közösen megvalósítva a tengerek szabadságának védelme, ez az elv az úgynevezett mare liberum és ezen alapelvet az Arktisz vizein is szándékoznak fenntartani. Az Egyesült Államok 1983 óta hajtja végre a FONOP (Freedom of Navigation Operations) küldetéseket világszerte, leginkább autoriter államokkal szemben, amelyek az Egyesült Államok álláspontja szerint – Kínához hasonlóan – visszautasítják a tengerek szabadságának elvét, illetőleg a demokrácia és a szabályalapú világrend elvét. Washington átalakuló arktiszi stratégiájának egy újabb jele volt 2020-ban, hogy – 2010 óta először – újból hadihajókat küldött a Barents-tengerre, amely missziónak, többek között az arktiszi régióban való navigáció és a hajózás szabadságának biztosítása is célja volt. Ennek érdekében a jövőben az USA, az Északi-sarkkörön túl is, egyre gyakrabban kíván FONOP küldetéseket indítani ellensúlyozva és ellenőrizve a növekvő kínai jelenlétet. Így várhatóan a jövőben újabb lépéseket tesz az amerikai haditengerészet, hogy a már meglévő erőforrásaikkal fellépjen Kína és Oroszország, az USA érdekeinek szempontjából veszélyesnek ítélt tevékenységének a visszaszorítására.

A 49. ÁLLAM STRATÉGIAI HELYZETE Alaszka 1867-ben került az USA fennhatósága alá, azt követően, hogy Andrew Johnson elnök megvásárolta azt az Orosz Birodalomtól körülbelül 7,2 millió dollárért. Az adásvételt akkoriban éles kritika fogadta és a korabeli elnevezésén Orosz-Amerikának24 hívott területre a sajtó sokszor csak Seward's Icebox (Seward Jégverme) gúnynéven hivatkozott, amely elnevezés az akkori amerikai külügyminiszter, William Seward, nevéből származott, aki már idejekorán felismerte a terület geopolitikai jelentőségét.25 Az Egyesült Államok két alaszkai szenátora évek óta lobbitevékenységet folytat, hogy Washington egyaránt nagyobb szerepet vállaljon az alaszkai infrastruktúra fejlesztésében, illetve a sarkvidéken Oroszország és Kína tevékenységeinek ellenőrzésében. Lisa Murkowski és Dan Sullivan republikánus szenátorok nagy szerepet játszanak abban, hogy folytatólagosan felhívják az amerikai politikai közélet figyelmét Kína és Oroszország megnövekedett tevékenységére és más, államukat érintő, a klímaváltozással összefüggő nehézségekre.26

23 Trident Juncture 18. NATO. 2018. október 31. <https://www.nato.int/cps/en/natohq/news_158620.htm > Hozzáférés 2020. március 11. 24 A történelem azonban bizonyította, hogy Alaszka területének felvásárlása fontos döntés volt, hiszen az itt felfedezett arany és kőolaj lelőhelyek értékes erőforrásként szolgálnak. A Hidegháború idején a Moszkvával szembeni konfliktus jelentősen más fordulatot vehetett volna, ha a Szovjetunió területtel rendelkezik a nyugati féltekén.

Billy Perrigo: President Trump Reportedly Wants to Buy Greenland. TIME. 2019. augusztus 16. <https://time.com/5653894/trump-greenland-history/ > Hozzáférés: 2021. február 27. 25

26 The U.S. Air Force Arctic Strategy, Alaska, and the New Arctic: A Conversation with Alaska's Senators Lisa Murkowski and Dan Sullivan. Wilson Center. 2020. szeptember 24. <https://www.wilsoncenter.org/event/us-airforce-arctic-strategy-alaska-and-new-arctic-conversation-alaskas-senators-lisa > Hozzáférés: 2021 február 16.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Washington stratégiai érdekeit nem csak az USA sarkvidéki államának képviselői, hanem egy külön erre a tevékenységre kinevezett diplomata is előmozdítja. A külügyminisztérium egy korábban betöltetlen pozícióra 2020-ban jelölt új tisztviselőt. James DeHart az arktiszi régió kinevezett koordinátorának (U.S. Coordinator for the Arctic Region) feladata, hogy folyamatosan egyeztessen az Egyesült Államok szövetségeseivel a hatékonyabb kooperáció előmozdításáért.27

WASHINGTON ÉS GRÖNLAND KAPCSOLATA Donald Trump korábbi elnök felvetése miszerint megvásárolná a világ legnagyobb szigetét a Dán Királyságtól számos hangos kritikát váltott ki világszerte.28 Azonban e gondolat nem csupán egyike volt a korábbi republikánus elnök unortodox politikai megnyilvánulásainak; valójában évtizedekre visszanyúló stratégiai gondolkodás része mivel az Egyesült Államok vezetésében korábban is felmerült a világ legnagyobb szigetének birtoklása. Levéltári titkosítás alól 1991-ben feloldott dokumentumok rávilágítottak, hogy 1946-ban az Egyesült Államok ajánlatot tett a Grönland feletti ellenőrzést gyakorló Dán Királyságnak a sziget megvételével kapcsolatosan. Akkoriban száz millió dollárt ajánlottak fel érte aranyrudak formájában, a leendő szerzeményezést katonai indokokkal alátámasztva. A világ legnagyobb szigetének stratégiai jelentősége vitathatatlan, és azt az előnyt igyekeztek kihasználni a Washingtoni döntéshozók is a második világháború lezárását követő években. Az amerikai Time magazin 1947-ben számolt be hasonló értesülésekről, miszerint számításba vették a vételár mellett Dánia adósságának elengedését is az Egyesült Államok felé. A titkos diplomáciai iratok még arra is kitértek, hogy Alaszka egyes olajban gazdag részeit cserélték volna el stratégiai területekre Grönlandon. Bár Koppenhága akkoriban sem mutatott érdeklődést volt gyarmata eladására az amerikai kezdeményezés végül az 1951-es katonai együttműködésben ért sikert, amikor is a felek megállapodtak egy amerikai légitámaszpont létrehozásáról Thule település mellett. A bázis jelenleg is az Egyesült Államok Légierejének legészakibb támaszpontja, egyben a korai rakéta-előrejelző rendszer első bástyája. A sziget középső részén Sondrestrom légibázis néven egy másik létesítmény is épült, azonban ezt 1992-ben az Egyesült Államok katonai vezetése visszaszolgáltatta a dán kormánynak, amely gyakorolja a sziget védelmi feladatait és külügyi képviseletét is. Grönland és az Egyesült Államok kapcsolatában fontos stratégiai és diplomáciai lépésként az Egyesült Államok újra nyitotta az 1953-ban bezárt konzulátusát Nuuk-ban. Az USA ezzel a lépéssel is jelezni kívánta Kína felé, hogy az Egyesült Államok számára továbbra is stratégiai fontosságú a sziget. Ugyanis Peking is élénken érdeklődik Grönland

A tapasztalt karrierdiplomata évtizedes tapasztalattal rendelkezik, korábban Norvégiában az oslói képviseleten látott el vezető tisztséget. State Department Establishes New Office of the U.S. Coordinator for the Arctic Region to Lead Arctic Strategy and Engagement, U.S. Embassy Oslo. 2020. augusztus 3. <https://no.usembassy.gov/state-department-establishes-new-office-of-the-u-s-coordinator-for-the-arcticregion-to-lead-arctic-strategy-and-engagement/ > Hozzáférés: 2021. február 16. 27

28 Vivian Salama – Rebecca Ballhaus – Andrew Restuccia – Michael C. Bender: President Trump Eyes a New Real-Estate Purchase: Greenland. The Wall Street Journal. 2019. augusztus 9. <https://www.wsj.com/articles/ trump-eyes-a-new-real-estate-purchase-greenland-11565904223?reflink=desktopwebshare_permalink > Hozzáférés: 2021. február 24.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

erőforrásai után, mivel a sziget déli része gazdag lelőhelye az úgynevezett ritkaföldfémeknek. A számítástechnikai ipar nélkülözhetetlen erőforrásának kitermelését és az ezekhez kapcsolódó beruházásokat az Egyesült Államok igyekszik a lehetőségekhez mérten visszaszorítani. 29

MI VÁRHATÓ JOSEPH BIDEN ELNÖKSÉGE ALATT? Az Egyesült Államoknak új demokrata elnöke lett 2021-ben, ezt pedig kétféle narratívat vetít előre. Egyrészről lehetséges, hogy Biden folytatja Barack Obama politikáját, aki alaszkai útjával a klímaváltozás lokális és globális hatásaira fókuszált. Eddig még nem született döntés az új adminisztráció részéről az Egyesült Államok arktiszi politikájának jövőjéről, azonban Biden elnök már beszüntette az elődje által jóváhagyott Alaszkai kőolaj-kitermelő területen a további fúrások engedélyezését.30 Az Egyesült Államok új külügyminisztere, Anthony Blinken pedig március elején norvég kollégájával egyeztetett, biztosítva, hogy az Északi-sarkvidéket érintő együttműködés a két ország között az elkövetkező négy évben is zavartalan marad.31 Több mint valószínű, hogy az új elnök nem szándékozik elődje eredményeit visszavonni, hiszen Biden elnök is a határozott politikai fellépés és feltartóztatás politikáját képviseli Kínával szemben. Az Északi-sarkvidék pedig pontosan ilyen területnek számít, ahol a kínai befektetések és gazdasági befolyás egyre nagyobb méreteket ölt. Az elmúlt hetekben ugyanis Peking megerősítette, hogy legújabb öt éves tervének egyik célkitűzése, hogy megvalósítsák az Északi-Sarki Selyem út (Polar Silk Road) kivitelezését. Az imént először 2018-ban bejelentett célt – amely az Egy Övezet Egy Út program sarkvidéki kiterjesztése – most újra megerősítették Pekingben, ehhez pedig már a tervezés alatt lévő, nukleáris meghajtású, jégtörők nyújtanának segítséget.32 Kína Moszkvával együttműködve egy műholdas hálózatrendszert is szándékozik kiépíteni a régióban.33 Washington stratégiai riválisainak ezirányú tevékenysége az Egyesült Államokat a jövőben is válaszlépésre kényszeríti földünk legészakibb területén. Jelen mű szerzőjének véleménye szerint a sarkköri nagyhatalmi érdekek keveset változtak a hidegháborúhoz képest, az Egyesült Államok 29 Jacob Gronholt-Pedersen, Eric Onstad: Mining magnets: Arctic island finds green power can be a curse. Thomson Reuters. 2021. március 2. <https://www.reuters.com/article/us-rareearths-greenland-usa-chinainsigh-idUSKBN2AU0FM > Hozzáférés: 2021. március 29.

Becky Bohrer: Biden plans temporary halt of oil activity in Arctic refuge. AP. 2021. január 21. <https://apnews.com/article/joe-biden-us-news-alaska-wildlife-arctic-cdd89af06cb892e042782ace3abca8eb > Hozzáférés: 2021. március 20. 30

Secretary Blinken’s Call with Norwegian Foreign Minister Søreide. U.S. Embassy Oslo. 2021. március 3. <https://no.usembassy.gov/secretary-blinkens-call-with-norwegian-foreign-minister-soreide/ > Hozzáférés: 2021. március 19. 31

The National Interest: China Is Building Nuclear Icebreakers to seek out a "Polar Silk Road". 2020. március 16. <https://nationalinterest.org/blog/buzz/china-building-nuclear-icebreakers-seek-out-polar-silk-road-132417 > Hozzáférés: 2021. március 20. 32

Sino-Russian Arctic Plans and Multi-Purpose Satellite Constellation Arktika. Research and Markets. 2020 július. <https://www.researchandmarkets.com/reports/5213961/sino-russian-arctic-plans-and-multi-purpose?utm_ source=GNOM&utm_medium=PressRelease&utm_code=d45jhc&utm_campaign=1505600+-+SinoRussian+Arctic+Plans+and+Multi-Purpose+Satellite+Constellation+%22Arktika%22&utm_exec=chdo54prd > Hozzáférés: 2021. március 20. 33

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

és Oroszország között. Moszkva igyekszik visszaépíteni azokat a képességeket, melyek a szovjet időszakban rendelkezésére álltak mind regionális, mind nagyhatalmi helyzetének erősítésére. A szakirodalmat tanulmányozva Washington azonban kevésbé az orosz, ellenkezőképp Peking megjelenésére reagált számottevően a térségben. Kína valóban új távlatokat nyit a sarkköri országok együttműködésének rendszerében azonban valószínű, hogy e távolkeleti szereplő katalizátorként működik majd a sarkvidék jövőbeli biztonságpolitikáját illetően.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány